Előadó:

Katrīna ZARIŅA

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa: 2023.11.10.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. és 304. cikke
Illetékes szekció:	Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.12.18.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2024.1.17.
Plenáris ülésszak száma:	584.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	222/0/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) által alkalmazható, központ szerinti adórendszer létrehozására irányuló európai bizottsági javaslatot és az abban foglalt célkitűzéseket, mivel ezek összhangban vannak az mkkv-k megerősítésével, határokon átnyúló tevékenységeik egyszerűsítésével és az adminisztratív és pénzügyi akadályok csökkentésével, amelyek együttesen növelik az mkkv-k általános versenyképességét.

1.2

Az EGSZB megjegyzi, hogy a központ szerinti adórendszerre vonatkozó javaslat elfogadása magas hozzáadott értéket teremt a vállalkozások, a munkavállalók és a tagállamok számára. Jelenleg a kkv-k adják az EU-28 nem pénzügyi vállalkozási szektorában működő szinte valamennyi vállalkozást (99,8 %), az EU-28 teljes foglalkoztatásának kétharmadát (66,6 %), és a szektor által előállított hozzáadott érték valamivel kevesebb mint háromötödét (56,8 %) (1). Az mkkv-k adminisztratív terheinek csökkentése nagyobb versenyelőnyhöz juttatja őket mindennapi működésük során.

1.3

Az mkkv-k növekedésének fokozása és annak érdekében, hogy ösztönözzék az egyenlő versenyfeltételeket a határokon átnyúló tevékenységet folytató mkkv-k belső piaci részvételének tekintetében, az EGSZB szorgalmazza a központ szerinti adórendszerről szóló európai bizottsági javaslat mielőbbi elfogadását, ami hozzájárul a GDP és a foglalkoztatás hosszú távú növekedéséhez.

1.4

A javaslat célja, hogy csökkentse az állandó telephelyeken keresztül már most is határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytató mkkv-k társasági adóval kapcsolatos megfelelési költségeit. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a központ szerinti adórendszer bevezetése csökkenteni fogja a már nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok megfelelési költségeit, és ezáltal mérsékeli az akadályokat, továbbá megtakarítási lehetőségeket teremt az adómegfelelési költségek terén. A javaslat más mkkv-kat is ösztönözhet arra, hogy határokon átnyúló tevékenységet kezdjenek.

1.5

A javaslat célja továbbá, hogy csökkentse az mkkv-k adminisztratív és pénzügyi terheit a nemzeti szintű adószabályozások tekintetében. Ebben a tekintetben a szabályozásból eredő terhek csökkentése és a vállalkozások általános versenyképességének növelése érdekében az EGSZB kéri az adók számítására és megfizetésére vonatkozó nemzeti eljárások rendszeres értékelését.

1.6

Az EGSZB egyelőre egyetért az Európai Bizottság megközelítésével, amely a központ szerinti adórendszerre irányuló javaslat hatályát azokra az önálló kkv-kra korlátozza, amelyek kizárólag állandó telephelyeken keresztül folytatnak egy vagy több tagállamban határon átnyúló tevékenységet. Az EGSZB ugyanakkor megjegyzi, hogy az mkkv-kra vonatkozó, központ szerinti adórendszer hatékonyságának felmérésére tervezett utólagos értékelés során, amelyre a tervek szerint öt évvel az irányelv hatálybalépését követően kerül sor, az Európai Bizottságnak meg kellene fontolnia és értékelnie kellene, hogy ki lehetne-e terjeszteni a központ szerinti adórendszert azokra a kkv-kra is, amelyek leányvállalatokon keresztül folytatnak határokon átnyúló tevékenységet.

1.7

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság szerint a központ szerinti adórendszerre és a BEFIT-re (Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret) vonatkozó javaslatok kiegészítik egymást, mivel a BEFIT elsősorban az EU-ban kiterjedt tevékenységet folytató nagy vállalatcsoportokra irányul, míg a más tagállamokban leányvállalatokkal rendelkező, konszolidált beszámolót készítő kkv-csoportok számára választható lesz.

