52022XR4332

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52022XR4332 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52022XR4332

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – Az Európai Unió régióinak és városainak helyzete

COR 2022/04332

HL C 498., 2022.12.30, p. 1–5 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2022.12.30.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 498/1

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – Az Európai Unió régióinak és városainak helyzete

(2022/C 498/01)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

TEKINTETTEL:

—

a régiók és a városok helyzetéről szóló éves uniós jelentésről készült éves jelentésére, amely inkluzív, tényszerű és adatokon alapuló megközelítésen alapul, magában foglalja a helyi és regionális képviselők nézeteit tükröző regionális és helyi barométert, több partner és intézmény bevonásával (1) készült, és adatokkal és kulcsfontosságú ajánlásokkal szolgál az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű politikai döntéshozók számára az elkövetkező év legsürgetőbb kihívásaira vonatkozóan;

—	az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeire, valamint a polgárok aggályainak megoldásában kulcsszerepet játszó helyi és regionális önkormányzatokat közvetlenül érintő számos javaslatra;

—	az Európai Bizottság elnökének 2022. szeptember 14-i, az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédére, valamint az Európai Parlament és a Tanács elnökeinek címzett szándéknyilatkozatra;

MIVEL:

—

az Ukrajnával szemben indított illegális és indokolatlan orosz háború halált és pusztítást okozott és okoz, emberek millióit kényszerítve arra, hogy elhagyják otthonukat, és egy másik ukrajnai településre vagy az Európai Unióba – és különösen annak keleti tagállamaiba – meneküljenek úgy, hogy első körben a helyi és regionális önkormányzatok nyújtanak számukra támogatást;

—

az ukrajnai háború hatásai – az éghajlatváltozás hatásaival, a Covid19-világjárvány és a kereskedelmi zavarok következményeivel összeadódva – Unió-szerte számos háztartásra, kis- és középvállalkozásra, valamint helyi és regionális önkormányzatra is komoly terhet rónak az energia- és élelmiszerárak és a folyamatosan emelkedő infláció jelentette további jelentős nyomás miatt;

hangsúlyozza, hogy Az Európai Unió régióinak és városainak helyzete című RB-jelentés szerint aggodalomra ad okot, hogy a Covid19-világjárvány, az ukrajnai háború és a gyorsuló éghajlatváltozás következtében növekszik az Unió területi megosztottsága;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló beszédében nem ismerte el sem a helyi és regionális önkormányzatok aktív és központi szerepét e kihívások kezelésében, sem pedig azt, hogy többszintű kormányzásra van szükség az uniós politikai döntéshozatalban, vagy hogy a kohéziót az Unió általános célkitűzésévé kell tenni, ahogyan azt már a szubszidiaritás elvét bevezető és az RB-t létrehozó Maastrichti Szerződés is előirányozta;

figyelmeztet arra, hogy az infláció nem egyenlő mértékben érinti a különböző térségeket és tovább súlyosbíthatja a meglévő területi, társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket. A megnövekedett energia- és szállítási költségek súlyosabban érintik a polgárok kiszolgáltatott helyzetű csoportjait. Az alapvető javak és árucikkek árának emelkedése aránytalanul sújtja az alacsonyabb jövedelmű régiókban élőket, kitéve őket a szegénység kockázatának;

hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló együttműködés fontos szerepet tölt be az Európai Unió társadalmi, gazdasági és adminisztratív szempontból történő megerősítése szempontjából. Az EU lakosságának egyharmada olyan határ menti régiókban él, ahol gyakran a határ másik oldalán találhatók a nagyobb városok vagy gazdasági központok. Ezeket a kiaknázatlan lehetőségeket az egészségügy, a válságkezelés, az energiaellátás, a mobilitás, az oktatás és a munkaerő területén jobban ki kell használni és külön támogatni kell;

