EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.6.20.

COM(2023) 331 final

2021/0430(CNS)

Módosított javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról

{SWD(2023) 331 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

2020-ban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodott az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről, figyelembe véve a Next Generation EU-t 1 . E megállapodás értelmében „az uniós költségvetésből az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz visszafizetésére fordított kiadások nem eredményezhetik az MFF alapján a programokra fordított kiadások vagy a beruházási eszközök indokolatlan csökkentését. Kívánatos továbbá a tagállamok által befizetendő GNI-alapú saját források növekedésének visszafogása.” Ezért „az intézmények arra törekszenek, hogy elegendő új saját forrást vezessenek be a törlesztés miatt várható kiadások összegének fedezése céljából. A globális fedezet elvével összhangban ez azt jelentené, hogy egy adott saját forrást nem lehet egy bizonyos típusú kiadás fedezésére szánni vagy arra kijelölni.”

2021 decemberében a Bizottság három új bevételi forrást javasolt az uniós költségvetés számára 2  a kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS), az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmusból (CBAM), valamint a legnagyobb multinacionális vállalatok reziduális nyereségének azon részéből származó hozzájárulásokkal, amelyeket az OECD/G20-megállapodás 1. pillére keretében az uniós tagállamokhoz juttatnának vissza. Ez a sajátforrás-kosár összhangban volt a felülvizsgált ETS-irányelvre és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra vonatkozó, ugyanabban az évben korábban javasolt ágazati jogszabályjavaslattal.

Emellett a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2023 végéig további javaslatokat terjeszt elő az új saját forrásokra vonatkozóan, amelyek magukban foglalnak egy, a vállalati szektorhoz kapcsolódó hozzájárulást is. A csomag célja, hogy a finanszírozási költségek alakulásával kapcsolatos bizonytalanságok közepette elegendő bevételt generáljon a Next Generation EU keretében felvett hitelek visszafizetésére, összhangban az intézményközi megállapodással. A Bizottság ezért a vállalatok nyereségére vonatkozó statisztikákon alapuló új saját forrást javasol.

2.A MÓDOSÍTÓ JAVASLAT HÁTTERE

2.1.A kibocsátáskereskedelmi rendszeren alapuló saját forrás

Az ágazati jogszabályokról szóló megállapodás szükségessé teszi a saját forrásokra vonatkozó javaslat némi kiigazítását. Mivel a Szociális Klímaalap finanszírozása kezdetben külső címzett bevételekből történik 2026-tól, a Bizottság azt javasolja, hogy 2027-ről 2028-ra halasszák el az épületekre, a közúti közlekedésre és a további ágazatokra kiterjedő új kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó saját forrás bevezetését 3 . Ezenkívül a nemzeti szén-dioxid-adót alkalmazó tagállamok dönthetnek úgy, hogy az érintett kibocsátásokat mentesítik az új ETS hatálya alól. Az érintett tagállamoknak törölniük kell a vonatkozó kibocsátási egységeket. A Bizottság ezért azt javasolja, hogy ezt a lehetőséget foglalják bele az értékelési mechanizmusba, amely lehetővé teszi a nem árverésre bocsátott kibocsátási egységek értékelését.

Az „Irány az 55%!” javaslatok idején érvényes várakozásokkal ellentétben az ETS kibocsátási egységek piaci értéke az e javaslatokat követő hónapokban jelentősen nőtt. 2022-ben a kibocsátási egységek árverései ára átlagosan közel 80 EUR-t tett ki, ami jóval meghaladta a Bizottság által a hatásvizsgálatban használt 55 EUR árszintet. A Bizottság azt javasolja, hogy az ETS-bevételekre magasabb lehívási kulcsot alkalmazzanak. A javaslat értelmében az uniós kibocsátáskereskedelemből származó bevételek 30 %-a minden esetben az uniós költségvetésbe kerül. Egy ilyen lehívási arány mellett mind a tagállamok, mind az uniós költségvetés bevételei még mindig magasabbak lesznek a 2021-es várakozásokhoz képest, amikor az ETS módosítására irányuló javaslatot benyújtották.

2.2.Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmuson alapuló új saját forrás

A 2021. decemberi javaslat nagyrészt változatlan marad, kivéve a CBAM-rendelet közelmúltbeli hatálybalépését tükröző korlátozott kiigazításokat.

2.3.A vállalati nyereségen alapuló statisztikai saját forrás

Az OECD/G20-megállapodás 1. pillérének végrehajtása továbbra is alapvető prioritás az EU és tagállamai számára a társasági adózás területén. A 2021. októberi megállapodást követően jelentős előrelépés történt, és a Bizottság továbbra is elő fogja mozdítani a megbeszélések lezárásának elősegítésére irányuló erőfeszítéseket. A többoldalú egyezményt azonban még nem írták alá és nem ratifikálták, ami azt jelenti, hogy az még nem léphet hatályba.

