EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.10.11.

COM(2023) 577 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Demográfiai változások Európában: a cselekvés eszköztára

1.BEVEZETÉS

Az emberek Európa-szerte hosszabb és egészségesebb életet élnek. A várható élettartam az elmúlt évtizedekben Európa széles alapokon nyugvó társadalmi és gazdasági fejlődésének köszönhetően nőtt, ideértve az életszínvonal javulását, az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést, valamint az egészségügyi ellátás és az orvostudomány fejlődését. A várható élettartam növekedésével Európának olyan „hosszú élet jellemezte társadalmat” kell kiépítenie, amely megbecsüli a hosszabb ideig tartó időskort, saját életük irányítására alkalmassá teszi az idősebb polgárokat, és amely a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét és jóllétét egyaránt támogatja.

A demográfiai változások azonban közvetlen hatással vannak az EU humántőkéjére és versenyképességére. A népesség elöregedése és a munkaképes korú népesség csökkenése várhatóan súlyosbítja a munkaerőhiányt és növeli az állami költségvetésekre nehezedő nyomást. A népesség elöregedése valószínűleg jelentős hatással lesz a beruházásokra, a termelékenységre és a vállalkozói tevékenységre is. Emellett a demográfiai változások hatással vannak demokratikus társadalmaink társadalmi, területi és generációk közötti kohéziójára, mivel egyes tagállamok és régiók jobban érintettek benne, mint mások.

Az Európai Tanács 2023. júniusi következtetéseiben egy eszköztár létrehozására szólított fel, amely kezeli a demográfiai kihívásokat és különösen azoknak az Európa versenyelőnyére gyakorolt hatását. A polgárok azt várják el, hogy az EU és nemzeti kormányaik közösen lépjenek fel a demográfiai változások és azok hatásainak kezelése érdekében. A vonatkozó szakpolitikáknak a nemek közötti egyenlőség és a nemzedékek közötti méltányosság elvén 1 , valamint a vidéki és távoli régiókat is figyelembe vevő helyi realitásokon kell alapulniuk, és magukévá kell tenniük más globális megatrendeket, például a zöld és a digitális átállást. A feladat nagysága összehangolt összkormányzati megközelítést tesz szükségessé, amely demokratikus és inkluzív módon bevonja a gazdaság és a társadalom valamennyi szereplőjét. Ily módon kezelve a demográfiai tendenciák hozzájárulhatnak Európa rezilienciájának általános megerősítéséhez, amint azt az uniós polgárok az Európa jövőjéről szóló konferencia 2 keretében kiemelték.

A demográfiai változásokat elsősorban az határozza meg, hogy az egyének és a családok milyen életutat választanak. Az uniós és nemzeti szakpolitikáknak azonban elő kell segíteniük annak biztosítását, hogy az európai polgárok meg tudják valósítani törekvéseiket. E célból a közpolitikákat és a megfelelő szinten nyújtott támogatást ki kell igazítani a következők érdekében:

I.a családi élettel kapcsolatos törekvések és a fizetett munka jobb összeegyeztethetősége, különösen a minőségi gyermekgondozáshoz való hozzáférés, valamint a munka és a magánélet közötti jó egyensúly biztosítása révén;

II.a fiatalabb generációk támogatása és helyzetbe hozása, hogy jobban boldoguljanak, fejleszthessék készségeiket, valamint könnyebben el tudjanak helyezkedni és megfizethető lakhatáshoz jussanak;

III.az idősebb generációk szerepvállalásának növelése és jólétük fenntartása megfelelő munkaerőpiaci és munkahelyi politikákkal kombinált reformok révén;

IV.szükség esetén a munkaerőhiány mérséklése irányított legális migráció révén, ügyelve arra, hogy erre teljes mértékben az EU-ban is fellelhető tehetséges munkaerő kiaknázásának kiegészítéseképpen kerüljön sor.

Az uniós eszközöket – szabályozási eszközöket, szakpolitikai kereteket és finanszírozást – hatékonyan kombinálni kell a nemzeti és regionális politikákkal annak érdekében, hogy minden generáció képes legyen az életüket alakító döntések megvalósítására, valamint a gazdaságban és a társadalom egészében rejlő potenciáljuk kiaknázására, és ezen eszközöknek támogatniuk kell őket ebben.

2.A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK ÁTALAKÍTJÁK GAZDASÁGAINKAT ÉS TÁRSADALMAINKAT

Az elkövetkező években az EU népességének csökkenése és folyamatos elöregedése negatív hatással lehet az EU hosszú távú versenyképességére. Az előrejelzések szerint a világ népessége a 21. században globálisan növekedni fog, és az elöregedés világszerte egyre jelentősebb demográfiai tendencia lesz 3 . A demográfiai változások iránya és üteme országonként eltérő, és az előrejelzések szerint a globális népességnövekedés nagy része az alacsony jövedelmű országokban fog megtörténni. Az EU-n belül az öregedés és a születésszám csökkenése miatt a népességszám 2026 körül tetőzik, majd az azután következő évtizedekben fokozatosan csökkenni fog. Az EU munkaképes korú népessége az előrejelzések szerint csökkenni (2100-ig 57,4 millióval), az időskori függőségi ráta pedig növekedni fog (2100-ra 33 %-ról 60 %-ra) 4 . E tendenciák eredményeként az uniós népesség világon belüli részaránya továbbra is csökkenni fog (2070-re a mai 6 %-ról 4 % alá) 5 , ami csökkentheti az egységes piac relatív súlyát a világgazdaságban, és csökkenti az EU geopolitikai befolyását.

A világ népességének becsült és előre jelzett részaránya FÖLDRÉSZENKÉNT, 1960–2100 között (%-ban)

A demográfiai változások – ha nem kezelik őket – tovább súlyosbíthatják a munkaerőhiányt, ami szűk keresztmetszeteket idézhet elő a gazdaságban. Az EU-ban a munkaerőhiány már most is rekordszintet ért el, és a munkaképes korú népesség csökkenése a különböző tényezők egyike. Több tagállamban és régióban különösen nagy a kereslet a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM), az információs és kommunikációs technológia (IKT), valamint az építőipar, az ápolás-gondozás és a közlekedés-szállítás (például a tehergépjármű- és autóbuszvezetés) területén dolgozó szakemberek iránt 6 . Mivel a „baby boomerek” (az 1940-es évek közepe és az 1960-as évek közepe között születettek) a 2030-as évek közepéig nyugdíjba vonulnak, a magas és alacsony képzettséget igénylő szakmákban egyaránt jelentkező hiány – ellensúlyozó tendenciák hiányában – az előrejelzések szerint jelentősen nőni fog. A különösen érintett foglalkozások területén megvalósuló bérnövekedés és munkaerő-aktiválás enyhítheti a munkaerőhiányt. Ha azonban a termelékenység növekedése ezt nem támogatja, a növekvő munkaerőköltségek hatással lehetnek az uniós vállalkozásoknak a más jelentős gazdaságok versenytársaival szembeni versenyképességére.

A demográfiai változások új lehetőségeket teremthetnek különböző ágazatokban, de a stratégiai függőségek bizonyos kockázatait is növelik. Európa népességének elöregedése 2025-re az EU GDP-jének 28,1 %-ára növeli az „ezüst gazdaságban” rejlő potenciált 7 . A „hosszú élet jellemezte társadalomban” különböző ágazatokban és területeken – például a technológia, az egészségügy és az ápolás-gondozás, az orvostudomány, a táplálkozás és a jóllét, az oktatás és az egész életen át tartó tanulás, a közlekedés és a pénzügyi szolgáltatások, valamint a szociális gazdaság területén – kínálkoznak lehetőségek. A demográfiai változások bizonyos kritikus gyógyszerekhez való hozzáférésre is hatással vannak azáltal, hogy növelik az életkorhoz és a geriátriai ellátáshoz igazított gyógyszerek iránti keresletet, és ezáltal befolyásolják a gyógyszerekkel kapcsolatos K+F prioritásokat. Emellett a munkaerőhiány akadályozhatja a helyi termelés növelésére irányuló törekvéseket. 

