EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.13.

COM(2023) 383 final

2023/0222(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásnak (FLEGT) az Unió nevében történő megkötéséről

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Tanács által 2003-ban jóváhagyott 1 , az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó uniós cselekvési terv (FLEGT cselekvési terv) 2 az illegális fakitermelés megállítását célzó számos intézkedésjavaslatot tartalmaz. Az említett intézkedések között szerepel a fakitermelő országoknak nyújtott támogatás, az illegálisan kitermelt fa kereskedelme elleni küzdelemre irányuló multilaterális együttműködés, a magánszektor kezdeményezéseinek támogatása, valamint olyan fellépések, amelyek az illegális fakitermelést ösztönző tevékenységekbe való befektetések megakadályozását célozzák. A cselekvési terv sarkalatos pontja az Unió és a fakitermelő országok közötti FLEGT-partnerségek létrehozása. A Tanács 2005-ben elfogadta az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendeletet 3 . Ez lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy ellenőrizzék a FLEGT-partnerségek keretében az EU-ba behozott faanyagok jogszerűségét.

2005-ben a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy FLEGT partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat folytasson a fakitermelő országokkal 4 .

A Bizottság 2013-ban tárgyalásokat kezdett Elefántcsontparttal. A Bizottság az erdészeti munkacsoportnak és a FLEGT/az uniós fakitermelési rendelettel foglalkozó bizottságnak címzett jelentések révén rendszeresen tájékoztatta a Tanácsot a tárgyalások haladásáról. A Bizottság az Európai Parlamentet és az érdekelt feleket is folyamatosan tájékoztatta a tárgyalásokról.

Az EU és Elefántcsontpart közötti önkéntes partnerségi megállapodás valamennyi olyan szempontra kitér, amely a Tanács tárgyalási irányelveiben szerepelt. Létrehoz egy engedélyezési rendszert, amely ellenőrzi és megerősíti az EU-ba és a nem uniós országokba exportált fatermékek, valamint az országon belül értékesített faanyagok jogszerűségét. Elefántcsontpart vállalja, hogy csak olyan faanyagot importál, amelyet a származási ország jogszabályainak megfelelően termeltek ki. A jogszerűség fogalmának meghatározása egy sor átfogó jellegű, Elefántcsontpart által megerősített nemzeti és nemzetközi jogszabályon alapul, amelyek tükrözik a fenntartható erdőgazdálkodás három alappillérét.

Elefántcsontpart vállalja továbbá, hogy folytatja a szabályozási reformokat annak érdekében, hogy szükség esetén kiegészítse és megerősítse a jogi keretet. Keretrendszert fogadott el a megfelelés nyomon követésére és a rendszer független értékelésére. Ezeket a részleteket a megállapodás mellékletei tartalmazzák, amelyek részletesen ismertetik a faanyagokra vonatkozó elefántcsontparti jogszerűség-igazolási rendszert alátámasztó struktúrákat. Meghatározzák továbbá a FLEGT engedélyezési rendszer elindítására vonatkozó jövőbeli döntés meghozatalának kritériumait.

A megállapodás létrehoz egy mechanizmust az EU és Elefántcsontpart között az engedélyezési rendszerrel kapcsolatban folytatandó párbeszéd és együttműködés céljára – melyeket a végrehajtással foglalkozó vegyes bizottság (CCMO – Comité conjoint de mise en oeuvre) útján folytatnak. Létrehoz egy keretet az érdekelt felek bevonására, valamint a társadalmi biztosítékok, az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosítására. A megállapodás kitér továbbá arra, milyen módon kezelik majd a panaszokat és valósítják meg a nyomonkövetést és a jelentéstételt.

A megállapodás terjedelme nem korlátozódik a 2173/2005/EK rendelet II. mellékletében szereplő termékek listájára, hanem az exportált fatermékek széles körére kiterjed.

A megállapodás a megkülönböztetés tilalmának elvén nyugszik, melynek megfelelően az erdőalapú ágazaton belüli és az azon kívüli érdekelt felekre egyarán vonatkozik. Ezek közé tartoznak a magánszektor, a civil társadalom és a helyi közösségek érintettjei.

A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz az importtermékek uniós határokon történő, a FLEGT engedélyezési rendszerről szóló 2173/2005/EK rendelet, valamint a rendszer végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló 1024/2008/EK rendelet szerinti ellenőrzéséről. A megállapodás tartalmazza az elefántcsontparti FLEGT-engedély leírását, amely a végrehajtási rendeletben rögzített formátumot követi.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat összhangban áll a 995/2010/EU rendelettel, mert az Elefántcsontparton a megállapodásnak megfelelően kiadott FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek az említett rendelet 3. cikke szerint jogszerűen kitermeltnek minősülnek.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

E megállapodás lényeges az EU fejlesztési együttműködési politikája szempontjából, mert előmozdítja a jogszerűen kitermelt faanyagok kereskedelmét és megerősíti az elefántcsontparti erdészeti irányítást az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az érdekelt felek részvételének javításán keresztül. A megállapodás továbbá megerősíti a fenntartható erdőgazdálkodást és hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez azáltal, hogy csökkenti az erdőirtás és az erdőpusztulás okozta kibocsátást. A megállapodás releváns a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia szempontjából, mivel küzd az illegális fakereskedelem ellen, valamint előmozdítja a fenntartható erdőgazdálkodást és a helyi közösségek hatékony részvételét, ami hozzá fog járulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Az EU által vállalt kétoldalú kötelezettségek tiszteletben tartása és a partnerországokkal elért eredmények megőrzése érdekében az erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló, küszöbön álló uniós rendelet 5 tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely kimondja, hogy a FLEGT-engedéllyel rendelkező faanyag megfelel a jogszerűségi követelménynek. Tekintettel azonban arra, hogy a küszöbön álló rendelet nemcsak a jogszerűségre terjed ki, hanem azt is előírja, hogy a termékeknek erdőirtásmentesnek kell lenniük, a piaci szereplőknek továbbra is kellő gondossággal kell eljárniuk annak biztosítása érdekében, hogy az általuk az uniós piacon forgalomba hozott faanyag erdőirtásmentes legyen.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdése és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikke (7) bekezdésével.

A megállapodás jogi keretet nyújt annak biztosításához, hogy az Elefántcsontpartról az EU-ba importált valamennyi faterméket jogszerűen állították elő. Ezért az EUMSZ 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésével összhangban az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a megállapodás megkötésére. Az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontja úgy rendelkezik, hogy a Tanács köti meg az ilyen megállapodásokat. Az EUMSZ 218. cikkének (7) bekezdése felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy engedélyezze a főtárgyaló számára a megállapodás módosításainak az Unió nevében történő jóváhagyását, ha a módosításokat egyszerűsített eljárással lehet elfogadni, vagy azokat a megállapodás által létrehozott szervek fogadhatják el.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Tárgytalan.

•Arányosság

E megállapodás megkötése összhangban van az EU FLEGT cselekvési tervvel, és nem lépi túl a cselekvési terv céljainak eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Ez a javaslat megfelel az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pontja v. alpontjának, amely szerint nemzetközi megállapodások megkötése esetén a Tanácsnak kell határozatokat elfogadnia.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Tárgytalan.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Tárgytalan.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Tárgytalan.

•Hatásvizsgálat

Tárgytalan.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan.

•Alapjogok

Tárgytalan.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A kezdeményezésnek nincs költségvetési vonzata.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Tárgytalan.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

Tárgytalan.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Tárgytalan.

2023/0222 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásnak (FLEGT) az Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére és 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikkének (7) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére 6 ,

mivel:

(1)2003 májusában a Bizottság elfogadta a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, „Az erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme (FLEGT) – javaslat uniós cselekvési tervre” 7 című közleményt, amely az illegális fakitermelés elleni fellépést célzó intézkedéseket sürgetett a fakitermelő országokkal kialakítandó önkéntes partnerségi megállapodások útján. A Tanács a cselekvési tervről 2003 októberében fogadta el következtetéseit 8 , 2005. július 11-én pedig az Európai Parlament állásfoglalást 9 fogadott el a témában.

(2)Az (EU) 2023/XX tanácsi határozatnak 10 megfelelően az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) […]-án/én aláírták  11 , figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére.

(3)A megállapodást az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A megállapodást csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Bizottság az Unió nevében megteszi a megállapodás 31. cikkében előírt értesítést annak kifejezése érdekében, hogy az Unió a megállapodást magára nézve kötelezőnek tekinti.

3. cikk

Az Uniót a Bizottság képviseli a megállapodás 19. cikke alapján létrehozott, a végrehajtással foglalkozó vegyes bizottságban.

A tagállamok az Unió küldöttségének tagjaiként részt vehetnek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság ülésein.

4. cikk

A megállapodás mellékleteinek a megállapodás 26. cikke szerinti módosítása céljából a Bizottság a 2173/2005/EK tanácsi rendelet 12 11. cikke (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felhatalmazást kap arra, hogy a szóban forgó módosításokat az Unió nevében jóváhagyja.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL C 268., 2003.11.7., 1. o.

(2)    COM(2003) 251.

(3)    HL L 347., 2005.12.30., 1. o.

(4)    A Tanács 10229/2/05 korlátozott terjesztésű dokumentuma (a minősítést 2015. szeptember 24-én oldották fel).

(5)    A COM(2021) 706 final javaslat alapján a Parlament és a Tanács 2023. április 19-én, illetve 2023. május 16-án elfogadta a rendeletet, amely 2023 júniusában kerül kihirdetésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 20 nappal azt követően lép hatályba.

(6)    HL C , , . o.

(7)    COM(2003) 251.

(8)    HL C 268., 2003.11.7., 1. o.

(9)    HL C 157E, 2006.7.6., 482. o.

(10)    A Tanács (EU) 2023/XX határozata az Európai Unió és az Elefántcsontparti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L [...], […], […]. o.). HL: kérjük, illessze be a számot, a dátumot és a dokumentum kihirdetésének hivatkozását.

(11)    HL: kérjük, illessze be az aláírás dátumát.

(12)    A Tanács 2173/2005/EK rendelete (2005. december 20.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról (HL L 347., 2005.12.30., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.7.13.

COM(2023) 383 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió és az Eleféntcsontparti Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásnak (FLEGT) az Unió nevében történő megkötéséről

ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS
AZ EURÓPAI UNIÓ
ÉS AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
AZ ERDÉSZETI JOGSZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁRÓL,
AZ ERDÉSZETI IRÁNYÍTÁSRÓL ÉS A FATERMÉKEK
EURÓPAI UNIÓBA IRÁNYULÓ
KERESKEDELMÉRŐL

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

valamint

AZ ELEFÁNTCSONTPARTI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Elefántcsontpart,

a továbbiakban külön-külön: a Fél, illetve együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE különösen az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, Cotonouban 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én Luxembourgban felülvizsgált partnerségi megállapodás keretében, valamint az egyrészről Elefántcsontpart, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2008. november 26-án Abidjanban és 2009. január 22-én Brüsszelben aláírt átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás keretében az Unió és Elefántcsontpart között kialakított szoros együttműködési kapcsolatokat;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az erdészeti jogszabályok végrehajtására, az erdészeti irányításra és az erdészeti termékek kereskedelmére (FLEGT) irányuló uniós cselekvési tervről szóló, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek címzett, 2003. május 21-i bizottsági közlemény jelenti az első lépést az illegális fakitermelés és az ahhoz társuló kereskedelem sürgető problémája elleni küzdelem tekintetében;

TUDATÁBAN az ENSZ 1992. június 3–14. között tartott Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája által elfogadott, a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozatban meghatározott, a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó alapelvek, különösen a nyilvánosság információkhoz való hozzáférésének és környezetvédelmi kérdésekben való részvételének fontosságára vonatkozó 10. alapelv, a nőknek a környezetgazdálkodásban és a fejlődésben betöltött létfontosságú szerepére vonatkozó 20. alapelv, továbbá az őslakos népeknek és közösségeiknek, valamint az egyéb helyi közösségeknek a környezetgazdálkodásban és a fejlődésben betöltött létfontosságú szerepére vonatkozó 22. alapelv jelentőségének;

FIGYELEMBE VÉVE a szintén az ENSZ 1992. június 3–14. között tartott Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája által elfogadott, a valamennyi erdőtípus kezelésére, megőrzésére és környezetvédelmi szempontból fenntartható kitermelésére vonatkozó globális megegyezés alapelveiről szóló, jogilag nem kötelező erejű nyilatkozatot, valamint az ENSZ Közgyűlése által 2007. december 17-én elfogadott, a valamennyi erdőtípusra vonatkozó, jogilag nem kötelező erejű eszköznek minősülő határozatot;

TEKINTETTEL a természet és a természeti erőforrások megőrzéséről szóló, 2003. július 11-én Maputóban elfogadott afrikai egyezményre;

TEKINTETTEL a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (a továbbiakban: CITES-egyezmény), különösen a CITES-egyezmény II., illetve III. függelékében felsorolt erdőalkotó fafajták példányaira vonatkozóan a CITES-egyezmény részes felei által kiállított kiviteli engedélyek vagy származási bizonyítványok szükségességére;

MEGERŐSÍTVE, hogy a Felek fontosnak tartják a többoldalú kereskedelemre irányadó alapelveket és szabályokat, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben, valamint a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én Marrákesben aláírt egyezmény 1A. mellékletében felsorolt egyéb többoldalú megállapodásokban foglalt jogokat és kötelezettségeket, továbbá azt, hogy ezeket átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell alkalmazni;

TEKINTETTEL az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendeletre 1 ;

ELISMERVE, hogy a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása elő fogja segíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, illetve az arra irányuló törekvéseket, hogy csökkenjen az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás, többek között a szénkészletek megőrzése és növelése, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás révén (REDD+);

ELISMERVE az erdőknek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében betöltött szerepét, és ezzel összefüggésben emlékeztetve az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodásra, különösen az üvegházhatásúgáz-nyelők és -tározók – többek között az erdők – megőrzésére és adott esetben megerősítésére irányuló intézkedésekről szóló 5. cikkére;

MEGERŐSÍTVE a 2021. október 31. és november 13. között Skóciában tartott éghajlatváltozási világ-csúcstalálkozón (COP26) a Felek által aláírt, az erdőkről és a földhasználatról szóló glasgow-i vezetői nyilatkozatnak az erdőirtás és a talajromlás 2030-ig történő megállítására és visszafordítására vonatkozó kötelezettségvállalásait;

MEGERŐSÍTVE a Felek elkötelezettségét és eltökéltségét az ENSZ által a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben kinyilatkoztatott fenntartható fejlődési célok iránt, és különösen azt, hogy a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás végrehajtása hozzá fog járulni a nemek közötti egyenlőség megvalósítására, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelésére vonatkozó 5. cél eléréséhez, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítására, az erdőirtás megállítására és a vadon élő fajokból származó illegális termékek kereskedelme elleni küzdelemre irányuló intézkedések meghozatalára vonatkozó 15. cél eléréséhez;

ELISMERVE Elefántcsontpart arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a belföldi piacra és az Elefántcsontpartról származó fatermékek kivitelére alkalmazandó jogszerűség-igazolási rendszert hozzon létre, amelynek célja annak biztosítása, hogy valamennyi fatermék megfelel a jogi keretnek;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Felek jelentőséget tulajdonítanak valamennyi érintett érdekelt fél – köztük a civil társadalom, a magánszektor és a helyi lakosság – megkülönböztetésmentes részvételének, valamint az erdészeti irányítási szakpolitikák sikerének, különösen konzultációk és a nyilvánosság tájékoztatása révén;

FIGYELEMBE VÉVE az erdőterületek megőrzésére, helyreállítására és bővítésére vonatkozó elefántcsontparti szakpolitikát, valamint az elefántcsontparti erdészeti jogszabályokat, amelyek célja a biológiai sokféleség megőrzése, 2030-ig 20 %-os erdőborítottság elérése, a társadalmi-gazdasági és mezőgazdasági tevékenységek fejlődése szempontjából kedvező éghajlat fenntartása, valamint Elefántcsontpart nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ez a megállapodás az elefántcsontparti erdészeti irányítás javítására irányuló program egyik központi pillére, főként az erdészeti törvénykönyv, a vidéki földterületekről szóló törvény, a munka törvénykönyve, a környezetvédelmi törvénykönyv rendelkezéseinek, a vám- és kereskedelmi jogszabályok rendelkezéseinek, valamint a fenntartható erdőgazdálkodásra és a fakereskedelemre vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályok egyéb rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az elefántcsontparti erdészeti jogszabályok megállapítják a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályokat, továbbá az erdők megőrzésére, helyreállítására és bővítésére vonatkozó szakpolitika végrehajtását elősegítő keretet határoznak meg;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a környezetvédelemről és az erdészetről szóló, Elefántcsontpart által ratifikált nemzetközi szerződések a nemzeti jogszabályok részét képezik, amelyek viszont alapul szolgálnak az ország erdészeti szakpolitikájának kidolgozásához és végrehajtásához;

MEGERŐSÍTVE a Felek által a kölcsönös tisztelet, a szuverenitás, az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség tekintetében alkalmazott elveket, valamint elismerve az e megállapodásból származó előnyöket,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CIKK

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)    „engedélyező hatóság”: a FLEGT-engedélyek kiállítására és érvényesítésére Elefántcsontpart által kijelölt vagy létrehozott szerv;

b)    „FLEGT-engedély”: Elefántcsontpart által nyomtatott vagy elektronikus formában kiadott dokumentum, amely igazolja, hogy az Unióba irányuló kivitelre szánt fatermékeket a hatályos jogszabályoknak és e megállapodásnak megfelelően állították elő és igazolták;

c)    „illetékes hatóságok”: az Unió tagállamai által a FLEGT-engedélyek átvételére, ellenőrzésére és elfogadására kijelölt hatóságok;

d)    „fatermékek”: az I. mellékletben felsorolt termékek;

e)    „árutovábbítási eljárás alatt álló fatermékek”: valamely harmadik országból származó, Elefántcsontpart területére a vámhatóságok felügyelete mellett behozott és az ország területéről ugyanolyan formában, a származási ország módosulása nélkül, valamint feldolgozás vagy forgalomba hozatal nélkül kivitt fatermékek;

f)    „jogszerűen előállított fatermékek”: a II. mellékletben felsorolt elefántcsontparti jogszabályokkal összhangban kitermelt vagy behozott és előállított fatermékek; behozott fatermékek esetében a kitermelés helye szerinti ország jogszabályaival és a III. mellékletben ismertetett eljárásokkal összhangban kitermelt, előállított és kivitt fatermékeket jelenti;

g)    „HR-kód”: a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló, 1983. június 14-én Brüsszelben létrejött nemzetközi egyezménye és későbbi módosításai által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer nómenklatúrájában szereplő, legfeljebb hat számjegyű kód;

h)    „szállítmány”: a FLEGT-engedély hatálya alá tartozó azon fatermékmennyiség, amelyet a feladó Elefántcsontpart területéről küldött, és amelyet valamely uniós vámhivatalban szabad forgalomba bocsátás céljából bemutatnak;

i)    „kivitel”: fatermékek Elefántcsontpart vámterületéről történő kilépése vagy kiléptetése;

j)    „az Unióba történő behozatal”: olyan fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 201. cikke értelmében, amelyek nem minősíthetők a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3 1. cikke 21. pontjának fogalommeghatározása szerinti „nem kereskedelmi jellegű árunak”;

k)    „szabad forgalomba bocsátás”: olyan uniós vámeljárás, amely során a nem uniós áru a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban uniós vámjogi státust szerez.

2. CIKK

Tárgy

1.    E megállapodás célja – a Feleknek a valamennyi erdőtípus tekintetében alkalmazott fenntartható gazdálkodás iránti közös elkötelezettségével összhangban – egyrészt az, hogy jogi keretet szolgáltasson annak biztosítására, hogy az 1. cikk d) pontjában meghatározott és az Elefántcsontpart területéről az Unióba importált valamennyi fatermék előállítása jogszerűen történjen, másrészt pedig az, hogy előmozdítsa a szóban forgó fatermékek kereskedelmét és a fenntarthatóság elvének végrehajtását.

2.    Ez a megállapodás továbbá a Felek által folytatott párbeszéd és együttműködés alapját biztosítja e megállapodás teljes körű végrehajtásának ösztönzése és előmozdítása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának megerősítése és az irányítás megerősítése érdekében.

3. CIKK

FLEGT engedélyezési rendszer

1.    A Felek között FLEGT engedélyezési rendszer jön létre. Ez a rendszer eljárásokat és követelményeket hoz létre azzal a céllal, hogy a FLEGT-engedélyek útján ellenőrizhető és igazolható legyen, hogy az Unióba szállított fatermékek előállítása jogszerűen történt. Az Unió a 2173/2005/EK rendelettel és e megállapodással összhangban kizárólag akkor fogadja el az ilyen szállítmányoknak Elefántcsontpartról az Unióba történő behozatalát, ha azok FLEGT-engedélyek hatálya alatt állnak.

2.    A FLEGT engedélyezési rendszer az 1. cikk d) pontjában meghatározott fatermékekre vonatkozik.

3.    A Felek megállapodnak abban, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek a FLEGT engedélyezési rendszer alkalmazása érdekében.

4. CIKK

Engedélyező hatóság

1.    Elefántcsontpart kijelöli engedélyező hatóságát, és tájékoztatja az Európai Bizottságot az engedélyező hatóság elérhetőségéről. A Felek ezeket az információkat nyilvánosságra hozzák.

2.    Az engedélyező hatóság az V. mellékletben ismertetett eljárásokkal összhangban kiállítja az Elefántcsontparton jogszerűen előállított és az Unióba irányuló kivitelre szánt fatermékek szállítmányaira vonatkozó FLEGT-engedélyeket.

3.    Az engedélyező hatóság csak olyan fatermékek szállítmányaihoz állít ki FLEGT-engedélyeket, amelyeket a 8. cikkben foglaltak szerint a jogszerűségüket megerősítő igazolásnak vetettek alá.

4.    Az engedélyező hatóság – az átláthatóság elvével összhangban – rögzíti és nyilvánosságra hozza a FLEGT-engedélyek kiállítására irányuló eljárásait. Ezenkívül a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállítmányról naprakész nyilvántartást vezet, és a nemzeti adatvédelmi jogszabályok tiszteletben tartása mellett hozzáférhetővé teszi azokat az e megállapodás 10. cikkében meghatározott független ellenőrzések és a III. mellékletben meghatározott független megfigyelés céljából.

5. CIKK

Az Unió illetékes hatóságai

1.    Az Európai Bizottság közli Elefántcsontparttal az illetékes hatóságok elérhetőségeit. A Felek ezeket az információkat nyilvánosságra hozzák.

