52023PC0589

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.10.16.

COM(2023) 589 final

2023/0360(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezménnyel létrehozott vegyes bizottságban az egyezmény módosításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vegyes bizottsága (az egyezmény vegyes bizottsága) határozatot kíván elfogadni az egyezmény módosításáról. Ez a tanácsi határozatra irányuló javaslat az Unió által a vegyes bizottságban képviselendő álláspontra vonatkozik

2.A JAVASLAT HÁTTERE

2.1.A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény 1 olyan áruk származásával kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket, amelyek a szerződő felek közötti vonatkozó megállapodások hatálya alá tartozó kereskedelem tárgyát képezik.

A pán-euromediterrán származási kumulációs rendszer lehetővé teszi diagonális kumuláció alkalmazását az egyezmény 25 szerződő fele között, melyek a következők: az Európai Unió, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Palesztina 2 , Szíria, Tunézia, Törökország, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Koszovó 3*, a Feröer szigetek, a Moldovai Köztársaság, Grúzia és Ukrajna. Az egyezmény meghatározza a szabadkereskedelmi megállapodások hálózatát érintő származási szabályok többoldalú keretét, és az említett megállapodásokban meghatározott elvek sérelme nélkül alkalmazandó. Az egyezmény az Unió vonatkozásában 2012. május 1-jén hatályba lépett.

2.2.Az egyezmény vegyes bizottsága

Az egyezmény 3. cikkének (1) bekezdésével létrehozott vegyes bizottság az egyezmény 4. cikkének megfelelően elfogadja az egyezmény és függelékei módosításait, kezeli az egyezménnyel kapcsolatos ügyeket, és biztosítja annak megfelelő végrehajtását. Az egyezmény vegyes bizottsága eljárási szabályzatának 12. cikkével összhangban a vegyes bizottság határozatait a vegyesbizottsági üléseken jelen lévő vagy képviselt azon szerződő felek egyhangú szavazatával fogadják el, amelyek tekintetében az egyezmény hatályba lépett.

Azon szerződő felek, amelyek tekintetében az egyezmény hatályba lépett, szavazati joggal rendelkeznek. Minden szerződő fél egy-egy szavazattal bír.

2.3.Az egyezmény vegyes bizottsága által tervezett jogi aktus

Az egyezmény módosításának folyamata, melyen az egyezmény legalább évente két alkalommal ülésező munkacsoportja dolgozott, 2012-ben kezdődött. Különböző fórumok (a vámügyi szakértői munkacsoport – származás szekció, a Tanács vámuniós munkacsoportja, a Kereskedelempolitikai Bizottság) révén ebbe a folyamatba a tagállamok is rendszeresen bekapcsolódtak.

A tervezett jogi aktus lezárja a PEM-egyezmény származási szabályainak felülvizsgálatát. A 2019. november 27-i 9. ülésén tett első kísérletet követően az egyezmény vegyes bizottsága úgy határozott, hogy az egyes szerződő felek által megfogalmazott fenntartások fényében egy későbbi szakaszra halasztja az egyhangúság megszerzésére irányuló szavazást. Az EU továbbra is kétoldalú alapon kezeli ezeket a fenntartásokat, és a felülvizsgált egyezmény hatálybalépése előtt megállapodásra fog jutni. Ezek a fenntartások azon alapulnak, hogy a származási szabályoktól korlátozott mértékben el lehet térni.

Ezzel párhuzamosan az egyezmény más szerződő felei az új származási szabályok elfogadásáig is átmeneti jelleggel bevezették a származási szabályok felülvizsgálatának tartalmát a származási szabályokról szóló kétoldalú jegyzőkönyveikbe.

Az egyezmény vegyes bizottsága 2023. november 29-i 15. ülésén az egyezmény módosításáról szóló határozatot készül elfogadni (a továbbiakban: tervezett jogi aktus).

A tervezett jogi aktus célja a származási szabályok módosítása annak érdekében, hogy azok jobban megfeleljenek a gazdasági realitásnak. A tervezett jogi aktus a 4. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kötelező lesz a szerződő felekre nézve. Az említett pont így rendelkezik: „A vegyes bizottság határozatot hoz az egyezmény – benne a függelékek – módosításáról.” A 4. cikk (3) bekezdése a) pontjának utolsó mondata értelmében továbbá: „Az e bekezdés szerinti határozatokat a szerződő felek saját jogszabályaikkal összhangban léptetik hatályba.”

Az egyezmény módosításainak 2025. január 1-jén hatályba kell lépniük.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

Az egyezmény javasolt módosításai számos további rugalmassági és korszerűsítési elemről rendelkeznek. Ezek a módosítások összhangban vannak azokkal, amelyekről az Unió már megállapodott más közelmúltbeli szabadkereskedelmi megállapodások keretében (EU-Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás, EU-Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás, EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás, az EU és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) közötti gazdasági partnerségi megállapodás vagy a preferenciarendszerek [általános vámkedvezmény-rendszerek]). A jobbítások célja általában rugalmasabb, naprakészebb és egyszerűbb szabályok bevezetése, amelyek megkönnyítik az EU ipara számára a származási követelmények teljesítését, és ezáltal javítják az export versenyképességét. A módosított szöveg nem változtatja meg a jelenlegi egyezmény intézményi rendelkezéseit.

3.1.A módosított származási szabályok részletei

a)Eltérések

Azon jelenlegi gyakorlat tekintetében, hogy a szerződő felek kétoldalú megállapodásokat köthetnek az egyezmény közös szabályaitól eltérő szabályokról, a módosított egyezmény nagyobb átláthatóságot vezet be és rögzít azáltal, hogy előírja az ilyen eltérésekről szóló értesítést (a felülvizsgált PEM-egyezmény új 1. cikkének (3) bekezdése). A már meglévő eltérések hatályban maradnának, és azokat az értesítési kötelezettség nem érintené (a felülvizsgált PEM-egyezmény új 1. cikkének (2) bekezdése).

b)A teljes egészében egyetlen országban létrejött vagy előállított árukra – hajókra – vonatkozó feltételek:

A módosított szabályok között szereplő, hajókra vonatkozó feltételek egyszerűbbek, és nagyobb rugalmasságot biztosítanak (3. cikk (2) bekezdés). Bizonyos, a jelenlegi szövegben szereplő feltételek (a személyzetre vonatkozó különös követelmények) törlésre kerültek, mások pedig (pl. tulajdonjog) módosultak a kevésbé szigorú szabályok alkalmazásának lehetővé tétele érdekében.

c)Kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás – átlagolás

A módosított szabályok rugalmasságot biztosítanak az exportőröknek, ugyanis lehetővé teszik számukra, hogy a vámhatóságoktól engedélyt kérjenek arra, hogy a költségek és a devizaárfolyamok ingadozásainak figyelembevétele érdekében átlagként számítsák ki egy termék gyártelepi árát és a felhasznált nem származó anyagok értékét (4. cikk (3)–(6) bekezdés). Ez várhatóan nagyobb kiszámíthatóságot biztosít az exportőröknek.

d)Tűréshatár

A jelenlegi tűréshatár a termék gyártelepi árának 10 %-a (5. cikk).

A javasolt szöveg a mezőgazdasági termékek esetében a termék nettó tömegének 15 %-ában, az ipari termékek esetében pedig a termék gyártelepi árának 15 %-ában határozza meg a tűréshatárt (5. cikk).

A tömegben meghatározott tűréshatárral objektívabb kritérium kerül bevezetésre, és a 15 %-os küszöbérték várhatóan kellően megengedő lesz. Azt is biztosítja továbbá, hogy az áruk nemzetközi áringadozásai ne legyenek hatással a mezőgazdasági termékek származására.

e)Kumuláció

A javasolt szöveg (7. cikk) minden termék esetében fenntartja a származó anyagokra vonatkozó jelenlegi diagonális kumulációt.

Ezenkívül a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó textil- és ruházati termékek kivételével az összes termék esetében általános, diagonális teljes kumulációról rendelkezik.

A HR 50–63. árucsoportjába tartozó termékek esetében a javasolt szöveg csak kétoldalú teljes kumulációról rendelkezik. Végül pedig a szerződő feleknek lehetőségük lesz arra, hogy megállapodjanak az általános, diagonális teljes kumulációnak a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékekre való kiterjesztéséről.

f)Könyvelés szerinti elkülönítés

A jelenlegi szabályok (20. cikk) értelmében a vámhatóságok akkor engedélyezhetik a könyvelés szerinti elkülönítést, ha az „elkülönített [raktározás] jelentős költségekkel vagy tényleges nehézségekkel járna”. A módosított szabály (12. cikk) alapján a vámhatóságok akkor engedélyezhetik a könyvelés szerinti elkülönítést, „ha felcserélhető származó és nem származó anyagok kerülnek felhasználásra”.

A könyvelés szerinti elkülönítésre engedélyt kérő exportőröknek a továbbiakban nem kell igazolniuk, hogy az elkülönített raktározás jelentős költségekkel vagy tényleges nehézségekkel jár; hanem elegendő megjelölniük, hogy felcserélhető anyagok kerülnek felhasználásra.

A származó és nem származó cukorkészleteket a továbbiakban nem kell fizikailag elkülöníteni, függetlenül attól, hogy a cukor anyagnak vagy végterméknek minősül-e.

g)A területiség elve

A jelenlegi szabályok (11. cikk) bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik egyes megmunkálási vagy feldolgozási műveleteknek az adott területen kívül történő elvégzését, kivéve a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékek esetében. A javasolt szabályok (13. cikk) a textíliákat sem zárják ki e lehetőségből.

h)A változtatás tilalma

A változtatás tilalmáról rendelkező javasolt szabály (14. cikk) a közvetlen szállításra vonatkozó rendelkezések helyébe lép. Ez egyúttal engedékenyebb szabályokat fog eredményezni a származó termékek szerződő felek közötti szállítása tekintetében. E szabály révén várhatóan elkerülhetők lesznek azok a helyzetek, amelyekben a közvetlen szállításra vonatkozó rendelkezés formai követelményeinek nem teljesülése miatt olyan termékek kerülnek behozatalkor kizárásra a preferenciális vám alkalmazásának lehetősége alól, amelyek esetében nincs kétség afelől, hogy származó termékeknek minősülnek.

i)A vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma

A jelenlegi szabályok (14. cikk) alapján a vámvisszatérítés tilalmának általános elve vonatkozik a bármilyen termékek gyártása során felhasznált anyagokra. A módosított szabályok (16. cikk) értelmében a tilalom minden termék esetében megszűnik, kivéve a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékek (textil- és ruházati termékek) gyártásához felhasznált anyagokat. A szöveg ugyanakkor biztosít néhány kivételt az e termékekkel kapcsolatos vámvisszatérítés tilalma alól is.

j)Származási igazolás

A módosított szabályok (17. cikk (1) bekezdés) az EUR.1 és az EUR.MED szállítási bizonyítvány alkalmazásának jelenlegi kettős rendszere helyett egyetlen származási igazolás (EUR.1 vagy származási nyilatkozat) alkalmazását vezetik be. Ez lényegesen leegyszerűsíti a rendszert. Emellett várhatóan javulást fog eredményezni a szabályok gazdasági szereplők általi betartása terén, mivel elkerülhetők lesznek a szabályok összetettsége miatti hibák, továbbá megkönnyíti a vámhatóságok számára az irányítást. Ugyanakkor várhatóan nem lesz hatással a származási igazolások ellenőrzésével kapcsolatos kapacitásra, az ugyanis változatlan marad.

A módosított szabályok (17. cikk (3) bekezdés) ezenkívül lehetővé teszik, hogy a felek megállapodjanak a regisztrált exportőrök rendszerének (REX) alkalmazásáról. Ezek a közös adatbázisban regisztrált exportőrök az elfogadott exportőri eljárás lefolytatása nélkül maguk állítanak ki származásmegjelölő nyilatkozatokat. A származásmegjelölő nyilatkozat jogilag egyenértékű a származási nyilatkozattal vagy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal. A módosított szabályok a jövőben lehetővé teszik az elektronikus úton kiadott származási bizonyítványok alkalmazását is (17. cikk (4) bekezdés).

k)A származási igazolás érvényessége

A javaslat szerint indokolt a származási igazolások érvényességi idejének 4 hónapról 10 hónapra történő meghosszabbítása (23. cikk). Ez egyúttal engedékenyebb szabályokat fog eredményezni a származó termékek felek közötti szállítása tekintetében.

3.2.A listán szereplő módosított szabályok részletei

3.2.1.Mezőgazdasági termékek

a)Érték és tömeg

A nem származó anyagokra vonatkozó határérték eddig kizárólag az anyagok értékében került kifejezésre. Az új küszöbértékek az anyagok tömegét veszik alapul az ár- és devizaárfolyam-ingadozás hatásainak elkerülése érdekében (például az ex 19., 20. árucsoport, valamint a 2105. és 2106. vámtarifaszám esetében), a nem származó cukor tekintetében pedig törlésre kerültek egyes határérték (például a 8. árucsoport vagy a Harmonizált Rendszer szerinti 2202. vámtarifaszám esetében).

A módosított szabályok értelmében emelkedik a nem származó anyagok maximális tömegére vonatkozó küszöbérték (20 %-ról 40 %-ra), egyes árucsoportok esetében pedig bevezetésre kerül a gazdasági szereplők számára az a lehetőség, hogy válasszanak az értékre és a tömegre vonatkozó küszöbérték között. A Harmonizált Rendszernek a módosítás által érintett árucsoportjai és vámtarifaszámai különösen a következők: ex 1302., 1704. (alternatív szabály alapján tömeg vagy érték), 1806. (alternatív szabály alapján tömeg vagy érték), 1901.

b)Kiigazítás a beszerzési minták alapján

Más mezőgazdasági termékekre (azaz a növényi olajokra, a diófélékre, a dohányra) rugalmasabb, a gazdasági realitásokhoz igazodó szabályok vonatkoznak, különösen a Harmonizált Rendszer szerinti 14., 15., 20. (beleértve a 2008. vámtarifaszámot), 23. és 24. árucsoport esetében. A módosított szabályok egyensúlyt teremtenek a regionális és a globális beszerzés között (a Harmonizált Rendszer szerinti 9. és 12. árucsoport). Emellett egyszerűsödtek a Harmonizált Rendszer szerinti 4., 5., 6., 8., 11. és ex 13. árucsoportra vonatkozó szabályok (szűkült a kivételek köre).

3.2.2.Ipari termékek (a textíliák kivételével)

A javasolt kompromisszumos szöveg jelentős változásokat tartalmaz a jelenlegi PEM-szabályokhoz képest annak érdekében, hogy azok összhangba kerüljenek a közelmúltbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásokkal:

–az árucsoportra vonatkozó jelenlegi szabály több termék esetében is kettős kumulatív feltételt foglal magában. Ez egyetlen feltételre módosul (a Harmonizált Rendszer szerinti 74., 75., 76., 78. és 79. árucsoport),

–törlésre került számos, az árucsoportra vonatkozó szabálytól eltérő különös szabály (a Harmonizált Rendszer szerinti 28., 35., 37., 38. és 83. árucsoport). Ez a horizontálisabb megközelítés egyszerűsíti a gazdasági szereplők és a vámhatóságok helyzetét,

–a legtöbb szabály rugalmasabb lett, lehetővé téve több nem származó alapanyag felhasználását annak érdekében, hogy a szabályok jobban tükrözzék az új gazdasági realitásokat és a PEM-egyezményben részes országok iparának a globális értékláncokba való fokozatos integrációját, miközben biztosítják, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó területen jelentős feldolgozásra kerüljön sor. Az ipari termékek esetében a gyártók immár a nem származó anyagok akár 50 %-át is beszerezhetik a termék gyártelepi árának százalékában kifejezve, szemben a jelenlegi PEM-egyezményben engedélyezett 25–40 %-kal. A gépjárművek esetében a nem származó anyagok küszöbértéke 40 %-ról 45 %-ra emelkedett,

–emellett adott esetben alternatív szabályokat is bevezettek, amelyek általában az osztályozási szabályok, vegyipari termékek esetében pedig a feldolgozási szabályok módosítására irányulnak. Ennek eredményeként a származást egy vagy két vagy több alternatív kritérium teljesítésével biztosítják, ami több választási lehetőséget kínál az exportőrnek arra vonatkozóan, hogy miként teljesítse a származási kritériumot (27., 28–40., 42., 44., 70., 83., 84. és 85. árucsoport).

Mindezek a változások naprakésszé és rugalmasabbá teszik a listán szereplő szabályokat, amelyek általánosságban meg fogják könnyíteni a származási szabályoknak való megfelelést a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások számára. Ezen túlmenően a fent említett lehetőség – egy meghatározott időszak átlagának alapulvétele – további egyszerűsítést eredményezhet az exportőrök számára.

3.2.3.Textíliák

A textíliák és ruházati cikkek esetében az új szabályok fenntartják a származó státusz megszerzésének jelenlegi lehetőségeit, jóllehet a szabályok szövegezése módosult annak érdekében, hogy jobban tükrözzék az egyedi műveleteket. A passzív feldolgozás és a tűréshatárok tekintetében új lehetőségek kerültek bevezetésre. E termékek vonatkozásában új, származást megalapozó eljárások is bevezetésre kerültek, különösen a könnyebben elérhetővé váló szövetek esetében. Végül pedig ezekre a termékekre is vonatkozni fog a teljes kétoldalú kumuláció. Az ilyen kumuláció lehetővé teszi, hogy a textilanyagokon végzett feldolgozási műveleteket (azaz a szövést, a fonást stb.) figyelembe vegyék a kumulációs övezetben végbemenő gyártási folyamatban.

3.3. Hatálybalépés

Az egyezmény módosításai 2025. január 1-jén vagy az egyezmény vegyes bizottsága által elfogadandó napon lépnek hatályba.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 4 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

Az egyezmény vegyes bizottságát megállapodás, nevezetesen a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény hozta létre.

Az egyezmény vegyes bizottsága által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitikával kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikkének (3) bekezdése és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 207. cikkének (3) bekezdése és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.Költségvetési vonzatok

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény módosításai a származási szabályok korszerűsítésének elvén alapulnak, miszerint azokat összhangba kell hozni a közelmúltbeli szabadkereskedelmi megállapodásokban meghatározott új tendenciákkal. A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény módosított szabályai főként olyan vámeljárás-egyszerűsítési és korszerűsítéssel kapcsolatos elemeket tartalmaznak, mint:

–kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás – átlagolás: mivel a gyártelepi áraknak és a nem származó anyagok értékének a kiszámítása átlagokon fog alapulni a piaci ingadozások figyelembevételével, ez nagyobb kiszámíthatóságot fog eredményezni az exportőrök számára;

–származási igazolás: ezen a téren egyszerűsítésre kerül sor, mivel csak egyféle származási bizonyítvány lesz használatban, az EUR.1,

–a származási igazolás érvényessége: a 4 hónapos érvényességi idő 10 hónapra való meghosszabbításával könnyebbé válik a származó termékek szállítása.

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény ezen módosításai nem befolyásolják mérhető módon az uniós költségvetést, mivel hatókörük elsősorban a kereskedelmi eljárások könnyítésére és a vámhatóságok korszerű gyakorlatainak egységessé tételére vonatkozik. Opcionálisan könnyítést jelentenek a hatóságok hatáskörében maradó területeken anélkül, hogy lényegi változást idéznének elő a szabályokban (könyvelés szerinti elkülönítés, származási igazolások, átlagolás). Az egyszerűsítés egyes aspektusai (például a hajókra vonatkozó kritériumok számának csökkentése) nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanak azáltal, hogy megszüntetik azokat a feltételeket, amelyek teljesülését a vámhatóságok jelenleg nehezen tudják ellenőrizni. Más aspektusok – például a változtatás tilalma – a logisztikát érintik a szabályok lényegi megváltoztatása nélkül.

A vámvisszatérítésre vonatkozó rendelkezések módosulnak, de fennmarad a vámvisszatérítés tilalma a textil- és ruházati termékek ágazatában, amely az egyezmény hatálya alá tartozó területen továbbra is az egyik fő kereskedelmi ágazat. A módosított szabályok rögzítik a status quót, mivel a bizonyos szerződő felek által alkalmazott jelenlegi tilalom érvényben marad. A teljes kumulációnak az egyezmény hatálya alá tartozó területen való javasolt általánossá tétele az e területen belüli kereskedelmi gyakorlatoknak és azok egymást kiegészítő jellegének erősítését célozza. Ugyanakkor valószínűleg nem befolyásolja érdemben a beszedett uniós vámokat, mivel a kumuláció hatálya alá tartozó termékeknek meg kell felelniük a rájuk alkalmazandó, az egyezmény területén hozzáadott értékre vonatkozó követelményeknek ahhoz, hogy részesülhessenek a preferenciák előnyeiből, amint az jelenleg is történik.

A mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági árukat érintően a listán szereplő szabályok módosításai elsősorban a módszertan kiigazításában állnak, ami nem érinti a szabályok tartalmát. A jelenleg értékben kifejezett határértékek a jövőben tömegben kerülnek kifejezésre. Ez a kritérium objektívebb és könnyebben ellenőrizhető a vámhatóságok számára. Az ipari termékekre vonatkozó termékspecifikus szabályok egyszerűsítése valószínűleg csak korlátozott mértékben befolyásolja a vámbevételeket. Ez arra vezethető vissza, hogy számos esetben inkább a beszerzés terén okoz változásokat, nem pedig az egyezményben részes országokból való – a korábban behozatali vámok hatálya alá tartozó behozatalt felváltó – preferenciális behozatalt növeli. E változások importvámbevételre gyakorolt hatása ezért nem számszerűsíthető.

Ami a kereskedelmet és annak a preferenciák alkalmazására gyakorolt hatását illeti, az új szabályok keretében biztosított mérséklések az egyezmény hatálya alá tartozó teljes terület gazdasági integrációjára helyezik a hangsúlyt, például a textiliparban, ahol a preferenciák alkalmazásának szintje már most is magas. A textiltermékekre és a kumulációra vonatkozó továbbfejlesztett szabályok főként a már meglévő regionális integrációt és az egyezmény hatálya alá tartozó területen belüli anyagok rendelkezésre állásának javítását célozzák, nem pedig annak lehetővé tételét, hogy több nem származó anyagot hozzanak be a szóban forgó területen kívülről.

6.A tervezett jogi aktus kihirdetése

Mivel az egyezmény vegyes bizottságának jogi aktusa módosítani fogja az egyezményt, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2023/0360 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésére, valamint 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményt (a továbbiakban: egyezmény) az Unió a 2013/93/EU tanácsi határozat 5 révén megkötötte, és az egyezmény 2012. május 1-jén hatályba lépett az Unió vonatkozásában.

(2)A pán-euromediterrán származási kumulációs rendszer lehetővé teszi diagonális kumuláció alkalmazását az egyezmény 25 szerződő fele között, melyek a következők: az Európai Unió, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó, Palesztina 6 , Szíria, Tunézia, Törökország, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Koszovó 7 *, a Feröer szigetek, a Moldovai Köztársaság, Grúzia és Ukrajna.

(3)Az egyezmény előirányozza, hogy a származási szabályokat módosítani kell annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek a gazdasági realitásnak, és eljárásokat határoz meg saját módosítására vonatkozóan. Az egyezmény 4. cikkének megfelelően az egyezmény módosításait az egyezmény 3. cikkének (1) bekezdésével létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság) határozatával kell elfogadni.

(4)Az egyezmény módosításának folyamata 2012-ben kezdődött, és olyan új, korszerűbb és rugalmasabb származási szabályokat eredményezett, amelyek összhangban vannak azokkal, amelyekről az Unió a közelmúltban létrejött egyes más megállapodások (az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA), az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodás, az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás, az EU és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség közötti gazdasági partnerségi megállapodás), illetve preferenciarendszerek (általános vámkedvezmény-rendszer) keretében már megállapodott.

(5)2019. november 27-én a PEM-egyezmény titkárságaként eljáró Európai Bizottság elnökölt az egyezmény vegyes bizottsága 9. ülésén, ahol felkérte a szerződő feleket, hogy fejtsék ki álláspontjukat a PEM-egyezmény felülvizsgált származási szabályainak hivatalos elfogadásával kapcsolatban. A felülvizsgált szabályok elfogadására azonban nem volt lehetőség a vegyes bizottságban, tekintettel az egyes szerződő felek által megfogalmazott fenntartásokra. Az egyezmény vegyes bizottsága 2023. június 14-i 14. ülésén valamennyi szerződő fél támogatta azt a fenntartást, hogy a kétoldalú kérdéseket az új szabályok alkalmazásának megkezdése előtt véglegesítendő technikai megbeszéléseknek kell alávetni.

(6)A vegyes bizottság 2023. november 29-i ülésén vagy egy későbbi időpontban várhatóan határozatot fogad el az egyezmény módosításáról.

(7)Mivel a határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve, helyénvaló meghatározni az Unió által a vegyes bizottságban képviselendő álláspontot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezménnyel létrehozott vegyes bizottságban az Európai Unió által képviselendő álláspont a vegyes bizottságnak az e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

(2) Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként, és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontjait.

(3) * Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(4) A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.

(5) HL L 54., 2013.2.26., 3. o.

(6) Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként, és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontjait.

(7) * Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.10.16.

COM(2023) 589 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA

[Tervezet] A VEGYES BIZOTTSÁG …/… HATÁROZATA

(…)

a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény módosításáról

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményre és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményt (a továbbiakban: egyezmény) 2011. június 15-én írták alá Brüsszelben és az 2012. január 1-jén hatályba lépett.

(2)A pán-euromediterrán származási kumulációs rendszer a szabadkereskedelmi megállapodások hálózatából épül fel. Az egyezmény az azonos származási szabályok többoldalú keretrendszerét biztosítja, amely lehetővé teszi a diagonális kumulációt, és amely a vonatkozó megállapodásokban meghatározott elvek sérelme nélkül alkalmazandó.

(3)Az egyezmény preambulumában elismerésre került, hogy a valós gazdasági viszonyokra történő hatékonyabb reagálás érdekében a származási szabályokat módosítani szükséges.

(4)Az egyezmény szerződő felei megállapodtak az egyezmény módosításáról annak érdekében, hogy új – korszerűbb és rugalmasabb – származási szabályokat alkossanak.

(5)Az egyezményt ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

1.Az egyezmény az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2.Az egyezmény módosításai [2025. január 1-jén] lépnek hatályba.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …,

a vegyes bizottság részéről

az elnök

MELLÉKLET

Egyetlen cikk
A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény módosítása

A pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) a következőképpen módosul:

(1)az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

1.Ez az egyezmény olyan termékek származásával kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket, amelyek a szerződő felek közötti releváns megállapodások hatálya alá tartozó kereskedelem tárgyát képezik.

2.A »származó termékek« fogalma és a kapcsolódó igazgatási együttműködés módszerei az egyezmény függelékeiben kerülnek meghatározásra.

Az I. függelék meghatározza a származó termékek fogalma meghatározásának és az igazgatási együttműködés módszereinek általános szabályait.

A II. függelék egyes szerződő felek között alkalmazandó, az I. függelékben meghatározott rendelkezésektől való eltérést megvalósító olyan különös rendelkezéseket határoz meg, amelyeket 2019. január 1-je előtt fogadtak el.

Az egyes szerződő felek között alkalmazandó, az I. függelékben meghatározott rendelkezésektől való eltérést megvalósító azon különös rendelkezések, amelyeket 2019. január 1-je előtt fogadtak el, de nem szerepelnek a II. függelékben, továbbra is érvényesek.

3.A 2019. január 1-je után elfogadott eltérésekre a következők vonatkoznak:

(a)Kétoldalú kereskedelmükben a szerződő felek alkalmazhatnak az I. függelékben meghatározott rendelkezésektől eltérő különös rendelkezéseket, feltéve, hogy e különös rendelkezések összhangban vannak az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkével.

(b)A szerződő felek a vegyes bizottság elnökének rendelkezésére bocsátják a szerződő felek közötti azon megállapodás angol vagy francia nyelvű változatát, amely az a) pontban említett rendelkezéseket tartalmazza, valamint egy angol vagy francia nyelvű kísérőlevelet, amely feltünteti ezen egyezmény azon rendelkezéseit, amelyektől az megállapodás eltérést biztosít.

