EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.26.

COM(2023) 375 final

2023/0218(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló (EU) (ST 10156/21 INIT; ST 10156/21 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról

{SWD(2023) 238 final}

2023/0218 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló (EU) (ST 10156/21 INIT; ST 10156/21 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Azt követően, hogy Szlovákia 2021. április 29-én benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét (a továbbiakban: terv), a Bizottság javaslatot terjesztett elő a Tanácsnak, amelyben pozitív értékelést adott a tervről. A Tanács a 2021. július 13-i tanácsi végrehajtási határozattal jóváhagyta a pozitív értékelést 2 .

(2)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyes tagállamoknak nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz tartozó maximális pénzügyi hozzájárulást az ott meghatározott módszerrel 2022. június 30-ig aktualizálni kell. A Bizottság 2022. június 30-án bemutatta az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az aktualizálás eredményeit.

(3)Szlovákia 2023. április 26-án benyújtotta a Bizottságnak módosított nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, amely az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének megfelelően magában foglal egy REPowerEU-fejezetet.

(4)A módosított terv figyelembe veszi az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerint aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulást is, és az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottsághoz intézett, a tanácsi végrehajtási határozat módosítása iránti, indokolással ellátott kérelmet tartalmaz, tekintettel arra, hogy a terv objektív körülmények miatt részben már nem megvalósítható. A Szlovákia által a tervhez benyújtott módosítások 52 intézkedést érintenek.

(5)A Tanács 2022. július 12-én az európai szemeszter keretében ajánlásokat címzett Szlovákiának. A Tanács mindenekelőtt azt ajánlotta Szlovákiának, hogy fokozza a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a REPowerEU és más uniós alapok felhasználásával. Emellett a Tanács felszólította Szlovákiát, hogy fokozza az adószerkezet hatékonyságát és az inkluzív és fenntartható növekedést támogató jellegét, többek között a környezetvédelmi és az ingatlanadókban rejlő potenciál kiaknázása révén, és folytassa az adózási fegyelem megerősítését, többek között az adóigazgatás további digitalizálása révén. A Tanács azt is ajánlotta Szlovákiának, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függőséget és diverzifikálja a fosszilis tüzelőanyagok behozatalát, a hálózathoz való hozzáférés további megkönnyítése révén gyorsítsa fel a megújuló energiaforrások elterjedését, vezessen be intézkedéseket az engedélyezési és adminisztratív eljárások észszerűsítésére, valamint korszerűsítse a villamosenergia-hálózatot. A Tanács végezetül felszólította Szlovákiát, hogy csökkentse a fűtés és az ipar földgáztól való függőségét, és az épületek mélyfelújításának felgyorsítása és ösztönzése érdekében igazítsa ki az épületkorszerűsítési intézkedéseket.

(6)A vonatkozó évi országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a módosított nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor elért eredmények értékelése alapján a Bizottság megállapítja, hogy a zöld és digitális átállást szolgáló közberuházások fokozására vonatkozó ajánlások (2022. évi 1. országspecifikus ajánlás) tekintetében jelentős előrelépés történt.

(7)A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtását a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, az ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A konzultációk összefoglalóját a módosított nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel együtt nyújtották be. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a módosított terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

Az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésén alapuló módosítások

(8)A Szlovákia által benyújtott módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv 32 intézkedést aktualizál az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás figyelembevétele érdekében. Szlovákia kifejtette, hogy mivel a maximális pénzügyi hozzájárulás 6 328 586 359 EUR-ról 3 6 005 747 824 EUR-ra 4 csökkent, már nem volt lehetséges az eredeti szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő valamennyi intézkedés finanszírozása. Szlovákia kifejtette, hogy bizonyos intézkedések esetében csökkenteni kell a célokat vagy meg kell szüntetni bizonyos elemeket az allokáció csökkenése miatt, figyelembe véve az említett intézkedések végrehajtását befolyásoló költségnövekedéseket és ellátási láncbeli zavarokat.

(9)A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv már nem tartalmaz bizonyos intézkedéseket a 9. komponens (A K+F+I finanszírozásának hatékonyabb irányítása és megerősítése) és a 11. komponens (Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás) keretében. Ezek az intézkedések a 9. komponens 7. beruházását (A K+F-támogatás informatikai rendszere), amely a támogatási felhívások értékelésének felgyorsítását célzó egységes informatikai rendszer létrehozásából áll, valamint a 11. komponens keretében az 5. beruházást (A mentőflotta felújítása) érintik, amely mentőautók beszerzéséből és felszereléséből áll. Ezen intézkedések leírását, valamint a kapcsolódó mérföldköveket és célokat ezért törölni kell a 2021. július 13-i tanácsi végrehajtási határozatból.

(10)Emellett a Szlovákia által benyújtott módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítja az 1. komponens (Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra), a 2. komponens (Épületek felújítása), a 3. komponens (Fenntartható közlekedés), az 5. komponens (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás), a 7. komponens (Oktatás a 21. században), a 8. komponens (A szlovák egyetemek teljesítményének javítása), a 9. komponens (A K+F+I finanszírozásának hatékonyabb irányítása és megerősítése), a 10. komponens (A tehetségek vonzása és megtartása), a 11. komponens (Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás), a 12. komponens (Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás), a 13. komponens (Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú társadalmi-egészségügyi ellátás), a 15. komponens (Igazságügyi reform), a 16. komponens (A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem, biztonság és a lakosság védelme) és a 17. komponens (Digitális Szlovákia – Adminisztratív ügyintézés mobilalkalmazáson keresztül, kiberbiztonság, gyors internet mindenkinek, digitális gazdaság) szerinti intézkedéseket az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás tükrözése érdekében.

(11)Nevezetesen az 1. komponens (Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra) keretében a 2. beruházás (A meglévő megújuló villamosenergia-források korszerűsítése [erőmű-átalakítás]) 5. célja és a 3. beruházás (A villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése a megújuló energiaforrások nagyobb fokú integrációja érdekében) 6. célja; a 2. komponens (Épületek felújítása) keretében az 1. beruházás (A családi házak energiahatékonyságának javítása) 3. és 4. célja, valamint a 2. beruházás (A történelmi és a műemléki középületek felújítása) 6. és 7. célja; a 3. komponens (Fenntartható közlekedés) keretében az 1. beruházás (Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése) 7. és 9. célja; az 5. komponens (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás) keretében az 1. beruházás (A régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása, különös tekintettel a természet megőrzésére és a biológiai sokféleség fejlesztésére) 5. és 6. célja; a 7. komponens (Oktatás a 21. században) keretében a 2. reform (A tanárok felkészítése új oktatási tartalmakra és formákra és ezzel kapcsolatos képzésük [a felsőoktatási képzés változása és a tanárok szakmai fejlődésének erősítése]) 6. célja és a 2. beruházás (Az iskolai infrastruktúra kialakítása) 9. célja; a 8. komponens (A szlovák egyetemek teljesítményének javítása) keretében az 1. beruházás (Az egyetemek stratégiai fejlesztésére irányuló beruházási támogatás) 10. célja; a 9. komponens (A K+F+I finanszírozásának hatékonyabb irányítása és megerősítése) keretében az 1. beruházás (A nemzetközi együttműködés, valamint az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása) 5. célja, a 2. beruházás (A vállalatok, a tudományos dolgozók és a K+F-szervezetek közötti együttműködés támogatása) 6. mérföldköve, 7. és 8. célja, a 6. beruházás (Az innovációt támogató pénzügyi eszközök) 18. és 19. célja; a 10. komponens (A tehetségek vonzása és megtartása) keretében az 1. beruházás (Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára) 4. célja, a 3. beruházás (A hazai és külföldi tehetséges hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak) 7. célja és a 4. beruházás (A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben) 10. mérföldköve; a 11. komponens (Modern és elérhető egészségügyi ellátás) keretében a 2. beruházás (Új kórházi hálózat – új épületek, felújítás és berendezések) 9. mérföldköve és 10. célja; a 12. komponens (Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás) keretében a 3. beruházás (Pszichoszociális központok építése) 3. célja, a 6. beruházás (Pszichodiagnosztikai módszerek adattárának létrehozása) 4. célja és a 8. beruházás (Mentális egészségről szóló képzés a személyzet számára) 6. célja; a 13. komponens (Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú társadalmi-egészségügyi ellátás) keretében a 2. reform (Az ápolási-gondozási igények értékelése) 4. mérföldköve, valamint az 1. beruházás (A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások fejlesztése) 7., 8., 9. és 10. célja; a 15. komponens (Igazságügyi reform) keretében az 1. beruházás (Épületek az átszervezett bírósági rendszer számára) 3. és 4. célja; a 16. komponens (A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem, biztonság és a lakosság védelme) keretében az 1. beruházás (A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem eszközei és kapacitása) 2. mérföldköve, valamint a 4. beruházás (A közigazgatási kapacitás egyszerűsítése, optimalizálása és megerősítése a különböző kormányzati szinteken) 17. célja; a 17. komponens (Digitális Szlovákia – Adminisztratív ügyintézés mobilalkalmazáson keresztül, kiberbiztonság, gyors internet mindenkinek, digitális gazdaság) keretében a 2. beruházás (A közszolgáltatások digitális átalakítása) 7. és 8. célja, a 4. beruházás (A legmagasabb szintű digitális technológiák fejlesztését és alkalmazását célzó projektek támogatása) 14. és 15. célja, az 5. beruházás (Gyors támogatások – hackathonok) 16. célja, a 6. beruházás (A megelőző intézkedések megerősítése, a biztonsági események észlelése és megoldása sebességének növelése [ITVS – Információs technológiák a közigazgatás számára]) és a 7. beruházás (Az idősek digitális készségeinek fejlesztése és az idősek körében táblagépek kiosztása) 22. célja módosításra került annak érdekében, hogy az eredeti tervhez képest csökkenjen a szükséges végrehajtás szintje, hogy az tükrözze a csökkentett allokációt.

Az (EU) 2021/241 rendelet 21. cikkén alapuló módosítások

(12)A Szlovákia által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez objektív körülmények miatt benyújtott módosítások 36 intézkedést érintenek.

(13)Szlovákia kifejtette, hogy ez a 36 intézkedés már nem valósítható meg teljes mértékben, különösen az építési költségek jelentős növekedése miatt. Ezen intézkedések módosításának további okai a következők: a beruházások végrehajtása során tapasztalt akadályok, késedelmek vagy a kereslet hiánya a közbeszerzési szakaszban, a villamosenergia-termelés diverzifikálására irányuló megoldások az Oroszországból származó importtól való függőség csökkentése érdekében, vagy az érintett intézkedések hasonló célkitűzéseinek hatékonyabb elérése.

(14)Szlovákia kifejtette, hogy 23 intézkedés már nem valósítható meg teljes mértékben, mivel az ellátási lánc zavarai, a váratlan akadályok, a közbeszerzéssel és más eljárásokkal kapcsolatos késedelmek az intézkedések végrehajtásának késedelméhez vezettek. Ez a 2. komponens (Épületek felújítása) keretében az 1. beruházás (A családi házak energiahatékonyságának javítása) 3., illetve 4. célját; az 5. komponens (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás) keretében az 1. reform (Területrendezési reform) 1. mérföldkövét, a 2. reform (A tájakra, vízfolyásokra, védett területekre vonatkozó természetvédelmi intézkedések alkalmazása) 2. mérföldkövét; a 7. komponens (Oktatás a 21. században) keretében az 1. beruházás (Digitális infrastruktúra az iskolákban) 7. célját és a 2. beruházás 8. célját (Az iskolai infrastruktúra kialakítása); a 8. komponens (A szlovák egyetemek teljesítményének javítása) keretében az 1. beruházás (Az egyetemek stratégiai fejlesztésére irányuló támogatás) 9. mérföldkövét; a 9. komponens (A K+F+I finanszírozásának hatékonyabb irányítása és megerősítése) keretében az 1. beruházás (A nemzetközi együttműködés, valamint az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása) 5. célját, a 2. beruházás (A vállalatok, a tudományos dolgozók és a K+F-szervezetek közötti együttműködés támogatása) 6. célját, a 5. beruházás (Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációjának szolgálatában) 15. mérföldkövét, 16. és 17. célját, valamint a 6. beruházás (Az innovációt támogató pénzügyi eszközök) 18. célját; a 10. komponens (A tehetségek vonzása és megtartása) keretében az 1. beruházás (Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára) 4. célját, valamint a 3. beruházás (A hazai és külföldi tehetséges hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak) 7. célját; a 11. komponens (Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás) keretében az 1. beruházás (Az új alapellátó létesítmények megnyitásának támogatása a rosszul ellátott területeken) 8. célját, a 2. beruházás (Új kórházi hálózat – új épületek, felújítás és berendezések) 9. mérföldkövét és 10. célját, valamint a 3. beruházás (Digitalizáció az egészségügyben) 12. célját; a 13. komponens (Hozzáférhető és magas színvonalú hosszú távú társadalmi-egészségügyi ellátás) keretében a 3. reform (A szociális ellátás felügyeletének megszilárdítása és a szükséges infrastruktúra biztosítása) 6. célját, valamint a 3. beruházást (A palliatív gondozási kapacitások javítása és helyreállítása), továbbá a 14. komponens (Az üzleti környezet javítása) keretében a 3. reform (Közbeszerzési eljárások) 7. mérföldkövét és a 2. beruházás (A fizetésképtelenségi eljárások digitalizálása) 5. célját; a 15. komponens (Igazságügyi reform) keretében a 2. beruházás (Digitalizáció és elemzési kapacitások) 6. célját, valamint a 16. komponens (Korrupció és pénzmosás elleni küzdelem, biztonság és a lakosság védelme) keretében az 1. beruházás 3. célját (A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem eszközei és kapacitása), továbbá a 2. beruházás (A rendőrség felszerelése és digitalizációja) 5. célját érinti. Ennek alapján Szlovákia kérte a fent említett mérföldkövek és célok végrehajtási ütemtervének meghosszabbítását, és a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell. Ugyanezen az alapon Szlovákia kérte, hogy a 15. komponenshez (Igazságügyi reform) kapcsolódóan hosszabbítsák meg a 2. beruházás (Digitalizáció és elemzési kapacitások) 7. céljának végrehajtási ütemtervét és módosítsák a 7. célt, és a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(15)Szlovákia kifejtette, hogy négy intézkedés már nem valósítható meg sem az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben becsült határidőn belül, sem pedig az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben becsült költségek mellett, mivel a magas infláció (különösen az építési költségek) és az ellátási lánc zavarai késedelmet okoztak az építési munkálatokban, és jelentősen növelték az intézkedések költségeit. Ez a 6. komponens (Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége) keretében az 1. reform (Az 5 éves kortól kötelező iskola-előkészítő oktatás végrehajtásának feltételei és a 3 éves kortól kezdődő óvodai vagy egyéb iskola előtti nevelési helyre való jogosultság bevezetése) 3. célját; a 7. komponens (Oktatás a 21. században) keretében a 2. beruházás (Digitális infrastruktúra az iskolákban) 8. célját; a 11. komponens (Modern és elérhető egészségügyi ellátás) keretében a 2. beruházás (Új kórházi hálózat – új épületek, felújítás és berendezések) 9. mérföldkövét; valamint a 13. komponens (Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú társadalmi-egészségügyi ellátás) keretében az 1. beruházás (A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások fejlesztése) 7., 8., 9. és 10. célját érinti. Ennek alapján Szlovákia kérte a fent említett mérföldkövek és célok végrehajtási ütemtervének meghosszabbítását és a fent említett módosítások alkalmazását, és a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(16)Szlovákia kifejtette, hogy két intézkedés módosítására került sor, mivel Oroszország ukrajnai agressziós háborúja miatt fel kell gyorsítani Szlovákia Oroszországból származó földgázimporttól való függőségének csökkentését, és diverzifikálni kell a villamosenergia-termelést. Ez az intézkedések végrehajtásában is késedelmeket okozott. A fent említett okok lehetővé válik a biogázalapú villamosenergia-termelő létesítmények biometán-erőművekké történő átalakításához nyújtott beruházási támogatás. Ez az 1. komponens (Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra) keretében a 2. reform (A megújuló energiaforrások támogatására vonatkozó jogszabályi keret) 3. célját, valamint a 2. beruházás (A meglévő megújuló energiaforrások korszerűsítése) 5. célját érinti. Ennek alapján Szlovákia kérte a fent említett mérföldkövek és célok módosítását és a fent említett módosítások alkalmazását, és a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(17)Szlovákia kifejtette, hogy tizenegy intézkedés módosult előre nem látható, intézkedésspecifikus problémák miatt, amelyek késedelmeket okoztak a végrehajtásban, növelték a költségeket, alternatív megközelítést tettek szükségessé az intézkedés célkitűzésének elérése érdekében, és a mérföldkő vagy cél kiigazítását igényelték hasonló célkitűzések hatékonyabb elérése érdekében. A 3. komponens (Fenntartható közlekedés) keretében módosul az 1. beruházás (Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés fejlesztése) 8. célja a vasúti projektekre nehezedő inflációs nyomás figyelembevétele érdekében; a 6. komponens (Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége) keretében az 1. beruházás (Az iskolaépületek akadálymentesítése) 15. célja és a 6. reform (Kompenzációs intézkedések a járvány általános és középiskolai diákok oktatására gyakorolt hatásának csökkentése érdekében) 13. célja felülvizsgálatra kerül az infláció hatásának figyelembevétele, valamint a képzési programokkal kapcsolatos hatékonyabb közigazgatási megközelítés tükrözése érdekében; a 8. komponens (A szlovák egyetemek teljesítményének javítása) keretében az 1. reform (Az egyetemek finanszírozásának módosítása, beleértve a teljesítményszerződések bevezetését) 1. mérföldköve, az 5. reform (A kiváló oktatási és kutatási kapacitások koncentrációja) 8. mérföldköve, valamint az 1. beruházás (Az egyetemek stratégiai fejlesztésének támogatása) 10. célja felülvizsgálatra kerül annak érdekében, hogy tükrözzék annak az időpontnak az elhalasztását, ameddig a szakmai orientációjú alapképzések arányának el kell érnie az összes felsőoktatási program 10 %-át, valamint hogy lehetővé váljon konzorciumok létrehozása az egyetemek összeolvadás iránti érdeklődésének hiánya miatt (az egyetemek konzorcium létrehozására vonatkozó feltételei közel állnak azokhoz a feltételekhez, amelyek szerint összeolvadásra kerülne sor); a 12. komponens keretében az 1. beruházás (Beruházások projektmenedzsmentje és projekt-előkészítése) és a 3. reform (Diagnosztikai módszerek és kezelések modernizációja) felülvizsgálatára kerül sor, mivel a koordinációs egység nem fogja előkészíteni a projekteket a 12. komponensen belüli valamennyi beruházás esetében. Ennek alapján Szlovákia kérte a fent említett mérföldkövek és célok módosítását és a fent említett módosítások alkalmazását, és a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell. A 6. komponens (Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége) keretében az 1. reform (Az 5 éves kortól kötelező iskola-előkészítő oktatás megvalósításának feltételei, valamint az óvodai vagy más iskola előtti nevelési helyre való jogosultság 3 éves kortól történő bevezetése) 1. mérföldkövében a tanári képesítések korszerűsítésére és az iskola előtti nevelés normatív finanszírozási rendszerének bevezetésére vonatkozó megközelítést felülvizsgálták, válaszul a megváltozott makrogazdasági környezetre és annak a munkaerőhiányra gyakorolt hatására, valamint a hivatalban lévő kormány korlátozott felhatalmazására az állami költségvetés előkészítése során. Azokat a tanulókat, akik számára kötelező az iskola előtti nevelés, megfelelő diplomával rendelkező tanároknak kell oktatniuk, minden óvodának rendelkeznie kell legalább egy, a pedagógiai minőség felügyeletéért felelős, megfelelő diplomával rendelkező alkalmazottal, és javasolt az új finanszírozási rendszer hatálybalépése. Ennek alapján Szlovákia kérte a 6. komponens (Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége) keretében a fent említett mérföldkő végrehajtási ütemtervének meghosszabbítását, az 1. reform C6-16. sorszámú mérföldkövének (Az 5 éves kortól kötelező iskola-előkészítő oktatás megvalósításának feltételei, valamint az óvodai vagy más iskola előtti nevelési helyre való jogosultság 3 éves kortól történő bevezetése) bevezetését, valamint a fent említett változtatások végrehajtását, és a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell. A 15. komponens (Igazságügyi reform) keretében az 1. beruházás (Épületek az átszervezett bírósági rendszer számára) 3. és 4. célja módosításra kerül annak érdekében, hogy tükrözze az alacsonyabb összegű pénzügyi allokációt és a különböző infrastrukturális projektekre nehezedő inflációs nyomást, valamint az 1. reform (Az igazságügyi térkép átszervezése) keretében a végleges jogszabályokat követően hozott határozatokat, amelyek a bírósági épületeknek a felülvizsgált igazságügyi térkép alapján történő megépítésére, felvásárlására és/vagy felújítására vonatkozó különböző döntéseket eredményeztek. Ez magában foglalja az új épületek építéséről a meglévő épületek felújítására való részleges átállást is. Ezenkívül a 17. komponens (Digitális Szlovákia – Adminisztratív ügyintézés mobilalkalmazáson keresztül, kiberbiztonság, gyors internet mindenkinek, digitális gazdaság) keretében a 3. beruházás (A digitális gazdasághoz kapcsolódó, több országra kiterjedő európai projektekben való részvétel) 11. célja is módosul, hogy tükrözze a mikrocsipek piacának fejleményeit. Ez a szuperszámítógép megvalósítására vonatkozó határidő elhalasztására és az integrált mikrocsipeket használó, eredetileg tervezett architektúra megszüntetésére vonatkozik, mivel a technológia még nem vált széles körben elérhetővé a piacon. Ennek alapján Szlovákia kérte a fent említett célok végrehajtási ütemtervének meghosszabbítását, a fent említett mérföldkövek módosítását és a fent említett módosítások alkalmazását, és a tanácsi végrehajtási határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(18)A Bizottság úgy véli, hogy a Szlovákia által felhozott okok indokolják az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti aktualizálást és az említett rendelet 21. cikkének (2) bekezdése szerinti módosítást.

