A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2023/C 51/06)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Savennières”

PDO-FR-A0158-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.11.14.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területhez és a közvetlen szomszédságában lévő területhez tartozó településeket a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) szerint frissítették.

Ez nincs hatással a körülhatárolt földrajzi terület kiterjedésére.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2.   Tőtávolság

A szőlőtőkék közötti minimális távolság 1 méterről 0,90 méterre változik.

E módosítás célja, hogy a sorok közötti távolság megváltoztatása nélkül lehessen növelni a szőlő ültetési sűrűségét.

A szöveg emellett kiegészült egy külön rendelkezéssel a 10 %-nál nagyobb lejtésű szőlőültetvényekre vonatkozóan, amelyek esetében megengedett, hogy a szőlőtőkék közötti minimális távolság 0,80 m legyen.

Ez a kiegészítés azoknak a meredek lejtőkre telepített szőlőültetvényeknek a sajátos esetét hivatott figyelembe venni, amelyek az ültetés során különleges kialakítást igényelnek (a szőlőt inkább a lejtővel párhuzamosan, mint arra merőlegesen kell telepíteni).

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

3.   Metszés

A Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelölései esetében összehangolták a metszésre vonatkozó szabályokat.

E harmonizáció célja a piaci szereplők ismereteinek javítása és az ellenőrzés egyszerűsítése. E módosítás révén a szőlőtermelők jobban tudnak alkalmazkodni az egyre később bekövetkező fagyokhoz.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

4.   Szüret

Pontosításra került, hogy a szőlőt kézzel szüretelik.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

5.   Címkézés

Pontosították a választható feliratokra vonatkozó keretszabályozást.

A módosítás az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

6.   Átmeneti intézkedések

A lejárt hatályú átmeneti intézkedéseket törölték.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

7.   Szövegezésbeli módosítások

A termékleírás szövegét több helyen kiigazították.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

8.   Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Átírták az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozást, hogy annak megszövegezése összhangban legyen a megjelöléshez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Savennières

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

1.   Termékjellemzők

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes száraz, félszáraz, félédes vagy édes fehérborok, amelyek főbb analitikai jellemzői a következők: – A száraz borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11,5 %. – A többi bor térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 12,5 %. – Az erjesztés után a száraz borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) literenként legalább 4 gramm, vagy 8 gramm, amennyiben az egy literre jutó borkősav grammjában kifejezett összes savtartalom literenként legfeljebb 2 grammal alacsonyabb az erjeszthetőcukor-tartalomnál. – A száraz borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot. Az illósavtartalom, az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékei a közösségi jogszabályokban megállapított értékek.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	11
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

2.   Leírás

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok fehérborok és többnyire száraz borok. Esetenként azonban tartalmazhatnak erjeszthető cukrokat. Színük a halványsárgától az aranysárgáig terjed. Illatukat általában virágillatok vagy virágos illatjegyek (akác, hárs stb.) jellemzik, melyekbe körtére, őszibarackra, birsalmára, pörkölt mandulára, mazsolára, mézre emlékeztető gyümölcsös jegyek vegyülnek, és mindezt árnyalatnyi ásványosság fűszerezi. Szájba véve ízük eleinte telt, vaskos, amelyben a teljes aromagazdagság megmutatkozik. Lecsengésükben az üdeség, az ásványosság és egy csipetnyi kesernyés íz keveredik egymással, melyek harmóniát és egyensúlyt alkotnak. Ezek a borok azután bontakoznak ki teljesen, miután több évet pihentek a palackban. Az erjeszthető cukrokat tartalmazó borok kiválóan alkalmasak az érlelésre.

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   

 

Konkrét borászati eljárás

Tilos fadarabokat használni. A száraz borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot. Az egyéb borok esetében az alkoholtartalom növelésére irányuló minden művelet tilos. A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük az uniós szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

A borokat legalább a szüret évét követő év március 15-ig érlelni kell.

