This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52022PC0329
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Regulation (EU) No 691/2011 as regards introducing new environmental economic accounts modules
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 691/2011/EU rendeletnek új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetése tekintetében történő módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 691/2011/EU rendeletnek új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetése tekintetében történő módosításáról
COM/2022/329 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.7.11.
COM(2022) 329 final
2022/0210(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 691/2011/EU rendeletnek új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetése tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az európai környezeti-gazdasági számlákról szóló, 2011. július 6-i 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 közös keretet határoz meg az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére vonatkozóan. Ezt a rendeletet az 538/2014/EU rendelet 2 módosította. A rendelet a következő hat modullal foglalkozik: levegőkibocsátási számlák, környezetvédelmi vonatkozású adók gazdasági tevékenységek szerint, gazdasági szintű anyagáramlás-számlák, környezetvédelmi kiadási számlák, a környezeti áruk és szolgáltatások ágazatának számlái, fizikai energiaáramlási számlák.
A rendelet 10. cikke felsorolja a későbbiekben bizottsági javaslatok alapján bevezethető új modulokat. E javaslat a következő három, a rendelet 10. cikkében már említett új környezeti számlamodult vezeti be: erdőterületek számlái, ökoszisztéma-számlák, valamint környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái.
A javaslat fő célja, hogy kiterjessze az európai környezeti-gazdasági számlák körét, ezzel pontosabb információkat biztosítva az európai zöld megállapodás, vagyis az EU modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, igazságos és virágzó társadalommá alakítására irányuló növekedési stratégia végrehajtásához 3 .
A környezeti-gazdasági számlák többcélú stratégiai keretbe foglalják a gazdasági és környezeti információkat. A környezet által a gazdaságban játszott szerepet, illetve a gazdaság által a környezetre gyakorolt hatást mérik következetes és a makrogazdasági statisztikákkal (nemzeti számlákkal) összeegyeztethető módon.
A felhasználók modellezés és kilátások készítése keretében, továbbá szakpolitikai javaslatok kidolgozásához, valamint a szakpolitikák végrehajtásával és hatásával kapcsolatos adatszolgáltatáshoz elemzik és használják fel a környezeti-gazdasági számlákat. Az új moduloknak köszönhetően integráltabb adatkészletek állnak majd rendelkezésre e célokra.
Az ökoszisztéma-számlák beépítik a biológiai sokféleséggel és a természeti tőkével kapcsolatos szempontokat az erőforrás-elosztással és a fenntarthatósággal kapcsolatos általános gazdasági kérdésekbe. Az erdőterületek számlák kifejezetten az erdőterületet és annak fakitermelésre rendelkezésre álló hányadát mérik, valamint nyomon követik e tényezők időbeli alakulását. A környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái feltárják és számszerűsítik azokat a belföldi költségvetési politikai intézkedéseket és nem uniós forrásokat, amelyek gazdasági tevékenységek és termékek révén támogatják a zöld megállapodást, egyúttal a környezet védelmére és a természeti erőforrások megóvására irányulnak.
A három javasolt modul megfelel a nemzetközi statisztikai szabványoknak, nevezetesen a környezeti-gazdasági számlarendszer (a továbbiakban: SEEA) központi keretnek és a SEEA ökoszisztéma-számláknak, és azokat alapul véve készült 4 . Az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága 2012. februári 43. ülésén nemzetközi statisztikai szabványként fogadta el a SEEA központi keretét, 2021. márciusi 52. ülésén pedig a SEEA ökoszisztéma-számláit. Az új modulok teljes mértékben összhangban vannak a SEEA-val.
Számos tagállam több éves tapasztalatra tett szert az erdőterületek számláira, valamint a környezetvédelmi támogatásokra és hasonló transzferekre vonatkozó adatok összeállításában és szolgáltatásában. Erre a Bizottság (Eurostat) által végzett rendszeres, önkéntes adatgyűjtések és az ökoszisztéma-számlák uniós szintű bevezetésének megvalósíthatóságát vizsgáló kísérleti tanulmányok keretében nyílt lehetőségük. E tapasztalatot megosztották a többi tagállammal.
A környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái esetében a követelmények egy része már teljesült a környezetvédelmi kiadási számlákkal kapcsolatos kötelező adatszolgáltatás révén. A környezetvédelmi támogatásokkal és hasonló transzferekkel kapcsolatos átfogóbb és észszerűbb adatszolgáltatás e tapasztalatra épül majd, és – bevezetését követően – biztosítja a környezetvédelmi kiadási számlákhoz szükséges adatokat a transzferekre vonatkozóan.
E javaslat kiegészíti az (EU) 2022/125 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben 5 foglalt módosításokat. Az európai környezeti-gazdasági számlák jelenlegi moduljaival kapcsolatos adatszolgáltatás körét és határidőit érintő módosításoknak köszönhetően az adatok jobban megfelelnek a felhasználók igényeinek.
A javaslat emellett naprakésszé teszi az 1995. évi európai számlarendszerre (a továbbiakban: ESA 95) való hivatkozásokat. Az eddigi hivatkozások helyébe az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 6 meghatározott 2010. évi európai számlarendszerre (a továbbiakban: ESA 2010) való hivatkozások lépnek.
Ez a kezdeményezés nem része a célravezető és hatásos szabályozás (REFIT) programnak.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A 691/2011/EU rendelet közös keretet határoz meg a környezeti-gazdasági számlák Unión belüli összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére vonatkozóan az európai számlarendszert (ESA 2010) kiegészítő szatellitszámlák létrehozása céljából.
A rendelet (16) preambulumbekezdése kimondja, hogy a környezeti-gazdasági számlák különböző csoportjai kidolgozás alatt állnak, érettségi szintjük pedig eltér, egyúttal hangsúlyozza, hogy olyan moduláris struktúrára van szükség, amely megfelelő rugalmasságot biztosít, például további modulok bevezetéséhez.
A rendelet 3. cikke tartalmazza a közös kereten belül összeállítandó környezeti-gazdasági számlák felsorolását. Mindegyik modul esetében a rendelet külön melléklete ismerteti az adatok összeállításának és szolgáltatásának céljait, lefedettségét és mutatóit, az első referenciaévet, a gyakoriságot és a továbbítási határidőket, valamint az adatszolgáltatási táblázatokat. Az (EU) 2022/125 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosította az európai környezeti-gazdasági számlák hat meglévő moduljára vonatkozó mellékleteket, hogy lerövidítse a bizonyos adatszolgáltatások közötti időt, további mutatókkal egészítse ki a jegyzéket, és észszerűsítse az adatszolgáltatási táblázatokat. 7
A rendelet 10. cikke felsorolja a későbbiekben bizottsági javaslatok alapján bevezethető új környezeti-gazdasági számlamodulokat, köztük az e javaslat tárgyát képező három új modult. A három modul az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága által jóváhagyott, a környezeti-gazdasági számlákra vonatkozó 2019–2023 közötti európai stratégia fejlesztési területei között is szerepel 8 .
A rendelet 4. cikke rögzíti, hogy a Bizottságnak a tagállamok által készített önkéntes kísérleti tanulmányok keretében meg kell vizsgálnia új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetésének megvalósíthatóságát. A három javasolt modulról ezért több kísérleti tanulmány is készült, amely az adatok összeállításának megvalósíthatóságát vizsgálta. Az erdőterületek számláiról, valamint a környezetvédelmi támogatásokról és hasonló transzferekről egyes tagállamok már önkéntes alapon összeállítanak és szolgáltatnak éves adatokat a Bizottság (Eurostat) részére.
