EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.10.19.

COM(2023) 633 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a fókatermékek kereskedelméről szóló, az (EU) 2015/1775 rendelettel módosított 1007/2009/EK rendelet végrehajtásáról

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a fókatermékek kereskedelméről szóló, az (EU) 2015/1775 rendelettel módosított 1007/2009/EK rendelet végrehajtásáról

1.Bevezetés

A fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozás

A fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: rendelet) tiltja a fókatermékek uniós piacon történő forgalomba hozatalát.

A kereskedelmi tilalom az Európai Unióban előállított fókatermékekre és a behozott fókatermékekre vonatkozik. Az (EU) 2015/1775 rendelet 2 a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által az „Európai Közösségek – fókatermékek” ügyben hozott határozatok 3 eredményeinek átvezetése érdekében módosította a rendeletet. Ennek megfelelően a fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozás két kivételről rendelkezik a tilalom tekintetében:

1.Lehetővé teszi azon fókatermékek forgalomba hozatalát, amelyek az inuit vagy egyéb őslakos közösségek által folytatott vadászatból származnak, feltéve, hogy teljesülnek a módosított rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyedi feltételek.

Ugyanezen módosított rendelet 3. cikkének (1a) bekezdése azt is előírja, hogy a fókaterméket az uniós piacon történő forgalomba hozatalakor olyan dokumentumnak kell kísérnie, amely igazolja, hogy a termék megfelel az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel igénybevételi feltételeinek. Az igazoló dokumentumot az (EU) 2015/1850 bizottsági végrehajtási rendelet 4 (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 3. cikke szerint az Európai Bizottság által e célból elismert szerveknek kell kiállítaniuk.

2.A fókatermékek behozatalát abban az esetben is engedélyezi, ha az alkalmi jellegű, és kizárólag az utazók vagy családjuk személyes használatára szolgáló árukból áll (a módosított rendelet 3. cikkének (2) bekezdése).

A módosított 1007/2009/EK rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségek

A módosított rendelet 7. cikke értelmében a tagállamoknak 2018. december 31-ig és azt követően négyévenként jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak, amelyben beszámolnak az említett rendelet végrehajtása érdekében tett intézkedésekről. A Bizottság ezután jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról minden egyes beszámolási időszak végétől számított 12 hónapon belül. Jelentésében a Bizottság értékeli a rendelet működését, eredményességét és hatását a benne foglalt cél megvalósítása szempontjából. A Bizottság jelentésében az inuit vagy egyéb őslakos közösségek társadalmi és gazdasági fejlődésére gyakorolt hatást is értékelni kell 5 .

A rendelet végrehajtásáról szóló első bizottsági jelentést, amely a 2015. október 18. (az (EU) 2015/1775 rendelet alkalmazásának kezdőnapja) és 2018. december 31. közötti időszakra vonatkozik, 2020. január 10-én fogadták el 6 .

E jelentés a 2019. január 1. és 2022. december 31. közötti időszakra terjed ki. A jelentés az uniós tagállamoktól, az Egyesült Királyságtól, valamint a Kanadában és Grönlandon működő három elismert szervtől kapott tájékoztatáson alapul.

2.Háttér

Az egyes fókakölykök éves leölésével kapcsolatos általános aggályokra reagálva az Európai Unió 1983-ban elfogadta a 83/129/EGK tanácsi irányelvet 7 , hogy betiltsa két fókafaj, a grönlandi, illetve a hólyagos fóka kölykeiből (az úgynevezett fehérbundájúakból, illetve kékhátúakból) készült termékeknek az Európai Unióba történő behozatalát. Az irányelv eredetileg 1985. október 1-jéig volt hatályos. Érvényességét először 1989. október 1-jéig, majd a 89/370/EGK tanácsi irányelv 8 révén határozatlan időre hosszabbították meg.

A fókákat az Európai Unión belül és kívül egyaránt vadásszák, és különféle termékeket, például Omega-3 kapszulákat és a feldolgozott fókabőrből és -szőrméből álló ruházati cikkeket állítanak elő belőlük. A polgárok és a fogyasztók aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy olyan állatokból készült termékek lehetnek forgalomban, amelyeket szenvedést okozó módon öltek le és nyúztak meg. Válaszul több tagállam jogszabályokat fogadott el a fókatermékek kereskedelmének szabályozásáról, megtiltva e termékek behozatalát és előállítását, ugyanakkor más tagállamok nem korlátozták e termékek kereskedelmét. Ezek az eltérések kedvezőtlenül befolyásolták a belső piac működését és akadályozták a kereskedelmet. Az Európai Unió ezért elfogadta az 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet), amely bevezette a fókatermékek uniós piacon történő forgalomba hozatalának tilalmát.

Ugyanakkor az inuit és őslakos népeket képviselő, Unión kívüli kormányok és szervezetek annak elismerésére ösztönözték az Európai Uniót, hogy a fókavadászat e közösségek társadalmi és gazdasági berendezkedésének, élelmezésének, kultúrájának és identitásának olyan szerves részét alkotja, amely hozzájárul a létfenntartásukhoz és fejlődésükhöz, ez pedig az őslakos népek jogairól szóló, 2007. évi ENSZ-nyilatkozattal összhangban nem sérülhet. Azt állították, hogy az inuit vagy egyéb őslakos közösségek által hagyományosan folytatott fókavadászat nem veti fel ugyanazon erkölcsi aggályokat a nyilvánosságban, mint az elsősorban kereskedelmi okokból folytatott fókavadászat. Ezért a rendelet kivételként engedélyezte az inuit vagy egyéb őslakos közösségek által hagyományosan folytatott vadászatból származó fókatermékek forgalomba hozatalát, feltéve, hogy kellő figyelmet fordítanak az állatjólétre, és a lehető legnagyobb mértékben csökkentik az állatok szenvedését. A kivétel azokra a vadászatokra korlátozódik, amelyek hozzájárulnak e közösségek létfenntartásához.