2.    Az illetékes hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány rendelkezik érvényes FLEGT-engedéllyel. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően kétség merül fel, a szállítmány szabad forgalomba bocsátása felfüggeszthető, és a szállítmány lefoglalható.

3.    Az illetékes hatóságok nyilvántartják a beérkezett FLEGT-engedélyeket, és a nyilvántartást évente közzéteszik.

4.    Az illetékes hatóságok az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban hozzáférést biztosítanak az Elefántcsontpart által kijelölt független ellenőr számára a releváns adatokhoz és dokumentumokhoz.

5.    A CITES-egyezmény függelékeiben felsorolt fafajtákból származó és FLEGT-engedély hatálya alá tartozó fatermékeknek az Unióba történő behozatalkor kizárólag a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben 4 előírt ellenőrzésen kell átesniük. A FLEGT-engedély mindenesetre biztosítékot nyújt e termékek jogszerű kitermelése tekintetében.

6. CIKK

FLEGT-engedélyek

1.    A FLEGT-engedélyeket az engedélyező hatóság állítja ki annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő.

2.    A FLEGT-engedélyek kiállítása az V. melléklet 1. függelékében szereplő formanyomtatvány alapján történik. Az engedélyek francia nyelvűek.

3.    A Felek közös megállapodással a FLEGT-engedélyek kiállítására, továbbítására és átvételére szolgáló elektronikus rendszert hozhatnak létre.

4.    A FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárásokat és műszaki előírásokat az V. melléklet ismerteti.

7. CIKK

Jogszerűen előállított fatermékek

E megállapodás alkalmazásában a „jogszerűen előállított fatermékek” fogalmát az 1. cikk f) pontja határozza meg, és a II. melléklet határozza meg részletesebben. Ez a melléklet előírja, hogy Elefántcsontpart mely nemzeti jogszabályait kell tiszteletben tartani ahhoz, hogy a fatermékek FLEGT-engedélyt kapjanak. Az említett mellékletben olyan dokumentáció is található, amely a szóban forgó jogszabályoknak való megfelelés igazolására szolgáló alapelveket, kritériumokat és mutatókat tartalmazza.

8. CIKK

A fatermékek jogszerűségének igazolása

1.    Elefántcsontpart rendszert vezet be annak igazolására, hogy a szállításra szánt fatermékeket jogszerűen állították elő, és hogy az Unióba kizárólag az így igazolt szállítmányokat exportálják (a továbbiakban: jogszerűség-igazolási rendszer). A jogszerűség-igazolási rendszer olyan megfelelőségi ellenőrzéseket és eljárásokat is előirányoz, amelyek biztosítják, hogy illegális vagy ismeretlen eredetű fatermék ne kerüljön be az ellátási láncba. E rendszer alkalmazásával Elefántcsontpart az importált fatermékek jogszerűségét is igazolja.

2.    A jogszerűség-igazolási rendszert a III. melléklet ismerteti.

9. CIKK

A FLEGT-engedély hatálya alatt álló szállítmányok szabad forgalomba bocsátása

1.    A IV. melléklet ismerteti a FLEGT-engedélyek hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unión belüli szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárásokat.

2.    Amennyiben az illetékes hatóságok alapos indokkal feltételezik, hogy egy FLEGT-engedély érvénytelen, nem hiteles, vagy nem felel meg annak a szállítmánynak, amelyre állítólag vonatkozik, akkor az illetékes hatóság a IV. mellékletben meghatározott eljárásokat alkalmazza.

3.    Ha a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos konzultációk során huzamos ideig fennálló nézeteltérések vagy nehézségek merülnek fel, ezek a nézeteltérések vagy nehézségek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó, a 19. cikk szerint létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság) elé utalhatók.

10. CIKK

Független ellenőr

1.    A Felek megállapodnak arról, hogy a VI. mellékletben meghatározott elefántcsontparti jogszerűség-igazolási rendszer megfelelő végrehajtásának és hatékonyságának biztosítása céljából közös megegyezéssel megállapított időközönként igénybe kell venniük egy független ellenőr szolgáltatásait.

2.    Elefántcsontpart az Unióval folytatott egyeztetést követően, a VI. mellékletben felsorolt feladatok céljából egy független ellenőr szolgáltatásait veszi igénybe.

3.    A független ellenőr a VI. mellékletben ismertetett eljárás szerint, jelentések útján továbbítja észrevételeit a Feleknek. A független ellenőrnek a jelentéseit a VI. mellékletben meghatározottak szerint kell közzétennie.

4.    A Felek elősegítik a független ellenőr munkáját, különösen azáltal, hogy gondoskodnak arról, hogy hozzáférjen a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. A Felek azonban – az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – visszatarthatnak minden olyan információt, amelynek közlésére nem jogosultak.

11. CIKK

Szabálytalanságok

A Felek e megállapodás 21. cikkével összhangban írásban tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával vagy a rendszert érintő szabálytalansággal kapcsolatos gyanújuk merül fel, vagy ilyen megállapításra jutnak, különösen a következők tekintetében:

a)    csalárd kereskedelem, különösen az Elefántcsontpartról az Unióba irányuló kereskedelem harmadik országon keresztül történő eltérítése, amennyiben valószínűsíthető, hogy erre az engedélyeztetés kijátszásának szándékával került sor;

b)    azon FLEGT-engedélyek, amelyek harmadik országból származó, feltehetően jogszerűtlenül előállított faanyagot tartalmazó fatermékekre vonatkoznak;

c)    a FLEGT-engedélyek megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatos csalás.

12. CIKK

A FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtásának kezdő időpontja

1.    A Felek a vegyes bizottság keretei között értesítik egymást, ha megítélésük szerint lezajlottak a szükséges előkészületek a FLEGT engedélyezési rendszer teljes körű végrehajtásához.

2.    A Felek a VII. mellékletben meghatározott kritériumok alapján megbízást adnak a FLEGT engedélyezési rendszer független értékelésére. A független értékelés megállapítja, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer alapját képező jogszerűség-igazolási rendszer megfelelően betölti-e a funkcióit.

3.    A vegyes bizottság ajánlásai alapján a Felek megállapodnak a FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtásának kezdő időpontjáról.

4.    A Felek e megállapodás 21. cikkével összhangban írásban értesítik egymást erről az időpontról.

13. CIKK

A jogszerűség-igazolási rendszer alkalmazása a nem az Unióba exportált fatermékekre

Elefántcsontpart a jogszerűség-igazolási rendszer keretében igazolja a hazai felhasználásra, továbbá az Uniótól eltérő egyéb piacokra történő kivitelre szánt fatermékek jogszerűségét.

14. CIKK

A végrehajtás ütemterve

1.    A Felek – a vegyes bizottság keretei között eljárva – jóváhagyják e megállapodás végrehajtásának ütemtervét.

2.    A vegyes bizottság a jóváhagyott ütemterv alapján értékeli az e megállapodás végrehajtása terén elért előrehaladást.

15. CIKK

Kísérő intézkedések

1.    A VIII. melléklet megjelöli azokat a területeket, amelyeken e megállapodás végrehajtása, valamint az illegális fakitermelés kiváltó okainak és tényezőinek kezelése érdekében kísérő intézkedésekre – többek között kiegészítő technikai erőforrásokra és pénzügyi forrásokra – van szükség.

2.    Elefántcsontpart biztosítja, hogy e megállapodás végrehajtását beépítsék nemzeti tervezési eszközeibe és nemzeti költségvetésébe.

3.    A Felek biztosítják az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeknek a fennálló és a jövőbeli – különösen a REDD+-szal kapcsolatos – fejlesztési programokkal és kezdeményezésekkel történő összehangolását.

4.    Az e megállapodás végrehajtásához szükséges valamennyi erőforrást az Unió és tagállamai Elefántcsontparttal való együttműködésének programozására vonatkozó eljárásokkal és az elefántcsontparti költségvetési eljárásokkal összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

16. CIKK

Az érdekelt felek bevonása

1.    Elefántcsontpart bevonja e megállapodás végrehajtásába az érintett érdekelt feleit, különösen a civil társadalmi szervezeteket, a magánszektorbeli vállalkozásokat és szakszervezeteket, valamint a hagyományos őslakos vezetésen keresztül a helyi lakosságot.

2.    Elefántcsontpart biztosítja, hogy e megállapodás végrehajtása és nyomon követése átlátható módon, az érintett érdekelt felek részvételével történjen.

3.    A Felek biztosítják a nemek közötti egyenlőség szempontjainak figyelembevételét, különösen a nők és lányok erdészeti irányításban és e megállapodás végrehajtásában betöltött szerepének jobb elismerését.

4.    Az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat érdekelt feleivel e megállapodás végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.

17. CIKK

Társadalmi biztosítékok

1.    A 16. cikk (2) bekezdésében megnevezett érdekelt felekre – különösen a helyi lakosságra – gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatások minimálisra csökkentése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy felmérik e megállapodásnak az érdekelt felek életmódjára és életkörülményeire gyakorolt hatását.

2.    A Felek figyelemmel kísérik az e megállapodás által a 16. cikk (2) bekezdésében megnevezett érdekelt felekre – különösen a helyi lakosságra – gyakorolt hatásokat, és megfelelő intézkedéseket hoznak a kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében. A Felek az e megállapodás értékelésére általuk közösen elfogadandó módszer alapján az esetleges kedvezőtlen hatások kezelését célzó kiegészítő intézkedésekről is megállapodhatnak.

18. CIKK

Piaci ösztönzők

Az Unió nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel előmozdítja a fatermék-piacára történő kedvezményes bejutást, különösen a jogszerűen előállított fatermékek ellátásának biztosítására irányuló erőfeszítéseket elismerő köz- és magánbeszerzési politikák ösztönzése révén.

19. CIKK

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság

1.    E megállapodás irányításának biztosítása érdekében a Felek a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság) hoznak létre. A vegyes bizottság konkrét megbízatásai és feladatai közé tartozik e megállapodás igazgatása, nyomon követése és értékelése, valamint a Felek közötti párbeszéd és információcsere. Ezeket a megbízatásokat és feladatokat a X. melléklet ismerteti.

2.    A vegyes bizottságot az e megállapodás hatálybalépését követő három hónapon belül kell létrehozni. E célból mindkét fél kijelöli a vegyes bizottságba delegált képviselőit. A vegyes bizottság konszenzussal hozza döntéseit. Társelnöki tisztét a Felek által kijelölt két magas rangú tisztviselő, azaz mindkét Fél egy-egy képviselője tölti be.

3.    A vegyes bizottság eljárási szabályzatot fogad el.

4.    A vegyes bizottság az első két évben legalább évente kétszer, a továbbiakban legalább évente egyszer ülésezik a Felek által előzetesen egyeztetett időpontban és napirend szerint. Bármelyik Fél kérésére további ülések hívhatók össze.

5.    A vegyes bizottság gondoskodik arról, hogy munkája átlátható legyen, és a munkájával és határozataival kapcsolatos információk a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek.

6.    A vegyes bizottság éves jelentést tesz közzé. A jelentésben feltüntetendő információk a IX. mellékletben szerepelnek.

20. CIKK

Átláthatóság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés

1.    Az irányítás javítása érdekében e megállapodás szempontjából kiemelten fontos az érdekelt felek részére nyújtott tájékoztatás. A FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtásának és nyomon követésének megkönnyítése, az átláthatóság és ezáltal az érdekelt felek és a fogyasztók bizalmának növelése, valamint a Felek elszámoltathatóságának biztosítása érdekében rendszeresen sor kerül információk közzétételére. A nyilvánosságra hozott információkat e megállapodás IX. melléklete ismerteti részletesen.

2.    Az információk nyilvánosságra hozatalára mindkét Fél a legmegfelelőbb kommunikációs mechanizmusokat alkalmazza (többek között az interneten és a médiában, dokumentumok vagy jelentések közzétételével, munkaértekezletek szervezésével).

3.    A Felek különösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy megbízható, releváns és naprakész információkat bocsássanak a különböző érdekelt felek rendelkezésére.

4.    A Felek megállapodnak arról, hogy az e megállapodás keretében egymással megosztott bizalmas információkat a jogszabályaiknak megfelelően bizalmasan kezelik. A Felek tartózkodnak attól, hogy nyilvánosságra hozzák az e megállapodás keretében egymással megosztott, üzleti titkokkal és bizalmas üzleti adatokkal kapcsolatos információkat, és ezek nyilvánosságra hozatalát a hatóságaik, a személyzetük tagjai vagy a vállalkozóik számára sem engedélyezik.

21. CIKK

A végrehajtással kapcsolatos közlemények

1.    Az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a Felek következő képviselői jogosultak:

–    az Európai Unió részéről az Unió elefántcsontparti küldöttségének vezetője;

–    Elefántcsontpart részéről az erdészeti ügyekért felelős miniszter.

2.    A Felek időben közlik egymással az e megállapodás végrehajtásához szükséges információkat.

3.    A Felek törekednek arra, hogy e megállapodás értelmezéséről és végrehajtásáról összehangolt és ellentmondásmentes módon kommunikáljanak a nyilvánossággal.

22. CIKK

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Unió működéséről szóló szerződést az említett Szerződésekben meghatározott feltételek szerint alkalmazni kell, másrészről pedig Elefántcsontpart területén.

23. CIKK

Egyeztetés és közvetítés

1.    A Felek mindenkor arra törekednek, hogy e megállapodás értelmezéséről és végrehajtásáról megegyezzenek egymással. Nézeteltérés vagy konfliktus esetén a Felek arra törekednek, hogy egyeztetés és közvetítés útján találjanak megoldást.

2.    Az egyeztetést kezdeményezni kívánó Fél – a tárgy megjelölésével és az indokok összefoglalásával – írásban értesíti a másik Felet és a vegyes bizottságot az egyeztetésre irányuló kérelméről.

3.    Az egyeztetés az arra irányuló kérelem benyújtásától számított 40 napon belül megkezdődik, és a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül lezártnak vélelmezendő, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg. Sürgős esetben azonban mindkét Fél kérheti, hogy az egyeztetés a kérelem benyújtásától számított 5 napon belül kezdődjön meg és 30 napon belül záruljon le, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg.

4.    Ha az egyeztetés nem vezet a nézeteltérés vagy a konfliktus közös megegyezéssel történő rendezéséhez, a Felek közvetítő igénybevételéről állapodhatnak meg. A közvetítő igénybevétele ellenére mindkét Fél közvetlenül választottbíróság elé utalhatja az ügyet.

5.    A Felek a közvetítésre irányuló kérelemről való megegyezéstől számított 15 napon belül megállapodnak a közvetítő kiválasztásáról. A közvetítő átveszi a Felek beadványait, és megállapodik a közvetítői ülésről. Ha a Felek másként nem állapodnak meg a közvetítő a kiválasztásától számított 60 napon belül mindkét Fél részére átadja a nézeteltérés vagy a konfliktus e megállapodással összhangban történő rendezésével kapcsolatos véleményét.

6.    A közvetítő véleménye jogilag nem kötelező erejű.

24. CIKK

Választottbíróság

1.    Amennyiben az egyeztetés és – adott esetben – a közvetítés nem vezet a nézeteltérés vagy a konfliktus 23. cikk szerinti rendezéséhez, az e megállapodásból eredő vagy az e megállapodással vagy annak fennállásával, értelmezésével, végrehajtásával, nemteljesítésével, rendezésével vagy érvénytelenségével kapcsolatos bármely jogvitát, nézeteltérést vagy panaszt választottbírósági eljárás útján kell eldönteni, az Állandó Választottbíróság 2012. évi választottbírósági szabályzatával összhangban.

a)    A választottbírák számát három főben határozták meg.

b)    A választottbírósági eljárás helyszíne Hága (Hollandia).

c)    A választottbírósági eljárás során használandó nyelv a francia.

2.    Mindkét Fél kérheti választottbíróság létrehozását a másik Fél és az Állandó Választottbíróság írásbeli értesítésével.

3.    A választottbíróság határozatai jogilag kötelező erejűek a Felekre nézve, akik kötelesek minden szükséges intézkedést meghozni azok jóhiszemű végrehajtása érdekében.

4.    Mindegyik Fél tájékoztatja a másik Felet és a vegyes bizottságot a választottbíróság határozatának végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről. A vegyes bizottság megvizsgálja a meghozott intézkedéseket, és szükség esetén további vagy korrekciós intézkedéseket javasolhat a választottbíróság határozatának való megfelelés biztosítása érdekében. Mindkét Fél kérheti a választottbíróságtól, hogy hozzon határozatot az eredeti választottbírósági határozatnak való megfelelésről.

5.    A választottbírósági eljárásokat a vegyes bizottság alakítja ki, amennyiben azok eltérnek az Állandó Választottbíróság 2012. évi választottbírósági szabályzatától.

25. CIKK

Felfüggesztés

1.    Az e megállapodást felfüggeszteni kívánó Fél köteles e szándékáról írásban értesíteni a másik Felet, és megjelölni annak okait. Ezt követően a Felek – az érintett érdekelt felek álláspontjának figyelembevételével – megvitatják a kérdést.

2.    A következő esetekben bármelyik Fél felfüggesztheti e megállapodás végrehajtását, ha a másik Fél:

a)    nem teljesíti az e megállapodás alapján rá háruló kötelezettségeket;

b)    nem tesz eleget az e megállapodás végrehajtásához szükséges szabályozási és közigazgatási intézkedések hatályban tartására vonatkozó kötelezettségének;

c)    olyan módon jár el vagy olyan mulasztást követ el, amellyel súlyosan veszélyezteti a környezetet, valamint az Unió vagy Elefántcsontpart polgárainak egészségét vagy biztonságát.

3.    E megállapodás feltételeinek alkalmazhatósága az (1) bekezdés szerinti értesítést követő 30 naptári nappal szűnik meg.

4.    E megállapodás alkalmazása 30 naptári nappal azt követően kezdődik újra, hogy az alkalmazást felfüggesztő Fél tájékoztatja a másik Felet arról, hogy a felfüggesztés okai már nem állnak fenn.

26. CIKK

Módosítások

1.    Az e megállapodást módosítani kívánó Félnek legalább 90 naptári nappal a vegyes bizottság soron következő ülése előtt javaslatot kell előterjesztenie a másik Félnek. A vegyes bizottság megvitatja a javaslatot, és konszenzus esetén ajánlást tesz. Mindegyik Fél megvizsgálja az ajánlást, és amennyiben azzal egyetért, erről tájékoztatja a másik Felet annak érdekében, hogy megállapodjanak a módosítás aláírásának időpontjáról. Az aláírást követően a Felek saját eljárásaikkal összhangban fogadják el vagy ratifikálják a módosítást.

2.    A Felek által így elfogadott vagy ratifikált módosítások az azt a napot követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor a Felek értesítik egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről.

3.    Az (1) bekezdéstől eltérve, a vegyes bizottság a saját ajánlása nyomán, a Felek jóváhagyását követően módosításokat fogadhat el e megállapodás mellékleteihez.

4.    Az esetleges módosításokról szóló értesítést e megállapodás letéteményesének kell megküldeni.

27. CIKK

Időtartam

Ez a megállapodás a hatálybalépésétől számított 10 évig érvényes. A megállapodás hallgatólagosan további 10 éves időszakokra meghosszabbodik, kivéve, ha az egyik Fél a 28. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően felmondja azt.

28. CIKK

A megállapodás felmondása

E megállapodást bármelyik Fél felmondhatja a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján. A megállapodás alkalmazhatósága az említett értesítés napját követő 12 hónappal szűnik meg.

29. CIKK

Mellékletek

E megállapodás mellékletei a megállapodás szerves részét képezik.

30. CIKK

Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Eltérés esetén a francia nyelvű szöveg irányadó.

31. CIKK

Hatálybalépés

1.    Ez a megállapodás az azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek írásban értesítik egymást az e célból szükséges eljárásaik befejezéséről.

2.    Az értesítést az Európai Unió Tanácsa főtitkárának kell megküldeni, aki e megállapodás letéteményese.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt … -ban/-ben, … -án/én.

Az Európai Unió részéről

Az Elefántcsontparti Köztársaság részéről

MELLÉKLETEK

I. melléklet:    A FLEGT-engedélyhez kötött fatermékek jegyzéke

II. melléklet:    A jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározása

III. melléklet:    A jogszerűség-igazolási rendszer ismertetése

IV. melléklet:    Az Elefántcsontpartról kivitt, FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek Unión belüli szabad forgalomba bocsátását szabályozó feltételek

V. melléklet:    A FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárások és műszaki előírások

VI. melléklet:    A független ellenőr feladatmeghatározása

VII. melléklet:    A jogszerűség-igazolási rendszer független értékelésének kritériumai

VIII. melléklet:    Kísérő intézkedések

IX. melléklet:    Nyilvánosságra hozott információk

X. melléklet:    A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság

I. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT FATERMÉKEK JEGYZÉKE

A következő fatermékek esetében kötelező a FLEGT-engedély, amennyiben azokat az Unióba történő kivitelre szánják. Ha azonban az elefántcsontparti jogszabályok megtiltják bizonyos fatermékek kivitelét, azok nem jogosultak FLEGT-engedélyre.

