52023IP0203

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52023IP0203 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52023IP0203

Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása a szociális Európáról szóló ütemtervről: két évvel a portói szociális csúcstalálkozó után (2023/2586(RSP))

HL C, C/2023/1072, 2023.12.15, ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1072/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1072/oj

HTML

PDF - authentic OJ

e-signature

How to verify the authenticity of the Official Journal

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

Sorozat C

C/2023/1072

2023.12.15.

P9_TA(2023)0203

Ütemterv a szociális Európához: két évvel Porto után

Az Európai Parlament 2023. május 11-i állásfoglalása a szociális Európáról szóló ütemtervről: két évvel a portói szociális csúcstalálkozó után (2023/2586(RSP))

(C/2023/1072)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a szociális jogok európai pillérére, amelyet a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki ünnepélyesen,

—	tekintettel a szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányuló cselekvési tervről szóló, 2021. március 4-i bizottsági közleményre (COM(2021)0102),

—	tekintettel az Európai Tanács 2021. május 8-i Portói Nyilatkozatára,

—	tekintettel az európai gondozási stratégiáról szóló, 2022. szeptember 7-i bizottsági közleményre (COM(2022)0440),

—	tekintettel a megfizethető magas színvonalú tartós ápoláshoz-gondozáshoz való hozzáférésről szóló, 2022. december 8-i tanácsi ajánlásra (1),

—	tekintettel az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről szóló, 2023. január 30-i tanácsi ajánlásra (2),

—	tekintettel az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről szóló, 2023. március 15-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

—	tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság állásfoglalási indítványára,

mivel a fenntartható fejlődés az EU alapvető célkitűzése; mivel a fenntartható fejlődés három, egymással összefüggő pillére a gazdasági, a szociális és a környezeti pillér; mivel a fenntartható fejlődés többek között a teljes foglalkoztatottságon, a társadalmi fejlődésen és méltányosságon alapul; mivel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint az EU alapvető célja, hogy megvalósítsa a teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző, rendkívül versenyképes szociális piacgazdaságot; mivel a hangsúly jelenleg a gazdasági és környezeti fenntarthatóságon van;

mivel a szociális jogok európai pillérét 2017-ben Göteborgban hirdették ki, ahol rögzítettek 20 elvet, és létrehoztak egy szociális szabálykönyvet is, amely egy méltányos, inkluzív és a lehetőségek széles körét biztosító, 21. századi, erős, szociális Európa alapjait képezi; mivel a 2021. májusi portói szociális csúcstalálkozón a Tanács elkötelezte magát három, 2030-ra kitűzött kiemelt cél mellett a foglalkoztatás, a képzés és a szegénység tekintetében; mivel ezek értelmében 2030-ra a 20 és 64 év közötti lakosság legalább 78 %-ának foglalkoztatásban kell lennie; mivel a foglalkoztatás minősége és a munkakörülmények továbbra sem tartoznak e cél hatálya alá; a felnőttek legalább 60 %-ának évente részt kell vennie képzésen; mivel a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek számát 2030-ig legalább 15 millióval kell csökkenteni, közülük 5 milliónak gyermeknek kell lennie; mivel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartások körében a lefelé irányuló mobilitás kockázata az elmúlt két évtizedben nőtt és várhatóan tovább fog nőni (4); mivel a három kiemelt cél nem fedi le a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtását;

mivel a Bizottság által meghatározott kiemelt célok végrehajtását a tagállamok egy éve kezdték meg; mivel a célokról való döntés óta bekövetkezett újabb válságok további nyomást gyakoroltak e célok elérésére; mivel öt tagállam elérte a foglalkoztatásra vonatkozó nemzeti célkitűzéseit, és a tagállamok fele meghaladta a 78 %-os foglalkoztatási célt; mivel azonban az előrejelzések azt mutatják, hogy 2030-ig nem minden tagállam fogja elérni a foglalkoztatási célt (5);

