Choose the experimental features you want to try

52023PC0528

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke elismerte, hogy további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) könnyebben tudjanak üzleti tevékenységet folytatni a belső piacon, és bejelentette a kkv-kat segítő csomagot. A kkv-kat segítő csomag, amelyet a Bizottság a mai napon fogadott el, biztosítja a kkv-k számára a pénzforgalom zavartalan működéséhez, az egyszerűsítéshez, valamint a beruházásokhoz és a növekedéshez égetően szükséges támogatást. Ez a kezdeményezés a csomag részét képezi.

A vállalkozások adózásának jelenlegi rendszerei az EU-ban jelentős összetettséget eredményeznek. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások magas megfelelési költségekkel, a határokon átnyúló műveletek esetén akadályokkal és a kettős és/vagy túladóztatás kockázatával szembesülnek, amely az adórendszer kiszámíthatatlanságához és gyakori, időigényes jogvitákhoz vezet. E hátráltató tényezők arányosan nagyobb terhet rónak a kkv-kra, mint a nagy vállalatcsoportokra. A kkv-k árbevételük mintegy 2,5 %-át fordítják adókötelezettségeik (pl. társasági adó, héa és jövedelemadók) teljesítésére, míg a nagyvállalatok erre 0,7 %-ot költenek, mivel képesek kihasználni a méretgazdaságosságot 1 . Ha a kkv-k határokon átnyúló tevékenységet kívánnak folytatni, több tagállamban is adókötelessé válnak, amint külföldi tevékenységük állandó telephelyet kíván meg. E kötelezettségek teljesítése állandó költségekkel jár, ami meggátolhatja a kkv-kat abban, hogy üzleti tevékenységüket határokon átnyúlóvá tegyék. Ez különösen igaz a terjeszkedés kezdeti szakaszában, amikor a külföldön végzett tevékenységek mértéke kiegészítő jellegű lenne a főként a származási országban folytatott elsődleges üzleti tevékenységekhez képest.

Ezért fontos, hogy azok a kkv-k, amelyek állandó telephelyeiken keresztül határokon átnyúló növekedést és terjeszkedést terveznek, továbbra is alkalmazhassák az általuk ismert adószabályokat a más tagállamokban lévő állandó telephelyeik adóköteles eredményének kiszámításához. Ez lehetőséget ad a szóban forgó kkv-knak arra, hogy – miután figyelembe vették az eltérő adószabályok kezeléséből eredő megfelelési költségek és adminisztratív összetettség mértékét – a nekik legjobban megfelelő üzleti döntést hozzák meg: vagy továbbra is különböző adószabályokat alkalmaznak üzleti tevékenységükre, vagy a központ szerinti adózási szabályok alkalmazása mellett döntenek.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

2005-ben az Európai Bizottság közleményt fogadott el, amelyben lehetséges megoldást vázolt fel a megfelelési költségekre és azon egyéb adózási akadályokra vonatkozóan, amelyekkel a kkv-k szembesülnek 2 . Ismertette a „székhely államának szabályai szerinti adózás” rendszerét, amely az adószabályok uniós tagállamok általi önkéntes kölcsönös elismerésének és elfogadásának ötletén alapult. A rendszert úgy alakították ki, hogy önkéntes legyen mind a tagállamok, mind a vállalatok számára, és egy ötéves kísérleti fázisban működött volna. Alkalmazási köre szélesebb volt. Az állandó telephelyekre és a leányvállalatokra egyaránt kiterjedt, és összetettebb adózási keretet biztosított, amely magában foglalta például a konszolidált adóalapot és az adóalap objektív tényezőkön alapuló felosztását. A tagállamok azonban máig nem valósították meg a kísérleti projekt ajánlott megoldásait.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat teljes mértékben összhangban van a kkv-k támogatására irányuló bizottsági politikával. 2020-ban a Bizottság elindította a fenntartható és digitális Európát célzó kkv-stratégiát 3 , amely három pilléren alapuló intézkedéseket javasol: ·a fenntarthatóságra és digitalizációra való átálláshoz szükséges kapacitásépítés és támogatás; a szabályozási terhek csökkentése és a piacra jutás javítása; és·a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés javítása.

2022 szeptemberében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében további intézkedéseket jelentett be, például a kkv-kat segítő csomagot 4 , amelyet a Bizottság a mai napon fogadott el, és amelynek ez a kezdeményezés a része. E csomagnak biztosítania kell a kkv-k számára a pénzforgalom zavartalan működéséhez, a szabályozási kötelezettségeknek való megfeleléshez, valamint a beruházásokhoz és a növekedéshez égetően szükséges támogatást. A kkv-kat segítő csomagról szóló közlemény foglalkozik a kkv-k finanszírozási eszközökhöz és készségekhez való hozzáférésével, valamint a támogató szabályozási kerettel is. Végezetül a csomag tartalmazza a késedelmes fizetésekre 5 vonatkozó felülvizsgált szabályokat, amelyek célja a fizetési fegyelem javítása és a vállalkozások védelme a kereskedelmi ügyletekben bekövetkező fizetési késedelmek negatív hatásaival szemben.

A javasolt irányelv – központosított adóbevallási, adómegállapítási és adóbeszedési eljárásai, valamint egyablakos rendszere révén – teljes mértékben összhangban van a Bizottság azon célkitűzésével is, hogy racionalizálja és egyszerűsítse a vállalkozásokra és a közigazgatási szervekre vonatkozó jelentéstételi követelményeket, amint azt az EU hosszú távú versenyképességéről szóló, 2023. márciusi közlemény (COM(2023) 168 final) körvonalazza.

Emellett a tőkepiaci unió a vállalat méretétől függetlenül mozgósítja a vállalkozásokba irányuló, határokon átnyúló magánberuházásokat, kiegészítve az állami támogatást és csökkentve a kkv-k egyetlen forrástól vagy egyetlen finanszírozási szolgáltatótól való függőségét.

Végül, de nem utolsósorban, annak érdekében, hogy a kkv-k szükségtelen további adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az egységes digitális kaput létrehozó (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 általános szabályokat állapít meg a belső piac működése szempontjából releváns információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások online nyújtására vonatkozóan. Az ezen irányelvben meghatározott adórendelkezésekre vonatkozó információkat az (EU) 2018/1724 rendelettel összhangban hozzáférhetővé kell tenni az egységes digitális kapun keresztül a határokon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára is, az L.5. kategóriában.

A javasolt irányelv tehát összhangban van ezzel a megközelítéssel, mivel mindamellett, hogy hasznos információkat tesz nyilvánossá és hozzáférhetővé, ösztönzi a kkv-kat a határokon átnyúló terjeszkedésre, és célja, hogy az adómegfelelési költségek ne akadályozzák a kkv-kat a belső piac nyújtotta előnyök teljes mértékű kihasználásában.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 115. cikkének hatálya alá tartozik. A javaslat szabályainak célja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási gyakorlatainak közelítése, mivel ezek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését és működését. Ezért a javaslatot az e cikkel összhangban lévő különleges jogalkotási eljárás keretében és irányelv formájában kell elfogadni. Ezen a területen az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az uniós vállalkozások egyre inkább határokon átnyúlóan működnek a belső piacon, de a jelenlegi uniós adózási keret 27 különböző társaságiadó-rendszerből áll. A szabályok sokfélesége széttöredezettséget eredményez, és súlyosan akadályozza az üzleti tevékenységet. A határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások ugyanis magas adómegfelelési költségekkel szembesülnek a belső piacon, mivel különböző jogi kereteknek kell megfelelniük. Ez különösen igaz a kkv-kra, amelyek esetében ezek a költségek arányosan jóval magasabbak 7 . Emellett a tagállamok között fennálló különbségek olyan eltéréseket eredményeznek, amelyek kettős adóztatáshoz vagy az adóztatás kettős elmaradásához vezethetnek.

Ezek a problémák valamennyi tagállamra jellemzőek, és nem kezelhetők hatékonyan egyedi nemzeti intézkedésekkel. Mivel elsősorban az adórendszerek különbözőségéből adódnak, az eltérő nemzeti intézkedések elégtelen és összehangolatlan hatásokat váltanának ki. Hasonlóképpen, bár az együttműködés javítása is előnyös lehet, ez a megközelítés eddig főként kétoldalú volt és korlátozott.

Ebben az összefüggésben csak egy egyszerűsítést célzó uniós szintű kezdeményezés lehet hatékony, és ez az egyetlen megfelelő jogi eszköz. Az összetettség és annak következményei jelentősen csökkennének, ha rendelkezésre állna a kkv-k számára egy, az adózási szabályokat egyszerűsítő keret, amely lehetővé tenné, hogy egyetlen adószabályrendszert alkalmazzanak, amennyiben külföldön kívánnak terjeszkedni.

Ha uniós szintű fellépésre kerülne sor, az egyértelmű hozzáadott értéket képviselne. A kkv-k esetében az egyszerűsítés csak annak elismerése mellett működhet hatékonyan, hogy az állandó telephelyek adóztatása céljából – mivel azok pusztán a központ jogi személyiségének kiterjesztései – a származási (székhely szerinti) tagállam adózási szabályai legyenek alkalmazhatók az adóalap kiszámítására a „terjeszkedés”, azaz az állandó telephelyek helye szerinti tagállamokban. Ezen túlmenően ahelyett, hogy a kkv-k minden olyan tagállamban adóbevallást nyújtanának be, ahol állandó telephely révén adóalanyisággal rendelkeznek, a központon keresztül tudnának megfelelni, és kizárólag a központ szerinti tagállamban kellene megfelelniük (egyablakos rendszer) az összes követelménynek. Ez az adóhatóságok számára is hatékonyabb megoldás lenne, hiszen jelenleg külön-külön, és csak saját erőforrásaikkal állapítják meg ugyanazon határokon átnyúló vállalkozások adókötelezettségeit.

Ez a kezdeményezés ezért összhangban van az EUMSZ 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvével, tekintettel arra, hogy a célkitűzések nem érhetők el megfelelően egyedi nemzeti fellépéssel, és hogy a valamennyi tagállamra kiterjedő közös megközelítéssel lenne a legnagyobb esély a kitűzött célok elérésére.

•Arányosság

A tervezett intézkedések nem lépik túl a kkv-k határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítéséhez és ezáltal a belső piac megfelelő működésének biztosításához szükséges minimumot. Ezért megfelelnek az arányosság elvének. A javasolt intézkedés hatálya csak korlátozott helyzetekben érinti az adóköteles eredmény kiszámítását, a tagállamok adózási szabályainak harmonizálása nélkül. Az állandó telephelyek nem rendelkeznek önálló, magától a központtól elkülönülő jogi személyiséggel. A kkv-k adóalanyiságát jelentik egy másik tagállamban, ami ugyanakkor adóztatási jogokat biztosít az állandó telephely szerinti tagállam számára. A javaslat nem írja elő a társaságiadó-rendszerek harmonizációját, csupán azt a lehetőséget adja meg a kkv-k számára, hogy egyetlen adószabályrendszert (azaz a központ szerinti tagállami szabályokat) alkalmazzanak az állandó telephelyen keresztül végzett tevékenységek adóköteles eredményének kiszámításához. A rendszer alapja, hogy a tagállamok kölcsönösen elismerik és elfogadják egymás állandó telephelyekkel rendelkező kkv-kra vonatkozó adózási szabályait. Ezen túlmenően az ilyen egyszerűsítés minden jogosult kkv számára egy választható lehetőség. Az adókulcs és a végrehajtási politikák továbbra is az állandó telephelyek szerinti tagállamok hatáskörében maradnak. Következésképpen ez a kezdeményezés összhangban van az EUMSZ 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott arányosság elvével is, mivel tartalma és formája nem haladja meg a szükséges és a kitűzött célokkal arányos mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat irányelvre irányul, amely az egyetlen megengedhető jogi eszköz a jogalap (az EUMSZ 115. cikke) szerint.

