EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.5.24.

COM(2023) 624 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Szlovénia 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2023. évi stabilitási programját

{SWD(2023) 624 final}

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Szlovénia 2023. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2023. évi stabilitási programját

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, így az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosít. Az európai szemeszter prioritásaival összhangban hozzájárul a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz, valamint fenntartható reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása, valamint a tagállamok gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. Emellett közép- és hosszú távon elősegíti az államháztartás megerősítését, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítését, továbbá hozzájárul az EU-n belüli területi kohézió javításához és a szociális jogok európai pillérének további végrehajtásához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az egy-egy tagállamnak nyújtott maximális pénzügyi hozzájárulást 2022. június 30-án aktualizálták az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(2)A Bizottság 2022. november 22-én elfogadta a 2023-as éves fenntartható növekedési jelentést 3 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2023. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2023. március 23-án jóváhagyta a jelentésnek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziójára vonatkozó prioritásait. A Bizottság 2022. november 22-én az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2023. évi jelentést is, amelyben Szlovéniát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek tekintetében fennállhat egyensúlyhiány vagy annak kockázata, és amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a Szlovénia 2023. évi költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó véleményt is. Emellett a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, amelyet a Tanács 2023. május 16-án elfogadott, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2023. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is, amelyet a Tanács 2023. március 13-án elfogadott.

(3)Bár az uniós tagállamok gazdaságai figyelemre méltó rezilienciát mutatnak, a geopolitikai környezet továbbra is negatív hatást gyakorol. Miközben az EU határozottan kiáll Ukrajna mellett, az uniós gazdasági és szociálpolitikai stratégia arra összpontosít, hogy rövid távon enyhítse az energiasokkok által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat, valamint hogy középtávon további erőfeszítéseket tegyen a zöld és digitális átállás megvalósítása, a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása, a makrogazdasági stabilitás megőrzése és a reziliencia fokozása érdekében. Emellett erős hangsúlyt helyez az EU versenyképességének és termelékenységének növelésére is.

(4)A Bizottság 2023. február 1-jén közleményt 4 adott ki „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” címmel, hogy fokozza az uniós nettó zéró ipar versenyképességét és támogassa a klímasemlegességre való gyors átállást. A terv kiegészíti az európai zöld megállapodás és a REPowerEU keretében zajló erőfeszítéseket. Célja, hogy támogatóbb környezet kialakításával biztosítsa az ambiciózus uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges nettó zéró technológiák és termékek uniós gyártási kapacitásának növelését, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést, többek között a beszerzés diverzifikálása, a tagállamok geológiai erőforrásainak megfelelő kiaknázása és a nyersanyagok újrahasznosításának maximalizálása révén. A terv négy alappillére a kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet, a forráshoz jutás felgyorsítása, a készségfejlesztés, valamint az ellátási láncok rezilienciáját erősítő nyitott kereskedelem. 2023. március 16-án a Bizottság egy másik közleményt 5 is kiadott „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” címmel, amely kilenc egymást erősítő tényezőre építve a növekedést ösztönző szabályozási keret kialakítására irányul. A közlemény szakpolitikai prioritásokat határoz meg, amelyek az EU és tagállamai hosszú távú versenyképességét szolgáló szerkezeti javulás biztosítására, megfelelően célzott beruházásokra, valamint szabályozási intézkedésekre irányulnak. A lejjebb megfogalmazott ajánlások segítenek e prioritások kezelésében.

(5)2023-ban a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásához igazodóan fejlődik tovább. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása változatlanul elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlások összességét vagy jelentős részét érintik. A 2019., 2020. és 2022. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.

(6)A 2023. február 27-én elfogadott REPowerEU-rendelet 6 célja, hogy gyorsan megszűnjön az Unió függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. Ez hozzá fog járulni az energiabiztonsághoz és az EU energiaellátásának diverzifikálásához, egyúttal segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitások bővítését és az energiahatékonyság javítását. A rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében új REPowerEU-fejezettel egészítsék ki nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összhangban e reformok és beruházások hozzá fognak járulni az uniós nettó zéró ipar versenyképességének fokozásához is, valamint a tagállamok számára 2022-ben és adott esetben 2023-ban kiadott energiapolitikai országspecifikus ajánlások kezeléséhez. A REPowerEU-rendelet a vissza nem térítendő pénzügyi támogatások egy új kategóriáját is bevezeti, amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztett, energiával kapcsolatos új reformok és beruházások finanszírozására bocsátanak a tagállamok rendelkezésére.

