52023BP1830

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52023BP1830 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52023BP1830

Az Európai Parlament (EU) 2023/1830 állásfoglalása (2023. május 10.) az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék

HL L 242., 2023.9.29, p. 111–122 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/res/2023/1830/oj

HTML

PDF

Official Journal

2023.9.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 242/111

AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2023/1830 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2023. május 10.)

az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—	tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék,

—	tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—	tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0081/2023),

mivel az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) az Unió külső ellenőre, amelynek feladata, hogy független, szakszerű és hatásos ellenőrzési munkája révén értékelje az uniós tevékenységek gazdaságosságát, eredményességét, hatékonyságát, jogszerűségét és szabályszerűségét az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a pénzgazdálkodás javítása érdekében, és ezáltal erősítse a polgárok bizalmát, valamint hatékony választ adjon az Unió előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokra;

mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. és 319. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, az 1987-es pénzügyi év lezárása óta a Számvevőszék bevételi és kiadási elszámolásait minden évben független külső ellenőr ellenőrzi, és az 1992-es pénzügyi évről szóló jelentés óta a külső ellenőr jelentéseit közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

mivel az irányítás elszámoltathatósága a költségvetési hatóságokkal szemben a Számvevőszék főtitkárának éves tevékenységi jelentésén keresztül történik, amelynek célja a költségvetési rendelet 74. cikkének (9) bekezdésével összhangban, hogy tájékoztatást nyújtson a források kezeléséről, beleértve a rendszereket, valamint a Számvevőszék belső ellenőrzési rendszereinek hatékonyságáról és eredményességéről;

mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén;

E.	mivel a Számvevőszék átlátható és független működésével hozzájárul a demokratikus felügyelethez, a nyilvános vitához és az Unió megbízható pénzgazdálkodásának eredményességéhez;

mivel a Számvevőszék azon az állásponton van, hogy az uniós kormányzás, annak elszámoltathatósága és az átláthatósága, valamint az uniós politikák végrehajtására vonatkozó információk és adatok minőségének és megbízhatóságának értékelése érdekében a legjobb megoldás az lenne, ha a Számvevőszék megbízást kapna a Szerződések által vagy azok alapján létrehozott valamennyi uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség, valamint az Unió működése szempontjából kulcsfontosságú valamennyi kormányközi struktúra ellenőrzésére; mivel a Számvevőszék ezért üdvözölne minden olyan kezdeményezést, amely a Számvevőszéket szélesebb körű megbízatással ruházná fel;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetében tartozik, amely 2021-ben összesen 10,7 milliárd EUR-t tett ki (ami az uniós költségvetési kiadások 5,9 %-ának felel meg); megjegyzi, hogy a Számvevőszék költségvetése a teljes uniós igazgatási kiadások mintegy 1,5 %-át teszi ki, ami a teljes uniós kiadásoknak kevesebb mint 0,1 %-a;

megjegyzi, hogy a Számvevőszék megemlíti, hogy a hosszú évek során végzett munka azt mutatja, hogy a többéves pénzügyi keret 7. fejezete összességében alacsony kockázatú kiadásokra vonatkozik;

tudomással bír arról, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját független külső könyvvizsgáló ellenőrzi annak érdekében, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre, mint az általa ellenőrzött szervekre; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a külső ellenőr a számvevőszéki ellenőrzés alapján nem jelzett különösebb problémát;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2021. évi végleges költségvetése 153 721 727 EUR volt, amely a 2020. évi 152 237 000 EUR-hoz képest enyhe, 0,97 %-os növekedést jelent, elsősorban a bérek kiigazítása miatt;

megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtási aránya magas, 96,65 %-os szintet ért el, szemben a 2020. évi 95,70 %-kal, és hogy a kifizetések az összes kötelezettségvállalás 94,45 %-át tették ki, szemben a 2020. évi 94,12 %-kal; hangsúlyozza, hogy az átlagos kifizetési idő 2021-ben 10,7 nap volt, az elektronikus számlák aránya pedig 19 % volt, szemben a 2020. évi 11 %-kal;

megjegyzi, hogy a 2021-re átvitt előirányzatok 8 242 668 EUR-t tettek ki, ami az összes kötelezettségvállalás 5,55 %-ának felel meg, szemben a 2020. évi, 5,88 %-ot kitevő 8 565 175 EUR-val; megállapítja, hogy a 2020-ról 2021-re automatikusan átvitt előirányzatok felhasználási aránya 91,70 %-os szintet ért el 2021-ben, szemben a 2020. évi 92,24 %-kal;

megjegyzi, hogy 2021-ben a Covid19 világjárvány hatással volt a Számvevőszék tevékenységére, így egyes tételek esetében csökkent az előirányzatok felhasználása, míg más tételek esetében az egészségügyi válság miatt további kiadásokra volt szükség; megállapítja, hogy ennek megfelelően 2021 során a Számvevőszék 30 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre, összesen 4 397 588 EUR értékben, azzal a céllal, hogy a pénzeszközöket a konkrét szükségletek finanszírozására csoportosítsa át;

megállapítja, hogy a többletkiadások 2021-ben (a 2020-as összegekhez viszonyítva) a helyiségek felszereléséhez (+ 294,55 %), a biztonsághoz (+ 167,55 %), az informatikához (+ 12,34 %), valamint a műszaki berendezésekhez és felszereléshez (+ 31,85 %) kapcsolódtak, míg a megtakarítások a kiküldetések (-48,83 %), a kiadványok (-41,29 %), a közös tolmács- és konferenciaszolgálat (-61,54 %) és a jogi szolgálat (-75 %) kiadásainak csökkenésében jelentkeztek; hangsúlyozza, hogy 2021-ben a kiküldetési előirányzatok a végleges előirányzatokhoz képest 25,03 %-os felhasználási arányt jelentettek, szemben a 2020-as 23,94 %-kal, mivel a Covid19 világjárvány megakadályozta az ellenőrök utazását; emlékezteti a Számvevőszéket arra, hogy tegyen meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy a kiküldetési előirányzatokat szigorúan a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elve alapján használják fel.

Belső irányítás, teljesítmény és belső kontroll

emlékeztet a Számvevőszék 2021–2025-ös stratégiájára és kiemeli, hogy a Számvevőszék fokozottabban törekedett a modern technológia és az új ellenőrzési technikák lehető legjobb kihasználására annak érdekében, hogy több és jobb információt szolgáltasson az elszámoltathatósági folyamat számára; üdvözli, hogy az utazási korlátozások és a helyszíni ellenőrzéseket erősen befolyásoló közegészségügyi intézkedések ellenére a Számvevőszék képes volt elvégezni a helyszíni ellenőrzési munkát, és hogy a távellenőrzés fokozott alkalmazása lehetővé tette az érdekelt felekkel való érdemi interakciót, valamint az eredmények időben történő közlését; rámutat, hogy a Parlamentnek – a legmagasabb szintű átláthatósági és elszámoltathatósági normáknak való megfelelés biztosításához – érdekében áll, hogy hatékonyan és időben nyomon kövesse a Számvevőszék 2021–2025 közötti stratégiája végrehajtását, egyúttal pedig eredményesen ellássa uniós közpénzellenőrzési feladatait; úgy véli, hogy e nyomon követéshez a stratégiában említett cselekvési tervek kidolgozásakor teljesítménymutatókat kell kialakítani, valamint mérföldköveket és mérhető eredményeket kell meghatározni, továbbá a stratégia végrehajtása terén elért előrehaladásról szóló rendszeresen – többek között félidős értékelések és szakértői értékelések formájában – be kell számolni;

10.

megállapítja, hogy 2021-ben összesen 1 156 helyszíni ellenőrzési munkanapot tartottak, míg 2020-ban 1 817 munkanapot, 2019-ben pedig 6 109 munkanapot; megjegyzi, hogy a főbb eredmények volumene az előző évekhez képest változatlan maradt, illetve néhány esetben javult, mivel a Számvevőszék 2021-ben – a 2020. évi 189 ajánlással szemben – 256 ajánlást adott ki, 2020-hoz hasonlóan 7 éves jelentést nyújtott be, továbbá 27 különjelentést nyújtott be, szemben a 2020. évi 26 jelentéssel, míg a vélemények száma a 2020-as 11-ről 2021-ben 2-re, a felülvizsgálatoké pedig a 2020. évi 6-ról 2021-ben 5-re csökkent;

11.