Elírások javítása

(19)A tanácsi végrehajtási határozat szövegében 43 elírást azonosítottak, amelyek 20 mérföldkövet, 22 célt és 42 intézkedést érintenek. A tanácsi végrehajtási határozatot módosítani kell az említett elírások helyesbítése érdekében, amelyek miatt a határozat nem a Bizottság és Szlovákia közötti megállapodásnak megfelelően tükrözi a Bizottságnak 2021. április 29-én benyújtott terv tartalmát. Nevezetesen az ilyen elírások az 1. komponens (Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra) keretében a 3. beruházás (A villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése a megújuló energiaforrások nagyobb fokú integrációja érdekében) 6. célját; a 2. komponens keretében (Épületek felújítása) az 1. reform (A családi házak felújítását támogató mechanizmusok harmonizálása) 1. mérföldkövét, az 1. beruházás (A családi házak energiahatékonyságának javítása) 2. mérföldkövét, 3. és 4. célját, a 2. reform (A Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa határozatai átláthatóságának növelése és a határozatok észszerűsítése) 5. mérföldkövét; a 3. komponens (Fenntartható közlekedés) keretében a 2. reform (A közösségi közlekedés reformja) 6. mérföldkövét, a 4. reformot (Az alternatív üzemanyagok hosszú távú előmozdítására irányuló új szakpolitikák bevezetése a közlekedési ágazatban), az 1. beruházás (Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztése) 7., 8. és 9. célját, a 2. beruházás (A tiszta személyszállítás előmozdítása) 10. célját; a 4. komponens (Az ipar dekarbonizációja) keretében az 1. reformot (A nyitranováki erőmű szénalapú villamosenergia-termelésének megszüntetése és a Felső-Nyitra régió átalakítása) és a 2. reform (Az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló versenyképes rendszer) 2. mérföldkövét; az 5. komponens (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás) keretében az 1. reform (Tájtervezés) 1. mérföldkövét; a 6. komponens (Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége) keretében az 1. reform (Az 5 éves kortól kötelező iskola-előkészítő oktatás végrehajtásának feltételei és a 3 éves kortól kezdődő óvodai vagy más iskola előtti nevelési helyre való jogosultság bevezetése) 3. célját, a 2. reformot (A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása és az oktatás terén elérhető támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve a finanszírozási rendszert is), valamint a 6. reform (Kompenzációs intézkedések a járvány általános és középiskolai diákok oktatására gyakorolt hatásának csökkentése érdekében) 13. célját; a 7. komponens (Oktatás a 21. században) keretében az 1. reform (Az oktatás tartalmának és formájának reformja [tanterv- és tankönyvreform]) 1. mérföldkövét, a 2. reform (A tanárok felkészítése új oktatási tartalmakra és formákra és az ehhez kapcsolódó képzésük [a felsőoktatási képzés változása és a tanárok szakmai fejlődésének erősítése]) 5. mérföldkövét és 6. célját és a 2. beruházás (Az iskolai infrastruktúra kialakítása) 8. célját; a 8. komponens (A szlovák egyetemek teljesítményének javítása) keretében az 1. reform (Az egyetemek finanszírozásának változása teljesítményszerződések bevezetésével) 1. mérföldkövét, a 3. reformot (A felsőoktatás akkreditációjának új megközelítése) és az 1. beruházás (Az egyetemek stratégiai fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás) 10. célját; a 9. komponens (A K+F+I finanszírozásának hatékonyabb irányítása és megerősítése) keretében a 2. beruházást (A vállalatok, a tudományos dolgozók és a K+F-szervezetek közötti együttműködés támogatása), a 3. beruházás (Tudományos kiválóság) 9. mérföldkövét és a 6. beruházás (Az innovációt támogató pénzügyi eszközök) 18. mérföldkövét és az 1. reformot (A tudomány, kutatás és innováció területén az irányítás, értékelés és támogatás reformja); a 10. komponens (A tehetségek vonzása és megtartása) keretében az 1. beruházást (Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára); a 11. komponens (Modern és hozzáférhető egészségügyi ellátás) keretében a 4. reform (A sürgősségi egészségügyi ellátás optimalizálása és a sürgősségi ellátás új fogalommeghatározása) 6. mérföldkövét, a 2. beruházás (Új kórházi hálózat – új épületek, felújítás és berendezések) 9. mérföldkövét, valamint a 4. beruházás (Mentőállomások építése és rehabilitációja) 13. célját; a 12. komponens (Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás) keretében a 7. beruházást (Az intézményi pszichiátriai ellátás humanizációja), valamint a 8. beruházást (Mentális egészségről szóló képzés a személyzet számára); a 13. komponens (Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú társadalmi-egészségügyi ellátás) keretében az 1. reform (A hosszú távú szociális és egészségügyi ellátás integrációja és finanszírozása) 2. és 3. mérföldkövét, a 2. reform (Az ápolási igények felmérése) 4. mérföldkövét, az 1. beruházás (A közösségi alapú szociális ellátási kapacitások fejlesztése) 7., 9. és 10. célját, a 2. beruházás (Az utógondozási és ápolási kapacitások bővítése és megújítása) 11. és 12. célját, valamint a 3. beruházás (A palliatív ellátási kapacitások javítása és helyreállítása) 14. célját; a 14. komponens (Az üzleti környezet javítása) keretében az 1. beruházás (Kapacitások a szabályozási terhek csökkentésére irányuló reformokra) 2. mérföldkövét; a 15. komponens (Igazságügyi reform) keretében a 2. beruházás (Digitalizációs és elemzési kapacitások) 8. célját; a 16. komponens keretében a (Korrupció és pénzmosás elleni küzdelem, biztonság és a lakosság védelme) a 2. beruházás (A rendőrség felszerelése és digitalizációja) 7. és 8. mérföldkövét, a 3. beruházás (A tűzoltó- és mentőrendszerek modernizációja) 11. célját és a 3. reformot (A válságkezelés optimalizálása); a 17. komponens (Digitális Szlovákia – Adminisztratív ügyintézés mobilalkalmazáson keresztül, kiberbiztonság, gyors internet mindenkinek, digitális gazdaság) keretében a 3. beruházás (A digitális gazdasághoz kapcsolódó, több országra kiterjedő európai projektekben való részvétel) 10. célját; továbbá a 18. komponens (Stabil, fenntartható és versenyképes államháztartás) keretében az 1. reform (A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása) 1. mérföldkövét érintik. E helyesbítések nincsenek hatással az érintett intézkedések végrehajtására.

Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkén alapuló REPowerEU-fejezet

(20)A REPowerEU-fejezet hat új reformot és nyolc új beruházást tartalmaz öt tematikus területen. Az energiával és az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos 1. tematikus terület részeként az 1. reform 6 alintézkedés révén mozdítja elő a fenntartható energia termelését, a következőkre összpontosítva: 1. a környezetvédelmi engedélyezési eljárások optimalizálása, 2. a geotermikus energia használatának javítása, 3. hőszivattyúk támogatása, 4. az elérhető legjobb technikák terjesztésével foglalkozó központok létrehozása, 5. a fenntartható biomassza-használatra és -ellátásra vonatkozó kibocsátási pályák értékelése, valamint 6. a biometán- és a szervestrágya-termelés és a körforgásos biogazdaság fejlesztése és előmozdítása. A 2. reform támogatja a zöld átállást és a megújuló energiaforrásoknak a szlovák energiaszerkezetbe való beépítését, különös tekintettel a következőkre: 1. célterületek létrehozása a szélenergiával összefüggésben, 2. a nemzeti hidrogénstratégiára vonatkozó cselekvési terv és 3. a megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatba való integrálását elősegítő intézkedések. Az 1. beruházás az átviteli és a regionális villamosenergia-elosztóhálózatok digitalizációjára irányul, beleértve az átviteli vonalak modernizációját és az energia-adatközpont bevezetésének támogatását.

(21)A 2. tematikus terület az épületek energiahatékonyságának javítására összpontosít, és a következő reformokat foglalja magában: 1. egységes digitális adatplatform létrehozása az összes köz- és magánépület energiateljesítményére vonatkozó információk gyűjtésére, valamint 2. az állami kormányzati épületek energiagazdálkodásának javítását célzó reform. Az e területen végrehajtott beruházások célja, hogy energiamegtakarítást érjenek el a középületekben és az energiaszegénység kockázatának kitett háztartásokban, és technikai támogatással párosulnak, hogy segítsék a kiszolgáltatott csoportokat a megfelelő intézkedések meghatározásában és a támogatási kérelem feldolgozásában.

(22)A 3. tematikus terület a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos intézkedéseket foglal magában a meglévő intézkedések kibővítése révén. Az 5. beruházás célja a kibocsátásmentes közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a 6. beruházás pedig a környezetbarát személyszállítást fogja előmozdítani.

(23)A 4. tematikus terület a zöld átálláshoz szükséges oktatás és készségek fejlesztésére összpontosít. A 6. reform és a 7. beruházás támogatja a szakképző iskolák tantervének frissítését és az oktatók új képzési programjának kidolgozását, valamint egy akkreditált felnőttoktatási programot, amely a zöld készségekre, illetve a fizikai és technikai eszközök biztosítására összpontosít.

(24)A kommunikációra és koordinációra vonatkozó 5. tematikus területhez a 8. beruházás tartozik, amelynek célja, hogy célzott kommunikációs támogatást nyújtson az 1., 2. és 4. tematikus terület intézkedéseinek végrehajtásához. Magában foglalja továbbá a Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság személyzetének megerősítését a fejezet alapján bevezetett intézkedések végrehajtásával kapcsolatban.

(25)A REPowerEU-intézkedéseknek a megújuló energiaforrások telepítéséhez való hozzájárulása várhatóan hozzájárul az energiaellátási hiány leküzdéséhez és a magas energiaárak kockázatának csökkentéséhez. A cél az, hogy valamennyi fogyasztó, köztük a legkiszolgáltatottabb fogyasztók is részesüljenek az előnyökből. A REPowerEU-fejezet olyan új intézkedéseket vezet be, amelyek várhatóan hozzájárulnak az energiaszegénység kezelésére (21c. cikk (3) bekezdés c) pont) és az energiakereslet csökkentésére (21c. cikk (3) bekezdés d) pont) irányuló REPowerEU-célkitűzéshez. Az intézkedések a családi házak felújításának támogatására irányuló beruházások és technikai segítségnyújtás révén kezelik az energiaszegénységet, kifejezetten a kiszolgáltatott csoportok esetében. A megcélzott háztartásoknak nyújtott technikai támogatás segíteni fog az energiamegtakarításban és a lehetséges energiahatékonysági intézkedésekben rejlő lehetőségek felmérésében, valamint segíteni fogja a tulajdonosokat a támogatási kérelmek benyújtásában.

(26)A REPowerEU-fejezet a 2. komponens (Épületek felújítása), a 3. komponens (Fenntartható közlekedés) és a 16. komponens (Korrupció elleni küzdelem) négy intézkedését érintő, kibővített intézkedéseket is tartalmaz. A REPowerEU-fejezetben foglalt kibővített intézkedések jelentősen javítják a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben már szereplő intézkedések ambíciószintjét.

(27)A Bizottság a REPowerEU-fejezetet is magában foglaló módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervet az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értékelési kritériumok alapján értékelte.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(28)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(29)Az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv kiegyensúlyozott reform- és beruházáscsomagot terjesztett elő a Covid19-világjárvány következményeinek és a Szlovákiát érintő fő strukturális társadalmi-gazdasági és környezeti kihívásoknak a kezelésére, a kohéziós célkitűzések megvalósítására és az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez való hozzájárulásra. A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő mind az öt kulcsfontosságú terület – a zöld gazdaság, az oktatás, a tudomány és innováció, az egészségügy, a közigazgatás és a digitalizáció – tekintetében a terv egyértelmű és koherens magyarázatot adott arra, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a hat pillérhez. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv fókusza változatlan marad, mivel a terv középpontjában a zöld átállás és a digitális transzformáció áll. Az új REPowerEU-intézkedések megerősítik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt zöld reformokat és beruházásokat. A digitális reformok és beruházások továbbra is hozzájárulnak Szlovákia modernizálásához, támogatva a legnagyobb beruházási hiányosságokkal küzdő területeket, például a közszolgáltatások digitalizálása és az iskolák támogatása révén.

(30)A tervnek a REPowerEU-fejezet beillesztésére is kiterjedő módosítása csak annak az értékelését befolyásolja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv mennyiben járul hozzá a zöld átállás első pilléréhez. A többi pillér esetében a helyreállítási és rezilienciaépítési terv javasolt módosításainak jellege és hatóköre nincs hatással a terv előző értékelésére, amely nagymértékben átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett mind a hat pillérhez való megfelelő hozzájárulására. A módosítás tovább erősíti az ország egészségügyi, gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciáját, az ötödik pillérben leírtak szerint. Az iskola előtti nevelésben részt vevő tanárokra vonatkozó képesítési minimumkövetelmény továbbfejlesztett megközelítése csökkenti a munkaerőhiányra gyakorolt hatást, és ezáltal hozzájárul a szlovák oktatási rendszer rezilienciájának és hozzáférhetőségének javításához. Az energetika területén a felülvizsgálatok – például a biogázállomások biometán-létesítményekké történő átalakításának támogatása – hozzá fognak járulni Szlovákia földgázfüggőségének csökkentéséhez, és a családi házak felújítása során az elavult kazánoknak biomasszával és pellettel működő kazánokkal való felváltására vonatkozó lehetőség bevezetése ösztönzi a zöld pillér keretében a fenntartható fűtési formákra való átállást.

(31)Ami az első pillért illeti, Szlovákia módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terve a REPowerEU-fejezettel együtt további intézkedéseket tartalmaz a zöld kihívások kezelésére, különösen a 2. komponens (Energiahatékonyság) és a 3. komponens (Fenntartható közlekedés) kibővítésével és a 19. komponens (a REPowerEU-fejezet) bevezetésével.

(32)A 2. komponens keretében a történelmi középületek felújítására irányuló kibővített intézkedés további épületeket céloz meg, és célja legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítás elérése, a megújulóenergia-termelő létesítmények és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések támogatása, hozzájárulva ezáltal az éghajlat- és energiapolitikai célkitűzésekhez.

(33)A 3. komponens keretében a fenntartható közlekedésre irányuló kibővített intézkedések hozzájárulnak a tömegközlekedés környezetbarátabbá tételéhez Szlovákiában. A torlódások csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése révén a további trolibusz-infrastruktúra kiépítése Pozsony városának javát fogja szolgálni. Hasonlóképpen, a további pozsonyi villamosok és elektromos motorvonatok telepítése elősegíti az éghajlatbarátabb közlekedési módokra való átállást, és csökkenti az ágazat hosszú távú kibocsátásait.

(34)A REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések hozzájárulnak az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céljainak és a 2050-ig megvalósítandó uniós klímasemlegességi célkitűzésnek az eléréséhez, mivel céljuk a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása az engedélyezési és adminisztratív eljárások egyszerűsítésére irányuló intézkedések bevezetése, az új megújuló energiaforrások összekapcsolására vonatkozó foglalási mechanizmus reformja, valamint a geotermikus beruházásokat, a hidrogéntechnológiákat és a hőszivattyúkat támogató intézkedések révén. Emellett az új REPowerEU-intézkedések a köz- és magánépületek energiahatékonyságának támogatását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra és a fenntartható személyszállítás fejlesztését, végül pedig a zöld átálláshoz szükséges oktatás és készségfejlesztés támogatását irányozzák elő. A REPowerEU-fejezetben szereplő valamennyi intézkedés várhatóan jelentősen hozzájárul a zöld átálláshoz vagy az abból eredő kihívások kezeléséhez.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(35)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított terv várhatóan hozzájárul a Szlovákiának címzett releváns országspecifikus ajánlásokban, beleértve azok költségvetési vonatkozásait is, valamint a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés). A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv figyelembe veszi különösen az energiával kapcsolatos, 2022. évi országspecifikus ajánlásokat.

(36)A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét foglalja magában, hozzájárulva különösen Szlovákia gazdasági és társadalmi kihívásainak kezeléséhez. Különösen az energiaügyet illetően az új beruházások és reformok célja a 2022. évi országspecifikus ajánlásokban azonosított, Szlovákia fosszilis tüzelőanyagoktól való nagy fokú függőségének csökkentésével kapcsolatos fő kihívások kezelése.

(37)A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervben – többek között a REPowerEU-fejezetben – szereplő kulcsfontosságú intézkedések közé tartozik a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsítása az engedélyezési és közigazgatási eljárások észszerűsítését és a technikai hálózati kapacitások biztosítását célzó intézkedések bevezetésével. Ami a felújítások támogatását illeti, a REPowerEU-fejezet célja az épületek energiahatékonysági teljesítményével kapcsolatos egységes adatplatform létrehozása, és a történelmi középületek felújítására irányuló, folyamatban lévő programokba, valamint a családi házak felújításába való beruházás, miközben elsősorban a kiszolgáltatott csoportokra összpontosít. Ami a földgáztól való nagy fokú függés csökkentésére irányuló ajánlást illeti, a REPowerEU-ról szóló fejezet a geotermikus energiát támogató reformokat tartalmaz, amelyek pozitív továbbgyűrűző hatásokkal járnak majd, különösen a fűtési ágazatban. A tervek szerint az iparban a földgáztól való függés csökkentése a dekarbonizációs rendszeren keresztül is elérhető, változatlan vissza nem térítendő támogatás mellett, amely ebben az ágazatban hozzájárul a földgáz-megtakarításhoz.

(38)A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szereplő beruházások továbbra is figyelembe veszik az energiaügy területére vonatkozó 2022. évi országspecifikus ajánlásokat, különösen a REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások révén. A megújuló energiaforrások esetében a beruházási támogatást kiterjesztik az elektrolízis útján biometánt és hidrogént előállító létesítményekre. A családi házak felújítása esetében az elavult kazánok hatékonyabb, biomasszával és pellettel működő kazánokkal való felváltásának lehetősége is szerepel, azzal a feltétellel, hogy teljesül a jelentős károkozás elkerülését célzó elv. Ezek az intézkedések várhatóan csökkentik Szlovákia függőségét a – többek közt Oroszországból származó – fosszilis tüzelőanyagok behozatalától.