A 2009. évi rendelet kivételként lehetővé tette olyan fókatermékek forgalomba hozatalát is, amelyek esetében a vadászatot kizárólag a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából folytatták. Lehetővé tette továbbá az alkalmi jellegű és kizárólag az utazók vagy családtagjaik személyes használatára szolgáló árukból álló fókatermékek behozatalát is.

Kanada és Norvégia 2010-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretei között vitarendezési eljárást indított a rendelet és annak első végrehajtási rendelete (a 737/2010/EU rendelet) ügyében. A WTO 2013-ban megállapította, hogy bizonyos fókatermékeknek az inuit közösségek és a tengeri erőforrásokkal való gazdálkodás kivételei révén az uniós piacra való beengedésével a fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozás hátrányosan befolyásolja a kanadai és a norvég termékek versenylehetőségeit a Grönlandról behozott és az Unión belüli termékekkel szemben. Akkoriban valóban csak Grönland kérelmezte hivatalosan igazoló szerv elismerését.

Annak érdekében, hogy szabályozását összhangba hozza a WTO határozataival, az Európai Unió elfogadta az (EU) 2015/1775 rendeletet, amelyben a tengeri erőforrás-gazdálkodásra vonatkozó kivétel megszüntetésével módosította a fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozást. A kivétel megszüntetése nem sértette a tagállamok azon jogát, hogy továbbra is szabályozzák a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából folytatott vadászatokat. Ugyanakkor megakadályozta, hogy e tagállamok megengedjék az ilyen vadászatokból származó termékek uniós forgalomba hozatalát, kivéve, ha azok a továbbra is érvényes, az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel hatálya alá tartoznak. A módosított rendelet emellett megerősítette a rendelet célkitűzésével való összhangot azzal, hogy kifejezetten felvett állatjóléti szempontokat a szóban forgó kivétel igénybevételi feltételei közé.

A rendelet egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság elfogadta a végrehajtási rendeletet, amely i. rögzíti az utazók vagy családjuk személyes használatára szolgáló fókatermékek behozatalára vonatkozó előírásokat, ii. felsorolja az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel feltételeinek teljesülését igazoló dokumentumok kiállításáért felelős szervek elismerésének kritériumait, és iii. meghatározza a tagállamok illetékes hatóságainak szerepét az igazoló dokumentumok ellenőrzésében és az azokban foglalt adatok nyilvántartásában.

A módosított rendelet 3. cikke (1a) bekezdése szerint az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel alapján az uniós piacon forgalomba hozott fókatermékeket igazoló dokumentumnak kell kísérnie, amelyet az (EU) 2015/1850 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 3. cikke szerint az Európai Bizottság által e célból elismert szervnek kell kiállítania.

Az Európai Bizottság eddig az alábbi három szervet ismerte el:

˗a grönlandi Halászati, Vadászati és Mezőgazdasági Minisztérium 9 (jelenleg Halászati és Vadászati Minisztérium)

˗Nunavut kormánya (Kanada) 10

˗ a kanadai Északnyugati területek kormányzata 11

3.Az uniós tagállamok jelentései

A 27 uniós a tagállamot felkérték, hogy egy kérdőív kitöltése útján nyújtsák be nemzeti jelentésüket a Bizottságnak. Három (Franciaország, Görögország és Málta) kivételével az összes tagállam benyújtotta nemzeti jelentését. Az „összes tagállam” hivatkozás úgy értendő, hogy „az összes tagállam, kivéve azt a hármat, amely nem nyújtotta be jelentését”. E szakasz foglalja össze a beérkezett információkat.

a) Illetékes hatóságok

A végrehajtási rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több illetékes hatóságot a következő feladatok ellátására: a) a behozott fókatermékekhez tartozó igazoló dokumentumok hitelességének ellenőrzése a vámhatóságok kérésére, b) annak ellenőrzése, hogy az igazoló dokumentumokat az adott tagállamban létrehozott és tevékenykedő elismert szervek állították ki, és c) az adott tagállamban folytatott fókavadászatból származó fókatermékekhez kiadott igazoló dokumentumok egy másolatának megőrzése. A Bizottság saját honlapján elérhetővé tette a kijelölt illetékes hatóságok listáját 12 .

Bár még egyetlen, az EU-ban letelepedett és tevékenykedő szervet sem ismertek el hivatalosan az igazoló dokumentumok kiállítására, bizonyos tagállamokban élnek olyan népek, amelyek az „inuit vagy egyéb őslakos közösségek” fogalma alá tartoznak, következésképpen vadászhatnak fókákra a létfenntartásuk és a fókatermékek uniós piacon való forgalomba hozatala érdekében. Ezek a tagállamok kérelmezhetik valamely szervük hivatalos elismerését igazoló dokumentumok kiállítása céljából. Erre az esetre vonatkozik a végrehajtási rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja.

b) Az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel

A tagállamok közül csak Dánia és Észtország számolt be arról, hogy piacán fókatermékeket hoztak forgalomba az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel feltételei alapján. A dán vámhatóság 8 347 944 DDK (= 1 122 337 EUR a 2023. január 17-i átváltási árfolyamon) összértékben és 32 109 kg összmennyiségben vett nyilvántartásba Grönlandról behozott fókatermékeket, szemben az előző időszakra jelentett 10 502 kg-mal, amely négy év helyett három évre vonatkozott. Észtország 1 555,67 EUR összértékben és 34,16 kg összmennyiségben első alkalommal jelentett Grönlandról behozott fókatermékeket. A Dánia és Észtország által behozott termékek között főként nem összeállított cserzett vagy kikészített fókabőr, de ruházati cikkek, ruházati kiegészítők és fókabőrből készült egyéb cikkek, például fókabőr cipők és csizmák is szerepeltek.