A környezeti számvitel a meglévő adatokat használja fel a számlák összeállítására. A meglévő adatgyűjtésekből származó információk jobban felhasználhatók lesznek.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A környezeti-gazdasági számlák a környezet által a gazdaságban játszott szerep, illetve a gazdaság által a környezetre gyakorolt hatás mérése érdekében összefogják a gazdasági és környezeti információkat. E javaslat a környezeti fenntarthatósági szempontok gazdaságpolitikai célú beépítése révén biztosít információkat az európai zöld megállapodás végrehajtásához. Az e rendelet alapján előállított adatok az európai szemeszter ökologizálási kezdeményezését, a fenntarthatóság összes uniós szakpolitikában való általános érvényesítését és az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének nyomon követését is előmozdítják.
Az erdőterületek számláinak moduljára vonatkozó javaslat összhangban van az éghajlat- és az erdészeti erőforrásokra vonatkozó politikával. Az európai zöld megállapodás keretében a Bizottság a kiemelt kezdeményezései között mutatta be a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégiát 9 . E stratégia elismeri az erdők központi és multifunkcionális szerepét, valamint az erdészet (és a teljes erdőalapú értéklánc) hozzájárulását a fenntartható és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő megvalósításához, valamint az élénk és virágzó vidéki közösségek megőrzéséhez. A stratégia 2023-ra jogalkotási kezdeményezést jelentett be az erdőmegfigyelésre és a stratégiai tervekre vonatkozóan. Az erdőterületek számláinak modulja támogatja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós erdőstratégiát és a jövőbeni erdőmegfigyelési kezdeményezést, és összekapcsolja az erdészeti politikákat az éghajlat-, az energia- és a bioökonómiai politikával.
Az ökoszisztéma-számlák modulja a 2030-ig tartó időszakra szóló környezetvédelmi cselekvési program 10 hat kiemelt célkitűzésének egyike, nevezetesen a biológiai sokféleség védelme, megőrzése és helyreállítása, valamint a természeti tőke fejlesztése tekintetében elért haladás leírásához szolgál adatokkal. A modul emellett hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia részét képező uniós természet-helyreállítási terv végrehajtásának nyomon követéséhez.
A környezetszennyezés csökkentését és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást szolgáló gazdasági eszközök, például a környezetvédelmi támogatások egyre fontosabb eszközökké válnak az uniós környezetpolitikában, és komoly érdeklődés mutatkozik az alkalmazásukkal és az eredményességükkel kapcsolatos további információk beszerzése iránt. A környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek modulja hozzájárul az európai zöld megállapodás végrehajtásának nyomon követéséhez. Ide tartozik a nemzeti költségvetések ökologizálása, a környezetet terhelő valós árról való tájékoztatást, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós energetikai átalakulási és éghajlat-politikai célkitűzések támogatása, valamint a megújuló energiára, a biológiai sokféleségre, a hulladékgazdálkodásra és a körforgásos gazdaságra vonatkozó politika végrehajtása.
Az 549/2013/EU rendelet meghatározta az európai számlarendszer jelenleg hatályos változatát (ESA 2010), az európai környezeti-gazdasági számláknak pedig erre a változatra kell hivatkozniuk.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 338. cikkének (1) bekezdése. A Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárással összhangban intézkedéseket fogad el annak biztosítása érdekében, hogy olyan statisztikák készüljenek, amelyek lehetővé teszik az Európai Unió számára a feladata ellátását. E statisztikáknak meg kell felelniük bizonyos megbízhatósági, objektivitási, tudományos függetlenségi, költséghatékonysági és statisztikai titoktartási előírásoknak szabályoknak anélkül, hogy túlzott terhet rónának a vállalkozásokra, a hatóságokra és a polgárokra.
E javaslat a környezeti-gazdasági számlák nemzetközi összehasonlíthatóságának biztosítására irányul, ezért a 691/2011/EU rendelet hatályát kiterjeszti a 10. cikkben felsorolt további modulokra. E cikk kifejezetten rendelkezik új modulok bevezetéséről, és a lehetséges modulokat is felsorolja. Az e felsorolásban szereplő első három modult az 538/2014/EU rendelet már bevezette.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Mivel a javaslat nem tartozik az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül.
Az uniós szintű intézkedés indokolt. Először is, az európai statisztikáknak összehasonlíthatónak kell lenniük a tagállamok között és annak érdekében, hogy a tagállami összesítésekből kiszámíthatók legyenek az uniós összesítések. Másodszor, a környezet a léptékét és a jellegét tekintve országokon átnyúló. Harmadszor pedig, a környezeti-gazdasági számlák egyes felhasználási területei – például a fenntartható fejlődési célok – túlmutatnak az Európai Unión, így az Uniónak nemzetközi szabványokat kell alkalmaznia.
A javasolt aktus az Európai Gazdasági Térséggel kapcsolatos ügyet érint, ezért annak egész területére ki kell terjednie.
•Arányosság
A javaslat megfelel az arányosság elvének.
A tagállamoknak közös előírások felhasználásával új környezeti-gazdasági számlákat kell készíteniük a nemzetközi SEEA-szabványok alapján, majd hitelesítés és közzététel céljából továbbítaniuk kell a Bizottság (Eurostat) részére.
A rendeletjavaslat az arányosság elvével összhangban nem lépi túl a céljának eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A rendelet a legmegfelelőbb eszköz, tekintettel a javaslat céljára és tartalmára, valamint arra, hogy hatályos rendeletet módosít.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
A bizottsági standardoknak megfelelően a vizsgálatok a hatályban lévő jogszabályok értékelésére – ideértve az európai statisztikai program értékelését 11 is – az Eurostat által használt rendszer alapján történtek, amely az egész folyamat központi részét képezte. Ezenkívül minden évben felmérések zajlanak a felhasználók, az igényeik és az Eurostat szolgáltatásaikkal való elégedettségük alaposabb megismerése érdekében. Az Eurostat az értékelések eredményeit a statisztikai információk és eredmények előállítására irányuló folyamatok fejlesztésére használja fel. Az eredmények beépülnek különböző stratégiai tervekbe, például az Eurostat munkaprogramjába és irányítási tervébe.
•Konzultációk az érdekelt felekkel
A javaslatot megvitatták az európai statisztikai rendszer tagjaival, a technikai részleteket pedig írásbeli konzultációk útján az adatok előállítóival és felhasználóival. Emellett különböző munkacsoportok, továbbá a környezeti-gazdasági számlákkal, valamint a monetáris-környezeti statisztikákkal és számlákkal foglalkozó munkacsoport 2020. májusi és 2021. májusi ülésein is napirenden volt a javaslat. Ezenkívül a mögöttes kérdésekről szó esett az ágazati és környezeti statisztikákért és számlákért felelős igazgatók 2021. júliusi és októberi találkozóin. Ugyanezzel a csoporttal írásbeli konzultáció is folyt 2021 decemberében. Mindezek a konzultációk technikai fejlesztéseket és egyszerűsítéseket eredményeztek.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A Bizottság (Eurostat) konzultációt folytatott az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával, mivel a nemzeti statisztikai hivatalok feladata az európai statisztikákhoz kapcsolódó összes nemzeti tevékenység összehangolása.
