A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2022/C 349/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„Salers”

EU-szám: PDO-FR-0134-AM02 – 2021.8.3.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Comité Interprofessionnel des Fromages produits dans le département du Cantal et de ceux produits dans l’aire géographique de l’appellation d’origine „ Cantal ” (CIF)

Cím: 52 avenue des Pupilles de la Nation – BP 124 – 15001 Aurillac cedex

Tel.: +33 (0)4 71 48 39 94

E-mail: info@aop-cantal.com

A csoportosulást háztáji termelők és érlelők alkotják, és ily módon jogosult arra, hogy a termékleírás módosítását kérje.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb: a tagállami illetékes szerv és a kérelmező csoportosulás elérhetőségei, ellenőrző szerv, nemzeti előírások

4.   A módosítás típusa

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

5.1.   A kritikus elemeket érintő módosítások

„A termék leírása” rovat

A sajt 100 grammjának zsírtartalma a teljes száradást követően legalább 45 grammról (korábbi rendelkezés) legalább 44 grammra változott. A sajt minimális tömege 35 kilogrammról (korábbi rendelkezés) 30 kilogrammra változott. Ezek a 2003. május 14-i 828/2003/EK bizottsági rendeletben (2) rögzített módosítások a termékleírásban és az egységes dokumentum 3.2. pontjában szerepelnek.

A sajttészta küllemének pontosabb leírása érdekében a termékleírásban a „Salers” sajt tésztájának homogenitására és zsírosságára való hivatkozás (korábbi rendelkezés) helyébe az összetört és tömörített sajttömbre jellemző röghézagos szerkezetre való hivatkozás lép.

A termékleírásban a kéreg színének változását leíró, „szürkésfehértől az okkersárgáig terjedő, vöröses és narancssárgás foltokkal tarkított” utalás (korábbi rendelkezés) helyébe a kéreg színének alábbi leírása lép: „arany vagy okkersárga színű, és természetes módon vöröses, narancssárgás és sárga penésszel borított”. Ez a módosítás pontosabb és teljesebb leírást ad a fogyasztónak kínált termékről.

A termékleírásban a termék érzékszervi leírása a kérget jellemző kritériummal („rücskös”, azaz helyenként apró, gömbölyded dudorokkal tarkított), valamint a „Salers” gazdag és változatos aromavilágának leírásával egészül ki. A kéreg „rücskös” külleme a „Salers” sajt jellegzetes vizuális azonosítója. A „Salers” aromáit kóstolással és érzékszervi vizsgálatokkal határozták meg. Az aromák tükrözik a rétek növényvilágának sokszínűségét, a sajtkészítéshez használt egyes dézsák gazdag mikrobiológiáját és az egyes termelők jellegzetes háztáji szaktudását, amelyek minden egyes „Salers” sajtot egyedivé tesznek.

Az e három módosításból eredő rendelkezéseket az egységes dokumentum 3.2. pontjába is bevezették.

A termékleírás és az egységes dokumentum 3.5. pontja kiegészült azzal, hogy az előrecsomagolt sajtdarabokon kötelezően lennie kell kérges résznek. Ez biztosítja, hogy a darabolva és előrecsomagolva értékesített termékeken rajta legyen a megnevezésre jellemző vizuális elem.

„Földrajzi terület” rovat

A földrajzi terület határait csökkentették, és azokat Cantal megye egészéről és egyes szomszédos megyék szomszédos kantonjairól (korábbi rendelkezés) Cantal megye egy részére, valamint a szomszédos megyék egyes kantonjaira és településeire szűkítették. Ezt 828/2003/EK bizottsági rendeletben rögzített módosítást a termékleírás a települések vagy településrészek 2020. évi közigazgatási helyzet alapján aktualizált jegyzéke formájában tartalmazza. A módosítás az egységes dokumentum 4. pontjába is bekerült.

5.2.   A kritikus elemeket nem érintő módosítások

„A termék leírása” rovat

A termékleírás kiegészült azzal, hogy a „Salers” sajt nyersen feldolgozott, teljes tehéntejből készül (amely nem beállított zsír- és fehérjetartalmú). A nyers tej felhasználása már a jelenlegi termékleírásban is szerepelt az előállítás feltételeként, de most már a terméket leíró részben is megemlítésre került, mivel fontos eleme a „Salers” sajátosságának. Ezt a rendelkezést az egységes dokumentum 3.3. pontjába is bevezették.