c) Az utazók vagy családjuk személyes használatára vonatkozó kivétel

A tagállamok illetékes hatóságainak egyike sem kapott a vámhatóságoktól értesítést az utazók vagy családjaik személyes használatára szolgáló fókatermékek alkalmi behozatalával kapcsolatos esetleges problémákról.

d) Aktív feldolgozás

A rendelet nem tiltja a feldolgozásra szánt fókatermékek behozatalát és a feldolgozott áruk újrakivitelét. Észtországba cserzett fókabőröket (2019-ben 2 405, 2020-ban 1 682, 2021-ben 2 030, 2022-ben pedig 1 875 darabot) hoztak be Kanadából és Norvégiából aktív feldolgozás céljából egy cipőgyártó számára, amely aztán újra exportálta az összes feldolgozott árut.

e) Szankciók és végrehajtás

A jelentések szerint az összes tagállam rendelkezik a rendeletben foglalt rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokkal. A szankciók a pénzbírságtól az áruk elkobzásán és megsemmisítésén át (az összes tagállamban) a szabadságvesztésig (Ciprus, Dánia, Hollandia és Lettország) terjednek. A beszámolási időszakban egyik tagállam sem rótt ki ilyen szankciókat.

Az alábbi diagram a pénzbírságokhoz megállapított maximális összeget mutatja az ezen információkat közlő 18 tagállamban. Nyolc tagállamban a pénzbírságok összege eltérő attól függően, hogy a bűncselekményt természetes vagy jogi személy követi-e el. Dániában és Finnországban a nemzeti jogszabályok nem határozzák meg a bírságok maximális összegét. Ezt a rendelet megsértése esetén az illetékes hatóságoknak kell megbecsülniük.

Megjegyzés: Hollandia esetében a fenti maximális összegek olyan bűncselekményekre vonatkoznak, amelyeket nem szándékosan követtek el. Szándékos elkövetés esetén a bírság természetes személyek esetében 90 000 EUR-ra, jogi személyek esetében pedig 900 000 EUR-ra emelkedhet.

A belga vámhatóság két alkalommal állította le a fókatermékek behozatalát. Az első esetet az Egyesült Államokból postai úton érkező csomag jelentette, amely fókapajzsmirigy kivonatával készült étrend-kiegészítőt (Omega-3 kapszulák) tartalmazott. A második esetben fókakoponyáról volt szó, amelyhez nem nyújtották be a szükséges dokumentumokat. A svéd vámhatóság közel 4 000 okmányellenőrzést végzett a behozatali árunyilatkozatok tekintetében. Ezek közül hét állítólag fókatermékekre vonatkozott, de valójában helytelen Kombinált Nómenklatúra-kódokat 13  használtak. Ezeket a nyilatkozatokat a svéd vámhatóság helyesbítette.

f) Tájékoztatás QR-kódon keresztül

Az elismert szervek az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel megfelelő működésének biztosítása és a fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozásról nyújtott tájékoztatás javítása érdekében QR-kódos címkével láthatják el az általuk tanúsított fókatermékeket. Ez a QR-kód a fókatermékekre vonatkozó szabályozásról tájékoztató weboldalra 14 mutató hivatkozást tartalmaz.

Tizenöt tagállam (Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia) jelezte, hogy tudomása van erről a QR-kódról, és egyik tagállamhoz sem fordultak vámhatóságok vagy egyéb végrehajtó szervek abból a célból, hogy e QR-kóddal kapcsolatosan tanácsot kérjenek.

g) Fókavadászat az EU-ban

Az EU-ban a fókapopulációk főként a Balti-tengeren koncentrálódnak. A Balti-tenger állapotának a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság (más néven HELCOM) által végzett holisztikus értékelése 15 szerint három fókafaj él a Balti-tengerben. A kúpos fóka az egész régióban előfordul, míg a balti gyűrűsfóka a Balti-tenger keleti és északi részére, a borjúfóka pedig a Balti-tenger délnyugati részére és a Kattegatra korlátozódik.

Az élőhelyvédelmi irányelv 16 célja, hogy a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények megőrzése révén hozzájáruljon a biológiai sokféleség biztosításához az EU-ban. A különleges természetmegőrzési területek kijelölését és kezelését igénylő fajokat felsoroló II. melléklete a következőket tartalmazza:

˗Halichoerus grypus (kúpos fóka)

˗Monachus monachus (mediterrán barátfóka)

˗Phoca/Pusa hispida botnica (balti gyűrűsfóka)

˗Phoca/Pusa hispida saimensis (Saimaa-tavi gyűrűsfóka)

˗Phoca vitulina (borjúfóka)

A mediterrán barátfóka és a Saimaa-tavi gyűrűsfóka veszélyeztetett fajok, ezért az élőhelyvédelmi irányelv IV. mellékletében is szerepelnek, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket e fajok szigorú védelmi rendszerének létrehozására. A másik három faj (kúpos fóka, balti gyűrűsfóka és borjúfóka) az V. mellékletben is szerepel, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy e fajok természetes környezetből való kivonása és felhasználása összeegyeztethető legyen kedvező védettségi állapotuk fenntartásával.

Mivel a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra vonatkozó kivételnek az eredeti rendeletből való törlése nem sértette a tagállamok azon jogát, hogy továbbra is szabályozzák az e célból folytatott vadászatot, a jelentéstételi időszak alatt Dánia, Észtország, Finnország és Svédország területén gyűrűsfókára, borjúfókára és kúpos fókára vadásztak. E négy tagállam jelentésében röviden ismertette a vadászat célját, körülményeit, az alkalmazott módszert, az állatjólét kellő figyelembevételének módját, valamint e vadászatnak a fókapopulációra, az ökoszisztémákra és az emberi tevékenységekre gyakorolt hatását. Az alábbiakban a négy nemzeti jelentésben megfogalmazott álláspontokat mutatjuk be.