•Hatásvizsgálat
Az alábbi okokból nem volt szükség hatásvizsgálatra. Először is, a 691/2011/EU rendelet már szakpolitikai eszközt biztosít a kezdeményezéshez. Kiemelendő, hogy a 10. cikk kifejezetten lehetővé teszi új tematikus számlák bevezetését, és felsorol lehetséges modulokat. Másodszor, a tagállamok a Bizottság (Eurostat) pénzügyi támogatásával mintegy harminc kísérleti tanulmányt készítettek az új témakörökről (a 4. cikkel összhangban). Végezetül az elmúlt öt évben sikerült tapasztalatokat szerezni az erdőterületek és a környezetvédelmi támogatások számláival kapcsolatos önkéntes adatgyűjtésből. Következésképpen szilárd alapot képező bizonyítékok és tapasztalatok gyűltek össze az évek során.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A Bizottság határozottan elkötelezett az egyszerűsítés és a terhek csökkentése mellett, amikor jogszabályt módosít. A környezeti számvitel színvonalas statisztikákat állít elő a rendelkezésre álló adatok újbóli felhasználása, valamint a vállalkozásokra és a nyilvánosságra nehezedő adminisztratív terhek korlátozása mellett. Ez a meglévő forrásadatok integrálásával és nemzetközi szabványokra épülő, megalapozott becslésekben és mutatókban való egyesítésével érhető el.
•Alapvető jogok
Tárgytalan.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nem változtat a 691/2011/EU rendelet – különösen annak 4. cikke – uniós költségvetési vonzatain.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A 691/2011/EU rendelet 7. cikke előírja, hogy a tagállamok készítsenek és továbbítsanak az adatok minőségéről szóló jelentéseket a Bizottság (Eurostat) részére. Az Eurostat az adatok minőségéről szóló jelentéseket más kapott információkkal együtt arra használja fel, hogy meggyőződjön a továbbított adatok minőségéről. Az adatok minőségéről szóló jelentésekre vonatkozó szabályok hatálya a három új modulra is kiterjed.
A 691/2011/EU rendelet 10. cikke alapján a Bizottság háromévente jelentést nyújt be a Parlamenthez és a Tanácshoz a rendelet végrehajtásáról.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
E javaslat három cikket és egy mellékletet tartalmaz.
Az 1. cikk rögzíti a 691/2011/EU rendeletbe bevezetendő módosításokat. A módosításokat az alábbiakban ismertetjük.
– 2. cikk – Fogalommeghatározások
A 2. cikk 7–9. pontja meghatározza az erdőterületek számláinak, a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számláinak, valamint az ökoszisztéma-számláknak a fogalmát.
– A 3. cikk (1) bekezdése – Modulok
Az európai környezeti-gazdasági számlák moduljainak jegyzéke három új modullal egészül ki g)–i) pontban, hivatkozással az egyes modulokra vonatkozó célokat, lefedettséget és adatszolgáltatási kötelezettségeket rögzítő mellékletekre.
– A 3. cikk (4a) bekezdése – Felhatalmazáson alapuló hatáskör
A 3. cikk új (4a) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határozzon arról, hogy a IX. melléklet 5. szakasza szerinti adatszolgáltatási táblázatokban már szereplő ökoszisztéma-szolgáltatások közül melyek esetében kell majd jelenteni a pénzben kifejezett értéket. A IX. melléklet rendelkezései fizikai és pénzegységben kifejezve határozza meg az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A pénzegységben kifejezett ökoszisztéma-szolgáltatások a fizikai egységben kifejezett ökoszisztéma-szolgáltatások részhalmazát képezik majd.
– Az 5. cikk (2) bekezdése – Adatgyűjtés
A tagállamok az 5. cikk (2) bekezdésben már említetteken kívül egyéb innovatív megközelítéseket is használhatnak.
– 8. cikk – Eltérések
Lehetőséget biztosít a három új modullal kapcsolatos adatszolgáltatástól való eltérés kérelmezésére.
–9. cikk – Felhatalmazási eljárás
A 3. cikk új (4a) bekezdésére való hivatkozás beillesztésével kiterjeszti a felhatalmazáson alapuló hatáskört.
– 10. cikk – Jelentés és felülvizsgálat
Naprakésszé teszi az e rendelet végrehajtásáról a Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtandó jelentésben érintendő területeket.
–IV. melléklet – Környezetvédelmi kiadási számlák
Törli a IV. mellékletből a „környezetvédelmi transzferek (kapott/fizetett)” mutatót, amelyről az új VIII. melléklet alapján kell majd adatokat gyűjteni.
–Új mellékletek
A rendelet a következő három új melléklettel egészül ki: az erdőterületek számláira vonatkozó VII. melléklet, a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számláira vonatkozó VIII. melléklet, valamint az ökoszisztéma-számlákra vonatkozó IX. melléklet.
–Hivatkozások az EU-27-re és az ESA 2010-re
Az „EU-28”-ra való összes hivatkozás helyébe az „EU-27”, az „ESA 95” helyébe pedig az „ESA 2010” lép.
A javaslat 2. cikke törli azt a kötelezettséget, hogy a tagállamok adatokat szolgáltassanak a (környezetvédelmi kiadási számlákra vonatkozó hatályos IV. mellékletben meghatározott) környezetvédelmi transzferekről, amint átfogóbb és észszerűbb adatkészletet szolgáltatnak a környezetvédelmi támogatásokról és hasonló transzferekről a VIII. melléklet alapján. Ezzel elkerülhető a kettős adatszolgáltatás.
A 3. cikk rögzíti a rendelet hatálybalépésének és közvetlen alkalmazhatóságának időpontját. Az 1. cikk (7) bekezdése kivételesen 2025-től alkalmazandó, mivel a VIII. melléklet szerinti „környezetvédelmi transzferek (kapott/fizetett)” mutatóval kapcsolatos adatgyűjtés csak 2025-ben indul (lásd a VIII. melléklet 4. szakaszát).
2022/0210 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 691/2011/EU rendeletnek új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetése tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)A 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló, 2022. április 6-i (EU) 2022/591 európai parlamenti és tanácsi határozat 12 megerősítette, hogy a környezeti változásokat meghatározó legfontosabb tendenciákra, tényezőkre és mozgatórugókra vonatkozó, megbízható információk nélkülözhetetlenek a hatékony szakpolitika kialakításához és végrehajtásához, valamint a polgárok fokozottabb bevonásához. Eszközöket kell kialakítani annak érdekében, hogy a nyilvánosság nagyobb mértékben tudatában legyen a gazdasági tevékenységek környezeti hatásainak. A környezeti-gazdasági számlák ezen eszközök közé tartoznak.
(2)A 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 10. cikke előírja, hogy a Bizottság nyújtson be jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a rendelet végrehajtásáról, és adott esetben, a 691/2011/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett kísérleti tanulmányok megállapításainak figyelembevételével tegyen javaslatot új környezeti-gazdasági számlamodulok– például környezetvédelmi vonatkozású transzferek (támogatások), erdőterületek számlái és ökoszisztéma-szolgáltatások számlái – bevezetésére.
(3)Az új moduloknak közvetlenül hozzá kell járulniuk a zöld növekedésre és erőforrás-hatékonyságra vonatkozó uniós szakpolitikai prioritásokhoz.
(4)Az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága 2012. februári 43. ülésén nemzetközi statisztikai szabványként fogadta el a környezeti-gazdasági számlarendszer (SEEA) központi keretét, 2021. márciusi 52. ülésén pedig a SEEA ökoszisztéma-számvitelét (az 1–7. fejezet ismerteti a számviteli keretet és a fizikai számlákat). Az e rendeletben meghatározott új modulok teljes mértékben összhangban vannak az integrált környezeti-gazdasági számlák rendszerével.
