EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.11.10.

JOIN(2022) 48 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A katonai mobilitásról szóló cselekvési terv 2.0

1.Bevezetés

A biztonság és a védelem területére vonatkozó, az Európai Tanács által 2022 márciusában jóváhagyott stratégiai iránytű 1 a következőket hangsúlyozta: „Oroszország Ukrajnával szembeni katonai agressziója megerősítette, hogy sürgősen nagymértékben fokoznunk kell fegyveres erőink katonai mobilitását az Unión belül és azon kívül egyaránt”. Tekintettel arra, hogy „újabb kötelezettségvállalásokat fogunk tenni a katonai mobilitás jelentős bővítése és az abba irányuló beruházás céljából”, 2022 végéig „ambiciózus, felülvizsgált cselekvési terv” kidolgozására szólít fel. A katonai mobilitásról szóló cselekvési terv 2.0 erre a felhívásra reagál.

A katonai mobilitás létfontosságú az európai biztonság és védelem szempontjából. Az uniós tagállamok fegyveres erőinek képesnek kell lenniük arra, hogy gyorsan és megfelelő mértékben reagáljanak az EU külső határainál és azokon túl kitörő válságokra. Ezenfelül az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben kiderült, mennyire fontos a katonai támogatás lehető leggyorsabb és leggördülékenyebb célba juttatása.

A tagállamok Ukrajnával összefüggésben szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy az Unió előremutató lépéseket tett a katonai mobilitás terén. Az Európai Védelmi Ügynökség által kidolgozott releváns megállapodások például segítették a tagállamokat a határokon átnyúló mozgások időtartamának lerövidítésében. A rendkívüli körülményekre tekintettel a tagállamok gyakran készek voltak arra, hogy nemzeti korlátaik leküzdése érdekében eseti alapon, problémamegoldási céllal mentességet biztosítsanak. Itt az ideje, hogy az eseti megközelítés alkalmazásáról strukturális megoldásokra térjünk át. Ugyanakkor korlátokba is ütköztünk – például az Ukrajna és az uniós tagállamok közötti, valamint az Európai Unión belüli eltérő vasúti rendszerek akadályozták az optimális mobilitási megoldásokat. A szerződéses polgári közlekedési megoldásoktól való erős függés is nyilvánvalóvá vált.

A katonai mobilitási kezdeményezés 2 2017. évi elindítása óta elért eredményekre alapozva ez az új cselekvési terv megnyitja a katonai mobilitással kapcsolatos munka következő fejezetét a 2022–2026-os időszakra. Ez a kiterjedtebb alkalmazási körű és további intézkedésekre javaslatot tevő cselekvési terv hozzá fog járulni egy jól összekapcsolt katonai mobilitási hálózathoz, amely rövidebb reakcióidőt tesz lehetővé, emellett alkalmas, biztonságos, fenntartható és reziliens közlekedési infrastruktúrával és képességekkel rendelkezik.

A cselekvési terv kitér arra, hogy a katonai mozgások súlyának, méretének és nagyságrendjének kezelése érdekében tovább kell javítani a közlekedési infrastruktúra kapacitását olyan új intézkedésekkel, amelyek előtérbe helyezik a munkánkat, és a katonai szállítások vonatkozásában az üzemanyag-ellátási láncra vonatkozó követelményeket is tartalmaznak. A cselekvési terv folytatja a bonyolult, terjedelmes és eltérő nemzeti szabályok és eljárások észszerűsítésére és harmonizálására irányuló törekvést, többek között az adminisztratív folyamatok további digitalizálását támogató új intézkedések bevezetésével. A felkészültségre és rezilienciára vonatkozó új pillért vezet be, amely magában foglalja a stratégiai szállítási képességeknek a koordinált éves védelmi szemléről szóló, 2020. novemberi jelentéssel összhangban történő fejlesztését. Intézkedéseket javasol a közlekedési ágazat kibertámadásokkal és más hibrid fenyegetésekkel szembeni védelmének fokozására, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának és energiabiztonságának előmozdítására. A partnerségre vonatkozó új pillér a különböző külső partnerekkel kialakított párbeszéd, együttműködés és összekapcsoltság megerősítésére vonatkozó javaslatokat vázol fel.

A 2018 óta bevezetett építőelemek szilárd alapot biztosítanak ehhez az új cselekvési tervhez:

·A Tanács jóváhagyta a katonai mobilitásra vonatkozóan az EU-n kívül és belül alkalmazandó katonai követelményeket, többek között a műszaki előírásokat és a főbb katonai útvonalakat 3 .

·Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében 2021 és 2027 között 1,69 milliárd EUR költségvetés áll rendelkezésre kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos projektekre 4 .

·2021 augusztusában elfogadásra került az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2021–2023-as időszakra szóló első munkaprogramja, valamint a projektekhez kapcsolódó, a kettős felhasználásra vonatkozó követelményekről szóló végrehajtási rendelet 5 . Ez előkészítette az utat a 339 millió EUR értékű projektek első hullámának 2022. május 24-i elfogadásához, míg a második pályázati felhívás közzétételére ugyanabban a hónapban korábban került sor. Az ukrajnai háború fényében ezeket a dátumokat – a katonai mobilitást javító infrastrukturális projektek végrehajtása érdekében – az eredetileg tervezett határidőkhöz képest előrehozták.

·A Bizottság a transzeurópai közlekedési hálózatról szóló, felülvizsgált rendeletre 6 irányuló javaslatot terjesztett elő, amely először tükrözi a transzeurópai közlekedési hálózaton belüli katonai mobilitást is. Javult az uniós katonai hálózat és a TEN-T hálózatok közötti koherencia, és a Bizottság valamennyi közlekedési mód esetében a katonai mobilitást közvetlenül javító, új infrastrukturális szabványokat javasolt.

·A javaslat szabályozási és eljárási szempontokra is kitért: a határokon átnyúló katonai mozgások esetében egyszerűsödtek a vámalakiságok. A katonai veszélyes áruk szállítását harmonizálták. Egy új irányelv (az (EU) 2019/2235 irányelv) a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladatokkal összefüggésben felhasznált vagy beszerzett termékek és szolgáltatások tekintetében héa- és jövedékiadó-mentességről rendelkezik. Huszonnégy uniós tagállam és Norvégia csatlakozott az Európai Védelmi Ügynökség „A határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó engedélyekre irányadó eljárások optimalizálása Európában” elnevezésű programjához.

·Az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében a tagállamok különböző együttműködési projekteket indítottak. A katonai mobilitásra irányuló projekt keretében huszonöt tagállam, illetve harmadik ország 7 vesz részt a vonatkozó nemzeti intézkedések– többek között a tagállamok által a 2018. június 25-i, ún. „katonai mobilitásra vonatkozó vállalásban” 8 elfogadott intézkedések – összehangolása érdekében. A logisztikai csomópontokra irányuló projektben 17 tagállam működik együtt azzal a céllal, hogy a reakcióidő csökkentése és a kapacitások felhasználásának optimalizálása érdekében összekapcsolja a logisztikai raktárait és képességeit.

