Kérelem közzététele a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján

(2023/C 182/06)

Ez a közzététel az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 27. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

A MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ FŐBB ELŐÍRÁSAI

„SÁRRÉTI KÖKÉNYPÁLINKA”

EU-szám: PGI-HU-02490 – 2019.3.6.

1.   Elnevezés

„Sárréti kökénypálinka”

2.   A szeszes ital kategóriája

Gyümölcspárlat (a 110/2008/EK rendelet szerinti 9. kategória)

3.   A szeszes ital leírása

Fizikai-kémiai jellemzők és/vagy érzékszervi tulajdonságok

Fizikai –kémiai jellemzők:

A „Sárréti kökénypálinka” minimális alkoholtartalma 38,5 V/V %, illóanyag-tartalma legalább 250 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

Érzékszervi tulajdonságok

Szín: tiszta, színtelen.

Illat: tiszta, a kökényvirág illata mellett enyhe viaszosság is megjelenik.

Íz: telt ízvilágú, mandulás, marcipános íz, friss piros bogyós gyümölcsre emlékeztető; hosszú lecsengésű, enyhén édes, ugyanakkor a kökény fanyarkás ízét idéző.

Egyedi tulajdonságok (összehasonlítva az azonos kategóriához tartozó szeszes italokkal)

A „Sárréti kökénypálinka” gazdag illóanyag tartalmú pálinka, illatában megjelenik a kökény virágának az illata. A „Sárréti kökénypálinka” telt ízvilágú, mandulás, marcipános ízjegyeket hordoz, enyhén édes, ennek köszönhetően lágyabb, selymesebb karakterű, ugyanakkor a kökény fanyarkás ízét idéző párlat.

4.   Az érintett földrajzi terület

A „Sárréti kökénypálinka” előállítása Hajdú-Bihar megye és Békés megye Sárrét elnevezésű területét érintő következő járások településeiről és azok közigazgatási határából származó kökény felhasználásával, a területeken elhelyezkedő (kereskedelmi pálinkafőzdékben) szeszfőzdékben történhet: Berettyóújfalui, Békéscsabai, Békési, Gyulai, Püspökladányi, Sarkadi és Szeghalmi járás.

5.   A szeszes ital előállításának módja

A „Sárréti kökénypálinka” alapanyaga a meghatározott földrajzi területről származó, vadon termő kökény (Prunus spinosa) termése.

A „Sárréti kökénypálinkát” a 4. pontban meghatározott települések és közigazgatási határuk területén elhelyezkedő kereskedelmi pálinkafőzdében szabad cefrézni, erjeszteni, lepárolni, pihentetni.

A pálinkakészítés főbb szakaszai:

a)	A gyümölcs kiválasztása, átvétele

b)	Cefrekészítés

c)

Erjesztés

d)

Lepárlás

e)	Pihentetés, tárolás

f)	A pálinka kezelése, összeállítása

a)   A gyümölcs kiválasztása, átvétele

A vadon termett gyümölcsnél a legfontosabb a termés egyöntetűsége, azonos érettségi foka. A kökénynek penésztől, rothadástól és romló hibától, valamint idegen anyagoktól mentesnek kell lennie, nem lehet sérült, törődött. Megfelelő érettségi állapotban a kökény hamvaskék színű, a gyümölcs szárazanyagtartalma legalább 24g/100 g és min. 12o Brix-fok. Az átvétel során a minőségi ellenőrzést átlagmintavétellel célszerű elvégezni.

b)   Cefrekészítés

A cefrekészítés első lépéseként – mivel apró szemű gyümölcsről van szó – szükséges a válogatás, ahol az esetleges idegen anyagokat (gally, levél) el lehet különíteni. Mosás után a gyümölcs magját el kell távolítani (lehetőség szerint magozógéppel). Az ép magok 10–15 %-át a cefrébe vissza kell tenni 1-2 napos kiszárítás után.

Mivel a gyümölcs víztartalma alacsony (körülbelül 65–70 %), az erjedés segítésére víz hozzáadása szükséges, de kizárólag alacsony Ca++- és Na+-ion tartalmú vízzel, mert ellenkező esetben a pálinka végső ízét a gyümölcs savassága miatt kellemetlen irányba befolyásolja.

