Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2023/C 138/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Cerdo de Teruel”

EU-szám: PGI-ES-2633 – 2020.9.16.

OEM ( ) OFJ (X)

1.   Elnevezés (OEM vagy OFJ)

„Cerdo de Teruel”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Cerdo de Teruel” oltalom alatt álló földrajzi jelzés az alábbi követelményeknek megfelelő sertéshús megjelölésére használatos:

—	vörös-rózsaszínű hús, amely márványos izomszöveti zsírosodást mutat,

—	enyhe ízű, lédús és puha.

A sertéshús darabokra bontva vagy kiskereskedelmi kiszerelésben, vagy filé formájában is forgalomba hozható.

A „Cerdo de Teruel” OFJ-vel ellátott sertéshúst azt követően állítják elő, hogy a combot és a lapockát eltávolították a sertés hasított testéről (a comb „Jamón de Teruel”, a lapocka „Paleta de Teruel” OEM megjelölésben részesülhet – az említett OEM-termékek hasított testére vonatkozó követelmények megegyeznek a szóban forgó OFJ-re vonatkozó követelményekkel).

A sertéshúsnak az alábbi genetikai összetételű sertésekből kell származnia: A Landrace („standard” típus) fajtához vagy a nagyfehér hússertés típushoz tartozó – vagy a kettő keresztezéséből származó – anyaállat és a Duroc fajtához tartozó apaállat.

A hasított testeknek vágás után meg kell felelniük a következő követelményeknek:

—	a hasított test meleg tömege legalább 86 kg,

—	a hátszalonna vastagsága az ágyéki területen, a comb csúcsával egy vonalban mérve, 16–45 mm között van.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A sertések étrendje alapvetően gabonaalapú, a takarmányt alkotó nyersanyagok százalékos arányát pedig a következőképpen határozták meg: legalább 50 %-ban gabonafélékből kell állnia, amelyeknek lehetőség szerint a meghatározott földrajzi területről kell származniuk.

Ha az OFJ-vel ellátott hús előállítására tenyészett sertéseket összetett takarmánnyal táplálják, azt a földrajzi területen vagy a szomszédos tartományokban működő gyártóknak kell előállítaniuk: Zaragoza, Guadalajara, Cuenca, Valencia, Castellón és Tarragona.

A takarmánygyártók földrajzi elhelyezkedésének korlátozására azért van szükség, mert a „Jamón de Teruel” / „Paleta de Teruel” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sonkák előállításához a szóban forgó OFJ-hez használt hasított sertéseket is felhasználják. Az előállítás e szakaszában a minőségi címkékre vonatkozó követelmények azonosak, mivel a hasított test OFJ-vel nem ellátott részei – a combok és a lapockák – felhasználhatók a „Jamón de Teruel” (comb) és a „Paleta de Teruel” (lapocka) előállításához. A „Jamón de Teruel”/„Paleta de Teruel” OEM termékleírásában szereplő elsődleges termelési követelményeket ezért átvették a „Cerdo de Teruel” OFJ termékleírásában.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás alábbi műveleteit a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

—	sertéstenyésztés: tenyésztés és hizlalás,

—

vágás,

—	a hasított test darabolása a combok és a lapockák eltávolításához.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A termék darabolása, filézése, csomagolása és címkézése az irányítótestület által nyilvántartásba vett és a földrajzi területen belül található húsfeldolgozó üzemekben, vagy a tanúsított gazdasági szereplőkkel kötött együttműködési megállapodások alapján a földrajzi területen kívüli létesítményekben, az irányítótestület előzetes jóváhagyásával végezhető.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Cerdo de Teruel” OFJ sertéshús darabokra bontva vagy kiskereskedelmi kiszerelésben, vagy filé formájában is forgalomba hozható.

A bejegyzett gazdasági szereplők által szállított valamennyi hasított testet – a combok és a lapocka nélkül – mindkét oldalon egyedi OFJ címkével kell ellátni, amely tartalmazza az OFJ egyedi logóját, valamint az Indicación Geográfica Protegida Cerdo de Teruel („Cerdo de Teruel” oltalom alatt álló földrajzi jelzés) vagy az IGP Cerdo de Teruel („Cerdo de Teruel” OFJ) feliratot.

A darabolt húsokat és a filéket csak az engedéllyel rendelkező gazdasági szereplők (azaz az OFJ megfelelőségi jelölések használatára jogosult gazdasági szereplők) szállíthatják, és csak akkor, ha sorszámozott címkével látták el őket, amely tartalmazza legalább az OFJ egyedi logóját, valamint az Indicación Geográfica Protegida [oltalom alatt álló földrajzi jelzés] és a „Cerdo de Teruel” feliratot. Ezt a címkét közvetlenül a darabolt húson, valamint a kiskereskedelmi kiszerelések és filék csomagolásán kell elhelyezni.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A sertések tenyésztésének (nevelés és utóhízlalás) és levágásának, valamint a combok és lapockák hasított testekről történő eltávolításának földrajzi területe Teruel megye.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése a termék által szerzett hírnéven alapul.