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményei

A szélesebb körű Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret (BEFIT) csomaggal összefüggésben a Bizottság szolgálatai nyilvános konzultációt indítottak, amely a kkv-k szempontjából releváns szempontokra is kiterjedt. Minden beérkezett hozzászólást megfelelően figyelembe vettek, többek között a kkv-k tekintetében is.

Sor került a kkv-k érdekelt feleivel való konzultációkra, és a kkv-követek hálózatával – egy szakértői csoport, amellyel a Bizottság rendszeresen konzultál – folytatott megbeszélés során véleménycsere folyt a kifejezetten a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k számára előirányzott alternatívákkal kapcsolatban.

•Hatásvizsgálat

Az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat a Szabályozói Ellenőrzési Testület által megvizsgált és a vonatkozó 2022. május 24-i ülésen megvitatott hatásvizsgálat-tervezeten alapul. 2023. május 26-án kelt véleményében a Szabályozói Ellenőrzési Testület ajánlásokat fogalmazott meg.

Úgy ítélte meg, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testülettől fenntartások melletti kedvező véleményt kapott jelentésben értékelt kezdeményezéseket külön javaslatokként kellene benyújtani. Emiatt az említett hatásvizsgálat csak e javaslat hatását értékeli.

Az e javaslatra vonatkozó hatásvizsgálat hűen tükrözi a megvizsgált hatásvizsgálat-tervezetben szereplő, kkv-kra vonatkozó elemzést, és magában foglalja a Szabályozói Ellenőrzési Testület releváns ajánlásait.

A jelentés több szakpolitikai alternatíva alapján vizsgálja a javaslat hatását, amelyek közül hármat értékel:

Az alapforgatókönyv (jelenlegi helyzet) szerint megmaradna a meglévő szakpolitikai keret. Ez azt jelenti, hogy az EU továbbra is 27 különböző társaságiadó-rendszerrel rendelkezne, és nem kínálna adminisztratív egyszerűsítést a más tagállam(ok)ban adóalanyisággal rendelkező kkv-k számára. Ez továbbra is akadályozná a belső piac megfelelő működését, mivel a kkv-knak változatlanul és aránytalanul magasabb megfelelési költségekkel és egyenlőtlen versenyfeltételekkel kellene szembenézniük. A szakpolitikai alternatívákhoz képest ez gazdasági veszteséget vonna maga után, mivel a kkv-k részvétele a belső piacon továbbra is elmaradna a szükségestől.

1. alternatíva: A központ szerinti adózás lehetősége az állandó telephelyekkel rendelkező kkv-k számára

Az egyik alternatíva az, hogy a javaslat hatálya csak a más tagállamokban állandó telephellyel rendelkező kkv-kra terjedjen ki, a leányvállalattal rendelkező kkv-kra ne. Az ilyen kkv-k állandó telephelyeken keresztül adóalanyisággal rendelkeznének egy vagy több másik tagállamban. Ez az alternatíva azt javasolja, hogy a kkv egyes állandó telephelyeinek adóköteles eredményei a központ szerinti állam alkalmazandó szabályaival összhangban kerüljenek kiszámításra, amennyiben a kkv részt kíván venni a rendszerben. A kkv-knak kifejezetten jelezniük kellene, hogy ezt a rendszert választják. A szabályok kijátszásának megakadályozása érdekében bevezetésre kerülne az a követelmény is, hogy a rendszert választó kkv-k kötelesek lennének a központ szerinti állam szabályait minimális ideig, például öt évig alkalmazni. Emellett a kkv-k jogosultak lennének ötévente, korlátozások nélkül megújítani választásukat, amennyiben továbbra is megfelelnek a jogosultsági követelményeknek. A jogosultságra és a rendszerből való kilépésre vonatkozó rendelkezéseket is úgy alakították ki, hogy csökkentsék a visszaéléseket és az olyan adótervezési gyakorlatok lehetőségét, mint például a központ szándékos áthelyezése egy alacsony adómértéket alkalmazó országba.

2. alternatíva: A központ szerinti adózás lehetősége az állandó telephelyekkel és a leányvállalatokkal rendelkező kkv-k számára

A másik alternatíva, hogy a jogosult kkv-k számára lehetővé kell tenni ugyanazon szabályok alkalmazását mind az állandó telephelyek, mind a leányvállalatok adóköteles eredményeinek kiszámítására. Hasonlóképpen, ezt követően az eredményt a központ vagy a székhely szerinti tagállamban alkalmazandó szabályok alapján számítanák ki. Ez kiterjesztené a javaslat hatályát a vállalatcsoportokra is. A technikai elemek vizsgálata megegyezik az első alternatíva esetében elvégzett vizsgálattal, de a következmények eltérőek attól függően, hogy a közös szabályokat a leányvállalatokra vagy állandó telephelyekre alkalmazzák-e, mivel az előbbiek különálló jogi személyek, míg az állandó telephelyek ugyanannak a jogi személynek a részét képezik, mint a központ.

A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az 1. alternatívát kell előnyben részesíteni. Nemcsak eredményesnek, de hatékonynak is bizonyul a kezdeményezés konkrét célkitűzéseinek elérésében, mivel korlátozott alkalmazási körét úgy határozták meg, hogy kizárólag a más tagállamban állandó telephellyel rendelkező kkv-kra terjedjen ki, amelyek ténylegesen a terjeszkedés kezdeti szakaszában vannak.

Azon kkv-k esetében, amelyek határokon átnyúlóan kívánnak terjeszkedni, és amelyeket eddig esetleg a magas megfelelési költségek perspektívája tartott vissza, az egyszerűsítés nagyjából megfelelne a célkitűzéseknek. A szabályok választhatók a hatály alá tartozó kkv-k számára. Azok a vállalkozások vehetnék tehát igénybe, amelyek előnyt tudnak kovácsolni belőle, ez pedig hatékonyságot teremt a szóban forgó kkv-k számára.

A határokon átnyúló terjeszkedésre törekvő kkv-k várhatóan először állandó telephelyet létesítenének, és nem egy külön jogi személy – valamely másik tagállam társasági joga szerint történő – létrehozása lenne az első lépésük. Ez utóbbi további megfelelési költségekkel is járna. Ezért ez az alternatíva hatékonyan ösztönözné a határokon átnyúló terjeszkedést is, és kiváltképpen megszüntetné azokat az adózási akadályokat, amelyek gátolhatják a kkv-kat abban, hogy teljeskörűen részt vegyenek a belső piacon.

A hatásvizsgálat tartalmazza a kezdeményezés költség-haszon elemzését, amely várhatóan pozitív lesz. A választott alternatíva által a kkv-k számára biztosított előnyök egyike, hogy a kezdeményezés által elért egyszerűsítések csökkenthetik az adómegfelelés egy vállalkozásra eső jelenlegi költségeit, és várhatóan a határokon átnyúló tevékenységek bővülése révén ösztönzik a beruházásokat és a növekedést. Előnyök várhatók az adóhatóságok oldalán is, egyrészt az adóbevallások, az adómegállapítások és az adóbeszedés egyablakos rendszer keretében történő kezelése révén, másrészt pedig azáltal, hogy az egységes rendszer megléte csökkenti a csalás és visszaélés kockázatát. A több tagállamban állandó telephelyekkel rendelkező adózók esetében jelenleg nagyobb a szabálytalanságok és a csalás lehetősége, mint abban az esetben, ha az adózó egyetlen adóhatósághoz tartozna; az ellenőrzések és a kontrollok könnyebbek és szigorúbbak lennének.

A javaslat költségeit nem lehet pontosan megbecsülni, mivel a javaslatra nincs korábbi példa, és nem állnak rendelkezésre olyan célzott adatok, amelyeket megbízhatóan fel lehetne használni pontos becslések készítéséhez. Mindazonáltal a jelentés ismerteti a kkv-k és az adóhatóságok potenciális költségeit, és néhány becslést is tartalmaz. A költségek az egyszerűsítésből származó becsült haszonhoz képest várhatóan alacsonyak lesznek. Ezek a becslések a hatásvizsgálat 3. mellékletében találhatók.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat célja az adófizetőkre és az adóhatóságokra nehezedő szabályozási terhek csökkentése. Az adómegfelelési költségek terhet rónak a kkv-kra, és a csökkentésük jelentős előnyt jelent majd a kezdeményezés végrehajtásában. A megfelelési költségek becsült csökkenése a hatásvizsgálatban szerepel.

A kezdeményezés célkitűzéseinek arányos módon történő elérése érdekében a kezdeményezés előnyben részesített alternatívája az 1. alternatíva. A más tagállam(ok)ban állandó telephellyel rendelkező kkv-knak lehetőségük lesz arra, hogy központjuk adószabályait alkalmazzák az állandó telephelyeik adóköteles eredményének kiszámításához. Ennek az adózó rendelkezésére bocsátott mérlegelési jogkörnek hatékonyan csökkentenie kell a szabályozásból eredő terheket. A kkv-k valószínűleg akkor választják a részvételt, ha a szabályok által kínált egyszerűsítésből előnyük származhat. Ellenkező esetben továbbra is a meglévő szabályokat alkalmazzák majd. Ily módon a javaslat hatálya biztosítja, hogy a kkv-k megfelelési költségei alacsonyak maradjanak. Végezetül, mivel a javaslat elsődleges célja az egynél több tagállamban adóalanyisággal rendelkező, határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások igényeinek kezelése, számos mikrovállalkozás valójában nem tartozik majd a hatálya alá.

A javaslat az adóhatóságok, különösen a fogadó tagállamok adóhatóságai számára is előnyös lesz a munkateher várható csökkenéséből adódóan, mivel az adóbevallás benyújtása, illetve az adó megállapítása és beszedése a központ szerinti tagállamban központosul. Az utóbbira háruló többletmunkát bizonyos mértékig ellensúlyozza azon jogviták és eljárások számának csökkenése, amelyek jelenleg abból erednek, hogy különböző szabályokat alkalmaznak ugyanarra a jövedelemre vagy ügyletekre.

•Alapjogok

Ez a javaslat várhatóan nem gyakorol jelentős hatást az alapjogokra. A javasolt intézkedések összeegyeztethetők az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokkal, szabadságokkal és elvekkel15. A javaslat 18. cikke kifejezetten biztosítani fogja a személyes adatok védelmét. Az egyenlő versenyfeltételek megteremtésével, a határokon átnyúló tevékenységek útjában álló akadályok felszámolásával és egy kiszámíthatóbb adórendszer megteremtésével a javaslat segít megelőzni a vállalkozás szabadságát érintő hátrányos megkülönböztetést, illetve indokolatlan korlátozásokat is.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A részleteket lásd a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban. Kérjük, vegye figyelembe, hogy e javaslat várhatóan nem jár jelentős költségvetési vonzattal, mivel ezek a vonzatok a központ szerinti és a fogadó tagállamok közötti információcserére korlátozódnak.

5. EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság 5 évvel az irányelv szabályai alkalmazásának kezdőnapját követően felülvizsgálja a tagállamokban fennálló helyzetet, és jelentést tesz közzé.

Az irányelv végrehajtásának nyomon követése és értékelése céljából kezdetben időt kell hagyni, és minden szükséges segítséget meg kell adni a tagállamoknak az uniós szabályok megfelelő végrehajtásához. A Bizottság az irányelv hatálybalépése után öt évvel értékeli az irányelv alkalmazását, és annak működéséről jelentést tesz a Tanácsnak. Adott esetben az említett jelentéshez csatolni lehet az irányelv módosítására vonatkozó javaslatot. A tagállamoknak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan releváns információt, amelyre az értékelés céljából szükség lehet.

Az értékelés mellett a kezdeményezés eredményessége és hatékonysága a következő, előre meghatározott mutatók segítségével rendszeresen és folyamatosan nyomon lesz követve: a kkv-k megfelelési költségei az árbevételükhöz és a javasolt egyszerűsítést nem alkalmazó, hasonló kkv-khoz viszonyítva; az egyszerűsítést választó kkv-k száma; azon kkv-k száma, amelyek a határokon átnyúló terjeszkedéshez állandó telephelyet hoztak létre; azon kkv-k száma, amelyek leányvállalat alapítása miatt kikerülnek a hatály alól; a hatály alá tartozó kkv-k árbevétele a javasolt egyszerűsítést nem alkalmazó, hasonló kkv-khoz viszonyítva.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tárgy

Az irányelv egyszerűsített megközelítést ír elő az EU-ban határokon átnyúló tevékenységet folytató önálló kkv-k állandó telephelyeinek más tagállamokban történő adóztatása tekintetében. Az egyszerűsített megközelítés elnevezése „központ szerinti adózás” (1. cikk). Ez a megoldás az állandó telephelyek adóköteles eredményének kiszámítására vonatkozó adózási szabályokra korlátozódik, és nem érinti az állandó telephely szerinti tagállamban alkalmazott szociális biztonsági szabályokat, sem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló meglévő kétoldalú egyezményeket.

Hatály

A szabályok hatálya azokra az önálló kkv-kra korlátozódik, amelyek kizárólag állandó telephelyeken keresztül működnek egy vagy több tagállamban (2. cikk).

Jogosultsági követelmények, választási lehetőség és kizárások

A jogosult kkv-knak lehetőségük lesz arra, hogy az állandó telephelyeik adóköteles eredményeit kizárólag a központjuk szerinti tagállam adózási szabályai alapján számítsák ki, míg az alkalmazandó adókulcsok továbbra is azon tagállamok adókulcsai maradnak, amelyben az állandó telephelyek találhatók. A választási lehetőséget és annak megújítását azonban – a szabályok megkerülésével kapcsolatos potenciális kockázatok kezelése érdekében – szigorú jogosultsági követelmények korlátozzák (3. és 9. cikk). A választási lehetőség öt évre szól (7. cikk), kivéve, ha a központ időközben máshová helyezi át adóügyi illetőségét, vagy ha az állandó telephelyek együttes árbevétele eléri a központ árbevételének legalább háromszorosát (8. cikk), amely esetben a központ szerinti adózási szabályok alkalmazásának lehetősége megszűnik.

Az egyes ötéves időszakok végén a kkv-k jogosultak lesznek korlátozások nélkül további öt évre megújítani választásukat, amennyiben továbbra is megfelelnek a jogosultsági követelményeknek (9. cikk).

A jogosultságra és a rendszerből való kilépésre vonatkozó rendelkezéseket úgy alakították ki, hogy csökkentsék a visszaéléseket és az olyan adótervezési gyakorlatok lehetőségét, mint például a központ szándékos áthelyezése egy másik, alacsony adókulcsa miatt vonzó tagállamba. Ha egy önálló kkv úgy dönt, hogy leányvállalatot hoz létre, vagy állandó telephelyeinek együttes árbevétele eléri a központ árbevételének legalább a kétszeresét, illetve ha már nem is minősül kkv-nak, az ötéves időszak lejártakor nem kaphatja meg újból a központ szerinti adózási szabályok alkalmazásának lehetőségét (10. cikk).

Központosított eljárások

Az egyablakos rendszer lehetővé teszi a hatálya alá tartozó kkv-k számára, hogy csak a központjuk szerinti tagállam adóhatóságával kelljen kapcsolatba lépniük mind a részvételi eljárás, mind az adóbevallás benyújtására vonatkozó kötelezettség és az adófizetés tekintetében (6., 9., 11. és 14. cikk). Az „adóbevallást benyújtó szervezet” valamennyi állandó telephely esetében a kkv központja lesz. A kkv-k így egyetlen adóbevallást nyújtanak be a központ szerinti adóhatósághoz (a továbbiakban: adóbevallást befogadó hatóság) (11. cikk). Ez az adóhatóság ezt követően átutalja az ebből származó adóbevételeket minden olyan tagállamnak, ahol a kkv állandó telephelyet tart fenn (14. cikk). Ez a megközelítés megszünteti a bonyolult folyamatokat és a kapcsolódó költségeket, amelyek abból adódnak, hogy több különböző adórendszerrel és adóhatósággal kell foglalkozni.

A központ szerinti tagállam az azon tagállamokban alkalmazandó adómértékeket alkalmazza, ahol a kkv állandó telephelyeket tart fenn, majd az ebből származó adóbevételeket átutalja ezen tagállamoknak (12. cikk).

Az irányelv rendelkezik az érintett adóhatóságok közötti időszerű és egyszerűsített információcseréről (11. és 14. cikk), különösen az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv 8 által létrehozott meglévő keret felhasználásával. Az ilyen információcserét úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az ezen irányelv által kitűzött igényeknek és egyszerűsítési célnak.

Ellenőrzések, fellebbezések és viták

Az egyes tagállamok továbbra is illetékesek maradnak a joghatóságuk alá tartozó állandó telephelyek ellenőrzésével kapcsolatban, és közös ellenőrzéseket is kérhetnek, amelyek cselekvési kötelezettséget rónak a felkért tagállamra (13. cikk).

Végül a szabályok ilyen típusú, választható alkalmazásának velejárója, hogy korlátozott esetekben a versenytorzulás kockázatával jár, mivel előfordulhat, hogy a hasonló vállalkozásokra eltérő adózási szabályok vonatkoznak. Az előnyök azonban egyértelműen felülmúlják ezeket a kockázatokat, és a rendszer mindenekelőtt azokat a további és jelentős adómegfelelési költségeket kompenzálja, amelyeket az állandó telephellyel rendelkező kkv-k egyébként viseltek volna.

2023/0320 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS IRÁNYELVE

a mikro-, kis- és középvállalkozások által alkalmazható, központ szerinti adórendszer létrehozásáról és a 2011/16/EU irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére 9 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 10 ,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unióban jelenleg nincs közös megközelítés a vállalkozások adóalapjának kiszámítására. Az uniós vállalkozások ezért különböző társaságiadó-rendszerek szabályait kötelesek betartani attól függően, hogy melyik tagállamban működnek.

(2)A 27 különböző uniós társaságiadó-rendszer egymás mellett létezése és kölcsönhatása bonyolulttá teszi az adómegfelelést, és egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára. Ez a helyzet erőteljesebb hatást gyakorol a kkv-kra, mint a nagyobb adózókra, ami egyre nyilvánvalóbb, hiszen a globalizáció és a gazdaság digitalizációja jelentősen megváltoztatta a határok és az üzleti modellek megítélését. A kormányok arra irányuló kísérletei, hogy alkalmazkodjanak ehhez az új valósághoz, eltérő tagállami válaszlépéseket eredményezett, ami a belső piac további torzulásához vezetett. Emellett elkerülhetetlen, hogy a különböző jogi keretek eltérő adóhatósági gyakorlatokhoz vezetnek a tagállamokban. Ez gyakran hosszadalmas, kiszámíthatatlan és következetlen eljárásokat és magas megfelelési költségeket von maga után.

(3)A belső piacon folytatott üzleti tevékenységek sokfélesége különböző megoldásokat tesz szükségessé különböző vállalkozások számára a határokon átnyúló tevékenységeik kapcsán felmerülő jelenlegi kihívások kezeléséhez. A nagyobb vállalkozásokkal szemben a valamely csoporthoz nem tartozó kisebb vállalkozások nehezebben tudnak határokon átnyúlóan terjeszkedni. Ezért e kisebb vállalkozásoknak nagyobb terhet jelent megbirkózni a bonyolult eljárásokkal és magas megfelelési költségekkel. Nyilvánvaló tehát, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a terjeszkedés kezdeti szakaszában olyan megoldásra van szükségük, mint például az adóköteles eredmény kiszámításának egyszerűsített mechanizmusa, amennyiben kizárólag állandó telephelyek révén folytatnak határokon átnyúló tevékenységet.

(4)A más tagállam(ok)ban működő kkv-k esetében fennálló adózási bizonytalanság és az ismeretlen adórendszer szabályainak való megfelelés nehézségeinek orvoslása érdekében (ami a kkv-k külföldi terjeszkedésének egyik fő akadálya) az állandó telephelyek adóköteles eredményét azon tagállam szabályai alapján kell kiszámítani, amelyben a központ (a kkv székhelye) adóügyi illetőséggel rendelkezik. Ez azt is jelenti, hogy alkalmazandók maradnak az állandó telephelynek tulajdonított nyereségre vonatkozó azon elvek, amelyeket az állandó telephely szerinti tagállam és a központ szerinti tagállam közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, alkalmazandó kétoldalú egyezmény rögzít. Annak biztosítása érdekében, hogy az új szabályok az egyszerűsítés lehetőségét jelentsék a kkv-k számára, alkalmazásukat opcionálissá kell tenni, és így azt az adófizetők választására kell bízni.

(5)A visszaélésszerű adózási gyakorlatok megelőzése érdekében konkrét adóvisszaélés elleni szabályok kerültek kidolgozásra, például a kkv-k adóügyi illetőségének áthelyezésével kapcsolatos adókikerülési kockázatok kezelésére, és ezáltal azt megelőzendő, hogy a központ adózási megfontolások alapján kerüljön kiválasztásra. Ennek megfelelően nyomon kellene követni az állandó telephely(ek)nek tulajdonított árbevétel alakulását annak érdekében, hogy továbbra is másodlagos tevékenységet folytassanak a központ által végzendő fő tevékenységhez képest. Ily módon a szabályokkal nem lehetne visszaélni azáltal, hogy üres központokat hoznak létre, miközben az üzleti tevékenységek nagy része külföldön zajlik. Hasonlóképpen, az adózást egyszerűsítő rendszerhez való jogosultságot, valamint a választási lehetőség megszűnését és megújítását szigorú feltételekhez kell kötni. Ezeket a feltételeket a központ árbevételének az állandó telephely(ek) árbevételéhez viszonyított arányára vonatkozó követelményekkel kell összekapcsolni. A cél annak további hangsúlyozása lenne, hogy az állandó telephely(ek)en keresztül folytatott üzleti tevékenység pusztán a központ fő tevékenységének kiterjesztése lehet. Ezen túlmenően az adózást egyszerűsítő keret alkalmazása melletti döntés után annak kötelező időtartamra kell szólnia, hogy elkerülhetők legyenek az olyan helyzetek, amikor a központ adóügyi illetőségét gyakran áthelyezik az alkalmi és rövid távú előnyös adózási helyzetek kihasználása érdekében.