_______________

II. MELLÉKLET

A JOGSZERŰEN ELŐÁLLÍTOTT FATERMÉKEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSA

1.    A FLEGT-engedély vagy a jogszerűséget igazoló állami tanúsítvány megszerzéséhez betartandó elefántcsontparti jogszabályok

Ahhoz, hogy egy fatermék-szállítmány FLEGT-engedély vagy jogszerűséget igazoló nyilvános tanúsítvány hatálya alá tartozhasson, az alábbi törvényeket és rendeleteket kell betartani:

-a Gazdasági Jog Afrikai Harmonizációs Szervezetének (OHADA) 1997. április 17-i egységes okmánya a kereskedelmi társaságokra és a gazdasági egyesülésekre irányadó jogról,

-az OHADA 2010. december 15-i egységes okmánya a szövetkezetek jogairól,

-az OHADA 2010. december 15-i egységes okmánya az általános kereskedelmi jogról,

-az általános adótörvénykönyv és az ahhoz kapcsolódó későbbi jogszabályok,

-a Vámkódex és az ahhoz kapcsolódó későbbi jogszabályok,

-a társadalombiztosítási törvénykönyv és annak végrehajtási jogszabályai,

-a polgári, kereskedelmi és közigazgatási perrendtartás,

-a vidéki földterületekről szóló, 1998. december 23-i 98-750. sz. törvény és annak végrehajtási jogszabályai,

-a munka törvénykönyve és annak végrehajtási jogszabályai,

-
az erdészeti törvénykönyv és annak végrehajtási jogszabályai, különösen a következők:

-az adóbevételektől eltérő erdészeti bevételeknek a vízügyért és az erdészeti ügyekért felelős minisztériumon belüli létrehozásáról szóló, 2013. július 2-i 2013-484. sz. rendelet,

-az állam és a területi önkormányzatok magántulajdonát képező erdőterületek kezelésének koncesszióba adásáról szóló, 2019. november 27-i 2019-978. sz. rendelet,

-a mezőgazdasági hasznosítású erdők rendezésének, a mezőgazdasági ültetvények kitermelésének, valamint a mezőgazdasági hasznosítású erdők mezőgazdasági termékei forgalmazásának részletes szabályairól szóló, 2019. november 27-i 2019-979. sz. rendelet,

-a nemzeti erdőterületeken végzett fakitermelésről szóló, 2019. november 29-i 2019-980. sz. rendelet,

-az erdőművelői szakma gyakorlásának feltételeiről és az erdőművelői működési engedély megszerzéséről szóló, 2021. szeptember 8-i 2021-438. sz. rendelet,

-az ökológiai szempontból érzékeny területek kezelésének és használatának részletes szabályairól szóló, 2021. október 6-i 2021-583. sz. rendelet,

-az erdészeti termékek feldolgozásának és forgalmazásának feltételeiről és részletes szabályairól szóló, 2021. október 6-i 2021-585. sz. rendelet,

-az erdészeti termékek kivitelére és behozatalára vonatkozó feltételek és részletes szabályok megállapításáról szóló, 2021. október 6-i 2021-587. sz. rendelet,

-az erdőgazdálkodással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó eljárás és díjszabás megállapításáról szóló, 2021. október 6-i 2021-588. sz. rendelet,

-a fakitermelői működési engedély és a fakitermelési engedély megszerzésének feltételeiről szóló, 2022. október 12-i 2022-781. sz. rendelet,

-a nyereségmegosztásról szóló, ....-i ... sz. rendelet,

-
a SODEFOR társaságnak az állam erdőterületein lévő védett erdők kezelésével történő megbízásáról szóló, 1992. február 13-i 33/MINAGRA rendelet,

-az erdők és a mezőgazdasági hasznosítású erdők rendezési terveinek kidolgozására és végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2019. december 13-i 861/MINEF/CAB rendelet,

-a megsemmisített növénykultúrák után fizetendő kártérítés díjszabásáról szóló, 2014. június 17-i 247/MINAGRI/MPMEF/MPMB tárcaközi rendelet,

-az erdők nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételek és részletes szabályok megállapításáról szóló, 2021. január 6-i 007/MINEF/CAB rendelet,

-a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek és a természetes személyek erdeiben végzett fakitermelésre és a nem erdei fák kitermelésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2023. május 19-i 511/MINEF/DGFF/DPIF sz. rendelet,

-az erdőkben végzett fakitermelésre vonatkozó műszaki szabványokat engedélyező, 2023. május 19-i 511/MINEF/DGFF/DPIF sz. rendelet,

-a természetes erdők fafajtáira vonatkozó minimális kitermelhetőségi átmérők meghatározásáról szóló, ....-i ... sz. rendelet,

-az erdészeti termékek begyűjtésére, nyomon követésére, ellenőrzésére és szállítására vonatkozó egységes dokumentumok bevezetéséről szóló, ...-i... sz. rendelet,

-a fafeldolgozó üzemek működésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, ...-i... sz. rendelet,

-az erdészeti termékek begyűjtésére, nyomon követésére, ellenőrzésére és szállítására vonatkozó dokumentumok bevezetéséről szóló, ...-i... sz. rendelet.

2.    Az e megállapodás végrehajtási szakaszában előirányzott jogi reformok

E megállapodás végrehajtási szakaszában szabályozási reformokat irányoznak elő a jogi keret kiegészítése érdekében, különösen a következők céljából:

-a jogszerűség-igazolási rendszert végrehajtó szervek létrehozása,

-a belföldi piacra irányadó jogi keret javítása, különösen az erőforrásokhoz való hozzáférés, a termelés és a forgalmazás tekintetében,

-az erdészeti erőforrások tulajdonosainak azonosítására szolgáló eszközök egyértelművé tétele, valamint az erdők nyilvántartásba vételének megkönnyítése olyan esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre földtulajdonról szóló igazolások vagy okiratok,

-az erdészeti erőforrások tulajdonosai és a fakitermelők közötti megállapodásminták meghatározása,

-a közösségi erdők létrehozására és kezelésére vonatkozó eljárások kiegészítése,

-a fakitermelésre vonatkozó adórendszer felülvizsgálata, különösen a magánjog hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek erdőterületein,

-az erdők védelme és az erdészeti erőforrások helyreállításának ösztönzése érdekében ösztönzők meghatározása az értéklánc egészében, többek között az erdőművelésre, az erdészeti termékek – különösen a magántulajdonban lévő erdőkből származó erdészeti termékek – kitermelésére, szállítására és forgalmazására vonatkozó, ösztönző erejű jogi és adózási keret és egyszerűsített eljárások meghatározása,

-a 8. szélességi körön túli fakitermelési tilalom alkalmazásának egyértelművé tétele.

3.    Jogszerűségi mátrixok

Az alábbi jogszerűségi mátrixok meghatározzák az e melléklet 1. pontjában említett törvények és rendeletek betartásának igazolására szolgáló alapelveket, kritériumokat és mutatókat. E melléklet alkalmazhatóvá tétele és az egységes igazolási követelmények biztosítása érdekében Elefántcsontpart igazolási kézikönyvet dolgoz ki, amely meghatározza az igazoláshoz használt és az alábbi jogszerűségi mátrixokban felsorolt mutatóknak (a továbbiakban: igazolási szempontok) megfelelő dokumentumokat. A kézikönyvet a vegyes bizottság jóváhagyja és közzéteszi az erdészeti ügyekért felelős minisztérium honlapján (lásd még a III. mellékletet).

1. jogszerűségi mátrix – Fakitermelők

2. jogszerűségi mátrix – Feldolgozók

3. jogszerűségi mátrix – Importőr/exportőr/kereskedő

________________

III. MELLÉKLET

A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER ISMERTETÉSE

TARTALOMJEGYZÉK

1.    Általános rendelkezések

2.    A jogszerűség-igazolási rendszer elemei

3.    A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya

3.1.    A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó faforrások

3.2.    A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó piacok

3.3.    A jogszerűség-igazolási rendszer szereplői

3.4.    A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek

4.    Ellenőrzés és igazolás

4.1.    Ellenőrzés

4.1.1.    A jogszerűség ellenőrzése

4.1.2.    A visszakövethetőség ellenőrzése

4.2.    Igazolás

4.2.1.    Az igazolás céljai

4.2.2.    Igazoló hivatalok

4.2.3.    Igazolási kézikönyv

4.2.4.    Ellenőrzési szerződés

4.2.5.    Igazolási terv és tevékenységek

4.2.6.    Nyitóértekezlet

4.2.7.    Ellenőrzési tevékenységek

4.2.8.    Záróértekezlet

4.2.9.    Ellenőrzési jelentés

4.2.10.    A jogszerűséggel kapcsolatos döntéshozatal

4.2.11.    A visszakövethetőséggel kapcsolatos döntéshozatal

4.2.12.    Különleges vagy kiegészítő ellenőrzések

5.    A magán- és állami tanúsítványok elismerése

6.    Az adatkezelési rendszer

7.    A meg nem felelés kezelése

8.    A FLEGT-engedélyek és a jogszerűséget igazoló tanúsítványok kiadása

9.    A független ellenőrzés

10.    A független megfigyelés

11.    A panaszkezelési rendszer

1.    Általános rendelkezések

Az elefántcsontparti jogszerűség-igazolási rendszer célja a fatermékek (e mellékletben a továbbiakban: fatermékek) jogszerűségének biztosítása. Az I. mellékletben szereplő termékjegyzék szerinti valamennyi fatermék uniós országokba irányuló kiviteléhez kötelező a FLEGT-engedély. A többi ország esetében a fatermék jogszerűségét és visszakövethetőségét igazoló állami tanúsítványt kell kiállítani a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek megfelelően.

A jogszerűség-igazolási rendszer a hatályos nemzeti jogszabályokon alapul. A rendszer az állami ellenőrzési rendszert is beépíti az ellátási lánc egyes szakaszaiba, azaz a jogok és jogcímek kiosztásába, a kitermelésbe, a szállításba, a feldolgozásba, a kivitelbe és a behozatalba, valamint a belföldi piacon folytatott kereskedelembe.

A jogszerűség-igazolási rendszer kidolgozására az érintett hatóságok, a civil társadalmi szervezetek képviselői, a magánszektor és a hagyományos őslakos vezetésen keresztül a helyi lakosság részvételével zajló, több érdekelt felet tömörítő folyamat keretében került sor.

2.    A jogszerűség-igazolási rendszer elemei

A jogszerűség-igazolási rendszer a következő elemekből áll:

a)    A jogszerűen előállított fatermékek fogalmának az e megállapodás II. mellékletében szereplő meghatározása megállapítja azokat a jogi és szabályozási követelményeket, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy a fatermék FLEGT-engedéllyel vagy adott esetben jogszerűséget igazoló tanúsítvánnyal rendelkezhessen. A II. melléklet jogszerűségi mátrixokat is tartalmaz, amelyek megállapítják a jogi és szabályozási keretnek való megfelelés igazolására szolgáló alapelveket, kritériumokat és mutatókat;

b)    A jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzésének célja egyrészt annak biztosítása, hogy a piaci szereplők jogszerűen alapított és engedélyezett piaci szereplők legyenek, másrészt az, hogy a kivágás helyétől a forgalmazás vagy a kivitel helyéig feltárja a fatermékek útját. Ez a tevékenység kiterjed az illetékes állami szervek által végzett ellenőrzésre, a jogi keretben és az állami ellenőrzéssel kapcsolatos részletes eljárásokat tartalmazó adminisztratív dokumentumokban foglaltak szerint;

c)    A jogszerűség és a visszakövethetőség igazolása kiegészíti a jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzését, és hozzájárul a forgalmazott és az exportált fatermékek jogszerűségének biztosításához. Az igazolás nemcsak a piaci szereplők tevékenységeire, hanem az illetékes állami szervek okirat-kiállítási és ellenőrzési tevékenységeire is irányul. Ezt a szakaszt az erdészeti hatóság által elismert egy vagy több, magánszektorbeli igazoló hivatal hajtja végre;

d)    Az engedélyező hatóság az uniós piacra szánt fatermékek szállítmányaira vonatkozó FLEGT-engedélyeket csak az V. mellékletben ismertetett eljárásokkal összhangban és az e mellékletben ismertetett jogszerűség- és visszakövethetőség-igazolást követően adja ki. Az Unión kívüli exportpiacokra vagy a belföldi piacra szánt fatermékek jogszerűségét különleges nyilvános tanúsítványokkal igazolják, amelyeket szintén a FLEGT-engedélyeket kibocsátó hatóság ad ki az e mellékletben ismertetett jogszerűség- és visszakövethetőség-igazolást követően;

e)    A rendszer független ellenőrzése, amelynek feladatmeghatározása a VI. mellékletben található, a jogszerűség-igazolási rendszer működésének, hitelességének és hatékonyságának értékelésére terjed ki. Ezt az ellenőrzést az Unióval folytatott konzultációt követően Elefántcsontpart által megbízott független szerv végzi;

f)    A független megfigyelés a jogszerűség-igazolási rendszer szerves részét képezi. A független megfigyelést civil társadalmi szervezetek végzik, és az ágazat irányításának javítása érdekében lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak a jogi és szabályozási követelmények alkalmazásáról;

g)    A panaszkezelési rendszer olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a fatermékek jogszerűségének igazolásával kapcsolatos panaszok vagy kifogások nyilvántartásba vételét, és előre meghatározott határidőn belüli kezelés céljából történő feldolgozását. A párbeszédnek köszönhetően ez a rendszer lehetővé teszi a jogszerűség-igazolási rendszer által érintett különböző piaci résztvevők vagy szereplők számára, hogy panaszt nyújtsanak be a jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzésének és igazolásának lefolytatásával, valamint a FLEGT-engedélyek kibocsátási mechanizmusával kapcsolatban.

A jogszerűség-igazolási rendszer elemei a következőképpen ábrázolhatók:

3.    A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya

3.1.    A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó faforrások

A jogszerűség-igazolási rendszer az e megállapodás I. mellékletében említett és az alábbi helyekről származó összes termékre vonatkozik:

a)    a közjog hatálya alá tartozó jogi személyek erdőterületei, amelyek a következőket foglalják magukban: i. az állam magántulajdonát képező erdőterületek, amelyek védett erdőkből, mezőgazdasági hasznosítású erdőkből és az állam által a vidéki területeken megszerzett vagy létrehozott erdőkből állnak, valamint ii. a területi önkormányzatok erdőterületei, amelyek a területi önkormányzatok nevében védett erdőkből, az állam által koncesszióba adott erdőkből, valamint a területi önkormányzatok által vidéki területeken megszerzett vagy létrehozott erdőkből állnak;

b)    a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek természetes erdőkből álló erdőterületei, vagy a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek által szabályszerűen megszerzett földterületeken létesített erdők, valamint közösségi erdők;

c)    természetes személyek erdőterületei, amelyek a következőket foglalják magukban:

-olyan földterületeken található természetes erdők, amelyek felett ezek a személyek az elefántcsontparti földügyi jogszabályoknak megfelelően tulajdonjoggal vagy szokásjogon alapuló jogokkal rendelkeznek,

-olyan földterületeken létesített erdőültetvények, amelyek felett ezek a személyek tulajdonjoggal, szokásjogon alapuló jogokkal vagy haszonbérleti joggal rendelkeznek;

d)    természetes fák és erdőn kívül telepített fák;

e)    importált fatermékek. Az e melléklet 5. pontjában foglaltak szerint azonban a FLEGT-engedéllyel vagy CITES-engedéllyel rendelkező importált fatermékeket automatikusan jogszerűnek ismerik el;

f)    erdőirtás, művelésbe vonást célzó erdőirtás és lefoglalt erdészeti erőforrások. Mindazonáltal az erdőirtásból és a művelésbe vonást célzó erdőirtásból származó fatermékek, valamint a lefoglalt vagy elkobzott fatermékek a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartoznak, ugyanakkor nem jogosultak FLEGT-engedélyre.

A jogszerűség-igazolási rendszer nem terjed ki az árutovábbítási eljárás alatt álló fatermékekre, mivel ezeket a harmadik országból származó fatermékeket vámfelügyelet mellett hozzák be Elefántcsontpart területére, és azok ugyanolyan formában, a származási ország módosulása nélkül, valamint feldolgozás vagy forgalomba hozatal nélkül hagyják el az ország területét. Az árutovábbítási eljárás alatt álló fatermékek ezért továbbra is elkülönülnek a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó ellátási lánctól, nem képezik jogszerűség-igazolás tárgyát a jogszerűség-igazolási rendszer keretében, és nem tartoznak a FLEGT engedélyezési rendszer hatálya alá. A jogszerűség-igazolási rendszer nem terjed ki az Elefántcsontpart területére bevitt és onnan újra kivitt késztermékekre sem.

3.2.    A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó piacok

A jogszerűség-igazolási rendszer a következő piacokra terjed ki:

a)    az uniós piac: a jogszerűség-igazolási rendszer révén igazolható, hogy az uniós piacra szállítandó vagy ott forgalmazandó fatermékeket – köztük az importált fatermékeket – jogszerűen állították-e elő. Ez a rendszer olyan megfelelőségi ellenőrzéseket és eljárásokat is magában foglal, amelyek biztosítják, hogy illegális vagy ismeretlen eredetű fatermék ne kerüljön be az Unióba irányuló ellátási láncba. Az uniós piacra szánt fatermékek jogszabályi megfelelésének igazolását követően FLEGT-engedélyt adnak ki;

b)    az Unión kívüli piacok: a jogszerűség-igazolási rendszer révén igazolható, hogy az Unión kívüli piacokra szánt fatermékeket – köztük az importált fatermékeket – jogszerűen állították-e elő. Az Unión kívüli piacokra szánt fatermékek jogszabályi megfelelésének igazolását követően jogszerűséget igazoló tanúsítványt adnak ki;

c)    belföldi piac: a jogszerűség-igazolási rendszer révén igazolható, hogy a belföldi felhasználásra szánt fatermékeket – köztük az importált fatermékeket – jogszerűen állították-e elő. Az e piacra szánt fatermékek jogszabályi megfelelésének ellenőrzését követően jogszerűséget igazoló tanúsítványt adnak ki;

3.3.    A jogszerűség-igazolási rendszer szereplői

A jogszerűség-igazolási rendszer a következő szereplők bevonását teszi szükségessé:

a)    A vegyes bizottság – e megállapodás 19. cikkében és X. mellékletében foglaltak szerint – a megállapodás részes felei által létrehozott végrehajtó testület;

b)    Az állami ellenőrzési rendszert a közigazgatási szervek biztosítják, beleértve a felügyeletük alatt álló szerveket, amelyek jogosultak jogszerűség- és visszakövethetőség-ellenőrzéseket végezni, és amelyek feladata az e megállapodás II. mellékletében meghatározott jogszabályok betartásának biztosítása (lásd e melléklet 4.1. pontját);

c)    E megállapodás végrehajtása során Elefántcsontpart nemzeti erdészeti irányítóbizottságot hoz létre, amelynek állandó technikai titkárságát az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység biztosítja. Ezt a szervezeti egységet az erdészeti hatóság jelöli ki, amely működési erőforrásokat biztosít számára autonómiájának garantálása céljából. A nemzeti erdészeti irányítóbizottság és a titkárságát biztosító, az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodásról folytatott tárgyalásokért felelős jelenlegi szakmai bizottság és e bizottság titkárságának átalakulásával jön létre. Az erdőterületek megőrzésére, helyreállítására és bővítésére vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtásával kapcsolatban meghatározott hatáskörök mellett a nemzeti erdészeti irányítóbizottság a jogszerűség-igazolási rendszer és a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos panaszok kezelésére szolgáló rendszer irányítóbizottságának feladatait látja el. Elefántcsontpart biztosítja, hogy az erdészeti ágazat különböző érdekelt felei – többek között a köz- és a magánszektor, a civil társadalom és a hagyományos őslakos vezetés – részt vegyenek a nemzeti erdészeti irányítóbizottságban és hatékonyan ellássák a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos feladataikat. Az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység olyan állandó struktúra, amely segítséget nyújt a nemzeti erdészeti irányítóbizottságnak irányítási és panaszkezelési feladatai ellátásában, igazgatja az adatkezelési rendszert, valamint elősegíti a párbeszédet a jogszerűség-igazolási rendszer által érintett különböző igazgatási szervek között, többek között az azok képviseletét ellátó munkacsoport keretében;

d)    Az engedélyező hatóság az erdészeti ügyekért felelős minisztérium felügyelete alá tartozó struktúra (lásd e melléklet 8. pontját és e megállapodás V. mellékletét);

e)    Az igazolási célú ellenőrzéseket egy vagy több igazoló hivatal végzi, amelyek az erdészeti hatóság által e megállapodás végrehajtási szakaszában e célból jóváhagyott magánjogi szervezetek (lásd e melléklet 4.2.2. pontját);

f)    A jogszerűség-igazolási rendszer a fatermék-értékláncban közreműködő összes piaci szereplőre kiterjed. Az e megállapodás II. mellékletében szereplő jogszerűségi mátrixokat a piaci szereplők következő három típusa szerint alakították ki: i. a fakitermelők az erdészeti ügyekért felelős minisztérium által a fakitermelés biztosítása céljából jóváhagyott jogi vagy természetes személyek. A favágás, -megmunkálás és -szállítás, valamint minden egyéb kereskedelmi célú fakivétel fakitermelési tevékenységnek minősül; ii. a fafeldolgozók a fanyersanyag átalakításával és hasznosításával tárgyi eszközöket előállító termelőket tömörítik. A feldolgozóüzemek közötti faszállításért is felelnek; iii. a belföldi piac fakereskedői, a faimportőrök és -exportőrök a fát forgalmazó, importáló vagy exportáló piaci szereplőket tömörítik;

g)    A civil társadalom független megfigyelőként vesz részt a jogszerűség-igazolási rendszerben. Együttműködik a jogszerűség-igazolási rendszer más szereplőivel és résztvevőivel, megfigyelőként részt vesz az igazolási tevékenységekben, és hozzáféréssel rendelkezik a független megfigyelési feladat ellátásához szükséges információkhoz (lásd e melléklet 10. pontját);

h)    A független ellenőr értékeli a jogszerűség-igazolási rendszer megfelelő végrehajtását és hatékonyságát (lásd e melléklet 9. pontját és e megállapodás VI. mellékletét). A független ellenőrzések olyan mértékben terjednek ki a szereplők szerepére és tevékenységeire, amilyen mértékben azok a jogszerűség-igazolási rendszert érintik. Annak eldöntése érdekében, hogy az igazolás során ténylegesen azonosítanak-e lehetséges meg nem feleléseket az ellenőrzés tekintetében és a helyszínen, a független ellenőr a következők releváns tevékenységeit ellenőrzi:

-a kitermelési, feldolgozási és forgalmazási okiratok kibocsátásért felelős hatóságok,

-a jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzéséért felelős hatóságok,

-a fakitermelők, a feldolgozók, az importőrök, az exportőrök és a kereskedők.

Az alábbi ábra e különböző szereplők közötti kölcsönhatásokat szemlélteti:

3.4.    A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek

A jogszerűség-igazolási rendszer a faágazat piaci szereplőinek valamennyi tevékenységére kiterjed, a fakitermelési jogcímek odaítélésétől kezdve, a kitermelésen, a feldolgozáson, a belföldi piacon történő forgalmazáson át az e megállapodás I. mellékletében felsorolt termékek kiviteléig és behozataláig. A jogszerűség-igazolási rendszer az illetékes állami szervek okirat-kibocsátási és ellenőrzési tevékenységeire is kiterjed.

A jogszerűség-igazolási rendszer a jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározásán alapul (lásd a II. mellékletet), amely a fatermék-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos valamennyi tevékenység jogszabályi megfelelése értékelésének alapját képezi.

A jogszerűségi és visszakövethetőségi követelmények betartásának biztosítása és az e követelményeknek való meg nem felelés feltárása érdekében a jogszerűség-igazolási rendszer egy igazolási szinttel megerősített ellenőrzési szintet foglal magában.

4.    Ellenőrzés és igazolás

A jogszerűség-igazolási rendszer két szakaszból áll. Az első szakasz az illetékes igazgatási szervek által végzett ellenőrzésre (állami ellenőrzés) vonatkozik. A második szakasz az erdészeti hatóság által elismert egy vagy több, az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségéért felelős szervezeti egység által felügyelt, magánszektorbeli igazoló hivatal által végzett ellenőrzésre vonatkozik.

4.1.    Ellenőrzés

A jogszerűség ellenőrzésének célja annak biztosítása, hogy a piaci szereplők jogszerűen alapított és engedélyezett piaci szereplők legyenek, és hogy az erdő- és faágazat egészének tevékenységei jogszerűek legyenek.