1.8

Az EGSZB ugyanakkor megjegyzi, hogy EU-szerte eltérő jogi kereteket hoz létre potenciálisan hasonló helyzetben lévő vállalatok számára az, hogy általánosságban a kkv-k számára választható lesz a központ szerinti adórendszer, a BEFIT-javaslatban foglaltak pedig választhatók lesznek a konszolidált éves beszámolóval rendelkező kkv-csoportok számára. Az EGSZB ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon a központ szerinti új adózási szabályok alakulását és azok idevonatkozó következményeit, mivel a hasonló szereplőkre alkalmazandó különböző jogi keretek párhuzamos létezése széttagoltsághoz és eltérésekhez vezethet, ami veszélyeztetheti a belső piac konszolidációját.

1.9

Az EGSZB úgy véli, hogy a központ szerinti adórendszer fokozni és javítani fogja a tagállami adóhatóságok közötti együttműködést. A köztük lévő együttműködés kulcsfontosságú a javasolt központ szerinti adórendszer sikeres és érdemi végrehajtásához, valamint a kitűzött célok eléréséhez.

1.10

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az irányelv átültetésére javasolt ütemterv elegendő a tagállami adóhatóságok informatikai rendszereinek módosításához, valamint a későbbi szakaszokban a tagállamok közötti zökkenőmentes adatcsere biztosításához, gyors cselekvésre bátorítva a tagállamokat ezen a téren.

1.11

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a javaslat elfogadását követően szorosan működjön együtt a tagállamokkal és az mkkv-kat képviselő szervezetekkel annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az mkkv-k rendelkezésére álló, központ szerinti adózási mechanizmusra, amely lehetővé teszi a szabályozási terhek csökkentését, a határokon átnyúló tevékenység fokozását és az egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázására irányuló célkitűzések jobb elérését. Az érintett feleknek forrásokat kell elkülöníteniük arra is, hogy képzést és módszertani támogatást biztosítsanak az mkkv-k számára a „központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallás” elkészítésének módjáról.

2.   Háttér-információk

2.1

2023 szeptemberében az Európai Bizottság közzétette a kkv-segélycsomagot, amely magában foglalta a késedelmes fizetésekről szóló rendeletre irányuló javaslatot, a kkv-k adózásának egyszerűsítéséről szóló irányelvre irányuló javaslatot – ez a központ szerinti adórendszer létrehozása mellett a kkv-k teljesítményének javítását célzó intézkedéseket tartalmaz –, hangsúlyt fektetve a minőségi jogalkotási program javítására, a finanszírozási eszközökhöz való jobb hozzáférésre, a munkaerő továbbképzésére és más támogató mechanizmusokra.

2.2

A mikro-, kis- és középvállalkozások által alkalmazható, központ szerinti adórendszer létrehozásáról szóló európai bizottsági javaslat az EU-ban határokon átnyúló tevékenységet folytató önálló kkv-knak azok más tagállamokban található állandó telephelyei tekintetében egyszerűsített szabályokkal kíván kedvezni (2).

2.3

Jelenleg a kkv-k adják az EU-28 nem pénzügyi vállalkozási szektorában működő szinte valamennyi vállalkozást (99,8 %), az EU-28 teljes foglalkoztatásának kétharmadát (66,6 %), és a szektor által előállított hozzáadott érték valamivel kevesebb mint háromötödét (56,8 %) (3).

2.4

Az európai bizottsági javaslat hatálya azokra az önálló kkv-kra (4) korlátozódik, amelyek az irányelvjavaslat 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint kizárólag az egy vagy több tagállamban működő állandó telephelyeken keresztül folytatnak határon átnyúló tevékenységet (5). A leányvállalatok ugyanakkor nem szerepelnek az Európai Bizottság javaslatában, és nem lesznek jogosultak a központ szerinti adórendszer előnyeinek igénybevételére.