A termékleírás kiegészül azzal, hogy a „Salers” kemény tésztájú sajt. A kissé legömbölyített élű sajt megjelölést a mindkét végén enyhén kidomborodó sajt megjelölés váltja fel. A szöveg kiegészül a sajtnak a sajtdarab formázásától számított legalább három hónapos érlelési idő után kifejezett tömegével. Kiegészül továbbá a minimális szárazanyag-tartalommal (58 %). A termékleírás mindezen módosításai pontosabb és teljesebb leírást adnak a termékről, ami az ellenőrzés szempontjából hasznos. Az ezekből a módosításokból eredő rendelkezéseket az egységes dokumentum 3.2. pontjába is bevezették.

A termékleírásból törölték a sajt átmérőjére vonatkozó adatot. Jobbnak látták, ha inkább a sajtkészítő forma méretét határozzák meg a termékleírásnak az előállítás módjáról szóló rovatában. Ezek a rendelkezések nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

A termékleírásból törölték a sajttészta krémszínére való utalást, mivel a termék leírásához elegendő az elefántcsontszínűtől a szalmasárgáig terjedő színtartomány megadása, amely már szerepel a termékleírásban. Az egységes dokumentum 3.2. pontja kiegészült azzal, hogy a sajttészta színe az elefántcsontszínűtől a szalmasárgáig terjed.

„A származás igazolása” rovat

A nemzeti törvényi és rendeleti előírások változásait követően a termékleírás különböző bekezdésekkel egészült ki, amelyek a gazdasági szereplők nyilatkozattételi kötelezettségeit és a vezetendő nyilvántartásokat, valamint a termék ellenőrzésének és azonosításának módját határozzák meg. Ezek az információk a termékleírás betartásának és a termékek nyomonkövethetőségének ellenőrzésekor hasznosak. Ezek a módosítások nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

A jelenlegi termékleírás „Címkézés” című fejezetében szereplő, a sajt azonosítására vonatkozó rendelkezéseket törölték, és azok helyébe a termékleírás „A terméknek a földrajzi területről való származását igazoló elemek” című fejezetében az a tájékoztatás lépett, hogy az azonosítást a sajtdarab formázása során a sajton elhelyezett, a nemzeti jogszabályok által meghatározott azonosító jelöléssel kell biztosítani. Ez a szabályozás minden gazdasági szereplő számára hozzáférhető, és pontosan leírja az azonosító jelölés összetételét és az azon szereplő információkat. A szöveg kiegészült továbbá azzal, hogy minden egyes sajton fel kell tüntetni a darab formába helyezésének napját (az év adott napjával jelezve), mivel ez az információ hasznos a termék nyomonkövethetősége és nyomon követése szempontjából.

A 828/2003/EK bizottsági rendelettel a „Címkézés” című fejezetbe bevezetett, a sajtokat azonosító domborított felületű bélyegzőlenyomatokra vonatkozó rendelkezések a termékleírásnak „A terméknek a földrajzi területről való származását igazoló elemek” című fejezetébe kerültek át, és kiegészültek azzal, hogy a különböző bélyegzőlenyomatokat a sajt formába helyezésekor kell elhelyezni a sajton, és hogy a kizárólag salersi fajtájú tehéntől származó tejből készült sajtokon a salersi tehén fejének ábrázolását a forgalomba hozatalkor bélyegzővel vagy előnyomott selyempapíron kell elhelyezni. A szöveg kiegészült továbbá a salersi tehén fejét ábrázoló ábrák méretével és elrendezésével. Ezek az információk az ellenőrzés szempontjából hasznosak, és biztosítják a termékek egységes megjelenését.

Az egységes dokumentum címkézésről szóló 3.6. pontja a sajtok azonosító jelöléssel, a megjelölés nevét kétszer tartalmazó domborított felületű bélyegzőlenyomattal, valamint a kizárólag salersi fajtájú tehéntől származó tejből készült sajtok esetében a „tradition salers” feliratot tartalmazó bélyegzőlenyomattal és a salersi tehén fejét ábrázoló ábrákkal történő azonosítására vonatkozó rendelkezésekkel egészült ki. Az egységes dokumentum ugyanezen pontja kiegészült továbbá azzal, hogy a sajton a „Ferme de ...” feliratot tartalmazó bélyegzőlenyomat is elhelyezhető.

