This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0437
Proposal for a COUNCIL DECISION on the position to be taken on behalf of the European Union in the General Fisheries Commission for the Mediterranean and repealing Decision (EU) 2019/869
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/869 határozat hatályon kívül helyezéséről
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/869 határozat hatályon kívül helyezéséről
COM/2023/437 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.11.
COM(2023) 437 final
2023/0262(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/869 határozat hatályon kívül helyezéséről
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tervezett elfogadásával kapcsolatban a szervezet 2024 és 2028 között tartandó ülésein az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás
A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: GFCM-megállapodás) célja a tengeri biológiai erőforrások védelmének és biológiai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható hasznosításának, valamint az akvakultúra fenntartható fejlődésének biztosítása a megállapodás hatálya alá tartozó területen. A GFCM-megállapodás 1952-ben lépett hatályba. A GFCM-megállapodás módosításait 1963-ban, 1976-ban, 1997-ben és 2014-ben hagyták jóvá.
Az Európai Unió a GFCM-megállapodás szerződő fele, miután a 98/416/EK tanácsi határozat 1 útján jóváhagyta azt. Bulgária, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Málta, Románia és Szlovénia is szerződő fele a GFCM-megállapodásnak.
2.2.A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság
A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságot (a továbbiakban: GFCM) a GFCM-megállapodás hozta létre, hogy biztosítsa a tengerek biológiai erőforrásainak védelmét és biológiai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható hasznosítását, valamint az akvakultúra fenntartható fejlődését a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren és a kapcsolódó vizeken. A GFCM olyan állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások kezelését.
A GFCM tagjaként az Unió részvételi és szavazati joggal is rendelkezik a határozathozatali folyamatban. Az Unió hatásköréről a GFCM-megállapodáshoz tartozó külön nyilatkozat rendelkezik. Az Unió gyakorolja a szavazati jogokat azon tagállamok nevében, amelyek szerződő felei a megállapodásnak: amikor az Unió szavaz, akkor egyik tagállam sem vesz részt a szavazásban, és fordítva. A GFCM a jelen lévő és szavazatot leadó GFCM-tagok kétharmados többségével hozza meg határozatait.
2.3.A GFCM határozatai
Az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában a GFCM a szerződő felekre nézve kötelező erejű állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogadhat el.
A GFCM-megállapodás 13. cikkének (3) bekezdésével összhangban az intézkedések 120 nappal azt követően lépnek hatályba, hogy a GFCM értesíti róluk a szerződő feleket. Ha az értesítéstől számított 120 napon belül bármelyik szerződő fél kifogást emel a GFCM által elfogadott intézkedésekkel szemben, akkor rá nézve az intézkedések nem kötelezőek. Amennyiben a szerződő felek több mint egyharmada kifogást nyújt be, a többi szerződő fél nem köteles végrehajtani a kifogásolt intézkedést.
3.Az Európai Unió nevében képviselendő álláspont
A regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülésein az Unió nevében képviselendő álláspont kialakítása jelenleg egy kétlépcsős eljárásban történik. Az uniós álláspont alapelveit több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat. Ezt az álláspontot az egyes éves ülésekre informális bizottsági dokumentumok aktualizálják, melyeket a Tanácsnak jóvá kell hagynia.
A GFCM vonatkozásában ezt a megközelítést a 2019. május 14-i (EU) 2019/869 tanácsi határozat hajtotta végre, amely meghatározza a 2019–2023-as időszakban a GFCM-ben képviselendő uniós álláspontot. A határozat általános elveket tartalmaz, de a lehetséges mértékben figyelembe veszi a GFCM sajátosságait is. Ezen túlmenően a tagállamok által kifejezett kérésnek megfelelően a határozat rendelkezik az uniós álláspont évenkénti meghatározására szolgáló szokásos eljárásról.
Az (EU) 2019/869 tanácsi határozat az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 2 meghatározott új közös halászati politika alapelveit követte, figyelembe véve a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben 3 megfogalmazott célkitűzéseket is. Ezenkívül összhangba hozta az uniós álláspontot a Lisszaboni Szerződéssel.
Az (EU) 2019/869 tanácsi határozat előírja, hogy a 2024-es éves ülés előtt értékelni kell és megfelelő esetben felül kell vizsgálni az Unió álláspontját. Ezért ez a javaslat meghatározza a GFCM‑ben a 2024–2028-as időszakban képviselendő uniós álláspontot, és ezáltal felváltja az (EU) 2019/869 tanácsi határozatot.