2.Stratégiai megközelítés

A stratégiai iránytűben meghatározott irányvonalat követve, valamint figyelembe véve a 2018. évi cselekvési tervben 9 megfogalmazott irányadó elveket és a megváltozott stratégiai környezetet is, ez a cselekvési terv átfogó keretet biztosít a katonai mobilitás fokozásához. További intézkedéseket javasol a potenciálisan nagy létszámú fegyveres erők, többek között a katonai személyzet és felszereléseik gyors, hatékony és akadálytalan mozgásának lehetővé tétele érdekében, mind az EU közös biztonság- és védelempolitikájával, mind pedig a nemzeti és – különösen a NATO keretében folytatott – nemzetközi tevékenységekkel összefüggésben.

E tevékenységek következetességének biztosítása, a „katonai mobilitás 2.0” projekt kiterjesztett alkalmazási körének tükrözése, valamint az érdekelt felek széles körének hatékony bevonása érdekében stratégiai megközelítésre van szükség. E cselekvési terv stratégiai megközelítésének központi eleme a következőkből álló, jól összekapcsolt katonai mobilitási hálózat kialakításának szükségessége:

·olyan multimodális közlekedési folyosók, amelyek a katonai szállítások kezelésére alkalmas kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrával ellátott közutakat, vasutakat, légi útvonalakat és belvízi utakat foglalnak magukban;

·olyan közlekedési csomópontok és logisztikai központok, amelyek biztosítják a szükséges fogadó és tranzitországi támogatást és fenntartást a csapatok és hadianyagok bevetésének megkönnyítéséhez;

·harmonizált szabályok, rendeletek, eljárások és digitalizált igazgatási megállapodások;

·a polgári és katonai szállítási és logisztikai képességek fokozott fenntarthatósága, rezilienciája és felkészültsége.

E megközelítéssel összhangban és a tagállamok alapvető szerepét tükrözve a cselekvési terv a tagállamok által kiegészítő jelleggel és koherens módon előmozdítandó, ajánlott intézkedéseket határoz meg, az uniós tagállamok nemzeti területe feletti szuverenitás és a katonai mozgásokkal kapcsolatos nemzeti döntéshozatali folyamatok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ez magában foglalja a PESCO keretébe tartozó projektek megvalósításával végzett tagállami tevékenységeket is.

A katonai mobilitás koherens és összehangolt megközelítése a NATO-val közös érdek. A katonai mobilitás – az EU és a NATO irányadó elveivel összhangban – továbbra is a két szervezet közötti megerősített és intenzívebb együttműködés „zászlóshajója”, a két szervezet munkatársai közötti, jól bevált strukturált párbeszéd keretében folytatott hatékony interakció és információcsere mellett.

3.MEGNEVEZETT INTÉZKEDÉSEK

A stratégiai megközelítést követve a megnevezett intézkedések négy fő pillér köré szerveződnek: multimodális folyosók és logisztikai csomópontok, támogató jellegű szabályozási intézkedések, reziliencia és felkészültség, valamint partnerségek.

3.1.    Multimodális folyosók és logisztikai csomópontok: beruházás a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrába

A katonai mobilitás központi eleme, hogy a katonai mobilitási hálózat mentén korszerűsíteni kell a – logisztikai csomópontokkal összekapcsolt multimodális szállítási útvonalakat magában foglaló – kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrát annak érdekében, hogy rövid időn belül képes legyen kezelni a potenciálisan nehéz és nagy volumenű katonai szállításokat. Az uniós tagállamok a polgári és a katonai mozgásokhoz és szállításhoz is többnyire ugyanazt a közlekedési infrastruktúrát használják. A transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózaton belül a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra megerősítése ezért a multimodális közlekedési folyosók és közlekedési csomópontok fejlesztésével jár. Ennek eredményeként a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrának az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnevezésű finanszírozási eszközből biztosított társfinanszírozással történő fejlesztése továbbra is e cselekvési terv alapvető pillére.

A stratégiai iránytűvel összhangban az EU – a NATO-val és más partnerekkel szoros együttműködésben – a transzeurópai közlekedési hálózat egészében folytatni fogja a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra megszilárdítását annak érdekében, hogy előmozdítsa a műveleti bevetésekhez és gyakorlatokhoz szükséges katonai személyzet, hadianyagok és felszerelések gyors és zökkenőmentes mozgását.

Az első katonai mobilitási cselekvési terv keretében végrehajtott intézkedések egyike a mind az EU katonai hálózatán, mind a TEN-T hálózaton belül található kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrára irányuló projektek társfinanszírozása volt. Az Európai Parlament és az Európai Tanács által 2013-ban elfogadott jelenlegi TEN-T hálózat konkrétan az Európai Unió közútjait, vasútjait, kikötőit és repülőtereit foglalja magában. A Bizottság szolgálatai és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) 2019-ben hiányelemzést végeztek a TEN-T hálózat és az uniós katonai hálózat összehasonlítása érdekében. A 2019. évi hiányelemzés ezenfelül összehasonlította a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó katonai követelményeket a TEN-T közlekedési infrastruktúrára vonatkozó műszaki követelményekkel. A tagállamok katonai hálózatának és a TEN-T hálózatnak az összehasonlítása azzal az eredménnyel zárult, hogy 93 %-os átfedés van a két hálózat között. Ez annyit jelent, hogy a transzeurópai közlekedési hálózaton a közlekedési infrastruktúrára irányuló beruházások közvetlenül javítják a katonai mobilitást. A kitűzött cél az, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat törzshálózata 2030-ra elkészüljön.

A Bizottság 2021. december 14-én javaslatot tett a 2013. évi TEN-T rendelet felülvizsgálatára. Többek között a törzshálózati folyosóknak a nyugat-balkáni partnerekre történő kiterjesztését javasolta. A TEN-T rendelet felülvizsgálatakor a Bizottság a katonai hálózat és a TEN-T hálózat közötti hézagok csökkentése érdekében további közutakat és vasúti szakaszokat vett fel a meglévő földrajzi hálózatba. Ennek az volt a célja, hogy erősödjenek a szinergiák a meglévő közlekedési infrastruktúra polgári és katonai ágazat általi használata között. A Bizottság ezenfelül több, a TEN-T infrastruktúrára vonatkozó műszaki szabvány szigorítását javasolja. Ez közvetlen előnyökkel fog járni a katonai csapatok és hadianyagok mozgása szempontjából, és ezáltal mind az EU-n belül, mind azon kívül elő fogja segíteni a katonai mobilitást. A Bizottság 2022. július 27-én a TEN-T rendeletre irányuló módosított javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy tükrözze az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agressziós háborúja nyomán kialakult új geopolitikai helyzetet. Az Unió és a szomszédos partnerországok közötti összeköttetések javítása érdekében a Bizottság négy európai közlekedési folyosó Ukrajnára és a Moldovai Köztársaságra történő kiterjesztését javasolja. A bizottsági javaslat az Ukrajnában, Moldovában és egyes tagállamokban (a balti államokban, Finnországban, az Ibériai-félszigeten) használt különböző nyomtávolságok kérdésével is foglalkozik, ami akadályozza a vasút kölcsönös átjárhatóságát és ezáltal a hálózat rezilienciáját. A Bizottság a vasútvonalak európai szabványos nyomtávolságra történő fokozatos átállását célzó intézkedéseket javasolt 10 .