A termékleírásba az azonosító jelölések és a bélyegzőlenyomatok kiadására és bevonására vonatkozó szabályokat vezettek be, hogy biztosítsák azok megfelelő adminisztrálását. E szabályok arról rendelkeznek, hogy az azonosító jelöléseket és a bélyegzőlenyomatokat a termékleírást betartó összes sajtkészítő megkapja, és azokat bevonják azoktól a sajtkészítőktől, akiknek a jogosultságát bevonták vagy felfüggesztették, vagy ha a sajtot leminősítették. Ez a módosítás nem szerepel az egységes dokumentumban.

„Az előállítás módja” rovat

A termékleírás az előállítás módjának számos pontját kifejti, hogy pontosabban leírja a hagyományos gyakorlatokkal összhangban történő tejtermelés és a „Salers” feldolgozásának feltételeit.

„A tejtermelés” alrovat

A 828/2003/EK bizottsági rendelettel bevezetett azon rendelkezés, miszerint a „Salers” sajtot április 15. és november 15. között, a legeltetés időszakában készítik, a termékleírásban kiegészül azzal, hogy a „Salers” sajtot a gazdaságban, az ott termelt tejből állítják elő. Ez a rendelkezés váltja fel azt a jelenlegi termékleírás „Kapcsolat a földrajzi környezettel” című fejezetében szereplő utalást, hogy a sajtot háztáji körülmények között, a „buron”-nak nevezett építményekben és csak május 1. és október 31. között készítik. A gazdaságok fejlődése és korszerűsítése következtében ugyanis fokozatosan felhagytak a hegyi legelők hagyományos sajtkészítési helyein, a „buron”-okban történő sajtkészítéssel. Ez a módosítás nem szerepel az egységes dokumentumban.

Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a termékleírás kiegészült az egy gazdaság állományának meghatározásához figyelembe veendő azonosító adattal, azaz az Établissement Départemental de l’Élevage által kiadott egyedi azonosító számmal. Ez a módosítás nem szerepel az egységes dokumentumban.

A termékleírás azzal egészíti ki a tejelő tehenek takarmányozására vonatkozó szabályokat, hogy pontosan meghatározza a tejelő tehenek alaptakarmányának összetételét (amely kizárólag a földrajzi területről származó, legelt fű lehet) és a kiegészítő takarmányt az elfogyasztott szárazanyag 25 %-ára korlátozza. Ezeket a rendelkezéseket az egységes dokumentum 3.3. pontjába is bevezették. Ezek a rendelkezések lehetővé teszik annak biztosítását, hogy a tejelő tehenek takarmányának legalább háromnegyede a földrajzi területről származzon. Egyes kiegészítő takarmányok származhatnak a földrajzi területen kívülről is, mivel a domborzat, az éghajlati viszonyok és a tengerszint feletti magasság nem teszik lehetővé a termesztésüket.

Ezenkívül a termékleírásban pozitív listában határozzák meg a tejelő tehenek alapadagjának kiegészítésére engedélyezett takarmányokat, ami lehetővé teszi a takarmányozás jobb szabályozását, biztosítását és ellenőrzését. A pozitív listára való hivatkozást az egységes dokumentum 3.3. pontjába is bevezették.

„Sajtkészítés” alrovat

Mivel a „Salers” OEM-et kizárólag a gazdaságban állítják elő, a termékleírás kiegészült azzal, hogy egy sajtkészítő műhelyt nem használhat közösen több gazdaság. Ez annak megerősítését szolgálja, hogy a sajtot az OEM hagyományos előállítási módszereit alkalmazva, a gazdaságban állítják elő. Ez a módosítás nem szerepel az egységes dokumentumban.

Annak biztosítása érdekében, hogy nem alkalmaznak a tej standardizálására irányuló eljárásokat, a teljes tej felhasználására vonatkozó kötelezettséget a termékleírásban kiegészítették annak pontosításával, hogy a tej „nem beállított zsír- és fehérjetartalmú”. Az ebből a módosításból eredő rendelkezést az egységes dokumentum 3.3. pontjába is bevezették.