(c)Az a) pontban említett különös rendelkezések nem lépnek hatályba az azon hónapot követő naptári hónap vége előtt, amelyben a szerződő felek a vegyes bizottság elnökének rendelkezésére bocsátották a b) pontban említett információkat.

(d)A vegyes bizottság elnöke értesíti a b) pontban említett információkról az összes többi szerződő felet, és erről tájékoztatja a b) pontban említett szerződő feleket.

4.Az egyezmény szerződő felei:

–az Európai Unió,

–a preambulumban felsorolt EFTA-államok,

–a Feröer szigetek tekintetében a Dán Királyság,

–a barcelonai folyamatban részt vevő, a preambulumban felsorolt országok,

–a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő, a preambulumban felsorolt országok, kivéve Horvátországot, tekintettel az Európai Unióhoz történt csatlakozására,

–a Moldovai Köztársaság,

–Grúzia,

–Ukrajna.

5.Az e cikk (4) bekezdésében meghatározott lista automatikusan kiegészül azon harmadik fél nevével, amely az 5. cikknek megfelelően szerződő féllé válik.”;

(2)a 2. cikk (1) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.»szerződő fél«: az 1. cikk (4) bekezdésében felsorolt szerződő felek egyike;”

(3)a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)az egyezmény módosításairól;”

(4)az 5. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„9.A vegyes bizottság határozatának a (4) bekezdésben említett időpontjától kezdve az érintett harmadik fél megfigyelőként képviseltetheti magát a vegyes bizottságban, az albizottságokban és a munkacsoportokban.”;

(5)az I. függelék helyébe a következő szöveg lép:

„I. függelék

A »származó termék« fogalmának meghatározása és az igazgatási együttműködés módszerei

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍMÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkFogalommeghatározások

II. CÍMA »SZÁRMAZÓ TERMÉK« FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikkÁltalános követelmények

3. cikkTeljes egészében létrejött vagy előállított termékek

4. cikkKielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

5. cikkTűréshatárokra vonatkozó szabályok

6. cikkNem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

7. cikkSzármazási kumuláció

8. cikkA származási kumuláció alkalmazási feltételei

9. cikkMinősítési egység

10. cikkKészletek

11. cikkSemleges elemek

12. cikkKönyvelés szerinti elkülönítés

III. CÍMTERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

13. cikkA territorialitás elve

14. cikkA változtatás tilalma

15. cikkKiállítások

IV. CÍMVÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY VÁMMENTESSÉG

16. cikkVámvisszatérítés vagy vámmentesség

V. CÍMSZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

17. cikkÁltalános követelmények

18. cikkA származási nyilatkozat kiállításának feltételei

19. cikkElfogadott exportőr

20. cikkAz EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás

21. cikkVisszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány

22. cikkEUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

23. cikkA származási igazolás érvényessége

24. cikkVámszabad területek

25. cikkA behozatalra vonatkozó követelmények

26. cikkRészletekben történő behozatal

27. cikkA származási igazolás alóli mentesség

28. cikkEltérések és formai hibák

29. cikkBeszállítói nyilatkozatok

30. cikkEuróban kifejezett összegek

VI. CÍMEGYÜTTMŰKÖDÉSI ELVEK ÉS IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

31. cikkIgazoló dokumentumok, a származási igazolások és az igazoló okmányok megőrzése

32. cikkA jogviták rendezése

VII. CÍMIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

33. cikkÉrtesítés és együttműködés

34. cikkA származási igazolások ellenőrzése

35. cikkA beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

36. cikkSzankciók

VIII. CÍMAZ I. FÜGGELÉK ALKALMAZÁSA

37. cikkEurópai Gazdasági Térség

38. cikkLiechtenstein

39. cikkSan Marino Köztársaság

40. cikkAndorrai Hercegség

41. cikkCeuta és Melilla

A mellékletek jegyzéke

I. MELLÉKLET:Bevezető megjegyzések a II. melléklet szerinti listához

II. MELLÉKLET:Az előállított termék származó státusának megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája

III. MELLÉKLET:A származási nyilatkozat szövege

IV. MELLÉKLET:Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája

V. MELLÉKLET:A Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozó különleges feltételek

VI. MELLÉKLET:Beszállítói nyilatkozat

VII. MELLÉKLET:Hosszú távú beszállítói nyilatkozat

VIII. MELLÉKLET:Azon szerződő felek jegyzéke, amelyek azt választották, hogy a 7. cikk (3) bekezdésének alkalmazását kiterjesztik a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékek behozatalára

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen egyezmény alkalmazásában:

(a)»árucsoport«, »vámtarifaszám«, »alszám«: a Vámegyüttműködési Tanács 2004. június 26-án kelt ajánlásában foglaltak szerinti módosításokkal együtt a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszert (a továbbiakban: a Harmonizált Rendszer) alkotó nómenklatúrán belül meghatározott árucsoport, vámtarifaszám, alszám (négy- vagy hatszámjegyű kódok);

(b)»besorolt«: utalás arra, hogy egy termék vagy anyag a Harmonizált Rendszer egy adott vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

(c)»szállítmány«: olyan termékek, amelyeket vagy:

(i) egy adott exportőr egy adott címzettnek egyidejűleg szállít; vagy

(ii) az exportőrtől a címzettig való szállításuk során egyetlen fuvarokmány, ilyen okmány hiányában egyetlen számla kísér;

(d)»a szerződő fél vámhatóságai«: az Európai Unió esetében az európai uniós tagállamok bármely vámhatósága;

(e)»vámérték«: az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi megállapodás (a vámérték-megállapításról szóló WTO-megállapodás) szerint megállapított érték;

(f)»gyártelepi ár«: a gyárból való elszállításkor a termékért a szerződő fél szerinti azon gyártónak fizetett ár, amelynek vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást végezték, azzal a feltétellel, hogy az árnak magában kell foglalnia az összes felhasznált anyag értékét és a gyártással összefüggésben felmerülő összes költséget, de nem foglalhatja magában az előállított termék kivitele esetén visszafizetett vagy visszaigényelhető belső adókat. Abban az esetben, ha az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást egy bizonyos gyártó alvállalkozásban végezte, a »gyártó« az alvállalkozót igénybe vevő vállalkozás is lehet.

Ha a ténylegesen kifizetett árban nem jelenik meg a termék előállításával összefüggésben a szerződő félnél ténylegesen felmerült valamennyi költség, akkor a gyártelepi ár az összes ilyen költség összegének a létrejövő termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető mindennemű belső adóval csökkentett értékét jelenti;

(g)»felcserélhető anyagok«: olyan anyagok vagy termékek, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és egymástól nem különböztethetők meg;

(h)»áruk«: anyagok és termékek egyaránt;

(i)»előállítás«: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is;

(j)»anyag«: a termék előállítása során felhasznált bármilyen összetevő, nyersanyag, alkatrész vagy alkotórész stb.;

(k)»a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részaránya«: a nem származó anyagok mennyiségének azon megengedett legnagyobb részaránya, amely mellett az előállítás a termék származó státusa megalapozása szempontjából még kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak minősül. Bizonyos esetekben a termék gyártelepi árának százalékában, más esetekben az árucsoportok egy meghatározott csoportjába vagy egy meghatározott árucsoportba, vámtarifaszám alá vagy alszám alá tartozó felhasznált anyagok nettó tömegének százalékában van kifejezve;

(l)»termék«: az előállított termék, akkor is, ha egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;

(m)»terület«: egy szerződő fél szárazföldi területe, belvizei és felségvizei;

(n)»hozzáadott érték«: a terméknek azon másik szerződő fél területéről származó valamennyi beépített anyag vámértékével csökkentett gyártelepi ára, amely viszonylatában kumuláció alkalmazható, illetve amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az exportáló szerződő fél területén fizetett első megállapítható ár;

(o)»anyagok értéke«: a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az exportáló szerződő fél területén fizetett első megállapítható ár. E pontot a felhasznált származó anyagok értékének megállapítására is értelemszerűen alkalmazni kell.

II. CÍM

A »SZÁRMAZÓ TERMÉK« FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. cikk

Általános követelmények

A releváns megállapodás végrehajtása során a következő termékek minősülnek valamely szerződő fél területéről származónak a valamely másik szerződő fél területére történő kivitel esetén:

(a)a teljes egészében a szerződő fél területén létrejött vagy előállított termékek a 3. cikk értelmében;

(b)a szerződő fél területén létrejött vagy előállított termékek, amelyek tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek nem teljes egészében ott jöttek létre vagy ott lettek előállítva, feltéve, hogy a szóban forgó anyagokat a 4. cikk értelmében a szerződő fél területén kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták.

3. cikk

Teljes egészében létrejött vagy előállított termékek

1. Valamely másik szerződő fél területére történő kivitel esetén a következő termékek minősülnek teljes egészében valamely szerződő fél területén létrejöttnek vagy előállítottnak:

(a)az EGT területén a földből vagy a tengerfenékről kinyert ásványi termékek és természetes víz;

(b)az EGT területén termesztett vagy betakarított növények – beleértve a vízi növényeket – és növényi eredetű termékek;

(c)az EGT területén született és nevelt élő állatok;

(d)az EGT területén nevelt élő állatokból származó termékek;

(e)az EGT területén született és nevelt, majd levágott állatokból származó termékek;

(f)az EGT területén folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;

(g)akvakultúra-termékek, amennyiben a halak, rákfélék, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatok tojásból, lárvából, zsenge vagy előnevelt ivadékból az EGT területén születtek vagy ott nevelték őket;

(h)az EGT hajóival bármely parti tengeren kívüli tengerszakaszból származó tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek;

(i)a feldolgozóhajóin a kizárólag a h) pontban említett termékekből előállított termékek;

(j)a kizárólag nyersanyagok visszanyerésére alkalmas, az EGT területén összegyűjtött használt cikkek;

(k)az EGT területén folytatott előállítási műveletekből származó hulladék és maradék;

(l)az EGT felségvizein kívül fekvő olyan tengerfenék felszínéről vagy talajából kinyert termékek, amelynek kiaknázására az EGT kizárólagos joggal rendelkezik;

(m)a kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékből ott előállított áru.

2. Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő »hajói« és »feldolgozóhajói« kifejezés kizárólag azon hajókra és feldolgozóhajókra vonatkozik, melyek minden alábbi követelménynek megfelelnek:

(a)nyilvántartásba vannak véve az exportáló vagy az importáló szerződő félnél;

(b)az exportáló vagy importáló szerződő fél lobogója alatt közlekednek;

(c)teljesítik a következő feltételek valamelyikét:

(i) legalább 50 %-ban az exportáló vagy importáló szerződő fél állampolgárainak tulajdonában vannak; vagy

(ii) olyan társaság tulajdonában vannak,

amelynek székhelye és tevékenysége gyakorlásának elsődleges helye az exportáló vagy importáló szerződő fél területén van;

amely legalább 50 %-ban az exportáló vagy importáló szerződő fél, annak állami szervei vagy állampolgárai tulajdonában van.

3. Amennyiben az exportáló vagy importáló szerződő fél az Európai Unió, akkor a (2) bekezdés alkalmazásában az »exportáló vagy importáló szerződő fél« az EU egyik tagállamát jelenti.

4. A (2) bekezdés alkalmazásában az EFTA-államokat az egyik szerződő félnek kell tekinteni.

4. cikk

Kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

1. Az e cikk (3) bekezdése és a 6. cikk sérelme nélkül, a nem teljes egészében valamely szerződő fél területén létrejött vagy előállított termékek akkor minősülnek kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak, ha a II. melléklet jegyzékében az érintett árukra vonatkozóan meghatározott feltételek teljesülnek.

2. Ha egy olyan terméket, amely az (1) bekezdésnek megfelelően valamely szerződő félnél megszerezte a származó státust, egy másik termék előállítása során alapanyagként használnak fel, akkor nem kell figyelembe venni a termék előállítása során esetlegesen felhasznált nem származó anyagokat.

3. Az e cikk (1) bekezdésében előírt követelmények teljesülését termékenként kell vizsgálni.

Ha azonban a vonatkozó szabály a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának való megfelelésen alapul, a szerződő felek vámhatóságai engedélyezhetik az exportőröknek, hogy a költségek és a devizaárfolyamok ingadozásainak figyelembevétele érdekében a (4) bekezdésnek megfelelően kiszámítsák a termék gyártelepi árának és a nem származó anyagok értékének az átlagát.

4. Az e cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti esetben a termék átlagos gyártelepi árát és a felhasznált nem származó termékek átlagos értékét kell kiszámítani, előbbit az előző adóévben az összes eladott ugyanolyan termék után felszámított gyártelepi ár összegéből, utóbbit az előző adóévben a termék előállítása során felhasznált összes nem származó anyag értékének összegéből, adóévként az exportáló szerződő fél által meghatározott adóévet figyelembe véve, illetve ha a teljes adóévre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor rövidebb, legalább három hónap hosszúságú időtartamot figyelembe véve.

5. Ha egy exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazását választotta, akkor a referenciaként figyelembe vett adóévet, illetve a referenciaként figyelembe vett, az adóévnél rövidebb időszakot követő év során következetesen azt kell alkalmaznia. Az exportőr az átlagolásos eljárás alkalmazásával felhagyhat ugyanakkor abban az esetben, ha egy adott adóév vagy annál rövidebb, legalább három hónap hosszúságú reprezentatív időtartam alatt azt tapasztalja, hogy a költségeknek vagy a devizaárfolyamoknak az eljárás alkalmazását megalapozó ingadozásai megszűntek.

6. A nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányára vonatkozó kritérium teljesülésének vizsgálata során gyártelepi árként és a nem származó anyagok értékeként az e cikk (4) bekezdése szerinti átlagos értékeket kell figyelembe venni.

5. cikk

Tűréshatárokra vonatkozó szabályok

1. A 4. cikktől eltérve, és figyelemmel az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételekre, a II. melléklet szerinti listában meghatározott feltételek értelmében egy adott termék előállításában nem felhasználható nem származó anyagok az adott termék előállításában mégis felhasználhatók, ha a termékben a becsült teljes nettó tömegük vagy összértékük nem haladja meg:

(a)a 2. és a 4–24. árucsoportba tartozó termékek esetében – a 16. árucsoportba tartozó feldolgozott halászati termékek kivételével – a termék nettó tömegének 15 %-át;

(b)az a) pontban említettektől eltérő termékek esetében a termék gyártelepi árának 15 %-át.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoport alá tartozó termékek esetében, amelyek tekintetében az I. melléklet 6. és 7. megjegyzésében említett tűréshatárokat kell alkalmazni.

2. Az e cikk (1) bekezdése alkalmazása következtében a nem származó anyagok részaránya nem lépheti túl a II. melléklet szerinti listán megállapított szabályok által megengedett legnagyobb értékeket.

3. Az e cikk (1) és a (2) bekezdése nem alkalmazható a 3. cikk értelmében teljes egészében egy adott szerződő fél területén létrejött vagy előállított termékekre. A 6. cikk és a 9. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül azonban az említett bekezdésekben előírt tűréshatárokat kell alkalmazni azokra a termékekre, amelyek esetében a II. melléklet jegyzékében megállapított szabály előírja, hogy a termék előállítása során felhasznált anyagoknak teljes egészükben az adott helyen létrejöttnek vagy előállítottnak kell lenniük.

6. cikk

Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

1. Az e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a származó termék minősítés megszerzéséhez nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni a következőket, függetlenül attól, hogy teljesülnek-e a 4. cikkben foglalt követelmények:

(a)a szállítás és a tárolás során a termékek jó állapotának megőrzését biztosító műveletek;

(b)csomagok megosztása és összeállítása;

(c)mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

(d)textíliák vasalása vagy simítása;

(e)egyszerű festési és fényezési műveletek;

(f)a rizs hántolása, részleges és teljes őrlése; a gabonafélék és a rizs fényezése, glazúrozása;

(g)a cukor színezésére, ízesítésére vagy formázására szolgáló műveletek; a kristálycukor részleges vagy teljes őrlése;

(h)gyümölcs-, dió- és zöldségfélék hámozása, kimagozása, feltörése és kifejtése;

(i)élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

(j)szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (ideértve a készletek összeállítását is);

(k)palackba, konzervdobozba, flakonba, zsákba, ládába, dobozba való egyszerű behelyezés, kartonra vagy táblára való rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;

(l)jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel termékekre vagy azok csomagolására való felhelyezése vagy nyomtatása;

(m)különböző vagy azonos fajtájú termékek egyszerű vegyítése;

(n)cukor vegyítése bármely anyaggal;

(o)a termékekhez való egyszerű vízhozzáadás, vagy a termékek egyszerű hígítása, víztelenítése vagy denaturálása;

(p)árucikk alkatrészeinek egyszerű összeszerelése 1 teljes árucikk létrehozása érdekében, vagy termék részekre szerelése;

(q)állatok levágása;

(r)az a)–q) pontban meghatározott két vagy több művelet kombinációja.

2. Annak eldöntése során, hogy az adott terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás az e cikk (1) bekezdése értelmében nem kielégítőnek minősül-e, a terméken az exportáló szerződő fél területén végrehajtott valamennyi műveletet figyelembe kell venni.

7. cikk

Származási kumuláció

1. A 2. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a más szerződő fél területére exportált termékek az exportáló szerződő féltől származónak tekintendők, ha azok az exportáló szerződő fél területén jöttek létre és bármelyik másik szerződő fél területéről származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy az exportáló szerződő fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikk említett műveleteket. Az említett anyagok esetében nem szükséges, hogy azok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.

2. Amennyiben az exportáló szerződő fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás nem haladja meg a 6. cikkben említett műveleteket, a bármely más szerződő fél területéről származó anyagok felhasználásával előállított terméket csak akkor kell az exportáló szerződő fél területéről származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték meghaladja azon felhasznált anyagok értékét, amelyek egynél több más szerződő fél területéről származnak. Eltérő esetben a kérdéses terméket azon szerződő fél területéről származónak kell tekinteni, amelynek területéről az exportáló szerződő fél területén történő gyártás során felhasznált legnagyobb értékű származó anyag származik.

3. A 2. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül és a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékek kivételével, az exportáló szerződő féltől eltérő szerződő fél által végzett megmunkálás vagy feldolgozás az exportáló szerződő félnél elvégzettnek minősül, ha a létrejött termékeket ezen exportáló szerződő fél területén a későbbiekben megmunkálják vagy feldolgozzák.

4. A 2. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékek esetében és kizárólag a két szerződő fél közötti kétoldalú kereskedelem céljából az importáló szerződő fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás az exportáló szerződő fél területén elvégzettnek minősül, ha a termékeket ezen exportáló szerződő fél területén a későbbiekben megmunkálják vagy feldolgozzák.

E bekezdés alkalmazásában az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevőit és a Moldovai Köztársaságot egyetlen szerződő félnek kell tekinteni.

5. A szerződő felek dönthetnek úgy, hogy egyoldalúan kiterjesztik az e cikk (3) bekezdése alkalmazását a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékek behozatalára. Az e cikk (3) bekezdése alkalmazásának kiterjesztése mellett döntő szerződő fél értesíti a vegyes bizottságot erről a döntéséről, valamint a megfelelő módosításokról. Az e cikknek a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékek behozataláról szóló (3) bekezdése alkalmazásának kiterjesztése mellett döntő szerződő felek listáját a VIII. melléklet tartalmazza. A szerződő felek listáját haladéktalanul aktualizálni kell, miután valamely szerződő fél megszűntette az alkalmazás kiterjesztését. Az egyes szerződő felek saját belső eljárásaiknak megfelelően hirdetményt tesznek közzé a VIII. mellékletben szereplő szerződő felek jegyzékéről.

6. Az e cikk (3)–(5) bekezdése értelmében vett kumuláció céljából a származó termékeket csak akkor kell az exportáló szerződő fél területéről származónak tekinteni, ha a termékeken ott végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja a 6. cikkben említett műveleteket.

7. Az (1) bekezdésben említett szerződő felek területéről származó olyan termékek, amelyeket az exportáló szerződő fél területén nem vonnak semmilyen megmunkálás vagy feldolgozás alá, megtartják származásukat a valamely másik szerződő fél területére történő kivitelük során.

8. cikk

Származási kumuláció – Alkalmazási feltételek

1. A 7. cikkben előírt kumuláció kizárólag akkor alkalmazható, ha:

(a)az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke szerinti preferenciális kereskedelmi megállapodás van érvényben a származó státus megszerzésében érintett szerződő felek, valamint a rendeltetési hely szerinti szerződő fél között; valamint

(b)az áruk a származó státust az ezen egyezményben meghatározott származási szabályokkal azonos szabályok alkalmazása révén szerezték meg.

2. A kumuláció alkalmazásához szükséges követelmények teljesítéséről szóló értesítéseket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat), valamint – saját eljárásaiknak megfelelően – a releváns megállapodások részes feleinek minősülő szerződő felek területén.

A 7. cikkben előírt kumulációt az említett értesítésekben megjelölt naptól kell alkalmazni.

A szerződő felek az Európai Bizottságon keresztül tájékoztatják a releváns megállapodások részes feleinek minősülő többi szerződő felet azon megállapodások részleteiről – beleértve a hatálybalépési időpontokat is –, amelyeket a többi szerződő féllel együtt végrehajtanak.

3. Ha egy termék a származó státust az exportáló szerző fél területén a származási kumuláció 7. cikk szerinti alkalmazása révén szerezte meg, akkor a származási igazolásnak tartalmaznia kell a »CUMULATION APPLIED WITH (az ország/országok angol neve)« angol nyelvű nyilatkozatot.

Ha származási igazolásként egy EUR.1 szállítási bizonyítványt használnak, ezt a nyilatkozatot a 7. rovatban kell megtenni.

4. A szerződő felek dönthetnek úgy, hogy a területükre exportált azon termékek esetében, amelyek a származó státust az exportáló szerződő fél területén a származási kumuláció 7. cikk szerinti alkalmazása révén szerezték meg, eltekintenek az e cikk (3) bekezdésében említett nyilatkozatnak a származási igazoláson való megtételétől.

A szerződő felek értesítik a vegyes bizottságot arról a döntésükről, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. A szerződő felek saját eljárásaiknak megfelelően közzéteszik az e lehetőséggel élő szerződő felek frissített listáját tartalmazó hirdetményeket.

9. cikk

Minősítési egység

1. Ezen egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásában a minősítési egység az az adott termék, amely a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti besorolás meghatározásakor alapegységnek minősül.

Ebből az következik, hogy:

(a)ha egy terméket a Harmonizált Rendszer alapján egyetlen vámtarifaszám alá besorolt árucikkek csoportja vagy együttese alkot, akkor az egész együtt alkotja a minősítés egységét;

(b)ha egy szállítmány a Harmonizált Rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor ezen egyezmény alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.

2. Amennyiben – a Harmonizált Rendszer 5. általános szabálya alapján – besorolási szempontból a csomagolás a termék részét képezi, akkor azt a származás meghatározásakor is figyelembe kell venni.

3. A berendezés, gép, készülék vagy jármű részének kell tekinteni azokat a vele együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek normál felszerelésének részét képezik, és gyártelepi árában benne foglaltatnak.

10. cikk

Készletek

A Harmonizált Rendszer 3. általános szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha az azokat alkotó összes termék is származó.

Ha a készlet származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, akkor a készletet mint egészet származónak kell tekinteni, amennyiben a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

11. cikk

Semleges elemek

A termék származó státusának megállapítása céljából nem kell figyelembe venni az előállítása során esetleg felhasznált következő termékek származását:

(a)energia és tüzelőanyag;

(b)berendezések és készülékek;

(c)gépek és szerszámok;

(d)minden más olyan áru, amely a termék végső összetételébe nem épül be, vagy amelyet nem arra szántak, hogy beépüljön a termékbe.

12. cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

1. Ha felcserélhető származó és nem származó anyagok kerülnek felhasználásra egy termék megmunkálása vagy feldolgozása során, akkor a gazdasági szereplők a szóban forgó anyagok kezelését végezhetik a könyvelés szerinti elkülönítés módszere alapján, az anyagok elkülönített raktározása nélkül.

2. A gazdasági szereplők a könyvelés szerinti elkülönítés módszerének alkalmazásával anélkül biztosíthatják az 1701 vámtarifaszám alá tartozó származó és nem származó felcserélhető termékek kezelését, hogy a termékeket elkülönítve raktároznák.

3. A szerződő felek előírhatják, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés alkalmazásához szükséges legyen a vámhatóságok előzetes engedélye. A vámhatóságok az engedély megadását bármilyen általuk megfelelőnek ítélt feltételhez köthetik, és figyelemmel kísérik az engedély felhasználását. A vámhatóságok visszavonhatják az engedélyt, ha a kedvezményezett bármilyen módon nem megfelelően használja fel azt, vagy elmulasztja az e függelékben meghatározott bármely más feltétel teljesítését.

A könyvelés szerinti elkülönítés alkalmazásával biztosítani kell, hogy soha ne minősüljön annál több termék az exportáló szerződő fél területéről származónak, mint ha a készleteket a fizikai elkülönítés módszerének alkalmazásával raktározták volna.

A módszert az exportáló szerződő fél területén alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell alkalmazni, és a módszer alkalmazását az ott alkalmazandó általános számviteli elvek alapján kell nyilvántartani.

4. Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett módszer kedvezményezettje származási igazolást állít ki vagy kérelmez arra a termékmennyiségre vonatkozóan, amely az exportáló szerződő fél területéről származónak tekinthető. A vámhatóság kérésére a kedvezményezettnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a készleteket hogyan kezelték.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

13. cikk

A territorialitás elve

1. A II. címben megállapított feltételeket az érintett szerződő fél területén megszakítás nélkül kell teljesíteni.

2. Ha egy szerződő fél területéről egy másik országba exportált származó terméket visszavisznek a szerződő fél területére, az a továbbiakban csak akkor tekinthető származónak, ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a visszavitt termék:

(a)azonos az eredetileg kivitt termékkel; és

(b)az adott országbeli tartózkodása vagy a kivitele alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen műveleten nem esett át.

3. Az exportáló szerződő fél területéről exportált és oda később visszaimportált anyagok esetében a származó státusnak a II. címben meghatározott feltételek szerinti megszerzésére nincs hatással az említett szerződő fél területén kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, feltéve, hogy:

(a)az említett anyagok teljes egészében az exportáló szerződő fél területén létrejöttnek vagy előállítottnak minősülnek, illetve a 6. cikkben említett műveleteket meghaladó megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át a kivitelt megelőzően; és

(b)a vámhatóság számára hitelt érdemlően igazolják, hogy:

(i) az újból behozott termékeket az exportált anyagok megmunkálásával vagy feldolgozásával állították elő; és

(ii) az exportáló szerződő fél területén kívül az e cikk rendelkezéseinek betartása mellett a teljes hozzáadott érték nem haladja meg azon végtermék gyártelepi árának a 10 %-át, amelyre a származó státus megállapítását kérték.

4. Az e cikk (3) bekezdése alkalmazásában a II. címben meghatározott, a származó státus megszerzésére vonatkozó feltételek nem alkalmazhatók az exportáló szerződő fél területén kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra. Olyan esetekben azonban, amikor a végtermék származó státusának a meghatározásához a II. melléklet szerinti jegyzék szabályai közül olyannak az alkalmazására kerül sor, amely az összes beépített nem származó anyag maximális értékét határozza meg, az exportáló szerződő fél területén beépített nem származó termékek teljes értéke, valamint az e cikk alkalmazása során a szóban forgó exportáló szerződő fél területén kívül keletkező teljes hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a megállapított százalékos értéket.

5. Az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának céljából a »teljes hozzáadott érték« az exportáló szerződő fél területén kívül felmerült összes költséget jelenti, beleértve az ott beépített anyagok költségét is.

6. Az e cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók olyan termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. mellékletben található listában szereplő feltételeknek, vagy amelyek csak az 5. cikkben megadott általános tűréshatár alkalmazásával tekinthetők kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak.

7. Minden olyan megmunkálást vagy feldolgozást, amelyre e cikk rendelkezései vonatkoznak, és amelyre az exportáló szerződő fél területén kívül kerül sor, a passzív feldolgozási eljárások vagy más hasonló eljárások alapján kell elvégezni.