(7)A Bizottság 2023. március 8-án közleményt 7 fogadott el, amelyben költségvetés-politikai iránymutatást nyújt 2024-re azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak kidolgozását, és ezáltal erősítse a szakpolitikai koordinációt. A Bizottság emlékeztetett rá, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezése 2023 végén deaktiválásra kerül. Elvárása szerint a 2023–2024-re szóló költségvetési politikáknak biztosítaniuk kell az adósság középtávú fenntarthatóságát, valamint fenntartható módon fokozniuk kell a potenciális növekedést. A Bizottság kérésének megfelelően a tagállamoknak a 2023. évi stabilitási és konvergenciaprogramjaikban ismertetniük kell, hogy költségvetési terveik középtávon hogyan biztosítják a GDP 3 %-ában meghatározott hiány-referenciaérték betartását, valamint az államadósság megalapozott és folyamatos csökkentését, illetve az adósság prudens szinten tartását. A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a háztartások és a vállalkozások energiaársokkoktól való megvédése érdekében bevezetett nemzeti költségvetési intézkedéseket, kezdve a legkevésbé célzott intézkedésekkel. Jelezte, hogy amennyiben az energiaárak újabb emelkedése miatt szükség lenne a támogatási intézkedések meghosszabbítására, a tagállamoknak ezeket az intézkedéseket a korábbinál sokkal nagyobb mértékben a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra kell összpontosítaniuk. A Bizottság azt javasolta, hogy a költségvetési ajánlásokat az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló közleményében 8 javasoltak szerint számszerűsítsék és differenciálják, és a nettó elsődleges kiadások alapján határozzák meg. Ajánlása szerint a tagállamoknak fenn kell tartaniuk a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét, és gondoskodniuk kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból származó források hatékony felhasználásáról, különösen a zöld és a digitális átállással, valamint a rezilienciaépítéssel kapcsolatos célokat illetően. A Bizottság jelezte, hogy azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján és a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban – 2024 tavaszán indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat.

(8)A Bizottság 2023. április 26-án az uniós gazdasági kormányzási szabályok átfogó reformjára irányuló jogalkotási javaslatokat terjesztett elő. A javaslatok központi célkitűzése az államadósság fenntarthatóságának megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása valamennyi tagállamban reformok és beruházások révén. A javaslatok értelmében a tagállamok nagyobb mozgástérrel rendelkeznének középtávú terveik kialakítása terén, miközben egy újonnan bevezetett szigorúbb végrehajtási rendszer biztosítaná a középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt kötelezettségvállalások tagállamok általi teljesítését. A jogalkotási munka a tervek szerint 2023-ban lezárul.

(9)Szlovénia 2021. április 30-án az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 28-án elfogadta Szlovénia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló határozatát 9 . A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot hozzon arról, hogy Szlovénia kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.

(10)Szlovénia 2023. április 14-én benyújtotta 2023. évi nemzeti reformprogramját, 2023. április 26-án pedig 2023. évi stabilitási programját, összhangban az 1466/97/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2023. évi nemzeti reformprogram a Szlovénia által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása terén elért eredményekről készített féléves jelentést is tükrözi.

(11)A Bizottság 2023. május 24-én közzétette a Szlovéniára vonatkozó 2023. évi országjelentést 10 . Ebben értékelte Szlovénia eredményeit a Tanács által 2019 és 2022 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén, és áttekintette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Szlovénia általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat tárt fel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokkal kapcsolatban, valamint új és kialakulóban lévő kihívásokat azonosított. A jelentés értékelte továbbá a Szlovénia által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.

(12)Az Eurostat által hitelesített adatok 11 alapján Szlovénia GDP-arányos költségvetési hiánya a 2021. évi 4,6 %-ról 2022-ben 3,0 %-ra csökkent, míg a GDP-arányos államadósság a 2021. év végi 74,5 %-ról 2022 végére 69,9 %-ra mérséklődött. A Bizottság 2023. május 24-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést 12 adott ki, amelyben megvizsgálta Szlovénia költségvetési helyzetét, mivel a tervezett költségvetési hiány 2023-ban meghaladja a GDP 3 %-át. A jelentés megállapította, hogy a hiányra vonatkozó kritérium nem teljesült. 2023. március 8-i közleményével 13 összhangban a Bizottság nem javasolta új túlzotthiány-eljárás megindítását 2023 tavaszán, ugyanakkor jelezte, hogy azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján – 2024 tavaszán indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat. Szlovéniának ezt figyelembe kell vennie 2023. évi költségvetésének végrehajtása és a 2024. évi költségvetésiterv-javaslat elkészítése során.