A Bizottság munkaprogramjában bejelentetteknek megfelelően 4 a Bizottság javaslatot kíván tenni a Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keretre (BEFIT) 2023 harmadik negyedévében, amely javítani fogja az egységes piac működését. A mögöttes adóra építő javaslaton alapuló saját forrás esetleges létrehozásáig a Bizottság a számlák európai rendszere (ESA) keretében készített nemzeti számlák statisztikáin alapuló statisztikai saját forrást javasol. Ezt a saját forrást úgy határozzák meg, hogy 0,5 %-os lehívási kulcsot alkalmaznak a nemzeti számlákon a nem pénzügyi és pénzügyi vállalatok szektorában nyilvántartott bruttó működési eredmény összegére. Az ESA már most is a statisztikák harmonizált keretének minősül, és a vállalatok nyereségére vonatkozó statisztikai saját forrás segíteni fog az adatok összehasonlíthatóságának további javításában.

3.JOGALAP

3.1. A sajátforrás-határozat

3.2.Végrehajtási jogszabályok

2021/0430 (CNS)

Módosított javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 311. cikke harmadik bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel 5 létrehozott Next Generation EU ideiglenes helyreállítási eszközként a pénzügyi piacokról bevont, 2018-as árakon 750 milliárd EUR-t fog mozgósítani annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítsa a fenntartható és reziliens helyreállítást, megkönnyítse a gazdasági támogatás végrehajtását a Covid19-világjárvány okozta rendkívüli helyzetben, valamint előmozdítsa a zöld és a digitális átállást.

(2)Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében felmerülő kiadásokra fordított, felvett hitelek tőkeösszegét és annak kamatait az Unió általános költségvetéséből kell visszafizetni, beleértve a 2021 után bevezetett új saját forrásokból befolyt elegendő összeget is. A 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 6 keretében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elismerte az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz kontextusának fontosságát, valamint azt, hogy „[az] uniós költségvetésből az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz visszafizetésére fordított kiadások nem eredményezhetik az MFF alapján a programokra fordított kiadások vagy a beruházási eszközök összegének indokolatlan csökkentését”. Az intézményközi megállapodás ezenfelül kimondja, hogy „[k]ívánatos továbbá a tagállamok által befizetendő GNI-alapú saját források növekedésének visszafogása”.

(3)A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 7 létrehozott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer az Unió éghajlat-politikájának központi részét képezi. Mivel a kibocsátáskereskedelem szorosan kapcsolódik az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez, helyénvaló az érintett bevételek egy részét az uniós költségvetéshez rendelni. Az árverésekből származó bevételek 30 %-át az uniós költségvetésbe kell átcsoportosítani.

(4)A kibocsátáskereskedelmen alapuló saját források magukban foglalják a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban végrehajtott kibocsátásiegység-árverésekből származó bevételek egy részét. A 2003/87/EK irányelv és az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8 értelmében a tagállamok úgy is dönthetnek, hogy a 2003/87/EK irányelvben meghatározott teljes kibocsátásiegység-mennyiség egy részét vagy nem bocsátják árverésre, vagy átadják az említett irányelvvel létrehozott Modernizációs Alapnak, és ezzel összefüggésben bocsátják árverésre. A kibocsátáskereskedelmen alapuló saját források összegének kiszámításához ezeket a kibocsátási egységeket is figyelembe kell venni. Helyénvaló ugyanakkor kizárni a RePowerEU kibocsátási egységeit, a Modernizációs Alap kezdeti dotációjához kapcsolódó kibocsátási egységeket, valamint az Innovációs Alaphoz kapcsolódó kibocsátási egységeket. A Szociális Klímaalap céljaira 2025-ben árverésre bocsátandó 50 millió kibocsátási egység nem tartozik a kibocsátáskereskedelmi saját forrás hatálya alá.

(5)A kibocsátáskereskedelemből származó hozzájárulásokra gyakorolt túlzottan regresszív hatás elkerülése érdekében meg kell állapítani a jogosult tagállamok maximális hozzájárulását. A 2023 és 2027 közötti időszakban azon tagállamok jogosultak, amelyek vásárlóerő-egységben mért és a 2020. évi uniós adatok alapján számított egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az uniós átlag 90 %-át. A 2028–2030 közötti időszakra vonatkozóan a 2025. évi egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmet kell használni. A maximális hozzájárulást a tagállamok kibocsátáskereskedelmen alapuló összes saját forrásban való részarányának és az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részarányának összevetésével kell megállapítani. Minimális hozzájárulást kell előírni minden olyan tagállam számára, amelynek az ETS-alapú saját források teljes összegében való részaránya nem éri el az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részarányának 75 %-át.

