A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2023/C 49/12)

Ezen értesítés közzétételére a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül sor.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Cabernet d'Anjou”

PDO-FR-A1005-AM02

Az értesítés időpontja: 2022.11.11.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   Hivatalos földrajzi kódex

A földrajzi területhez és a közvetlen szomszédságában lévő területhez tartozó településeket a hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) szerint frissítették.

Ez nincs hatással a körülhatárolt földrajzi terület kiterjedésére.

A módosítás az egységes dokumentum 6. és 9. pontját érinti.

2.   Parcellákra osztott körülhatárolt terület

A termékleírásba bekerültek a termelés földrajzi területén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátumai. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak a termelés földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítására.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3.   Tőtávolság

Az egy soron belül található szőlőtőkék közötti minimális távolság 1 méterről 0,90 méterre változik.

E módosítás célja, hogy a sorok közötti távolság megváltoztatása nélkül lehessen növelni a szőlő ültetési sűrűségét.

A szöveg emellett kiegészült egy külön rendelkezéssel a 10 %-nál nagyobb lejtésű szőlőültetvényekre vonatkozóan, amelyek esetében megengedett, hogy a szőlőtőkék közötti minimális távolság 0,80 m legyen.

Ez a kiegészítés azoknak a meredek lejtőkre telepített szőlőültetvényeknek a sajátos esetét hivatott figyelembe venni, amelyek az ültetés során különleges kialakítást igényelnek (a szőlőt inkább a lejtővel párhuzamosan, mint arra merőlegesen kell telepíteni).

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

4.   Metszés

A Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelölései esetében összehangolták a metszésre vonatkozó szabályokat.

E harmonizáció célja a piaci szereplők ismereteinek javítása és az ellenőrzés egyszerűsítése. E módosítás révén a szőlőtermelők jobban tudnak alkalmazkodni az egyre később bekövetkező fagyokhoz.

A módosítás az egységes dokumentum 5. pontját érinti.

5.   Kapcsolat

A kapcsolat ismertetése úgy módosul, hogy a szöveg a 2018-as év helyett 2021-re hivatkozik, és a települések száma egyes települések összevonását követően kiigazításra kerül.

A módosítás az egységes dokumentum 8. pontját érinti.

6.   Átmeneti intézkedések

A lejárt hatályú átmeneti intézkedéseket törölték.

A termékleírás egy új átmeneti intézkedéssel egészült ki, miután egyes településeken újra körülhatárolták a parcellákat.

Az egységes dokumentum nem módosult.

7.   Címkézés

A Loire-völgyi Anjou-Saumur borvidék eredetmegjelölései esetében pontosították és összehangolták a címkézésre vonatkozó szabályokat. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

A módosítás az egységes dokumentum 9. pontját érinti.

8.   Az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozás

Átírták az ellenőrző szervre vonatkozó hivatkozást, hogy annak megszövegezése összhangban legyen a megjelöléshez tartozó többi termékleírással. Ez a módosítás csak szövegezésbeli módosítást jelent.

Ez a módosítás nem vonja maga után az egységes dokumentum módosítását.

9.   Szövegezésbeli módosítások

A termékleírás szövegét több helyen kiigazították.

Ezek a módosítások nem vonják maguk után az egységes dokumentum módosítását.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Cabernet d'Anjou

2.   A földrajzi árujelző típusa:

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS

A borok csendes rozék, amelyek főbb analitikai jellemzői a következők: A borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 10,5 %. Az erjesztés után a borok erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz- és fruktóztartalma) literenként legalább 10 gramm. A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot. Az illósavtartalom, az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékei a közösségi jogszabályokban megállapított értékek, azonban a „primeur” (primőr) vagy „nouveau” (új) megjelöléssel ellátható, nem kiszerelt egyes bortételek illósavtartalma legfeljebb 10,2 milliekvivalens/liter lehet. A borok erjeszthető cukrokat tartalmaznak és viszonylag nagy az édességük. Intenzív aromáikban megmutatkoznak a szőlőfajták sajátos jellemzői. Mindamellett egyértelműen gyümölcsösek (őszibarack, eper, citrusfélék stb.). Ízleléskor a frissesség és a kerekség közötti kifinomult egyensúly jellemzi a borokat. Hosszan tartó, intenzív utóíz jellemzi őket.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)	10
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5.   Borkészítési eljárások

5.1.    Konkrét borászati eljárások

1.   Ültetési sűrűség – sortávolság

Művelési gyakorlat

A szőlőültetvényeken a minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 000 tőke. A sorok közötti távolság legfeljebb 2,50 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,90 méternek kell lennie.