D.	mivel a szociális gazdaság kulcsszerepet játszik a szociális jogok európai pillérének végrehajtásában, és aktívan hozzájárulhat a 2030-ra kitűzött kiemelt célok eléréséhez;

mivel az uniós szintű infláció mintegy 10 %-kal növelte a medián háztartások megélhetési költségeit, körülbelül 2 %-kal növelte az anyagi és szociális nélkülözés előfordulását, és körülbelül 5 %-kal növelte az energiaszegénység és az abszolút pénzügyi szegénység arányát; mivel egyes tagállamokban és a veszélyeztetett csoportok körében a kapcsolódó jóléti hatások ennél várhatóan többszörösen erősebbek lesznek; mivel ez valószínűleg növeli a szegénység és a társadalmi kirekesztődés terén meglévő különbségeket az EU-ban (6); mivel Európának új jövőképre van szüksége ahhoz, hogy 2050-re innovatív ipari helyszínné váljon, különösen az Egyesült Államok infláció csökkentéséről szóló jogszabályának és más, nem uniós országok hasonló beruházási terveinek összefüggésében;

mivel az Eurofound szerint 2021-ben egyetlen tagállamban sem érték el a munkáltató által fizetett képzésekre kitűzött 60 %-os célt; mivel az adatok azt is mutatják, hogy a képzésekben az arra leginkább rászorulók (fiatalok, alacsonyabb iskolai végzettségűek és alacsony képzettséget igénylő foglalkozásokat végzők) részesültek a legkevésbé;

mivel a Bizottság 2022 szeptemberében uniós gondozási stratégiát terjesztett elő, a Tanács pedig 2022 decemberében tanácsi ajánlást fogadott el a tartós ápolásról-gondozásról a szociális jogok európai pillére 18. elvének végrehajtása érdekében; mivel a Covid19-világjárvány hangsúlyosan rávilágított a hivatásos gondozók fenntarthatatlan munkakörülményeire, a formális gondozási szolgáltatások hiányában a nem hivatásos gondozókra nehezedő nagy terhekre, valamint arra, hogy az ápolásra-gondozásra szoruló személyek nagymértékben ki vannak téve a fertőzéseknek, valamint a súlyos és halálos kimenetelű betegségeknek; mivel a közösségi és az otthoni ápolás-gondozás bizonyítottan csökkenti az ápolásra-gondozásra szoruló személyek fertőzéseknek való kitettségét; mivel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság a tartós ápolásról-gondozásról szóló 2021. évi jelentésében rámutatott arra, hogy a tartós ápolási-gondozási szükségletek növelik a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatát; mivel a demográfiai fejlemények fényében hozzáférhetőbbé kell tenni a tartós ápolást-gondozást, garantálni kell a függetlenséget és az ellátás minőségét, fenntartható munkakörülményeket kell biztosítani, valamint támogatni kell a nem hivatásos gondozókat;

megismétli a 2021. évi portói szociális csúcstalálkozó következtetései elfogadásának fontosságát, amelyek hangsúlyozzák, hogy még mindig példátlan időkben élünk; megjegyzi, hogy a Covid19 és az Ukrajna elleni, jelenleg is folyó orosz agresszív háború a közvetlen szomszédságunkban megélhetési és energiaválságot eredményezett, amely társadalmunk legsérülékenyebb csoportjait sújtja a legkeményebben, fokozva az egyenlőtlenségeket; ismételten hangsúlyozza a szociális jogok európai pillérének mint a szociálisabb Európa iránytűjének fontosságát, és üdvözli az ezzel kapcsolatos cselekvési tervét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális innovációt a társadalmi-gazdasági kihívások kezelésének fő mozgatórugójaként használják fel, és sürgeti őket, hogy vegyék figyelembe a Parlamentnek a szociális gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló állásfoglalásában megfogalmazott ajánlását (7); hangsúlyozza azonban, hogy a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénységre vonatkozóan a Bizottság által meghatározott és a Tanács által jóváhagyott, 2030-ra vonatkozó kiemelt célok nem elegendőek a pillér teljes körű végrehajtásának biztosításához; hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillére hatékony eszköz annak biztosítására, hogy az európai projekt erős pajzsként védje polgárai egészségét, biztonságát és életkörülményeit; hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszéd, a munkahelyi demokrácia és a kollektív tárgyalásokhoz való jog kulcsfontosságú a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és az európai élet- és munkakörülmények felfelé irányuló konvergenciájának elérése szempontjából;

felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a foglalkoztatási ráták és a szociális hozzájárulások magas szinten tartása érdekében hozzon intézkedéseket a válságok emberekre és a tagállamok munkaerőpiacaira gyakorolt hatásainak enyhítésére; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a munkaerőpiacok működését, és segítsék elő a nők, a fiatalok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerőpiaci integrációját; felhívja ezért a Bizottságot, a tagállamokat és az uniós szociális partnereket, hogy törekedjenek arra, hogy a kollektív tárgyalások lefedettsége 2030-ra legalább 80 %-ra emelkedjen, és ezáltal javuljanak az élet- és munkakörülmények az Unióban, ami hozzá fog járulni a munkahelyi jóléthez és a társadalmi felzárkózáshoz, valamint a dolgozói szegénység, a társadalmi kirekesztés és a béregyenlőtlenség csökkentéséhez; megjegyzi, hogy a dolgozói szegénységgel szemben tisztességes bérek biztosításával kell fellépni; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a továbbképzési és átképzési programok elterjedését a munkavállalók szerepének növelése és a versenyképesség erősítése érdekében;

üdvözli az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv (8) elfogadását és a bérek átláthatóságáról szóló irányelvet (9); kéri, hogy a Tanács állapodjon meg a platformalapú munkavégzésről szóló irányelvre (10) vonatkozó általános megközelítésről a munkavállalók platformgazdaságon belüli munkakörülményeinek javítása és a tisztességes verseny megteremtése érdekében; üdvözli a Bizottság munkahelyi egészségvédelem és biztonság iránti elkötelezettségét; hangsúlyozza, hogy további intézkedésekre van szükség a munkával összefüggő halálesetek nullára csökkentésére irányuló célkitűzés elérése érdekében; üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy a Parlament 2023. február 2-i állásfoglalásának (11) elfogadását követően jogalkotási javaslatot tesz; üdvözli az uniós szociális partnerekkel folytatott kétszakaszos konzultáció elindítását;

megjegyzi, hogy az európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer részét képező szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) dacára a Covid19-válság gazdasági következményei a vártnál tovább tartottak; kiemeli azonban, hogy ennek az eszköznek köszönhetően több ezer munkahelyet sikerült megmenteni, és így a munkaerőpiacot érő sokk a vártnál kevésbé volt súlyos; e tekintetben megjegyzi, hogy az eszközt továbbra is használni kell mindaddig, amíg a jelenlegi kivételes helyzet fennáll, annak továbbra is hiteleken kell alapulnia, és azt új, külső pénzügyi vagy gazdasági sokkok esetén kell gyorsan aktiválni;

rendkívül aggasztónak tartja a gazdaságaink gerincét alkotó, nemzeti szociális védelmi rendszereinkben kulcsfontosságú szerepet játszó és demokráciáink stabilitása szempontjából elengedhetetlen közepes jövedelmű csoportok általános visszacsúszását az EU-ban, és ezáltal a gazdasági polarizációt, különösen amiatt, hogy a gazdasági visszaesés, a kedvezőtlen munkaerőpiaci fejlemények és az elmúlt években elfogadott adóreformok miatt az alacsonyabb jövedelmű csoportok száma egyre nő; ezzel összefüggésben uniós cselekvési tervet szorgalmaz a közepes jövedelmű csoportok méretének növelése és megszilárdítása érdekében;

üdvözli a Bizottság „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményét, amelynek célja a jelentéstételi követelmények 25 %-kal történő észszerűsítése és egyszerűsítése a zöld, a digitális és a gazdasági tematikus területen, valamint a Bizottság által előterjesztett javaslatot, amely szerint ezt 2023 őszéig el kell érni; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb tanúsítsa ez iránti elkötelezettségét, ezáltal javítva valamennyi uniós vállalkozás, köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességét, és javítva a társadalmi igazságosság és jólét alapvető feltételeit; emlékeztet arra, hogy a kkv-k képezik társadalmi kohéziónk gerincét;

kiemeli a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének és a szegénység elleni küzdelemnek a fontosságát, mivel 2021-ben az EU népességének 21,7 %-a (95,4 millió ember) volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, és e tekintetben a szegénység visszaszorításával kapcsolatos uniós célkitűzés teljesítése iránti kötelezettségvállalásra szólít fel; emlékeztet a szociális jogok európai pillérének 14. elvére, amely kimondja, hogy mindenkinek, aki nem rendelkezik elegendő forrással, joga van a megfelelő minimumjövedelmet garantáló juttatásokhoz, amely az élet minden szakaszában biztosítja a méltósággal élhető életet; megismétli az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről szóló, 2023. március 15-i állásfoglalásában foglaltakat;