(6)A nemzetközi hajózás olyan sajátos tevékenységi ágazat, amely számos tagállamban külön adórendszerek hatálya alá tartozik. Ezek a rendszerek főként abból állnak, hogy az adóalapot az üzemeltetett hajók tonnatartalma (azaz szállítási kapacitása) alapján számítják ki, nem pedig a vállalat tényleges nyeresége vagy vesztesége alapján. Ebből kiindulva azokat a kkv-kat, amelyeknek hajótéradó-rendszer hatálya alá tartozó hajózási tevékenységekből származó jövedelme van, ki kell zárni a kkv-kra vonatkozó egyszerűsítési szabályok alkalmazása alól az állandó telephelynek tulajdonított ilyen jövedelem tekintetében. Ez a kizárás elkerülné a további bonyodalmakat, amelyek a kkv-kra vonatkozó adózási szabályokat egyszerűsítő keret és a hajótéradó-rendszerek közötti kölcsönhatásból várhatóan adódnának. Ezenkívül egy ilyen esetleges komplikáció aránytalannak tűnne, tekintettel arra, hogy egyes tagállamokban nincsenek ilyen egyedi adórendszerek. Más tevékenységi ágazatok nem lennének kizárva az irányelv hatálya alól.

(7)A javaslat célja az eljárások jelentős egyszerűsítése, ezért egyablakos rendszert kell bevezetni, amelynek keretében a benyújtott adóbevallással, az adómegállapításokkal és az állandó telephely(ek) által fizetendő adó beszedésével egyetlen adóhatóság („adóbevallást befogadó hatóság”), a központ szerinti tagállam adóhatósága foglalkozna. A tagállamok adóügyi szuverenitását teljes mértékben tiszteletben tartva az ellenőrzések, a fellebbezések és a vitarendezési eljárások elsősorban belföldi hatáskörben, az adott tagállam eljárási szabályaival összhangban maradnának. Az egyablakos rendszer működésének támogatása érdekében alapvető fontosságú lenne a közös ellenőrzések előírása, amelyek együttműködési kötelezettséget rónak a központ szerinti tagállamra, amennyiben az állandó telephely szerinti adóhatóság az adózó adóköteles eredményének kiszámítására irányuló ellenőrzést kér.

(8)A hatály nemzeti sajátosságokból eredő széttagoltságának elkerülése érdekében a hatály alá tartozó kkv-k a 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 11 meghatározott kkv-k.

(9)Annak biztosítása érdekében, hogy az érintett tagállamok időben hozzáférjenek az adókra vonatkozó releváns információkhoz, az információkat az Unió által kifejlesztett közös kommunikációs hálózaton (a továbbiakban: CCN-hálózat) keresztül automatikusan meg kell osztani. A 2011/16/EU tanácsi irányelvet 12 ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)Az adózási szempontból releváns információk tagállamok közötti közlésére és megosztására, az adók beszedésére és átutalására, valamint az adózás egyszerűsítésére irányuló rendszer működésének felülvizsgálatára vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 13 megfelelően kell gyakorolni.

(11)Emellett annak érdekében, hogy a kkv-k szükségtelen további adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az ezen irányelvben meghatározott adórendelkezésekre vonatkozó információkat az (EU) 2018/1724 rendelettel 14 összhangban az egységes digitális kapun keresztül hozzáférhetővé kell tenni. Az egységes digitális kapu egyablakos rendszert biztosít a határokon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára a belső piac működése szempontjából releváns információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások online nyújtásához.

(12)Ezen irányelv bizonyos nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el adott esetben a kkv-k jogi formáiról és a nyereségadókról (amelyek hatálya alá a kkv-k ezen formái tartoznak) szóló I–IV. mellékletek naprakésszé tételére vonatkozóan annak érdekében, hogy belefoglalja az I–IV. mellékletben felsoroltakhoz hasonló jellemzőkkel bíró jövőbeli jogi formákat és adókat. Ezzel összefüggésben különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 15 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(13)Mivel a javasolt szabályok megfelelő végrehajtása minden egyes tagállamban döntő fontosságú a többi tagállam adóalapjának védelme szempontjából, ezt a végrehajtást és érvényesítést a Bizottságnak nyomon kell követnie. Ezért a tagállamoknak rendszeresen közölniük kell a Bizottsággal az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti intézkedések területükön történő végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó konkrét információkat, a statisztikákat is beleértve. A javasolt új szabályok hatékonyságának értékelése érdekében a Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk és más rendelkezésre álló adatok alapján értékelést kell készítenie, amelyhez adott esetben a szabályok módosítására irányuló javaslatot kell csatolnia. A Bizottság jelentését közzé kell tenni.

(14)A tagállamok az ezen irányelv szerinti személyes adatokat kizárólag a jogosultsági követelmények ellenőrzése és az állandó telephelyek adókötelezettségének megállapítása céljából kezelhetik. A személyes adatok ezen célból végzett kezelésének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletnek.

(15)Az irányelv adatmegőrzési időről rendelkezik, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megfeleljenek az elévülési szabályok nagy részének, és ezáltal szorosan kövessék az ilyen nemzeti szabályokat a kezdő időpont vagy a felfüggesztés tekintetében. Az adatmegőrzési idő azonban nem lehet hosszabb annál, mint ami annak biztosításához szükséges, hogy az illetékes adóhatóságok megállapíthassák az adókötelezettségeket, ezáltal egyensúlyt teremtve az adóhatóság adók megfelelő megállapításának és beszedésének biztosítására vonatkozó képessége, valamint az adózók jogbiztonsághoz való joga között.

(16)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ezen irányelv célja különösen, hogy teljeskörűen biztosítsa a személyes adatok védelméhez való jognak és a vállalkozás szabadságának a tiszteletben tartását.

(17)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki […]-án/-én véleményt nyilvánított.

(18)Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a belső piacon állandó telephely(ek) útján működő bizonyos kkv-kra vonatkozó adószabályok egyszerűsítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – a 27 különböző társaságiadó-rendszer közötti kölcsönhatás okozta meglévő kihívások miatt – e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy

Ez az irányelv szabályokat állapít meg a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő kkv-k állandó telephelyei adóköteles eredményének kiszámítására vonatkozóan („központ szerinti adózási szabályok”).

2. cikk
Hatály

(1)Ez az irányelv az alábbi kritériumoknak megfelelő kkv-kra vonatkozik:

a)valamely tagállam joga szerint jöttek létre, és az I. és II. mellékletben felsorolt társasági formák valamelyikét öltik;

b)valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkeznek az adott tagállam adójogszabályaival összhangban, beleértve a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményeket is;

c)közvetlenül vagy tulajdonosaik szintjén a III. és IV. mellékletben felsorolt nyereségadó, vagy bármely más, hasonló jellemzőkkel rendelkező adó hatálya alá tartoznak;

d)a 2013/34/EU irányelv 16 szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak számítanak (kkv-k);

e)más tagállamokban kizárólag egy vagy több állandó telephelyen keresztül működnek;

f)nem képezik a 2013/34/EU irányelv szerinti, pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoport részét, és olyan önálló vállalkozást alkotnak, amely megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

–nem a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 13. pontja értelmében vett társult vállalkozás,

–nem a 2003/361/EK bizottsági ajánlás melléklete 3. cikkének 3. pontja értelmében vett kapcsolt vállalkozás.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a következőkre vonatkozó tagállami jogszabályok változásainak figyelembevétele érdekében módosítsa az I–IV. mellékletet:

a)valamely tagállam joga szerint létrehozott szervezetek jogi formái (I. és II. melléklet);

b)az ezen szervezetekre közvetlenül vagy tulajdonosaik szintjén vonatkozó nyereségadók vagy bármely más, hasonló jellemzőkkel rendelkező adó (III. és IV. melléklet).

(3)Ez az irányelv nem érintheti az állandó telephely szerinti tagállamnak az alkalmazandó adókulcs meghatározására vonatkozó jogát, sem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények alkalmazhatóságát, sem az állandó telephely szerinti tagállamban a munkavállalók szociális védelmére vonatkozó szabályokat.

3. cikk
Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.„állandó telephely”: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményben, illetve ennek hiányában a nemzeti jogban meghatározott, másik tagállamban található állandó üzletviteli hely;

2.„központ”: a 2. cikk (1) bekezdésében említett kkv, amely más tagállam(ok)ban kizárólag egy vagy több állandó telephelyen keresztül működik;

3.„központ szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a 2. cikk (1) bekezdésében említett kkv adóügyi illetőséggel rendelkezik;

4.„központ szerinti adózási szabályok”: a központ szerinti tagállam azon adózási szabályai, amelyeket a központ és állandó telephelyei adóköteles eredményének kiszámításához használnak;

5.„fogadó tagállam”: az a tagállam, amelyben a 2. cikk (1) bekezdésében említett kkv állandó telephelye található;

6.„állandó telephely adóköteles eredménye”: a központ szerinti adózási szabályokkal összhangban kiszámított adóköteles nyereség vagy veszteség;

7.„adóbevallást befogadó hatóság”: a központ szerinti tagállam illetékes adóhatósága;

8.„központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallás”: a 2. cikk (1) bekezdésében említett kkv által benyújtott adóbevallás, amely tartalmazza a központ és az állandó telephely(ek) központ szerinti adózási szabályokkal összhangban kiszámított adóköteles eredményeit.

II. FEJEZET
Központ szerinti adózás

4. cikk
Jogosultsági követelmények

(1)A központ abban az esetben dönthet úgy, hogy a más tagállamban található állandó telephelye(i) tekintetében a központ szerinti adózási szabályokat alkalmazza, amennyiben megfelel az alábbi követelményeknek:

a)az állandó telephelyei együttes árbevétele az elmúlt két pénzügyi évben nem haladta meg a központ által elért árbevétel kétszeresének megfelelő összeget;

b)az elmúlt két pénzügyi évben a központ szerinti tagállamban rendelkezett adóügyi illetőséggel;

c)az elmúlt két pénzügyi évben teljesítette a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételt.

(2)Ha a központ úgy dönt, hogy az (1) bekezdéssel összhangban a központ szerinti adózási szabályokat alkalmazza, akkor ezeket a szabályokat kell alkalmaznia minden más tagállamban található állandó telephelyére. Ha egy másik tagállamban új állandó telephelyet hoz létre, az adott állandó telephelyre a létesítés időpontjától kezdve a központ szerinti adózás szabályait kell alkalmaznia.

5. cikk
Kizárás a központ szerinti adózási szabályok alól

Amennyiben a központ hajózási tevékenységekből származó jövedelemre tesz szert, és ez a jövedelem a központ szerinti tagállamban hajótéradó-rendszer hatálya alá tartozik, az adott központot ki kell zárni a központ szerinti adózási szabályok alkalmazásának lehetősége alól a más tagállamokban található állandó telephelyei tekintetében, amennyiben ezek hajózási tevékenységekből származó jövedelemre tesznek szert.