A demográfiai változások súlyosbítják a termelékenységi kihívást. A részben az innováció és az automatizálás (pl. a robotika, a mesterséges intelligencia használata) által ösztönzött magasabb termelékenység, valamint az e fejleményekhez kapcsolódóan felhalmozódó bérek olyan „hosszú életre szóló osztalékot” képezhetnek, amely segít ellensúlyozni a munkaképes korú népesség csökkenését. A termelékenység folyamatos növekedése azonban kihívást jelenthet, különösen azért, mert az idősebb generációk alacsonyabb megtakarítási aránya a termelőberuházások helyett a fogyasztás felé tereli az erőforrásokat. Az idősebb munkavállalókat potenciálisan jobban aggasztja a készségeik naprakésszé tételének szükségessége is. Emellett a népesség elöregedése csökkenti a vállalkozói tevékenységet, mivel az idősebb korcsoportba tartozók kisebb valószínűséggel indítanak új vállalkozást, és a generációk közötti üzletátruházás összetettebbé és kevésbé gyakorivá válik.

A népesség elöregedése nagyobb nyomást gyakorol az állami költségvetésekre. A munkaképes korú népesség csökkenése lefelé irányuló nyomást gyakorol a személyi jövedelemadókból és a társadalombiztosítási járulékokból származó bevételekre. Ezzel szemben a népesség elöregedésével az egészségügyi ellátásra, a tartós ápolás-gondozásra és a nyugdíjakra fordított kiadások az előrejelzések szerint a 2019. évi 24,6 %-ról 2040-re a GDP közel 27 %-ára emelkednek 9 . Következésképpen az állami költségvetésekre nehezedő nyomás csökkentheti az egyéb szakpolitikai prioritásokba – például a zöld és digitális átállásba – történő beruházásokra rendelkezésre álló költségvetési mozgásteret. Emellett az idősödő társadalomnak be kell ruháznia az igényekhez igazított mobilitási és infrastrukturális megoldásokba 10 , amelyek a teljes lakosság javát szolgálják, és amelyeket zöld és digitális szempontból kedvező módon kell megvalósítani.

Az EU demográfiai átalakulása kölcsönhatásban van más globális megatrendekkel, például a zöld és a digitális átállással. A szén-dioxid-kibocsátás szorosan kapcsolódik a jövedelem szintjéhez, de a fogyasztók életkori profiljához is. Jóllehet az idősek abszolút értékben kevesebbet fogyasztanak, általában kisebb háztartásokban élnek és több energiát fogyasztanak, ami magasabb egy főre jutó kibocsátást eredményez. A vidéki területeken is nagyobb számban képviseltetik magukat, ahol az autóhasználattól való függés nagyobb. Mivel az idősek aránya növekszik a népességen belül, a becslések szerint 2060-ra a kibocsátások akár 39 %-át is a 65 év felettiek fogják generálni. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és a légszennyezés káros hatással van a lakosság, különösen a veszélyeztetettebb csoportok – köztük az idősek – mortalitására és morbiditására. A klímaválság és a környezetkárosodás a gyermekvállalással kapcsolatos döntésekben is szerepet játszhat. A digitális átállás kontextusában a technológia költséghatékonyabbá teheti az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást, és javíthatja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok minőségét, többek között a vidéki és távoli régiókban, valamint a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek számára. A gyenge digitális infrastruktúra és a digitális készségek alacsony szintje azonban elmélyítheti a régiók, csoportok és generációk közötti szakadékot.

Demográfiai fejlemények, 2021–2050

Fennáll a veszélye annak, hogy növekednek a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti területi egyenlőtlenségek. Egyes régiókban a népesség elöregedése, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony és stagnáló aránya, valamint a fiatal és képzett munkaerő kivándorlása jelentette kihívások együttesen vannak jelen. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az ilyen régiók tehetségfejlesztési csapdába kerülnek, ami korlátozza a fenntartható, versenyképes és tudásalapú gazdaságok kiépítésére való képességüket. 11  A demográfiai változások és a strukturális átalakulások következtében számos kevésbé fejlett és vidéki régió egyre inkább küzd munkaerő- és szakemberhiánnyal, valamint alacsony regionális versenyképességgel és beruházási vonzerővel, egyes országokban pedig ezt a város és a vidék között fennálló egyenlőtlenségek kísérik 12 . Az ilyen területi egyenlőtlenségek aláássák a társadalmi kohéziót és az európai demokratikus intézményekbe és folyamatokba vetett bizalmat is 13 .

3.SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK: A DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOK VIZSGÁLATA ÉS KEZELÉSE

A politikai döntéshozóknak minden szinten olyan környezetet kell teremteniük, amely Unió-szerte lehetővé teszi az emberek számára, hogy kedvük szerint alakítsák életüket, és összeegyeztethessék szakmai és magánéletüket. Ezen erőfeszítések kiegészítéseként a legális migráció és az EU-ban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációja segíthet enyhíteni a munkaerőpiaci nyomást, és további lendületet adhat az innovációnak és a vállalkozói szellemnek. Már rendelkezésre áll egy átfogó uniós szakpolitikai eszközrendszer, amely támogatja a tagállamokat a demográfiai változások és azok hatásainak kezelésében. Az e közleményben bemutatott eszköztár az Unió-szerte bevált és ígéretes gyakorlatokra épül, és kiegészíti a nemzeti szintű intézkedéseket. A közlemény felismeri, hogy figyelembe kell venni a demográfiai változások területi dimenzióját, különösen azoknak a régióknak a kapcsán, amelyeket a nagy fokú népességcsökkenés és a fiatal munkavállalók jelentős kifelé irányuló mobilitása („agyelszívás”) jellemez.

A demográfiai változások átfogó megközelítése

3.1.A családi élettel kapcsolatos törekvések és a fizetett munka összeegyeztetése

Mindenkit támogatni kell abban, hogy ne kelljen választania a karrier és a család között. A gyermekvállalás személyes döntés. E döntés meghozatalakor azonban számos tényező – az életminőség, az egészségügyi ellátás és a lakhatás elérhetősége, valamint a munkalehetőségek és a megfelelő jövedelem – esik latba. Egyre növekvő tendencia, hogy a fiatalok elhalasztják a családalapításra vonatkozó döntést, vagy kevesebb gyermeket vállalnak. Azonban a megkérdezettek közül sokan – különösen a magasan képzett nők – jelezték, hogy több gyermeket szerettek volna, mint amennyit ténylegesen vállaltak. A család tényleges és kívánt mérete közötti szakadékot a következők magyarázzák: a munka és a gondozási feladatok összeegyeztetésének nehézsége, a nemek közötti tartós egyenlőtlenségek, valamint a foglalkoztatási kilátásokhoz, a megélhetési költségekhez és a lakhatáshoz kapcsolódó gazdasági és társadalmi bizonytalanság.

A nők foglalkoztatási rátája és a termékenységi arányszám az EU-ban

A 2030-ra kitűzött uniós foglalkoztatási cél 14 elérése érdekében arra kell törekednünk, hogy 2019-hez képest legalább felére csökkentsük a nemek közötti foglalkoztatási különbséget. A nők munkaerőpiaci részvételének növelése az egyik leghatékonyabb megoldás lehet a népesség elöregedésével járó negatív következmények orvosolására 15 . Az elmúlt évtizedekben tapasztalt javulás ellenére a nők munkaerőpiaci részvétele még mindig elmarad a férfiakétól. Az EU-ban a nők foglalkoztatási rátája továbbra is 10,7 százalékponttal elmarad a férfiakétól, és jelentős eltéréseket mutat a tagállamok között (a romániai 20,1 százalékponttól a litvániai 1,4 százalékpontig).  16 Egyes tagállamokban – például Svédországban és Dániában – a nők körében viszonylag magas, 75 %-ot meghaladó a foglalkoztatási ráta (az átlagosnál alacsonyabb nemek közötti foglalkoztatási különbségek mellett), míg termékenységi arányuk is viszonylag magas az uniós összehasonlításban. A nők azonban szinte minden tagállamban, beleértve a fent említetteket is, gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben, mint a férfiak, és a nemek közötti bérszakadék továbbra is nagymértékű, különösen a gyermekes nők esetében. Jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között is 17 .