Az alábbi térképek az Európai Unión belüli közutak, vasutak, kikötők és repülőterek jelenlegi TEN-T hálózatait ábrázolják (1315/2013/EU rendelet).

A fizikai közlekedési infrastruktúra tagállamokon belüli hiányosságainak és szűk keresztmetszeteinek azonosítása érdekében további erőfeszítésekre is szükség van. A Bizottság szolgálatai és az EKSZ (beleértve az Európai Unió Katonai Törzsét is) a TEN-T felülvizsgálata során erőfeszítéseket tettek a TEN-T hálózat és az uniós katonai hálózat közötti hézagok csökkentésére oly módon, hogy a CEF katonai mobilitási keretében forrásokat biztosítottak a kettős felhasználásra irányuló projektek támogatásához. Az erőfeszítéseknek most arra kell irányulniuk, hogy az infrastruktúra használata a lehető leghatékonyabb legyen, amikor fegyveres erőket kell kivezényelni. A cél az infrastruktúra kapacitásának növelése, valamint polgári és katonai célú használatának optimalizálása. Ehhez az infrastruktúra nagyfokú rezilienciájára, támogató technológiákra és az energiához való hozzáférésre van szükség, lehetővé téve a katonai erők számára, hogy rendkívül rövid időn belül jelentős kapacitást mozgassanak.

A transzeurópai közlekedési hálózatra és az EU katonai közlekedési hálózatára vonatkozó szabványok további összehangolásának lehetővé tétele érdekében ezért aktualizálni kell az EU-n belüli és kívüli katonai követelményeket. Az aktualizálás keretében a katonai követelmények hatályát indokolt kiterjeszteni az üzemanyag-ellátási lánc infrastruktúrájára is. Amikor válság idején nagy távolságon mozgatnak nagy létszámú fegyveres erőket, alapvető fontosságú, hogy az út mentén rendelkezésre álljon biztonságos üzemanyag-ellátás. Ezen túlmenően a tiszta energiára való átállás előrehaladtával geostratégiai érdek fűződik annak biztosításához, hogy a nagy létszámú fegyveres erők kevésbé függjenek a fosszilis tüzelőanyagoktól. A katonai követelményeknek továbbá a légtérhez való hatékony hozzáféréssel és a léginavigációs rendszerek használatát szolgáló infrastruktúrákkal és rendszerekkel is foglalkozniuk kell. A TEN-T hálózat kapacitásának további növelése szükségessé teszi annak vizsgálatát is, hogy milyen kapcsolódási pontok vannak a logisztikai csomópontok fejlesztésével.

Meg kell állapítani, hogy az EU katonai közlekedési hálózata milyen mértékben felel meg a katonai követelményeknek az infrastruktúra tekintetében. A polgári és a katonai követelmények közötti (először 2019-ben előterjesztett, majd 2020-ban aktualizált) hiányelemzés alapján értékelni kell, hogy a fizikai infrastruktúra milyen mértékben felel meg a katonai követelményeknek. Ennek értékelése – adott esetben a NATO-val folytatott egyeztetés keretében – lehetővé tenné annak megállapítását, hogy mely régiókban vannak hiányosságok, illetve milyen jellegű hiányosságok vannak. Ezt követően uniós szinten könnyebben előtérbe lehetne helyezni az infrastruktúrafejlesztést és -finanszírozást a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása és a közlekedési hálózat rezilienciájának biztosítása érdekében. Ezek az intézkedések elő fogják segíteni a katonai logisztikai raktárak és a katonai infrastruktúra zökkenőmentes összekapcsolását az Unió egészére kiterjedő közlekedési hálózattal. A katonai erők gyors bevetését biztosító infrastruktúra a polgári célú felhasználás esetében is közvetlen előnyökkel jár majd, például az olyan új infrastruktúra-kapacitás, amelyet a tagállamok az erdőtüzek elleni küzdelemre irányuló sürgős beavatkozásokhoz használhatnának egymás kölcsönös segítésével.

A tagállami tevékenységek, többek között különösen a katonai mobilitással és a logisztikai csomópontokkal kapcsolatos különböző releváns PESCO-projektek keretében végzett tevékenységek, valamint a különféle témaköröket érintő, uniós szintű munkaterületek közötti koherencia és kapcsolatok elősegítése érdekében éves rendezvényt lehetne létrehozni, amelyen az uniós intézmények, az érintett PESCO-projektek és a partnerek (pl. NATO) különböző érdekelt felei találkozhatnának. Az első rendezvényre 2023 második felében kerülhet sor.

3.2.    Támogató jellegű szabályozási intézkedések

A harmonizált eljárások alkalmazása és az eljárási akadályok felszámolása megkönnyíti a gyors katonai mozgásokat. Az adott intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós tagállamok által a nemzeti területük és a nemzeti döntéshozatali eljárásaik felett gyakorolt szuverenitást. Az előttünk álló munkának a 2018 óta elindított különböző munkaterületek végrehajtására és kiegészítésére kell összpontosítania azzal a céllal, hogy segítse a tagállamokat a 2018. évi „katonai mobilitási vállalásaik” 12 teljesítésében.

3.2.1.    A határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó engedélyek

A katonai személyzet és eszközök mozgásának támogatása érdekében az EU különböző közlekedési módok igénybevételével könnyítette meg a határátlépést. Az Európai Védelmi Ügynökségnek „A határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó engedélyekre irányadó eljárások optimalizálása Európában” című programja azzal a céllal jött létre, hogy – szabályozási és eljárási kérdésekre egyaránt kitérve – harmonizálja és egyszerűsítse a határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó eljárásokat. 2021 novemberében két technikai megállapodás aláírására került sor, az egyik a földi mozgásokra 13 , a másik a légtérben történő mozgásokra 14 vonatkozott. Ezek a megállapodások meghatározzák a válság idején történő mozgások, a válsághelyzetekre való felkészülés, a kiképzés és a napi szintű mozgások során követendő eljárásokat.

Bizonyos esetekben a tagállamoknak továbbra is be kell építeniük ezeket a megállapodásokat nemzeti folyamataikba. Az Európai Védelmi Ügynökség jelenleg elősegíti ezek végrehajtását, többek között a katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-projekt keretében létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának közreműködésével. Ezáltal lerövidülnek a mozgások engedélyezésére vonatkozó eljárások, és így a részt vevő tagállamok segítséget kapnak az öt munkanapon belüli válaszadásra vonatkozóan elfogadott cél teljesítéséhez. Az Európai Védelmi Ügynökség megkezdte a tengeri színtéren alkalmazott, határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó harmadik engedélyezési rendszer kidolgozását is.

3.2.2.    Vámügyek

2020 júliusában jogszabály-módosítások 15 léptek hatályba a katonai célú árukra vonatkozó vámalakiságok egyszerűsítése és a 302. sz. EU-formanyomtatvány jogi keretének 16 létrehozása érdekében.