üdvözli a belső mérlegelési folyamat elindítását, amelynek célja azon fejlesztések azonosítása volt, amelyek a különjelentések előkészítésére és megfogalmazására vonatkozó, legfeljebb 13 hónapos célkitűzés elérését szolgálják, mint például az ellenőrzési kör jobb meghatározása vagy csökkentése, az ellenőrzési előrehaladás nyomon követésének felgyorsítása, a belső felülvizsgálati eljárások időtartamának a minőségi szint sérelme nélküli csökkentése, valamint az értesítési és terjesztési időszakok lehetőség szerinti lerövidítése vagy eltörlése;

12.

megjegyzi, hogy 2021 júliusában a Számvevőszék elfogadta a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési tervét azzal a céllal, hogy az ellenőrzés során, a fokozott adatfelhasználásra összpontosítva, jobban kihasználja a technológiát és az adatokat, és az erre az időszakra vonatkozó célkitűzéseket határozzon meg a technológia felhasználásával kapcsolatban a Számvevőszék ellenőrzési célkitűzéseinek támogatására; üdvözli a szakértőkből, adatkutatókból és informatikai ellenőrökből álló „DATA csoport” (data and technology for audit – adatok és technológia az ellenőrzésben) létrehozását, amelynek célja az ellenőrzési csoportok támogatása, és amely a Számvevőszék ellenőrzési munkájának digitalizációjáért felelős; támogatja a Számvevőszék által a fejlett adatelemzést szolgáló informatikai kapacitása fejlesztése érdekében tett jelentős erőfeszítéseket;

13.

nagyra értékeli a Számvevőszék azon megközelítését, hogy stratégiáját a tendenciák elemzésére, a kockázatok értékelésére, valamint az intézményi érdekeltek és az ellenőrzöttek prioritásaira alapozza; úgy véli, hogy a Számvevőszék és a Parlament közötti párbeszédet, amely az érdeklődésre számot tartó témák és prioritások meghatározására irányul, észszerűsíteni és koordinálni kell, hogy az elfogadott főbb témák összhangban és megfelelően lefedettek legyenek, ugyanakkor ne legyenek párhuzamosságok és átfedések; tudatában van annak, hogy a Számvevőszék teljesen önállóan állapítja meg munkaprogramját, bár a Parlamenttől a Bizottsági Elnökök Értekezletén keresztül kapott hozzájárulást felhasználja; úgy véli, hogy a Számvevőszék munkaprogramját úgy kell megtervezni, hogy az hatékonyabb elemzést nyújtson, különösen néhány meghatározott prioritás tekintetében, hogy a jövőben nagyobb rugalmasságot biztosítson a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre (RRF) nehezedő jelentős munkaterheléssel kapcsolatosan; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék erőforrásait nem a különjelentések számának növelésére kellene felhasználni, hanem inkább a jelenlegi európai helyzethez és kihívásokhoz kapcsolódó olyan különjelentések elkészítésére kellene összpontosítani, mint például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a NextGenerationEU (NGEU), a Covid19-világjárvány elleni küzdelem és a vámigazgatás;

14.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék igényfelmérést végzett, és kérte. hogy 2023-ban növekedjen az ellenőrzési álláshelyek száma, miközben betölti a 2022-es létszámtervben kapott – az NGEU-hoz kapcsolódó – további 20 álláshelyet; elismeri, hogy az NGEU további munkaterheléssel járna a Számvevőszékre nézve, és hogy a Számvevőszék kifejezte azon szándékát, hogy különösen az RRF-re összpontosítson; mélységesen sajnálja, hogy a Tanács által az RRF keretében előirányzott költségvetési ellenőrzési rendelkezések nem biztosítanak elegendő ellenőrzési előjogot a Számvevőszék számára a tagállamok kiadásai tekintetében;

15.

úgy véli, hogy a Számvevőszéknek hatékonyabb elemzést kell nyújtania a többi uniós intézményről, mivel azok a mentesítési eljárás lényeges részét képezik; úgy véli, hogy az „Európai közigazgatás” fejezet ellenőrzése – bár az alacsony kockázatú kiadásnak minősül, és eddig nem eredményezett a lényegességi küszöböt meghaladó hibát – a jelenleginél relevánsabb információkkal szolgálna a mentesítésért felelős hatóság számára, ha más megközelítéssel végeznék el, ami nem feltétlenül jelentené azt, hogy minden évben minden egyes intézmény esetében külön értékelést kell végezni;

16.

elismeri, hogy a következő többéves pénzügyi kerethez, az RRF-hez és az NGEU-hoz kapcsolódó változások az uniós költségvetés finanszírozását és felhasználását érintik, beleértve a saját források új formáit is, és számos szakpolitikai terület esetében érdemi elmozdulást jelentenek a megfelelésen alapuló támogathatósági szabályoktól a teljesítményalapú szempontok felé; megérti, hogy a Számvevőszék folyamatosan fejleszti ellenőrzési megközelítését és módszertanát, hogy a jelenlegi változó környezetben is erős biztosítékokat nyújtson;

17.

arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy fokozottabban járuljon hozzá az uniós költségvetést érintő csalás elleni küzdelemhez, nemcsak azáltal, hogy azonosítja és jelenti azokat a hiányosságokat, amelyek a csalásokkal szemben sebezhetővé teszik az uniós finanszírozású programokat, hanem azáltal is, hogy figyelembe veszi az Unió csalás elleni struktúrájába tartozó szereplők között jelenleg is zajló vitát, és fokozza az ellenőrzési munkát a csalás felderítéséért felelős szervekkel együttműködve, miközben rendszeresen értékeli az ilyen szervek tevékenységét, és elemzés céljából visszajelzést nyújt a mentesítésért felelős hatóságnak;

18.