(13)Az államháztartási egyenlegre hatást gyakoroltak az energiaár-emelkedés gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése céljából bevezetett költségvetési intézkedések. 2022-ben az ilyen bevételcsökkentő intézkedések közé tartozott a villamos energiára, a gázra, a távfűtésre és a tűzifára kivetett héa, valamint az üzemanyagok, a földgáz és a villamos energia jövedéki adójának csökkentése, továbbá az üzemanyagok szén-dioxid-adójának ideiglenes csökkentése; míg a kiadásnövelő intézkedések közé tartozott a gyermekek után járó, két hónapra szóló emelt ellátás, a szociálisan kiszolgáltatott személyek energiatámogatása, valamint a vállalkozásoknak nyújtott, a 2021-ben fizetett árakon alapuló támogatás. A Bizottság szerint ezen intézkedések nettó költségvetési terhe 2022-ben a GDP 1,0 %-ára tehető. Az államháztartási egyenlegre ugyancsak hatást gyakorolt a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek ideiglenes védelmének költségvetési terhe, amely 2022-ben a GDP 0,1 %-ára becsülhető. Ugyanakkor a Covid19-hez kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések GDP-arányos becsült költsége a 2021. évi 4,1 %-ról 2022-ben 1,0 %-ra csökkent.

(14)A Tanács a 2021. június 18-i ajánlásában 14 azt ajánlotta, hogy Szlovénia 2022-ben – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított impulzusra támaszkodva – tartsa fenn a támogató költségvetési irányvonalat, és őrizze meg a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét.

(15)A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 15 a Tanács ajánlásával összhangban 2022-ben támogató volt, és a GDP –1,2 %-ának felelt meg. Szlovénia a Tanács ajánlásával összhangban továbbra is támogatta a helyreállítást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozandó beruházások révén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2022-ben a GDP 0,7 %-át tették ki (míg 2021-ben a GDP 0,8 %-át). A nemzeti finanszírozású beruházások 0,7 százalékpontos expanzív hatást gyakoroltak a költségvetési irányvonalra 16 . Szlovénia tehát a Tanács ajánlásával összhangban fenntartotta a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások emelkedése 0,4 százalékpontos expanzív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. Ez a jelentős expanzív hatás magában foglalta a magasabb energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklésére irányuló fiskális politikai intézkedések addicionális hatását (a GDP 1,0 %-át kitevő nettó költségvetési többletteher), valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott ideiglenes védelem költségeit (a GDP 0,1 %-a). Szlovénia tehát kellő mértékben korlátozta a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.

(16)A stabilitási program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv a 2023. év tekintetében optimista, az azt követő időszak tekintetében pedig realisztikus. A kormány előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban 1,8 %-kal, 2024-ben pedig 2,5 %-kal nő. Összehasonlításképpen: a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése alacsonyabb, 2023-ban 1,2 %-os, 2024-ben pedig 2,2 %-os reál-GDP-növekedéssel számol, ami elsősorban annak tudható be, hogy a nettó export kisebb mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

(17)A 2023. évi stabilitási program szerint a kormány arra számít, hogy 2023-ban a GDP-arányos államháztartási hiány 4,1 %-ra nő. A hiány 2023-ra várt növekedése elsősorban az előző, 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keret felhasználási időszakának vége miatt megnövekedett közberuházásokat, valamint a magas szintű támogatásokat tükrözi. A stabilitási program szerint a GDP-arányos államadósság a 2022 végi 69,9 %-ról 2023 végére várhatóan 68,9 %-ra mérséklődik. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2023-ban a GDP 3,7 %-ának megfelelő költségvetési hiányt valószínűsít. Ez alacsonyabb a stabilitási programban előre jelzett hiánynál, főként a korlátozott felhasználási képességre visszavezethető alacsonyabb közberuházások, valamint a magasabb energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében elfogadott energiaügyi támogatások/intézkedések alacsonyabb igénybevétele miatt. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése hasonló, 69,1 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre 2023 végére.

(18)A 2023. évi államháztartási egyenleget várhatóan továbbra is befolyásolják a megemelkedett energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése céljából hozott költségvetési intézkedések. Ezek közé tartoznak a 2022-ben meghosszabbított intézkedések (különösen: a villamos energiára, a gázra, a távfűtésre és a tűzifára kivetett héa, valamint az üzemanyagok, a földgáz és a villamos energia jövedéki adójának csökkentése, továbbá az üzemanyagok szén-dioxid-adójának ideiglenes csökkentése), valamint az olyan új intézkedések, mint a vállalkozásoknak szóló, a 2021-ben fizetett árakon alapuló új és nagyobb volumenű támogatási program, továbbá a villamos energiára és a földgázra vonatkozó kormányzati árplafon hatálya alá tartozó felhasználókat (például a háztartások és a kkv-k) kiszolgáló villamosenergia- és földgázszolgáltatóknak nyújtott kompenzáció. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a támogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 2023-ban a GDP 0,9 %-ának felel meg 17 . Úgy tűnik, hogy a 2023-as intézkedések zöme nem a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásokat vagy vállalkozásokat célozza, és számos intézkedés nem teljes mértékben őrzi meg az energiakereslet csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló árjelzést. Ennek következtében a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlásnak való megfelelés értékelése során figyelembe veendő célzott támogatási intézkedések összege a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a GDP 0,1 %-át teszi ki (szemben a 2022. évi 0,6 %-kal). Végezetül a 2023. évi költségvetési egyenleget a várakozások szerint javítani fogja a Covid19 kapcsán bevezetett, a GDP 1,0 %-át kitevő ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések fokozatos megszüntetése.