E javaslat a halászat kapcsán figyelembe veszi az európai zöld megállapodást, nevezetesen a biológiai sokféleséggel 4 és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos 5 , valamint a „termelőtől a fogyasztóig” 6 stratégiát. Figyelembe veszi továbbá a műanyagokkal kapcsolatos stratégiát 7 és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet 8 is. Szintén tekintettel van a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közleményre 9 .
A jelenlegi felülvizsgálat figyelembe veszi a Máltán aláírt „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozatban 10 , a szófiai miniszteri nyilatkozatban 11 , valamint a földközi-tengeri és fekete-tengeri fenntartható halászatra és akvakultúrára vonatkozó, a 2030-ig tartó időszakra szóló GFCM-stratégiában 12 az Unió által a Földközi-tengerre és a Fekete-tengerre vonatkozóan tett nemzetközi szintű kötelezettségvállalásokat is.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magába foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 13 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A GFCM-et megállapodás, nevezetesen a GFCM-megállapodás hozta létre.
A GFCM által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. A GFCM-megállapodás 13. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktusok a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás és azon belül a következő jogszabályok tartalmát:
a Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról 14 ;
a Tanács 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról 15 ; valamint
az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről 16 .
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a GFCM-megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben az említett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése. A határozat felváltja a 2019–2023-as időszakra vonatkozó (EU) 2019/869 tanácsi határozatot.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2023/0262 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/869 határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Unió a 98/416/EK tanácsi határozat 17 útján megkötötte a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: GFCM-megállapodás). Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Horvátország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia is szerződő fele a GFCM-megállapodásnak.
(2)A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) olyan intézkedéseket fogad el, amelyek célja a halászati erőforrások hosszú távú megőrzésének és fenntartható hasznosításának, valamint az akvakultúra fenntartható fejlődésének biztosítása a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
(3)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, irányításuk pedig összhangban legyen a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hozzájáruljon az élelmiszer-ellátás biztosításához. A rendelet azt is előírja, hogy az Uniónak a halászati gazdálkodásban az elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia, és törekednie kell annak biztosítására, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és a maximális fenntartható hozamot biztosító szint felett tartsa a halászott fajok állományát. Rögzíti továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek elmélyítését és a tudományos szakvélemények kidolgozását, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy az Uniónak e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia külső halászati politikáját.
(4)A biológiai sokféleséggel 19 , az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással 20 kapcsolatos, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” 21 stratégiákkal összhangban alapvető fontosságú a természet védelme és az ökoszisztémák romlásának visszafordítása. Az éghajlatváltozásból és a biológiai sokféleség csökkenéséből eredő kockázatok nem veszélyeztethetik az egészséges tengeri ökoszisztémák által a halászok, a part menti közösségek és általában az emberiség számára nyújtott áruk és szolgáltatások elérhetőségét.
(5)A műanyagokra vonatkozó stratégia 22 konkrét intézkedéseket említ a műanyagok mennyiségének és a tengerszennyezésnek a csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére. A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 23 a tengerbe jutó műanyaghulladék mennyiségének 50 %-os és a környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének 30 %-os csökkentését irányozza elő.
(6)A nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közlemény 24 értelmében a tengeri biológiai sokféleség védelme és megőrzése az EU külső tevékenységének kulcsfontosságú prioritása. Az EU pedig világszerte a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és halászati szervek legjelentősebb szereplője. E szerepében az EU előmozdítja a halállományok fenntarthatóságát és a megalapozott tudományos szakvéleményeken alapuló átlátható döntéshozatalt, valamint fokozza a tudományos kutatást és erősíti a megfelelést.
(7)A Máltán aláírt „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozatot 2017. március 30-án elfogadó, a földközi-tengeri halászat fenntarthatóságáról szóló miniszteri konferencia, valamint a szófiai miniszteri nyilatkozatot 2018. június 7-én elfogadó, a fekete-tengeri halászattal és akvakultúrával foglalkozó magas szintű konferencia következtetései szerint az Unió GFCM-ben folytatott tevékenységének középpontjában az adatgyűjtés és a tudományos értékelés támogatása és javítása, egy ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodási keretrendszer létrehozása, a jogkövető, illetve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat felszámolására törekvő magatartás előmozdítása, a fenntartható kisüzemi halászat és akvakultúra támogatása, valamint a nagyobb fokú szolidaritás és koordináció biztosítása áll.
(8)A 2021-ben elfogadott, a földközi-tengeri és fekete-tengeri fenntartható halászatra és akvakultúrára vonatkozó, a 2030-ig tartó időszakra szóló GFCM-stratégia 25 integrálja és továbbfejleszti a korábbi miniszteri nyilatkozatokban foglalt kötelezettségvállalásokat és prioritásokat, ugyanakkor olyan intézkedésekre összpontosítva, amelyek sikeresebben kezelik az olyan súlyos kihívásokat, mint az éghajlatváltozás, a nem őshonos fajok, a szennyezés minden formája, illetve a veszélyeztetett fajok visszadobásának és járulékos fogásainak csökkentése és ellensúlyozása.
(9)Helyénvaló meghatározni a GFCM 2024–2028-as időszakban tartandó ülésein az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel a GFCM állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései kötelező érvényűek lehetnek az Unióra nézve, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás, nevezetesen az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 , az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 27 és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 28 tartalmát.
(10)Az Unió nevében a GFCM ülésein jelenleg képviselendő álláspontot az (EU) 2019/869 tanácsi határozat 29 írja elő. Az említett határozatot helyénvaló hatályon kívül helyezni és felváltani egy új, a 2024–2028-as időszakra vonatkozó határozattal.
(11)Tekintettel a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ennek ismeretében az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve a GFCM ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos adatokat és egyéb releváns információkat –, meg kell állapítani a 2024–2028-as időszakra az Unió álláspontjának évenkénti kialakítását szolgáló eljárást. Ezen álláspontoknak összhangban kell lenniük az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek a Szerződés 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elvével,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) ülésein az Unió nevében képviselendő álláspontot e határozat I. melléklete tartalmazza.
2. cikk
A GFCM ülésein képviselendő uniós álláspontot évenként, a II. mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.
3. cikk
Az I. mellékletben foglalt uniós álláspontot a Tanács legkésőbb a GFMC 2029-es éves üléséig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.
4. cikk
Az (EU) 2019/869 határozat hatályát veszti.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.11.
COM(2023) 437 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/869 határozat hatályon kívül helyezéséről
I. MELLÉKLET
Az Unió nevében a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságban (GFCM) képviselendő álláspont
1.ALAPELVEK
A GFCM keretében az Unió:
a)gondoskodik arról, hogy a GFCM által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással és a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;
b)törekszik a 2017. március 30-án Máltán aláírt „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozatban és a 2018. június 7-i szófiai miniszteri nyilatkozatban előirányzott lépések és kötelezettségvállalások megvalósítására, melyek célja az adatgyűjtés és a tudományos értékelés javítása, egy ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodási keretrendszer létrehozása, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat felszámolására törekvő jogkövető magatartás kialakítása, a fenntartható kisüzemi halászat és akvakultúra támogatása, valamint nagyobb fokú szolidaritás és koordináció biztosítása a Földközi-tengeren;
c)előmozdítja az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejött, a nemzeti joghatóságokon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének védelméről és fenntartható hasznosításáról szóló megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján (COP 15) született megállapodás céljait, különösen a tengeri biológiai sokféleség védelmének fokozását és a világ óceánjai 30 %-ának védett tengeri területek létrehozásával megvalósítandó védelmét;
d) hozzájárul az európai zöld megállapodás megvalósításához – beleértve a biológiai sokféleséggel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiákat, különösen a természet védelmét – és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia végrehajtásához, valamint Európa globális szerepének erősítéséhez;
e)törekszik megvalósítani a műanyagokkal kapcsolatos stratégia és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseit, nevezetesen a műanyaghulladék és a tengerszennyezés csökkentését;
f)az Unió által a közös halászati politika keretében meghatározott célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, nevezetesen előmozdítja az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett elővigyázatossági megközelítést és maximális fenntartható hozamokat, a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítését, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülését és csökkentését, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolását, a halászat által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálását, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászatból élők megfelelő életszínvonalának biztosítását és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételét;
g)összhangot biztosít a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel 1 ;
h)összhangot biztosít az EU nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendjéről szóló közös közleménynek a tengeri biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos célkitűzéseivel, valamint az e közös közleményről szóló tanácsi következtetésekkel;
i)elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását a GFCM-intézkedések előkészítésében és gondoskodik arról, hogy a GFCM keretében elfogadott intézkedések összhangban legyenek a GFCM-egyezmény célkitűzéseivel;
j)támogatja a regionális halászati gazdálkodási szervezetek bevált módszereivel összhangban lévő álláspontokat;
k)következetességre és szinergiára törekszik az Unió harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatai keretében követett politikájával és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció terén;
l)törekszik a GFCM-egyezmény hatálya alá tartozó területen egyenlő versenyfeltételeket elérni az uniós flotta számára az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának előmozdítására;
m)elősegíti a GFCM és más meglévő regionális halászati gazdálkodási szervezetek és regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint megbízatásuk erejéig és amennyiben ez releváns, a megfelelő globális szervezetekkel folytatott együttműködést;
n)előmozdítja a nem tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek közötti együttműködési mechanizmusokat a tonhallal foglalkozó szervezetek kóbei folyamatának mintájára.
2.IRÁNYVONALAK
Az Európai Unió – adott esetben – törekszik annak támogatására, hogy a GFCM a 2030-ig tartó időszakra szóló stratégiájával összhangban elfogadja az alábbi intézkedéseket:
a)a biológiai sokféleség megőrzését és teljes körű helyreállítását, az állományok fenntarthatóságát, valamint az éghajlatváltozással és a nem őshonos fajokkal kapcsolatos megfontolásoknak a döntéshozatali folyamatba való beépítését előmozdító intézkedések, többek között a megfelelő mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseknek a gazdálkodási tervekbe való beépítése révén;
b)a GFCM-egyezmény hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásaira vonatkozó, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, beleértve a GFCM által szabályozott élő tengeri biológiai erőforrásokra irányuló halászatban alkalmazandó teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat vagy erőkifejtési szabályozásokat, amelyek biztosítják a maximális fenntartható hozamot. Amennyiben szükséges, az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések között hozni kell kifejezetten a túlhalászott állományokra vonatkozó intézkedéseket is, hogy a halászati kapacitás összhangban legyen a halászati lehetőségekkel; a közös halászati politikáról szóló rendelet 29. cikkével összhangban amennyiben a Földközi-tenger egyes halállományai vagy halállománycsoportjai vonatkozásában többéves tervek kerültek elfogadásra uniós szinten, úgy ezeket figyelembe kell venni, amennyiben érintik az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésben meghatározott, a maximális fenntartható hozamhoz kapcsolódó célkitűzések végrehajtását;
c)az adatgyűjtést, a tudományos kutatást és a tudományosan megalapozott irányítási döntéseket, valamint a megfelelési bizottság megerősítését, a megfelelési kultúrát és az időszakos független teljesítmény-felülvizsgálatok végzését előmozdító intézkedések; valamint az ipar és a tudósok közötti jobb együttműködést előmozdító intézkedések;
d)az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységek megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések, ideértve az IUU-hajók jegyzékbe vételét és e jegyzékeknek a más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel való egyeztetését, valamint a halak és a halászati termékek nyomonkövethetőségének előmozdítását célzó, a fogási dokumentációs rendszerekre vonatkozó önkéntes iránymutatásokon alapuló intézkedéseket;
e)az egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések az ellenőrzés hatékonyságának és a GFCM keretében elfogadott intézkedések betartásának biztosítása érdekében;
f)a halászati tevékenységek és az akvakultúra tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, azokon belül a GFCM-egyezmény hatálya alá tartozó terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáinak és alapvető élőhelyeinek védelme a GFCM-egyezménnyel és a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban, valamint a nem szándékos fogások, különösen a veszélyeztetett tengeri fajok nem szándékos fogásainak lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedések;
g)a tengerszennyezés csökkentésére, a műanyagok tengerbe ürítésének megelőzésére, valamint a tengerben jelen lévő műanyagok által a tengeri biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatások csökkentésére irányuló intézkedések, beleértve a hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök (ALDFG) óceánra gyakorolt hatásának csökkentését, valamint az ilyen halászeszközök azonosításának és eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket a FAO halászeszközök jelölésére vonatkozó önkéntes iránymutatásai alapján;
h)a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltására irányuló intézkedések és a kifogott cápák uszonyostul való kirakodásának előírása;
i)az uniós joggal összhangban álló, fenntartható akvakultúra fejlesztését elősegítő fellépések;
j)adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) halászati ágazati munkafeltételekről szóló egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;
k)adott esetben közös megközelítések kidolgozása más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, különösen az ugyanabban a térségben gazdálkodókkal;
l)kiegészítő technikai intézkedések a GFCM kisegítő testületeinek és munkacsoportjainak tanácsai alapján;
m)a „MedFish4Ever” miniszteri nyilatkozat és a szófiai miniszteri nyilatkozat kötelezettségvállalásaival összhangban álló intézkedések.
II. MELLÉKLET
A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározása
A GFCM minden olyan ülése előtt, ahol e szervnek az Unióra joghatással bíró határozatot kell elfogadnia, gondoskodni kell arról, hogy az Unió nevében képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.
Ennek érdekében a Bizottság a GFCM minden ülése előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz vagy annak előkészítő szerveihez az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelyet a Tanács megvitat, majd elfogadja az Unió nevében képviselendő álláspont részleteit.
Amennyiben a GFCM valamely ülése során nem sikerül – a helyszínen sem – megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy annak előkészítői szervei elé.