üdvözli a Számvevőszék stratégiáját, mely szerint a költséghatékonyságot célzó ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek hozzájárulnak a bürokráciamentesítéshez; rámutat, hogy ezt a célt különösen a Számvevőszék azon ajánlásai szolgálják, amelyek az eljárások hatékonyságának növelésére, a legjobb gyakorlatok alkalmazására, a koordináció javítására, a szabványos folyamatok kialakítására, a túlszabályozás megelőzésére, valamint az egyszerűsítésre és a digitalizálásra vonatkoznak;

19.

kiemeli, hogy a Számvevőszék 2021-ben a kockázatértékelések jobb összehangolása érdekében az uniós szintű elemzési és koordinációs kapacitás fejlesztését ajánlotta, valamint javaslatot tett uniós szintű, a tagállamok által felhasználandó kockázati adatbázisok kialakítására és fenntartására; kiemeli, hogy a Számvevőszék fontosnak tartja az uniós szintű adatelemzés elvégzésére és az uniós szempontból releváns kockázatok azonosítását szolgáló, hatékony adatbányászati képességek kialakítása érdekében tett erőfeszítések számvevőszéki jóváhagyását; üdvözli, hogy a Számvevőszék támogatást nyújt a tagállamoknak a közigazgatás hatékonyságának és eredményességének fokozásához azáltal, hogy azonosítja a szabályozási és adminisztratív akadályokat, valamint javítja az Unió és a tagállamok közötti információcsere keretrendszerét; felhívja a Számvevőszéket, hogy határozza meg azokat a követelményeket, amelyek a közkiadások tagállamok általi felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges adatok egyszerű és interoperábilis gyűjtéséhez, feldolgozásához és tárolásához szükségesek;

20.

felhívja a Számvevőszéket, hogy továbbra is vizsgálja a zöld címkézésnek az RRF keretében történő alkalmazását, és értékelje az RRF-et abból a szempontból, hogy mennyire igazodik az európai zöld megállapodás éghajlat-politikai célkitűzéseihez és hogyan járul hozzá azokhoz, és megjegyzi, hogy ezek az erőfeszítések a közelmúltban a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről és az uniós taxonómia alkalmazásáról szóló különjelentések és vélemények benyújtását is magukban foglalták; felhívja a Számvevőszéket, hogy hozzon létre különleges feladatokat annak értékelésére, hogy az RRF-hez tartozó digitalizációs célkitűzések mennyiben járulnak hozzá az Unió digitális stratégiájához és a digitális átalakuláshoz, és milyen hatást gyakorolnak azokra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság csak 2023. február 21-én határozta meg a kifizetések alapjául szolgáló egy vagy több mérföldkő nem kielégítő teljesítésének pénzügyi hatását számszerűsítő egyértelmű módszertant;

Emberi erőforrások, egyenlőség és a személyzet jólléte

21.

megjegyzi, hogy 2021 végén a Számvevőszék (az előző évekhez hasonlóan) 853 állandó és ideiglenes álláshellyel rendelkezett, amelyekből 527 az ellenőrzési kamarákhoz tartozott, beleértve a tagok irodáihoz tartozó 104 álláshelyet, valamint hogy 92 szerződéses alkalmazottat és 25 kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztatott, szemben a 2020. évi 83, illetve 15 álláshellyel;

22.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék létszáma teljes munkaidős egyenértékben számolva 2021-ben 955 volt, és ebből 749 fő (ami 79 %-nak felel meg) ellenőrzési feladatokat látott el;

23.

megjegyzi, hogy 2021-ben jelentős intézkedéseket hoztak az NGEU ellenőrzéséhez szükséges erőforrások biztosítása érdekében, és ennek keretében 2021 szeptemberében a részvételi szándék kifejezésére való belső felhívást, 2021 októberében pedig kirendelt nemzeti szakértők számára kiírt felhívást tettek közzé, és véglegesítették a tartaléklistát, amelyről további 20 ideiglenes álláshelyet töltenek be, és a 20 további ideiglenes álláshely tényleges felvételére irányuló folyamat várhatóan 2023 első negyedévében zárul le teljesen;

24.

megállapítja, hogy 2021. december 31-én a Számvevőszéknél az álláshelyek betöltöttségi aránya 97,3 % volt (a Számvevőszék 853 állandó és ideiglenes álláshelyéből 23 volt betöltetlen és nyitott), szemben a 2020. év végi 97,2 %-kal; nagyra értékeli a folyamatos törekvést az intenzív munkaerő-felvételre,amelyek 2021-ben 80 új alkalmazott felvételét eredményezték, akik között 16 tisztviselő, 21 ideiglenes alkalmazott, 30 szerződéses alkalmazott és 13 kirendelt nemzeti szakértő volt;

25.

megjegyzi, hogy a személyzet körében jól megvalósul a nemek közötti egyensúly: a nők aránya a tisztviselők és az ideiglenes alkalmazottak között 50,76 %, illetve 60,82 %, és közel hasonló az arány a szerződéses alkalmazottak (47,83 % nő) és a kirendelt nemzeti szakértők (48 % nő) esetében is; nagyra értékeli, hogy a vezetői pozíciókat tekintve kedvező a nemek megoszlása, mivel a 28 kabinetvezetői állásból 13-at, a 10 igazgatói állásból pedig 4-et nők töltenek be, azonban megjegyzi, hogy a legfelső vezetői pozíciók tekintetében még mindig nem sikerült elérni az egyensúlyt: az 50 állásból 18-at töltenek be nők;

26.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék tagjainak testületében nincsen egyensúly a nemek között; emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőséget az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke az Unió egyik alapvető értékeként rögzíti; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőségnek nemcsak az Unió valamennyi politikájában, hanem intézményeinek belső szervezésében is szerepet kell kapnia; elfogadhatatlannak tartja, hogy a Számvevőszék történetében a 116 tagból mindössze 16 volt nő; elismeri azonban, hogy a jelenlegi testület közelebb áll a nemek közötti egyensúly eléréséhez, mivel a 27 tagból 10 nő;

27.

megérti, hogy a nemek közötti egyensúly elérése kihívást jelent, mivel a jelölés kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, és sajnálattal állapítja meg, hogy 13 tagállam még soha nem nevezett ki női tagot a Számvevőszékbe; felhívja ugyanakkor a Számvevőszéket, hogy elemezze személyi állománya általános összetételét annak érdekében, hogy tájékoztassa a Tanácsot és az érintett tagállamokat különösen a nemek egyensúlyának a jelölési határozatokban való figyelembevétele érdekében; megismétli a nemek közötti egyensúly elérésére irányuló felhívását, és arra ösztönzi a nemzeti hatóságokat, hogy állítsanak különböző nemű jelölteket annak érdekében, hogy a Számvevőszék tagjai körében a nemek közötti egyensúlyhoz közeli arányt érjenek el;

28.

sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács újra meg újra olyan tagokat jelöl a Számvevőszékbe, akiknek a jelölését a Parlament elutasította; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék jelöltjeinek alkalmasságára vonatkozó parlamenti értékelést kötelező erejűnek kell tekinteni;

29.

üdvözli, hogy 2021-ben a sokszínűséget és a befogadást célzó új stratégiát és a sokszínűséget és befogadást célzó cselekvési tervet fogadtak el – mindkettőt a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan –, és megjegyzi, hogy az új politika tartalmaz egy teljesítményértékelési kritériumot a vezetők számára, amely a befogadó irányításra, a sokszínűség és befogadás előmozdítására, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésére való képességükre vonatkozik; méltatja, hogy a Számvevőszék egyik tagját 2021-ben első alkalommal nevezték ki fogyatékosságügyi nagykövetté, és hogy az ő szponzorálásával szervezték meg a fogyatékosságügyi tudatossági hetet a befogadó kultúra előmozdítása érdekében;

30.

üdvözli a Számvevőszék sokszínűségi és befogadási kezdeményezéseinek nyomon követésére elfogadott átfogó teljesítménymutatókat és célokat, valamint az esélyegyenlőségről és a személyzet elkötelezettségéről szóló felméréseket; megjegyzi, hogy ez utóbbi a személyzet többsége részéről pozitív percepciót mutat a felelősségvállalás elősegítése, a támogatás és a bizalom tekintetében;

31.