kéri az Európai Uniót, hogy támogassa az Unió és Ukrajna városait és régióit a háború okozta kihívások kezelésében. Ukrajna újjáépítése elengedhetetlen, erkölcsi kötelesség és befektetés az Európai Unió számára. A folyamatnak követnie kell az OECD „építsük újra, de jobban” elvét, és biztosítania kell az integrált területfejlesztés fenntartható, zöld és digitális megközelítéseit. Mind Ukrajna újjáépítéséhez, mind a háború és az EU-ban zajló világjárvány következményeinek kezeléséhez a jelenlegi többéves pénzügyi keret prioritásainak egyértelmű megváltoztatására lesz szükség. A települések, régiók és tagállamok pénzügyi helyzete már most is feszült. Ukrajna újjáépítésének emellett együtt kell járnia a helyi demokrácia előmozdításával is, ami az Európai Unió helyi és regionális önkormányzataival való szoros partnerségeken alapul. Egy decentralizált újjáépítési folyamat is megnyitná az ukrán polgárok előtt a hazájukban maradás perspektíváját, és ezzel mérsékelné a további migrációs áramlásokat. Az RB ugyanakkor elutasítja az ukrán állampolgárok bevándorlásának akadályozását, és kéri, hogy mielőbb vizsgálják felül az átmeneti védelemről szóló 2001/55/EK tanácsi irányelvet (2) annak érdekében, hogy a menekültek számára több mint három évre szóló tartózkodási garanciát lehessen biztosítani;

úgy véli, hogy az ukrán menekültek számára nyújtott támogatásnak ösztönöznie kell az uniós migrációs és menekültügyi rendszer reformját, amelynek a szolidaritáson, a méltányos tehermegosztáson és az alapvető jogok tiszteletben tartásán, valamint a külső határok védelmén kell alapulnia. Ez annál is inkább sürgető, mivel a világszerte emelkedő élelmiszerárak a migránsoknak uniós városokba és régiókba irányuló beáramlását idézhetik elő;

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat is sújtja a közszolgáltatások energiaszámláinak ugrásszerű növekedése, valamint az infláció közbeszerzésekre és fizetésekre gyakorolt hatása. A helyi és regionális önkormányzatokat aktív partnereknek kell tekinteni az energiatakarékossági kampányokban, az új megújulóenergia-termelési projektekben, valamint az energiaellátási zavarokra vonatkozó vészhelyzeti tervekben, hogy azok figyelembe vegyék a helyi körülményeket és a határokon átnyúló megoldásokat. Rámutat továbbá arra, hogy komoly lehetőségek rejlenek a helyi megújulóenergia-termelésben abból a szempontból, hogy diverzifikálni lehessen az Unió energiamixét, illetve hogy csökkenteni tudjuk a harmadik országoktól való függőségünket. Határozottan kéri, hogy igazítsák ki az uniós finanszírozási rendszereket, a közbeszerzést és az állami támogatási szabályokat annak érdekében, hogy a helyi beruházási tervek magas infláció mellett is működőképesek maradjanak;

arra kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy vezessenek be rendkívüli intézkedéseket annak érdekében, hogy támogassák a helyi és regionális önkormányzatokat az arra irányuló erőfeszítéseikben, hogy enyhítsék az energiahiány háztartásokra, kiszolgáltatott közösségekre és helyi kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását, valamint hogy fenntartsák a közszolgáltatások működőképességét. Ezt egyebek mellett úgy lehetne megvalósítani, hogy az önkormányzatok számára különítik el az energiavállalatok rendkívüli bevételéből származó adóbevételek egy részét;

kéri az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot egy olyan árplafonra, amely az Európai Unióba irányuló összes gázimportra alkalmazandó lenne EU-szerte, és támogassa a földgáz- és az energiaárak függetlenítését, ami segítene enyhíteni az inflációs nyomást;

10.

olyan uniós egészségügyi politika kidolgozására kéri az Európai Uniót, amely – a szubszidiaritás elvének figyelembevétele mellett – megerősíti a válsághelyzetekre való felkészültségét és az egészségügyi veszélyek kezelésére való képességét, valamint támogatja a településeket és a régiókat a közegészségügy javítására, a betegségek megelőzésére és az egészségügyi veszélyek elhárítására irányuló erőfeszítéseikben;

11.