2021 májusában 23 hozzájáruló tagállam és Norvégia aláírta az Európai Védelmi Ügynökségnek „A vámügyi vonatkozású katonai követelmények harmonizálása” című, „A” kategóriájú programmegállapodását. Ennek célja a katonai vonatkozású vámügyi tevékenységek digitalizálása és az ennek eredményeként létrejött adatkészlet rendelkezésre bocsátása a polgári vámhatóságokkal való adatcsere céljából. A munka eddig a program első célkitűzésére, vagyis arra összpontosított, hogy értékelje a hozzájáruló tagállamok által használt katonai vonatkozású vámügyi rendszer kifejlesztésével kapcsolatos igényeket, előnyöket és kockázatokat. Ez utóbbiak – az Európai Védelmi Ügynökség támogatásával – jelenleg szoros koordinációt folytatnak a Bizottság szolgálataival az Uniós Vámkódexben ismertetett vámeljárásoknak való megfelelés biztosítása érdekében. A szóban forgó értékelés eredményei megalapozzák a következő lépéseket, különösen a katonai vonatkozású vámügyek digitalizálására vonatkozó előírások és követelmények – többek között a vámhatóságok és a katonai erők közötti információcserét szolgáló elektronikus adatfeldolgozási technikák – meghatározásához.

A Bizottság szükség esetén dolgozna a jogi módosításokon, valamint a katonai mobilitással kapcsolatos információk biztonságos és gyors cseréjére szolgáló digitális rendszer fejlesztésének nyomon követésén annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon egy, a rendszer tagállamok általi használatára vonatkozó jogi keret, és hogy a rendszer összhangban legyen az uniós vámjogszabályokban létrehozott vámeljárásokkal.

3.2.3.    Az adminisztratív folyamatok digitalizálása

Ahogyan a fentiekben szerepel, az Európai Védelmi Alap (EDF) a 2021-es éves munkaprogram alapján javaslatot tett a katonai mobilitással kapcsolatos információk gyors és biztonságos cseréjét szolgáló digitális rendszer kifejlesztésére. Előzetesen egy (kilenc tagállam és egy partnerország 17 vállalatait tömörítő) konzorciumot választottak ki arra, hogy az említett digitális rendszer fejlesztéséhez támogatásban részesüljön. A szóban forgó rendszer 2025 közepén válhat elérhetővé.

A Bizottság segítséget nyújtana a rendszert fejlesztő vállalkozónak, és biztosítaná a rendszer valamennyi tagállam általi használatát.

3.2.4.    Megerősített logisztika

A megerősített logisztika a tagállamok fegyveres erőinek valamennyi műveleti területén kulcsfontosságú tényező. Az egyes tagállamok igényekhez igazított heterogén nemzeti logisztikai rendszerek és folyamatok komoly kihívást jelentenek az európai képességek helyzetének koherenciája szempontjából. Ezért az Európai Védelmi Ügynökség támogatja az EU egészére kiterjedő logisztikai informatikai hálózatra vonatkozó közös szabványok kidolgozását 18 , összhangban a vonatkozó uniós képességfejlesztési prioritásokkal és a koordinált éves védelmi szemle megerősített katonai mobilitásra vonatkozó kiemelt területének konkrét munkaterületével. Egy ilyen informatikai hálózat lehetővé tenné a készletekkel és ellátmányokkal való hatékony gazdálkodást, beleértve az együttműködésen alapuló raktárkezelést, valamint a logisztikai ellátási lánc ismertségének javítását szolgáló nyomonkövetési képességet.

Ezenfelül a technológia kihasználása érdekében közös szabványokat kell kidolgozni a katonai célú additív gyártási megoldásokra vonatkozóan, ami a logisztikai ellátási láncon belüli tartalékalkatrész-biztosítás felgyorsítása révén gyors katonai mozgásokat biztosíthat. Ezen túlmenően az additív gyártás kulcsfontosságú technológiaként a fenntarthatósághoz és az ipari versenyképességhez egyaránt hozzájárul. Végezetül a logisztikai lábnyom – például a katonai egységek mozgásához és/vagy a hadianyag mozgatásához szükséges ellátás (készletfeltöltés), karbantartás és egyéb logisztika – csökkentése kapacitásokat és erőforrásokat szabadítana fel, és ezáltal hatékonyabbá és gyorsabbá tenné a katonai mozgásokat. A kölcsönösen használt felszerelések ellenőrzését és karbantartását, valamint a katonai felszerelések, többek között a lőszerek tanúsítását például a helyszínen vagy a logisztikai csomópontokban, a meglévő szabványok alkalmazásával lehetne elvégezni. A nagyobb mértékű befogadó nemzeti támogatás vagy a nemzetközi együttműködés egyéb formái segíthetnek e tekintetben a logisztikai lábnyom csökkentésében.

3.3.    Reziliencia és felkészültség

Egy jól működő katonai mobilitási hálózatnak reziliensnek kell lennie, többek között a kiberfenyegetésekkel, az éghajlatváltozással és más olyan hibrid fenyegetésekkel szemben, amelyek a katonaság által használt közlekedési rendszer kritikus csomópontjait célozhatják meg. Például a repülőtereken, a kikötőkben vagy a vasútvonalakon használt rendszerek elleni kibertámadás, illetve a katonai eszközök elleni kibertámadás jelentős következményekkel járhat. Ezért – többek között a szükséges polgári és katonai együttműködést érintő – folyamatok és eljárások digitalizálása szükségessé teszi a kommunikációs és információs rendszerek és az informatikai rendszerek kiberfenyegetésekkel szembeni megerősítését. A tagállamoknak az Európai Védelmi Ügynökség munkájára alapozva intézkedéseket kell hozniuk e tekintetben. A katonai mobilitás előfeltételeinek biztosításán túlmenően a tagállamoknak fokozniuk kell fegyveres erőik mobilitását és bevethetőségét annak érdekében, hogy válság idején igénybe vehessék mind a polgári, mind a katonai közlekedési infrastruktúrát és képességeket.

3.3.1.    Stratégiai szállítási képességek

A stratégiai szállítási képességek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tagállamok gyorsan bevethessék fegyveres erőiket és felszereléseiket az EU-n belül és kívül. A koordinált éves védelmi szemléről szóló, az uniós védelmi miniszterek által 2020 novemberében jóváhagyott első jelentés 19 egyik kiemelt területe a „megerősített katonai mobilitás”. A jelentés kiemeli, hogy a katonai mozgásokat érő hibrid fenyegetések figyelembevételével javítani kell a rezilienciát, a stratégiai szállítási képességeket és a logisztikát, valamint javaslatokat tesz az említett fenyegetések holisztikus módon történő kezelésére.

A megerősített katonai mobilitás kiemelt területével összhangban az EU-nak azonosítania kell és kezelnie kell a nagy létszámú fegyveres erők hatékony és eredményes mozgásához szükséges logisztikai kapacitásaink – többek között a szárazföldi (a belvízi utakat is beleértve), a tengeri és a légi szállítási képességeink – különbségeit és hiányosságait. E tekintetben javítani kell az európai stratégiai légi szállítási kapacitásokat a nagy méretű vagy speciális rakományok (pl. lőszerszállítás) kritikus területén. Az Európai Védelmi Ügynökség keretei között támogatni lehetne a nagy méretű polgári teherszállító eszközök katonai célra történő átalakítását, ezáltal maximalizálva a polgári-katonai szinergiákat, és figyelembe véve a „Stratégiai légiszállítási képesség nagy méretű rakományokhoz” (SATOC) elnevezésű PESCO-projekt tevékenységeit 20 . Meg kell határozni továbbá a tengeri szállításra szolgáló eszközökre és a speciális vasúti szállítóeszközökre vonatkozó lehetséges követelményeket.