2.   Ültetési sűrűség – sortávolság

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke. Ezeken a szőlőültetvényeken a sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,90 méternek kell lennie. Azon szőlőparcellák termése tekintetében, amelyeken az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság kisebb mint 0,90 méter, de legalább 0,80 méter, és amelyek lejtése meghaladja a 10 %-ot, megengedett az ellenőrzött eredetmegjelölés használata. A hektáronként 4 000 tőkénél kisebb, de legalább 3 300 tőke ültetési sűrűségű szőlőparcellák termésére az e termékleírásban a támrendszerrel és a lombsátormagassággal kapcsolatban rögzített szabályok betartása mellett használható az ellenőrzött eredetmegjelölés. Az ilyen szőlőparcellákon a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 1 méternek kell lennie.

3.   A szőlőmetszésre és a támrendszerre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék metszése rövid- vagy hosszúcsapos metszéssel, vagy vegyes metszéssel történik, tőkénként legfeljebb 12 rügy meghagyásával.

A szőlő tőkénként 2 további rügy meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11–12 leveles állapotnak megfelelő fenológiai stádiumban (virágbimbók elkülönülése) az adott évi termőágak száma tőkénként legfeljebb 12.

A támrendszerre futtatott lombsátor magasságának a sorok közötti távolság legalább 0,6-szorosának kell lennie, mivel a támrendszerre futtatott lombsátor magasságát a levélzet alsó határa – amelynek legalább 0,40 méterrel a talaj felett kell lennie – és a felső metszési határ – amelynek legalább 0,20 méterrel a támrendszer felső huzalja felett kell lennie – között mérik.

A hektáronként 4 000 tőkénél kisebb, de legalább 3 300 tőke ültetési sűrűségű szőlőparcelláknak ezenfelül az alábbi támrendszer-kialakítási szabályoknak kell megfelelniük: a támoszlopok minimális talajfelszín feletti magassága 1,90 méter; a támrendszer 4 huzalsort tartalmaz; a legfelső huzal és a talaj közötti távolság legalább 1,85 méter.

4.   Öntözés

Művelési gyakorlat

Az öntözés tilos.

5.   Szüret

Művelési gyakorlat

A szőlőt a tőkén lévő fürtök válogatásával kézzel szüretelik. Tilos szüretelőgépet használni.

5.2.   Maximális hozamok

1.	Száraz és félszáraz borok Hektáronként 50 hektoliter

2.	Egyéb borok Hektáronként 35 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

Az előállítás valamennyi műveletét a földrajzi területen kell elvégezni, amelynek területe – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – Maine-et-Loire megye alábbi településeinek területét foglalja magában: Bouchemaine, La Possonnière, Savennières.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Chenin B

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   

 

a)   A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület a Loire jobb partján, Angers-tól nagyjából tizenöt kilométerre terül el. A területet dél-délkeleti tájolású domboldalak sora jellemzi, melyek a Loire partjától mérve egy 500–1 500 méter széles sávban, mintegy 6 kilométer hosszan húzódnak a folyó mentén. A földrajzi terület északi részén található hűvösebb és szelesebb tágas fennsíkot elsősorban állattartásra és gabonatermesztésre használják.

A geológiai szubsztrátumot a késő-ordovíciumtól a kora-devon korig létrejött palás és palás-homokköves képződmények, helyenként pedig vulkáni telérkőzetek (riolit és szpilit) teszik ki. A fennsík peremét hol vastagabb, hol vékonyabb rétegben negyedkori eolikus homok fedi. A domboldalakon az anyakőzet többnyire nagyon közel van a felszínhez.

A földrajzi terület 3 település területére terjed ki: Bouchemaine, La Possonnière és Savennières.