A jelentős károkozás elkerülése

(39)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított terv várhatóan biztosítja, hogy a tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 17. cikke értelmében jelentős kárt („A” minősítés) a környezeti célkitűzések tekintetében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(40)A módosított terv – beleértve az új 19. komponenst (REPowerEU-fejezet) – értékeli a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelést, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet szerinti alkalmazására vonatkozó bizottsági technikai iránymutatásban (2021/C58/01) meghatározott módszertan szerint. Az értékelésre szisztematikusan sor kerül minden egyes módosított reform és beruházás esetében, a kétlépcsős megközelítést követve. Az értékelés megállapítja, hogy – valamennyi módosított intézkedés esetében – vagy nem áll fenn a jelentős károkozás kockázata, vagy kockázat azonosítása esetén részletesebb értékelésre kerül sor, amely igazolja, hogy nincs jelentős károkozás. Szlovákia részletes értékelést nyújtott be a biomasszával működő kazánoknak az épületek felújítási programjaiba való bevonására irányuló új intézkedésről. Az előírtak szerint az érintett helyeken az intézkedés kialakításában érvényesültek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés értékelésének követelményei és az intézkedéshez kapcsolódó mérföldkövek vagy célok részletezik e követelményeket. A benyújtott információk alapján megállapítható, hogy a terv várhatóan biztosítja, hogy egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében.

Hozzájárulás a REPowerEU célkitűzéseihez

(41)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének da) pontjával és V. mellékletének 2.12. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezet várhatóan nagymértékben hozzájárul („A” minősítés) az energiabiztonsághoz, az uniós energiaellátás diverzifikálásához, a megújuló energia elterjedésének és az energiahatékonyságnak a növeléséhez, az energiatárolási kapacitások növeléséhez vagy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség 2030 előtti, szükséges csökkentéséhez.

(42)A fenntartható energia előmozdítására irányuló 1. reform és a zöld átállásra és a megújuló energiaforrások támogatására irányuló 2. reform számos olyan intézkedést foglal magában, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti célkitűzéshez, azaz az Unió energiaellátásának diverzifikálásához a megújuló energia részarányának növelése és alkalmazásának felgyorsítása, valamint a fenntartható energia termelésének és elterjedésének növelése révén. Ezek az intézkedések magukban foglalják a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokat felgyorsító jogalkotási és eljárási változtatásokat, a hőszivattyúk, a geotermikus energia és a biometán bevezetése előtt álló akadályok felszámolását, a hidrogénre vonatkozó cselekvési tervet, valamint a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozási keretének átfogó reformját. Az 1. beruházás célja a villamosenergia-elosztó és -átviteli hálózat kapacitásának növelése, amit az időszakos energiaforrások hálózatba való bekapcsolásának akadályaként azonosítottak. Az elosztóhálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetése és az időszakos energiaforrások hálózatba kapcsolására vonatkozó átláthatóbb szabályok várhatóan olyan beruházásokat tesznek lehetővé, amelyek növelik a fenntartható energia elterjedését.

(43)A 3. és 4. reform, valamint a 2. és 3. beruházás foglalkozik az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikke (3) bekezdésének az épületek energiahatékonyságának fokozására irányuló b) pontjában és az energiakereslet csökkentésének ösztönzésére irányuló d) pontjában foglalt célkitűzésekkel. A 3. reform egységes adatplatformot hoz létre az összes épület energiahatékonysági tanúsítványainak és energetikai zöldkártyáinak központosítására. A 4. reform központi irányítási rendszert hoz létre a középületekre vonatkozóan azzal a céllal, hogy javítsa azok energiagazdálkodását, és elősegítse a legrosszabb energiateljesítményű épületekbe való kiemelt beruházásokat. A 2. és 3. beruházás támogatni fogja az állami épületek felújítását, valamint a 2. komponens (2. beruházás) kibővítését, amely a történelmi és a műemléki épületek felújítására irányul.

(44)A REPowerEU-intézkedések azáltal kezelik az energiaszegénységet, hogy a 4. beruházás keretében támogatják a kiszolgáltatott csoportok családi házainak felújítását. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások a háztartások energiamegtakarítási potenciáljának értékelésére vonatkozó, célzott technikai támogatásban, a lehetséges energiahatékonysági intézkedésekkel kapcsolatos tanácsadásban, valamint az 5. reform keretében benyújtott támogatási kérelmekhez nyújtott segítségben is részesülnek. A fenntartható közlekedést célzó intézkedések várhatóan hozzájárulnak a kibocsátásmentes közlekedés és infrastruktúrájának támogatására irányuló REPowerEU-célkitűzéshez (a 21c. cikk (3) bekezdésének e) pontjával összhangban) azáltal, hogy támogatást nyújtanak a közlekedési ágazatban a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentéséhez, hatékonyabbá teszik azt, valamint villamosítás révén felgyorsítják a kibocsátásmentes járművekre való átállást a tömegközlekedésben. A tervbe vett beruházások a Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének 3. komponensében meglévő intézkedések kiegészítését jelentik, különösen a trolibuszvonalak kiépítése, a villamosok és a motorvonatok telepítése tekintetében.

(45)A 6. reform a 7. beruházással együtt a munkaerő zöld készségekre való átállásának felgyorsítására irányuló REPowerEU-célkitűzéssel foglalkozik (a 21c. cikk (3) bekezdésének f) pontjával összhangban). A 6. reform aktualizálja a jelenlegi oktatási és képzési programokat, hogy azok tükrözzék a zöld készségek iránti munkaerőpiaci igényeket. A 7. beruházás lehetővé teszi tizenhárom iskola számára, hogy átalakítsák az iskolai tereket, és az iskolákat megfelelő felszereléssel lássák el a megújuló energiaforrásokra vagy az elektromobilitásra összpontosító elméleti és gyakorlati oktatáshoz.

(46)A REPowerEU-intézkedések összhangban vannak Szlovákia azon szakpolitikai keretével, amelynek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és a megújuló energiaforrások arányának növelése. Az intézkedések az energiahatékonyságra, az épületek felújítására és a villamosenergia-hálózat megerősítésére vonatkozó eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedéseket is megerősítik, mivel végső soron a megújuló energia arányának növekedését és az energia iránti kereslet csökkenését eredményezik.

(47)A REPowerEU-intézkedések nagy hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítására és a villamosenergia-hálózatba való integrálásukra, ami lehetővé teszi Szlovákia számára, hogy növelje a belföldi energiaforrások részarányát az energiaszerkezetében, míg a jelenlegi tanácsi végrehajtási határozatban foglalt 1. komponensben szereplő intézkedések megszüntették az új megújuló energiaforrások hálózatba való bekapcsolására vonatkozó moratóriumot, a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések pedig az engedélyezés és a hálózati csatlakozás terén még fennálló technikai és adminisztratív szűk keresztmetszetekkel foglalkoznak. Ezenkívül a szélenergia kísérleti célterületeinek kijelölése megkönnyíti az olyan technológiába történő beruházásokat, amelyet a jelenlegi tanácsi végrehajtási határozat nem támogatott közvetlenül.

(48)Ami az energiahatékonyságot illeti, az új intézkedések középpontjában a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára biztosított épületkorszerűsítési támogatás és a helyszíni technikai segítségnyújtás áll. Emellett a 3. reform az összes épület energiahatékonyságára vonatkozó adatgyűjtést, a 4. reform pedig a köz- és állami épületek korszerűsítésének kiemelt kezelését fogja előmozdítani. Az épület-korszerűsítések során az energiahatékonysági intézkedések fokozására való összpontosítás hozzá fog járulni a tüzelőanyag-behozatal iránti igény csökkentéséhez, és ezáltal az ország energiabiztonságának növeléséhez. A REPowerEU-intézkedések a kibocsátásmentes közlekedés bevezetésére is összpontosítanak, nevezetesen a vasút-, a villamos- és trolibuszvonalak kiépítésére irányuló meglévő intézkedések ambíciószintjének fokozása révén, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése és a tisztább alternatívákra való modális átállás ösztönzése.

Határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással bíró intézkedések

(49)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének db) pontjával és V. mellékletének 2.13. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések várhatóan nagymértékben („A” minősítés) rendelkeznek majd határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval vagy hatással.

(50)A szlovák REPowerEU-fejezet 14 intézkedése közül nyolc rendelkezik határokon átnyúló dimenzióval. A határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő dimenzióval rendelkező legnagyobb beruházás az átviteli és elosztóhálózatok digitalizációjának modernizálására vonatkozik. A 250 km-es átviteli vezetékek korszerűsítése céljával ez segíteni fogja a megújuló energiaforrásokból külföldön előállított villamos energia (különösen az Észak-Európában megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia Dél-Európába történő) átvitelének fenntartását. Emellett közvetlenül hozzá fog járulni a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia hálózatba történő integrálásához és a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkentéséhez.

(51)Az épületek felújítása során az energiahatékonyság növelésére irányuló intézkedések, beleértve a történelmi épületek helyreállítását vagy a családi házak felújítását is, szintén releváns határokon átnyúló dimenzióval rendelkeznek, mivel hozzá fognak járulni az importált fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkentéséhez.

(52)Ennek eredményeként ezek az intézkedések várhatóan csökkenteni fogják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és az energiakeresletet, ezért a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről szóló, a REPowerEU-val összefüggésben kiadott bizottsági iránymutatásban (2023/C 80/01) meghatározottak szerint a szomszédos tagállamok energiahálózatát és az EU egészét érintő, határokon átnyúló pozitív hatással bírnak.

(53)A határokon átnyúló beruházásokra elkülönített teljes összeg 257 990 151 EUR, ami a REPowerEU-fejezet becsült költségének mintegy 64,06 %-át teszi ki.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(54)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. kritériumával összhangban a REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy a zöld átállásból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlati célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint 45,7 %-ot kitevő összegben részesülnek a terv teljes allokációjából és 85,29 %-ot kitevő összegben a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések összes becsült költségéből. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított terv összhangban van a 2021–2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(55)A módosított terv fenntartja a zöld átállást támogató intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a 2030 és 2050 közötti időszakra vonatkozó célok és az EU 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésének eléréséhez, valamint a biológiai sokféleség előmozdításához. Például a tervben szereplő, a környezethez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések finanszírozni fogják a védett földterületek konszolidációját, a vízfolyások helyreállítását, és előírják Szlovákiának, hogy a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek növelése érdekében vizsgálja felül hulladékgazdálkodási jogszabályait. A terv tartalmaz továbbá egy jelentős ipari dekarbonizációs programot, egy reformot, amelynek keretében a szlovák kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a Felső-Nyitra régióban felhagy a szénalapú energiatermeléssel, valamint az ország vasúti infrastruktúrájának korszerűsítésével fenntartható közlekedést valósít meg, ösztönzi a nagy szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módokról való modális váltást, illetve jelentős beruházásokat irányoz elő a családi házak és a középületek környezetbarát felújítására.

(56)Az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt intézkedések mellett a Szlovákia REPowerEU-fejezetében szereplő intézkedések jelentősen csökkentik a Szlovákiában felhasznált energia ÜHG-intenzitását, és hozzájárulnak a 2030–2050-re kitűzött célok és az Unió 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésének eléréséhez, és ezáltal pozitívan járulnak hozzá a zöld átálláshoz. A fejezetben szereplő reformok és beruházások célja az energiatakarékossági intézkedések ösztönzése, az energiaellátás diverzifikálása és a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsítása mind az iparban, mind a háztartásokban, beleértve a villamosenergia-termelést és az átviteli rendszer korszerűsítését. Emellett a REPowerEU-intézkedések az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedésre, a középületek és az energiaszegénység kockázatának kitett magánháztartások felújítására, valamint a zöld és fenntarthatósággal kapcsolatos irányítási készségek fejlesztésére összpontosítanak a szélesebb népesség és a munkaerő körében, az ország megújuló energiára való általános átállásának támogatása érdekében. Ezek az intézkedések várhatóan tartós hatást gyakorolnak a zöld átállásra azáltal, hogy felgyorsítják a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését és a fenntartható megújulóenergia-rendszerre való átállást Szlovákiában.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(57)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. kritériumával összhangban a módosított terv tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitális célkitűzéseket támogató intézkedések az említett rendelet VII. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint 20,5 %-ot kitevő összegben részesülnek a módosított terv teljes allokációjából.

(58)A digitális átálláshoz való hozzájárulásnak a 2021. július 13-i tanácsi végrehajtási határozatban foglalt pozitív értékelése továbbra is érvényes. A módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv a 18. cikk (2) bekezdésének aktualizálásával összefüggésben a digitális átálláshoz hozzájáruló számos intézkedés tekintetében csökkentett pénzügyi allokációt és csökkentett célokat von maga után. Ez magában foglalja a 9. komponenshez (A K+F+I finanszírozásának hatékonyabb irányítása és megerősítése) kapcsolódó, a digitális átálláshoz hozzájáruló I9.T20. beruházás (A támogatásnyújtás egységes informatikai rendszerének előmozdítása) törlését is.

(59)A REPowerEU-fejezet várhatóan hozzájárul a digitális átálláshoz és az ebből eredő kihívások kezeléséhez azáltal, hogy korszerűsíti az átviteli és elosztóhálózatokat, létrehozza a villamosenergia-hálózat energetikai adatközpontját, és egységes digitális platformot hoz létre az épületek releváns energetikai adatainak tárolására. Az (EU) 2021/241 rendelet 21c. cikkének (5) bekezdésével összhangban a REPowerEU-fejezetben szereplő reformokat és beruházásokat nem kell figyelembe venni az említett rendeletben meghatározott digitális célkövetelmény alkalmazása céljából a terv teljes allokációjának kiszámításakor.

Költségszámítás

(60)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. kritériumával összhangban a REPowerEU fejezetet magában foglaló, módosított terv becsült összköltségére vonatkozó, a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) észszerű és megalapozott, továbbá összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(61)Az eredeti (EU) 2021/0163 tanácsi végrehajtási határozatban szereplő költségszámítási értékelés eredménye ezért változatlan marad. Szlovákia indokolása alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége közepes mértékben észszerű és megalapozott, megfelel a költséghatékonyság elvének, továbbá arányos a várható nemzeti és gazdasági hatással. Néhány intézkedés esetében a költségmutatók kevésbé voltak egyértelműek, és kevés összehasonlítható információn alapultak. A projektek más finanszírozási forrásaitól való elhatárolást sem mindig jelölték meg egyértelműen, de biztosítékok bevezetésére került sor a kettős finanszírozás elkerülése érdekében.

(62)Az új beruházásokra és a REPowerEU-intézkedésekre vonatkozó költségbecslések értékelése azt mutatja, hogy a benyújtott információk szerint a költségek többsége észszerű és megalapozott. Néhány módosított eredeti intézkedés, valamint az új intézkedések és a REPowerEU-fejezetben szereplő intézkedések esetében a költségbecslések észszerűségére és megalapozottságára vonatkozó információk korlátozottak vagy hiányoznak. Ez nem teszi lehetővé az adott értékelési kritérium szerinti „A” minősítést. A módosított intézkedésekre vonatkozó költségbecslések módosítása indokolt és arányos volt, így e költségbecslések észszerűsége és megalapozottsága nem változott az eredeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervhez képest. A költségbecslések elkészítéséhez használt módszertan és feltételezések részletei a módosított helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagy részében indokoltak és arányosak voltak. A módosított terv becsült összköltsége összhangban van a költséghatékonyság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

Egyéb értékelési kritériumok

(63)A Bizottság úgy véli, hogy a Szlovákia által benyújtott módosítások nem befolyásolják a tervnek a Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i tanácsi végrehajtási határozatban foglalt, a terv relevanciája, eredményessége, hatékonysága és koherenciája tekintetében történő és a 19. cikk (3) bekezdésének c), g), h), j) és k) pontjában meghatározott értékelési kritériumok szerint elvégzett pozitív értékelését.

Konzultációs folyamat

(64)A REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terv előkészítése során Szlovákia igénybe vette a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet révén biztosított támogatást („A REPowerEU-hoz nyújtott támogatás”). A REPowerEU-intézkedések megtervezéséhez inputként használt jelentés elkészítésében aktívan részt vettek az érdekelt felek. A szlovák hatóságok több konzultációs platformon keresztül konzultáltak az érdekelt felekkel, beleértve egy kéthetes hivatalos konzultációs folyamatot is, amelynek során mind a kormányzati szervek, mind az érdekelt felek (pl. ipari szövetségek és nem kormányzati szervezetek, például az éghajlatváltozással foglalkozó koalíció) észrevételeket tettek a javaslatokhoz. Ezzel párhuzamosan háromoldalú konzultációra került sor a társadalmi és gazdasági partnerekkel. A szlovák hatóságok figyelembe vették a REPowerEU-val kapcsolatos észrevételeiket, például azáltal, hogy belefoglalták a hőszivattyúk támogatását és tisztázták a más uniós alapoktól való elhatárolást.

(65)A REPowerEU-fejezetet is magában foglaló módosított terv végrehajtása során konzultációra kerül sor az érdekelt felekkel a szlovák kormány kulcsfontosságú érdekelt felekből álló (2021 decemberében létrehozott), a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel foglalkozó tanácsa keretében. A releváns szereplők elkötelezettségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett regionális és helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a REPowerEU-fejezetet tartalmazó módosított tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(66)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével és V. mellékletével összhangban meg kell határozni a REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátandó összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(67)Szlovákia REPowerEU-fejezetet magában foglaló, módosított tervének becsült összköltsége 6 408 465 019 EUR. Mivel a módosított terv becsült összköltsége alacsonyabb a Szlovákia számára rendelkezésre álló aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Szlovákia REPowerEU-fejezetet magában foglaló módosított terve számára allokált, a 11. cikknek megfelelően kiszámított pénzügyi hozzájárulásnak meg kell egyeznie a módosított terv becsült összköltségének összegével. Ez az összeg 6 005 747 815 EUR-nak felel meg.

(68)Szlovákia 2023. március 1-jén az (EU) 2021/241 rendelet 21a. cikke (5) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be az említett rendelet 21a. cikkének (1) bekezdésében említett, a tagállamok között az (EU) 2021/241 rendelet IVa. melléklete szerinti módszertanban meghatározott mutatók alapján felosztott bevételből részére allokált összeg iránt. A 21c. cikk (3) bekezdésének b)–f) pontjában említett, a REPowerEU-fejezetben meghatározott intézkedések becsült összköltsége 402 717 204 EUR. Mivel ez az összeg meghaladja az allokációs arány alapján Szlovákia rendelkezésére álló összeget, a Szlovákia rendelkezésére álló kiegészítő vissza nem térítendő pénzügyi támogatásnak meg kell egyeznie az allokációs arány alapján adódó összeggel. Ez az összeg 366 409 448 EUR-t tesz ki.

(69)Emellett az (EU) 2021/1755 rendelet 6 4a. cikkével összhangban Szlovákia 2023. március 1-jén indokolással ellátott kérelmet nyújtott be abból a célból, hogy a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásaiból a fennmaradó teljes ideiglenes allokáció, vagyis 36 307 747 EUR kerüljön átcsoportosításra az eszközbe. Ezt az összeget kiegészítő vissza nem térítendő pénzügyi támogatásként rendelkezésre kell bocsátani a REPowerEU-fejezetben szereplő reformok és beruházások támogatására.

(70)Szlovákia számára összesen 6 408 465 010 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást kell rendelkezésre bocsátani.

Előfinanszírozás a REPowerEU keretében

(71)Szlovákia a REPowerEU-fejezetben foglalt intézkedések végrehajtásához a következő finanszírozást kérte: 36 307 747 EUR átcsoportosítása a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásainak ideiglenes allokációjából, valamint 366 409 448 EUR a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételekből.

(72)Az (EU) 2021/241 rendelet 21d. cikkének megfelelően ezen összegek tekintetében Szlovákia 2023. április 26-án a kért finanszírozás 20 %-ának előfinanszírozása iránti kérelmet nyújtott be. A rendelkezésre álló források függvényében az említett előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság és Szlovákia között kötendő megállapodás (a továbbiakban: finanszírozási megállapodás) hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Szlovákia rendelkezésére bocsátani.

(73)A Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i tanácsi végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. Az egyértelműség érdekében az említett végrehajtási határozat mellékletét új melléklettel kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló, 2021. július 13-i végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Szlovákia módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat –, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat e határozat melléklete tartalmazza.”

