EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.18.

JOIN(2022) 24 final

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről

1.Bevezetés

Március 11-i versailles-i találkozójukon az uniós állam-, illetve kormányfők elkötelezték magukat amellett, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított katonai agressziójára való tekintettel „megerősítik az európai védelmi képességeket”. Megállapodtak abban, hogy: 1) növelni kell a védelmi kiadásokat; 2) fokozni kell az együttműködést közös projektek révén; 3) kik kell küszöbölni a hiányosságokat és teljesíteni kell a katonai képességekre vonatkozó célkitűzéseket; 4) ösztönözni kell az innovációt, többek között a polgári és a védelmi ágazat közötti szinergiák révén; valamint 5) intézkedéseket kell hozni védelmi iparunk megerősítése és fejlesztése érdekében, beleértve a kkv-kat is. Ezenfelül felkérték „a Bizottságot, hogy az Európai Védelmi Ügynökséggel egyeztetve május közepéig terjesszen elő elemzést a védelmi beruházási hiányokról, és tegyen javaslatot minden szükséges további kezdeményezésre az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítése érdekében.” E megbízatás a Tanács által elfogadott és az Európai Tanács által 2022 márciusában jóváhagyott biztonsági és védelmi stratégiai iránytűbe 1 is beépült.

Ez a közös közlemény nyújtja a kért elemzést az Európai Tanács számára azzal a céllal, hogy biztosítsa, hogy a tagállamok védelmi kiadásainak növelése az EU védelmi technológiai és ipari bázisának jóval erősebbé válását eredményezze, és ez minden lehetséges ellenfél vonatkozásában fokozza a hagyományos elrettentést. Különösen a védelmi csomagról szóló 2022. február 15-i közleményre 2 építve ez a közlemény új lehetőségeket ajánl a tagállamok számára a közös közbeszerzések fokozására, valamint az iparral való együttműködésre annak érdekében, hogy a megnövekedett igények kielégítésére – a megszilárdult és kiszámíthatóbb kereslet alapján – növeljék termelési kapacitásukat. Az Európa jövőjéről szóló konferencia végeredményéről szóló jelentés kiemelte, hogy a polgárok úgy vélik, hogy hogy határozottabb uniós fellépésre van szükség a védelem terén 3 .

E lépések kritikus jelentőségűek azon súlyos következményeket figyelembe véve, amelyekkel Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított katonai agressziója jár az európai védelemre nézve. A hadviselés újbóli megjelenése Európában felhívta a figyelmet a védelmi terület évek óta tartó alulfinanszírozásának hatásaira, amely a kollektív katonai készletek hiányosságaihoz és elmaradásaihoz, valamint az ipari termelési kapacitás csökkenéséhez vezetett. A helyzet orvoslásán túl a megnövekedett védelmi kiadásoknak a védelmi készletek feltöltésének és bővítésének rövid távú szükségletét is sürgősen ki kell elégíteniük, többek között az Ukrajnának nyújtott katonai segítség kompenzálása érdekében.

A tagállamok eddigi bejelentéseik szerint közel 200 milliárd EUR értékben fogják növelni védelmi költségvetésüket az elkövetkező években 4 . Bár e költségvetések növelése elengedhetetlen, komoly a kockázata annak, hogy ezek az összegek nem lesznek képesek pótolni a meglévő hiányosságokat, ha felhasználásukra nem összehangolt módon kerül sor. Az uniós tagállamoknak tehát nemcsak többet kell költeniük, hanem jobban és egymással szorosabban együttműködve kell beruházniuk, amint ezt a versailles-i nyilatkozat és a stratégiai iránytű is kimondja. A tagállamok csak együttműködéssel tudják maximalizálni a méretgazdaságosságot és megbirkózni a magas színvonalú képességek magas költségeivel, elkerülve ugyanakkor a korlátozott ellátási kapacitásért való versenyt és a szükségtelen átfedéseket.

