EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.5.24.

COM(2023) 604 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Dánia 2023. évi nemzeti reformprogramjáról

{SWD(2023) 604 final}

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Dánia 2023. évi nemzeti reformprogramjáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, így az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosít. Az európai szemeszter prioritásaival összhangban hozzájárul a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz, valamint fenntartható reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása, valamint a tagállamok gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. Emellett közép- és hosszú távon elősegíti az államháztartás megerősítését, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítését, továbbá hozzájárul az EU-n belüli területi kohézió javításához és a szociális jogok európai pillérének további végrehajtásához. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az egy-egy tagállamnak nyújtott maximális pénzügyi hozzájárulást 2022. június 30-án aktualizálták az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(2)A Bizottság 2022. november 22-én elfogadta a 2023-as éves fenntartható növekedési jelentést 3 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2023. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2023. március 23-án jóváhagyta a jelentésnek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziójára vonatkozó prioritásait. A Bizottság 2022. november 22-én az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2023. évi jelentést is, amelyben Dániát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek tekintetében fennállhat egyensúlyhiány vagy annak kockázata, és amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra van szükség. Emellett a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, amelyet a Tanács 2023. május 16-án elfogadott, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2023. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is, amelyet a Tanács 2023. március 13-án elfogadott.

(3)Bár az uniós tagállamok gazdaságai figyelemre méltó rezilienciát mutatnak, a geopolitikai környezet továbbra is negatív hatást gyakorol. Miközben az EU határozottan kiáll Ukrajna mellett, az uniós gazdasági és szociálpolitikai stratégia arra összpontosít, hogy rövid távon enyhítse az energiasokkok által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat, valamint hogy középtávon további erőfeszítéseket tegyen a zöld és digitális átállás megvalósítása, a fenntartható és inkluzív növekedés támogatása, a makrogazdasági stabilitás megőrzése és a reziliencia fokozása érdekében. Emellett erős hangsúlyt helyez az EU versenyképességének és termelékenységének növelésére is.

(4)A Bizottság 2023. február 1-jén közleményt 4 adott ki „A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a nulla nettó kibocsátás kora” címmel, hogy fokozza az uniós nettó zéró ipar versenyképességét és támogassa a klímasemlegességre való gyors átállást. A terv kiegészíti az európai zöld megállapodás és a REPowerEU keretében zajló erőfeszítéseket. Célja, hogy támogatóbb környezet kialakításával biztosítsa az ambiciózus uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges nettó zéró technológiák és termékek uniós gyártási kapacitásának növelését, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést, többek között a beszerzés diverzifikálása, a tagállamok geológiai erőforrásainak megfelelő kiaknázása és a nyersanyagok újrahasznosításának maximalizálása révén. A terv négy alappillére a kiszámítható és egyszerűsített szabályozási környezet, a forráshoz jutás felgyorsítása, a készségfejlesztés, valamint az ellátási láncok rezilienciáját erősítő nyitott kereskedelem. 2023. március 16-án a Bizottság egy másik közleményt 5 is kiadott „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” címmel, amely kilenc egymást erősítő tényezőre építve a növekedést ösztönző szabályozási keret kialakítására irányul. A közlemény szakpolitikai prioritásokat határoz meg, amelyek az EU és tagállamai hosszú távú versenyképességét szolgáló szerkezeti javulás biztosítására, megfelelően célzott beruházásokra, valamint szabályozási intézkedésekre irányulnak. A lejjebb megfogalmazott ajánlások segítenek e prioritások kezelésében.

(5)2023-ban a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásához igazodóan fejlődik tovább. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása változatlanul elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlások összességét vagy jelentős részét érintik. A 2019., 2020. és 2022. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.