(5)A Szerződések szerinti, különösen a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatainak ellátásához az Uniónak releváns, átfogó és megbízható információkra van szüksége. A tényeken alapuló döntéshozatalhoz olyan statisztikákra van szükség, amelyek a céljaikkal összhangban megfelelnek a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 14 meghatározott szigorú minőségi követelményeknek.
(6)A zöld, versenyképes és reziliens körforgásos gazdaság felé tett előrelépés pontosabb nyomon követése és a fenntartható fejlődési célok terén uniós összefüggésben elért haladás figyelemmel kísérése érdekében további adatokra van szükség.
(7)A Gazdasági és Pénzügyi Tanács az európai statisztikákról szóló, 2020. november 6-i következtetéseiben arra ösztönzi az európai statisztikai rendszer tagjait, hogy reagáljanak az európai zöld megállapodás által újonnan felvetett információigényekre, többek között az európai környezeti-gazdasági számlákkal kapcsolatos program felülvizsgálatával és bővítésével összefüggésben.
(8)Az Európai Számvevőszék 2019-ben közzétette az „Európai környezeti-gazdasági számlák: javítani lehetne hasznosságukat a szakpolitikai döntéshozók számára” című, 2019/16. sz. különjelentését 15 . Ebben a jelentésben rámutatott arra, hogy az erdőkre és az ökoszisztémákra vonatkozóan teljes körűbb adatokra, valamint az erdőterületek számláinak maradéktalan bevezetésére van szükség.
(9) A 691/2011/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése felsorolja a forrásokat, amelyeket a tagállamok igénybe vehetnek a környezeti-gazdasági számlák becsléséhez. A rugalmasság biztosítása és az adatszolgáltatókra, a nemzeti statisztikai hivatalokra és más nemzeti hatóságokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok innovatív megközelítéseket használjanak. A tagállamoknak mindig tájékoztatniuk kell a Bizottságot, és részletesen be kell számolniuk e megközelítések minőségéről, hogy a Bizottság értékelhesse az adatok minőségét.
(10)Mivel az Európai Uniót jelenleg 27 tagállam alkotja, ezért helyénvaló az „EU-27” megjelölést használni.
(11)A 691/2011/EU rendelet 10. cikkében felsorolt lehetséges későbbi európai környezeti-gazdasági számlák jegyzékét naprakésszé kell tenni, hogy összhangban legyen az Unió mindenkori szakpolitikai prioritásaival.
(12)A számlák 1995. évi európai rendszerének (ESA 95) helyébe a számlák 2010. évi európai rendszere (ESA 2010) lépett, amelyet az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 hozott léte.
(13)Az ESA 2010 tartalmazza a közös szabványok, fogalommeghatározások, osztályozások és számviteli szabályok referenciakeretét az Unió statisztikai követelményeire vonatkozó tagállami számlák elkészítéséhez.
(14)Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésére szolgáló módszerek mindenkori fejlettségi fokának figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia jogi aktusok elfogadására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően, hogy kiegészíthesse a rendeletet annak meghatározásával, hogy a IX. melléklet 5. szakasza szerinti adatszolgáltatási táblázatokban már szereplő ökoszisztéma-szolgáltatások közül melyek esetében kell jelenteni a pénzben kifejezett értéket, továbbá az első referenciaév megállapításával és az említett, pénzben kifejezett értékek meghatározásához elfogadható módszerek felsorolásával. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 17 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(15)Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen az európai környezeti-gazdasági számlákra vonatkozó európai statisztikák hatályos jogi keretének új környezeti számlamodulokkal való bővítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a következetesség és az összehasonlíthatóság révén ez a cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(16)Konzultációra került sor az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságával,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 691/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. A 2. cikk az alábbi pontokkal egészül ki:
„7. »erdőterületek számlái«: erdészeti erőforrásokra, ezen belül fával borított területekre és a fával borított területeken kitermelt faanyagra vonatkozó eszközszámlák, valamint erdészetre és fakitermelésre vonatkozó gazdasági tevékenységi számlák;
8. »környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek«: az ESA 2010-ben meghatározott folyó és tőketranszferek, amelyek a környezet védelmét, valamint a nemzeti erőforrások és a kapcsolódó termékek megőrzését célzó tevékenységek támogatására irányulnak;
9. »ökoszisztéma-számlák«: olyan számlák összessége, amelyek azzal a céllal készülnek, hogy következetes tájékoztatást nyújtsanak az ökoszisztémák kiterjedéséről és állapotáról, valamint a szolgáltatásoknak ezen ökoszisztémákból a társadalom felé történő mozgásáról.”
2. A 3. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés az alábbi pontokkal egészül ki:
„g) az erdőterületek számláinak modulja, a VII. mellékletben meghatározottak szerint;
h) a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számláinak modulja a VIII. mellékletben meghatározottak szerint;
i) az ökoszisztéma-számlák modulja, a IX. mellékletben meghatározottak szerint;”
b)a cikk szövege az alábbi (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Bizottság (Eurostat) módszertani és megvalósíthatósági tanulmányt készít az ökoszisztéma-szolgáltatások pénzben kifejezett értékének megállapításáról. E tanulmány eredményei alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kiegészítheti e rendeletet annak meghatározásával, hogy a IX. melléklet 5. szakasza szerinti adatszolgáltatási táblázatokban már szereplő ökoszisztéma-szolgáltatások közül melyek esetében kell jelenteni a pénzben kifejezett értéket, továbbá az első referenciaév megállapításával és a pénzben kifejezett értékek meghatározásához elfogadható módszerek felsorolásával.”
3. Az 5. cikk (2) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
„d) bármely egyéb releváns forrás, módszer vagy innovatív megoldás, amennyiben olyan statisztikák előállítását teszi lehetővé, amelyek összehasonlíthatók és megfelelnek az alkalmazandó egyedi minőségi követelményeknek.
Azok a tagállamok, amelyek a d) pontban említett források, módszerek vagy innovatív megközelítések használata mellett döntenek, az adott forrás, módszer vagy innovatív megközelítés bevezetésének referenciaévét megelőző év folyamán a nyert adatok minőségének részletes megjelölésével tájékoztatják erről a Bizottságot (Eurostatot).”
4. A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A VII., VIII. és IX. melléklet vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti eltérés megszerzése céljából az érintett tagállam megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz legkésőbb [kérjük a Kiadóhivatalt, hogy illessze be az e rendelet hatálybalépését 24 hónappal követő pontos dátumot]-ig.”
5. A 9. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) és a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A Bizottságnak a 3. cikk (3), (4) és (4a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2011. augusztus 11-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (3), (4) és (4a) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;
b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5) A 3. cikk (3), (4) és (4a) bekezdésének értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
6. A 10. cikk első franciabekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„ – új környezeti-gazdasági számlamodulok – például vízszámlák (minőségi és mennyiségi), erőforrás-gazdálkodási kiadásokkal kapcsolatos számlák, a környezetre esetlegesen káros támogatások vagy támogatási intézkedések, valamint hulladékszámlák– bevezetésére vonatkozóan.”
7. A IV. melléklet 3. szakaszában a „környezetvédelmi transzferek (kapott/fizetett)” szövegrészt el kell hagyni.
8. Az „EU-28”-ra, illetve az „ESA 95”-re való összes hivatkozás helyébe az „EU-27”, illetve az „ESA 2010” lép a teljes szövegben és a mellékletekben.