kiemeli, hogy a szociális jogok európai pillérének 15. elvével összhangban idős korban mindenkinek joga van olyan forrásokhoz, amelyek lehetővé teszik számára a méltósággal élhető életet, és hogy a nyugdíjba vonult munkavállalók és önálló vállalkozók az általuk befizetett járulékokkal arányos, megfelelő jövedelmet biztosító nyugdíjra legyenek jogosultak; ugyanakkor úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jövedelmek hosszú távú biztonságát, hogy a minimálnyugdíjak elég magasak legyenek az időskori szegénység megelőzéséhez, valamint hogy a nők és a férfiak egyenlő esélyekkel rendelkezzenek a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez és a nemek közötti nyugdíjszakadék megszüntetéséhez; felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a nyugdíjba vonulás fokozatos átmenetét elősegítő célzott ösztönzőket, többek között a rugalmas munkaidő-beosztás támogatásával és a munkahelyek megfelelő átalakításával; megismétli a portói szociális kötelezettségvállalásnak a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy hozzanak intézkedéseket a nemzeti szociális védelmi rendszerek megerősítésére annak érdekében, hogy mindenki számára méltóságteljes életet biztosítsanak, megőrizve ugyanakkor e rendszerek fenntarthatóságát; kiemeli, hogy a Bizottság hozzájárulhatna az idősek jogairól szóló ENSZ-egyezmény létrehozásához;

felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb kövesse nyomon az EU-ban folytatott színvonalas szakmai gyakorlatokról szóló, hamarosan elkészülő parlamenti jogalkotási jelentést; üdvözli a készségek európai évét, és kiemeli annak fontosságát, hogy a munkavállalók hozzáférjenek a képzéshez és az átképzéshez, különösen az olyan iparágakban és ágazatokban, amelyeknek alapvető változásokon kell átesniük a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében, biztosítva, hogy senki se maradjon le; hangsúlyozza a szociális partnerek szerepét a zöld gazdaságra vonatkozó készségfejlesztési stratégiák kidolgozásában minden szinten, annak biztosítása érdekében, hogy ilyen képzésekre bércsökkentés nélkül munkaidőben kerüljön sor, valamint hogy részletes tájékoztatást nyújtsanak a kettős átálláshoz szükséges készségekről; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az európai társadalombiztosítási igazolványra vonatkozóan annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok, például a munkaügyi és társadalombiztosítási felügyelőségek, valamint a munkaügyi és társadalombiztosítási ellenőrzésekben részt vevő szociális partnerek valós idejű eszközt kapjanak a nemzeti és az uniós jog hatékony végrehajtásához;

10.

üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy 2023 végéig javaslatot terjeszt elő egy valamennyi tagállamban elismerendő uniós fogyatékossági kártya létrehozásáról; üdvözli a szociális partnereknek a távmunkáról és a lecsatlakozáshoz való jogról szóló, folyamatban lévő tárgyalásait, amelyek célja egy irányelv révén végrehajtandó, jogilag kötelező erejű megállapodás előterjesztése; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a gondozók támogatása érdekében törekedjenek az európai gondozási stratégia gyors végrehajtására; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a megfizethető, magas színvonalú tartós ápolásról-gondozásról szóló tanácsi ajánlást; üdvözli a mentális egészséggel kapcsolatos átfogó megközelítés bevezetésére irányuló bizottsági kezdeményezést, és megismétli a munkahelyi pszichológiai kockázatokról és jóllétről szóló irányelvre irányuló felhívását;

11.

megjegyzi, hogy bár a Bizottság számos jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezést indított, az EU eddig nem hajtotta végre teljes körűen a szociális jogok európai pillérét; hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervet rendszeresen felül kell vizsgálni; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak további jogalkotási intézkedéseket kell hozniuk a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtása érdekében, különös tekintettel a 11. (gyermekgondozás), a 12. (szociális védelem), a 19. (lakhatás) és a 20. (alapvető szolgáltatások) elv végrehajtására; hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó következő cselekvési tervet a társadalmi kirekesztés többdimenziós problémájának kezelése érdekében egy szegénység elleni uniós integrált stratégiának kell támogatnia;