Az arra vonatkozó kötelezettséget, hogy a fejéskor közvetlenül a dézsába (változó űrtartalmú, csonkakúp vagy henger alakú faedénybe) kell gyűjteni a tejet, a hagyományos gyakorlatok formalizálása és a fenntartásuk biztosítása érdekében vezették be a termékleírásba. A dézsa egy hagyományos edény, amely megakadályozza, hogy a tej túl gyorsan és túl nagy mértékben hűljön le, és ezáltal megfelelő hőmérsékletet biztosít az alvadáshoz. Ezenkívül biztosítja a tej természetes beoltását. Ez a módosítás nem szerepel az egységes dokumentumban.

A jelenlegi gyakorlatokkal összhangban a sajtok esetében alkalmazott kezelések és adalékanyagok szabályozása érdekében a termékleírás több rendelkezéssel egészül ki: a tejben, illetve a gyártás során felhasználható összetevők, gyártási segédanyagok vagy adalékanyagok pozitív listája; a tejet tilos az alvasztást megelőzően a vizes rész részleges eltávolításával koncentrálni; tilos a tejből származó alapanyagok, a gyártás alatt lévő termékek, az alvadék vagy a friss sajt negatív hőmérséklet fenntartásával történő tartósítása; tilos a friss sajtok módosított nyomás alatt történő tárolása. Ezek a pontosítások azt hivatottak megakadályozni, hogy a jövőbeni szabályozatlan gyakorlatok lerontsák a „Salers” jellemzőit. Ezek a módosítások nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

A jelenlegi termékleírásban szereplő rövid leírás helyett a termékleírás (a 828/2003/EK bizottsági rendeletben felsoroltak szerint) kiegészül a „Salers” előállítási szakaszainak részletes leírásával. A következőket határozza meg: beoltás a dézsában (hőmérséklet-tartomány, kizárólag tejoltó használata, alvadási idő); az alvadék felaprítása és tömörítése (idő, módszer, eszközök, cél); az első préselés (módszer, eszköz, cél); savanyítás és érlelés (időtartam, cél); összetörés és ömlesztve sózás (módszer, sótartalom, időtartam, cél); formába helyezés (módszer, a sajtforma kialakítása és méretei); préselés (eszköz, időtartam, módszer). E műveletek szabályozása lehetővé teszi a sajtok minőségének és a sajtkészítők szaktudásának megőrzését. Ezek a részletesebb meghatározások nem módosítják a termék előállítási módját, viszont lehetővé teszik annak pontosabb leírását, és ezáltal a hagyományos gyakorlatok rögzítését. Ezek a módosítások nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

„Érlelés” alrovat

A termékleírás kiegészült azzal, hogy a minimális érlelési időt a sajtdarab formába helyezésének napjától kell számítani. Ez a pontosítás az ellenőrzéskor hasznos. Ez az egységes dokumentum 3.2. pontjába is bekerült.

A termékleírásba bekerültek a 828/2003/EK bizottsági rendeletben rögzített hőmérsékleti viszonyok, relatív páratartalom és az érlelési időszakban alkalmazandó eljárások. Ezek nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

A sajtkészítésről szóló alrovathoz hasonlóan a termékleírásba bekerült egy rendelkezés, amely a jelenlegi gyakorlatokkal összhangban szabályozza a sajtok készítésekor alkalmazható kezeléseket és adalékanyagokat: ez arra vonatkozik, hogy az érlelés alatt álló sajtokat tilos módosított nyomás alatt tárolni. Ez a módosítás nem szerepel az egységes dokumentumban.

„Kapcsolat” rovat

A hatályos termékleírás „Előzmények” és „Kapcsolat a földrajzi környezettel” című rovata helyett a termékleírás „Kapcsolat a földrajzi területtel” című rovatát teljes egészében átírták annak érdekében, hogy még egyértelműbb legyen, a lényegét tekintve azonban ne módosuljon a „Salers” és a földrajzi területe közötti kapcsolat szemléltetése. A kapcsolat bemutatása többek között kiemeli, hogy a sajtot különleges eszközökkel és hagyományos módszerekkel a gazdaságban termelt nyers tejből készítik abban az időszakban, amikor a tehenek a főként vulkanikus talajú legelőkön legelnek. Annak megemlítése, hogy a sajtot „buron”-nak nevezett építményekben készítették, csak a történelmi összefüggés megvilágítására szolgál.