A „Cerdo de Teruel”-re való dokumentált hivatkozások hosszú múltra nyúlnak vissza, mivel Teruel tartományban erős történelmi hagyománya van a sertéstenyésztésnek és a sertéshústermékek előállításának, amelyek bevételi forrást jelentenek a helyi lakosság számára.

Számos dokumentum hangsúlyozza a sertéstenyésztés fontosságát a tartományban. A sertéstartásra és a kifizetésekre vonatkozó szabályokat a II. Alfonz által kiadott 1177. évi terueli királyi chartában állapították meg (Castañé, J., 1991: El Fuero de Teruel. Edición Crítica con introducción y traducción [„Terueli Charta. Kritikai kiadás bevezetéssel és fordítással”]).

A Historia de la Economía Política de Aragón című 1978-as dokumentumban („Aragónia politikai gazdaságának története”) Jordán de Asso természettudós, jogász és történész a következőket írta: „az Albarracín körzetben tenyésztett sertéseket finom húsuk miatt nagyon nagyra értékelik”.

Ez helyi állattenyésztési hagyomány vezetett ahhoz, hogy 1984-ben a „Jamón de Teruel”-t oltalom alatt álló eredetmegjelölésként jegyezték be. Ez segített abban, hogy az idők során szerzett ismeretek felhasználásával a terueli sertéstenyésztés idővel megerősödjön. A bejegyzés célja az volt, hogy jutalmazzák a lelkiismeretes gazdálkodók arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megőrizzék azokat a termelési rendszereket, amelyeknek végül a termékek a bejegyzett elnevezésüket köszönhetik, kezdve a pácolt hústermékekkel („Jamón de Teruel” és „Paleta de Teruel”), majd a hasított testen lévő friss hús többi részének elnevezésével.

A sertéstenyésztési tevékenység megszilárdítása és az a tény, hogy ezt a tevékenységet tanúsító szerv ellenőrzi, közvetlen hatással volt a hasított sertésre. Az a tény, hogy a sertéshús genetikai szelekciónak alávetett sertésekből származik, a sertéseknek adott gabonaalapú takarmány és a hizlalási idő (a legalább 86 kg-os hasított test elérése érdekében) lehetővé tette, hogy a friss hús hozzáadott értékkel bíró termékként hírnevet szerezzen, amely különösen az emberi tényezőket ismeri el: fajta, étrend és tenyésztés.

E tényezők közül az első a genetika: a keresztezés biztosítja, hogy a „Cerdo de Teruel” sertés mindig 50 %-ban Duroc fajtájú (apaállat) és 50 %-ban nagyfehér hússertés típusú, Landrace vagy e kettő keresztezése legyen (anyaállat), és ezekből a fajtákból, amennyiben a meghatározott módon keresztezik őket, olyan friss húst állítanak elő, amely nagy mennyiségű izomközi zsírtartalommal bír (márványos) (Garitano, I. et al., 2013).

A második tényező az a döntés, hogy a sertéseket gabonaalapú (legalább 50 %-ban gabonából álló) takarmánnyal etessék a teljes tenyésztési időszakban – és nem csak azokban az időszakokban, amikor bizonyos nyersanyagok rendelkezésre állnak –, ami elősegíti a fokozatosabb növekedést. Például a sertéseknek kizárólag granulált árpából álló étrenddel történő takarmányozása az utóhízlalási szakaszban növelheti az izomközi zsír zsírsavtartalmát, ahogy azt tanulmányok is kimutatták (Daza, A. és mások, 2010b), amelyek szerint (Daza, A. et al., 2012 és Garitano, I. és mások, 2012) ez az étrend a hús minőségéhez kapcsolódó bizonyos paramétereket, például a színt és a víztartó képességet is befolyásolja.

A harmadik ok az, hogy a sertéseket vágáskor 110–140 kg-os, a 85–100 kg-os kereskedelmi szabványnál nagyobb élősúlyra hizlalják annak biztosítása érdekében, hogy a meleg hasított testek megfeleljenek a szóban forgó OFJ-re vonatkozó követelményeknek, és hogy a hús zsírréteggel márványozott legyen. Ehhez hozzáadódik az is, hogy a vágóhidak és a gazdaságok egymáshoz közel helyezkednek el, ami csökkenti a szállítási időt, és ezáltal a sertések vágás előtti stresszszintjét is, ami kedvező a „Cerdo de Teruel” hús rózsaszíntől vörösig terjedő színe szempontjából, ami egyértelműen megkülönbözteti a többi soványabb, halványabb színű sertéshústól.