2.5

A gyakorlatban a jogosult kkv-k számára lehetővé válik, hogy kizárólag a központ szerinti tagállam adózási szabályai alapján, de az egyes állandó telephelyek tényleges helye szerinti tagállamokban érvényes adókulcsok alkalmazásával számítsák ki az állandó telephelyek adóköteles eredményeit.

2.6

A központ szerinti adórendszerre irányuló javaslatban foglalt egyszerűsítési intézkedéseket és azok esetleges megújítását szigorúan korlátozzák az adózási szabályok kijátszásával kapcsolatos kockázat elkerülését célzó konkrét jogosultsági követelmények (6).

2.7

A választási lehetőség öt évre szól (7. cikk), kivéve, ha a központ időközben máshová helyezi át adóügyi illetőségét, vagy ha az állandó telephelyek együttes árbevétele eléri a központ árbevételének legalább háromszorosát (8. cikk). Ekkor a központ szerinti adózási szabályok alkalmazásának lehetősége megszűnik.

2.8

Az egyes ötéves időszakok végén a kkv-k jogosultak lesznek korlátozások nélkül további öt évre megújítani választásukat, amennyiben továbbra is megfelelnek az európai bizottsági javaslatban foglalt jogosultsági követelményeknek (9. cikk). Ha egy önálló kkv úgy dönt, hogy leányvállalatot hoz létre, vagy állandó telephelyeinek együttes árbevétele eléri a központ árbevételének legalább a kétszeresét, illetve ha már nem is minősül kkv-nak, az ötéves időszak lejártakor nem kaphatja meg újból a központ szerinti adózási szabályok alkalmazásának lehetőségét (10. cikk).

2.9

Szervezeti szempontból az egyablakos rendszer lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy csak a központjuk szerinti tagállam adóhatóságával kelljen kapcsolatba lépniük mind a részvételi eljárás, mind az adóbevallás benyújtására vonatkozó kötelezettség és az adófizetés tekintetében.

2.10

Az „adóbevallást benyújtó szervezet” valamennyi állandó telephely esetében a kkv központja lesz, a kkv-k így egyetlen adóbevallást nyújtanak be a központ szerinti adóhatósághoz (a továbbiakban: adóbevallást befogadó hatóság, 11. cikk). Az adóhatóság az azon tagállamokban alkalmazandó adómértékeket alkalmazza, ahol a kkv állandó telephelyeket tart fenn, majd az ebből származó adóbevételeket átutalja minden olyan tagállamnak, ahol a kkv állandó telephelyet tart fenn (12. cikk).

2.11

A javaslat rendelkezik az érintett adóhatóságok közötti időszerű és egyszerűsített információcseréről, ezen belül a közös ellenőrzésekről, különösen az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló irányelv által létrehozott meglévő keret felhasználásával (13. cikk).

3.   Általános megjegyzések

3.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát és annak célkitűzéseit, mivel ezek összhangban vannak az mkkv-k támogatásával, határokon átnyúló tevékenységeik egyszerűsítésével, illetve az adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentésével, ami pedig növeli az mkkv-k általános versenyképességét. Az EGSZB több korábbi véleményében kiemelte, hogy az mkkv-k megfelelési költségeit csökkenteni kell, ami a központ szerinti adórendszerre vonatkozó javaslatnak is célja.

3.2

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság becslései szerint a kkv-k árbevételük mintegy 2,5 %-át fordítják adókötelezettségeik teljesítésére, míg a nagyvállalatok 0,7 %-ot költenek erre, mivel a kkv-k számára arányosan nehezebb a tagállamonként eltérő adózási szabályok alkalmazása. Az EGSZB ezért sürgeti a központ szerinti adórendszerre vonatkozó javaslat mielőbbi jóváhagyását, és ezáltal az mkkv-k támogatását a megfelelési költségekből adódó terhek és az ezekkel összefüggő versenyhátrány csökkentésében, amellyel a kis- és különösen a mikrovállalkozások szembesülnek a nagyvállalatokkal szemben.