(19)A Tanács 2022. július 12-i ajánlása 18 szerint Szlovéniának 2023-ban biztosítania kell, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése összhangban legyen az összességében semleges költségvetési irányvonallal 19 , figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Szlovéniának készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. Szlovénia részére azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós források felhasználásával fokozza a zöld és digitális átállásra, illetve a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat.

(20)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a költségvetési irányvonal – magas inflációs környezetben – expanzív lesz (a GDP –1,2 %-a). 2022-ben a költségvetési irányvonal szintén expanzív volt (a GDP –1,2 %-a). A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023-as növekedése az előrejelzések szerint a GDP 0,3 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorol a költségvetési irányvonalra. Ez annak ellenére van így, hogy az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásokra és vállalkozásokra irányuló célzott támogatási intézkedések költsége a GDP 0,5 %-ával csökkent. Következésképpen a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges folyó kiadások expanzív hozzájárulása nem az energiaárak emelkedésének leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott célzott támogatásnak tudható be. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások expanzív növekedése a magasabb támogatásokra és a közszféra bérköltségeinek növekedésére vezethető vissza. Következésképpen a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások előre jelzett növekedése nincs összhangban a Tanács ajánlásával. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 1,6 %-át teszik ki, míg a nemzeti finanszírozású beruházások 0,1 százalékpontos expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra 20 . Szlovénia tehát addicionális beruházásokat kíván finanszírozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból, és az előrejelzések szerint fenn fogja tartani a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Szlovénia azt tervezi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós forrásokból fogja finanszírozni a zöld és digitális átállásra és az energiabiztonságra, például a vasúti infrastruktúrára, az áradások megelőzésére, az egészségügyi ellátásra, valamint a kutatásra és innovációra irányuló közberuházásokat.

(21)A stabilitási program szerint a költségvetési hiány 2024-ben várhatóan a GDP 2,8 %-ára csökken. A 2024-re várt csökkenés főként a magasabb energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében elfogadott intézkedések visszavonása utáni alacsonyabb támogatásokat, valamint a korábbi többéves pénzügyi keretből származó uniós pénzeszközök felhasználásának 2023. évi lezárulását követő alacsonyabb közberuházásokat tükrözi. A program azzal számol, hogy a GDP-arányos államadósság 2024 végére 66,5 %-ra csökken. Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2024-ben a GDP 2,9 %-ának megfelelő költségvetési hiányt valószínűsít. Ez magasabb a programban előre jelzett hiánynál, ami elsősorban a magasabb munkavállalói jövedelmeknek és szociális ellátásoknak tudható be. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése hasonló, 66,6 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre 2024 végére.

(22)A stabilitási program azzal számol, hogy 2024-ben az összes energiatámogatási intézkedést fokozatosan kivezetik. A Bizottság szintén azt valószínűsíti, hogy 2024-ben valamennyi energiatámogatási intézkedést teljesen megszüntetnek. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy az energiaárak nem fognak újra megemelkedni.

(23)Az 1466/97/EK tanácsi rendelet értelmében a középtávú költségvetési célkitűzés teljesítése érdekében a strukturális költségvetési egyenlegre vonatkozó megfelelő éves javulást kell elérni, a GDP 0,5 %-át véve viszonyítási alapul 21 . Figyelembe véve a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos megfontolásokat 22 , valamint azt, hogy a hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kell csökkenteni, helyénvaló lenne 2024-ben legalább a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben javítani a strukturális egyenleget. E javulás biztosítása érdekében a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások 23 növekedése 2024-ben nem haladhatja meg az 5,5 %-ot, amint azt ez az ajánlás is tükrözi. Ugyanakkor a fennmaradó (a Bizottság jelenlegi becslése szerint 2023-ban a GDP 0,9 %-ának megfelelő) energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni, az energiapiaci fejleményekhez igazodva és a legkevésbé célzott intézkedésekkel kezdve, majd az ebből eredő megtakarításokat a költségvetési hiány csökkentésére kell felhasználni. A Bizottság becslései alapján ennek nyomán a nettó elsődleges kiadások növekedése a 2024-re ajánlott maximális növekedési ráta alatt maradna. Emellett a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése nincs összhangban a Tanács ajánlásával. Ha ez megerősítést nyer, helyénvaló lenne 2024-ben a nettó elsődleges kiadások alacsonyabb növekedése.