14. cikk

A változtatás tilalma

1. A vonatkozó megállapodásban előírt preferenciális elbánás kizárólag az ezen egyezmény követelményeinek megfelelő és valamely szerződő fél területére történő behozatalra bejelentett termékekre vonatkozik, feltéve, hogy az említett termékek megegyeznek az exportáló szerződő féltől exportált termékekkel. Az ilyen termékek semminemű módosításon vagy más átalakításon nem eshettek át, kivéve a jó állapotban való megőrzésüket célzó műveleteket és az importáló szerződő fél konkrét nemzeti előírásainak való megfelelés érdekében szükséges jelölések, címkék, plombák vagy bármely más dokumentáció hozzáadását, amelyre a harmadik tranzitország(ok)ban vagy a megbontás helye szerinti harmadik ország(ok)ban a belföldi használatra való bejelentést megelőzően vámfelügyelet alatt került sor.

2. A termékek vagy a szállítmányok tárolására sor kerülhet, feltéve, hogy ezeket a harmadik tranzitország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják.

3. Az e függelék V. címében foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a szállítmányok megbonthatók, feltéve, hogy a megbontás helye szerinti harmadik ország(ok)ban vámfelügyelet alatt tartják a szállítmányokat.

4. Kétség esetén az importáló szerződő fél bármikor felkérheti az importőrt vagy képviselőjét, hogy nyújtson be minden olyan megfelelő dokumentumot, amely bizonyítja az e cikkben foglalt rendelkezéseknek való megfelelést. Ennek a felkérésnek az importőr bármilyen igazoló dokumentum – nevezetesen az alábbiak – benyújtásával tehet eleget:

(a)szerződéses fuvarokmányok, például hajóraklevelek;

(b)a csomagok jelölésén vagy számozásán alapuló tényszerű vagy konkrét bizonyítékok;

(c)a tranzitország(ok) vagy a megbontás helye szerinti ország(ok) vámhatóságai által benyújtott igazolás arról, hogy a terméket nem manipulálták, vagy bármely más olyan okmány, amely igazolja, hogy az áruk vámfelügyelet alatt maradtak a tranzitország(ok)ban vagy a megbontás helye szerinti ország(ok)ban; vagy

(d)magához az áruhoz kapcsolódó bármilyen bizonyíték.

15. cikk

Kiállítások

1. Ha egy származó terméket kiállítás céljából nem egy olyan országba küldenek, amely viszonylatában a 7. és 8. cikkel összhangban kumuláció alkalmazható, majd a kiállítást követően valamely szerződő fél területére irányuló behozatal céljából értékesítenek, akkor ez a termék a behozatala során jogosult a vonatkozó megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, ha a vámhatóságok számára hitelt érdemlően bizonyítható, hogy:

(a)a terméket egy exportőr valamely szerződő fél területéről küldte a kiállítást rendező országba és ott kiállította azokat;

(b)a terméket ez az exportőr egy másik szerződő félhez tartozó személy részére értékesítette vagy más módon továbbadta;

(c)a terméket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azt a kiállításra elküldték; és

(d)a terméket a kiállításra szállítást követően a kiállításon való bemutatáson kívül semmilyen más célra nem használták.

2. Az e függelék V. címének megfelelően származási igazolást kell kibocsátani vagy kiállítani, és azt a szokásos módon meg kell küldeni az importáló szerződő fél vámhatóságainak. Az igazoláson fel kell tüntetni a kiállítás nevét és címét. Ha szükséges, további igazoló dokumentum követelhető meg a kiállítás körülményeiről.

3. Az e cikk (1) bekezdését kell alkalmazni minden olyan kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműves kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletben vagy üzlethelyiségben külföldi termék értékesítése céljából, és amelynek során a termék vámfelügyelet alatt marad.

IV. CÍM

VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY VÁMMENTESSÉG

16. cikk

Vámvisszatérítés vagy vámmentesség

1. Azokra a nem származó anyagokra, amelyeket valamely szerződő fél területéről származó, a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó olyan termékek gyártásában használtak fel, amelyekre az e függelék V. címével összhangban származási igazolást bocsátottak vagy állítottak ki, az exportáló szerződő fél területén nem alkalmazható semmilyen jellegű vámvisszatérítés vagy vámmentesség.

2. Az (1) bekezdés szerinti tilalom a vámok vagy azokkal azonos hatású díjak részleges vagy teljes visszatérítésével, elengedésével vagy meg nem fizetésével kapcsolatos minden olyan intézkedésre vonatkozik, amely az exportáló szerződő fél területén folyó gyártás során felhasznált anyagokat érinti, amennyiben a visszatérítésre, elengedésre vagy meg nem fizetésre – kifejezetten vagy hatását tekintve – az ilyen anyagokból létrejött termékek kivitelekor kerül sor, nem pedig azok belföldi felhasználás céljából történő megtartásakor.

3. A származási igazolás fedezete alá tartozó termékek exportőrének a vámhatóság kérésére bármikor be kell nyújtania minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy az adott termékek előállítása során a felhasznált nem származó anyagok tekintetében nem történt vámvisszatérítés, valamint hogy az ilyen anyagokra alkalmazandó minden vám vagy azzal azonos hatású díj ténylegesen megfizetésre került.

4. Az e cikk (1) bekezdése szerinti tilalom nem alkalmazandó a szerződő felei közötti kereskedelemre olyan termékek esetében, amelyek a származó státusukat a 7. cikk (4) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó származási kumuláció alkalmazásával szerezték meg.

5. Az e cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom nem alkalmazandó az egyrészről Svájc (ideértve Liechtensteint is), Izland, Norvégia, Törökország vagy az Európai Unió, másrészről a barcelonai folyamat bármely, Törökországtól és Izraeltől eltérő résztvevője közötti kétoldalú kereskedelem esetén, ha a termékek az exportáló vagy importáló szerződő fél területéről származónak minősülnek a többi szerződő fél területéről származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül.

6. Az e cikk (1) bekezdése szerinti tiltás nem alkalmazandó az arab mediterrán országok közötti szabadkereskedelmi térséget létrehozó megállapodásban (agadiri megállapodás) tagsággal rendelkező szerződő felek közötti kétoldalú kereskedelem esetén, ha a termékek – az egyéb szerződő felek bármelyikének területéről származó anyagokkal való kumuláció alkalmazása nélkül – az említett országok egyikéből származónak minősülnek.

V. CÍM

SZÁRMAZÁSI IGAZOLÁS

17. cikk

Általános követelmények

1. A szerződő felek egyikének területéről származó termékek valamely másik szerződő fél területére történő behozataluk esetén jogosultak a releváns megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményekre, amennyiben benyújtásra kerül az alábbi származási igazolások valamelyike:

(a)EUR.1 szállítási bizonyítvány, amelynek mintája megtalálható e függelék IV. mellékletében;

(b)a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított esetekben egy az exportőr által számlán, szállítólevélen vagy bármilyen más kereskedelmi okmányon tett nyilatkozat (a továbbiakban: származási nyilatkozat), amely kellő részletességgel írja le az érintett terméket ahhoz, hogy lehetővé váljon annak azonosítása; a származási nyilatkozat szövegét e függelék III. melléklete tartalmazza.

2. Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve a 27. cikkben meghatározott esetekben az ezen egyezmény szerinti származó termékek anélkül jogosultak a releváns megállapodások rendelkezéseiben szereplő kedvezményekre, hogy szükséges volna az e cikk (1) bekezdésében említett származási igazolások bármelyikének benyújtása.

3. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, két vagy több szerződő fél megállapodhat egymással arról, hogy a közöttük folyó preferenciális kereskedelemben az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt származási igazolások helyettesíthetők az említett szerződő felek belső jogszabályaival összhangban, az elektronikus adatbázisban nyilvántartott exportőrök által kiállított származásmegjelölő nyilatkozatokkal.

Az elektronikus adatbázisban nyilvántartott exportőrök által kiállított, két vagy több szerződő fél által elfogadott származásmegjelölő nyilatkozat használata nem akadályozhatja a diagonális kumuláció használatát más szerződő felekkel.

4. Az (1) bekezdés alkalmazásában, két vagy több szerződő fél megállapodhat egymással egy olyan rendszer létrehozásáról, amely lehetővé teszi az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt származási igazolások elektronikus úton történő kiállítását és/vagy benyújtását.

5. A 7. cikk alkalmazásában, ha a 8. cikk (4) bekezdése alkalmazandó, azon, valamely szerződő fél területén letelepedett exportőrnek, aki egy olyan más származási igazolás alapján ad ki vagy kérelmez származási igazolást, amely tekintetében a nyilatkozat feltüntetésének a 8. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettsége alól mentesítés áll fenn, minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a kumuláció alkalmazásának feltételei teljesüljenek, és képesnek kell lennie arra, hogy benyújtsa a vámhatóságoknak az összes vonatkozó dokumentumot.

18. cikk

A származási nyilatkozat kiállításának feltételei

1. A 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett származási nyilatkozatot kiállíthatja:

(a)a 19. cikk szerinti elfogadott exportőr; vagy

(b)az egy vagy több csomagból álló és 6 000 EUR összértéket meg nem haladó, származó terméket tartalmazó szállítmány exportőre.

2. Akkor állítható ki származási nyilatkozat, ha a termékek valamely szerződő fél területéről származónak tekinthetők, és megfelelnek ezen egyezmény egyéb követelményeinek.

3. A származási nyilatkozatot tevő exportőrnek képesnek kell lennie arra, hogy az exportáló szerződő fél vámhatóságainak kérésére bármikor bemutasson minden olyan megfelelő okmányt, amely igazolja az érintett termék származó státusát, valamint ezen egyezmény egyéb követelményeinek teljesülését.

4. Az exportőr a származási nyilatkozatot – amelynek szövegét e függelék III. melléklete tartalmazza – a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, az említett mellékletben meghatározott nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával és az exportáló ország nemzeti jogszabályainak megfelelően állítja ki. Amennyiben a nyilatkozat kézzel íródik, tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni.

5. A származási nyilatkozaton szerepel az exportőr eredeti, saját kezű aláírása. A 19. cikk értelmében elfogadott exportőrnek azonban nem kell aláírnia ilyen nyilatkozatokat, amennyiben az exportáló szerződő fél vámhatóságai felé írásban teljes felelősséget vállal minden olyan származási nyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.

6. A származási nyilatkozatot az exportőr kiállíthatja az érintett termékek kivitelekor vagy azt követően is (a továbbiakban: visszamenőleges származási nyilatkozat), azzal a feltétellel, hogy azt a vonatkozó termékek behozatalát követő két éven belül bemutatja az importáló országban.

Amennyiben egy szállítmány megbontása a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően történik, valamint ha az említett két éves határidőt betartják, a visszamenőleges származási nyilatkozatot a termékeket exportáló szerződő fél elfogadott exportőre állítja ki.

19. cikk

Elfogadott exportőr

1. Az exportáló szerződő fél vámhatóságai – a nemzeti előírások betartása mellett – engedélyezhetik az említett szerződő fél területén letelepedett bármely exportőr számára (a továbbiakban: elfogadott exportőr), hogy az érintett termékek értékétől függetlenül származási nyilatkozatot állítson ki.

2. Az ilyen engedélyt kérelmező exportőrnek a vámhatóságok számára kielégítően meg kell adnia a termék származó státusának, valamint ezen egyezmény egyéb követelményei teljesítésének igazolásához szükséges minden garanciát.

3. A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámengedélyszámot ad, amelyet a származási nyilatkozaton fel kell tüntetni.

4. A vámhatóság ellenőrzi az engedély megfelelő felhasználását. A vámhatóságok visszavonhatják az engedélyt, ha az elfogadott exportőr nem megfelelő módon használja azt, és kötelesek visszavonni azt, ha az elfogadott exportőr már nem biztosítja az e cikk (2) bekezdésében említett garanciákat.

20. cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására vonatkozó eljárás

1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló szerződő fél vámhatóságai bocsátják ki az exportőr vagy – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelemre.

2. Az említett célból az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kitölti mind az EUR.1 szállítási bizonyítvány, mind a kérelem e függelék IV. melléklete szerinti mintáknak megfelelő formanyomtatványait. A formanyomtatványokat ezen egyezmény egyik hivatalos nyelvén, az exportáló ország nemzeti jogszabályaival összhangban kell kiállítani. Kézírással történő kiállítás esetén a formanyomtatványokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termékmegnevezést az erre a célra fenntartott rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a megnevezés utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.

3. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadását kérelmező exportőr köteles az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadó exportáló szerződő fél vámhatóságainak kérésére bármikor benyújtani minden olyan releváns okmányt, amely az adott termékek származó státusát, valamint ezen egyezmény egyéb követelményeinek való megfelelését igazolja.

4. Az exportáló szerződő fél vámhatóságai akkor adják ki az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az érintett termékek származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek ezen egyezmény egyéb követelményeinek.

5. Az EUR.1 szállítási bizonyítványokat kiállító vámhatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy ellenőrizzék a termékek származó státusát és ezen egyezmény egyéb feltételeinek való megfelelését. E célból jogukban áll bizonyítékokat bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, relevánsnak tartott ellenőrzést elvégezni. Biztosítja továbbá, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett formanyomtatványok megfelelően legyenek kitöltve. Elsősorban azt ellenőrzi, hogy a termékmegnevezésre fenntartott hely mindenfajta csalárd kiegészítés lehetőségét kizárva van-e kitöltve.

6. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának dátumát az EUR.1 szállítási bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.

7. EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság akkor ad ki és bocsát az exportőr rendelkezésére, amikor a tényleges kivitel megtörtént vagy biztosított.

21. cikk

Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány

1. A 20. cikk (7) bekezdésétől eltérve az EUR.1 szállítási bizonyítvány az adott termékek kivitele után is kiadható, ha:

(a)a kivitel időpontjában tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem adták ki;

(b)a vámhatóságok számára kielégítően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, ám a behozatalkor technikai okok miatt nem fogadták el;

(c)az érintett termékek végső rendeltetési helye a kivitel időpontjában nem volt ismert, és azt a szállítmányoknak a szállítása vagy tárolása során, illetve a 14. cikk (3) bekezdése szerinti esetleges felbontása után határozták meg; vagy

(d)az EUR.1 szállítási bizonyítványt a 8. cikk (4) bekezdése alapján adták ki, és a 8. cikk (3) bekezdésének alkalmazása szükséges egy másik szerződő fél területére történő behozatalkor.

2. Az e cikk (1) bekezdésének végrehajtásának céljából az exportőrnek jeleznie kell kérelmében az olyan termékek kivitelének helyét és időpontját, amelyekre az EUR.1 szállítási bizonyítvány vonatkozik, és meg kell jelölnie kérelmének okait.

3. A vámhatóságok a kivitel időpontjától számított két éven belül visszamenőleges hatállyal kiadhatnak egy EUR.1 szállítási bizonyítványt abban az esetben, ha ellenőrizték, hogy az exportőr kérelmében megadott adatok megfelelnek a megfelelő ügyiratban foglaltaknak.

4. Az utólag kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi angol nyelvű bejegyzéssel kell ellátni: »ISSUED RETROSPECTIVELY«.

5. A (4) bekezdésben említett bejegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány 7. rovatába kell bevezetni.

22. cikk

EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

1. EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kiadó vámhatóságtól kérelmezheti, hogy a birtokában lévő kiviteli okmányok alapján a hatóság kiállítson egy másodlatot a bizonyítványról.

2. Az ily módon kiadott másodlatot az alábbi angol nyelvű bejegyzéssel kell ellátni:

»DUPLICATE«.

3. A (2) bekezdésben említett bejegyzést az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának 7. rovatába kell bevezetni.

4. A másodlaton fel kell tüntetni az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadásának dátumát, és a másodlat attól a naptól kezdve érvényes.

23. cikk

A származási igazolás érvényessége

1. A származási igazolás az exportáló szerződő fél területén történő kibocsátás vagy kiállítás napjától számított tíz hónapon át érvényes, és azt az említett időszakban be kell nyújtani az importáló szerződő fél vámhatóságai részére.

2. Az importáló szerződő fél vámhatóságaihoz az (1) bekezdésben említett érvényességi idő után benyújtott származási igazolás a vámkedvezmények alkalmazása céljából elfogadható abban az esetben, ha az előírt határidőig történő benyújtás rendkívüli körülmények miatt hiúsult meg.

3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló szerződő fél vámhatóságai csak akkor fogadhatják el a származási igazolást, ha a termékeket az említett határidő előtt vám elé állították.

24. cikk

Vámszabad területek

1. A szerződő felek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.

2. Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérve, amennyiben a valamely szerződő fél területéről származó, származási igazolás fedezete alá tartozó termékeket vámszabad területre hoznak be, és megmunkálás vagy feldolgozás alá vonnak, akkor – ha a termékeken végzett megmunkálás vagy feldolgozás megfelel ezen egyezmény rendelkezéseinek – új származási igazolás adható vagy állítható ki.

25. cikk

A behozatalra vonatkozó követelmények

A származási igazolásokat az importáló szerződő fél vámhatóságai részére az adott szerződő fél területén alkalmazandó eljárásoknak megfelelően kell benyújtani.

26. cikk

Részletekben történő behozatal

Amennyiben az importőr kérésére és az importáló szerződő fél vámhatóságai által meghatározott feltételek mellett a Harmonizált Rendszer értelmezésének 2(a) általános szabálya értelmében a XVI. és XVII. áruosztályba vagy 7308 és 9406 vámtarifaszám alá tartozó szétszerelt vagy össze nem állított terméket részletekben hoznak be, akkor ezekre a termékekre egyetlen származási igazolást kell benyújtani a vámhatóságoknak az első részlet behozatalakor.

27. cikk

A származási igazolás alóli mentesség

1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött vagy utas személyes poggyászának részét képező terméket a származásra vonatkozó hivatalos igazolás benyújtásának megkövetelése nélkül is származó terméknek kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen terméket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, nyilatkoznak az ezen egyezményben meghatározott követelmények teljesüléséről, és a nyilatkozat valódiságához nem fér kétség.

2. A behozatal a következő feltételek mindegyikének teljesülése esetén nem tekintendő kereskedelmi forgalomban történőnek:

(a)a behozatal alkalmi jellegű;

(b)a behozatal kizárólag a címzettek vagy az utasok vagy családtagjaik személyes használatára szolgáló termékeket érint;

(c)a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy behozataluk nem kereskedelmi céllal történik.

3. Az említett termékek összértéke nem haladhatja meg az 500 EUR-t kis csomagok esetében, vagy az 1200 EUR-t az utasok személyes poggyászának részét képező termékek esetében.

28. cikk

Eltérések és formai hibák

1. A származási igazolást önmagukban nem teszik érvénytelenné a származási igazoláson tett nyilatkozatok és a termék behozatalához szükséges alakiságok elvégzése érdekében a vámhivatalnak benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok között felfedezett kisebb ellentmondások, amennyiben kétséget kizáróan megállapítást nyer, hogy az okmány megfelel a benyújtott terméknek.

2. Nyilvánvaló alaki hiba, mint például a származási igazoláson szereplő gépelési hiba nem eredményezheti az e cikk (1) bekezdésében említett okmányok visszautasítását, amennyiben az említett hiba nem teszi kétségessé az említett okmányokban tett kijelentések helyességét.

29. cikk

Beszállítói nyilatkozatok

1. Amikor EUR.1 szállítási bizonyítványt adnak ki vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre az egyik szerződő fél területén, amelyekhez a 7. cikk (3) vagy (4) bekezdésének megfelelően az előállítása során olyan, egy másik szerződő fél területéről származó árukat használtak fel, amelyek az említett szerződő felek területén megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban tett, a fenti árukra vonatkozó, beszállítói nyilatkozatot.

2. Az (1) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál valamely szerződő fél területén a szóban forgó árukon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása céljából, hogy azok a termékek, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, az exportáló szerződő fél területéről származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e e függelék egyéb követelményeit.

3. A (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell kiállítania minden egyes szállítmányra vonatkozóan a VI. mellékletben előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott árukat az azonosításukhoz szükséges elegendő részletességgel ismertető – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.

4. Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében a valamely szerződő fél területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás bizonyos időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat). A hosszú távú beszállítói nyilatkozat rendszerint a nyilatkozat kibocsátásától számított két évig érvényes. Az ennél hosszabb érvényességi idő megállapításának feltételeit annak a szerződő félnek a vámhatóságai határozzák meg, amelynek területén a nyilatkozatot kiállították. Az áruk megnevezését – az azok beazonosítására alkalmas részletességgel – tartalmazó hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a VII. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot a benne szereplő áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vevő részére átadni. A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

5. A (3) és (4) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozatot ezen egyezmény valamelyik hivatalos nyelvén, gépírással vagy nyomtatással kell kiállítani a nyilatkozattétel helye szerinti szerződő fél nemzeti jogszabályaival összhangban, és el kell látni a beszállító saját kezű eredeti aláírásával. A nyilatkozatot írhatják kézzel is; a kézzel írt nyilatkozathoz tintát és nyomtatott betűket kell használni.

6. A nyilatkozattevő beszállító köteles a nyilatkozattétel helye szerinti szerződő fél vámhatóságainak kérésére bármikor benyújtani minden releváns okmányt annak igazolására, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak.

30. cikk

Euróban kifejezett összegek

1. A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 27. cikk (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazása érdekében azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő pénznemben számlázzák, akkor a szerződő felek nemzeti pénznemében megadott, az euróban kifejezett összegekkel egyenértékű összegeket az egyes érintett országok állapítják meg évente.

2. A 18. cikk (1) bekezdése b) pontjából és a 27. cikk (3) bekezdéséből származó előnyökben egy szállítmány a kiállított számla pénzneme alapján részesülhet, az érintett ország által meghatározott összegnek megfelelően.

3. A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összeg megegyezik az október első munkanapján euróban kifejezett összeg ilyen pénznemben számított egyenértékével. Az összegeket október 15-ig kell az Európai Bizottsággal közölni, és azok a következő év január 1-jétől alkalmazandók. A vonatkozó összegekről az Európai Bizottság az összes érintett országot tájékoztatja.

4. Egy-egy ország kerekítheti felfelé vagy lefelé az EUR-ban kifejezett összegnek a nemzeti pénznemébe történő átváltásával kapott összeget. A kerekített összeg legfeljebb 5 %-kal térhet el az átváltással kapott összegtől. Egy-egy ország változatlanul fenntarthatja az EUR-ban kifejezett összeg nemzeti pénznemben megállapított egyenértékét, ha a (3) bekezdésben előírt éves kiigazításkor ennek az összegnek az átváltása – bármilyen kerekítést megelőzően – 15 %-nál kisebb növekedést eredményez a nemzeti pénznem egyenértékében. A nemzeti pénznemben kifejezett egyenérték változtatás nélkül is megtartható, ha az átváltás csökkenést eredményezne az egyenértékhez képest.

5. Az EUR-ban kifejezett összegeket a vegyes bizottság bármely szerződő fél kérésére felülvizsgálja. A felülvizsgálat elvégzésekor a vegyes bizottság megvizsgálja, hogy kívánatos-e az illető korlátozások hatásainak reálértéken történő fenntartása. Ebből a célból dönthet úgy, hogy módosítja az EUR-ban kifejezett összegeket.

VI. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELVEK ÉS IGAZOLÓ DOKUMENTUMOK

31. cikk

Igazoló dokumentumok, a származási igazolások és az igazoló okmányok megőrzése

1. A származási nyilatkozatot kiállító, vagy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérelmező exportőr a származási nyilatkozat kiadásától vagy kiállításától számított legalább három évig köteles megőrizni e származási igazolások nyomtatott vagy elektronikus változatát, valamint a termék származó státusát alátámasztó valamennyi okmányt.

2. A beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles a 29. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat, valamint a nyilatkozat és valamennyi számla, szállítólevél vagy más olyan kereskedelmi okmányok egy-egy példányát, amelyhez a szóban forgó nyilatkozatot mellékelték, legalább három évig megőrizni.

A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles a vevőhöz eljuttatott nyilatkozat és az annak fedezete alá tartozó árukra vonatkozó valamennyi számla, szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi okmány egy-egy példányát, valamint a 29. cikk (6) bekezdésében említett okmányokat legalább három évig megőrizni. Ezt az időszakot a hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényessége lejártának napjától kell számítani.

3. Az (1) bekezdés alkalmazásában a származó státust alátámasztó okmányok többek között a következők:

(a)közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a beszállító által a termék beszerzése érdekében végrehajtott eljárásokról, például elszámolásai vagy belső könyvelése alapján;

(b)olyan okmányok, amelyek a felhasznált anyagok származó státusát igazolják, és amelyeket az érintett szerződő fél területén, annak nemzeti jogszabályainak megfelelően bocsátottak vagy állítottak ki;

(c)az anyagoknak az érintett szerződő fél területén történő megmunkálását vagy feldolgozását igazoló okmányok, amelyeket az adott szerződő fél területén, nemzeti jogszabályaival összhangban állítottak vagy bocsátottak ki;

(d)a szerződő felek területén ezen egyezménynek megfelelően kiállított vagy kibocsátott, a felhasznált anyagok származó státusát igazoló származási nyilatkozatok vagy EUR.1 szállítási bizonyítványok;

(e)a szerződő felek területén kívül végzett megmunkálásra vagy feldolgozásra vonatkozó megfelelő bizonyíték a 13. és a 14. cikk alkalmazásakor, amely igazolja, hogy az említett cikkekben foglalt követelmények teljesültek.

4. Az exportáló szerződő fél EUR.1 szállítási bizonyítványokat kiadó vámhatóságai kötelesek a 20. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet legalább három évig megőrizni.

5. Az importáló szerződő fél vámhatóságai kötelesek a hozzájuk benyújtott származási nyilatkozatokat és EUR.1 szállítási bizonyítványokat legalább három évig megőrizni.

6. A felhasznált anyagokon valamely szerződő fél területén végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, amelyet az érintett szerződő fél területén állítottak ki, a 18. cikk (3) bekezdésében, a 20. cikk (3) bekezdésében, valamint a 29. cikk (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal rendelkező termékek a szóban forgó szerződő félnek a területéről származó termékeknek tekinthetők, amelyek teljesítik az ezen függelékben foglalt egyéb követelményeket.

32. cikk

A jogviták rendezése

Amennyiben a 34. és a 35. cikk szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az említett ellenőrzésnek a végrehajtásáért felelős vámhatóságok között, ezeket a vitákat a releváns megállapodással felállított bilaterális testület elé kell terjeszteni. Amennyiben a 34. és 35. cikk szerinti ellenőrzési eljárásoktól eltérő ügyekkel kapcsolatban, az egyezmény értelmezésére vonatkozóan viták merülnek fel, ezeket a vitákat a vegyes bizottság elé kell terjeszteni.

Az importőr és az importáló szerződő fél vámhatóságai közötti viták rendezésére minden esetben az adott szerződő fél jogszabályaival összhangban kerül sor.

VII. CÍM

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

33. cikk

Értesítés és együttműködés

1. A szerződő felek vámhatóságai megküldik egymásnak a vámhivatalaikban az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához használt bélyegzők mintáit, az elfogadott exportőröknek kiadott engedélyszámok mintáit, valamint az említett bizonyítványok és származási nyilatkozatok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.

2. Ezen egyezmény megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a szerződő felek hatáskörrel rendelkező vámhatóságain keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

34. cikk

A származási igazolások ellenőrzése

1. A származási igazolás utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha az importáló szerződő fél vámhatóságainak alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében, a szóban forgó termékek származó státusában vagy az egyezmény egyéb követelményeinek való megfelelésében.

2. Az utólagos ellenőrzés kérelmezésekor az importáló szerződő fél vámhatóságai visszaküldik az EUR.1 szállítási bizonyítványt és a számlát – ha az benyújtásra került –, a számlanyilatkozatot vagy az említett okmányok másolatát az exportáló szerződő fél vámhatóságainak, adott esetben megadva az ellenőrzés iránti kérelem okát. Az ellenőrzés iránti kérelem alátámasztására továbbítani kell minden olyan megszerzett okmányt vagy adatot, amely a származási igazolásban szereplő információ helytelenségére utal.