Az éghajlat óceáni. A szőlővidéktől nyugatra található mauges-i masszívum főnhatással árnyalja ezt az óceáni jelleget. A nedves szelektől védett területeken az átlagos évi csapadékmennyiség jellemzően 650 milliméter, míg a mauges-i dombokon meghaladja a 800 millimétert. A csapadékmennyiség közötti eltérés még markánsabb a szőlő vegetációs időszakában, különösen júniustól a szüreti időszakig terjedően. Az éves átlaghőmérsékleti értékek viszonylag magasak (kb. 12 °C). A Loire meghatározó szerepet tölt be azzal, hogy a domboldal uralkodó szeleknek kitett közvetlen környezetében hőmérséklet-szabályozóként működik, és ezáltal magasan tartja az éjjeli hőmérsékleteket. A folyó azzal is nagy szerepet játszik, hogy a szüreti időszakban elősegíti a nemes rothadás kialakulásához elengedhetetlen hajnali ködök megjelenését.

b)   A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

A kezdetben csak a nagy angers-i apátságok közelében lévő parcellákra korlátozódó szőlőművelés később Angers egész környékére, majd a IV. században Pruniers és Bouchemaine domboldalaira is kiterjedt. 1130 körül az angers-i Szent Miklós-apátság szerzetesei szőlőt ültetettek a Loire fölé magasodó egyik domboldalra; erről kapta a nevét a „La Roche aux Moines” (szerzetesek sziklája). 1140-ben a bencés rendi apácák a La Possonnière nevű kisvárosban felépítették a „Le Prieuré”-nek (rendháznak) nevezett kolostort. Az épületet ekkoriban hatalmas szőlőskertek vették körül. Ettől kezdve a „Savennières” bor nagyon kedvelt lett a nemesek asztalain, különösen a XV. században „Jó Renátusz király” (I. (Anjou) Renátusz) asztalán. Amikor a király pihenőre megállt a településen, megkóstolta a városkától nyugatra fekvő egyik parcella borát és azt „aranycsepp”-nek nevezte. A parcellát azóta „Clos de la Goutte d’Or” (aranycsepp szőlőbirtok) néven ismerik.

A szőlővidék főként a XVII–XVIII. században fejlődött. Az 1749-ben megjelent „Traité sur la nature et la culture de la vigne” (Értekezés a szőlő természetéről és műveléséről) című munkájukban Bidet és Duhamel de Monceau a következőket írták: „Anjou különböző szőlőültetvényeit a Loire mentén, a folyó mindkét oldalán elterülő domboldalak alkotják. Ezek a domboldalak ½ vagy ¼ mérföld távolságra fekszenek egymástól, Angers-tól kiindulva Bretagne irányában mintegy 7–8 mérföldön át. Ezek csak bozótokkal, cserjékkel és öreg fákkal benőtt sziklák, melyek hajdanán teljesen terméketlenek voltak; emiatt a vidék megközelíthetetlen és áthatolhatatlan volt, és különféle rőtvadak és mérges állatok búvóhelye lett. A nagy nehezen termősíthető föld most már mindenütt teljesen művelt és szőlővel ültetett egészen addig, ahol a domb kezd ellaposodni és észak felé fordulni, ami nagyjából ¼ vagy ½ mérföldet tesz ki. Nantes irányában lefelé haladva a Loire jobb oldalán fekvő domboldalak dél felé néznek és ennek következtében itt jobb és erősebb bor terem, mint a bal oldalon.” A Savennières kisváros közelében lévő domboldalakat és földeket szőlővel művelték, és a vidéken minden házhoz több szőlőtábla tartozott. A közvetlenül a francia forradalom előtt megtartott általános rendi gyűlésre készített felterjesztésekben a domboldalakon elterülő szőlővidék helyzetéről is beszámoltak. „Savennières: lakosainak száma 2 460, 1/3 részen kiváló termésű szőlővel (…) Nem láttam olyan egyházközséget, amelyet több adó sújtana, mint Savennières-t” – írta akkor a képviselő M. Dertrou.

8.2.   

