This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0403
Proposal for a COUNCIL DECISION on the position to be taken on behalf of the European Union in the Northwest Atlantic Fisheries Organisation and repealing Decision (EU) 2019/863
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/863 határozat hatályon kívül helyezéséről
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/863 határozat hatályon kívül helyezéséről
COM/2023/403 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.11.
COM(2023) 403 final
2023/0280(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/863 határozat hatályon kívül helyezéséről
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Északnyugat‑atlanti Halászati Szervezetben (NAFO) az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tervezett elfogadásával kapcsolatban a szervezet 2024 és 2028 között tartandó ülésein az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény
Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény (a továbbiakban: NAFO-egyezmény) célja a NAFO létrehozásával – konzultációk és együttműködés formájában – hozzájárulni a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület (a továbbiakban: a szabályozási terület) halászati erőforrásainak optimális hasznosításához, észszerű kezeléséhez és megőrzéséhez. Az egyezmény 1979. január 1-jén lépett hatályba, és azóta négy alkalommal módosult.
A 2017. május 18-án hatályba lépett negyedik módosítás célja a NAFO korszerűsítése volt, a következők révén:
·az ökoszisztéma-alapú megközelítés meghonosítása a halászati gazdálkodásban,
·a NAFO döntéshozatali eljárásának leegyszerűsítése,
·a szerződő felek, a lobogó, illetve a kikötő szerinti államok kötelezettségeinek megerősítése, valamint
·egy hivatalos vitarendezési mechanizmus kidolgozása.
Az Európai Unió a NAFO-egyezmény részes fele, miután a 3179/78/EGK rendelettel 1 jóváhagyta azt. Az egyezmény negyedik módosítását az EU a 2010/717/EU tanácsi határozattal 2 erősítette meg.
2.2.Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet bizottsága
Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet bizottsága (NAFO-bizottság) a NAFO-egyezmény által létrehozott szerv, amely a szabályozási területen a halászati erőforrások kezeléséért és védelméért felel. Olyan állományvédelmi és végrehajtási intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az illetékessége alá tartozó halászati erőforrások optimális hasznosítását.
A NAFO-bizottság tagjaként az Unió részvételi és szavazati joggal is rendelkezik a határozathozatali folyamatban. A NAFO-bizottság konszenzussal hozza meg határozatait.
2.3.A NAFO-bizottság határozatai
Az illetékessége alá tartozó halászati tevékenységek vonatkozásában a NAFO-bizottság a szerződő felekre nézve kötelező erejű állományvédelmi és végrehajtási intézkedéseket fogadhat el.
A NAFO-egyezmény XIV. cikkének (1) bekezdésével összhangban az intézkedések 60 nappal azután lépnek hatályba, hogy a NAFO értesíti a szerződő feleket az intézkedésekről. Ha bármely szerződő fél az értesítéstől számított 60 napon belül kifogást emel valamely intézkedéssel szemben, akkor rá nézve az intézkedés nem kötelező.
3.Az Európai Unió nevében képviselendő álláspont
A regionális halászati gazdálkodási szervezetek éves ülésein az Unió nevében képviselendő álláspont kialakítása jelenleg egy kétlépcsős eljárásban történik. Az uniós álláspont alapelveit több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat. Ezt az álláspontot az egyes éves ülésekre informális bizottsági dokumentumok aktualizálják, melyeket a Tanácsnak jóvá kell hagynia.
A NAFO vonatkozásában ezt a megközelítést a 2019. május 19-i (EU) 2019/863 tanácsi határozat hajtotta végre, amely meghatározza a 2019–2023-as időszakban a NAFO-ban képviselendő uniós álláspontot. A határozat általános elveket tartalmaz, de a lehetséges mértékben figyelembe veszi a NAFO sajátosságait is. Ezen túlmenően a tagállamok által kifejezett kérésnek megfelelően a határozat rendelkezik az uniós álláspont évenkénti meghatározására szolgáló szokásos eljárásról.