(6)A 2023. február 27-én elfogadott REPowerEU-rendelet 6 célja, hogy gyorsan megszűnjön az Unió függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. Ez hozzá fog járulni az energiabiztonsághoz és az EU energiaellátásának diverzifikálásához, egyúttal segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitások bővítését és az energiahatékonyság javítását. A rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében új REPowerEU-fejezettel egészítsék ki nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összhangban e reformok és beruházások hozzá fognak járulni az uniós nettó zéró ipar versenyképességének fokozásához is, valamint a tagállamok számára 2022-ben és adott esetben 2023-ban kiadott energiapolitikai országspecifikus ajánlások kezeléséhez. A REPowerEU-rendelet a vissza nem térítendő pénzügyi támogatások egy új kategóriáját is bevezeti, amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztett, energiával kapcsolatos új reformok és beruházások finanszírozására bocsátanak a tagállamok rendelkezésére.

(7)A Bizottság 2023. március 8-án közleményt 7 fogadott el, amelyben költségvetés-politikai iránymutatást nyújt 2024-re azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak kidolgozását, és ezáltal erősítse a szakpolitikai koordinációt. A Bizottság emlékeztetett rá, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezése 2023 végén deaktiválásra kerül. Elvárása szerint a 2023–2024-re szóló költségvetési politikáknak biztosítaniuk kell az adósság középtávú fenntarthatóságát, valamint fenntartható módon fokozniuk kell a potenciális növekedést. A Bizottság kérésének megfelelően a tagállamoknak a 2023. évi stabilitási és konvergenciaprogramjaikban ismertetniük kell, hogy költségvetési terveik középtávon hogyan biztosítják a GDP 3 %-ában meghatározott hiány-referenciaérték betartását, valamint az államadósság megalapozott és folyamatos csökkentését, illetve az adósság prudens szinten tartását. A Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a háztartások és a vállalkozások energiaársokkoktól való megvédése érdekében bevezetett nemzeti költségvetési intézkedéseket, kezdve a legkevésbé célzott intézkedésekkel. Jelezte, hogy amennyiben az energiaárak újabb emelkedése miatt szükség lenne a támogatási intézkedések meghosszabbítására, a tagállamoknak ezeket az intézkedéseket a korábbinál sokkal nagyobb mértékben a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra kell összpontosítaniuk. A Bizottság azt javasolta, hogy a költségvetési ajánlásokat az uniós gazdasági kormányzási keret reformjára vonatkozó elképzelésekről szóló közleményében 8 javasoltak szerint számszerűsítsék és differenciálják, és a nettó elsődleges kiadások alapján határozzák meg. Ajánlása szerint a tagállamoknak fenn kell tartaniuk a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét, és gondoskodniuk kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból származó források hatékony felhasználásáról, különösen a zöld és digitális átállással, valamint a rezilienciaépítéssel kapcsolatos célokat illetően. A Bizottság jelezte, hogy azt fogja javasolni a Tanácsnak, hogy – a 2023. évi tényadatok alapján és a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban – 2024 tavaszán indítsa meg a hiányalapú túlzotthiány-eljárásokat.

(8)A Bizottság 2023. április 26-án az uniós gazdasági kormányzási szabályok átfogó reformjára irányuló jogalkotási javaslatokat terjesztett elő. A javaslatok központi célkitűzése az államadósság fenntarthatóságának megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása valamennyi tagállamban reformok és beruházások révén. A javaslatok értelmében a tagállamok nagyobb mozgástérrel rendelkeznének középtávú terveik kialakítása terén, miközben egy újonnan bevezetett szigorúbb végrehajtási rendszer biztosítaná a középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt kötelezettségvállalások tagállamok általi teljesítését. A jogalkotási munka a tervek szerint 2023-ban lezárul.

(9)Dánia 2021. április 30-án az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 6-ánn elfogadta Dánia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló határozatát 9 . A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot hozzon arról, hogy Dánia kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.

(10)Dánia 2023. május 1-jén benyújtotta 2023. évi nemzeti reformprogramját. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2023. évi nemzeti reformprogram a Dánia által a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása terén elért eredményekről készített féléves jelentést is tükrözi. Tekintettel arra, hogy Dánia nem nyújtotta be kellő időben 2023. évi konvergenciaprogramját, a Bizottság azt nem tudta értékelni.