2. A 2. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)„Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 6 408 465 010 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Szlovákia rendelkezésére 7 . A hozzájárulás a következőket foglalja magában:

a)4 642 807 501 EUR, amely jogi kötelezettségvállalással 2022. december 31-ig terhelhető;

b)1 362 940 314 EUR, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető;

c)366 409 448 EUR 8 az (EU) 2021/241 rendelet 21a. cikkének (6) bekezdésével összhangban, kizárólag az említett rendelet 21c. cikkében említett intézkedésekre, a 21c. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések kivételével;

d)a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból az Eszközbe átcsoportosított 36 307 747 EUR összeg.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást e határozat mellékletével összhangban részletekben bocsátja Szlovákia rendelkezésére.

Az (EU) 2021/241 rendelet 21d. cikkének megfelelően 80 543 439 EUR-t előfinanszírozásként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a Bizottság legfeljebb két kifizetés keretében folyósíthatja.

Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.”

3. A melléklet helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak a Szlovák Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(2)    ST 10156/21 INIT; ST 10156/21 COR 1; ST 10156/21 ADD 1.

(3)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásokból Szlovákiára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amely az említett rendelet 11. cikkében meghatározott módszertannal összhangban került kiszámításra.

(4)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásokból Szlovákiára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amely az említett rendelet 11. cikkében meghatározott módszertannal összhangban került kiszámításra.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1755 rendelete (2021. október 6.) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról (HL L 357., 2021.10.8., 1. o.).

(7)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásokból Szlovákiára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amely az említett rendelet 11. cikkében meghatározott módszertannal összhangban került kiszámításra.

(8)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kiadásokból Szlovákiára jutó arányos rész levonása utáni pénzügyi allokációnak felel meg, amely az említett rendelet 11. cikkében meghatározott módszertannal összhangban került kiszámításra.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.26.

COM(2023) 375 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

a Szlovákia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló (EU) (ST 10156/21 INIT; ST 10156/21 ADD 1) végrehajtási határozat módosításáról

{SWD(2023) 238 final}

MELLÉKLET

1. SZAKASZ: A HELYREÁLLÍTÁSI ÉS REZILIENCIAÉPÍTÉSI TERV KERETÉBEN VÉGREHAJTOTT REFORMOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1. A reformok és beruházások leírása

1. KOMPONENS: Megújuló energiaforrások és energetikai infrastruktúra

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv „megújuló energiaforrások és energiainfrastruktúra” komponensének célja, hogy közvetlenül hozzájáruljon a 2030-ra kitűzött éghajlat-változási célok eléréséhez. A szlovák nemzeti energia- és klímaterv szerint az éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez jelentős elmozdulásra van szükség a szlovák energiaszerkezetben a megújuló energiaforrások felé.

Ebben az összefüggésben a szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a megújulóenergia-beruházások gyorsabb bevezetésének támogatása. E célra tekintettel a reformok korszerűsítik a szlovák villamosenergia-piacot, és megfelelő jogszabályi környezetet teremtenek. A törvénymódosításoknak különösen az új piaci szereplők hozzáférését kell javítaniuk, növelniük kell a biztonságot és az állami támogatási intézkedésekbe vetett bizalmat, valamint javítaniuk kell a megújuló energiaforrások szlovák villamosenergia-hálózatba való integrálását. A beruházási támogatást az új megújuló energiaforrások kapacitásának növelésére, valamint a meglévő megújulóenergia-létesítmények átalakítására kell fordítani, beleértve a biogáz korszerűsítését, a biogáz villamosenergia-termelő létesítményeinek biometán erőművekké történőátalakítását, valamint a vízerőműveket. A villamosenergia-hálózat rugalmasságának növelésére irányuló beruházások magukban foglalják az új akkumulátortárolók támogatását, beleértve a hidrogénalapú megoldásokat, valamint a vízerőművek villamosenergia-kiegyenlítő kapacitásának növelését.

A komponens két reformból és három beruházásból áll.

Ezek az intézkedések hozzájárulnak a zöld átállásra és a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzéshez, valamint Szlovákia nemzeti energia- és klímatervében vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. A komponens megerősíti Szlovákia stratégiai autonómiáját és biztonságát azáltal, hogy növeli a hazai energiaforrások részarányát, mivel fogyasztásának jelentős részét a harmadik országokból származó behozatal teszi ki. A beruházásoknak hozzá kell járulniuk a helyi szintű munkahelyteremtéshez, beleértve a kkv-ágazatot is.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

A beruházásoknak és a reformoknak hozzá kell járulniuk a Szlovákiához 2020-ban eljuttatott országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, amely szerint „a beruházásokat a zöld digitális átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra kell összpontosítani” (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A villamos energiára vonatkozó jogi keret kiigazítása 

A reform célja a szlovák villamosenergia-piac jogi keretének javítása az energiáról szóló 251/2012. sz. törvény és a hálózati iparágak szabályozásáról szóló 250/2012. sz. törvény (Gyűjt.) módosításával, az (EU) 2019/944 irányelv követelményeivel összhangban. A kiigazított jogi struktúra továbbá megkönnyíti a résztvevők (energiaközösségek, beszerzési közösségek, termelő-fogyasztók, villamosenergia-tárolás) új tevékenységeit és a villamosenergia-piachoz való hozzáférését, miközben növeli a villamosenergia-rendszer általános rugalmasságát, és javítja az új megújuló energiaforrások szlovák hálózathoz való csatlakoztatásának lehetőségeit.

Ez a reform (a 2. mérföldkő keretében) egy olyan intézkedést is előirányoz, amelynek célja a hazai villamosenergia-rendszeren belüli villamosenergia-átvitel technikai kapacitásainak felszabadítása, amit a Szlovákia és Magyarország közötti villamosenergia-összeköttetési profil kapacitásának növelése segít elő.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete 

A reform célja az új megújuló energiaforrások elterjedésének előmozdítása. Az új törvénymódosítások hatékony támogatási mechanizmusokat hoznak létre a megújuló energiaforrások részarányának növelésére a közlekedési, a villamosenergia- és a fűtési ágazatban. A jogi keretet módosítani kell a megújuló energiaforrások és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatásáról szóló 309/2009. sz. törvény és a hőenergiáról szóló 657/2004. sz. törvény (Gyűjt.) módosításával.

A reform magában foglalja az új megújuló energiaforrásokra vonatkozó hosszú távú árverési terv elfogadását is. Ez az intézkedés hozzájárul a teljes telepített megújulóenergia-kapacitás kiszámíthatóságának javításához, kedvezőbb beruházási környezetet teremtve a magánbefektetők számára.

A reformnak továbbá magában kell foglalnia a megújuló villamosenergia-források támogatására irányuló beruházási programok elfogadását. A Gazdasági Minisztérium aukciós rendszert fogad el az új megújuló energiaforrásokra vonatkozóan (link az 1. beruházáshoz), valamint támogatási rendszereket fogad el az erőmű-átalakításra (2. beruházás, 1. komponens) és a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésére (link a 3. beruházáshoz, 1. komponenshez) irányuló beruházásokhoz. A rendszerek beruházási politikáinak szigorúan be kell tartaniuk mind az uniós, mind a nemzeti környezetvédelmi jogszabályokat, valamint a támogatott tevékenységekre és vállalatokra vonatkozó, a jelentősnek nem számító fegyverekre vonatkozó technikai iránymutatást (2021/C58/01). A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv csak az uniós vívmányokkal összhangban lévő vízenergia-beruházásokat támogathatja.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az új megújuló villamosenergia-források építése

Az intézkedés célja az új megújuló villamosenergia-forrásokba történő beruházások bevezetésének támogatása. Az új megújuló villamosenergia-kapacitás 122,4 MW-tal történő növelésére irányuló átfogó célkitűzés közül a támogatási rendszernek a hálózathoz kapcsolódó intézkedés keretében legalább 120 MW új, az új megújuló energiaforrások által generált kapacitást kell biztosítania. A versenyképes aukciós mechanizmusnak nyitottnak kell lennie a megújuló technológiák széles köre számára, egyértelmű projektteljesítési határidőkkel és szabályokkal. Az 1. beruházás (1. alkotóelem) keretében nem támogathatók a vízenergia-beruházások. A program végrehajtásáért és a megvalósított kapacitásra vonatkozó információknak a projektgazdáktól való összegyűjtéséért a Gazdasági Minisztérium felel.

Az aukciós támogatási rendszernek tiszteletben kell tartania az 1. alkotóelem (2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

A beruházás végrehajtása várhatóan 2021. június 30-án kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Beruházás 2: A meglévő megújuló energiaforrások korszerűsítése (átalakítás)

Az intézkedés célja a meglévő megújulóenergia-kapacitások technológiai élettartamának meghosszabbítása, korszerűsítése és hatékonyságának növelése,valamint a fenntartható biometán-termelés kiterjesztése a RED II-vel összhangban. Akorszerűsítés a biogázállomások felújítására, a biogázalapú villamosenergia-termelő létesítmények biometán erőművekké történő átalakítására, valamint a vízenergia-termelő létesítményekre vonatkozik. A rendszernek legalább 83  MW, az intézkedés keretében támogatott, a hálózatokhoz csatlakoztatott korszerűsített (áteresztő) beépített kapacitást kell biztosítania, amelyeket várhatóan villamosenergia-termelés vagy biometán-termelés céljából rekonstruálnak. A beruházás végrehajtásáért és a megvalósított kapacitásra vonatkozó információknak a projektgazdáktól való összegyűjtéséért a Gazdasági Minisztérium felel.

A korszerűsített megújuló berendezések különböző típusainak támogatását külön kell értékelni, figyelembe véve a költséghatékonyság elvét. A támogatási rendszereknek tiszteletben kell tartaniuk az 1. komponens (2. reform: A megújuló energiaforrások előmozdítására vonatkozó jogi keret)).

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. január 1-jén kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Beruházás 3: A villamosenergia-rendszerek rugalmasságának növelése a megújuló energiaforrások nagyobb fokú integrációja érdekében

A beruházás célja a szlovák villamosenergia-hálózat rugalmasságának növelése. A rugalmas fosszilis villamosenergia-források fokozatos megszüntetése a kiegyensúlyozási teljesítmény csökkenéséhez vezet, ami negatív hatással van a rendszer azon képességére, hogy integrálja a változó megújuló energiaforrásokat.

A beruházás célja a villamosenergia-tároló létesítmények támogatása, beleértve a hidrogénalapú megoldásokat is, valamint a vízerőművek villamosenergia-kiegyenlítési kapacitásának növelése. A támogatási rendszernek legalább 52 MW halmozott kiegyenlítőkapacitás-növekedést kell eredményeznie, amelyet a hálózathoz csatlakoztatott meglévő vízerőművek új tárolókapacitásai és kiegyenlítő kapacitásai idéznek elő. Az 52 MW-os célérték pontos bontása az érintett alanyok igényeitől függ. A vízerőművek kiegyenlítő kapacitásába történő beruházások az intézkedés keretében nem haladhatják meg a 12 000 000 EUR-t. A beruházásoknak nagymértékben ki kell egészíteniük a komponens egyéb intézkedéseit, mivel hozzájárulnak a megújuló energiaforrások integrálására szolgáló szabad hálózati kapacitás növeléséhez.

A támogatást a költséghatékonyság elvének figyelembevételével, a technológiaspecifikus programok keretében kell nyújtani. A programoknak tiszteletben kell tartaniuk az 1. komponens 3. mérföldkövében (2. reform: A megújuló energiaforrások támogatásának jogi kerete).

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. január 1-jén kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv.

2. KOMPONENS: Az épületek felújítása

A szlovák nemzeti energia- és klímaterv és az épületek hosszú távú felújítási stratégiája szerint a 2030-ra és 2050-ra vonatkozó uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzések eléréséhez jelentős elmozdulásra van szükség a részleges (30–60%-os primerenergia-megtakarítás) és az épületek mélyreható (több mint 60%-os) felújítása tekintetében.

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az energiafogyasztás csökkentését célozza a családi házak, a történelmi középületek és a műemléki középületek átfogó felújítása révén. Ötvözi az épületek energiahatékonyságának legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése révén történő javítására irányuló intézkedéseket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő intézkedésekkel (például zöldtetők, vízmegtartó rendszer telepítése). A komponens hozzájárul az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez, miközben több munkahelyet teremt, különösen a kkv-k számára helyi szinten, miközben fellendíti az építőipar fellendülését és versenyképességét.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

A komponens 3 reformot és 2 beruházást foglal magában.  

E beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk az elmúlt két évben Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, amelyek szerint „a beruházásokkal kapcsolatos szakpolitikát az energiahatékonyságra kell összpontosítani” (3/2019. sz. országspecifikus ajánlás) és „a beruházásoknak a zöld átállásra való összpontosításához” (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás).  

A.1. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése 

.Reform: A családi házak felújítását támogató mechanizmusok harmonizálása.  

A reform célja a különböző támogatási rendszerek feltérképezése, összehangolása és összefogása, a felújítási folyamat egységesítése és egyszerűsítése, valamint a tulajdonosok ösztönzése a felújítási intézkedések szélesebb körének végrehajtására. A szlovák Környezetvédelmi Ügynökség által 2022. szeptember 30-ig közzéteendő végrehajtási tervben ismertetni kell a támogatási rendszerek kialakítását, a kritériumokat és feltételeket, valamint a végrehajtási lépéseket. A hatékony és időben történő végrehajtás biztosítása érdekében meg kell erősíteni a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség kapacitásait. A végrehajtási szakaszban a lakástulajdonosokat kommunikációs kampány, regionális irodák létrehozása, valamint technikai segítségnyújtás és konzultáció révén kell megszólítani.  

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni. 

Beruházás: A családi házak energiahatékonyságának javítása.  

A beruházás célja legalább 25164 családi ház felújításának befejezése, ugyanakkor átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése. A beruházás az idősebb családi házak tulajdonosait célozza. Az olyan hagyományos energiamegtakarítási intézkedések mellett, mint a hőszigetelés, az ablakcsere, a mechanizmusnak lehetővé kell tennie a nem hatékony hő- és melegvízforrások nagy hatásfokú berendezésekkel való felváltását vagy a megújuló energiát hasznosító új eszközök telepítését. Amennyiben lehetséges, intézkedéseket kell alkalmazni az épületek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelésére (például vegetációs tetők, esővíz-megkötés). Az átfogó és zöld felújítás mozgósítása érdekében a támogatási rendszereknek kötelező és választható rész kombinációját is magukban kell foglalniuk. A tulajdonosok pénzügyi hozzájárulása várható. Az energiamegtakarítást elsősorban energiahatékonysági tanúsítványok vagy más megfelelő dokumentumok segítségével kell ellenőrizni.  

Az épületek felújításához kapcsolódó beruházási intézkedéseknek meg kell felelniük a DNSH-követelményeknek, beleértve az építési és bontási hulladék újrafelhasználását és újrafeldolgozását, valamint a gázkazáncsereprogramot, ami a teljes felújítási program kis részét képezi.

Amennyiben a felújítási program biomasszával működő kazánokra is kiterjed, az elavult szén-/olaj-/biomassza-kazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése megengedett, amennyiben azokat az energiafogyasztás címkézéséről szóló rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikébe tartozó, labdacs (pellettel) táplált, nagy hatásfokú biomasszával működő kazánokkal helyettesítik. Ezenkívül az elavult gázkazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése akkor lehetséges, ha azokat az energiacímkézésről szóló rendelet szerinti két legmagasabb energiahatékonysági osztály egyikébe tartozó, pelletalapú biomassza-bojlerekkel helyettesítik. A PM10-ra vonatkozó határértékeket túllépő levegőminőségi övezetekben tilos a gázkazánok biomassza-kazánokkal való helyettesítése.

A beruházás végrehajtása várhatóan legkésőbb 2022. szeptember 30-án kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be. 

Reform: A Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa által hozott határozatok átláthatóságának növelése és egyszerűsítése. 

A reform célja a Szlovák Köztársaság Műemléktanácsa döntéshozatali folyamatának minőségének és hatékonyságának javítása az alábbi három módszertan kidolgozása révén:

·osztályozza a műemlékeket,

·meghatározza azokat az objektív kritériumokat, amelyek alapján a Műemlékek Testülete döntéseket hoz, és

·a Műemlékek Testületének beavatkozásaival kapcsolatos költségek számszerűsítése

A cél továbbá az állami tulajdonban lévő műemlékek feltérképezésének reformja azok alapvető műszaki szempontjainak, építésének, gazdasági, energetikai és egyéb szempontjainak értékelése révén. A feltérképezésnek legalább 1000 releváns állami tulajdonú műemlék diagnosztikáját kell eredményeznie. A reformnak elő kell segítenie a felújításra vonatkozó beruházási döntéseket a monumentális érték megőrzése, valamint adott esetben az energiahatékonyság javítása érdekében.  

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni. 

Beruházás 2: Történelmi és műemléki középületek felújítása.  

A történelmi és a jegyzékbe vett középületek a legrosszabb energiateljesítményű épületek közé tartoznak, és kulturális értékük és örökségük megőrzése és védelme érdekében testre szabott megközelítést igényelnek. A beruházás célja a történelmi és a jegyzékbe vett középületek energiahatékonyságának és strukturális feltételeinek javítása történelmi és kulturális értékeinek védelme és az épületek akadálymentességének javítása mellett. A 104 024 m²-es felújításra vonatkozó átfogó célkitűzés közül legalább 93 622 m² alapterületet felújítanak a történelmi középületek és a jegyzékbe vett középületek esetében, miközben átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást érnek el. A beruházás várhatóan mintegy 100 épület felújítását eredményezi, és azt tájékoztató kampánynak kell kísérnie. Az energiamegtakarítást energiahatékonysági tanúsítványok útján kell nyomon követni és ellenőrizni.  

Az épületek felújításához kapcsolódó beruházási intézkedéseknek meg kell felelniük a DNSH-követelményeknek, beleértve az építési és bontási hulladék újrafelhasználását és újrafeldolgozását, valamint a kazáncsereprogramot, ami a teljes felújítási program kis részét képezi.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni. 

Reform 3: Építési és bontási hulladék kezelése.  

A reform Szlovákia nagyon alacsony újrafeldolgozási arányával foglalkozik, és a hulladékgazdálkodási jogszabályok felülvizsgálatára összpontosít, hogy növelje a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket az építési és bontási hulladék tekintetében. A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma előterjeszti a hulladékra vonatkozó jogszabályok módosítását, amely előírja, hogy az építkezés során keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70%-át újrahasználatra elő kell készíteni vagy újrafeldolgozásra kell küldeni. Emellett a reform bevezeti a kötelező szelektív bontást, az építési és bontási hulladék újrafeldolgozására vonatkozó minőségi előírásokat, az építési munkákra vonatkozó szerződéskötésre vonatkozó kötelező zöld közbeszerzést, egyszerűsíti a szabályokat és javítja az építési hulladékra vonatkozó adatgyűjtési rendszereket. A jogszabálynak a hatálybalépését követően biztosítania kell a nem veszélyes bontási és építési hulladék 70%-os újrafeldolgozására és újrafelhasználására vonatkozó követelménynek való megfelelést a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében finanszírozott épületek felújítására és építésére vonatkozóan. .  

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.   

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv.

3. KOMPONENS: Fenntartható közlekedés

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja, hogy adatelemzésen alapuló intézkedések és intelligens megoldások révén növelje a környezetbarát közlekedési formák arányát, növelje a vasúton és a tömegközlekedésben utazó utasok számát, a környezetbarát intermodális közlekedésben szállított áruk mennyiségét, valamint támogassa az alternatív meghajtási infrastruktúra fejlesztését, ezáltal csökkentve a közlekedés szén-dioxid -kibocsátását és javítva a levegőminőséget. Az intelligens és digitális beruházásoknak támogatniuk kell a gyorsabb, megbízhatóbb és hatékonyabb vasúti és tiszta személyszállítást, arra ösztönözve az utasokat, hogy autókról és más szénalapú közlekedési eszközökről váltsanak. Az alkotóelemnek lehetővé kell tennie az alternatív meghajtások szélesebb körű használatát a fenntartható, környezetbarát, megfizethető és intelligens közlekedés érdekében, ugyanakkor elő kell mozdítania az intelligens hálózatok használatát is. Hozzájárul a gazdaság versenyképességéhez azáltal, hogy piaci feltételeket teremt a szállítógépek beszállítói számára.

A komponens négy reformból és négy beruházásból áll.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

A komponens keretében végrehajtott reformok és beruházások közvetlenül érintik a Szlovákia 2020. évi nemzeti reformprogramjáról szóló tanácsi ajánlást és a Szlovákia 2020. évi stabilitási programjáról szóló tanácsi véleményt, amely szerint Szlovákiának „a lehető leghamarabb végre kell hajtania a kész közberuházási projekteket, és támogatnia kell a magánberuházásokat a gazdasági fellendülés támogatása érdekében. Összpontosítsa a beruházásokat a zöld és digitális átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, a fenntartható tömegközlekedésre és a hulladékgazdálkodásra.” 

A komponens négy reformból és négy beruházásból áll.

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

A közlekedési beruházási projektek előkészítésével kapcsolatos 1. reform.

A reform célja a beruházások irányításának javítása és gazdasági előnyeik növelése. Ezt a következő intézkedésekkel kell elérni:

·a vasúti infrastrukturális projektekre vonatkozó beruházási terv 2021. június 30-ig történő kidolgozása, amely a projekteket ár-érték arányuk alapján rangsorolja;

·a vasúti törvény 2023. március 31-ig történő módosítása és a kapcsolódó jogszabályok, amelyek egyszerűsítik és egyszerűsítik a közlekedési infrastruktúra paramétereire vonatkozó jogszabályi és műszaki követelményeket;

·egy olyan módszertan 2021. december 31-ig történő közzététele, amely meghatározza, hogy miként lehet azonosítani a lehető legnagyobb ár-érték arányt képviselő projekteket, és hogyan lehet hozzájárulni az utasoknak az egyéni közúti közlekedésről a kerékpározásra való modális váltására irányuló célkitűzéshez.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.   

A személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó 2. reform.

A reform célja a személyszállítás nyújtásának javítása. Az új közlekedési szolgáltatási terv, amelyet a vasúti személyszállítás optimalizálása követ, a tömegközlekedés átfogó reformjának jelentős részét képezi. A reformot a regionális autóbusz- és vasúti szolgáltatások összehangolására, megrendelésére és finanszírozására vonatkozó szabályokat, felelősségi köröket és kötelezettségeket meghatározó új jogszabályok támogatják. A jogszabály meghatározza azt a nemzeti hatóságot, amely a regionális integrátorokkal együttműködve koordinálja az egységes viteldíjjal rendelkező nemzeti integrált közlekedési rendszer létrehozását, valamint koordinálja a közbeszerzési eljárások előkészítését és végrehajtását mind a vasúti személyszállítási közszolgáltatások, mind a korábbi időszakokban az ezen útvonalak üzemeltetéséhez uniós forrásokból beszerzett járművek esetében. Növelni kell a vasúti közlekedés gyakoriságát azokon a vonalakon, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek a forgalom személygépjárműről vonatra történő átvitelére, lehetővé téve a regionális autóbusz- és vasúti szolgáltatások jobb összehangolását. Ezt a reformot a következő konkrét intézkedéseknek kell alátámasztaniuk: 

·2023. március 31-ig új törvény állapítja meg a személyszállítási közszolgáltatási szabványokat, és egyszerűsíti a közszolgáltatási rendet, amely jelenleg széttagolt és az állam, a megyék, a városok és a települések között nem megfelelően összehangolt.

·2023. december 31-ig közzé kell tenni az optimalizált vasúti közlekedési grafikonokat;

·2026. december 31-ig létrejön egy integrált közlekedési rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a multimodális tömegközlekedés egyetlen jegyen utazzon. Legalább 6 megyében működőképesnek kell lennie.

A reform végrehajtásával kapcsolatos utolsó mérföldkövet 2026. június 30-ig kell teljesíteni.

Az intermodális árufuvarozásra vonatkozó 3. reform.

A reform a közbeszerzés, a logisztika összehangolása és az új intermodális útvonalak elindításának előmozdítása révén támogatja a fokozott intermodalitást. E reform célja, hogy 2030-ra a 300 km-nél hosszabb közúti szállítás 30%-át a vasútra vagy a vízi közlekedésre, több mint 50%-át pedig 2050-ra (2005-höz képest) irányítsák át. Ezt különösen azáltal teszi, hogy előmozdítja a fuvarozók érdekeit a közúti árufuvarozás vasúti/intermodális közlekedésre való áthelyezése, valamint a vasúti közlekedés további modális váltásának megakadályozása iránt. Az intermodális szállítás fejlesztésére vonatkozó koncepció kidolgozása és jóváhagyása – beleértve a szükséges jogszabályi változtatásokra irányuló javaslatot is – lehetővé teszi a környezetbarát áruszállítási módok rendszerszintű fejlesztésére irányuló intézkedések elfogadását. A támogatás célja az intermodális szállításra való átállás technikai problémáinak megszüntetése és vonzóbbá tétele.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. december 31-én kezdődik, és 2022. december 31-ig fejeződik be.

Reform a közlekedési ágazatban az alternatív üzemanyagok hosszú távú előmozdítására irányuló új politikák bevezetéséről.

A reformot az új jogalkotási intézkedések 2022. december 31-ig történő hatálybalépésével kell támogatni, amelyek megreformálják az elosztási tarifákat, egyszerűsítik és felgyorsítják az alternatív meghajtási infrastruktúra kiépítésének folyamatát. Be kell vezetniük továbbá egy „díjfelszámítási pontokra vonatkozó jogokat”, valamint egy stabil, kiszámítható többéves keretet a megfelelő alternatív meghajtási infrastruktúra kiépítésének támogatására.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló 1. beruházás.

A beruházásnak támogatnia kell a dekarbonizációt a vasútvonalak villamosítása, a vasútvonalak korszerűsítése, villamos- és trolibuszvonalak építése vagy korszerűsítése, valamint a kerékpáros infrastruktúra kiépítése révén. „Az európai menetrend-tervezési folyamat (TTR) újratervezésére” kerül sor, és digitális technológiákon alapuló új biztonsági rendszert kell bevezetni a vasúti forgalomirányítás automatizálásának lehetővé tétele érdekében. A beruházás az 1. reformon alapul.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás a tiszta személyszállítás előmozdítására.

A beruházásnak ezt a vasúti személyszállítás, valamint a downstream elővárosi és városi közlekedés vonzerejének növelésével kell megvalósítania. A sűrűn lakott városkörnyéki területeken, valamint a nagyvárosok és a nagyvárosi területek közötti főbb közlekedési folyosókon növelni kell az összeköttetések kínálatát. Új vagy korszerűsített járműveket kell üzembe helyezni. A beruházásokat célzott támogatások formájában, megkülönböztetésmentes alapon kell végrehajtani, a forgalmi adatok és adatok elemzésére szolgáló eszközök felhasználásával. A beruházást a 2. reform támogatja.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Az intermodális árufuvarozás fejlesztésére irányuló 3. beruházás.

A beruházás támogatja a magántőke bevonásával intermodális szállítási egységek és rakodólétesítmények vásárlását, valamint kiválasztott útvonalakon új intermodális útvonalak indítását. A környezetbarátabb intermodális szállítás volumenének növelése érdekében az állam ösztönzi a magántőke bevonásával intermodális szállítási egységek és rakodólétesítmények vásárlását. Ezzel egyidejűleg az állam támogatást nyújt új intermodális útvonalak indításához bizonyos útvonalakon. A tervezett állami támogatási programok (az Európai Bizottság jóváhagyásától függően) csak részleges finanszírozást irányoznak elő a mechanizmusból és azoknak a vállalkozásoknak a kiválasztásáról, amelyek egyértelműen meghatározott megkülönböztetésmentes szabályokkal támogatott nyilvános felhívásokat követően kapnak támogatást.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Az alternatív meghajtási infrastruktúra építésének támogatására irányuló 4. beruházás.

A beruházásnak az elektromos autók töltőállomásaira és a hidrogéntöltő állomásokra kell összpontosítania. Létre kell hozni az elektromos autók töltőállomásainak és hidrogéntöltő állomások építésére irányuló támogatási programok pénzügyi mechanizmusát. A rendszer biztosítja az ultragyors felszívópontok váz-infrastruktúrájának kiépítését, valamint a Szlovák Köztársaság valamennyi kerületének szintjén rendelkezésre álló töltőinfrastruktúra kiépítését, ezáltal ösztönözve az alternatív üzemanyaggal működő személy- és áruszállítás gyorsabb fejlesztését, ami a gépjárműflotta korszerűsítéséhez vezet a közúti közlekedésből származó összkibocsátás csökkentése érdekében. Ezt a beruházást a 4. reform támogatja.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

4. KOMPONENS: Az ipar dekarbonizációja

Szlovákiában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a 2021–2030-as időszakra szóló integrált nemzeti energia- és klímatervben meghatározott nemzeti célok teljesítése szintén gyorsított fellépést igényel az ipar részéről. Szlovákia erősen iparosodott gazdaság, amelyben az energia- és ipari folyamatok valamivel több mint 70%-kal járulnak hozzá a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz. Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, ahol a porrészecskék átlagos levegőkoncentrációja a legmagasabb az EU-ban, főként az ipari technológiák elöregedése és a háztartásokban történő tüzelőanyag-égetés miatt.

Ezzel összefüggésben a szlovák reform- és rezilienciaépítési terv 4. eleme egy dekarbonizációs rendszer kidolgozását és működtetését javasolja az ipari ágazatban. Az intézkedéseknek a vállalkozások üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkenését, az energiaveszteség csökkentését és az innovatív környezetvédelmi technológiák nagyobb mértékű elterjedését kell eredményezniük az ipari termelésben. A komponens magában foglalja a szlovák kormány arra vonatkozó reformkötelezettségvállalását, hogy a felső-Nitra régióban kivonuljon a széntől. Magában foglalja továbbá a hazai szénből történő villamosenergia-termelés támogatásának megszüntetésére és a novákyi ligniterőmű bezárására vonatkozó kötelezettségvállalást. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség berendezéseibe történő beruházásnak meg kell erősítenie ezen intézmény dekarbonizációs erőfeszítéseinek nyomon követési kapacitását.

A komponens két reformból, valamint egy fő és egy kiegészítő beruházásból áll.

E reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a zöld átállási célkitűzéshez és az éghajlat-politikai célhoz. A dekarbonizációnak tartós hatást kell gyakorolnia a környezetre és a levegőminőségre Szlovákiában. A beruházások erősítik a szlovák ipar versenyképességét és helyi szinten biztosítják a munkahelyeket. A felső-Nitra régió átalakulása erős kohéziós elemet jelent, különösen azáltal, hogy támogatja a régió szénről való átállását. 

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

Az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiához 2020-ban eljuttatott országspecifikus ajánlás teljesítéséhez, amely szerint „a beruházásokat a zöld digitális átállásra, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra kell összpontosítani” (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A Novákyi Erőmű szénalapú villamosenergia-termelésének megszüntetése és a felső-Nitra régió átalakítása

Ez a reform magában foglalja a szlovák kormány azon kötelezettségvállalását, hogy a felső-Nitra régióban előrelépéseket tesz a szénről való átállás terén. A regionális Nováky erőmű a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének szlovák létesítményei között.

Ezen intézkedés célja a novákyi ligniterőmű esetében a villamosenergia-termelés támogatásának megszüntetése és a lignitből történő villamosenergia-termelés megszüntetése. Ez kedvező hatást gyakorol a környezetre, és árcsökkenést eredményez a végső villamosenergia-fogyasztók számára.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló versenyképes rendszer elfogadása

A szlovák hatóságok versenyképes dekarbonizációs rendszert indítanak, amely valamennyi ipari ágazat előtt nyitva áll. Az ekarbonizációsrendszernek támogatnia kell a jelenleg rendelkezésre álló legjobb technológiáknak az ipari folyamatokban való elterjedését. A támogatásnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari folyamatokra és technológiákra, valamint energiahatékonysági intézkedések elfogadására kell irányulnia.

Szlovákia biztosítja, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten biztosítsák a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozó szigorú követelményeket. Ez magában foglalja, hogy a támogatott tevékenységek és a vállalatok megfelelnek-e a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere keretében a létesítményeknek nyújtott támogatásnak jelentősen a projektajánlat szempontjából releváns referenciaérték alá kell csökkentenie üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A „jelentős mértékben a referenciaérték alatt” feltétel a közbeszerzésre vonatkozó kiválasztási kritériumok részét képezi.

A rendszer által támogatott vállalkozások által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét (CO2-egyenértékben, súlyozott átlagban) a kontrafaktuális forgatókönyvhöz képest legalább 30%-kal kell csökkenteni.

A szlovák hatóságoknak vagy adatokat kell szolgáltatniuk a rendszer keretében megvalósuló projektek szén-dioxid -mentesítéséről (legkésőbb 2026. június 30-ig rendelkezésre kell bocsátaniuk), vagy igazolniuk kell, hogy az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást az intézkedés keretében támogatott technológiák feltételezett paraméterei alapján (a gyártók tanúsítványai alapján) vagy a két megközelítés kombinációja alapján kell elérni.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Az ipari dekarbonizációs rendszer működése

Az intézkedés célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az ipari vállalkozásoknak nyújtott projekttámogatás révén. Az aukciós rendszernek tiszteletben kell tartania a beruházási politikákra vonatkozóan a 2. reformban („Az ipari üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló versenyképes rendszer elfogadása”) meghatározott feltételeket. 

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1369917 tonna CO2-egyenértékkel történő csökkentésére irányuló átfogó célkitűzés közül a dekarbonizációs rendszernek a Bizottságnak benyújtott kontrafaktuális forgatókönyvön felül legalább 1232926 tonna CO2-egyenértéknek megfelelő csökkentést kell eredményeznie. A kibocsátáscsökkentést vagy a dekarbonizációs rendszer keretében megvalósuló projektekre vonatkozó adatgyűjtés alapján, vagy a gyártók által kiadott tanúsítványokon alapuló támogatott technológiák paraméterei vagy a két megközelítés kombinációja alapján kell megállapítani. A szlovák hatóságok legkésőbb 2026. június 30-ig benyújtják a Bizottságnak a dekarbonizációs cél teljesítésére vonatkozó adatokat és a szükséges műszaki dokumentációt.

A beruházás végrehajtását 202. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos működésének támogatása

Az intézkedés célja a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelőség berendezéseibe történő beruházások támogatása, megerősítve ezen intézmény nyomonkövetési kapacitását a dekarbonizációs folyamatban. Jelenleg az eszközök hiánya nem teszi lehetővé a szükséges tevékenységek elvégzését, tekintettel a Felügyelőség munkaterhének várható növekedésére.

A beruházásoknak hozzá kell járulniuk az intézmény felszerelésének és létesítményeinek korszerűsítéséhez. Ez lehetővé teszi a felügyelőség operatív tevékenységeinek egyszerűsítését, beleértve a helyszíni küldetéseket is. Az ellenőrző járműveket fel kell szerelni irodai és mérési technológiával, különösen a levegővédelem, a vízvédelem és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése céljából. A beruházásoknak a felügyelőség épületeiben is javulást kell elérniük.

A beruházások végrehajtása várhatóan 2022. január 1-jén kezdődik, és 2025. június 30-ig fejeződik be.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

5. KOMPONENS: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” című 5. elemének célja, hogy növelje mind az ökoszisztémák, mind az emberi települések ellenálló képességét az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben a vízgazdálkodási rendszer, a földgazdálkodás, a természetvédelem és a biológiai sokféleség reformja, a táj zöld elemeinek végrehajtása és a vízállóvá tételre irányuló beruházások, valamint a zöld infrastruktúra – többek között a telepítés – fejlesztése révén.

A komponens két reformból és egy beruházásból áll.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

E komponens célkitűzései összhangban vannak a 2030-ig tartó időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi stratégiával, a Szlovák Köztársaságnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására irányuló stratégiával, a Szlovákia 2030-ig tartó időszakra szóló jövőkép- és fejlesztési stratégiájával, a Szlovák Köztársaság 2030-ig tartó időszakra szóló hosszú távú fenntartható fejlődési stratégiájával, valamint az Európai Unió stratégiáival és hosszú távú célkitűzéseivel, különösen az európai zöld megállapodással, és azok részét képezik.

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

A tájtervezésre vonatkozó 1. reform.

A reform alapul szolgál a tájszerkezetek, az ökológiai stabilitás és a biológiai sokféleség megőrzéséhez a területrendezési dokumentációban, valamint az épületek és tevékenységek engedélyezésére vonatkozó későbbi jóváhagyási folyamatokban. A törvény az ezt követő módszertani dokumentumokkal és térképekkel együtt biztosítja az épületek és tevékenységek engedélyezésére vonatkozó területrendezési dokumentáció és az azt követő engedélyezési eljárások technikai alapját. Ez jelentős hatással lesz a tájszerkezetek fenntartására, az ökológiai stabilitásra és a biológiai sokféleség védelmére. Veszteségük aláásná az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás képességét.

A reform végrehajtását 2023. december 31-ig be kell fejezni.

A természetvédelemre és a vízgazdálkodásra vonatkozó 2. reform.

A reform célja az élőhelyek állapotának javítása a védett területeken, garantálva hosszú távon az éghajlatváltozással szembeni tájvédelemhez való hozzájárulásukat és az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni saját ellenálló képességüket. 2022. december 31-ig hatályba lép a természetvédelmi és tájvédelmi törvény és a vízügyi jogszabályok módosítása. Ez a jogszabály megerősíti a természet intézményi védelmét, minimalizálja a védett területeken belüli hatásköri összeütközéseket, egyszerűsíti a védelmi rendszert, integrálja a védett területek (nemzeti, európai és nemzetközi) hálózatait, és megteremti a nemzeti parkok övezetbe sorolásának feltételeit. Az eredmény egy modern rendszer lesz, amelynek elsődleges célja a természet és a biológiai sokféleség védelme az érintett területeken, biztosítva az ökoszisztémák stabil, hosszú távú hozzájárulását az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez. A reformnak ugyanakkor lehetővé kell tennie a vízfolyások újjáélesztését, és teret kell teremtenie az ökológiai gazdálkodáshoz, a folyótér helyreállításához és a fokozatos árvízvédelemhez, figyelembe véve a természetvédelmet és a vízmegtartást a vidéken.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás a régiók éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására, különös tekintettel a természetvédelemre és a biológiai sokféleség fejlesztésére.

A beruházás célja annak biztosítása, hogy az ökoszisztémák védelme révén hosszú távon fenntartható módon hozzájáruljanak az ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához és mérsékléséhez (árvizek mérséklése, aszálymegelőzés). A tulajdon átalakítása lehetővé teszi az új területek legmagasabb szintű védelmét, ami növeli az ökoszisztémák ellenálló képességét. A fakitermelés korlátozásának és a természetvédelem fejlesztésének lehetővé kell tennie az árvizek és aszályok megelőzését, a régióknak a természeti erőforrások intenzív felhasználásából a környezetbarát turizmussá alakítását, nagyobb hozzáadott értékkel, ugyanakkor meg kell erősíteni az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az újjáélesztett vízfolyásoknak, beleértve a vizes élőhelyeket is, biztosítaniuk kell a víz megtartását a vidéken és annak fokozatos kiengedését. A táj fontos elemeivé válnak, támogatva a biológiai sokféleség megőrzését és az élőhelyek helyreállítását.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

6. KOMPONENS: Az inkluzív oktatás hozzáférhetősége, fejlesztése és minősége

Az alkotóelem célja a szlovákiai általános iskola előtti és iskolai oktatás hozzáférhetőségének és inkluzivitásának javítása. A komponens javítani fogja az iskola-előkészítő oktatáshoz való hozzáférést azáltal, hogy biztosítja, hogy az 5 éves gyermekek helyet kapjanak az iskola előtti rendszerben, valamint azáltal, hogy bevezeti a 4 és 3 évesek számára az iskola előtti nevelésre való jogosultságot. A komponens az iskola előtti nevelés finanszírozási rendszerének megreformálása és az inkluzív oktatási támogatási intézkedések rendszerének bevezetése. A komponens hozzájárulhat a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez az iskolai tanácsadási és tanácsadási rendszer alsó középfokú szinten történő előmozdítása révén, valamint a roma gyermekek befogadásának javításához az iskolai szegregáció visszaszorítása révén. A komponensnek orvosolnia kell az oktatási eredmények világjárvány miatti hiányosságait, és célzottabb támogatási intézkedésekkel kell segítenie a sajátos nevelési igényű gyermekeket.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

Az alkotóelem hozzájárul az elmúlt két évben Szlovákiának címzett, az oktatás minőségének és inkluzivitásának minden szinten történő javítására, valamint a készségek fejlesztésére vonatkozó országspecifikus ajánlások megvalósításához. A megfizethető és minőségi gyermekgondozáshoz és tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés javítása. A hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák integrációjának előmozdítása. (2/2019. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az 5. életévüket betöltött gyermekek kötelező iskola-előkészítő oktatása megvalósításának feltételei, és 3 éves kortól törvényes jogosultság biztosítása óvodai vagy egyéb óvodai intézményben való elhelyezésre. A reform a vonatkozó jogszabályi rendelkezések azon módosításait vezeti be, amelyek bevezetik a hároméves gyermekek számára az óvodába vagy más, iskola-előkészítő intézménybe való felvételhez való jogot. A reform várhatóan előíró finanszírozást vezet be az óvodák számára, amely az óvodák tényleges személyzeti és működési költségeinek fedezésére szolgáló, szabványosított éves személyzeti és működési költségeken alapul. A pedagógusok és szakoktatók képzettségi követelményét az iskola-előkészítő oktatásra vonatkozó oktatási programban felsőfokú végzettségre kell emelni azon oktatók és szakoktatók esetében, akik számára kötelező az iskola-előkészítő oktatás. A reform olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek növelik az óvodák kapacitását annak érdekében, hogy 2025. szeptember 1-jéig minden hároméves és kötelező oktatásban részt vevő gyermek részt vehessen az iskola előtti nevelésben. A cél legalább 9114 férőhely biztosítása a létesítményekben, a felújított épületekben átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítás elérése.

A reform végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A gyermekek és tanulók sajátos nevelési igénye fogalmának meghatározása, valamint a támogatható oktatási támogatási intézkedések modelljének kidolgozása, beleértve finanszírozási rendszerüket is. A reform megváltoztatja a tanulók sajátos nevelési igényének meghatározását az oktatáshoz, oktatáshoz és tanuláshoz való hozzáférés előtt akadályokkal küzdő gyermek vagy tanuló fogalmának új meghatározásával, akiknek oktatási potenciáljuk kihasználásához támogatási intézkedésekre van szükségük. Vertikális támogatási modellt kell létrehozni a valamennyi gyermekre vonatkozó új, támogatható támogatási intézkedések bevezetésével. A reform végrehajtása érdekében a tanárokat továbbképzési programokon keresztül oktatási és módszertani anyagokkal kell ellátni. E reform keretében 10000 tanár és szakértő vesz részt a képzéseken és egyéb tájékoztatási tevékenységekben.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 3: A tanácsadás és a megelőzés rendszerének reformja, valamint szisztematikus adatgyűjtés biztosítása a gyermekek, tanulók és diákok mentális egészségének előmozdítása terén. A reform célja, hogy az újonnan létrehozott tanácsadó és megelőzési központok (CPP) közelebb kerüljenek az iskolákhoz. A vonatkozó jogi aktusok módosításával ezek a központok a hátrányos megkülönböztetést okozó egészségügyi hátrányok meghatározása nélkül végeznek szakmai tevékenységeket. A tanácsadó rendszer megváltoztatását további támogató intézkedéseknek kell kísérniük, mint például: a szakmai tevékenységek alapján létrehozott finanszírozás változása.

A reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform 4: A korai iskolaelhagyás megelőzését és az F típusú tanulmányi programok adaptálását szolgáló eszközök bevezetése. A reform a vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosításaiból áll, amelyek célja, hogy az alsó középfokú oktatás befejezése nélkül növeljék a fiatalok lehetőségét arra, hogy magasabb szintű oktatást érjenek el azáltal, hogy lehetővé teszik az alsó középfokú oktatás középiskolai (NSOV) iskolai befejezését egy két- és hároméves kombinált programban. A jogszabály-módosítások optimalizálják az F típusú tanulmányi programokat is azáltal, hogy a középiskolai teljesítménytervek meghatározására vonatkozó kötelezettséget kiterjesztik az alsó középfokú szakképzési szakterületekre is. Ezt követően a munkaerő-piaci kínálat alapján ki kell igazítani az F típusú tanulmányi programok tartalmát. A várakozások szerint 2025. június 30-ig az alsó középfokú szakiskolák (NSOV) legalább 30%-ának igazodnia kell a munkaerőpiaci kínálathoz.

A reform végrehajtása várhatóan 2023. március 31-én kezdődik, és 2025. június 30-ig fejeződik be.

Reform 5: Az iskolák szegregációjának megszüntetése. A reform fő célja a szegregáció jogi fogalommeghatározásának bevezetése, amely várhatóan minden szlovákiai iskolában alkalmazandó lesz. Az iskolai szegregáció megszüntetését a különböző oktatási szereplők (például alkotók, iskolák és iskolai létesítmények, igazgatók és tanárok) számára a szegregált oktatás megelőzésére és megszüntetésére vonatkozó módszertani iránymutatások kidolgozásával kell megvalósítani. Az elfogadott módszertant minden iskolában alkalmazni kell.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 6: Kompenzációs intézkedések a világjárvány általános és középiskolai tanulók oktatásra gyakorolt hatásának enyhítésére. A reform oktatási programot hoz létre elsősorban azon tanulók számára, akiknek a világjárvány idején korlátozott lehetőségük volt az oktatásban való részvételre. Az oktatási programot a részt vevő tanulók iskolái szervezik, és különösen az úgynevezett „fő oktatási területek” témáira összpontosít. A tanulók kiválasztása, valamint a tanulók jogi képviselőivel való kommunikáció az iskolára van bízva.

A távoktatási tanfolyamokra vonatkozó átfogó adatok hiányának kezelése érdekében az Oktatási Minisztérium felhívást tesz közzé a világjárvány oktatásra gyakorolt hatásának és az oktatáspolitikákra gyakorolt hatásainak elemzésére irányuló kiterjedt pedagógiai kutatás elvégzésére.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. szeptember 30-án kezdődik, és 2024. december 31-ig fejeződik be.

Beruházás: Az akadályok felszámolása az iskolaépületekben. A cél a fizikai, információs és technológiai akadályok felszámolása 182 nagy középiskola iskolájában, lehetővé téve a hátrányos helyzetű gyermekek számára, hogy kellemes környezetben tanulhassanak. A beruházást a következőknek kell megelőzniük: Komplex elemzés a kizárási igények feltérképezése és a kézikönyv rendelkezésre bocsátása érdekében. A kézikönyv szabványokat határoz meg az egészségügyi hátrányokkal küzdő gyermekek, tanulók és diákok valós szükségleteinek kielégítése és az egyetemes tervezés elveinek tiszteletben tartása érdekében az akadályok felszámolására.

A beruházás végrehajtása várhatóan 2022. március 31-én kezdődik, és 2025. június 30-ig fejeződik be.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

7. KOMPONENS: OKTATÁS A 21. SZÁZADRA

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense bevezeti az általános iskolák (ISCED 1, ISCED 2) tantervi reformját, amely többéves ciklusokban szervezett új tanulási tartalmakat hoz létre. A cél a tanulók kritikus gondolkodásának és humán készségeinek fejlesztése: problémamegoldás, információkezelés, csapatmunka, narratíva és kérdésfelvetés, kezdeményezés és felelősség vállalása, személyes projektek létrehozása és végrehajtása. Ez szükségessé teszi a jelenlegi állomány megújításához szükséges tankönyvek rendelkezésre bocsátását, valamint a tanárok készségeinek megváltoztatását e változások mindennapi gyakorlatba való átültetéséhez. A komponensnek ugyanakkor meg kell erősítenie az oktatók és a szakszemélyzet készségeinek minőségét, és ösztönöznie kell őket az egész életen át tartó szakmai fejlődésre. A középpontban az inkluzív oktatás és a digitális készségek elsajátítása is áll. 

A komponens két reformból és két beruházásból áll.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

Az alkotóelem hozzájárul a Szlovákiának címzett, a digitális készségek megerősítésének és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának szükségességéről szóló országspecifikus ajánlás végrehajtásához. (2/2020. sz. országspecifikus ajánlás). Azoktatás minőségének és inkluzivitásának javítása minden szinten, valamint a készségek előmozdítása (2/2019. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az oktatás tartalmának és formájának reformja (tanfolyami és tankönyvi reform). A reform célja új tantervek kidolgozása. A tanároknak ahelyett, hogy kész tájékoztatást nyújtanának, olyan helyzeteket kell teremteniük, amelyekben a tanulók az információt a valósággal ellentétesen értelmezhetik. A reform a 2023-as tanévtől kezdődő (önkéntes) alapfokú és alsó középfokú oktatási szintű tantervek bevezetésével kezdődik, majd 2026-ban valamennyi általános iskolában véget ér az új tanterv elfogadására vonatkozó kötelezettségnek.

A reform végrehajtását 40 regionális központ létrehozásával kell támogatni, amelyek támogatást nyújtanak az iskoláknak a mentorálási, tanácsadási és konzultációs tevékenységekben. A központokat tanárok, iskolaigazgatók, felnőttoktatási szakemberek, harmadik szektorbeli szakértők és a régió tanárait előkészítő karok szakértői alkothatják.

A reform új tankönyvek rendelkezésre bocsátását teszi szükségessé. A tankönyvek elkészítését a szakértők munkája segíti. A tankönyvek szakmai és oktatási minőségen alapuló jóváhagyását az Oktatási Minisztérium által kiadott egységes záradék biztosítja. Szigorú és átlátható szakértői értékelési kritériumokat kell bevezetni. Az iskolák támogatást kapnak a minisztérium által jóváhagyott tankönyvek listáján szereplő tankönyvek preferenciáinak és igényeinek megfelelő megvásárlására.

A reform előirányozza egy e-Test 2.0 e-tesztelési platform létrehozását, amely hatékonyabbá teszi az oktatási folyamat digitalizálását, és ezáltal lehetővé teszi a tanulók központi tesztelését. E reform mérhető hatása az lehet, hogy 2025. december 31-ig minden iskolában online elvégzik a felső középfokú oktatás végső vizsgáját.

Reform: A tanárok felkészítése és fejlesztése új oktatási tartalmakra és formákra (a felsőoktatási képzés változása), valamint a tanárok szakmai fejlődésének erősítése. E reformcélja az oktatók és a szakszemélyzet készségeinek javítása és az egész életen át tartó szakmai fejlődésre való motiválása. A tanár készségeinek fejlesztésére pénzügyi juttatást kell bevezetni. A hangsúlyt az új tantervekre, az inkluzív oktatásra és a digitális készségek elsajátítására kell helyezni. 2023 végéig a pedagógiai és szakmai személyzet legalább 55%-ának képzésben kell részesülnie. A vonatkozó jogszabály-módosítások szabályozzák az oktatási szolgáltatók hatáskörét és körét.

Az egyetemek számára támogatási programot kell létrehozni az új oktatási tantervek kidolgozásának támogatására. Ez magában foglalja az inkluzív oktatás bevezetését, a szlovák nyelvtől eltérő anyanyelvű tanulók oktatását és a digitális kompetenciák diáktanárok közötti fejlesztését támogató programok változásainak finanszírozását.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Digitális infrastruktúra az iskolákban. E beruházáscélja, hogy 30%-ról legalább 90%-ra növelje a teljes digitális belépéssel rendelkező iskolák arányát (a „magasan felszerelt és összekapcsolt osztálytermekre” (HECC) épülő, meghatározott IKT-szabványok szerint). Az átláthatóság és az ár-érték arány biztosítása érdekében az iskolák digitális berendezéseinek beszerzése során a beszerzést központilag össze kell hangolni. A beruházás a digitális berendezések életciklusának maximalizálását irányozza elő a negatív környezeti hatások csökkentése érdekében. A beruházás a következő fő területekre oszlik:

·felvétel: a beruházás a hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott kompenzációs támogatások szoftverére vagy hardverére terjed ki.

·készségek a digitális átalakuláshoz: A beruházásnak egy informatikai osztálytermet kell lefednie, 300 diák arányában.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: Az iskolai infrastruktúra kiépítése. A beruházás célja 35 két műszakban működő iskola felszámolása Szlovákiában, amelyek hozzájárulhatnak a hátrányos helyzetű tanulók jobb integrációjához. A beruházások a meglévő kapacitások bővítésének, valamint a jelenleg két műszakos osztályokat folytató 35 iskolában található új létesítmények felújításának és építésének formáját ölthetik. Az épület felújításához átlagosan legalább 30%-os primerenergia-megtakarítást kell elérni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

8. KOMPONENS: A szlovák egyetemek teljesítményének javítása

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének fő célkitűzése a szlovák felsőoktatási intézmények teljesítményének javítása. A szakmai alapképzések finanszírozásának új formáját be kell vezetni annak érdekében, hogy a tanulmányi programok jobban igazodjanak a munkaerő-piaci igényekhez. A tudomány minőségének javítása érdekében rendszerszintű teljesítményértékelést kell végezni, amely támogatja az új akkreditációs rendszert. A komponensnek fokoznia kell az egyetemek vezetésének reformját azáltal, hogy több hatáskörrel ruházza fel a rektort és az igazgatótanácsot, valamint olyan rendszert hoz létre, amely ösztönzi a felsőoktatási intézmények egyesülését az adminisztratív költségek csökkentése és a szervezetek közötti tudásterjesztés pozitív továbbgyűrűző hatásának előidézése érdekében.

A komponens öt reformból és egy beruházásból áll.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

Az alkotóelem hozzájárul az elmúlt két évben Szlovákiának címzett, az oktatás minőségének és inkluzivitásának minden szinten történő javítására és a készségek fejlesztésére vonatkozó országspecifikus ajánlások megvalósításához. (2/2019. sz. országspecifikus ajánlás), valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. (2/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

Szoros kapcsolat áll fenn más elemekkel, különösen a kutatással és innovációval (9. és 17. elem), az átképzéssel és a munkaerő-piaci igények kielégítésével (10. elem) kapcsolatos elemekkel.

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: Az egyetemek finanszírozásának megváltoztatása teljesítési szerződések bevezetésével. Az egyetemek sajátos erősségeik és fejlődési potenciáljuk alapján történő profilalkotásának és diverzifikációjának támogatása érdekében új eszközt – teljesítési szerződéseket – kell bevezetni a jogrendszerbe. A teljesítési szerződéseket a Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma (MŠVaŠ SR) írja alá az állami egyetemekkel. Az egyetemekkel kötött megállapodás alapján célkitűzéseket kell meghatározni, amelyeket az U-Multirank-megközelítés (a teljesítményértékelés elvégzésének egységes módszertana) alkalmazásával kell nyomon követni, és amelyek az egyetemek és az országok szükségleteinek területére vonatkozó hosszú távú célkitűzésen alapulnak.

A reform végrehajtása várhatóan 2022. december 31-én kezdődik, és 2023. december 31-ig fejeződik be.

Reform: Időszakos tudományos teljesítményértékelési rendszer bevezetése. A reform célja az egyetemek tudományos teljesítményének időszakos értékelésére szolgáló rendszer bevezetése. A minisztérium az érdekelt felekkel együttműködve módszertant dolgoz ki a tudományos teljesítmény értékelésére, és bevezeti azt a jogrendszerbe. A teljesítményértékelést a minisztérium közvetlenül vagy önálló intézményen keresztül szervezi meg oly módon, hogy az értékelés a függetlenség és az átláthatóság elvén alapuljon. Az értékelő bizottság hazai és külföldi kiváló kutatókból áll. Az értékelésnek külföldről származó, magas színvonalú értékelési rendszereken kell alapulnia, amelyek fő inspirációja a brit kutatási kiválósági keretrendszer (REF), és a szlovák intézmények helyzetéhez igazított egyedi parametrikus beállításokat alkalmaznak a területen elért eredmények minőségének értékelésére.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 3: A felsőoktatás akkreditációjának új megközelítése. A reform célja a tantervek akkreditációjára vonatkozó új normák és kritériumok meghatározása, amelyek szigorítják a tanulmányi programok garantálásának és lebonyolításának feltételeit, javítják azok minőségét, és hosszú távú minőségellenőrzési eljárásokat vezetnek be. Az új rendszernek elő kell írnia, hogy az egyetemek bevonják a diákokat, a külső érdekelt feleket (különösen a munkáltatókat) a tantervek kidolgozásába, nyomon követésébe és kiigazításába, valamint hogy az egyetemek szorosan figyelemmel kísérjék a diákok előrehaladását és igényeit, a diplomások felvételét és a diákok általános elégedettségét. E szabályok végrehajtását aSzlovák Felsőoktatási Akkreditációs Ügynökség (SAAVŠ) látja el külső felügyelettel. A SAAVŠ a külföldi értékelőket és gyakorló szakembereket is igénybe veszi az egyetemi programok értékeléséhez. A várakozások szerint az egyetemek legalább 90%-a kérelmezi annak ellenőrzését, hogy a belső minőségbiztosítási rendszerek és tanulmányi programok megfelelnek-e az akkreditációs szabványoknak.

A reform végrehajtását 2022. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 4: Az egyetemek irányításának reformja. A Felsőoktatási törvény módosításával megvalósuló reform növeli a rektor és az igazgatótanács hatáskörét, hogy az jobban tükrözze a felelősséget, és nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a felsőoktatási intézményen belül. A reform megszünteti továbbá az oktatók és professzorok kinevezésére vonatkozó korlátozásokat (a további habilitációs vagy alakulási eljárásra vonatkozó jelenlegi követelmény, valamint az oktatói és tanári diplomák), ezáltal előmozdítva a tudományos környezet nyitottságát mind a hivatásos, mind a külföldi jelöltek számára. Az egyetemi vezetői álláshelyek (rektor, kar dékán) felvétele szakszerűvé válik, és nyílt versenyvizsgák vagy nyilvános meghallgatások formájában történik. A szakértők emellett részt vehetnek a hivatali időre kiírt nyílt versenyvizsgákon is. A Felsőoktatási törvény megszünteti azt a feltételt, hogy az egyetemi tanári és oktatói munkakörben foglalkoztatott személyzetnek tudományos/pedagógiai diplomával kell rendelkeznie.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 5: A kiváló oktatási és kutatási kapacitások koncentrációja. A reform célja az egyetemek szorosabb együttműködésben való összefogásának előmozdítása. Szlovákiában több mint 30 egyetem rendelkezik széttagolt kutatási kapacitással és a vállalkozásokkal való elégtelen együttműködéssel. A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma (MŠVaŠ SR) jóváhagyja a felsőoktatási intézmények két nagy egységére, majd az egyetemek következő csoportjára vonatkozó ütemtervet. Be kell nyújtani egy harmadik konzorcium létrehozásához vezető konkrét ütemtervet.

A reform végrehajtása várhatóan 2021. december 31-én kezdődik, és 2026. június 30-ig fejeződik be.

Beruházás: Az egyetemek stratégiai fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás. 

A beruházásoknak elsősorban az egyetemek kiválósági potenciáljának összevonására irányuló 5. reformot kell alátámasztaniuk. A beruházások két különböző programon keresztül valósulhatnak meg. Az első olyan kutatási, oktatási és szállásinfrastruktúra-fejlesztési projekteket támogat, amelyek magas hozzáadott értéket képviselnek a kiváló kutatás számára, mint például: a kiváló kutatási és doktori tanulmányok – beleértve a külföldi kutatókat is – koncentrálására szolgáló meglévő vagy új terek korszerűsítése, a szakmai alapképzésben a gyakorlati oktatás meglévő vagy új tereinek korszerűsítése, az akadályok felszámolása és a digitalizálás. A második rendszer a jóváhagyott ütemterv alapján támogatja a projektirányítást. A beruházások körét az egyetemi egységek egyesítésének folyamatához kapcsolódó tervben kell meghatározni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

9. KOMPONENS: A K+F+I finanszírozásának hatékonyabb irányítása és megerősítése

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a szlovák kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) ökoszisztéma olyan fontos strukturális szűk keresztmetszeteit kezeli, mint a K+F+I irányításának széttagoltsága, a magánszektor és az egyetemek közötti elégtelen együttműködés, a nemzetközivé válás és a K+F+I-finanszírozás. A hosszabb távú cél a magánszektor K+F-kiadásainak növelése révén a magánszektor K+F-ben való részvételének ösztönzése.