A termékleírás kapcsolatról szóló új része az egységes dokumentum 5. pontjában szerepel.

„Címkézés” rovat

A termékleírás kiegészül az eredetmegjelölés címkén feltüntetett nevének minimális méretével annak érdekében, hogy az a fogyasztó számára azonnal felismerhető legyen. Szintén a fogyasztók általi könnyebb azonosíthatóság érdekében a termékleírás azzal is kiegészül, hogy az eredetmegjelölés nevét és az Európai Unió OEM szimbólumát ugyanabban a látómezőben kell elhelyezni. Ezeket a rendelkezéseket az egységes dokumentum 3.6. pontjába is bevezették.

A fogyasztókat esetlegesen megtévesztő valótlan állítások megakadályozása érdekében a termékleírás és az egységes dokumentum 3.6. pontja kiegészül egy bekezdéssel, amely megtiltja, hogy az eredetmegjelölés neve mellett – a különleges márkanevek vagy védjegyek és a „tradition salers” felirat kivételével – minőségre utaló vagy egyéb jelölést használjanak a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon vagy a kereskedelmi dokumentumokban.

5.3.   Szövegezésbeli módosítások

A termékleírás „A tagállam illetékes szerve” című rovatában aktualizálták az illetékes szerv kapcsolattartási adatait.

A termékleírás „Kérelmező csoportosulás” című rovatában aktualizálták a csoportosulás nevét, kapcsolattartási adatait és összetételét.

Ezek az információk nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

A termékleírás „Földrajzi terület” című rovata és az egységes dokumentum 3.4. pontja kiegészült a földrajzi területen végzett összes műveletszakasz jegyzékével.

A termékleírás „Földrajzi terület” című rovata kiegészült a földrajzi terület körülhatárolásának időpontjával (1999. június 15.). A földrajzi területhez tartozó települések kiegészített jegyzékét a 2020. évi hivatalos földrajzi kódex alapján állították össze. A szöveg kiegészült azzal, hogy a földrajzi területet ábrázoló térképdokumentumok megtekinthetők az INAO honlapján. Ezek a módosítások nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

A termékleírásnak „Az ellenőrző szervre vonatkozó adatok” című rovatából kivették a tejtermékekre vonatkozó jóváhagyási eljárásokra történő utalást, mert ezek az eljárások tárgytalanná váltak. Az utalás helyébe az ellenőrzés tekintetében illetékes nemzeti hatóságokkal kapcsolatos információk léptek. Ezek a rendelkezések nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

A termékleírás „Címkézés” című rovatából kivették az „INAO” logóra és az „INAO” betűszóra vonatkozó hivatkozásokat, mert azok tárgytalanná váltak. Ezek nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

A termékleírás „Nemzeti előírások” című rovatából kivették az ellenőrzött eredetmegjelölésre vonatkozó nemzeti rendeletre való hivatkozást, és a rovatot a fontosabb ellenőrizendő pontokat, a referenciaértékeket és azok értékelési módját tartalmazó táblázattal egészítették ki. Ezek a rendelkezések nem szerepelnek az egységes dokumentumban.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Salers”

EU-szám: PDO-FR-0134-AM02 – 2021.8.3.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés

„Salers”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Salers” tehéntejből készített, tömör, préselt és nem hevített tésztájú sajt.

Henger alakú, mindkét végén enyhén kidomborodó, tömege a sajtdarab formázásától számított legalább három hónapos érlelési idő után 30 és 50 kilogramm között mozog.

A sajttészta színe az elefántcsontszínűtől a szalmasárgáig terjed. Szerkezete az összetört és tömörített sajttömbre jellemzően röghézagos.

Kérge száraz, rücskös, arany vagy okkersárga színű, és természetes módon vöröses, narancssárgás és sárga penésszel borított.

A „Salers” aromavilága gazdag és igen változatos, amelyben túlsúlyban vannak a tejes (vaj, erjesztett tejszín), a növényi (fokhagymafélék, fű, széna) és a gyümölcsös jegyek (citrusfélék, dió, mogyoró).