(11)A Bizottság 2023. május 24-én közzétette a Dániára vonatkozó 2023. évi országjelentést 10 . Ebben értékelte Dánia eredményeit a Tanács által 2019 és 2022 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén, és áttekintette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Dánia általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés hiányosságokat tárt fel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokkal kapcsolatban, valamint új és kialakulóban lévő kihívásokat azonosított. A jelentés értékelte továbbá a Dánia által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.

(12)Az Eurostat által hitelesített adatok 11 alapján Dánia GDP-arányos államháztartási többlete a 2021. évi 3,6 %-ról 2022-ben 3,3 %-ra csökkent, míg a GDP-arányos államadósság a 2021. év végi 36,7 %-ról 2022 végére 30,1 %-ra mérséklődött.

(13)A költségvetési hiányra hatást gyakorolnak az energiaár-emelkedés gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése céljából bevezetett költségvetési intézkedések. 2022-ben az ilyen bevételcsökkentő intézkedések közé tartozott a villamos energiára kivetett adó csökkentése, míg ilyen kiadásnövelő intézkedés volt például az alacsony jövedelmű háztartások számára a magas energiaárak kompenzálása érdekében nyújtott szociális juttatások. A Bizottság szerint ezen intézkedések költségvetési terhe 2022-ben a GDP 0,1 %-ára tehető. Ugyanakkor a Covid19-hez kapcsolódó ideiglenes szükséghelyzeti intézkedések GDP-arányos becsült költsége a 2021. évi 4,0 %-ról 2022-ben 0,0 %-ra csökkent.

(14)A Tanács 2021. június 18-án azt ajánlotta, hogy Dánia 12 2022-ben – többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított költségvetési impulzusra támaszkodva – tartsa fenn a támogató költségvetési irányvonalat, és őrizze meg a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét.

(15)A Bizottság becslései szerint 2022-ben a GDP 0,6 %-át kitevő restriktív költségvetési irányvonal 13 érvényesült, ami a magas infláció mellett megfelelő volt. Dánia a Tanács ajánlásának megfelelően továbbra is támogatta a helyreállítást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozandó beruházások révén. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2022-ben a GDP 0,3 %-át tették ki (és 2021-ben is a GDP 0,3 %-át). A nemzeti finanszírozású beruházások 0,2 százalékpontos restriktív hatást gyakoroltak a költségvetési irányvonalra 14 . Következésképpen Dánia nem tartotta fenn a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét, ami nem felelt meg a tanácsi ajánlásnak. Ugyanakkor a nemzeti finanszírozású (az új bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások emelkedése 0,7 százalékpontos restriktív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. Vagyis Dánia kellő mértékben korlátozta a nemzeti finanszírozású folyó kiadások növekedését.

(16)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2023-ban 0,3 %-os, 2024-ben pedig 1,5 %-os reál-GDP-növekedéssel számol.

(17)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2023-ra a GDP 2,3 %-ának megfelelő költségvetési többletet és 2023 végére 30,1 %-os GDP-arányos államadósságot vetít előre.

(18)A 2023. évi államháztartási egyenleget várhatóan továbbra is befolyásolják a megemelkedett energiaárak gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése céljából hozott költségvetési intézkedések. Ezek közé tartoznak a 2022-ben meghosszabbított intézkedések (különösen az alacsony jövedelmű háztartások számára nyújtott egyes szociális juttatások), valamint az új intézkedések, például villamos energiára kivetett adó ideiglenes csökkentése). A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a támogatási intézkedések nettó költségvetési költsége 2023-ban a GDP 0,3 %-ának felel meg 15 . Úgy tűnik, hogy a 2023-as intézkedések zöme nem a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő háztartásokat vagy vállalkozásokat célozza, és nem őrzi meg az energiakereslet csökkentésére és az energiahatékonyság növelésére irányuló árjelzést. Ennek eredményeként a 2023-ra vonatkozó költségvetési ajánlásnak való megfelelés értékelése során figyelembe veendő célzott támogatási intézkedések összege a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a GDP 0,1 %-át teszi ki (és 2022-ben is 0,1 %-ot tett ki).