A komponens célja a K+F+I teljesítmény és innovációs potenciál erősítése, amelyek a versenyképes és fenntartható gazdasági növekedés szükséges előfeltételei. A javasolt intézkedések a K+F+I irányításának javítására, az átfogó koordinációra, a K+F+I beruházások hatására és hatékonyságára, valamint a köz- és magánszféra közötti együttműködés és a magánberuházások előmozdítására összpontosítanak. Az intézkedések támogatják a kutatási kiválóságot és a nemzetközivé válást, valamint a tehetségek vonzását és megtartását a tudomány és az innováció terén. A beruházási programok célja új K+F+I projektek létrehozása a gazdaság kulcsfontosságú ágazatában, amelyek átalakító potenciállal rendelkeznek a magasabb hozzáadott értéket képviselő munkahelyek létrehozásának támogatása és az innovációs ökoszisztéma nemzeti és regionális szintű növekedésének ösztönzése érdekében.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

A komponens két reformból és 6 beruházásból áll, amelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A K+F+I reformokat úgy alakították ki, hogy azok a beruházások hatékony és eredményes felhasználásának előfeltételei legyenek.

Valamennyi beruházási programnak meg kell felelnie a DNSH-elveknek, amelyek az alkalmazások szintjén technológiasemleges beruházást írnak elő, és kizárják az olyan potenciálisan káros területeket, mint a fosszilis tüzelőanyagok, beleértve a downstream felhasználást is. Az összes versenypályázati felhívásnak olyan támogathatósági kritériumokat kell tartalmaznia, amelyek biztosítják, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a DNSH-elveknek a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

A beruházásoknak és reformoknak hozzá kell járulniuk az elmúlt két évben Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlásokhoz, amelyek szerint „a beruházással kapcsolatos szakpolitikát a kutatásra és az innovációra kell összpontosítani” (2/2019. sz. országspecifikus ajánlás), „a beruházásoknak a zöld és digitális átállásra kell összpontosítania” (3/2020. sz. országspecifikus ajánlás), valamint „a koordináció és a szakpolitikai döntéshozatal javítása” (4/2020. sz. országspecifikus ajánlás).

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A tudomány, a kutatás és az innováció irányításának, értékelésének és támogatásának reformja.

A reform a K+F+I-re vonatkozó jogszabályok módosítására összpontosít, ami javítja a K+F+I irányítási struktúráját, megerősíti és professzionalizálja a K+F+I politikák minisztériumok közötti koordinációját. Az új irányítási struktúrát a szlovák kormány, a Kormányzati Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanács és a Kormányhivatal által létrehozott Titkárság alkotja. A reformnak az alábbi öt pilléren kell alapulnia: i. erős, a kormányzatot meghaladó stratégia és koordináció, ii. a támogatási eszközökre vonatkozó hatékony horizontális normák, iii. a támogatási ügynökségek konszolidációja és szakértelmük kiépítése, iv. a jó kormányzás és hatékonyság elveinek alkalmazása és v. az intézményi értékelés és az intézményi K+F+I finanszírozás egységes rendszere. A jogszabály (172/2005. sz. törvény) felülvizsgálatára az Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztérium tesz javaslatot, amely 2022. március 31-én lép hatályba. A reform magában foglalja a K+F+I-re vonatkozó új nemzeti stratégia elfogadását, amely stratégiai szakpolitikai irányt, célkitűzéseket és eszközöket biztosít az állami támogatások valamennyi típusára, beleértve a nemzeti és uniós alapokat is, következetes és egymást kiegészítő módon. A kormány 2022. szeptember 30-ig elfogadja a stratégiát. A hatékonysági problémák minimalizálása érdekében a jó kormányzás és a hatékony finanszírozás elvét olyan módszertanba kell átültetni, amely előzetesen alkalmazandó a K+F+I beruházásokra. Az új K+F+I stratégiának és intézkedéseknek figyelembe kell venniük a tematikus koncentráció előmozdítását célzó felülvizsgált intelligens szakosodási stratégiát, valamint a közelmúltban készült tanulmányok – például az OECD – ajánlásait a K+F+I beruházások végrehajtásának javítása érdekében, valamint a kohéziós politika programozási időszakaiból levont tanulságokat. Az értékelési folyamatot meg kell reformálni a bírálóbizottság és a külföldi értékelők alkalmazásának növelése érdekében, az adminisztratív folyamatokat pedig fokozatosan egyszerűsíteni kell.

A reform végrehajtását 2022. szeptember 30-ig be kell fejezni.

 Reform: A kutatóintézetek, különösen a Szlovák Tudományos Akadémia szervezetének és finanszírozásának reformja.

A reform célja a Szlovák Tudományos Akadémia (SAS) állami szervezetté történő átalakításának befejezése a több forrásból származó finanszírozás és a magánszektorral való együttműködés ösztönzése érdekében. A reformot az Oktatási, Tudományügyi, Kutatási és Sportminisztérium által javasolt két jogalkotási aktus (a SAS-ról szóló 133/2002. sz. törvény és az állami kutatóintézetekről szóló 243/2017. sz. törvény) felülvizsgálata teszi lehetővé. Lehetővé teszi a SAS számára, hogy a K+F+I-vel kapcsolatban üzleti és tulajdonjogi kapcsolatokat létesítsen a szellemi tulajdonjogok és a pénzügyi előnyök teljes körű védelme mellett.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: A nemzetközi együttműködés és az Európai horizont és az EIT projektjeiben való részvétel előmozdítása.

A nemzetközi együttműködésben, például az uniós kutatási keretprogramokban nagyon alacsony a részvétel, és Szlovákia jelenleg a 24. helyen van az EU- ban a Horizont 2020 keretprogramból kapott uniós finanszírozás tekintetében. A beruházás célja, hogy lehetővé tegye a szlovák intézmények, kutatók és vállalatok nagyobb mértékű részvételét az Európai Kutatási Térség (EKT) élvonalbeli projektjeiben. Legalább három projektfelhívást kell közzétenni a következő programokra:

·A „kiválósági pecsét”/küszöbprojektek által odaítélt projektek (például Marie Sklodowska-Curie-cselekvések posztdoktori ösztöndíjak, Teaming, az Európai Kutatási Tanács rendszere, második körben „A” értékeléssel).

·Az Európai Innovációs Tanács programjában a „kiválósági pecsét” díjjal részt vevő projektek.

·„A kutatóintézeteknek vagy vállalkozásoknak a Horizont 2020/Európai horizont keretében létrehozott források mozgósítása érdekében nyújtott támogatások.

·Vissza nem térítendő támogatás az Európai horizont pályázati anyagainak elkészítéséhez.

Az általános megközelítés a magas színvonalú projektek támogatása, amelyek nagyon magas pontszámot kapnak az EKT-programokban, de finanszírozás nélkül maradnak. A beruházás várhatóan legalább 48 pályázatot és részt vevő projektet eredményez a Horizont Európa programokban.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: A vállalatok, a tudományos élet és a K + F szervezetek közötti együttműködés támogatása.

A beruházás célja a magánszektor K+F+I-ben való részvételének mozgósítása és az innovatív vállalkozások arányának növelése, különösen a digitális innováció területén. Támogatja a magánszektor szélesebb körű szerepét, a kapacitásépítést, valamint a kutatási szervezetekkel való hálózatépítést. Legalább négy pályázati felhívást kell közzétenni a következő programokra:

·„Kiegyenlítő támogatások” a kutatóintézetek számára, hogy a kutatási együttműködés keretében mozgósítsák a magánszektorból származó forrásokat. Ez a rendszer arra ösztönzi a tudományos és kutatási szervezeteket, hogy több magánpartnerséget keressenek.

·„Utalványos” támogatási rendszerek – a tudás, a technológiák és az innováció átadásának megkönnyítése, valamint az üzleti szektorral való együttműködés fokozása. Az utalványrendszerek két típusát javasoljuk: innovációs utalvány (beleértve a szabadalmi tevékenységeket is) – a kkv-k kutatási szervezetekkel vagy önkormányzatokkal való együttműködésének ösztönzése érdekében; ii. digitális utalvány – a kkv-k és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások és folyamatok digitalizálásának ösztönzése érdekében.

·A legalább két „transzformatív és innovatív konzorcium” létrehozására irányuló intézkedés célja új K+F+I tevékenységek létrehozása a gazdaságnak a legnagyobb innovációs potenciállal rendelkező kulcsfontosságú ágazataiban.

A 3931 projekt támogatására irányuló átfogó célkitűzésből legalább 3538, vállalatok, tudományos körök és K+F szervezetek közötti együttműködési projektet, valamint utalványokat támogatnak.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: Kiváló tudomány.

A kutatási környezet nemzetközivé válásának aránya nagyon alacsony, az egyetemi oktatóknak csupán 2%-a származik külföldről. A beruházás célja, hogy nemzetközi szinten versenyképes környezetet teremtsen a legjobb tudósok számára, mind a fizetések, mind a vonzó kutatási rendszerek rendelkezésre állása tekintetében. Legalább 6 pályázati felhívást kell közzétenni a következő programokra:

·Ösztöndíjak a különböző karrierszakaszokban dolgozó kiváló kutatók számára R1–R4 (R1 – Első szakaszbeli kutatók, R2-elismert kutatók, R3-megállapított kutatók, R4-vezető kutatók).

·„Korai szakasz” kutatási ösztöndíjak. A program célja, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal kutatóknak arra, hogy saját szakterületükön elindítsák a kutatást.

·A „tőkenövelő” a kutatási projektek tőkekiadásainak finanszírozására szolgáló meglévő programokat egészíti ki.

·A nagy kutatási projektekre vonatkozó célzott felhívásoknak támogatniuk kell a stratégiailag meghatározott K+F+I területeken tevékenykedő kiváló csapatokat, és növelniük kell a K+F+I humántőkéjét. Várhatóan legalább 15 magas színvonalú kutatási projekt kerül kiválasztásra és befejezésre.

Az 1060 kiváló kutató támogatására irányuló átfogó célkitűzés közül legalább 1000 kiváló kutatót támogat különböző programok keretében.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4: Kutatás és innováció a gazdaság dekarbonizációja érdekében.

A beruházási program célja a K+F+I témákban a nemzeti és az uniós szint közötti szinergiák javítása. Tematikus felhívásokat kell közzétenni a zöld átállás, valamint az éghajlatváltozással szembeni reziliencia és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása érdekében, összhangban a Horizont Európa tematikus prioritásaiban várható témákkal, például a szén-dioxid-mentes energiával, a villamosítással, a hidrogénnel, az akkumulátortechnológiákkal és az alternatív üzemanyagokkal, az alacsony kibocsátású ipari folyamatokkal és anyagokkal, valamint a biogazdasággal. A hangsúlyt a teljes kutatási és innovációs ciklusra (1–9. technológiai felkészültségi szint) kell helyezni, ahol a legmagasabb összeg a demonstrációs projektekre és a fejlettebb technológiai készenléti szintekre (TRL) irányul. A 30 projekt befejezésére vonatkozó átfogó célkitűzésközül 2026. június 30-ig legalább 27 projektet fejeztek be a pályázati felhívások keretében.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 5: Kutatás és innováció a gazdaság digitalizációja érdekében.

A beruházás célja a digitális gazdaságra való átállás támogatása. A 2022-ben elindítandó tematikus rendszereket (például keresletvezérelt pályázati felhívásokat és/vagy pénzügyi eszközöket) az Európai horizont tematikus prioritásaiban várható témákra, például a kulcsfontosságú digitális és ipari technológiákra, a dolgok internetére, a mesterséges intelligenciára és a robotikára kell irányítani, és lefedik a teljes kutatási és innovációs ciklust (1–9. technológiai felkészültségi szint). A 155 projekt befejezésére vonatkozó átfogó célkitűzésből 2026. június 30-ig legalább 140 projekt fejeződik be a programok keretében.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 6: Az innovációt támogató pénzügyi eszközök.

A beruházás célja az innovatív vállalkozások arányának jelentős növelése, valamint a jelentős technológiai és innovációs potenciállal rendelkező vállalatokba történő beruházás. A tőkebefektetésnek ki kell terjednie a vállalkozások életciklusának korai szakaszára (magvető szakasz), valamint növekedési szakaszára (például kockázatitőke-alapokra), és azt pénzügyi közvetítőkön keresztül kell végrehajtani.

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés érdekében a pénzügyi eszközök használatát felvázoló beruházási stratégiákhoz szükség van a kizárási listára vonatkozó bizottsági technikai iránymutatás alkalmazására, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésre. A jelentős károkozás elkerülését célzó követelményeket is magában foglaló befektetési stratégiának megfelelően tükröződnie kell a szlovák hatóságok és a végrehajtó partnerek/pénzügyi közvetítők közötti szerződéses megállapodásban.

A 40 vállalat támogatására vonatkozó átfogó célkitűzésből 2026. június 30-ig legalább 36 vállalat részesül tőkebevitel formájában megvalósuló pénzügyi eszközökből.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

10. KOMPONENS: Tehetségek vonzása és megtartása

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy hatékony szakpolitikákat dolgozzon ki a hallgatói és munkavállalói mobilitás előmozdítására, aktívan ösztönözve magasan képzett külföldi szakértőket (köztük szlovák állampolgárokat), diákokat és vállalkozókat arra, hogy Szlovákiában telepedjenek le. Ezen intézkedések célja, hogy Szlovákia gazdasági fejlődéséhez nélkülözhetetlen humán tőkét vonzzanak és tartsanak meg. A hatóságok célja, hogy ötéves időhorizontban 0,5%-ról 1%-ra növeljék a magasan képzett külföldiek arányát a munkaerőn belül, és csökkentsék a szlovák felsőoktatási intézményekbe távozó és érkező hallgatók arányát.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

Az ebben az alkotóelemben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, különösen „az oktatás minőségének és inkluzivitásának javítása és a készségek előmozdítása” és „a hátrányos helyzetű csoportok integrációjának előmozdítása” (2. sz. országspecifikus ajánlás, 2019.), valamint „az egészségügyi rendszer rezilienciája az egészségügyi munkaerő területén” (1. sz. ország-specifikus ajánlás, 2020.) tekintetében.

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A lakóhelyre és a munkajogra vonatkozó jogszabályok reformja

Szlovákiában a munkavállalási és tartózkodási engedélyekre vonatkozó eljárások általában mind a munkavállaló, mind a vállalat számára kihívást jelentenek, és általában hosszadalmasak. E reform célja, hogy lerövidítse és jelentősen egyszerűsítse ezeket az eljárásokat a magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok, köztük családtagjaik számára.

A reform a nemzeti vízumokra vonatkozó jelenlegi gyorsított rendszert (D) használja fel az ország érdekében, megnyitva azt az álláskereső, magasan képzett harmadik országbeli állampolgárok új kategóriája előtt. A munkavállalók e kategóriája mentesül annak szükségessége alól, hogy az országba való belépés előtt bizonyítsa a garantált munkahely meglétét, és az álláskeresést követően azonnal megkezdheti a nemzeti vízummal (D) történő munkavégzést. Biztosítani kell a kékkártyáról szóló irányelv felülvizsgálatával való összeegyeztethetőséget.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Reform: A szabályozott szakmák gyakorlásához szükséges képesítések és szakmai képesítések elismerési rendszerének egyszerűsítése

Ez a reform egyszerűsíti a külföldi munkavállalók képesítéseinek elismerését annak érdekében, hogy megkönnyítse a szlovákiai letelepedésüket.

A képesítések elismeréséről szóló kétoldalú megállapodással rendelkező országok esetében a kérelmezők mentesülnek az egyetemi akkreditáció igazolásának benyújtása alól a megfelelő képzés biztosítása érdekében. Emellett meg kell erősíteni az Oktatási Elismerés Elismerésével Foglalkozó Központ kapacitását annak érdekében, hogy valamennyi országban felgyorsuljon a képesítések elismerési folyamata.

Az orvosi képesítések tekintetében a reform:

-az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény 3. mellékletében felsorolt oklevelek elismerésére vonatkozó határidőket három hónapról egy hónapra kell csökkenteni. Az orvosok és fogorvosok uniós szintű összehangolt szakosodásának automatikus elismerése;

-az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény 3. mellékletében fel nem sorolt oklevelek elismerésének határidejét három hónapról két hónapra csökkenti;

-a harmadik országok jogszabályai alapján az illetékes hatóságok által kiadott oklevelek elismerésére vonatkozó határidőket három hónapról két hónapra kell csökkenteni. A más országban kiállított oklevelek elismerésére vonatkozó határidők négy hónapról két hónapra történő kiigazítása;

-az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény 30a. cikkének módosításával az ideiglenes szakmai gyakorlatok intézményének kiterjesztése a jelenlegi válságidőszakon túlra.

A reform végrehajtását 2022. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás: Támogatási eszközök és segítségnyújtás a visszatérők, a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók és családtagjaik, valamint a Szlovákiában tanuló külföldi felsőoktatási hallgatók számára

E beruházás célja a magasan képzett munkavállalók, a külföldről visszatérők és családtagjaik integrációjának elősegítése.

A beruházás támogatja a külföldi diákok, magasan képzett munkavállalók és családtagjaik, valamint a külföldről visszatérők célcsoportjait célzó integrációs programokat, többek között projektfinanszírozás révén. Ki kell dolgozni az „egyablakos ügyintézési pontok” létrehozására vonatkozó stratégiai dokumentumot, amelyet követően három új „egyablakos” központot kell létrehozni.

A beruházás végrehajtását 2025. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: A diaszpórával fenntartott kapcsolatok megerősítése, a polgári kezdeményezések támogatása

Ezen intézkedés célja a külföldi szlovákokkal – köztük az új diaszpóra tagjaival – való kapcsolatok megerősítése, a hazatérés valószínűségének növelése, valamint szaktudásuk felhasználása Szlovákia modernizálására. A cél nem a magasan képzett munkavállalók mozgásának akadályozása, hanem az agyáramlás előmozdítása.

A beruházás támogatja a szlovákiai karrierlehetőségek előmozdítását, többek között a hazatéréshez szükséges információkat tartalmazó digitális platformokon keresztül. Támogatja továbbá az e területen tapasztalattal rendelkező nem kormányzati kezdeményezések, valamint a kormányzati és nem kormányzati kezdeményezések közötti partnerségek tevékenységeit.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: Ösztöndíjak hazai és külföldi tehetséges hallgatók számára

Az ösztöndíjrendszer három csoportban támogatja a tehetséges hallgatókat:

(a)a legtehetségesebb szlovák középiskolai diplomások – középiskolai végzettségük alapján mérve, hangsúlyozva, hogy a szakterületek nagyobb arányban hagyják el Szlovákiát (matematika, idegen nyelvek);

(b)a legtehetségesebb külföldi hallgatók – szabványosított nemzetközi vizsgákkal mérve;

(c)átlagon felüli társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkező vagy meghatározott hátrányos helyzetű csoportokhoz tartozó diákok (például árvák, gyermekközpontokban és családokban tanuló gyermekek) – középiskolai végzettségük alapján mérve.

A program ösztöndíjat biztosít a kiválasztott hallgatók számára az alapképzés első három évében. A hallgatókat fogadó egyetemeknek pénzügyi ösztönzőt kell fizetni, amelyet felhasználhatnak a kiváló hallgatók támogatására a második ciklusban, vagy a kiváló hazai vagy külföldi hallgatók integrációs és karrierfejlesztési programjaira.

A program a 2022–2027-es időszakban lesz működőképes (azaz az ösztöndíjak 2029-ig tartanak). A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek támogatnia kell a 2022 és 2024 között belépő diákokat, míg más pénzügyi forrásokat kell felhasználni az ilyen támogatás nyújtásának legalább 2027 végéig terjedő mértékére.

A beruházás végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4: A nemzetközivé válás előmozdítása a tudományos környezetben

E beruházás célja a szlovákiai egyetemek és kutatóintézetek nemzetközivé válásának támogatása.

A kormány stratégiát fogad el az egyetemek nemzetközivé tételére, amely magában foglalja a közös egyetemi programok támogatását, a külföldi hallgatók és egyetemi oktatók vonzását célzó intézkedéseket, valamint a kutatási humánerőforrás-stratégia (HRS4R) elveinek végrehajtását.