3. Az ellenőrzést az exportáló szerződő fél vámhatóságai végzik el. Ebből a célból jogában áll bizonyítékokat bekérni, az exportőr könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.

4. Ha az importáló szerződő fél vámhatóságai úgy határoznak, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggesztik az érintett termékekre vonatkozó preferenciális elbánást, az importőrnek felajánlják a termékek forgalomba bocsátását a szükségesnek ítélt elővigyázatossági intézkedések mellett.

5. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Az említett eredményeknek világosan jelezniük kell, hogy hitelesek-e az okmányok, az érintett termékek a szerződő felek egyikének területéről származónak tekinthetők-e, és megfelelnek-e az egyezmény egyéb követelményeinek.

6. Ha megalapozott kétség esetén nem érkezik válasz az ellenőrzésre vonatkozó megkereséstől számított tíz hónapon belül, vagy ha a válasz nem tartalmaz elegendő információt a szóban forgó okmány valódiságának vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a megkereső vámhatóságok – a rendkívüli körülmények esetének kivételével – megtagadják a preferenciális elbánás igénybevételének jogosultságát.

35. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

1. A beszállítói nyilatkozatok, illetve a hosszú távú beszállítói nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha azon szerződő fél vámhatóságainak, amelyben a nyilatkozatokat az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából figyelembe vették, alapos kétségei merülnek fel az okmány hitelességét vagy az említett okmányban foglalt adatok helyességét illetően.

2. Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az (1) bekezdésben említett szerződő fél vámhatóságai visszaküldik a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot és a számlá(ka)t, a szállítólevele(ke)t vagy bármely, a nyilatkozat fedezete alá tartozó árukkal kapcsolatos egyéb kereskedelmi okmány(oka)t a nyilatkozattétel helye szerinti ország vámhatósága részére, megadva szükség esetén az ellenőrzés tartalmi vagy formai okait is.

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására a vámhatóság továbbít minden rendelkezésére álló, a beszállítói nyilatkozat vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

3. Az ellenőrzést annak a szerződő félnek a vámhatóságai végzik el, amelynek területén a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot kiállították. Ebből a célból jogában áll bizonyítékokat bekérni, a beszállító könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.

4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, akkor milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

36. cikk

Szankciók

Az egyes szerződő felek előírják az ezen egyezménnyel kapcsolatos jogszabályaik megsértésének büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási szankcionálását.

VIII. CÍM

AZ I. FÜGGELÉK ALKALMAZÁSA

37. cikk

Európai Gazdasági Térség

Az Európai Gazdasági Térségből (EGT) származó árukat az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 4. jegyzőkönyve értelmében az Európai Unió, Izland, Liechtenstein vagy Norvégia (az EGT részes felei) területéről származónak kell tekinteni az Európai Unió, Izland, Liechtenstein vagy Norvégia területéről valamely, az EGT-hez nem tartozó szerződő fél területére történő kivitel esetén, feltéve, hogy az importáló szerződő fél és az EGT részes felei között e szabályokat alkalmazó szabadkereskedelmi megállapodások alkalmazandók.

38. cikk

Liechtenstein

A 2. cikk sérelme nélkül, a Liechtensteinből származó termékeket a Svájc és Liechtenstein közötti vámunió miatt Svájcból származónak kell tekinteni.

39. cikk

San Marino Köztársaság

A 2. cikk sérelme nélkül, a San Marino Köztársaságból származó termékeket az Európai Unió és a San Marino Köztársaság közötti vámunió miatt az Európai Unióból származónak kell tekinteni.

40. cikk

Andorrai Hercegség

A 2. cikk sérelme nélkül, az Andorrai Hercegségből származó, a Harmonizált Rendszer 25–97. árucsoportjába tartozó termékeket az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti vámunió miatt az Európai Unióból származónak kell tekinteni.

41. cikk

Ceuta és Melilla

1. Ezen egyezmény alkalmazásában az »Európai Unió« kifejezés nem vonatkozik Ceutára és Melillára.

2. Az Európai Uniótól eltérő szerződő fél területéről származó termékek esetében a Ceutába vagy Melillába történő behozatalkor minden tekintetben ugyanazt a vámeljárást kell alkalmazni, amelyet az Európai Unió vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint a Szerződések kiigazításáról szóló okmány 2. jegyzőkönyvében foglalt feltételek szerint 2 . Az Európai Uniótól eltérő szerződő fél a Ceutából és Melillából származó, a megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében ugyanazt a vámeljárást alkalmazza, mint az Európai Unióból származó és onnan behozott termékek esetében.

3. E cikknek a Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozó (2) bekezdése alkalmazása tekintetében ezt az egyezményt értelemszerűen kell alkalmazni, az V. mellékletben meghatározott különös feltételekre is figyelemmel.

I. melléklet

Bevezető megjegyzések a II. melléklet szerinti listához

1. megjegyzés – Általános bevezetés

A lista megállapítja azokat a szükséges feltételeket, amelyek alapján a termékeket az I. függelék II. címének 4. cikke értelmében kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni. Négy különböző, a terméktől függően változó szabálytípus különböztethető meg:

(a)a megmunkálás vagy feldolgozás nem eredményezi a nem származó anyagok megengedett legnagyobb részarányának túllépését;

(b)a megmunkálás vagy feldolgozás eredményeképpen az előállított termékek Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszáma vagy 6 számjegyből álló alszáma különböző lesz a felhasznált anyagok Harmonizált Rendszer szerinti, 4 számjegyből álló vámtarifaszámától vagy 6 számjegyből álló alszámától;

(c)meghatározott megmunkálási vagy feldolgozási művelet végrehajtására kerül sor;

(d)egyes, teljes egészében az adott helyen létrejött vagy előállított anyagok megmunkálásra vagy feldolgozásra kerülnek.

2. megjegyzés – A lista felépítése

2.1.A lista első két oszlopa a létrejött terméket írja le. Az 1. oszlopban a Harmonizált Rendszerben használt vámtarifaszám vagy árucsoportszám, a 2. oszlopban pedig a rendszerben az adott vámtarifaszámhoz vagy árucsoporthoz tartozó árumegnevezés szerepel. Az első két oszlop valamennyi tételéhez a 3. oszlopban egy-egy szabály tartozik. Abban a néhány esetben, amikor az 1. oszlopban lévő szám előtt az »ex« szó szerepel, a 3. oszlopban szereplő szabály csupán az adott vámtarifaszámnak a 2. oszlopban meghatározott részére vonatkozik.

2.2.Ahol az 1. oszlopban több vámtarifaszám van feltüntetve, vagy egy árucsoportszám szerepel, és ezért a termékek leírására a 2. oszlopban általános kifejezéseket használtak, a 3. oszlopban szereplő kapcsolódó szabályok mindazokra a termékekre vonatkoznak, amelyek a Harmonizált Rendszer szerint az árucsoport vámtarifaszámai vagy az 1. oszlopban szereplő vámtarifaszámok bármelyike alá tartoznak.

2.3.Ha a listában egy adott vámtarifaszámon belül különböző termékekre különböző szabályok vonatkoznak, az egyes franciabekezdések a vámtarifaszám azon részének megnevezését tartalmazzák, amelyre a 3. oszlop adott sorában megállapított szabályok vonatkoznak.

2.4.Amennyiben a 3. oszlopban két alternatív szabály szerepel, amelyeket a »vagy« szó választ el egymástól, az exportőr választhat, hogy melyiket alkalmazza.

3. megjegyzés – Példák a szabályok alkalmazására

3.1.Az I. függelék II. címe 4. cikkének a származó státust megszerző, más termékek gyártásához felhasznált termékekre vonatkozó rendelkezéseit attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a termékek a származó státust abban a gyárban nyerték-e el, ahol azokat felhasználják, vagy a szerződő felek egyikének területén levő valamely másik gyárban.

3.2.Az I. függelék II. címének 6. cikke értelmében a terméken végrehajtott megmunkálás vagy feldolgozás mértékének meg kell haladnia az említett cikkben felsorolt műveletek szintjét. Ha nem haladja meg ezt a szintet, akkor a kérdéses áru tekintetében akkor sem biztosítható a preferenciális tarifális elbánás, ha az alábbi listában meghatározott feltételek teljesülnek.

Az I. függelék II. címének 6. cikkére is figyelemmel a listán szereplő szabályok a megmunkálás vagy feldolgozás minimálisan megkövetelt mértékét jelölik, ezen túlmenő mértékű megmunkálás vagy feldolgozás esetén a termék ugyancsak származó státusúvá válik; ellenben kevesebb megmunkálás vagy feldolgozás nem biztosíthat származó státust.

Így, ha egy szabály azt írja elő, hogy az előállítás bizonyos szintjén nem származó anyag felhasználható, akkor az előállítás korábbi szakaszában az ilyen anyag felhasználása megengedett, de a későbbi szakaszban már nem.

Tehát, ha egy szabály előírja, hogy az előállítás egy bizonyos szintjén nem származó anyagok nem használhatók fel, akkor az ilyen anyagok felhasználása az előállítás egy korábbi szakaszában megengedett, de a későbbi szakaszában már nem.

Példa: a 19. árucsoportra vonatkozó, listán szereplő szabály értelmében a »1101–1108 vámtarifaszám alá tartozó nem származó anyagok súlya nem haladhatja meg a 20 %-ot«, ugyanakkor a 10. árucsoportban szereplő gabonafélék (az előállítás korábbi szakaszába tartozó anyagok) használata (azaz importja) nem esik korlátozás alá.

3.3.A 3.2. megjegyzés sérelme nélkül, ha egy szabályban az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagokból« kifejezés szerepel, akkor bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagot (tehát akár a termékével azonos árumegnevezésű és vámtarifaszám alá tartozó anyagot is) fel lehet használni, tiszteletben tartva azonban azokat a konkrét korlátozásokat, amelyek az adott szabályban esetleg szintén szerepelnek.

Az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a … vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve« vagy az »Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve« kifejezés ugyanakkor azt jelenti, hogy bármely vámtarifaszám alá tartozó anyag felhasználható, kivéve a szóban forgó termékre vonatkozó, a lista 2. oszlopában szereplővel azonos árumegnevezésű anyagokat.

3.4.Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy termék egynél több anyagból is előállítható, az azt jelenti, hogy az anyagok bármelyike vagy több ilyen anyag is felhasználható. Nem jelenti azonban azt, hogy mindegyiket fel kell használni.

3.5.Ha a lista valamely szabálya meghatározza, hogy egy terméket egy adott anyagból kell előállítani, a feltétel nem tiltja más olyan anyagok felhasználását, amelyek jellegüknél fogva nem felelhetnek meg a szabálynak.

3.6.Ha a lista valamely szabályában két százalékos érték is szerepel a felhasználható nem származó anyagok maximális értékére vonatkozóan, akkor ezek a százalékos értékek nem adhatók össze. Más szóval, a felhasznált nem származó anyagok legmagasabb értéke sohasem haladhatja meg a megadott legmagasabb százalékértéket. Nem lehet továbbá túllépni az egyes adott anyagok vonatkozásában alkalmazandó egyedi százalékos arányokat sem.

4. megjegyzés – Egyes mezőgazdasági árukra vonatkozó általános rendelkezések

4.1.Azokat a 6., a 7., a 8., a 9., a 10. és a 12. árucsoport, valamint a 2401 vámtarifaszám alá tartozó mezőgazdasági árukat, amelyeket valamely szerződő fél területén termesztenek vagy takarítanak be, a szóban forgó szerződő fél területéről származónak kell tekinteni akkor is, ha behozott vetőmagokból, hagymákból, gyökértörzsből, dugványokból, oltványokból, hajtásokból, rügyekből vagy egyéb élő növényrészekből termesztik őket.

4.2.Azokban az esetekben, amikor a nem származó cukor adott terméken belüli aránya nem haladhat meg bizonyos határértékeket, e határértékek kiszámításához a 1701 vámtarifaszám (szacharóz) és a 1702 vámtarifaszám (pl. gyümölcscukor, szőlőcukor, tejcukor, malátacukor, izoglükóz vagy invertcukor) alá tartozó, a végtermék előállításához és a végtermékbe beledolgozott nem származó termékek előállításához felhasznált cukrok tömegét kell figyelembe venni.

5. megjegyzés – Egyes textiltermékek vonatkozásában használt kifejezések

5.1.A listában használt »természetes szál« kifejezés a nem mesterséges vagy nem szintetikus szálakra vonatkozik. A kifejezés jelentése a fonást megelőző szakaszokra korlátozódik, beleértve a hulladékot is, és – eltérő rendelkezés hiányában – tartalmazza a kártolt, fésült vagy másként feldolgozott, de nem fonott szálakat is.

5.2.A »természetes szál« fogalma a 0511 vámtarifaszám alá tartozó lószőrt, az 5002 és az 5003 vámtarifaszám alá tartozó selymet, továbbá az 5101–5105 vámtarifaszám alá tartozó gyapjúszálat és finom vagy durva állati szőrt, az 5201–5203 vámtarifaszám alá tartozó pamutszálat, valamint az 5301–5305 vámtarifaszám alá tartozó egyéb növényi szálakat foglalja magában.

5.3.A listán szereplő »textilpép«, »vegyi anyagok« és »papíripari rostanyag« kifejezések a mesterséges, szintetikus vagy papírszálak vagy -fonalak előállítására felhasználható, nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok megnevezésére szolgálnak.

5.4.A listában szereplő »vágott műszál« kifejezés az 5501–5507 vámtarifaszám alá tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel, vágott szál vagy hulladék megjelölésére szolgál.

5.5.A nyomás (szövéssel, kötéssel/hurkolással, tűzéssel vagy pelyhesítéssel kombinálva) olyan technika, amellyel szitanyomás, görgős nyomtatás, digitális nyomtatás vagy transzfer technikák segítségével egy állandó jelleggel rendelkező textil szubsztrátumnak objektív módon értékelhető jellemzőket – például színt, kialakítást vagy műszaki tulajdonságokat – lehet átadni.

5.6.A nyomás (önálló műveletként) olyan technika, amellyel szitanyomás, görgős nyomtatás, digitális nyomtatás vagy transzfer technikák segítségével és azokhoz társuló legalább két előkészítő vagy befejező művelettel (pl. mosással, fehérítéssel, mercerezéssel, hőrögzítéssel, bolyhozással, mángorlással, zsugorodásmentesítéssel, tartós kikészítéssel, avatással, impregnálással, javítással és csomóeltávolítással) egy állandó jelleggel rendelkező textil szubsztrátumnak objektív módon értékelhető jellemzőket – például színt, kialakítást vagy műszaki tulajdonságokat – lehet átadni, azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át.

6. megjegyzés – A textilanyagok keverékéből készülő termékekre alkalmazandó tűréshatárok

6.1.Ahol a lista egy termékkel kapcsolatban erre a megjegyzésre hivatkozik, a 3. oszlopban meghatározott feltételek nem alkalmazandók az említett termék előállítása során felhasznált, együttesen a felhasznált textilalapanyagok teljes tömegének legfeljebb 15 %-át kitevő textilalapanyagokra. (Lásd még a 6.3. és a 6.4. megjegyzést.)

6.2.A 6.1. megjegyzésben említett tűréshatárt azonban csak a kevert, két vagy több textilalapanyagból készült termékek esetében lehet alkalmazni.

A textilalapanyagok a következők:

–selyem,

–gyapjú,

–durva állati szőr,

–finom állati szőr,

–lószőr,

–pamut,

–papír előállítására szolgáló anyagok és papír,

–len,

–valódi kender,

–juta és más textilháncsrost,

–szizál vagy az Agave nemzetséghez tartozó más növényből készült textilszál,

–kókuszdiórost, abaka (manilakender), rami és más növényi eredetű textilszál,

–szintetikus polipropilén végtelen elemi műszál,

–szintetikus poliészter végtelen elemi műszál,

–szintetikus poliamid végtelen elemi műszál,

–szintetikus poliakrilnitril végtelen elemi műszál,

–szintetikus poliimid végtelen elemi műszál,

–szintetikus politetrafluoretilén végtelen elemi műszál,

–szintetikus polifenilén-szulfid végtelen elemi műszál,

–szintetikus polivinil-klorid végtelen elemi műszál,

–egyéb szintetikus végtelen elemi műszál,

–mesterséges viszkóz végtelen elemi műszál,

–egyéb mesterséges végtelen elemi műszál,

–áramvezető végtelen elemi műszál,

–szintetikus polipropilén vágott műszál,

–szintetikus poliészter vágott műszál,

–szintetikus poliamid vágott műszál,

–szintetikus poliakrilnitril vágott műszál,

–szintetikus poliimid vágott műszál,

–szintetikus politetrafluoretilén vágott műszál,

–szintetikus polifenilén-szulfid vágott műszál,

–szintetikus polivinil-klorid vágott műszál,

–egyéb szintetikus vágott műszál,

–mesterséges viszkóz vágott műszál,

–egyéb mesterséges vágott műszál,

–rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is,

–az 5605 vámtarifaszám alá tartozó termékek (fémezett fonal), amelyek egy legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia magból vagy alumíniumporral bevont vagy anélküli műanyag film magból, valamint az annak két oldalára átlátszó vagy színezett ragasztóval felerősített egy-egy műanyag film rétegből álló szalagot tartalmaznak,

–az 5605 vámtarifaszám alá tartozó egyéb termékek,

–üvegszálak,

–fémszálak,

–ásványi szálak.

6.3.A »rugalmas poliéter szegmensekkel szegmentált poliuretán fonal, paszományozott is« megnevezésű fonalat tartalmazó termék esetében a tűréshatár az említett fonal tekintetében 20 %.

6.4.Az olyan termékek esetében, amelyek »egy legfeljebb 5 mm széles alumíniumfólia magból vagy alumíniumporral bevont vagy anélküli műanyag film magból, valamint az annak két oldalára átlátszó vagy színezett ragasztóval felerősített egy-egy műanyag film rétegből álló szalagot« tartalmaznak, a tűréshatár az említett szalag tekintetében 30 %.

7. megjegyzés – Egyes textiltermékekre alkalmazandó egyéb tűréshatárok

7.1.Ahol a listában erre a megjegyzésre történik utalás, az érintett konfekcionált termékre a lista 3. oszlopában meghatározott szabálynak nem megfelelő textilanyagok (a bélések és közbélések kivételével) felhasználhatók, feltéve, hogy a termékétől eltérő vámtarifaszám alá tartoznak, és hogy értékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 15 %-át.

7.2.A 7.3. megjegyzés sérelme nélkül a nem az 50–63. árucsoportba besorolt anyagok textiltartalmuktól függetlenül korlátlanul felhasználhatók a textiltermékek előállítása során.

7.3.Százalékos szabály alkalmazása esetén a nem az 50–63. árucsoportba besorolt nem származó anyagok értékét figyelembe kell venni a felhasznált nem származó anyagok értékének kiszámításakor.

8. megjegyzés – A 27. árucsoport egyes termékei tekintetében végrehajtott meghatározott eljárások és egyszerű műveletek meghatározása

8.1.Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában a »meghatározott eljárások« a következők:

(a)vákuumdesztilláció;

(b)átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással;

(c)krakkolás;

(d)reformálás;

(e)extrakció szelektív oldószerrel;

(f)a következő műveleteket magukba foglaló eljárások: kezelés tömény kénsavval, óleummal vagy kénsavanhidriddel; semlegesítés alkáli reagenssel; színtelenítés és tisztítás természetes aktív földdel, aktivált földdel, aktivált faszénnel vagy bauxittal;

(g)polimerizáció;

(h)alkilezés;

(i)izomerizálás.

8.2.A 2710, a 2711 és a 2712 vámtarifaszám alkalmazásában a »meghatározott eljárások« a következők:

(a)vákuumdesztilláció;

(b)átdesztillálás nagyon alapos frakcionált eljárással;

(c)krakkolás;

(d)reformálás;

(e)extrakció szelektív oldószerrel;

(g)polimerizáció;

(h)alkilezés;

(i)izomerizálás;

(j)kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében: hidrogénnel történő kéntelenítés, amely a kezelt termék kéntartalmának legalább 85 %-os csökkenését eredményezi (ASTM D 1266-59 T módszer);

(k)kizárólag a 2710 vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében: paraffinmentesítés a szűrés kivételével;

(l)kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó nehézolajok esetében: hidrogénnel több mint 20 bar nyomáson és több mint 250 °C hőmérsékleten végzett katalitikus kezelés, a kéntelenítési eljáráson kívül, ha a hidrogén a vegyi folyamat aktív szereplője. Az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó kenőolajok további, különösen a szín vagy a stabilitás javítása céljából végzett hidrogénes kezelése (például hidrofiniselés vagy színtelenítés) azonban nem minősíthető »meghatározott eljárásnak«;

(m)kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok esetében: atmoszferikus desztilláció, azzal a feltétellel, hogy az ASTM D 86 módszerrel mérve ezeknek a termékeknek – a veszteségeket is beleértve – kevesebb mint 30 térfogatszázaléka desztillál át 300 °C-on;

(n)kizárólag az ex 2710 vámtarifaszám alá tartozó, a gázolajon és a fűtőolajon kívüli egyéb nehézolajok esetében: kezelés nagyfrekvenciás elektromos koronakisülésekkel;

(o)csak az ex 2712 vámtarifaszám alá besorolt nyerstermékek (0,75 tömegszázaléknál kevesebb olajat tartalmazó vazelin, ozokerit, lignitviasz vagy tőzegviasz, paraffinviasz kivételével) esetében: olajtalanítás részleges kristályosítással.

8.3.Az ex 2707 és a 2713 vámtarifaszám alkalmazásában az olyan egyszerű műveletek, mint a tisztítás, a dekantálás, a sótalanítás, a vízelválasztás, a szűrés, a színezés, a jelölés, a kéntartalom-beállítás különböző kéntartalmú termékek keverése révén, vagy az említett műveletek bármilyen kombinációja, illetve az azokhoz hasonló műveletek nem biztosítják a származó státust.

9. megjegyzés – Egyes termékek tekintetében végrehajtott meghatározott eljárások és műveletek meghatározása

9.1. A valamely szerződő fél területén sejtkultúrák felhasználásával előállított, a 30. árucsoportba tartozó termékeket az adott féltől származónak kell tekinteni. »Sejtkultúra«: az emberi, állati és növényi sejtek ellenőrzött körülmények között – például meghatározott hőmérséklet, tápoldat, gázkeverék és pH-érték mellett – történő, élő szervezeten kívül tenyésztése.

9.2.A valamely szerződő fél területén fermentációval előállított, a 29. (kivéve: 2905.43–2905.44), 30., 32., 33. (kivéve: 3302.10, 3301), 34., 35. (kivéve: 35.01, 3502.11–3502.19, 3502.20, 35.05), 36., 37., 38. (kivéve: 3809.10, 38.23, 3824.60, 38.26) és 39. (kivéve: 39.16–39.26) árucsoportba tartozó termékek az adott fél területéről származónak tekintendők. »Fermentáció«: olyan biotechnológiai eljárás, amely során emberi, állati vagy növényi sejtek, baktériumok, élesztők, gombák vagy enzimek használatával a 29–39. árucsoportba tartozó termékeket állítanak elő.

9.3. A 4. cikk (1) bekezdése értelmében a 28., 29. (kivéve: 2905,43–2905,44), 30., 32., 33. (kivéve: 3302,10, 3301), 34., 35. (kivéve: 35.01, 3502,11–3502,19, 3502,20, 35.05), 36., 37., 38. (kivéve: 3809,10, 38.23, 3824,60, 38.26) és 39. (kivéve: 39.16–39.26) árucsoportba tartozó termékek esetében a következő feldolgozási műveletek tekinthetők kielégítőnek:

–Kémiai reakció: A »kémiai reakció« olyan – többek között biokémiai – folyamat, amely új szerkezetű molekulát eredményez a molekulákon belüli kötések megszakadása és újak kialakulása révén, illetve azáltal, hogy megváltozik a molekula atomjainak térbeli elrendeződése. A kémiai reakciók a »CAS-szám« megváltoztatásával is jelölhetők.

A származás tekintetében a következő folyamatokat nem kell figyelembe venni: (a) vízben vagy egyéb oldószerben való feloldás; (b) oldószerek kivonása, beleértve az oldószerként alkalmazott vizet is; vagy (c) kristályvíz hozzáadása vagy eltávolítása. A fenti definíció szerinti kémiai reakció származást megalapozó folyamatnak tekintendő.

–Elegyek és keverékek: Az anyagok szándékos és arányos irányított elegyítését vagy keverését (beleértve a diszperziót) – az oldószerek hozzáadásának kivételével – előre meghatározott előírásoknak való megfelelés céljából olyan, az alapanyagoktól különböző áru előállítása érdekében, amely a rendeltetése vagy a felhasználása szempontjából lényeges, jó fizikai vagy kémiai jellemzőkkel rendelkezik, származást megalapozó folyamatnak kell tekinteni.

–Tisztítás: A tisztítás származást megalapozó folyamatnak tekintendő, feltéve, hogy azt a szerződő felek területén végzik, és eredményeképpen teljesül az alábbi kritériumok egyike:

(a)az áru tisztítása az áruban lévő szennyeződések legalább 80 %-át megszünteti; vagy

(b)a szennyező anyagok mennyiségének csökkentése vagy kivonása az árut a következő felhasználások közül egyre vagy többre alkalmassá teszi:

(i)gyógyszeripari, orvosi, kozmetikai, állatgyógyászati vagy élelmiszer-minőségű anyagként való felhasználás;

(ii)analitikai, diagnosztikai vagy laboratóriumi felhasználásra szánt vegyipari termékek és reagensek;

(iii)a mikroelektronikában való felhasználásra szánt elemek és alkotórészek;

(iv)egyedi optikai felhasználás;

(v)biotechnikai felhasználás (pl. sejttenyésztéshez, géntechnológiában vagy katalizátorként);

(vi)elválasztási eljárásokhoz használt vivőközegek; vagy

(vii)nukleáris minőségű felhasználás.

–A részecskeméret változtatása: Az áru részecskeméretének olyan – nem egyszerű zúzás vagy préselés útján végzett – szándékos és ellenőrzött átalakítása, amely meghatározott szemcseméret, meghatározott részecskeméret-eloszlás vagy meghatározott felület létrehozása révén az árunak a rendeltetése szempontjából lényeges és az alapanyagétól eltérő fizikai vagy kémiai jellemzőket biztosít, származást megalapozó eljárásnak tekintendő.

–Szabványos anyagok: A szabványos anyagok (beleértve a mérőoldatokat) olyan analitikai, kalibrálási vagy referenciálási használatra alkalmas készítmények, amelyek a gyártó által hitelesített pontos tisztasággal vagy arányokkal rendelkeznek. A szabványos anyagok gyártása származást megalapozó eljárásnak tekintendő.

–Izomer elkülönítése: Az izomerek elkülönítése vagy elválasztása izomerek keverékéből származást megalapozó eljárásnak tekintendő.