3.3

Az EGSZB ugyanakkor arra kívánja ösztönözni az egyes tagállamokat, hogy rendszeresen értékeljék az adók számítására és megfizetésére vonatkozó eljárásokat, és tegyék meg a szükséges javításokat a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése érdekében. Az EGSZB megjegyzi, hogy az adók számításának és megfizetésének időigénye tagállamonként eltérő. A központ szerinti adórendszerre vonatkozó javaslat pozitív hatással lehet az adózási eljárások harmonizálására és a digitalizációra.

3.4

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató mkkv-k adóztatásának egyszerűsítésére és ezzel összefüggésben a megfelelési költségek csökkentésére megfelelőbb egy uniós irányelv, mint a sokféle nemzeti jogalkotási kezdeményezés. Ezek a problémák valamennyi tagállamra jellemzőek, és nem kezelhetők hatékonyan több nemzeti intézkedéssel, ami széttagoltsághoz és eltérésekhez vezetne. E tekintetben az Európai Bizottság javaslata teljes mértékben összhangban van a szubszidiaritás elvével, és úgy tűnik, hogy képes egyszerűsíteni a szabályozási keretet az mkkv-k javára.

3.5

Az európai bizottsági javaslat emellett az arányosság elvének is megfelel, mivel nem lépi túl a kkv-k határokon átnyúló tevékenységeinek megkönnyítéséhez szükséges minimumot, és ezáltal hozzájárulnak az egységes piac megszilárdításához. Ennek kapcsán említést érdemel, hogy a javasolt intézkedések csak az állandó telephelyek adóköteles eredményének kiszámítását érintik, a tagállamok adózási szabályainak harmonizálása nélkül, amelyek így továbbra is a saját adóalapjukat és adókulcsaikat alkalmazzák.

4.   Részletes megjegyzések

4.1

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a jogosultságra és a rendszerből való kilépésre vonatkozóan a 4. és a 8. cikkben rögzített rendelkezéseket úgy alakították ki, hogy visszaszorítsák az olyan adótervezési gyakorlatok esetleges alkalmazását, amelyek szándékolt célja a központ alacsony(abb) adókulcsú tagállamba való áthelyezése.

4.2

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a központ szerinti adórendszerhez való első csatlakozásra, majd a részvétel esetleges megújítására vonatkozóan megállapított ötéves időszak észszerűnek tűnik az új szabályok stabilitásának és hatékonyságának biztosítása érdekében, ugyanakkor megakadályozza az adótervezést, és lehetővé teszi egy adott vállalkozás fejlődésének és növekedésének értékelését, amely alapján az mkkv-k megválaszthatják a számukra leginkább megfelelő adózási alternatívákat.

4.3

Az EGSZB úgy véli, hogy az adóhatóságok informatikai rendszereinek frissítésével járó kiigazítási költségek rövid távú növekedésével szemben a központ szerinti adórendszerre vonatkozó javaslat hosszú távon hozzáadott értéket nyújt a tagállamok számára. Széles körű használat mellett jelenleg is működnek az adóhatóságok közötti információcserére szolgáló rendszerek, például a DAC. Az EGSZB meggyőződése, hogy a javaslat végrehajtása csak az adóhatóságok közötti megfelelő együttműködéssel lehet sikeres.

4.4

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások által alkalmazható, központ szerinti adórendszer optimális formában történő bevezetését követően a tagállamokban az adóalap potenciális növekedése, a GDP-növekedés és a foglalkoztatás tekintetében pozitív hatással lehet számolni.

4.5

Az EGSZB azonban úgy véli, hogy ha az Európai Bizottság által végzett hatásvizsgálati elemzés keretében konkrétabb adatokat gyűjtöttek volna, az bizonyosan javította volna a javaslatot, hiszen jobban meghatározta volna a várt előnyök mennyiségi vonatkozásait.

4.6

Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy öt évvel az irányelv hatálybalépését követően gondosan értékelje annak alkalmazását, mérlegelve kiigazításának lehetőségét, amennyiben azt az irányelvjavaslat 19. cikke előirányozza. E tekintetben döntő fontosságú, hogy a tagállamok együttműködjenek a hasznos információk szolgáltatása érdekében.

