EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0230
Recommendation for a COUNCIL DECISION authorising the opening of negotiations for digital trade disciplines with the Republic of Korea and with Singapore
Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA a digitális kereskedelmi szabályokkal kapcsolatban a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA a digitális kereskedelmi szabályokkal kapcsolatban a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
COM/2023/230 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.4.14.
COM(2023) 230 final
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
a digitális kereskedelmi szabályokkal kapcsolatban a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
{SWD(2023) 85 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A gazdaság digitalizációja megváltoztatja a nemzetközi kereskedelem nagyságrendjét, hatókörét és sebességét. Lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy világszerte több vevőt érjenek el, valamint árukat és szolgáltatásokat értékesítsenek számukra, és nagymértékben bővítsék a fogyasztók választási lehetőségeit. A vállalkozások számára lehetővé teszi továbbá, hogy új és innovatív digitális eszközöket használjanak a növekedés előtt álló akadályok leküzdésére. Ezek a lehetőségek különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára előnyösek, amelyek jobban integrálódhatnak a globális értékláncokba.
Az elektronikus úton lehetővé tett áru- és szolgáltatáskereskedelem (a továbbiakban: digitális kereskedelem 1 ) globális szinten egyre nagyobb jelentőséggel bír. A digitális kereskedelem magában foglalja azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a fizikai szállítását, amelyek megvásárlását digitálisan lehetővé teszik (például könyvek vásárlása internetes platformon keresztül), valamint az áruk és szolgáltatások digitális szállítását (például szoftverek, e-könyvek vagy adatáramlások), amelyek egyaránt magukban foglalják a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és a fogyasztók közötti ügyleteket. Becslések szerint 2019-ben az e-kereskedelem globális értéke elérte a 22 billió EUR-t; ez 2018-hoz képest 4 %-os növekedést jelent, ami a világ bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 30 %-át tette ki 2 .
A meglévő nemzetközi kereskedelmi szabályok nem mindig veszik figyelembe a digitális kereskedelem sajátos jellegét, ami bizonytalanságot teremt a vállalkozások számára azon szabályokkal kapcsolatban, amelyek hatással lesznek a harmadik országokban folytatott műveleteikre és beruházásaikra, valamint a fogyasztók számára azon szabályokkal kapcsolatban, amelyek az ügyleteikre lesznek alkalmazandók. Egyre több nemzeti szabály szabályozza a digitális gazdaságot, ami indokolatlan akadályokat gördíthet a digitális kereskedelem elé. A vállalkozások jogbiztonságának javítása és a digitális kereskedelem megkönnyítése érdekében az országok világszerte a digitális kereskedelemre vonatkozó szabályok megállapítására törekednek. 2019-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai többoldalú tárgyalásokat kezdtek az e-kereskedelemről 3 . Az elmúlt években egyre több regionális és kétoldalú megállapodás is létrejött a digitális kereskedelemről 4 . Míg az EU eddig nem kezdett a digitális kereskedelmi megállapodásokra irányuló kétoldalú ágazati tárgyalásokat, az Egyesült Királysággal, Chilével és Új-Zélanddal olyan szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött, amelyek átfogó szabályokat tartalmaznak a digitális kereskedelemre vonatkozóan 5 .
Az indiai-csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó 2021. szeptemberi uniós stratégiában a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, hogy hivatalos digitális partnerségeket kíván létrehozni az EU néhány kulcsfontosságú régióbeli partnerével, többek között Szingapúrral és a Koreai Köztársasággal. Az EU 2022. november 28-án digitális partnerséget indított a Koreai Köztársasággal, 2023. február 1-jén pedig Szingapúrral. Ezek a partnerségek fontos kereskedelmi vonatkozásokkal rendelkeznek, és kulcsfontosságú eredményként digitális kereskedelmi elveket is magukban foglalnak. Bár a digitális kereskedelmi elvek nem kötelező erejűek, jelentős politikai értékkel bírnak, mivel közös értelmezést tükröznek a legfontosabb digitális kereskedelmi kérdésekben. Az EU a digitális kereskedelmi elvekre vonatkozó megállapodást a Koreai Köztársasággal 2022. november 30-án, Szingapúrral pedig 2023. január 31-én írta alá. Az aláírt digitális kereskedelmi elvek azt mutatták, hogy mindkét ország nagymértékben közelít a digitális kereskedelemre vonatkozó uniós megközelítéshez.