A múltbeli tapasztalatok alapján azonban fennáll annak a kockázata, hogy a tagállamok ipari és ellátásbiztonsági megfontolások miatt nemzeti megoldásokat választanak, vagy ha nem állnak ilyenek rendelkezésre, akkor a sürgető szempontokra tekintettel a „készen kapható” 5 nem uniós megoldásokat részesítik előnyben a lehetséges uniós megoldásokkal szemben, amelyek hasonló átfutási idővel rendelkezhetnek. A védelmi iparra jellemző lehet, hogy egy Európa több országára kiterjedő ügyfélkörrel szemben saját nemzeti kormányának kiszolgálását kezelje prioritásként. Koordináció és együttműködés nélkül a beruházások fokozása mélyítené az európai védelmi ágazat széttagoltságát, korlátozná a felszerelések teljes életciklusa során való együttműködés lehetőségét, fokozná a külső függőségeket, és valószínűleg hátráltatná az interoperabilitást. A rövid távú beszerzések e tekintetben hosszabb távú hatást fejtenek ki, ami a következő évtizedekben a piaci erő csökkenését és a lehetőségek elvesztését eredményezi.

Röviden összefoglalva, a tartós alulköltekezés és az együttműködés hiánya kritikus védelmi képességbeli hiányosságokat okozott, különösen a spektrum felső végén, területtől függetlenül, valamint a kapcsolódó európai ipar széttagoltságához vezetett. Alapvető fontosságú, hogy az EU ne ismételje meg azokat a múltbeli hibákat, amelyek a hatékonyság hiányát, párhuzamosságokat és függőségeket idéztek elő, hanem ehelyett az elmúlt néhány évben a tagállamok védelmi együttműködésének megerősítése érdekében létrehozott uniós védelmi kezdeményezésekre és képességfejlesztési eszközökre építsen. E kezdeményezések célja az európai védelmi piac széttagoltságának csökkentése – mindenekelőtt az Európai Védelmi Alap (EDF) segítségével –, valamint a tagállami védelmi politikák, tervezés és képességfejlesztés összehangolásának javítása – különösen az állandó strukturált együttműködés (PESCO), a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és a képességfejlesztési terv révén. Emellett a stratégiai iránytű 2022-től képességfejlesztésre irányuló uniós védelmi kezdeményezésekkel foglalkozó éves védelmi miniszteri üléseket irányoz elő, amelyek szervezéséért és elnökléséért a főképviselő/a Bizottság alelnöke/az Európai Védelmi Ügynökség vezetője felel, teljes mértékben kihasználva a meglévő formátumokat. Ezek mind a megfelelő irányba tett fontos lépések a meglévő hiányosságok kezeléséhez, de az új helyzet fényében tovább kell erősíteni őket, különösen a közös beruházások és a védelmi képességek beszerzése tekintetében. Ezek a lépések döntő fontosságúak annak biztosításához, hogy Európa erősebb és interoperábilisabb védelmi képességeket tudjon kialakítani, miközben erősíti az európai védelmi technológiai és ipari bázist (EDTIB), amelyek egyaránt nélkülözhetetlenek Európa hosszú távú biztonsága és stratégiai autonómiája szempontjából.

Az általános cél tehát az, hogy a beruházások:

·Közösek legyenek, együttműködésen alapuló projektek és közös közbeszerzések révén, kiaknázva a méretgazdaságosságból adódó előnyöket. A közös fejlesztés és vásárlás csökkenti az árakat, és segít megakadályozni, hogy a tagállamok egymással versenyezzenek a korlátozott ipari erőforrásokért, ami tovább növelné az árakat, vagy kiszorítaná a kisebb méretű vagy nagyobb mértékben kitett tagállamokat, és ezáltal szolidaritást biztosít. Vannak hasonlóságok a Covid19-oltóanyagokkal kapcsolatban 2020–2021 során felmerült helyzettel.

·Jobbak legyenek, annak köszönhetően, hogy támogatjuk a tagállamokat abban, hogy az azonosított uniós képességbeli prioritásokra összpontosítsanak. Ezek összhangban vannak a NATO prioritásaival, és a stratégiai iránytű által nyújtott politikai-stratégiai iránymutatás fényében is felül fogják vizsgálni őket. Ez az elemzés rávilágít néhány sürgős képességbeli hiányosságra a megváltozott stratégiai környezetben; valamint

·Európaiak legyen, azáltal, hogy olyan védelmi beruházásokat ösztönzünk, amelyek az európai védelmi ipar versenyképesebbé tételével megerősítik az ipari fellendülést, a hosszabb távú ipari kapacitást és a gazdasági növekedést az Unión belül. A romló geostratégiai környezetben az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítése stratégiai jelentőségűvé vált.