(19)A Tanács 2022. július 12-i ajánlása 16 szerint Dániának 2023-ban biztosítania kell, hogy a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedése összhangban legyen az összességében semleges költségvetési irányvonallal 17 , figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Dániának készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. Dánia részére egyebek mellett azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós források felhasználásával fokozza a zöld és digitális átállásra, illetve a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat.

(20)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint 2023-ban a költségvetési irányvonal expanzív lesz (a GDP −0,4 %-a), magas inflációs környezetben. 2022-ben a költségvetési irányvonal restriktív volt (a GDP 0,6 %-a). A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023-as növekedése az előrejelzések szerint 0,6 százalékpontos expanzív hatást gyakorol a költségvetési irányvonalra. A nemzeti finanszírozású nettó elsődleges folyó kiadások expanzív hozzájárulása nem az energiaárak emelkedésének leginkább kitett háztartásoknak és vállalatoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott célzott támogatásnak tudható be, hanem a nem célzott energiaügyi intézkedésekből, valamint a közszektorbeli bérek és szociális juttatások tartós emeléséből eredő költségeknek, továbbá az egészségügyre fordított magasabb kiadásoknak. Összességében a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások előre jelzett növekedése nincs összhangban a Tanács ajánlásával. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból és más uniós forrásokból finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 0,3 %-át teszik ki, míg a nemzeti finanszírozású beruházások 0,1 százalékpontos expanzív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra 18 . Dánia ezért további beruházásokat kíván finanszírozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból, és az előrejelzések szerint fenn fogja tartani a nemzeti finanszírozású beruházások szintjét. Terve a zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat tartalmaz; idetartoznak például az energiahatékonyság-javító intézkedések, a zöld adóreform és a zöld mobilitási intézkedések, amelyeket részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból finanszíroznak.

(21)Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján a Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése 2024-re a GDP 1,3 %-ának megfelelő költségvetési többlettel, 2024 végére pedig 28,8 %-os GDP-arányos államadóssággal számol. A Bizottság jelenleg azt valószínűsíti, hogy 2024-ben valamennyi energiatámogatási intézkedést teljesen megszüntetnek. Ezek a becslések azon a feltételezésen alapulnak, hogy az energiaárak nem fognak újra megemelkedni.

(22)Dánia valószínűleg továbbra is teljesíteni fogja a GDP –1,0 %-ának megfelelő strukturális költségvetési egyenlegként meghatározott minimális középtávú költségvetési célkitűzés 2023-ban és 2024-ben, a Bizottság 2023–2025-ös időszakra vonatkozó becslésének megfelelően. A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenleg 2023-ban a GDP 3,5 %-ának, 2024-ben pedig 2,1 %-ának fog megfelelni, meghaladva a középtávú költségvetési célkitűzést.

(23)A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások változatlan politika mellett 2024-ben 4,6 %-kal fognak emelkedni.

(24)Dániában jelenleg a rendszeres ingatlanadók maximálva vannak, vagyis azok nem emelkednek a piaci árakkal. Ezért ezek nem tudnak hozzájárulni a lakásárciklusok csillapításához, és hátrányos elosztási hatással járnak. A dán parlament a felső határ megszüntetése érdekében 2017-ben új ingatlanadó-rendszert hagyott jóvá, amely várhatóan 2024. január 1-jén lép életbe. Sok ember számára továbbra is komoly kihívást jelent megfizethető lakhatást találni. A magas lakásárak és a szociális lakásokra való hosszú várakozási idő együttese a megfizethető lakások hiányához vezetett a főbb városi területeken. Dániában növekszik a változó kamatozású és a halasztott törlesztésű jelzáloghitelek aránya, ami növeli a súlyosan eladósodott jelzáloghitelesek kiszolgáltatottságát a lakásárak további potenciális csökkenésével és/vagy a kamatlábak emelkedésével szemben.