9. A 691/2011/EU rendelet az e rendelet mellékletében foglalt VII., VIII. és IX. melléklettel egészül ki.
2. cikk
A környezetvédelmi transzferekre (kapott/fizetett) vonatkozóan korábban a IV. melléklet szerint szolgáltatott adatokat a VIII. melléklet szerint kell szolgáltatni. A tagállamok a továbbiakban nem a IV. melléklet szerint közlik a környezetvédelmi transzferekre (kapott/fizetett) vonatkozó adatokat.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Az 1. cikk (7) pontját 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.7.11.
COM(2022) 329 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a 691/2011/EU rendeletnek új környezeti-gazdasági számlamodulok bevezetése tekintetében történő módosításáról
MELLÉKLET
„VII. MELLÉKLET
ERDŐTERÜLETEK SZÁMLÁI
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
Az erdőterületek számlái az erdészeti erőforrásokra, valamint az erdészeti és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó adatokat rögzítik és jelenítik meg az európai számlarendszer (ESA) keretében szolgáltatott adatokkal teljes mértékben összeegyeztethető módon. Az erdőterületek számlái kiegészítő információkkal szolgálnak, és az erdészeti és fakitermelési ágazat sajátos jellegéhez igazodó fogalmakat használnak.
Ez a melléklet meghatározza az erdőterületek számlái vonatkozásában a tagállamok által gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
Az erdőterületek számlái az erdészeti erőforrások (fával borított területek és faanyag), valamint az erdészeti és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenység – ezen belül a hengeres faanyag előállítása és a vadon termő, nem faeredetű erdei termékek gyűjtése – állományait és mozgásait rögzítik.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamok az erdőterületek számláit az e szakaszban ismertetett mutatók szerint készítik el.
1.Fával borított területek és faanyag eszközszámlái. A fával borított területek az alábbi három pontban foglaltak összességeként határozható meg.
a)Fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőterület: olyan erdőterület, ahol az esetleges környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági korlátozás nem gyakorolnak jelentős hatást a mindenkori vagy lehetséges fakitermelésre. E korlátozások megállapíthatók jogi normák útján, gazdálkodói/tulajdonosi döntéssel vagy egyéb okokból.
b)Fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőterület minden egyéb erdőterület, amely az a) pont szerint nem minősül fakitermeléshez rendelkezésre álló területnek. Ezek olyan erdőterületek, ahol környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági vagy jogi korlátozások megakadályozzák az érdemi fakitermelést. E körbe tartoznak a) azok az erdőterületek, ahol jogi vagy egyéb – politikai döntésből eredő – korlátozások teljes mértékben kizárják vagy jelentősen korlátozzák a fakitermelést, többek között környezetvédelmi vagy a biológiai sokféleség megőrzéséhez fűződő okokból (véderdők, nemzeti parkok, természetvédelmi területek és más védett területek, köztük a különleges, környezeti, tudományos, történelmi, kulturális vagy vallási jelentőségű területek); b) azok az erdőterületek, ahol a saját felhasználásra végzett alkalmi vágástól eltekintve túl gyenge a fizikai termelékenység vagy a faminőség, illetve túl nagyok a kitermelési és szállítási költségek.
c)Egyéb, fával borított területek.
„Erdőterület”: több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 10 %-nál nagyobb záródással, illetve ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület. Nem tartoznak e körbe az elsődlegesen mezőgazdasági hasznosítású földterületek, illetve a városi környezetben található fás területek, például városi parkok, fasorok és kertek.
„Egyéb, fával borított terület”: a fogalommeghatározás szerint erdőnek nem minősülő, több mint 0,5 hektárra kiterjedő, öt méternél magasabb fákkal és 5–10 %-os záródással vagy ezeket a küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal, illetve 10 %-nál nagyobb záródás mellett cserjékkel, bokrokkal és fákkal vegyesen borított terület. Nem tartoznak e körbe az elsődlegesen mezőgazdasági hasznosítású földterületek, illetve a városi környezetben található fás területek, például városi parkok, fasorok és kertek.
„Nettó éves faanyagnövekmény”: az élő fák mennyiségének átlagos éves növekedése. Kiszámításához az év elején rendelkezésre álló élőfa-állományból (lábon álló faanyag) le kell vonni az átlagos éves állománypusztulást.
„Eltávolított állomány”: az összes kivágott és az erdőterületekről, egyéb fával borított területekről vagy egyéb kitermelési területekről eltávolított összes élő vagy elpusztult fa mennyisége. E körbe tartozik az erdei utak mentén tárolt, eladatlan hengeres faanyag. Szintén ide értendők a helyreállított természeti veszteségek, a korábbi időszakban kivágott fák eltávolítása, a törzstől eltérő másodlagos fa (például tönkök és ágak) eltávolítása, valamint a természeti okokból, például tűz, szél, rovarok és betegségek miatt elpusztult vagy megsérült fák (úgynevezett természetes veszteségek) eltávolítása. Nem tartozik e körbe a nem fás biomassza vagy bármely, az év során az erdőben hagyott vagy el nem távolított másodlagos fa, például tönkök, ágak, lombkoronák és a vágási maradék (fakitermelési hulladék).
„Helyrehozhatatlan veszteség”: az erdőterületről el nem távolítható vágási maradék és széldöntés miatti összes kivágás, valamint az erdőtűz miatt elveszett faanyag.
2.Az erdészeti és fakitermelési ágazatban folytatott gazdasági tevékenységről adatokat szolgáltató gazdasági számlák. „Erdészeti és fakitermelési ágazat”: minden olyan szakosodott egység (helyi SZE), amely a NACE Rev. 2. A. nemzetgazdasági ágának 02 ágazatába sorolt tevékenységeket végeznek.
Az alábbi, ESA-fogalommeghatározásokat használó mutatók tekintetében kell adatokat szolgáltatni:
–kibocsátás,
–ebből: saját végső felhasználási célú kibocsátás,
–folyó termelőfelhasználás,
–bruttó hozzáadott érték,
–állóeszközök értékcsökkenése,
–egyéb termelési adók,
–egyéb termelési támogatások,
–munkavállalói jövedelem,
–bruttó állóeszköz-felhalmozás és nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege,
–készletváltozás,
–tőketranszfer.
A tagállamok az erdészeti és fakitermelési ágazaton belüli foglalkoztatásról ezer éves munkaerőegységben (ÉME) szolgáltatnak adatokat a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 1 meghatározottak szerint.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1.A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.
2.A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.
3.Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4.Az első referenciaév 2023.
5.Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2022-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.
6.Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az n–2., n–1. és n. évről szolgáltatnak éves adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2022 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2022 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
A 3. szakaszban meghatározott mutatókra vonatkozóan az alábbi adatokat kell szolgáltatni:
1.Fával borított területek, az alábbi bontásban:
–fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőterületek,
–fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőterületek,
–egyéb, fával borított területek.
Mindegyik említett kategóriát tovább kell bontani az alábbiak szerint:
–nyitó terület a referenciaév elején,
–erdőtelepítés és egyéb növekmények,
–erdőirtás és egyéb csökkenések,
–statisztikai átsorolás,
–záró terület a referenciaév végén.
Az adatokat ezer hektárban kell szolgáltatni.
2.A faanyag mennyisége, az alábbi bontásban:
–fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőterületek,
–fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőterületek,
–egyéb, fával borított területek.
A fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőterületeket tovább kell bontani az alábbiak szerint:
–nyitó állomány a referenciaév elején,
–nettó növekmény,
–eltávolítás,
–helyrehozhatatlan veszteség,
–statisztikai átsorolás,
–egyenlegező tétel,
–záró állomány a referenciaév végén.
A fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőterületeket és egyéb, fával borított területeket tovább kell bontani az alábbiak szerint:
–nyitó állomány a referenciaév elején,
–eltávolítás,
–egyéb változás (a nyitó és a záró állomány között),
–záró állomány a referenciaév végén.
Az adatokat kéreggel együtt mért ezer m3-ben kell szolgáltatni.
3.A faanyag értéke, az alábbi bontásban:
–fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőterületek,
–fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőterületek,
–egyéb, fával borított területek.
A fakitermeléshez rendelkezésre álló erdőterületeket tovább kell bontani az alábbiak szerint:
–nyitó állomány a referenciaév elején,
–nettó növekmény,
–eltávolítás,
–helyrehozhatatlan veszteség,
–átértékelés,
–statisztikai átsorolás,
–egyenlegező tétel,
–záró állomány a referenciaév végén.
A fakitermeléshez rendelkezésre nem álló erdőterületeket és egyéb, fával borított területeket tovább kell bontani az alábbiak szerint:
–nyitó állomány a referenciaév elején,
–eltávolítás,
–egyéb változás (a nyitó és a záró állomány között),
–záró állomány a referenciaév végén.
Az adatokat nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.
4.A gazdasági számlák esetében a 3. szakaszban említett kibocsátásról a termékek tevékenység szerinti osztályozásának 2.1. verziója szerint meghatározott termékek alapján kell adatokat szolgáltatni az alábbi bontásban:
–erdei fa- és cserjecsemete (02.10.11. sz. termék) és erdei fa- és cserjemag, vetési célra (02.10.12. sz. termék),
–az erdőgazdálkodásból származó faanyag nettó növekményének összegeként meghatározott erdei fafélék (02.10.30. sz. termék) és a nem erdőgazdálkodásból származó faanyag értékesítése,
–nyers faanyag (02.20.1. sz. termék), amely az alábbi, két külön sorban megjelenítendő tételekből áll:
a)tűzifa (02.20.14. és 02.20.15. sz. termék),
b)hengeresfa, vagyis a tűlevelű hengeresfa (02.20.11. sz. termék), nem tűlevelű hengeresfa a trópusi hengeresfa kivételével (02.20.12. sz. termék) és trópusi hengeresfa (02.20.13. sz. termék) összessége,
–vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése (02.30. sz. termék),
–az erdészeti és fakitermelési tevékenységre jellemző, erdei faiskolai tevékenységként (02.10.2. sz. termék), erdészeti szolgáltatásként (02.4. sz. termék) és az erdészeti ágazati szakosodott egység (SZE) által nyújtott egyéb szolgáltatásként meghatározott szolgáltatások,
–a helyi SZE-ben végzett kapcsolódó másodlagos tevékenységekből származó egyéb termékek, például termesztett gomba és szarvasgomba (01.13.8), egyéb, a Vaccinium (áfonyafélék) nemzetségébe tartozó m. n. s. bogyós termésű gyümölcs (01.25.19), természetes gumi (01.29.10), egyéb durván faragott fa, hasított karó, bot (16.10.39), faszén (20.14.72), védett természeti érték bemutatása (91.04.12) és a helyi SZE által előállított egyéb termék.
A 3. szakaszban említett erdészeti és fakitermelési ágazati folyó termelőfelhasználásról a termékek tevékenység szerinti osztályozásának 2.1. verziója szerint meghatározott termékek alapján kell adatokat szolgáltatni az alábbi bontásban:
a)az erdei fa- és cserjecsemete (02.10.11. sz. termék) és az erdei fa- és cserjemag, vetési célra (02.10.12. sz. termék), valamint a faanyag előállításához felhasználó erdei fafélék (02.10.3. sz. termék) összessége,
b)az energia és a kenőanyagok, ezen belül a villamos energia (35.11.10. sz. termékek), motorbenzin (19.20.21. sz. termék), földgáz, cseppfolyós vagy gáznemű (06.20.10. termék), kenőolajok, m. n. s. egyéb nehéz kőolajpárlatok és készítményeik (19.20.29. sz. termék) és egyéb hasonló termékek összessége,
c)az erdészetre és a fakitermelésre jellemző szolgáltatások, ezen belül az erdei faiskolai tevékenység (02.10.2. sz. termék), az erdészeti szolgáltatás (02.4. sz. termék) és az erdészeti és fakitermelési ágazati helyi SZE által nyújtott egyéb szolgáltatások összessége,
d)egyik fenti folyó termelőfelhasználási változóban sem elszámolt egyéb áruk és szolgáltatások.
A 3. szakaszban említett erdészeti és fakitermelési ágazati készletváltozásról az alábbi bontásban kell adatokat szolgáltatni:
–a művelés alatt álló biológiai erőforrásokon végzett befejezetlen termelés készletváltozása,
–egyéb készletváltozás.
Az összes mutatót nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
VIII. MELLÉKLET
KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK ÉS HASONLÓ TRANSZFEREK SZÁMLÁI
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
A környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái a környezet és a természeti erőforrások védelmét célzó tevékenységeknek, ezen belül a környezetvédelmi termékek előállításának és felhasználásának a támogatására irányuló folyó és tőketranszferekről gyűjtenek és jelenítenek meg adatokat a számlák 2010. évi európai rendszerének (ESA 2010) fogalmaival és fogalommeghatározásaival összeegyeztethető módon.
Ez a melléklet meghatározza a tagállamok által a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái vonatkozásában gyűjtendő, összeállítandó, továbbítandó és értékelendő adatokat. Szintén ezen adatok alapján kell összeállítani a környezetvédelmi kiadási számlákat a IV. mellékletben meghatározottak szerint.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
A környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számlái a környezet védelme vagy a természeti erőforrások felhasználásának és kitermelésének csökkentése céljából az államháztartásból más gazdasági szektoroknak (a hazai gazdaságban vagy külföldre) teljesített, valamint nem rezidensektől (külföldi illetőségűektől) származó viszonzatlan kifizetéseket rögzíti.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamok a környezetvédelmi támogatások és hasonló transzferek számláit az alábbi mutatók szerint készítik el:
–támogatások (D.3. ESA-kód),
–egyéb folyó transzferek (D.6. és D.7. ESA-kód),
–tőketranszferek (D.9. ESA-kód).
Minden adatot nemzeti valutában, millió egységben kell megadni.
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1.A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.
2.A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.
3.Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) e modul fő összesített adatai tekintetében becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4.Az első referenciaév 2023.
5.Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak a 2022-től az első referenciaévig terjedő éves adatokat is közölniük kell.
6.A Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az n–2., n–1. és n. évről szolgáltatnak éves adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2022 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2022 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1.A 3. szakaszban említett mutatókra vonatkozóan az alábbiak szerint kell adatokat szolgáltatni:
–fizető gazdasági szektor, a következőképpen:
–államháztartás,
–külföld.
–kedvezményezett gazdasági szektor, a következőképpen:
–államháztartás,
–vállalatok,
–háztartások,
–háztartásokat segítő nonprofit intézmények,
–külföld.
2.Mindegyik fenti adatszolgáltatási kategória esetében a környezetvédelmi tevékenységek osztályozási rendszerének osztályai (a továbbiakban: CEPA) és az erőforrás-gazdálkodási tevékenységek osztályozási rendszere (a továbbiakban: CReMA) szerint kell adatokat szolgáltatni az alábbi csoportosításban:
–CEPA 1,
–CEPA 2,
–CEPA 3,
–CEPA 4,
–CEPA 5,
–CEPA 6,
–a CEPA 7, CEPA 8 és CEPA 9 összege,
–CReMA 10,
–CReMA 11,
–CReMA 13,
–CReMA 13A,
–CReMA 13B,
–CReMA 13C,
–CReMA 14,
–a CReMA 12, CReMA 15 és CReMA 16 összege.