A gyümölcscefre ezt követően az erjesztő tartályokba (acél vagy műanyag) kerül.

c)   Erjesztés

A magas pektintartalom miatt a kökény nehezen enged levet, illetve viszkózus marad, ez nehezíti az erjedést. A pektin elbontását enzim-komplexek hozzáadásával segítjük elő.

Az erjedés folyamatát napi szemrevételezéssel és 4-5 naponta a cukortartalom és az alkoholtartalom vizsgálatával kell ellenőrizni.

Az erjedés időtartama a kökény beltartalmi értékeitől, érettségének mértékétől függően optimálisan 10–14 nap. A cukortartalomnak 2g/liter alá kell csökkennie az erjedés végére.

d)   Lepárlás

A „Sárréti kökénypálinka” hagyományos kisüsti főzőrendszeren – kétlépcsős desztillációval –, vagy egylépcsős, erősítő feltétes / deflegmátoros / rektifikáló oszlopos lepárlással is előállítható. Lepárláskor az előpárlati részt többnyire érzékszervi módszerekkel vizsgálva lehet meghatározni, az utópárlat elválasztása már a folyamatosan mért alkoholkoncentráció tapasztalati értékével történik. A „Sárréti kökénypálinka” esetében ezért az elválasztás igen nagy figyelmet igénylő munka, mert a párlat illat- és ízanyagai erősek, ezért kifinomult érzék szükséges a káros illat- és ízkomponensek elválasztásához.

e)   Pihentetés, tárolás

A finomítást/desztillálást követően a komplex íz- és illatanyagok összeéréséhez a „Sárréti kökénypálinkát” pihentetni kell. Ezt célszerű 3–6 hónapig, fénytől védett helyen, lehetőség szerint üvegballonban vagy rozsdamentes acéltartályban végezni.

f)   A pálinka kezelése, összeállítása

A pihentetésen átesett párlat alkoholtartalmát a törvényi előírásoknak megfelelően ivóvíz minőségű vízzel, a fogyasztási szeszfokra kell beállítani. Nagyon kell ügyelni a víz minőségére, mert az a kész kökénypálinka aromáit is befolyásolhatja. Legjobb a lágyított, de lehet desztillált, sómentesített, illetve ioncserélt vizet is használni. A hígítás utáni alkoholtartalomban a címkén szereplőhöz képest az eltérés ± 0,3 %V/V lehet.

6.   Kapcsolat a földrajzi környezettel vagy földrajzi származással

a)   A földrajzi területnek vagy eredetnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai

A földrajzi terület Magyarország legnagyobb sík tájegységének, az Alföldnek a dél-keleti részén helyezkedik el. A földrajzi területet folyók (Körös, Sebes-Körös, Berettyó) és csatornarendszerek szelik át, talaja réti talaj, amelynek felső rétege kiszáradásra hajlamos. A réti erdőtalaj kalciumban, magnéziumban, szulfátokban és karbonátokban is gazdag.

A napsütéses órák száma magas, meghaladja a 2 500 órát, a nyári (22 oC) és őszi (12 oC) középhőmérséklet az országos átlagnál (nyári 21,4 oC és őszi 11,4 oC) magasabb. A kökény érésének (nyár, ősz) időszakában a csapadék mennyisége az országos átlagtól (közel 200 mm) elmarad, a csapadékszegény területen átlagosan 150 mm csapadék hullik.

A kökénycserjések az erdőssztyepp öv erdeinek szegélyén alakultak ki, illetve az erdők kivágása után önálló vegetációtípusként maradtak fenn. A kökénycserje eleinte teljesen zöld színű termése a nyár folyamán fokozatosan kékül, lilásodik, teljes érettségét általában szeptember második felében éri el.