Az (EU) 2019/863 tanácsi határozat az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 3 meghatározott új közös halászati politika alapelveit követte, figyelembe véve a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben 4 megfogalmazott célkitűzéseket is. Ezenkívül összhangba hozta az uniós álláspontot a Lisszaboni Szerződéssel.
Az (EU) 2019/863 tanácsi határozat előírja, hogy a 2024-es éves ülés előtt értékelni kell és megfelelő esetben felül kell vizsgálni az Unió álláspontját. Ezért ez a javaslat meghatározza a NAFO-ban a 2024–2028-as időszakban képviselendő uniós álláspontot, és ezáltal felváltja az (EU) 2019/863 tanácsi határozatot.
E felülvizsgálat a halászat kapcsán figyelembe veszi az európai zöld megállapodást, nevezetesen a biológiai sokféleséggel 5 és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos 6 , valamint a „termelőtől a fogyasztóig” 7 stratégiát. Figyelembe veszi továbbá a műanyagokkal kapcsolatos stratégiát 8 és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet 9 is. Szintén tekintettel van a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közleményre 10 .
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a kérdéses szervet szabályozó nemzetközi jog szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magába foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 11 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A NAFO-bizottságot megállapodás, nevezetesen a NAFO-egyezmény hozta létre.
A NAFO-bizottság által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. A NAFO-egyezmény XIV. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktusok a nemzetközi jog szerint kötelező érvényűek lesznek, és meghatározó módon befolyásolják az uniós szabályozás tartalmát, nevezetesen a következőket:
·a Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról 12 ;
·a Tanács 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról 13 ;
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről 14 , valamint
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/833 rendelete (2019. május 20.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról, az (EU) 2016/1627 rendelet módosításáról, valamint a 2115/2005/EK és az 1386/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 15 .
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a NAFO-egyezmény intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben az említett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése. A határozat felváltja a 2019–2023-as időszakra vonatkozó (EU) 2019/863 tanácsi határozatot.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2023/0280 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/863 határozat hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európai Unió a 3179/78/EGK tanácsi rendelet 16 útján megkötötte az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó együttműködésről szóló egyezményt (a továbbiakban: NAFO-egyezmény), amely létrehozta az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetet (a továbbiakban: NAFO). A 2010/717/EU tanácsi határozat 17 értelmében az Unió megkötötte a NAFO-egyezmény negyedik módosítását, amely létrehozta az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet Bizottságát (a továbbiakban: NAFO-bizottság).
(2)A NAFO-bizottság olyan intézkedéseket fogad el, amelyek célja biztosítani a NAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: szabályozási terület) található halászati erőforrások hosszú távú megőrzésének és fenntartható hasznosítását, illetve az ezen erőforrásoknak otthont adó tengeri ökoszisztémák megóvását. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
(3)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, irányításuk pedig összhangban legyen a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hozzájáruljon az élelmiszer-ellátás rendelkezésre állásához. A rendelet azt is előírja, hogy az Uniónak a halászati gazdálkodásban az elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia, és törekednie kell annak biztosítására, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és a maximális fenntartható hozamot biztosító szint felett tartsa a halászott fajok állományát. Rögzíti továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek elmélyítését és a tudományos szakvélemények kidolgozását, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy az Uniónak e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia külső halászati politikáját.
(4)A biológiai sokféleséggel 19 és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással 20 kapcsolatos, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” 21 stratégiával összhangban alapvető fontosságú a természet védelme és az ökoszisztémák romlásának visszafordítása. Az éghajlatváltozásból és a biológiai sokféleség csökkenéséből eredő kockázatok nem veszélyeztethetik az egészséges tengeri ökoszisztémák által a halászok, a part menti közösségek és általában az emberiség számára nyújtott áruk és szolgáltatások elérhetőségét.