(25)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig végrehajtandó, egymást kölcsönösen erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. A dán helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása jól halad. Dánia egy kifizetési kérelmet nyújtott be, amely a tervben szereplő 25 mérföldkőnek és célnak felel meg, és összesen 301 millió EUR összegű kifizetést eredményezett. Az első kifizetési kérelmen túl a terv végrehajtása jó úton halad, a második kifizetést várhatóan 2023 végéig nyújtják be. Az új REPowerEU-fejezet előkészítése folyamatban van, és a tervek szerint májusban nyújtják be. Az új REPowerEU-fejezet helyreállítási és rezilienciaépítési tervbe való gyors beillesztése lehetővé fogja tenni a Dánia energiával és zöld átállással kapcsolatos stratégiai célkitűzéseit előmozdító további reformok és beruházások finanszírozását. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint a terven túlmutató egyéb gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák sikeres végrehajtásához változatlanul elengedhetetlen a helyi és regionális önkormányzatok, a szociális partnerek és más érdekelt felek szisztematikus és tényleges bevonása, és ezáltal a szakpolitikai stratégia iránti széles körű felelősségvállalás biztosítása.

(26)A Bizottság 2022-ben Dánia minden kohéziós politikai programozási dokumentumát jóváhagyta. A kohéziós politikai programoknak a REPowerEU-fejezettel kiegészült helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel együtt és azzal szinergiában történő gyors végrehajtása kulcsfontosságú a zöld és digitális átállás megvalósításához, a gazdasági és társadalmi reziliencia növeléséhez, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztéshez Dániában.

(27)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv által kezelt gazdasági és társadalmi kihívásokon túlmenően Dánia számos további kihívással is szembesül a gazdaság dekarbonizációja és a körforgásos gazdaságnak a zöld átállás támogatása érdekében történő megerősítése terén.

(28)Dánia nem halad kellő mértékben a körforgásos gazdaság felé, ezért az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó céljainak eléréséhez fel kell gyorsítania a haladását. Néhány tavaly bevezetett szakpolitikai intézkedés, például a klímaterv ellenére az előrehaladás korlátozott volt. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv szerint a tervben szereplő 129 kezdeményezés közül 27 megvalósult, 88 a terv szerint halad, 14 pedig késik. A rendelkezésre álló statisztikák azt mutatják, hogy Dánia 2022-ben nem tett előrelépést a hulladékkeletkezés, az újrafeldolgozás és a körforgásos gazdaság terén. Az anyagok körforgásos felhasználása némileg csökkent, a 2016. évi 8 %-ról 2021-ben 7,8 %-ra, ami elmarad a 2021-ben 11,7 %-os uniós átlagtól. Míg a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célja az EU anyaglábnyomának jelentős csökkentése, Dánia anyaglábnyoma 2020-ban 25,6 tonna/fő volt, ami jóval meghaladta a 2020. évi uniós átlagot (13,7 tonna/fő). Dánia továbbra is alulteljesít a körforgásos gazdaság számos területén, különös tekintettel a települési hulladék keletkezésére, az újrafeldolgozási arányokra és az élelmiszer-hulladékra. Ami a települési hulladékot illeti, az EU-ban még mindig Dániában a legmagasabb az egy főre jutó települési hulladék mennyisége: 2021-ben 786 kg/év/fő (2021-ben az uniós átlag 530 kg/év/fő), miközben nincs általános hulladékcsökkentésre vonatkozó nemzeti célkitűzés. Ami az újrafeldolgozást illeti, Dániának jelentős erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy teljesítse a települési és csomagolási hulladékra vonatkozó 2025-ös uniós újrafeldolgozási célt: 2021-ben 34,3 %-os aránnyal a 49,6 %-os uniós átlag alatt volt. Végezetül Dánia rosszul teljesít az EU-ban az élelmiszer-hulladékra vonatkozó mutatók tekintetében. Nagymértékben támaszkodik a hulladékégetésre, mivel települési hulladékának több mint 50 %-át elégeti, szemben a 26 %-os uniós átlaggal.