4.7

A központ szerinti adórendszerre vonatkozó javaslat eredményességének és hatékonyságának az Európai Bizottság által meghatározott folyamatos nyomon követése minden bizonnyal hasznos lesz majd. Az Európai Bizottság által kidolgozott valamennyi figyelembe vett értékelési paraméter relevánsnak tűnik (7). Az EGSZB azt ajánlja, hogy fordítsanak különös figyelmet a központ szerinti adórendszerhez csatlakozó mkkv-k megfelelési költségeire i. az árbevételükhöz és ii. a javasolt egyszerűsítést nem alkalmazó, hasonló kkv-khoz viszonyítva. Ezek a szempontok kulcsfontosságúak lesznek annak megértéséhez, hogy az mkkv-k számára milyen tényleges előnyök származnak az egyszerűsítésből, valamint annak értékeléséhez, hogy a központ szerinti adórendszer új keretrendszere milyen mértékben hasznos a részvételre jogosult további vállalkozások számára.

4.8

Az EGSZB azt javasolja, hogy az mkkv-kra vonatkozó, központ szerinti adórendszer hatékonyságának felmérésére tervezett utólagos értékelés során, amelyre a tervek szerint öt évvel az irányelv hatálybalépését követően kerül sor, az Európai Bizottság fontolja meg és értékelje, hogy ki lehetne-e terjeszteni a központ szerinti adórendszert azokra a kkv-kra is, amelyek leányvállalatokon keresztül folytatnak határokon átnyúló tevékenységet.

4.9

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság szerint a központ szerinti adórendszerre és a BEFIT-re vonatkozó javaslatok kiegészítik egymást, mivel a BEFIT elsősorban az EU-ban kiterjedt tevékenységet folytató nagy vállalatcsoportokra irányul, míg a más tagállamokban leányvállalatokkal rendelkező, konszolidált beszámolót készítő kkv-csoportok számára választható lesz. Az Európai Bizottság szerint a központ szerinti adórendszerre irányuló javaslat egyszerűsíti a kkv-kra vonatkozó szabályokat a terjeszkedés korai szakaszában. A sikeresen terjeszkedő és növekedő kkv-k idővel meghaladhatják a központ szerinti adórendszer szabályait, azonban ekkor választhatják a BEFIT-et.

4.10

Az EGSZB megjegyzi, hogy a központ szerinti adórendszerre vonatkozó javaslat és a konszolidált éves beszámolót készítő kkv-csoportokra vonatkozó BEFIT-javaslat egyaránt opcionális jellegű, ami az egyébiránt hasonló helyzetű vállalkozások számára eltérő adószabályokat eredményez EU-szerte és a tagállamokon belül is; ezért arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon az alkalmazandó új szabályok alakulását és azok idevonatkozó következményeit. A hasonló szereplőkre alkalmazandó különböző jogi keretek párhuzamos létezése valóban széttagoltsághoz és eltérésekhez vezethet, ami veszélyeztetheti a belső piac konszolidációját.

4.11

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamokban a kkv-kat megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy a központ szerinti adórendszerre vonatkozó jogalkotási javaslat az egyszerűsítés és a megfelelési költségek csökkentése tekintetében milyen hozzáadott értéket képvisel a határokon átnyúló tevékenységet folytató mkkv-k számára, mivel a kezdeményezés tényleges előnyei nem feltétlenül egyértelműek, sőt azokról a vállalkozások akár nem is tudnak. A központ szerinti adórendszerbe való belépés így szélesebb körben válhatna hozzáférhetővé, ami csökkentené a verseny torzulásának kockázatát, és növelné az egységes piac további megszilárdításának esélyeit.

4.12

Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a javaslat elfogadását követően szorosan működjön együtt a tagállamokkal és az mkkv-kat képviselő szervezetekkel annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az mkkv-k rendelkezésére álló, központ szerinti adózási mechanizmusra, és ezáltal növelje annak igénybevételét, valamint fokozza az ebből eredő uniós szintű előnyöket. Az érintett feleknek forrásokat kell elkülöníteniük arra is, hogy képzést és módszertani támogatást biztosítsanak az mkkv-k számára a „központ szerinti adózásnak megfelelő adóbevallás” elkészítésének módjáról. Ez magában foglalja az mkkv-k digitális jártasságának növelésére irányuló támogatást is.