A légi szállítási képességek optimális kihasználása érdekében az EU-nak fokoznia kell a mozgási kapacitás koordinációját, többek között azáltal, hogy kapcsolatot tart az Európán belüli különböző multinacionális mozgáskoordináló struktúrákkal 21 . Ennek keretében fejleszteni kell az EKSZ és az Európai Védelmi Ügynökség, valamint az említett struktúrák közötti kapcsolatokat a konkrét megkeresések teljesítése és a szélesebb körű logisztikai kihívások koordinálása érdekében.

Végezetül az Oroszország Ukrajna elleni háborújából levont tanulságok azt mutatják, hogy a polgári ágazat korlátozott kapacitással rendelkezik arra, hogy válság idején kielégítse a katonaság sürgős és esetlegesen jelentős igényeit. Az „érkezési sorrend” elvében rejlő korlátok leküzdése érdekében vészhelyzeti intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a biztonsági válságok uniós szintű elismerése esetén a katonaság – például az ilyen helyzetekre való felkészülést célzó keretszerződések és egyéb gyakorlati lépések alapján, illetve az uniós tagállamok által a nemzeti területük felett gyakorolt szuverenitás és a katonai mozgásokkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – elsőbbségi hozzáférést kapjon a közlekedési infrastruktúrához, kapacitásokhoz vagy útvonalakhoz. Szintén ebben az összefüggésben, lehetőség szerint csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést. Ezt az érvelést követve az EU felmérhetné a stratégiai szállítási kapacitásokhoz való hozzáférés biztosításának lehetőségeit, például a polgári szolgáltatókkal kötött keretszerződések alkalmazásával, többek között a katasztrófaelhárítási forgatókönyvekben szereplő kettős felhasználás tekintetében (pl. egészségügyi infrastruktúra, valamint vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris mentesítési infrastruktúra szállításához). Elegendő szállítási képesség biztosítása érdekében kulcsfontosságú a polgári partnerekkel végzett összehangolás, amelyet az összes érintett polgári szereplő szállítási módonkénti feltérképezésével kell kezdeni.

3.3.2.    Gyakorlatok

A különböző formájú gyakorlatok elengedhetetlenek az infrastrukturális és az eljárásrendi fejlesztéseink teszteléséhez, ugyanakkor feltárják a fennmaradó akadályokat és szűk keresztmetszeteket. A 2020. évi integrált uniós válságkezelő gyakorlat 22 kísérő rendezvényeként 2021 januárjában a katonai mobilitás tárgyában sor került egy forgatókönyv-alapú megbeszélésre. Folytatnunk kell ezeket a döntéshozatali gyakorlatokat, és a katonai mobilitásra vonatkozó célkitűzéseket – többek között a stratégiai iránytűben előterjesztett gyorstelepítésű kapacitással összefüggésben javasolt célkitűzéseket – be kell építenünk az „éles gyakorlatokba”, vagy adott esetben részt kell vennünk más nemzetközi gyakorlatokban, többek között a NATO keretében.

3.3.3.    A közlekedési ágazatban felmerülő biztonsági kockázatokkal szembeni védelem

Előfordulhat, hogy katonai közlekedési rendszerünk növekvő sebezhetőségét kihasználják a katonai mobilitás megzavarására. Ezért – többek között a polgári és kereskedelmi közlekedési ágazat tekintetében – sürgősen foglalkozni kell a bevezetés alatt álló hálózat rezilienciájával, hogy megvédjük azt a hibrid és egyéb fenyegetésektől. A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépést 23 és a kritikus infrastruktúrák védelmére irányuló, folyamatban lévő intézkedések hasznosak lesznek az e területen végzett további munkához, többek között a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítését célzó összehangolt uniós megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló közelmúltbeli javaslat (2022/0338 (NLE)) 24 fényében.

Az EU-nak különösen a következő kérdések kezelése érdekében kell fokoznia az együttműködést:

·A közlekedési ágazatban alapvető szolgáltatásokat nyújtó szervezetek természeti és ember okozta fenyegetésekkel szembeni fizikai rezilienciájának megerősítése. Ez magában foglalja a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv 25 (CER-irányelv) közlekedési ágazaton belüli végrehajtását, valamint a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítését célzó összehangolt uniós megközelítésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat mielőbbi elfogadásának és azt követő végrehajtásának elősegítését, amely területen a közlekedés az egyik kulcsfontosságú ágazat 26 .

·A polgári közlekedési ágazat és az azt támogató rendszerek, többek között a forgalomirányító rendszerek (a légi, vasúti, tengeri szállítás esetében), a konténerterminál-üzemeltetési rendszerek, a zsilipekhez, hidakhoz, alagutakhoz stb. tartozó vezérlőrendszerek kiberbiztonsága. Ennek keretében fel kell gyorsítani a hálózati és információs rendszerek biztonságát biztosító intézkedésekről szóló, közelmúltban elfogadott felülvizsgált irányelv (NIS2-irányelv) 27 átültetését és végrehajtását a közlekedési ágazatban, valamint a hibrid fenyegetések elleni küzdelem keretében a reziliencia-alapforgatókönyvekkel kapcsolatban végzett munkát. Kiberbiztonsági válság esetén a szükséges információk megfelelő cseréje alapvető fontosságú a katonai és polgári közlekedési ágazat lehető legteljesebb helyzetismeretének biztosításához. Ennek ki kell terjednie a közlekedésért felelős, megfelelő ágazati hatóságok, az illetékes kiberbiztonsági hatóságok és a számítógépes biztonsági incidensekkel foglalkozó csoportok közötti, valamint – a NIS2-irányelvben előirányzott feladataival összhangban – az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózatán (EU – CyCLONe) keresztül folytatott együttműködésre is. Fel kell tárni a TEN-T hálózattal kialakítható szinergiákat 28 . A tagállamoknak továbbá érdemes kihasználniuk az ENISA-val közösen végrehajtott rövid távú bizottsági támogatási programot annak érdekében, hogy – például behatolásvizsgálattal – fokozzák a közlekedési ágazat alapvető szervezeteinek felkészültségét.

·A nem uniós szervezetek olyan uniós infrastruktúrákba és szállítási műveletekbe irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetései, amelyek a katonai szállítás szempontjából is kritikus fontosságúak, biztonsági kockázatot jelenthetnek az EU-ra és a tagállamaira nézve. A harmadik országoknak az EU-n belüli kettős felhasználású infrastruktúrába irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetései kockázatot jelenthetnek az EU biztonságára és közrendjére nézve. Ez különösen érvényes akkor, amikor harmadik országok pénzügyi intézkedéseket alkalmaznak a konnektivitás negatív befolyásolására, vagy amikor érzékeny hírszerzési információk válnak elérhetővé harmadik országbeli befektetők számára. A polgári és a katonai infrastruktúra közötti jelentős átfedés további sebezhetőséget jelent a közvetlen külföldi tőkebefektetések összefüggésében. Az említett befektetéseket a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet 29 és a TEN-T rendelet 30 keretében körültekintően át fogják világítani.