A visszakövethetőség ellenőrzésének célja, hogy a kitermelés helyétől vagy a határállomástól (a fatermékek Elefántcsontpart területére történő beléptetésétől) a belföldi piacon történő forgalmazás helyéig vagy a kivitel helyéig feltárja a fatermékek útját, és emellett biztosítsa az ellátási lánc zártságát.

Ez a szakasz az illetékes állami szervek által végzett szokásos ellenőrzésekre, például a jogi keretben és az ellenőrzési eljárásrendben előírt szokásos ellenőrzésekre terjed ki. Az ellenőrzések tehát az ágazat valamennyi piaci szereplőjére kiterjednek: a fakitermelőkre, a feldolgozókra, az exportőrökre, az importőrökre és a kereskedőkre.

4.1.1.    A jogszerűség ellenőrzése

A jogszerűség ellenőrzése az e megállapodás II. mellékletében meghatározott jogi és szabályozási követelményeknek való megfelelés biztosításáért felelős, felhatalmazott igazgatási szervek tevékenységeire terjed ki (lásd az alábbi táblázatot).

E szakasz tevékenységei különösen az okmányok kiadására, az okmányellenőrzésekre (az okmányok érvényessége és szabályszerűsége, az adatok megfelelősége stb.), a helyszíni ellenőrzésekre és az illetékes hatóságok által végzett egyéb ellenőrzési tevékenységekre terjednek ki.

Az eljárások részletei, valamint a jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzésére vonatkozó hatáskörök megszervezése rendszeresen változik annak érdekében, hogy tükrözze a politikai prioritásokat, a minisztériumok szervezetét, valamint az adminisztratív ellenőrzési eljárások és okmányok digitalizációját. Elefántcsontpart biztosítja, hogy a különböző igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzési eljárásokat tartalmazó kézikönyvek, iránymutatások és egyéb adminisztratív dokumentumok a nyilvánosság számára hozzáférhetők legyenek, elsősorban a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodás honlapján. Ezek többek között a következők:

-a jogszerűség-igazolási rendszer által érintett igazgatási szervek eljárási kézikönyvei,

-a jogszerűség-igazolási rendszer által érintett igazgatási szervek által meghatározott műszaki szabályok és szabványok.

4.1.2.    A visszakövethetőség ellenőrzése

A nemzeti visszakövethetőségi rendszer lehetővé teszi az összes faterméknek a kitermelés helyétől vagy a határállomástól (a fatermékek Elefántcsontpartra történő beléptetésétől) a szállítási és a feldolgozási szakaszokon át a forgalmazás helyéig vagy a kivitel helyéig történő visszakövetését. Annak biztosítása érdekében, hogy a fatermékek az ellátási lánc teljes hosszán ténylegesen visszakövethetők legyenek, a nemzeti visszakövethetőségi rendszer lehetővé teszi az egyes szakaszokban bejelentett adatok érvényességének és ezen adatok egyes szakaszok közötti következetességének ellenőrzését.

A nemzeti visszakövethetőségi rendszert e megállapodás végrehajtása során kell véglegesíteni. A visszakövethetőség ellenőrzésének főbb szakaszai a következők:

0. szakasz: az erdőparcella határainak szakszerű kijelölése

1. szakasz: kutatás/felmérés

2. szakasz: a tönk és a törzs kivágása és megjelölése

3. szakasz: kiszerelés (parkerdőben történő darabolás)

4. szakasz: a rönkök berakodása

5. szakasz: a rönkfák elszállítása az üzem rönktelepére

6. szakasz: a rönkfák átvétele az üzem rönktelepén    

7. szakasz: a rönkfák előkészítése (kirakás, darabolás)

8. szakasz: beléptetés a feldolgozási láncba

9. szakasz: feldolgozás

10. szakasz: az előállítás nyomon követése (beleértve adott esetben a csomagolást is)

11. szakasz: a forgalmazás nyomon követése

Az elefántcsontparti erdészeti hatóság kidolgozza és a honlapján közzéteszi a fatermékek visszakövethetőségének ellenőrzéséről szóló kézikönyvet.

4.2.    Igazolás

4.2.1.    Az igazolás céljai

Az importált, forgalmazott vagy exportált fatermékek jogszerűségének és visszakövethetőségének biztosítása érdekében az ellenőrzési szakaszt igazolási szakasz egészíti ki. Az igazolás tehát nemcsak a piaci szereplőket, hanem az okirat-kibocsátás és az ellenőrzés tekintetében illetékes állami szerveket is érinti.

A jogszerűség igazolása főszabályként piaci szereplőnként, meghatározott és megújítható érvényességi időtartamra szóló kitermelési jogcímenként történik, míg a visszakövethetőség igazolására szállítmányonként kerül sor. A 4.2.3. pontban említett igazolási kézikönyvben ismertetett konkrét esetekben azonban lehetőség van arra, hogy a jogszerűség igazolását szállítmányonként végezzék el, illetve arra is, hogy a visszakövethetőség igazolása piaci szereplőnként történjen.

4.2.2.    Igazoló hivatalok

Az igazolási célú ellenőrzéseket az erdészeti hatóság által engedélyezett egy vagy több, magánszektorbeli hivatal (a továbbiakban: hivatal) végzi. Ez az engedély felhatalmazza a hivatalokat arra, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer keretében igazolják a jogszerűséget és a visszakövethetőséget. Az engedélyt egy több szereplőt tömörítő tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, nyílt és átlátható eljárás szerint adják meg, és az határozott és megújítható időtartamra szól.

Az engedély megszerzéséhez a hivatalnak a következő képesítéseket kell igazolnia:

-igazolt tapasztalat az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás, a fatermékek visszakövethetősége, a szállítás, a logisztika, a vámügyek és az ellátásilánc-irányítási rendszerek ellenőrzése és megfelelőség-értékelése terén,

-a fatermékek nemzeti, szubregionális (Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége, ECOWAS) és nemzetközi kereskedelmének, valamint a kereskedelmi erdészeti ágazatnak a megfelelő ismerete,

-az elefántcsontparti erdő- és faágazat megfelelő ismerete,

-kiváló szóbeli és írásbeli kommunikációs készségek francia nyelven,

-annak bizonyítása, hogy sokféle közreműködővel képes együttműködni.

A hivatalnak ezenkívül meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

-bizonyítania kell pártatlanságát, és nem állhat fenn összeférhetetlenség, sem jogellenes érdekeltségszerzés a jogszerűség-igazolási rendszerben érintett, erdészeti ágazatbeli piaci szereplőkkel és hatóságokkal,

-az ellenőrzés terén képzett és tapasztalattal rendelkező személyzetet kell foglalkoztatnia.

A hivatal legfontosabb feladatai a következők:

-első szintű okmányellenőrzések lefolytatása,

-második szintű okmányellenőrzések lefolytatása,

-igazolási célú helyszíni ellenőrzések lefolytatása,

-a nyitó- és záróértekezletek megszervezése,

-ellenőrzési jelentések kidolgozása és e jelentések rögzítése az adatkezelési rendszerben.

A hivatal köteles:

-mindenkor és minden körülmények között bizonyítani szakmai hozzáértését és integritását,

-megállapításait többek között helyszíni vizsgálatokból és dokumentumelemzésből származó ténybeli elemekre és bizonyító erejű adatokra alapozni;

-egyeztetni valamennyi érdekelt féllel és különösen a független erdészeti megfigyeléssel foglalkozó szervezetekkel,

-betartani az igazolási kézikönyvben előírt eljárásokat és gyakorlatokat (lásd a 4.2.3. pontot).

Az igazoló hivatalok tevékenységeit az erdészeti hatóságnak az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egysége felügyeli.

4.2.3.    Igazolási kézikönyv

Az igazolási célú ellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) a piaci szereplők és a hivatalok közötti ellenőrzési szerződés hatálya alá tartozó jogszerűség- és visszakövethetőség-igazolási tevékenységek összességét foglalja magában. Az egységes igazolási követelmények biztosítása érdekében Elefántcsontpart participatív folyamat keretében adminisztratív és szakmai igazolási kézikönyvet (a továbbiakban: igazolási kézikönyv) dolgoz ki, amely rendszerezve tartalmazza az igazolási szempontokat. Az igazolási kézikönyv a különböző igazolási feladatokra vonatkozó feladatmeghatározást, a részletes protokollokat és az igazolási eszközöket is tartalmazza. A kézikönyvet a vegyes bizottság hagyja jóvá, és Elefántcsontpart teszi közzé.

4.2.4.    Ellenőrzési szerződés

A piaci szereplő szerződést köt valamely hivatallal, amelyben meghatározzák az igazolás hatókörét. A jogszerűség igazolása kiterjedhet a piaci szereplő valamennyi műveletére vagy azok olyan részére, amelyet az erőforráshoz való hozzáférés jogcíme alapján egyértelműen meghatároztak (pl. konkrét koncesszióhoz kapcsolódó műveletek). A visszakövethetőség igazolása kizárólag a piaci szereplőktől származó, igazoltan jogszerű fatermék-szállítmányokra, jogcímekre és műveletekre terjedhet ki.

Az igazolási tevékenységek megkezdése előtt a piaci szereplőnek és a hivatalnak ellenőrzési szerződést kell kötnie, amelyben meg kell határozni az igazolás hatókörét, költségét és feltételeit. Az ellenőrzési szerződés egy példányát – az adatkezelési rendszerben való rögzítése útján – az igazgatási szervek és a független ellenőr rendelkezésére kell bocsátani. A független megfigyelők megnézhetik az igazolás hatókörét, költségeit és feltételeit.

4.2.5.    Igazolási terv és tevékenységek

Az ellenőrzési szerződés aláírását követően a hivatal igazolási tervet készít, amely tartalmazza az ellenőrzést végző munkacsoport kijelölését, az ellenőrzési programot és a tevékenységek ütemezését. A tervet meg kell küldeni a piaci szereplőnek, és az igazolási tevékenységek időpontjáról a 4.2.6. pontban említett nyitóértekezleten kell megállapodni.

4.2.6.    Nyitóértekezlet

A nyitóértekezleten a hivatal a piaci szereplő jelenlétében vizsgálja meg az ellenőrzés célkitűzését, hatókörét, ütemezését és módszerét, hogy a piaci szereplőnek lehetősége legyen arra, hogy kérdéseket tegyen fel az igazolási tevékenységek módszeréről és végrehajtásáról. Az értekezletről készült jegyzőkönyvet és az igazolási tervet – az adatkezelési rendszerben való rögzítésük útján – a piaci szereplő beleegyezésével az igazgatási szervek, a független megfigyelők és a független ellenőr rendelkezésére bocsátják.

4.2.7.    Ellenőrzési tevékenységek

A II. mellékletben található jogszerűségi mátrixokban meghatározott jogszerűségi követelményeknek való megfelelés bizonyítékainak összegyűjtése érdekében a hivatal több szinten végez ellenőrzéseket:

a)    Első szintű okmányellenőrzés: ez az igazolási kézikönyvben meghatározott valamennyi okmány meglétének és megfelelőségének ellenőrzését jelenti. A következőkre terjed ki: i. a jogszerűséget igazoló valamennyi okmány meglétének ellenőrzése az adatkezelési rendszerben. Hiányzó okmányok esetén a hivatal a piaci szereplőt és adott esetben az érintett igazgatási szervet hiánypótlásra kéri; ii. az okmányok – többek között a bélyegzők, aláírások, dátumok és egyéb formai elemek – megfelelőségének, valamint az említett okmányokban szereplő adatok érvényességének ellenőrzése, továbbá iii. a piaci szereplő belső visszakövethetőségi rendszerének ellenőrzése az adatkezelési rendszer funkcióinak alkalmazásával;

b)    Második szintű okmányellenőrzés: kockázatelemzés alapján az ellenőrzés keretében sor kerül az okmányok hitelességének, megfelelőségének és érvényességének alapos ellenőrzésére. Ez a részletes okmányellenőrzés a következőkre terjed ki: i. az okmányok hitelességének ellenőrzése az érintett okmányokat kiadó igazgatási szerveknél és testületeknél; ii. az okmánykibocsátási eljárás – többek között a kitermelési, feldolgozási és forgalmazási okmányok kibocsátási eljárása – betartásának ellenőrzése; iii. az igazolási szempontokban szereplő adatok alapos ellenőrzése, beleértve az egyéb okmányokkal való keresztellenőrzéseket, továbbá iv. a piaci szereplő belső visszakövethetőségi rendszerének alapos ellenőrzése;

c)    Helyszíni ellenőrzés: kockázatelemzés alapján minden egyes ellenőrzés keretében egy vagy több helyszíni látogatásra kerül sor annak igazolása céljából, hogy az igazolási szempontok megléte és megfelelősége ténylegesen megfelel-e annak, hogy a helyszínen betartják a jogszerűen előállított fatermékek II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásában foglalt jogszerűségi feltételeket.

A b) és c) pontban említett kockázatelemzéseket a hivatalok végzik el. Ezek során figyelembe veszik a (folyamatban lévő és a korábbi ellenőrzések során végzett) korábbi igazolások eredményeit, a független megfigyelés keretében közölt vagy közzétett információkat, a panaszkezelési rendszerbe beérkezett panaszokat, az esetleges magántanúsítványokat és az igazgatási szervek, a nemzeti erdészeti irányítóbizottság, a vegyes bizottság vagy a független ellenőr által e célból relevánsnak minősített tényezőket. Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplő és a hivatal által a nyitóértekezleten elfogadott ellenőrzési tevékenységek és ütemezés kiegészíthető az e szakaszt követően feltárt vagy közölt tényezőkön alapuló további tevékenységekkel és feladatokkal. Az igazolási kézikönyv részletesen ismerteti, hogy a hivatal hogyan végzi el ezeket a kockázatelemzéseket az ellenőrzés különböző szakaszaiban. Az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység az adatkezelési rendszerben meghatározza a kockázatelemzés során figyelembe veendő adatokat, és azokat rendszeresen frissíti.

4.2.8.    Záróértekezlet

A záróértekezleten a hivatal ismerteti a piaci szereplővel az igazolás eredményeit, különösen az esetlegesen megállapított problémákat. Ez alkalommal lehetőséget kell biztosítani a piaci szereplőnek arra, hogy kérdéseket tegyen fel az igazolás eredményeivel kapcsolatban, és megválaszolja vagy pontosítsa a hivatal felvetéseit. Az értekezletről készült jegyzőkönyvet – az adatkezelési rendszerben való rögzítése útján – az igazgatási szervek, a független megfigyelők és a független ellenőr rendelkezésére bocsátják.

4.2.9.    Ellenőrzési jelentés

A hivatal az igazolási kézikönyvben meghatározott mintának megfelelően ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza a meg nem felelésre vonatkozó esetleges megállapítások leírását, valamint az ellenőrzési szerződésben meghatározott műveletek és szállítmányok megfelelésének, illetve meg nem felelésének megállapítására vonatkozó javaslatot. Ezt az ideiglenes ellenőrzési jelentést továbbítani kell a piaci szereplőnek, aki pontosításokkal szolgálhat vagy válaszokat adhat.

A piaci szereplő válaszainak feldolgozását követően a zárójelentést és adott esetben a piaci szereplőtől kapott észrevételeket – az adatkezelési rendszerben való rögzítésük útján – az igazgatási szervek, a független megfigyelők és a független ellenőr rendelkezésére bocsátják.

4.2.10.    A jogszerűséggel kapcsolatos döntéshozatal

A hivatal következtetései és ajánlásai lehetővé teszik az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység számára, hogy döntést hozzon a megfelelésről vagy a meg nem felelésről, mégpedig oly módon, hogy az elvégzett igazolás hatóköre szerint – adott esetben – zöld vagy piros jelzést rendel a piaci szereplőhöz az adatkezelési rendszerben (lásd a 4.2.4. pontot).

Két eset lehetséges:

-Ha a piaci szereplő nem vitatja az ellenőrzési jelentésben megfogalmazott következtetéseket vagy ajánlásokat, az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység legfeljebb 7 naptári napon belül döntést hoz. Amennyiben az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység piros jelzés (meg nem felelés) hozzárendeléséről dönt, az adatkezelési rendszerben tájékoztatni kell a hivatalt és a piaci szereplőt az e döntést alátámasztó érvekről.

-Ha a piaci szereplő vitatja az ellenőrzési jelentésben megfogalmazott következtetéseket vagy ajánlásokat, vagy ha az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység azt bármely más, általa relevánsnak ítélt okból szükségesnek tartja, az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység meghosszabbíthatja a döntéshozatal határidejét. Az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység ezt a meghosszabbított határidőt az adatkezelési rendszerben, vagy írásban, legfeljebb 7 naptári napon belül közli a piaci szereplővel.

Az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység döntése ellen az e melléklet 11. pontjában ismertetett panaszkezelési rendszer igénybevételével lehet fellebbezni (az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egységhez intézett belső igazgatási fellebbezéssel, amelyet szükség esetén a nemzeti erdészeti irányítóbizottsághoz benyújtott fellebbezés követ).

Meg nem felelés (piros jelzés) esetén, a meg nem felelést okozó probléma megoldását követően a piaci szereplő a meg nem felelés megoldásának megerősítése érdekében ismét szerződést köthet valamely hivatallal egy igazolási célú különleges ellenőrzés elvégzésére. Ha azonban a meg nem felelés megoldásának megerősítéséhez nincs szükség újabb helyszíni ellenőrzésre, az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység azt anélkül is megerősítheti, hogy a piaci szereplő különleges ellenőrzéshez folyamodna.

A megfelelés (zöld jelzés) egy évig érvényes, amelynek lejártakor a piaci szereplőnek az előző ellenőrzés eredményeit figyelembe vevő új ellenőrzésre irányuló szerződést kell kötnie.

Érvényességi időtartama alatt a megfelelést az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység – adott esetben a nemzeti erdészeti irányítóbizottság döntése alapján, a panaszkezelést követően – felfüggesztheti vagy érvénytelenítheti. A felfüggesztést vagy az érvénytelenítést a szervezeti egység új információk, panaszok, különleges ellenőrzések (lásd a 4.2.12. pontot) vagy egyéb releváns tényezők alapján mondja ki. Az okokat az adatkezelési rendszerben kell közölni a piaci szereplővel. Ha az adatkezelési rendszer nem működik, a közölt okokat írásban kell megküldeni a piaci szereplőnek.

4.2.11.    A visszakövethetőséggel kapcsolatos döntéshozatal 

Mivel a hivatal csak az ellenőrzés időpontjában tudja ellenőrizni a faszállítmányoknak az ellátási lánc különböző szakaszaiig történő visszakövethetőségét, a jelentés a műveleteknek az ellenőrzés idején érvényes általános visszakövethetőségére vonatkozóan tartalmaz következtetéseket és ajánlásokat.

A FLEGT-engedély iránti kérelem kézhezvételét követően az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység az adatkezelési rendszer használatával és a hivatal jelentésének figyelembevételével igazolja a kérelem tárgyát képező szállítmány visszakövethetőségét.

Az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység további információkat kérhet a piaci szereplőtől, vagy a 4.2.12. pontban foglaltak szerint különleges vagy kiegészítő ellenőrzést írhat elő.

4.2.12.    Különleges vagy kiegészítő ellenőrzések

Abban az időszakban, amelyre vonatkozóan a jogszerűséget igazolták, az érintett piaci szereplők kötelesek tájékoztatni az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egységet a tulajdonviszonyokban, a struktúrákban, az irányításban vagy az érintett műveletekben bekövetkezett bármely jelentős változásról. Az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység megkövetelheti, hogy a piaci szereplő ezen információk és bármely egyéb, relevánsnak ítélt bizonyíték alapján különleges vagy kiegészítő ellenőrzést végezzen.

A kiegészítő ellenőrzés a 4.2.4–4.2.11. pontban foglaltak szerinti új ellenőrzésnek felel meg, amely figyelembe veszi az előző ellenőrzés releváns eredményeit. A különleges ellenőrzés egyes konkrét pontok igazolását teszi lehetővé egy korábbi (azaz a különleges ellenőrzés előtt kevesebb mint 12 hónappal elvégzett) ellenőrzés eredményeinek kiegészítése céljából. A különleges ellenőrzés a korábbi ellenőrzések során feltárt meg nem felelések megoldásának megerősítésére is szolgálhat. Ezért a különleges ellenőrzés eredményei csak annak az eredeti ellenőrzésnek a fennmaradó időtartamára érvényesek, amelyet a különleges ellenőrzés kiegészít. Az igazolási kézikönyv tartalmazza a szóban forgó kiegészítő és különleges ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályokat.

5.    A magán- és állami tanúsítványok elismerése

Az erdészeti ágazat bevált gyakorlatainak elismerése érdekében a kockázatértékelési eljárás keretében olyan magántanúsítási rendszerek használhatók, amelyek kiterjednek az alkalmazandó jogszabályok betartásának igazolására.

E célból Elefántcsontpart a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeivel összhangban értékeli a magántanúsítási rendszereket, és összeállítja a kockázatelemzés során figyelembe veendő elismert magántanúsítási rendszerek jegyzékét. Ezt a jegyzéket közölni kell a vegyes bizottsággal, és közzé kell tenni az erdészeti ügyekért felelős minisztérium honlapján. Az elismert rendszerek jegyzékét rendszeresen újraértékelik, és szükség esetén frissítik.

Elefántcsontpart eljárásokat dolgozhat ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a második albekezdésben meghatározottak szerint elismert magántanúsítási ellenőrzés igazolási célú ellenőrzésként is szolgáljon. Ezeket az eljárásokat részletesen ismertetni kell az igazolási kézikönyvben.

A FLEGT- és/vagy CITES-engedéllyel rendelkező importált fatermékeket automatikusan jogszerűnek ismerik el. Az importált fatermékek jogszerű eredetének bizonyítására magán- és állami tanúsítási rendszerek is használhatók.

6.    Az adatkezelési rendszer

Elefántcsontpart központosított nemzeti rendszert hoz létre a jogszerűség és a visszakövethetőség dokumentálására, ellenőrzésére és igazolására.

Az adatkezelési rendszert az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység igazgatja. A piaci szereplők és az arra jogosult igazgatási szervek a jogszerűség igazolására szolgáló adatok és dokumentumok iktatása céljából hozzáféréssel rendelkeznek a rendszerhez. Az igazgatási szervek a rendszerben lévő adatok hitelesítésére is jogosultak. Különleges esetekben a dokumentumok írásban is benyújthatók vagy megküldhetők az igazgatási szervnek. Ha az adatkezelési rendszer nem működik, az abban rögzítendő dokumentumok másolatát írásban kell megküldeni az igazgatási szervnek, és azokat független megfigyelés és független ellenőrzés céljából hozzáférhetővé kell tenni. Miután a rendszer ismét működőképessé válik, az érintett dokumentumokat az igazolási kézikönyvben foglaltak szerint iktatni kell.