(24)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások változatlan politika mellett 2024-ben 3,0 %-kal fognak emelkedni, ami elmarad az ajánlott mértéktől.

(25)A program szerint az állami beruházások GDP-arányosan a 2023. évi 6,4 %-ról 2024-ben 5,5 %-ra csökkennek. Az alacsonyabb beruházási szint a nemzeti finanszírozású beruházások és az EU által finanszírozott beruházások visszaesését tükrözi, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó beruházások viszont magasabbak. A program olyan reformokat és beruházásokat említ, amelyek várhatóan hozzájárulnak a költségvetés fenntarthatóságához, valamint a fenntartható és inkluzív növekedéshez. Ezek közé tartoznak a vasúti infrastruktúrára, az egészségügyre, a kutatásra és innovációra, valamint a zöld és digitális átállás elemeire irányuló beruházások, amelyek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek is részét képezik.

(26)A stabilitási program a 2026-ig tartó középtávú költségvetési pályát vázolja fel. A program a költségvetési hiány csökkenését vetíti előre: 2025-ben a GDP 2,2 %-ára, 2026-ban pedig 1,3 %-ára. A költségvetési hiány tehát a tervek szerint 2024-től a program időhorizontjának végéig a GDP 3 %-a alatt marad. A program szerint a GDP-arányos államadósság a 2024 végi 66,5 %-ról 2026 végére várhatóan 63,5 %-ra mérséklődik.

(27)Az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadás 2019 és 2070 között várhatóan 1,5 százalékponttal nőni fog, a tartós ápolás-gondozás költségei pedig 2055-ig megkétszereződnek. Szlovénia közép- és hosszú távon a népesség elöregedésével kapcsolatos kiadások miatt magas költségvetési fenntarthatósági kockázatokkal néz szembe. Az ország az elmúlt években megkezdte az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás átfogó reformját. A tartós ápolás-gondozás reformjának végrehajtása azonban késik, közép- és hosszú távú finanszírozása továbbra sem biztosított. Az egészségügyi reformra vonatkozó terv kialakítása egyben arra utal, hogy azt több lépésben hajtják végre, amelynek során a hangsúlyt a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, valamint a szociális jogok és a társadalmi befogadás javítására helyezik. Mivel ez további terhet ró az államháztartásra, alapvető fontosságú lesz, hogy Szlovénia olyan intézkedéseket hozzon, amelyek stabil bevételi bázist biztosítanak, ugyanakkor nem ássák alá közép- és hosszú távon a költségvetés egyensúlyát.

(28)A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2022. decemberi módosításával visszavonták a korábbi, 2022 márciusában jóváhagyott módosítások többségét, amelyek célja a munkát terhelő adók csökkentése volt, negatív költségvetési hatásuk pedig 2025-ig akár a GDP 1,3 %-át is elérte volna. Az összesített uniós mutatóhoz képest Szlovénia GDP-arányos adóbevételei valamivel alacsonyabbak, egyes viszonylag növekedésbarát adókat ugyanakkor nem használnak ki maximálisan. Szlovénia nagymértékben támaszkodik a munkát terhelő adókra: a munkát terhelő adók aránya a teljes adóbevételen belül meghaladja az összesített uniós mutatót. Szlovéniában viszonylag alacsonyak a rendszeres ingatlanadók (a GDP 1,1 %-ának megfelelő uniós átlaggal szemben mindössze a GDP 0,5 %-át teszik ki). A növekedésbarát és zöld adóreform hosszú távon támogathatja a költségvetési konszolidációt és a fenntartható növekedést. Egy ilyen adóreform a rendszeres ingatlanadók magasabb aránya révén megkönnyíthetné a munkát terhelő adóktól való elmozdulást, és támogathatná a munkahelyteremtést a nulla nettó kibocsátás korában, ahogy más, magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatokban is. A munkát terhelő adók csökkentése szintén ösztönözné a munkaerő-kínálatot, többek között a szakképzett és külföldi munkavállalók esetében.