Dániában nincs vadászidény vagy vadászati kvóta a fókákra. Kilövésük csak mentesség útján engedélyezhető, a halászeszköz 100 méter sugarú körzetében, illetve a szaporodási és vedlési időszakon kívül, a halászatnak okozott súlyos károk megelőzése érdekében. Ezenkívül a kúpos fókák mentesség alapján történő kilövése nem engedélyezett az e faj számára kijelölt Natura 2000 területeken. 2018-tól mentességek vonatkoznak a fókák vízfolyásokban való kilövésére is, ami kedvező hatást gyakorol a veszélyeztetett halpopulációk ivadékállományára. Mentesség alapján történő kilövés kizárólag külön fegyvervizsga letétele után, dán vadászengedély birtokában és jóváhagyott kaliberű lőfegyverrel végezhető. A vadászokat arra ösztönzik, hogy az azonnali elejtés érdekében a fejre célozzanak. Bornholmon a kúpos fókák egész éven át kilőhetők, mivel ebben a térségben nincs párzási helyük. Dániában éves számlálással követik nyomon a fókapopulációkat. Dánia arról számolt be, hogy a jelentéstételi időszakban mentesség alapján kilőtt fókák száma (134 borjúfóka és 9 kúpos fóka) nem gyakorolt jelentős hatást a populáció méretére.

Észtországban a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása és az Észtország kisebb szigetein élő helyi közösségekhez tartozó vadászok és családok önfenntartása, valamint kultúrájuk és hagyományaik megőrzése érdekében lehet fókára vadászni. A fókavadászat szigorúan szabályozott, és az állatjólét teljes mértékű figyelembevétele mellett zajlik. Fókavadászatra csak kijelölt területeken kerülhet sor a vadászidényben, és a vadászoknak fegyvervizsgát kell tenniük, valamint meghatározott fegyvereket és lőszereket kell használniuk. A legutóbbi észt nyomonkövetési jelentés alapján a kúpos fókák száma növekvő tendenciát mutat az észt vizeken, és a 2021-ben végzett számlálás eredménye az elmúlt 20 év legtöbb kúpos fókáját mutatta a Balti-tengeren. Észtország arról számolt be, hogy a fókapopuláció 1 %-ának megfelelő éves kvótára korlátozott kis léptékű vadászat – amely a jelentéstételi időszakban évente 55 egyedet jelentett – szükséges a halászatnak okozott károk csökkentéséhez, azonban nem engedélyezett azokon a területeken, ahol a kúpos fóka védett állat.

Finnországban a fókavadászat célja a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a kereskedelmi célú halászatot érintő károk megelőzése érdekében. A kúpos fókákra és a gyűrűsfókákra vadászati kvótákat állapítottak meg. Finnország szárazföldi részén évente 1 050 egyed volt a kúpos fókákra vonatkozó vadászati kvóta a jelentéstételi időszakban. Ugyanezen időszakban a Botteni-öböl térségében a gyűrűsfókák esetében 335 egyed, a Finnország autonóm régióját alkotó Åland-szigetekre vonatkozóan pedig a kúpos fókák esetében 480 egyed volt az éves átlagos vadászati kvóta. A fókavadászat vadászati idényhez, egyedi műszaki jellemzőkkel rendelkező fegyverek és lőszerek használatához, valamint az azonnali halált okozó leölési módszer alkalmazásáról szóló vadászati etikai tanfolyam előzetes elvégzéséhez és sikeres vizsgával való lezárásához kötött. A veszélyeztetett fókapopulációk (pl. a Finn-öbölben és az Archipelago-tengerben élő gyűrűsfókák) vadászata nem megengedett. Finnország arról számolt be, hogy a fókapopuláció becsült éves növekedése meghaladja az elejtett fókák számát, és hogy bizonyítékok szerint a fókák kieszik a halászeszközökből a halakat, amennyiben ezek az eszközök nem fókabiztosak. Valójában csak a csapdák, varsák (karikákkal nyitva tartott, hosszú, zsák alakú halászhálók) és a hasonló eszközök tehetők részben fókabiztossá a gazdaságos kereskedelmi halászat fenntartása mellett. A fókák naponta 3–5 kilogramm halat esznek, ami uniós vagy nemzeti jogszabályokkal védett halfajokat vagy populációkat veszélyeztet. A kopoltyúhálóval folytatott szabadidős és kereskedelmi célú halászat az elmúlt évtizedekben 30–40 %-kal csökkent a külső szigetcsoportban, bizonyos helyeken pedig teljesen megszűnt a fókák ragadozása miatt. A halászeszközök közelében folytatott vadászat csak időlegesen fejt ki kedvező hatást, mivel napokon, sőt, órákon belül új fókák jelennek meg. Ezért a fókavadászat nem tekinthető az egyetlen megoldásnak a fókák által okozott problémák csökkentésére.

Svédország vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó gazdálkodása 2020-tól a kúpos fókák és 2022-től a borjúfókák engedélyköteles vadászatát, valamint a gyűrűsfókák „védelmi célú vadászatát” alkalmazza. A védelmi célú vadászat megengedett és szigorúan szabályozott azokon a területeken, ahol a növekvő fókapopuláció tönkreteszi a halászeszközöket és felfalja a kifogott halakat. A védelmi célú vadászattal szemben az engedélyköteles vadászat nem korlátozódik azokra a területekre, ahol a fókák kárt okoznak a halászatnak. Vadászati kvóta van. A jelentéstételi időszakban 1 692 kúpos fóka, 712 borjúfóka és 346 gyűrűsfóka volt az átlagos vadászati kvóta évente. A lőszerek szigorú szabályozás alá esnek, a leölési módszernek azonnali halált kell okoznia, kerülve a szükségtelen szenvedést, a fókák hajóból történő vadászatánál pedig a hajónak álló helyzetben kell lennie. Jelenleg zajlanak a fókabiztos halászfelszerelés kifejlesztését célzó kutatások. Svédország arról számolt be, hogy a halászati ágazat védelme érdekében folytatott vadászat keretében elejtett fókák száma a fókapopuláció csekély hányadát teszi ki.