II. melléklet

Az előállított termék származó státusának megszerzése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások listája

Vámtarifaszám	Termékmegnevezés	A nem származó anyagokon végrehajtott olyan megmunkálás vagy feldolgozás, amely származó státust eredményez
(1)	(2)	(3)
1. árucsoport	Élő állatok	Az 1. árucsoportba tartozó összes állat teljes egészében az adott helyen jött létre
2. árucsoport	Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek	Előállítás, amelynek során az ezen árucsoportba tartozó termékekben felhasznált összes hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség teljes egészében az adott helyen jött létre
3. árucsoport	Halak és rákfélék, puhatestű és más gerinctelen víziállatok	Előállítás, amelynek során a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
4. árucsoport	Tejtermékek; madártojás; természetes méz; máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer	Előállítás, amelynek során a 4. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
ex 5. árucsoport	Máshol nem említett állati eredetű termékek, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 0511 91	Élelmezési célra nem alkalmas halikra és haltej	Az összes haltojás és halikra teljes egészében az adott helyen jött létre
6. árucsoport	Élő fák és más növények; hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és díszítőlombozat	Előállítás, amelynek során a 6. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
7. árucsoport	Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, és egyes gyökerek és gumók	Előállítás, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
8. árucsoport	Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és diófélék; citrusfélék vagy a dinnyefélék héja	Előállítás, amelynek során a 8. árucsoportba tartozó összes felhasznált gyümölcs, dióféle, valamint a citrus- vagy a dinnyefélék héja teljes egészében az adott helyen jött létre
9. árucsoport	Kávé, tea, matétea és fűszerek	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
10. árucsoport	Gabonafélék	Előállítás, amelynek során a 10. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
11. árucsoport	Malomipari termékek; maláta; keményítők; inulin; búzasikér	Előállítás, amelynek során a 8., a 10. és a 11. árucsoport, a 0701, a 0714, a 2302 és a 2303 vámtarifaszám, valamint a 0710 10 alszám alá tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
12. árucsoport	Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és gyümölcsök; ipari vagy gyógynövények; szalma és takarmány	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
ex 13. árucsoport	Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 1302	Pektintartalmú anyagok, pektinátok és pektátok	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból úgy, hogy a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
14. árucsoport	Növényi eredetű nyersanyag fonásra; máshol nem említett növényi termék	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 15. árucsoport	Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek bontási termékei; elkészített ételzsír; állati vagy növényi eredetű viasz, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
1504–1506	Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói; gyapjúzsír és ennek zsíros származékai (beleértve a lanolint is); más állati zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
1508	Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva	Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból
1509 és 1510	Olívaolaj és frakciói	Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
1511	Pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva	Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból
ex 1512	Napraforgómagolaj és frakciói:
	– műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
	– Más	Előállítás, amelynek során valamennyi felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
1515	Más stabilizált növényi zsír és olaj (beleértve a jojobaolajat) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva	Előállítás a termékétől eltérő vámtarifaalszám alá tartozó anyagból
ex 1516	Halból nyert zsír és olaj és ezek frakciói	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
1520	Nyers glicerin; glicerinvíz és glicerinlúg	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
16. árucsoport	Húsból, halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból készült termékek	Előállítás, amelynek során a 2., a 3. és a 16. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
ex 17. árucsoport	Cukor és cukoráruk, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
1702	Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor:
	– Vegytiszta malátacukor és gyümölcscukor	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1702 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve
	– Más	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével, amelynek során a 1101–1108, a 1701 és a 1703 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 30 %-át
1704	Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során: – a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át vagy – a felhasznált cukor értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %‑át
ex 18. árucsoport	Kakaó és kakaókészítmények, a következők kivételével:	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
ex 1806	Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény, a következők kivételével:	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során: – a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át vagy – a felhasznált cukor értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 30 %‑át
1806 10	Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
1901	Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, máshol nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, máshol nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz:
	– Malátakivonat	Előállítás a 10. árucsoportba tartozó gabonafélékből
	– Más	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
1902	Tészta, főzve vagy töltve (hússal vagy más anyaggal) vagy másképp elkészítve is, mint pl. spagetti, makaróni, metélt, lasagne, gnocchi, ravioli, cannelloni; kuszkusz (búzadarakása) elkészítve is	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során: – a 1006 és a 1101–1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és – a 2., a 3. és a 16. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át
1903	Tápióka és keményítőből készült tápiókapótló, mindezek pehely, szem, gyöngy, átszitált vagy hasonló formában	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 1108 vámtarifaszám alá tartozó burgonyakeményítő kivételével
1904	Gabonából vagy gabonatermékekből puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszer (pl. kukoricapehely); máshol nem említett gabona (a kukorica kivételével) szem formában vagy pehely vagy más megmunkált szem formában (a liszt, a dara és a durva őrlemény kivételével) előfőzve vagy másképp elkészítve	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során: – a 1006 és a 1101–1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, és – a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
1905	Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 1006 és a 1101–1108 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át
ex 20. árucsoport	Zöldségfélékből, gyümölcsből, diófélékből vagy más növényrészekből előállított készítmények, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
2002 és 2003	Paradicsom, ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 7. árucsoportba tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
2006	Zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott)	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
2007	Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
ex 2008	Termékek, a következők kivételével: – Diófélék, cukor vagy alkohol hozzáadása nélkül – Amerikai mogyoróvaj; gabonaalapú keverékek; pálmafacsúcsrügy; kukorica – Nem gőzöléssel vagy vízben forrázással főzött gyümölcs- és diófélék, cukor hozzáadása nélkül, fagyasztva	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
2009	Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
ex 21. árucsoport	Különféle ehető készítmények, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
2103	– Mártás (szósz) és ennek előállítására szolgáló készítmény; ételízesítő keverék	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Mustárliszt vagy -dara, illetve elkészített mustár azonban felhasználható
	– Mustárliszt és -dara, és elkészített mustár	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
2105	Fagylalt és más ehető jégkrém, kakaótartalommal is	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során: – a felhasznált cukor és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, valamint – a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 60 %-át
2106	Máshol nem említett élelmiszer-készítmény	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a felhasznált cukor tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át
ex 22. árucsoport	Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet, a következők kivételével:	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 0806 10, a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
2202	Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- vagy zöldséglevek kivételével	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
2207 és 2208	Nem denaturált etil-alkohol, több vagy kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likőr és más szeszes ital	Előállítás a 2207 és a 2208 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 0806 10, a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó összes felhasznált növényi anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
ex 23. árucsoport	Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
2309	Állatok etetésére szolgáló készítmény	Előállítás, amelynek során: – a 2. és a 3. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes egészében az adott helyen jött létre, – a 10. és a 11. árucsoportba, valamint a 2302 és a 2303 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a végtermék tömegének 20 %-át, – a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege külön-külön nem haladja meg a végtermék tömegének 40 %-át, és – a felhasznált cukor tömege és a 4. árucsoportba tartozó felhasznált anyagok tömege együttesen nem haladja meg a végtermék tömegének 50 %-át
ex 24. árucsoport	Dohány és feldolgozott dohánypótló, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amely során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó felhasznált anyagok tömege nem haladja meg a 24. árucsoportba tartozó összes felhasznált anyag teljes tömegének 30 %-át
2401	Feldolgozatlan dohány; dohányhulladék	Előállítás, amelynek során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó összes anyag teljes egészében az adott helyen jött létre
ex 2402	Cigaretta dohányból vagy dohánypótlóból	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2403 19 alszám alá tartozó fogyasztási dohány kivételével, amelynek során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében az adott helyen az adott helyen jött létre
ex 2403	Égés nélküli, hevített hordozóeszközön vagy máson keresztül történő belégzésre szánt termékek	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, amelynek során a 2401 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag legalább 10 tömegszázaléka teljes egészében az adott helyen jött létre
ex 25. árucsoport	Só; kén; földek és kövek; gipsz, mész és cement, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 2519	Zúzott természetes magnézium-karbonát (magnezit), légmentesen lezárt tartályban, és magnézium-oxid, vegyileg tisztán is, az olvasztott magnézia és a kiégetett (szinterezett) magnézia kivételével	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Természetes magnézium-karbonát (magnezit) azonban felhasználható
26. árucsoport	Ércek, salakok és hamu	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
ex 27. árucsoport	Ásványi tüzelőanyagok, ásványi olajok és ezek desztillációs termékei; bitumenes anyagok; ásványi viaszok, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 2707	Kőszénkátrány magas hőfokon történő lepárlásából nyert ásványolajhoz hasonló olajok, amelyekben az aromás alkotórészek tömege meghaladja a nem aromás alkotórészek tömegét, ha több mint 65 térfogatszázalékuk legfeljebb 250 °C hőmérsékleten átdesztillál (beleértve a benzinkeverékeket és a benzolt is), energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra	Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás (1) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
2710	Kőolaj és bitumenes ásványokból előállított olaj, a nyers kivételével; máshol nem említett olyan készítmény, amely legalább 70 tömegszázalékban kőolajat vagy bitumenes ásványokból előállított olajat tartalmaz, és ez az olaj a készítmény lényeges alkotórésze; olajhulladék	Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás(1) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
2711	Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén	Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás(1) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
2712	Vazelin; paraffinviasz, mikrokristályos kőolajviasz, paraffingács, ozokerit, lignitviasz, tőzegviasz, más ásványi viasz és szintézissel vagy más eljárással előállított hasonló termék, színezve is	Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás(1) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
2713	Ásványolajkoksz, ásványolaj-bitumen és kőolaj vagy bitumenes ásványból előállított olaj más maradéka	Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás(1) vagy Más műveletek, amelyek során felhasznált valamennyi anyag a termékétől eltérő vámtarifaszám alá van besorolva. A termékével azonos vámtarifaszám alá tartozó anyagok azonban felhasználhatók, feltéve, hogy összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
28. árucsoport	Szervetlen vegyi anyagok; szervetlen vagy szerves vegyületek nemesfémből, ritkaföldfémből, radioaktív elemekből vagy izotópokból	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 29. árucsoport	Szerves vegyi anyagok, a következők kivételével:	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 2901	Aciklikus szénhidrogének energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás(1) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 2902	Ciklánok és ciklének (azulének kivételével), benzol, toluol, xilolok, energetikai vagy fűtőanyagként történő felhasználásra	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Finomítási műveletek és/vagy egy vagy több meghatározott eljárás(1) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 2905	Az e vámtarifaszám alá tartozó alkoholok és az etanol fémalkoholátjai	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 2905 vámtarifaszám alá tartozó egyéb anyagokat is beleértve. Az e vámtarifaszám alá tartozó fémalkoholátok azonban felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át; vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
30. árucsoport	Gyógyszeripari termékek	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
31. árucsoport	Trágyázószerek	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
32. árucsoport	Cserző- vagy színezőkivonatok; tanninok és származékaik; színezékek, pigmentek és más színező anyagok; festékek és lakkok; gitt és más masztix (simító- és tömítőanyagok); tinták	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
33. árucsoport	Illóolajok és rezinoidok; illatszerek, szépség- vagy testápoló készítmények	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
34. árucsoport	Szappan, szerves felületaktív anyagok, mosószerek, kenőanyagok, műviaszok, elkészített viaszok, fényesítő- vagy polírozóanyagok, gyertya és hasonló termékek, mintázópaszta, »fogászati viasz« és gipszalapú fogászati készítmények	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
35. árucsoport	Fehérjeanyagok; átalakított keményítők; enyvek; enzimek	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
36. árucsoport	Robbanóanyagok; pirotechnikai készítmények; gyufák; piroforos ötvözetek; egyes gyúlékony anyagok	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
37. árucsoport	Fényképészeti vagy mozgófényképészeti termékek	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 38. árucsoport	A vegyipar különféle termékei, a következők kivételével:	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 3811	Kopogásgátló szerek, antioxidánsok, gyantásodásgátlók, viszkozitást javítók, korróziógátló készítmények és más elkészített adalékanyagok ásványolajhoz (beleértve a benzinhez valót) vagy más, azonos céllal ásványolajként használt folyadékokhoz:	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy
	– Elkészített kenőolaj-adalékok kőolaj- vagy bitumenes ásványokból nyert olajtartalommal	Előállítás, amelynek során a 3811 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 3824 99 és ex 3826 00	Biodízel	Előállítás, mely során a biodízel átészterezéssel és/vagy észterezéssel vagy hidrogénezéssel jön létre
39. árucsoport	Műanyagok és ezekből készült árucikkek	Meghatározott eljárás(ok)(4) vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Azonban a termékével azonos vámtarifaalszám alá besorolt anyagok is felhasználhatók, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 20 %-át vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 40. árucsoport	Gumi és ebből készült árucikkek, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 4012	Újrafutózott gumi légabroncs, tömör vagy kisnyomású gumiabroncs	Használt gumiabroncs újrafutózása
ex 41. árucsoport	Nyersbőr (a szőrme kivételével) és kikészített bőr, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
4104–4106	Szőrtelen vagy gyapjú nélküli, cserzett vagy crust bőr, hasítva is, de tovább nem kikészítve	Cserzett bőr újracserzése vagy Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
42. árucsoport	Bőráruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; állati bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 43. árucsoport	Szőrme és műszőrme; ezekből készült áruk, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
ex 4302	Cserzett vagy kikészített szőrme, összeállítva:
	– Lap, kereszt és más hasonló formák	A nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrme fehérítése vagy festése a vágáson és összeállításon felül
	– Más	Előállítás nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből
4303	Ruházati cikkek, ruházati tartozékok és más szőrmeáruk	Előállítás a 4302 vámtarifaszám alá tartozó, nem összeállított, cserzett vagy kikészített szőrméből
ex 44. árucsoport	Fa és faipari termékek; faszén, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 4407	Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt, 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva	Gyalulás, csiszolás vagy végillesztés
ex 4408	Falemez furnérlap (beleértve a rétegelt fa szeletelésével előállítottat is) és rétegelt lemez készítésére, legfeljebb 6 mm vastagságban, részekből (lapolással) összeállítva, és hosszában fűrészelt, vágott vagy hántolt más falemez, legfeljebb 6 mm vastagságban, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva	Lapolás, gyalulás, csiszolás vagy végillesztés
ex 4410 és ex 4413	Szegélyléc és mintázott léc, beleértve a padló-szegélylécet és más szegélylemezt is	Peremezés vagy mintázás
ex 4415	Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóanyag	Előállítás nem méretre vágott falemezből
ex 4418	– Ács- és épületasztalos-ipari termék	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. Üreges fapanel, zsindely és hasíték azonban felhasználható
	– Szegélyléc és legömbölyített léc	Peremezés vagy mintázás
ex 4421	Gyufaszál; cipész faszeg vagy facsap	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó fából a 4409 vámtarifaszám alá tartozó fadrót kivételével
45. árucsoport	Parafa és parafa áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
46. árucsoport	Szalmából, eszpartófűből vagy más fonásanyagból készült áruk; kosárkötő és fonásáruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
47. árucsoport	Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
48. árucsoport	Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
49. árucsoport	Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek; kéziratok, gépírásos szövegek és tervrajzok	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 50. árucsoport	Selyem, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
ex 5003	Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót, fonalhulladékot, a foszlatott anyagot is), kártolva vagy fésülve	Selyemhulladék kártolása vagy fésülése
5004–ex 5006	Selyemfonal és fonal selyemhulladékból	(2) Természetes szálak fonása vagy Folytonos végtelen műszálak sajtolása, amihez fonás társul vagy Folytonos végtelen műszálak sajtolása, amihez sodrás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul
5007	Szövet selyemből vagy selyemhulladékból	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
ex 51. árucsoport	Gyapjú, finom vagy durva állati szőr; lószőr fonal és szövet, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
5106–5110	Gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből készült fonal	(2) Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul
5111–5113	Szövet gyapjúból, finom vagy durva állati szőrből vagy lószőrből:	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
ex 52. árucsoport	Pamut, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
5204–5207	Pamutfonal és cérna	(2) Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul
5208–5212	Pamutszövet	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
ex 53. árucsoport	Más növényi textilszálak; papírfonal és papírfonalból szőtt szövet, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
5306–5308	Fonal más növényi textilrostból; papírfonal	(2) Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul
5309–5311	Szövet más növényi textilrostból; szövet papírfonalból	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
5401–5406	Végtelen műszálból készült fonal, monofil és cérna	(2) Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul
5407 és 5408	Szövet végtelen műszálból	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
5501–5507	Szintetikus vagy mesterséges vágott szálak (vágott műszálak)	Műszálak sajtolása
5508–5511	Szintetikus vagy mesterséges vágott szálból készült fonal és varrócérna	(2) Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul
5512–5516	Szövet vágott műszálból	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Sodrás vagy bármilyen mechanikai művelet, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
ex 56. árucsoport	Vatta, nemez és nem szőtt textília; különleges fonalak; zsineg, kötél, hajókötél és kábel, valamint ezekből készült áruk, a következők kivételével:	(2) Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul
5601	Vatta textilanyagokból és ebből készült áruk; legfeljebb 5 mm hosszú textilszál (pihe), textilpor és őrlési csomó	Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémmel bevonás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
5602	Nemez, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is:
	– Tűnemez	(2) Műszálak sajtolása, amelyhez szövetképzés társul. Azonban: – az 5402 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén végtelen szál, – az 5503 vagy az 5506 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén szál, vagy – az 5501 vámtarifaszám alá tartozó polipropilén fonókábel, amelyet egyágú végtelen fonal vagy szál esetében mindig 9 decitexnél kisebb érték jellemez, felhasználható, ha összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át vagy Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült nemez esetében
	– Más	(2) Műszálak sajtolása, amelyhez szövetképzés társul vagy Csak nem szőtt szövet képzése a természetes szálakból készült más nemez esetében
5603	Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is
560311–560314	Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is	Előállítás: – irányítottan vagy véletlenszerűen orientált végtelen szálból vagy – természetes vagy szintetikus vagy mesterséges eredetű anyagokból vagy polimerekből, amelyet mindkét esetben nem szőtt textíliába ragasztás követ
560391–560394	Szintetikus vagy mesterséges végtelen száltól eltérő anyagból készült nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is	Előállítás: – irányítottan vagy véletlenszerűen orientált vágott szálból és/vagy – természetes vagy szintetikus vagy mesterséges eredetű vágott fonalból, amelyet mindkét esetben nem szőtt textíliába ragasztás követ
5604	Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva; az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó textilszál, és -szalag és hasonlók gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva:
	– Gumifonal és -zsineg textilanyaggal bevonva	Előállítás textilanyaggal nem bevont gumifonalból vagy zsinegből
	– Más	(2) Természetes szálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul
5605	Fémezett fonal, paszományozott is, az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó olyan textilszálból vagy szalagból vagy hasonló termékből is, amelyet fémszállal, fémcsíkkal vagy fémporral kombináltak vagy fémmel bevontak	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása vagy Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez bármilyen mechanikai művelet társul
5606	Paszományozott fonal és az 5404 vagy az 5405 vtsz. alá tartozó szalag és hasonló áru paszományozva (az 5605 vtsz. alá tartozók és a paszományozott lószőrfonal kivételével); zseníliafonal (beleértve a zseníliapehelyből készült zseníliafonalat is); hurkolt, bordázott fonal	(2) Műszálak sajtolása, amelyhez fonás társul vagy Sodrás, amelyhez paszományozás társul vagy Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása vagy Pelyhesítés, amelyhez festés társul
57. árucsoport	Szőnyegek és más textil padlóborítók	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul vagy Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul vagy Előállítás kókuszrostfonalból vagy szizálfonalból vagy jutafonalból vagy klasszikus gyűrűs fonású viszkózfonalból vagy Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Végtelen műszálból készült fonal tűzése vagy szövése, amihez a termék bevonása vagy rétegelése társul; vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Műszálak sajtolása, amelyhez nem szőtt textíliák készítésére szolgáló technikák társulnak, a tűlyukasztást is beleértve Jutaszövet hátoldalként felhasználható
ex 58. árucsoport	Különleges szövetek; bolyhos szövetek; csipke; kárpit; paszomány; hímzés, a következők kivételével:	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés vagy tűzés társul vagy Szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból készült fonal sajtolása, amihez szövés vagy tűzés társul vagy Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul vagy Tűzés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
5805	Kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit, mint pl: Gobelin, Flanders, Aubusson, Beauvais és hasonló fajták és a tűvarrással (pl. pontöltéssel, keresztöltéssel) előállított faliszőnyeg, kárpit, konfekcionálva is	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
5810	Hímzés méteráruban, szalagban vagy mintázott darabokban	Hímzés, amelynek során a termékétől eltérő vámtarifaszámok alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
5901	Szövetek mézgával vagy keményítőtartalmú anyaggal bevonva, amelyeket külső könyvborítónak vagy hasonló célokra használnak; pauszvászon; előkészített festővászon; kalapvászon (kanavász) és hasonló merevített textilszövet kalapkészítéshez	Szövés, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul
5902	Kerékköpeny kordszövet magas szakítószilárdságú nejlon- vagy más poliamid, poliészter vagy viszkóz műselyem fonalból:
	– Legfeljebb 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal	Szövés
	– Más	Műszálak sajtolása, amelyhez szövés társul
5903	Textilszövet műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve, az 5902 vtsz. alá tartozó szövetek kivételével	Szövés, amelyhez impregnálás, bevonás, beborítás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
5904	Linóleum, kiszabva is; padlóborító, amely textilalapra alkalmazott bevonatból vagy borításból áll, kiszabva is	(2) Szövés, amelyhez festés, bevonás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul Jutaszövet hátoldalként felhasználható
5905	Textil falborító: – Gumival, műanyaggal vagy más anyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy rétegelve	Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez impregnálás, bevonás, beborítás, rétegelés vagy fémmel bevonás társul
	– Más	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez szövés társul vagy Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez festés, bevonás, vagy rétegelés társul vagy Szövés, amelyhez nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
5906	Gumizott textilszövet, az 5902 vtsz. alá tartozó kivételével: – Kötött vagy hurkolt kelmék	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul vagy Kötés vagy hurkolás, amihez gumizás társul vagy Gumírozás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
	– Szintetikus végtelen szálból előállított fonalból készült más szövet több mint 90 tömegszázalék textilanyag-tartalommal	Műszálak sajtolása, amelyhez szövés társul
	– Más	Szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás, amelyhez festés, bevonás vagy gumírozás társul vagy Fonalfestés, amelyhez szövés, kötés vagy nem szőtt textíliák készítésére irányuló eljárás társul vagy Gumírozás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
5907	Más módon impregnált, bevont vagy beborított textilszövet; festett kanavász színházi, stúdió- (műtermi) díszletek vagy hasonlók számára	Szövés, kötés vagy nem szőtt szövet képzése, amelyhez festés, nyomás, bevonás, impregnálás vagy beborítás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Nyomás (önálló műveletként)
5908	Textilalapanyagból szőtt, fonott vagy kötött bél lámpához, tűzhelyhez, öngyújtóhoz, gyertyához vagy hasonlóhoz; fehérizzású gázharisnya és annak előállítására csőszerűen kötött gázharisnyaszövet, impregnálva is:
	– Fehérizzású gázharisnya, impregnált	Előállítás csőszerűen kötött vagy hurkolt gázharisnyaszövetből
	– Más	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
5909–5911	Textiláru műszaki célra:	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez szövés társul vagy Műszálak sajtolása, amelyhez szövés társul vagy Szövés, amelyhez festés vagy bevonás vagy rétegelés társul vagy Bevonás, pelyhesítés, rétegelés vagy fémmel bevonás, amelyhez legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (például mángorlás, zsugorodásmentesítés, hőrögzítés, tartós kikészítés), azzal a feltétellel, hogy az összes felhasznált anyag értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %‑át
60. árucsoport	Kötött vagy hurkolt kelmék	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Végtelen műszálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul vagy Kötés vagy hurkolás, amelyhez festés, pelyhesítés, bevonás, rétegelés vagy nyomás társul vagy Pelyhesítés, amelyhez festés vagy nyomás társul vagy Fonalfestés, amelyhez kötés vagy hurkolás társul vagy Sodrás vagy szálszerkezet-átalakítás, amelyhez kötés vagy hurkolás társul azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem sodort/nem átalakított szálszerkezetű fonal értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
61. árucsoport	Kötött vagy hurkolt ruházati cikkek, kellékek és tartozékok:
	– Két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve	(2)(3) Kötés vagy hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve
	– Más	(2) Természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amihez kötés vagy hurkolás társul vagy Végtelen szintetikus vagy mesterséges szálból készült fonal sajtolása, amihez kötés vagy hurkolás társul vagy Kötés és konfekcionálás egyetlen műveletként
ex 62. árucsoport	Ruházati cikk, kellékek és tartozékok, a kötött vagy hurkolt áruk kivételével, a következők kivételével:	(2)(3) Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Konfekcionálás, a szövet kiszabását is beleértve, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)
ex 6202, ex 6204, ex 6206, ex 6209 és ex 6211	Női, leányka- és csecsemőruha, valamint csecsemőruha-tartozékok, hímzéssel	(3) Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %‑át
ex 6210 és ex 6216	Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből	(2)(3) Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Bevonás vagy rétegelés – azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve
ex 6212	Melltartó, csípőszorító, fűző, nadrágtartó, harisnyatartó, zoknitartó és hasonló áru és ezek részei, kötött vagy hurkolt anyagból, két vagy több formára vágott vagy eleve formára készített, kötött vagy hurkolt anyagdarab összevarrásával vagy más módon történő összeállításával elkészítve	(2)(3) Kötés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Konfekcionálás, a szövet kiszabását is beleértve, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)
6213 és 6214	Zsebkendő, kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló:
	– Hímezve	(2)(3) Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %‑át vagy Konfekcionálás, a szövet kiszabását is beleértve, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)
	– Más	(2)(3) Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Konfekcionálás, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)
6217	Más konfekcionált ruházati kellék és tartozék; ruhák vagy ruházati kellékek és tartozékok részei, a 6212 vtsz. alá tartozók kivételével:
	– Hímezve	(3) Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %‑át vagy Konfekcionálás, amelyet nyomás előz meg (önálló műveletként)
	– Tűzálló felszerelés alumíniumozott poliészter fóliával borított szövetből	(3) Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Bevonás vagy rétegelés – azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem bevont vagy nem rétegelt szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át –, amihez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve
	– Közbélés gallérhoz és mandzsettához, kiszabva	Előállítás: – a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, és – amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
	– Más	(3) Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve
ex 63. árucsoport	Más készáru textilanyagból; készletek; használt ruha és használt textiláru; rongy, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
6301–6304	Takaró, útitakaró, ágynemű stb.; függöny stb.; más lakástextília:
	– Nemezből, nem szőtt textíliából	(2) Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve
	– Más:
	– – Hímezve	(2)(3) Szövés vagy kötés/hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve vagy Előállítás hímzés nélküli szövetből (a kötött vagy hurkolt kivételével), azzal a feltétellel, hogy a felhasznált hímzés nélküli szövet értéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
	– – Más	(2)(3) Szövés vagy kötés/hurkolás, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve
6305	Zsák és zacskó áruk csomagolására	(2) Műszálak sajtolása vagy természetes szálak és/vagy vágott műszálak fonása, amelyhez szövés vagy kötés és konfekcionálás (a kiszabást is beleértve) társul
6306	Ponyva, vászontető és napellenző; sátor; csónakvitorla, szörfvitorla vagy szárazföldi járművek vitorlája; kempingcikk:
	– Nem szőtt textíliából	(2)(3) Nem szőtt szövet képzése, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve
	– Más	(2)(3) Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve
6307	Más készáru, beleértve a szabásmintát is	Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
6308	Szőnyeg, faliszőnyeg, hímzett asztalterítő vagy szalvéta vagy hasonló textiltermék készítésére szolgáló, szövetből és fonalból álló készlet, tartozékokkal, kellékekkel is, a kiskereskedelmi forgalomban szokásos kiszerelésben	A készletben lévő termékek mindegyike kielégíti azt a szabályt, amely akkor vonatkozna rá, ha nem lenne készletbe foglalva. Nem származó árucikkek azonban részét képezhetik a készletnek, ha összértékük nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %‑át
ex 64. árucsoport	Lábbeli, lábszárvédő és hasonló áruk; ezek alkatrészei, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, a 6406 vámtarifaszám alá tartozó, a talpbéléshez vagy más talprészhez erősített felsőrész-összeállítások kivételével
6406	Lábbelirész (beleértve a felsőrészt is, a belső talphoz erősítve is); kiemelhető talpbélés, sarokemelő és hasonló áru; lábszárvédő, bokavédő és hasonló áru és ezek részei	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
65. árucsoport	Kalap és más fejfedők, valamint ezek alkatrészei	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
66. árucsoport	Esernyők, napernyők, sétabotok, botszékek, ostorok, lovaglókorbácsok és ezek alkatrészei;	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
67. árucsoport	Kikészített toll és pehely, valamint ezekből készült áruk; művirágok; emberhajból készült áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
68. árucsoport	Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból vagy hasonló anyagokból készült áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
69. árucsoport	Kerámiatermékek	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
ex 70. árucsoport	Üveg és üvegáruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
7010	Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Üvegáru metszése, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált nem metszett üvegáru összértéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
7013	Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (a 7010 vagy a 7018 vtsz. alá tartozók kivételével)	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
ex 71. árucsoport	Természetes vagy tenyésztett gyöngyök, drágakövek vagy féldrágakövek, nemesfémek, nemesfémmel plattírozott fémek és ezekből készült áruk; ékszerutánzatok; érmék; a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 70 %-át
ex 7102, ex 7103 és ex 7104	Megmunkált drágakő vagy féldrágakő (természetes, szintetikus vagy rekonstruált)	Előállítás a termékétől eltérő bármely alszám alá tartozó anyagból
7106, 7108 és 7110	Nemesfém:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból, kivéve a 7106, a 7108 és a 7110 vámtarifaszám alá tartozókat, vagy A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek elektrolitos, hőkezeléses vagy vegyi szétválasztása, vagy A 7106, a 7108 vagy a 7110 vámtarifaszám alá tartozó nemesfémek összeolvasztása és/vagy ötvözése egymással vagy nem nemesfémmel, vagy tisztítás
	– Megmunkálatlanul
	– Félgyártmány vagy por alakban	Előállítás megmunkálatlan nemesfémből
ex 7107, ex 7109 és ex 7111	Nemesfémmel plattírozott nem nemesfém, félgyártmány	Előállítás nemesfémmel plattírozott nem nemesfémből, megmunkálatlanul
ex 72. árucsoport	Vas és acél; a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
7207	Félkész termék vasból vagy ötvözetlen acélból	Előállítás a 7201, a 7202, a 7203, a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7208–7212	Síkhengerelt termék vasból vagy ötvözetlen acélból	Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból
7213–7216	Rúd, szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból	Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából
7217	Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból	Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból
7218 91 és 7218 99	Félkész termék	Előállítás a 7201, a 7202, a 7203, a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7219–7222	Síkhengerelt termék, rúd, szögvas, idomvas és szelvény rozsdamentes acélból	Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából
7223	Huzal rozsdamentes acélból	Előállítás a 7218 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból
7224 90	Félkész termék	Előállítás a 7201, a 7202, a 7203, a 7204 vagy a 7205 vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7225–7228	Síkhengerelt termék, melegen hengerelt rúd, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben; szögvas, idomvas és szelvény más ötvözött acélból; üreges fúrórúdvas és -rúdacél ötvözött vagy ötvözetlen acélból	Előállítás a 7206, a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó ingotból vagy más elsődleges formából
7229	Huzal más ötvözött acélból	Előállítás a 7224 vámtarifaszám alá tartozó félkész anyagból
ex 73. árucsoport	Vas- vagy acéláruk; a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
ex 7301	Szádpalló	Előállítás a 7207 vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7302	Vasúti vagy villamosvasúti pályaépítő anyag vasból vagy acélból, úgymint: sín, terelősín és fogazott sín, váltósín, sínkeresztezés, váltóállító rúd és más keresztezési darab, sínaljzat (talpfa), csatlakozólemez, sínsaru, befogópofa, alátétlemez, sínkapocs, nyomtávlemez, kengyel, továbbá más, a vasúti sín összeszereléséhez vagy rögzítéséhez szükséges speciális anyag	Előállítás a 7206 vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7304, 7305 és 7306	Cső és üreges profil vasból vagy acélból	Előállítás a 7206–7212, a 7218 vagy a 7224 vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 7307	Több részből álló csőszerelvény rozsdamentes acélból (ISO X5CrNiMo 1712)	A kovácsdarabok esztergálása, fúrása, dörzsárazása, menetvágása, lesorjázása és homokfúvása, azzal a feltétellel, hogy a felhasznált kovácsdarabok összértéke nem haladhatja meg a termék gyártelepi árának 35 %-át
7308	Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével. A 7301 vámtarifaszám alá tartozó hegesztett szögvas, idomvas és szelvény azonban nem használható fel.
ex 7315	Hólánc	Előállítás, amelynek során a 7315 vámtarifaszám alá tartozó összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 74. árucsoport	Réz és ebből készült áruk, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
7403	Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
7408	Rézhuzal	Előállítás: – a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, és – amelynek során az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
75. árucsoport	Nikkel és ebből készült áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
ex 76. árucsoport	Alumínium és ebből készült áruk, a következők kivételével:	Előállítás: – a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, és – amelynek során az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
7601	Megmunkálatlan alumínium	Előállítás: – a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá besorolt anyagból, és – amelynek során az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át vagy Előállítás hőkezeléssel vagy elektrolízissel ötvözetlen alumíniumból vagy alumíniumhulladékból és -törmelékből
7602	Alumíniumhulladék és -törmelék	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
ex 7616	Alumíniumgyártmány, az alumíniumhuzalból készült háló, drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, erősítőszövet és hasonló anyagok (a végtelen szalagot is beleértve) és a terpesztett alumínium kivételével	Előállítás: – a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. Az alumíniumhuzalból és a terpesztett alumíniumhálóból készített drótszövet, rács, sodronyfonat, kerítésfonat, erősítőszövet és hasonló anyag (a végtelenített szalagot is beleértve) azonban felhasználható, valamint – amelynek során az összes felhasznált anyag együttes értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
78. árucsoport	Ólom és ebből készült áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
79. árucsoport	Cink és ebből készült áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
80. árucsoport	Ón és ebből készült áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével
81. árucsoport	Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból
ex 82. árucsoport	Szerszámok, késművesáruk, evőeszközök, kanál és villa nem nemesfémből; mindezek részei nem nemesfémből, a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8206	A 8202–8205 vtsz-ok közül két vagy több vtsz. alá tartozó szerszámok a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelt készletben	Előállítás a 8202–8205 kivételével bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból. A 8202–8205 vámtarifaszám alá tartozó szerszámokat azonban be lehet foglalni a készletbe, azzal a feltétellel, hogy az összértékük nem haladhatja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át
83. árucsoport	Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 84. árucsoport	Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei; a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8407	Szikragyújtású, belső égésű, dugattyús vagy forgódugattyús motor	Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8408	Kompressziós gyújtású, belső égésű, dugattyús motor (dízel vagy féldízel)	Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8425–8430	Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó; gépjárműemelő: Hajódaru; daru, drótkötéldaru is; mozgó emelőkeret, terpeszdaru és darus targonca üzemen belüli használatra Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő- vagy szállítószerkezettel Más emelő-, mozgató-, be- vagy kirakógép (pl. lift, mozgólépcső, szállítószalag, ellentömeges drótkötélpálya) Önjáró buldózer, homlokgyalu, földgyalu, talajegyengető, földnyeső (szkréper), lapátos kotró, exkavátor, kanalas rakodógép, döngölőgép és úthenger Föld, ásvány vagy érc mozgatására, gyalulására, egyengetésére, nyesésére, kotrására, döngölésére, tömörítésére, kitermelésére vagy fúrására szolgáló más gép; cölöpverő és cölöpkiemelő; hóeke és hókotró	Előállítás a termékétől, valamint a 8431 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8444–8447	Szintetikus vagy mesterséges szál sajtolására, nyújtására, a szálszerkezet átalakítására vagy vágására szolgáló gép Textilrostok előkészítésére szolgáló gép; fonó-, cérnázó- vagy sodrógép és textilfonalak készítésére szolgáló más gép; csévélő- vagy orsózógép (vetülékorsózó is), továbbá a 8446 vagy a 8447 vtsz. alá tartozó gépeken használható textilfonalak előkészítésére szolgáló gép Szövőgép (szövőszék): Kötőgép, hurkológép és paszományozott fonal-, tüll-, csipke-, hímzés-, paszomány-, zsinór- vagy hálókészítő és -csomózó (bojt-, rojtkészítő) gép	Előállítás a termékétől, valamint a 8448 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8456–8465	Bármilyen anyagot anyagleválasztással megmunkáló szerszámgép Megmunkálóközpont, egy munkahelyes gép és több munkahelyes gép, fém megmunkálására Esztergáló fémmegmunkáló szerszámgép Szerszámgépek	Előállítás a termékétől, valamint a 8466 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8470–8472	Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő, előhívó és megjelenítő gép; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához Más irodai gép	Előállítás a termékétől, valamint a 8473 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 85. árucsoport	Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó, televíziós kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8501–8502	Elektromotor és elektromos generátor Elektromos áramfejlesztő egység (aggregátor) és forgó áramátalakító	Előállítás a termékétől, valamint a 8503 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8519, 8521	Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék Videofelvevő vagy -lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is	Előállítás a termékétől, valamint a 8522 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8525–8528	Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék Rádióműsor-vevőkészülék Monitorok és kivetítők, beépített televízió vevőkészülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék vagy képfelvevő vagy -lejátszó készülék	Előállítás a termékétől, valamint a 8529 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8535–8537	Elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló elektromos készülék; optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók; kapcsolótábla, -panel, -tartó (konzol), -asztal, -doboz és más foglalat, amely elektromos vezérlésre vagy az elektromosság elosztására szolgál	Előállítás a termékétől, valamint a 8538 vámtarifaszámtól eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8542 31–8542 39	Monolit integrált áramkörök	Diffúzió, amelynek során az integrált áramköröket félvezető szubsztrátumon, megfelelő adalékanyag szelektív hozzáadásával alakítják ki, függetlenül attól, hogy össze van-e szerelve, és hogy a tesztelést nem részes fél területén végezték-e vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8544–8548	Szigetelt huzal, kábel (és más szigetelt elektromos vezeték, optikai szálakból álló kábel) Szénelektróda, szénkefe, ívlámpaszén, galvánelemhez való szén és más elektromos célra szolgáló, grafitból vagy más szénből készült cikk Bármilyen anyagból készült elektromos szigetelő Szigetelőszerelvény elektromos géphez, készülékhez vagy berendezéshez, szigetelőanyaggal bélelt, nem nemesfémből készült elektromos szigetelőcső és ezek csatlakozódarabjai Primer cella, primer elem és elektromos akkumulátor selejtje és hulladéka; kimerült primer cella, kimerült primer elem és kimerült elektromos akkumulátor; gépnek vagy készüléknek ebben az árucsoportban máshol nem említett elektromos alkatrésze	Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
86. árucsoport	Vasúti mozdonyok vagy villamos-motorkocsik, sínhez kötött járművek és alkatrészeik; vasúti vagy villamosvágány-tartozékok, és -felszerelések és alkatrészeik; mindenféle mechanikus (beleértve az elektromechanikusat is) közlekedési jelzőberendezés	Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
ex 87. árucsoport	Járművek és ezek alkatrészei és tartozékai, a vasúti vagy villamosvasúti sínhez kötött járművek kivételével, a következőket kivéve:	Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 45 %-át
8708	A 8701–8705 vtsz. alá tartozó járművek alkatrésze és tartozéka	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
8711	Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt [moped] is), és kerékpár segédmotorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
88. árucsoport	Légi járművek, űrhajók, és ezek alkatrészei	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
89. árucsoport	Hajók, csónakok és más úszószerkezetek	Előállítás a termékétől eltérő bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból; a 8906 vámtarifaszám alá tartozó hajótestek azonban nem használhatók fel vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
ex 90. árucsoport	Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző-, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai; a következők kivételével:	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
9001 50	Szemüveglencse más anyagból	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során a következő műveletek valamelyikét elvégzik: – a félkész lencse felületkezelése, szemüvegkeretre rögzíthető, látáskorrekciós hatású, megmunkált szemészeti lencse előállítása céljából – a lencse bevonása megfelelő kezelés útján, a viselője látásának javítása és biztonságának védelme érdekében vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
91. árucsoport	Órák és kisórák és ezek alkatrészei	Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 40 %-át
92. árucsoport	Hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai	Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
93. árucsoport	Fegyverek és lőszerek; ezek alkatrészei és tartozékai	Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
94. árucsoport	Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító-felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
95. árucsoport	Játékok, játékszerek és sporteszközök; ezek alkatrészei és tartozékai	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
96. árucsoport	Különféle gyártott áruk	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével vagy Előállítás, amelynek során az összes felhasznált anyag értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 50 %-át
97. árucsoport	Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek	Előállítás bármely vámtarifaszám alá tartozó anyagból a termék vámtarifaszáma alá tartozó anyagok kivételével