(29)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig végrehajtandó, egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. Szlovénia helyreállítási és rezilienciaépítési tervének végrehajtása folyamatban van, de növekszik a késedelem kockázata. Szlovénia egy kifizetési kérelmet nyújtott be, amely a tervben szereplő 12 mérföldkőnek és célnak felel meg, és összesen nagyjából 49,6 millió EUR összegű kifizetést eredményezett. Ahhoz, hogy a jelenlegi kihívásokkal teli környezetben gyorsabban haladjon a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása, erősítenie kell Szlovénia irányítási struktúráját és közigazgatási kapacitását, valamint biztosítani kell, hogy a szükséges döntéseket késedelem nélkül meghozzák. Ez különösen az egészségügy, a tartós ápolás-gondozás, a nyugdíjak és az adózás strukturális reformját érinti. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv függelékének és a REPowerEU-ról szóló kiegészítő fejezetnek reális ütemtervet kell meghatároznia a fennmaradó kifizetési kérelmekre vonatkozóan, és azokat gyorsan be kell nyújtani, hogy elkerülhető legyen a terv végrehajtásában bekövetkező további késedelem vagy fennakadás. Az új REPowerEU-fejezetnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe való gyors beillesztése lehetővé teszi további reformok és beruházások finanszírozását, hozzájárulva Szlovénia stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához az energiaügy és a zöld átállás területén. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint a terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtásához változatlanul elengedhetetlen a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus és hatékony bevonása, és ezáltal a szakpolitikai stratégia iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása.

(30)A Bizottság 2022-ben Szlovénia minden kohéziós politikai programozási dokumentumát jóváhagyta. A kohéziós politikai programoknak a REPowerEU-fejezettel kiegészült helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel együtt és azzal szinergiában történő gyors végrehajtása kulcsfontosságú a zöld és digitális átállás megvalósításához, a gazdasági és társadalmi reziliencia növeléséhez, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztéshez Szlovéniában.

(31)Szlovénia gyakorlatilag egyetlen földgázszállítóként támaszkodott Oroszországra annak Ukrajna elleni inváziója előtt. 2023-tól kezdődően azonban Szlovénia a földgázellátásának mintegy harmadát Algériából érkező behozatal útján tudta fedezni. A földgáz továbbra is fontos szerepet játszik Szlovénia energiaszerkezetében (12 %); alapvető energiaforrás az ipar számára, ugyanakkor rugalmasságot biztosít az energiaágazatban is. Az ipar és az energiaágazat dekarbonizációját ezért a megújuló energiaforrások gyorsított alkalmazása és az energiahatékonysági intézkedések gyorsított végrehajtása révén kell előmozdítani. Nemzeti energia- és klímatervében Szlovénia 27 %-os célt tűzött ki a 2030-as uniós megújulóenergia-célérték teljesítésének elősegítésére. Ez jelentősen elmarad a 2030-ra vonatkozóan megállapított 37 %-os megújulóenergia-részaránytól, amely az (EU) 2018/1999 rendelet 24 II. mellékletén alapul. Szlovénia a megújuló forrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztáson belüli részarányára vonatkozó 2021-as célértéket (25 %) a határokon átnyúló együttműködés uniós mechanizmusának igénybevételével, az (EU) 2018/2001 irányelv 25 szerinti statisztikai transzferek segítségével érte el. A hálózati léptékű megújulóenergia-létesítmények engedélyezési eljárásai továbbra is szűk keresztmetszetet jelentenek, főként az összetett és hosszadalmas környezetvédelmi eljárások miatt, különösen a szélerőművek esetében, ahol az eljárások akár több évig is eltarthatnak. Szlovéniának az aktualizált nemzeti energia- és klímatervében jelentősen meg kell erősítenie a megújuló energiára vonatkozó célkitűzését, hogy az tükrözze az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban és a REPowerEU tervben foglalt ambiciózusabb uniós éghajlat- és energiapolitikai célokat. Szlovénia földgázfogyasztása 2022 augusztusa és 2023 márciusa között az előző 5 év azonos időszakának átlagos gázfogyasztásához képest 14 %-kal, a 15 %-os csökkentési célnál valamivel kisebb mértékben csökkent. Szlovénia 2024. március 31-ig fokozhatná a gázkereslet ideiglenes csökkentésére irányuló erőfeszítéseit 26 .

(32)A szlovén helyreállítási és rezilienciaépítési terv már tartalmaz jelentős reformokat és beruházásokat, amelyek célja: i. a megújuló energiaforrások részarányának növelése a bruttó végsőenergia-fogyasztáson belül; ii. a megújuló energiaforrásokat előállító létesítmények villamosenergia-hálózathoz való hozzáférésének és a hálózatba való integrálásának megkönnyítése; iii. a középületek energiahatékonyságának és felújításának javítása; és iv. az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséhez szükséges feltételek megteremtése. Bár a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti intézkedések fontos lépést jelentenek a fosszilis tüzelőanyagoktól eltérő diverzifikáció felé, több erőfeszítést lehetne tenni annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazását valamennyi ágazatban felgyorsítsák. Ez magában foglalhatja a megújulóenergia-létesítmények kiemelt területeinek kijelölését, az engedélyezési eljárások további egyszerűsítését és lerövidítését, a hálózat megerősítését és az általános hálózatirányítás javítását (ennek célja, hogy több megújulóenergia-létesítmény csatlakozhasson, különösen az alacsony és közepes feszültségszinteken). Ha a kibocsátásmentes közlekedés és infrastruktúra több figyelmet kapna, az tovább segítené az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentését.