E három megszerzett ismeret folyamatos alkalmazása tehát lehetővé tette a 3.2. pontban leírt, oltalomban részesítendő hústípus előállítását, amelyre egyedi szín és márványozottság jellemző.

A „Cerdo de Teruel” elismerése a hatóságok támogatását is élvezi. 2004 és 2010 között Teruel Tartományi Tanácsa finanszírozott egy, a terueli Agrár-élelmiszeripari Egyesület és a „Jamón de Teruel” / „Paleta de Teruel” OEM szabályozó testülete által is aláírt partnerségi megállapodás keretében az OFJ hatálya alá tartozó sertések tenyésztési rendszereinek javítására és optimalizálására irányuló kutatást.

Más projektek a különböző tényezőknek, például az ivartalanításnak, a takarmányozásnak és a genetikának a hasított test jellemzőire gyakorolt hatásait vizsgálták. Ezek a kutatási projektek arra a következtetésre jutottak, hogy mind a kocák, mind a kocasüldők alkalmasak a friss hús előállítására (Latorre és mások., 2009a), hogy a gabonaalapú étrend befolyásolja a hasított test zsírtartalmát (Daza, A. és mások., 2010b), valamint hogy a Duroc fajtához tartozó apaállatok használata pozitív hatással van a termelési eredményekre, és kis mértékben növeli a hasított testek zsírtartalmát (Garitano, I. és mások, 2013).

A „Cerdo de Teruel” története és piaci jelentősége a sertéshús sajátos jellemzőinek kutatását is ösztönözte: a Zaragozai Egyetem Állatorvosi Kara egyes sertéshúsdarabok (karaj, szűzpecsenye, valamint a Spanyolországban secreto-ként [a lapockaízület mögött] és presa-ként [a lapocka belsejében] ismert húsrészek) fizikai és kémiai jellemzőit vizsgálja, amelyek olyan sertésektől származnak, amelyek rendelkeznek az OFJ esetében előírt jellemzőkkel (Teruelből [Spanyolország] származó, szárazon pácolt sonka előállítására szánt sertés izmainak fizikai-kémiai jellemzői, Calvo és mások., 2011). Dr. Virginia Resconi kutatása az egy bizonyos módon tenyésztett és takarmányozott „Cerdo de Teruel” sertés tápértékét emeli ki (ahogyan az a Portal Veterinario weboldalon 2011-ben, „A terueli sertéshús tápértéke” cím alatt megjelent).

Ezenkívül 2015-ben az állattenyésztési technológiai osztály (amely az Aragóniai Agrár-élelmiszeripari Kutatási és Technológiai Központhoz [spanyol rövidítése: CITA] tartozik) közzétette „Az étrend, a csomagolás és az expozíciós idő hatása a »Cerdo de Teruel« OFJ sertéshús vizuális értékelésre és a vásárlásra irányuló szándékra” (Panea, B. és mások., 2015) című kutatási projekt eredményeit. E kutatás következtetései között kiemelendő az a megállapítás, hogy a kontrollcsoport – a hagyományosan takarmányozott sertésekből előállított „Cerdo de Teruel” – magasabb pontszámot kapott, mint a többi csoport, amelyekben az állatokat más típusú takarmányokkal etették.

2016-ban a CITA kutatói a Teruel Beruházási Alap keretében végrehajtottak egy projektet a „A »Cerdo de Teruel« sertéshús egészségügyi kezelésének, előállításának és forgalmazásának alternatívái: javaslat a fenntarthatóságról” címmel (Panea, B. és mások, 2016).

Azóta további kutatásokat végeztek a CITA bevonásával, és azokat bemutatták az Európai Regionális Fejlesztési Alap által társfinanszírozott programoknak: Terueli sertésből készült egészséges kolbász: csökkentett telítettzsír- és sótartalom (Panea, B. és mások, 2019).

A „Cerdo de Teruel” számos különböző, széles körben ismert és elismert irodalmi műben is szerepel. Erre példa az Animales urbanos (Városi állatok) (Leiz, K. 2018) című mű Del cerdo de Teruel y del amor (A „Cerdo de Teruel”-ről és a szerelemről) című fejezete.

A hagyomány, valamint az azt alátámasztó tudományos és tájékoztató kiadványok mellett a „Cerdo de Teruel” hírnevét a piacon való elismertsége is bizonyítja. A „Cerdo de Teruel” elnevezést a termelők és a kereskedők is használják erre a rendkívül keresett húsra, amelyet Spanyolország egész területén általánosan használnak a piacon, valamint a hipermarketekben és hentesboltokban.