3.Az összes CEPA-osztály (CEPA 1–9) és az összes CReMA-osztály (CReMA 10–16) összesítése szerint csoportosított, az államháztartásból vállalatoknak teljesítendő transzfereket a gazdasági tevékenységek NACE Rev. 2. szerinti osztályozásának megfelelően további csoportokba kell sorolni a következőképpen:
–NACE A. nemzetgazdasági ág – mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat,
–NACE B. nemzetgazdasági ág – bányászat, kőfejtés,
–NACE C. nemzetgazdasági ág – feldolgozóipar,
–NACE D. nemzetgazdasági ág – villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás,
–NACE E. nemzetgazdasági ág – vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés,
–NACE F. nemzetgazdasági ág – építőipar,
–NACE G. nemzetgazdasági ág – kereskedelem, gépjárműjavítás,
–NACE H. nemzetgazdasági ág – szállítás, raktározás,
–NACE I–U. nemzetgazdasági ág – egyéb nemzetgazdasági ágak.
4.A 2. és 3. pontban említett CEPA-osztályok a IV. mellékletben, a CReMA- osztályok pedig az V. mellékletben találhatók.
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.
IX. MELLÉKLET
ÖKOSZISZTÉMA-SZÁMLÁK
1. szakasz
CÉLKITŰZÉSEK
Az ökoszisztéma-számlák az ökoszisztéma-eszközök kiterjedéséről és állapotáról, valamint az általuk a társadalom és a gazdaság számára nyújtott szolgáltatásokról jelenítenek meg adatokat. Az adatok összhangban vannak a SEEA ökoszisztéma-számvitelével, és összeegyeztethetők az európai számlarendszer keretében szolgáltatott adatokkal.
Az ökoszisztéma-számlák lehetőség szerint meglévő, többek között Föld-megfigyelésből, környezeti adatszolgáltatásból és egyéb adatforrásokból származó információk felhasználásával készülnek.
2. szakasz
LEFEDETTSÉG
Az ökoszisztéma-számlák az ökoszisztémák kiterjedését, állapotát és az ökoszisztéma-szolgáltatások mozgását rögzítik.
Az ökoszisztéma kiterjedése az ökoszisztéma mérete az adott területen. Az ökoszisztémák kiterjedésének számlái az adott állam területén található szárazföldi (ezen belül édesvízi) és tengeri ökoszisztémákra vonatkoznak.
Az ökoszisztéma állapota az ökoszisztéma abiotikus, biotikus és domborzati jellemzők tekintetében, ökoszisztéma-típusok szerint mért minősége.
Az ökoszisztéma-szolgáltatások az ökoszisztémák által a gazdasági és egyéb emberi tevékenységekhez nyújtott előnyök. E körbe tartozik: i. az ellátás, ii. a szabályozás és fenntartás, valamint iii. a kulturális szolgáltatások. Az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái az adott állam területén lévő ökoszisztémák által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások tényleges biztosítását és igénybevételét rögzíti.
A tematikus számlák olyan számlák, amelyek meghatározott politikai témakörök, például biológiai sokféleség, éghajlatváltozás, óceánok és városi térségek szerint rendszerezik az adatokat.
3. szakasz
MUTATÓK JEGYZÉKE
A tagállamok az alábbi mutatók szerint készítik el az ökoszisztéma-számlákat.
1.Az ökoszisztémák kiterjedésének számlái, amelyek az adott állam területén lévő ökoszisztémák területét és területváltozását rögzítik ökoszisztéma-típusonként. A tagállamoknak ezer hektárban kell adatokat szolgáltatniuk az ökoszisztémák kiterjedésének számláira vonatkozóan.
2.Átváltási mátrix, amely az ökoszisztémák kiterjedésének számláit alkotó elemek egyikeként az ökoszisztéma-típusok közötti átváltásokat rögzíti két időpont között, hektárban.
3.Az ökoszisztémák állapotának számlái, amely az ökoszisztémák jellemzőit rögzíti az alábbiak szerint:
a)települések és egyéb mesterséges területek esetében:
–a nagyvárosokban és a környező városokban és elővárosokban található zöldterületekről az adott területen lévő összes ökoszisztéma-típus figyelembevételével, a nagyvárosok és a környező városok és elővárosok teljes területére számítva, az összterület százalékában kifejezve kell adatokat szolgáltatni,
–a legalább 2,5 μm átmérőjű szálló por nagyvárosi koncentrációjáról az adott adatszolgáltatási időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, μg/m3-ben kifejezve kell adatokat szolgáltatni;
b)szántók esetében:
–a feltalaj szervesszén-tartalmáról az adott adatszolgáltatási időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, tonna/ha-ban kifejezve kell adatokat szolgáltatni;
c)gyepterületek esetében:
–a feltalaj szervesszén-tartalmáról az adott adatszolgáltatási időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, tonna/ha-ban kifejezve kell adatokat szolgáltatni;
d)szántók és gyepterületek esetében együttesen:
–a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó közös mutatóról az adott adatszolgáltatási időszakra vonatkozó nemzeti összesített mutatóként kell adatokat szolgáltatni;
e)erdők és erdőterületek esetében:
–a száradékról az adott adatszolgáltatási időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, m3/ha-ban kifejezve kell adatokat szolgáltatni,
–a fás borítottság sűrűségéről az adott adatszolgáltatási időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, százalékban kifejezve kell adatokat szolgáltatni;
f)tengerpartok, dűnék és vizes élőhelyek esetében:
–az ökoszisztéma-jellegű tengerpartokat, dűnéket és vizes élőhelyeket magában foglaló tengerparti övezetekben meglévő mesterséges vízhatlan területek lefedettségének arányáról az adott adatszolgáltatási időszakra vonatkozó nemzeti átlagként, százalékban kifejezve kell adatokat szolgáltatni.
A nagyvárosok, a városok és az elővárosok az (EU) 2017/2391 rendeletben meghatározott tipológia szerint az urbanizáció fokának megfelelően besorolt helyi közigazgatási egységek.
4.Ökoszisztéma-szolgáltatások számlái, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását és igénybevételét rögzíti forrás- és felhasználástáblákban. A forrástábla az ökoszisztémák által a társadalom számára nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítására vonatkozó adatokat foglalja magában. A felhasználástábla az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó adatokat tartalmazza az igénybevétel jellege szerinti bontásban, az 5. szakaszban meghatározottak szerint.
A forrás- és felhasználástáblákban az adatokat az alábbiakban megadott fizikai egységekben kifejezve kell szolgáltatni.
a)Ellátó szolgáltatások
–Terményellátás, vagyis az ökoszisztéma növénynövekedéshez való hozzájárulása a különböző felhasználási célra betakarított termények mennyiségén alapuló becslésként. E körbe tartozik az élelmiszer- és rosttermelés, a takarmánycélú és energianövények, valamint legelt biomassza, a III. melléklet A. táblázatának 1.1. és 1.2. pontjában foglaltak szerint.
–Beporzás, vagyis az ökoszisztéma vadon élő beporzókon keresztüli hozzájárulása a fent említett növények termesztéséhez. A hozzájárulásról a beporzóktól függő növények vadon élő beporzóknak tulajdonítható, tonnában kifejezett mennyiségével, a beporzóktól függő növények, tehát a gyümölcsfák, a bogyós termésű gyümölcsök, a paradicsomok, az olajnövények és az „egyéb” növények fő fajtái szerinti bontásban kell adatokat szolgáltatni.