12.

konkrét intézkedéseket szorgalmaz a mindenkit megillető oktatáshoz és képzéshez való jog tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, minden munkavállaló számára garantálva a magas színvonalú képzést és a fizetett oktatási szabadságot;

13.

ismételten kéri, hogy a Tanács fogadja el a 2008 óta függőben lévő, megkülönböztetésmentességről szóló horizontális irányelvet (12), hogy maradéktalanul végrehajtsák a szociális jogok európai pillérének 3. elvét (esélyegyenlőség), valamint maradéktalanul teljesítsék az EU alapító szerződéseiben foglalt, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ígéreteket;

14.

emlékeztet arra, hogy a gyermekgondozásról és a gyermekek támogatásáról szóló 11. elv végrehajtása további fellépést igényel a nemzedékeken átívelő szegénységből való kitörés és a társadalmi mobilitás fellendítése érdekében; úgy véli, hogy minden gyermek számára hozzáférést kell biztosítani a megfizethető, minőségi oktatási és gondozási szolgáltatásokhoz, különösen a kisgyermekkori neveléshez; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat a Parlament azzal kapcsolatos ismételt felhívásaira, hogy biztosítsanak további finanszírozást az európai gyermekgarancia számára, hogy az legalább 20 milliárd EUR összegű célzott költségvetéssel rendelkezzen; felhívja a tagállamokat, hogy terjesszék elő nemzeti cselekvési terveiket, és gondoskodjanak azok hatékony végrehajtásáról, valamint az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló (EU) 2021/1004 tanácsi ajánlás (13) fő elveinek való megfelelésről; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak folytatniuk kell a megerősített ifjúsági garancia teljes körű bevezetését;

15.

úgy véli, hogy a gondozás azon időszakait, amikor a gondozó részmunkaidős munkarendre vált vagy feladja fizetett munkáját, be kell számítani a nyugdíjjárulékba (14);

16.

figyelmeztet arra, hogy a 12. elv helyes végrehajtása érdekében a megfelelő szociális védelemnek figyelembe kell vennie az éghajlatváltozáshoz, a gazdaság digitalizációjához és a népesség elöregedéséhez hasonló trendeket, és az éghajlatváltozásnak és a környezetkárosodásnak a különböző jövedelmi csoportokra és a különböző ágazatokban dolgozókra gyakorolt egyenlőtlen hatásával, valamint társadalmaink klímasemlegességre való átállásának társadalmi következményeivel kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében ki kell terjeszteni a szociális védelmet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot a szociális védelemre vonatkozó európai cselekvési tervre, amely figyelembe veszi az éghajlatváltozásból és a környezetkárosodásból eredő társadalmi kirekesztés kockázatát; felhívja a tagállamokat, hogy építsenek a Szociális Klímaalapra, és uniós támogatással teremtsék meg a zöld szociális védelmi rendszerek nemzeti szintű fejlesztésének alapjait;

17.

üdvözli a hajléktalanság elleni küzdelemmel foglalkozó uniós platform elindítását, és hangsúlyozza, hogy a lisszaboni nyilatkozat szerinti törekvések és célok megvalósítása érdekében biztosítani kell az EU támogatását; kiemeli, hogy a 19. elv szerint a rászorulók számára biztosítani kell a jó minőségű szociális lakhatáshoz vagy lakhatási támogatáshoz való hozzáférést; sürgeti a Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban dolgozzon ki ambiciózus cselekvési tervet a hozzáférhető, zöld és megfizethető szociális lakhatás megvalósítása érdekében valamennyi uniós polgár lakhatási igényeinek kielégítése és a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolása érdekében; hangsúlyozza a jelenlegi helyzetben, hogy véget kell vetni az energiaszegénységnek, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és az energiaszegénységben élő fogyasztók esetében a kritikus időszakokban vezessenek be tilalmat a kikapcsolásra; ismét kéri, hogy a lakáshoz jutás elősegítése érdekében fogadják el a „lakhatás mindenek előtt” elvet, és megjegyzi, hogy az akadálymentesség biztosítása érdekében az említett lakhatásnak az „egyetemes tervezés” elvein kell alapulnia;

18.

aggodalmát fejezi ki a rászorulók jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz – többek között a vízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez, az energiaellátáshoz, a közlekedési, a pénzügyi és digitális távközlési szolgáltatásokhoz – való hozzáférésének hiánya (20. elv) miatt, mivel ezekre a szolgáltatásokra további nyomás nehezedik; kiemeli, hogy ez aránytalanul nagy mértékben sújtotta a kevésbé fejlett régiókat, a vidéki és a ritkán lakott területeket, ami tovább súlyosbította az EU régiói közötti növekvő gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket; sürgeti a Bizottságot, hogy határozza meg, hogy a 360/2012/EU rendeletben az általános gazdasági érdekű szolgáltatások tekintetében (15) milyen szigorúbb szociális rendelkezésekre van szükség, és ezen értékelés alapján terjesszen elő felülvizsgálatot a vízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez, az energiaellátáshoz, a közlekedési, a pénzügyi és digitális távközlési szolgáltatásokhoz, valamint a lakhatáshoz való hozzáférés javítása érdekében;

19.

megismétli arra irányuló felhívását, hogy a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv keretében az uniós finanszírozást – beleértve az állami támogatást is – a közpolitikai célkitűzésektől, különösen a szociális követelményektől kell függővé tenni a minőségi munkahelyek biztosítása, a kollektív tárgyalások előmozdítása, az uniós munkavállalói jogok és normák tiszteletben tartása és a jobb munkakörülmények biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy érvényesítsék a közbeszerzésről szóló hatályos irányelvben (16) szereplő szociális záradékot, és hatásvizsgálat alapján vegyék fontolóra az irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy tovább erősítsék a közbeszerzési szerződések szociális záradékait, megkövetelve a gazdasági szereplőktől és alvállalkozóktól, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a munkavállalók – többek között kollektív tárgyaláshoz való – jogát, figyelembe véve az Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, nemrégiben elfogadott irányelvet;

20.

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az európai szemeszter szociális dimenzióját és a szociális jogok európai pillérének végrehajtását, különösen a gazdasági kormányzás felülvizsgálatának fényében; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy eszköz előterjesztését a szociális konvergencia keretrendszeréről, amellyel megelőzhetők a szociális konvergenciát érintő kockázatok, feltárhatók a szociális jogok európai pillérének megfelelő végrehajtását potenciálisan hátráltató tényezők, és szociális célok határozhatók meg; úgy véli, hogy a társadalmi megosztottság kockázatait bele kell építeni az országspecifikus ajánlásokba, és figyelembe kell venni a költségvetési kiigazítási pályák meghatározásakor;

21.

úgy véli, hogy a méltányos és szociális Európa megvalósítása, valamint a zöld és digitális átállás során a legmagasabb szintű szociális védelem biztosítása érdekében fenntartható, méltányos és befogadó Európát kell biztosítani, ahol a szociális jogok teljes körű, és legalább a gazdasági és környezetvédelmi normákkal azonos szintű védelemben részesülnek; hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni a szociális jogok európai pillére szerepének megerősítésére azért, hogy a szociális szempontokat a gazdasági és környezetvédelmi szempontokkal egyenrangúként kezeljék, valamint hogy Európában a szociális jogok az EU jövőbeli politikáinak középpontjába kerüljenek, továbbá hogy a társadalmi felzárkózás az EU egyik legfontosabb politikai prioritása legyen; megjegyzi, hogy ennek következményeként a következő finanszírozási kezdeményezések keretében és a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során gondoskodni kell a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához szükséges szociális beruházásokról;

22.

megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy vizsgálja felül a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelvet (17) egy olyan jogi keret létrehozása érdekében, amely tisztességes munkakörülményeket és egyenlő bánásmódot biztosít a munkaerő-kölcsönző ügynökségekkel vagy bármely más típusú munkaerő-piaci közvetítővel – köztük a munkaerő-toborzó ügynökségekkel – kötött, határozott idejű szerződéssel rendelkező EU-n belüli idénymunkások és utazó munkavállalók számára, amint azt a Bizottság a Portói Nyilatkozatban megígérte;