(1) A »meghatározott eljárásokra« vonatkozó különleges feltételeket lásd a 8.1–8.3. bevezető megjegyzésben.

(2) A kevert textil alapanyagokból előállított termékekkel kapcsolatos különleges feltételek a 6. bevezető megjegyzésben találhatók.

(3) Lásd a 7. bevezető megjegyzést.

(4) Lásd a 9. bevezető megjegyzést.

III. melléklet

A származási nyilatkozat szövege

Az alább megadott szövegű származási nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

Albán változat

Eksportuesi i produkteve të mbuluara nga ky dokument (autorizim doganor Nr. ..............(1)) deklaron që përveç rasteve kur tregohet qartësisht ndryshe, këto produkte janë me origjine preferenciale ....................(2)

Arab változat

Bosnyák változat

Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br .............(1)) izjavljuje da su, osim ako je to drugačije izričito navedeno, ovi proizvodi ...........................................(2) preferencijalnog porijekla.

Bolgár változat

Износителят на продуктите, обхванати от този документ (митническо разрешение № ....................(1)) декларира, че освен където ясно е отбелязано друго, тези продукти са с .......................................... преференциален произход(2).

Horvát változat

Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlaštenje br...............(1)) izjavljuje da su, osim ako je drukčije izričito navedeno, ovi proizvodi ..........................................(2) preferencijalnog podrijetla.

Cseh változat

Vývozce výrobků uvedených v tomto dokumentu (číslo povolení .............(1)) prohlašuje, že kromě zřetelně označených mají tyto výrobky preferenční původ v .........................................(2)

Dán változat

Eksportøren af varer, der er omfattet af nærværende dokument, (toldmyndighedernes tilladelse nr. ..............................(1)), erklærer, at varerne, medmindre andet tydeligt er angivet, har præferenceoprindelse i ..........................................(2)

Holland változat

De exporteur van de goederen waarop dit document van toepassing is (douanevergunning nr. .....................(1)), verklaart dat, behoudens uitdrukkelijke andersluidende vermelding, deze goederen van preferentiële ................................. oorsprong zijn(2).

Angol változat

The exporter of the products covered by this document (customs authorization No ...................(1)) declares that, except where otherwise clearly indicated, these products are of ..........................................(2) preferential origin.

Észt változat

Käesoleva dokumendiga hõlmatud toodete eksportija (tolliameti kinnitus nr. .................(1)) deklareerib, et need tooted on ..........................................(2) sooduspäritoluga, välja arvatud juhul kui on selgelt näidatud teisiti.

Feröeri változat

Ùtflytarin av vørunum, sum hetta skjal fevnir um (tollvaldsins loyvi nr. ............(1)) váttar, at um ikki nakað annað er tilskilað, eru hesar vørur upprunavørur ........................................(2).

Finn változat

Tässä asiakirjassa mainittujen tuotteiden viejä (tullin lupa n:o ............(1)) ilmoittaa, että nämä tuotteet ovat, ellei toisin ole selvästi merkitty, etuuskohteluun oikeutettuja .................................... alkuperätuotteita(2)

Francia változat

L'exportateur des produits couverts par le présent document (autorisation douanière n o ...................(1)) déclare que, sauf indication claire du contraire, ces produits ont l'origine préférentielle ..........................................(2)

Német változat

Der Ausführer (Ermächtigter Ausführer; Bewilligungs-Nr. ......................(1)) der Waren, auf die sich dieses Handelspapier bezieht, erklärt, dass diese Waren, soweit nicht anders angegeben, präferenzbegünstigte ....................................................(2) Ursprungswaren sind.

Grúz változat

Görög változat

Ο εξαγωγέας των προϊόντων που καλύπτονται από το παρόν έγγραφο (άδεια τελωνείου υπ’ αριθ. ...................(1)) δηλώνει ότι, εκτός εάν δηλώνεται σαφώς άλλως, τα προϊόντα αυτά είναι προτιμησιακής καταγωγής .....................................(2)

Héber változat

Magyar változat

A jelen okmányban szereplő áruk exportőre (vámfelhatalmazási szám: .............(1)) kijelentem, hogy eltérő egyértelmű jelzés hiányában az áruk kedvezményes ..........................................(2) származásúak.

Izlandi változat

Útflytjandi framleiðsluvara sem skjal þetta tekur til (leyfi tollyfirvalda nr ..............(1)), lýsir því yfir að vörurnar séu, ef annars er ekki greinilega getið, af .......................................... fríðindauppruna(2).

Olasz változat

L'esportatore delle merci contemplate nel presente documento (autorizzazione doganale n. ...................(1)) dichiara che, salvo indicazione contraria, le merci sono di origine preferenziale ...........................................(2)

Lett változat

Eksportētājs produktiem, kuri ietverti šajā dokumentā (muitas pilnvara Nr. .............(1)), deklarē, ka, izņemot tur, kur ir citādi skaidri noteikts, šiem produktiem ir priekšrocību izcelsme no ..........................(2)

Litván változat

Šiame dokumente nurodytų produktų eksportuotojas (muitinės leidimo Nr. .............(1)) deklaruoja, kad, jeigu aiškiai nenurodyta kitaip, šie produktai turi ..........................................(2) lengvatinės kilmės statusą.

Máltai változat

L-esportatur tal-prodotti koperti b'dan id-dokument (awtorizzazzjoni tad-dwana nru. .............(1)) jiddikjara li, ħlief fejn indikat b'mod ċar li mhux hekk, dawn il-prodotti huma ta' oriġini preferenzjali ......................(2).

Montenegrói változat

Извозник производа обухваћених овом исправом (царинско овлашћење бр. ..............(1)) изјављује да су, осим ако је тo другачије изричито наведено, ови производи ..........................................(2) преференцијалног поријекла.

Izvoznik proizvoda obuhvaćenih ovom ispravom (carinsko ovlašćenje br .............(1)) izjavljuje da su, osim ako je to drugačije izričito navedeno, ovi proizvodi ...........................................(2) preferencijalnog porijekla.

Norvég változat

Eksportøren av produktene omfattet av dette dokument (tollmyndighetenes autorisasjons nr .............(1)) erklærer at disse produktene, unntatt hvor annet er tydelig angitt, har ........................................... preferanseopprinnelse(2).

Lengyel változat

Eksporter produktów objętych tym dokumentem (upoważnienie władz celnych nr ..............................(1)) deklaruje, że z wyjątkiem gdzie jest to wyraźnie określone, produkty te mają ..........................................(2) preferencyjne pochodzenie.

Portugál változat

O abaixo assinado, exportador dos produtos cobertos pelo presente documento (autorização aduaneira no.......................(1)), declara que, salvo expressamente indicado em contrário, estes produtos são de origem preferencial ..........................................(2).

Román változat

Exportatorul produselor ce fac obiectul acestui document (autorizația vamală nr. .......................(1)) declară că, exceptând cazul în care în mod expres este indicat altfel, aceste produse sunt de origine preferențială ..........................................(2).

Szerb változat

Szlovák változat

Vývozca výrobkov uvedených v tomto dokumente (číslo povolenia .........................(1)) vyhlasuje, že okrem zreteľne označených, majú tieto výrobky preferenčný pôvod v ..........................................(2).

Szlovén változat

Izvoznik blaga, zajetega s tem dokumentom (pooblastilo carinskih organov št ...................(1)), izjavlja, da, razen če ni drugače jasno navedeno, ima to blago preferencialno ..........................................(2) poreklo.

Spanyol változat

El exportador de los productos incluidos en el presente documento (autorización aduanera n o ..............(1)) declara que, salvo indicación en sentido contrario, estos productos gozan de un origen preferencial ............................(2).

Svéd változat

Exportören av de varor som omfattas av detta dokument (tullmyndighetens tillstånd nr. .............(1)) försäkrar att dessa varor, om inte annat tydligt markerats, har förmånsberättigande .......................................... ursprung(2).

Török változat

İșbu belge (gümrük onay No: .............. (1)) kapsamındaki maddelerin ihracatçısı aksi açıkça belirtilmedikçe, bu maddelerin ........................................... tercihli menșeli(2) maddeler olduğunu beyan eder.

Ukrán változat

Експортер продукцiї, на яку поширюється цей документ (митний дозвiл № ..............(1)), заявляє, що за винятком випадкiв, де цеявно зазначено, цi товари є товарами преференцiйного походження ..............(2).

Macedón változat

Извозникот на производите што ги покрива овоj документ (царинскo одобрение бр. .............(1)) изјавува дека, освен ако тоа не е јасно поинаку назначено, овие производи се со ..........................................(2) преференцијално потекло.

.................................................................................................................................................

(Hely és dátum)(3)

..................................................................................................................................................

(Az exportőr aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)(4)

(1)Ha a származási nyilatkozatot elfogadott exportőr állítja ki, az exportőr engedélyének számát itt kell feltüntetni. Ha a származási nyilatkozatot nem elfogadott exportőr állítja ki, akkor a zárójelben lévő szöveget el kell hagyni, vagy a helyét üresen kell hagyni.

(2)A termék származását kell feltüntetni. Amennyiben egy származási nyilatkozat teljes egészében vagy részben Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozik, az exportőrnek azokat »CM« jelöléssel egyértelműen meg kell jelölnie azon az okmányon, amelyen a származási nyilatkozatot kiállítják.

(3)Elhagyható, ha az információt maga az okmány már tartalmazza.

(4)Amennyiben az exportőr nem köteles aláírni a nyilatkozatot, az aláírás alóli mentesség egyúttal az aláíró nevének feltüntetése alóli mentességet is jelenti.

IV. melléklet

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány és az EUR.1 szállítási bizonyítvány iránti kérelem mintája

Nyomtatási utasítások

1. A formanyomtatványok mérete 210 x 297 mm; hosszirányban legfeljebb mínusz 5 mm, illetve plusz 8 mm eltérés megengedett. A felhasznált papír fehér írópapír, amely mechanikus rostanyagot nem tartalmaz, és tömege legalább 25 g/m2. Nyomtatott zöld guilloché-mintázatú háttérrel kell rendelkeznie, amely bármilyen mechanikai vagy vegyi eszközzel végzett hamisítást szembetűnővé tesz.

2. A szerződő felek illetékes hatóságai fenntarthatják maguknak a jogot, hogy a formanyomtatványokat maguk nyomtassák vagy az általuk jóváhagyott nyomdákkal nyomtattassák. Ez utóbbi esetben a bizonyítványokon fel kell tüntetni az ilyen jóváhagyásra történő hivatkozást. Minden egyes formanyomtatványon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének vagy az azonosítására szolgáló jelnek. A formanyomtatványt az azonosítására szolgáló nyomtatott vagy kézzel írt sorszámmal kell ellátni.

SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY

1. Exportőr (név, teljes cím, ország)

EUR.1 NoA 000.000

Kitöltés előtt olvassa el a hátlapon található megjegyzéseket

2. Az alábbiak közötti preferenciális kereskedelemben használt bizonyítvány:

.............................................................................

3. Címzett (név, teljes cím, ország) (nem kötelező)

valamint

.......................................................................................

(írja be a megfelelő országok, országcsoportok vagy területek nevét)

4. Az az ország, országcsoport vagy terület, ahonnan a termék származónak tekintendő

5. Rendeltetési ország, országcsoport vagy terület

6. Szállítási adatok (nem kötelező)

7. Megjegyzések

8. Sorszám; jelek és számok; a csomagok száma és fajtája 3(1); árumegnevezés

9. Bruttó tömeg (kg) vagy más mértékegység (liter, m3 stb.)

10. Számlák

(nem kötelező)

11. VÁMHIVATAL IGAZOLÁSA

A nyilatkozat igazolása

Kiviteli okmány 4(2)

Formanyomtatvány: ...........................Sorszám: ….……...

Dátum: ……………………………………….

Vámhivatal: .......................………….…

Kibocsátó ország vagy terület: ....................... Bélyegző

...................................................................

Kelt …………..........................

...................................................................

(Aláírás)

12. AZ EXPORTŐR NYILATKOZATA

Alulírott kijelentem, hogy a fent megnevezett áruk megfelelnek az e bizonyítvány kiadásához megkövetelt feltételeknek.

Kelt …………..........................

..........................................................................

(Aláírás)

13. ELLENŐRZÉS IRÁNTI KÉRELEM az alábbi szerv felé:

14. AZ ELLENŐRZÉS EREDMÉNYE

A végrehajtott ellenőrzés eredménye a következő (1):

ezt a bizonyítványt a feltüntetett vámhivatal adta ki, és az abban szereplő adatok pontosak.

ez a bizonyítvány nem felel meg a hitelesség és a pontosság követelményeinek (lásd a csatolt megjegyzéseket).

Kérjük a bizonyítvány hitelességének és pontosságának ellenőrzését.

...............................................…………….................................

(Hely és dátum)

Bélyegző

.....................................................……

(Aláírás)

.........................................………………………………..

(Hely és dátum)

Bélyegző

.....................................................…

(Aláírás)

_____________

(1) Tegyen X-et a megfelelő négyzetbe.

MEGJEGYZÉSEK

1. Tilos a bizonyítványokon szereplő adatok törlése és a szavak átírása. Módosítást a helytelen bejegyzés áthúzásával és a szükséges helyes adatok hozzáadásával kell végezni. Az ilyen módosítást a bizonyítványt kitöltő személynek kézjegyével kell ellátnia és a kibocsátó ország vagy terület vámhatóságának igazolnia kell.

2. A bizonyítványon szereplő árumegnevezések között nem maradhat üres hely, és minden árumegnevezés elé sorszámot kell írni. Közvetlenül a legutolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat kell húzni. Az üresen maradt helyet egy átlós vonallal kell áthúzni oly módon, hogy az lehetetlenné tegyen bármilyen további bejegyzést.

3. Az árut a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően kell megnevezni, az azonosításához elegendő részletességgel.

SZÁLLÍTÁSI BIZONYÍTVÁNY IRÁNTI KÉRELEM

1. Exportőr (név, teljes cím, ország)

EUR.1 NoA 000.000

Kitöltés előtt olvassa el a hátlapon található megjegyzéseket

2. Az alábbiak közötti preferenciális kereskedelemben használt bizonyítvány iránti kérelem:

.............................................................................

3. Címzett (név, teljes cím, ország) (nem kötelező)

és

......................................................................................

(Írja be a megfelelő országok, országcsoportok vagy területek nevét)

4. Az az ország, országcsoport vagy terület, ahonnan a termék származónak tekintendő

5. Rendeltetési ország, országcsoport vagy terület

6. Szállítási adatok (nem kötelező)

7. Megjegyzések

8. Sorszám; jelek és számok; a csomagok száma és fajtája (1); árumegnevezés

9. Bruttó tömeg (kg) vagy más mértékegység (liter, m3 stb.)

10. Számlák

(nem kötelező)

(1) Ha az áru nincs csomagolva, jelezze az árucikkek számát, vagy adott esetben tüntesse fel az »ömlesztve« feliratot.

AZ EXPORTŐR NYILATKOZATA

Alulírott, a hátoldalon megnevezett áru exportőre,

KIJELENTEM, hogy a hátoldalon feltüntetett áru megfelel a mellékelt bizonyítvány kiadásához megkövetelt feltételeinek;

ISMERTETEM az alábbiakban azon tényeket, amelyek alapján az áru a fenti feltételeknek megfelel:

BENYÚJTOM az alábbi igazoló dokumentumokat( 5 ):

VÁLLALOM, hogy az illetékes hatóság kérésére bemutatok minden olyan igazoló okmányt, amely az említett hatóság megítélése szerint a mellékelt bizonyítvány kiadásához szükséges, valamint hozzájárulok ahhoz, hogy az említett hatóság szükség esetén betekinthessen belső nyilvántartásaimba, és ellenőrizhesse a fenti áru előállítási folyamatát;

KÉREM az említett árura vonatkozó mellékelt bizonyítvány kiadását.