Az igazoló hivatalok a feladataik részét képező okmányellenőrzések elvégzése céljából, módosítási jogosultság nélkül férhetnek hozzá az adatkezelési rendszerhez. A hivatalok a 4.2. pontban meghatározottak szerint az ellenőrzéskor keletkezett különböző dokumentumokat is iktathatják.

A független ellenőr és a független megfigyelésben részt vevő civil társadalmi szervezetek a jogszerűség-igazolási rendszer megfelelő végrehajtásának és hatékonyságának értékeléséhez szükséges valamennyi fontos, illetve releváns információba, dokumentumba és adatba történő betekintés céljából, módosítási jogosultság nélkül férhetnek hozzá a rendszerhez.

Elefántcsontpart kidolgozza és közzéteszi az adatkezelési rendszerhez való hozzáférési jogosultságok megszerzésének feltételeit és eljárásait, valamint meghatározza a nyilvánosság számára hozzáférhető adatokat.

7.    A meg nem felelések kezelése

A meg nem felelések az igazolás különböző szakaszaiban tárhatók fel és kezelhetők. Az ellenőrzés során feltárt meg nem felelésekről tájékoztatni kell a piaci szereplőt és adott esetben az igazgatási szerv érintett szervezeti egységét, hogy azok további információkat szolgáltathassanak és korrekciós intézkedéseket hozhassanak a nem megfelelés kezelésére.

Az okirat-kibocsátás és az ellenőrzés tekintetében illetékes állami szervek hatáskörébe tartozó meg nem feleléseket az igazoló hatóságnak az adatkezelési rendszerben kell közölnie az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egységgel, valamint az érintett igazgatási szervezeti egységgel. A jogszerűség-igazolási rendszer által érintett igazgatási szervek különböző szervezeti egységeinek részvételével felállított munkacsoport segítséget nyújt a meg nem felelések kezeléséhez és megoldásához, és e célból ajánlásokat tehet az érintett szervezeti egységeknek. E munkacsoport titkárságát az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység biztosítja.

8.    A FLEGT-engedélyek és a jogszerűséget igazoló állami tanúsítványok kiadása

A FLEGT-engedély a fatermékek jogszerű előállításának és visszakövetésének igazolására szolgáló eszköz. Az engedélyt az Unióba exportálandó fatermékek jogszabályi megfelelésének és visszakövethetőségének igazolását követően adják ki.

Az I. mellékletben szereplő termékjegyzék szerinti valamennyi fatermék uniós tagállamokba irányuló kiviteléhez kötelező a FLEGT-engedély. Az engedélyt az erdészeti ügyekért felelős miniszter által kijelölt vagy létrehozott és annak felügyelete alatt álló engedélyező hatóság bocsátja ki.

A FLEGT-engedélyekre vonatkozó kibocsátási eljárások és műszaki előírások e megállapodás V. mellékletében találhatók.

Az Unión kívüli exportpiacokra szánt fatermékek jogszerűségét az e mellékletben ismertetett jogszerűség- és visszakövethetőség-igazolást követően Elefántcsontpart által kiállított, jogszerűséget igazoló állami tanúsítványok igazolják. A belföldi felhasználásra szánt fatermékekre vonatkozóan akkor állítható ki jogszerűséget igazoló állami tanúsítvány, ha a jogszerűség-igazolási rendszerben igazolták, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő.

9.    A független ellenőrzés

A független ellenőrzés a jogszerűség-igazolási rendszer megfelelő végrehajtását és hatékonyságát értékeli. Lehetővé teszi továbbá a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása terén felmerülő hiányosságok és gyengeségek feltárását, valamint a vegyes bizottságnak szánt ajánlások megfogalmazását.

A független ellenőr által a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában feltárt hiányosságokat és gyengeségeket adott esetben figyelembe kell venni az igazolási folyamat során, különösen a második szintű igazolás és a helyszíni igazolás szükségességének megállapítására szolgáló kockázatelemzésekhez.

A független ellenőrzés feladatmeghatározása a VI. mellékletben található.

10.    A független megfigyelés

A jogszerűség-igazolási rendszer magában foglalja a civil társadalmi szervezetek által végzett független megfigyelést. A független megfigyelés az elefántcsontparti jogszabályokban meghatározott, az erdészeti és agrárerdészeti tevékenységek megfigyelésére irányuló, civil társadalmi szervezetek által végzett nem állami feladat, amely az erdészeti irányítás javítása érdekében az erdőgazdálkodásra vonatkozó hiteles és igazolható információk gyűjtését és megosztását célozza. Ez tehát egy állandó jelleggel vagy egy adott megbízatás időtartama alatt végzett tevékenységet takar. A független megfigyelés ily módon lehet külső vagy megbízáson alapuló.

A jogszerűség-igazolási rendszer keretében a független megfigyelés a következő tevékenységeket érinti:

-önálló független megfigyelő missziók szervezése,

-megfigyelőként való részvétel az ellenőrzési missziókban és az igazolási célú helyszíni ellenőrzéseken,

-rendellenességek, mutatók, az erdészeti tevékenységekre vonatkozó előírások megsértésével kapcsolatos esetek feltárása és független megfigyelési jelentések készítése,

-az érdekelt felek figyelmeztetése az észlelt jogellenes tevékenységekre.

A független megfigyelési tevékenységeket végző szervezetek hozzáféréssel rendelkeznek az adatkezelési rendszerhez.

A független megfigyelési jelentéseket rögzítik az adatkezelési rendszerben, és azokat figyelembe veszik az igazolási folyamat során, különösen a második szintű igazolási és helyszíni igazolási igények, valamint a különleges vagy kiegészítő ellenőrzési igények meghatározására szolgáló kockázatelemzésekhez.

A független megfigyelési tevékenységeket végző szervezetek – az üzleti titkok bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett – saját forrásaikból kísérhetik az ellenőrzési missziókat.

A független megfigyelő missziók a piaci szereplőkre és azok tevékenységeire, valamint az illetékes állami szervek működésére irányulnak, különösen az okirat-kibocsátás és az ellenőrzés, valamint az igazoló hivatalok tevékenységei tekintetében.

11.    A panaszkezelési rendszer

A jogszerűség-igazolási rendszer lehetővé teszi a különböző érintett szereplők számára, hogy panaszt nyújtsanak be a jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzésével és igazolásával, valamint a FLEGT-engedélyek kibocsátásával kapcsolatban.

A jogszerűség-igazolási rendszer panaszkezelési rendszere a fatermékek jogszerűségének igazolásával kapcsolatos konfliktusok és jogviták párbeszéd útján történő megelőzésére és rendezésére szolgáló mechanizmus. Ily módon lehetővé teszi a jogszerűség-igazolási rendszer érdekelt felei számára, hogy panaszaikat, kifogásaikat, sérelmeiket vagy egyéb formában támasztott jogigényüket jelezzék az illetékes szerveknek.

A panaszkezelési szervek a következők: az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység, valamint a nemzeti erdészeti irányítóbizottság.

Az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység panaszkezeléssel kapcsolatos megbízatása a következő:

-a szóbeli és írásbeli panaszok és beadványok átvétele és rögzítése az adatkezelési rendszer panasznyilvántartásában,

-a belső igazgatási fellebbezések kezelése, ha a panasz valamely saját döntésére vonatkozik,

-kutatások, információgyűjtések vagy szükséges egyeztetések lebonyolítása,

-ajánlások megfogalmazása a nemzeti erdészeti irányítóbizottságnak,

-rendszeres panaszkezelési jelentések készítése és azok továbbítása a nemzeti erdészeti irányítóbizottságnak,

-annak biztosítása, hogy a panaszokra talált megoldások a kitűzött határidőn belül megvalósuljanak.

A nemzeti erdészeti irányítóbizottság panaszkezeléssel kapcsolatos megbízatása a következő:

-a panaszkezelési rendszer végrehajtásához szükséges iránymutatások és irányelvek biztosítása,

-a panaszkezelési rendszer végrehajtásának nyomon követése és értékelése,

-az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység által az eredménytelen belső igazgatási fellebbezéseket követően hozott döntések elleni fellebbezések kezelése,

-rendszeres panaszkezelési jelentések készítése és azok továbbítása a vegyes bizottságnak.

A panaszkezelési rendszerhez való széles körű hozzáférés biztosítása érdekében névtelen panaszok benyújtására is lehetőség van. A civil társadalmi szervezetek, a hagyományos őslakos vezetés és a hagyományos hatóságok, illetve a munkavállalói szakszervezetek is benyújthatnak panaszt a helyi közösségek, illetve a munkavállalók nevében.

A panaszkezelési eljárást – többek között a fellebbezési határidőket – az igazolási kézikönyv határozza meg.

________________

IV. MELLÉKLET

AZ ELEFÁNTCSONTPARTÓL KIVITT, FLEGT-ENGEDÉLLYEL
RENDELKEZŐ FATERMÉKEK UNIÓN BELÜLI SZABAD FOGALOMBA BOCSÁTÁSÁT
SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK

1.    Általános keret

E melléklet rendelkezései a 2173/2005/EK rendeleten, valamint a 2173/2005/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. október 17-i 1024/2008/EK bizottsági végrehajtási rendeleten 5 alapulnak, amelyek a valamely partnerországból származó, FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek uniós piacra történő belépésének feltételeit szabályozzák.

2.    A FLEGT-engedélyek feldolgozása

A FLEGT-engedélyt az Európai Unió azon tagállamának az illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, amelyben az engedéllyel rendelkező szállítmányt szabad forgalomba bocsáthatónak nyilvánították. Ez történhet elektronikus formában vagy más, hasonlóan gyors eljárás útján.

Az engedély elfogadása esetén az előző bekezdésben említett illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti eljárásoknak megfelelően tájékoztatják a vámhatóságokat.

3.    A FLEGT-engedélyekhez kapcsolódó okmányellenőrzés

A papíralapú FLEGT-engedélyeknek meg kell felelniük az V. melléklet 1. függelékében bemutatott engedélymintának. Érvénytelen az a FLEGT-engedély, amely nem felel meg az V. mellékletben meghatározott követelményeknek és előírásoknak.

Érvénytelennek minősül az a FLEGT-engedély, amelyet a rajta feltüntetett lejárati napot követően továbbítanak.

A FLEGT-engedély sem áthúzást, sem betoldást nem tartalmazhat.

A FLEGT-engedély érvényességének meghosszabbítása csak akkor fogadható el, ha az engedélyező hatóság érvényesítette ezt a hosszabbítást.

A FLEGT-engedély másodpéldánya vagy cserepéldánya nem fogadató el, ha azt nem az engedélyező hatóság állította ki és hagyta jóvá.

4.    Kiegészítő információk kérése

Amennyiben kétség merülne fel a FLEGT-engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességét vagy hitelességét illetően, az illetékes hatóságok kiegészítő információkat kérhetnek az engedélyező hatóságtól.

A szóban forgó FLEGT-engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány másolata a kérelemmel együtt továbbítható.

5.    A FLEGT-engedély és a szállítmány közötti megfelelés igazolása

Ha az illetékes hatóságok szükségesnek ítélik a szállítmány kiegészítő ellenőrzését annak eldöntése előtt, hogy a FLEGT-engedély elfogadható-e, ellenőrzést lehet végezni annak megállapítása érdekében, hogy a kérdéses szállítmány megfelel-e a FLEGT-engedélyben közölt információknak, valamint az adott FLEGT-engedélyre vonatkozó nyilvántartásokban az engedélyező hatóság által tárolt információknak.

Ha a szabad forgalomba bocsátásra bemutatott szállítmányban található fatermékek térfogata vagy tömege nem tér el 10 %-kal nagyobb mértékben a vonatkozó FLEGT-engedélyben feltüntetett térfogattól vagy tömegtől, úgy kell tekinteni, hogy a szállítmány megfelel a FLEGT-engedélyben megadott, térfogatra vagy tömegre vonatkozó információknak.

Amennyiben kétség merülne fel azzal kapcsolatban, hogy a szállítmány megfelel-e a FLEGT-engedélynek, az érintett illetékes hatóság pontosítást kérhet az engedélyező hatóságtól.

Az engedélyező hatóság megkérheti az illetékes hatóságot, hogy küldje meg számára a kérdéses FLEGT-engedély vagy cserepéldány másolatát.

Szükség esetén az engedélyező hatóság visszavonja a FLEGT-engedélyt, és az V. mellékletben foglalt részletes szabályoknak megfelelően kiállítja annak helyesbített változatát.

Ha az illetékes hatósághoz a pontosításra irányuló kérelemtől számított 21 naptári napon belül nem érkezik válasz, az illetékes hatóság az engedélyt nem fogadja el, és a hatályos jogszabályoknak és eljárásoknak megfelelően jár el.

A FLEGT-engedély nem fogadható el, ha – szükség esetén a 4. pont szerinti kiegészítő információk megadását vagy az e szakasz szerint végzett bármilyen további vizsgálatot követően – megállapításra kerül, hogy a FLEGT-engedély nem felel meg a szállítmánynak.

6.    A szállítmány érkezését megelőző igazolás

A FLEGT-engedély a hatálya alá tartozó szállítmány érkezése előtt is továbbítható.

A FLEGT-engedély akkor fogadható el, ha megfelel az V. mellékletben felsorolt valamennyi követelménynek, és ha az e melléklet 4. és 5. pontjának megfelelően nincs szükség további igazolásokra.

7.    Egyéb kérdések

Az Európai Unió érintett tagállamának jogszabályaiban és eljárásaiban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az igazolás költségeit az importőrnek kell viselnie.

Ha a FLEGT-engedélyek ellenőrzéséből fakadóan huzamos ideig fennálló nézeteltérések vagy nehézségek merülnek fel, akkor az ügy a vegyes bizottság elé utalható, és erről tájékoztatni kell az engedélyező hatóságot.

8.    Szabad forgalomba bocsátás

A szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot tartalmazó egységes vámokmány 44. rovatában hivatkozni kell a nyilatkozat hatálya alá tartozó fatermékekre vonatkozó FLEGT-engedély számára.

Ha a vámáru-nyilatkozat számítástechnikai eljárás alkalmazásával készül, a hivatkozást a megfelelő rovatban fel kell tüntetni.

A fatermékek csak az e mellékletben ismertetett eljárás lezárultával bocsáthatók szabad forgalomba.

________________

V. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIBOCSÁTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

1.    A FLEGT-engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések

E megállapodás 6. cikkével összhangban a FLEGT-engedély annak igazolására szolgáló eszköz, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő, és azokat a III. mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően visszakövették.

Az I. mellékletben szereplő termékjegyzék szerinti valamennyi fatermék uniós tagállamokba irányuló kiviteléhez kötelező a FLEGT-engedély. A többi ország esetében a fatermékek jogszerűségét és visszakövethetőségét igazoló állami tanúsítványt kell kiállítani a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek megfelelően.

A FLEGT-engedélyt egyetlen exportőr egyetlen Unióba irányuló szállítmányához állítják ki.

A FLEGT-engedélyek kiadására, megújítására vagy érvényességének meghosszabbítására, visszavonására, pótlására és kezelésére vonatkozó részletes követelményeket és eljárásokat a III. melléklet 4.2.3. pontjában említett igazolási kézikönyv rögzíti.

2.    Engedélyező hatóság

Az engedélyező hatóság az erdészeti ügyekért felelős minisztérium felügyelete alá tartozó szerv.

Az engedélyező hatóság összetételét, feladatköreit és működését jogszabály határozza meg.

Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos ügyekben az Elefántcsontpart és az illetékes hatóságok közötti információcsere tekintetében illetékes szerv.

3.    A FLEGT-engedélyek kibocsátására irányuló eljárás

A FLEGT-engedélyt a kivitelre szánt fatermékek jogszabályi megfelelésének és visszakövethetőségének a III. mellékletben előírtak szerinti igazolását követően adják ki.

A FLEGT-engedély a következő eljárás lezárulását követően szerezhető meg:

-1. lépés – a kérelem kézhezvétele: az exportőr az engedélyező hatóság által meghatározott formanyomtatványon kitölti és benyújtja a FLEGT-engedély iránti kérelmet,

-2. lépés – a kérelem vizsgálata: az engedélyező hatóság meggyőződik arról, hogy a kivitelre szánt fatermékek megfelelőségét a III. melléklettel összhangban igazolták,

-3. lépés – az engedély kiadásáról szóló határozat:

-megfelelés esetén az engedélyező hatóság kiadja a FLEGT-engedélyt az érintett exportőr részére,

-meg nem felelés esetén az engedélyező hatóság elutasítja a kérelmet, és erről tájékoztatja az érintett exportőrt. A meg nem felelések kezelésére irányuló eljárást a III. melléklet ismerteti.

A FLEGT-engedély iránti kérelmek benyújtása és feldolgozása elektronikus úton, az adatkezelési rendszer használatával történik. Az adatkezelési rendszer meghibásodása esetén azonban a kérelmek manuálisan is benyújthatók és feldolgozhatók. A FLEGT-engedély iránti manuális kérelem esetén a kérelemhez mellékelni kell az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység által a III. mellékletben ismertetett eljárásoknak megfelelően kiadott jogszerűségi és visszakövethetőségi igazolást.

Az engedélyező hatóság visszavonhatja a hibát tartalmazó FLEGT-engedélyt, és „Autorisation corrigée” (helyesbített engedély) felirattal ellátott, helyesbített engedélyt adhat ki, amelyet a bélyegzőjével és az aláírásával hitelesít.

A FLEGT-engedély kiadása díjköteles, amelynek összegét és megfizetésének módozatait jogszabály állapítja meg.

4.    A FLEGT-engedélyek általános jellemzői

A FLEGT-engedély papíralapon vagy elektronikus formában állítható ki.

Az engedélynek tartalmaznia kell az 1. függelékben szereplő információkat, a 2. függelékben található magyarázó megjegyzéseknek megfelelően.

Azon összetett szállítmányok esetében, amelyekre vonatkozóan nem lehet feltüntetni az 1. függelékben található első mintadokumentumban említett valamennyi szükséges információt, a „Description complémentaire de marchandises jointe à l'autorisation FLEGT” (a FLEGT-engedélyhez mellékelt kiegészítő áruleírás) című csatolmányt kell mellékelni az engedélyhez. Ez a csatolmány az 1. függelékben foglaltak szerint a szállítmány leírására vonatkozó minőségi és mennyiségi információkat tartalmazza. Ebben az esetben az engedély megfelelő mezői nem a szállítmányra vonatkozó adatokat, hanem a csatolmányra utaló hivatkozást tartalmaznak.

A FLEGT-engedély a tényleges kiadása napjától érvényes.

A FLEGT-engedély érvényességi időtartama hat hónap, amely legfeljebb három hónappal megújítható vagy meghosszabbítható. A FLEGT-engedélyben meg kell jelölni annak lejárati idejét.

A FLEGT-engedély a lejáratát követően érvénytelennek minősül.

Az érintett fatermékek megsemmisítése esetén a FLEGT-engedély érvénytelenné válik, és a piaci szereplő erről köteles tájékoztatni az engedélyező hatóságot.

5.    A papíralapú FLEGT-engedélyek jellemzői

A papíralapú FLEGT-engedélyeknek az 1. függelékben meghatározott formátumnak kell megfelelniük.

A FLEGT-engedélyt A4-es formátumban kell kiadni.

A FLEGT-engedélyt hat példányban kell kiadni, és az egyes példányokat a következőképpen kell azonosítani:

-az „ORIGINAL” (eredeti) felirattal ellátott példány azon uniós tagállam illetékes hatóságáé, amely tagállamban az engedély hatálya alá tartozó szállítmányt szabad forgalomba bocsáthatónak nyilvánították,

-az „AUTORITÉ DOUANIÈRE DE L'UNION EUROPÉENNE” (európai uniós vámhatóság) felirattal ellátott példány az uniós vámhatóságé,

-az „EXPORTATEUR” (exportőr) felirattal ellátott példány a FLEGT-engedély kérelmezőjéé,

-az „AUTORITÉ DOUANIÈRE DE LA CÔTE D'IVOIRE” (elefántcsontparti vámhatóság) felirattal ellátott példány az elefántcsontparti vámhatóságé,

-az „AUTORITÉ DE DÉLIVRANCE DES AUTORISATIONS FLEGT” (FLEGT-engedélyeket kiadó hatóság) felirattal ellátott példány az engedélyező hatóságé,

-az „ARCHIVES” (irattár) felirattal ellátott példány Elefántcsontpart erdészeti ügyekért felelős minisztériumáé.

A FLEGT-engedélyeket írógéppel vagy számítógéppel kell kitölteni. Szükség esetén kézzel is kitölthetők. A mennyiségeket az engedélyező hatóságnak oly módon kell feltüntetnie, hogy további számjegyeket vagy megjegyzéseket ne lehessen betoldani.

Az engedélyező hatóság láttamozását az engedély mindegyik példányán fizikai aláírással és az engedélyező hatóság szárazbélyegzővel készült bélyegzőlenyomatával kell megjeleníteni.

A FLEGT-engedélynek hivatkozási számot és vonalkódot kell tartalmaznia. A formanyomtatvány sem áthúzást, sem betoldást nem tartalmazhat.

A FLEGT-engedélyeket francia nyelven kell kinyomtatni és kitölteni.

Az erdészeti ügyekért felelős minisztérium és az engedélyező hatóság által őrzött irattári példányok kivételével az összes többi példányt át kell adni a kérelmezőnek, aki megőrzi a saját példányát, a többi példányt pedig megküldi a címzetteknek.

6.    A FLEGT-engedély elvesztése vagy megsemmisülése

Az 5.3. pontban felsorolt példányok egyikének elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr vagy meghatalmazott képviselője kérelmezheti az engedélyező hatóságtól, hogy adja ki a részére a FLEGT-engedély cserepéldányát. A FLEGT-engedély jogosultjának vagy meghatalmazott képviselőjének a kérelemhez mellékelnie kell a kérdéses példány elvesztéséről szóló, Elefántcsontpart Nemzeti Rendőrsége vagy Nemzeti Csendőrsége által kiadott nyilatkozatot.

Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedély(ek) cserepéldányát (cserepéldányait) az exportőr kérelmének beérkezését követő 48 órán belül adja ki.

A FLEGT-engedély cserepéldányának tartalmaznia kell az eredeti FLEGT-engedélyen szereplő információkat és bejegyzéseket, az engedély számát is ideértve.

A FLEGT-engedély cserepéldányán fel kell tüntetni az engedélyező hatóság bélyegzőjével és aláírásával hitelesített „Autorisation de substitution” (engedély cserepéldánya) feliratot.

A FLEGT-engedély cserepéldányának kiadása érvényteleníti az eredeti engedélyt. Amennyiben az elveszett vagy ellopott okmány előkerül, azt meg kell semmisíteni vagy vissza kell juttatni az engedélyező hatósághoz.