23.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogi keretet a zöld és digitális átállás nyomán a munka világában bekövetkező változások előrejelzésére és kezelésére, elsősorban – a munkavállalók munkaerőpiaci átalakulásokon való végigkísérése és a megfelelő képzéshez való hozzáférés biztosítása révén – a magas színvonalú foglalkoztatás megőrzésének fontosságára, másodsorban pedig a szociális partnerek döntéshozatali folyamatokba való bevonására összpontosítva, többek között a változások előrejelzésével és kezelésével kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdításával;

24.

megismétli a jól működő és hatékony Európai Munkaügyi Hatóság fontosságát, és felhívja a Bizottságot, hogy használja ki a 2024. augusztus 1-jén esedékes értékelés által kínált lehetőséget arra, hogy jogalkotási javaslatot nyújtson be az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló rendelet (18) hatályának felülvizsgálatára és az abban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására, különös tekintettel az Európai Munkaügyi Hatóság vizsgálati hatáskörére;

25.

ismételten kiemeli az emberi beavatkozáshoz való jogot, valamint azt a jogot, hogy az általános adatvédelmi rendeletben (19) foglaltak szerint ne terjedjen ki rá kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya; hangsúlyozza, hogy uniós fellépésre van szükség az „emberi ellenőrzés” elvének a munka világába való fokozottabb beépítése és az algoritmikus irányítás szabályozása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg jogalkotási javaslat kidolgozását a mesterséges intelligencia munkahelyen történő alkalmazásáról;

26.

a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervnek a kapcsolódó stratégiákkal – többek között az uniós romastratégiai kerettel, a nemi esélyegyenlőségi stratégiával, a hajléktalanság elleni küzdelemre vonatkozó stratégiával és a rasszizmus elleni stratégiával – való szorosabb integrációját szorgalmazza;

27.

az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseivel és a Szerződések felülvizsgálatát szolgáló konvent létrehozására irányuló felhívásról szóló, 2022. június 9-i állásfoglalásával (20) összhangban kéri, hogy a Szerződésekbe foglaljanak bele egy társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyvet, amely garantálja, hogy a munkavállalók jogai, a szakszervezeti jogok és a szociális jogok teljes mértékben védve és biztosítva legyenek;

28.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 476., 2022.12.15., 1. o.

(2) HL C 41., 2023.2.3., 1. o.

(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0076.

(4) OECD, „Elromlott a társadalmi felvonó? Hogyan mozdítható előre a társadalmi mobilitás?”, OECD Publishing, Párizs, 2018. június 15.

(5) Európai Bizottság, „A Bizottság üdvözli a szociálisabb Európa 2030-ig történő megvalósítására irányuló tagállami célokat”, 2022. június 16.

(6) Menyhért, B., The effect of rising energy and consumer prices on household finances, poverty and social exclusion in the EU (Az emelkedő energia- és fogyasztói árak hatása a háztartások pénzügyeire, a szegénységre és a társadalmi kirekesztésre az EU-ban), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg, 2022.

(7) Az Európai Parlament 2022. július 6-i állásfoglalása a szociális gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről (HL C 47., 2023.2.7., 171. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (HL L 275., 2022.10.25., 33. o.).

(9) A Bizottság javaslata (2021. március 4.) a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre (COM(2021)0093).

(10) A platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2021. december 9-i javaslat (COM(2021)0762).

(11) Az Európai Parlament 2023. február 2-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv felülvizsgálatáról (Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0028).

(12) Az Európai Parlament 2009. április 2-i álláspontja a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (HL C 137. E, 2010.5.27., 68. o.).

(13) A Tanács (EU) 2021/1004 ajánlása (2021. június 14.) az európai gyermekgarancia létrehozásáról (HL L 223., 2021.6.22., 14. o.).

(14) Európai Bizottság, Az uniós szociális védelem és jóléti állam jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport zárójelentése, az EU Kiadóhivatala, Luxembourg, 2023. január.

(15) A Bizottság 360/2012/EU rendelete (2012. április 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1149 rendelete (2019. június 20.) az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 21. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(20) HL C 493., 2022.12.27., 130. o.

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1072/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)

Top

Choose the experimental features you want to try