(6)Az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiegészítése és az uniós éghajlat-politika hatékonyságának biztosítása érdekében létrehozza az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust. Mivel ez a mechanizmus szorosan kapcsolódik az Unió éghajlat-politikájához, indokolt, hogy a tanúsítványok értékesítéséből származó bevételek egy része saját forrásként az uniós költségvetés részét képezze.

(7)Az intézményközi megállapodással összhangban be kell vezetni a vállalati szektorhoz kapcsolódó pénzügyi hozzájárulást. A Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret (BEFIT) kezdeményezéshez kapcsolódó saját forrás esetleges létrehozásáig ideiglenesen meg kell állapítani egy olyan statisztikai mutatóval arányos saját forrást, amely a vállalati nyereség közelítéseként használható. Ezt a saját forrást az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 alkalmazásában a számlák 2010. évi európai rendszere (ESA 2010) keretében készített nemzeti számlák statisztikái alapján kell kiszámítani. Ezt a statisztikai rendszert a tagállamokban összehangolt módon alkalmazzák. Ezt a saját forrást ezért úgy kell kiszámítani, hogy a lehívási kulcsot meg kell szorozni az 549/2013/EU rendeletben meghatározott nem pénzügyi vállalati szektor és pénzügyi vállalati szektor (ESA S.11 és S.12) bruttó működési eredményének összegével 11 .

(87)2021 októberében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív kerete megállapodásra jutott arról, hogy a 10 %-os nyereségességi küszöböt meghaladó nagy multinacionális vállalatok a reziduális nyereségük 25 %-át juttassák vissza a részt vevő piaci joghatóságokhoz (a továbbiakban: az OECD/G20 inkluzív kerete megállapodásának 1. pillére). A saját forrást [az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló globális megállapodás végrehajtásáról szóló irányelv szerint] a multinacionális vállalatok reziduális nyereségének a tagállamokhoz visszajuttatott részére alkalmazott egységes lehívási kulcsnak kell biztosítania. 

(98)A jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti kibocsátásiegység-árverésekből és a vállalatok nyereségére vonatkozó statisztikákból származó hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket 2024. január 1-jétől2023. január 1-jétől kell alkalmazni. A 2003/87/EK irányelv módosítását követően aAz épületekre, a közúti közlekedésre és a további ágazatokra kiterjedő újmódosított kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti kibocsátásiegység-árverésekből származó hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket 2028. január 1-tőlaz említett módosítás átültetésére vonatkozó időszak utolsó napját követő első naptól kell alkalmazni. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusból származó hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket 2026. január 1-tőla rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni. [Az OECD/G20 inkluzív kerete megállapodásának 1. pillérében foglalt rendelkezések akkor lépnek hatályba, amikor az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló globális megállapodás végrehajtásáról szóló irányelv alkalmazandó lesz, és a többoldalú egyezmény hatályba lép,]

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításai

Az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)Az (1) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„e)  30 %-os egységes lehívási kulcs alkalmazása: 

1.a kibocsátási egységeknek a tagállamok által a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d., 10. és 30d. cikke szerinti árverés útján történő értékesítéséből származó bevételekre 12 1; 

2.a következők szorzataként számított összegre: azon kibocsátási egységek éves mennyisége, amelyekre az érintett tagállam a következő lehetőségek valamelyikét alkalmazza:

a)a 2003/87/EK irányelv 10c. cikkében említett átmeneti ingyenes kiosztás;

b)az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 2 6. cikkének (1) bekezdésében említett korlátozott törlés;

c)a 2003/87/EK irányelv 10d. cikkének (4) bekezdésében említett kibocsátási egységek felhasználása az említett irányelv 10d. cikkének (3) bekezdésében említett Modernizációs Alap számára történő árverésre;

a közös aukciós platformon a tagállamok által a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikke alapjánárverésre bocsátott kibocsátási egységek azon évi súlyozott átlagára, amelyben az említett kibocsátási egységeket árverésre bocsátották volna;

3.a 2003/87/EK irányelv 30e. cikkének (3) bekezdésével összhangban törölt kibocsátási egységek mennyiségének és a tagállamok által az említett irányelv 30d. cikke alapján a közös aukciós platformon árverésre bocsátott kibocsátási egységek azon évi súlyozott átlagárának szorzatára, amelyben az említett kibocsátási egységeket árverésre bocsátották volna.”