–Faellátásról, vagyis az ökoszisztéma fák és más fás biomassza növekedéséhez való hozzájárulásról a VII. mellékletben meghatározott nettó növekményként, kéreggel együtt mért ezer m3-ben kell adatokat szolgáltatni.
b)Szabályozási és fenntartási szolgáltatások
–A légszűrés az ökoszisztéma hozzájárulása a légszennyező anyag szűréséhez a szennyező anyagok ökoszisztéma-összetevők (különösen a fák) általi lerakása, felvétele, megkötése és tárolása révén. Ezáltal csökkennek a szennyező anyagok káros hatásai. A hozzájárulásról az adszorbeált szálló por tonnában kifejezett mennyiségeként kell adatokat szolgáltatni.
–A globális éghajlat-szabályozás az ökoszisztéma hozzájárulása az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának csökkentéséhez a szén légkörből való eltávolítása (nettó megkötés) és ökoszisztémákban való megtartása (tárolása) révén. A hozzájárulásról a nettó megkötött szén és a szárazföldi ökoszisztémákban – a felszín felett és a közvetlenül a felszín alatti 0,3 méteres talajrétegig (ideértve a tőzeglápokat is) – tárolt szerves szén tonnában kifejezett mennyiségére vonatkozóan kell adatokat szolgáltatni.
–A helyi éghajlat-szabályozás az ökoszisztéma hozzájárulása a városi térségek külső légköri viszonyainak szabályozásához az emberek életkörülményeit javító és a gazdasági termelést támogató növényzet révén. A hozzájárulásról a 25 °C feletti hőmérsékletű napokon a nagyvárosi hőmérséklet városi növényzetnek betudható csökkenéseként, Celsius-fokban kifejezve kell adatokat szolgáltatni.
c)Kulturális szolgáltatások
–A természeti turizmussal összefüggő szolgáltatások képezik az ökoszisztéma – különösen a biofizikai jellemzői és tulajdonságai útján történő – hozzájárulását ahhoz, hogy az emberek a környezettel létesített közvetlen, adott helyhez kötődő, fizikai és kísérleti kapcsolatok révén használják és élvezzék a természetet. E hozzájárulásról az ökoszisztémák felkeresésének betudható, szállodákban, szállókban, kempingekben és más szálláshelyeken töltött vendégéjszakák számával kell adatokat szolgáltatni.
5.Az ökoszisztéma-számlákhoz az alábbi, ökoszisztéma-típusokat tartalmazó táblázatot kell használni:
|
Kategória |
Ökoszisztéma típusa |
|
1 |
Települések és egyéb mesterséges területek |
|
2 |
Szántók |
|
3 |
Gyepterületek (legelők, természetközeli és természetes gyepterületek) |
|
4 |
Erdők és erdőterületek |
|
5 |
Fenyérek és cserjések |
|
6 |
Gyér növényzetű ökoszisztémák |
|
7 |
Szárazföldi vizes élőhelyek |
|
8 |
Folyók és csatornák |
|
9 |
Tavak és víztározók |
|
10 |
Tengeri árapálycsatornák és átmeneti vizek |
|
11 |
Tengerpartok, dűnék és vizes élőhelyek |
|
12 |
Tengeri ökoszisztémák (parti tengervizek, talapzatok és a nyílt óceán) |
4. szakasz
ELSŐ REFERENCIAÉV, GYAKORISÁG ÉS TOVÁBBÍTÁSI HATÁRIDŐK
1.A statisztikákat az alábbiakban meghatározott időközönként kell összeállítani és továbbítani:
–az ökoszisztémák kiterjedésének és az ökoszisztémák állapotának számlái esetében háromévente. Az adatoknak a referenciaév reprezentatív átlagára, valamint a hároméves időszakban a két referenciaév között bekövetkező változásokat tartalmazó átváltási mátrixra kell vonatkozniuk,
–az ökoszisztéma-szolgáltatások számlái esetében évente.
2.A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.
3.Annak érdekében, hogy eleget tegyen a felhasználók teljes és időszerű adatok iránti igényeinek, és amint országonként elegendő adat áll rendelkezésre, a Bizottság (Eurostat) becsléseket készít az EU egészére vonatkozóan. A Bizottság (Eurostat) minden lehetséges esetben becsléseket készít és tesz közzé a tagállamok által a 2. pontban meghatározott határidőn belül nem továbbított adatokra vonatkozóan.
4.Az első referenciaév 2024. Az átváltási mátrix esetében az első referenciaév 2027.
5.Az első adattovábbításkor a tagállamok 2024-től kezdődően közölnek adatokat az ökoszisztémák kiterjedésének és állapotának számláira, valamint a fizikai egységben kifejezett ökoszisztéma-szolgáltatásokat tartalmazó forrás- és felhasználástáblákra vonatkozóan. Az átváltási mátrix esetében az adatoknak a 2024 és 2027 között bekövetkező változásokat kell kifejezniük.
6.Ezt követően a Bizottság részére történő minden adattovábbításkor a tagállamok az ökoszisztéma-szolgáltatások esetében az n–1. és n. évről, az ökoszisztémák kiterjedésének és állapotának számlái esetében pedig az n–3. és n. évről szolgáltatnak adatokat, ahol n a referenciaévet jelenti. A tagállamok a 2024 utáni évekre vonatkozó adatokat felülvizsgálat esetén ismét benyújtják. A tagállamok a 2024 előtti évekre vonatkozóan rendelkezésre álló bármely adatot közölhetnek.
5. szakasz
ADATSZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁZATOK
1.Az ökoszisztémák kiterjedésének számlái: a 3. szakaszban említett összes ökoszisztéma-típus esetében az első adattovábbításkor közölt adatokat kell szolgáltatni az első referenciaévre vonatkozóan. Ezt követően minden adattovábbításkor az alábbiak szerint kell adatokat szolgáltatni:
–az ökoszisztémák kiterjedése az előző referenciaévben,
–növekedések,
–csökkenések,
–az ökoszisztémák kiterjedése az adott referenciaévben.
Az átváltási mátrixnak a 3. szakaszban említett összes ökoszisztéma-típus közötti átváltásokról kell adatokat szolgáltatni az előző és az adott referenciaév között.
2.Ökoszisztéma-szolgáltatások számlái: a 3. szakaszban említett ökoszisztéma-szolgáltatások esetében az adatokat forrás- és felhasználástáblákban kell szolgáltatni az alábbiak szerint:
Forrástábla, amely a 3. szakaszban említett szolgáltatások éves nyújtását rögzíti a 3. szakaszban említett összes ökoszisztéma-típus (a 10. és 12. kategória kivételével) szerinti bontásban;
Felhasználástábla, amely az ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevételét rögzíti az alábbi bontásban:
–ágazatok folyó termelőfelhasználása,
–az államháztartás végső fogyasztása,
–háztartások végső fogyasztása,
–bruttó felhalmozás,
–kivitel.
3.Nem kötelesek adatokat szolgáltatni azok a tagállamok, amelyek teljes szárazföldi területe nem haladja meg az EU teljes szárazföldi területének 0,1 %-át.
6. szakasz
AZ ÁTMENETI IDŐSZAKOK MAXIMÁLIS TARTAMA
E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása tekintetében az átmeneti időszak maximális tartama az első adattovábbítási határidőt követő két év.