üdvözli, hogy a Számvevőszék 2021. október 14-én aláírta a Lëtzebuerg sokszínűségi chartát, amely nemzeti kötelezettségvállalási szöveget minden olyan luxemburgi szervezetnek bemutatnak, amely konkrét intézkedésekkel kíván elköteleződni a sokszínűség előmozdítása és kezelése mellett;

32.

megállapítja, hogy a Számvevőszék személyzetén belül a földrajzi egyensúly még mindig nem optimális, ami azt tükrözi, hogy a Számvevőszék – többek között a magas megélhetési költségek miatt – nehezen vonzza az embereket Luxemburgba dolgozni (és ott élni); nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék megkezdte a részvételi szándék kifejezésére való felhívások népszerűsítését azon tagállamok digitális újságjaiban és álláshirdetési oldalain, amelyek alulreprezentáltak a Számvevőszéken belül, valamint a Számvevőszéknek a célzott tagállamok tekintetében illetékes kabinetjeivel való kapcsolatfelvétel útján; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék proaktív módon vetette fel a nem versenyképes bérek kérdését, és igyekezett megoldásokat találni; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a tagállamok állandó uniós képviseletein keresztül lépjen kapcsolatba a nemzeti hatóságokkal, intenzívebben használja a közösségi médiát felvételi eljárásainak közzétételére, és vegyen részt állásbörzéken és hasonló rendezvényeken az alulreprezentált tagállamokban, hogy a Számvevőszéket mint munkáltatót népszerűsítse; támogatja az Európai Akadémia hálózati kezdeményezést, amely az egyetemeket célzó közös projektek révén a luxembourgi székhelyű uniós intézményekhez vonzza a tehetségeket;

33.

megjegyzi, hogy 2021-ben hét kiégési esetet jelentettek a Számvevőszék orvosának, amit a Számvevőszék nagyon magas számnak tart, és úgy véli, hogy ez a Covid19-világjárvány idején kialakult rendkívüli munka- és életkörülmények következménye; megjegyzi, hogy a Számvevőszék felmérést végzett annak megértése érdekében, hogy a Covid19-világjárvány okozta válság hogyan hatott a személyzetre, és kommunikációs kampányt indított a munka és a magánélet egészséges egyensúlyának előmozdítása érdekében; nagyra értékeli – a számos kezdeményezés között – a személyzet tagjainak nyújtott kiterjedt pszichológiai támogatást;

34.

üdvözli a „Vissza az irodába” elnevezésű számvevőszéki jólléti programot, amely a munka és a magánélet sajátosságaihoz igazodva mentális, fizikai és szociális támogatást foglal magában, azzal a céllal, hogy megelőzze a kiégést és növelje az ellenálló képességet; nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék támogatja a kikapcsolódáshoz való jogot, és ezért bevezetett egy bizonyos „kapcsolattartási sávot", amelyen kívül a személyzetnek nem kell dolgoznia vagy elérhetőnek lennie, kivéve vészhelyzet esetén, vagy ha a kapcsolatfelvételről előzetesen megállapodtak;

35.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék személyzeti politikája tartalmaz egy zaklatás elleni mechanizmust, amely egy olyan támogató hálózatból áll, amely koordinálja a bizalmas tanácsadókat, az orvosszakértőt, a közvetlen feletteseket, a közvetítői szolgálatot és a humánerőforrás-osztályt; megismétli a Számvevőszékhez intézett felhívását, hogy folytassa a zaklatással kapcsolatos panaszok bejelentésére szolgáló eszköz és a belső etikai keretrendszer javítására irányuló munkát; tudatában van annak, hogy a Számvevőszék 2017-ben fogadta el legújabb, zaklatás elleni politikáját; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy aktualizálja e politikáját, amelynek felülvizsgálatát 2021-ben indította el azzal a céllal, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a megelőzésre, a tudatosság növelésére és a támogatás nyújtásában részt vevő különböző szereplők koordinálására, valamint hogy világosabb jelentéstételi eljárást és kommunikációs megközelítést alakítson ki;

36.

tudomásul veszi a 2021 novemberében elfogadott, a hibrid munkavégzésről szóló határozatot, és azt, hogy a munkafeltételek a munkaközi szünetekre és a rugalmas munkaidőre is kiterjednek; megjegyzi, hogy távmunkát havonta 10 munkanapon lehet végezni;

37.

emlékeztet a Karel Pinxten által a Számvevőszék tagjaként elkövetett szabálytalanságokból levont tapasztalatokra, amelyek szerint nem volt mód a Számvevőszéknek és az Unió egészének okozott pénzügyi és hírnévbeli kár általános orvoslására, mivel nincs jogalap arra, hogy visszafizettessék Karel Pinxten illetményének azon részét, amelyet a feladatai ellátásától eltérő kiküldetések során eltöltött napok után és egyéb igazolatlan távollétek idején vett fel; hangsúlyozza, hogy – amint azt a Bíróság 2021. szeptember 30-i ítéletében (1) jelezte – Pinxten úr helytelen magatartásának kedvezett a belső szabályzat homályossága, és azt a bevezetett ellenőrzések hiányosságai is lehetővé tették; elismeri a Számvevőszék által az ügyben tett intézkedéseket, azaz az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködést, a mentelmi jog felfüggesztését és végül az EUMSZ 286. cikkének (6) bekezdése szerinti eljárás sikeres lezárását; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszéknek minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő, ezért elkötelezetten támogatja a Számvevőszéket és együttműködik vele belső szabályainak szükséges kiigazításában; megjegyzi, hogy a Számvevőszéknek az Unió pénzügyeinek őrzőjeként kell eljárnia, és a legmagasabb etikai normákat kell alkalmaznia, különösen az uniós intézményekben magas tisztséget betöltő személyek tekintetében;

38.

megjegyzi, hogy 2020-ig jelenléti ívet a Parlament által kifejezett követelmények ellenére csak a Számvevőszék tagjaiból álló kollégium néhány fizikai ülésén állítottak ki; megjegyzi, hogy a 21-2021. sz. számvevőszéki határozat értelmében a többi ülésen is rögzíteni kell a jelenléti íven a tagok részvételét, és megismétli a 2017. évi mentesítés óta minden évben benyújtott azon kérését, hogy a jelenléti ívet terjesszék ki a munkanapokra, a kiküldetésekre, a szabadságokra és az indokolt távollétekre is annak érdekében, hogy a tagok által végzett munka pontos feltérképezésének, valamint a lehetséges hiányzások megelőzésének eszköze legyen; rámutat, hogy a Számvevőszék tagjai kötelesek teljes mértékben megbízatásuk teljesítésének szentelni magukat; tudomásul veszi, hogy a tagok részvételét igazoló 2021. évi jelenléti ívet 2022 januárjában a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága tagjainak rendelkezésére bocsátották; ismételten kéri, hogy a jelenléti ívet évente frissítve kapja meg, hogy azt a mentesítési eljárás során figyelembe lehessen venni;

39.

megjegyzi, hogy a Parlament ajánlását követően a Számvevőszék jelenlegi és volt tagjaira érvényes, 2022. május 2-án közzétett módosított magatartási kódex tartalmaz egy új bekezdést (10. cikk (1) bekezdés), amely kimondja, hogy „A számvevőszéki tagok teljes mértékben elkötelezik magukat megbízatásuk teljesítése mellett. A Számvevőszék székhelye közelében laknak”; úgy véli, hogy ez a felülvizsgált rendelkezés összhangban van a Parlament által kifejtett értelmezéssel, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és a Számvevőszéktől elvárt etikai normákkal; megjegyzi, hogy jelenleg a Számvevőszék valamennyi tagjának elsődleges lakóhelye Luxemburgban van;