b)Az (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

„f) az (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus tanúsítványainak értékesítéséből származó bevételek 75 %-ával egyenlő egységes lehívási kulcs alkalmazása 143;”.

c)Az (1) bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„g) 15 %-os egységes lehívási kulcs alkalmazása a multinacionális vállalatok reziduális nyereségének [az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló globális megállapodás végrehajtásáról szóló irányelv] szerint a tagállamokhoz visszajuttatott részére 154.;”.

d)Az (1) bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

„h) 0,5 %-os egységes lehívási kulcs alkalmazása az egyes tagállamok nem pénzügyi vállalati szektora (S.11) és pénzügyi vállalati szektora (S.12) bruttó működési eredményének (B.2g) összegére, a számlák 549/2013/EU rendelettel létrehozott 2010. évi európai rendszerének (ESA 2010) meghatározásai szerint.”

ed)A cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)    Az (1) bekezdés e) pontjától eltérve, a 2030-as pénzügyi évig a következők alkalmazandók:

a)ha egy tagállamnak az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásából származó teljes bevételben való részaránya alacsonyabb, mint az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részarányának 75 %-a, akkor a tagállam a bruttó nemzeti jövedelemben való részaránya 75 %-ának és az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásából származó teljes bevételnek a szorzatával egyenlő összeget bocsátja rendelkezésre;

b)egy tagállamnak az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásából származó teljes bevételben való részaránya nem haladhatja meg a tagállamnak az Unió bruttó nemzeti jövedelmében való részaránya 150 %-át azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a 2023–2027 közötti időszakra vonatkozóan a 2020. évi adatok, a 2028–2030 közötti időszakra vonatkozóan pedig a 2025. évi adatok alapján számítva nem éri el a vásárlóerő-egységben mért uniós átlag 90 %-át.

16 Az a) és b) pontban említett bruttó nemzeti jövedelem az (EU) 2019/516 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett, piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem5.”

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

A Tanács főtitkára értesíti a tagállamokat erről a határozatról.

A tagállamok haladéktalanul értesítik a Tanács főtitkárát e határozatnak az alkotmányos követelményeiknek megfelelő jóváhagyásához szükséges eljárások befejezéséről.

Ez a határozat a második bekezdésben említett utolsó értesítés beérkezését követő első hónap első napján lép hatályba.

Az 1. cikk 1. pontjának a) alpontja a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikke szerinti bevételek tekintetében 2024. január 1-jétől2023. január 1-jétől, a 2003/87/EK irányelv 30d. cikke szerinti bevételek tekintetében pedig 2028. január 1-jétőla 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló (EU) [XXX] európai parlamenti és tanácsi irányelv 176 átültetésére vonatkozó időszak utolsó napját követő naptól alkalmazandó.

Az 1. cikk 1. pontjának b) alpontja 2026. január 1-tőlaz importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról szóló (EU) [XXX] rendelet alkalmazásának kezdőnapjától alkalmazandó.

Az 1. cikk 1. pontjának c) alpontját [az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló globális megállapodás végrehajtásáról szóló irányelv] alkalmazásának kezdőnapjától vagy – amennyiben ez későbbi – a többoldalú egyezmény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Az 1. cikk 1. pontjának d) alpontját 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433I., 2020.12.22., 28. o.). A saját forrásokkal kapcsolatban lásd még: a Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(2)    A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(4)    A Bizottság 2023. évi munkaprogramja. Egységében erős Unió. COM(2022)548.

(5)    A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23. o.).

(6)    Intézményközi megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433I., 2020.12.22., 28. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/956 rendelete az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról (HL L 130., 2023.5.16., 52. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(11)    A bruttó működési eredmény (ESA B.2g. egyenlegező tétel) egyenlő a szektor „bruttó hozzáadott értéke” (ESA B.1g. egyenlegező tétel) plusz „egyéb termelési támogatások” (ESA D.39 tétel) mínusz „munkavállalói jövedelem” (ESA D.1. tétel) és „egyéb termelési adók” (ESA D.29 tétel).

(12) 1    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(13) 2    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(14) 3    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/956 rendelete az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról (HL L 130., 2023.5.16., 52. o.).

(15) 4.    [Az OECD/G20 inkluzív kerete megállapodásának 1. pillérét hatálybaléptető (EU) XXX irányelv].

(16) 5    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/516 rendelete (2019. március 19.) a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról, valamint a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv és az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet (GNI-rendelet) hatályon kívül helyezéséről ( HL L 91., 2019.3.29., 19. o. ).

(17) 6    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX/XXXX irányelve (xxx).