·Az éghajlatváltozás és a zöld energiára való átállás hatása az uniós tagállamok katonai szállítási infrastruktúrájának és képességeinek rezilienciájára és energiabiztonságára. A tengerszint emelkedése és a szélsőségesebb időjárási események új követelményeket támasztanak a katonai létesítményekkel szemben, ugyanakkor csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget a katonai szállítás során, ami a megújuló energiaforrások és a kapcsolódó technológiák biztonságára és rendelkezésre állására is hatással van 31 . Ez a munka a védelmi és biztonsági ágazat fenntartható energiával foglalkozó konzultációs fórumának releváns eredményeire – többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség és a hibrid fenyegetések védelemre gyakorolt hatásáról szóló kutatási tanulmányokra – fog támaszkodni, és fel fogja tárni a megújuló energiaforrások, például a hidrogén katonai szállítás során történő felhasználásának lehetőségeit.

A reziliencia annak meghatározása révén is fokozható, hogy a légijármű-modellek polgári és katonai konfigurációi milyen lehetőséget biztosítanak azok tartalék alkatrészeinek kölcsönös elismerésére. Jelenleg az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) tanúsítja a polgári légi járműveket, illetve a karbantartásukhoz és javításukhoz használt komponenseket, míg a katonai légi járműveket és komponenseiket nemzetbiztonsági okokból a tagállamok tanúsítják. Ez a megközelítés párhuzamosságot eredményez: lehetővé kell tenni, hogy a katonai légi járművek tartalék alkatrészei kicserélhetők legyenek a polgári használatra engedélyezett légi járművek tartalék alkatrészeire, ha azok azonosak. Az EASA vagy a tagállamok hatásköreinek megváltoztatása nélkül új mechanizmust lehetne előirányozni a légi járművek engedélyezési és karbantartási eljárásainak egyszerűsítésére annak lehetővé tételével, hogy az EASA által engedélyezett komponenseket és alkatrészeket katonai és polgári üzemeltetők közösen használhassák, ezzel jelentősen csökkentve a katonai légi járművek karbantartási költségeit, ugyanakkor növelve a repülésbiztonságot. Kísérleti tanulmányt kell indítani a két tanúsítási mechanizmus közötti szinergiák feltárása érdekében. Ezenfelül a légtérben folytatott műveletek nagymértékben függnek a digitális adatoknak a megfelelő polgári és katonai érdekelt felek és üzemeltetők közötti hatékony cseréjétől és megosztásától.

Ez szükségessé teszi, hogy a polgári és a katonai ágazat közösen törekedjen egy reziliens és megbízható, magas szintű kiberbiztonságot garantáló adatmegosztási hálózat kialakítására.

3.3.4. A katonai mobilitást elősegítő űralapú megoldások

A világűrbe telepített, jelenlegi és jövőbeli navigációs eszközökkel (Galileo/EGNOS) megtámogatott biztonságos kommunikáció és Föld-megfigyelés (Kopernikusz) jelentős előnyöket biztosíthat a katonai mobilitás számára. Meg kell vizsgálnunk, miként aknázhatók ki ezek a lehetőségek.

A kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás (PRS) a legbiztonságosabb Galileo navigációs szolgáltatás, amely alkalmas kormányzati alkalmazásokra, és amelynek még válsághelyzetekben is megbízhatónak kell lennie; a GPS M-kóddal egyenértékű. A Galileo PRS közvetlen előnyökkel járhat a katonai mobilitás számára azáltal, hogy megszakítás nélkül, biztonságos és pontos helymeghatározási, navigációs és időmeghatározási információkat szolgáltat vitatott környezetekben, kielégíti a műveleti területen jelentkező kritikus operatív igényeket, valamint hozzájárul a tájékozott döntéshozatalhoz, illetve a vezetéshez és irányításhoz.

Az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) – bár nem konfliktusövezetben való működésre tervezték – jelentős operatív előnyöket biztosíthat a logisztikai és a szállítási műveletekhez. Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén lehetővé teszi az egyéb eszközökkel nem rendelkező légi támaszpontok és regionális repülőterek biztonságos megközelítését.

A Bizottság által 2022. február 15-én előterjesztett rendeletjavaslat tárgyát képező új uniós biztonságos konnektivitási program célja a biztonságos állami műholdas kommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés globális biztosítása. Ezzel összefüggésben számos, a felhasználási körre vonatkozó esetet tanulmányoztak, többek között a forgalomirányítással és a katonai missziókkal kapcsolatban. Ebből az elemzésből egyértelműen kiderül, hogy a biztonságos konnektivitás egyre inkább stratégiai eszköz az önvezető járművek és légi járművek használata szempontjából. A katonai mobilitási igényeket megfelelően figyelembe kell venni a biztonságos konnektivitási rendszer szolgáltatási portfóliójának meghatározásakor.

Az EU „Kopernikusz” elnevezésű Föld-megfigyelési programja olyan információs szolgáltatásokat kínál, amelyek a műholdas Föld-megfigyelésből származó, valamint (a Kopernikusz-Sentinel műholdakból vagy kereskedelmi műholdakból) és a lokális (nem a világűrből származó) adatokra hagyatkoznak három fő területen: 1. környezeti megfigyelés (szárazföldi: felszínborítás és földhasználat, digitális domborzatmodell, az uniós folyamhálózat és víztestek referenciaadatai; tengeri; légköri; éghajlatváltozás), 2. vészhelyzet-kezelés (természeti vagy ember okozta katasztrófák, pl. árvizek, földrengések, erdőtüzek esetén), valamint 3. biztonság (határőrizet és tengerfelügyelet, valamint az EU külső tevékenységének támogatása). A katonai mobilitással való lehetséges kapcsolatokat részletesebben meg lehetne vizsgálni.

CASSINI – az EU-n belüli űrvállalkozási tevékenység előmozdítását célzó bizottsági kezdeményezés ösztönözni fogja a diszruptív technológiák, ipari folyamatok és szolgáltatások fejlesztését. Az új kereskedelmi szereplők megjelenése bővíteni fogja az űrtechnológián alapuló megoldások körét, többek között a katonai mobilitás esetében.

4.    PARTNERSÉGI DIMENZIÓ

Az EU-nak és a NATO-nak közös érdeke, hogy mind a békeidőben végrehajtott rutintevékenységek esetében, mind válság idején biztosítsák a katonai személyzet és a felszereléseik gyors mozgását. Az egyes munkaterületek tekintetében a koherencia és a kölcsönös megerősítés biztosítása ezért a katonai mobilitási kezdeményezés elindítása óta annak szerves részét képezi. Az ukrajnai háború fényében új kérdések merültek fel a szomszédos országok és régiók – többek között Ukrajna – felé vezető közlekedési útvonalak összekapcsolásának szükségességével kapcsolatban.