(29)Dánia ambiciózus dekarbonizációs célkitűzések mellett kötelezte el magát, és élen jár a megújuló energia – különösen a szélenergia-termelés – elterjedésében. Dánia földgázfogyasztása 2022 augusztusa és 2023 márciusa között 25,2 %-kal csökkent az előző 5 év azonos időszakának átlagos gázfogyasztásához képest, ami meghaladta a 15 %-os csökkentési célt. Dánia további erőfeszítéseket tehetne a gázkereslet 2024. március 31-ig történő ideiglenes csökkentése érdekében 19 . A dekarbonizációs célkitűzések elérése és a megújuló energiaforrások energiaszerkezeten belüli arányának növelése érdekében a projektek gyorsabb üzembe helyezése és az egyszerűsített engedélyezési szabályok elengedhetetlenek a tengeri és szárazföldi szélenergia-kapacitás kiépítésére irányuló nemzeti törekvések eléréséhez. A többletkapacitások – beleértve a balti-tengeri és északi-tengeri energiaszigeteket is – az átviteli és elosztóhálózatok bővítésének megfelelő tervezését teszik szükségessé. Eközben az energiahatékonyságba történő beruházások csökkenthetik az energetikai infrastrukturális beruházások szükségességét. Az épületek energiahatékonyságát javító intézkedések fellendítése, a szigetelési intézkedések és a dekarbonizált fűtési források bevezetésének ötvözése tovább csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és az energiaigényt. A középületek energiahatékonyságának javítását tovább lehetne támogatni a települések és régiók zöld projektjeire vonatkozó költségvetési korlátok megszüntetésével. A magánépületek energiahatékonyságát támogató további intézkedések elősegítenék a magas energiaköltségek csökkentését Dániában, ahol a háztartások átlagos energiaszámlája a második legmagasabb volt 2022-ben. Az otthon végzett ipari tevékenységek az energiahatékonyság potenciális javulását kínálják, különösen a távfűtésből származó többlethő kiaknázása révén.

(30)A zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú ágazatok és foglalkozások – többek között a nettó zéró technológiák gyártása, bevezetése és karbantartása – terén jelentkező munkaerő- és szakemberhiány miatt kialakuló szűk keresztmetszetek hátráltatják a klímasemleges gazdaságra való átállást. A szakemberhiány csökkentéséhez, valamint a munkaerőpiaci integráció és a munkaerő-átcsoportosítás előmozdításához elengedhetetlenek a változó munkaerőpiaci igényekhez igazodó, magas színvonalú oktatási és képzési rendszerek, valamint a célzott továbbképzési és átképzési intézkedések. A kiaknázatlan munkaerő-kínálat hasznosítása érdekében ezeknek az intézkedéseknek hozzáférhetőknek kell lenniük, különösen a zöld átállás által leginkább érintett egyének, ágazatok és régiók számára. 2022-ben Dániában 60 olyan foglalkozás, többek között a környezetmérnökök, környezetvédelmi szakemberek és építészek esetében számoltak be munkaerőhiányról, amelyek a zöld átálláshoz speciális készségeket vagy ismereteket igényelnek. Bár a zöld készségek iránti kereslet növekszik, az energiaigényes iparágakban az oktatásban és képzésben részt vevő munkavállalók száma jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben: a 2015. évi 24,6 %-ról 2021-re 15,6 %-ra,

AJÁNLJA, hogy Dánia 2023-ban és 2024-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.2023 végéig szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése támogatási intézkedéseket tesz szükségessé, biztosítsa, hogy ezek célzottan a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, beleférjenek a költségvetési keretekbe, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket.

2024-ben a rendezett költségvetési pozíció fenntartása mellett őrizze meg a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és más uniós források hatékony felhasználását, különösen a zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében.

A 2024 utáni időszak tekintetében valósítson meg a nagyobb fenntartható növekedést eredményező beruházásokat és reformokat, és őrizze meg a prudens középtávú költségvetési pozíciót.

Hajtsa végre az új ingatlanadó-rendszert a piaci árak és az adók közötti kapcsolat helyreállítása és a méltányosabb adóztatás biztosítása érdekében. A legsürgetőbb szükségletek enyhítése érdekében gyorsítsa fel a megfizethető lakások építésére irányuló beruházásokat.