Az EU-ban a becslések szerint 7,7 millió nő nem tud állást vállalni a nem fizetett gondozási feladatai miatt. Összehasonlításképpen a becslések szerint a férfiak körében ez csupán 450 000 főt érint. 18 A csecsemőkorú gyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci részvétele az elmúlt két évtizedben még romlott is 19 , és ez gyakran évekig kihat a karrierjükre és jövedelmükre. Az ellátás intenzitása is fontos: a heti 40 órát meghaladó gondozást nyújtó informális gondozóknak csupán 35 %-a áll alkalmazásban (szemben a heti 10 óránál kevesebb gondozást nyújtók 71 %-ával) 20 . A nők továbbra is erősen alulreprezentáltak számos hiányszakmában, például az IKT területén. Ez súlyosbítja a munkaerőhiányt és az időskori függőségi rátát, mivel ma és holnap egyaránt kevesebb ember aktív gazdaságilag. Az a tény, hogy az elöregedés következtében tovább növekszik a gondozási igény, aránytalanul nagyobb mértékben érintheti a nőket, mivel az informális gondozás terhei még mindig egyenlőtlenül oszlanak meg.

A megfizethető, hozzáférhető és jó minőségű gyermekgondozás lehetővé teszi a szülők számára a fizetett munka és a családi élet összeegyeztetését. Az EU gyermekjogi stratégiája 21 hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az inkluzív, nem szegregált, minőségi oktatáshoz való hozzáférést. 2022-ben az EU-ban a három év alatti gyermekeknek csak több mint egyharmada (35,7 %) részesült formális koragyermekkori nevelésben és gondozásban. E téren jelentős különbségek mutatkoznak az országokon belül és az országok között, és kiemelkedően alacsonyabb a részvételi arány a hátrányos helyzetű gyermekek esetében. Mindössze kilenc tagállam érte el a koragyermekkori nevelésben és gondozásban való 45 %-os részvételi arányra vonatkozó felülvizsgált 2030-as barcelonai célt. Egyedül Dániában valósul meg a közel egész napos gyermekgondozási ellátás a három évnél fiatalabb gyermekek többsége számára. A megfizethető és jó minőségű gondozási szolgáltatások kiterjesztése – amire figyelemre méltó példa Portugália helyreállítási és rezilienciaépítési terve – pozitív hatással lehet a nők foglalkoztatására, különösen azokban az országokban, ahol jelenleg alacsony a nők munkaerőpiaci részvételi aránya és a formális gyermekgondozásban való részvétel aránya. Azon vidéki és távoli régiók számára, ahol alacsony a gyermekgondozási szolgáltatások rendelkezésre állása, jelentős előnyökkel járna a szociális infrastruktúra bővítése. A hozzáférhető, megfizethető és jó minőségű gyermekgondozás pedig lehetővé teszi a szülők számára, hogy gyermekeket neveljenek, miközben továbbra is aktívak maradnak az önálló jövedelem elérése és karrierjük folytatása terén.

Gyermekek az intézményes gyermekgondozásban 
(a három évnél fiatalabb gyermekek százalékos aránya)

A rugalmas munkafeltételek, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó politikák enyhíthetik a nők gondozási terheit. A tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy a különböző intézkedések hosszú távú hatást gyakorolhatnak a gondozási teher egyensúlyának helyreállítására a szülők között, ideértve a rugalmas munkavégzési módokat, a megfelelő szabadsághoz való jogokat – különösen az apasági szabadságot és a nem átruházható, jól kompenzált szülői szabadságot –, valamint az ilyen intézkedések elterjedését növelő intézkedéseket. Az EU-ban az apák legalább 10 nap fizetett apasági szabadságra és négy hónap fizetett szülői szabadságra jogosultak, de ezeket a jogokat a tagállamok eddig eltérő módon ültették át. Spanyolország és Finnország például viszonylag hosszú apasági szabadságot biztosít 22 . A szülői szabadság apák általi igénybevétele azonban általában alacsony. A Hollandiában bőkezűen biztosított gondozói szabadság például azoknak segíthet a munkaerőpiacon maradásban, akik más eltartott hozzátartozókról gondoskodnak. A rugalmas munkafeltételek segíthetnek összehangolni a munkaidőt a családi kötelezettségekkel, többek között a nemek között jól kiegyensúlyozott részmunkaidős foglalkoztatással. A távmunka kihasználása – amennyiben lehetséges és megfelelő feltételek mellett történik – hozzájárulhat a családi élet és a munka összeegyeztetéséhez is.

Az adó- és a szociális ellátórendszer célzott reformja biztosíthatja, hogy a munka kifizetődő legyen. Az EU-ban munkát vállaló, alacsony fizetésű egyedülálló anya átlagosan a bruttó foglalkoztatási jövedelmének mintegy kétharmadát elveszíti a gyermekgondozási költségek, a megvont juttatások és adók miatt. 23 A jól megtervezett adókedvezmény-rendszerek biztosítják, hogy mind a magánszemélyek, mind a családok pénzügyi szempontból jobb helyzetbe kerüljenek a fizetett munka megkezdésekor, például azáltal, hogy megszüntetik a munkavállalás ellen ható, második keresőket sújtó tényezőket. A személyi jövedelemadó csökkentése vagy az alacsony jövedelműek munkajövedelem utáni adókedvezményének bevezetése/kiterjesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek munkát vállaljanak, miközben a szociális védelem és az állami beruházások finanszírozásának megőrzése érdekében fenntartják a közvetlen adók progresszivitását. A gyermekek után járó ellátások ideiglenesen támogathatják a családalapítást. Fontos azonban biztosítani, hogy az ellátások kialakítása célzott legyen, és ne akadályozza a nők fizetett munkájának elterjedését, amint azt például Finnország „rugalmas gondozási juttatása” is szorgalmazza.

3.2.A fiatalabb generációk támogatása és helyzetbe hozása, hogy jobban boldoguljanak

Az európai fiatalokban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása még várat magára. 2022-ben az EU-ban a 15 és 29 év közötti fiatalok több mint egytizede volt nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő (NEET-)fiatal 28 , ebből a fiatal nők részaránya 13,1 %, az EU-n kívül születetteké 20 %, a 16–24 év közötti roma fiatalok aránya pedig 56 % volt. A NEET-fiatalok földrajzi eloszlása jelentős egyenlőtlenségeket mutat az EU-ban: arányuk különösen magas az EU déli és keleti régióiban, valamint Franciaország legkülső régióiban. E régiók némelyikében a fiatalok több mint egynegyede NEET-fiatal volt. A hátrányos helyzetű családokból – például az alacsony iskolai végzettségű szülőktől – származó fiatalok tanulmányi eredményei általában gyengébbek, és nagyobb a kockázata annak, hogy lemorzsolódnak az iskolából. Az iskolaelhagyás és a foglalkoztatásból való kiesés megakadályozza a fiatalokat abban, hogy munkahelyi tapasztalatot szerezzenek és munkahelyi képzésben részesüljenek, ami befolyásolhatja hosszú távú foglalkoztatási kilátásaikat. Ez rontja az aktív, foglalkoztatott népesség függőségi rátáját a munkaerőpiacon kívüli személyekhez képest.

Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő, 15–29 év közötti fiatalok, 2022

A fiatalok helyzetbe hozása a valamennyi gyermek számára kedvező környezet megteremtésével kezdődik. A gyermekeket védeni, támogatni és erősíteni kell. Ez különös jelentőséggel bír a gyermekeknek a személyiségük kialakulása szempontjából legfogékonyabb életkorában. A szülők jövedelmének támogatásával együtt a kulcsfontosságú szakpolitikai megoldások közé tartozik a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a gyermekek számára, különös tekintettel a koragyermekkori nevelésre és gondozásra, az alapfokú oktatásra (beleértve az iskolai tevékenységeket is), az egészségügyi ellátásra és a táplálkozásra. Bulgária például 245 millió EUR-t ruház be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) az oktatási eszközök korszerűsítésére és a TTMM iskolai tanulásának javítására egy nemzeti és három regionális TTMM-központ, valamint több mint 2200 TTMM-laboratórium és csúcstechnológiás osztályterem létrehozása révén. A különböző vagy többszörösen kiszolgáltatott helyzetben lévő fiataloknak – például a korai iskolaelhagyóknak, a fogyatékossággal élő vagy egészségi problémákkal küzdő fiataloknak – testre szabott támogatásban kell részesülniük.

Hosszú távú kilátásaik szempontjából kulcsfontosságú a fiatalok minőségi munkahelyekhez, megfizethető lakhatáshoz és tisztességes életszínvonalhoz való hozzáférésének előmozdítása. Az oktatásba és képzésbe történő beruházások elengedhetetlenek ahhoz, hogy mozgósítsák a fiatalokat, és felvértezzék őket az olyan alapvető, illetve időtálló készségekkel, mint például a zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek, amint az Olaszországban is történt a „School 4.0” kezdeményezés keretében, amelynek célja 100 000 osztályterem innovatív tanulási térré való átalakítása. Amint azt a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés is hangsúlyozza, a demográfiai változások kezeléséhez az EU-nak szilárd eszközökre van szüksége a kulcsfontosságú ágazatok készség- és munkaerőigényeinek részletes előrejelzéséhez. Emellett az iskolából a munka világába való átmenet megkönnyítése érdekében fontos szerepet játszik a fiatalok megszólítása, amint azt Szlovénia a helyi ifjúsági „nagykövetekkel” együtt tette, akik tájékoztatják társaikat az ifjúsági garancia keretében elérhető lehetőségekről, valamint a minőségi szakmai gyakorlatokról és a szakképzésről, beleértve a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket is. A régiók és országok közötti ideiglenes, tanulási célú mobilitás növelheti a fiatalok lehetőségeit. A munkaerőpiaci integráció javítása mellett az alapvető szolgáltatásokhoz (többek között a mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz) és a megfizethető, energiahatékony lakhatáshoz való hozzáférés határozza meg a fiatalok családalapítási lehetőségeit. Magyarországon a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) program vissza nem térítendő állami támogatást jelent lakás vagy ház megvásárlásához vagy bővítéséhez, legalább egy gyermeket nevelő családoknak, beleértve az azonos nemű párokat is. A kisebb településeken élő családok jogosultak a falusi CSOK támogatásra, a vidéki területek lakosságának megtartása érdekében. A „tehetségfejlesztési csapdában” lévő (vagy e kockázatnak kitett) régióknak célzott, helyi alapú támogatásra van szükségük a gazdaságélénkítéshez, az oktatási lehetőségekhez, valamint a szolgáltatásokhoz és a lakhatáshoz való jobb hozzáféréshez.

3.3.Az idősebb generációk szerepvállalásának növelése és jólétük fenntartása

Egy idősödő társadalomban alapvető fontosságú, hogy az idősebb munkavállalók hosszabb ideig aktívak maradjanak. Az 55 és 64 év közötti munkavállalók átlagos foglalkoztatási rátája a 2011. évi 45 %-ról 2021-re 60,5 %-ra nőtt. A tagállamok között azonban továbbra is jelentős különbségek vannak ezen a területen, ami azt jelzi, hogy még mindig van min javítani. A munkával töltött életszakasz meghosszabbodása lehetővé teheti az emberek számára, hogy frissítsék a munkával kapcsolatos készségeiket és aktívak maradjanak, segítve a munkáltatókat a személyzet megtartásában, és közben előmozdítva a tudástranszfert a többgenerációs munkaerő tagjai között. A munkaidő hosszának rugalmas szabályozása támogatja az idősebb munkavállalók megtartását, például rugalmas vagy csökkentett munkaidőben, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy hosszabb ideig maradjanak munkaviszonyban, ha ezt szeretnék. A munkavállalók joga a rugalmas munkavégzés kérelmezéséhez (ahogyan erre például Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Hollandiában lehetőségük van) hozzájárulhat az inkluzívabb munkamódszerek és munkahelyek irányába mutató kulturális változáshoz.

Foglalkoztatási ráták korcsoportok szerint (%)

A vállalkozásoknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy kiigazítsák a munkavégzési gyakorlatokat, és megváltoztassák a generációkkal kapcsolatos elgondolásokat és sztereotípiákat. Az idősebb polgárok és jóllétük tiszteletben tartása általában véve a virágzó „hosszú élet jellemezte társadalom” sarokköve. A Bizottság által 2020-ban és 2021-ben elfogadott, az egyenlőségközpontú Unióra vonatkozó stratégiák 34 hangsúlyozzák, hogy küzdeni kell a sztereotípiák, illetve az életkoron alapuló megkülönböztetés ellen, elő kell mozdítani a sokszínűséget és a munkahelyi befogadást, és mindenki számára egyenlő esélyt kell biztosítani a hozzájárulásra és a boldogulásra. Teljes mértékben ki kell aknázni a technológiában rejlő azon lehetőséget, hogy az egész életen át változó igényekhez igazodó munkaterületet hozzon létre (pl. az ergonomikus munkaállomások fokozott elérhetősége, az úgynevezett „kobotok” vagy hibrid ember–gép összeszerelő rendszerek használata a megerőltetés okozta sérülések kockázatának csökkentése érdekében).

A népesség elöregedése növelni fogja a különböző életciklusra szóló pénzügyi tervezés iránti igényt. A kiegészítő foglalkoztatói és magánnyugdíjrendszerekben való fokozott részvétel kiegészítheti a nyugdíjjövedelmeket, többek között a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekben vagy a páneurópai magánnyugdíjtermékben való részvétel növelését célzó struktúrák révén 35 . A tőkepiaci unió egyik fő célkitűzése, hogy jobb eredmények szülessenek azon polgárok számára, akik a jövőbeli események (például a nyugdíjba vonulás, a gyermekek oktatása vagy a lakhatáshoz való hozzáférés) előkészítésébe fektetnek be 36 . A pénzügyi szolgáltatások határokon átnyúló integrációja a vonatkozó pénzügyi eszközök, például az ápolásbiztosítások kínálatát is javíthatja. Ehhez a jobb pénzügyi oktatás eszközt adhat a polgárok kezébe. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi és a banki szolgáltatásokhoz való inkluzív hozzáférés előmozdítására irányuló erőfeszítések biztosíthatják, hogy senkit ne hagyjunk hátra, különös tekintettel az idősekre.

Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés kulcsfontosságú tényezői az egészségben eltöltött hosszú életnek. A várható élettartam növekedésével nő a nem fertőző betegségek terhe, többek között az időseket aránytalanul érintő rákos megbetegedések esetében is. Ehhez javítani kell a betegségmegelőzési szolgáltatások elérhetőségét és az azokhoz való hozzáférést, valamint a nem fertőző betegségek diagnosztizálását és kezelését. Az egészséges életmódhoz az egészségügyi és támogatási szolgáltatások átfogó, személyközpontú megközelítésére van szükség, amely elősegíti a kezelésről az egészségfejlesztésre és a betegségmegelőzésre való áttérést; biztosítja a szolgáltatások integrációját és összehangolását végig az ápolás, az autonómia és az önálló életvitel szakaszaiban; valamint előmozdítja a jó mentális egészséggel és jólléttel párosuló aktív és egészséges életmódot minden generáció számára, amely magában foglalhatja a közösségi szolgáltatásokat és az önkéntes tevékenységeket is. Romániában például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segítségével az e-egészségügyi és távorvoslási rendszer fejlesztése hozzájárul az egészségügyi szolgáltatások széles köréhez való hozzáférés javításához, különösen a vidéki területeken és a kisvárosokban.

Az egészségügyi ellátást és a tartós ápolás-gondozást meg kell erősíteni és költséghatékonyabbá kell tenni, miközben enyhíteni kell az időskori szegénységet, amely különösen a nőket érinti. Különösen a megfizethető és magas színvonalú gondozási szolgáltatások csökkenthetik az EU-ban mintegy 53 millió informális gondozó gondozási feladatait, akiknek csupán 65 %-a dolgozik teljes munkaidőben. Az ápolás-gondozásba való beruházás fontos annak érdekében, hogy az ágazat vonzza és megtartsa a tehetséges szakembereket. A formális gondozók számára jobb béreket és munkakörülményeket, valamint megfelelő képzést kell biztosítani, és az érintett szakmáknak vonzóbbá kell válniuk, amint azt például az idős francia állampolgárok otthoni támogatására vonatkozó francia ütemterv is tükrözi 37 . Az egészségügyi dolgozók ki vannak téve továbbá a munkavállalók elöregedésével, az egészségügyi iskolákból érkező utánpótlás hiányával, valamint az orvosok és ápolók erős nemzetközi versenyével kapcsolatos egyensúlyhiányoknak is. Ezek az egyensúlyhiányok területi szinten még súlyosabbak lehetnek, mivel a csökkenő népességű régiókban racionalizálni kell az egészségügyi szolgáltatások nyújtását. Feltéve, hogy a felhasználók, valamint az egészségügyi és ápolási-gondozási szakemberek rendelkeznek a megfelelő digitális készségekkel, a digitális technológiák – digitális egészségügyi eszközök és támogató technológiák révén – elősegíthetik a költséghatékony és jobb minőségű szolgáltatások nyújtását. Emellett megkönnyíthetik a társadalmi érintkezést a magány csökkentése érdekében, ami a mentális egészségre is hatással van.

A megfelelő és fenntartható nyugdíjak biztosítása érdekében a nyugdíjreformokat támogató munkaerőpiaci politikáknak kell kísérniük. Az elmúlt két évtizedben számos tagállam hajtott végre a kötelező nyugdíjkorhatár megemelését és a feltételeket kiigazítását magában foglaló nyugdíjreformot. Egyes tagállamok azonban még mindig lemaradásban vannak 38 , a nyugdíjreformokhoz pedig kísérő intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy gyümölcsözőek legyenek. Ezek közé tartoznak a személyre szabott segítségnyújtást és az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket biztosító munkaerőpiaci reformok, az álláskeresési magatartás ösztönzése, valamint foglalkoztatási támogatások nyújtása az idősebb munkavállalók számára, amint azt Ausztria célzott, „50+ foglalkoztatási kezdeményezése” is alkalmazza. Az ilyen aktív munkaerőpiaci politikák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tartósan munkanélküliek továbbra is a munkaerőpiacon maradjanak, a különböző szükségleteik tiszteletben tartása mellett. Támogatni kell azokat az időseket, akik a nyugdíjkorhatár elérése után szeretnének dolgozni. A szakpolitikai kiigazítások által vonzó lehetőségeket kell biztosítani a nyugdíjba vonulás elhalasztására, valamint a jövedelmi korlátok és egyéb akadályok megszüntetésére.

A költségvetés fenntarthatósága és megfelelősége az államháztartás összetételének és a szociális védelmi rendszerek bevételi alapjának javításával fokozható. Míg a munkából származó jövedelem 39 továbbra is szerepet fog játszani a jóléti állam finanszírozásában, a demográfiai tendenciákra tekintettel holisztikusabban kell mérlegelni az optimális adószerkezetet, többek között a munkát terhelő adók csökkenő arányának ellensúlyozására szolgáló fokozott tőkeadóztatás lehetőségének értékelése révén. Emellett az államháztartás összetétele növekedés-, foglalkoztatás- és környezetbarátabbá tehető azáltal, hogy az adóterheket a munkáról 40 az energia- és környezetvédelmi adózás felé tereljük. 2022 óta a Bizottság éves adóügyi szimpóziumot szervez a politikai döntéshozók, a tudományos szakemberek, a vállalkozások és a civil társadalom számára, hogy elgondolkodjanak arról, hogyan igazítható ki adószerkezetünk 2050-re. Végezetül az alacsony prioritású vagy eredménytelen kiadások csökkentése segíthet az állami források felhasználásának és hatékonyságának javításában.

3.4.Munkaerőhiány és irányított legális migráció

2022-ben a munkaerőhiány történelmi csúcsot ért el az EU-ban. Míg az Unióban a foglalkoztatási ráta új rekordszintet ért el, az összes vállalkozás mintegy 30 %-a számolt be munkaerőhiányról 50 , és a kkv-k 74 %-a nyilatkozott úgy, hogy a szakképzett munkaerő hiányával küzd 51 . A különböző ágazatokban és szakmákban minden készségszinten munkaerőhiány van jelen, ami várhatóan fokozódni fog. Bár a munkaképes korú személyek – különösen a nők, a fiatalok és az idősek – aktiválása, a szakemberhiány csökkentése, a munkakörülmények javítása bizonyos ágazatokban, valamint az EU-n belüli mobilitás mind létfontosságú a munkaerőhiány mérsékléséhez, önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy valamennyi hiányszakmában ki lehessen elégíteni a szükségleteket 52 . A nem uniós országokból érkező legális migráció segítheti a munkáltatókat abban is, hogy minden készségszinten betöltsék az üres álláshelyeket, például az olyan foglalkozások esetében, amelyek a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összefüggésben kritikus szerepet töltenek be az uniós gazdaság, valamint az uniós zöld és digitális átállás szempontjából. Tekintettel az uniós munkaerőpiac méretére, az EU-ba irányuló munkaerő-migráció nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony 53 .

Szakemberhiánnyal küzdő kkv-k (%)

Az EU-ba irányuló legális migrációs lehetőségek javítása segíthet az üres álláshelyek betöltésében, ugyanakkor a származási országok számára is előnyös lehet. Az uniós ipar következetesen arra szólít fel, hogy tegyék Európát vonzóbb célponttá a harmadik országokból származó tehetségek számára. Ehhez proaktív lépésekre van szükség a munkáltatók és a munkavállalók egymásra találásának elősegítése érdekében. Ezt több tagállam is elismeri, amint azt a nem uniós állampolgárok számára foglalkoztatási célból kiadott munkavállalási engedélyek növekvő száma is mutatja. 54  Az EU arra törekszik, hogy tehetséggondozási partnerségek révén támogassa a származási országokat gazdasági bázisuk és humán tőkéjük megerősítésében. Ahhoz, hogy az EU a világ minden tájáról tehetségeket tudjon vonzani, a munkaerő-migrációs kezdeményezéseknek célzottan kell kezelniük azokat a hiányokat, amelyeket a hazai munkaerő nem képes kielégíteni, ugyanakkor figyelembe kell venniük maguknak a harmadik országbeli állampolgároknak a törekvéseit és a származási országok prioritásait is. Az EU és a harmadik országok közötti tehetséggondozási partnerségek a munkavállalási vagy képzési mobilitási programok közvetlen támogatását kapacitásépítéssel és humántőkébe való befektetéssel ötvözik 55 annak érdekében, hogy a tagállamok, a partnerországok, mindkét oldal üzleti világa és a kedvezményezett személyek számára egyaránt előnyöket biztosítsanak. Az OECD szerint csak négy uniós tagállam 56 szerepel az első 10 olyan ország között, amelyek a leginkább képesek magasan képzett tehetséget és vállalkozókat vonzani külföldről, beleértve Svédországot is, amely a vállalkozók számára kedvező vízumfeltételeket, valamint befogadó, családbarát környezetet biztosít 57 . A szakpolitikáknak elő kell segíteniük a harmadik országok állampolgárainak az európai társadalmakba való sikeres beilleszkedését is, szem előtt tartva, hogy az integráció és az EU alapvető értékeinek és elveinek tiszteletben tartása egyszerre jog és kötelesség.

A munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolása és a legális migrációs lehetőségekben való eligazodás gyakran nehézkes és költséges mind a migránsok, mind a munkáltatók számára. Meg kell könnyíteni a munkaerőpiachoz való hozzáférést a legális migránsok tisztességes munkakörülményeinek biztosításával, a külföldi képesítések gyors elismerésével, valamint az adminisztratív és nyelvi akadályok leküzdéséhez nyújtott támogatással. Csehország például külön informatikai eszközt hozott létre a migráció révén kielégíthető munkaerő-szükségletek felmérésére, Görögország pedig felhasználóbarát online platformmal rendelkezik a készségigény és -kínálat jobb összehangolására. Elő kell mozdítani az EU-ban munkavállalókat kereső munkáltatók és az álláskeresők igényeinek összehangoltabb megközelítését. A migránsok gyakran olyan munkakörökben dolgoznak, amelyek nem felelnek meg a készségeiknek, és közel 40 %-uk túlképzett az adott álláshoz (szemben az uniós polgárok 20 %-ával). A nem uniós polgárok és a migráns hátterű személyek gyakran hátrányos megkülönböztetésben szenvednek, rossz munkakörülmények között dolgoznak, és nem feltétlenül rendelkeznek megfelelő nyelvi készségekkel. Ennek következtében a nem uniós polgárok foglalkoztatási rátája alacsonyabb, mint a tagállamok állampolgárai vagy az ott élő más uniós polgárok, többek között a fiatalok esetében 58 . Ez még inkább indokolja, hogy miért van szükség az EU-ba irányuló munkaerő-migrációs lehetőségek jól szervezett kialakítására.

4.A DEMOGRÁFIAI ESZKÖZTÁR VÉGREHAJTÁSA

A demográfiai eszköztár segíthet az uniós és a nemzeti szintű szakpolitikák mozgósításában. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre átfogó intézkedéseket a demográfiai változások kezelése érdekében, és hogy az ezzel kapcsolatos kérdéseket mindegyik szakpolitikai területen jelenítsék meg. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a nemzeti szakpolitikákkal együtt használják fel az uniós szinten rendelkezésre álló eszközöket. Az európai szemeszter folyamata során a tagállamok országspecifikus ajánlásokat kaptak olyan releváns területeken, mint a nyugdíjak, az egészségügy és a tartós ápolás-gondozás (beleértve azok megfelelőségét és fenntarthatóságát), a gyermekgondozás, az adózás, a szociális lakhatás, a készségek, a felnőttkori tanulás és a foglalkoztatáspolitika. A demográfiai változásokat és azok hatásait kezelő intézkedések a fenntartható fejlődési célokkal összhangban hozzájárulnak a szélesebb körű társadalmi fejlődéshez is.

A szakpolitikai döntések középpontjában a nemek közötti egyenlőségnek, a megkülönböztetésmentességnek és a nemzedékek közötti méltányosságnak kell állnia. Elengedhetetlen, hogy a választott politikák kombinációja mindenkor megőrizze a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőséget és hozzájáruljon azokhoz, különösen azáltal, hogy javítja a nők tényleges hozzáférését a munkaerőpiachoz, és lehetővé teszi az európai emberek számára, hogy megvalósítsák személyes törekvéseiket és döntéseiket. E tekintetben a megfizethető, magas színvonalú gyermekgondozás és tartós ápolás-gondozás széles körű, formális biztosítása kulcsfontosságú szakpolitikai megoldás. Ugyanakkor támogatni kell a több vagy minden generáció számára előnyös szakpolitikai megoldások végrehajtását az olyan szakpolitikai területeken, mint az oktatás és képzés (pl. a tudás és a készségek közös fejlesztését elősegítő intergenerációs tanulás), a lakhatás és gondozás (pl. intergenerációs életvitel és közösségi gondozás, beleértve a nappali felnőttgondozást is) és a munkahelyek (pl. olyan többgenerációs munkaerő, amely kielégíti a különböző igényeket, és beruház a kétirányú tudás- és készségtranszferbe a generációk között).

A demográfiai változások kezelésére irányuló tagállami politikáknak a helyi realitásokon kell alapulniuk. Mivel a kihívások tagállamonként és régiónként eltérőek, a szakpolitikai válaszokat a regionális és helyi önkormányzatok aktív bevonásával, összehangolt erőfeszítéssel kell megtervezni és végrehajtani. Az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek szintén szerepet játszanak. A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa a tagállamokat ebben a folyamatban, többek között azáltal, hogy minden szinten megkönnyíti az egymástól való tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét, például a tehetségpotenciál-növelési mechanizmus keretében, amely támogatja az uniós régiókat a demográfiai átmenet hatásainak kezelésében. A Bizottság a „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára” elnevezésű program végrehajtásáról szóló, a tervek szerint 2024 elején közzéteendő jelentésében különös figyelmet fog fordítani a vidéki területek demográfiájával kapcsolatos sajátos kihívásokra is.

Demográfiai eszköztár:

a tagállamok rendelkezésére álló kulcsfontosságú uniós szintű eszközök

A digitális technológiák növelhetik Európa versenyelőnyét, és segíthetnek ellensúlyozni a demográfiai változások hatásait. A mesterséges intelligencia és az automatizálás hatására az európai gazdaság és munkaerőpiacok már most átalakulóban vannak. Megfelelő tervezés és végrehajtás esetén az innovációt és a technológiák fokozott alkalmazását előmozdító szakpolitikai intézkedések hozzájárulhatnak a demográfiai változások termelékenységre és költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak ellensúlyozásához. A technológia emellett költséghatékonyabbá teheti az egészségügyet és a tartós ápolás-gondozást, és javíthatja a hozzáférést és a minőséget ezen a területen, többek között a vidéki és távoli régiókban, az idősek, valamint a fogyatékossággal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek számára. Emellett a digitális eszközök hozzájárulhatnak az idősödő népesség jóllétéhez, előmozdítva az egészségesebb és aktívabb életet. Megkönnyíthetik a társadalmi szerepvállalást is, enyhítve az idősebb személyek társadalmi elszigeteltségét, különösen akkor, ha a digitális eszközöket a valódi személyközi interakciók elősegítésére használják.

A fent felsorolt szabályozási eszközök és szakpolitikai keretek mellett uniós szinten számos finanszírozási eszköz áll rendelkezésre a tagállamok támogatására. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformokat és beruházásokat ösztönöz az eszköztár négy pillérében: mintegy 8 milliárd EUR-t fordítottak a koragyermekkori nevelésre és gondozásra 64 , mintegy 43,2 milliárd EUR-t az oktatásra 65 , mintegy 41,7 milliárd EUR-t a továbbképzésre és átképzésre 66 , mintegy 48,2 milliárd EUR-t az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás támogatására 67 , valamint mintegy 15,1 milliárd EUR-t a szociális lakhatásra és a szociális infrastruktúrára 68 . A 2021–2027-es időszakra szóló partnerségi megállapodásokban 26 tagállam jelölte meg a demográfiát a területeik előtt álló fő kihívásként, amelyet a kohéziós politikai alapok támogatásával kell kezelni. Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) – az emberekbe való befektetés fő uniós eszköze – a tagállamokkal együtt közel 7 milliárd EUR-t irányzott elő a munka nemi szempontból kiegyensúlyozott világának, az egyenlő munkakörülményeknek, valamint a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlynak az előmozdítására, 427 millió EUR-t pedig a munkavállalók aktív és egészséges időskorának támogatására. A kohéziós politikai programok 2025 közepéig véglegesítendő közelgő félidős felülvizsgálata 69 , amely a 2024-ben elfogadott országspecifikus ajánlásokon fog alapulni, lehetőséget nyújt majd e régiók helyzetének értékelésére és adott esetben a kohéziós politikai alapok programozásának összehangolására. Emellett a Horizont Európa 43 millió EUR összegű finanszírozást biztosít a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány csökkentését célzó kutatásokra, 27 millió EUR-t pedig a demográfiai változások társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére.

A demográfiai változások hatékony kezeléséhez átfogó, magas színvonalú és részletes adatokra és kapacitásra van szükség uniós és nemzeti szinten egyaránt – az így összegyűjtött és értékelt adatok és szaktudás segítségével elemezhetjük a megfelelő megoldásokat és kialakíthatjuk az iránymutatást. Az erőfeszítések összehangolása szintén kulcsfontosságú. Nemzeti szinten a tagállamok elvégezték vagy elkezdik a demográfiai változások és azok hatásainak értékelését, például Hollandiában az új, „2050-ig tartó demográfiai fejleményekkel foglalkozó állami bizottság” révén. E tevékenységek kiegészítéseként a népességre és a migrációra vonatkozó európai statisztikák és az uniós szintű „demográfiai atlasz” – más eszközök, például a vidéki területek megfigyelőközpontja mellett – már most is példátlan mennyiségű adatot, interaktív térképet és grafikont biztosítanak ezen a területen. Mindazonáltal nagyobb figyelmet kell fordítani a demográfiai tendenciák és következményeik értékeléséhez és további előrejelzéséhez szükséges ismeretek és az adatgyűjtési kapacitások kiépítésére, beleértve azt is, hogy a szakpolitikákat hogyan lehet úgy kialakítani, hogy jobban figyelembe lehessen venni társadalmainkban az idősek változó csoportjait. Ebbe az irányba jelentős lépés az európai népesség- és lakásstatisztikákról szóló rendeletre irányuló javaslat 70 , amelynek célja a demográfiai, a nemzetközi migrációs, valamint a nép- és lakásszámlálási statisztikák korszerűsítése és integrálása.

5.KÖVETKEZTETÉS

A demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak életünkre és gazdaságunk versenyképességére. Míg a „hosszú élet jellemezte társadalom” segíthet az alkalmazkodásban és az új lehetőségek kiaknázásában, a népesség elöregedése és a munkaképes korú népesség csökkenése súlyosbíthatja a munkaerőhiánnyal, a termelékenységgel és az állami költségvetésekkel kapcsolatos meglévő kihívásokat, ami hátrányosan érintheti a gazdaságot és a társadalom egészét. A demográfiai tendenciák hozzájárulhatnak a régiók és országok közötti egyenlőtlenségek növekedéséhez is, ami alááshatja a társadalmi kohéziót és az abba vetett bizalmat, hogy demokratikus intézményeink képesek a széles alapokon nyugvó jólét és jóllét biztosítására.

Európának olyan átfogó megközelítést kell követnie, amely minden nemzedék számára lehetővé teszi tehetségük és törekvéseik kibontakoztatását. Az uniós vezetők Granadában kifejezték elkötelezettségüket a jövő készségeibe való beruházás és a demográfiai kihívások kezelése iránt. Egy reziliens és fenntartható gazdaság kiépítése érdekében, amely az emberek és egy olyan társadalom javát szolgálja, ahol az egyének kibontakoztathatják a bennük rejlő potenciált, elengedhetetlen a különböző szakpolitikai célkitűzések gondos egyensúlyba hozása. Az uniós és nemzeti politikáknak lehetővé kell tenniük az emberek számára, hogy Európa-szerte összeegyeztethessék a családi élettel kapcsolatos törekvéseiket és a fizetett munkát. Erőfeszítéseinket mindenkor a nemek közötti egyenlőségnek, a megkülönböztetésmentességnek, az alapvető jogok tiszteletben tartásának és a nemzedékek közötti méltányosságnak kell vezérelnie. Mivel Unió-szerte súlyos munkaerőhiány nehezíti a vállalkozások életét, a legális migráció és a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációja is létfontosságú, kiegészítve az Unión belüli tehetségek kiaknázását. A szociális partnerek 2024 első felében Val Duchesse-ben tartandó csúcstalálkozója lehetőséget kínál majd a munkaerő- és szakemberhiány sürgető problémájának további kezelésére. A versenyképesség általános kérdésének kezelése érdekében a Bizottság elnöke megbízta Mario Draghit, az EKB korábbi elnökét, olasz kormányfőt, hogy 2024 nyaráig készítsen jelentést az EU versenyképességének jövőjéről.

Közös munkával egy erős, dinamikus, versenyképes és összetartó Európa irányába tudunk haladni. Ez a közlemény rámutat az európai demográfiai változások kezeléséhez és irányításához szükséges kulcsfontosságú reformokra és beruházásokra. A fentieknek megfelelően a tagállamok politikai döntéshozóinak ezeket nemzeti és regionális kontextusukban, az összkormányzati megközelítés keretében kell alkalmazniuk. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy támogassa a tagállamokat a rendelkezésre álló eszközök hatékony alkalmazásában, és e célból folytassa azok továbbfejlesztését. A politikai döntéshozóknak erőfeszítéseik során elő kell mozdítaniuk a polgárok aktív részvételét is, és be kell vonniuk minden szereplőt – a szociális partnereket, a civil társadalmi szervezeteket és egyéb szereplőket –, politikáikat pedig a helyi valósághoz kell igazítaniuk. Ily módon segíthetjük az egyének és a közösségek boldogulását, előmozdítva a jelen és a jövő nemzedékeinek jólétét és jóllétét.

(1)

 A nemzedékek közötti méltányosság a különböző generációk közötti méltányosságot vagy igazságosságot jelenti. Alkalmazható a gyermekek, a fiatalok, a felnőttek és az idősek, valamint a jelenleg élő és a jövő generációi közötti dinamika méltányosságára. Számos területhez kapcsolódik, és olyan témákat foglal magában, mint a gazdasági vagy társadalmi méltányosság, az életszínvonal vagy az éghajlatváltozás.

(2)

 Az Európa jövőjéről szóló konferencia végeredményéről szóló jelentés, 2022. május (15. javaslat: Demográfiai átmenet).

(3)

Az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya Népességügyi Osztályának a világ népesedési kilátásairól szóló, 2022. évi előrejelzése.

(4)

Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában, éves felülvizsgálat, SWD(2023) 248 final.

(5)

Lásd: Jelentés a demográfiai változások hatásáról, COM(2020) 241 final. A demográfiai változások hatása egy változó környezetben, SWD(2023) 21 final.

(6)

Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában, éves felülvizsgálat, SWD(2023) 248 final.

(7)

Az „ezüst gazdaságban” a gazdasági tevékenység az 50 év felettiek szükségleteit szolgálja, például az általuk közvetlenül megvásárolt termékek és szolgáltatások, valamint a kiadások által generált további gazdasági tevékenység révén. Európai Bizottság (2018), The Silver economy – Final report (Az ezüst gazdaság – Zárójelentés), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

(8)

534. Eurobarométer gyorsfelmérés, Demográfiai változások Európában (Fieldwork: 1/9 – 2023.9.14.).

(9)

Európai Bizottság (2021), Az idősödésről szóló 2021. évi jelentés, Gazdasági és költségvetési előrejelzések az uniós tagállamok számára.

(10)

Lásd az uniós szociális védelem és jóléti állam jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport zárójelentését (2023).

(11)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása, COM(2023) 32 final.

(12)

Kohézió Európában 2050-ig: Nyolcadik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról, SWD(2022) 24 final.

(13)

 Európai Bizottság (2021), The Demographic Landscape of EU Territories (Az EU területeinek demográfiai helyzete), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

(14)

A 2021. évi portói szociális csúcstalálkozón az EU állam- és kormányfői egyebek között támogatták a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben 2030-ra kitűzött kiemelt foglalkoztatási célt, amely szerint 2030-ra el kell érni, hogy a 20–64 év közötti lakosság legalább 78 %-a foglalkoztatott legyen.

(15)

Európai Bizottság (2019), Demographic Scenarios for the EU: Migration, Population and Education (Demográfiai forgatókönyvek az EU számára: migráció, népesség és oktatás). Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

(16)

A szociális jogok európai pillérének szociális eredménytáblája.

(17)

2021-ben a nők egy órára jutó bruttó keresete átlagosan 12,7 %-kal volt alacsonyabb, mint a férfiaké; a nemek közötti bérszakadék az EU-ban Észtországban volt a legmagasabb (20,5 %), Luxemburgban pedig a legalacsonyabb (–0,2 %).

(18)

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (2020), Gender inequalities in care and consequences for the labour market (Nemek közötti egyenlőtlenségek az ápolási-gondozási munkában és annak munkaerőpiaci következményei).

(19)

Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában, éves felülvizsgálat, SWD(2023) 248 final.

(20)

Van der Ende, M. et al. (2021), Study on exploring the incidence and costs of informal long-term care in the EU (Tanulmány az informális tartós ápolás-gondozás EU-n belüli gyakoriságának és költségeinek feltárásáról), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

(21)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az EU gyermekjogi stratégiájáról, COM(2021) 142 final.

(22)

Európai Bizottság (2022), The transposition of the Work-Life Balance Directive in EU Member States: A long way ahead (A munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv átültetése az uniós tagállamokban: Hosszú út áll még előttünk) Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

(23)

OECD 2022, Net childcare costs in EU countries, 2021 (Nettó gyermekgondozási költségek az uniós országokban, 2021).

(24)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(25)

A Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről.

(26)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (átdolgozott szöveg).

(27)

A Tanács ajánlása (2022. december 8.) a kisgyermekkori nevelésről és gondozásról: a 2030-ra kitűzött barcelonai célok (2022/C 484/01).

(28)

A szociális jogok európai pillérének szociális eredménytáblája.

(29)

A Tanács (EU) 2021/1004 ajánlása (2021. június 14.) az európai gyermekgarancia létrehozásáról.

(30)

További információkért lásd az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről szóló tanács állásfoglalást (2021–2030), 2021/C 66/01.

(31)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára, COM(2020) 276 final.

(32)

A Tanács ajánlása (2020. október 30.) az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” témájában és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás felváltásáról (2020/C 372/01).

(33)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai épületkorszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség (COM/2020/662 final).

(34)

A 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia; a 2020–2025 közötti időszakra szóló, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia; a 2020–2030-as időszakra szóló uniós romastratégiai keret; az EU 2020–2025 közötti időszakra szóló rasszizmus elleni cselekvési terve; a 2021–2030 közötti időszakra szóló stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért.

(35)

Lásd még a nyugdíjakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoport zárójelentését (2019).

(36)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2014/65/EU és az (EU) 2016/97 irányelvnek a lakossági befektetők védelmére vonatkozó uniós szabályok tekintetében történő módosításáról, valamint Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1286/2014/EU rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum korszerűsítése tekintetében történő módosításáról, COM(2023) 279 final.

(37)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai gondozási stratégia, COM(2022) 440 final.

(38)

2023-ban 5 tagállam kapott országspecifikus ajánlást nyugdíjrendszerének hosszú távú fenntarthatóságára és a tevékeny időskorra vonatkozóan (Csehország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország).

(39)

2021-ben a munkát terhelő adók a teljes adóbevétel 51,4 %-át tették ki az EU-ban.

(40)

Különösen az alacsonyabb és közepes jövedelműek adóékének csökkentésével, a fizetett munka ösztönzése érdekében.

(41)

A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről.

(42)

A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról.

(43)

A Tanács ajánlása (2016. február 15.) a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról (2016/C 67/01).

(44)

A Tanács ajánlása (2022. december 8.) a megfizethető és magas színvonalú tartós ápoláshoz-gondozáshoz való hozzáférésről (2022/C 476/01).

(45)

A Tanács ajánlása (2023. január 30.) az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről (2023/C 41/01).

(46)

(EU) 2019/882 irányelv (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről.

(47)

A Tanács ajánlása (2022. december 9.) a megelőzésnek a korai felismerés révén történő, új uniós rákszűrési megközelítést jelentő megerősítéséről és a 2003/878/EK tanácsi ajánlás felváltásáról (2022/C 473/01).

(48)

  https://knowsdgs.jrc.ec.europa.eu/cfc  

(49)

Javaslat – A Tanács irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a foglalkoztatás és a munkavégzés terén a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód, a szociális biztonság, továbbá az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása terén a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról, valamint a 2000/43/EK irányelv 13. cikkének és a 2004/113/EK irányelv 12. cikkének hatályon kívül helyezéséről, COM(2022) 689 final; és Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a foglalkoztatás és munkavégzés terén a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó szervekre vonatkozó normákról, valamint a 2006/54/EK irányelv 20. cikkének és a 2010/41/EU irányelv 11. cikkének hatályon kívül helyezéséről, COM(2022) 688.

(50)

Üzleti és fogyasztói felmérés (BCS), Európai Bizottság.

(51)

Az Eurobarométer 529. sz. gyorsfelmérése (2023).

(52)

Európai Bizottság (2023), 2022. évi éves jelentés az EU-n belüli munkavállalói mobilitásról, Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

(53)

Például Ausztráliához, Kanadához és az Egyesült Államokhoz viszonyítva. OECD (2019), Building an EU Talent Pool: A New Approach to Migration Management (Az uniós tehetségbázis kiépítése: Az európai migrációkezelés új megközelítése), OECD Publishing, Párizs.

(54)

2022-ben a becslések szerint 1,6 millió tartózkodási engedélyt adtak ki foglalkoztatási okokból.

(55)

Beleértve a készségfejlesztést, a szakképzést és a munkaalapú csereprogramok működőképessé tételét.

(56)

Hollandia, Svédország, Luxemburg, Dánia.

(57)

A tehetséges munkavállalók vonzását mérő OECD-mutatók.

(58)

Európai Migrációs Hálózat (2019), Report on labour market integration of third country nationals in EU Member States (Jelentés a harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiaci integrációjáról az uniós tagállamokban).

(59)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1883 irányelve (2021. október 20.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(60)

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól.

(61)

A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról.

(62)

Nigériával és Szenegállal is tárgyalások vannak folyamatban tehetséggondozási partnerségekről.

(63)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra, COM(2020) 758 final.

(64)

A 2023. szeptember 28-án rendelkezésre álló adatok szerint. Az adatok a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla pillércímkézési módszertanán alapulnak, és megfelelnek a „koragyermekkori nevelés és gondozás” szakpolitikai területhez mint elsődleges vagy másodlagos szakpolitikai területhez rendelt intézkedéseknek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos legfrissebb információk és adatok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági jelentésben találhatók: További lépések, COM (2023) 545 final/2.

(65)

Ugyanott, az adatok az „Általános, szakképzés és felsőoktatás” szakpolitikai területhez mint elsődleges vagy másodlagos szakpolitikai területhez rendelt intézkedéseknek felelnek meg.

(66)

Ugyanott, az adatok a „Felnőttoktatás”, a „Zöld készségek és munkahelyek” és/vagy az „Emberi tőke a digitalizációban” szakpolitikai területhez mint elsődleges vagy másodlagos szakpolitikai területhez rendelt intézkedéseknek felelnek meg.

(67)

Ugyanott, az adatok az „Egészségügy” és/vagy a „Hosszú távú gondozás” szakpolitikai területhez mint elsődleges vagy másodlagos szakpolitikai területhez rendelt intézkedéseknek felelnek meg.

(68)

A 2023. október 5-én rendelkezésre álló adat szerint. Az adatok a „Szociális lakhatás és egyéb szociális infrastruktúra” szakpolitikai területhez mint elsődleges vagy másodlagos szakpolitikai területhez rendelt intézkedéseknek felelnek meg.

(69)

Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap Plusz, Kohéziós Alap és Igazságos Átmenet Alap.

(70)

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai népesség- és lakásstatisztikákról, a 862/2007/EK rendelet módosításáról, valamint a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2023) 31 final.

(71)

A közös rendelkezésekről szóló rendelettel foglalkozó szakértői csoport, lásd: C(2021) 7888 final.