40.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék tagjai számára azzal a feltétellel nyújtanak beilleszkedési támogatást, hogy a Számvevőszék tagja igazolja, hogy a lakóhely megváltoztatására a feladatai megkezdéséhez volt szükség, a személyzeti szabályzat 20. cikkében foglalt elv betartása érdekében; tudomásul veszi, hogy a személyzet és a Számvevőszék tagjai valamennyi pénzügyi jogának kezelését, beleértve a beilleszkedési támogatást is, a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalára (PMO) ruházták, amely bekéri a szükséges igazoló dokumentumokat, és ellenőrzi azok érvényességét; megállapítja, hogy a Számvevőszék kérésére a PMO 2021-ben utólagos ellenőrzést végzett a beilleszkedési támogatással kapcsolatban, és az eredményekről jelentést tett a Számvevőszéknek, amely szerint 2021-ben nem történt szabálytalanság;

41.

tudomásul veszi a Számvevőszék által a közelmúltban elfogadott, a gépjárműpark magáncélú használatára vonatkozó szabályrendszert és használati feltételeket; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék tagjai mostantól kötelesek fedezni a kiküldetéshez nem kapcsolódó gépkocsihasználat, valamint a feladatellátással kapcsolatos egyéb utazások tényleges költségeit, amennyiben azokat nem fedezi az ilyen jellegű használatra meghatározott kilométer-mennyiség; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az említett határozat által bevezetett új rendszer zavaros, és nem bizonyítja az állítólagos adminisztratív hatékonyságot; megismétli a korábbi mentesítési állásfoglalásokban kifejtett véleményét, miszerint a gépjárműflotta használatát a képviselők feladatainak ellátására kell korlátozni; megjegyzi, hogy az uniós intézményekben a szolgálati gépkocsik használatára vonatkozóan – nyilvánvaló indok nélkül – eltérő szabályok vannak érvényben; felkéri a Bizottságot, hogy javasoljon közös szabályokat a szolgálati gépkocsik használatára vonatkozóan valamennyi uniós intézmény számára;

42.

fenntartja, hogy a kiküldetések elengedhetetlenek a Számvevőszék szerepének betöltéséhez, és ahhoz, hogy tagjai a Számvevőszék nagyköveteiként járhassanak el saját országukban; üdvözli, hogy a Számvevőszék a honlapján közzéteszi a tagjai által végzett kiküldetésekkel kapcsolatos információkat, de hangsúlyozza, hogy a Számvevőszéktől elvárt átláthatósági és elszámoltathatósági normákkal ellentétes, ha csak nagyon korlátozott ideig tartja honlapján az előző évek kiküldetéseit; hasonlóképpen megismétli a Számvevőszék kiküldetéseinek céljaival és költségeivel kapcsolatos átláthatóságra vonatkozó felhívását, és kéri a Számvevőszéket, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak azokról az esetekről, amelyekben az előzetes és utólagos ellenőrzések szabálytalanságokat tártak fel; elutasítja a Számvevőszék értékelését és arra vonatkozó döntését, hogy nem csatlakozik az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg újra az ügyet, ismételten határozottan felszólítva a Számvevőszéket, hogy csatlakozzon az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz, ami nem akadályozza a Számvevőszék teljes függetlenségét;

43.

üdvözli azt a döntést, hogy a számvevőszéki tagok megbízatásait a folyó év után is közzéteszik, de emlékeztet annak fontosságára, hogy a tagok napirendjét is teljes terjedelmében közzétegyék, beleértve a nyilvános és szakmai kötelezettségvállalásokat is;

44.

felhívja a Számvevőszéket, hogy gondoskodjon arról, hogy a jelenlegi szabályok képesek legyenek megakadályozni a kiküldetési megbízásokkal való esetleges visszaéléseket, amelyek megkérdőjelezhetik tagjainak feddhetetlenségét, függetlenségét és objektivitását; különösen kéri, hogy a kiküldetés során a tagok feladatait és felelősségét egyértelműen határozzák meg a lehetséges visszaélések minden formájának elkerülése érdekében;

45.

felhívja a Számvevőszék figyelmét a Számvevőszék Belső Ellenőrzési Szolgálatának (IAS) 2021. évi ajánlására, amelynek célja annak biztosítása, hogy a PMO eredményesen ellenőrizze a kiküldetési kiadásokat, nevezetesen a Számvevőszék kiküldetési útmutatójának helyes alkalmazásával, valamint hogy megkönnyítse a gépjárműpark kezeléséről és használatáról, a reprezentációs költségekre és a szakmai képzésre vonatkozó szabályokról és a Számvevőszék jelenlegi és volt tagjaira érvényes magatartási kódexről szóló új határozatok végrehajtását, nevezetesen azáltal, hogy további iránymutatást nyújt valamennyi érintett szereplőnek;

46.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Számvevőszék 55 gyakornokot vett fel, és hogy mindannyian havi juttatást kaptak, egy gyakornokot kivéve, aki erre nem volt jogosult, mivel egy egyetemi program keretében működött közre; felhívja az Számvevőszéket, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy valamennyi gyakornoka tisztességes díjazásban részesüljön;

Etikai keret és átláthatóság

47.

üdvözli a folyamatban lévő reformfolyamatot, amelynek révén a Számvevőszék követi a korábbi mentesítési állásfoglalásokban foglalt ajánlásokat, amelyek középpontjában a pénzgazdálkodás, az átláthatóság és az etikus magatartás egyes aspektusai állnak;

48.

úgy véli, hogy az a szerep és jelentőség, amelyet a Számvevőszék az Unió független külső ellenőreként és pénzügyeinek őrzőjeként hordoz, a mentesítésért felelős hatóságot nagyon szigorú értékelési kritériumok érvényesítésére, a Számvevőszéket pedig a lehető legmagasabb szintű normák betartására kötelezi; e tekintetben hangsúlyozza, ahogyan azt a korábbi mentesítési állásfoglalásokban is tette, hogy a Számvevőszékhez hasonló legfőbb ellenőrzési intézményekkel szemben magas követelményeket támasztanak, ezért az ilyen intézményeknek mintaszervezetként kell működniük, bizalmat és hitelességet kell sugározniuk, és hogy a vezetésnek az e célok elérése érdekében tett intézkedéseivel kell megadnia az alaphangot; e tekintetben üdvözli, hogy a Számvevőszék tagjai megválasztották a jelenlegi elnököt, aki további garanciát nyújt az uniós intézményekben és az uniós pénzügyi források kezelésének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben szerzett jelentős tapasztalatokra;

49.

a Számvevőszék etikai bizottsága és a kijelölésére vonatkozó eljárás tekintetében megjegyzi, hogy a Számvevőszék belső eljárásai feljogosítják az elnököt, hogy jelölteket javasoljon a Számvevőszék tagjainak testületébe; megjegyzi, hogy a testület többségi szavazással dönt az etikai bizottság tagjainak kinevezéséről; kiemeli továbbá, hogy az EUMSZ 285. cikke szerint a Számvevőszék tagjai teljes mértékben függetlenek, és ezért az etikai bizottságnak is teljes mértékben függetlennek kell lennie; ismételten felhívja a Számvevőszéket, hogy vizsgálja felül az etikai bizottság kinevezésére és összetételére vonatkozó szabályokat; ismételten kéri a Számvevőszék etikai bizottságát, hogy számoljon be az etikai belső ellenőrzési jelentés főbb megállapításairól, amelyet már a 2020. és 2019. évi mentesítés kapcsán is kértek;

50.