4.1.    EU–NATO

A NATO-val való partnerség e cselekvési terv szerves részét képezi. A katonai mobilitásról folytatott strukturált párbeszéd a személyzeti szintű párbeszéd és együttműködés rendszeres találkozók révén történő előmozdításának fő formája, és továbbra is a két szervezet közötti kölcsönös információcserére támaszkodik. A katonai mozgást szolgáló kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrába történő beruházások az EU és a NATO javát is szolgálják. A műszaki és a földrajzi követelmények között átfedés van, és a műszaki szabványok kidolgozására együttműködés keretében került sor. Ezen együttműködésnek köszönhetően az EU katonai mobilitásra vonatkozó katonai követelményei mintegy 95 %-ban összhangban vannak a NATO követelményeivel.

A cél az EU és a NATO közötti koherens megközelítés és szinergiák biztosítása, valamint a meglévő – többek között jogi, infrastrukturális és eljárási – akadályok hatékony leküzdése, megkönnyítve és meggyorsítva ezzel a katonai személyzet és a hadianyagok mozgását és határátlépését, a szuverén nemzeti döntések maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Ez különösen az infrastruktúra fejlesztésére és a kapcsolódó követelményekre, az eljárási és szabályozási akadályok csökkentésére, a reziliencia fokozására, valamint a katonai mobilitással kapcsolatos gyakorlatokban való kölcsönös részvételre irányuló erőfeszítésekre vonatkozik.

A katonai mobilitással kapcsolatos interakciókat a megerősített és intenzívebb együttműködés irányadó elveivel (nevezetesen a teljes nyitottság és átláthatóság, a két szervezet döntéshozatali autonómiájának és eljárásainak tiszteletben tartása, inkluzivitás és viszonosság) összhangban kell folytatni, bármelyik uniós tagállam biztonság- és védelempolitikája sajátos jellegének sérelme nélkül.

4.2. Kapcsolattartás más partnerekkel

Az EKSZ a Bizottság szolgálataival és az Európai Védelmi Ügynökséggel együtt meg fogja vizsgálni a katonai mobilitással kapcsolatos kérdésekben más partnerekkel különböző formában folytatott együttműködést.

Ez kiterjed a biztonsági és védelmi párbeszéd keretében a katonai mobilitással kapcsolatos fejleményeknek az érintett kulcsfontosságú uniós partnerekkel – például a katonai mobilitással kapcsolatos PESCO-projektben részt vevő partnerekkel, különösen az Egyesült Államokkal, Kanadával és Norvégiával – történő megvitatására. Várhatóan az Egyesült Királyság is hamarosan csatlakozik ehhez a PESCO-projekthez, amint lezárultak a vonatkozó eljárások. Ez hozzá fog járulni az említett kérdésekkel kapcsolatos transzatlanti együttműködéshez és az EU–NATO partnerséghez.

Ezen túlmenően az EU és Ukrajna közötti „szolidaritási folyosókról” szóló közleményben, valamint négy európai közlekedési folyosó Ukrajnára és Moldovára való kiterjesztésére irányuló, 2022. július 27-i bizottsági javaslatban 32 előirányzottak szerint fel kell tárni a tagállamok fő közlekedési útvonalainak a kulcsfontosságú partnerországokkal, például Ukrajnával való jobb összekapcsolásával kapcsolatos, folyamatban lévő munka keretében adódó kettős felhasználási lehetőségeket. A felülvizsgált TEN-T rendeletre irányuló, 2022. júliusi módosított javaslatban található továbbá egy, az európai vasúti nyomtávolság szabványosítására vonatkozó rendelkezés az Ukrajna, Moldova és az EU közötti átjárhatóság javítása érdekében.

Végezetül az EU készen áll arra, hogy megossza a regionális partnerekkel és a bővítési országokkal – például a nyugat-balkáni országokkal – a katonai mobilitás fokozása terén elért eredményekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, például az összkormányzati megközelítés, a kettős felhasználásra vonatkozó megközelítés, valamint az adminisztratív terhek és késedelmek csökkentésére irányuló gyakorlati lépések tekintetében.

5. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

A katonai mobilitásra vonatkozó cselekvési tervet a főképviselő és a Bizottság megfontolásra és jóváhagyásra benyújtja az uniós tagállamoknak annak érdekében, hogy az kellő időben és összehangolt módon végrehajtható legyen.

Az e cselekvési terv végrehajtásáról szóló időszakos közös eredményjelentéseket a Bizottság az uniós tagállamok elé fogja terjeszteni; az első eredményjelentést 2023 novemberéig kell benyújtani.

(1)

A biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű – Egy, a polgárait, az értékeit és az érdekeit megvédő Európai Unióért, amely hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság megvalósításához (7348/1/22).

(2)

„A katonai mobilitás javítása az Európai Unióban” című közös közlemény (JOIN(2017) 41 final) és a katonai mobilitásról szóló cselekvési tervről szóló közös közlemény (JOIN(2018) 5 final) alapján.

(3)

A katonai mobilitásra vonatkozó katonai követelmények az EU-n belül és kívül, aktualizált változat (ST 10921/19), 2019. július 4., a Tanács általi jóváhagyás időpontja: július 15., a fennmaradó résszel való egységes szerkezetbe foglalás időpontja: július 19. (ST 11373/19).

(4)

Az Európai Tanács rendkívüli ülése (2020. július 17., 18., 19., 20. és 21.) – Következtetések, https://www.consilium.europa.eu/media/45109/210720-euco-final-conclusions-en.pdf , 53. o.

(5)

A Bizottság (EU) 2021/1328 végrehajtási rendelete (2021. augusztus 10.) az (EU) 2021/1153 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a kettős felhasználású infrastruktúrával kapcsolatos intézkedések egyes kategóriáira alkalmazandó infrastrukturális követelmények meghatározásáról, C/2021/5859 (HL L 288., 2021.8.11., 37. o.).

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(7)

Kanada, Norvégia és az Egyesült Államok.

(8)

A Tanács következtetései: biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében, 2018. június 25., 18. pont, http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10246-2018-INIT/hu/pdf

(9)

Közös közlemény a katonai mobilitásról szóló cselekvési tervről (JOIN(2018) 5 final).

(10)

Módosított javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 rendelet és a 913/2010/EU módosításáról, valamint az 1315/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, COM(2022) 384 final.

(11)

Az Unión belüli légiforgalmi szolgáltatással (ATM) (hálózatirányítás, interoperabilitás, léginavigációs szolgáltatások nyújtása, a légtér polgári és katonai felhasználók általi használata) az „Egységes európai égbolt” elnevezésű kezdeményezés és a SESAR-projekt foglalkozik. Az alapul szolgáló szabályozási keret hatással van az ATM-rendszerek és az infrastruktúra kettős felhasználására.