(Hely és dátum)

(Aláírás)

V. MELLÉKLET

A Ceutából és Melillából származó termékekre vonatkozó különleges feltételek

Egyetlen cikk

1. Amennyiben megfelelnek az I. függelék 14. cikkében a változtatás tilalmáról rendelkező szabálynak, a következők

(1) Ceutából és Melillából származó termékeknek tekintendők:

(a) a teljes egészében Ceutában és Melillában létrejött vagy előállított termékek;

(b) azok a Ceutában és Melillában létrejött vagy előállított termékek, amelyek előállításában a teljes egészében Ceutában és Melillában létrejött vagy előállított termékektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve, hogy:

(i) a szóban forgó termékeket az I. függelék 4. cikke értelmében kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták; vagy

(ii) a szóban forgó termékek az importáló szerződő fél területéről vagy az Európai Unióból származnak, feltéve, hogy a rajtuk végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

(2) Az Európai Uniótól eltérő exportáló szerződő fél területéről származó termékeknek tekintendők:

(a) a teljes egészében az exportáló szerződő fél területén létrejött vagy előállított termékek;

(b) azok az exportáló szerződő fél területén létrejött vagy előállított termékek, amelyek előállításában a teljes egészében az exportáló szerződő fél területén létrejött vagy előállított termékektől eltérő termékeket használnak fel, feltéve, hogy:

(i) a szóban forgó termékeket az I. függelék 4. cikke értelmében kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták; vagy

(ii) a szóban forgó termékek Ceutából és Melillából vagy az Európai Unióból származnak, feltéve, hogy a rajtuk végzett megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

2. Ceuta és Melilla egységes területnek minősül.

3. Az exportőr vagy meghatalmazott képviselője feltünteti az EUR.1 szállítási bizonyítványok 2. rovatában vagy a származási nyilatkozatokon az exportáló vagy importáló szerződő fél nevét és a »Ceuta és Melilla« szavakat. Ezenfelül a Ceutából és Melillából származó termékek esetében a származó státust az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a származási nyilatkozaton is jelezni kell.

4. A spanyol vámhatóságok felelősek ezen egyezmény Ceutára és Melillára történő alkalmazásáért.

VI. melléklet

Beszállítói nyilatkozat

Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

olyan árukról, amelyek a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményben részes szerződő felek területén megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

1. A szóban forgó áruk [adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén való előállításához a következő, nem [adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított áruk megnevezése (1)	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (2)	A felhasznált nem származó anyagok értéke (2)(3)



Teljes érték

2. Az említett áruk előállításához [adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén felhasznált minden egyéb anyag [adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származik:

3. A következő árukat az I. függelék 13. cikkének megfelelően [adja meg a megfelelő szerződő felek nevét] területén kívül feldolgozás vagy megmunkálás alá vonták, és ezzel ott az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:

A szállított áruk megnevezése	A(z) [Adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték(4)



(Hely és dátum)


(A beszállító címe és aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

(1) Ha a számla, szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.

Példa:

Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és értéke modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(2) Az említett oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

Példák:

Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy »Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve« alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek gyártója egy szerződő fél területén az Európai Unióból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az európai uniós beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.

A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a »vasrudak« bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.

(3) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagokért [adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén fizetett első megállapítható ár.

Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(4) A »teljes hozzáadott érték« a(z) [Adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A(z) [Adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

VII. melléklet

Hosszú távú beszállítói nyilatkozat

Az alább megadott szövegű hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő, ……………. (1) részére rendszeresen szállított áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

A szállított áruk megnevezése (2)	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (3)	A felhasznált nem származó anyagok értéke (3)(4)



Teljes érték

2. Az említett áruk előállításához az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén felhasznált minden egyéb anyag az EGT vagy [adja meg a szabályokat alkalmazó, megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területéről származik.

A szállított áruk megnevezése	A(z) [Adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték (5)

Ez a nyilatkozat a(z) …………………………………………….. és …………………………………………….. között teljesített valamennyi további szállítmányra érvényes (6).

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom ……………………………..-t (1), ha ez a nyilatkozat a továbbiakban nem érvényes.

(Hely és dátum)

(A beszállító címe és aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

(1) A vevő neve és címe.

(2) Ha a számla, szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.

Példa:

Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és mennyisége modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(3) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat. Példák:Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy »Szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve« alkalmazható.

Ha az ilyen ruházati cikkek gyártója egy szerződő fél területén az Európai Unióból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az európai uniós beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.

(4) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert és nem állapítható meg, az anyagokért [adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén fizetett első megállapítható ár.

Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(5) A »teljes hozzáadott érték« a(z) [Adja meg a megfelelő szerződő fél nevét] területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A(z) [Adja meg a megfelelő szerződő fél (felek) nevét] területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(6) Írja be a dátumokat. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényességi ideje általában nem haladhatja meg a 24 hónapot, a hosszú távú beszállítói nyilatkozat kiállítása szerinti ország vámhatóságai által megállapított feltételekre is figyelemmel.

VIII. melléklet

Azon szerződő felek jegyzéke, amelyek azt választották, hogy a 7. cikk (3) bekezdésének alkalmazását kiterjesztik a Harmonizált Rendszer szerinti 50–63. árucsoportba tartozó termékek behozatalára

Az ezen lehetőséget alkalmazó szerződő felek felsorolása az alábbiakban található.

II. függelék

Az I. függelék rendelkezéseitől való eltérést megvalósító különös rendelkezések

TARTALOMJEGYZÉK

1. cikk

I. MELLÉKLET Az Európai Unió és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői közötti kereskedelem

II. MELLÉKLET Az Európai Unió és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti kereskedelem

III. MELLÉKLET Az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti kereskedelem

IV. MELLÉKLET Az Európai Unió és a Tunéziai Köztársaság közötti kereskedelem

V. MELLÉKLET A Török Köztársaság és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői közötti kereskedelem

VI. MELLÉKLET A Török Köztársaság és a Marokkói Királyság közötti kereskedelem

VII. MELLÉKLET A Török Köztársaság és a Tunéziai Köztársaság közötti kereskedelem

VIII. MELLÉKLET Az EFTA-államok és a Tunéziai Köztársaság közötti kereskedelem

IX. MELLÉKLET A mediterrán arab országok közötti szabadkereskedelmi térséget létrehozó megállapodás (agadiri megállapodás) keretében folytatott kereskedelem

X. MELLÉKLET A Moldovai Köztársaságra és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országokra is kiterjedő Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) hatálya alá tartozó kereskedelem

A. MELLÉKLET Beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek az Európai Unióban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

B. MELLÉKLET Hosszú távú beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek az Európai Unióban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

C. MELLÉKLET Beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek Törökországban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

D. MELLÉKLET Hosszú távú beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek Törökországban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

E. MELLÉKLET Beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek valamely EFTA-államban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

F. MELLÉKLET Hosszú távú beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek valamely EFTA-államban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

G. MELLÉKLET Beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek a CEFTA valamely részes felének területén megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

H. MELLÉKLET Hosszú távú beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek a CEFTA valamely részes felének területén megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

1. cikk

1. Ez a függelék egyes szerződő felek között alkalmazandó, az I. függelékben megállapított rendelkezésektől való eltérést megvalósító, 2019. január 1-je előtt elfogadott különös rendelkezéseket állapít meg.

I. MELLÉKLET

Az Európai Unió és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői közötti kereskedelem

1. cikk

Az alábbiakban felsorolt termékeket ki kell zárni az I. függelék 7. cikke szerinti kumulációból, ha

a) a végső rendeltetési ország az Európai Unió tagja, és:

(i) a szóban forgó termékek gyártása során használt anyagok az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői egyikéből származnak; vagy

(ii) a szóban forgó termékek az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői egyikében végzett megmunkálás vagy feldolgozás révén szereztek származó státust;

vagy

b) a végső rendeltetési ország az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői egyike, és:

(i) a szóban forgó termékek gyártása során használt anyagok az Európai Unióból származnak; vagy

(ii) a szóban forgó termékek az Európai Unióban végzett megmunkálás vagy feldolgozás révén szereztek származó státust.

KN-kód	Árumegnevezés
1704 90 99	Más cukorkaáru kakaótartalom nélkül
1806 10 30 1806 10 90	Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény – Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával: – – Legalább 65 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal – – Legalább 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal
1806 20 95	– Más készítmény kakaótartalommal tömb, tábla vagy rúd formában, vagy folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben – – Más – – – Más
1901 90 99	Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, máshol nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: – Más – – Más (a malátakivonat kivételével) – – – Más
2101 12 98	Más kávén alapuló készítmények
2101 20 98	Más teán vagy matéteán alapuló készítmények
2106 90 59	Máshol nem említett élelmiszer-készítmény – Más – – Más
2106 90 98	Máshol nem említett élelmiszer-készítmény: – Más (a fehérjekoncentrátum és a texturált fehérje kivételével) – – Más – – – Más
3302 10 29	Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmény italgyártáshoz: – Élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták – – Az italgyártásban használt fajták: – – – Egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó készítmények: – – – – 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal – – – – Más: – – – – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal – – – – – Más

II. MELLÉKLET

Az Európai Unió és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti kereskedelem

1. cikk

Az e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásával származó státust szerző árukat ki kell zárni az I. függelék 7. cikke szerinti kumulációból.

2. cikk

Kumuláció az Európai Unióban

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából a Marokkóban, Algériában vagy Tunéziában végzett megmunkálás vagy feldolgozás az Európai Unióban végzettnek minősül, ha az előállított termékeket az Európai Unióban további megmunkálás vagy feldolgozás alá vonják. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett országok közül kettőben vagy annál többen állították elő, a szóban forgó termékek csak akkor minősülnek az Európai Unióból származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

3. cikk

Kumuláció Algériában

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából az Európai Unióban, Marokkóban vagy Tunéziában végzett megmunkálás vagy feldolgozás Algériában végzettnek minősül, ha az előállított termékeket Algériában további megmunkálás vagy feldolgozás alá vonják. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett országok közül kettőben vagy annál többen állították elő, a szóban forgó termékek csak akkor minősülnek Algériából származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

4. cikk

Származási igazolások

1. Az I. függelék 20. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt az EU-tagállamok vagy Algéria vámhatóságai adják ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – az Európai Unióból vagy Algériából származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeknek.

2. Az I. függelék 21. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül származási nyilatkozat akkor állítható ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – az Európai Unióból vagy Algériából származó termékeknek tekinthetők, és megfelelnek az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeknek.

5. cikk

Beszállítói nyilatkozat

1. Amikor az Európai Unióban vagy Algériában EUR.1 szállítási bizonyítványt bocsátanak ki vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre, amelyek előállítása során Algériából, Marokkóból Tunéziából vagy az Európai Unióból való olyan árukat használtak fel, amelyek ezen országokban megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban a fenti árukra vonatkozóan tett beszállítói nyilatkozatot.

2. Az (1) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál az Algériában, Marokkóban, Tunéziában vagy az Európai Unióban a szóban forgó árukon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása céljából, hogy azok a termékek, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, az Európai Unióból vagy Algériából származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

3. A (4) bekezdésben említett esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell tennie minden egyes szállítmányra vonatkozóan az A. mellékletben előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott termékek megnevezését azok beazonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.

4. Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében az Algériában, Marokkóban, Tunéziában vagy az Európai Unióban végzett megmunkálás vagy feldolgozás jelentős időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat).

A hosszú távú beszállítói nyilatkozat rendszerint a nyilatkozattétel időpontjától számított egy éven át érvényes. Az ennél hosszabb érvényességi idő megállapításának feltételeit a nyilatkozattétel helye szerinti ország vámhatóságai határozzák meg.

Az áruk megnevezését – az azok beazonosítására alkalmas részletességgel – tartalmazó hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a B. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot a benne szereplő áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vevő részére átadni.

A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

5. A (3) és (4) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozatot a megállapodás valamelyik hivatalos nyelvén, gépírással vagy nyomtatással kell kiállítani a nyilatkozattétel helye szerinti ország nemzeti jogszabályaival összhangban, és el kell látni a beszállító saját kezű eredeti aláírásával. A nyilatkozatot írhatják kézzel is; a kézzel írt nyilatkozathoz tintát és nyomtatott betűket kell használni.

6. A nyilatkozattevő beszállító köteles a nyilatkozattétel helye szerinti ország vámhatóságainak kérésére bármikor benyújtani minden releváns okmányt annak igazolására, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak.

6. cikk

Igazoló okmányok

Az Európai Unióban, Tunéziában, Marokkóban vagy Algériában végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, amelyet ezen országok egyikében állítottak ki, az I. függelék 20. cikkének (3) bekezdésében és 18. cikkének (3) bekezdésében, valamint e melléklet 5. cikkének (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal rendelkező termékek az Európai Unióból vagy Algériából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

7. cikk

A beszállítói nyilatkozat megőrzése

A nyilatkozattevő beszállító köteles legalább három évig megőrizni a nyilatkozat, valamint a számla, a szállítólevél vagy más olyan kereskedelmi okmány egy-egy példányát, amelyhez a szóban forgó nyilatkozatot mellékelték, továbbá az e melléklet 5. cikkének (6) bekezdésében említett okmányokat is.

A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles legalább három évig megőrizni a vevőhöz eljuttatott nyilatkozat és az abban szereplő árukra vonatkozó valamennyi számla, szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi okmány egy-egy példányát, valamint az e melléklet 5. cikkének (6) bekezdésében említett okmányokat. Ezt az időszakot a hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényessége lejártának napjától kell számítani.

8. cikk

Igazgatási együttműködés

E melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az Európai Unió és Algéria hatáskörrel rendelkező vámhatóságain keresztül segíti egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

9. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

1. A beszállítói nyilatkozatok, illetve a hosszú távú beszállítói nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha azon ország vámhatóságainak, amelyben a nyilatkozatokat az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából figyelembe vették, alapos kétségei merülnek fel az okmány hitelességét vagy az okmányban foglalt adatok helyességét illetően.

2. Az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az (1) bekezdésben említett ország vámhatóságai visszaküldik a beszállítói nyilatkozatot és a számlá(ka)t, a szállítólevel(ek)et vagy bármely, a nyilatkozatban szereplő árukkal kapcsolatos egyéb kereskedelmi okmányt a nyilatkozattétel helye szerinti ország vámhatóságai részére, szükség esetén feltüntetve az ellenőrzés tartalmi vagy formai okait is.

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

3. Az ellenőrzést a beszállítói nyilatkozat megtételének helye szerinti ország vámhatóságai végzik el. E célból jogukban áll bizonyítékokat bekérni, a beszállító könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, relevánsnak ítélt ellenőrzést elvégezni.

4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

10. cikk

Szankciók

Szankciókat kell alkalmazni minden olyan személlyel szemben, aki a termékek preferenciális elbánásának megszerzése céljából olyan okmányt készít vagy készíttet, amely valótlan adatokat tartalmaz.

11. cikk

Vámszabad területek

1. Az Európai Unió és Algéria minden szükséges lépést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az Európai Unióból vagy Algériából származó termékeket származási igazolással vámszabad területre importálnak, és ezek a termékek megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, az érintett hatóságok az exportőr kérelmére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, amennyiben a termékeken végzett megmunkálás vagy feldolgozás megfelel az egyezmény rendelkezéseinek.

III. MELLÉKLET

Az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti kereskedelem

1. cikk

Az e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásával származó státust szerző árukat ki kell zárni az I. függelék 7. cikke szerinti kumulációból.

2. cikk

Kumuláció az Európai Unióban

3. cikk

Kumuláció Marokkóban

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából az Európai Unióban, Algériában vagy Tunéziában végzett megmunkálás vagy feldolgozás Marokkóban végzettnek minősül, ha az előállított termékeket Marokkóban további megmunkálás vagy feldolgozás alá vonják. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett országok közül kettőben vagy annál többen állították elő, csak akkor minősülnek Marokkóból származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

4. cikk

Származási igazolások

1. Az I. függelék 20. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt az EU-tagállamok vagy Marokkó vámhatóságai adják ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – az Európai Unióból vagy Marokkóból származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

2. Az I. függelék 21. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül származási nyilatkozat akkor állítható ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – az Európai Unióból vagy Marokkóból származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

5. cikk

Beszállítói nyilatkozat

1. Amikor az Európai Unióban vagy Marokkóban EUR.1 szállítási bizonyítványt bocsátanak ki vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre, amelyek előállítása során olyan Algériából, Marokkóból, Tunéziából vagy az Európai Unióból származó árukat használtak fel, amelyek ezen országokban megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban a fenti árukra vonatkozóan tett beszállítói nyilatkozatot.

2. Az (1) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál az Algériában, Marokkóban, Tunéziában vagy az Európai Unióban a szóban forgó árukon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása céljából, hogy azok a termékek, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, az Európai Unióból vagy Marokkóból származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

6. cikk

Igazoló okmányok

Az Európai Unióban, Tunéziában, Marokkóban vagy Algériában végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, amelyet ezen országok egyikében állítottak ki, az I. függelék 20. cikkének (3) bekezdésében és 18. cikkének (3) bekezdésében, valamint e melléklet 5. cikkének (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal rendelkező termékek az Európai Unióból vagy Marokkóból származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

7. cikk

A beszállítói nyilatkozat megőrzése

8. cikk

Igazgatási együttműködés

E melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az Európai Unió és Marokkó hatáskörrel rendelkező vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

9. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

10. cikk

Szankciók

11. cikk

Vámszabad területek

1. Az Európai Unió és Marokkó minden szükséges lépést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az Európai Unióból vagy Marokkóból származó termékeket származási igazolással vámszabad területre importálnak, és ezek a termékek megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, az érintett hatóságok az exportőr kérelmére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, amennyiben a termékeken végzett megmunkálás vagy feldolgozás megfelel az egyezmény rendelkezéseinek.

IV. MELLÉKLET

Az Európai Unió és a Tunéziai Köztársaság közötti kereskedelem

1. cikk

Az e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásával származó státust szerző árukat ki kell zárni az I. függelék 7. cikke szerinti kumulációból.

2. cikk

Kumuláció az Európai Unióban

3. cikk

Kumuláció Tunéziában

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából az Európai Unióban, Marokkóban vagy Algériában végzett megmunkálás vagy feldolgozás Tunéziában végzettnek minősül, ha az előállított termékeket Tunéziában további megmunkálás vagy feldolgozás alá vonják. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett országok közül kettőben vagy annál többen állították elő, csak akkor minősülnek Tunéziából származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

4. cikk

Származási igazolások

1. Az I. függelék 20. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt az EU-tagállamok vagy Tunézia vámhatóságai adják ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – az Európai Unióból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékben foglalt egyéb követelményeket.

2. Az I. függelék 21. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül származási nyilatkozat akkor állítható ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – az Európai Unióból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

5. cikk

Beszállítói nyilatkozat

1. Amikor az Európai Unióban vagy Tunéziában EUR.1 szállítási bizonyítványt bocsátanak ki vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre, amelyek előállítása során olyan Algériából, Marokkóból, Tunéziából vagy az Európai Unióból származó árukat használtak fel, amelyek ezen országokban megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban a fenti árukra vonatkozóan tett beszállítói nyilatkozatot.

2. Az (1) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál az Algériában, Marokkóban, Tunéziában vagy az Európai Unióban a szóban forgó árukon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása céljából, hogy azok a termékek, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, az Európai Unióból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

3. A (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell kiállítania minden egyes szállítmányra vonatkozóan az A. mellékletben előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott árukat az azonosításukhoz szükséges elegendő részletességgel ismertető – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.

A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

6. cikk

Igazoló okmányok

Az Európai Unióban, Tunéziában, Marokkóban vagy Algériában végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, amelyet ezen országok egyikében állítottak ki, az I. függelék 20. cikkének (3) bekezdésében és 18. cikkének (3) bekezdésében, valamint e melléklet 5. cikkének (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal rendelkező termékek az Európai Unióból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

7. cikk

A beszállítói nyilatkozat megőrzése

8. cikk

Igazgatási együttműködés

E melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az Európai Unió és Tunézia hatáskörrel rendelkező vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

9. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

10. cikk

Szankciók

11. cikk

Vámszabad területek

1. Az Európai Unió és Tunézia minden szükséges lépést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az Európai Unióból vagy Tunéziából származó termékeket származási igazolással vámszabad területre importálnak, és ezek a termékek megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, az érintett hatóságok az exportőr kérelmére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, amennyiben a termékeken végzett megmunkálás vagy feldolgozás megfelel az egyezmény rendelkezéseinek.

V. MELLÉKLET

A Török Köztársaság és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői közötti kereskedelem

1. cikk

Az alábbiakban felsorolt termékeket ki kell zárni az I. függelék 7. cikke szerinti kumulációból, ha

a) a végső rendeltetési ország a Török Köztársaság, és:

(i) a szóban forgó termékek gyártása során használt anyagok az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői egyikéből származnak; vagy

(ii) a szóban forgó termékek az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői egyikében végzett megmunkálás vagy feldolgozás révén szereztek származó státust;

vagy

b) a végső rendeltetési ország az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatának résztvevői egyike, és:

(i) a szóban forgó termékek gyártása során használt anyagok a Török Köztársaságból származnak; vagy

(ii) a szóban forgó termékek a Török Köztársaságban végzett megmunkálás vagy feldolgozás révén szereztek származó státust.

KN-kód	Árumegnevezés
1704 90 99	Más cukorkaáru kakaótartalom nélkül
1806 10 30 1806 10 90	Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény – Kakaópor cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával: – – Legalább 65 tömegszázalék, de kevesebb mint 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal – – Legalább 80 tömegszázalék szacharóztartalommal (beleértve a szacharózban kifejezett invertcukrot is) vagy szacharózban kifejezett izoglükóz-tartalommal
1806 20 95	– Más készítmény kakaótartalommal tömb, tábla vagy rúd formában, vagy folyadék, massza, por, szemcse vagy más ömlesztett alakban, tartályban vagy más közvetlen csomagolásban, 2 kg-nál nagyobb tömegben – – Más – – – Más
1901 90 99	Malátakivonat; lisztből, darából, durva őrleményből, keményítőből vagy malátakivonatból előállított, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 40 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz; a 0401–0404 vtsz. alá tartozó árukból készített, máshol nem említett olyan élelmiszer-készítmény, amely kakaót nem, vagy teljesen zsírtalanított anyagra számítva 5 tömegszázaléknál kisebb mennyiségben tartalmaz: – Más – – Más (a malátakivonat kivételével) – – – Más
2101 12 98	Más kávén alapuló készítmények
2101 20 98	Más teán vagy matéteán alapuló készítmények
2106 90 59	Máshol nem említett élelmiszer-készítmény – Más – – Más
2106 90 98	Máshol nem említett élelmiszer-készítmény: – Más (a fehérjekoncentrátum és a texturált fehérje kivételével) – – Más – – – Más
3302 10 29	Illatanyag-keverékek, valamint az iparban nyersanyagként használt keverékek, amelyek egy vagy több ilyen anyagon alapulnak (beleértve az alkoholos oldatokat is); más illatanyag-készítmény italgyártáshoz: – Élelmiszer- vagy italgyártáshoz használt fajták – – Az italgyártásban használt fajták: – – – Egy italfajtára jellemző összes ízesítő anyagot tartalmazó készítmények: – – – – 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal – – – – Más: – – – – – Tejzsír-, szacharóz-, izoglükóz-, szőlőcukor- vagy keményítőtartalom nélkül vagy 1,5 tömegszázaléknál kevesebb tejzsír-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szacharóz- vagy izoglükóz-, 5 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor- vagy keményítőtartalommal – – – – – Más

VI. MELLÉKLET

A Török Köztársaság és a Marokkói Királyság közötti kereskedelem

1. cikk

Az e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásával származó státust szerző árukat ki kell zárni az I. függelék 7. cikke szerinti kumulációból.

2. cikk

Kumuláció Törökországban

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából a Marokkóban, Algériában vagy Tunéziában végzett megmunkálás vagy feldolgozás Törökországban végzettnek minősül, ha az előállított termékek Törökországban további megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett országok közül kettőben vagy annál többen állították elő, csak akkor minősülnek Törökországból származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

3. cikk

Kumuláció Marokkóban

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából a Törökországban, Algériában vagy Tunéziában végzett megmunkálás vagy feldolgozás Marokkóban végzettnek minősül, ha az előállított termékek Marokkóban további megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett országok közül kettőben vagy annál többen állították elő, csak akkor minősülnek Marokkóból származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

4. cikk

Származási igazolások

1. Az I. függelék 20. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt Törökország vagy Marokkó vámhatóságai adják ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – Törökországból vagy Marokkóból származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

2. Az I. függelék 21. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül származási nyilatkozat akkor állítható ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – Törökországból vagy Marokkóból származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

5. cikk

Beszállítói nyilatkozat

1. Amikor Törökországban vagy Marokkóban EUR.1 szállítási bizonyítványt bocsátanak ki, vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre, amelyek előállítása során Algériából, Marokkóból, Tunéziából vagy Törökországból származó olyan árukat használtak fel, amelyek ezen országokban megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban a fenti árukra vonatkozóan tett beszállítói nyilatkozatot.

2. Az (1) bekezdésben említett szállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál az Algériában, Marokkóban, Tunéziában vagy Törökországban a szóban forgó árukon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása céljából, hogy azok a termékek, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, Törökországból vagy Marokkóból származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

3. A (4) bekezdésben említett esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell tennie minden egyes szállítmányra vonatkozóan a C. mellékletben előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott termékek megnevezését azok beazonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.

4. Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében az Algériában, Marokkóban, Tunéziában vagy Törökországban végzett megmunkálás vagy feldolgozás jelentős időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat).

Az áruk megnevezését – az azok beazonosítására alkalmas részletességgel – tartalmazó hosszú távú beszállítói nyilatkozatot a D. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot a benne szereplő áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vevő részére átadni.

A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

6. cikk

Igazoló okmányok

A Törökországban, Tunéziában, Marokkóban vagy Algériában végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, amelyet ezen országok egyikében állítottak ki, az I. függelék 20. cikkének (3) bekezdésében és 18. cikkének (3) bekezdésében, valamint e melléklet 5. cikkének (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal rendelkező termékek Törökországból vagy Marokkóból származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

7. cikk

A beszállítói nyilatkozat megőrzése

8. cikk

Igazgatási együttműködés

E melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében Törökország és Marokkó hatáskörrel rendelkező vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének, illetve az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

9. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

10. cikk

Szankciók

11. cikk

Vámszabad területek

1. Törökország és Marokkó minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben Törökországból vagy Marokkóból származó termékeket származási igazolással vámszabad területre importálnak, és ezek a termékek megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, az érintett hatóságok az exportőr kérelmére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, amennyiben a termékeken végzett megmunkálás vagy feldolgozás megfelel az egyezmény rendelkezéseinek.

VII. MELLÉKLET

A Török Köztársaság és a Tunéziai Köztársaság közötti kereskedelem

1. cikk

Az e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásával származó státust szerző árukat ki kell zárni az I. függelék 7. cikke szerinti kumulációból.

2. cikk

Kumuláció Törökországban

3. cikk

Kumuláció Tunéziában

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából Törökországban, Marokkóban vagy Algériában végzett megmunkálás vagy feldolgozás Tunéziában végzettnek minősül, ha az előállított termékek Tunéziában további megmunkáláson vagy feldolgozáson esik át. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett országok közül kettőben vagy annál többen állították elő, csak akkor minősülnek Tunéziából származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

4. cikk

Származási igazolások

1. Az I. függelék 20. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt Törökország vagy Tunézia vámhatóságai adják ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – Törökországból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

2. Az I. függelék 21. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül származási nyilatkozat akkor állítható ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – Törökországból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

5. cikk

Beszállítói nyilatkozat

1. Amikor Törökországban vagy Tunéziában EUR.1 szállítási bizonyítványt bocsátanak ki, vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre, amelyek előállítása során Algériából, Marokkóból, Tunéziából vagy Törökországból származó olyan árukat használtak fel, amelyek ezen országokban megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban a fenti árukra vonatkozóan tett beszállítói nyilatkozatot.

2. Az (1) bekezdésben említett szállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál az Algériában, Marokkóban, Tunéziában vagy Törökországban a szóban forgó árukon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása céljából, hogy azok a termékek, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, Törökországból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

6. cikk

Igazoló okmányok

A Törökországban, Tunéziában, Marokkóban vagy Algériában végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, amelyet ezen országok egyikében állítottak ki, az I. függelék 20. cikkének (3) bekezdésében és 18. cikkének (3) bekezdésében, valamint e melléklet 5. cikkének (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal rendelkező termékek Törökországból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

7. cikk

A beszállítói nyilatkozat megőrzése

8. cikk

Igazgatási együttműködés

E melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében Törökország és Tunézia hatáskörrel rendelkező vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének, illetve az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

9. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

10. cikk

Szankciók

11. cikk

Vámszabad területek

1. Törökország és Tunézia minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben Törökországból vagy Tunéziából származó termékeket származási igazolással vámszabad területre importálnak, és ezek a termékek megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, az érintett hatóságok az exportőr kérelmére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, amennyiben a termékeken végzett megmunkálás vagy feldolgozás megfelel az egyezmény rendelkezéseinek.

VIII. MELLÉKLET

Az EFTA-államok és a Tunéziai Köztársaság közötti kereskedelem

1. cikk

Az e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásával származóvá váló árukat ki kell zárni az I. függelék 7. cikke szerinti kumulációból.

2. cikk

Kumuláció valamely EFTA-államban

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából a Tunéziában végzett megmunkálás vagy feldolgozás valamely EFTA-államban végzettnek minősül, ha az előállított termékek valamely EFTA-államban további megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett szerződő felek közül kettőben vagy annál többen állították elő, csak akkor minősülnek valamely EFTA-államból származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

3. cikk

Kumuláció Tunéziában

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából az EFTA-államokban végzett megmunkálás vagy feldolgozás Tunéziában végzettnek minősül, ha az előállított termékek Tunéziában további megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett szerződő felek közül kettőben vagy annál többen állították elő, csak akkor minősülnek Tunéziából származónak, ha a megmunkálás vagy feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

4. cikk

Származási igazolások

1. Az I. függelék 20. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt valamely EFTA-állam vagy Tunézia vámhatóságai adják ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – valamely EFTA-államból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az I. függelékben foglalt egyéb követelményeket.

2. Az I. függelék 21. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül származási nyilatkozat akkor állítható ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. és 3. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – valamely EFTA-államból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az I. függelékben foglalt egyéb követelményeket.

5. cikk

Beszállítói nyilatkozat

1. Amikor valamely EFTA-államban vagy Tunéziában EUR.1 szállítási bizonyítványt bocsátanak ki, vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre, amelyek előállítása során Tunéziából vagy az EFTA-államokból származó olyan árukat használtak fel, amelyek ezen országokban megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban a fenti árukra vonatkozóan tett beszállítói nyilatkozatot.

2. Az (1) bekezdésben említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál a Tunéziában vagy az EFTA-államokban a szóban forgó árukon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása céljából, hogy azok a termékek, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, az EFTA-államokból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e az I. függelékben foglalt egyéb követelményeket.

3. A (4) bekezdésben említett esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell tennie minden egyes szállítmányra vonatkozóan az E. mellékletben előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott termékek megnevezését azok beazonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.

4. Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében a Tunéziában vagy az EFTA-államokban végzett megmunkálás vagy feldolgozás jelentős időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat).

Az áruk megnevezését – az azok beazonosítására alkalmas részletességgel – tartalmazó hosszú távú beszállítói nyilatkozatot az F. melléklet szerinti formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot a benne szereplő áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vevő részére átadni.

A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

6. cikk

Igazoló okmányok

Az EFTA-államokban vagy Tunéziában végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, amelyet ezen országok egyikében állítottak ki, az I. függelék 20. cikke (3) bekezdésében és 18. cikke (3) bekezdésében, valamint e melléklet 5. cikkének (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal rendelkező termékek valamely EFTA-államból vagy Tunéziából származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az I. függelékben foglalt egyéb követelményeket.

7. cikk

A beszállítói nyilatkozat megőrzése

8. cikk

Igazgatási együttműködés

E melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az EFTA-államok és Tunézia hatáskörrel rendelkező vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

9. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesíteni kell az ellenőrzés eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

10. cikk

Szankciók

11. cikk

Vámszabad területek

1. Az EFTA-államok és Tunézia minden szükséges lépést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azok a kereskedelemben származási igazolással részt vevő termékek, amelyek szállítása közben igénybe veszik a területükön lévő vámszabad területeket, ne legyenek más termékekkel kicserélhetők, valamint, hogy ott az állapotromlás megelőzéséhez szükséges szokásos műveleteken kívül semmilyen más művelet végrehajtására ne kerülhessen sor.

2. Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérve, amennyiben valamely EFTA-államból vagy Tunéziából származó termékeket származási igazolással vámszabad területre importálnak, és ezek a termékek megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át, az érintett hatóságok az exportőr kérelmére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, amennyiben a termékeken végzett megmunkálás vagy feldolgozás megfelel az egyezmény rendelkezéseinek.

IX. MELLÉKLET

A mediterrán arab országok közötti szabadkereskedelmi térséget létrehozó megállapodás (agadiri megállapodás) keretében folytatott kereskedelem

A mediterrán arab országok közötti szabadkereskedelmi térséget létrehozó megállapodás (agadiri megállapodás) részes feleinek területéről származó, a Harmonizált Rendszer 1–24. árucsoportjába tartozó anyagokból készült termékek ki vannak zárva a többi szerződő féllel megvalósuló diagonális kumulációból, amennyiben a szóban forgó anyagok kereskedelmét nem liberalizálták a végső rendeltetési ország és azon ország közötti szabadkereskedelmi megállapodások keretében, amelyből az adott termék gyártásához használt anyagok származnak.

X. MELLÉKLET

A Moldovai Köztársaságra és az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országokra is kiterjedő Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) hatálya alá tartozó kereskedelem

1. cikk

A származási kumuláció alóli kivételek

Az e melléklet rendelkezéseinek alkalmazásával származóvá váló termékeket ki kell zárni az I. függelék 3. cikke szerinti kumulációból.

2. cikk

Származási kumuláció

Az I. függelék 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának végrehajtása céljából a Moldovai Köztársaságban vagy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő országokban (a továbbiakban: a CEFTA részes felei) végzett megmunkálás vagy feldolgozás bármely más CEFTA részes fél területén végzettnek minősül, ha az előállított termékek az adott más CEFTA részes fél területén további megmunkáláson vagy feldolgozáson esnek át. Amennyiben e rendelkezés alapján a származó termékeket az érintett részes felek közül kettőben vagy annál többen állították elő, a szóban forgó termékek csak akkor minősülnek a CEFTA adott részes felének területéről származónak, ha a megmunkálás és a feldolgozás meghaladja az I. függelék 6. cikkében említett műveleteket.

3. cikk

Származási igazolások

1. Az I. függelék 16. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül az EUR.1 szállítási bizonyítványt a CEFTA valamely részes felének vámhatóságai adják ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – a CEFTA valamely részes felének területéről származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az I. függelékben foglalt egyéb követelményeket.

2. Az I. függelék 21. cikke (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül származási nyilatkozat akkor állítható ki, ha az adott termékek – az e melléklet 2. cikke szerinti kumuláció alkalmazásával – a CEFTA valamely részes felének területéről származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az I. függelékben foglalt egyéb követelményeket.

4. cikk

Beszállítói nyilatkozatok

1. Amikor a CEFTA részes feleinek egyikében EUR.1 szállítási bizonyítványt bocsátanak ki vagy származási nyilatkozatot állítanak ki olyan származó termékekre, amelyek előállítása során a CEFTA valamely más részes felének területéről származó olyan árukat használtak fel, amelyek ezen részes felek területén megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna, figyelembe kell venni az e cikkel összhangban a fenti árukra vonatkozóan tett beszállítói nyilatkozatot.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett beszállítói nyilatkozat bizonyítékként szolgál a CEFTA részes feleinek területén a szóban forgó árukon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás tekintetében annak meghatározása céljából, hogy azok a termékek, amelyek előállítása során ezeket az árukat felhasználják, az Európai Unióból vagy Marokkóból származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e az egyezmény I. függelékében foglalt egyéb követelményeket.

3. Az e cikk (4) bekezdésében említett esetek kivételével a beszállítónak külön beszállítói nyilatkozatot kell tennie minden egyes szállítmányra vonatkozóan az e függelék G. mellékletében előírt módon a számlához, a szállítólevélhez vagy bármely egyéb – az adott termékek megnevezését azok beazonosítására alkalmas részletességgel tartalmazó – kereskedelmi okmányhoz csatolt papírlapon.

4. Amennyiben egy beszállító rendszeresen szállít egy adott vásárlónak olyan árukat, amelyek esetében a CEFTA részes feleinek területén végzett megmunkálás vagy feldolgozás jelentős időtartamon keresztül várhatóan állandó marad, egyetlen beszállítói nyilatkozatot tehet ezeknek az áruknak az egymást követő szállítmányaira vonatkozóan (a továbbiakban: hosszú távú beszállítói nyilatkozat).

Az áruk megnevezését – az azok beazonosítására alkalmas részletességgel – tartalmazó hosszú távú beszállítói nyilatkozatot az e függelék H. melléklete szerinti formanyomtatványon kell megtenni. A nyilatkozatot a benne szereplő áruk első küldeményét megelőzően vagy azzal együtt kell az érintett vevő részére átadni.

A beszállító haladéktalanul értesíti vásárlóját, amennyiben a hosszú távú beszállítói nyilatkozat már nem érvényes a szállított árukra.

5. Az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett beszállítói nyilatkozatot gépírással vagy nyomtatással angolul kell kiállítani a nyilatkozattétel helye szerinti CEFTA részes fél nemzeti jogszabályaival összhangban, és el kell látni a beszállító saját kezű eredeti aláírásával. A nyilatkozatot írhatják kézzel is; a kézzel írt nyilatkozathoz tintát és nyomtatott betűket kell használni.

6. A nyilatkozattevő beszállító köteles a nyilatkozattétel helye szerinti CEFTA részes fél vámhatóságának kérésére bármikor benyújtani minden releváns okmányt annak igazolására, hogy a nyilatkozatban foglalt adatok megfelelnek a valóságnak.

5. cikk

Igazoló okmányok

A CEFTA részes feleinek területén végzett megmunkálást vagy feldolgozást igazoló beszállítói nyilatkozatot, amelyet e felek egyikében állítottak ki, az I. függelék 16. cikkének (3) bekezdésében és 21. cikkének (5) bekezdésében, valamint e melléklet 4. cikkének (6) bekezdésében említett, azt igazoló okmányként kell kezelni, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy származási nyilatkozattal rendelkező termékek a CEFTA valamely részes felének területéről származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik az I. függelékben foglalt egyéb követelményeket.

6. cikk

A beszállítói nyilatkozatok megőrzése

A nyilatkozattevő beszállító köteles legalább három évig megőrizni a nyilatkozat, valamint a számlák, a szállítólevelek vagy más olyan kereskedelmi okmányok egy-egy példányát, amelyhez a szóban forgó nyilatkozatot mellékelték, továbbá az e melléklet 4. cikkének (6) bekezdésében említett okmányokat is.

A hosszú távú beszállítói nyilatkozatot tevő beszállító köteles legalább három évig megőrizni a vevőhöz eljuttatott nyilatkozat és az abban szereplő árukra vonatkozó valamennyi számla, szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi okmány egy-egy példányát, valamint az e melléklet 4. cikkének (6) bekezdésében említett okmányokat is. Ezt az időszakot a hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényessége lejártának napjától kell számítani.

7. cikk

Igazgatási együttműködés

Az I. függelék 31. és 32. cikkének sérelme nélkül e melléklet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a CEFTA részes felei hatáskörrel rendelkező vámhatóságaikon keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok, a származási nyilatkozatok és a beszállítói nyilatkozatok hitelességének és az azokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésében.

8. cikk

A beszállítói nyilatkozatok ellenőrzése

1. A beszállítói nyilatkozatok, illetve a hosszú távú beszállítói nyilatkozatok utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy akkor kell elvégezni, ha azon CEFTA részes fél vámhatóságának, amelyben a nyilatkozatokat az EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából figyelembe vették, alapos kétségei merülnek fel az okmány hitelességét vagy az okmányban foglalt adatok helyességét illetően.

2. Az e cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az e cikk (1) bekezdésében említett CEFTA részes fél vámhatósága visszaküldi a beszállítói nyilatkozatot vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatot és a számlákat, a szállítóleveleket vagy a nyilatkozatban szereplő árukkal kapcsolatos egyéb kereskedelmi okmányt a nyilatkozattétel helye szerinti CEFTA részes fél vámhatósága részére, szükség esetén feltüntetve az ellenőrzés tartalmi vagy formai okait is.

Az utólagos ellenőrzésre irányuló kérelem alátámasztására továbbítanak minden rendelkezésükre álló, a beszállítói nyilatkozat vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozat helytelenségére utaló okmányt vagy adatot.

3. Az ellenőrzést a beszállítói nyilatkozat vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozat megtételének helye szerinti CEFTA részes fél vámhatósága végzi el. Ebből a célból jogában áll bizonyítékokat bekérni, a beszállító könyvelését ellenőrizni vagy bármilyen egyéb, megfelelőnek tartott ellenőrzést elvégezni.

4. Az ellenőrzést kérő vámhatóságot a lehető leghamarabb értesítik annak eredményeiről. Ezeknek az eredményeknek egyértelműen meg kell mutatniuk, hogy a beszállítói nyilatkozatban vagy a hosszú távú beszállítói nyilatkozatban megadott adatok helyesek-e, és lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a nyilatkozat figyelembe vehető-e – és ha igen, akkor milyen mértékben – az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadása vagy a származási nyilatkozat kiállítása céljából.

9. cikk

Szankciók

10. cikk

A vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalma

Az I. függelék 14. cikkének (1) bekezdése szerinti tilalom nem alkalmazandó a CEFTA részes felei közötti kétoldalú kereskedelem esetén.

A. MELLÉKLET

Beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek az Európai Unióban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

olyan árukról, amelyek az Európai Unióban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

1. A szóban forgó áruknak az Európai Unióban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában való előállításához a következő, nem az Európai Unióból, Algériából, Marokkóból vagy Tunéziából származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított áruk megnevezése (1)	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (2)	A felhasznált nem származó anyagok értéke (2)(3)



Összesen

2. Minden egyéb anyag, melyet a szóban forgó áruk előállításához az Európai Unióban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában felhasználtak, az Európai Unióból, Algériából, Marokkóból vagy Tunéziából származik.

3. A következő árukat az egyezmény I. függeléke 11. cikkének megfelelően az Európai Unió, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül feldolgozás vagy megmunkálás alá vonták, és ezzel az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:

A szállított áruk megnevezése		Az Európai Unió, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték (4)



(Hely és dátum)



(A beszállító címe és aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

Példa:

Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és mennyisége modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(2) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

Példák:

Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek algériai gyártója az Európai Unióból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az európai uniós beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.

(3) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az Európai Unió, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén fizetett első megállapítható ár. Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(4) A »teljes hozzáadott érték« az Európai Unió, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. Az Európai Unió, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

B. MELLÉKLET

Hosszú távú beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek az Európai Unióban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

Alulírott, az ezen okmányban szereplő ……………………………………… (1) részére rendszeresen szállított áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

A szállított áruk megnevezése (2)	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (3)	A felhasznált nem származó anyagok értéke (3)(4)



Összesen

A szállított áruk megnevezése	Az Európai Unió, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték (5)

Ez a nyilatkozat ezen áruk minden további szállítmányára érvényes ………………………………………………………………-tól/-től

………………………………………………………………....-ig történő szállítás esetén(6).

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom ……………………………..-t (1), ha ez a nyilatkozat a továbbiakban nem érvényes.

……………………………………

(Hely és dátum)

……………………………………

(A beszállító címe és aláírása;

a nyilatkozatot aláíró személy nevét

jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

(1) A vásárló neve és címe

Példa:

Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és mennyisége modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(3) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

Példák:

(4) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért az Európai Unió, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén fizetett első megállapítható ár. Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(5) A »teljes hozzáadott érték« az Európai Unió, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. Az Európai Unió, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(6) Írja be a dátumokat. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényességi ideje általában nem haladhatja meg a 12 hónapot, a hosszú távú beszállítói nyilatkozat kiállítása szerinti ország vámhatóságai által megállapított feltételekre is figyelemmel.

C. MELLÉKLET

Beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek Törökországban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

olyan árukról, amelyek Törökországban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

1. A szóban forgó áruk Törökországban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában való előállításához a következő, nem Törökországból, Algériából, Marokkóból vagy Tunéziából származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított áruk megnevezése (1)	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (2)	A felhasznált nem származó anyagok értéke (2)(3)



Összesen

2. Minden egyéb anyag, melyet a szóban forgó áruk előállításához Törökországban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában felhasználtak, Törökországból, Algériából, Marokkóból vagy Tunéziából származik;

3. A következő árukat az egyezmény I. függeléke 11. cikkének megfelelően Törökország, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták, és ezzel az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:

A szállított áruk megnevezése		A Törökország, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték (4)



(Hely és dátum)



(A beszállító címe és aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

Példa:

Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és mennyisége modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(2) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

Példák:

Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek tunéziai gyártója Törökországból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, a törökországi beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.

(3) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért Törökországban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában fizetett első megállapítható ár. Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(4) A »teljes hozzáadott érték« az Algéria, Marokkó, Törökország vagy Tunézia területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. Az Algéria, Marokkó, Törökország vagy Tunézia területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

D. MELLÉKLET

Hosszú távú beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek Törökországban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

Alulírott, az ezen okmányban szereplő ……………………………………… (1) részére rendszeresen szállított áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

A szállított áruk megnevezése (2)	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (3)	A felhasznált nem származó anyagok értéke (3)(4)



Összesen

A szállított áruk megnevezése	A Törökország, Algéria, Marokkó vagy Tunézia területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték (5)

Ez a nyilatkozat ezen áruk minden további szállítmányára érvényes ………………………………………………………………-tól/-től

………………………………………………………………....-ig történő szállítás esetén(6).

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom ……………………………..-t (1), ha ez a nyilatkozat a továbbiakban nem érvényes.

……………………………………

(Hely és dátum)

……………………………………

(A beszállító címe és aláírása;

a nyilatkozatot aláíró személy nevét

jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

(1) A vásárló neve és címe

Példa:

Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és mennyisége modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(3) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

Példák:

Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek tunéziai gyártója Törökországból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, a törökországi beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.

(4) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért Törökországban, Algériában, Marokkóban vagy Tunéziában fizetett első megállapítható ár. Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(5) A »teljes hozzáadott érték« az Algéria, Marokkó, Törökország vagy Tunézia területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. Az Algéria, Marokkó, Törökország vagy Tunézia területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

E. MELLÉKLET

Beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek valamely EFTA-államban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

olyan árukról, amelyek valamely EFTA-államban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

1. Ezen áruknak a valamely EFTA-államban vagy Tunéziában történt előállításához a következő, nem valamely EFTA-államból vagy Tunéziából származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított áruk megnevezése (1)	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (2)	A felhasznált nem származó anyagok értéke (2)(3)



Összesen

2. Az ezen áruk előállításához valamely EFTA-államban vagy Tunéziában felhasznált minden egyéb anyag valamely EFTA-államból vagy Tunéziából származik.

3. A következő árukat az egyezmény I. függeléke 11. cikkének megfelelően valamely EFTA-állam vagy Tunézia területén kívül megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták, és ezzel az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:

A szállított áruk megnevezése		A valamely EFTA-állam vagy Tunézia területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték (4)



(Hely és dátum)



(A beszállító címe és aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

Példa:

Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és mennyisége modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(2) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

Példák:

Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek tunéziai gyártója a valamely EFTA-államból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az EFTA-állambeli beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.

(3) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért a valamely EFTA-állam vagy Tunézia területén fizetett első megállapítható ár. Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(4) A »teljes hozzáadott érték« a valamely EFTA-állam vagy Tunézia területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A valamely EFTA-állam vagy Tunézia területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

F. MELLÉKLET

Hosszú távú beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek valamely EFTA-államban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

olyan árukról, amelyek valamely EFTA-államban vagy Tunéziában megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Alulírott, az ezen okmányban szereplő ……………………………………… (1) részére rendszeresen szállított áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

A szállított áruk megnevezése (2)	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma (3)	A felhasznált nem származó anyagok értéke (3)(4)



Összesen

2. Az ezen áruk előállításához valamely EFTA-államban vagy Tunéziában felhasznált minden egyéb anyag valamely EFTA-államból vagy Tunéziából származik.

A szállított áruk megnevezése	A valamely EFTA-állam vagy Tunézia területén kívül keletkezett teljes hozzáadott érték (5)

Ez a nyilatkozat ezen áruk minden további szállítmányára érvényes ………………………………………………………………-tól/-től

………………………………………………………………....-ig történő szállítás esetén(6).

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom ……………………………..-t (1), ha ez a nyilatkozat a továbbiakban nem érvényes.

……………………………………

(Hely és dátum)

……………………………………

(A beszállító címe és aláírása; a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában is fel kell tüntetni)

(1) A vásárló neve és címe

Példa:

Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és mennyisége modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(3) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

Példák:

Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek tunéziai gyártója a valamely EFTA-államból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, az EFTA-állambeli beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására.

(4) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért a valamely EFTA-állam vagy Tunézia területén fizetett első megállapítható ár. Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(5) A »teljes hozzáadott érték« a valamely EFTA-állam vagy Tunézia területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A valamely EFTA-állam vagy Tunézia területén kívül keletkezett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

G. MELLÉKLET

Beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek a CEFTA valamely részes felének területén megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Az alább megadott szövegű beszállítói nyilatkozatot a lábjegyzeteknek megfelelően kell kiállítani. A nyilatkozatnak ugyanakkor a lábjegyzetek szövegét nem kell tartalmaznia.

BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

olyan árukról, amelyek a CEFTA valamely részes felének területén megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Alulírott, a csatolt okmányban szereplő áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

1. Ezen áruknak a CEFTA részes feleinek területén történt előállításához a következő, nem a CEFTA részes feleinek területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított áruk megnevezése( 6 )	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma( 7 )	A felhasznált nem származó anyagok értéke( 8 )




Teljes érték

2. Az ezen áruk előállításához a CEFTA részes feleinek területén felhasznált minden egyéb anyag a CEFTA részes feleinek területéről származik.

3. A következő árukat a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény I. függeléke 11. cikkének megfelelően a CEFTA valamely részes felének területén kívül megmunkálás vagy feldolgozás alá vonták, és ezzel az alábbi teljes hozzáadott érték keletkezett:

A szállított áruk megnevezése

………………………………………….

A CEFTA részes feleinek területén kívül szerzett teljes hozzáadott érték 9

………………………………………….

(Hely és dátum)

………………………………………….

(A beszállító címét és aláírását, továbbá a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában fel kell tüntetni.)

H. MELLÉKLET

Hosszú távú beszállítói nyilatkozat olyan árukról, amelyek a CEFTA valamely részes felének területén megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

HOSSZÚ TÁVÚ BESZÁLLÍTÓI NYILATKOZAT

olyan árukról, amelyek a CEFTA valamely részes felének területén megmunkáláson vagy feldolgozáson estek át anélkül, hogy preferenciális származó státust szereztek volna

Alulírott, az ezen okmányban szereplő ……………………………………… 10 részére rendszeresen szállított áruk beszállítója, kijelentem, hogy:

1. Ezen áruknak a CEFTA részes feleinek területén történt előállításához a következő, nem a CEFTA részes feleinek területéről származó anyagok kerültek felhasználásra:

A szállított áruk megnevezése( 11 )	A felhasznált nem származó anyagok megnevezése	A felhasznált nem származó anyagok vámtarifaszáma( 12 )	A felhasznált nem származó anyagok értéke( 13 )




Teljes érték

2. Az ezen áruk előállításához a CEFTA részes feleinek területén felhasznált minden egyéb anyag a CEFTA részes feleinek területéről származik.

A szállított áruk megnevezése	A CEFTA részes feleinek területén kívül szerzett teljes hozzáadott érték 14

Ez a nyilatkozat ezen áruk minden további szállítmányára érvényes ………………………………………………………………-tól/-től

………………………………………………………………....-ig történő szállítás esetén 15 .

Vállalom, hogy haladéktalanul tájékoztatom ……………………………………………-t 16 , ha ez a nyilatkozat a továbbiakban nem érvényes.

……………………………………………………….

(Hely és dátum)

………………………………………………………..

(A beszállító címét és aláírását, továbbá a nyilatkozatot aláíró személy nevét jól olvasható formában fel kell tüntetni.)”

(1) Az »egyszerű összeszerelés« fogalom meghatározását is tartalmazó magyarázó megjegyzéseket a szerződő felek határozzák meg.

(2) EK HL L 302., 1985.11.15., 23. o.

(3) (1) Ha az áru nincs csomagolva, jelezze az árucikkek számát, vagy adott esetben tüntesse fel az »ömlesztve« feliratot.

(4) (2) Csak akkor kell kitölteni, ha az exportáló ország vagy terület előírásai ezt megkövetelik.

(5) Például: behozatali okmányok, szállítási bizonyítványok, számlák, a gyártó nyilatkozatai stb., amelyek a gyártás során felhasznált termékekre vagy a változatlan állapotban újra kivitt árukra vonatkoznak.

(6) Ha a számla, szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie.

(7) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.

(8) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért a CEFTA valamely részes felének területén fizetett első megállapítható ár. Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(9) A »teljes hozzáadott érték« a CEFTA részes feleinek területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A CEFTA részes feleinek területén kívül szerzett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(10) A vásárló neve és címe.

(11) Ha a számla, szállítólevél vagy más kereskedelmi okmány, melyhez a nyilatkozatot csatolták, különféle árukra vonatkozik, illetve olyan árukra, amelyek nem azonos mértékben tartalmaznak nem származó anyagokat, a beszállítónak ezek között egyértelműen különbséget kell tennie. Példa:Az okmány a 8450 vámtarifaszám alá tartozó mosógép előállításában felhasználandó, a 8501 vámtarifaszám alá tartozó villanymotor különböző modelljeire vonatkozik. Az e motorok gyártásához felhasznált nem származó anyagok jellege és mennyisége modellenként eltérő. A modelleket ennek megfelelően az első oszlopban meg kell különböztetni, és a többi oszlopban minden modell vonatkozásában külön kell megadni az adatokat, lehetővé téve ezzel a mosógépgyártó számára a termék származó státusának megfelelő megítélését az általa használt villanymotormodell függvényében.

(12) Ezekben az oszlopokban csak szükség esetén kell feltüntetni az adatokat.
Példák:
Az ex 62. árucsoportba tartozó ruházati cikkekre vonatkozó szabály kimondja, hogy szövés, amelyhez konfekcionálás társul, a szövet kiszabását is beleértve alkalmazható. Ha az ilyen ruházati cikkek szerbiai gyártója a Montenegróból importált, nem származó fonalból szövéssel ott előállított textilanyagot használ fel, a montenegrói beszállító részéről a felhasznált nem származó anyagot a nyilatkozatában elég fonalként megnevezni, nincs szükség az ilyen fonal vámtarifaszámának és értékének megadására. A 7217 vámtarifaszám alá tartozó vas gyártójának, aki ezt a vasat nem származó vasrudakból állítja elő, a második oszlopban a »vasrudak« bejegyzést kell feltüntetnie. Ha ezt a huzalt egy olyan gép előállításához kívánják felhasználni, amelynek esetében a szabály egy megadott százalékra korlátozza az összes felhasználható nem származó anyag értékét, a harmadik oszlopban fel kell tüntetni a nem származó rudak értékét.

(13) Az »anyagok értéke« a felhasznált nem származó anyagok behozatalkor érvényes vámértéke, vagy ha ez nem ismert vagy nem állapítható meg, az anyagokért a CEFTA valamely részes felének területén fizetett első megállapítható ár.
Az egyes felhasznált nem származó anyagok pontos értékét az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(14) A »teljes hozzáadott érték« a CEFTA részes feleinek területén kívül keletkezett összes költséget jelenti, az ott hozzáadott összes anyag értékét is beleértve. A CEFTA részes feleinek területén kívül szerzett pontos teljes hozzáadott értéket az első oszlopban megjelölt áruk egységeire nézve kell megadni.

(15) Írja be a dátumokat. A hosszú távú beszállítói nyilatkozat érvényességi ideje általában nem haladhatja meg a 12 hónapot, a hosszú távú beszállítói nyilatkozat kiállítása szerinti ország vámhatóságai által megállapított feltételekre is figyelemmel.

(16) A vásárló neve és címe.

Top

Choose the experimental features you want to try