7.    A FLEGT-engedély érvényességével kapcsolatos kétségek

Amennyiben a FLEGT-engedély, a másodpéldány vagy a cserepéldány érvényességével kapcsolatban kétség merül fel, az illetékes hatóságok kiegészítő igazolásokat kérhetnek az engedélyező hatóságtól.

Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, az illetékes hatóságokat felkérheti a vitatott FLEGT-engedély vagy a cserepéldány másolatának megküldésére.

Ha az engedélyező hatóság szükségesnek ítéli, visszavonja a FLEGT-engedélyt, és az „Autorisation corrigé” (helyesbített engedély) felirattal ellátott helyesbített példányt ad ki, amelyet bélyegzőjével és aláírásával hitelesít, és továbbítja azt az illetékes hatósághoz.

Az engedély érvényességének megerősítése esetén az engedélyező hatóság erről – lehetőség szerint elektronikus úton – tájékoztatja az illetékes hatóságot, és visszaküldi a FLEGT-engedély másolatait. Az így visszaküldött másolatokon fel kell tüntetni az engedélyező hatóság bélyegzőjével és aláírásával hitelesített „Validé le ...” (érvényesítve ... -án/-én) feliratot.

Amennyiben a vitatott FLEGT-engedély nem érvényes, az engedélyező hatóság erről – lehetőség szerint elektronikus úton – tájékoztatja az illetékes hatóságokat.

8.    A számítógépes FLEGT-engedélyre vonatkozó műszaki előírások

A FLEGT-engedély számítógépes rendszerek segítségével is kiadható és felhasználható.

A számítógépes rendszerhez nem kapcsolódó uniós tagállamok számára papíralapú engedélyt bocsátanak rendelkezésre.

9.    Terminológia

Elefántcsontpart a következő kifejezéseket használja a függelékekben:

a)    „A fatermékek kereskedelmi megnevezése”: a termékek jellegének leírása;

b)    „Szállítóeszköz”: a kivitel helyétől igénybe vett szállítóeszköz: „tengeri”/„légi”/„szárazföldi”;

c)    „Közismert vagy tudományos név”: a termékhez felhasznált fafajták szokásos kereskedelmi neve vagy tudományos neve. Nem tanácsos a közönséges nevet használni, ha azt a nemzetközi kereskedelemben rendszerint nem ismerik fel;

d)    „Kitermelési ország”: az az ország, ahol az érintett fatermékekhez felhasznált fát kitermelték.

Függelékek

1.    A FLEGT-engedély mintája és a FLEGT-engedélyhez mellékelt kiegészítő áruleírás mintája

2.    Magyarázó megjegyzések

1. függelék

A FLEGT-engedély mintája

A FLEGT-engedélyhez mellékelt kiegészítő áruleírás mintája

2. függelék

Magyarázó megjegyzések

Általános információk

-Kérjük, nyomtatott nagybetűkkel töltse ki a nyomtatványt.

-Az ISO-kód – ahol fel van ilyen tüntetve – a két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzésre vonatkozik.

-Az „Union européenne” (Európai Unió) és a „FLEGT” felirat azt jelzi, hogy az engedély az Unióba szánt szállítmányra vonatkozik.

-Az „ORIGINAL” (eredeti) felirat helyébe a következő feliratok közül a példány címzettjének megfelelő felirat lép: „AUTORITÉ DOUANIÈRE DE L'UNION EUROPÉENNE” (európai uniós vámhatóság), „EXPORTATEUR” (exportőr), „AUTORITÉ DOUANIÈRE DE LA CÔTE D'IVOIRE” (elefántcsontparti vámhatóság), „AUTORITÉ DE DÉLIVRANCE DES AUTORISATIONS FLEGT” (a FLEGT-engedélyt kiállító hatóság) vagy „ARCHIVES” (irattár).

________________

VI. MELLÉKLET

A FÜGGETLEN ELLENŐR FELADATMEGHATÁROZÁSA

1.    Alapelvek

A független ellenőrzés e megállapodás 10. cikkének megfelelően történik. A független ellenőrzés a jogszerűség-igazolási rendszerre vonatkozik, amely biztosítja, hogy az I. mellékletben felsorolt kitermelt, szállított, feldolgozott, exportált, importált vagy értékesített termékek megfelelnek a jogszerűségi és visszakövethetőségi kritériumoknak. A jogszerűség-igazolási rendszer azt is biztosítja, hogy az engedélyező hatóság csak olyan szállítmányokhoz adjon ki engedélyt, amelyek megfelelnek az általa meghatározott követelményeknek.

Az e melléklet tárgyát képező feladatmeghatározás ismerteti a független ellenőrzés célkitűzéseit, feladatait és módszertanát, valamint a független ellenőr jelentéseinek elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat. Ez a melléklet emellett meghatározza a fő információforrásokat, és arra kötelezi a feleket, hogy támogassák és segítsék elő a független ellenőr tevékenységeit, különösen az információkhoz való hozzáférés tekintetében. A feladatmeghatározás ismerteti a szükséges képesítéseket és tapasztalatot, és a független ellenőr felvételekor alapul szolgál a részletesebb pályázati dokumentáció kidolgozásához.

2.    Célkitűzések

A független ellenőrzés célja a jogszerűség-igazolási rendszer megfelelő végrehajtásának és hatékonyságának értékelése.

3.    Feladatok

A független ellenőr feladatainak többek között, de nem kizárólag a következőkre kell kiterjedniük:

a)    ellenőrzési kézikönyv kidolgozása, amely részletesen ismerteti az összes ellenőrzési műveletet, többek között az információgyűjtésre, a releváns adatok értékelésére és a jelentéskészítésre szolgáló módszereket és eszközöket. Ez az eljárási kézikönyv tartalmazza továbbá a panaszok kezelésének módját, valamint azokat az eljárásokat, amelyekkel biztosítható az ellenőrök munkájának függetlensége és bizalmas jellege;

b)    a jogszerűség-igazolási rendszer ellenőrzése: a független ellenőr meggyőződik arról, hogy a jogszerűség-igazolási rendszer hatékonyan és e megállapodás követelményeinek megfelelően működik-e. Az ellenőrzés konkrétabban a következő elemekre terjed ki:

-a kitermelési, feldolgozási és forgalmazási jogcímek kiadására szolgáló rendszer,

-a jogszerűség ellenőrzésére és igazolására szolgáló rendszer (II. és III. melléklet),

-a visszakövethetőség ellenőrzésére és igazolására szolgáló rendszer (III. melléklet),

-a FLEGT engedélyezési rendszer (V. melléklet),

-a meg nem felelések jogszerűség-igazolási rendszer keretében történő kezelésének rendszere (III. melléklet),

-a FLEGT-engedélyek ellenőrzéséért és kiadásáért felelős hatóságok működése (III. és V. melléklet);

c)    a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtása 6 terén és az operatív szakaszban 7 felmerülő hiányosságok és gyengeségek feltárása, valamint a vegyes bizottságnak szánt ajánlások megfogalmazása;

d)    az ellenőrzési és igazolási jelentésekben feltárt hiányosságok és gyengeségek orvoslása érdekében a vegyes bizottság által hozott korrekciós intézkedések végrehajtásának értékelése;

e)    a megállapításokat és az ajánlásokat tartalmazó jelentés készítése a vegyes bizottság részére, amely rendszeresen közzéteszi e jelentések összefoglalóját;

f)    a vegyes bizottság által a független ellenőrzés részletesebb alátámasztásához kért egyéb vizsgálatok, elemzések elvégzése vagy tanulmányok készítése.

4.    Módszertan

A független ellenőr köteles:

-mindenkor és minden körülmények között bizonyítani szakmai hozzáértését és integritását,

-megfelelni a nemzeti és nemzetközi bevált gyakorlatoknak az ISO 19011 8 és az ISO 17021 9 szabvány vagy azzal egyenértékű referencia-dokumentumok betartásával,

-megállapításait többek között helyszíni vizsgálatokból és dokumentumalapú elemzésekből származó ténybeli elemekre és bizonyító erejű adatokra alapozni;

-egyeztetni valamennyi érdekelt féllel és különösen a fakitermelési tevékenységek független megfigyelésével foglalkozó szervezetekkel.

A 3. pontban említett, a független ellenőr által javasolt ellenőrzési kézikönyvet a vegyes bizottságnak meg kell vizsgálnia és jóvá kell hagynia, mielőtt a független ellenőr megkezdené a jóváhagyott kézikönyv szerinti ellenőrzési tevékenységeket.

4.1.    Munkarend

A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásának első évében a független ellenőr kidolgozza és benyújtja a vegyes bizottságnak az ellenőrzési kézikönyvet és az ellenőrzési tervet, és elvégzi az első ellenőrzést. Az első ellenőrzés során a független ellenőr köteles nyitóértekezletet szervezni, amelynek során köteles meggyőződni arról, hogy a különböző szereplők csoportjai (civil társadalom, hagyományos őslakos vezetés, magánszektor, minisztériumok és egyéb kormányzati szervek) egyformán értelmezik a megbízatását. Ez az értekezlet lehetőséget teremt a résztvevők ellenőrzéssel kapcsolatos elvárásainak és ajánlásainak összegyűjtésére. A következő években a független ellenőr legalább négy éven keresztül évente végez ellenőrzést. Ezt követően a vegyes bizottság felülvizsgálja az ellenőrzések gyakoriságát. A független ellenőr a Felek kérésére és a vegyes bizottság jóváhagyását követően előzetesen be nem jelentett és eseti ellenőrzéseket is végezhet.

A független ellenőr minden egyes ellenőrzés végén eredményismertető értekezletet szervez a különböző szereplőknek. Ez az értekezlet lehetőséget teremt a vegyes bizottság által jóváhagyott összefoglaló jelentés ismertetésére.

4.2.    A munka tárgya

A független ellenőr tevékenységei – az ellenőrzési kézikönyvnek megfelelően – a 3. pontban felsorolt valamennyi feladatra kiterjednek.

E megállapodás végrehajtása során és mielőtt a jogszerűség-igazolási rendszer teljes mértékben működőképessé válna, a független ellenőrzés kiterjedhet a rendszer vegyes bizottság által meghatározott részeire is.

Az operatív szakaszban a független ellenőrzés az igazolással kapcsolatos valamennyi tevékenységre kiterjed: a jogszerűség és a visszakövethetőség igazolására szolgáló rendszer, a FLEGT engedélyezési rendszer, a meg nem felelések jogszerűség-igazolási rendszer keretében történő kezelésére szolgáló rendszer, valamint a FLEGT engedélyek igazolásáért és kiadásáért felelős szervezetek tevékenységei.

Annak eldöntése érdekében, hogy az igazolás során ténylegesen azonosítanak-e lehetséges meg nem feleléseket az ellenőrzés tekintetében és a helyszínen, a független ellenőr a következők releváns tevékenységeit is ellenőrzi:

-a kitermelési, feldolgozási és forgalmazási okiratok kibocsátásáért felelős hatóságok,

-a jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzéséért felelős hatóságok,

-a fakitermelők, a feldolgozók, az importőrök, az exportőrök és a kereskedők.

A független ellenőr kockázatelemzés alapján és – adott esetben – a vegyes bizottság által meghatározott prioritások figyelembevételével választja ki a releváns tevékenységeket.

4.3.    Adatgyűjtés és -feldolgozás

Az ellenőrzési kézikönyvnek ismertetnie kell a bizonyító erejű adatok gyűjtésére szolgáló eljárásokat és gyakorlatokat, többek között a helyszíni ellenőrzéseket, a vizsgálatokat, a meghallgatásokat és a dokumentáció vizsgálatát. A kézikönyvnek ismertetnie kell azt is, hogy a független ellenőr hogyan kezelje a saját munkájával kapcsolatos panaszokat. Az összegyűjtött adatok feldolgozása objektív módon történik (jogi elemzés, az adatkezelési rendszer szakszerű alkalmazása alapján, az ilyen adatok kezelésére vonatkozó etikai szabályok betartása mellett stb.).

4.4.    Ellenőrzési rendszerek

A dokumentumok áttekintése, interjúk, helyszíni látogatások és adatgyűjtés során tett, dokumentált és archivált ellenőrzési megállapítások és bizonyítékok alapján a független ellenőr a következőket állapítja meg:

-a jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzése során feltárt meg nem felelések, valamint az ezek kezelését célzó korrekciós intézkedések,

-a jogszerűség-igazolási rendszer (tökéletesítési lehetőségnek tekintendő) erősségei és gyengeségei, amelyek lehetővé teszik a jogszerűség-igazolási rendszer működésének és hatékonyságának javítását célzó intézkedések célirányossá tételét.

4.5.    Megfelelő erőforrások és engedélyek

A független ellenőrnek elegendő erőforrással kell rendelkeznie és birtokában kell lennie a munkája elvégzéséhez szükséges engedélyeknek.

4.6.    Dokumentált irányítási rendszer

A független ellenőrnek megfelelő, dokumentált irányítási rendszerrel kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy személyzete rendelkezik a hatékony ellenőrzés elvégzéséhez, valamint a szükséges belső ellenőrzés és felügyelet alkalmazásához szükséges készségekkel és tapasztalattal.

5.    Jelentések és információterjesztés

A független ellenőr a vegyes bizottsággal egyeztetett módon alkalmazza a jelentései elkészítéséhez az ellenőrzési kézikönyvben előírt szerkezetet és megközelítést. A független ellenőr:

-jelentést tesz a vegyes bizottsággal egyeztetett tervezésnek megfelelő tevékenységekről,

-az ellenőrzés lefolytatása előtt ellenőrzési kézikönyvet és ellenőrzési tervet készít és terjeszt elő, amelyeket a vegyes bizottságnak jóvá kell hagynia;

-jelentéseit a nemzetközileg elismert és az ellenőrzési kézikönyvben foglalt ellenőrzések alapelveivel összhangban készíti el;

-észrevételezésre előzetes jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak;

-zárójelentést nyújt be a vegyes bizottságnak (az előzetes jelentéssel kapcsolatban kapott észrevételek és az összegyűjtött bizonyítékok alapján), amely az ellenőrzési programra és a jogszerűség-igazolási rendszer működésére vonatkozó valamennyi releváns információt tartalmazza;

-összefoglaló jelentést készít, amelyet a vegyes bizottság jóváhagy a nyilvánosság számára történő terjesztés céljából. Az összefoglaló jelentés a teljes jelentésen alapul, összefoglalja annak főbb ajánlásait és következtetéseit, többek között a jogszerűség-igazolási rendszer feltárt gyengeségeit és erősségeit.

6.    Információs eszközök és információforrások

Az információkhoz való hozzáférés főbb módjai a következők:

-dokumentumok és nyilvántartások (jelentések, tervek, nyilvántartások, formanyomtatványok, iratgyűjtők, adatlapok, weboldalak, adatbázisok stb.) vizsgálata,

-helyszíni látogatások,

-a jogszerűség-igazolási rendszerben részt vevő személyekkel és a témában jártas egyéb személyekkel folytatott interjúk,

-az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációk és találkozók.

A helyszíni látogatások során a független ellenőrnek be kell jutnia azokra a területekre, ahol az erdészeti erőforrásokat kitermelik, szállítják, feldolgozzák és értékesítik, valamint a behozatali és kiviteli pontokra.

Elefántcsontpart teljes körű hozzáférést biztosít a független ellenőr számára minden olyan információhoz, dokumentumhoz és adatbázishoz, amely fontos vagy releváns a jogszerűség-igazolási rendszer megfelelő végrehajtásának és hatékonyságának értékelése szempontjából. Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy egy adott információ fontos, releváns vagy bizalmas jellegű-e a független ellenőrzés szempontjából, a kérdést mérlegelés céljából a vegyes bizottság elé kell terjeszteni. Az információkhoz való hozzáférés magában foglalja az erdészetért felelős minisztérium birtokában lévő információkhoz, valamint a jogszerűség-igazolási rendszerben érintett egyéb minisztériumok és kormányzati szervek birtokában lévő információkhoz való hozzáférést. A független ellenőr hozzáféréssel rendelkezik különösen a jogszerűség-igazolási rendszerből és annak elemeiből, valamint egyéb forrásokból, például FLEGT engedélyezési rendszert létrehozó más országok által közzétett ellenőrzésekből származó információkhoz.

A részére releváns információkkal szolgálni tudó közreműködők a következők:

a)    Állami szereplők:

-az erdészetért felelős minisztérium, valamint a jogszerűség-igazolási rendszerben érintett egyéb minisztériumok és kormányzati szervek. Ezek az igazgatási szervek elsődleges információforrásnak minősülnek a független ellenőr tájékoztatása szempontjából.

b)    Nem állami szereplők:

-civil társadalmi szervezetek (különösen a független megfigyelésért felelős szervezetek), valamint a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos ágazatokban tevékenykedő nemzetközi nem kormányzati szervezetek,

-a jogszerűségre és a visszakövethetőségre vonatkozó önkéntes magántanúsítási rendszerekért felelős szervezetek,

-magánszereplők (fakitermelők, feldolgozók, exportőrök stb.),

-hagyományos őslakos vezetés,

-tanácsadó cégek, a témában jártas személyek és szakértők.

7.    Szükséges képesítések

a)    A független ellenőrnek a következő képesítéseket kell igazolnia:

-igazolt tapasztalat az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás, a fatermékek visszakövethetősége, a vámügyek és az ellátásilánc-irányítási rendszerek ellenőrzése és megfelelőség-értékelése terén,

-a fatermékek nemzeti, szubregionális (ECOWAS) és nemzetközi kereskedelmének, valamint a kereskedelmi erdészeti ágazatnak a megfelelő ismerete,

-az elefántcsontparti faágazat megfelelő ismerete,

-kiváló szóbeli és írásbeli kommunikációs készségek francia nyelven,

-annak bizonyítása, hogy sokféle közreműködővel képes együttműködni,

-legalább ISO 9001 szerinti minősítéssel rendelkezik,

-az ISO 19011 és ISO 17021 vagy azokkal egyenértékű szabványok megfelelő ismerete;

b)    A független ellenőrnek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

-esetében nem állhat fenn összeférhetetlenség szervezeti vagy kereskedelmi jogviszonyból kifolyólag, ahogyan azt az ISO 19011, az ISO 17021 vagy azokkal egyenértékű szabvány előírja;

-nem rendelkezhet közvetlen érdekeltséggel sem az erdőgazdálkodásban, a fafeldolgozásban, a fakereskedelemben vagy az erdészeti ágazatban, sem a jogszerűség-igazolási rendszer által érintett egyéb gazdasági ágazatokban;

-az ellenőrzés terén képzett és tapasztalattal rendelkező személyzetet kell foglalkoztatnia;

-ISO 9001, ISO 19011 és ISO 17021, vagy ezekkel egyenértékű szabvány szerint tanúsított saját ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie;

c)    A független ellenőrnek ezenkívül:

-a független ellenőrzéssel kapcsolatos panaszok átlátható kezelésére szolgáló mechanizmust kell létrehoznia.

8.    Kiválasztási folyamat és intézményi rendelkezések

A pályázati eljárás a releváns kapacitással rendelkező összes intézmény előtt nyitva áll, beleértve a nonprofit szervezeteket, a felsőoktatási intézményeket és a kutatóközpontokat is.

A pályázatokat átlátható módon kell elbírálni és az alkalmazott kritériumokat nyilvánosságra kell hozni. A független ellenőr kiválasztási folyamata során – a vegyes bizottság által megállapított normáknak megfelelően – kellő gondossággal kell eljárni a versenytárs jogalanyokkal szemben. A pályázatok elbírálásáról szóló jelentést nyilvánosságra kell hozni.

A független ellenőr felvételekor az e melléklet alapján összeállított részletesebb pályázati dokumentumokat jóváhagyásra be kell nyújtani a vegyes bizottságnak. Elefántcsontpart a vegyes bizottság kifogást nem tartalmazó véleményét követően véglegesíti a független ellenőr felvételét.

9.    A független ellenőrzés finanszírozása

A Felek a későbbiekben állapodnak meg a független ellenőrzés finanszírozási mechanizmusáról, biztosítva annak függetlenségét.

________________

VII. MELLÉKLET

A JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER
FÜGGETLEN ÉRTÉKELÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

1.    Általános rendelkezések

Az elefántcsontparti jogszerűség-igazolási rendszer célja a fatermékek jogszerűségének biztosítása. A jogszerűség-igazolási rendszert az Elefántcsontpartról az Unióba irányuló fatermék-exportra vonatkozó FLEGT engedélyezési rendszer hatálybalépése előtt független értékelésnek kell alávetni. Ez a melléklet a jelen megállapodás 12. cikkének megfelelően meghatározza a rendszer független értékelésének kritériumait. Célja a jogszerűség-igazolási rendszer megfelelő működésének és hitelességének meghatározása annak érdekében, hogy a Felek dönthessenek a FLEGT engedélyezési rendszer operatív szakaszának elindításáról. A független értékelés tehát eltér a független ellenőrzéstől. Míg ez utóbbi állandó feladat e megállapodás végrehajtása során, a független értékelésre csak a FLEGT engedélyezési rendszer indulása előtt kerül sor.

2.    Az értékelés tárgya

A FLEGT engedélyezési rendszer operatív szakaszának indulásával kapcsolatban a Felek döntéshozatalának támogatása érdekében az értékelés a következőkre irányul:

-a jogszerűség-igazolási rendszer működése, hitelessége és hatékonysága;

-a jogszerűség-igazolási rendszer e megállapodás megkötését követő esetleges felülvizsgálatai,

-a jogszerűség-igazolási rendszerben érintett szereplők azon képessége, hogy az e megállapodásban és mellékleteiben előírtak szerint – az őket érintő kérdésekben – betöltsék szerepüket.

3.    Az értékelés végrehajtásának módszertana

A jogszerűség-igazolási rendszer értékelése szakaszonkénti megközelítés szerint történik. A rendszer értékelés során feltárt hiányosságainak és gyengeségeinek kezelése – a Felek által a vegyes bizottság ülésén elfogadott korrekciós intézkedések tervezett végrehajtása révén, a Felek által megfelelőnek ítélt szint eléréséig – fokozatosan történik.

A jogszerűség-igazolási rendszer értékelése során – a VI. mellékletben foglaltak szerint – figyelembe kell venni a jogszerűség-igazolási rendszernek a vegyes bizottság által feltárt részeire vonatkozóan elvégzett korábbi független ellenőrzéseket.

A független értékelésre vonatkozó megbízatásról és feladatmeghatározásról Elefántcsontpartnak és az Uniónak a vegyes bizottság ülésén kell megállapodnia. E megbízatás és feladatmeghatározás alapját az e mellékletben meghatározott értékelési kritériumok képezik.