Azon szőlőparcellák termése tekintetében, amelyeken az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolság kisebb mint 0,90 méter, de legalább 0,80 méter, és amelyek lejtése meghaladja a 10 %-ot, megengedett az ellenőrzött eredetmegjelölés használata.

A hektáronként 4 000 tőkénél kisebb, de legalább 3 300 tőke ültetési sűrűségű szőlőparcellák termésére az e termékleírásban a támrendszerrel és a lombsátormagassággal kapcsolatban rögzített szabályok betartása mellett használható az ellenőrzött eredetmegjelölés. Az ilyen szőlőparcellákon a sorok közötti távolság legfeljebb 3 méter lehet, míg az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 1 méternek kell lennie.

2.   A metszésre vonatkozó szabályok

Művelési gyakorlat

A szőlőtőkék metszése rövid- vagy hosszúcsapos metszéssel, vagy vegyes metszéssel történik. A szőlőtőkék metszésekor tőkénként legfeljebb 12 rügyet hagynak meg. A szőlő tőkénként 2 további rügy meghagyásával is metszhető, feltéve, hogy a 11–12 leveles állapotnak megfelelő fenológiai stádiumban (virágbimbók elkülönülése) az adott évi termőágak száma tőkénként legfeljebb 12.

3.   Öntözés

Művelési gyakorlat

Az öntözés tilos.

4.   Különleges borászati eljárás

Tilos borászati használatra szánt aktív szenet használni, akár önmagában, akár különféle készítményekbe keverve.

Tilos fadarabokat használni.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot.

A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

5.   A lombsátor magassága és a támrendszer kialakítása

Művelési gyakorlat

A támrendszerre futtatott lombsátor magasságának a sorok közötti távolság legalább 0,6-szorosának kell lennie, mivel a támrendszerre futtatott lombsátor magasságát a levélzet alsó határa – amelynek legalább 0,40 méterrel a talaj felett kell lennie – és a felső metszési határ – amelynek legalább 0,20 méterrel a támrendszer felső huzalja felett kell lennie – között mérik.

A hektáronként 4 000 tőkénél kisebb, de legalább 3 300 tőke ültetési sűrűségű szőlőparcelláknak ezenfelül az alábbi támrendszer-kialakítási szabályoknak kell megfelelniük: a támrendszer oszlopainak talajfelszín feletti magassága legalább 1,90 méter; a támrendszer 4 huzalsort tartalmaz; a legfelső huzal és a talaj közötti távolság legalább 1,85 méter.

5.2.    Maximális hozamok

1.	Hektáronként 69 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Cabernet d’Anjou” eredetmegjelöléssel ellátható borok előállításának valamennyi műveletszakaszára a földrajzi területen kerül sor, amelynek területe – a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – az alábbi települések területét foglalja magában:

—

Deux-Sèvres megye: Brion-près-Thouet, Loretz-d’Argenton, Louzy, Plaine-et-Vallées (kizárólag Oiron volt önálló település területe tekintetében), Saint-Cyr-la-Lande, Sainte-Verge, Saint-Martin-de-Mâcon, Saint-Martin-de-Sanzay, Thouars (kizárólag Mauzé-Thouarsais, Sainte-Radegonde volt önálló települések és az egykori Thouars település területe tekintetében), Tourtenay, Val en Vignes (kizárólag Bouillé-Saint-Paul, Cersay és Saint-Pierre-à-Champ volt önálló települések területe tekintetében),

—

Maine-et-Loire megye: Allonnes, Angers, Antoigné, Artannes-sur-Thouet, Aubigné-sur-Layon, Beaulieu-sur-Layon, Bellevigne-en-Layon, Bellevigne-les-Châteaux, Blaison-Saint-Sulpice, Bouchemaine, Brain-sur-Allonnes, Brissac Loire Aubance (kizárólag Les Alleuds, Brissac-Quincé, Charcé-Saint-Ellier-sur-Aubance, Chemellier, Coutures, Luigné, Saint-Rémy-la-Varenne, Saint-Saturnin-sur-Loire és Vauchrétien volt önálló települések területe tekintetében), Brossay, Cernusson, Chalonnes-sur-Loire, Champtocé-sur-Loire, Chaudefonds-sur-Layon, Chemillé-en-Anjou (kizárólag Chanzeaux, La Jumellière és Valanjou volt önálló települések területe tekintetében), Cizay-la-Madeleine, Cléré-sur-Layon, Le Coudray-Macouard, Courchamps, Denée, Dénezé-sous-Doué, Distré, Doué-en-Anjou, Épieds, Fontevraud-l'Abbaye, Les Garennes sur Loire, Gennes-Val-de-Loire (kizárólag Chênehutte-Trèves-Cunault, Gennes, Grézillé, Saint-Georges-des-Sept-Voies és Le Thoureil volt önálló települések területe tekintetében), Huillé-Lézigné (kizárólag Huillé volt önálló település területe tekintetében), Ingrandes-Le Fresne sur Loire (kizárólag az egykori Ingrandes település területe tekintetében), Jarzé Villages (kizárólag Lué-en-Baugeois volt önálló település területe tekintetében), Louresse-Rochemenier, Lys-Haut-Layon, Mauges-sur-Loire (kizárólag La Chapelle-Saint-Florent, Le Mesnil-en-Vallée, Montjean-sur-Loire, La Pommeraye, Saint-Florent-le-Vieil, Saint-Laurent-de-la-Plaine és Saint-Laurent-du-Mottay volt önálló települések területe tekintetében), Mazé-Milon (kizárólag Fontaine-Milon volt önálló település területe tekintetében), Montilliers, Montreuil-Bellay, Montsoreau, Mozé-sur-Louet, Mûrs-Erigné, Orée d'Anjou (kizárólag Bouzillé, Champtoceaux, Drain, Landemont, Liré és La Varenne volt önálló települések területe tekintetében), Parnay, Passavant-sur-Layon, La Possonnière, Le Puy-Notre-Dame, Rives-de-Loir-en-Anjou (kizárólag Villevêque volt önálló település területe tekintetében), Rochefort-sur-Loire, Rou-Marson, Sainte-Gemmes-sur-Loire, Saint-Georges-sur-Loire, Saint-Germain-des-Prés, Saint-Just-sur-Dive, Saint-Macaire-du-Bois, Saint-Melaine-sur-Aubance, Saumur, Savennières, Soulaines-sur-Aubance, Souzay-Champigny, Terranjou, Tuffalun, Turquant, Les Ulmes, Val-du-Layon, Varennes-sur-Loire, Varrains, Vaudelnay,

—	Vienne megye: Berrie, Curçay-sur-Dive, Glénouze, Pouançay, Ranton, Saint-Léger-de-Montbrillais, Saix, Ternay, Les Trois-Moutiers. A földrajzi területet ábrázoló térképdokumentumok megtekinthetők az Institut national de l’origine et de la qualité honlapján.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Cabernet franc N

Cabernet sauvignon N

8.   A kapcsolat(ok) leírása

8.1.   

 

1.   A földrajzi területre vonatkozó információk

a)   A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A földrajzi terület két nagy geológiai egységre terjed ki, amelyeken a szőlőültetvények elsősorban a folyók mentén húzódó dombok lejtőin és néhány fennsíkon helyezkednek el: nyugaton a prekambriumi és paleozoikumi talapzat az Armorikai-hegységhez kapcsolódik; keleten a Párizsi-medence mezozoikumi és kainozoikumi szubsztrátuma borítja az ősi talapzatot. E földtani sajátosság következtében különbözik egymástól a földrajzi terület nyugati része, ahol a palakőzet, többek között a helyiek által „fekete anjou”-nak (Anjou noir) nevezett fekete pala a jellemző, illetve a földrajzi terület keleti része, ahol a helyiek által „fehér anjou”-nak (Anjou blanc) nevezett mésztufa található (Saumur).

A földrajzi terület, amely történelmileg az egykori Anjou-tartományhoz tartozott, 2021-ben alapvetően Maine-et-Loire megye déli részére (68 település), valamint Deux-Sèvres megye (11 település) és Vienne megye (9 település) északi sávjára terjed ki.

A szőlők szüreteléséhez körülhatárolt parcellák talajai különböző földtani képződményekből származnak. Bár a talajok nagyon különbözőek, általában gyenge minőségűek és mérsékelt a vízmegtartó képességük. Ezenfelül jók a hőháztartási tulajdonságaik.

A földrajzi terület éghajlata mérsékelt óceáni és kis hőmérséklet-különbségek jellemzik, ami egyrészt az Atlanti-óceán viszonylagos közelségének, másrészt a Loire és annak mellékfolyói hőszabályozó szerepének és végül annak tudható be, hogy a szőlőültetvényeket domboldalakra telepítették. Erre utal az ún. „douceur angevine” (anjoui enyhe éghajlat) kifejezés, melynek igazsága különösen télen, valamint a hosszú tavasz és ősz folyamán érzékelhető, míg nyáron gyakoriak a nagy hőhullámok. Az északnyugati/délkeleti irányban húzódó domborzati elemek védelmet biztosítanak a gyakran bőséges csapadékot hozó nyugati szelekkel szemben. Ezért a földrajzi területen kevés csapadék hullik, főnhatás érvényesül és védett az óceáni nedvességtől, ami a choletais-i és a mauges-i térség magasabban fekvő területeinek köszönhető. Az éves csapadékmennyiség 585 milliméter, míg a choletais-i térségben közel 800 milliméter.

b)   A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

Az Anjou-vidéken bizonyíthatóan a Krisztus utáni I. századtól és azóta is folyamatosan foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Itt jól megélt a szőlő, ahogy erről Apollonius (VI. század) egyik költeményének e néhány sora is tanúskodik: „Bretagne-tól nem messze található egy sziklára épült, Ceres és Bacchus ajándékaiban bővelkedő város, amelynek neve – Andégave (Angers) – egy görög névből származik.” Bár az Anjou borvidék a középkorban is folyamatosan fejlődött a Loire partjain és Angers környékén létrejött monostorok oltalma alatt, hírnévre főként a XII–XIII. századtól tett szert. II. Henrik és Aquitániai Eleonóra nagyhatású uralkodásának idején a „vin d’Anjou” (Anjou bor) a legelőkelőbb asztalokra is eljutott.

A termelés a XVI. századtól jelentős fejlődésnek indult a holland borügynökök érkezésének köszönhetően, akik hazájuk és gyarmataik számára kerestek borokat. A hollandok hatalmas mennyiségeket vásároltak fel a borokból, és a kereskedelem oly mértékben virágzott a XVIII. században, hogy a szállítás megkönnyítése érdekében a földrajzi területet átszelő Layon folyót hajózhatóvá tették. Az anjoui borok kiemelkedő hírneve azonban irigységet váltott ki, és számos adónem jött létre (sorompóvám, ládavám, kis bortételekre kivetett vám, nyolcad, szőlővám stb.), amelyek kedvezőtlen hatással voltak a kereskedelemre. A vendée-i háborúk pusztításai romba döntötték a szőlőültetvényt. A terület a XIX. században indult újra virágzásnak. 1881-ben a szőlőültetvény területe 45 000 hektár volt, amelyből 1893-ban, a filoxéravész után is megmaradt még 10 000 hektár.

8.2.   

 

Az anjoui borvidék elsősorban a chenin B fajtából előállított fehérbor-termelésről vált ismertté. A filoxéravész után azonban felgyorsult a cabernet franc N fajta, majd valamivel később a cabernet sauvignon N telepítése. A XX. század elején a borkészítés elsősorban a helyiek által „rouget”-nek nevezett, kávéházakban fogyasztott könnyű bor előállítása felé mozdult el, ami az anjoui borvidék átalakulásának első szakaszát jelentette. A fent említett fajták a sillerborokat adó és halvány színű grolleau N és grolleau gris G szőlőfajtákkal, illetve kiegészítő jelleggel a gamay N és pineau d'Aunis N szőlőfajtákkal házasítva nagyban hozzájárulnak az emblematikus rozék termelésének fellendüléséhez, amelyek a „Cabernet d’Anjou” és „Rosé d’Anjou” ellenőrzött eredetmegjelöléssel váltak ismertté és elismertté. Az átalakulás második szakasza a bortermelők által a növénykultúra művelése terén szerzett tapasztalatokra épült. A szőlőfajták és az ültetési helyük legmegfelelőbb összhangjának megfigyelése és elemzése, a leszüretelt szőlő felhasználhatóságának értékelése, valamint a borászati technikák szakszerű alkalmazása következtében az 1960-as évektől fejlődésnek indult a vörösbortermelés.