A teljes száradást követően a sajt 100 grammja legalább 44 gramm zsírt tartalmaz. 100 gramm érlelt sajt szárazanyag-tömege legalább 58 gramm.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A tejelő tehenek alaptakarmány-adagja a földrajzi területről származik, és azt kizárólag legelt fű teszi ki.

A tejelő tehenek alaptakarmány-adagjának kiegészítése az elfogyasztott szárazanyag legfeljebb 25 %-a lehet. Csak a pozitív listán szereplő alapanyagok engedélyezettek.

Ezek a rendelkezések biztosítják, hogy a tejelő tehenek takarmányának legalább háromnegyede a földrajzi területről származzon. Egyes kiegészítő takarmányok származhatnak a földrajzi területen kívülről is, mivel a domborzat, az éghajlati viszonyok és a tengerszint feletti magasság nem teszik lehetővé a termesztésüket.

A sajtok kizárólag nem beállított zsír- és fehérjetartalmú, nyersen feldolgozott, teljes tehéntejből készülnek.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tej termelése, valamint a sajt előállítása és érlelése a földrajzi területen történik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Ha a sajt előrecsomagolt formában kerül kereskedelmi forgalomba, minden darabon kötelezően láthatónak kell lennie egy, az OEM jellegzetességeit mutató héjas résznek.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Az élelmiszerek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező feliratokon kívül a „Salers” eredetmegjelöléssel ellátott sajtok címkéjén ugyanabban a látómezőben a következő információkat kell feltüntetni:

—	az oltalom alatt álló eredetmegjelölés feltüntetése a címkén szereplő legnagyobb betű méretének kétharmadával legalább megegyező nagyságú betűvel,

—	az Európai Unió „AOP” („OEM”) szimbóluma.

A sajt azonosítása a sajton elhelyezett azonosító jelöléssel és a tetejükön elhelyezett domborított felületű bélyegzőlenyomattal történik, amelyben kétszer is szerepel az eredetmegjelölés neve. A sajt tetején a gazdaság azonosítására szolgáló „Ferme de ...” feliratot tartalmazó domborított felületű bélyegzőlenyomat is elhelyezhető.

Továbbá a kizárólag salersi fajtából álló tehénállománytól származó tejből készült „Salers” sajtok tetején a „tradition salers” feliratot tartalmazó domborított felületű bélyegzőlenyomat és a salersi tehén fejének ábrázolása is elhelyezhető.

A valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt információkon túlmenően az eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon vagy a kereskedelmi dokumentumokban minőségre utaló vagy egyéb jelölés nem helyezhető el, kivéve az alábbiakat:

—	egyes márkanevek vagy védjegyek

—	a „tradition salers” felirat.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Aveyron megye

A következő települések teljes területe: Brommat, Lacroix-Barrez, Mur-de-Barrez, Taussac, Thérondels.

Cantal megye

A következő kantonok teljes területe: Mauriac, Murat, Naucelles, Riom-ès-Montagnes.

A következő települések teljes területe: Arches, Arnac, Arpajon-sur-Cère, Aurillac, Ayrens, Badailhac, Brezons, Carlat, Cézens, Cros-de-Ronesque, Cussac, Ferrières-Saint-Mary, Giou-de-Mamou, Gourdièges, Jaleyrac, Jou-sous-Monjou, Lacapelle-Barrès, Lascelle, Malbo, Mandailles-Saint-Julien, La Monselie, Le Monteil, Narnhac, Nieudan, Pailherols, Paulhac, Paulhenc, Pierrefort, Polminhac, Raulhac, Saint-Cirgues-de-Jordanne, Saint-Clément, Saint-Étienne-de-Carlat, Saint-Jacques-des-Blats, Saint-Martin-sous-Vigouroux, Saint-Santin-Cantalès, Saint-Simon, Saint-Victor, Sainte-Marie, Sourniac, Thiézac, Valuéjols, Vebret, Velzic, Vézac, Vic-sur-Cère, Yolet, Ytrac.