 

A borászat és a növényvédelem terén elért hatalmas előrelépéseknek köszönhetően a XIX. században teljesen átalakult a bortermelés olyan birtokosok vezetésével, mint Guillory, aki minőségi borokat akart előállítani és meg akarta őrizni a „Savennières” borok jó hírnevét. Ekkoriban több mindennel kísérleteztek, egyrészt más szőlőfajtákat próbáltak ki, például a madeirai verdelho fajtát, amelyből Maisonneuve professzor szerint mintegy hatvan tőkét műveltek a „Coulée de Serrant” nevű területen, másrészt teraszok kialakításával és támrendszerrel is kísérleteztek. A chenin B fajta azonban továbbra is a szőlővidék kedvenc szőlőfajtája maradt. Egyik látogatása alkalmával, 1865-ben Jules Guyot részletesen leírta a művelési módot, és többek között említést tett a csapos metszésről, a rügynyesésről és a szüretelésről, amelyet akkor végeznek, amikor „a szőlők nagy része túlérett...”.

A „Savennières” ellenőrzött eredetmegjelölést az 1952. december 8-i rendelettel ismerték el, amely elsősorban az erjeszthető cukrokat tartalmazó borokat határozza meg. Az érdekvédelmi szervezetek egymást követő elnökei, köztük Michèle Bazin de Jessey ösztönzésére a rendeletet a száraz borok meghatározása irányában fejlesztették tovább, és egyidejűleg lehetővé tették az erjeszthető cukrokat tartalmazó borok készítését, ekképpen tükrözve a szőlővidéken alkalmazott eljárásokat és a különleges környezetet.

A szőlőterületet 2009-ben 34 gazdálkodó művelte.

2.   A termék minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A borok fehérborok és többnyire száraz borok. Esetenként azonban tartalmazhatnak erjeszthető cukrokat. Színük a halványsárgától az aranysárgáig terjed.

Illatukat általában virágillatok vagy virágos illatjegyek (akác, hárs stb.) jellemzik, melyekbe körtére, őszibarackra, birsalmára, pörkölt mandulára, mazsolára, mézre emlékeztető gyümölcsös jegyek vegyülnek, és mindezt árnyalatnyi ásványosság fűszerezi.

Szájba véve ízük eleinte telt, vaskos, amelyben a teljes aromagazdagság megmutatkozik. Lecsengésükben az üdeség, az ásványosság és egy csipetnyi kesernyés íz keveredik egymással, melyek harmóniát és egyensúlyt alkotnak.

Ezek a borok azután bontakoznak ki teljesen, miután több évet pihentek a palackban. Az erjeszthető cukrokat tartalmazó borok kiválóan alkalmasak az érlelésre.

3.   Ok-okozati összefüggések

A szőlők szüreteléséhez körülhatárolt, parcellákra osztott területbe a védett domboldalakon elhelyezkedő, déli tájolású és az óidei masszívum palás és palás-homokköves képződményein kialakult felszíni talajokkal, vagy eolikus homokon kialakult sekély talajokkal rendelkező parcellákat sorolták be. A gyenge termőképességű és nagyon köves talajok jó vízelvezető képességgel és kevés vízkészlettel rendelkeznek.

A termesztési viszonyok miatt optimális módon kell kezelni a növényt és annak terméshozamát, amit a szőlő művelésmódja, a szigorú metszési szabályok és a – száraz boroknál is alkalmazott – fürtválogatással történő szüretelés is tükröz.

A gazdálkodók szakértelme abban is kifejezésre jut, hogy kötődnek az igénytelen chenin B szőlőfajtához, amelynek minden különlegessége és teltsége ki tud bontakozni ebben a környezetben. A gazdálkodók az előállítási technikák diverzifikálásával igazodtak a szőlőfajta sajátosságaihoz és gazdagságához. A borok a szőlőültetvény helyétől, a szőlő művelésmódjától és az adott évjárat időjárási viszonyaitól függően általában több vagy kevesebb erjeszthető cukrot tartalmaznak. Amikor a Loire hőszabályozó szerepének, a folyó által terelt és a szőlőszemek szikkadását automatikusan elősegítő szeleknek vagy a hajnali ködöknek köszönhetően a szüreti időszak végén kedvezőek az időjárási viszonyok, a leszüretelt szőlőszemekből félédes vagy édes borokat készítenek, miután a tőkén történő töppesztés hatására magasabb lesz a szemek cukorkoncentrációja vagy a Botrytis cinerea hatására kialakul a nemes rothadás.