(33)A zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatok és foglalkozások – többek között a nettó zéró technológiák gyártása, bevezetése és karbantartása – terén jelentkező munkaerő- és szakemberhiány miatt kialakuló szűk keresztmetszetek hátráltatják a klímasemleges gazdaságra való átállást. A szakemberhiány csökkentéséhez, valamint a munkaerőpiaci integráció és a munkaerő-átcsoportosítás előmozdításához elengedhetetlenek a változó munkaerőpiaci igényekhez igazodó, magas színvonalú oktatási és képzési rendszerek, valamint a célzott továbbképzési és átképzési intézkedések. A kiaknázatlan munkaerő-kínálat hasznosítása érdekében ezeknek az intézkedéseknek hozzáférhetőknek kell lenniük, különösen a zöld átállás által leginkább érintett egyének, ágazatok és régiók számára. A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika oktatásának megerősítése megerősítheti az oktatási rendszer azon képességét, hogy sikeresen felvértezze a tanulókat a zöld és digitális átálláshoz szükséges kompetenciákkal. 2022-ben Szlovéniában 66 olyan foglalkozást illetően számoltak be munkaerőhiányról, amelyek a zöld átálláshoz kapcsolódó speciális készségeket vagy ismereteket igényelnek. A betöltetlen álláshelyek aránya nőtt az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az építőipar (a 2015. évi 3,5 %-ról 2022-ben 7,0 %-ra) és a feldolgozóipar (a 2015. évi 1,2 %-ról 2022-ben 2,6 %-ra), és 2022-ben mindkét ágazatban meghaladta az uniós átlagot (4,0 %, illetve 2,3 %).

(34)A Bizottság értékelése fényében a Tanács megvizsgálta a 2023. évi stabilitási programot, és véleményét 27 az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(35)Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel a Tanács azt ajánlotta az euroövezeti tagállamoknak, hogy – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy i. megőrizzék az adósság fenntarthatóságát és 2023-ban tartózkodjanak az aggregált kereslet széles körű támogatásától; tegyék célzottabbá a magas energiaárak hatását enyhítő költségvetési intézkedéseket, és mérlegeljék, hogy – az energiaárakra nehezedő nyomás csökkenésével – miként lehetne megfelelő módon leépíteni a támogatásokat; ii. tartsák fenn a zöld és digitális átállás támogatására irányuló közberuházások magas szintjét és ösztönözzék az ilyen célú magánberuházásokat; iii. támogassák a vásárlóerő csökkenését enyhítő bérfejlesztéseket, ugyanakkor korlátozzák az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat, javítsák tovább az aktív munkaerőpiaci intézkedéseket és lépjenek fel a szakemberhiány kezelése érdekében; iv. javítsák az üzleti környezetet és biztosítsák, hogy a vállalkozásoknak nyújtott energiatámogatás költséghatékony és ideiglenes legyen, az életképes vállalkozásokra irányuljon, és fenntartsa a zöld átállás ösztönzőit; valamint v. őrizzék meg a makroszintű pénzügyi stabilitást és kövessék nyomon a kockázatok alakulását, egyúttal folytassák a bankunió kiteljesítésére irányuló munkát. Szlovénia esetében az (1), (2) és (3) ajánlás hozzájárul az első, a második és a harmadik euroövezeti ajánlás végrehajtásához, 

AJÁNLJA, hogy Szlovénia 2023-ban és 2024-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.2023 végére szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket, és a kapcsolódó megtakarításokat fordítsa az államháztartási hiány csökkentésére. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése támogatási intézkedéseket tesz szükségessé, biztosítsa, hogy ezek célzottan a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, beleférjenek a költségvetési keretbe, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket.

Biztosítson prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 5,5 %-ra korlátozza.

Őrizze meg a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és más uniós források hatékony felhasználását, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében.

A prudens középtávú költségvetési pozíció elérése érdekében a 2024 utáni időszakban is folytasson a fokozatos és fenntartható konszolidációra irányuló középtávú költségvetési stratégiát, és azt ötvözze a magasabb fenntartható növekedést elősegítő beruházásokkal és reformokkal.