Az EU és a Koreai Köztársaság, valamint Szingapúr közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat az EU és a Koreai Köztársaság között 2011-ben, illetve az EU és Szingapúr között 2019-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodások már liberalizálták és megerősítették 6 . Bár ezek olyan átfogó szabadkereskedelmi megállapodások, amelyek jelentős kötelezettségvállalásokat írnak elő a felek közötti áru- és szolgáltatáskereskedelemre vonatkozóan, nem írnak elő átfogó szabályokat a digitális kereskedelemre vonatkozóan, mivel az EU e tekintetben a szabadkereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások idején nem javasolt ilyen szabályokat a tárgyaló partnereinek. Az EU azóta további szabályokat dolgozott ki a digitális kereskedelemre vonatkozóan, amelyek a számos kereskedelmi partnerével – többek között az Egyesült Királysággal, Chilével és Új-Zélanddal – fennálló kétoldalú kapcsolataira vonatkoznak.
Az EU és a Koreai Köztársaság, valamint az EU és Szingapúr kulcsfontosságú partnereknek minősülnek az indiai-csendes-óceáni térségben. Ezenkívül az EU és a Koreai Köztársaság között 2010-ben létrejött, stratégiai partnerséget létrehozó keretmegállapodás alapot biztosít a megerősített gazdasági és politikai együttműködéshez 7 . Az EU és a Koreai Köztársaság, valamint az EU és Szingapúr között mély és dinamikus gazdasági kapcsolat áll fenn. Az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás és beruházásvédelmi megállapodás alapján Szingapúr az EU legnagyobb kereskedelmi és beruházási partnerévé vált Délkelet-Ázsiában. 2021-ben a világ tizenegyedik legnagyobb egy főre jutó bruttó hazai termékével (GDP) rendelkezett, a Világgazdasági Fórum 2020. évi globális versenyképességi jelentésében pedig az IKT alkalmazása és a digitális készségek tekintetében a hatodik helyen állt 8 . 2020-ban az EU és Szingapúr közötti éves áru- és szolgáltatáskereskedelem értéke meghaladta a 90 milliárd EUR-t. Szingapúr a világ egyik legnyitottabb és leginkább digitalizált gazdasága. Dél-Korea is az EU kulcsfontosságú partnere az indiai-csendes-óceáni térségben. Gazdasága az 1960-as évek óta gyors növekedést mutatott, és a GDP-jét tekintve 2021-ben a tizedik legnagyobb lett a világon. A Világgazdasági Fórum 2020. évi globális versenyképességi jelentésében az IKT alkalmazása tekintetében az első, a digitális készségek tekintetében pedig a tizedik helyen állt 9 . 2020-ban az EU és a Koreai Köztársaság közötti éves áru- és szolgáltatáskereskedelem értéke meghaladta a 120 milliárd EUR-t. A Szingapúrral és a Koreai Köztársasággal a digitális kereskedelmi szabályokról folytatott tárgyalások nagy lehetőségeket rejtenek magukban ahhoz, hogy új lehetőségeket teremtsenek az uniós vállalkozások és fogyasztók számára. Meg fogják könnyíteni az uniós vállalkozások működését ezekben az országokban, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, és meg fogják erősíteni az uniós fogyasztók online környezetbe vetett bizalmát.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A kezdeményezés az Európai Unióról szóló szerződésen (EUSZ) alapul, amely úgy rendelkezik, hogy az EU-nak „[elő kell mozdítania] valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén”.
Emellett az indiai-csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó, 2021. szeptemberi uniós stratégiára is épít, amely elismeri, hogy a térség a digitális gazdaság élvonalába tartozik, és digitális partnerségek létrehozását javasolja a Koreai Köztársasággal, Szingapúrral és Japánnal 10 .
A kezdeményezés összhangban van a kereskedelempolitika 2021. februári bizottsági felülvizsgálatával, amely bejelenti, hogy fokozni kívánja a kétoldalú szerepvállalást, és meg kívánja vizsgálni a lehetséges erőteljesebb együttműködési kereteket a kereskedelmet érintő digitális kérdésekben a hasonlóan gondolkodó partnerekkel folytatott együttműködés terén, valamint el kívánja mélyíteni a hasonló gondolkodású partnerekkel folytatott szabályozási párbeszédet 11 .
