EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52023PC0178

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közutakon közlekedő nem közúti mozgó gépek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, valamint az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról

COM/2023/178 final

Brüsszel, 2023.3.30.

COM(2023) 178 final

2023/0090(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közutakon közlekedő nem közúti mozgó gépek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, valamint az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2023) 145 final} - {SWD(2023) 64 final} - {SWD(2023) 65 final} - {SWD(2023) 66 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

E javaslat célja, hogy pótolja a nem közúti mozgó gépekre vonatkozó uniós jogszabályok hiányosságait. A nem közúti mozgó gépek a saját meghajtásukra szolgáló eszközzel felszerelt gépek széles kategóriáját jelentik. Ezeket a gépeket rendszeresen használják bizonyos ágazatokban vagy meghatározott célokra, például építőipari, mezőgazdasági, kerti, kommunális vagy anyagmozgató berendezésként. A nem közúti mozgó gépek számos műszaki vonatkozását uniós szinten harmonizálták (pl. a gépek biztonsága, elektromágneses összeférhetőség, zajkibocsátás a gép munkája során, kipufogógáz-kibocsátás stb.). Ezenkívül e gépek közül többnek alkalmanként részt kell vennie a közúti közlekedésben, többnyire az egyik munkavégzési helyről a másikra való átjutás érdekében, ezért az Unióban úgy hozzák forgalomba őket, hogy e célra is alkalmasak legyenek. A kizárólag a mozgó gépek közutakon történő közlekedésére vonatkozó – például biztonsági – követelmények meghatározása azonban továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az a tény, hogy jelenleg eltérő nemzeti szabályozási rendszerek léteznek, többletköltségeket és adminisztratív terheket ró a nem közúti mozgó gépek ágazatára. Az Európai Bizottság által 2019-ben készített költség-haszon elemzés rámutatott arra, hogy az uniós szintű egységes követelmények meghatározása segítheti az ágazatot abban, hogy 18–22 %-ot takarítson meg a megfelelési költségeken. 10 év alatt ez a javaslat várhatóan 846 millió EUR megtakarítást eredményezhet valamennyi érdekelt fél számára. Mivel az igazgatási költségek a becslések szerint a teljes összeg 4 %-át teszik ki, a teljes adminisztratív megtakarítás évi 3,38 millió EUR-nak felel meg. A gyártók számára többletköltségeket okoz az, hogy e gépek tervezése, tesztelése és gyártása során meg kell felelni a közúti közlekedésre vonatkozó különböző nemzeti követelményeknek. A harmonizáció hiánya késlelteti az új termékek bevezetését az EU-ban, és akadályozza a piacra lépést (különösen a kis- és középvállalkozások [kkv-k] számára). Emellett akadályozza a mozgó gépek EU-n belüli forgalmát is. A jelenlegi javaslat célja, hogy a nem közúti mozgó gépekre vonatkozó harmonizált szabályok meghatározásával kezelje ezt a helyzetet az egységes piac megerősítése és egyúttal a közúti közlekedésbiztonság magas szintjének biztosítása érdekében.

A javaslatnak a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel való összhangja

A nem közúti mozgó gépek különböző aspektusait már évek óta uniós szinten harmonizálták, például a gépek tervezésével és gyártásával kapcsolatos alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket (2006/42/EK irányelv) 1 , a nem közúti mozgó gépek szennyezőanyag-kibocsátását ((EU) 2016/1628 rendelet) 2 , a bizonyos géptípusok zajkibocsátását (2000/14/EK irányelv) 3 és az e gépek által keltett elektromágneses zavarokat (2014/30/EK irányelv) 4 .

A gépekről szóló 2006/42/EK irányelv a nem közúti mozgó gépek egységes piacon belüli szabad mozgásának fő szabályozási alapja. Előírja, hogy az egységes piacon forgalomba hozott ilyen mozgó gépeknek meg kell felelniük az irányelv I. mellékletében meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek. Ezek a követelmények a mozgó gépek terepjáró közlekedési funkciójának olyan szempontjaira terjednek ki, mint a lassítás, a megállás, a fékezés, az ülőhelyek, a biztonsági övek stb. A gépekről szóló irányelvben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények azonban csak a munkahelyi biztonságra vonatkoznak (azaz amikor a gép működik), de nem terjednek ki e gépek közutakon történő közlekedésével kapcsolatos biztonsági szempontokra 5 .

A járművek műszaki biztonságának számos szempontját, többek között a közúti közlekedésre vonatkozó követelményeket uniós szinten harmonizálják olyan jármű-típusjóváhagyási jogszabályok, mint a gépjárművek és pótkocsijaik jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló (EU) 2018/858 rendelet vagy a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 167/2013/EU rendelet. Ezek a jogalkotási aktusok azonban nem terjednek ki az önjáró nem közúti mozgó gépekre.

A javaslat a lehető legnagyobb mértékben követi a gépjárművekre ((EU) 2018/858 rendelet) 6 és a mezőgazdasági és erdészeti járművekre (167/2013/EU rendelet) 7 , vonatkozó EU-típusjóváhagyási keretrendszer megközelítését és szerkezetét a járművekre vonatkozó hatályos jogszabályokkal való maximális összhang érdekében. A műszaki követelmények és az adminisztratív rendelkezések tekintetében a javaslat szorosan a 167/2013/EU rendeleten alapul. Másrészt a piacfelügyeletet illetően a javaslat az (EU) 2018/858 rendeletben foglalthoz hasonló rendelkezéseket követ, amelyek szintén az új jogszabályi kereten 8 alapulnak. Hasonlóképpen bevezeti a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumot, hogy segítse a nemzeti hatóságokat e rendelet követelményeinek az egész Unióban egységes módon történő alkalmazásában és érvényesítésében. Ez egyenlő versenyfeltételeket biztosít, és elkerüli, hogy az Unióban eltérő gyakorlatokat alkalmazzanak.

A javaslat nem érinti a nem közúti mozgó gépekre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályok alkalmazhatóságát, és kiegészíti többek között az alábbiakra vonatkozó uniós jogszabályokat:

a)a gépek tervezésére és gyártására vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények, mint például a 2006/42/EK irányelv;

b)a nem közúti gépek szennyezőanyag-kibocsátása, például az (EU) 2016/1628 rendelet;

c)zajkibocsátás, például a 2000/14/EK irányelv;

d)elektromágneses összeférhetőség, például a 2014/30/EU irányelv vagy a 2014/53/EU irányelv.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a kezdeményezés összhangban áll az uniós harmonizációs jogszabályok meglévő jogszabályi kereteivel, különösen a járművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó kerettel, valamint a fent említett új jogszabályi kerettel, és kiegészíti azokat.

Elősegíti továbbá az egységes piacra vonatkozó jogszabályokkal és az uniós iparstratégiával kapcsolatos uniós stratégiák végrehajtását. Egyszerűsíteni fogja a nem közúti mozgó gépek gyártóira vonatkozó szabályozási követelményeket, összhangban a Közösségi vívmányok naprakésszé tétele és egyszerűsítése című bizottsági közleménnyel 9 , amely a gépjárművek típusjóváhagyási rendszerét a közösségi jogszabályok egyszerűsítésének kiemelt területeként határozta meg. Ez a kezdeményezés valóban a közúti közlekedésben részt vevő járművek utolsó kategóriáinak egyikével foglalkozik. A kezdeményezés részét képezi az uniós ipar zöld és digitális átállásának felgyorsítására irányuló erőfeszítéseknek is, amint azt a 2021. májusi aktualizált iparstratégia is ösztönzi 10 .

Végezetül a javaslat hozzájárul a közutak biztonságosabbá tételére irányuló uniós célkitűzés eléréséhez, amint azt különösen az EU Road Safety Policy Framework 2021-2030 - Next steps towards “Vision Zero” („A 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keret – Következő lépések a zéró-elképzelés felé”) című bizottsági szolgálati munkadokumentum 11 vázolja. A Bizottság 2018 májusában az „Európa mozgásban” csomag részeként elfogadta ezt a bizottsági szolgálati munkadokumentumot. A munkadokumentum meghatározza, hogy az uniós közúti közlekedésbiztonsági politika hogyan ültethető át a gyakorlatba.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke.

Szubszidiaritás

A javaslat harmonizált szabályozási keretet hoz létre a nem közúti mozgó gépekre vonatkozóan azzal a céllal, hogy az egy átmeneti időszakot követően felváltsa a tagállamokban jelenleg létező különböző szabályozási rendszereket. Célja, hogy a közúti közlekedésbiztonság magas szintjének biztosítása mellett javítsa az egységes piac működését. A tagállamok eltérő szabályozási rendszerei eltéréseket teremtettek az egységes piacon, gazdasági és adminisztratív terhet jelentenek, és akadályozzák a nem közúti mozgó gépek szabad mozgását. A nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésére vonatkozó biztonsági szabályok harmonizálása és szabad mozgásuk biztosítása e szempontok tekintetében csak uniós szinten valósítható meg.

Uniós fellépés nélkül az egységes piac továbbra is széttagolt marad, ami a mozgó gépekre vonatkozóan egyre eltérőbb közúti közlekedési követelményekhez vezet az EU-ban.

A mozgó gépekre vonatkozó EU-típusjóváhagyási keretrendszer és a megfelelő piacfelügyeleti keret létrehozása az egyetlen módja annak, hogy méltányosabb és mélyebb egységes piac jöjjön létre az ágazat számára. Ezeket az eredményeket a nemzeti jogszabályok nem tudnák hasonló mértékben elérni. A különböző nemzeti szintű megközelítések valójában akadályozzák az egyik tagállamban található és más tagállamokba exportálni kívánó gyártók piacra lépését. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a gyártóknak az egyes tagállamok egyedi nemzeti követelményeihez kell igazítaniuk termékeiket, és viselniük kell a kapcsolódó szabályozási költségeket.

Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mert az egységes piac zavartalan működésének biztosítására irányuló célkitűzések teljesítéséhez szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozást nem tartalmaz, ugyanakkor nagy fokú közúti közlekedésbiztonságot garantál.

A javaslat néhány kiigazítással követi a gépjárművekre, valamint a mezőgazdasági és erdészeti járművekre vonatkozó, fent említett, jól bevált típusjóváhagyási keretrendszer logikáját. Ez a referenciakeret megfelelőnek bizonyult arra, hogy ösztönözze e járművek egységes piacát. A javaslat és a gépjárművekre vonatkozó EU-típusjóváhagyási keretrendszer közötti nagy fokú hasonlóság fenntartása csökkenteni fogja a jogi aktus végrehajtásával járó adminisztratív terheket. Amennyiben lehetséges és kellően indokolt volt, a keretrendszert egyszerűsítették annak figyelembevétele érdekében, hogy a gépekről szóló irányelv I. mellékletében meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények már e gépek számos biztonsági szempontját szabályozzák.

A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelet alkalmazása megfelelőnek és szükségesnek tekinthető, mivel biztosítékot nyújt az e jogi aktusban meghatározott eljárások és követelmények közvetlen és harmonizált alkalmazására. Az átültetési követelményeket tartalmazó irányelv azzal a veszéllyel jár, hogy jelentős erőforrásokat igényel a nemzeti közigazgatási szervektől anélkül, hogy hozzáadott értéket teremtene a közúti közlekedésbiztonság szempontjából. A harmonizáció műszaki és részletes jellege, valamint a műszaki fejlődéshez való gyakori hozzáigazítás korlátozza a nemzeti közigazgatások azon gyakorlati lehetőségeit, hogy eltérjenek e javaslat rendelkezéseitől.

A javaslat továbbra is a gépjárművek EU-típusjóváhagyási keretrendszerében már bevezetett kétszintű megközelítésre épül. E megközelítés értelmében a jogi szabályozás három lépésben alakítandó ki:

·az alapvető rendelkezéseket és az alkalmazási kört az EUMSZ 114. cikke alapján rendes jogalkotási eljárással az Európai Parlament és a Tanács határozza meg egy rendeletben;

·az alapvető rendelkezéseken alapuló részletes műszaki specifikációkat a Bizottság által az EUMSZ 290. cikkével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban határozzák meg; valamint

·az igazgatási rendelkezéseket, például az adatközlő lap és a típusbizonyítványok, a megfelelőségi nyilatkozat stb. mintáit meghatározó végrehajtási jogi aktusokat pedig a Bizottság az EUMSZ 291. cikkével összhangban fogadja el.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Ezzel a javaslattal kapcsolatban számos konzultációra került sor az idők során, az alábbiak szerint:

2016-ban 35 érdekelt fél körében végzett felmérésekre került sor, ami bementi adatként szolgált a nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésére vonatkozó követelmények uniós harmonizációjáról készített tanulmányhoz 12 ;

2017-ben visszajelzés érkezett a bevezető hatásvizsgálatról 13 , valamint egy munkaértekezletre került sor, amelynek célja az volt, hogy összegyűjtse a nemzeti hatóságok (közlekedési minisztériumok) véleményét a lehetséges előremutató szakpolitikai alternatívákról;

2018-ban egy 2. munkaértekezletre került sor az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva részletesebb megvitatása és a műszaki követelményekről szóló vita kezdeményezése céljából 14 ;

2019-ben 90 érdekelt fél bevonásával felmérésekre került sor egy költség-haszon elemzéshez 15 , 2019 májusa és szeptembere között uniós felmérés keretében 23 uniós nyelven célzott konzultációra került sor a tagállamok számára 16 , valamint 2019 decemberében munkaértekezletet tartottak a tagállami hatóságoknak, a műszaki szolgálatoknak, a bejelentett szervezeteknek és az egész Európára kiterjedő érdekelt szervezeteknek, hogy megosszák a költség-haszon elemzés és a célzott konzultáció eredményeit, és további megbeszéléseket folytassanak a szakpolitikai alternatívákról, az alkalmazási körről és a műszaki követelményekről 17 ;

2020-ban uniós felmérés keretében 23 uniós nyelven nyilvános konzultációra került sor, amely 2020 novembere és 2021 februárja között 12 héten keresztül volt elérhető 18 ;

2021-ben egy munkaértekezletre került sor az összes fő érdekelt fél részvételével, amelynek célja a nyilvános konzultációs folyamat főbb megállapításainak megosztása és el a szakpolitikai alternatívák, a hatály és a technikai követelmények terén való előrelépés volt 19 ;

2022-ben: egy munkaértekezletre került sor az összes fő érdekelt fél részvételével, amelynek célja a nem közúti mozgó gépek közúti jóváhagyására vonatkozó, kidolgozás alatt álló jogalkotási javaslat főbb jellemzőire vonatkozó visszajelzések megosztása és gyűjtése volt 20 .

Emellett több kétoldalú találkozóra is sor került az érdekelt felekkel, hogy mélyrehatóbban elemezzék a dosszié egyes vonatkozásait.

Az érdekelt felek szakpolitikai alternatívákkal kapcsolatos véleményeinek összehasonlítását (a vélemények többsége) az alábbiakban foglaljuk össze:

Szakpolitikai alternatíva

A tagállamok közúti engedélyező hatóságai

Gyártók és forgalmazók

Autókölcsönző vállalatok és végfelhasználók

Műszaki szolgálatok

0. szakpolitikai alternatíva: Alapforgatókönyv

1a. szakpolitikai alternatíva: Típusjóváhagyás

Előnyben részesített

1b. szakpolitikai alternatíva: Egyszerűsített típusjóváhagyás

Előnyben részesített

Előnyben részesített

Előnyben részesített

2. szakpolitikai alternatíva: CE-jelölés

Irányelv

Rendelet

Előnyben részesített

Előnyben részesített

Előnyben részesített

Előnyben részesített

Kötelező

Az előnyben részesített lehetőség először választható, a későbbiekben pedig kötelező

Előnyben részesített

Választható

Előnyben részesített

Előnyben részesített

Az alkalmazási körbe tartozó önjáró és vontatott gépek

Előnyben részesített

Csak az alkalmazási körbe tartozó önjáró gépek

Előnyben részesített

Előnyben részesített

A legnagyobb tervezési sebesség tekintetében nincs korlát

Előnyben részesített

A legnagyobb tervezési sebesség: 40 km/h

Előnyben részesített

Előnyben részesített

Hatásvizsgálat

E javaslatot hatásvizsgálat kíséri. A kapcsolódó információk az alábbi honlapon találhatók: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/1198-Road-circulation-requirements-for-mobile-machinery_hu .

A figyelembe vett szakpolitikai alternatívákat az alábbiakban mutatjuk be.

   0. alternatíva – alapforgatókönyv. Nincs intézkedés.

   1. alternatíva – a teljes mozgó munkagép tagállami hatóságok általi uniós jóváhagyása (régi megközelítés). Ez a szakpolitikai alternatíva a járművekre vonatkozó uniós jogszabályok elveit követi, ahol az általános követelményeknek való megfelelést szolgáló műszaki előírások beépülnek a jogszabályba.

– 1.a – típusjóváhagyás. A legtöbb alkotóelem, rendszer és önálló műszaki egység esetében a közúti jóváhagyás harmadik fél bevonásával történne.

– 1.b – egyszerűsített típusjóváhagyás. A közúti közlekedésbiztonság szempontjából kritikusabb alkotóelemek, rendszerek és önálló műszaki egységek esetében a megfelelőségértékelés harmadik fél (független felhatalmazott szervezet) bevonásával történne. A közúti közlekedésbiztonság szempontjából kevésbé kritikus alkotóelemek, rendszerek és önálló műszaki egységek esetében a megfelelőségértékelés a gyártó által kiállított jelentéseken vagy öntanúsításon alapulna.

   2. alternatíva – a teljes mozgó munkagépre a gyártó által adott CE-jelölés (új megközelítés). Ez a szakpolitikai alternatíva a mozgó gépek nem közúti használatára vonatkozó új uniós jogszabályok (pl. a gépekről szóló irányelv) elveit követi, ahol csak az alapvető biztonsági követelmények szerepelnek a jogszabályokban, részletes műszaki előírások nem.

Elvben minden alternatíva megvalósítható irányelv vagy rendelet kibocsátásával.

A jogszabály következő aspektusait is értékelték: i. a jogszabály kötelezővé tétele (a jelenlegi 27 nemzeti szabály helyett) vagy választhatóvá tétele (a jelenlegi 27 nemzeti szabály alternatívájaként); ii. a vontatott berendezések bevonása (vagy be nem vonása) a jogszabály alkalmazási körébe; és iii. az alkalmazási kör azon nem közúti mozgó gépekre való korlátozása (vagy nem), amelyek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg a 40 km/h-t.

Az előnyben részesített szakpolitikai alternatíva az 1.b (egyszerűsített típusjóváhagyás), kötelező (átmeneti időszak után), amely csak az olyan önjáró (nem vontatott) gépekre terjed ki, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 40 km/h, rendelet formájában.

Az Unióban a közúti közlekedésbiztonság széles körben elfogadott és megbízható kerete a műszaki előírásokat jogszabály formájában meghatározó típusjóváhagyási rendszer. Egyszerűsíteni kell, hogy arányos legyen, és figyelembe vegye a nem közúti mozgó gépek jellemzőit (alacsony közúthasználati gyakoriság). A kötelező szakpolitika megfelelőbbnek tűnik egy átmeneti időszakot követően, amelynek során a gyártók választhatnak, hogy az EU-típusjóváhagyást alkalmazzák (és élvezik a szabad mozgás előnyeit), vagy a nemzeti jogszabályokat alkalmazzák (ezek csak az adott országra érvényesek).

A szabályok csak az önjáró gépekre vonatkoznának, mivel a vontatott berendezések túlnyomó többsége már más járműkategóriákban is jóváhagyható. A rendelet hatálya alá tartozó gépek legnagyobb tervezési sebessége 40 km/h lenne. E géptípus esetében nem szükséges és nem is megfelelő a nagyobb sebesség. A gyorsabb járművek gyártói elvben választhatják a más járműkategóriákra jelenleg rendelkezésre álló típusjóváhagyási eljárásokat.

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó nem közúti mozgó gépek többségének zajkibocsátása már a 2000/14/EK irányelv 21 alkalmazási körébe tartozik, valamint hogy a nem közúti mozgó gépek az EU közútjain közlekedő járművek nagyon kis részét teszik ki, és hogy az alkalmazási körbe tartozó legnagyobb tervezési sebesség 40 km/h-ra fog korlátozódni, nem tűnik szükségesnek a már meglévők mellett egyedi zajkibocsátási követelmények előírása.

Végül, mivel a műszaki követelmények igen részletesek lesznek, és gyakorlatilag nem hagynak teret a tagállamok mérlegelési jogkörének az átültetésük során, előnyben kell részesíteni a rendeletet.

A közúti közlekedésre vonatkozó harmonizált, egyszerűsített típusjóváhagyási politika a következő következményekkel jár az érdekelt felekre nézve.

·A gyártók és a forgalmazók számára: i. könnyebb lesz a piacra lépés; ii. a több uniós ország jóváhagyásához kapcsolódó késedelmek meg fognak szűnni; iii. a megfelelési költségek egyötödével csökkenni fognak; iv. versenyképességük fokozódni fog az EU-n belül és kívül.

·Az autókölcsönző vállalatok és végfelhasználók számára: i. a megfelelési költségek egyötödével csökkenni fognak; ii. az EU határain belül könnyen használhatják és újraértékesíthetik majd a gépeket; iii. több választási lehetőséggel fognak rendelkezni a nem közúti mozgó gépek vonatkozásában; iv. innovatívabb tervek válnak majd elérhetővé számukra.

·A tagállami hatóságoknak: alkalmazkodniuk kell majd az új rendszerekhez, de ezt az érintett hatóságok nem tekintik problémának vagy jelentős tehernek.

·A műszaki szolgálatoknak: alkalmazkodniuk kell majd az új rendszerhez, és nőni fog a munkaterhük és a bevételük, bár ezt enyhítheti az a tény, hogy a jóváhagyások száma valószínűleg csökkenni fog, mivel a gyártóknak csak egy uniós országban kell majd azokat megszerezniük.

·Az úthasználók: az EU-szerte magas szintű közúti közlekedésbiztonságot garantáló harmonizált szabályok előnyeit fogják élvezni.

A gazdasági szereplők számára a teljes gazdasági előny a következő: 10 év alatt 846 millió EUR becsült nettó megtakarítás, ebből 502 millió EUR a gyártók és forgalmazók, 344 millió EUR pedig az autókölcsönző vállalatok és a végfelhasználók számára. A műszaki szolgálatok megnövekedett forgalmát részben ellensúlyozza a jóváhagyások teljes számának csökkenése.

A gyártók, a forgalmazók, az autókölcsönző vállalatok és végfelhasználók becsült költségeit messze ellensúlyozzák a becsült megtakarítások. A nettó megtakarítások a fenti becslések szerint alakulnak.

A nem közúti mozgó gépek ágazatában a vállalatok 98 %-a kkv, amelyek a bevételek 18 %-át és a foglalkoztatás 30 %-át teszik ki. Számos kkv erős exportőr, és jelentős előnye származik majd az egyszerűsített, uniós szintű szabályokból. Mások továbbra is alkalmazhatják a nemzeti szabályokat. A kkv-k nettó megtakarítása 10 év alatt 152 millió EUR-ra becsülhető.

A társadalmi előnyök tekintetében a becslések szerint az EU-ban javulni fog a közúti közlekedésbiztonság.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület 2021. december 10-én nyilvánított véleményt, amelyet követően a hatásvizsgálatot az alábbiak szerint felülvizsgálták:

A Szabályozói Ellenőrzési Testület ajánlásai

A bevezetett módosítások

B. A megállapítások összegzése

1. A jelentés nem fejti ki kellőképpen, hogy a kölcsönös elismerés miért nem működik ebben az ágazatban, és hogy a kölcsönös elismerés elve tiszteletben tartásának előmozdítása miért nem tartozik a szakpolitikai alternatívák közé.

A problémaleírásról szóló 2. szakasz részletesebben tárgyalja, hogy a kölcsönös elismerés miért nem működik a nem közúti mozgó gépek ágazatában annak ellenére, hogy uniós harmonizáció nélküli műszaki szabályozási terület. Emellett az 5.1. és az 5.3. szakasz tovább bővítette az arra vonatkozó elemzést, hogy a kölcsönös elismerés miért nem működik, és a jövőben miért nem működne, és miért került sor a kölcsönös elismerés elve gyakorlati végrehajtásának előmozdítására irányuló szakpolitikai alternatíva elvetésére.

2. A jelentés nem szolgál meggyőző bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy a harmonizált szabályok hiánya a nem közúti mozgó gépeket érintő balesetek számának növekedéséhez vezet. Nem indokolja meg, hogy a kezdeményezés miért törekszik a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó egyenlő követelményekre és műszaki megoldásokra.

A 7. szakasz jobban elmagyarázza, hogy a harmonizált követelmények miért növelnék valószínűleg a nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésbiztonságának szintjét szerte az EU-ban, és hogy a közúti közlekedésbiztonság miért igényel azonos követelményeket és műszaki megoldásokat, nem pedig csak kellően magas követelményeket. Ez az előnyben részesített alternatíva mellett szól, mivel az egyik fő meghatározó tényező a közúti közlekedésbiztonság terén elért magasabb pontszáma.

Az alternatívák 6. szakaszban szereplő értékelése elmagyarázza, hogy ez a kezdeményezés hogyan fog hozzájárulni kifejezetten a közúti közlekedésbiztonsághoz, és meghatározza, hogy valamennyi alternatíva képes-e elérni a célkitűzéseket. Az egyedi célkitűzésről szóló 4. szakasz az új szakpolitika egyik célkitűzéseként tárgyalja a közúti közlekedésbiztonság korlátait, valamint azt, hogy ezen korlátok ellenére a javasolt szakpolitika elfogadása hogyan javítaná a közúti közlekedésbiztonságot.

3. A jelentés nem világos a költségek és a költségmegtakarítások becslésére használt módszertanra vonatkozóan. Nem mutatja be a kutatási eredmények megbízhatóságát és megalapozottságát.

A problémaleírásról szóló 2. szakasz most már egyértelmű áttekintést nyújt a különböző költségkategóriákról, és részletesebben ismerteti az egyes érintett csoportoknál (gyártók, forgalmazók, autókölcsönző vállalatok, végfelhasználók és hatóságok) felmerülő költségeket. A 2. szakasz kifejti, hogyan becsülik meg a közvetett költségeket, és megtárgyalja, hogy reálisak-e, vagy fennáll a túlbecslés veszélye, valamint meghatározza, hogy mely költségeknek és megtakarításoknak felelnek meg. A költségek és a költségmegtakarítások megbecsléséhez használt módszertanra, az információforrásokra és a főbb feltevésekre vonatkozó további pontosítások a 2. és 6. szakaszba, valamint ezen 1. mellékletbe kerültek be, ahol értékelték a becslések megbízhatóságát, valamint a tényalapot érintő lehetséges bizonytalanságokat.

4. Nem világos, hogy a jelentés miért nem értékeli a további tervezési elemeket a fő szakpolitikai alternatívák részeként. Nem fejti ki, hogy a hatások értékelése és az előnyben részesített alternatíva kiválasztása milyen mértékben változna, ha ezeket a tervezési elemeket figyelembe vennék az elemzés során.

A jelentés 6. szakaszában megindokolja, hogy a harmonizált szabályok kötelező jellegét és alkalmazási körét érintő további tervezési elemeket miért a fő szakpolitikai alternatíváktól elkülönítve értékelik. A 7. szakaszban a jelentés kiszámítja az e tervezési elemekre vonatkozó döntésekből eredő hatásokat is. A jelentés a 7. szakaszban különösen azt vizsgálja, hogy az uniós és a nemzeti szabályok együttes fennállása vagy az alkalmazási kör szűkítése esetén hogyan változnának a becsült hatások. Azt is egyértelművé teszi, hogy az előnyben részesített alternatíva választása e konkrét tervezési elemek fényében nem változik. A 3. mellékletben található szabványosított táblázatban szereplő költségeket és hasznokat módosították annak érdekében, hogy az előnyben részesített alternatíva részét képező további tervezési elemeket is tartalmazzák.

C. Javítandó terület

1. Kölcsönös elismerés

A problémaleírás 2. szakasza részletesebben tárgyalja, hogy a kölcsönös elismerés miért nem működik a mobilgépágazatban annak ellenére, hogy az uniós harmonizáció nélküli műszaki szabályozási terület, és ennek következtében miért nincs olyan szakpolitikai alternatíva, amely a kölcsönös elismerés elve gyakorlati végrehajtásának előmozdítására irányulna.

2. A problémaleírásnak világos áttekintést kell nyújtania a különböző költségkategóriákról.

A problémaleírás 2. szakasza részletesebben ismerteti a gyártóknál a piacra lépés késedelme miatt felmerült költségeket, egyértelműen megkülönböztetve azokat a közvetlen költségektől, valamint azok becslésének módját az egyes érintett csoportok (gyártók, forgalmazók, felhasználók, autókölcsönző vállalatok és hatóságok) szerint. Az 1. és a 4. melléklet további részleteket tartalmaz az adatok korlátozottságáról és a számítási módszerekről.

3. Miért harmonizált követelmények

A 6. szakasz elmagyarázza, hogy a harmonizált követelmények miért növelnék valószínűleg a mozgó gépek közúti közlekedésbiztonságának szintjét szerte az EU-ban, és hogy a közúti közlekedésbiztonság miért igényel azonos követelményeket és műszaki megoldásokat, nem pedig csak kellően magas követelményeket.

4. A közúti közlekedésbiztonság mint másodlagos célkitűzés

A 4. szakasz egyértelműen kifejti, hogy a közúti közlekedésbiztonság másodlagos cél, nem pedig az egyik fő egyedi célkitűzés. A 6. szakasz tisztázza, hogy ez a kezdeményezés hogyan járul hozzá kifejezetten a közúti közlekedésbiztonsághoz, és hogy az egyes alternatívák hogyan és milyen mértékben tudják megvalósítani a kitűzött célokat.

5. Új szakpolitika vagy végrehajtási jogszabály

A 8. szakasz tisztázza, hogy miről születik döntés most e hatásvizsgálat alapján, és miről születik majd később döntés a végrehajtási jogszabályok révén.

6. A költségek és a megtakarítások számszerűsítésére használt módszertan

A 6. szakasz bemutatja az információforrásokat és a főbb feltevéseket, részletesebb tájékoztatást nyújtva az 1. és 4. mellékletben, értékelve a becslések megbízhatóságát, valamint a tényalapot érintő lehetséges bizonytalanságokat.

7. A további tervezési elemek értékelése

A 6. szakasz kifejti, hogy a harmonizált szabályok hatályát és alkalmazását befolyásoló további tervezési elemeket miért értékelik a fő szakpolitikai alternatívák elemzésétől elkülönítve, és mérlegeli, hogy a hatások hogyan változnának az említett tervezési elemekre vonatkozó döntések eredményeként. A 4. mellékletben található, a költségeket és hasznokat tartalmazó táblázatban szerepelnek azok a további tervezési elemek, amelyek az előnyben részesített alternatíva részét képezik.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A tagállamoknak némi alkalmazkodási költséggel fog járni az új rendelethez való alkalmazkodás. Mivel azonban már több típusjóváhagyási keretrendszert is kezelnek más járművek tekintetében, rendelkeznek a struktúrával és a műszaki szolgálatokkal a kiegészítő szabályozás kezeléséhez anélkül, hogy az jelentős terhet róna rájuk.

Ez a kezdeményezés nincs hatással az uniós költségvetésre.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A végrehajtást követően a választott szakpolitikai alternatíva tényleges hatásait nyomon kell követni, és össze kell hasonlítani a célkitűzésekkel és a várható hatásokkal. A bizottsági szakértői csoport rendszeresen összeül, és tanulmányozza a mobilgépágazatra vonatkozó szakmai tapasztalatokat, hogy elemezni tudja e rendelet valamennyi uniós országban való alkalmazhatóságát és végrehajtását.

A szükséges információk összegyűjtéséhez legalább a következő mutatókat javasoljuk:

·az új, nem közúti mozgó gépekre vonatkozóan az egyes tagállamokban kiadott EU-jóváhagyások száma;

·az új mozgó gépekre vonatkozóan az egyes tagállamokban megadott nemzeti jóváhagyások száma az új rendelet hatálybalépését megelőző 5 naptári évben kiadott nemzeti jóváhagyások átlagos számához viszonyítva;

·a tagállamok által a mozgó gépekkel okozott közúti balesetekről készített jelentések;

·az EU-típusjóváhagyásnak való megfelelés közvetlen költségei minden egyes új géptípus esetében (ez a mutató csak felmérésen alapuló eljárással értékelhető, a hatásvizsgálati tanulmány részeként; egy ilyen felmérésnek az új jogszabály teljes körű végrehajtását követően történő újbóli elvégzése összehasonlító adatot szolgáltatna); valamint

·közvetettköltség-megtakarítás az uniós jóváhagyással minden egyes új géptípus esetében (piaci késedelmek): felmérésen alapuló eljárás révén, az új jogszabály teljes körű végrehajtását követően.

Az új rendeletet a hatálybalépésétől számított öt éven belül értékelni kell.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat a lehető legnagyobb mértékben követi a 167/2013/EU rendelet szerkezetét. A javasolt jogi aktus egy, az Európai Gazdasági Térséget (EGT) érintő kérdéshez kapcsolódik, ezért ki kell terjednie az EGT-re.

I. FEJEZET

Ez a fejezet meghatározza a javaslat célját, nevezetesen a következőket:

a javaslat hatálya alá tartozó nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésbiztonságára vonatkozó műszaki követelmények, valamint az ilyen gépek EU-típusjóváhagyására vonatkozó adminisztratív rendelkezések megállapítása, valamint

az EU-típusjóváhagyás hatálya alá tartozó nem közúti mozgó gépek piacfelügyeletére vonatkozó szabályok és eljárások meghatározása e javaslatnak megfelelően.

Ezenkívül meghatározza az alkalmazási kört azáltal, hogy előírja, hogy a rendelet az uniós piacon forgalomba hozott nem közúti mozgó gépekre vonatkozik, és konkrét kivételeket sorol fel. Ez a fejezet például úgy rendelkezik, hogy a javaslat nem alkalmazandó az egyedi jóváhagyásokra, a 167/2013/EU rendelet, a 168/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2018/858 rendelet hatálya alá tartozó járművekre, valamint a 40 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű nem közúti gépekre.

Végül a 3. cikk tartalmazza a javaslatban használt fogalmak meghatározását.

II. FEJEZET

Ez a fejezet a tagállamok, a jóváhagyó hatóságok és a gazdasági szereplők (gyártók, a gyártók képviselői, importőrök és forgalmazók) kötelezettségeit határozza meg.

Különösen arra kötelezi a tagállamokat, hogy:

kizárólag olyan nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatalának, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését engedélyezzék, amelyek megfelelnek a javaslatban meghatározott követelményeknek, valamint

szervezzék meg és végezzék el a piacra belépő nem közúti mozgó gépekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységeket és ellenőrzéseket az (EU) 2019/1020 rendelet IV., V. és VII. fejezetével összhangban.

A gyártók kötelesek biztosítani, hogy csak a követelményeknek megfelelő nem közúti gépek kerüljenek forgalomba.

Ez a fejezet felsorolja továbbá a nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésbiztonságára vonatkozó műszaki követelményeket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a részletes műszaki követelmények, eljárások és vizsgálatok meghatározása céljából.

Végül tartalmaz egy általános rendelkezést, amely előírja, hogy a nem közúti mozgó gépeket csak akkor lehet forgalmazni, forgalomba helyezni vagy nyilvántartásba venni, ha azok megfelelnek a követelményeknek.

III–VIII. FEJEZET

Ezek a fejezetek az EU-típusjóváhagyási eljárásra és a kapcsolódó kérdésekre, például az EU-típusbizonyítványra, a megfelelőségi nyilatkozatra és a jelölésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

Konkrétabban az alábbiakra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak: i. a benyújtandó kérelem és adatközlő mappa; ii. hogyan és mikor kell a jóváhagyó hatóságnak megadnia a típusjóváhagyást; iii. az EU-típusbizonyítvány, valamint annak szükség szerinti módosítása; iv. a műszaki követelményeknek való megfelelés igazolására szolgáló eljárások; v. az EU-típusjóváhagyások érvényessége; valamint vi. a megfelelőségi nyilatkozat kiállítására és a jelöléssel ellátott, jogszabályban előírt tábla elhelyezésére vonatkozó kötelezettség.

IX. FEJEZET

Ez a fejezet az uniós piacfelügyeletre, az uniós piacra belépő nem közúti gépek ellenőrzésére és az uniós védintézkedési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Integrálja a 768/2008/EK határozat rendelkezéseit, és kereszthivatkozásokat tartalmaz a közelmúltbeli piacfelügyeleti rendeletre ((EU) 2019/1020 rendelet).

X. FEJEZET

E fejezet értelmében a gyártó köteles olyan műszaki információkat szolgáltatni, amelyek nem térnek el a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott adatoktól.

XI. FEJEZET

Ez a fejezet a műszaki szolgálatokra vonatkozó követelményeket és az ilyen szolgálatok kijelölésének eljárásait határozza meg.

XII. FEJEZET

Ez a fejezet részletesen ismerteti a Bizottság azon hatáskörének gyakorlását, hogy a javaslat alapján végrehajtási jogi aktusokat és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

XIII. FEJEZET

Ez a fejezet fórumot hoz létre, módosítja az (EU) 2019/1020 rendeletet, szankciókat és jelentéstételt ír elő, valamint meghatározza a hatálybalépés és az alkalmazás időpontját.

Ez a fejezet egy átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a rendelet alkalmazásának időpontjától számított nyolc évig alkalmazzák a közutakon közlekedő nem közúti mozgó gépek nemzeti típusjóváhagyására vonatkozó nemzeti jogszabályokat. Abban az esetben, ha a nem közúti gépek az említett nemzeti jogszabályoknak felelnek meg, nem vonatkozik rájuk a szabad mozgás.

2023/0090 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közutakon közlekedő nem közúti mozgó gépek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, valamint az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 22 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Előfordulhat, hogy a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23 hatálya alá tartozó, munkavégzésre tervezett vagy gyártott önjáró mozgó gépeknek (a továbbiakban: nem közúti mozgó gépek) akár alkalmanként, akár gyakran közúton kell közlekedniük, többnyire az egyik munkavégzési helyről a másikra való átjutás érdekében.

(2)A nem közúti mozgó gépek tervezésének és gyártásának egyes szempontjaira már kiterjednek az uniós harmonizációs jogszabályok, különösen az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 , a 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25 , a 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 26 vagy a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27 , valamint a 2006/42/EK irányelv.

(3)Ami a mozgó gépek biztonságát illeti, a 2006/42/EK irányelv az uniós piacon forgalomba hozott mozgó gépekre vonatkozó fő szabályozási aktus. Ez az irányelv alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket határoz meg a mozgó gépek terepjáró közlekedési funkcióira vonatkozóan, mint például a lassítás, a megállás, a fékezés, a vezetőülések, az utasbiztonsági rendszerek stb. Az említett irányelvben meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények azonban csak úgy vannak kialakítva, hogy megfeleljenek a gépek munkavégzés közbeni biztonságának, de nem terjednek ki e gépek közúti közlekedés során felmerülő biztonsági szempontjaira.

(4)A nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésbiztonságára vonatkozó harmonizált szabályok hiányában a nem közúti mozgó gépeket gyártó vagy az uniós piacon forgalmazó gazdasági szereplők jelentős költségekkel szembesülnek a tagállamok eltérő szabályozási követelményei miatt. Ezenkívül e gépek közúti közlekedésbiztonsága nem biztosított egységesen az Unió egész területén. Következésképpen uniós szinten harmonizált szabályokat kell megállapítani a nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésbiztonságára vonatkozóan.

(5)Az Unió belső piacának fejlesztése és működése céljából helyénvaló létrehozni a közúti közlekedésben való használatra szánt nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésbiztonságára vonatkozó harmonizált típusjóváhagyási rendszert.

(6)Mivel e rendelet célja a munkavégzésre – nem pedig személyek, állatok vagy áruk szállítására (a gép működéséhez hozzájáruló anyagok szállításának kivételével) – tervezett és gyártott nem közúti mozgó gépek közúti közlekedéséből eredő kockázatok kezelése, ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a gépekre, amelyek egyetlen célja csupán személyek, állatok vagy áruk szállítása. Ezért semmilyen típusú új személyi mobilitási eszköz (többek között álló és ülő elektromos robogók, elektromos segédhajtású kerékpárok – beleértve a villamos hajtással támogatott kerékpárokat és a kereskedelmi rakomány szállítására szolgáló kerékpárokat is – önegyensúlyozó járművek – beleértve az önkiegyensúlyozó személyszállítókat és a hoverboardokat –, elektromos egykerekűek, elektromos gördeszkák és egykerekű deszkák) nem tartozik e rendelet hatálya alá.

(7)Tekintettel arra, hogy e rendelet célja a munkavégzésre – nem pedig munkavállalók szállítására – tervezett és gyártott, nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésének szabályozása, az olyan mozgó gépeket, amelyek háromnál több ülőhellyel vannak felszerelve, beleértve a vezetőülést is, szintén ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(8)A lassú nem közúti mozgó gépek alkotják a nem közúti mozgó gépek piacának legnagyobb részét. Emellett egyes tagállamok a nem közúti mozgó gépekre vonatkozóan 40 km/h-s közúti forgalmi sebességkorlátozást vezettek be. Továbbá, mivel a közúti közlekedésbiztonsági kockázatok arányosak a közúti sebességgel, nem lenne koherens egy olyan keretrendszer, amely csak a nem közúti mozgó gépek biztonsági kockázatait kezeli, és a normál járművekét nem, lefedve a gyors, nem közúti mozgó gépeket is. Ez a rendelet ezért nem alkalmazandó azokra a mozgó gépekre, amelyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t.

(9)Egyedi jóváhagyások használhatók olyan gépek esetében, amelyek csak egy tagállam területén közlekednek, ezért az ilyen jóváhagyásokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(10)Mivel a kis- és középvállalkozások kis sorozatban gyártanak nem közúti mozgó gépeket, amelyek esetében a forgalmazott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett egységek száma évente és tagállamonként nem haladja meg az adott típusonkénti 50 egységet, helyénvaló lehetővé tenni a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyását, és ezért azokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A gyártó számára azonban lehetővé kell tenni, hogy a szabad mozgás előnyeinek kihasználása érdekében kérelmezhesse az EU-típusjóváhagyást.

(11)Tekintettel arra, hogy bizonyos esetekben a nem közúti mozgó gépek túlzott méretük miatt nem tennék lehetővé a közutakon való megfelelő manőverezési képessséget, vagy túlzott súlyuk vagy tömegük miatt károsíthatják a közutak felszínét vagy más közúti infrastruktúrát, helyénvaló mérlegelési jogkört biztosítani a tagállamok számára, hogy megtiltsák az ilyen gépek közlekedését, még akkor is, ha az e rendelet szerinti típusjóváhagyással rendelkeznek.

(12)A nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésben való részvétele során bekövetkező személyi sérülés és a közúti infrastruktúra károsodása kockázatának minimalizálása érdekében műszaki követelményeket kell megállapítani. A műszaki követelményeknek ki kell terjedniük a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre, például a járműszerkezet integritására, a legnagyobb tervezési sebességre, a sebességszabályozóra, a sebesség-korlátozó berendezésekre és a sebességmérőre, a fékberendezésekre, a kormány-berendezésre, a látómezőre, valamint a tömegekre és a méretekre.

(13)A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében e rendeletnek lehetővé kell tennie a 167/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2018/858 rendelet szerinti típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gépekben található alkotóelemek és önálló műszaki egységek használatát.

(14)Indokolt, hogy az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplő megfelelő intézkedéseket hozzon annak biztosítására, hogy csak olyan nem közúti mozgó gépeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek a rendeletnek. Az egyes gazdasági szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési láncban.

(15)Annak biztosítása érdekében, hogy a gyártás megfelelőségét ellenőrző eljárást – amely az EU-típusjóváhagyási rendszer egyik sarokköve – helyesen hajtsák végre, és az megfelelően működjön, az illetékes hatóságnak, vagy egy erre a célra kijelölt, megfelelően minősített műszaki szolgálatnak a gyártókat rendszeresen ellenőriznie kell.

(16)A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 28 előírt, az uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandók az e rendelet hatálya alá tartozó nem közúti mozgó gépekre az e rendelet műszaki követelményei által érintett vagy lefedett szempontok tekintetében, és ezáltal módosítani kell az említett rendelet I. mellékletét annak érdekében, hogy az említett melléklet tartalmazza e rendelet hivatkozásait.

(17)Az EU-típusjóváhagyási eljárás és az e rendelet bizonyos adminisztratív rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 29 megfelelően kell gyakorolni.

(18)A nemzeti hatóságok közötti, információcsere útján végzett szorosabb koordináció, valamint a koordináló hatóság irányítása alatt végzett koordinált értékelések alapvető jelentőségűek annak érdekében, hogy a belső piacon egységesen biztosítsák a biztonság és az egészség magas szintjét. Ez javítaná a szűkös erőforrások nemzeti szintű felhasználásának hatékonyságát is. Ennek érdekében létre kell hozni egy tanácsadó fórumot a tagállamok és a Bizottság számára a bevált gyakorlatok terjesztése, az információcsere és az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek koordinálása céljából. Tekintettel egy ilyen fórum létrehozására és annak feladataira, nem szükséges külön közigazgatási együttműködési csoportot létrehozni az (EU) 2019/1020 rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint. A fórumot azonban a szóban forgó rendelet 29. cikkében említett európai uniós termékmegfelelőségi hálózat vonatkozásában igazgatási együttműködési csoportnak kell tekinteni.

(19)E rendelet kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a nem közúti mozgó gépek túlzott méretével és tömegével kapcsolatban a tagállamok által alkalmazható küszöbértékek harmonizálása, a műszaki követelmények elemeinek alkalmazhatósága, részletes műszaki követelmények, vizsgálati eljárások és vizsgálati módszerek meghatározása, a virtuális vizsgálat, a gyártásmegfelelőséggel kapcsolatos intézkedések, valamint a műszaki szolgálatokra vonatkozó szabályok meghatározása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson – többek között szakértői szinten –, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 30 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(20)A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(21)A Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, és a tagállamok által szolgáltatott információk alapján szükség esetén felül kell vizsgálnia azt a kérdést, hogy az egyedi jóváhagyási rendszer uniós szintű harmonizációjára irányuló kizárólagos jogalkotási javaslatot nyújtson-e be, vagy meghosszabbítsa a nemzeti típusjóváhagyásra vonatkozó átmeneti időszakot.

(22)Annak érdekében, hogy a tagállamok, a nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők felkészülhessenek az e rendelet által bevezetett új szabályok alkalmazására, az alkalmazás kezdőnapját úgy kell meghatározni, hogy az a hatálybalépés utáni dátumra essen. Átmeneti időszakot is biztosítani kell, amely lehetővé teszi a gyártók számára, hogy ezen időszak alatt megfeleljenek e rendeletnek és így kihasználhassák a szabad mozgás előnyeit, vagy a vonatkozó nemzeti típusjóváhagyási jogszabályokban előírtaknak feleljenek meg.

(23)Mivel e rendelet célját – nevezetesen a közutakon közlekedő új, nem közúti mozgó gépek típusjóváhagyására vonatkozó, harmonizált műszaki követelmények, adminisztratív követelmények és eljárások, valamint az ilyen gépek piacfelügyeletére vonatkozó harmonizált szabályok és eljárások meghatározását – a tagállamok nem tudják megfelelő mértékben megvalósítani, a cél azonban nagyságrendje és hatásai okán az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1)Ez a rendelet a közutakon való közlekedésre szánt nem közúti mozgó gépek EU-típusjóváhagyására és forgalomba hozatalára vonatkozó műszaki követelményeket, adminisztratív követelményeket és eljárásokat állapítja meg.

(2)Ez a rendelet a nem közúti mozgó gépek piacfelügyeletére vonatkozó szabályokat és eljárásokat is megállapítja.

2. cikk

Hatály

(1)Ez a rendelet a nem közúti mozgó gépekre vonatkozik, amennyiben azokat forgalomba hozzák, és vezetővel együtt vagy anélkül a közutakon való közlekedésre szánják.

(2)Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

a)azon nem közúti mozgó gépek, amelyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t;

b)a vezetőülést is beleértve háromnál több ülőhellyel rendelkező nem közúti mozgó gépek;

c)a 2006/42/EK irányelv 2. cikkének a) pontjában meghatározott, elsősorban egy vagy több személy vagy állat szállítására szolgáló gép, vagy a munkavégzéshez szükséges eszközöktől vagy segédberendezésektől eltérő bármely áru, a munkavégzésből vagy köztes tárolásból származó vagy ahhoz szükséges anyagok, valamint az építési területeken szállított anyagok;

d)a 167/2013/EU rendelet, a 168/2013/EU rendelet vagy az (EU) 2018/858 rendelet hatálya alá tartozó járművek, beleértve a gépjárműveket, a traktorokat, a pótkocsikat, a két- vagy háromkerekű járműveket, a négykerekű motorkerékpárokat és a cserélhető vontatott berendezéseket;

e)a [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = e rendelet alkalmazásának kezdőnapja] előtt forgalomba hozott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett nem közúti mozgó gépek;

f)a nemzeti jogszabályokkal összhangban közutakon közlekedő nem közúti mozgó gépekre megadott egyedi jóváhagyások, valamint az említett nemzeti jogszabályoknak megfelelő, nem közúti mozgó gépek;

g)a nemzeti jogszabályokkal összhangban közutakon közlekedő, kis sorozatban gyártott, nem közúti mozgó gépekre megadott egyedi jóváhagyások, valamint az említett nemzeti jogszabályoknak megfelelő, nem közúti mozgó gépek.

A kis sorozatban gyártott, nem közúti mozgó gépek esetében a gyártó választhat, hogy vagy kérelmezi az EU-típusjóváhagyást, vagy megfelel az első albekezdés g) pontjában említett vonatkozó nemzeti jogszabályoknak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„nem közúti mozgó gép”: a 2006/42/EK irányelv hatálya alá tartozó bármely önjáró mozgó gép, amelyet munkavégzésre terveztek vagy gyártottak;

2.„egyedi jóváhagyás”: a jóváhagyó hatóság tanúsítványa arról, hogy egy adott nem közúti gép – függetlenül attól, hogy egyedi-e vagy sem – megfelel a nem közúti mozgó gépek nemzeti egyedi jóváhagyására vonatkozó nemzeti közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

3.„kis sorozatban gyártott nem közúti mozgó gép”: olyan nem közúti mozgó géptípus nemzeti típusjóváhagyása, amely forgalmazott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett egységeinek száma évente és tagállamonként nem haladhatja meg az adott típusonkénti 50 egységet;

4.„rendszer”: berendezéseknek egy nem közúti mozgó gépben egy vagy több meghatározott funkció ellátására történő összeállítása, amelyre műszaki követelmények vonatkoznak;

5. „alkotóelem”: egy nem közúti mozgó gép részének szánt olyan berendezés, amelyre az adott nem közúti mozgó géptől függetlenül típusjóváhagyás adható ki;

6.„önálló műszaki egység”: egy nem közúti mozgó gép részének szánt olyan berendezés, amelyre külön típusjóváhagyás adható;

7. „EU-típusjóváhagyás”: a jóváhagyó hatóság igazolása arról, hogy egy adott nem közúti mozgó gép típusa megfelel e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek;

8.„piacfelügyeleti hatóság”: egy adott tagállam nemzeti hatósága, amely a tagállam területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős;

9.„jóváhagyó hatóság”: a tagállamnak a Bizottságnál bejelentett hatósága, amely a nem közúti mozgó gép típusjóváhagyásának, valamint a jóváhagyási bizonyítvány kiadásának és adott esetben visszavonásának vagy megtagadásának valamennyi vonatkozásában hatáskörrel rendelkezik, a többi tagállam jóváhagyó hatóságával szemben kapcsolattartóként működik, kijelöli a műszaki szolgálatokat, és gondoskodik arról, hogy a gyártó teljesítse kötelezettségeit a gyártás megfelelőségével kapcsolatban;

10.„nemzeti hatóság”: jóváhagyó hatóság vagy bármilyen egyéb hatóság, amely részt vesz és felelős a nem közúti mozgó gépekkel kapcsolatos piacfelügyeletért, határellenőrzésért vagy nyilvántartásba vételért valamely tagállamban;

11.„műszaki szolgálat”: a jóváhagyó hatóság által vizsgálatok elvégzése céljából vizsgáló laboratóriumként kijelölt független szervezet vagy szerv, vagy a jóváhagyó hatóság nevében a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése céljából megfelelőségértékelő szervként kijelölt szervezet vagy szerv; és e feladatokat maga a jóváhagyó hatóság is elláthatja;

12.„gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem közúti mozgó gépet gyárt, terveztet vagy gyártat, és a gépet saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

13.„a gyártó piacfelügyeleti ügyekben felhatalmazott képviselője”: bármely, az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet a gyártó a 8. cikkben meghatározott feladatok elvégzésére szabályszerűen kijelölt;

14.„importőr”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országban gyártott nem közúti mozgó gépet hoz forgalomba;

15.„forgalmazó”: az ellátási láncban szereplő kereskedő, vagy a gyártótól és az importőrtől eltérő bármely más olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem közúti mozgó gépet forgalmaz;

16.„gazdasági szereplő”: a gyártó, a gyártó piacfelügyeleti ügyekben felhatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó;

17.„forgalomba hozatal”: a nem közúti mozgó gép első alkalommal történő forgalmazása az Unió piacán;

18.„forgalmazás”: a nem közúti mozgó gép kereskedelmi tevékenység során – fizetés ellenében vagy ingyenesen – történő rendelkezésre bocsátása a piacon forgalmazás vagy használat céljából;

19.„forgalomba helyezés”: a nem közúti mozgó gép első rendeltetésszerű használata az Unión belül;

20.„nyilvántartásba vétel”: a nem közúti mozgó gép többek között közúti közlekedésben való – állandó jellegű vagy ideiglenes – forgalomba helyezésének közigazgatási engedélyezése, beleértve a jármű azonosítását és a forgalmi rendszám néven ismert sorozatszámmal való ellátását;

21.„EU-típusbizonyítvány”: a jóváhagyó hatóság által kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy a nem közúti mozgó gép adott típusát e rendelet szerint jóváhagyták;

22.„megfelelőségi nyilatkozat”: a gyártó által e rendeletben előírtak szerint kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy egy adott gyártott nem közúti mozgó gép megfelel a nem közúti mozgó gépek jóváhagyott típusának;

23.„nem közúti mozgógéptípus”: a nem közúti mozgó gépek egy meghatározott kategóriája vagy osztálya, beleértve e gépek változatait és változatainak kiviteleit is, amelyek legalább a következő alapvető jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a)kategória vagy osztály;

b)gyártó;

c)a gyártó által megadott típusmegnevezés;

d)alapvető szerkezeti és tervezési jellemzők;

e)gerincalváz/hossztartóval felszerelt alváz/csuklós alváz (nyilvánvaló és alapvető különbségek);

f)tengelyek (száma) vagy lánctalpak (száma);

g)több szakaszban gyártott nem közúti mozgó gépek esetében az előző szakaszban gyártott nem közúti mozgó gép gyártója és típusa;

24.„változat”: azok az azonos kategóriába tartozó nem közúti mozgó gépek, amelyek legalább a következő alapvető jellemzők tekintetében nem különböznek egymástól:

a)a tervezett felépítmény vagy a felépítmény kialakítása;

b)elért gyártási szakasz;

c)motor (belső égésű/hibrid/elektromos/hibrid-elektromos);

d)működési elv;

e)a hengerek száma és elrendezése;

f)a teljesítménykülönbség legfeljebb 30 % (a legnagyobb teljesítmény a legkisebb teljesítménynek legfeljebb 1,3-szorosa);

g)a hengerűrtartalmak különbsége legfeljebb 20 % (a legnagyobb érték a legkisebb értéknek legfeljebb 1,2-szerese);

h)a hajtott tengelyek (száma, elhelyezése, kölcsönös kapcsolata);

i)a kormányzott tengelyek (száma és elhelyezése);

j)a legnagyobb terhelt tömeg eltérése legfeljebb 10 %;

k)erőátvitel (típusa);

l)borulás hatása elleni védőszerkezet;

m)fékezett tengelyek (száma);

25.„változat kivitele”: olyan jármű, amely az információs csomagban szereplő jellemzők egy kombinációjával rendelkezik;

26.„műszaki követelmények”: a 15. cikkben felsorolt műszaki követelmények;

27.„információs csomag”: a 19. cikk (4) bekezdésében említett információs csomag;

28.„EU-típusjóváhagyás jogosultja”: az a természetes vagy jogi személy, aki EU-típusjóváhagyást kérelmezett, és akinek részére az EU-típusbizonyítványt kiadták;

29.„súlyos veszélyt jelentő nem közúti mozgó gép”: olyan nem közúti mozgó gép, amely a veszély jellegét és előfordulásának valószínűségét figyelembe vevő megfelelő kockázatértékelés alapján súlyos kockázatot jelent az e rendelet hatálya alá tartozó szempontok tekintetében;

30.„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára már forgalmazott nem közúti mozgó gép visszavétele;

31.„forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megakadályozza az ellátási láncba már bekerült nem közúti mozgó gép forgalomba helyezését.

II. FEJEZET

KÖTELEZETTSÉGEK

4. cikk

A tagállamok kötelezettségei

(1)A tagállamok e rendeletnek megfelelően létrehozzák vagy kijelölik a jóváhagyási és a piacfelügyeleti ügyekben illetékes hatóságokat. A tagállamok értesítik a Bizottságot az említett hatóságok létrehozásáról és kijelöléséről.

(2)A jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságokra vonatkozó értesítés tartalmazza a hatóságok nevét, címét – beleértve az elektronikus címét is – és felelősségi körét. A Bizottság a jóváhagyó hatóságok jegyzékét és adatait közzéteszi a honlapján.

(3)A tagállamok csak olyan nem közúti mozgó gépek forgalmazását, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy közutakon történő közlekedését engedélyezhetik, amelyek megfelelnek e rendeletnek.

(4)A tagállamok az e rendelet hatálya alá tartozó szempontokkal kapcsolatos indokokkal nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy gátolhatják olyan nem közúti mozgó gépek forgalmazását, nyilvántartásba vételét, forgalomba helyezését vagy közutakon történő közlekedését, amelyek megfelelnek e rendeletnek.

(5)A (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok korlátozhatják vagy megtilthatják az olyan nem közúti mozgó gépek közúti közlekedését, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:

a)túlzott méretei miatt a gép nem tenné lehetővé a közutakon a megfelelő manőverezési képességet; vagy

b)túlzott súlya vagy tömege miatt a gép károsíthatja a közutak felszínét vagy más közúti infrastruktúrát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza azokat a küszöbértékeket – többek között a gép legnagyobb közúti terhelt tömegére vonatkozóan –, amelyek felett a nem közúti mozgó gépek méretei, tömege és súlya az első albekezdés a) és b) pontja értelmében túlzottnak tekinthetők. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározhatják az érintett nem közúti gépek kategóriáit vagy osztályait.

(6)A tagállamok megszervezik és elvégzik a piacra belépő nem közúti mozgó gépekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységeket és ellenőrzéseket az (EU) 2019/1020 rendelet IV., V. és VII. fejezetével összhangban.

5. cikk

A jóváhagyó hatóságok kötelezettségei

(1)A jóváhagyó hatóságok biztosítják, hogy az EU-típusjóváhagyást kérelmező gyártók eleget tegyenek az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek.

(2)A jóváhagyó hatóságok csak olyan nem közúti mozgó gépeket hagynak jóvá, amelyek megfelelnek e rendelet követelményeinek.

(3)A jóváhagyó hatóságoknak függetlenül és pártatlanul kell végezniük az e rendelet szerinti feladataikat. A jóváhagyó hatóságoknak hatékonyan és eredményesen együtt kell működniük egymással és meg kell osztaniuk egymással a szerepük és feladataik szempontjából lényeges információkat.

6. cikk

A gyártók általános kötelezettségei

(1)A gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott nem közúti mozgó gépek olyan típushoz tartozzanak, amelyre EU-típusjóváhagyást adtak ki, és azt az adott típusnak megfelelően tervezzék és gyártsák.

(2)A gyártók gondoskodnak arról, hogy az általuk forgalomba hozott, EU-típusjóváhagyással rendelkező, nem közúti mozgó gépeken fel legyen tüntetve az e rendeletben előírt tábla és jelölés, a gépet kísérő megfelelőségi nyilatkozat, valamint, hogy a felhasználóknak szóló dokumentumok, információk és utasítások az e rendeletben előírtaknak megfelelőek legyenek.

(3)Az Unión kívül letelepedett gyártók a piacfelügyelet céljából egyetlen, az Unióban letelepedett képviselőt neveznek ki, aki a 17. cikkben említett képviselő vagy egy további képviselő is lehet. A gyártó piacfelügyeleti ügyekben felhatalmazott képviselője a megbízásában meghatározott feladatokat látja el, a 8. cikknek megfelelően.

(4)A gyártók a nem közúti mozgó gépükön, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a gépet kísérő dokumentumban feltüntetik a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai címet és e-mail-címet, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címének kell lennie. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(5)A gyártók felelősséggel tartoznak a jóváhagyó hatóságnak a jóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesznek-e a nem közúti mozgó gép gyártásának valamennyi szakaszában.

(6)A gyártók megfelelő eljárásokkal biztosítják, hogy sorozatgyártás esetén fenntartják a jóváhagyott típusnak való folyamatos megfelelőséget. Az V. fejezettel összhangban figyelembe kell venni a nem közúti mozgó gép kialakítását vagy jellemzőit érintő változtatásokat, valamint azon követelmények módosításait, amelyek tekintetében az adott gépet megfelelőnek nyilvánították

(7)A gyártók biztosítják, hogy amíg egy EU-típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gép a felelősségi körükbe tartozik, és forgalmazni kívánják, a tárolási vagy a szállítási feltételek nem veszélyeztetik az e rendeletnek való megfelelését.

7. cikk

A gyártók egyedi kötelezettségei

(1)Ha a gyártóknak elégséges okuk van azt feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott nem közúti mozgó gép nem felel meg e rendelet előírásainak, haladéktalanul meg kell hozniuk a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott nem közúti mozgó gép megfelelőségének biztosítása, adott esetben forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

A gyártónak haladéktalanul, részletesen tájékoztatnia kell az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot a meg nem felelésről és a megtett intézkedésekről.

(2)Ha a gyártóknak elégséges okuk van azt feltételezni, hogy az általuk forgalmazott nem közúti mozgó gép súlyos veszélyt jelent, erről haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok jóváhagyó hatóságait és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a nem közúti mozgó gépet forgalmazták, részletes tájékoztatást adva a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(3)A gyártók a nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatalát követő 10 évig a jóváhagyó hatóságok számára elérhetővé teszik az információs csomagot és a megfelelőségi nyilatkozatok egy példányát.

(4)A gyártók egy nemzeti hatóság indoklással ellátott kérésére a jóváhagyó hatóságon keresztül az adott hatóság által könnyen érthető nyelvre lefordítva a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátják az EU-típusbizonyítvány másolatát.

A gyártók a nemzeti hatóság kérésére az (EU) 2019/1020 rendelet 19. cikkének megfelelően együttműködnek vele a forgalomba hozott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett nem közúti mozgó gépek jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

(5)A gyártók kötelesek megvizsgálni az általuk forgalomba hozott nem közúti mozgó gépeket érintő kockázatokra, gyanús váratlan eseményekre és meg nem felelési problémákra vonatkozó, hozzájuk beérkezett panaszokat.

Megalapozott panasz esetén a gyártók erről tájékoztatják forgalmazóikat és importőreiket.

A gyártóknak nyilvántartást kell vezetniük az első bekezdésben említett panaszokról, beleértve minden egyes panasz esetében a probléma leírását és a nem közúti mozgó gépek érintett típusának azonosításához szükséges adatokat.

8. cikk

A gyártó képviselőinek piacfelügyelettel kapcsolatos kötelezettségei

A gyártó piacfelügyeleti ügyekben felhatalmazott képviselője a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásban a gyártó képviselője felhatalmazást kap arra, hogy:

a)a 18. cikkben említett adatközlő mappához és a megfelelőségi nyilatkozatokhoz hozzáférjen;

b)a jóváhagyó hatóság indoklással ellátott kérésére minden olyan információt és dokumentációt e hatóság rendelkezésére bocsásson, amely a nem közúti mozgó gép gyártásmegfelelőségének igazolásához szükséges;

c)a jóváhagyó vagy piacfelügyeleti hatóságok kérésére azokkal együttműködjön a megbízása körébe tartozó nem közúti mozgó gépek jelentette súlyos veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedéssel kapcsolatban.

9. cikk

Az importőrök általános kötelezettségei

(1)Az importőrök biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott nem közúti mozgó gépek olyan típushoz tartozzanak, amelyre EU-típusjóváhagyást adtak ki, és amely az adott típusnak megfelel.

(2)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy az általuk forgalomba hozott, EU-típusjóváhagyással rendelkező, nem közúti mozgó gépeken fel legyen tüntetve az e rendeletben előírt tábla és jelölés, rendelkezésre álljon a gépet kísérő megfelelőségi nyilatkozat, a felhasználóknak szóló dokumentumok, információk és utasítások az e rendeletben előírtaknak megfelelőek legyenek, valamint hogy adott esetben a 6. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesüljenek.

(3)Az importőrök a nem közúti mozgó gépeken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a gépet kísérő dokumentumban feltüntetik a nevüket, a bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, valamint azt a postai címet és e-mail-címet, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címének kell lennie. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(4)Az importőrök biztosítják, hogy amíg egy EU-típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gép a felelősségi körükbe tartozik, és forgalmazni kívánják, a tárolási vagy a szállítási feltételek nem veszélyeztetik az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelését.

10. cikk

Az importőrök egyedi kötelezettségei

(1)Az importőrök nem forgalmazhatnak az e rendeletben foglaltaknak nem megfelelő nem közúti mozgó gépeket mindaddig, amíg azokat megfelelővé nem teszik.

(2)Ha az importőröknek elégséges okuk van azt feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott nem közúti mozgó gép nem felel meg e rendelet előírásainak, haladéktalanul meg kell hozniuk a szükséges korrekciós intézkedéseket az adott nem közúti mozgó gép megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

(3)Ha az importőröknek elégséges okuk van azt feltételezni, hogy az általuk forgalmazott nem közúti mozgó gép súlyos veszélyt jelent, erről haladéktalanul tájékoztatják a gyártót, illetve azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a nem közúti mozgó gépet forgalmazták vagy forgalomba helyezték.

Az importőrnek az említetteket tájékoztatnia kell a megtett lépésekről is, továbbá részletes tájékoztatást kell nyújtania számukra a súlyos veszélyre és a gyártó által meghozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(4)Az importőrök a nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatalát követő 10 évig a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszik a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy az információs csomagot e hatóságok kérésére az említett hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.

(5)Az importőr a nemzeti hatóság indoklással ellátott kérésére az adott hatóság által könnyen érthető nyelven a hatóság rendelkezésére bocsát minden olyan információt és dokumentációt, amely a nem közúti mozgó gép megfelelőségének bizonyításához szükséges. Az importőrök az adott hatóság kérésére együttműködnek a hatósággal az általuk forgalomba hozott nem közúti mozgó géppel járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

(6)Az importőrök nyilvántartást vezetnek az általuk forgalomba hozott nem közúti mozgó gépekkel kapcsolatos panaszokról és visszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a gépek forgalmazóit az említett panaszokról és visszahívásokról.

11. cikk

A forgalmazók általános kötelezettségei

(1)Az EU-típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gépek forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e rendelet vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak tekintetében.

(2)Az EU-típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gépek forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik a következő feltételek teljesülését:

a)a nem közúti mozgó gépen fel van tüntetve az e rendeletben előírt tábla és jelölés;

b)a gép rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal;

c)a felhasználók számára készült dokumentumok, információk és utasítások az e rendeletben előírtaknak megfelelően készültek;

d)adott esetben a 6. cikk (3) és (4) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesülnek.

(3)A forgalmazók biztosítják, hogy amíg egy EU-típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gép a felelősségi körükbe tartozik, a tárolási vagy a szállítási feltételek nem veszélyeztetik az e rendeletnek való megfelelését.

12. cikk

A forgalmazók egyedi kötelezettségei

(1)Ha a forgalmazóknak elégséges okuk van azt feltételezni, hogy valamely nem közúti mozgó gép nem felel meg e rendelet előírásainak, erről haladéktalanul tájékoztatják a gyártót, az importőrt és az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot, a gépet pedig mindaddig nem forgalmazzák, amíg az meg nem felel e rendelet előírásainak.

(2)Azok a forgalmazók, amelyeknek elégséges okuk van azt feltételezni, hogy az általuk forgalmazott nem közúti mozgó gép nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, erről tájékoztatják a gyártót, az importőrt és az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

(3)Ha a forgalmazóknak elégséges okuk van azt feltételezni, hogy az általuk forgalmazott nem közúti mozgó gép súlyos veszélyt jelent, erről haladéktalanul tájékoztatják a gyártót, az importőrt, illetve azon tagállamok jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a nem közúti mozgó gépet forgalmazták.

A forgalmazóknak az említetteket tájékoztatniuk kell a megtett lépésekről is, továbbá részletes tájékoztatást kell adniuk számukra, így különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által hozott korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

(4)A forgalmazók a nemzeti hatóság indoklással ellátott kérése nyomán biztosítják, hogy a gyártó megadja a nemzeti hatóságnak a 7. cikk (4) bekezdésében előírt információkat, illetve hogy az importőr megadja a nemzeti hatóságnak a 10. cikk (4) bekezdésében meghatározott információkat. A forgalmazók e hatóság kérésére az (EU) 2019/1020 rendelet 19. cikkének megfelelően együttműködnek a hatósággal az általuk forgalmazott nem közúti mozgó gépek jelentette veszélyek megszüntetésére irányuló minden intézkedésben.

(5)A forgalmazóknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell az adott gyártót az általuk forgalmazott nem közúti mozgó géppel kapcsolatos kockázatokra, gyanús váratlan eseményekre vagy meg nem felelési problémákra vonatkozó, hozzájuk beérkezett panaszokról.

13. cikk

Esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártók kötelezettségei vonatkoznak

Az alábbi esetekben az importőr vagy a forgalmazó e rendelet alkalmazásában gyártónak minősül, és a gyártóra vonatkozóan megállapított kötelezettségek vonatkoznak rá:

a)amennyiben az importőr vagy a forgalmazó a saját neve vagy védjegye alatt nem közúti mozgó gépet forgalmaz, vesz nyilvántartásba vagy felelős annak forgalomba helyezéséért;

b)amennyiben az importőr vagy a forgalmazó oly módon módosítja a gépet, hogy az befolyásolhatja az e rendeletnek való megfelelést.

14. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

A gazdasági szereplők – a nem közúti mozgó gépek forgalomba hozatalát követő 10 éven keresztül – kérésre a jóváhagyó és piacfelügyeleti hatóságok részére adatot szolgáltatnak a következőkről:

a)minden olyan gazdasági szereplő, amely nem közúti mozgó gépet szállított számukra;

b)minden olyan gazdasági szereplő, amelynek nem közúti mozgó gépet szállítottak.

15. cikk

A nem közúti mozgó gépekre vonatkozó műszaki követelmények

(1)A nem közúti mozgó gépeket úgy kell megtervezni, gyártani és összeszerelni, hogy a nem közúti mozgó gép közúti közlekedésben való használata során azok a lehető legkisebb sérülési veszélyt jelentsék az utasokra, a gép környezetében lévő más személyekre és a közúti infrastruktúrára nézve.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben meghatározott követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan a következő elemek tekintetében:

a)a járműszerkezet integritása;

b)a legnagyobb tervezési sebesség, a sebességszabályozó, a sebesség-korlátozó berendezések és a sebességmérő;

c)a fékberendezések;

d)a kormányberendezés;

e)a látómező;

f)az ablaktörlő;

g)az üvegezés és annak beszerelése;

h)a közvetett látást biztosító eszközök;

i)a világítás és a világítóberendezések;

j)a jármű külseje és kiegészítő elemei az úttest helyzetében, beleértve a munkaeszközöket és a mozgószerkezetet;

k)a hangjelző készülékek és beszerelésük;

l)a fűtési rendszerek, a jég- és páramentesítés;

m)a rendszámtáblák helye;

n)a jogszabályban előírt tábla és jelölés;

o)a méretek;

p)a tömegek, beleértve a legnagyobb közúti terhelt tömeget is;

q)az üzemanyagtartályok;

r)a gumiabroncsok;

s)a hátrameneti fokozat;

t)a lánctalpak;

u)a mechanikus kapcsolószerkezetek;

v)a vezetőülés és az utasülések és azok rögzítőrendszerei;

w)a közúti használatra vonatkozó kezelői kézikönyv;

x)a közúti használatra vonatkozó kezelői vezérlők;

y)a közúti tájékoztatás, a figyelmeztetések és a jelölések.

Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok részletes szabályokat állapíthatnak meg bármely más elemre vonatkozóan, amennyiben ez a műszaki és tudományos fejlődés miatt, valamint az (1) bekezdésnek való megfelelés biztosítása érdekében szükséges.

Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok adott esetben részletes szabályokat tartalmaznak a következőkre vonatkozóan:

a)a 21. cikk (3) bekezdésében felsoroltak közül kiválasztott vizsgálati eljárások;

b)a vizsgálati módszerek;

c)az első albekezdésben felsorolt elemek bármelyikével kapcsolatos határértékek vagy paraméterek;

d)a nem közúti mozgó gépekre felszerelendő berendezések vagy alkatrészek leírása;

e)a nem közúti mozgó gépek egyedi jellemzői.

Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák a részletes szabályok által érintett osztályokat vagy kategóriákat, és eltérő részletes szabályokat állapíthatnak meg a nem közúti mozgó gépek különböző osztályaira vagy kategóriáira vonatkozóan.

16. cikk

A nem közúti mozgó gépek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

(1)Nem közúti mozgó gépek csak akkor forgalmazhatók, vehetők nyilvántartásba vagy helyezhetők forgalomba, ha megfelelnek az e rendeletben foglaltaknak.

(2)A nem közúti mozgó gépek csak akkor felelnek meg az e rendeletben foglaltaknak, ha az e rendeletben meghatározott, az adott gépre vonatkozó kötelezettségek teljesülnek.

III. FEJEZET

EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁS

17. cikk

EU-típusjóváhagyás iránti kérelem

(1)Természetes vagy jogi személy bármely tagállamban benyújthat EU-típusjóváhagyás iránti kérelmet.

Az EU-jóváhagyás iránti kérelmet egy jóváhagyó hatósághoz kell benyújtani.

Abban az esetben, ha az EU-típusjóváhagyást az Unión kívül letelepedett kérelmező igényli, a kérelmezőnek egy Unióban letelepedett képviselőt kell kineveznie, aki a jóváhagyó hatóság előtt képviseli őt.

(2)Az EU-típusjóváhagyás a teljes nem közúti mozgó gép egyetlen művelettel történő típusjóváhagyásából áll.

(3)A nem közúti mozgó gépek egy adott típusára vonatkozóan csak egyetlen EU-típusjóváhagyás iránti kérelmet, csak egy tagállamban, és csak egy jóváhagyó hatósághoz lehet benyújtani.

(4)Minden jóváhagyandó típusra külön EU-típusjóváhagyás iránti kérelmet kell benyújtani.

18. cikk

Az adatközlő mappa

(1)Az EU-típusjóváhagyás kérelmezőjének a 17. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásakor adatközlő mappát kell a jóváhagyó hatóság rendelkezésére bocsátania.

(2)Az adatközlő mappának a következőket kell tartalmaznia:

a)adatközlő lap;

b)minden adat, rajz, fénykép és egyéb releváns információ;

c)a termékek forgalomba hozatalának feltételeit harmonizáló, alkalmazandó uniós jogszabályokban előírt EU-megfelelőségi nyilatkozat;

d)a jóváhagyó hatóság által a kérelmezési eljárással kapcsolatban kért bármilyen információ.

(3)Az adatközlő mappát papíron vagy a műszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság által elfogadott elektronikus formátumban kell benyújtani.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza az adatközlő lap és az adatközlő mappa mintáit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK MENETE

19. cikk

Az EU-típusjóváhagyási eljárások menetére vonatkozó általános rendelkezések

(1)A jóváhagyó hatóságok a nem közúti mozgó gépek minden egyes típusára csak egy EU-típusjóváhagyást adhatnak ki.

(2)A jóváhagyó hatóságok ellenőrzik a következőket:

a) a 22. cikkben meghatározott gyártási megfelelőség; valamint

b) a nem közúti mozgó gép típusának megfelelése az alkalmazandó műszaki követelményeknek.

Ha a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy a nem közúti mozgó gép valamely típusa, bár megfelel a vonatkozó műszaki követelményeknek, súlyos veszélyt jelent, elutasíthatja az EU-típusjóváhagyás megadását. Ilyen esetben azonnal részletes aktát küld a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak és a Bizottságnak, amely tartalmazza döntésének indokolását és a megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását.

(3)A jóváhagyó hatóság egy közös biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait minden EU-típusjóváhagyás megtagadásáról vagy visszavonásáról, valamint döntésének indokairól.

(4)A jóváhagyó hatóság információs csomagot állít össze, amely a következőket tartalmazza:

a)az adatközlő mappa, valamint a vizsgálati jegyzőkönyvek és minden más dokumentum, amelyet a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyó hatóság feladatköre gyakorlása során az adatközlő mappához csatolt;

b)az információs csomag tartalmát felsoroló, valamennyi oldal és az egyes dokumentumok formátumának egyértelmű azonosítása érdekében megfelelő számozással vagy egyéb jelzéssel ellátott tartalomjegyzék, amelynek formája lehetővé teszi az EU-típusjóváhagyás kezelése során egymást követő lépések, különösen a változtatások és a frissítések időpontjainak nyilvántartását. A jóváhagyó hatóság az információs csomagban található információkat a szóban forgó típusjóváhagyás érvényességének megszűnését követő 10 éven keresztül rendelkezésre bocsátja.

(5)A Bizottság hozzáférhet a (3) bekezdésben, valamint a 20. cikk (3) bekezdésében, a 25. cikk (3) bekezdésében és a 26. cikk (5) bekezdésében említett közös biztonságos elektronikus adatcsererendszerhez. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az említett rendszerben rendelkezésre bocsátandó elektronikus dokumentumok formátumát, az információcsere mechanizmusát, az EU-típusjóváhagyások megadására, módosítására, elutasítására és visszavonására vonatkozóan a hatóságok tájékoztatását szolgáló eljárásokat, valamint a vonatkozó biztonsági intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

20. cikk

EU-típusbizonyítvány

(1)Az EU-típusjóváhagyás megadásakor a jóváhagyó hatóságnak EU-típusbizonyítványt kell kiállítania az EU-típusjóváhagyás kérelmezője számára.

Az EU-típusbizonyítvány mindaddig érvényes marad, amíg az EU-típusjóváhagyás érvényes.

Az EU-típusbizonyítványt a jóváhagyó hatóság módosítja a vonatkozó EU-típusjóváhagyás módosításakor.

(2)Az EU-típusbizonyítványhoz hiánytalanul mellékelni kell a következőket:

a)az információs csomag;

b)a vizsgálati eredmények rögzítésére szolgáló lap;

c)a megfelelőségi nyilatkozat aláírására jogosult személy neve, aláírásmintája és a vállalatnál betöltött pozíciója;

d)a megfelelőségi nyilatkozat kitöltött mintája.

(3)Az EU-típusbizonyítványokat a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott harmonizált rendszernek megfelelően kell számozni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A jóváhagyó hatóság az EU-típusbizonyítvány kiállítását követő egy hónapon belül közös biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül megküldi a többi tagállam jóváhagyó hatóságainak a nem közúti mozgó gép EU-típusbizonyítványának másolatát, annak mellékleteivel együtt.

(4)Az EU-típusbizonyítványt a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott minta alapján kell kiállítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A jóváhagyó hatóság minden egyes nem közúti mozgó gép esetében:

a)kitölti az EU-típusbizonyítvány megfelelő szakaszait, beleértve az ahhoz csatolt, a vizsgálati eredmények rögzítésére szolgáló lapot is;

b)összeállítja az információs csomag tartalomjegyzékét;

c)a kitöltött bizonyítványt és annak mellékleteit haladéktalanul kiadja az EU-típusjóváhagyás kérelmezőjének.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározza a (2) bekezdés b) pontjában említett, a vizsgálati eredmények rögzítésére szolgáló lap mintáját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)Az olyan EU-típusjóváhagyás esetében, amelynek érvényességét a 29. cikkel összhangban korlátozták, az EU-típusbizonyítványban fel kell tüntetni ezeket a korlátozásokat.

(7)A jóváhagyó hatóság összeállítja az alkalmazandó követelmények vagy jogi aktusok jegyzékét, és ezt a jegyzéket az EU-típusbizonyítványhoz csatolja. A Bizottság e jegyzék mintáját végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

21. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges megfelelőség igazolása

(1)Az EU-típusjóváhagyás megadásához igazolni kell az e rendeletben foglalt követelményeknek és különösen az alkalmazandó műszaki követelményeknek való megfelelést.

(2)Az EU-típusjóváhagyás kérelmezője a műszaki dokumentáció elkészítésével igazolja az alkalmazandó műszaki követelményeknek való megfelelést.

(3)A (2) bekezdésben említett műszaki dokumentációnak – amennyiben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vizsgálatokat írnak elő – tartalmaznia kell a következő vizsgálati eljárások eredményeit tartalmazó, vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyveket:

a)a gyártó által végzett vizsgálat;

b)az ilyen tevékenység végzésére kijelölt műszaki szolgálat vagy a gyártó 40. cikkben említett akkreditált belső műszaki szolgálata által végzett vizsgálat;

c)az ilyen tevékenység végzésére kijelölt, a 40. cikkben említett, akkreditált belső műszaki szolgálattól eltérő műszaki szolgálat felügyelete alatt a gyártó által elvégzett vizsgálat.

(4)A nem közúti mozgó gépek EU-típusjóváhagyása esetében a 167/2013/EU rendeletben vagy az (EU) 2018/858 rendeletben meghatározott eljárásokkal és követelményekkel összhangban típusjóváhagyással rendelkező alkatrészek vagy önálló műszaki egységek akkor fogadhatók el, ha azokat megfelelően telepítették és építették be a nem közúti mozgó gépbe, és azok nem befolyásolják az adott gépnek az alkalmazandó műszaki követelményeknek való megfelelését.

(5)A (3) bekezdésben említett vizsgálati jegyzőkönyveket a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott általános követelményeknek megfelelő formátumban kell elkészíteni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)Az EU-típusjóváhagyás kérelmezője annyi nem közúti mozgó gépet bocsát a jóváhagyó hatóság rendelkezésére, amennyit az e rendelet alapján elfogadott, vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírnak az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt vizsgálatok elvégzéséhez.

A szükséges vizsgálatokat olyan nem közúti mozgó gépeken kell elvégezni, amelyek a jóváhagyandó típus szempontjából reprezentatívnak tekinthetők.

Az EU-típusjóváhagyás kérelmezője – a jóváhagyó hatóság hozzájárulásával – kiválaszthat olyan nem közúti mozgó gépet is, amely az adott típus szempontjából ugyan nem tekinthető reprezentatívnak, de az előírt teljesítményszint tekintetében számos nagyon kedvezőtlen jellemzőt egyesít. A döntéshozatal támogatása érdekében a kiválasztási eljárás során alkalmazhatók virtuális vizsgálati módszerek.

(7)A jóváhagyó hatóság egyetértése esetén a kérelmező kérésére az (3) bekezdésben említett vizsgálati eljárások helyett virtuális vizsgálati módszereket is lehet alkalmazni a (9) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított követelmények tekintetében.

(8)A virtuális vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a (9) bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított feltételeknek.

(9)Annak érdekében, hogy a virtuális vizsgálattal kapott eredmények ugyanannyira értelmezhetők legyenek, mint a fizikai vizsgálattal kapott eredmények, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon követelmények meghatározására vonatkozóan, amelyek tekintetében a megfelelőséget virtuális vizsgálattal ellenőrizni lehet, illetve arra vonatkozóan, hogy a virtuális vizsgálatokat milyen feltételekkel kell elvégezni.

22. cikk

A gyártásmegfelelőséggel kapcsolatos intézkedések

(1)Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve – megteszi a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy megtörténtek-e azok a megfelelő gyártási intézkedések, amelyek biztosítják, hogy a gyártás alatt álló nem közúti mozgó gép megfeleljen a jóváhagyott típusnak és a – minden egyes jóváhagyásra vonatkozóan az EU-típusjóváhagyás jogosultjával egyeztetendő – írásban rögzített ellenőrzési terveknek.

(2)A jóváhagyó hatóság ellenőrzi, hogy az EU-típusjóváhagyás jogosultja a 27. cikkel összhangban megfelelő számú megfelelőségi nyilatkozatmintát adott-e ki, és hogy az EU-típusjóváhagyás jogosultja megtette-e a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a megfelelőségi nyilatkozatokban szereplő adatok helyesek legyenek.

(3)Az a jóváhagyó hatóság, amely EU-típusjóváhagyást ad meg, e jóváhagyás tekintetében – szükség esetén a többi tagállam jóváhagyó hatóságaival együttműködve – megteszi a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések megfelelőek maradjanak, és így a gyártás alatt álló nem közúti mozgó gépek továbbra is megfeleljenek a jóváhagyott típusnak, és a megfelelőségi nyilatkozatok továbbra is megfeleljenek a 27. cikkben foglaltaknak.

(4)Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság az EU-típusjóváhagyás jogosultjának létesítményeiben – többek között a gyártóüzemeiben – vett mintákon bármilyen, az EU-típusjóváhagyáshoz előírt ellenőrzést vagy vizsgálatot elvégezhet.

(5)Ha az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy nem alkalmazzák az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedéseket, vagy hogy azok jelentősen eltérnek a megállapodott intézkedésektől és ellenőrzési tervektől, vagy azok már nem tekinthetők megfelelőnek, noha a gyártás folytatódik, akkor az említett jóváhagyó hatóság vagy megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy pontosan kövessék a gyártásmegfelelőségi eljárást, vagy visszavonja az EU-típusjóváhagyást.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a gyártás megfelelőségére vonatkozó részletes intézkedésekre vonatkozóan.

V. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MÓDOSÍTÁSAI

23. cikk

Általános rendelkezések

(1)Az EU-típusjóváhagyás jogosultja haladéktalanul értesíti az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot az információs csomagban rögzített információk minden változásáról.

(2)Az említett jóváhagyó hatóság dönti el, hogy a 24. cikkben megállapított eljárások közül melyiket kell követni.

(3)Szükség esetén és az EU-típusjóváhagyás jogosultjával folytatott konzultációt követően a jóváhagyó hatóság dönthet úgy, hogy az EU-típusjóváhagyást módosítani kell.

(4)A módosítandó EU-típusjóváhagyás jogosultja az EU-típusjóváhagyás módosítása iránti kérelmet nyújt be a módosítandó EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatósághoz.

(5)Amennyiben a jóváhagyó hatóság megállapítja, hogy az EU-típusjóváhagyás módosításához meg kell ismételni az ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat, erről értesíti a módosítandó EU-típusjóváhagyás jogosultját.

A 24. cikkben említett eljárások csak akkor követendők, ha a jóváhagyó hatóság az említett ellenőrzések vagy vizsgálatok alapján azt állapítja meg, hogy az EU-típusjóváhagyás követelményei továbbra is teljesülnek.

24. cikk

Az EU-típusjóváhagyás módosításai

(1)Amennyiben a jóváhagyó hatóság megerősíti, hogy az információs csomagban rögzített adatok változtak meg, a jóváhagyó hatóság megadja annak az EU-típusjóváhagyásnak a módosítását, amelyre vonatkozóan a kérelmet a 23. cikknek megfelelően benyújtották.

(2)A jóváhagyó hatóság a módosítást „felülvizsgálatnak” minősíti, amennyiben nem szükséges megismételni az ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat.

Ebben az esetben a jóváhagyó hatóság szükség szerint kiadja az információs csomag felülvizsgált oldalait, amelyeken egyértelműen feltünteti a változás jellegét és az új kiadás keltét. Úgy kell tekinteni, hogy az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakész változata – a változtatások részletes leírásával kiegészítve – megfelel e követelménynek.

(3)A jóváhagyó hatóság a módosítást „kiterjesztésnek” minősíti, amennyiben az alábbiak közül valamelyik esemény bekövetkezik:

a)további ellenőrzésekre vagy vizsgálatokra van szükség;

b)az EU-típusjóváhagyási engedélyben (kivéve annak mellékleteit) szereplő bármely információ megváltozott;

c)a típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gépekre az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint új követelmények válnak alkalmazandóvá.

(4)Az információs csomag módosított oldalainak vagy az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatának kiadása esetén az EU-típusbizonyítványhoz csatolt információs csomag tartalomjegyzékét úgy kell módosítani, hogy abból vagy a legutolsó kiterjesztés vagy felülvizsgálat kelte, vagy a naprakésszé tett változat legutolsó egységes szerkezetbe foglalásának kelte kitűnjön.

(5)Nincs szükség a nem közúti mozgó gépek EU-típusjóváhagyásának módosítására, ha a (3) bekezdés c) pontjában említett új követelmények műszaki szempontból lényegtelenek az adott nem közúti mozgó géptípus tekintetében.

25. cikk

A módosítások kiadása és a módosításokról szóló értesítés

(1)Felülvizsgálat esetén a jóváhagyó hatóság a felülvizsgált dokumentumokat vagy az egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatot – adott esetben az információs csomag felülvizsgált tartalomjegyzékét is beleértve – indokolatlan késedelem nélkül kiadja az EU-típusjóváhagyás jogosultjának.

(2)Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóság egy kiterjesztési számmal ellátott naprakész EU-típusbizonyítványt ad ki, amelynek kiterjesztési száma az eddig kiadott, egymást követő kiterjesztések számánál eggyel nagyobb. A bizonyítványban világosan fel kell tüntetni a kiterjesztés okát és a frissített EU-típusbizonyítvány új kiadásának keltét. Az EU-típusbizonyítvány valamennyi vonatkozó rovatát, annak mellékleteit, valamint az információs csomag tartalomjegyzékét frissíteni kell.

A frissített bizonyítványt és annak mellékleteit a jóváhagyó hatóság adja ki az EU-típusjóváhagyás jogosultja számára.

(3)A jóváhagyó hatóság közös biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül értesíti a többi tagállam jóváhagyó hatóságait az EU-típusjóváhagyások módosításairól.

 
VI. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS ÉRVÉNYESSÉGE

26. cikk

Az érvényesség megszűnése

(1)Az EU-típusjóváhagyást határozatlan időre adják ki.

(2)Az EU-típusjóváhagyás érvényessége megszűnik a következő esetekben:

a)az EU-típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gép gyártását önként és véglegesen beszüntetik;

b)az EU-típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gép vonatkozásában új követelmények válnak kötelezővé a nem közúti mozgó gép forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése tekintetében, és a típusjóváhagyást nem lehet az V. fejezetnek megfelelően naprakésszé tenni;

c)az EU-típusjóváhagyás érvényessége a 29. cikk (3) bekezdésének megfelelően korlátozás következtében lejár;

d)az EU-típusjóváhagyást a 22. cikk (5) bekezdésével összhangban visszavonták.

Az első albekezdés b) pontja esetében azonban az EU-típusjóváhagyás és a vonatkozó EU-típusbizonyítvány az első albekezdés b) pontjában említett új követelmények alkalmazásának kezdőnapjától számított 18 hónap elteltével válik érvénytelenné.

(3)Amennyiben a típuson belül csak egy változat vagy csak a változat egy kivitele érintett, a kérdéses nem közúti mozgó gép EU-típusjóváhagyásának érvényessége csak az adott változat vagy kivitel vonatkozásában szűnik meg.

(4)Ha egy adott nem közúti mozgó géptípus gyártását véglegesen beszüntetik, az EU-típusjóváhagyás jogosultja értesíti erről azt a jóváhagyó hatóságot, amely az adott nem közúti mozgó gépre megadta az EU-típusjóváhagyást.

(5)A (4) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül a nem közúti mozgó gépre vonatkozó EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság közös biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül tájékoztatja a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

(6)A (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül azokban az esetekben, amikor egy nem közúti mozgó gép EU-típusjóváhagyása érvényességének megszűnése esedékes, az EU-típusjóváhagyás jogosultja értesíti erről az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot.

Az EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság közös biztonságos elektronikus adatcsererendszeren keresztül haladéktalanul továbbít minden vonatkozó információt a többi tagállam jóváhagyó hatóságai felé.

(7)A (6) bekezdésben említett értesítésnek tartalmaznia kell különösen a legutolsó legyártott nem közúti mozgó gép gyártási dátumát és jármű-azonosító számát.

 
VII. FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ÉS A JELÖLÉSSEL ELLÁTOTT, JOGSZABÁLYBAN ELŐÍRT TÁBLA

27. cikk

A megfelelőségi nyilatkozat

(1)A gyártó megfelelőségi tanúsítványt ad ki minden olyan nem közúti mozgó géphez, amelyet az EU-típusjóváhagyással rendelkező nem közúti mozgó gépekkel összhangban gyártottak.

(2)A megfelelőségi nyilatkozatot a nem közúti mozgó géppel együtt térítésmentesen a végfelhasználó rendelkezésére kell bocsátani. Átadása nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy külön kérjék, vagy hogy kiegészítő információkat nyújtsanak be az EU-típusjóváhagyás jogosultjának.

(3)A megfelelőségi nyilatkozat papíron vagy elektronikus formában adható ki.

Ha azonban a vevő a nem közúti mozgó gép megvásárlásakor papíralapú formátumban kéri a megfelelőségi nyilatkozatot, a nyilatkozatot díjmentesen, papírformátumban kell rendelkezésére bocsátani.

(4)A nem közúti mozgó gép gyártásának időpontjától számított 10 évig a gyártó a nem közúti mozgó gép tulajdonosának kérésére másodpéldányt ad ki számára a megfelelőségi nyilatkozatból, a kiadás költségeit meg nem haladó térítés ellenében. A „másodpéldány” szónak jól láthatónak kell lennie a megfelelőségi nyilatkozat másodpéldányának előlapján, a nyilatkozat kiállításának nyelvén.

(5)A gyártó a megfelelőségi nyilatkozathoz a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén elfogadott mintát használja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A megfelelőségi nyilatkozatot úgy kell megtervezni, hogy védett legyen a hamisítás ellen. E célból a végrehajtási jogi aktusok meghatározzák, hogy a nyilatkozatban több biztonsági elemmel védett formátumot kell használni. A megfelelőségi nyilatkozatot a tagállamok valamelyik hivatalos nyelvén kell kiállítani. Bármely jóváhagyó hatóság kérheti a gyártótól a megfelelőségi nyilatkozatnak a saját hivatalos nyelvére történő lefordítását.

(6)A megfelelőségi nyilatkozat kiállítására jogosult személy a gyártó szervezetébe kell, hogy tartozzon, és a vezetőség arra való jogszerű felhatalmazásával kell bírnia, hogy a gyártó teljes jogi felelősségét átvállalja a nem közúti mozgó gép tervezésének és szerkezetének vagy megfelelőségének vonatkozásában.

(7)A megfelelőségi nyilatkozatot teljes egészében ki kell tölteni, és a nem közúti mozgó gép használatát illetően nem tartalmazhat az e rendeletben előírt korlátozásokon kívül más korlátozásokat.

(8)A 29. cikk (2) bekezdésével összhangban jóváhagyott nem közúti mozgó gépekre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozat címében fel kell tüntetni a „[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be e rendelet teljes nevét és dátumát – elfogadott jogi aktus] 29. cikkének (2) bekezdése szerint típusjóváhagyásban részesített nem közúti mozgó géphez (ideiglenes jóváhagyás)” mondatot.

(9)Az (1) bekezdés sérelme nélkül a gyártó a megfelelőségi nyilatkozatot bármely tagállam nyilvántartási hatóságához elektronikus úton is továbbíthatja.

28. cikk

A nem közúti mozgó gépek jelöléssel ellátott, jogszabályban előírt táblája

(1)A nem közúti mozgó gép gyártója minden, a jóváhagyott típusnak megfelelően gyártott nem közúti mozgó gépen jelöléssel ellátott, jogszabályban előírt táblát helyez el.

(2)A jelöléssel ellátott, jogszabályban előírt táblát a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározott mintának megfelelően kell kialakítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen, végrehajtási jogi aktusokat a [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 30 hónappal követő nap dátumát]-ig kell elfogadni.

VIII. FEJEZET

ÚJ TECHNOLÓGIÁK VAGY ÚJ KONCEPCIÓK

29. cikk

Új technológiák vagy új koncepciók számára biztosított mentességek

(1)A 17. cikkben említett kérelem benyújtható olyan nem közúti mozgó géptípusra vonatkozóan, amely az alkalmazandó műszaki követelményekkel összeegyeztethetetlen új technológiákat vagy koncepciókat tartalmaz.

(2)A jóváhagyó hatóság – miután megvizsgálta, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül – megadja az (1) bekezdésben említett nem közúti mozgó gépre az EU-típusjóváhagyást:

a)a kérelem ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt a szóban forgó technológiák vagy koncepciók nem egyeztethetők össze az alkalmazandó műszaki követelményekkel;

b)a kérelem leírja az új technológia érintett elemeinek hatásait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket annak érdekében hoztak, hogy az érintett elemek vonatkozásában legalább azon követelményekkel egyenértékű védelem biztosított legyen, amelyek tekintetében a mentességet kérelmezik;

c)az adott tevékenység végzésére kijelölt műszaki szolgálat vagy a gyártó 38. cikkben említett akkreditált belső műszaki szolgálata által végzett vizsgálatok leírása és eredménye alapján igazolást nyer a b) pontban említett feltétel teljesülése.

(3)Az új technológiák vagy új koncepciók EU-típusjóváhagyás alóli mentességének megadását a Bizottság engedélyezi. Az engedély megadása vagy az engedély megadásának elutasítása végrehajtási jogi aktus útján történik. E végrehajtási jogi aktust a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Adott esetben az említett végrehajtási jogi aktusban meg kell határozni, hogy a jogi aktussal megadott engedélyre vonatkoznak-e korlátozások, beleértve az érvényességi időt is.

Az EU-típusjóváhagyás érvényessége minden esetben legalább 36 hónap.

(4)A Bizottság engedélyezésre vonatkozó határozatának meghozataláig a jóváhagyó hatóság ideiglenes EU-típusjóváhagyást állíthat ki.

Az ideiglenes EU-típusjóváhagyás azonban csak az adott tagállam területén érvényes a kért mentesség hatálya alá tartozó nem közúti mozgó géptípus tekintetében, illetve azokban a tagállamokban, amelyek jóváhagyó hatósága az (5) bekezdéssel összhangban elfogadta a jóváhagyást.

Az ideiglenes EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóság a (2) bekezdésben említett információkat tartalmazó dokumentáció továbbításával haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi jóváhagyó hatóságot arról, hogy az adott bekezdésben említett valamennyi feltétel teljesül.

Az ideiglenes jellegnek és a korlátozott területi érvényességnek a típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat fejlécéből egyértelműen ki kell tűnnie. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy meghatározza a típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat mintáit e bekezdés alkalmazásában. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)A (4) bekezdésben említett hatóságtól eltérő jóváhagyó hatóság írásban elfogadhatja a (4) bekezdésben említett ideiglenes EU-típusjóváhagyást annak érdekében, hogy az ideiglenes jóváhagyás érvényességét az adott tagállam területén meghosszabbítsa.

(6)Amennyiben a Bizottság elutasítja a jóváhagyás megadását, a jóváhagyó hatóság haladéktalanul értesíti a (3) bekezdésében említett ideiglenes típusjóváhagyás jogosultját arról, hogy az ideiglenes jóváhagyás a (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjától számított hat hónap elteltével visszavonásra kerül.

A nem közúti mozgó gépeket azonban forgalomba lehet hozni, nyilvántartásba lehet venni vagy forgalomba lehet helyezni abban a tagállamban, amelynek a jóváhagyó hatósága megadta az adott jóváhagyást, és bármely olyan tagállamban, amelynek a jóváhagyó hatósága a jóváhagyást elfogadta, ha:

a)a gépet az ideiglenes EU-típusjóváhagyásnak megfelelően gyártották, még mielőtt annak érvényessége megszűnt volna;

b)a gépen fel van tüntetve az e rendeletben előírt tábla és jelölés;

c)a gépet kísérő ideiglenes megfelelőségi nyilatkozat rendelkezésre áll; valamint

d)a felhasználók számára készült dokumentumok, információk és utasítások az e rendeletben előírtaknak megfelelően készültek.

30. cikk

A felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok későbbi módosítása

(1)Amennyiben a Bizottság engedélyezi a 29. cikk szerinti mentesség megadását, haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket az érintett felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak és végrehajtási jogi aktusoknak a műszaki fejlődés szerinti módosítása érdekében.

(2)A vonatkozó jogi aktusok módosítását követően a mentességet jóváhagyó bizottsági határozatban szereplő korlátozásokat fel kell oldani.

(3)Amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok módosításához szükséges lépésekre nem került sor, a Bizottság a jóváhagyást megadó tagállam kérelmére a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási határozattal engedélyezheti a tagállamnak a mentesség érvényességének meghosszabbítását.

IX. FEJEZET

VÉDZÁRADÉKOK

31. cikk

A feltehetően súlyos veszélyt jelentő vagy meg nem felelő nem közúti mozgó gépek nemzeti értékelése

(1)Amennyiben egy tagállam piacfelügyeleti hatósága saját piacfelügyeleti tevékenysége, a jóváhagyó hatóság vagy a gyártó által szolgáltatott információk vagy panaszok alapján alapos okkal feltételezi, hogy egy nem közúti mozgó gép súlyos veszélyt jelent, vagy nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, el kell végeznie az érintett nem közúti mozgó gép értékelését e rendelet vonatkozó rendelkezései tekintetében.

(2)Az érintett gazdasági szereplők és az érintett jóváhagyó hatóságok teljes mértékben együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

32. cikk

A súlyos veszélyt jelentő vagy meg nem felelő nem közúti mozgó gépek kezelésére vonatkozó nemzeti eljárások

(1)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság a 31. cikk szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy egy nem közúti mozgó gép súlyos veszélyt jelent, haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy a lehető leghamarabb tegyen meg minden megfelelő korrekciós intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az érintett nem közúti mozgó gép a továbbiakban ne jelentsen kockázatot.

(2)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság a 31. cikk szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy egy nem közúti mozgó gép nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, de nem jelent az (1) bekezdésben említett súlyos veszélyt, haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy észszerű időn belül tegyen meg minden megfelelő korrekciós intézkedést a gép megfelelőségének biztosítása érdekében. Ennek a határidőnek arányban kell állnia a meg nem felelés súlyosságával.

(3)A 6–13. cikkben előírt kötelezettségeknek megfelelően a gazdasági szereplők gondoskodnak arról, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedést meghozzanak az érintett összes olyan nem közúti mozgó gép tekintetében, amelyet forgalomba hoztak, nyilvántartásba vettek vagy forgalomba helyeztek.

(4)Amennyiben a gazdasági szereplők nem hozzák meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) vagy (2) bekezdésben említett vonatkozó időszakon belül, vagy ha a kockázat gyors fellépést igényel, a nemzeti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes korlátozó intézkedést az érintett nem közúti mozgó gépek nemzeti piacukon történő forgalmazásának, nyilvántartásba vételének – ideértve a közúti közlekedésben való részvételének – vagy forgalomba helyezésének megtiltása vagy korlátozása, illetve piacról való kivonása vagy visszahívása érdekében.

(5)A (4) bekezdésben említett korlátozó intézkedésekre az (EU) 2019/1020 rendelet 18. cikke alkalmazandó.

33. cikk

Uniós szintű korrekciós és korlátozó intézkedések

(1)A 32. cikkel összhangban korrekciós vagy korlátozó intézkedéseket hozó piacfelügyeleti hatóság az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkének (1) bekezdésében említett információs és kommunikációs rendszeren keresztül haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi tagállam nemzeti hatóságait.

31 A megállapításairól haladéktalanul tájékoztatja továbbá a jóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot is. A súlyos veszélyt jelentő nem közúti gépek esetében a korrekciós vagy korlátozó intézkedéseket a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkében említett Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszeren (RAPEX) keresztül is be kell jelenteni.

Az első és második albekezdéssel összhangban szolgáltatott információknak tartalmazniuk kell az összes rendelkezésre álló adatot, beleértve az érintett nem közúti mozgó gép azonosításához szükséges adatokat, az adott mozgó gép eredetét, az állítólagos meg nem felelés vagy a felmerülő veszély jellegét, a meghozott nemzeti korrekciós és korlátozó intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket, amennyiben ilyen érvek előterjesztése megtörtént.

(2)Annak a tagállamnak, amelyik korrekciós vagy korlátozó intézkedést hoz, jeleznie kell, hogy a kockázat vagy a meg nem felelés a következők miatt áll-e fenn:

a)a nem közúti mozgó gép nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak; vagy

b)az e rendelet alapján elfogadott vonatkozó szabályozási aktusok hiányosak.

(3)A korrekciós vagy korlátozó intézkedéseket hozó tagállamtól eltérő tagállamok az (1) bekezdésben említett értesítést követő egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot bármilyen olyan korrekciós vagy korlátozó intézkedésről, amelyet elfogadtak és bármely olyan információról, amely a nem közúti mozgó gép meg nem felelésével vagy a fennálló veszéllyel kapcsolatban a rendelkezésükre áll, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(4)Amennyiben az (1) bekezdésben említett értesítést követő három hónapon belül sem egy másik tagállam, sem a Bizottság nem emel kifogást a bejelentett nemzeti intézkedéssel szemben, a többi tagállam biztosítja, hogy területükön haladéktalanul hasonló korrekciós vagy korlátozó intézkedéseket hozzanak az érintett nem közúti mozgó gép tekintetében.

(5)Amennyiben az (1) bekezdésben előírt értesítéstől számított három hónapon belül egy másik tagállam vagy a Bizottság kifogást emel a bejelentett nemzeti intézkedéssel szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett nemzeti intézkedés ellentétes az uniós joggal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd az érintett tagállamokkal és gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

(6)Az (5) bekezdésben említett konzultáció alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben határoz a harmonizált uniós szintű korrekciós vagy korlátozó intézkedésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7)A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket a (6) bekezdésben említett határozatáról. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják a (6) bekezdésben említett jogi aktusokban foglalt intézkedéseket, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

(8)Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett nemzeti intézkedés indokolatlan vagy ellentétes az uniós joggal, az érintett tagállam a (6) bekezdésben említett bizottsági határozattal összhangban visszavonja vagy kiigazítja az intézkedést.

(9)Amennyiben a veszély vagy a meg nem felelés az e rendelet alapján elfogadott szabályozási aktusok hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság javaslatot tesz az érintett jogi aktusok szükséges módosítására.

(10)Amennyiben valamely korrekciós intézkedés e cikkel összhangban indokoltnak minősül vagy a (6) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktusok hatálya alá esik, ezt az intézkedést ingyenesen elérhetővé kell tenni az érintett nem közúti mozgó gépek forgalmi engedélyének jogosultjai számára. Amennyiben a forgalmi engedély jogosultjának költségén végeztek javításokat a korrekciós intézkedés elfogadását megelőzően, e javítások költségét a gyártónak meg kell térítenie a korrekciós intézkedésben előírt javítások költségeinek mértékéig.

X. FEJEZET

MŰSZAKI INFORMÁCIÓK RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

34. cikk

Felhasználóknak szánt információk

(1)A gyártó nem oszthat meg olyan, az e rendeletben előírt adatokhoz kapcsolódó műszaki információkat, amelyek eltérnek a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott adatoktól.

(2)A gyártó a felhasználók rendelkezésére bocsát minden olyan vonatkozó információt és szükséges útmutatást, amely valamely nem közúti mozgó gép használatához kapcsolódó feltételeket vagy korlátozásokat ír le.

(3)A (2) bekezdésben említett információkat a közúti használatra vonatkozó kezelői kézikönyvben kell megadni.

(4)A (2) bekezdésben említett információkat is tartalmazó, közúti használatra vonatkozó kezelői kézikönyvet a nem közúti mozgó géppel együtt kell rendelkezésre bocsátani:

a)annak a tagállamnak a hivatalos nyelvein, ahol a nem közúti mozgó gépet forgalomba hozzák, nyilvántartásba veszik vagy forgalomba helyezik; valamint

b)papíralapú vagy elektronikus formátumban.

Ha a kezelői kézikönyvet elektronikus formátumban bocsátják rendelkezésre, a gyártónak nyomtatott vagy papíralapú tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy miként lehet hozzáférni vagy hol található meg a kézikönyv annak a tagállamnak a hivatalos nyelvein, ahol a nem közúti mozgó gépet forgalomba hozzák, nyilvántartásba veszik vagy üzembe helyezik.

 
XI. FEJEZET

A MŰSZAKI SZOLGÁLATOK KIJELÖLÉSE ÉS BEJELENTÉSE

35. cikk

A műszaki szolgálatokra vonatkozó követelmények

(1)A kijelölő jóváhagyó hatóságok biztosítják, hogy mielőtt a 37. cikk szerint kijelölnek egy műszaki szolgálatot, ez a szolgálat teljesítse az e cikk (2)–(10) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(2)A műszaki szolgálatot a nemzeti jog szerint kell létrehozni és annak jogi személyiséggel kell rendelkeznie, kivéve a típusjóváhagyó hatósághoz tartozó műszaki szolgálatot és a gyártó 38. cikkben említett akkreditált belső műszaki szolgálatát.

(3)A műszaki szolgálatnak olyan harmadik félnek kell lennie, amely független az általa értékelt nem közúti mozgó gépek tervezési, gyártási, szállítási vagy karbantartási folyamatától.

Az első albekezdés követelményeinek megfelelő szervnek tekinthető az a szerv is, amely az általa értékelt, vizsgált vagy ellenőrzött nem közúti mozgó gépek tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4)A műszaki szolgálat, annak felső szintű vezetése és a 37. cikk (1) bekezdése értelmében az e tevékenységi kategóriák elvégzéséért felelős kijelölt személyzet nem lehetnek azoknak a nem közúti mozgó gépeknek a tervezői, gyártói, szállítói vagy karbantartói, amelyet értékelnek, és nem képviselhetik az ilyen tevékenységekben részt vevő feleket sem. Ez nem zárja ki a (3) bekezdés szerinti értékelt, nem közúti mozgó gépek használatát, amennyiben azok a műszaki szolgálat működéséhez szükségesek, vagy az ilyen nem közúti mozgó gépek személyes célú használatát.

(5)A műszaki szolgálatnak biztosítania kell, hogy leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja azon tevékenységi kategóriák bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát, amelyeket számára kijelöltek.

(6)A műszaki szolgálat és személyzete azokat a tevékenységi kategóriákat, amelyekre őket kijelölték, az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik, és függetlenek minden – különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő, főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy értékelési tevékenységeik eredményeit.

(7)A műszaki szolgálat képes kell, hogy legyen valamennyi olyan tevékenységi kategória elvégzésére, amelyre a 37. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölték, bizonyítva az őt kijelölő jóváhagyó hatóság megelégedésére, hogy rendelkezik a következőkkel:

a)személyzet, amely megfelelő szakértelemmel, specifikus műszaki ismeretekkel és szakképzéssel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a feladatok elvégzéséhez;

b)az azon tevékenységi kategóriákra vonatkozó eljárások leírása, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát;

c)eljárások, amelyek segítségével azon tevékenységi kategóriák elvégzése során, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, megfelelően figyelembe tudja venni az adott nem közúti mozgó gép technológiai összetettségét és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét; valamint

d)eszközök, amelyek az azon tevékenységi kategóriákhoz kapcsolódó feladatok megfelelő elvégzéséhez szükségesek, amelyekre vonatkozóan a kijelölést kéri, továbbá hozzáfér valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.

A műszaki szolgálat ezenkívül bizonyítja a kijelölő jóváhagyó hatóságnak, hogy megfelel a 41. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott azon tevékenységi kategóriákra vonatkozó szabályoknak, amelyekre kijelölték.

(8)A műszaki szolgálatok, valamint azok felső szintű vezetése és az értékelést végző személyzet pártatlanságát biztosítani kell. Az említettek nem vehetnek részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné azon tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket vagy feddhetetlenségüket, amelyekre kijelölték őket.

(9)A műszaki szolgálatok a tevékenységeikhez kapcsolódó felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget nemzeti jogszabályaikkal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel a megfelelőség értékeléséért.

(10)A műszaki szolgálat személyzetének minden olyan információ tekintetében, amely e rendelet vagy az azt végrehajtó nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladatai végrehajtása során jutott birtokába, be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit, kivéve a kijelölő jóváhagyó hatósággal szemben, vagy ahol erről uniós vagy nemzeti jogszabály rendelkezik. Gondoskodni kell a tulajdonjogok védelméről.

36. cikk

A műszaki szolgálatok leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)A műszaki szolgálatok azon tevékenységeik egy részét, amelyekre a 37. cikk (1) bekezdése értelmében kijelölték őket, csak a kijelölő jóváhagyó hatóságuk beleegyezésével adhatják alvállalkozásba vagy végeztethetik el leányvállalattal.

(2)Amennyiben a műszaki szolgálat bizonyos, a kijelölés tárgyát képező tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 35. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell ennek megfelelően a kijelölő jóváhagyó hatóságot.

(3)A műszaki szolgálatok teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozóik vagy leányvállalataik által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.

(4)A műszaki szolgálatok a kijelölő jóváhagyó hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítésének és az általuk elvégzett feladatoknak az értékelésére vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

37. cikk

A műszaki szolgálatok kijelölése

(1)A műszaki szolgálatokat hatáskörüktől függően a következő tevékenységi kategóriák közül egyre vagy többre jelölik ki:

a)A. kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek az e rendeletben említett vizsgálatokat saját létesítményeikben végzik el;

b)B. kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek felügyelik az e rendeletben említett, a gyártó vagy egy harmadik fél üzemeiben végzett vizsgálatokat;

c)C. kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek a gyártó gyártásmegfelelőséget biztosító eljárásainak kezdeti vizsgálatát és rendszeres nyomon követését végzik;

d)D. kategória: azon műszaki szolgálatok, amelyek a gyártás megfelelőségének felügyelete érdekében vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket felügyelnek vagy végeznek.

(2)A jóváhagyó hatóság kijelölhető műszaki szolgálatként az (1) bekezdésben említett tevékenységek közül egy vagy több tekintetében.

(3)A nem a 38. cikk értelmében kijelölt, harmadik országbeli műszaki szolgálatokat be lehet a 41. cikk szerint jelenteni, de csak abban az esetben, ha az Unió és az adott harmadik ország közötti kétoldalú megállapodás rendelkezik a műszaki szolgálatok ilyen elfogadásáról. Ez nem gátolja a 35. cikk (2) bekezdésének megfelelően valamely tagállam nemzeti jogszabálya szerint létrehozott műszaki szolgálatot abban, hogy harmadik országokban leányvállalatokat hozzon létre, feltéve, hogy a leányvállalatokat a kijelölt műszaki szolgálat közvetlenül irányítja és ellenőrzi.

38. cikk

A gyártó akkreditált belső műszaki szolgálatai

(1)A gyártó akkreditált belső műszaki szolgálata csak a 37. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett A. kategóriába tartozó tevékenységek végzésére jelölhető ki. Az említett műszaki szolgálat különálló, független részét képezi a vállalkozásnak, és nem vehet részt az általa értékelt nem közúti mozgó gépek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában.

(2)Az akkreditált belső műszaki szolgálatot a tagállam jóváhagyó hatósága jelöli ki, a következő követelményeknek megfelelően:

a) az akkreditált belső műszaki szolgálatot a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület akkreditálja a 39. cikkben említett szabályoknak megfelelően;

b)az akkreditált belső műszaki szolgálatnak és személyzetének szervezetileg azonosíthatóknak kell lenniük, és olyan jelentéstételi módszerekkel kell rendelkezniük azon vállalkozáson belül, amelynek részét képezik, amelyek biztosítják pártatlanságukat, és ezt bizonyítaniuk kell a megfelelő nemzeti akkreditáló testületnek;

c)sem az akkreditált belső műszaki szolgálat, sem személyzete nem vehetnek részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné azon tevékenységi kategóriákkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket vagy feddhetetlenségüket, amelyekre kijelölték őket;

d)az akkreditált belső műszaki szolgálat kizárólag annak a vállalkozásnak nyújthatja szolgáltatásait, amelynek részét képezi.

(3)Az akkreditált belső műszaki szolgálatot a 41. cikk alkalmazásában nem kell bejelenteni a Bizottságnak, azonban a vállalkozásnak, amelynek részét képezi vagy a nemzeti akkreditáló testületnek – a kijelölő jóváhagyó hatóság kérésére – tájékoztatást kell adnia akkreditálásáról a kijelölő jóváhagyó hatóságnak.

39. cikk

A műszaki szolgálatok és az akkreditált belső műszaki szolgálatok értékelésére vonatkozó szabályok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon szabályokról, amelyeknek a műszaki szolgálatok részéről meg kell felelni a 40. cikk szerinti értékeléshez és a belső műszaki szolgálatok 38. cikk szerinti akkreditációjához.

40. cikk

A műszaki szolgálatok szakértelmének elbírálása

(1)A kijelölő jóváhagyó hatóság értékelő jelentést készít, amely igazolja, hogy a pályázó műszaki szolgálat e rendelet és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok támasztotta követelményeknek való megfelelésének értékelése megtörtént. Ez a jelentés egy akkreditáló testület által kiállított akkreditációs bizonyítványt is magában foglalhat.

(2)Az (1) bekezdésben említett jelentés alapját képező értékelést a 39. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított szabályok szerint kell elvégezni. Az értékelő jelentést legalább háromévenként felül kell vizsgálni.

(3)Az értékelő jelentést kérésre közölni kell a Bizottsággal. Azokban az esetekben, amikor az értékelés nem a nemzeti akkreditáló testület által kiadott akkreditálási bizonyítványon alapul, amely igazolja, hogy a műszaki szolgálat megfelel e rendelet követelményeinek, a kijelölő jóváhagyó hatóság benyújtja a Bizottságnak azokat az okmányokat, amelyek tanúsítják a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságát, valamint azon meghozott intézkedéseket, amelyek biztosítják a műszaki szolgálat kijelölő jóváhagyó hatóság általi rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az megfeleljen az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított követelményeknek.

(4)Az a jóváhagyó hatóság, amely műszaki szolgálatként szándékozik kijelölést kapni a 37. cikk (2) bekezdése szerint, a megfelelést dokumentumokkal igazolja egy olyan értékelés révén, amelyet az értékelt tevékenységtől független auditorok végeznek. Ezen auditorok tartozhatnak ugyanahhoz a szervezethez, feltéve, hogy őket az értékelt tevékenységet végző személyzettől elkülönülten irányítják.

(5)Az akkreditált belső műszaki szolgálatnak be kell tartania e cikk vonatkozó előírásait.

41. cikk

Bejelentési eljárások

(1)A tagállamok bejelentik a Bizottságnak az általuk kijelölt valamennyi műszaki szolgálat nevét, címét – beleértve az elektronikus címet –, a felelős személyeket és a tevékenységi kategóriákat, valamint e kijelölések minden későbbi változását. A bejelentésről szóló dokumentumban meg kell jelölni, hogy az e rendelet mellékletében felsoroltak közül mely területek tekintetében jelölték ki a műszaki szolgálatokat.

(2)A műszaki szolgálat a 37. cikk (1) bekezdésében szereplő tevékenységeket csak akkor folytathatja a típusjóváhagyásért felelős kijelölő jóváhagyó hatóság nevében, ha azt e cikk (1) bekezdésével összhangban előzetesen bejelentették a Bizottságnak.

(3)A (2) bekezdésben említett műszaki szolgálatot több kijelölő jóváhagyó hatóság is kijelölheti és e kijelölő jóváhagyó hatóságok tagállamai is bejelenthetik, függetlenül az általa a 37. cikk (1) bekezdésével összhangban folytatott tevékenységek kategóriájától vagy kategóriáitól.

(4)A tagállamok értesítik a Bizottságot a kijelölést érintő minden későbbi változásról.

(5)Amennyiben az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásában egy olyan konkrét szervezetet vagy illetékes szervet szükséges kijelölni, amelynek tevékenysége nem szerepel a 37. cikk (1) bekezdésében említettek között, a bejelentést e cikk rendelkezései szerint kell megtenni.

(6)A Bizottság az e cikk szerint bejelentett műszaki szolgálatok jegyzékét és adatait közzéteszi a honlapján.

42. cikk

A kijelölések módosítása

(1)Amennyiben a kijelölő jóváhagyó hatóság megállapítja, vagy a kijelölő jóváhagyó hatóságot arról tájékoztatják, hogy az általa kijelölt műszaki szolgálat már nem teljesíti az e rendeletben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a kijelölő jóváhagyó hatóság korlátozza, felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja a kijelölést, attól függően, hogy az adott műszaki szolgálat milyen mértékben mulasztotta el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. A tagállam, amely ezt a műszaki szolgálatot bejelentette, haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottság ennek megfelelően módosítja a 41. cikk (6) bekezdésében említett, közzétett információkat.

(2)Amennyiben a kijelölést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve, ha a műszaki szolgálat megszüntette tevékenységét, a kijelölő jóváhagyó hatóság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az említett műszaki szolgálat dokumentációját vagy egy másik műszaki szolgálat dolgozza fel, vagy pedig az kérelemre a kijelölő jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóságok számára elérhető legyen.

43. cikk

A műszaki szolgálat alkalmasságának kétségbe vonása

(1)A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amelyben számára kétség merül fel a műszaki szolgálat szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a műszaki szolgálat folyamatosan teljesíti-e a rá háruló követelményeket és kötelezettségeket, illetve, ha erre felhívják a figyelmét.

(2)A kijelölő jóváhagyó hatóság tagállama kérelemre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett műszaki szolgálat kijelölésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)A Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa lefolytatott vizsgálatok során a birtokába jutott valamennyi érzékeny információt bizalmasan kezelje.

(4)Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a műszaki szolgálat nem felel meg, vagy már nem felel meg a kijelölés követelményeinek, erről tájékoztatja a kijelölő jóváhagyó hatóság tagállamát.

A Bizottság szükség esetén a kijelölés felfüggesztésére, korlátozására vagy visszavonására szólítja fel az érintett tagállamot.

Amennyiben egy tagállam nem hozza meg a szükséges korrekciós intézkedéseket, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben dönt az érintett műszaki szolgálat kijelölésének felfüggesztéséről, korlátozásáról vagy visszavonásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot ezekről a végrehajtási jogi aktusokról, és ennek megfelelően naprakésszé teszi a 41. cikk (6) bekezdésében említett, közzétett információkat.

44. cikk

A műszaki szolgálatok működésével összefüggő kötelezettségek

(1)A műszaki szolgálat azokat a tevékenységi kategóriákat, amelyekre kijelölték, a kijelölő jóváhagyó hatóság nevében végzi az e rendeletben megállapított értékelési és vizsgálati eljárások szerint. .

(2)A műszaki szolgálat felügyeli vagy maga végzi el az e rendeletben meghatározott jóváhagyáshoz vagy ellenőrzésekhez szükséges vizsgálatokat. A műszaki szolgálat nem végezhet olyan vizsgálatokat, értékeléseket vagy ellenőrzéseket, amelyekre jóváhagyó hatóságától nem kapott szabályszerű kijelölést.

(3)A műszaki szolgálat köteles mindenkor:

a)lehetővé tenni kijelölő jóváhagyó hatósága számára, hogy szükség szerint jelen legyen a műszaki szolgálat megfelelőségértékelése során; valamint

b)a 35. cikk (10) bekezdése és a 45. cikk sérelme nélkül, kérelemre a kijelölő jóváhagyó hatósága rendelkezésére bocsátani az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységi kategóriáival kapcsolatos információkat.

(4)Amennyiben a műszaki szolgálat megállapítja, hogy a gyártó nem teljesíti az e rendeletben megállapított követelményeket, ezt jelenti a kijelölő jóváhagyó hatóságnak annak érdekében, hogy a kijelölő jóváhagyó hatóság felszólítsa a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, valamint arra, hogy ezt követően ne adjon ki típusbizonyítványt, amíg nem tették meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket a jóváhagyó hatóság számára elfogadható módon.

(5)Ha a típusbizonyítvány kiadása után a gyártásmegfelelőség ellenőrzése során a kijelölő jóváhagyó hatóság nevében eljáró műszaki szolgálat megállapítja, hogy egy nem közúti mozgó gép már nem felel meg e rendeletnek, akkor ezt jelenti a kijelölő jóváhagyó hatóságnak. A jóváhagyó hatóság megteszi a 22. cikkben előírt megfelelő intézkedéseket.

45. cikk

A műszaki szolgálatok tájékoztatási kötelezettségei

(1)A műszaki szolgálat tájékoztatja a kijelölő jóváhagyó hatóságát a következőkről:

a)minden olyan meg nem felelés, amely szükségessé teheti a típusbizonyítvány elutasítását, korlátozását, felfüggesztését vagy visszavonását;

b)mindazon körülmények, amelyek kijelölésük hatáskörét vagy feltételeit érintik;

c)a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a tevékenységükre vonatkozó tájékoztatás iránti megkeresések.

(2)A műszaki szolgálat a kijelölő jóváhagyó hatóságának kérésére információkkal szolgál a kijelölése keretében végzett tevékenységekről, továbbá minden más végzett tevékenységről is, a határon átnyúló tevékenységeket és az alvállalkozói tevékenységet is beleértve.

XII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK ÉS FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

46. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját a 167/2013/EU rendelet 69. cikke alapján létrehozott „Műszaki Bizottság – Mezőgazdasági járművek” (TC-AV) segíti, amely a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)Ha az említett bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

47. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)A Bizottságnak a 4. cikk (5) bekezdésében, a 15. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (9) bekezdésében, a 22. cikk (6) bekezdésében és a 39. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a hatálybalépés dátumát.]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az említett ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (5) bekezdésében, a 15. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (9) bekezdésében, a 22. cikk (6) bekezdésében és a 39. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően – ideértve a felülvizsgálatról, módosításról vagy hatályon kívül helyezésről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is – egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)A 4. cikk (5) bekezdése, a 15. cikk (2) bekezdése, a 21. cikk (9) bekezdése, a 22. cikk (6) bekezdése és a 39. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

 
XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

Az (EU) 2019/1020 rendelet módosítása

Az (EU) 2019/1020 rendelet I. melléklete a következő ponttal egészül ki:

„71. [XXX rendelet] a közutakon közlekedő nem közúti mozgó gépek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, valamint az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról”.

49. cikk

Fórum

(1)A Bizottság létrehozza, vezeti és irányítja a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórumot (a továbbiakban: a fórum).

A fórum az egyes tagállamok által kinevezett képviselőkből áll, akik jóváhagyó hatóságaikat és piacfelügyeleti hatóságaikat képviselik.

A műszaki szolgálatokat, az Európai Parlament képviselőit, az ipar és az érintett gazdasági szereplők képviselőit, valamint a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben érintett érdekelt feleket adott esetben meg lehet hívni, hogy a fórum ülésein megfigyelőként részt vegyenek a (6) bekezdésben említett eljárási szabályzatnak megfelelően.

(2)A fórum tanácsadói feladatainak célja a bevált gyakorlatok előmozdítása e rendelet egységes értelmezésének és végrehajtásának elősegítése érdekében.

A fórum megvizsgálja:

a)az e rendeletben megállapított követelmények egységes értelmezésével kapcsolatos kérdéseket;

b)a típusjóváhagyással és piacfelügyelettel kapcsolatos tevékenységek eredményeit;

c)a műszaki szolgálatok értékelése, kijelölése és felügyelete tekintetében az e rendeletben előírt követelmények teljesítése szempontjából általános jelentőséggel bíró kérdéseket;

d)a gazdasági szereplők által elkövetett jogsértéseket;

e)a IX. fejezetben meghatározott korrekciós vagy korlátozó intézkedések végrehajtását;

f)a piacfelügyeleti tevékenységek tervezését, koordinálását és eredményeit.

(3)A fórum – tanácsadó feladata részeként és a (2) bekezdés alapján folytatott vizsgálatok eredményének figyelembevételével – véleményt nyilváníthat vagy ajánlást adhat ki.

(4)Amikor a fórum véleményt nyilvánít vagy ajánlást ad ki, konszenzusra törekszik. Amennyiben nem sikerül ilyen konszenzust elérnie, a fórum a tagállamok egyszerű többségével véleményt nyilvánít vagy ajánlást ad ki. Minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. Az eltérő álláspontot képviselő tagállamok kérhetik, hogy álláspontjaikat azok indokolásaival együtt a fórum véleményében vagy ajánlásaiban rögzítsék.

(5)A végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság megfelelően figyelembe veszi a fórum által az (2) bekezdéssel összhangban kinyilvánított véleményeket.

(6)A fórum megállapítja eljárási szabályzatát.

(7)E rendelet alkalmazásában:

a)az (EU) 2019/1020 rendelet 30. cikkének (2) bekezdése és 32. cikke nem alkalmazandó;

b)az (EU) 2019/1020 rendelet 11. cikkének (8) bekezdésében, 30. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 31. cikkének (2) bekezdésében és 33. cikkében az „igazgatási együttműködési csoportok”-ra való hivatkozásokat a fórumra való hivatkozásként kell értelmezni.

50. cikk

Szankciók

(1)A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést az említett szankciók végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot – az e rendelet alkalmazhatóságának kezdőnapját közvetlenül megelőző nap]-ig értesítik a Bizottságot az említett rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosításról.

(2)A szankciókkal járó jogsértések típusai közé tartoznak a következők:

a)hamis nyilatkozattétel a jóváhagyási eljárás vagy visszahívást eredményező eljárások során;

b)a típusjóváhagyásra vagy a használatban lévő járművek megfelelőségére vonatkozó vizsgálati eredmények meghamisítása;

c)olyan adatok vagy műszaki leírások visszatartása, amelyek visszahíváshoz vagy a típusjóváhagyás megtagadásához vagy visszavonásához vezethetnek;

d)információhoz való hozzáférés megtagadása;

e)jóváhagyandó nem közúti mozgó gépek gazdasági szereplők általi, jóváhagyás nélkül való forgalmazása vagy üzembe helyezése, vagy dokumentumok és jelölések e szándékkal történő meghamisítása;

f)a kötelezettségeiket nem teljesítő gazdasági szereplők;

g)a műszaki szolgálatok meg nem felelése a kijelölésükre vonatkozó követelményeknek.

51. cikk

Felülvizsgálat

(1)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot – 60 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, adott esetben jogalkotási javaslatok kíséretében.

(2)A jelentés az érintett felek bevonásával folytatott konzultáción alapul, és figyelembe vesz minden vonatkozó európai és nemzetközi szabványt, valamint a (3) bekezdésben említett információt.

(3)A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot – 48 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

a)az e rendeletben előírt típusjóváhagyási és piacfelügyeleti eljárások alkalmazása;

b)az e rendelet alapján [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot – e rendelet alkalmazásának kezdőnapja] óta kiadott EU-típusjóváhagyások száma;

c)a nemzeti kis sorozatú típusjóváhagyásra, a nemzeti egyedi jóváhagyásra és a nemzeti típusjóváhagyásra vonatkozó nemzeti követelmények, valamint a megadott jóváhagyások száma [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot – e rendelet alkalmazásának kezdőnapja].

52. cikk

Átmeneti rendelkezések

E rendelettől eltérve [kérjük, illesszék be a dátumot: 8 évvel az alkalmazás kezdőnapját követően]-ig a tagállamok a nem közúti mozgó gép nemzeti típusjóváhagyására vonatkozó bármely nemzeti jogszabályt alkalmazhatnak a [kérjük, illesszék be az alkalmazás kezdőnapjának dátumát] és [kérjük, illesszék be a dátumot: 8 évvel az alkalmazás kezdőnapját követően] között forgalomba hozott nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésben való részvétele tekintetében.  Ezen időszak alatt a gyártó választhat, hogy kérelmezi az EU-típusjóváhagyást, vagy teljesíti a vonatkozó nemzeti jogszabályok előírásait.

53. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépésének kezdőnapját 36 hónappal követő nap dátumát]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről.
(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről.
(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról.
(5)    A Bizottság 2021. április 21-én a gépekről szóló jelenlegi irányelv helyébe lépő új rendeletre irányuló javaslatot fogadott el a gépipari termékekről. A jelenlegi irányelvhez hasonlóan a javasolt rendelet nem terjed ki a mozgó gépek közúti közlekedésével kapcsolatos biztonsági szempontokra. A rendeletjavaslatról intézményközi tárgyalások folynak. A rendeletjavaslat a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/45508?locale=hu .
(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).
(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 167/2013/EU rendelete (2013. február 5.) a mezőgazdasági és erdészeti járművek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről (HL L 60., 2013.3.2., 1. o.).
(8)    2008-ban új jogszabályi keret került elfogadásra az egységes árupiac javítása és a termékek széles körének az uniós piacon történő forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek megerősítése érdekében. Ezen intézkedéscsomag célja a piacfelügyelet javítása és a megfelelőségértékelések minőségének javítása. Tisztázza továbbá a CE-jelölés használatát, és létrehozza a termékekre vonatkozó jogszabályokban alkalmazandó intézkedések eszköztárát ( https://single-market-economy.ec.europa.eu/single-market/goods/new-legislative-framework_hu ) .
(9)    A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A közösségi vívmányok naprakésszé tétele és egyszerűsítése, 2003.2.11., COM(2003) 71 végleges ( https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2003:0071:FIN:en:PDF ) .
(10)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final ( https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52021DC0350&from=EN ) .
(11)    Bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2019) 283 final ( https://transport.ec.europa.eu/system/files/2021-10/SWD2190283.pdf ).
(12)    „Study on the EU harmonisation of the requirements for the road circulation of mobile machinery” (Tanulmány a mozgó gépek közúti közlekedésére vonatkozó követelmények uniós harmonizációjáról). ECORYS, 2016. Elérhető a következő internetcímen: https://single-market-economy.ec.europa.eu/sectors/mechanical-engineering/mobile-machinery_hu .
(13)    Elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/1198-Road-circulation-requirements-for-mobile-machinery_hu .
(14)    A munkadokumentumok a CIRCABC érdekcsoport “New legislative initiative - Road circulation approval requirements for non-road mobile machinery” (Új jogalkotási kezdeményezés – A nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésben való részvételének jóváhagyására vonatkozó követelmények) elnevezésű könyvtár részében találhatók.
(15)    „Cost/benefit analysis study for Impact Assessment on road circulation of Non-road mobile machinery” (Költség-haszon elemzés a nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésére vonatkozó hatásvizsgálathoz), PPMI, 2019. Elérhető a következő internetcímen: https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/c0d598e2-17d8-11ea-8c1f-01aa75ed71a1 .
(16)    „NRMM-2019.03 MS Targeted Consultation Feedback” („NRMM-2019.03 tagállami célzott konzultációs visszajelzés”) című munkadokumentum, amely összefoglalja a Bizottság által a nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésére vonatkozó tagállami jóváhagyási rendszerek közötti különbségekről folytatott célzott konzultáció eredményeit. A munkadokumentum a CIRCABC érdekcsoport “New legislative initiative - Road circulation approval requirements for non-road mobile machinery” (Új jogalkotási kezdeményezés – A nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésben való részvételének jóváhagyására vonatkozó követelmények) elnevezésű könyvtár részében található.
(17)    Az érdekelt felekkel folytatott megbeszéléseket összegző munkadokumentumok – mint például az „NRMM-2019.07 Draft Minutes Workshop NRMM 9 Dec 2019 rev1” (NRMM-2019.07 – Az NRMM 2019. december 9-i munkaértekezletének jegyzőkönyvtervezete 1. változat) – a CIRCABC érdekcsoport “New legislative initiative - Road circulation approval requirements for non-road mobile machinery” (Új jogalkotási kezdeményezés – A nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésben való részvételének jóváhagyására vonatkozó követelmények) elnevezésű könyvtár részében található.
(18)    A nyilvános konzultáció eredményei a következő internetcímen érhetők el: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/1198-Road-circulation-requirements-for-mobile-machinery/public-consultation_hu .
(19)    Az érdekelt felekkel folytatott megbeszéléseket összegző munkadokumentumok – mint például az „NRMM-2021.05 Draft Minutes Workshop NRMM 6 May 2021” (NRMM-2021.05 – Az NRMM 2021. május 6-i munkaértekezletének jegyzőkönyvtervezete) – a CIRCABC érdekcsoport “New legislative initiative - Road circulation approval requirements for non-road mobile machinery” (Új jogalkotási kezdeményezés – A nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésben való részvételének jóváhagyására vonatkozó követelmények) elnevezésű könyvtár részében található.
(20)    Az „NRMM-2022.02 220608_Presentation Workshop NRMM 08.06” munkadokumentum a CIRCABC érdekcsoport “New legislative initiative - Road circulation approval requirements for non-road mobile machinery” (Új jogalkotási kezdeményezés – A nem közúti mozgó gépek közúti közlekedésben való részvételének jóváhagyására vonatkozó követelmények) elnevezésű könyvtár részében található.
(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
(22)    HL C […]., […], […]. o.
(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.).
(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1628 rendelete (2016. szeptember 14.) a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 53. o.).
(25)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/14/EK irányelve (2000. május 8.) a kültéri használatra tervezett berendezések zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.).
(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).
(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
(29)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(30)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(31)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
Top