A beruházás a következőket támogatja:

-olyan rendszerszintű intézkedések, mint a minőségellenőrzések és az egyetemi fejlesztést támogató programok ellenőrzési eredmények alapján;

-a szlovák felsőoktatás és tudomány népszerűsítése külföldön, valamint a szlovák egyetemek nemzetközi hálózatépítésének támogatása.

A beruházás végrehajtását 2026. március 31-ig be kell fejezni.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

11. KOMPONENS: Korszerű és hozzáférhető egészségügyi ellátás

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja egy modern, hozzáférhető és hatékony kórházi hálózat létrehozása, amely minőségi egészségügyi ellátást, vonzó környezetet biztosít a személyzet számára, hatékony folyamatokat és egészséges irányítást biztosít. A cél továbbá a sürgősségi egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének növelése az új kórházi hálózat szükségleteire építve, valamint az alapellátás megerősítése, amely a betegellátás alapvető integrációs pontja.

A komponens öt reformból és négy beruházásból áll.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

A komponens a 2020. évi 1. országspecifikus ajánlással foglalkozik, amely az egészségügyi rendszer rezilienciájának megerősítésére irányul az egészségügyi munkaerő, a kritikus fontosságú gyógyászati termékek és az infrastruktúra területén; valamint az alapellátás javítása és az ellátás típusai közötti koordináció javítása.

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A kórházi hálózat optimalizálása

A reform célja a fekvőbeteg-ellátás minőségének és hatékonyságának javítása a fekvőbeteg-ellátás tipológiájának és hierarchiájának meghatározása, valamint az orvosi szolgáltatások nyújtására vonatkozó minimumfeltételek meghatározása révén.

A reform meghatározza a kórházak profilját. A profil olyan kötelező szolgáltatások és egyéb követelmények együttesét jelenti, amelyeket a szolgáltatónak egy bizonyos szinten teljesítenie kell. A profil megváltoztatását követően egyes kórházak kötelesek az adott profilba sorolt szolgáltatásokat igénybe venni. Egyesek kibővítik a tevékenységi kört, mások várhatóan az akut ágyak osztályait tartós ápolási-gondozási osztályokká alakítják át.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform: Az egészségügyi beruházási projektek előkészítésének reformja

Az egészségügyi minisztérium a Pénzügyminisztériummal szoros együttműködésben elfogadja az összes egészségügyi beruházási projekt tervét. A tervhez csatolni kell az egészségügyi beruházások értékelésére szolgáló módszertant, amely meghatározza a pénzügyi, egészségügyi, társadalmi és társadalmi-gazdasági előnyökön alapuló döntéshozatali kritériumokat.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Reform 3: A legnagyobb kórházak irányításának központosítása

A reform bevezeti a 19 állami kórház központi kórházi irányítási rendszerét, amely a következőket foglalja magában: Központi ellenőrzés, költségvetés-tervezés, teljesítménytervezés és -monitoring; Gyógyszerek, gyógyászati anyagok és berendezések központi beszerzésének folyamatai; A támogató szolgáltatások, például a számvitel központosítása; Humánerőforrás-gazdálkodás. A reform egy központi kórházi irányító szerv létrehozásával kezdődik, és azt a 19 kórházból álló kísérleti projekt követi. A kísérleti projektnek értékeléssel kell zárulnia, amely lehetővé teszi a szabványok későbbi bevezetését a hálózat valamennyi kórházára vonatkozóan.

A reform végrehajtása 2023. december 31-én kezdődik és 2025. június 30-ig fejeződik be.

Reform 4: A sürgősségi ellátási hálózat optimalizálása és a sürgősségi ellátás új fogalommeghatározása

A reformnak foglalkoznia kell azokkal a jogi változásokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a mentőautók 15 percen belül egyetemesen hozzáférhetők legyenek az ország lakosságának több mint 90%-a számára. A törvény módosítása a mentőállomások méltányos földrajzi eloszlását írja elő. A sürgősségi ellátási hálózatnak a diagnózis és a régiók szerinti beavatkozások iránti igényen, a mentőállomások földrajzi eloszlásán – figyelembe véve az úthálózatot és az infrastruktúrát –, a megfelelő típusú kórházi létesítmények rendelkezésre állásán kell alapulnia, miközben matematikai modellezést és valós adatokon alapuló szimulációkat (például p-medin modellt) alkalmaz.

Be kell vezetni a sürgősségi ellátás új fogalommeghatározását annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a mentőszolgálatok engedéllyel rendelkező felhasználóinak számát, valamint azt, hogy miként lehet reagálni e felhasználók igényeire.

E reform végrehajtását 2023. március 31-ig be kell fejezni.

Reform 5: A felnőttek, gyermekek és fiatalok alapellátásának reformja

A reform célja, hogy biztosítsa az alapellátási szolgáltatásokhoz való hozzáférést azokban a régiókban, ahol hiány tapasztalható a háziorvosok és a gyermekorvosok körében. A megfelelő jogszabályok meghatározzák a háziorvosok és gyermekorvosok maximális távolságon belüli optimális számára és elhelyezkedésére vonatkozó követelményeket (az orvosoknak a megyei lakosság és a korszerkezet által meghatározott optimális száma), valamint bevezetik az övezeti kritériumokat és az éves értékelési folyamatot. Az övezetbe sorolás célja, hogy a területeket az azonosított GP-hiány súlyossága alapján osztályozza. Az alapellátás hiányosságainak részletes térképe lehetővé teszi a korrekciós intézkedések célirányosabbá tételét, beleértve az orvosok arra való ösztönzésének modulációját, hogy új gyakorlatokat nyissanak meg a rosszul ellátott területeken. Ezek számára ezt követően hozzáférést kell biztosítani az általános orvostudományi támogatáshoz, különösen a háziorvosi gyakorlatok kialakításához és felszereléséhez nyújtott pénzügyi támogatások vagy kompenzációs kifizetések formájában, amikor új gyakorlatot indítanak a rosszul ellátott területeken (az 1. beruházáshoz kapcsolódóan).

E reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: Új alapellátási gyakorlatok megnyitásának támogatása a rosszul ellátott területeken

Az általános célkitűzés 124 járóbeteg-ellátás létrehozása: támogatást kell nyújtani a felnőtt- és gyermekgyógyászati háziorvosok számára olyan új gyakorlatok kialakításához, amelyek a működés első évében a járóbeteg-ellátás költségeinek ellentételezésére vagy az előzetes beruházási költségek finanszírozására szolgálnak. A pénzügyi támogatást azoknak az orvosoknak kell nyújtani, akik úgy döntenek, hogy az első évben orvoshiánnyal küzdő területeken végeznek alapellátást a kockázat és az induló beruházás kompenzálására, amennyiben a biztosításból származó pénzügyi források elégtelenek a regisztrált betegek alacsony száma miatt, vagy ha a magas kezdeti beruházási költségek miatt nehéz a gyakorlat létrehozása. A pénzügyi támogatásnak ideiglenesnek, egy évig tartónak kell lennie, és fokozatosan csökkennie kell, ahogy a regisztrált betegek száma várhatóan növekedni fog. Az újonnan létrehozott gyakorlatoknak ezt követően önellátónak kell lenniük, és az összes többihez hasonlóan állami biztosítási alapokból kell finanszírozni őket.

E beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: Új kórházi hálózat – építés, újjáépítés és berendezések

A beruházás célja a jelenlegi infrastruktúra korszerűsítése és az új infrastruktúra kiépítése, hogy az összeegyeztethető legyen a modern egészségügyi rendszerek követelményeivel és hozzájáruljon a kórházi hálózathoz. A beruházásnak összhangban kell lennie e komponens 1. reformjával (a kórházi hálózat optimalizálása).

A beruházások a kórházi ágyak biztosítására vonatkozó követelményeket meghatározó közvetlen hívásokkal vagy keresleti felhívásokkal kezdődnek, a jelentős károkozás elkerülését célzó elv (DNSH) szerint. Ez azt jelenti, hogy az épületnek meg kell felelnie az új kórházakra vonatkozó magas energiahatékonysági követelményeknek, és meg kell szereznie a BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method) vagy a LEED (Leadership in Energy and Environmental Design, vezető szerep az energetikai és környezetvédelmi tervezés területén) tanúsítványt vagy azzal egyenértékű tanúsítványt.

A 2200 kórházi ágy átfogó célkitűzéséből legalább 1980 kórházi ágyat kell létrehozni vagy korszerűsíteni. A „bruttó építés” szinten megépített ágyakra vonatkozó átfogó részcél 1200, legalább 1080 „bruttó építészeti ágy”. E projektek előkészítésének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében koordinációs egységet kell létrehozni.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: Digitalizáció az egészségügyben

A beruházás támogatja e komponens 3. reformjának végrehajtását – a legnagyobb kórházak irányításának központosítása. A vállalati erőforrás-tervezési (ERP) rendszerek központosítása (a megosztott szolgáltató központ esetében) az Egészségügyi Minisztérium felelősségi körébe tartozó 19 kórház kísérleti projektje keretében történik. Feltételezhető, hogy ezek a kórházak a kórházi hálózat befejezését követően is a kórházi hálózatban maradnak. A rendszerek előkészítése során figyelembe kell venni a tervezett központi kórházi információs rendszerbe történő integrációt.

E beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4: Mentőállomások építése és rehabilitációja

A beruházás célja ezen alkotóelem 1. reformjának végrehajtása: Akórházi hálózatoptimalizálása és e komponens 4. reformja, a sürgősségi ellátási hálózat optimalizálása és a sürgősségi ellátás új fogalommeghatározása, biztosítva az állomás áthelyezését az új sürgősségi ellátási hálózatnak és az új kórházi hálózatra vonatkozó követelményeknek megfelelően. Az áthelyezett állomások egy részét megfelelő helyiségek újjáépítésével kell biztosítani, a többi részt pedig a megfelelő berendezésekkel kell átépíteni. A beruházás 55 kisléptékű mentőállomás építésére vagy újjáépítésére irányul.

E beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

12. KOMPONENS: Emberi, modern és hozzáférhető mentális egészségügyi ellátás

A szlovák helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponensének célja a mentális egészségügyi ellátás rendszerszintű javításának előmozdítása Szlovákiában, a közigazgatás különböző ágazatai és a szakmai szervezetek közötti együttműködés révén. Az intézkedések célja a pszichiátriai és pszichológiai szociális-orvosi ellátás korszerűsítése, a mentális egészség előmozdítása és a pszichés zavarok megelőzése a lakosság körében, a szociális-orvosi ellátás megerősítése és hozzáférhetőségének javítása.

Az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében – figyelembe véve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a DNSH-ra vonatkozó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban meghatározott intézkedések és kockázatcsökkentő lépések leírását – várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett környezeti célkitűzéseket.

Az ebben az alkotóelemben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szlovákiának címzett országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, különös tekintettel az egészségügyi rendszer rezilienciájára, valamint az ellátástípusok (1., 2020. évi országspecifikus ajánlás) és a tartós ápolás-gondozás (2., 2019. évi országspecifikus ajánlás) közötti koordinációra.

A.1.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó reformok és beruházások ismertetése

Reform: A minisztériumok közötti összehangolt együttműködés és szabályozás

A reform célja a mentális egészséggel kapcsolatos politika összehangolása és a közigazgatás különböző ágazatai közötti együttműködés javítása. Ezt a következők révén kell elérni:

-a mentális egészségért felelős szervezeti egységek közötti koordinációs testület létrehozása. A Mentális Egészség Kormányának Tanácsát 2021. február 24-én hozták létre. A reform magában foglalja irányításának működőképessé tételét. A Tanács egyik első feladata a 2022–2030-as időszakra szóló Nemzeti Mentális Egészségügyi Program kidolgozásának koordinálása, amelyet 2022. december 31-ig kell a Kormány elé terjeszteni jóváhagyásra.

-pszichológusi szakmai szervezet létrehozása, amelynek elsődleges célja a professzionalizmus növelése, valamint az oktatás, a fegyelmi felügyelet és a jogi segítségnyújtás szabályozása e szakmák számára, függetlenül attól, hogy mely ágazatban végzik azokat.

E reform és az e komponensbe történő beruházások célzottabbá tétele érdekében 2022. december 31-ig el kell készíteni a mentális zavarokra vonatkozó első epidemiológiai tanulmányt. Ez a tanulmány feltérképezi a szlovákiai mentális zavarok jelenlegi epidemiológiai helyzetét.

A reform végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Reform: A mentális egészségügyi ellátás terén az akut alulbecsült kapacitásterületek fejlesztése

E reform célja a hozzáférhető szociális-orvosi mentális egészségügyi ellátás fejlesztése, különös tekintettel a közösségi ellátás mértékének növelésére. Ezt a szlovákiai akut szűkös szolgáltatások feltérképezésének előtérbe helyezésével és a kiemelt fejlesztésükre vonatkozó stratégia kidolgozásával kell elérni.

A reform végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Reform 3: A diagnosztikai módszerek és kezelések korszerűsítése

E reform célja a szabványos diagnosztikai és terápiás eljárások átfogó korszerűsítésének és gyakorlati alkalmazásának biztosítása. Munkacsoportokat kell létrehozni a különböző korcsoportokra és alkalmazásokra vonatkozó nemzetközi pszichodiagnosztikai módszerek felülvizsgálatára, és ajánlásokat kell előterjeszteni a nemzeti módszerek kiigazítására. Felhívást kell kiadni azon konkrét intézményi pszichiátriai létesítmények azonosítására, ahol a tartási ágyak humánussá tételét és cseréjét végre kell hajtani.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás: A beruházások projektmenedzsmentje és projekt-előkészítése

Koordinációs egységet kell létrehozni a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti beruházási projektek irányítására. A koordinációs egység feladata, hogy nyomon kövesse, rögzítse és ellenőrizze a projektek előrehaladását és a pályázati felhívásokban meghatározott feltételek teljesülését, beleértve azok ütemezését is, a 12. elemhez tartozó mérföldkövek és célok időben történő teljesítésének és teljesítésének biztosítása érdekében. A koordinációs egység nyilvántartást vezet az ágyak számáról és kategóriáiról, valamint a létesítmények egyéb kapacitásairól azáltal, hogy azokat a városok szintjén feltérképezi, és kellő időben felhívja a figyelmet a projektek végrehajtása során felmerülő lehetséges kockázatokra, és megfelelő megoldásokat javasol ezek megoldására. Az új idegenrendészeti fogdák építéséhez a koordinációs egységnek nemcsak a projektet kell irányítania, hanem elő is kell készítenie a projektet.

A beruházás végrehajtását 2026. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 2: Idegenrendészeti fogdák létrehozása

A cél a súlyos bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegek kis csoportja megfelelő ellátásának biztosítása. Az idegenrendészeti fogdák létrehozása nem része az intézményesítettség csökkentésének, hanem a betegek egy kis csoportja számára szükséges és kiegészítő biztonsági és egészségügyi intézkedés.

Két, egyenként 75 ágy kapacitású idegenrendészeti fogdát hoznak létre, amelyek közül az egyik már építés alatt áll.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 3: Pszichoszociális központok építése

Ezen intézkedés célja, hogy mobil csapatok révén megfelelő ellátást biztosítson a hosszú távú betegek számára otthoni környezetükben, ezáltal korlátozva az intézményi létesítményekben való elhelyezést vagy javítva az életminőséget ezekben a létesítményekben. Az intézkedésnek meg kell előznie a kórházi ápolás szükségességét, vagy csökkentenie kell annak időtartamát. Az intézkedésnek a korlátozott társadalmi alkalmazkodással rendelkező felnőttekre és gyermekbetegekre kell összpontosítania.

A központok multidiszciplináris csapaton (pszichiáter, pszichológus, ápoló, szociális munkás, speciális és terápiás oktató) keresztül nyújtanak egészségügyi és szociális szolgáltatásokat. Összesen 10 központot kell létrehozni. Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 4: A pszichiátriai helyhez kötött hálózat befejezése

E beruházás célja a helyhez kötött pszichiátriai létesítmények hálózatának kiteljesítése, napi pszichiátriai ellátás biztosítása az intézményi és a járóbeteg-pszichiátriai ellátás közötti köztes lépésként.

Összesen 15 helyhez kötött létesítményt kell építeni. Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 5: Az autizmus spektrumzavaraira szakosodott központok létrehozása 

A cél az autizmusspektrum-zavarok kezelésére szakosodott egészségügyi létesítmények elérhetőségének növelése e betegség megfelelő kezelésének biztosítása érdekében. Összesen 3 új diagnosztikai beavatkozási központot kell létrehozni az autizmus spektrumzavarban szenvedők számára. A személyzetet ki kell képezni az e betegséggel kapcsolatos legújabb diagnosztikai és beavatkozási módszerekre vonatkozóan. Az épületfelújítások esetében a minimális cél a 30%-os átlagos primerenergia-megtakarítás elérése.

A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 6: Pszichodiagnosztikai módszerek adattárának létrehozása

A cél a pszichodiagnosztikai módszerek naprakész adattárának létrehozása, amely a szakemberek és a pszichológiai ellátó létesítmények rendelkezésére áll. A jelenleg rendelkezésre álló módszereket felül kell vizsgálni és frissíteni kell. A hiányzó módszereket idegen nyelvű módszerek megszerzésével és fordításával kell kiegészíteni. Az adattár az illetékes szakmai szervezet (Szlovák Pszichológusi Szövetség) irányítása alatt áll, és online elérhető digitális változatot tartalmaz.

A Covid19-válság hatásainak enyhítése érdekében a pandémia idején telefonon és online pszichológiai támogatást nyújtó, a mentális egészség előmozdítását célzó nemzeti vonalat kell működtetni.

A beruházás végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

Beruházás 7: Az intézményi pszichiátriai ellátás humanizálása

A beruházás célja az intézményi pszichiátriai létesítmények felújítása a kórházi ápolás feltételeinek javítása érdekében. Ezt a független szaniterhelyiségekkel rendelkező betegek számának csökkentésével kell elérni. A betegek összkapacitásának változatlannak kell maradnia. Egy másik intézkedés a tartási ágyak biztonságos szigetelőhelyiségekre történő cseréje.

244 beteg összkapacitását fel kell újítani. A beruházás végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Beruházás 8: A személyzet mentális egészséggel kapcsolatos képzése

E beruházás célja a korszerű oktatásban részt vevő szakemberek számának növelése, ami lehetővé teszi a nyújtott ellátás elérhetőségének és minőségének javítását. A célkitűzést a tanterveknek a modern gyakorlatok követelményeihez való igazításával és új típusú gondozás bevezetésével kell elérni. Meg kell szüntetni a külföldi képesítések elismerése előtt álló jogszabályi akadályokat, és valamennyi ágazat mentális egészségügyi szakemberei számára elérhetővé kell tenni az egészségügyi ágazat klinikai képzését. A mentális egészséggel kapcsolatos képzést az egészségügyi ágazatban dolgozók, valamint az egészségügyi ágazaton kívüli szakemberek számára kell biztosítani.

Összesen legalább 336 egészségügyi dolgozót kell átképezni a mentális egészséggel kapcsolatos különböző típusú programok keretében.

Ezen intézkedés végrehajtását 2025. június 30-ig be kell fejezni.

A.2.    A vissza nem térítendő pénzügyi támogatás nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

13. KOMPONENS: Hozzáférhető és magas színvonalú, hosszú távú szociális-egészségügyi ellátás

Szlovákia tartós ápolási-gondozási rendszere nem áll készen a népesség várható gyors elöregedésére. A 65 évesnél idősebb népesség arányát a jelenlegi 16%-ról 2040-ra 24%-ra kell növelni. A minőségi és megfizethető tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés nem elegendő a közösségi és az otthoni ápolási-gondozási szolgáltatások általános alulfinanszírozottsága, a széttagolt irányítás, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendszerszintű koordinációjának hiánya miatt. Nincs olyan átfogó, megfelelő stratégia, amely mind a szociális, mind az egészségügyi szempontokra kiterjedne. A fogyatékossággal élő személyek tartós ápolási-gondozási szükségleteinek értékelése szintén következetlen. A szociális ellátás felügyelete nem hatékony és különösen elégtelen az otthoni gondozás tekintetében. Emellett a finanszírozási rendszer széttagolt, és az otthoni és közösségi alapú szolgáltatások támogatásának hiánya miatt az intézményesített gondozást részesíti előnyben. Ezért hiányoznak a megfelelő hosszú távú és palliatív gondozási szolgáltatások, különösen az otthoni és a közösségi alapú gondozási létesítményekben.