---

(1)  A kkv-k adómegfelelése. Tax compliance costs for SMEs [A kkv-k adójogszabályoknak való megfelelésének költségei] – Az Európai Unió Kiadóhivatala (europa.eu)

(2)  állandó telephely: a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményben, illetve ennek hiányában a nemzeti jogban meghatározott, másik tagállamban található állandó üzletviteli hely.

(3)  A kkv-k adómegfelelése. Tax compliance costs for SMEs [A kkv-k adójogszabályoknak való megfelelésének költségei] – Az Európai Unió Kiadóhivatala (europa.eu)

(4)  A kkv-k meghatározása tekintetében az irányelvjavaslat a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról szóló 2013/34/EU irányelvre hivatkozik. A kkv-knak az említett irányelvben szereplő fogalommeghatározásai szerint a társaság csak akkor tartozna az alkalmazási körbe, ha a mérlegfordulónapon a következő három kritérium közül legalább kettő esetében nem lépi túl a vonatkozó határértéket: 20 millió EUR mérlegfőösszeg; 40 millió EUR nettó árbevétel; és/vagy a pénzügyi év során átlagosan 250 fős alkalmazotti létszám.

(5)  A 2. cikk szerint az irányelv az alábbi kritériumoknak megfelelő kkv-kra vonatkozik:

a)	valamely tagállam joga szerint jöttek létre, és az I. és II. mellékletben felsorolt társasági formák valamelyikét öltik;

b)	valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkeznek az adott tagállam adójogszabályaival összhangban, beleértve a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményeket is;

c)	közvetlenül vagy tulajdonosaik szintjén a III. és IV. mellékletben felsorolt nyereségadó, vagy bármely más, hasonló jellemzőkkel rendelkező adó hatálya alá tartoznak;

d)	a 2013/34/EU irányelv 16 szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak számítanak (kkv-k);

e)	más tagállamokban kizárólag egy vagy több állandó telephelyen keresztül működnek;

f)

nem képezik a 2013/34/EU irányelv szerinti, pénzügyi beszámoló készítésekor összevont alapon kezelendő vállalatcsoport részét, és olyan önálló vállalkozást alkotnak, amely megfelel az alábbi feltételek valamelyikének: — nem a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 13. pontja értelmében vett társult vállalkozás, — nem a 2003/361/EK európai bizottsági ajánlás melléklete 3. cikkének 3. pontja értelmében vett kapcsolt vállalkozás.

(6)  A központ abban az esetben dönthet úgy, hogy a más tagállamban található állandó telephelye(i) tekintetében a központ szerinti adózási szabályokat alkalmazza, amennyiben megfelel az alábbi követelményeknek:

a)	az állandó telephelyei együttes árbevétele az elmúlt két pénzügyi évben nem haladta meg a központ által elért árbevétel kétszeresének megfelelő összeget;

b)	az elmúlt két pénzügyi évben a központ szerinti tagállamban rendelkezett adóügyi illetőséggel;

c)	az elmúlt két pénzügyi évben teljesítette a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételt.

(7)  19. cikk, (2) bekezdés: „A tagállamok a (3) bekezdéssel összhangban közlik a Bizottsággal az irányelv értékeléséhez szükséges releváns információkat, beleértve a jogosult kkv-knak a választási lehetőséggel élő kkv-khoz viszonyított számára, azok árbevételére és az árbevételhez viszonyított megfelelési költségekre vonatkozó adatokat; az állandó telephely létrehozásával határokon átnyúlóan terjeszkedő kkv-k számára és a leányvállalat létrehozása miatt kizárt kkv-k számára, illetve a választási lehetőséggel élő kkv-k megfelelési költségeire vonatkozó adatokat.”