A kezdeményezés összhangban van azokkal a szabadkereskedelmi megállapodásokkal, amelyek már megerősítették és liberalizálták az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti, valamint az Európai Unió és Szingapúr közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek azonban nem írnak elő átfogó szabályokat a digitális kereskedelemre vonatkozóan.
A javaslat összhangban van a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral indult digitális partnerségekkel, valamint az EU-t és az említett országokat összekötő digitális kereskedelmi elvekkel, és azokra épül, ami azt mutatja, hogy az EU és ezen országok digitális kereskedelemre vonatkozó megközelítései nagymértékben közelítenek egymáshoz. A kezdeményezés nem korlátozza az EU és ezen országok között a digitális partnerségek keretében jelenleg vagy a jövőben folytatott együttműködést.
A kezdeményezés figyelembe veszi a WTO-tagok között az e-kereskedelemről folyó tárgyalások során eddig elért eredményeket.
Az EU a szabadkereskedelmi tárgyalások során rendszeresen ambiciózus szabályozási intézkedéseket terjeszt elő a digitális kereskedelemre vonatkozóan. A javasolt tárgyalási irányelvek ugyanazt a megközelítést követik, mint amelyet az EU a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásai során követ, többek között legutóbb az Egyesült Királysággal az EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás keretében, Chilével az EU–Chile közötti magas szintű keretmegállapodás keretében, Új-Zélanddal pedig az EU–Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás esetében.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A tárgyalási irányelvekben javasolt szabályok a digitális kereskedelem területére vonatkozó uniós belső piaci jogszabályokra épülnek, és teljes mértékben összhangban állnak azokkal. A javasolt tárgyalási irányelvek azt is megerősítik, hogy az EU által elfogadott szabályoknak vagy kötelezettségvállalásoknak összhangban kell lenniük az uniós jogi kerettel, és meg kell őrizniük az uniós digitális stratégia végrehajtásához szükséges szakpolitikai mozgásteret.
A javasolt tárgyalási irányelvek összhangban vannak az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által 2022. december 15-én aláírt, az európai digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozattal, amelyet az EU a nemzetközi kereskedelmi kapcsolataiban kíván népszerűsíteni 12 .
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az EUMSZ 218. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottság ajánlásokat nyújt be a Tanácsnak, amely a tárgyalások megkezdéséről határozatot fogad el, amelyben a Tanács kijelöli az Unió főtárgyalóját. Az EUMSZ 218. cikkének (4) bekezdése szerint a Tanács a főtárgyaló számára irányelveket határozhat meg, és egy különbizottságot jelölhet ki, amellyel a tárgyalások folytatása során egyeztetni kell.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó a kizárólagos uniós hatáskör alá tartozó területekre. A közös kereskedelempolitika az EUMSZ 3. cikke szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó terület.
•Arányosság
Ez a kezdeményezés nem lépi túl a szóban forgó szakpolitikai célkitűzések megvalósításához szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra irányuló bizottsági ajánlás összhangban van az EUMSZ 218. cikkének (3) bekezdésével, amely előírja, hogy a Bizottság ajánlásokat nyújt be a Tanácsnak, amely határozatot fogad el a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Az érdekelt feleknek a Koreai Köztársasággal és a Szingapúrral megvalósuló digitális kereskedelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásaira a digitális partnerségek és a digitális kereskedelmi alapelvek előkészítése és tárgyalása keretében került sor.
E kezdeményezésről nem volt szükség további nyilvános konzultációt folytatni, mivel a javasolt tárgyalások alapját képező elvek már szerepelnek a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral kötött, digitális kereskedelmi elvekre vonatkozó megállapodásban, és olyan szabályokat tartalmaznak, amelyeket az EU már belefoglalt az Egyesült Királysággal, Chilével és Új-Zélanddal kötött meglévő szabadkereskedelmi megállapodásaiba, valamint amelyeket a WTO-n belül az e-kereskedelemről szóló tárgyalások során is követ. A tárgyalások során esetlegesen felmerülő további érdemi elemek előzetesen nem ismertek.
A Bizottság rendszeresen konzultál az érdekelt felekkel, többek között a civil társadalmi párbeszéd keretében 13 .
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Tárgytalan.