megismétli, hogy bár a Számvevőszék jelenlegi és volt tagjaira érvényes módosított magatartási kódex kifejezetten tartalmazza az éves érdekeltségi nyilatkozat benyújtásának kötelezettségét, a Számvevőszéknek meg kell erősítenie a jelenlegi rendszert annak biztosítása érdekében, hogy tagjai betartsák az etikus magatartás legmagasabb szintű normáit, valamint teljesítsék az olyan szükséges etikai értékeket és elveket, mint például a feddhetetlenség, függetlenség, objektivitás, szakmai magatartás, méltóság, elkötelezettség és lojalitás;

51.

megállapítja, hogy az etikai tanácsadást támogató struktúra etikai bizottságból, etikai tanácsadókból, átláthatósági portálból és egy képzési csoportból áll, amelynek feladata egy etikai tanfolyamból, konferenciákból és műhelyfoglalkozásokból álló képzési program kidolgozása, és amelynek célja a tudatosság növelése és speciális képzés biztosítása a bizalmas tanácsadók számára a zaklatással kapcsolatos témákkal kapcsolatosan; megjegyzi, hogy 131 résztvevő vett részt az etikai témájú képzéseken, amelyek az újonnan belépők számára kötelezőek, valamint az esélyegyenlőséggel és a zaklatás elleni küzdelemmel kapcsolatos képzéseken, amelyeket a vezetők, az etikai tanácsadók és a bizalmas tanácsadók számára szervezett külön foglalkozások egészítenek ki;

52.

tudatában van annak, hogy a Számvevőszék 2021-ben megkezdte a személyzetre vonatkozó etikai keretének aktualizálását; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék etikai keretrendszerének értékelését egy külső tanácsadó végezte, akinek 2022-ben kiadott ajánlásai a személyzet körében végzett felmérésen, a személyzettel tartott munkaértekezleteken, a vezetőkkel folytatott interjúkon és a dokumentumok áttekintésén alapultak; tudomásul veszi, hogy az elemzést követően az első intézkedés a Számvevőszék etikai iránymutatásainak frissítése, amelyet a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályok frissítése követ;

53.

üdvözli a Számvevőszék jelenlegi és volt tagjaira érvényes magatartási kódex aktualizálását, amely a Parlament előző mentesítés során tett észrevételeit követi; hangsúlyozza, hogy a Parlament ajánlásaira építve a magatartási kódex bevezeti a tagok azon kötelezettségét, hogy a Számvevőszék székhelyének közelében kell lakniuk, szabályozza a számvevőségi tagok és a személyzet közötti szerződéses kapcsolatokat, és korlátozza a tagok lehetőségeit a politikai szerepvállalásra; különösen üdvözli, hogy az új 12. cikk (2) bekezdése kifejezetten megtiltja a képviselőknek, hogy tiszteletbeli, díjazás nélküli tisztséget töltsenek be politikai szervezetekben, ezáltal garantálva a képviselők teljes függetlenségét;

54.

megjegyzi, hogy a csalás elleni politikát illetően az IAS 2021-ben arra a következtetésre jutott, hogy nincs a Számvevőszék csalás elleni politikáját egységes szerkezetbe foglaló dokumentum, és nincs a Számvevőszék egészére kiterjedő csalás elleni stratégia;

55.

rámutat, hogy a belső csalások megelőzésére és felderítésére alkalmazott belső ellenőrzésekkel kapcsolatban az IAS úgy ítélte meg, hogy strukturáltabb megközelítésre van szükség e belső ellenőrzések dokumentálása, a kockázatértékelésekkel való kapcsolata tekintetében, valamint a csaláskockázat-kezelésre és annak hatékonyságára szánt erőforrásokat illetően; felhívja a Számvevőszéket, hogy tegyen eleget az IAS ajánlásának, és közvetítsen világosabb üzenetet a Számvevőszék csalás elleni küzdelemben betöltött szerepéről;

56.

felszólít arra, hogy vessenek véget azon külső vállalatok alkalmazásának, amelyek a Yale Egyetem rangsora (2) szerint továbbra is működnek Oroszországban;

Digitalizáció, kiberbiztonság és adatvédelem

57.

megállapítja, hogy a 2021. évi informatikai költségvetés teljes összege az átcsoportosításokkal együtt 9 141 000 EUR volt, szemben a 2020. évi 10 093 000 EUR-s és a 2019. évi 8 085 000 EUR-s informatikai költségvetéssel; rámutat arra, hogy mind 2020-ban, mind 2021-ben indokolt volt a költségvetés növelése, egyrészt a Számvevőszék informatikai tárhelyének ötéves cseréje, másrészt a Számvevőszék hibrid munkához való alkalmazkodása érdekében végrehajtott beruházások miatt;

58.

egyetért azzal, hogy a digitális átalakulás az egész szervezetet átfogó folyamat, amely 2021-ben több kezdeményezésben is testet öltött, ideértve a hibrid felhasználói élményt biztosító technológiák fejlesztését, a Számvevőszék adattároló rendszerének korszerűsítését, a katasztrófa-helyreállítási központ migrációját és az informatikai rendszerek biztonságának megerősítését;

59.

elismeri a Számvevőszéknek a változó munkakörülményekhez való alkalmazkodás érdekében tett erőfeszítéseit, beleértve a 2021-ben tett lépéseket, amelyek az ellenőrzés digitalizációjának előmozdítását, valamint a technológia és a gyakorlatok korszerűsítését szolgálják a szervezet egészén belül, hogy az továbbra is eredményes ellenőrzési közszolgáltatást nyújtson az Unióban; tudatában van annak, hogy az ebbe az irányba történő további előrelépéshez hozzáférhető adatokra van szükség, amelyek a szükséges formátumban a Bizottság vagy a tagállamok rendelkezésére állnak; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat a nagyobb interoperabilitás elérésére;

60.

megérti, hogy a Covid19 világjárvány miatti korlátozásokra tekintettel 2021-ben is nagyrészt digitálisan hajtották végre a teljes ellenőrzési ciklust, amely magában foglalta az ellenőrzés előkészítését, a bizonyítékok összegyűjtését és az egyeztető eljárásokat, és hogy a tagállamokba tett látogatásokat videohívásokkal váltották fel, amelyeket szükség esetén távtolmácsolással bonyolítottak le;

61.

nagyra értékeli a Számvevőszék 2021. évi digitális szcénáját meghatározó fontos mérföldköveket – amilyen például a robotizált folyamatautomatizálási szolgáltatások bevezetése –, amelyeket az ellenőrzési csoportokra háruló ismétlődő, alacsony értéktartalmú munkafolyamatok csökkentése érdekében vezettek be, vagy például a végrehajtó ügynökségek ellenőrzésének automatizálása a rendszeres ellenőrzési folyamat részeként, valamint egy vadonatúj felhőalapú fordításkezelő rendszer bevezetése;

62.