A „Cerdo de Teruel” felhasználásával készült ételek az ország egész területén szerepelnek az éttermek állandó kínálatában.

Emellett a „Cerdo de Teruel”-ből készült ételek receptjei az ismert digitális platformokon is megtalálhatók. Példaként említhető az aszalt szilvával és fenyőmaggal készült „Cerdo de Teruel” sertésszűznek az El Gran Libro de la Cocina Aragonesa-ban (Nagy aragóniai szakácskönyv) (Aneto Publicaciones, SL, 2011) található receptje, amelyet a RedAragón – az aragóniai régió internetes portálja – ételeket és italokat ismertető menüpontjában tettek közzé. A séfek olyan recepteket is megosztottak, mint a „Cerdo de Teruel” sertés secreto padlizsánnal és fehércsokoládé szósszal (az aragóniai ételeket népszerűsítő, Comparte el Secreto. Aragón, alimentos nobles [Megosztjuk a titkot: Híres aragóniai ételek]) elnevezésű weboldalon, valamint az Altamiras inspirálta „Cerdo de Teruel” sertéspofa (az „Altamiras inspirálta” utalás a 18. századi Juan Altamiras szerzetesre és szakácsra) (a Heraldo napilap ételeket és italokat bemutató rovatában).

A „Cerdo de Teruel”-t a média is kiemeli:

—

A „Jamón de Teruel” eredetmegjelöléssel ellátott hús előállításához felhasznált sertések jó minőségű takarmánya nemcsak kiváló minőségű sonkákat eredményez, hanem kiváló minőségű friss húst is, amely sötét rózsaszínű, finom ízű és különösen lédús állagú (2011, Indisa; 2014, A la carta para dos, [Asztal két főre]),

—	A terueli sertéshús minősége, előállítása és forgalmazása (2016, „Aragón hoy” [„Aragónia manapság”]).

A „Cerdo de Teruel” régi hírneve miatt az évek során számos rendezvényen került középpontba.

A „Cerdo de Teruel” számos alkalommal játszott fontos szerepet a 2006 óta megrendezésre kerülő Teruel Gusto Mudéjar (Mór ízek) szakácsversenyen, amelynek fő része a „mór” nemzeti főzőverseny. A hatodik alkalommal megrendezett konyhaművészeti eseményen a profi séfek és a gasztronómia új felfedezettjei azt a kihívást kapták, hogy a „Cerdo de Teruel”-lel töltött Cella burgonya Périgord fekete szarvasgombával (Tuber melanosporum) recept elkészítésével értelmezzék újra a sertéshúst.

2012-ben rendezték meg első alkalommal a Jornada Gastronómica de Cerdo de Teruelfesztivált, amelyen Teruel tartomány több mint 40 létesítménye vett részt. A rendezvény mottója: A sertéshús újraértelmezése. Az utazás élvezetének egyéb módjai és még sok más...

2020-ban a „Cerdo de Teruel” minőségrendszerként vett részt a nemzetközi „Madrid Fusión” vásáron: „Cerdo de Teruel” sertéshús a Madrid Fusión étel- és italfesztiválon (La Comarca napilap).

Mindez – és különösen az adott földrajzi helyhez erősen kötődő termék oltalmának szándéka – arra késztette a termelőket, hogy létrehozzák a „Cerdo de Teruel” Termelői Egyesületet, amelynek célja a termék hírnevének megőrzése, a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és a „Cerdo de Teruel” sertéshús előállításának irányítása.

A „Cerdo de Teruel” előállításának a földrajzi terület szempontjából betöltött jelentősége, a hatóságok elkötelezettsége a gazdálkodási hagyományok és gyakorlatok megőrzése mellett, a kutatók által e termékkel kapcsolatban végzett munka, a termelők elkötelezettsége a kiváló minőségű termékek előállítása iránt, valamint a termék kereskedelmi hírneve azt jelenti, hogy a „Cerdo de Teruel” hozzáadott értéket képviselő húsként forgalmazható, megvédve a termelők érdekeit a termékeik elismerésének biztosításával.

Az oltalomban részesítendő megnevezés – a „Cerdo de Teruel” – elismertségének ilyen igazolása lehetővé teszi a piaci hírnevének védelmét, megőrizve a sertéshús sajátos jellemzőit biztosító termelési feltételeket, lehetővé téve a fogyasztók számára a termék egyértelmű azonosítását, és garantálva a termék ellenőrzését.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://www.aragon.es/-/indicacion-geografica-protegida-cerdo-teruel

(a Propuesta del Documento Único y del Pliego de condiciones [Egységes dokumentum és termékleírás tervezete] címsor alatt a „Fecha: Junio de 2022” [dátum: 2022. június]) sorban.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.