A következő települések részben: Mentières (B 1 körzet: 122 és 146 sz.; ZM körzet: 25, 29, 33 és 40 sz.; ZP körzet: 13, 14, 22, 23, 27, 29, 30 és 31 sz.; ZK körzet: 3, 40 és 41 sz.); Neuvéglise-sur-Truyère (Neuvéglise és Oradour volt önálló települések területe); Saint-Flour (AE körzet: 110, 112–114, 116 és 117 sz.; AH körzet: 380 sz.); Saint-Mamet-la-Salvetat (B 2 körzet: 281, 282 és 286 sz.); Vieillespesse (C 2 körzet: 100, 102 és 117 sz.; ZX körzet: 20 sz.); Ydes (AP körzet: 222 sz.).

Corrèze megye

A következő település teljes területe: Rilhac-Xaintrie.

A következő település részben: Pandrignes (B 3 körzet: 513, 514, 531, 534– 538, 543, 545, 547, 557, 559, 560, 564, 565, 568, 569, 572, 573, 577, 578, 872, 891, 896 sz.).

Haute-Loire megye

A következő település részben: Lubilhac (E 2 körzet: 277, 289–291, 471, 480, 483, 484, 492, 520, 900 sz.).

Puy-de-Dôme megye

A következő települések teljes területe: Anzat-le-Luguet, Besse-et-Saint-Anastaise, La Bourboule, Chambon-sur-Lac, Chastreix, Compains, Égliseneuve-d’Entraigues, Espinchal, La Godivelle, Laqueuille, Mazoires, Mont-Dore, Murat-le-Quaire, Picherande, Roche-Charles-la-Mayrand, Saint-Alyre-ès-Montagne, Saint-Donat, Saint-Genès-Champespe, Saint-Pierre-Colamine, Saint-Sauves-d’Auvergne, Saint-Victor-la-Rivière, Tauves, La Tour-d'Auvergne, Valbeleix.

A következő település részben: Sayat (AO körzet: 19, 20, 33 és 226 sz.).

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Salers” egy rendkívül gazdag aromavilággal rendelkező sajt, ami annak köszönhető, hogy a gazdaságban termelt nyers tejből készül abban az időszakban, amikor a tehenek a főként vulkanikus talajú legelőkön legelnek. A sajt készítésekor különleges eszközöket (dézsa, sajtprés) és hagyományos módszereket is alkalmaznak, amelyek a „Salers” jellegzetes állagát és kérgét, valamint eltarthatóságát adják.

A „Salers” eredetmegjelölés földrajzi területe összességében a Cantal-hegységnek felel meg, amelynek legmagasabb pontja, a Plomb du Cantal, 1 855 m magasra nyúlik. Az éghajlat hegyvidéki, nedves és hűvös, évi 1 000 mm-t meghaladó, jelentős csapadékmennyiséggel. A talajok főként vulkanikus eredetűek és jó vízmegtartó képességgel rendelkeznek, ami elősegíti, hogy tavasztól őszig nagy mennyiségben és folyamatosan nő a fű.

A fű ugyanis a mezőgazdasági földhasználat meghatározó eleme. A foszforsavban, káliumban és magnéziumban gazdag vulkanikus talajok a jelentős mennyiségű csapadékkal együtt hozzájárulnak a gazdag gyepterületek kialakulásához, ahol természetes, változatos, eredeti és aromás növényvilág fejlődik, olyan növényekkel, mint az alpesi édeskömény, a palástfű és a tejoltó galaj.

A földrajzi területen előállított sajtok már a római korban is híresek voltak, és évszázadokon keresztül meghatározóak voltak a vidék életében. A „Salers” sajtot főként a nyári legeltetés idején, a lakóhelyként, sajtkészítő műhelyként és pinceként is használt hagyományos kőépítményekben, az úgynevezett „buron”-ban készítették a naponta kétszer megfejt és a változatos növényvilággal rendelkező magaslati legelőkön táplált tehenek tejéből. A nyári legelőkön töltött időszakban készített sajtokat ősszel általában a völgyekben élő kereskedőknek adták el, akik azokat saját pincéikben érlelték tovább, majd közvetítőknek adták el, akik a fogyasztási helyekre szállították a sajtokat. A „Salers” készítése tehát módot kínált arra, hogy a tejet hosszú ideig megőrizzék és eltartsák.

A „Salers” elnevezést az 1961. december 21-i rendelettel ismerték el eredetmegjelölésként.