Biztosítsa az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás hosszú távú fenntarthatóságát. Az adóbevételeken belül helyezzen nagyobb hangsúlyt a fokozottan növekedésbarát és fenntartható forrásokra.

2.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv gyors és egyenletes végrehajtásának lehetővé tétele érdekében biztosítson hatékony irányítási struktúrát és erősítse meg az igazgatási kapacitást. Haladéktalanul véglegesítse a REPowerEU-fejezetet, hogy mielőbb megkezdődhessen annak végrehajtása. Folytassa a kohéziós politikai programok gyors végrehajtását, közvetlenül kiegészítve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, illetve szinergiát teremtve azzal. 

3.Folytassa a gázimport diverzifikálására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való általános függés csökkentésére irányuló erőfeszítéseket a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsításával, különösen az engedélyezési eljárások további egyszerűsítésével és lerövidítésével, és a villamosenergia-hálózat megerősítésével, valamint irányításának – többek között a digitalizáció révén történő – javításával. Fokozza az energiahatékonysági intézkedések végrehajtását, különösen az építőiparban, mozdítsa elő a közlekedési ágazat villamosítását, továbbá fokozza a zöld átálláshoz szükséges készségek biztosítására és megszerzésére irányuló szakpolitikai erőfeszítéseket.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(3)    COM(2022) 780 final.

(4)    COM(2023) 62 final.

(5)    COM(2023) 168 final.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28., 1. o.).

(7)    COM(2023) 141 final.

(8)    COM(2022) 583 final.

(9)    A Tanács végrehajtási határozata (2021. július 28.) Szlovénia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról (ST 10612/2021; ST 10612/2021 ADD 1).

(10)    SWD(2023) 624 final.

(11)    Eurostat – Euromutatók, 47/2023, 2023.4.21.

(12)    COM(2023) 631 final, 2023.5.24.

(13)    COM(2023) 141 final, 2023.3.8.

(14)    A Tanács ajánlása (2021. június 18.) amelyben véleményezi Szlovénia 2021. évi stabilitási programját (HL C 304., 2021.7.29., 116. o.).

(15)    A költségvetési irányvonal a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes veszélyhelyzeti intézkedéseket figyelmen kívül hagyva, de a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások figyelembevételével számított elsődleges kiadások (diszkrecionális bevételi intézkedések nélküli) változásának a középtávú potenciális növekedéshez viszonyított arányával mérhető. További részletekért lásd a költségvetési statisztikai táblázatokban szereplő 1. háttérmagyarázatot.

(16)    Az egyéb nemzeti finanszírozású tőkekiadások GDP-arányosan 0,2 százalékpontos expanzív hatást gyakoroltak.

(17)    Az adatok az említett intézkedések éves költségvetési terhének szintjét mutatják, beleértve a folyó bevételeket és kiadásokat, valamint – adott esetben – a tőkekiadási intézkedéseket is.

(18)    A Tanács ajánlása (2022. július 12.) Szlovénia 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2022. évi stabilitási programját (HL C 334., 2022.9.1., 197. o.). 

(19)    A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése alapján Szlovénia esetében a potenciális kibocsátás középtávú (tízéves átlagos) növekedése, amelyet a költségvetési irányvonal meghatározásához használnak, nominális értéken 10,1 %-ra tehető.

(20)    Az egyéb nemzeti finanszírozású tőkekiadások az előrejelzések szerint GDP-arányosan 0,0 százalékpontos, tehát semleges hatást gyakorolnak.

(21)    Vö. az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkével, amely a GDP több mint 0,5 %-át kitevő kiigazítást ír elő azon tagállamok esetében, amelyek a GDP 60 %-a feletti adósságszinttel vagy kifejezett adósságfenntarthatósági kockázattal rendelkeznek.

(22)    A Bizottság becslése szerint Szlovéniának évente átlagosan 0,45 százalékponttal kellene növelnie a GDP-arányos strukturális elsődleges egyenlegét ahhoz, hogy megalapozott adósságcsökkentést érjen el, vagy biztosítsa, hogy az államadósság középtávon prudens szinten maradjon. Ez a becslés a Bizottság 2022. őszi előrejelzésén alapul. Kiindulópontja a 2024. évi költségvetési hiányra, illetve államadósságra vonatkozó, az energiatámogatási intézkedések 2024-es megszüntetését feltételező előrejelzés.

(23)    A nettó elsődleges kiadás a diszkrecionális bevételi intézkedésektől megtisztított, a kamatkiadásokat és a konjunkturális munkanélküliségi kiadásokat figyelmen kívül hagyva számított nemzeti finanszírozású kiadás.

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(26)    A Tanács (EU) 2022/1369 rendelete és a Tanács (EU) 2023/706 rendelete.

(27)    Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése és 9. cikkének (2) bekezdése alapján.