2.Folytassa helyreállítási és rezilienciaépítési tervének egyenletes végrehajtását, és mielőbb véglegesítse a REPowerEU-fejezetet annak érdekében, hogy gyorsan megkezdődhessen annak végrehajtása. Folytassa a kohéziós politikai programok gyors végrehajtását, közvetlenül kiegészítve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, illetve szinergiát teremtve azzal.

3.Erősítse meg a körforgásos gazdaságra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szakpolitikákat, többek között Dánia körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti cselekvési terve végrehajtásának felgyorsítása, hulladékkeletkezés megelőzésének, valamint a települési és egyéb hulladék újrafelhasználásának ösztönzése, az újrafeldolgozási arányok növelése, az élelmiszer-hulladék csökkentése, valamint a települési hulladék elégetéséről a környezetbarátabb hőtermelési forrásokra való áttérés révén.

4.Csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és növelje a megújuló energiaforrások arányát az energiaellátásban. Kezelje a növekvő keresletet és a rugalmassági igényeket a villamosenergia-hálózat szükséges fejlesztéseinek ösztönzésével átviteli és elosztási szinten. Egyszerűsítse a megújuló energiára vonatkozó engedélyezési szabályokat. Hajtson végre a magán- és középületek energiahatékonyságát támogató további intézkedéseket az energiaszámlák és az energiarendszer költségeinek csökkentése érdekében. Biztosítsa a dekarbonizált fűtési források jobb bevezetését. Fokozza a zöld átálláshoz szükséges készségek biztosítására és megszerzésére irányuló szakpolitikai erőfeszítéseket.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(3)    COM(2022) 780 final.

(4)    COM(2023) 62 final.

(5)    COM(2023) 168 final.

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/435 rendelete (2023. február 27.) az (EU) 2021/241 rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe beillesztendő REPowerEU-fejezet tekintetében történő módosításáról, valamint az 1303/2013/EU rendelet, az (EU) 2021/1060 rendelet és az (EU) 2021/1755 rendelet, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 63., 2023.2.28., 1. o.).

(7)    COM(2023) 141 final.

(8)    COM(2022) 583 final.

(9)    A Tanács végrehajtási határozata (2021. július 13.) Dánia helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról (10154/2021);

(10)    SWD(2023) 604 final.

(11)    Eurostat – Euromutatók, 47/2023, 2023.4.21.

(12)    A Tanács ajánlása (2021. június 18.) amelyben véleményezi Dánia 2021. évi konvergenciaprogramját (HL C 304., 2021.7.29., 14. o.).

(13)    A költségvetési irányvonal a Covid19-válsággal kapcsolatos ideiglenes szükséghelyzeti intézkedéseket figyelmen kívül hagyva, de a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból származó vissza nem térítendő támogatások által finanszírozott kiadások figyelembevételével számított elsődleges kiadások (diszkrecionális bevételi intézkedések nélküli) változásának a középtávú potenciális növekedéshez viszonyított arányával mérhető. További részletek a költségvetési statisztikai táblázatok 1. háttérmagyarázatában olvashatók.

(14)    Az egyéb nemzeti finanszírozású tőkekiadások az előrejelzések szerint GDP-arányosan 0,3 százalékpontos expanzív hatást gyakorolnak.

(15)    Az adatok az említett intézkedések éves költségvetési költségeinek szintjét mutatják, beleértve a folyó bevételeket és kiadásokat, valamint – adott esetben – a tőkekiadási intézkedéseket is.

(16)    A Tanács ajánlása (2022. július 12.) Dánia nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Dánia 2022. évi konvergenciaprogramját (HL C 334., 2022.9.1., 27. o.). 

(17)    A Bizottság 2023. tavaszi előrejelzése alapján Dánia esetében a potenciális kibocsátás középtávú (tízéves átlagos) növekedése, amelyet a költségvetési irányvonal meghatározásánál figyelembe vesznek, nominális értéken 1,9 %-ra tehető.

(18)    Az egyéb nemzeti finanszírozású tőkekiadások az előrejelzések szerint GDP-arányosan 0,2 százalékpontos restriktív hatást gyakorolnak.

(19)    A Tanács (EU) 2022/1369 rendelete.