Az idők során fennmaradtak a „Salers” sajt készítésének alapelvei, amelyek szerint a sajtot a háztáji gazdaságban, kizárólag a legeltetési időszakban, hagyományos technikákkal és eszközökkel készítik.

Így a „Salers” sajtot ma is a gazdaságban, közvetlenül a fejés után, egyazon tehéncsorda nyers tejéből, az április 15. és november 15. közötti időszakban készítik, amikor az állatok legelnek.

A tejet egy dézsának (gerle) nevezett fakádban alvasztják meg. Az alvadékot feldarabolják, majd sajtpréssel többször összenyomják, hogy a lehető legtöbb savót eltávolítsák, és növeljék a szárazanyag-tartalmat. Az így keletkezett tömböt ezután néhány órán át pihentetik, hogy savasodjon és érlelődjön. A tömböt ezután összetörik és ömlesztve sózzák. A sóban történő érlelés után a sajttésztát kézzel nyomkodják bele a sajtkészítő formába, hogy a sajtdarabot megformázzák. A sajtdarabot ezután körülbelül két napig fokozatosan préselik, és a kicsepegtetés érdekében rendszeresen megfordítják.

Az érlelési folyamat a sajt formába helyezésének napjától számítva legalább három hónapig tart. Az érlelést hűvös és páradús pincékben végzik, ahol a sajtokat rendszeresen átforgatják és átdörzsölik.

A „Salers” nagy méretű, 30–50 kg súlyú, legalább 58 % szárazanyag-tartalmú sajt, amelyet a gazdaságban nyers tejből készítenek, és legalább három hónapig érlelnek. A nem hevített, préselt sajttészta röghézagos szerkezetű, kérge pedig rücskös.

Az évszázados gyakorlatnak és szakértelemnek köszönhetően a „Salers” hagyományos tejtermelési, sajtkészítési és érlelési módszerei egy hosszú ideig eltartható, gazdag és változatos aromavilággal rendelkező sajt előállítását teszik lehetővé, amelyben túlsúlyban vannak a tejes, növényi és gyümölcsös jegyek.

A földrajzi terület vulkanikus talajainak adottságai és a jelentős csapadékmennyiség tavasztól őszig bőséges és folyamatos fűnövekedést biztosítanak. Mivel a „Salers” sajtot kizárólag a tejelő tehenek legeltetési időszakában készítik, a sajtkészítésnél a lehető legjobban kiaknázzák ezt az erőforrást: a tehenek alapvetően a legelőn található fűvel táplálkoznak, így változatos és aromás növényeket fogyasztanak, amelyek ízesebbé teszik a tejet és a belőle készült „Salers” sajtot.

Mivel a tejet nyers állapotban, közvetlenül a fejés után dolgozzák fel, így megőrzik a tej baktériumflóráját, ami szintén hozzájárul a „Salers” aromagazdagságához.

A „Salers” különlegessége szempontjából nagyon fontos szerepet játszik a „gerle”-nek nevezett dézsa, amelyben az alvadék feldarabolásáig az első tejfeldolgozási műveleteket végzik, mivel a dézsa fa alapanyaga mikrobiális ökológiát hoz létre. Ez biztosítja a tej természetes, az egyes sajtkészítő műhelyekre jellemző beoltását, ami a sajt egyedi ízét adja.

A sajttömb hosszú ideig tartó savanyítása és érlelése elősegíti a tejben lévő tejsavbaktériumok fejlődését.

A sajt kicsepegtetése – amely során a tömböt sajtprésben, majd pedig a sajtformában lévő darabot préselik – magas szárazanyag-tartalmú, nem hevített, préselt tésztát eredményez, ami a sajt későbbi jó eltarthatóságának záloga.

A sajttömb két préselés közötti töretése adja a sajttészta röghézagos állagát.

A sajt felületén és belsejében jelenlévő mikroorganizmusok és enzimek hatására az érlelés során aromák széles skálája fejlődik ki. Az ebben az időszakban biztosított gondos kezelésnek köszönhetően alakul ki a „Salers” jellegzetes, rücskös kérge.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-f9c3c64b-069f-4206-94d4-402bd9601d5e

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 120., 2003.5.15., 3. o.