tisztában van azzal, hogy a városoknak és a régióknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy minél jobban kiaknázzák a Next Generation EU-t, és a hosszú távú beruházásokra összpontosítsanak. Ennek érdekében újra kell értékelni a gazdasági kormányzás szabályait, és a helyreállítási intézkedések időkeretét mindaddig meg kell hosszabbítani, amíg az uniós régiókban helyre nem áll a Covid19-járvány előtti makrogazdasági helyzet;

12.

ennek kapcsán, mivel a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz invázió akadályozza régióink és városaink biztos helyreállítását, sürgetjük az Európai Bizottságot, a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy módosítsák a pénzügyi szabályokat, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ütemezésével összhangban meghosszabbítva a REACT-EU-projektek tanúsítási határidejét, hogy az uniós finanszírozás optimalizálásával biztosítani lehessen az európai területek mindenre kiterjedő helyreállítását;

13.

ennek fényében üdvözli az Európai Bizottság elnökének azt a bejelentését, hogy sor kerül a többéves pénzügyi keret hatékony félidős felülvizsgálatára. E félidős felülvizsgálatnak meg kell szilárdítania a kohéziós politikát, a jelenlegi végrehajtási arányának és alacsony pénzügyi végrehajtási arányának ellenére, ami főként a Covid19-világjárvánnyal, továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel való versengéssel függ össze. Ennek a félidős felülvizsgálatnak emellett alkalmat kell adnia egy új európai alap létrehozására is, amely a megosztott irányítás módszertanát követve a váratlan válságok kezelésére szolgálna, az ukrajnai háborúval kezdve. A kohéziós politikából a szükséghelyzeti reagálásba történő folyamatos pénzügyi átcsoportosítások kétségkívül megakadályozzák, hogy a kohéziós politika betöltse az európai Szerződésekben rögzített szerepét;

14.

kéri, hogy haladéktalanul kezdjék meg a kohéziós politika jövőjéről való gondolkodást, olyan inkluzív megközelítést alkalmazva, amely valamennyi érdekelt felet és polgárt bevonja. A kohéziós szövetség a városokkal és régiókkal folytatott konstruktív párbeszéd keretében az uniós intézmények részvételével zajló vita és eszmecsere közös platformjaként fog működni. Az RB kéri, hogy valamennyi releváns uniós szakpolitikában alkalmazzák a „ne árts a kohéziónak” elvet, többek között azzal, hogy szisztematikus területi hatásvizsgálatokat hajtanak végre és kezelik a sajátos demográfiai és földrajzi kihívásokkal küzdő területek fejlettségbeli különbségeit. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az RB-vel ennek az elvnek a meghatározásában;

15.

egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy a városi paktum és a jövőbeli vidéki paktum mintájára, a főbb érdekelt felek, nevezetesen a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a gazdasági és társadalmi szereplők, a civil társadalom, a tudományos élet és a nem kormányzati szervezetek részvételével mozdítsák elő egy szigetekről szóló paktum és egy szigetekre vonatkozó európai menetrend kidolgozását. Emlékezteti továbbá az Európai Bizottságot, hogy tanulmányt kell készíteni az Európai Unió szigeti területeinek sokrétű helyzetéről;

16.

hangsúlyozza, hogy az európai polgárok 43 %-a szerint a helyi és regionális önkormányzatok állnak az éghajlat-politikai fellépés középpontjában (ez 10 %-os növekedés 2019 és 2021 között, a Covid19-járvány miatti lezárások és helyreállítás során), valamint hogy a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége keretében 21 tagállam 160 városa nyújtott be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos cselekvési tervet. Az RB arra kéri a többi települést és régiót, hogy kövessék a bevált gyakorlatok e példáit;

17.