4.    Értékelési kritériumok

4.1.    A jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározása

A jogszerűen előállított fatermékek fogalmát e megállapodás 1. és 7. cikke, valamint II. melléklete határozza meg, és ezt a fogalommeghatározást kiegészíti az igazolási kézikönyv, amely megállapítja az igazolási szempontokat. A jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározása egyértelmű, objektíven igazolható és a gyakorlatban alkalmazható, és legalább a következő területeken érvényes, vonatkozó rendelkezésekre utal:

-kitermelési jogok: erdészeti koncessziók és egyéb hozzáférési jogok odaítélése a jogilag meghatározott korlátok közötti fakitermeléshez,

-erdészeti műveletek: az erdőgazdálkodásra és az erdészeti műveletek folytatására vonatkozó jogi és műszaki előírások betartása, többek között az alkalmazandó szociális és környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést,

-illetékek és adók: a fakitermeléssel és a kitermelési jogokkal közvetlenül összefüggő adókra, díjakra és egyéb bevételi rendszerekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés,

-egyéb felhasználók: adott esetben más felek földbirtokjogának vagy egyéb földhasználati, illetve erőforrás-használati jogának tiszteletben tartása, amely jogokat a fakitermelési jog érintheti,

-kereskedelem és vámügyek: kereskedelmi és vámeljárásokkal kapcsolatos jogszabályi követelmények betartása.

Az értékelés az alábbi kulcsfontosságú kérdésekre terjed ki ezen a területen:

-A jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározása egyértelműen megnevezi-e a jogi rendelkezéseket?

-Egyértelmű-e, hogy mely jogi eszköz támasztja alá a jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározásának egyes elemeit?

-Pontosan meghatározták-e azokat az alapelveket, kritériumokat és mutatókat, amelyek alkalmasak a jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározása egyes elemeinek való megfelelés mérésére?

-A jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározásában foglalt alapelveknek, kritériumoknak és mutatóknak való megfelelés igazolására szolgáló igazolási szempontok dokumentált jogszabály-hivatkozásokon alapulnak-e?

-Az igazolási szempontok egyértelműek, objektívek és a gyakorlatban alkalmazhatók-e? Alkalmasak-e és megfelelőek-e a mutatónak való megfelelés megerősítésére?

-A jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározása kiterjed-e a fent meghatározott területeken hatályos törvények és rendeletek főbb jogi követelményeire?

Amennyiben e megállapodás hatálybalépését követően módosul a jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározása, a főbb kiegészítő kérdések a következők:

-Konzultáltak-e az érintett érdekelt felekkel a végrehajtott módosításokról, és figyelembe vették-e az ajánlásaikat?

-Egyértelműen meghatározták-e, hogy mely konkrét törvények és rendeletek alkalmazandóak a jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározásában foglalt egyes új elemekre?

-Egyértelműen meghatározták-e a jogszerűen előállított fatermékek fogalommeghatározása esetleges kiigazításainak megfelelő igazolási szempontokat?

-A módosításokat e megállapodással összhangban hajtották-e végre?

4.2.    A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya

A jogszerűség-igazolási rendszer az I. mellékletben meghatározott termékekre és a III. melléklet 3.1. pontjában ismertetett faforrásokra terjed ki. Az Elefántcsontpartról az Unióba irányuló faexport FLEGT engedélyezési rendszerének hatálybalépése előtt a jogszerűség-igazolási rendszernek lehetővé kell tennie legalább annak igazolását, hogy az uniós piacra szállítandó vagy az uniós piacon történő forgalmazásra szánt fatermékeket jogszerűen állították-e elő.

Az értékelés az alábbi kulcsfontosságú kérdésekre terjed ki ezen a területen:

-A jogszerűség-igazolási rendszer kiterjed-e az e megállapodás I. mellékletében felsorolt, a megállapodás hatálya alá tartozó termékekre?

-A jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartoznak-e az e megállapodás III. mellékletének 3.1. pontjában említett különböző faforrások?

-Az erdőirtásból és a művelésbe vonást célzó erdőirtásból származó fatermékeket, valamint a lefoglalt fatermékeket azonosítják-e az ellátási lánc mentén, azok a jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartoznak-e, illetve azokat kizárják-e a FLEGT-engedélyezésből?

-Az árutovábbítási eljárás alatt álló fatermékek és a kész fatermékek elkülönülnek-e az ellátási lánctól, és azokat kizárják-e a FLEGT-engedélyezésből?

-Képesek-e a jogszerűség-igazolási rendszerben érintett szereplők betölteni szerepüket az e megállapodásban és mellékleteiben előírtak szerint?

4.3.    Ellenőrzés

A jogszerűség ellenőrzésének célja annak biztosítása, hogy a piaci szereplők jogszerűen alapított és elismert piaci szereplők legyenek, és a faágazat egészének tevékenysége jogszerű legyen. A visszakövethetőség ellenőrzésének célja a fatermékek útvonalának nyomon követése a kivágás helyétől a forgalmazás és/vagy a kivitel helyéig, biztosítva ugyanakkor az ellátási lánc zártságát.

Ez a szint az illetékes állami szervek által végzett szokásos ellenőrzésekre, például a jogi keretben és az eljárási kézikönyvekben előírt szokásos ellenőrzésekre terjed ki. Az ellenőrzések az ágazat valamennyi piaci szereplőjére kiterjednek: a fakitermelőkre, a feldolgozókra, az exportőrökre, az importőrökre és a kereskedőkre.

Az értékelés célja annak biztosítása, hogy az elvégzett jogszerűségi és visszakövethetőségi ellenőrzések egyértelmű, részletes és akadálymentes eljárásokon alapuljanak, és azokra olyan módon kerüljön sor, amely lehetővé teszi a jogszerűség és a visszakövethetőség igazolását. Annak eldöntése érdekében, hogy az igazolás során ténylegesen azonosítanak-e lehetséges meg nem felelési eseteket az ellenőrzés tekintetében és a helyszínen, az értékelésnek ki kell terjednie az alábbiak releváns tevékenységeire:

-a kitermelési, feldolgozási és forgalmazási okiratok kibocsátásáért felelős hatóságok,

-a jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzéséért felelős hatóságok,

-a fakitermelők, a feldolgozók, az importőrök, az exportőrök és a kereskedők.

A értékelő kockázatelemzés alapján és – adott esetben – a vegyes bizottság által meghatározott prioritások figyelembevételével választja ki a releváns tevékenységeket.

Az értékelés az alábbi kulcsfontosságú kérdésekre terjed ki ezen a területen:

-Az illetékes igazgatási szervek egyértelműen meghatározzák-e a jogszerűség és a visszakövethetőség ellenőrzésére szolgáló eljárásokat?

-Az igazolási szempontokat rendszeresen közreadják-e?

-Az összes érintett vagy illetékes szereplő időben és olyan formátumban archiválja-e az igazolási szempontokat, amelyek lehetővé teszik azok igazolását?

-Az ellátási lánc kritikus ellenőrzési pontjait olyan módon azonosítják és írják-e le, hogy igazolható legyen a fatermékek visszakövethetősége?

-Olyan módon rögzítik-e a mennyiségi adatokat, hogy azok az ellátási lánc megelőző és következő kritikus ellenőrzési pontjaival időben összevethetők legyenek?

-Nyilvánosan hozzáférhető-e a különböző igazgatási szervek által lefolytatott eljárásokat tartalmazó valamennyi kézikönyv, iránymutatás és egyéb adminisztratív dokumentum?

4.4.    Igazolás

A fatermékek jogszerűségének és visszakövethetőségének biztosítása érdekében az ellenőrzési szakasz kiegészül az igazolási szakasszal. Az igazolás tehát nemcsak a piaci szereplőket, hanem az okirat-kibocsátás és az ellenőrzés tekintetében illetékes állami szerveket is érinti.

Az értékelés annak biztosítására hivatott, hogy az elvégzett jogszerűség- és visszakövethetőség-igazolások kellően szigorúak és hatékonyak legyenek a jogszerűség-igazolási rendszer követelményeinek való meg nem felelések feltárásához, valamint annak biztosítására hivatott, hogy illegális vagy ismeretlen eredetű fatermék ne kerüljön be az ellátási láncba, illetve ismeretlen eredetű faterméket ne exportáljanak az Unióba.

Az értékelés az alábbi kulcsfontosságú kérdésekre terjed ki ezen a területen:

-Létrehozták-e a nemzeti erdészeti irányítóbizottságot, és az képes-e biztosítani a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásának irányítását, illetve képes-e ellátni feladatait a jogszerűség-igazolási rendszerhez kapcsolódó panaszok kezelésére szolgáló rendszerben?

-Az erdészeti igazgatás kijelölte-e az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egységet, amely segítséget tud nyújtani a nemzeti erdészeti irányítóbizottságnak és el tudja látni az e megállapodásban ráruházott feladatokat?

-Jóváhagyott-e az erdészeti igazgatás egy vagy több hivatalt azzal a céllal, hogy nyílt, átlátható és a III. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő eljárás szerint végezzenek igazolási tevékenységeket?

-Az igazolási kézikönyvet a vegyes bizottság által jóváhagyott és Elefántcsontpart által közzétett participatív folyamat keretében dolgozták-e ki? A kézikönyv lehetővé teszi-e a III. mellékletben előírt egységes igazolási követelmények biztosítását?

-Minden érdekelt fél és igazoló szervezet szerepe és feladatköre egyértelműen meg van-e határozva minden egyes mutató és igazolási szempont esetében?

-Képesek-e az igazoló hivatalok a III. mellékletben és az igazolási kézikönyvben előírtak szerint elvégezni az igazolási célú ellenőrzéseket?

-Átfogó és gyakorlati eljárások szerint van-e meghatározva az igazolási kézikönyvben a kockázatelemzés, amelynek alapján az igazoló hivatalok megállapítják a második szintű és a helyszíni igazolások szükségességét?

-Az igazoló hivatalok ellenőrzési jelentései és az adatkezelési rendszerben lévő egyéb adatok lehetővé teszik-e az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység számára, hogy a jogszerűség és a visszakövethetőség tekintetében meghozza a megfelelésre vagy a meg nem felelésre vonatkozó döntéseket?

-Amennyiben a magántanúsítványok elismerésére irányuló eljárásokat vezettek be, azok működőképesek-e, és szerepelnek-e az igazolási kézikönyvben?

-Bevezették-e az adatkezelési rendszert, működik-e a rendszer, és megfelel-e a III. melléklet követelményeinek?

-Kidolgozták-e és közzétették-e az adatkezelési rendszerhez való hozzáférési jogok megszerzésére és a nyilvánosság számára hozzáférhető adatok azonosítására vonatkozó feltételeket és eljárásokat? A jogszerűség-igazolási rendszerben érintett szereplők rendelkeznek-e megfelelő hozzáférési és módosítási jogokkal az adatkezelési rendszerben?

-Az igazolás során feltárt meg nem felelési eseteket közlik-e további információk szolgáltatása és korrekciós intézkedések meghozatala érdekében?

-Létrejött-e, és alkalmas-e a III. mellékletben ráruházott feladatok ellátására a jogszerűség-igazolási rendszer által érintett különböző igazgatási szerveket képviselő munkacsoport, amelynek feladata, hogy segítsen a meg nem felelési esetek kezelésében és rendezésében, és e célból ajánlásokat tegyen az érintett szervezeti egységeknek?

-Biztosítja-e a meg nem felelési esetek kezelésére szolgáló rendszer, hogy illegális vagy ismeretlen eredetű fatermék ne kerüljön be az ellátási láncba, illetve ne ilyen faterméket ne exportáljanak az Unióba?

4.5.    Az engedélyek és a tanúsítványok kiállítása

Elefántcsontpart a FLEGT-engedélyekkel és a jogszerűséget igazoló állami tanúsítványokkal kapcsolatos felelősségi köröket az engedélyező hatóságra ruházta. FLEGT-engedélyt kell kiállítani az Unióba exportált szállítmányok mindegyikéhez, az Unió piacain kívüli exportpiacra szánt szállítmányok mindegyikéhez pedig a jogszerűséget igazoló állami tanúsítványt kell kiállítani.

Az értékelésnek az alábbi kulcsfontosságú kérdésekre kell kiterjednie ezen a területen:

-Az engedélyező hatóságot az erdészeti miniszter jelöli-e ki vagy hozza-e létre?

-Az engedélyező hatóság létrehozott-e FLEGT engedélyezési eljárásokat? Ezek az eljárások – a fizetendő díjakat is beleértve – nyilvánosan hozzáférhetőek?

-Az engedélyező hatóság csak olyan fatermékekhez állít-e ki FLEGT-engedélyeket, amelyeket e megállapodásban foglaltaknak megfelelően igazoltak és jogszerűnek minősítettek?

-Megőrzik-e a kiadott és elutasított FLEGT-engedélyek és a jogszerűséget igazoló, kiadott és elutasított tanúsítványok hiánytalan nyilvántartását?

-Egyértelműen meghatározták-e az engedélyekre vonatkozó követelményeket, és azokról értesítik-e az exportőröket és az érdekelt feleket?

-Az engedélyező hatóság számára kialakított eljárások lehetővé teszik-e az illetékes hatóságok számára, hogy felvilágosítást kapjanak az Elefántcsontparton kiállított FLEGT-engedélyekről?

4.6.    Független megfigyelés és átláthatóság

A jogszerűség-igazolási rendszer magában foglalja a civil társadalmi szervezetek által végzett független megfigyelést, amelynek célja az erdőgazdálkodásra vonatkozó hiteles és igazolható információk gyűjtése és megosztása az erdészeti irányítás javítása és a jogszerűség-igazolási rendszer működésének javítása érdekében.

Az értékelés az alábbi kulcsfontosságú kérdésekre terjed ki ezen a területen:

-A független megfigyelést végző civil társadalmi szervezetek képesek-e ennek a feladatnak az ellátására az e megállapodásban, különösen a III. mellékletben előírtak szerint?

-A független megfigyelési jelentéseket rögzítik-e az adatkezelési rendszerben, és azokat figyelembe veszik-e az igazolási folyamat során, különösen a kockázatelemzésekhez?

-A független megfigyelési tevékenységeket végző szervezetek – az üzleti titkok bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett – jogosultak-e kísérőként részt vehetnek-e az igazoló hivatalok igazolási célú ellenőrző misszióiban?

-Biztosítják-e dokumentumokhoz való hozzáférést az e megállapodásban, különösen a IX. mellékletben előírtak szerint?

4.7.    Panaszkezelési mechanizmus

A jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásából fakadó panaszok és viták kezelésére megfelelő mechanizmus létezik. Ez a mechanizmus megfelelően képes a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos bármely panasz kezelésére.

Az értékelés az alábbi kulcsfontosságú kérdésekre terjed ki ezen a területen:

-Ismertetik-e a jogszerűség-igazolási rendszer panaszkezelési mechanizmusát, azt létrehozták-e, illetve az ismert-e valamennyi érdekelt fél számára?

-A panaszkezelési mechanizmus lehetővé teszi-e a jogszerűség-igazolási rendszerben érintett különböző szereplők számára, hogy panaszt nyújtsanak be az ellenőrzésekkel, a jogszerűség-igazolással, a visszakövethetőséggel, valamint a FLEGT-engedélyek kiállításával kapcsolatban?

-Működik-e és hiteles-e a panaszkezelési mechanizmus?

5.    A független értékelő kijelölése, profilja és feladatai

A független értékelést az Elefántcsontpart által kijelölt független szervezet végzi átlátható és versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján, a vegyes bizottság kifogást nem tartalmazó véleményét követően.

A független értékelőnek tudnia kell igazolni a következő képesítéseket:

-igazolt tapasztalat az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás, a fatermékek visszakövethetősége, a vámügyek és az ellátásilánc-irányítási rendszerek megfelelőség-értékelése terén,

-az elefántcsontparti faágazat megfelelő ismerete,

-a FLEGT cselekvési terv, valamint az önkéntes partnerségi megállapodások tárgyalási és végrehajtási folyamatainak megfelelő ismerete;

-annak bizonyítása, hogy sokféle közreműködővel képes együttműködni,

-az ISO 19011 és ISO 17021 vagy azokkal egyenértékű szabványok megfelelő ismerete.

A független értékelő kiválasztásáról az alábbi követelmények szerint döntenek:

-az értékelőt átlátható eljárás keretében kell kijelölni,

-az értékelő kijelölésére vonatkozó szabályoknak egyértelműnek és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lenniük,

-az értékelőnek függetlennek és semlegesnek kell lennie,

-az értékelő esetében nem állhat fenn összeférhetetlenség szervezeti vagy kereskedelmi jogviszonyból kifolyólag, ahogyan azt az ISO 19011, ISO 17021 vagy azokkal egyenértékű szabvány előírja,

-az értékelő nem rendelkezhet közvetlen érdekeltséggel sem a fakitermelésben, a fafeldolgozásban, a fakereskedelemben vagy az erdészeti igazgatásban, sem a jogszerűség-igazolási rendszer által érintett egyéb gazdasági ágazatokban,

-a független értékelő nem lehet az engedélyező hatóság vagy az ellenőrzési szervek része,

-a független értékelőnek rendelkeznie kell a munkájára vonatkozó minőség-ellenőrzési rendszerrel, és igazolnia kell a hasonló munka végzése terén szerzett releváns tapasztalatát.

A független értékelő legfontosabb feladatai a következők:

-francia nyelven kiváló szóbeli és írásbeli kommunikációs készségekkel rendelkező, az ellenőrzés terén képzett és tapasztalt személyzet foglalkoztatása,

-eljárási kézikönyv kidolgozása, amely részletesen ismerteti az értékelés valamennyi szakaszát, többek között az információgyűjtésre, a releváns adatok értékelésére és a jelentéstételre szolgáló módszereket és eszközöket. Ez az eljárási kézikönyv tartalmazza továbbá a beérkezett panaszok kezelésének módját, valamint azokat az eljárásokat, amelyekkel biztosítható az ellenőrök munkájának függetlensége és bizalmas jellege,

-a konkrét értékelés megkezdése előtt jóváhagyásra benyújtja a vegyes bizottságnak az eljárási kézikönyvet és tevékenységeinek ütemtervét,

-az értékelést az e mellékletben meghatározott kritériumokkal és követelményekkel összhangban folytatja le,

-megállapítja, hogy a FLEGT engedélyezési rendszer alapját képező jogszerűség-igazolási rendszer megfelelően betölti-e a funkcióit.

A Felek a későbbiekben állapodnak meg a független értékelés finanszírozási mechanizmusáról, biztosítva annak függetlenségét.

______________

VIII. MELLÉKLET

KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK

E megállapodás Elefántcsontparton történő hatékony végrehajtása kísérő intézkedéseket tesz szükségessé az érintett intézmények és szereplők számára.

Az e megállapodás végrehajtásához szükséges valamennyi erőforrást az Unió és az uniós tagállamok Elefántcsontparttal való együttműködésének programozására irányuló eljárásokkal és az elefántcsontparti költségvetési eljárásokkal összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

A kísérő intézkedések az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból, a helyszíni vizsgálatok következtetéseiből és ajánlásaiból, valamint az elefántcsontparti erdészeti ágazatra vonatkozó különböző projektek és tanulmányok ajánlásaiból fakadnak.

A Felek meghatározzák az e megállapodás végrehajtásához szükséges kísérő intézkedéseket. A kísérő intézkedések meghatározása a következőket foglalja magában:

-az e megállapodás végrehajtásához szükséges költségvetések kidolgozása, amelyekben pontosan meg kell adni az elefántcsontparti erőforrások által nyújtott támogatást, valamint az Unió és más fejlesztési partnerek által nyújtott támogatást,

-az Európai Bizottság és az Európai Unió tagállamai által nyújtott finanszírozás és technikai hozzájárulás összehangolását biztosító közös megállapodás szükségességére irányuló ajánlás.

A kísérő intézkedéseket be kell építeni e megállapodás végrehajtási ütemtervébe, valamint az előrehaladás vegyes bizottság általi nyomon követésére és értékelésére szolgáló keretbe. A kísérő intézkedések legalább a következő stratégiai kategóriákra és intézkedésekre terjednek ki:

a)    végrehajtási struktúrák létrehozása, valamint az irányítás és a koordináció megerősítése az állami intézmények és más érintett szereplők között;

b)    a jogszerűség-igazolási rendszer fejlesztése;

c)    kapacitásépítés, különösen a következők tekintetében:

-a civil társadalmi szervezetek technikai és működési kapacitása megerősítésének támogatása a független megfigyelés hatékony elvégzése érdekében,

-a közigazgatás és a magánszektor technikai és működési kapacitásának megerősítéséhez biztosított támogatás a jogszerűség-igazolási rendszer hatékony fejlesztése és betartása érdekében,

-az érdekelt felek kapacitásának kiépítése annak érdekében, hogy forrásokat mozgósítsanak az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos projektek és programok végrehajtásához;

d)    az erdészeti irányításhoz és a fenntartható erdőgazdálkodáshoz hozzájáruló kezdeményezések támogatása;

e)    az erdőtakaró helyreállítása, beleértve a kitermelhető faállomány felújítását is, különösen a következők tekintetében:

-az erdőtakaró helyreállításának támogatása gyors növekedésű erdei fajokkal és a közösségek számára gazdasági érdeket képviselő, gyümölcstermő erdei fajokkal,

-az erdőtakaró helyi fajokkal való helyreállításának támogatása az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások, valamint a biológiai sokféleség helyreállítása és javítása érdekében;

f)    további reformok végrehajtása, valamint a szabályozási és jogi keret szigorítása;

g)    a következők támogatása:

-az erdőterületek földjogi tanúsítása;

-az erdők nyilvántartásba vétele és erdőrendezés,

-az erdészeti és földügyi jogszabályok és eljárások közérthetővé tétele;

h)    a nemi szempontok érvényesítése e megállapodás és az erdészeti irányítás végrehajtása során;

i)    további reformok végrehajtása, különösen a következők tekintetében:

-a fatermékek belföldi piaca,

-a fatermékek kivitele,

-a fatermékek behozatala,

-a fatermékek jogszerűségének a jogszerűség-igazolási rendszer keretében történő igazolása;

j)    átláthatóság és kommunikáció.

________________

IX. MELLÉKLET

NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT INFORMÁCIÓK

1.    Célkitűzések, alapelvek és jogalapok

E megállapodás végrehajtása szükségessé teszi az erdőgazdálkodással és az erdészeti ágazatra vonatkozó szabályozások végrehajtásával kapcsolatos dokumentumok és információk közzétételét. Az erdészeti dokumentumok és információk közzétételének célja a FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtásának és nyomon követésének megkönnyítése, valamint a jó kormányzás előmozdítása az erdészeti ágazatban.