2.   A termékek minőségére és jellemzőire vonatkozó információk

A rozék erjeszthető cukrokat tartalmaznak és viszonylag nagy az édességük. Aromáik kifejeződése intenzív, és mindegyik aromaárnyalatban megmutatkoznak a szőlőfajták sajátos jellemzői. Mindamellett egyértelműen gyümölcsösek (őszibarack, eper, citrusfélék stb.). Ízleléskor a frissesség és a kerekség közötti ravasz egyensúly jellemzi a borokat. Az aromák hosszan tartó, intenzív utóízt hagynak maguk után.

3.   Ok-okozati összefüggések

A különleges tájban elterülő északi szőlőültetvény, valamint a szelíd éghajlati viszonyok és az eredeti föld- és talajtani viszonyok együttese karakteres ízt ad a boroknak, amely a borok frissességében jut kifejezésre.

A változatos föld- és talajtani viszonyok következtében kialakult sokféle bortermelési gyakorlat lehetőséget kínált a termelőknek arra, hogy minden egyes itt megtalálható szőlőfajtánál kitalálják, hogy tulajdonságaikat miként lehet optimális módon kifejezésre juttatni. A borosgazdák a szőlőik viselkedésével kapcsolatban végzett megfigyelések és elemzések alapján tudták meghatározni a szőlőültetvény telepítésének megfelelő módját. Noha a grolleau N, a grolleau gris G vagy a pineau d’Aunis N szőlőfajták uralják a homokos-kavicsos dombokat és sziklateraszokat a gyümölcsös rozék termelésének kedvezve, a cabernet franc N és a cabernet-sauvignon N szőlőfajta szintén értékeli a sekély talajmélységet vagy a barna talajokat, illetve a rendszeres vízellátást, és ez kedvez a lekerekített és jó aromatartóssággal rendelkező rozéborok termelésének.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

A földrajzi terület közvetlen szomszédságában lévő terület

Jogi keret:

Uniós jogszabályok

A további feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A „Cabernet d’Anjou” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátható borok erjesztése és készítése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület a következő települések területét foglalja magában a 2021. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján:

—	Indre-et-Loire megye: Saint-Nicolas-de-Bourgueil,

—	Loire-Atlantique megye: Ancenis-Saint-Géréon (kizárólag az egykori Ancenis település területe tekintetében), Le Loroux-Bottereau, Le Pallet, La Remaudière, Vair-sur-Loire (kizárólag Anetz volt önálló település területe tekintetében), Vallet,

—	Maine-et-Loire megye: Orée d'Anjou (kizárólag Saint-Laurent-des-Autels volt önálló település területe tekintetében), Saint-Martin-du-Fouilloux.

Címkézés

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott feltételek mellett kiegészíthető a „primeur” (primőr) vagy a „nouveau” (új) megjelöléssel.

Azokat a választható feliratokat, amelyek használatát a közösségi rendelkezések értelmében a tagállamok szabályozhatják, a címkéken olyan karakterekkel kell feltüntetni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben és vastagságban nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

Az ellenőrzött eredetmegjelölés neve a termékleírásban meghatározott feltételek mellett kiegészíthető a „Val de Loire” földrajzi névvel. A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

A „primeur” (primőr) vagy a „nouveau” (új) megjelöléssel ellátott borokon kötelezően fel kell tüntetni az évjáratot.

A borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy: – ún. kataszteri területről van szó; – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. A kataszteri terület nevét olyan karakterekkel kell nyomtatni, amelyek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének felét.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-cea1d3f7-577f-445e-9e58-b708a8d13eb8

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.