Az alábbi diagramon látható az e vadászatot a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából engedélyező négy uniós tagállam által a jelentéstételi időszakban elejtett fókák teljes száma. Finnországban és Svédországban a kvótákat nem naptári évre, hanem vadászati idényre határozzák meg. A vadászati idény ősszel kezdődik és a következő év tavaszán ér véget. Az élőhelyvédelmi irányelv értelmében a tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy az irányelv V. mellékletében felsorolt fajok példányainak természetes környezetből való kivonása összeegyeztethető legyen kedvező védettségi állapotuk fenntartásával.

Lettországban a jelentéstételi időszakban fókavadászati kérelmeket nyújtottak be, de azokat elutasították. A fókagazdálkodási terv közelmúltbeli jóváhagyását követően 2023-tól kis számban engedélyezett a felnőtt kúpos fókák vadászata a halászatnak okozott kár megelőzése érdekében, amennyiben nem találnak alternatív módszert.

h) Az uniós tagállamok által végzett átfogó értékelés

A tagállamok felkérést kaptak, hogy területükre vonatkozóan adjanak átfogó értékelést a rendeletről a következő három szempont alapján: működés (be tudja-e tölteni rendeltetését), eredményesség (képes-e meghozni a kívánt eredményt) és hatás (például megváltozik-e a fókatermékek piaca).

Nyolc tagállam (Bulgária, Ciprus, Csehország, Horvátország, Írország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia) jelezte, hogy a jelentéstételi időszakban a területén nem folyt fókatermék-kereskedelem, ezért nem tudja értékelni a rendelet működését, eredményességét és hatását. Öt tagállam (Luxembourg, Németország, Olaszország, Románia és Szlovénia) nem nyújtott be értékelést.

Hét tagállam (Ausztria, Belgium, Dánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Spanyolország) úgy véli, hogy a rendelet a célnak megfelelő, vámhatóságaik pedig eljárásokkal rendelkeznek a rendelet megfelelő végrehajtásához. Eddig semmilyen problémát nem tapasztaltak a rendelettel kapcsolatban. Hollandia vállalta, hogy e tekintetben megerősíti az illetékes hatóságai és a vámhatóságok közötti együttműködést.

Észtország, Finnország, Lettország és Svédország úgy véli, hogy a rendelet jól működik a fókatermékek kereskedelmének ellenőrzésére szolgáló eszközként, de hatása túlmutat a rendeltetésén. Szerintük a tilalom súlyosbította a part menti halászat jelenlegi rossz helyzetét, és jelentősen csökkentette a fókák mint vadászott fajok értékét. Véleményük szerint fontos, hogy a fókapopulációk kezelése bekerüljön az uniós vizekre vonatkozó ökoszisztéma-alapú gazdálkodási tervekbe. Azt állítják, hogy fokozott figyelemmel kísérik a fókapopulációikat, és a jelentéstételi időszakban elejtett kis számú fóka szinte elenyésző hatással volt populációjuk méretére és védettségi helyzetére. E tagállamok úgy vélik, hogy a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából végzett fókavadászat az állatjólét maradéktalan figyelembevétele és az elejtett állatok összes részének pazarlás nélküli felhasználása mellett nem vethet fel erkölcsi aggályokat. A svéd vadászati etika szerint az állatot humánus módon kell elejteni, és az így nyert erőforrást teljes mértékben fel kell használni ahhoz, hogy a vadászat elfogadhatónak minősüljön. Mivel a fókavadászoknak, miután begyűjtötték a személyes használatra szükséges mennyiséget, meg kell semmisíteniük vagy ki kell dobniuk ezt az értékes erőforrást, Svédország úgy véli, hogy a tilalom ellentétes ezekkel az etikai elvekkel, és csökkenti a fókavadászat vonzerejét. E tagállamok kiemelték, hogy ma már a növekvő fókapopuláció kárt okoz a halászeszközökben és a fogásokban, minden halfajt fókaféreggel fertőz, pusztítja a barna delfineket, valamint elfogja a tőkehalak, lazacok, tengeri pisztrángok és csukák nagy méretű, kifejlett példányait, ami gazdasági következményekkel jár a szabadidős horgászturizmusra nézve. A helyzet enyhítése érdekében Svédország 2020-ban nemzeti rendeletet fogadott el, amely előírja, hogy amennyiben a halászatban vagy az akvakultúrában kárt okozó hím kúpos fókát jogszerűen ejtik el, a károsult fél pénzügyi támogatásra jogosult a tetem megfelelő feldolgozásához. Finnországban évente körülbelül 350–400 halász érintett a fókák által okozott károkban. A jogszerűen elejtett fókák tetemének mentése és az engedélyezett létesítménybe megsemmisítés céljából történő eljuttatása során felmerült költségekért kártérítés adható. Magáért a vadászatért nem jár kártérítés. A támogatás célja a nagyobb fókavadászat ösztönzése, Finnország azonban úgy véli, hogy a fókakereskedelmi tilalom feloldása még erősebb ösztönző lenne. Emellett a kompenzációt és a kapcsolódó adminisztratív költségeket is megszüntetné.