Az állami intézmények és szervek kötelesek tájékoztatni a nyilvánosságot. A közérdekű tájékoztatáshoz való jogot a hatályos elefántcsontparti jogszabályok 10 rögzítik. Ez a kötelezettség emellett a következő alapelveken alapul: i. az információk ingyenesen vagy észszerű költség ellenében hozzáférhetők; ii. a nyilvános és hozzáférhető dokumentumok jegyzékét a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják; iii. az információk pontosak, és azokat rendszeresen naprakésszé teszik; iv. az információkat állandó jelleggel vagy kellő időben rendelkezésre bocsátják; v. az információkat a közzétételhez megfelelő formátumban bocsátják rendelkezésre; iv. a visszaélést bejelentő személyek, a tanúk, a szakértők, a sértettek és hozzátartozóik, az informátorok és a jó kormányzásért felelős főhatóság tagjai különleges állami védelmet élveznek az esetleges megtorló vagy megfélemlítési cselekményekkel szemben.

Azokat az információkat, amelyek közzétételére a Felek kötelezettséget vállalnak, az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követően határozták meg, és a 2. pontban ismertetett tíz információkategóriát tartalmazó listába sorolták. A 2. pont a) alpontjában meghatározott információkat a vegyes bizottság nyilvánosságra hozza. Elefántcsontpart a b)–i) pontban foglalt információkat közzéteszi. A j) pont az Unió által közzétett információk felsorolását tartalmazza.

2.    Nyilvánosságra hozott információk és dokumentumok

a)    Az e megállapodás végrehajtására vonatkozó információk:

-e megállapodás szövege, valamennyi mellékletével és későbbi módosításaival együtt,

-az e megállapodást támogató elefántcsontparti projektek felsorolása és összefoglalása,

-az e megállapodással kapcsolatban Elefántcsontparton végrehajtott projektekről szóló jelentések,

-a jogszerűség-igazolási rendszert végrehajtó szervek létrehozásáról, feladatköréről, szervezeti felépítéséről és működéséről, valamint a vegyes bizottság eljárási szabályzatáról és adott esetben a választottbírósági eljárásokról szóló hivatalos dokumentum,

-a vegyes bizottság üléseiről készült feljegyzések,

-éves jelentések, amelyek különösen a következő információkat tartalmazzák:

-e jelen megállapodás végrehajtása terén elért előrehaladás,

-a vegyes bizottság összetétele és működése,

-az Elefántcsontpart által kiállított FLEGT-engedélyek száma;

-a FLEGT-engedély iránti, elutasított kérelmek száma,

-az erdészet jogszerűségéért és a visszakövethetőségért felelős szervezeti egység által eldöntött meg nem felelési esetek, valamint az ilyen esetek rendezése érdekében hozott intézkedések,

-az Unióba exportált fatermékek éves mennyisége,

-az Unió által átvett FLEGT-engedélyek száma;

-az Európai Unióba a FLEGT engedélyezési rendszer keretében importált fatermékek mennyisége, az Unióba történő behozatal helyéül szolgáló uniós tagállam szerint,

-az Elefántcsontpartra importált és az Elefántcsontpart területén árutovábbítási eljárás alatt álló fatermékek mennyisége,

-a független ellenőrzésre és a független értékelésre vonatkozó feladatmeghatározás, eljárások, programok és jelentések,

-a független ellenőrzéshez benyújtott pályázatok értékelő jelentése.

b)    Jogi információk:

-az erdőgazdálkodással kapcsolatban Elefántcsontpart által aláírt és megerősített nemzetközi egyezmények és megállapodások,

-az erdészeti törvénykönyvről szóló törvény és annak végrehajtási jogszabályai,

-az e megállapodáshoz kapcsolódó egyéb jogszabályok és rendeletek.

c)    A jogcímek odaítélésére vonatkozó információk:

-az erdészeti tevékenységek elismerési eljárásai,

-az elismert gazdasági társaságok jegyzéke az elismerés típusa szerint,

-az erdészeti termékek különböző kitermelési, feldolgozási és forgalmazási jogcímeinek odaítélésével kapcsolatos eljárások és költségek,

-az erdők és a mezőgazdasági hasznosítású erdők besorolására vonatkozó információk, valamint a tárcaközi bizottság által az állam magántulajdonát képező erdőterületeken végzett gazdálkodás koncesszióba adásával kapcsolatban végzett munka eredményei,

-egyedi jogcímek és ajánlattételi feltételek erdészeti koncessziók szerinti bontásban.

d)    Az erdőrendezésre vonatkozó információk:

-az állam, valamint a területi önkormányzatok magánterületét képező azon erdők jegyzéke, amelyek rendelkeznek erdőrendezési tervvel,

-a szent erdők vagy más módon védett erdők jegyzéke, helymeghatározási térkép és a területek kiterjedése,

-a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek és a természetes személyek erdőinek jegyzéke, helymeghatározási térkép és a területek kiterjedése,

-a természetvédelmi területek jegyzéke, helymeghatározási térkép és a területek kiterjedése,

-az erdők és a mezőgazdasági hasznosítású erdők rendezésében részt vevő szervezeti egységek jegyzéke és feladatkörei,

-az erdők és a mezőgazdasági hasznosítású erdők rendezésére vonatkozó tervek, egyszerűsített erdőrendezési tervek és gazdálkodási tervek kidolgozására és validálására vonatkozó adminisztratív és szakmai eljárások,

-a part menti helyi közösségekkel folytatott előzetes konzultációról szóló jelentés;

-az erdőrendezési terveket jóváhagyó bizottság munkájának eredményei,

-az erdők és a mezőgazdasági hasznosítású erdők rendezésére vonatkozó tervek, egyszerűsített erdőrendezési tervek, jóváhagyott gazdálkodási tervek és ajánlattételi dokumentációk,

-erdészeti koncessziókat ábrázoló térképek,

-partnerségi megállapodások, koncessziós szerződések és kitermelési szerződések,

-az újraerdősítésért és az erdészeti kataszterért felelős igazgatóság éves jelentései, az újraerdősített területek és az azokat ábrázoló térképek,

-az erdők állapotáról szóló jelentések (nemzeti erdőnyilvántartás, erdészeti atlasz stb.).

e)    A fakitermelésre vonatkozó információk:

-a védett erdők, a mezőgazdasági hasznosítású erdők, valamint a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek és a természetes személyek erdőinek jegyzéke,

-a védett fafajták jegyzéke,

-a kitermelési tilalom hatálya alá tartozó fafajták jegyzéke,

-a meglévő koncessziók jegyzéke, helymeghatározási térképek és a területek kiterjedése,

-a gazdálkodási megállapodás hatálya alá tartozó koncessziók jegyzéke, helymeghatározási térképek és a területek kiterjedése,

-a kitermelésre engedélyezett koncessziók jegyzéke, helymeghatározási térképek és a területek kiterjedése,

-a működő koncessziók jegyzéke,

-a kitermelés alatt álló védett erdők jegyzéke, helymeghatározási térképek és a területek kiterjedése,

-a területi önkormányzatok erdőinek és erdőültetvényeinek jegyzéke, helymeghatározási térképek, a területek kiterjedése,

-a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek és a természetes személyek erdőinek és erdőültetvényeinek jegyzéke, helymeghatározási térképek és a területek kiterjedése,

-a 8. szélességi kör feletti védett erdők, mezőgazdasági hasznosítású erdők, valamint a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek és a természetes személyek 8. szélességi kör feletti erdőinek jegyzéke,

-a kitermelt mennyiségek fafajták, gazdasági társaságok és jogcímek szerint, valamint az országos szinten végzett állami újraerdősítések területe és térképei,

-a termelésért és a faiparért felelős igazgatóság éves jelentései.

f)    A fafeldolgozásra vonatkozó információk:

-az aktív feldolgozó egységek jegyzéke, kapacitások és helyszínek,

-a feldolgozott hengeres faanyag éves mennyisége fafajtánkénti bontásban,

-az 1. feldolgozásból származó éves mennyiség,

-a 2. feldolgozásból származó éves mennyiség,

-a belföldi piacra került feldolgozott faanyag éves mennyisége,

-a 3. feldolgozásból származó termékek éves mennyisége.

g)    A fatermék-forgalmazásra vonatkozó információk:

-a fatermék-kivitelre és -behozatalra jóváhagyott piaci szereplők jegyzéke,

-az exportált fatermékek mennyisége gazdasági társaságok, terméktípusok (HR-kód), fafajták, feladási helyek (1., 2. és 3. feldolgozási szint szerinti bontás) és rendeltetési helyek szerint,

-a FLEGT-engedéllyel exportált fatermékek mennyisége (terméktípusok és rendeltetési helyek szerint),

-az importált fatermékek volumene vagy mennyisége terméktípusok, fafajták és származás szerint,

-a belföldi piacra szánt fatermékek mennyisége,

-a nyilvános árverésen értékesített, lefoglalt fatermékek, illetve az adományok éves mennyisége,

-az erdészeti ágazat hozzájárulása Elefántcsontpart GDP-jéhez,

-az erdészeti vállalkozásokban foglalkoztatott személyek száma.

h)    Az erdészeti ágazat adóterheire vonatkozó információk:

-a különböző erdészeti adók és díjak jegyzéke,

-a különböző erdészeti adók és díjak megoszlása,

-a hengeres faanyag értékesítésére kivetett adók éves összege,

-a területjuttatási adók éves összege,

-a közérdekű munkavégzés éves díja,

-a területi önkormányzatoknak és a közösségeknek folyósított díjak összege régiónként vagy településenként,

-a jogvitákból (beleértve az el nem végzett kompenzációs újraerdősítést is) és az erdészeti ügyletekből fakadó pénzbüntetések összege.

i)    A jogszerűség-igazolási rendszerre és a FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó információk:

-a kiállított, jogszerűséget igazoló tanúsítványok jegyzéke (a gazdasági társaság neve, a kiállítás dátuma, a lejárati dátuma stb.),

-a kiadott FLEGT-engedélyek jegyzéke,

-a következőket tartalmazó igazolási kézikönyv:

-a magántanúsítási rendszerek és szervezetek elismerésére irányuló eljárások,

-jogszerűség-igazolási eljárások,

-a jogszerűséget igazoló tanúsítványok kiállítására irányuló eljárások,

-az elefántcsontparti fatermék-nyomonkövetési rendszer leírása,

-az erdészeti ellenőrzési rendszer leírása,

-a fatermék-ellátási lánc ellenőrzésére irányuló eljárások,

-a FLEGT-engedélyek kiállítására irányuló eljárások,

-a jogszerűség-igazolási rendszer keretében Elefántcsontpart által elismert, jogszerűséget/fenntarthatóságot igazoló magántanúsítási rendszerek és szervezetek jegyzéke,

-az erdészeti tevékenységekre irányuló ellenőrző missziókról szóló jelentések,

-a lefoglalt fatermékek éves mennyisége,

-független megfigyelési jelentések és az e jelentésekből származó ajánlások nyomon követésére vonatkozó információk,

-a független ellenőr jelentései és az azonosított korrekciós intézkedések végrehajtására vonatkozó információk.

j)    Az Unió által közzétett információk:

-az Unió által a FLEGT engedélyezési rendszer keretében importált fatermékek mennyisége származás szerint,

-az Unió által átvett elefántcsontparti FLEGT-engedélyek száma;

-a FLEGT-engedéllyel kísért elefántcsontparti fatermékeket importáló európai országok jegyzéke,

-a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 és a 2173/2005/EK rendelet végrehajtásáért felelős uniós tagállami illetékes hatóságok jegyzéke,

-a fatermékekre vonatkozó uniós szabályozások és az azokat később módosító jogszabályok,

-az illetékes hatóságok által elutasított FLEGT-engedélyek jegyzéke és az elutasítás indokai,

-az illetékes hatóságok által lefoglalt, Elefántcsontpartról származó, FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek mennyisége,

-az illetékes hatóságok által lefoglalt, Elefántcsontpartról származó, FLEGT-engedéllyel rendelkező fatermékek rendeltetési helye és felhasználása,

-a Trópusi Faanyagok Nemzetközi Szervezete által készített független fatermék-piaci megfigyelőközpont jelentései.

3.    Az információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés, azok közzététele és terjesztése

Az erdőgazdálkodásért felelős igazgatási szerv felel a közérdekű erdészeti információkhoz való hozzáférésért.

A nyilvános információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés szabályait a hatályos elefántcsontparti jogszabályok 12 határozzák meg, az e mellékletben felsorolt információkhoz való hozzáférés azonban ingyenes és egyszerű. Ezek az információk ugyanis elérhetők és hozzáférhetők az e megállapodással foglalkozó honlapon.

Az információterjesztéshez az elefántcsontparti kommunikációs stratégia keretében meghatározott különböző csatornák használatosak.

Az erdészeti ügyekért felelős miniszter kijelöli a közérdekű információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős személyt.

4.    Jogorvoslati mechanizmus és panaszkezelés

A közérdekű információkhoz való hozzáférésre vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt jogorvoslati lehetőségek a következők: a hierarchikus jogorvoslat, a közérdekű információkhoz és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó bizottsághoz intézett fellebbezés és bírósági jogorvoslat. A felperes azonban csak azután vehet igénybe bírósági jogorvoslatot, miután a közérdekű információkhoz és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó bizottság előtti jogorvoslati lehetőséget kimerítette. A bírósági jogorvoslat a hatályos jogszabályokban megállapított határidőkön belül vehető igénybe, és azt az illetékes közigazgatási bíróság elé kell terjeszteni.

Az erdészeti minisztériumon belül létrejön a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel foglalkozó bizottság, amelynek feladata, hogy a közérdekű információkhoz és a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó bizottsághoz intézett jogorvoslat érvényesítése előtt fogadja és nyilvántartásba vegye az erdészeti információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos panaszokat. A civil társadalom és a magánszektor képviselőit tömörítő bizottság feladatait, összetételét és működési módját az erdészeti ügyekért felelős miniszter rendelete határozza meg.

________________

X. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG

E megállapodás 19. cikke értelmében a Felek létrehoznak egy testületet, a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottságot (a továbbiakban: vegyes bizottság) amelynek feladata e megállapodás irányítása. A vegyes bizottság feladata e megállapodás végrehajtásának irányítása, nyomon követése és értékelése. A vegyes bizottság a Felek által kijelölt képviselőkből áll. Elefántcsontpart biztosítja, hogy az erdészeti ágazat különböző érdekelt felei – többek között a köz- és a magánszektor, a civil társadalom, valamint a hagyományos őslakos vezetés révén a helyi lakosság – részt vegyen a vegyes bizottságban. A vegyes bizottság előmozdítja az e megállapodás működésével kapcsolatos párbeszédet és információcserét. Ennek során a vegyes bizottság különösen a következőket végzi el:

a)    e megállapodás igazgatása tekintetében:

-megvizsgálja és elfogadja az e megállapodás végrehajtásához szükséges intézkedéseket, valamint a megállapodás végrehajtásának javításához szükséges intézkedéseket javasol és hoz,

-a IX. melléklettel összhangban éves jelentést tesz közzé e megállapodás végrehajtásáról,

-a jogszerűség-igazolási rendszer működésének a VII. mellékletben meghatározott kritériumok alapján elvégzett független értékelését követően javaslatot tesz a FLEGT engedélyezési rendszer alkalmazásának kezdő időpontjára,

-kidolgozza és elfogadja a végrehajtás ütemtervét, valamint az előrehaladás nyomon követésére és értékelésére szolgáló keretet, amely többek között a kísérő intézkedésekre is kitér,

-átveszi, megvizsgálja az igazolási kézikönyvet, észrevételeket tesz azzal kapcsolatban, és jóváhagyja azt,

-a felelősségi körébe tartozó dokumentumok és végrehajtási rendelkezések alapján megvizsgálja a különféle intézkedésekkel kapcsolatban e megállapodásban kitűzött célok és határidők teljesítése érdekében elért előrehaladást, valamint javaslatot tesz az e megállapodás működésének javítását célzó intézkedésekre, és el is fogadja azokat,

-elemzi és rögzíti az e megállapodás valamennyi szükséges módosítását. A vegyes bizottság legalább kétévente elemzi az e megállapodás és mellékletei módosítására irányuló javaslatokat is annak érdekében, hogy figyelembe vegye az elefántcsontparti és az Unión belüli politikai, szabályozási, igazgatási és intézményi keretek alakulását,

-meghatározza, értékeli és rendszeresen frissíti saját eljárási szabályzatát,

-kisegítő testületeket, például munkacsoportokat hoz létre, amelyek számára konkrét megbízatást állapít meg, és adott esetben további feladatokat vagy vizsgálatokat javasol,

-összesíti az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos nehézségeket, többek között az e megállapodás értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos összehangolt és egyértelmű nyilvános kommunikációval kapcsolatos kérdéseket vagy nehézségeket, és megfelelő intézkedéseket javasol ezek kezelésére,

-foglalkozik a Felek által felvetett kérdésekkel, és lehetőség szerint – többek között választottbírósági eljárások létrehozása révén – e megállapodás 23. és 24. cikkével összhangban megkísérli rendezni a Felek közötti véleménykülönbség esetén felmerülő konfliktusokat és jogvitákat,

-működésének átláthatósága érdekében kidolgozza, jóváhagyja és nyilvánosságra hozza az üléseiről készült beszámolókat és feljegyzéseket, valamint a munkája eredményeként létrejött egyéb dokumentumokat;

b)    e megállapodás nyomon követése és értékelése tekintetében:

-e megállapodás végrehajtásának és hatásának nyomon követésére és értékelésére szolgáló módszertant fogad el,

-jóváhagyja a független értékelésre vonatkozó megbízást, feladatmeghatározást, eljárási kézikönyvet és ütemtervet, és véleményt ad ki arról, hogy nem emel kifogást az értékelő felvétele ellen,

-figyelemmel kíséri és megvizsgálja az e megállapodás végrehajtása terén elért valamennyi előrehaladást, többek között a jogszerűség-igazolási rendszer és a FLEGT engedélyezési rendszer működését, különösen az e megállapodás 10., 12. és 19. cikkével, valamint a VI. és VII. mellékletével összhangban készített értékelési és független ellenőrzési jelentések alapján;

-rendszeres missziókat szervez, hogy a rendelkezésére álló információk alapján megvizsgálja e megállapodás eredményességét és hatását,

-figyelemmel kíséri a piaci fejleményeket, és rendszeres időközönként ezzel kapcsolatos tájékoztatókat készít, szükség esetén a fatermék-piacok helyzetéről szóló tanulmányokat rendel, és meghozandó intézkedéseket javasol,

-figyelemmel kíséri és értékeli e megállapodás társadalmi, gazdasági és környezeti hatását, valamint megfelelő intézkedéseket fogad el a lehetséges negatív hatások mérséklése érdekében,

-figyelemmel kíséri a független megfigyelési jelentések ajánlásainak figyelembevételét és az ebből fakadó korrekciós intézkedések végrehajtását,

-a jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásával kapcsolatos belső vizsgálatokat, illetve értékeléseket szorgalmaz, és átveszi az említett belső vizsgálatokból levont következtetéseket;

c)    e megállapodás független ellenőrzése tekintetében:

-jóváhagyja a pályázati dokumentációt, és kifogást nem tartalmazó véleményt ad ki a független ellenőr kiválasztásáról, akit Elefántcsontpart az Unióval folytatott konzultációt követően, a VI. mellékletben foglalt független ellenőrzési megbízás alapján vesz fel,

-jóváhagyja a Felek által benyújtott, előre be nem jelentett és eseti ellenőrzésekre irányuló kérelmeket,

-meghatározza az ellenőrzés tekintetében és a helyszínen releváns tevékenységek kiválasztásának prioritásait,

-kétség esetén értékeli az információk fontosságát, relevanciáját vagy bizalmas jellegét a független ellenőrzés szempontjából,

-hitelesíti a független ellenőr által javasolt ellenőrzési kézikönyvet, ellenőrzési tervet, módszertant és jelentéstételi keretet,

-dönt a FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtásának első négy évét követő független ellenőrzések gyakoriságáról,

-átveszi és megvizsgálja a független ellenőr által kidolgozott és benyújtott valamennyi jelentést, valamint a FLEGT engedélyezési rendszer működésével kapcsolatban bármelyik Fél által benyújtott panaszokat,

-jóváhagyja a jogszerűség-igazolási rendszer működéséhez kapcsolódó panaszok kezelésére szolgáló rendszer koncepcióját és a független ellenőrzéshez kapcsolódó panaszok kezelésére szolgáló, a VI. mellékletben foglalt mechanizmust,

-átveszi, jóváhagyja és a IX. melléklettel összhangban közzéteszi a független ellenőr jelentéseit,

-a jogszerűség-igazolási rendszer keretében a hiányosságok vagy meg nem felelési esetek kezelését célzó korrekciós intézkedésekről állapodik meg a független ellenőr megállapításai vagy a jogszerűség-igazolási rendszerre vonatkozó egyéb bizonyítékok vagy panaszok alapján;

d)    ez érdekelt felek e megállapodás végrehajtásában, nyomon követése és értékelésében való részvétele tekintetében:

-fogadja és elemzi az érdekelt felektől származó információkat, jelentéseket és beadványokat,

-ajánlásokat tesz az e megállapodás megfelelő végrehajtásához szükséges igényekre, továbbá adott esetben az érintett igazgatási szervek, a magánszektor, a civil társadalom, a hagyományos őslakos vezetés és a helyi lakosság kapacitásai növelésének, valamint az elefántcsontparti erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények és rendeletek betartásának nyomon követésében való fokozottabb részvételüknek a szükségességére vonatkozóan,

-megfelelő intézkedéseket hoz az érdekelt felek e megállapodás végrehajtásában való részvételének előmozdítása érdekében,

-biztosítja, hogy valamennyi érdekelt fél – a hatályos jogszabályok betartása mellett – szabadon hozzáférjen az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos információkhoz,

-előmozdítja a nemi szempontok figyelembevételét és különösen nők és lányok erdészeti irányításban és e megállapodás végrehajtásában betöltött szerepének jobb elismerését.

________________

(1)    EUHL L 347., 2005.12.30., 1. o.

(2)    EUHL L 269., 2013.10.10., 1. o.

(3)    EUHL L 343., 2015.12.29., 1. o.

(4)    EUHL L 61., 1997.3.3., 1. o.

(5)    EUHL L 277., 2008.10.18., 23. o.

(6)    A „végrehajtás” kifejezés alatt itt a jogszerűség-igazolási rendszer kiépítési szakasza értendő.

(7)    Az „operatív szakasz” kifejezés alatt itt a jogszerűség-igazolási rendszer validálását követő szakasz értendő.

(8)    Útmutató irányítási rendszerek ellenőrzéséhez.

(9)    Irányítási rendszerek ellenőrzését és tanúsítását végző testületekre vonatkozó követelmények.

(10)    A közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény; a korrupció és a hasonló bűncselekmények megelőzéséről és az azok elleni küzdelemről szóló rendelet; a környezetvédelmi törvénykönyvről szóló törvény.

(11)    EUHL L 295., 2010.11.12., 23. o.

(12)    A közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény.