Előadó: Giorgio MAGLIOCCA (IT/EPP)

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

Egy kedvező pillanat

1.

megjegyzi, hogy a stratégiai előrejelzés olyan diszciplína, amely lehetővé teszi a különböző lehetséges jövőbeni helyzetek strukturált, rendszerszintű és kollektív előrejelzését, és így megfelelőbb döntések meghozatalát;

2.

hangsúlyozza, hogy a stratégiai előrejelzés célja nem a jövő előrejelzése, hanem a jövő kezelésére való felkészülés, így minden szinten hozzájárul az előretekintő kormányzáshoz. hangsúlyozza ezért annak fontosságát – különösen összetett, bizonytalan és gyorsan változó helyzetekben – azért, hogy az Európai Unió valamennyi intézményi szintjének rezilienciája és a változásokra időben és innovatív módon való reagálási képessége – a szubszidiaritás elvével összhangban – erősödjön;

3.

emlékeztet arra, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia végleges ajánlásai a polgárok előretekintő, fenntartható és „időtálló” uniós fellépésre vonatkozó elvárásain alapulnak; üdvözli ebben, hogy az Európai Bizottság e tekintetben elismeri a stratégiai előrejelzésnek egyrészt mint az intézmény átfogó célkitűzésének, másrészt mint kormányzási eszköznek a szerepét;

4.

kiemeli az előrejelzés hozzájárulását a hosszú távú stratégiai látásmódhoz, ami a 2024-es európai parlamenti választások hajnalán, valamint az új, 2024–2029-es politikai menetrend elfogadására tekintettel és az új politikai ciklus előkészítő szakaszai során különösen fontos az EU jövőjére vonatkozó stratégiai menetrend kidolgozása szempontjából;

5.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a stratégiai előrejelzést gyakran csak alkalmanként végzik, és/vagy az elemzők és szakemberek egy kis csoportjára korlátozódik. Úgy véli, hogy a stratégiai előrejelzés jelentős politikai értékkel bír, és ezért az intézményeken belüli stratégiai jellegű gondolkodásnak kell tekinteni, és állandó interakciós folyamatot kell jelentenie azok környezetével, az érdekelt felekkel és a polgárokkal; végső céljaként pedig azt kell kitűzni, hogy hozzájáruljon a többszintű kormányzás javításához és a polgárok igényeire jobban reagáló, jövőorientált politikákhoz;

6.

fontos elemeknek tartja továbbá az Európai Bizottság stratégiai előrejelzésért felelős alelnökének kinevezését, valamint, azt, hogy a stratégiai előrejelzés az iránymutatásokban és a minőségi jogalkotásról szóló csomagban (2021) is szerepel; azt várja, hogy ezeket a konkrét lépéseket az új Európai Bizottság is jóváhagyja, illetve hogy azok a jövőben elmélyülnek;

7.

hangsúlyozza az előrejelzésben mint a stratégiai iránymutatás hasznos eszközében rejlő lehetőségeket többek között a pénzügyi és költségvetési döntések jobb egyensúlya érdekében. Azáltal, hogy azonosítja azokat a tényezőket, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a jövőre (és a kapcsolódó szükségletekre), megkönnyíti a beruházási prioritások meghatározását és a források elosztását azon területek számára, amelyek valószínűleg a legnagyobb hatást fejtik ki;

8.

kiemeli, hogy az EU rezilienciájának javítása és az időtálló uniós szakpolitikai döntéshozatal biztosítása érdekében a stratégiai előrejelzést átfogóan és szisztematikusabb módon érvényesíteni kell az uniós szakpolitikákban. Ugyanígy hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális szintű minőségi kormányzásra irányuló stratégiai előrejelzési kultúra kialakítása és annak a többi döntéshozatali szinttel való szorosabb kapcsolata szerves részét képezi a reziliencia és az előretekintő, illetve részvételi kormányzás kiépítésének az EU-ban és világszerte egyaránt;

9.

hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi önkormányzatoknak, valamint más területi érdekelt feleknek és polgároknak – különösen a fiataloknak – központi szerepet kell játszaniuk a stratégiai előrejelzés gyakorlatában, proaktívan hozzájárulva a jövőjüket meghatározó döntésekhez;

Globális tendenciák és területi kihívások

10.

alapvető fontosságúnak tartja, hogy időben és szisztematikusan azonosítsák a globális tendenciák területi dimenzióra gyakorolt hatásait. A különböző lehetséges forgatókönyvek jobb megértéséhez és az azokra való felkészüléshez elengedhetetlen az információk és képességek jobb összehangolása a különböző szinteken;

11.

ezért véleménye szerint létfontosságú, hogy beazonosítsák azokat a lehetséges módokat és csatornákat. amelyekkel a helyi és regionális önkormányzatok és más érintett regionálisérdekelt felek (pl. regionális fejlesztési ügynökségek) a legmegfelelőbben kihasználhatják a meglévő európai szintű stratégiai előrejelzési tevékenységekből származó előnyöket és/vagy hozzájárulhatnak azokhoz;

12.

emlékeztet arra, hogy az ESPAS (1) globális trendekről szóló jelentése és az Európai Bizottság stratégiai előrejelzési jelentései felvázolják az uniós kormányzás valamennyi szintjét érintő fő kihívásokat, különösen a nyitott stratégiai autonómia keresését, az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak a szükségességét, a zöld és digitális átállás egyensúlyának, a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság biztosításának szükségességét, a növekvő területi különbségek kezelésének sürgősségét és a folyamatban lévő urbanizáció hatásait. Hangsúlyozza, hogy a valódi kihívás annak feltárása, hogy a beazonosított tendenciáknak milyen a kölcsönhatása egymással, és hogy időben megértsék azok területi és társadalmi hatását, valamint az ezek kezelésére európai szinten hozott politikák és döntések hatását is. Hangsúlyozza különösen annak fontosságát, hogy megfelelően elemezzék ezeknek a munka világára, az iparpolitikákra, valamint a területi és nemzeti különbségek esetleges növekedésére gyakorolt hatását;

13.

megjegyzi, hogy az urbanizáció az a terület, ahol a főbb globális trendek összekapcsolódnak, és az számos trend mögötti gyorsító erőnek tekinthető; hangsúlyozza továbbá, hogy a városok egyre nagyobb számú transznacionális kihívással néznek szembe, és egyre inkább globális szereplőként lépnek fel: ez a stratégiai gondolkodás szempontjából fontos jelenség;

14.

tudomásul veszi, hogy a városok, a megyék és a régiók az átalakulás helyszínei; ezért hangsúlyozza, hogy ezeket a folyamatokat stratégiai, innovatív, részvételi és hosszú távú területrendezéssel kell irányítani. E tekintetben úgy véli, hogy a területi alapú megközelítés, a holisztikus szakpolitikai keretek (2), az olyan folyamatok, mint az intelligens szakosodás, a régióközi szövetségek és az innovációs ökoszisztémák elősegíthetik a fenntarthatóbb társadalmak új területi modelljeinek kialakulását, miközben csökkentik teljes területek lemaradásának kockázatát. Hangsúlyozza, hogy a stratégiai előrejelzés az ilyen folyamatok megkönnyítésének megfelelő eszköze;

15.

kéri, hogy mélyítsék el az érdemi párbeszédet a döntéshozatali folyamatok legmegfelelőbb és leghasznosabb megközelítéseiről, amelyeket a területi stratégiai előrejelzés során kell alkalmazni, figyelembe véve a módszertani korlátokat, a sajátosságokat és az alkalmazásukkal összefüggő kihívásokat is, például a növekvő társadalmi sebezhetőséget, a területi sokszínűséget és a polgárok elégedetlenségét;

A területi stratégiai előrejelzés által az EU minőségi jogalkotási menetrendjéhez nyújtott hozzáadott érték

16.

hangsúlyozza, hogy a stratégiai előrejelzés szerves részét képezi az EU minőségi jogalkotásra irányuló erőfeszítéseinek és eszközeinek, amelyek célja tényeken alapuló, fenntartható, átlátható és „időtálló” jogszabályok kidolgozása, amelyek maximális hozzáadott értéket teremtenek az uniós polgárok számára. Megjegyzi, hogy ez a megközelítés teljes mértékben összhangban van az RB „aktív szubszidiaritás” koncepciójával (3);

17.

megismétli azt a kérését, hogy a területi sebezhetőségi eredménytáblát az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával szoros együttműködésben dolgozzák ki az ilyen sebezhetőségekkel kapcsolatos kockázatok jobb megértése és figyelembevétele érdekében (4);

18.

megismétli, hogy a helyi és regionális szintekkel kezdve valamennyi kormányzati szint fontos elemekkel rendelkezik az uniós jogszabályok és szakpolitikák életciklusának minden szakaszában. E tekintetben hangsúlyozza az olyan lépések fontosságát, mint a jövőbeli kihívások és a hosszú távú trendek közös meghatározása; a jogszabálytervezetek kidolgozása során azok hatásának gondos felmérése a területi szintet is beleértve (többek között a területi hatásvizsgálatok kötelezővé tételével); a szubszidiaritás és az arányosság elvével való összeegyeztethetőség ellenőrzése (az RB és a szubnacionális kormányzati szintek részéről is); a jogszabályok végrehajtásának felülvizsgálata és megfelelőségük értékelése, többek között a területi hatás kritériumai alapján (például az RB RegHub-hálózatán és a jövőállósági platformon keresztül). Úgy véli továbbá, hogy az előrejelzési módszerek, például a szakpolitikai stressztesztek segíthetnek a forradalmi válságokra és eseményekre való jobb felkészülésben, és ösztönzi ezt a gyakorlatot;

19.

rámutat, hogy a minőségi jogalkotással és az aktív szubszidiaritással foglalkozó irányítócsoport (BRASS csoport) létrehozása politikai szinten egyesíti a minőségi jogalkotás területén a Régiók Bizottsága által végzett különböző tevékenységeket. A jövőben a csoport tagja lehet esetleg egy a stratégiai előrejelzésre összpontosító RB-tag is;

Intézményközi együttműködés az előrejelzés terén

20.

megerősíti, hogy kész hozzájárulni és hozzáadott értéket teremteni az EU által támogatott intézményközi stratégiai előrejelzési erőfeszítésekhez. E tekintetben üdvözli az RB Elnökök Értekezlete által az RB stratégiai előrejelzési tevékenységének ütemtervében (2022) elfogadott javaslatokat;

21.

javasolja az RB-tagok, a tisztviselők és a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet betöltő dolgozói körében a stratégiai előrejelzéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és a tudatosítását. E célból elő kívánja mozdítani a sajátos igényekhez igazított képzési tevékenységeket;

22.

vállalja, hogy hozzájárul a meglévő intézményközi együttműködési tevékenységekhez, mint például az ESPAS-ban való aktív részvétel, a „horizont nyomon követése” és a jövő szempontjából legrelevánsabb trendek azonosítása, erősítve a területi perspektívát. Ezért sürgeti, hogy az Európai Bizottság stratégiai előrejelzési jelentése és az ESPAS globális trendekről szóló jelentése építse be ezt a dimenziót;

23.

megismétli azon szándékát, hogy a stratégiai előrejelzési megközelítés táltalánosan beépítse az RB véleményeibe, és üdvözli, hogy egyre több, az RB munkáját támogató tanulmány tartalmaz előrejelzési elemeket;

24.

javasolja továbbá a szinergiák és az információcsere jobb módjainak előmozdítását azon városok, megyék és régiók között, amelyek érdekeltek stratégiai előrejelzési kapacitásuk megerősítésében és/vagy a bevált gyakorlatok vagy a kölcsönös tanulási folyamatok megosztásában;

25.

ezért vállalja, hogy európai szinten hangot ad tagjai nézőpontjának, valamint összegyűjti és hasznosítja a helyi és regionális önkormányzatok és más helyi hatóságok előrejelzési képességeit és tapasztalatait;

26.

az uniós intézményekkel együttműködve készen áll a helyi, megyei és regionális szinten támogatott stratégiai előrejelzési tevékenységek nemzeti szintű tevékenységekkel történő szorosabb összekapcsolásának előmozdítására; ezért jelzi érdeklődését az iránt, hogy tájékoztatást kapjon az Európai Unió Tanácsának soros elnökségei és/vagy az Európai Bizottság által e téren támogatott kezdeményezésekről és azokban részt vegyen;

27.

ösztönzi az Európai Bizottságot (különösen a Közös Kutatóközpontot) és a Parlamentet (különösen az Európai Parlament Kutatószolgálatát), hogy működjenek együtt az RB-vel a könnyen hozzáférhető és többnyelvű eszközök (kézikönyvek, képzések, eszköztárak stb.) kidolgozásában a közös kompetenciák terjesztésének előmozdítása és a helyi és regionális önkormányzatok stratégiai előrejelzési struktúráinak megerősítése érdekében;

28.

hangsúlyozza, hogy a stratégiai előrejelzéssel kapcsolatban számos megközelítés létezik, és hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak – a szükséges rugalmassággal – meg kell választaniuk az igényeiknek és képességeiknek leginkább megfelelő módszereket, azaz saját megközelítéseket kell kidolgozniuk;

29.

kéri a a Közös Kutatóközpontot, hogy szorosan működjön együtt az RB-vel a szubnacionális kormányzatok és a területiérdekelt felek igényeihez igazított módszertani megközelítések és tematikus alkalmazások kidolgozása érdekében; ezért üdvözli az RB és a Közös Kutatóközpont közötti együttműködést a zöld megállapodás jövőjével kapcsolatos előrejelzési gyakorlat megszervezésében (a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó RB-munkacsoport);

A területi megközelítésen alapuló stratégiai előrejelzésre vonatkozó ajánlások

30.

hangsúlyozza, hogy fontos, hogy a területi perspektívát és a széles körű stratégiai jövőképet bevonják a 2024–2029-es menetrend meghatározásába és végrehajtásába; ezért kéri a Parlamentet, a Tanács elnökségeit és az Európai Bizottságot, hogy vegyék tudomásul e dimenzió fontosságát, és azt foglalják bele jelentéseikbe és stratégiai előrejelzési tevékenységükbe;

31.

kéri, hogy az Európai Bizottság éves stratégiai előrejelzési jelentésének kidolgozása során rendszeresen és időben konzultáljanak vele, és kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti az uniós városok és régiók helyzetéről szóló éves jelentésének stratégiai előrejelzési irányvonalát;

32.

hangsúlyozza a részvételen alapuló stratégiai előrejelzési tevékenységek helyi szintű előmozdításának demokratikus értékét, valamint a többszintű kormányzáshoz és a fenntartható fejlődési menetrendhez való, alulról építkező hozzájárulások fontosságát. Ösztönzi ezért a polgárok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok tanulását és bevonását az olyan előrejelzési gyakorlatokba, mint a horizont nyomon követése, az alig észrevehető jelek és a hosszú távú trendek azonosítása, a lehetséges forgatókönyvek meghatározása és a jövőre vonatkozó lehetőségek közös azonosítása;

33.

hangsúlyozza, hogy a minőségi jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás jövőbeli felülvizsgálatának egyértelműen a menetrend kulcsfontosságú elemeként kell elismernie a stratégiai előrejelzést. Ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az RB-t jobban figyelembe kell venni és annak nagyobb szerepet kell játszania – különösen a Szabályozói Ellenőrzési Testületen belül –, tekintettel tagjainak politikai legitimitására és a területi szinten szerzett tapasztalataira;

34.

hangsúlyozza, hogy a megállapodás felülvizsgálata alapján az RB számára hozzáférést kell biztosítani a háromoldalú együttdöntési egyeztetésekhez, és megismétli elkötelezettségét az uniós intézményközi párbeszéd befolyásolása új módjainak feltárása iránt. Különösen fontos ez annak elismerésére tekintettel, hogy a stratégiai előrejelzés, valamint annak helyi és regionális dimenziói kulcsfontosságú szerepet játszanak az uniós menetrend kialakításában;

35.

kéri a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az RB szerepének megerősítését az uniós szakpolitikai döntéshozatalban. Úgy véli például, hogy a politikai döntéshozókat jobban be kell vonni a stressztesztekbe az uniós jogszabályok előrejelzése és felülvizsgálata, valamint a szakpolitikák kiigazítása érdekében (5);

36.

arra kéri a többi uniós intézményt, hogy támogassák az RB-t a helyi és regionális önkormányzatok előrejelzési kapacitásainak megerősítésében a helyi politikai döntéshozók és a helyi köztisztviselők számára nyújtott megfelelő terjesztési és képzési tevékenységek révén. Kéri az uniós intézmények együttműködését a területi stratégiai előrejelzési tevékenységek szerepének és láthatóságának növelése érdekében az uniós döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszában;

37.

arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy fektessenek be a stratégiai előrejelzés fejlesztésébe és abba, hogy az hozzájárulhasson például a fokozottabban előre tekintő, rendszerszintű, koherens és részvételen alapuló területrendezéshez vagy az innovatívabb és fenntarthatóbb fejlődési stratégiákhoz.

---

(1)  Európai stratégiai és politikai elemzési rendszer.

(2)  Például az ipari, innovációs és oktatási politikákat ötvöző szakpolitikai keretek.

(3)  Valamennyi kormányzati szint konstruktív bevonása az uniós hozzáadott érték létrehozásába.

(4)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Felkészültség és válságkezelés: az EU, az uniós régiók és városok ellenálló képességének növelése (HL C 257., 2023.7.21., 6. o.).

(5)  A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HL C 301., 2022.8.5., 33. o.).