Ez a NATO számára is előnyös, amely továbbra is a kollektív védelem alapját képezi tagjai számára. A védelmi együttműködés előmozdítását célzó uniós kezdeményezések hozzájárulnak a méltányosabb transzatlanti tehermegosztás és a NATO-n belüli hatékonyabb európai hozzájárulás megerősítéséhez is. A tagállamok nemzeti szinten, az EU-n, a NATO-n, az ENSZ-en vagy bármely más kereten belül felhasználhatják képességeiket az egyetlen haderő elve alapján. Az EU képességfejlesztési prioritásai összhangban vannak a NATO-n belül elfogadott prioritásokkal, ugyanakkor figyelembe veszik a két szervezet jellege és felelősségköre közötti különbségeket, és biztosítják erőfeszítéseik kölcsönös megerősítését. A védelmi képességek fejlesztése a 2016. és 2018. évi együttes nyilatkozatok keretében elfogadott megerősített EU–NATO párbeszéd és együttműködés egyik kulcsfontosságú pillére.

Ez a közös közlemény a következőket vizsgálja: a) védelmi kiadások az EU-n belül, b) a kezelendő képességbeli és ipari hiányosságok, a legsürgetőbbekre is kitérve, c) ezek kezelésének módjai, és d) a védelmi képességekkel kapcsolatos ellátás megerősítésének lehetőségei.

2.Védelmi kiadások az EU-n belül és a beruházási hiány mértéke

Az új biztonsági fenyegetésekre reagálva 2022-ben a legtöbb tagállam bejelentette védelmi költségvetésének jelentős, egyes esetekben akár GDP-jük 2 %-át meghaladó növelését – mindez egy néhány évvel ezelőtt elkezdődött emelkedő tendenciát visz tovább. 2020-ban a tagállamok együttesen több mint 200 milliárd EUR-t költöttek a védelemre 6 , és 2021-ben az összesített kiadásaik a becslések szerint 220 milliárd EUR-ra nőttek. E közelmúltbeli fejleményeket megelőzően azonban a 2007–2008-as gazdasági és pénzügyi válságot követően hosszú ideig a védelmi kiadások jelentős csökkentése volt jellemző; a 2008-as 183 milliárd EUR-ról 2014-re 159 milliárd EUR-ra estek vissza 7 , és csak 2018–2019-re tértek vissza a válság előtti szintre (lásd az alábbi grafikont). 2009 és 2018 között a tagállamok kiadáscsökkentései a 2008-as kiadási szinthez képest összesen mintegy 160 milliárd EUR-val csökkentették a beruházásokat 8 .

Ez a védelmi rendszerek költségnövekedésének strukturális tendenciája és az egyes tagállamokra jellemző, expedíciós műveletekre való összpontosítás mellett jelentős csökkenéshez vezetett a nemzeti erők általános volumenében, a felszerelések mennyiségében és a készletekben, és mindezt most tovább csökkenti az Ukrajnának nyújtott támogatás. Ennek következményeként elhanyagolták a teljes spektrumú és nagy intenzitású működésre való képességet, míg a meglévő hiányosságokat és a hiányzó magas színvonalú képességeket szükség esetén a nem uniós NATO-szövetségesek, különösen az Egyesült Államok fedezte.

Emellett az elmúlt évtizedben az Egyesült Államok – és ami aggasztóbb, Oroszország – sokkal nagyobb mértékben növelte védelmi költségvetését, mint Európa. Szembetűnő, hogy Kína ugyanebben az időszakban még nagyobb mértékben növelte költségvetését. 1999 és 2021 között az EU együttes védelmi kiadásai 19,7 %-kal nőttek, ezzel szemben az USA 65,7 %-kal, Oroszország 292 %-kal, Kína pedig 592 %-kal emelte védelmi kiadásait 9 . Ráadásul ezek az adatok nem tükrözik Kína és Oroszország védelmi kiadásainak jelentős alábecslését, ami abból adódik, hogy költségvetésük vásárlóereje nagyobb, mint amekkorának az a devizaárfolyamokon alapuló átváltásból tűnik. Vásárlóerő-paritás alapján a 2021. évi orosz és kínai védelmi költségvetés a becslések szerint 178 milliárd USD, illetve 332 milliárd USD értékű 10 . Ezen túlmenően az Egyesült Államok, Kína és Oroszország védelmi kiadásaiban a beruházások aránya jelentősen magasabb, mint az uniós tagállamok kiadásaiban.