(5)A műanyagokra vonatkozó stratégia 22 konkrét intézkedéseket említ a műanyagok mennyiségének és a tengerszennyezésnek a csökkentésére, valamint a tengeren elveszített vagy szándékosan hátrahagyott halászeszközök számának mérséklésére. A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 23 a tengerbe jutó műanyaghulladék mennyiségének 50 %-os és a környezetbe jutó mikroműanyagok mennyiségének 30 %-os csökkentését irányozza elő.
(6)A nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közlemény 24 értelmében a tengeri biológiai sokféleség védelme és megőrzése az EU külső tevékenységének kulcsfontosságú prioritása. Az EU pedig világszerte a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és halászati szervek legjelentősebb szereplője. E szerepében az EU előmozdítja a halállományok fenntarthatóságát és a megalapozott tudományos szakvéleményeken alapuló átlátható döntéshozatalt, valamint fokozza a tudományos kutatást és erősíti a megfelelést.
(7)Helyénvaló meghatározni a NAFO-bizottság 2024–2028-as időszakban tartandó ülésein az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel a NAFO állományvédelmi és végrehajtási intézkedései kötelező érvényűek lehetnek az Unióra nézve, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás, nevezetesen az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 25 , az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 26 ; valamint az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 és az (EU) 2019/833 európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmát.
(8)Az Unió nevében a NAFO-bizottság ülésein jelenleg képviselendő álláspontot az (EU) 2019/863 tanácsi határozat írja elő. Az említett határozatot helyénvaló hatályon kívül helyezni és felváltani egy új, a 2024–2028-as időszakra vonatkozó határozattal.
(9)Tekintettel a szabályozási területen található halászati erőforrások folyamatosan változó természetére, valamint arra, hogy ennek ismeretében az uniós álláspont kialakításánál figyelembe kell venni az új fejleményeket – ideértve a NAFO-bizottság ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos adatokat és egyéb releváns információkat –, meg kell állapítani a 2024–2028-as időszakra az Unió álláspontjának évenkénti kialakítását szolgáló eljárást. Ezen álláspontoknak összhangban kell lenniük az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek a Szerződés 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elvével,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) bizottságának ülésein az Unió nevében képviselendő álláspontot e határozat I. melléklete tartalmazza.
2. cikk
A NAFO-bizottság ülésein képviselendő uniós álláspontot évenként, a II. mellékletben foglaltak alapján kell megállapítani.
3. cikk
Az I. mellékletben szereplő uniós álláspontot a Tanács legkésőbb a NAFO-bizottság 2029-es éves üléséig értékeli és – adott esetben – felülvizsgálja a Bizottság javaslata alapján.
4. cikk
Az (EU) 2019/863 határozat hatályát veszti.
5. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
A Tanács 3179/78/EGK rendelete (1978. december 28.) az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezménynek az Európai Gazdasági Közösség általi megkötéséről (HL L 378., 1978.12.30., 1. o.).
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.7.11.