úgy véli, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlati válságra adott válasz, valamint a környezet megőrzése és helyreállítása kulcsfontosságú elemeket jelentenek a reziliensebb és fenntarthatóbb társadalmak és gazdaságok kiépítése során, a válaszintézkedéseket pedig helyi szinten, az egyes térségek sajátos igényeinek és jellemzőinek megfelelően kell kialakítani. Az RB ezért ismételten kéri, hogy biztosítsanak könnyebb hozzáférést az uniós forrásokhoz a zöld megállapodással kapcsolatos szakpolitikákat végrehajtó helyi és regionális önkormányzatoknak;

18.

kéri, hogy uniós és nemzeti szinten egyaránt fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló közös erőfeszítéseket, mivel a természeti katasztrófák közel 50 millió embert érintenek az Unióban, az elmúlt negyven évben pedig évente átlagosan 12 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak. Ugyanakkor egyre fontosabbá válik az éghajlat-, a környezetvédelmi és a szociálpolitikák összekapcsolása annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges zöld átállás felgyorsítása ellenére senkit, illetve egy térséget se hagyjanak magára. Ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy meg kell védeni, felül kell vizsgálni és adaptálni kell a regionális és helyi infrastruktúrákat, hogy jobban ellen tudjanak állni az intenzívebbé vált éghajlati jelenségeknek, melyek hatásai egyaránt érintik a polgárokat, a regionális gazdaságokat, a kulcsfontosságú infrastruktúrákat és az ellátási láncokat;

19.

üdvözli, hogy az Unió helyzetéről szóló beszédében az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy megduplázzák az uniós tűzoltási kapacitást;

20.

megjegyzi, hogy a városoknak határozott érdeke fűződik ahhoz, hogy részt vegyenek az Unió klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetésében, és inkluzívabb megközelítést szorgalmaz a digitális és mobilitási átállás tekintetében, többek között olyan intézkedések fokozása révén, amelyek előmozdítják a városi területeken a dekarbonizációt és a modális váltást, valamint a város és a vidék közötti összeköttetést, elkerülendő a meglévő regionális egyenlőtlenségek további súlyosbodását;

21.

kéri, hogy az RB tagságán keresztül teljes mértékben képviseltessék a szubnacionális hatóságokat az UNFCCC COP27 és az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye részes feleinek 15. konferenciáján részt vevő uniós küldöttségben. Az RB hangsúlyozza, hogy a COP27 lehetőséget kínál majd arra, hogy hivatalosan elismerjék a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az éghajlatváltozás mérséklésével, az ahhoz való alkalmazkodással és a klímafinanszírozással kapcsolatos ambíciók fokozása és intézkedések felgyorsítása terén, és ismételten kéri, hogy a helyi és regionális hozzájárulásokat a nemzetileg meghatározott hozzájárulások kiegészítéseként vegyék figyelembe;

22.

kéri az energiaunió irányításáról szóló rendelet alapos felülvizsgálatát, hogy az megalapozza a városok és régiók szisztematikus bevonását a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek elkészítésébe és végrehajtásába. E felülvizsgálatnak emellett lehetőséget kell biztosítania egy, az energiaszegénység és a mobilitási szegénység elleni küzdelmet célzó, átfogó uniós keret létrehozására is;

23.

hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek fontos szerepet töltenek be a zöld és digitális átállás támogatásában, valamint a fenntartható fejlődési célok elérésében. Mivel a városok felelősek a globális energiafogyasztás közel 75 %-áért, a globális szén-dioxid-kibocsátások 70 %-áért, az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések 70 %-áért és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések 90 %-áért, és mivel gyorsan nő a cselekvés mellett elkötelezett helyi és regionális önkormányzatok száma, a városoknak és a helyi és regionális önkormányzatoknak teljes jogú partnerekké kell válniuk a zöld megállapodással kapcsolatos kezdeményezések kidolgozása és végrehajtása terén. Különösen igaz ez az olyan szakpolitikai területekre, mint a lakhatás, az épületek felújítása, a megújuló energia, a fenntartható mobilitás vagy a városok környezetbarátabbá tétele, valamint az olyan kezdeményezésekre, mint az új európai Bauhaus;

24.

ennek kapcsán ismét szorgalmazza a megfizethető, fenntartható, szociális és szükséghelyzeti lakások szélesebb körű rendelkezésre állását célzó európai lakhatási stratégiát, melynek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét. A stratégiának konkrétan elő kell irányoznia, hogy az európai szemeszterbe és a nemzeti reformprogramokba beépítsenek egy mennyiségi célt a minden tagállamban biztosítandó megfizethető, fenntartható, szociális és szükséghelyzeti lakásokba való nemzeti közberuházásokra vonatkozóan. Emellett meg kell könnyítenie a magánberuházásokhoz való hozzáférést azáltal, hogy a megfizethető, szociális és szükséghelyzeti lakásokat belefoglalják a jövőbeli uniós szociális taxonómiába;

25.

ismételten megerősíti, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésébe és végrehajtásába, hogy biztosítani lehessen, hogy a helyreállítási alapokat az európai strukturális és beruházási alapokkal összhangban használják fel. Annak ellenére, hogy az eszköz jogalapja a kohéziós politikában gyökerezik, a helyi és regionális önkormányzatokat sok tagállamban csak nagyon korlátozott mértékben vonták be, ami akadályozza a hatékony végrehajtást, és annak kockázatával jár, hogy a nemzeti szinten meghatározott tervek nem tartalmaznak szinergiákat a regionális és helyi prioritásokkal és fejlesztési stratégiákkal;

26.

hangsúlyozza, hogy továbbra is jelentős az innovációs szakadék. A 20 legnagyobb kutatás-fejlesztési (K+F) kiadással rendelkező régió közül 19 a fejlettebbek közé, míg az 50 legalacsonyabb kiadással rendelkező régió kétharmada a kevésbé fejlettek közé tartozik. Az RB hangsúlyozza, hogy a regionális innovációs partnerségekre irányuló kísérleti fellépés komoly lehetőségeket rejt magában a helyalapú megoldások kidolgozásának és az alulról felfelé építkező „területi küldetések” létrehozásának támogatása terén az új uniós innovációs terv részeként. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozza, hogy milyen fontosak az Európai Kutatási Térség (EKT) központjai;

27.

hangsúlyozza, hogy a digitális átalakulás horizontális elemként fontos szerepet tölt be az európai szakadék áthidalásában, valamint hogy digitális kohézióra van szükség. A politikai döntéshozatal új, „küldetésalapú megközelítése” miatt a kohéziós politikának a jövőben is támogatnia kell a hosszú távú célokat (uniós célkitűzéseket). A fenntartható helyreállítás és a reziliens társadalmak megvalósításához az összes kormányzati szintet bevonó, átfogó és inkluzív stratégiák révén át kell hidalni a digitális szakadékot;

28.

hangsúlyozza, hogy 2021-ben az Unióban a 15–29 év közötti fiatalok átlagos munkanélküliségi rátája 13 % volt, ami 2020-hoz képest 0,9 százalékpontos csökkenést jelent. E téren jelentősek a regionális különbségek, a spanyol, görög és olasz régiókban pedig magasabb az ifjúsági munkanélküliségi ráta. Ennek fényében az RB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a válság következtében súlyosbodó tartós munkanélküliség és ifjúsági munkanélküliség kezelésére. Hangsúlyozza emellett, hogy sürgősen foglalkozni kell a nemek közötti különbségekkel a foglalkoztatás terén. Továbbá figyelmeztet a szegénység, többek között a gyermekszegénység növekvő kockázatára;

29.

üdvözli az Európai Bizottság elnökének a nemzedékek közötti szolidaritás fokozására irányuló felhívását, és hangsúlyozza, hogy az RB vezető szerepet tölt be abban, hogy együttműködjön a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel Európa jövőjének alakítása érdekében, különösen az ifjúságról és a demokráciáról szóló uniós charta kidolgozása révén;

30.

tudomásul veszi, hogy a 2011–2020-as időszakban valamennyi politikai szinten – a helyi szinttől a nemzeti szintig – nőtt a megválasztott nők aránya, sajnálja azonban, hogy a nők az összes szinten megválasztottaknak még mindig csak az egyharmadát teszik ki. 2021-ben az EU 285 regionális közgyűléséből csak 16-ban valósult meg a nemek paritása a megválasztott jelöltek között. Az RB elismeri, hogy saját tagsága sem kiegyensúlyozott nemi szempontból, és kéri, hogy a tagállamok foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Az RB ezért meg fogja vizsgálni, hogy hogyan növelhetné a nők részvételét a munkájában, a vezetői posztokon és tagjai körében, és arra kéri a tagállamokat, hogy szervezzenek olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a nők szerepvállalásának megerősítése a helyi és regionális politikában annak érdekében, hogy leküzdjék a politika világában tapasztalható megkülönböztetést és azon akadályokat – többek között a sztereotípiákat –, amelyekkel a nők e téren szembesülnek;

31.

sürgeti a tagállamokat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes körű bevonásával hozzanak meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy mielőbb el lehessen érni a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló uniós irányelvben kitűzött célt. Ezzel együtt hangsúlyozza, hogy fontos, hogy minden uniós tagállam ratifikálja az isztambuli egyezményt, az Európa Tanács azon egyezményét, amely páneurópai szintű, átfogó keretet kíván létrehozni a nőknek az erőszak minden formájával szembeni védelmére, valamint a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak megelőzésére, büntetőeljárás alá vonására és felszámolására;

32.

felhívja a figyelmet arra, hogy a települések és régiók mind munkáltatóként, mind pedig szociális gondozási szolgáltatások nyújtóiként és megbízóiként döntő mértékben hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz, a nemek közötti egyenlőséghez és a foglalkoztatáshoz Európában. A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv végrehajtása során fontos a szociális partnerek, valamint a települések és régiók teljes körű bevonása a szociális területre vonatkozó uniós kezdeményezések kialakításába és végrehajtásába is, hogy az intézkedések célirányosak és hatékonyak legyenek. Az európai szemeszter döntő szerepet játszik e tekintetben. A helyi és regionális szintnek részt kell vennie a döntésekben, és felelősséget kell vállalnia a közös célkitűzések elérésének módjáért. Az európai szemeszter reformja során be kell építeni az európai szemeszterbe a területi dimenziót, valamint a fenntartható fejlődési célokat is;

33.

támogatja az Európai Parlament által és az Európai Bizottság elnöke által az Unió helyzetéről szóló beszédében megfogalmazott azon felhívást, miszerint létre kell hozni egy konventet a Szerződések felülvizsgálatára. Az RB-t teljeskörűen be kell vonni ebbe a konventbe, hogy képviselje a választott helyi és regionális európai képviselőket. Az RB teljes mértékben elkötelezett az aktív szubszidiaritás koncepciójának előmozdítása, valamint a regionális parlamentekkel és a helyi és regionális önkormányzatok szövetségeivel való szorosabb együttműködés iránt. Az inkluzív és eredményes uniós döntéshozatali folyamathoz elengedhetetlen a többszintű kormányzás, különös tekintettel a jogalkotói hatáskörrel rendelkező régiókra és azok törvényes hatásköreire. Ezzel összefüggésben az RB üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó bejelentését, hogy a polgári közgyűléseket és a részvételi demokrácia egyéb gyakorlatait beépíti az uniós politikai döntéshozatalba. Hangsúlyozza ugyanakkor a demokratikusan megválasztott képviselők szerepét, akik elszámoltathatók választóik felé, és vállalja, hogy aktív szerepet játszik ezekben a folyamatokban;

34.

szándékában áll olyan konkrét intézkedéseket javasolni, amelyek az európai politikák területi dimenziójának kezelését célozzák az Unió átfogó kohéziós célkitűzésének elérése érdekében, figyelembe véve az Európa jövőjéről szóló konferencia javaslatait, valamint a határ menti régiók és a peremterületek sajátos szükségleteit is;

35.

arra kéri elnökét, hogy továbbítsa Az Európai Unió régióinak és városainak helyzete című éves jelentést és ezt az állásfoglalást az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének, valamint a 27 tagállam államfőinek, továbbá arra ösztönzi az európai regionális és helyi választott képviselőket, hogy terjesszék a jelentést a polgárok és a helyi média körében.

Kelt Brüsszelben, 2022. október 12-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1) https://cor.europa.eu/hu/our-work/Pages/State-of-Regions-and-Cities-2022.aspx?origin=spotlight

(2) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).

Top

Choose the experimental features you want to try