A gazdasági szereplők emellett nagyon gyorsan elsajátították azokat a technikákat, amelyek segítségével – borkészítési technikáikat kiigazítva – a legjobbat hozzák ki a szőlőből. Az erjesztést követően hordós érlelésre van szükség ahhoz, hogy összetett aromákkal rendelkező bort lehessen készíteni. E cél elérése érdekében a termékleírás azt határozza meg, hogy a borok érlelési időszakának legalább a szüretelés évét követő év március 15-ig kell tartania.

A különleges természeti környezet, az ahhoz tökéletesen alkalmazkodó szőlőfajta és a fajtában rejlő lehetőségek kiaknázásában jártas emberek összetalálkozásának köszönhetően történelmi hírnévvel rendelkező, eredeti és különleges borok állíthatók elő. 1816-ban André Jullien a „Topographie de tous les vignobles connus” (Az ismert szőlőbirtokok topográfiája) című művében habozás nélkül elsőosztályúnak minősítette a borokat, ezzel is elismerve eredetiségüket, minőségüket és hírnevüket.

Az „anjoui szelídséget” szimbolizáló „Savennières” borvidéket az UNESCO 2001-ben a világörökség részének nyilvánította.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott közvetlenül szomszédos terület – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – Maine-et-Loire megye következő településeinek területét foglalja magában: Angers, Beaulieu-sur-Layon, Bellevigne-en-Layon Blaison-Saint-Sulpice, Brissac Loire Aubance (kizárólag Alleuds, Brissac-Quincé, Charcé-Saint-Ellier-sur-Aubance, Luigné, Saint-Rémy-la-Varenne, Saint-Saturnin-sur-Loire, Saulgé-l’Hôpital és Vauchrétien volt önálló települések területe tekintetében), Chalonnes-sur-Loire, Chaudefonds-sur-Layon, Chemillé-en-Anjou (kizárólag Chanzeaux és Valanjou volt önálló települések területe tekintetében), Denée, Doué-en-Anjou (kizárólag Brigné volt önálló település területe tekintetében), Les Garennes sur Loire, Mauges-sur-Loire (kizárólag Saint-Laurent-de-la-Plaine volt önálló település területe tekintetében), Mozé-sur-Louet, Mûrs-Erigné, Rochefort-sur-Loire, Sainte-Gemmes-sur-Loire, Saint-Melaine-sur-Aubance, Soulaines-sur-Aubance, Terranjou és Val-du-Layon.

Címkézés

Jogi keret

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása

Azokat a választható feliratokat, amelyek használatát a közösségi rendelkezések értelmében a tagállamok szabályozhatják, a címkéken olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott feltételek mellett kiegészíthető a „Val de Loire” földrajzi névvel. A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

A borok kereskedelmi okmányaiban, szállítólevelein és címkéin kötelezően fel kell tüntetni az egyes borok közösségi jogszabályokban meghatározottak szerinti erjeszthetőcukor-tartalmának (glükóz- és fruktóztartalmának) megfelelő „demi-sec” (félszáraz), „moelleux” (félédes) vagy „doux” (édes) megjelölést. Ezeket a megjelöléseket a címkéken ugyanabban a látómezőben kell feltüntetni, ahol az ellenőrzött eredetmegjelölés neve szerepel.

Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy: – ún. kataszteri területről van szó; – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. A kataszteri terület nevét olyan karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-7cc8c3cc-9ee0-4faf-aca5-058e37d4206d

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.