Észtország, Finnország, Lettország és Svédország elismeri, hogy a fókatermékek kereskedelme soha nem volt jelentős gazdasági forgalmat bonyolító, nagy méretű ágazat. A part menti területeken azonban a kereskedelem jövedelemforrássá válhat, és lehetőséget kínál a kulturális értékek ápolására. A tilalom feloldása segítene kiaknázni ezt a potenciált, nemzeti piacot és exportlehetőségeket teremtene a fókatermékek számára, és növelné a fókatermékek értékét, sőt az inuit vagy egyéb őslakos közösségekből az EU-ba irányuló import mennyiségét is, mivel a fókatermékek uniós piacon történő forgalomba hozatala már nem minősülne tévesen teljesen betiltottnak. E tagállamok úgy vélik, hogy a helyi közösségek számára engedélyezni kell a kézműves termékek kis léptékű értékesítését a vadászat költségeinek ellentételezése, valamint e közösségek kreativitásának és hagyományainak bemutatása érdekében. Ha a tilalom feloldása nem lehetséges, Észtország, Finnország, Lettország és Svédország támogatja a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra vonatkozó kivétel visszaállításának megfontolását azon tagállamok számára, amelyek vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó gazdálkodási terveiben védelmi célú és engedélyköteles fókavadászat szerepel. 2019-ben a svéd parlament felszólította a kormányt, hogy törekedjen a tilalom feloldására, vagy legalább a tilalom alóli kivételre.

4.Az Egyesült Királyság jelentése

A mostani értékelés céljából az Egyesült Királyságot is felkérték, hogy nyújtsa be nemzeti jelentését a Bizottságnak. A jelentéstételi időszak Nagy-Britannia esetében 2019. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartott, ami az EU és az Egyesült Királyság által az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően közösen megállapított átmeneti időszak végét jelenti. Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság jelentéstételi időszaka – a fókákról szóló rendeletet is magában foglaló Windsor Keretmegállapodás 17 értelmében – megegyezett az uniós tagállamokéval (azaz 2022 végéig).

Ezért az alábbi elemek Nagy-Britanniára az átmeneti időszak végéig vonatkoztak, Észak-Írország tekintetében pedig továbbra is alkalmazandók az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyságra.

Az uniós rendeletet az Egyesült Királyság fókatermékekről szóló 2010. évi rendeletei ültetik át. Az adó- és vámhivatal, a belügyminisztérium és a határvédelmi ügynökség utasítást kap arra, hogy az uniós és a nemzeti jogszabályokkal, valamint a fókatermékekre vonatkozó szabályozás iránymutatásaival összhangban járjon el. Érvényben vannak az uniós rendelet hatékony működését szolgáló folyamatok.

A szankciókra vonatkozó szabályokat a fókatermékekről szóló 2010. évi rendeletek tartalmazzák. A bűncselekmény elkövetésében bűnös személy 75 000 GBP-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyanekkora a jogi személyekre kiszabott bírságok maximális összege is.

A jelentéstételi időszak alatt az Egyesült Királyság piacán nem hoztak forgalomba fókatermékeket az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel alapján.

Az Egyesült Királyság arról számolt be, hogy területén nincs fókavadászat, mivel a tengeri emlősöket, köztük a fókákat is védő jogszabályok értelmében bármely vadon élő tengeri emlős szándékos megölése, megsebesítése vagy befogása bűncselekménynek minősül.

5.Az elismert szervek jelentései

A jelenlegi értékeléshez Kanada és Grönland elismert szervei egy kérdőív kitöltésére kaptak felkérést. A jelentéstételi időszak ugyanaz volt, mint az uniós tagállamok esetében, azaz 2019. január 1. és 2022. december 31. között.

a) Igazoló dokumentumok

A grönlandi Halászati és Vadászati Minisztérium igazoló dokumentumokat állított ki gyűrűs- és grönlandi fókákból származó fókabőrökhöz, amelyeket Dániában és Észtországban hoztak forgalomba az uniós piacon. Az alábbi diagramon látható az e két uniós tagállam által a jelentéstételi időszakban Grönlandról behozott fókabőrök darabszáma. A grönlandi Halászati és Vadászati Minisztérium emellett 281 fókabőr Olaszországba és 18 fókabőr Portugáliába történő 2019-es kiviteléről is említést tett, de ezeket a behozatalokat az EU érintett illetékes hatóságai nem jelentették.

Nunavut kormánya (Kanada) csak 2020-ban állított ki két igazoló dokumentumot, az egyiket két gyűrűsfóka-koponya és két gyűrűsfókabőr belgiumi, a másikat pedig egy két agyart tartalmazó teljes fókakoponya olaszországi kiviteléhez. Ezeket a behozatalokat az EU érintett illetékes hatóságai nem jelentették.

A kanadai Északnyugati területek kormányzata csak 2022-ben állított ki két igazoló dokumentumot, az egyik Csehországba, a másik pedig Franciaországba kísért egy prémmel díszített kabátot. Az EU érintett illetékes hatóságai ezeket a behozatalokat sem jelentették.

Nunavut elismert szerve több problémát is megjelölt az igazoló dokumentumokkal kapcsolatosan, és annak megfontolására sürgette az EU-t, hogy elfogadható lenne-e, ha 1. egyetlen tanúsítványt állítanának ki több prémre; 2. tanúsítványt állítanának ki azoknak a nunavuti kézműveseknek, akik igazolják, hogy kizárólag az inuit közösségek által folytatott vadászatokból származó fókaprémet használnak fel a munkájukhoz; 3. nem lennének kötelesek megadni annak az uniós tagállamnak a nevét, ahol a terméket majd forgalomba hozzák; és 4. megvizsgálná az inuit közösségektől való származás bizonyításának papíralapú tanúsítványtól eltérő egyéb lehetőségeit, például a prémek bélyegzőlenyomattal való ellátását, vagy a QR-kódot tartalmazó címkét és a Nunavut kormánya által használt szárazbélyegző lenyomatát, amelyet szinte lehetetlen utánozni.

2021-ben az Északnyugati területek kormányzata fókatanúsítási programot dolgozott ki az inuit/inuvialuit vadászok által elejtett és az Északnyugati területek inuit/inuvialuit/őslakos népei által készített fókatermékek azonosítására. Elkészültét követően a fókaterméket fókatanúsítási címkével látják el (lásd alább).