COM(2023) 403 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról és az (EU) 2019/863 határozat hatályon kívül helyezéséről
I. MELLÉKLET
Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetben (NAFO) az Európai Unió nevében képviselendő álláspont
1.ALAPELVEK
A NAFO keretében az Unió:
a)gondoskodik arról, hogy a NAFO által elfogadott intézkedések összhangban legyenek a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezményével, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló 1995. évi ENSZ-megállapodással és a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1993. évi megállapodással, valamint a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló 2009. évi FAO-megállapodással;
b)előmozdítja az ENSZ Tengerjogi Egyezménye keretében létrejött, a nemzeti joghatóságokon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének védelméről és fenntartható hasznosításáról szóló megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 15. konferenciáján (COP 15) született megállapodás céljait, különösen a tengeri biológiai sokféleség védelmének fokozását és a világ óceánjai 30 %-ának védett tengeri területek létrehozásával megvalósítandó védelmét;
c)hozzájárul az európai zöld megállapodás megvalósításához – beleértve a biológiai sokféleséggel és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiákat, különösen a természet védelmét – és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia végrehajtásához, valamint Európa globális szerepének erősítéséhez;
d)törekszik megvalósítani a műanyagokkal kapcsolatos stratégia és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseit, nevezetesen a műanyaghulladék és a tengerszennyezés csökkentését;
e)az Unió által a közös halászati politika keretében meghatározott célkitűzéseknek és elveknek megfelelően jár el, nevezetesen előmozdítja az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett elővigyázatossági megközelítést és maximális fenntartható hozamokat, a halászati gazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítését és a halászati tevékenységek környezeti hatásának mérséklését, a nem szándékos fogások lehető legnagyobb mértékű elkerülését és csökkentését, a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolását, a halászat által a tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt hatások minimalizálását, valamint – a gazdaságilag életképes és versenyképes uniós halászat támogatása révén – a halászatból élők megfelelő életszínvonalának biztosítását és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételét;
f)összhangot biztosít a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos 2012. március 19-i tanácsi következtetésekkel 1 ;
g)összhangot biztosít az EU nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendjéről szóló közös közleménynek 2 a tengeri biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos célkitűzéseivel, valamint az e közös közleményről szóló tanácsi következtetésekkel 3 ;
h)elősegíti az érdekelt felek megfelelő szerepvállalását a NAFO-intézkedések előkészítésében és gondoskodik arról, hogy a NAFO keretében elfogadott intézkedések összhangban legyenek a NAFO-egyezmény célkitűzéseivel;
i)támogatja a regionális halászati gazdálkodási szervezetek bevált módszereivel összhangban lévő álláspontokat;
j)következetességre és szinergiára törekszik az Unió harmadik országokkal fenntartott kétoldalú halászati kapcsolatai keretében követett politikájával és biztosítja az összhangot az egyéb uniós politikákkal, elsősorban a külkapcsolatok, a környezetvédelem, a kereskedelem, a fejlesztés, a kutatás és az innováció terén;
k)törekszik a NAFO szabályozási területen egyenlő versenyfeltételeket elérni az uniós flotta számára az uniós jog szerint alkalmazandóakkal megegyező elvek és normák alapján, valamint törekszik ezen elvek és normák egységes végrehajtásának előmozdítására;
l)elősegíti a NAFO és a meglévő regionális halászati gazdálkodási szervezetek és regionális tengeri egyezmények közötti koordinációt, valamint megbízatásuk erejéig és amennyiben ez releváns, a megfelelő globális szervezetekkel folytatott együttműködést;
m)előmozdítja a nem tonhallal foglalkozó regionális halászati gazdálkodási szervezetek közötti együttműködési mechanizmusokat a tonhallal foglalkozó szervezetek kóbei folyamatának mintájára.