A napsütéses órák számának magas értéke hozzájárul a meghatározott földrajzi területen vadon termő kökény magas cukortartalmának kialakulásához. A kökény érési időszakában a kevés csapadék, a sok napsütés, illetve a magas hőmérséklet hatására a réti talaj felső rétege kiszárad. Ennek következtében a növényzet a vegetációjának biztosításhoz az érő termésből elvonja a vizet, a gyümölcsben jobban koncentrálódik a cukortartalom. Emiatt az itt termő kökény cukortartalma az áltagosnál magasabb, 12o Brix-fok.

A talaj gazdag ásványianyag-tartalmának és a napsütéses órák számának köszönhetően a földrajzi területen termett kökény az átlagosnál gazdagabb ásványi- és aromaanyagokban: flavonoidtartalma jelentős, továbbá min. 2,5 % szerves savat és 1,7 % cseranyagot (tannin) tartalmaz.

b)   A szeszes italnak a földrajzi területtel összefüggő egyedi tulajdonságai

A „Sárréti kökénypálinka” egyedi érzékszervi tulajdonságait, az átlagosnál magasabb illóanyag-tartalmát alapvetően meghatározzák az alapanyagként felhasznált kökény fentebb említett, átlagosnál gazdagabb ásványi- és aromaanyagai.

A kizárólag vadgyümölcsből készült „Sárréti kökénypálinka” cefréjébe visszahelyezett töretlen kökénymagnak köszönhetően a pálinka kökényvirág-illatú és mandulaízű, illetve a gyümölcs magas cukortartalmának köszönhetően enyhén édes és marcipánra emlékeztető ízű. A kökény magas ásványanyag- és aromaanyag-tartalma a belőle készült pálinka magasabb illóanyagtartalmát eredményezi, a kökényt borító viaszos gyümölcshéjnak köszönhetően pedig enyhén viaszos illatú lesz a pálinka.

A „Sárréti kökénypálinka” esetében a lepárlás igen nagy szakértelmet igénylő munka, ezért az emberi tudás, a helyi know-how teszi lehetővé, hogy a földrajzi területről származó kökény zamatanyagait a „Sárréti kökénypálinka” egyedi tulajdonságként hordozza. Mivel a kökénypárlat illat- és ízjegyei erősek, jelentős szakmai tapasztalat és képzettség szükséges ahhoz, hogy az előpárlat elválasztása sikeresen menjen végbe, és a káros illatkomponensek (aldehidek, észterek és magasabb rendű alkoholok) már ne kerüljenek a késztermékbe.

A „Sárréti kökénypálinka” sajátos minőségét párlatversenyeken elnyert díjak támasztják alá:

—	2009: XVII. Magyar Országos Pálinka és Nemzetközi Gyümölcspárlat verseny – Champion díj

—	2012–2013: Destillata – Ezüst minősítés

—	2014: Országos Pálinka és Törkölypálinka Verseny – Arany minősítés

—	2015: Országos Pálinka és Törkölypálinka Verseny – Arany minősítés

—	2015: Nemzeti Pálinkakiválóság Program – 4 csillagos kiválóság

—	2016: Pálinka Országkóstoló – Champion díj

—	2016: Magyarország legjobb kökénypálinkája

—	2017: Nemzeti Pálinkakiválóság Program – TOP Pálinkakiválóság

—	2018: Szeghalmi Pálinkamustra – különdíjas pálinka

7.   Európai uniós vagy nemzeti/regionális előírások

—	a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

—	a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény

—	a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 158/2009. (VII. 30) Korm. rendelet

8.   A kérelmező adatai

—	Tagállam, harmadik ország vagy jogi/természetes személy: Elek István

—	Teljes cím (ország, település, irányítószáma, közterület neve és házszám):

—	4145 Csökmő, Hungary, Széchenyi u. 82.

—	Jogállás: egyéni vállalkozó

9.   A földrajzi árujelző kiegészítése, illetve a címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A jelölés a jogszabályban előírtakon túl a következőket tartalmazza:

—	„földrajzi jelzés” (elkülönítve a megnevezéstől)

—	Minden palackra kerülő címkén (elő- és/vagy hát- és/vagy oldalcímkén) kötelező feltüntetni a „Sárréti kökénypálinka” elnevezést.

---

(1)  L L 130., 2019.5.17., 1. o.