Az Északnyugati területek elismert szerve úgy véli, hogy az Északnyugati területeken az inuit/inuvialuit közösségek által elejtett fókákból származó prémeket automatikusan tanúsítani kell, és az EU-nak pénzügyi vagy technikai támogatást kell nyújtania a mentesség gyakorlati megvalósításához. Rendelkezésre állnak szabálytalanságért kiszabható szankciók, de eddig még nem volt szükség az alkalmazásukra.

b) Az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel hatálya alá tartozó fókavadászat

A módosított rendelet 3. cikkének (1) bekezdése csak akkor engedélyezi a forgalomba hozatalt, ha a fókatermékek az inuit vagy egyéb őslakos közösségek által hagyományosan folytatott vadászatból származnak, és hozzájárulnak e közösségek létfenntartásához, az állatjólétre pedig kellő figyelem irányul.

E tekintetben az elismert szervek megemlítették, hogy az inuit és inuvialuit közösségek számára három fő elv irányadó a fókavadászatban: 1. fenntartható vadászat, amelynek során az erőforrásokat védik a túlvadászástól, és úgy kezelik, hogy megőrizzék a fókák helyét a bolygó ökoszisztémájában; 2. maradéktalan felhasználás, amely szerint a hús élelemiszerként, a prém ruházkodásra, az olaj pedig Omega-3 zsírsavak gazdag forrásaként szolgál; és 3. humánus vadászat, amelynek keretében a fókákat tiszteletben kell tartani, csak a szükségletek kielégítése céljából szabad vadászni, valamint kíméletesen és gyorsan kell elejteni.

c) Adatkezelés és a személyes adatok védelme

A három elismert szerv elektronikus rendszert használ az igazoló dokumentumokban szereplő adatok egymás közötti cseréjére és nyilvántartására. Egyikük sem számolt be a személyes adatok védelme kapcsán az igazoló dokumentumok feldolgozása során felmerült problémákról.

d) Tájékoztatás QR-kódon keresztül

A Bizottság Grönland kérésére hozzájárult a QR-kódos címke fókatermékeken való elhelyezéséhez azzal a céllal, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatást kapjanak az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel létezéséről és jogszerűségéről, és megkönnyítsék a forgalomba hozatalt az uniós piacon. Ez a QR-kód a fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozásról tájékoztató weboldalra 18 mutató hivatkozást tartalmaz.

A Great Greenland valamennyi fókabőrén QR-kódot helyez el. A helyi kisiparosok, kézművesek vagy kis varrodák a QR-kód mellett helyezhetik el saját logójukat. Nunavut QR-kódja a fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozás alóli kivétellel kapcsolatos információkhoz vezet. A QR-kód minden igazolt árucikkre felkerül, és szükség szerint áll a kisiparosok és kézművesek rendelkezésére. Az Északnyugati területeken QR-kódot helyeznek el a dokumentált/tanúsított prémekből készült fókatermékeken.

e) Az elismert szervek által végzett átfogó értékelés

Az elismert szerveket felkérték, hogy saját területükön végezzék el a rendelet három szempontjának és az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel értékelését: a kivétel működése és eredményessége, a rendeletnek az inuit vagy egyéb őslakos közösségek társadalmi-gazdasági fejlődésére gyakorolt hatása, valamint a rendeletnek a fókapopulációkra gyakorolt hatása.

Grönland elismeri, hogy az EU elkötelezett az őslakos népek jogainak, köztük a gazdasági tevékenységeik szabad gyakorlásához való joguknak a tiszteletben tartása és előmozdítása iránt. Úgy véli azonban, hogy a fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozás a gyakorlatban hátrányosan érinti e közösségeket. Szerinte az uniós polgárokat fel kell világosítani és pontosabb tájékoztatással kell ellátni az inuit vagy egyéb őslakos közösség által elejtett fókákból készült termékek kereskedelmének jogszerűségéről, hogy helyreálljon a fogyasztói bizalom a fókatermékek iránt.

Nunavut ugyanezen a véleményen van, és az igazoló dokumentumot QR-kóddal ellátott kis címkékkel kívánja felváltani. Nunavut úgy véli, hogy a tanúsítási követelmények indokolatlan terhet róttak és visszatartó hatást gyakoroltak az inuit termelőkre és az uniós vásárlókra. Nunavut üdvözölné, ha az Európai Unió támogatást nyújtana az uniós gyártók, múzeumok és kiskereskedők körében a kivétel létezésével és működésével kapcsolatosan végrehajtandó felvilágosítási tevékenységekhez.

Az Északnyugati területek számára az inuit kivétel jóval kedvezőbb hatást gyakorolna, ha az Európai Unió hozzájárulna ahhoz, hogy az inuit/inuvialuit közösségek által az Északnyugati területeken elejtett összes fóka megfelelőnek minősüljön, és ezáltal automatikusan tanúsítható legyen. A létfenntartás céljából folytatott vadászat mértéke meglehetősen egyenletes volt, a fókatermékek és nyersanyagok belföldi és helyi piaca pedig egészséges maradt a legutóbbi jelentéstételi ciklusban. Az exportpiac azonban korlátozott volt, vagy egyáltalán nem létezett.

Grönlandon a fókavadászatnak és a fókatermékek kereskedelmének alapvető társadalmi és gazdasági, valamint kulturális jelentősége van az inuit közösségek számára. A 2019–2022 közötti időszakban a Great Greenland A/S cserzőüzemnek értékesített fókák száma közel 6 %-kal nőtt az előző jelentési időszakhoz képest, de messze elmarad az uniós tilalom előtti szintektől.

A 2019–2021 közötti időszakban a Grönlandon kifogott fókák teljes száma 6 %-kal csökkent az előző jelentéstételi időszakhoz képest. Az alábbi grafikon fajonként mutatja a grönlandi fókafogásokat a jelentéstételi időszak négy évében. A számok nem tartalmazzák 2022 utolsó három hónapját.

A gyűrűsfókákból, illetve a fiatalabb és idősebb grönlandi fókákból származó bőr Great Greenland cserzőüzembe irányuló kereskedelmének értéke a jelentéstételi időszakban sem érte el az uniós tilalom előtti szintet.