6. cikk
A központ szerinti adózási szabályok alkalmazására vonatkozó választási lehetőség gyakorlása

(1)Az a központ, amely úgy dönt, hogy állandó telephelyeire a központ szerinti adózási szabályokat alkalmazza, döntéséről értesíti az adóbevallást befogadó hatóságot, és közli a fogadó tagállam(ok) nevét. Az értesítést legalább három hónappal az azon pénzügyi évet megelőző pénzügyi év vége előtt kell megtenni, amelyben a kkv meg kívánja kezdeni a központ szerinti adózási szabályok alkalmazását.

(2)Az adóbevallást befogadó hatóság ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a 4. cikkben meghatározott jogosultsági követelmények, és megállapításairól az (1) bekezdésben említett értesítéstől számított két hónapon belül tájékoztatja a központot.

(3)Amennyiben a jogosultsági követelmények teljesülnek, az adóbevallást befogadó hatóság az (1) bekezdésben említett értesítéstől számított két hónapon belül tájékoztatja a fogadó tagállamok adóhatóságait arról, hogy az érintett állandó telephelyek adóköteles eredményét a következő pénzügyi évtől a központ szerinti adózási szabályokkal összhangban kell kiszámítani, a központ szerinti tagállamban alkalmazott szabályok szerint. A fogadó tagállam(ok) adóhatóságai közli(k) az adóbevallást befogadó hatósággal az alkalmazandó adókulcsot.

Az első albekezdésben említett információkat a 2011/16/EU irányelv [8ae.] cikkében említett automatikus információcsere útján kell közölni.

A fogadó tagállam a 13. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban megtámadhatja az adóbevallást befogadó hatóságnak a jogosultsági követelmények teljesítésére vonatkozó határozatát. Az ilyen eljárások ellenére a kkv-k megkezdhetik a központ szerinti adózási szabályok alkalmazását.

Ha az adóbevallást befogadó hatóság arra a következtetésre jut, hogy a jogosultsági követelmények nem teljesülnek, az (1) bekezdésben említett értesítéstől számított két hónapon belül tájékoztatja a központot, és a központ a nemzeti joggal összhangban fellebbezhet ellene.

(4)Amennyiben valamely fogadó tagállam arra a következtetésre jut, hogy egy kkv jelenléte a területén állandó telephelynek minősül, erről tájékoztatja az adóbevallást befogadó hatóságot. Ezen információk alapján az adóbevallást befogadó hatóság tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes adóhatóságát arról, hogy a központ állandó telephelyei tekintetében a központ szerinti adózási szabályokat alkalmazza-e.

7. cikk
A központ szerinti adózási szabályok alkalmazására vonatkozó választási lehetőség időtartama

(1)Annak a központnak, amely úgy döntött, hogy a központ szerinti adózási szabályokat alkalmazza egy vagy több fogadó tagállamban található állandó telephelyeire, öt pénzügyi évig kell alkalmaznia ezeket a szabályokat.

(2)Az (1) bekezdésben említett időszak végén a központ szerinti adózási szabályok a fogadó tagállamokban található állandó telephelyek tekintetében hatályukat vesztik, kivéve, ha a központ a 9. cikkben meghatározott eljárással összhangban értesíti az adóbevallást befogadó hatóságot arról, hogy meg kívánja újítani a központ szerinti adózási szabályok alkalmazására vonatkozó választási lehetőségét.

8. cikk
A központ szerinti adózási szabályok alkalmazására vonatkozó választási lehetőség megszűnése

(1)A központ szerinti adózási szabályok alkalmazásának választási lehetősége a 7. cikk (1) bekezdésében említett ötéves időszak lejárta előtt megszűnik az alábbi okok bármelyike miatt:

a)a 2. cikk (1) bekezdésében említett kkv az adóügyi illetőségét a központ szerinti tagállamból máshová helyezi át;

b)az elmúlt két pénzügyi évben az állandó telephelyei együttes árbevétele meghaladta a központ árbevétele háromszorosának megfelelő összeget.

(2)Az (1) bekezdésben említett esetek bármelyikének fennállása esetén a központ szerinti adózási szabályok nem alkalmazandók az azt a pénzügyi évet követő pénzügyi évtől kezdődően, amelyben az (1) bekezdésben említett okok felmerülnek.

(3)Az adóbevallást befogadó hatóság annak a pénzügyi évnek a vége előtt tájékoztatja a fogadó tagállamokat az (1) bekezdésben említett megszűnésről, amelyben a megszűnés okai felmerültek.

(4)Ha a 2. cikk (1) bekezdésében említett kkv másik tagállamba helyezi át adóügyi illetőségét, dönthet úgy, hogy a 4–7. cikkel összhangban az adóügyi illetősége szerinti új tagállamnak a központ szerinti adózási szabályait alkalmazza. Ezt új választási lehetőségnek kell tekinteni.

9. cikk
A központ szerinti adózási szabályok alkalmazására vonatkozó választási lehetőség megújítása

(1)Ha a központ meg kívánja újítani választási lehetőségét, erről legalább hat hónappal a 7. cikk (1) bekezdésében említett időszak vége előtt értesíti az adóbevallást befogadó hatóságot, és jegyzéket készít a fogadó tagállamok nevéről. Az adóbevallást befogadó hatóság ellenőrzi, hogy a kkv továbbra is megfelel-e a 4. cikkben meghatározott jogosultsági követelményeknek.

(2)Az adóbevallást befogadó hatóság az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül megerősíti a választási lehetőség megújítását, miután meggyőződött arról, hogy a 4. cikkben meghatározott jogosultsági követelmények teljesülnek. Döntéséről tájékoztatja a központot, és tájékoztatást ad arról, hogy a 10. cikkben meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. Az adóbevallást befogadó hatóság az (1) bekezdésben említett értesítéstől számított négy hónapon belül a fogadó tagállamok adóhatóságait is tájékoztatja a megújításról.

10. cikk
Kizárás a központ szerinti adózási szabályok alkalmazására vonatkozó választási lehetőség megújítása alól

A központ nem jogosult a központ szerinti adózási szabályok alkalmazására vonatkozó választási lehetőség megújítására, ha a központ szerinti adózási szabályok kezdeti alkalmazásának ötéves időszaka alatt az alábbi helyzetek bármelyike fennállt:

a)bármely két pénzügyi évben, külön-külön véve, az állandó telephelyek együttes árbevétele meghaladta a központ árbevétele kétszeresének megfelelő összeget;

b)a kkv egy vagy több leányvállalatot hozott létre az Unión belül vagy azon kívül;

c)a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kritérium két egymást követő pénzügyi évben nem teljesült.

11. cikk
A központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallás benyújtása, adómegállapítás és a hatóságok közötti koordináció

(1)A központ a központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallást az adóbevallást befogadó hatósághoz nyújtja be.

(2)A központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallásban a következő információknak kell szerepelniük:

a)a kkv adóköteles eredménye tekintetében fennálló adókötelezettsége a központ szerinti tagállamban;

b)a kkv más tagállamokban található egyes állandó telephelyek adóköteles eredménye tekintetében fennálló adókötelezettsége. Az adókötelezettséget az adott fogadó tagállam nemzeti adókulcsának az adóköteles eredményre történő alkalmazásával kell megállapítani, a központ szerinti adózási szabályokkal összhangban kiszámítva.

(3)Amennyiben a kkv egy vagy több állandó telephelye a fogadó tagállam joga szerint nem köteles külön pénzügyi beszámolót készíteni, a központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallásban a következő információknak kell szerepelniük:

a)az állandó telephely(ek)nek tulajdonítható eszközök és kötelezettségek;

b)a más tagállamokban található állandó telephely(ek)nek tulajdonítható nyereség.

(4)Az adóbevallást befogadó hatóság a következő határozatokat adja ki:

a)adómegállapítási határozat a központnak;

b)adómegállapítási határozattervezet az egyes állandó telephelyeknek.

(5)Az adóbevallást befogadó hatóság a 14. cikkben meghatározott szabályokkal összhangban eljuttatja a fogadó tagállamok adóhatóságainak a következő dokumentumokat és információkat:

a)a központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallás a pénzügyi beszámoló és minden egyéb vonatkozó dokumentum másolatával együtt, a központ szerinti tagállam joga által előírt és elkészített módon;

b)adómegállapítási határozattervezet az érintett állandó telephely(ek)nek;

c)szükség esetén bármely egyéb információ, amely lehetővé teszi a további nemzeti vagy regionális, nem nyereségalapú vagy nyereségalapú adók vagy illetékek, illetve a személyi jövedelemadó egyéb, egymással összefüggő jellemzőinek megállapítását, a fogadó tagállam adószabályaival összhangban.

Az e bekezdésben említett információkat a 2011/16/EU irányelv [8ae.] cikkében említett automatikus információcsere útján kell közölni.

(6)A fogadó tagállam adóhatósága a kézhezvételtől számított két hónapon belül elfogadja vagy elutasítja az (5) bekezdés b) pontjában említett adómegállapítási határozattervezetet, és erről tájékoztatja az adóbevallást befogadó hatóságot.

(7)Ha a fogadó tagállam adóhatósága elfogadja az adómegállapítási határozattervezetet, vagy nem reagál a (6) bekezdésben említett határidőn belül, az adómegállapítási határozattervezet jogerőre emelkedik, és ellene a központ az adóbevallást befogadó hatóság előtt, a központ szerinti tagállam nemzeti szabályaival összhangban nyújthat be fellebbezést.

(8) Ha a fogadó tagállam adóhatósága elutasítja az adómegállapítási határozattervezetet, akkor a fogadó tagállam és a központ szerinti tagállam közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, alkalmazandó kétoldalú egyezmény rendelkezéseinek megfelelően felülvizsgálja ezt az adómegállapítás-tervezetet az állandó telephelynek tulajdonított nyereség tekintetében. Az állandó telephelynek tulajdonított nyereség 2011/16/EU irányelv 8ae. cikkével összhangban történő felülvizsgálatát és az adóbevallást befogadó hatóság erről való tájékoztatását követően az adóbevallást befogadó hatóság a központ szerinti tagállam adózási szabályaival összhangban újraszámítja az adóköteles eredményt, és ez a tagállam felülvizsgált adómegállapítási határozatot ad ki. Az adózó e felülvizsgált adómegállapítási határozat ellen a központ szerinti tagállam bíróságai előtt fellebbezhet. Az állandó telephelynek tulajdonítható nyereség összegével kapcsolatos vitákat a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, alkalmazandó kétoldalú egyezménnyel vagy a 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelv 17 rendelkezéseivel összhangban kell rendezni.

(9)Ha a fogadó tagállam adószabályai értelmében az állandó telephely munkavállalóival kapcsolatos bizonyos költségek adózási szempontból levonhatók, amennyiben a vonatkozó összegeket a munkavállaló szintjén adóztatják vagy társadalombiztosítási járulékok terhelik, és a központ szerinti tagállamban nincs olyan hasonló adóügyi megítélés, amely lehetővé tenné az ilyen levonást, a központ és a fogadó tagállam megfelelő intézkedéseket hoz az esetleges eltérések megelőzésére.

12. cikk
A fogadó tagállam(ok)ban található állandó telephely(ek) által fizetendő adó beszedése

(1)A központ az adóbevallást befogadó hatóságon keresztül rendezi a nyereségadó-kötelezettségeket mind a saját adóköteles eredménye, mind pedig a fogadó tagállam(ok)ban található állandó telephely(ek) adóköteles eredménye tekintetében.

(2)Az adóbevallást befogadó hatóság beszedi a központ Unión belül található minden egyes állandó telephelye adókötelezettségének megfelelő adót, alkalmazza az adott fogadó tagállam adókulcsát, és átutalja a vonatkozó összeget az adott fogadó tagállam illetékes hatóságának.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az állandó telephely(ek) adókötelezettségének megfelelő adó beszedéséhez és a központ szerinti tagállam által a fogadó tagállam részére történő átutalásához szükséges gyakorlati intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

13. cikk
Ellenőrzések, jogorvoslatok és vitarendezés

(1)Eltérő rendelkezés hiányában ezen irányelv szabályai nem érintik a tagállamok helyi adóellenőrzésekre, jogorvoslati lehetőségekre és eljárásokra irányadó nemzeti szabályait, illetve az uniós szinten rendelkezésre álló vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, alkalmazandó kétoldalú adóegyezményekben előírt vitarendezési mechanizmusokat.

(2)A fogadó tagállam adóhatósága kérheti az adóbevallást befogadó hatósággal közös ellenőrzés lefolytatását az állandó telephely adóköteles eredményének a központ szerinti adózási szabályokkal összhangban történő kiszámítására, az állandó telephelynek tulajdonított nyereségre és/vagy az alkalmazandó adókulcsra vonatkozóan. A közös ellenőrzéseket a 2011/16/EU tanácsi irányelvvel 18 összhangban kell lefolytatni. A fent említett irányelv rendelkezései ellenére a megkeresett illetékes hatóság elfogadja a fogadó tagállam hatóságainak ilyen kérelmét.

14. cikk
A 2011/16/EU irányelv módosításai

1.A 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelv 19 a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk 9. pontja a következőképpen módosul:

a)az a) alpont helyébe a következő szöveg lép: „a) a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a–8ae. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az említett tagállam információgyűjtésre és -kezelésre szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni.”;

b)a c) alpont helyébe a következő szöveg lép: „c) a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, valamint a 8a–8ae. cikk kivételével ezen irányelv minden egyéb rendelkezésének alkalmazásában az a) és b) alpont szerinti, előre meghatározott információk rendszeres közlése.”

2.Az irányelv a következő 8ae. cikkel egészül ki:

„8ae. cikk

A kiválasztással kapcsolatos kötelező automatikus információcsere alkalmazási köre és feltételei a központ szerinti adózási szabályok, a központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallások és adómegállapítás-tervezetek alkalmazásának választása esetén

1.1.Ha a mikro-, kis- és középvállalkozások által alkalmazható, központ szerinti adórendszer létrehozásáról szóló irányelv 20 3. cikkének 2. pontjában meghatározott valamely központ, amely úgy dönt, hogy az említett irányelv 6. cikkével összhangban a központ szerinti adózási szabályokat alkalmazza állandó telephelyeire, megfelel az ilyen szabályok alkalmazásához szükséges jogosultsági követelményeknek, a központ szerinti tagállam illetékes hatósága automatikus információcsere útján közli az állandó telephely szerinti tagállam illetékes hatóságával, hogy az érintett állandó telephely adóköteles eredményét a központ szerinti adózási szabályokkal összhangban kell kiszámítani. Ezen információközlésre a központ által a központ szerinti adózási szabályok alkalmazása melletti döntésről küldött értesítéstől számított két hónapon belül kerül sor.

1.2.Az állandó telephely szerinti tagállam illetékes hatósága a központ szerinti tagállam illetékes hatósága által a központ szerinti adózási szabályok alkalmazása melletti döntésről küldött értesítéstől számított három hónapon belül közli a központ szerinti tagállam illetékes hatóságával a területén található állandó telephely(ek) adókötelezettségének megállapítása céljából alkalmazandó adókulcsot.

1.3.A központ szerinti tagállam illetékes hatósága automatikus információcsere útján közli az e cikk (2) bekezdésében meghatározott információkat az állandó telephely(ek) szerinti tagállam(ok) illetékes hatóságával/hatóságaival a 21. cikk alapján elfogadott gyakorlati intézkedésekkel összhangban.

1.4.A tagállam illetékes hatósága által az (1) bekezdés szerint továbbítandó információk a következők:

i.a központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallás;

ii. a központ szerinti tagállam joga által előírt és elkészített pénzügyi beszámoló és minden egyéb vonatkozó dokumentum másolata;

iii.adómegállapítási határozattervezet az érintett állandó telephely(ek)nek;

iv.szükség esetén bármely egyéb információ, amely lehetővé teszi a további nemzeti vagy regionális, nem nyereségalapú vagy nyereségalapú adók vagy illetékek, illetve a személyi jövedelemadó egyéb, egymással összefüggő jellemzőinek megállapítását, a fogadó tagállam adószabályaival összhangban.

1.5.Az információcserére közvetlenül az adómegállapítás-tervezet kiadását követően, de legkésőbb a kiadást követő egy hónapon belül kerül sor.

1.6.Amennyiben az állandó telephely(ek) szerinti tagállam adóhatósága a központ szerinti tagállam által kiadott adómegállapítási határozattervezet elutasítását követően a fogadó tagállam és a központ szerinti tagállam közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, alkalmazandó kétoldalú egyezmény rendelkezéseinek megfelelően felülvizsgálja az adómegállapítási határozattervezetet az állandó telephelynek tulajdonított nyereség tekintetében, az állandó telephely(ek) szerinti tagállam illetékes hatósága a felülvizsgált adómegállapítási határozat kiadásától számított egy hónapon belül közli azt a központ szerinti tagállam illetékes hatóságával az állandó telephely adóköteles eredményének újraszámítása, felülvizsgált adómegállapítási határozat kiadása és az adó beszedése céljából.

1.7.A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az e 8. cikkben említett információközlés formájának, tartalmának és nyelvi követelményeinek meghatározásához szükséges gyakorlati intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 26. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

2.A 20. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A 8., 8ac. és 8ae. cikk szerinti automatikus információcseréhez a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében elfogadott, az automatikus információcserét megkönnyítő szabványos számítógépesített formátumot kell alkalmazni.”

III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet 21 értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

16. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal].

(3)A Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) bekezdésben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról haladéktalanul értesíti a Tanácsot.

(6)A 2. cikk (2) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanács a jogi aktusról való értesítést követő két hónapon belül nem emelt ellene kifogást, vagy ha a Tanács az említett időtartam leteltét megelőzően tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk
Az Európai Parlament tájékoztatása

A Bizottságnak tájékoztatni kell az Európai Parlamentet arról, ha felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, továbbá ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy a hatáskör-átruházását visszavonta.

18. cikk
Adatvédelem

(1)A tagállamok az ezen irányelv szerinti személyes adatokat az ezen irányelv 4., 9. és 11. cikkében említett jogosultsági követelmények ellenőrzése és az adókötelezettség megállapítása céljából kezelhetik. A személyes adatoknak a jogosultsági követelmények ellenőrzése vagy az adókötelezettség ezen irányelvvel összhangban történő megállapítása céljából történő kezelése során a tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelőnek minősülnek az ezen irányelv szerinti tevékenységeik körében.

(2)Az ezen irányelvvel összhangban kezelt információk – beleértve a személyes adatokat is – csak addig őrizhetők meg, amíg az ezen irányelv céljainak eléréséhez, különösen a jogosultsági követelmények ellenőrzéséhez és az adókötelezettség megállapításához szükségesek, az adatkezelőre vonatkozó nemzeti szabályokban foglalt elévülési idővel összhangban, de legfeljebb 10 évig.

19. cikk
Az irányelv működésének Bizottság általi felülvizsgálata

(1)Ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapjától számított öt év elteltével a Bizottság megvizsgálja és értékeli az irányelv működését, és erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság a jelentéshez adott esetben az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatot csatol.

(2)A tagállamok a (3) bekezdéssel összhangban közlik a Bizottsággal az irányelv értékeléséhez szükséges releváns információkat, beleértve a jogosult kkv-knak a választási lehetőséggel élő kkv-khoz viszonyított számára, azok árbevételére és az árbevételhez viszonyított megfelelési költségekre vonatkozó adatokat; az állandó telephely létrehozásával határokon átnyúlóan terjeszkedő kkv-k számára és a leányvállalat létrehozása miatt kizárt kkv-k számára, illetve a választási lehetőséggel élő kkv-k megfelelési költségeire vonatkozó adatokat.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a (2) bekezdésben említett, a tagállamok által az értékelés céljából benyújtandó információkat, valamint az ilyen információk közlésének formátumát és feltételeit.

(4)A Bizottsággal a (2) bekezdéssel összhangban közölt információkat a Bizottság az uniós intézményekre alkalmazandó rendelkezésekkel és az irányelv 18. cikkével összhangban, bizalmasan kezeli.

(5)A tagállamok által a (2) bekezdés értelmében a Bizottsággal közölt információk, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentés vagy dokumentum továbbítható a többi tagállamnak. A továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, a fogadó tagállam(ok) nemzeti jogában a hasonló információkra vonatkozóan előírtaknak megfelelően.

20. cikk
Átültetés

(1)A tagállamok 2025. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljenek ennek az irányelvnek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket az intézkedéseket 2026. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)Ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatást kapjon az irányelvvel szabályozott területen általuk tervezett legfontosabb törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről.

21. cikk
Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

22. cikk
Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

A Tanács (EU) 2023/XXX irányelve (XX) a mikro-, kis- és középvállalkozások által alkalmazható, központ szerinti adórendszer létrehozásáról és a 2011/16/EU irányelv módosításáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

Adópolitika.

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

X új intézkedés

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 22

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

A javaslat célja, hogy a belső piacot támogató adózási keretet hozzon létre, különösen a kkv-k számára. Jelenleg nincs közös társaságiadó-rendszer az uniós vállalkozások adóköteles jövedelmének kiszámítására, hanem 27 különböző nemzeti rendszer működik, ami megnehezíti és költségessé teszi a vállalkozások számára az üzleti tevékenység folytatását a belső piacon. A javaslat figyelembe veszi az adózási biztonság és a könnyebb adómegfelelés iránti igényt, és biztosítja ezeket egyes olyan kkv-k esetében, amelyek a terjeszkedés kezdeti szakaszában vannak, és így a származási tagállamuktól (a központ szerinti tagállamtól) eltérő tagállamokban adóalanyisággal rendelkeznek. Ennek érdekében a javaslat főleg egy kölcsönös elismerésen alapuló rendszerre épül, amelynek keretében a terjeszkedés szerinti tagállamok (ahol az állandó telephely található) elfogadják, hogy a központ szerinti állam adózási szabályait kell alkalmazni a területükön található állandó telephelyek adóköteles eredményeinek kiszámítása során.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

Konkrét célkitűzés

1. A javaslat első konkrét célkitűzése a kkv-k megfelelési költségeinek csökkentése. A javaslat olyan közös keretet biztosít az uniós vállalkozások számára, amely lehetővé teszi, hogy – szemben a jelenlegi helyzettel – egyetlen egységes adózási szabályrendszert alkalmazzanak, amikor egy másik tagállamban állandó telephely útján folytatnak üzleti tevékenységet, tehát a vállalkozások számára kevesebb erőforrást igényel majd a megfelelés.

2. Másodszor, a javaslat ösztönözni kívánja mindenekelőtt a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedését annak kezdeti szakaszában.

3. Harmadszor, a javaslat hozzá fog járulni az egyenlő versenyfeltételek biztosításához a kkv-k belső piaci részvétele tekintetében, hiszen a kkv-k adómegfelelési költségei jellemzően aránytalanul magasak, ami pedig jelentősen befolyásolja üzleti döntésüket más nagyobb gazdasági szereplőkhöz képest.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat az adószabályok olyan közös keretét vezeti be, amely lehetővé teszi a hatálya alá tartozó kkv-k számára, hogy továbbra is az általuk ismert adószabályok alkalmazzák (a származási tagállam adószabályai: központ szerinti adózási szabályok) abban az esetben is, ha egy másik tagállamban állandó telephelyen keresztül folytatnak tevékenységet. Fő célja, hogy egyszerűsítéseket vezessen be az adófizetők számára, valamint ösztönözze a növekedést és a beruházásokat a belső piacon, miközben egyenlő versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

Konkrét célkitűzések	Mutatók	Mérési eszközök
A kkv-k megfelelési költségeinek csökkentése	·A kkv-k megfelelési költségei az árbevételükhöz és a javasolt egyszerűsítést nem alkalmazó, hasonló kkv-khoz viszonyítva	·A kkv-kat érintő adóügyi kérdésekről az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által, lehetőség szerint külső támogatással, a tagállamok adóhatóságaival együttműködésben végzett felmérés ·Az Európai Bizottság számára készített, a kkv-k teljesítményéről szóló tanulmány e mutatókra vonatkozó adatokat biztosító kérdések beillesztésével aktualizált változatának használata ·Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság által az ezen információk birtokában lévő tagállami adóhatóságokhoz eljuttatott, összesített adatokról szóló felmérés · ·A tagállami adóhatóságoktól az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósághoz beérkezett adatok ·Különböző uniós fórumok felhasználása a nemzeti hatóságoktól és a kkv-k képviselőitől kapott észrevételek beszerzése érdekében ·
A kkv-k határokon átnyúló terjeszkedésének ösztönzése	·Az egyszerűsítést választó kkv-k száma ·Azon kkv-k száma, amelyek a határokon átnyúló terjeszkedéshez állandó telephelyet hoztak létre ·Azon kkv-k száma, amelyek leányvállalat alapítása miatt kikerülnek a hatály alól ·Az érdekelt felek visszajelzései a központ szerinti adózási szabályok gyakorlati alkalmazásáról és hatásairól
Egyenlő versenyfeltételek biztosítása a kkv-k belső piaci részvétele tekintetében	·Azon kkv-k száma, amelyek a határokon átnyúló terjeszkedéshez állandó telephelyet hoztak létre ·A hatály alá tartozó kkv-k árbevétele a javasolt egyszerűsítést nem alkalmazó, hasonló kkv-khoz viszonyítva ·Az érdekelt felek visszajelzései a központ szerinti adózási szabályok gyakorlati alkalmazásáról és hatásairól

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A rendszer választható az állandó telephely(ek)en keresztül határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k számára. Nehéz előre jelezni a rendszert választó adófizetők méretét/számát.

Az információcsere célzott, és csak az érintett tagállamok (a központ szerinti tagállam és a fogadó tagállamok) között zajlik.

Amennyiben valamely központ megfelel a követelményeknek, és úgy dönt, hogy alkalmazza a központ szerinti adózási szabályokat, a vonatkozó dokumentumokat, például az adóbevallásokat, adómegállapításokat és pénzügyi kimutatásokat az érintett tagállamok megosztják egymás között. A fogadó tagállam által a központ szerinti tagállammal megosztandó adatok korlátozott köre az alkalmazandó adókulcsra is kiterjed.

Az érintett tagállamok tisztviselőinek munkája és a közöttük zajló kommunikáció megkönnyítése érdekében a Bizottságnak el kell fogadnia a szükséges gyakorlati intézkedéseket, beleértve a tagállamok közötti információközlés egységesítésére irányuló intézkedéseket is.

Az automatikus információcsere céljából a központ szerinti tagállamoknak és a többi fogadó tagállamnak meg kell osztaniuk egymással az e javaslatban előírt információkat az érintett tagállamok közötti kétoldalú hálózaton keresztül, elektronikus úton, az EU közös, valamennyi tagállama számára hozzáférhető kommunikációs hálózatának (CCN) segítségével. Az alkalmazandó sémát a Bizottság dolgozza ki később. A Bizottság feladata lesz a tagállamok rendelkezésére bocsátani az információcserére szolgáló CCN-platformot, és továbbra is korlátozott hozzáféréssel rendelkező adatfeldolgozó marad. A javaslat általánosságban a DAC alapján jelenleg használt gyakorlati intézkedéseket fogja alkalmazni.

Ami az információcseréhez használandó formátum kidolgozásának időzítését illeti, a tagállamoknak és a Bizottságnak a javaslat elfogadását követően időre lenne szükségük ahhoz, hogy létrehozzák a tagállamok közötti információcserét lehetővé tevő rendszereket. Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

A tagállamok egyedi intézkedései nem garantálnák a hatékony és eredményes megoldást arra, hogy megvalósítható közös adózási keretet biztosítsanak a határokon átnyúló tevékenységet folytató kkv-k számára. Ahelyett, hogy az egyes tagállamok külön-külön emberi erőforrásokat szentelnének ugyanazon, határokon átnyúló tevékenységet folytató adózó adókötelezettségeinek megállapítására, ezeket a rendelkezésre álló erőforrásokat az érintett adóhatóságok közötti információcsere révén ezentúl közösen, hatékonyabb és célzottabb módon fogják felhasználni. Az uniós megközelítés előnyösebbnek tűnik, mivel megkönnyítheti e hálózat működtetését és a kommunikációt, koherensebb, továbbá csökkenti az adófizetőkre és az adóhatóságokra háruló adminisztratív terheket.

1.5.2.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A kezdeményezés új mechanizmus. A hatásvizsgálatban előnyben részesített alternatíva a teljes körű egyablakos rendszer. Ez az alternatíva azt jelenti, hogy a központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallást központilag, az adóbevallást befogadó hatóság kezelné, ahogyan a központra és az állandó telephelyekre vonatkozó külön adómegállapításokat is, míg az ellenőrzések, a fellebbezések és a vitarendezés elsősorban helyi szinten maradna, összhangban a nemzeti adóügyi szuverenitással. Ez az alternatíva előnyben részesíti az egyszerűséget, és észszerűen alacsony szinten tartja az adóhatóságok adminisztratív terheit, ugyanakkor megteremti a lehető legjobb egyensúlyt az egyablakos rendszer egyszerűsége és a tagállamok nemzeti hatóságainak szerepe között. Ennek, ha fokozatosan is, csökkentenie kell a kkv-k és az adóhatóságok megfelelési költségeit, és elő kell segítenie, hogy a belső piac a növekedéshez és beruházásokhoz megfelelő környezet legyen.

A központ szerinti tagállam és a fogadó tagállam közötti kétoldalú hálózat fontos szerepet fog játszani az egyensúly fenntartásában. A tagállamok törekedni fognak a zökkenőmentes kommunikáció, valamint a megfelelő módon és időben lezajló információcsere biztosítására.

1.5.3.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A Bizottság a 21. századi társasági adózásról szóló bizottsági közleményben kötelezettséget vállalt arra, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő a kkv-k egyszerűsített adóztatásáról, amelyet Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében is megerősített. A javaslat lehetőség szerint ki fogja használni a DAC keretében már létrehozott vagy fejlesztés alatt álló eljárásokat, intézkedéseket és informatikai eszközöket.

1.5.4.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

A kezdeményezés végrehajtási költségeit csak az automatikus információcsere-rendszer központi elemei tekintetében fogják uniós költségvetésből finanszírozni. A tervezett intézkedések végrehajtása egyébként a tagállamok feladata lesz.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

X határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 23

X Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Ez a javaslat a CCN-hálózatot használó automatikus információcsere meglévő keretére és rendszereire épül. A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve, végrehajtási intézkedések révén ki kell dolgoznia az információcsere egységes számítógépesített formanyomtatványait és formátumait. A tagállamok közötti információcserét lehetővé tevő közös kommunikációs CCN-hálózatot illetően a Bizottság felelős a szóban forgó hálózat kifejlesztéséért és működtetéséért, a tagállamok pedig vállalják, hogy létrehozzák a CCN-hálózaton keresztül történő információcserét lehetővé tevő megfelelő hazai infrastruktúrát.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

Az irányelv végrehajtásának nyomon követése és értékelése céljából kezdetben időt és minden szükséges segítséget meg kell adni a tagállamoknak az uniós szabályok megfelelő végrehajtásához.

A tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el, és meg kell adniuk a birtokukban lévő minden olyan lényeges információt, amelyre a Bizottságnak értékelés céljából szüksége lehet.

Az értékelés mellett a kezdeményezés eredményességét és hatékonyságát néhány előre meghatározott mutató segítségével rendszeresen nyomon lesz követve:

– a kkv-k megfelelési költségei az árbevételükhöz és a javasolt egyszerűsítést nem alkalmazó, hasonló kkv-khoz viszonyítva,

– az egyszerűsítést választó kkv-k száma,

– azon kkv-k száma, amelyek a határokon átnyúló terjeszkedéshez állandó telephelyet hoztak létre,

– azon kkv-k száma, amelyek leányvállalat alapítása miatt kikerülnek a hatály alól,

– a hatály alá tartozó kkv-k árbevétele a javasolt egyszerűsítést nem alkalmazó, hasonló kkv-khoz viszonyítva.

A tagállamoknak értékelés céljából jelenteniük kell ezeket az adatokat a Bizottságnak.

A Bizottság 5 év elteltével felülvizsgálja a tagállamokban fennálló helyzetet, és jelentést tesz közzé.

Az eredményeket a Bizottság az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2031. december 31-ig benyújtandó jelentésébe fogja belefoglalni, amelyhez adott esetben módosító javaslatot csatol.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A kezdeményezés végrehajtása a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaira (adóhatóságaira) támaszkodik. Ők felelnek saját nemzeti rendszereik és a javaslat céljából a CCN-hálózaton keresztül történő információcseréhez szükséges módosítások finanszírozásáért.

A Bizottság biztosítja a tagállamok adóhatóságai közötti információcserét lehetővé tevő infrastruktúrát. A Bizottság finanszírozza az információcserék lebonyolításához szükséges rendszereket, amelyeknek át kell esniük a fő ellenőrzési elemeken, nevezetesen a közbeszerzési szerződésekre, a közbeszerzés technikai ellenőrzésére, a kötelezettségvállalások előzetes vizsgálatára és a kifizetések előzetes vizsgálatára vonatkozóan.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A javasolt beavatkozás egy nyilatkozatra épülő rendszeren fog alapulni, mivel a megosztandó adóügyi információk az adózó által az adóbevallásokban és a pénzügyi kimutatásokban közölt információkra támaszkodnak. Ez magában foglalja annak kockázatát, hogy a hatály alá tartozó, a javaslatban foglalt tartalmi kritériumok alapján önértékelésre kötelezett kkv-k elmulasztják a nyilatkozattételt vagy hamis nyilatkozatot tesznek. A tagállamok ezt követően adómegállapítási határozatokat adnak ki, így ellenőrizhetik ezeket az önértékeléseket. Az ilyen ellenőrzések során a tagállamoknak évente meg kell osztaniuk a Bizottsággal a többek között az ellenőrzött szervezetek számát és a meg nem felelés miatti szankciókat is tartalmazó statisztikákat.

A javaslat nem tartalmaz a szankcionálásra vonatkozó keretet a jogi személyek és konstrukciók meg nem felelése jelentette kockázat kezelésére, mivel ez az egyes tagállamokban az adóügyi kérdések tekintetében már meglévő szankcionálási keretre támaszkodik. A szankciók végrehajtása és általánosabban a javaslat szabályainak való megfelelés biztosítása már most is a nemzeti adóhatóságok feladata. A szankciókat az államok maguk határozzák meg. Ezen túlmenően a nemzeti adóhatóságok ellenőrzéseket végezhetnek a meg nem felelés felderítése és az attól való elrettentés érdekében.

Közbeszerzési szerződések

A közbeszerzések tekintetében a költségvetési rendeletben meghatározott ellenőrzési eljárások: a közbeszerzési szerződést a Bizottság szolgálatai által a kifizetés érdekében végzett ellenőrzési eljárás után kötik meg, figyelembe véve a szerződéses kötelezettségeket, valamint a hatékony pénzgazdálkodást és általános irányítást. A csalás elleni intézkedésekről (ellenőrzések, jelentések stb.) a Bizottság és a kedvezményezettek között létrejött minden szerződés rendelkezik. Részletes feladatmeghatározást kell készíteni, amely az egyedi szerződés alapját képezi. Az elfogadási eljárás szigorúan a TAXUD TEMPO módszertant követi: a célkitűzéseket felülvizsgálják, szükség esetén módosítják, és végül kifejezetten elfogadják (vagy elutasítják). „Elfogadólevél” hiányában számla nem fizethető ki.

A közbeszerzés technikai ellenőrzése

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság végzi a célkitűzések ellenőrzését, és felügyeli a vállalkozók tevékenységét, valamint az általuk nyújtott szolgáltatásokat. Emellett rendszeresen minőség- és biztonság-ellenőrzéseket végez az alvállalkozóinál. A minőség-ellenőrzések során ellenőrzik az alvállalkozók tényleges folyamatainak a minőségterveikben meghatározott szabályoknak és eljárásoknak való megfelelését. A biztonság-ellenőrzések a konkrét folyamatokra, eljárásokra és rendszerekre koncentrálnak.

A fenti ellenőrzések mellett az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság elvégzi a hagyományos költségvetési ellenőrzéseket.

A kötelezettségvállalások előzetes vizsgálata

Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság valamennyi kötelezettségvállalását megvizsgálja a pénzügyi, közbeszerzési és megfelelési részleg vezetője. Ennek következtében a kötelezettségvállalás alá eső összegek 100 %-ára terjed ki az előzetes vizsgálat. Ez az eljárás magas szinten biztosítja az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

A kifizetések előzetes vizsgálata

A kifizetések 100 %-át előzetesen vizsgálják. Ezen túlmenően néhány kifizetést kiválasztanak a pénzügyi, a közbeszerzési és a megfelelési részleg vezetője által végzett előzetes vizsgálat céljából. A vizsgálat terjedelmére nem határoztak meg célt, mivel annak célja a kifizetések „véletlenszerű” ellenőrzése, annak megvizsgálása érdekében, hogy valamennyi kifizetést az előírásoknak megfelelően készítettek-e elő. A fennmaradó kifizetéseket a hatályos szabályok szerint naponta dolgozzák fel.

A közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők nyilatkozatai

Valamennyi közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő az érintett éves tevékenységi jelentést alátámasztó nyilatkozatokat ír alá. E nyilatkozatok a program szerinti műveletekre vonatkoznak. A közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők nyilatkoznak arról, hogy a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó műveleteket a pénzgazdálkodás hatékonyságának alapelvével összhangban hajtották végre, hogy az alkalmazott irányítási és ellenőrzési rendszerek kellő biztosítékot nyújtottak az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét illetően, valamint hogy az ezekhez a műveletekhez kapcsolódó kockázatokat megfelelően azonosították, jelentették, és végrehajtották a kockázatokat enyhítő intézkedéseket.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

A kialakított ellenőrzési mechanizmusok lehetővé teszik az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság számára, hogy kellőképpen biztosítsa a kiadások minőségét és szabályszerűségét, valamint csökkentse a meg nem felelés kockázatát. A fenti ellenőrzési stratégiai intézkedések a 2 %-ban megjelölt célérték alá csökkentik a lehetséges kockázatokat, és valamennyi kedvezményezettet elérik. A további kockázatcsökkentést szolgáló kiegészítő intézkedések aránytalanul magas költséget eredményeznének, és ezért ilyenek nincsenek előirányozva. A fenti ellenőrzési stratégia végrehajtásával járó összköltség – a Fiscalis 2027 program keretébe tartozó valamennyi kiadás tekintetében – az összes kifizetés 1,6 %-ára van korlátozva. Ez az arány várhatóan a jelenlegi kezdeményezés tekintetében is megmarad. A program ellenőrzési stratégiája a meg nem felelés kockázatát gyakorlatilag nullára csökkenti, és a kapcsolódó kockázatokkal arányos marad.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanács rendeletben 24 , valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 25 foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – nyomozásokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy valamely támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy az e rendelet alapján finanszírozott szerződéssel összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény.

3.A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám: 03 04 0100

Diff./Nem diff. 26

EFTA-országoktól 27

tagjelölt országoktól 28

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1. – Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Az adórendszerek megfelelő működésének javítása

Diff.

NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

Diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Főigazgatóság: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság			Év: N 29	Év: N + 1	Év: N + 2	Év: N + 3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető		ÖSSZESEN
□ Operatív előirányzatok
Költségvetési sor 30 : 03.04.01	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0,200	0,400	0,200	0,100	0,090		0,990
	Kifizetési előirányzatok	(2a)		0,200	0,400	0,200	0,100	0,090	0,990
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)
	Kifizetési előirányzatok	(2b)
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 31
Költségvetési sor		(3)
Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (1a) + (1b) + (3)	0,200	0,400	0,200	0,100	0,090		0,990
	Kifizetési előirányzatok	= (2a) + (2b) + (3)		0,200	0,400	0,200	0,100	0,090	0,990

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (a belső szabályzat V. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

	2023	2024	2025	2026	2027	A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN
Főigazgatóság: Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
□ Humán erőforrás	0,170	0,170	0,080	0,080	0,040	0,540
□ Egyéb igazgatási kiadások	0,004	0,004	0,002	0,002	0,001	0,013
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság ÖSSZESEN	0,174	0,174	0,082	0,082	0,041	0,533

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉHEZ
tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,174

0,082

0,041

0,533

millió EUR (három tizedesjegyig)

		2023	2024	2025	2026	2027	ÖSSZESEN 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ÖSSZESEN
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,374	0,574	0,282	0,182	0,131	1,543
	Kifizetési előirányzatok	0,174	0,374	0,482	0,282	0,141	1,453

A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 			2023		2024		2025		2026		2027			2028		ÖSSZESEN
	KIMENETEK
	Típus 32	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám		Költség	Összesített szám	Összköltség
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 33 …
Specifikációk				0,200		0,300		0,170									0,670
Fejlesztés						0,090				0,010							0,100
Karbantartás										0,050		0,050			0,050		0,150
Támogatás								0,010		0,030		0,030			0,030		0,100
Képzés								0,010									0,010
Informatikai szolgáltatásmenedzsment (infrastruktúra, tárhelyszolgáltatás, licencek stb.)						0,010		0,010		0,010		0,010			0,010		0,050
1. konkrét célkitűzés részösszege				0,200		0,400		0,200		0,090		0,090			0,090		1,070
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS…
– Kimenet
2. konkrét célkitűzés részösszege
ÖSSZESEN				0,200		0,400		0,200		0,090		0,90			0,090		1,070

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év:
2023

Év:
2024

Év:
2025

Év:
2026

Év:
2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humán erőforrás	0,170	0,170	0,080	0,080	0,040	0,540
Egyéb igazgatási kiadások	0,004	0,004	0,002	0,002	0,001	0,013
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege
ÖSSZESEN	0,174	0,174	0,082	0,082	0,041	0,553

ÖSSZESEN

0,174

0,082

0,041

0,553

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

		2023	2024	2025	2026	2027	Összesen
□ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		1	1	1	0,5	0,25	1
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
□ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 35
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
XX 01 xx yy zz 36	– a központban
	– a küldöttségeknél
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		1	1	1	0,5	0,25	1

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A tagállamokkal folytatott megbeszélések és levelezés előkészítése; a formanyomtatványokkal, az informatikai formátumokkal és a központi adattárral kapcsolatos munka;

az informatikai rendszerrel kapcsolatos munka kihelyezése külső szolgáltatókhoz.

Külső munkatársak

Nincs adat

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket. Jelentős átprogramozás esetén mellékeljen Excel-táblát.

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

Fejtse ki, mire van szükség, meghatározva az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat, a megfelelő összegeket és a felhasználni javasolt eszközöket.

– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés:

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év: N 37	Év: N + 1	Év: N + 2	Év: N + 3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

(a) a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

(b) a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

(c)kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve 

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 38
		Év: N	Év: N + 1	Év: N + 2	Év: N + 3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

[…]

(1) Európai Bizottság (2022). Tax compliance costs for SMEs. An update and a complement: final report (A kkv-k megfelelési költségei. Frissítés és kiegészítés: zárójelentés) https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/70a486a9-b61d-11ec-b6f4-01aa75ed71a1

(2) COM(2005) 702: A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak – A kis- és középvállalkozások társaságiadó-jellegű akadályainak felszámolása a belső piacon – A székhely államának szabályai szerinti adózás elve lehetséges kísérleti projektjének felvázolása […] {SEC(2005)1785}.

(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért, COM(2020) 103 final.

(4) A késedelmes fizetésekről szóló irányelvet egy rendelet váltja fel, amely európai szabványt biztosít a kkv-k számára a felelős üzleti magatartásra vonatkozóan az egységes piacon.

(5) A késedelmes fizetésekről szóló irányelvet egy rendelet váltja fel, amely európai szabványt biztosít a kkv-k számára a felelős üzleti magatartásra vonatkozóan az egységes piacon.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(7) Európai Bizottság (2022). Tax compliance costs for SMEs. An update and a complement: final report (A kkv-k megfelelési költségei. Frissítés és kiegészítés: zárójelentés) https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/70a486a9-b61d-11ec-b6f4-01aa75ed71a1

(8)

A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(9) HL C […]., […]., […]. o.

(10) HL C […]., […]., […]. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(12) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(15) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(17)

A Tanács (EU) 2017/1852 irányelve (2017. október 10.) az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról (HL L 265., 2017.10.14., 1. o.).

(18) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(19) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(20) … irányelv [HL: kérjük az említett irányelv számának, dátumának, címének és HL-hivatkozásának beillesztését].

(21)

Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(22) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(23) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(25) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(26) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(27) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(28) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(29) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(30) A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(31) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(32) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(33) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

(34) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(35) AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(36) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(37) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(38) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE 34
bele nem tartozó előirányzatok

Humán erőforrás

Egyéb igazgatási
jellegű kiadások

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE
bele nem tartozó előirányzatok részösszege