2.IRÁNYVONALAK
Az Európai Unió – adott esetben – törekszik annak támogatására, hogy a NAFO elfogadja az alábbi intézkedéseket:
a)a biológiai sokféleség megőrzését és teljes körű helyreállítását, az állományok fenntarthatóságát, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásoknak a döntéshozatali folyamatba való beépítését előmozdító intézkedések,
b)a NAFO szabályozási terület halászati erőforrásaira vonatkozó, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken és az elővigyázatossági megközelítésen alapuló állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, beleértve a NAFO által szabályozott élő tengeri biológiai erőforrásokra irányuló halászatban alkalmazandó teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat vagy erőkifejtési szabályozásokat, amelyek biztosítják a maximális fenntartható hozamot. Amennyiben szükséges, meg kell fontolni kifejezetten a túlhalászott állományokra vonatkozó intézkedéseket is, hogy a halászati kapacitás összhangban legyen a halászati lehetőségekkel;
c)az adatgyűjtést, a tudományos kutatást és a tudományosan megalapozott irányítási döntéseket, valamint a megfelelési bizottság megerősítését, a megfelelési kultúrát és az időszakos független teljesítmény-felülvizsgálatok végzését előmozdító intézkedések;
d)a szabályozási területen folytatott jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IUU) halászati tevékenységek megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedések, ideértve az IUU-hajók jegyzékbe vételét és e jegyzékeknek a más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel való egyeztetését, valamint a halak és a halászati termékek nyomonkövethetőségének előmozdítását célzó, a fogási dokumentációs rendszerekre vonatkozó önkéntes iránymutatásokon alapuló intézkedéseket;
e)nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések a NAFO szabályozási területen a NAFO keretében elfogadott intézkedések ellenőrzési hatékonyságának és betartásának biztosítása érdekében, ideértve az átrakodási műveletek ellenőrzésének megerősítését a FAO átrakodásra vonatkozó önkéntes iránymutatásai alapján;
f)a halászati tevékenységek tengeri biodiverzitásra, valamint tengeri ökoszisztémákra és azok élőhelyeire gyakorolt negatív hatásainak minimalizálását célzó intézkedések, azokon belül a szabályozási terület veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáinak védelme a NAFO-egyezménnyel és a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban, valamint a nem szándékos fogások, különösen a veszélyeztetett tengeri fajok nem szándékos fogásainak lehető legnagyobb mértékű elkerülésére és csökkentésére, valamint a visszadobás gyakorlatának fokozatos felszámolására irányuló intézkedések;
g)a tengerszennyezés csökkentésére, a műanyagok tengerbe ürítésének megelőzésére, valamint a tengerben jelen lévő műanyagok által a tengeri biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatások csökkentésére irányuló intézkedések, beleértve a hátrahagyott, elveszített vagy más módon a környezetbe juttatott halászeszközök (ALDFG) óceánra gyakorolt hatásának csökkentését, valamint az ilyen halászeszközök azonosításának és eltávolításának megkönnyítésére irányuló intézkedéseket a FAO halászeszközök jelölésére vonatkozó önkéntes iránymutatásai alapján;
h)a kizárólag cápauszonyok zsákmányolására irányuló halászat betiltására irányuló intézkedések és a kifogott cápák uszonyostul való kirakodásának előírása;
i)adott esetben és a vonatkozó alapító okmányok által megengedett keretek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) halászati ágazati munkafeltételekről szóló egyezményének végrehajtását ösztönző ajánlások;
j)adott esetben közös megközelítések kidolgozása más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, különösen az ugyanabban a térségben gazdálkodókkal;
k)a szabályozási területen folytatott, halászattól eltérő tevékenységek tengeri biológiai erőforrásokra gyakorolt hatásainak kezelésével kapcsolatos megközelítések kidolgozása;
l)kiegészítő technikai intézkedések a NAFO kisegítő testületeinek és munkacsoportjainak tanácsai alapján.
II. MELLÉKLET
Az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározása
A NAFO-bizottság minden olyan ülése előtt, ahol e szervnek az Unióra joghatással bíró határozatot kell elfogadnia, gondoskodni kell arról, hogy az Unió nevében képviselendő álláspont az I. mellékletben meghatározott alapelvek és irányvonalak tiszteletben tartása mellett figyelembe vegye a Bizottsághoz eljuttatott legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.
Ennek érdekében a Bizottság a NAFO-bizottság minden ülése előtt kellő időben eljuttatja a Tanácshoz vagy annak előkészítő szerveihez az említett információk figyelembevételével javasolható uniós álláspont részletes írásos ismertetését, amelyet a Tanács megvitat, majd elfogadja az Unió nevében képviselendő álláspont részleteit.
Amennyiben a NAFO-bizottság valamely ülése során nem sikerül – a helyszínen sem – megállapodásra jutni, akkor az új elemeket is figyelembe vevő uniós álláspont kialakítása érdekében a kérdést vissza kell utalni a Tanács vagy annak előkészítői szervei elé.