•Hatásvizsgálat
Hatásvizsgálatra nem került sor, mivel a jelenlegi helyzethez képest különösen nehéz mérni a kezdeményezés gazdasági hatását, mivel a tervezett digitális kereskedelmi szabályok meg fogják könnyíteni a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral kötött szabadkereskedelmi megállapodások által már liberalizált és megerősített kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat. Az ilyen szabadkereskedelmi megállapodások már tartalmaznak átfogó rendelkezéseket mind az áruk, mind a szolgáltatások kereskedelmének piacra jutásáról, ezért a kezdeményezésnek elsősorban az lesz a hatása, hogy további jogbiztonságot nyújt a liberalizált ágazatokban a digitális kereskedelemben részt vevő gazdasági szereplőknek. Ezenkívül kevés választási lehetőség van az EU számára, mivel a tárgyalások tervezett szabályai nagyon hasonlóak az EU és az Egyesült Királyság, az EU és Chile, valamint az EU és Új-Zéland közötti szabadkereskedelmi megállapodásokban már szereplő szabályokhoz, továbbá azokhoz, amelyeket az EU a WTO keretében folytatott többoldalú digitális kereskedelmi tárgyalások során követ. A többi fél által esetlegesen tett további érdemi javaslatok nem azonosíthatók és nem értékelhetők előzetesen. A kezdeményezést egy szolgálati munkadokumentum kíséri, amely ismerteti a tárgyalások körülményeit, kiemelve a digitális kereskedelem növekvő jelentőségét és a világ országainak arra irányuló erőfeszítéseit, hogy nemzetközi szabályokat dolgozzanak ki ezen a területen. Bemutatja továbbá az Európai Unió, a Koreai Köztársaság és Szingapúr által a digitális kereskedelemre vonatkozóan elfogadott különböző megközelítéseket.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
A kezdeményezés teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartáját, és különösen a személyes adatok védelméről szóló 8. cikket.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A kezdeményezésnek nincs költségvetési vonzata.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A tárgyalások várhatóan 2024-ben zárulnak le.
•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)
Tárgytalan.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A rendelkezések célja, hogy ajánlja a Tanácsnak a tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozat elfogadását, amelyben a Tanács kijelöli az Unió főtárgyalóját. A Tanács a főtárgyaló számára irányelveket határozhat meg.
Ajánlás
A TANÁCS HATÁROZATA
a digitális kereskedelmi szabályokkal kapcsolatban a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 218. cikke (3) és (4) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
mivel:
(1)Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság, valamint az Európai Unió és Szingapúr között mély és dinamikus gazdasági kapcsolat áll fenn. A Koreai Köztársaság és Szingapúr az Európai Unió szoros stratégiai partnerei az indiai-csendes-óceáni térségben, és jelentős kereskedelmi partnerek az Európai Unió számára Ázsiában. Az Európai Uniónak a Koreai Köztársasággal 2011 óta, Szingapúrral pedig 2019 óta van szabadkereskedelmi megállapodása. Ezek a szabadkereskedelmi megállapodások jelentős kötelezettségvállalásokat írnak elő a felek közötti áru- és szolgáltatáskereskedelemre vonatkozóan, de nem tartalmaznak átfogó szabályokat a digitális kereskedelemmel kapcsolatban.
(2)Az indiai-csendes-óceáni térségre vonatkozó, 2021. szeptemberi európai uniós stratégiával összhangban az Európai Unió szorosabb együttműködésre törekedett a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral a digitális kereskedelem terén. Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság 2022. november 28-án digitális partnerséget kötött, és ezzel összefüggésben 2022. november 30-án nem kötelező erejű digitális kereskedelmi elvekről állapodott meg. Az Európai Unió és Szingapúr 2023. február 1-jén digitális partnerséget kötött, és 2023. január 31-én nem kötelező erejű digitális kereskedelmi elvekről állapodott meg.
(3)A Koreai Köztársasággal és a Szingapúrral közösen elfogadott digitális kereskedelmi elvek nagymértékben közelítenek az Európai Unió digitális kereskedelemre vonatkozó megközelítéséhez.
(4)Az Európai Unió a harmadik országokkal folytatott számos kétoldalú szabadkereskedelmi tárgyalás során digitális kereskedelmi szabályokról állapodott meg. Az Európai Unió számos olyan tárgyalásban is részt vesz, amelyek keretében a digitális kereskedelemre vonatkozó szabályokat dolgoznak ki, valamint részt vesz a WTO-n belül az elektronikus kereskedelemről folyó tárgyalásokban is. Ezért helyénvaló felhatalmazni a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen olyan kötelező erejű digitális kereskedelmi szabályokról, amelyek e megállapodásokkal összhangban állnak, és ugyanazt a célt szolgálják, mint amelyet az Európai Unió a folyamatban lévő tárgyalások során elérni kíván,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral a digitális kereskedelmi szabályokról.
2. cikk
A digitális kereskedelmi szabályokkal kapcsolatban a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral folytatandó tárgyalásokat illetően a Bizottságnak címzett tárgyalási irányelveket a határozat függeléke tartalmazza.
3. cikk
A tárgyalásokat a(z) [a különbizottság neve a Tanács által beszúrandó]-val/-vel konzultálva kell lefolytatni.
4. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.4.14.
COM(2023) 230 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
A Tanács határozata
a digitális kereskedelmi szabályokkal kapcsolatban a Koreai Köztársasággal és Szingapúrral folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról
{SWD(2023) 85 final}
FÜGGELÉK
IRÁNYELVEK A DIGITÁLIS KERESKEDELMI SZABÁLYOKKAL KAPCSOLATBAN A KOREAI KÖZTÁRSASÁGGAL ÉS SZINGAPÚRRAL FOLYTATANDÓ TÁRGYALÁSOKHOZ
1.A RENDELKEZÉSEK JELLEGE ÉS HATÁLYA
(1)A tárgyalások célja, hogy szabályokat állapítsanak meg a Koreai Köztársaság és az EU közötti, valamint a Szingapúr és az EU közötti, elektronikus úton lehetővé tett áru- és szolgáltatáskereskedelemre (a továbbiakban: digitális kereskedelem) vonatkozóan. E szabályok az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti, valamint az Európai Unió és Szingapúr közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat hivatottak elősegíteni. Ezeket a kapcsolatokat az EU és a két ország között létrejött szabadkereskedelmi megállapodások már megerősítették és liberalizálták. A szabályoknak összhangban kell lenniük az ezekben a szabadkereskedelmi megállapodásokban meghatározott szabályokkal, és arra kell épülniük, hogy az EU és a Koreai Köztársaság között 2022 novemberében, illetve az EU és Szingapúr között 2023 januárjában aláírt digitális kereskedelmi elvekben tükröződő digitális kereskedelmi kérdések nagymértékben közelítenek egymáshoz. Ezek az elvek az EU által a két országgal kötött digitális partnerségek kulcsfontosságú eredményei.
(2)A tárgyalások célja a kétoldalú digitális kereskedelem fokozása, a vállalkozások – köztük a mikro-, kis- és középvállalkozások – működésének megkönnyítése, különösen azáltal, hogy megerősítik a fogyasztók online környezetbe vetett bizalmát, valamint új lehetőségeket teremtenek az inkluzív növekedés és fejlődés előmozdítására.
(3)A tárgyalások célja továbbá a nyitott digitális piacok támogatása, amelyek versenyképesek, átláthatók, tisztességesek és a nemzetközi kereskedelem és beruházások előtt álló indokolatlan akadályoktól mentesek.
(4)A szabályoknak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) meglévő szabályaira és kötelezettségeire kell épülniük. Figyelembe kell venniük a közelmúltban folytatott és a folyamatban lévő két- és többoldalú kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat, és – amennyiben lehetséges és releváns – ezekre kell építeniük.
(5)A tárgyalások során az Unió elő fogja mozdítani a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által 2022. december 15-én kihirdetett európai nyilatkozatban meghatározott jogokat és elveket.
2.A SZABÁLYOK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK JAVASOLT TARTALMA
(1)A tárgyalások során a digitális kereskedelem vonatkozásairól szóló szabályokat kell kidolgozni. Ezeknek arra kell irányulniuk, hogy javítsák a digitális kereskedelem feltételeit az Európai Unión belüli vállalkozások és fogyasztók számára, továbbá hogy növeljék a mikro-, kis- és középvállalkozások részvételét a globális értékláncokban.
(2)A tárgyalásokat nyitott módon kell lefolytatni. Ezért kiterjedhetnek a digitális kereskedelem bármely olyan vonatkozására, amelyről a tárgyalásokban részt vevő felek megállapodnak.
(3)A digitális kereskedelem területeken átívelő jellegének elismerése mellett a tárgyalások a következőkre terjedhetnek ki:
a)az elektronikus tranzakciók megkönnyítése (pl. elektronikus aláírások, elektronikus azonosítás);
b)az elektronikus továbbításokra és a továbbított tartalomra vonatkozó vámok;
c)fogyasztói bizalom (pl. online fogyasztóvédelem, kéretlen elektronikus üzenetek);
d)határokon átnyúló megbízható adatáramlások, adatlokalizálási követelmények és a személyes adatok védelme;
e)a vállalkozások bizalma (pl. a számítógépes forráskód védelme, kényszerített technológiatranszfer);
f)az elektronikus kereskedelemhez való jobb hozzáférés (pl. internet-hozzáférés, online tartalom és kormányzati adatok vagy az online közvetítők felelőssége és azokhoz való hozzáférés);
g)az elektronikus kereskedelem szempontjából releváns, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló intézkedések (pl. papírmentes kereskedelem, e-számlázás), megfelelően figyelembe véve a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-egyezményt;
h)a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, így az üzleti titkok elektronikus kereskedelmi vonatkozásai;
i)átláthatóság; valamint
j)együttműködés (pl. a tárgyalásokon részt vevő felek, fogyasztóvédelmi hatóságok között).
(4)Az Európai Unió által elfogadott szabályoknak vagy kötelezettségvállalásoknak összhangban kell lenniük az uniós jogi kerettel, és meg kell őrizniük az uniós adat- és digitális politika végrehajtásához és fejlesztéséhez szükséges szabályozási autonómiát.
(5)Mindenekelőtt az Európai Unió nem fogad el olyan szabályokat vagy kötelezettségvállalásokat, amelyek érinthetik a kiberbiztonsági jogi keretét, vagyis a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Európai Unióban egységesen magas szintjét.
(6)A kereskedelem egyre terjedő digitalizációjával és a nemzetközi adatáramlásoknak a határokon átnyúló kereskedelem és beruházások terén betöltött fontos szerepével összefüggésben az e tárgyalások során alkalmazott európai uniós megközelítésnek ebben a tekintetben összhangban kell lennie a megkötött két- és többoldalú kereskedelmi és beruházási megállapodásokban, illetve adott esetben az ilyen megállapodásokra irányuló, közelmúltban folytatott és a folyamatban lévő tárgyalások során követett megközelítéssel. Mindenekelőtt, a tárgyalásoknak határokon átívelő adatáramlásra vonatkozó, az indokolatlan adatlokalizációs előírásokat kezelő szabályokat kell eredményezniük, de nem tehetik a tárgyalás tárgyává a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat és azokat nem érinthetik, továbbá összhangban kell lenniük – különösen a személyes és a nem személyes adatok védelmére vonatkozó – uniós jogi kerettel.
(7)Az Európai Uniónak és tagállamainak fenn kell tartaniuk azt a lehetőséget, hogy kulturális és audiovizuális politikákat határozzanak meg és hajtsanak végre kulturális sokszínűségük megőrzése érdekében. Az Európai Unió nem fogad el audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat vagy kötelezettségvállalásokat. Az Európai Unió nem vállal kötelezettséget az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokra vagy végzett tevékenységekre vonatkozóan.
(8)Továbbá az Európai Unió nem fogad el olyan szabályokat vagy kötelezettségvállalásokat, amelyek érinthetik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogi keretét.
(9)A szabályok és kötelezettségvállalások nem akadályozhatják az Európai Uniót, annak tagállamait, valamint nemzeti, regionális és helyi hatóságait abban, hogy a gazdasági tevékenységet közérdekből szabályozzák olyan legitim közpolitikai célok érdekében, mint például a közegészség védelme és előmozdítása, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezetvédelem, a közerkölcsök, a szociális védelem és a fogyasztóvédelem, az Unió pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása, a magánélet és a személyes adatok védelme, továbbá a kulturális sokszínűség védelme és előmozdítása. Az Európai Unión belül meg kell őrizni a közszolgáltatások magas minőségét, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel és különösen az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. sz. jegyzőkönyvvel, valamint figyelembe kell venni az Európai Unió e területen tett – így a GATS szerinti – fenntartásait.