üdvözli a 2018–2021 közötti időszakra vonatkozó kiberbiztonsági terv végrehajtásának befejezését és a következő három évre (2022–2024) vonatkozó új kiberbiztonsági terv elfogadását, amely az Unió intézményeiben, szerveiben, hivatalaiban és ügynökségeiben közös, magas szintű kiberbiztonságát szolgáló intézkedések megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatban foglalt rendelkezésekkel összhangban a zéró bizalmi architektúrára való fokozatos áttérést irányoz elő; megállapítja, hogy 2021-ben nem észleltek a Számvevőszék ellen sikeresen végrehajtott jelentős kibertámadást, és nagyra értékeli és fontosnak tartja a Számvevőszék és az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) közötti együttműködést; felkéri a Számvevőszéket, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítson a kiberfenyegetésekre és az információbiztonságra, különösen azért, mert az utóbbi években jelentősen megnőtt a súlyos kibertámadások száma, ami az összes uniós intézményt vonzó célponttá teszi a potenciális támadók számára; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy rendszeresen végezze el informatikai infrastruktúrájának kockázatértékelését;

63.

megjegyzi, hogy 2021-ben a Számvevőszék társszervezője volt az európai kiberbiztonsági hónap nyitórendezvényének, és hogy a Számvevőszék sokszínűségért és befogadásért felelős tisztviselője koordinálta a nyitórendezvény egyik fő eseményét, amely a nők kiberbiztonságban játszott szerepéről szólt, és amelyen különböző hátterű nők sokszínű csoportja cserélt véleményt arról, hogy mi motiválja a nőket a kiberbiztonság és a kibertechnológia területére való belépésre;

64.

megjegyzi, hogy 2021-ben döntés született a főként a hibrid munkavégzéshez és a digitalizációhoz kapcsolódó berendezésekbe és szolgáltatásokba történő beruházásokat szolgáló költségvetési tételek megerősítéséről, valamint hogy kiegészítő előirányzatok felhasználására került sor a Számvevőszék kibervédelmi képességeinek megerősítése, egy új fordításkezelő rendszerbe és az érdekelt feleket kezelő új rendszerbe történő beruházás, valamint az uniós elektronikus aláírási megoldás bevezetése céljából;

65.

üdvözli, hogy döntés született arról, hogy a Számvevőszék alapvető elemekként ingyenes, nyílt forráskódú szoftvereket alkalmaz, így például a Linuxot mint az informatikai infrastruktúra számos szerverének operációs rendszerét, a Belenios nyílt forráskódú szoftvert a titkos szavazási rendszerhez és a Nagios nyílt forráskódú szoftvert a Számvevőszék informatikai üzemeltetési csoportjai számára; megjegyzi, hogy a Számvevőszék az „ECAFiles” rendszer – a legmagasabb biztonsági és személyes adatvédelmi szabványok szerint működő rendszer – keretében történő, az ellenőrzöttekkel való dokumentációcserére a NextCloud nyílt forráskódú szoftvert használja;

66.

üdvözli az adatkezelési megállapodások végrehajtását minden olyan esetben, amikor az adatokat harmadik felek dolgozzák fel, és a Számvevőszék mint adatkezelő biztosítja az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 29. cikkének való megfelelést és a feldolgozási műveletek feletti teljeskörű ellenőrzést; tudomásul veszi a Számvevőszék adatvédelmi tisztviselőjével folytatott rendszeres konzultációt, amely az adatfeldolgozással, valamint a technikai és szervezési intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekre irányul;

Épületek és biztonság

67.

nagyra értékeli a Számvevőszék azon megközelítését, hogy az épületfelújítások terén a kezdeményezésekről való döntés előtt konzultál a személyzettel és a képviselőkkel; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy az ilyen kezdeményezések során vegye figyelembe a fogyatékkal élők igényeit, valamint a fizikai és digitális hozzáférhetőséget;

68.

megállapítja, hogy a K2 épület felújítási munkálatai a tervezett ütemezésnek megfelelően haladnak, hogy a 4. és 5. emeletet 2021 december végén átadták és azok teljes mértékben működőképesek, hogy a 2. és 3. emeleten folyó munkálatok előrehaladott állapotban vannak, valamint hogy a fűtő-, légkondicionáló- és szellőztetőgépek cseréje is folyamatban van; megjegyzi, hogy 2019-ben történt incidenseket – egyes üvegelemeknek a K1 épület homlokzatáról történő leesését – és a megfelelő költségvetési átcsoportosítást követően a Számvevőszék igazgatási bizottsága úgy határozott, hogy szereljenek védőfóliát a rögzített üvegelemekre, mely munka 90 %-ban befejeződött;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

69.

üdvözli a Számvevőszék első, a Globális Jelentéstételi Kezdeményezés szabványainak megfelelően elkészített fenntarthatósági jelentésének 2021. évi közzétételét, amelyre azt követően került sor, hogy a fenntarthatóságot a Számvevőszék 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó stratégiájában horizontális kérdésként határozták meg;

70.

felkéri a Számvevőszéket, hogy fogadjon el egy strukturált mobilitási tervet, amely magában foglalja a telekocsi-használatot, kerékpárparkolók és elektromos akkumulátortöltők létesítését, és vizsgálja meg, hogy a kiküldetések költségeit hogyan lehet kiegészíteni a szén-dioxid-kibocsátáshoz kapcsolódó költséggel, hogy a közlekedési eszköz kiválasztásakor ne csak a költségek, hanem a környezeti hatás is szerepet játsszon; üdvözli, hogy a Számvevőszék töltőpontokat telepített az elektromos és hibrid autók számára;

71.

hangsúlyozza, hogy a teljes energiafogyasztás 2014 és 2021 között 24 %-kal csökkent, 2020 és 2021 között azonban 0,8 %-kal nőtt, ami annak a túlfogyasztásnak tudható be, amelyet a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos megelőző intézkedések idején a szellőztető rendszerek hosszan tartó használata idézett elő; felhívja a Számvevőszéket, hogy gondoskodjon napelemek felszereléséről az épületek tetejére;

72.

tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 2021. évi éves értékelése szerint – amely a szénlábnyom csökkentésére irányuló erőfeszítéseket kíséri figyelemmel – az összkibocsátás 7 578 tCO2eq volt, szemben a 2014. évi 10 699 tCO2eq-vel (az alapérték), és megjegyzi, hogy ez 3 121 tCO2eq kibocsátás-csökkenést jelent az említett időszakban;

73.

rámutat, hogy a hulladéktermelés 2019 és 2021 között 62 %-kal, 2020 és 2021 között pedig 18,7 %-kal csökkent, hogy 2021-ben az újrahasznosítási arány elérte az 59 %-ot, a szétválogatási arány pedig a 82 %-ot, és hogy az esővízgyűjtő rendszer, amelynek teljes tárolókapacitása 95 m3, és amelyet elsősorban a kertek öntözésére használnak, hozzájárult a teljes vízfogyasztás csökkentéséhez;

74.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék társvezetője a „Felkészülés a jövőbeli kockázatokra és a klímaválságra: eljött az ideje, hogy az ellenőrzést a hosszú távú szemlélet határozza meg?” elnevezésű projektcsoportnak, valamint tagja a luxemburgi vállalatokból és szervezetekből létrejött, Inspiring More Sustainability (IMS) Luxembourg elnevezésű hálózatnak, amely elkötelezett a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránt;

75.

nagyra értékeli a papírfogyasztás csökkentése terén elért eredményeket, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatokra építve tovább csökkentse a papírfogyasztást;

Intézményközi együttműködés

76.