A grönlandi Halászati és Vadászati Minisztérium megkérdőjelezi a fókatermékekre vonatkozó szabályozás értelmét, és megjegyzi, hogy e szabályozás nélkül is megvalósítható lett volna a fenntartható fókavadászat az állatjólét maradéktalan figyelembevétele mellett. A Minisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem készült előzetes értékelés többek között a mai uniós polgároknak a rendelet alapvető indokaként szolgáló, feltételezett aggályairól, illetve az esetleges aggályok kezelésének a kereskedelmet kevésbé korlátozó módjairól. A Minisztérium azt is aggályosnak találta, hogy a fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozás még az inuit kivétellel együtt sincs összhangban a kék gazdaság gondolatával, amelyet az Európai Unió minden szempontból támogat az élő erőforrások fenntartható hasznosítását illetően, kivéve a fókafajok esetében.

Nunavutban és az Északnyugati területeken az egész éven át folytatott fókavadászat, valamint a fókatermékek fogyasztása, tervezése és értékesítése régóta részét képezi az inuit/inuvialuit társadalom kulturális önkifejezésének és gazdasági megélhetésének. Az inuit/inuvialuit közösségeknek az élelmiszerbiztonságukhoz és jövedelemforrásként is szükségük van a fókákra, mivel területükön a legmagasabb a bolti élelmiszerek ára és korlátozottak a munkalehetőségek. Az inuit/inuvialuit emberek fókatermékeiket nagyrészt helyben forgalmazzák, és nem exportálják az EU-ba. Ennek fő okai közé tartozik a fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozás megsértésétől való félelem, a magából a tilalomból eredő kereskedelmi akadályok (a vásárlói érdeklődés elvesztése, a lehetséges vevőkkel fennálló kapcsolatok hiánya), a tapasztalatlanság a nemzetközi kereskedelemben, valamint a prémek, illetve a tanúsított prémekből készült termékek tanúsításával kapcsolatos félreértések. A rendelet eddig nem gyakorolt kedvező hatást az inuit/inuvialuit közösségek társadalmi és gazdasági fejlődésére. A fókatermékekre vonatkozó uniós szabályozás ugyan ajtót nyitott számukra, de úgy tekintenek rá, hogy szigorúan szabályozza tevékenységüket.

Nunavut és az Északnyugati területek esetében nem számoltak be arról, hogy rendelet bármilyen hatást gyakorolt volna a fókapopulációkra, és a kivétel következtében sem élénkült a vadászat. A vadászatot az eddigiekben is a vadászati előírások és az inuit/inuvialuit értékek szerint folytatták, és ez a jövőben sem lesz másképpen.

6. Következtetés

Úgy tűnik, hogy a rendelet jól működik azon fókatermékek uniós piacon történő forgalomba hozatalának megakadályozásában, amelyek nem tartoznak az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivétel hatálya alá. Jogsértés esetére a tagállamok szankciókat állapítottak meg, de még egy alkalommal sem szabtak ki büntetést. Csak Belgium jelentett meg nem felelő behozatalokat, amelyeket a vámhatóságnál leállítottak.

Amint azt korábbi jelentéseikben már kifejtették, a balti-tengeri uniós tagállamok üdvözölnék a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra vonatkozó kivétel visszaállítását, amely 2015-ben került ki a rendelet szövegéből, hogy az összhangban legyen a Kereskedelmi Világszervezet egyik határozatával. Úgy vélik, hogy a tilalom negatív társadalmi-gazdasági hatásokkal jár a balti-tengeri uniós tagállamokban.

Kanada elismert szervei úgy vélik, hogy a rendeletet a fókatermékek kereskedelmének teljes tilalmaként értelmezik az EU-ban, hogy az inuit vagy egyéb őslakos közösségekkel kapcsolatos kivételt nem ismerik eléggé az EU-ban, és hogy ez hatással van inuit/inuvialuit közösségek gazdasági fejlődésére. A fókatermékek Kanadából az EU-ba irányuló kivitele jelentéktelen. Grönland továbbra is exportál fókatermékeket az EU-ba, főként Dániába. A Grönlandról és Kanadából származó behozatalok kis részét nem jelentették az EU érintett illetékes hatóságai.

A Bizottság 2024-ben megkezdi a fókatermékek kereskedelméről szóló rendelet és a fókakölykökről szóló irányelv értékelését, hogy a célkitűzésekhez képest felmérje azok működését, eredményességét és hatását, valamint azt, hogy továbbra is megfelelnek-e a célnak. Ez a társadalmi-gazdasági hatásuk és a fókapopulációkra gyakorolt hatásuk értékelését foglalja magában. A Bizottság az értékelés eredményei alapján fogja mérlegelni, hogy szükség van-e további intézkedésekre.

(1)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32009R1007

(2)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32015R1775

(3)

http://trade.ec.europa.eu/wtodispute/show.cfm?id=475&code=2

(4)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32015R1850

(5)

Lásd az (EU) 2015/1775 rendelet (8) preambulumbekezdését

(6)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0004

(7)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:31983L0129

(8)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:31989L0370

(9)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32015D1027(02)

(10)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32020D2125

(11)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32017D0265

(12)

https://environment.ec.europa.eu/topics/nature-and-biodiversity/trade-seal-products_en

(13)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L:2022:282:FULL&from=HU

(14)

https://environment.ec.europa.eu/topics/nature-and-biodiversity/trade-seal-products_en

(15)

http://stateofthebalticsea.helcom.fi/biodiversity-and-its-status/marine-mammals/

(16)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:01992L0043-20130701

(17)

Az Unió és az Egyesült Királyság által a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban tett 1/2023. számú együttes nyilatkozat értelmében az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 2023. március 24-től „Windsor Keretmegállapodás” néven ismert.

(18)

https://environment.ec.europa.eu/topics/nature-and-biodiversity/trade-seal-products_en