(12)

A Külügyek Tanácsának 2018. június 25-i következtetései, 18. pont: „Felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikkal összhangban, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2024-ig hozzanak tagállami szintű intézkedéseket a katonai mobilitás eredményességének fokozására, valamint a szabályok és eljárások egyszerűsítésére és egységesítésére, a cselekvési tervvel, valamint az Unión belüli és kívüli katonai mobilitásra vonatkozó katonai követelményekkel összhangban, és törekedjenek arra, hogy az alábbiakban felsorolt első intézkedésekre 2019 végéig sor kerüljön:

a) dolgozzanak ki nemzeti katonai mobilitási terveket, és ezek végrehajtását tekintsék elsőrendű feladatnak;

b) az egységesített eljárásoknak, valamint a nemzeti döntéshozatalnak és kritériumoknak megfelelően, gyorsítsák fel a határátlépési eljárásokat, és ennek keretében működjenek együtt az illetékes tagállami hatóságokkal annak érdekében, hogy a szokásos tevékenységek esetében egy munkanapon belül megadják a határokon átnyúló mozgásokra vonatkozó engedélyeket, beleértve a katonai mozgások és szállítás valamennyi módjára (szárazföldi, légi és tengeri) és aspektusára vonatkozó belépési és forgalmi engedély iránti kérelmeket, továbbá a gyorsreagálású egységek esetében törekedjenek ezen idő további csökkentésére;

c) a katonai mobilitás valamennyi aspektusa tekintetében könnyítsék meg és gyorsítsák fel a kommunikációt és az eljárásokat, és ennek érdekében hozzák létre a nemzeti kapcsolattartó pontok szorosan összekapcsolt hálózatát abból a célból, hogy gyorsan fel tudják dolgozni a határokon átnyúló mozgások iránti kérelmeket;

d) az erre alkalmas, létező nemzeti és nemzetközi hadgyakorlatokat használják fel a katonai mobilitás rendszeresebb gyakorlására, beleértve az éles hadgyakorlatokat és a rövid időn belül indított mozgásokat”.

(13)

A földi mozgásokra vonatkozó technikai megállapodás célja, hogy a közigazgatási eljárások harmonizálása és egyszerűsítése, valamint a mozgásokra vonatkozó engedélyek előmozdítása révén fokozza a közúti, vasúti és belvízi katonai mobilitást. A megállapodást 23 hozzájáruló tagállam és Norvégia írta alá.

(14)

A légi közlekedésre vonatkozó technikai megállapodás, amely missziók szélesebb körét öleli fel, kiegészíti a diplomáciai engedélyekről szóló, hatályos technikai megállapodást, és kiterjed a légi utántöltésre, a távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS) platformjaira, a kiképzési missziókra, a vadászrepülőgépekre és a forgószárnyas légi járművekre is. A megállapodást 22 hozzájáruló tagállam és Norvégia írta alá.

(15)

A Bizottság által az Európai Védelmi Ügynökséggel és az uniós tagállamokkal együttműködésben végzett kétéves munka eredményeként az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet – vagyis az Uniós Vámkódexhez kapcsolódó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok – több módosítását közzétették a Hivatalos Lapban.

(16)

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02015R2446-20220101&from=HU

(17)

Észtország, Litvánia, Németország, Bulgária, Lengyelország, Luxemburg, Románia, Cseh Köztársaság, Lettország, valamint Norvégia.

(18)

A logisztika zárt és reziliens rendszer, amelyben valamennyi beszállító, fogyasztó és harmadik fél kölcsönösen hozzájárul az ellátási lánchoz. A beszerzés, a mozgások és a szállítások, a képzés, az elosztás és a beszállítás irányításából álló logisztika. A logisztika célja a kért árumennyiség és -minőség biztosítása a kért időpontban és helyen.

(19)

A képességfejlesztési terv felülvizsgálatának jóváhagyása és végrehajtása, az EDA (Európai Védelmi Ügynökség) irányítóbizottságának 2018/15. sz. dokumentuma, 2018. június 28.

(20)

 A „Stratégiai légiszállítási képesség nagy méretű rakományokhoz” elnevezésű projekt általános célja, hogy a nagy méretű és nehéz rakományok szállítására vonatkozó európai megoldás kidolgozása révén pótolja a stratégiai légi szállítás terén felmerülő kritikus hiányosságokat.

(21)

Ilyenek például a következők: Európai Légi Szállítási Parancsnokság (EATC), Európai Mozgáskoordináló Központ (MCCE; valamennyi közlekedési mód), valamint az athéni többnemzetiségű vízi szállítási koordinációs központ (AMSCC). Az Európai Unió az e struktúrákkal való kapcsolattartása során teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a multinacionális struktúrákban részt vevő valamennyi tagállam inkluzivitásának elvét, ahogyan azt a biztonságról és védelemről szóló, 2020. június 17-i tanácsi következtetések (21. pont) is megerősítették.

(22)

Az eseményen részt vettek az uniós tagállamok, az Európai Külügyi Szolgálat (beleértve az EU Katonai Törzsét), a Bizottság szolgálatai, az Európai Védelmi Ügynökség, valamint az EU legfontosabb partnerei: NATO-munkatársak és három NATO-szövetséges: az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Norvégia.

(23)

A Bizottság szolgálatainak közös munkadokumentuma – Ötödik eredményjelentés a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó 2016. évi közös keret, valamint a reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítéséről szóló 2018-as közös közlemény végrehajtásáról, SWD(2021) 729 final.

(24)

A Bizottság szolgálatainak közös munkadokumentuma – Ötödik eredményjelentés a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó 2016. évi közös keret, valamint a reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítéséről szóló 2018-as közös közlemény végrehajtásáról, SWD(2021) 729 final.

(25)

COM(2020) 829 final. 2022 júniusában politikai megállapodás jött létre a CER-irányelvről, amely várhatóan 2023 elején lép hatályba. A CER-irányelv fel fogja váltani az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK irányelvet.

(26)

A tanácsi ajánlásra irányuló javaslat elfogadására 2022. október 18-án került sor, https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_6238

(27)

Ezt az irányelvet hatályon kívül helyezi és felváltja az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv (NIS2-irányelv).

(28)

COM(2020) 829 final. 2022 júniusában politikai megállapodás jött létre a CER-irányelvről, amely várhatóan 2023 elején lép hatályba. A CER-irányelv fel fogja váltani az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK irányelvet.

(29)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról.

(30)

Lásd a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 rendelet és a 913/2010/EU módosításáról, valamint az 1315/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2021) 812 final) 47. cikkét.

(31)

A fenntartható energiával foglalkozó III. konzultációs fórum keretében az Európai Védelmi Ügynökség a Közös Kutatóközpont Főigazgatóság és az Energiaügyi Főigazgatósággal együttműködésben kutatási tanulmányokat készít az éghajlatváltozás védelmi vonatkozású kritikus energetikai infrastruktúrákra gyakorolt hatásának, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciájuk fokozásának feltárása érdekében. Ezzel összefüggésben 2023-ban a sebezhetőségek azonosítását és a polgári ágazattal való szinergiák előmozdítását célzó szimulációs gyakorlatra kerül sor a védelmi reziliencia fokozása érdekében.

(32)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv az Ukrajna mezőgazdasági exportjának és az EU-val folytatott kétoldalú kereskedelmének a megkönnyítése érdekében az EU-Ukrajna szolidaritási folyosókra vonatkozóan, COM(2022) 217 final.