úgy véli, hogy a Számvevőszék küldetése megköveteli a Parlamenttel és a Tanáccsal való koordináció fokozását, a fő ellenőri szerepből kifolyólag a Bizottsággal való konstruktív kapcsolatot, valamint a tagállamokkal való szorosabb eszmecserét, beleértve mind a kormányokat – különös tekintettel az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében betöltött alapvető szerepükre –, mind a nemzeti parlamenteket és a többi legfelső ellenőrzési intézményt;

77.

tudomásul veszi a Számvevőszék, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) közötti új háromoldalú megállapodás 2021. novemberi aláírását; üdvözli, hogy a megállapodás lehetővé teszi az ellenőrzött EBB-dokumentumokhoz való jobb hozzáférést és azok racionalizálását, de továbbra is sajnálja, hogy a megállapodás nem nyújtja azt az átfogó megoldást, amelyet a Parlament kért; tudatában van annak, hogy a Számvevőszéknek nincs megbízatása arra, hogy ellenőrizze a kizárólag az EBB saját forrásaiból finanszírozott műveleteket; megismétli, hogy a Számvevőszéknek teljeskörű hozzáféréssel kell rendelkeznie a kizárólag az uniós politikák végrehajtását célzó EBB-műveletekkel kapcsolatos valamennyi információhoz; egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy azon jövőbeli uniós jogi aktusoknak, amelyek az uniós politikák végrehajtása kapcsán az EBB-nek adott megbízatásokra vonatkoznak, célszerű a Számvevőszéknek adott olyan átfogó és egyértelmű megbízatást tartalmazniuk, amely a Szerződésekkel összhangban felhatalmazza a Számvevőszéket arra, hogy ellenőrizze az e jogi aktusok alapján végzett valamennyi tevékenység teljesítési szempontjait, és hogy teljeskörűen hozzáférjen minden olyan dokumentumhoz, amelyet e célból szükségesnek tart; felkéri a Bizottságot, hogy az ilyen jogi aktusokra irányuló javaslatok elkészítését megelőzően kérje ki a Számvevőszék véleményét;

78.

tudomásul veszi a Számvevőszék és az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) közötti egyetértési megállapodás aláírását, amelynek célja, hogy a Számvevőszék ellenőrei – a terület szakértőiként – rövid távú megbízások keretében támogassák az ESM könyvvizsgáló bizottságát;

79.

üdvözli az Európai Ügyészséggel (EPPO) kötött munkamegállapodás aláírását, amely strukturált keretet biztosít az együttműködéshez, és lehetővé teszi a Számvevőszék számára, hogy közvetlenül átadjon ügyeket az EPPO-nak; értékeli az OLAF-fal folytatott intenzív párbeszédet, amelynek eredményeként 2021-ben hat ügyben gyorsan megindult a vizsgálat, miután a Számvevőszék továbbította a vonatkozó információkat; hangsúlyozza a Számvevőszék, az EPPO, az OLAF és az európai ombudsman közötti szorosabb együttműködés fontosságát a vizsgálatok megkettőződésének elkerülése érdekében, és hangsúlyozza a közös érdekű területek megvitatásának szükségességét;

80.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék aktív tagja a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI), és egyike a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete (EUROSAI) – az INTOSAI európai regionális szervezete – 30 alapító tagjának; megjegyzi, hogy a Számvevőszék együttműködik más legfőbb ellenőrző intézményekkel és nemzetközi ellenőrzési szervezetekkel, egyrészt a 27 tagállam legfőbb ellenőrző intézményeivel kialakított kétoldalú kapcsolatok keretében, másrészt pedig többoldalú keretek között, az uniós legfőbb ellenőrző intézmények kapcsolattartó bizottságában, és hogy a Számvevőszék támogatja az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeit is; nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék egyike a világ legfőbb ellenőrző intézményeinek vezetőit tömörítő fórum (Global Audit Leadership Forum) 25 tagjának, amely fórum célja, hogy fokozza a legfőbb ellenőrző tagintézmények ellenőrzési tevékenységét, foglalkozzon a globális és stratégiai kérdésekkel, valamint hozzájáruljon az INTOSAI közösséghez;

81.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék támogatja az intézményközi együttműködést, és hogy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat alkalmaz az erőforrások felhasználásának optimalizálása és megtakarítások elérése érdekében, miközben kihasználja a partnerek speciális szakértelmét; megjegyzi, hogy a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások egyikét a Számvevőszék a Bizottság PMO-jával kötötte, mely megállapodás a nyugdíjak, kiküldetések, pénzügyi jogok és a bérelszámolás kezelésére vonatkozik, egy másik szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás emberierőforrás-szolgálatok nyújtásáról szól, míg más megállapodások tolmácsolással, fordítással és közzététellel kapcsolatosak; megjegyzi, hogy a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások hatálya módosításokkal kiterjeszthető, és hogy ez történt 2021-ben a emberi erőforrások biztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása esetében, miután a Számvevőszék elfogadta a minősített uniós információk (EUCI) védelmére vonatkozó biztonsági szabályokról szóló 41/2021. sz. határozatot (4);

82.

nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék tagja a Bridge Forum Dialogue nevű luxembourgi székhelyű fórumnak, amelynek célja, hogy ösztönözze a vitát az Európát érintő kérdésekről, és összehozza a nemzetek feletti intézményeket és ügynökségeket, a nemzeti intézményeket, a civil társadalmat és a tudományos világot;

Kommunikáció

83.

2021-ben a kommunikációs és promóciós tevékenységekre elkülönített költségvetés 205 000 EUR-t tett ki, míg a 275 000 EUR-s eredeti költségvetésből 70 000 EUR-t az év során átcsoportosítottak más költségvetési tételekbe; megjegyzi, hogy a felhasználási arány 73,9 % volt (151 562 EUR);

84.

üdvözli, hogy az Európai Unió Legfőbb Ellenőrző Intézményeinek Kapcsolattartó Bizottsága 2021 júliusában közzétette a Covid19-re való reagálásról szóló ellenőrzési kompendiumot, amely a világjárvány hatásairól és az arra adott nemzeti és nemzetek feletti szintű válaszlépésekről nyújt tájékoztatást, valamint hogy az uniós legfőbb ellenőrző intézmények kapcsolattartó bizottságának honlapján új Covid19 szekció indult az uniós legfőbb ellenőrző intézmények által végzett releváns ellenőrzési munkáról való időbeni és folyamatosabb tájékoztatás elősegítése érdekében;

85.

nagyra értékeli, hogy 2021-ben közzétették a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó kommunikációs tervet, amely tájékoztatást nyújt a Számvevőszék kommunikációs célkitűzéseiről, célközönségéről, érintettjeiről, üzeneteiről, csatornáiról és nyomon követéséről;

86.

arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a két nyílt forráskódú közösségi médiaplatform, az EU Voice és az EU Video kihasználása érdekében lépjen kapcsolatba az európai adatvédelmi biztossal, mely platformokat nyilvános kísérleti projektként indították azzal a céllal, hogy előmozdít az ingyenes és nyílt forráskódú közösségi hálózatok használatát; arra ösztönzi továbbá a Számvevőszéket, hogy a nagyon nagy online platformok helyett decentralizált közösségi hálózatokat, például a Mastodon platformot használja;

87.

ismételten felhívja a Számvevőszéket, hogy fokozza kommunikációs erőfeszítéseit a polgárokkal való kapcsolat erősítése érdekében, és ezért támogassa a Számvevőszék működésének nagyobb átláthatóságát, fokozza a digitális technológiák használatát, és folytasson olyan kommunikációs stratégiát, amely lehetővé teszi a Számvevőszék szerepének és annak helyes megítélését és megértését, hogy a Számvevőszék miként illeszkedik az Unió jövőképébe, valamint javítja a Számvevőszék láthatóságát a különböző tagállamokban.

(1) A Bíróság C-130/19. sz., Európai Számvevőszék kontra Karel Pinxten ügyben 2021. szeptember 30-án hozott ítélete (ECLI:EU:C:2021:782).

(2) https://som.yale.edu/story/2022/over-1000-companies-have-curtailed-operations-russia-some-remain

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(4) HL L 256., 2021.7.19., 106. o.

Top

Choose the experimental features you want to try