Bár a tagállamok számára nincs jogilag kötelező erejű célkitűzés az egyes nemzeti védelmi kiadási szintekre vonatkozóan, a tagállamok túlnyomó többsége a NATO és/vagy az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében egyetértett abban, hogy növelni kell védelmi kiadásaikat 11 . Szemléltetésként: ha 2006 és 2020 között valamennyi tagállam GDP-jének 2 %-át költötte volna védelemre, és ennek 20 %-át beruházásokra fordította volna, az további mintegy 1 100 milliárd EUR védelmi forrást jelentett volna, amelyből mintegy 270 milliárd EUR-t fordítottak volna beruházásokra 12 .

Ezenkívül a múltra visszatekintve az európai védelmi kiadások jellemzően alacsonyabb hatékonyságot és teljesítményt eredményeztek, mint szövetségeseink és versenytársaink védelmi kiadásai. A tagállamok közötti védelmi együttműködés hiánya a becslések szerint évente több tízmilliárd EUR költséggel jár 13 . Annak ellenére, hogy 2020-ban nőttek az európai védelmi kiadások, az együttműködésen alapuló beruházások tekintetében – a nemzeti szinten elköltött 89 %-kal szemben – 11 %-os 14 új negatív csúcs volt tapasztalható. Ez az arány messze elmarad a tagállamok által az EDA keretében elfogadott és a PESCO keretében meghatározott 35 %-os referenciaértéktől. Az együttműködés hiánya pazarló párhuzamosságokhoz és a hasonló védelmi rendszerek megsokszorozódásához vezetett az EU-n belül. Emellett, míg 2020-ban a tagállamok együttes védelmi kutatási és technológiai (K+T) kiadásai 2,5 milliárd EUR-t tettek ki, ez a teljes védelmi kiadásaiknak csak 1,2 %-át teszi ki, ami messze elmarad az EDA keretében elfogadott és a PESCO-n belül szigorúbb kötelezettségvállalásként elfogadott 2 %-os referenciaértéktől 15 .

3.A védelmi ipar hiányosságai

Az európai védelmi ipari bázis nagy számú fővállalkozóból, közepes piaci tőkeértékű vállalatokból, illetve kis- és középvállalkozásokból áll, és ezek fejlesztik és állítják elő a tagállamok fegyveres erői szükségleteinek megfelelő és általuk beszerezhető fejlett technológiák és védelmi képességek többségét. Az EU védelmi ágazatának becsült éves forgalma összességében közel 84 milliárd EUR-t tesz ki, ami közvetlenül több mint 196 000 magas képzettséget igénylő munkahelyet, közvetve pedig több mint 315 000 munkahelyet támogat 16 ..

Az ágazat általános versenyképessége ellenére nehézségek és hiányosságok tapasztalhatók. A védelmi ipari vállalatok továbbra is elsősorban a nemzeti határok szerint szerveződnek és a nemzeti kormányokkal fenntartott szoros kapcsolatok előnyeit élvezik. Ez a piaci struktúra az alacsony beruházási kiadásokkal párosulva azt eredményezte, hogy kis piacokon néhány nemzeti szereplő van, és ezért ezek kis mennyiségeket termelnek 17 . Sor került nemzeti és európai szinten bizonyos konszolidációs intézkedésekre, ám így is jelentős a lemaradás az Egyesült Államok ipari konszolidációjához képest. 

Ezért az európai védelmi technológiai és ipari bázis (a továbbiakban: EDITB) továbbra is rendkívül széttagolt, különösen a repüléstechnikai és rakétaágazaton kívüli ágazatokban. Ez jelentősen csökkenti azon képességét, hogy versenyképességét a K+F összevonása és a termelés méretgazdaságossága révén javítsa. Emellett egyes olyan kulcsfontosságú védelmi felszerelések esetében is léteznek függőségek, amelyekre az EDTIB nem kínál saját fejlesztésű megoldásokat.

Az EDTIB nehézségeinek kiváltó okai a tagállami beruházás alacsony szintjéből eredő hiány és a kiadások széttagoltsága, valamint az a tény, hogy a tagállami kiadások igen jelentős részét nem az EDTIB-be ruházzák be, még akkor sem, ha rendelkezésre áll uniós gyártású termék. Ezt szemlélteti, hogy a becslések szerint 2007 és 2016 között 18 az európai védelmi beszerzések költségvetésének több mint 60 %-át nem uniós országból származó katonai behozatalra fordították, az ebből eredő harmadik országbeli ellenőrzések vagy korlátozások mellett 19 .

A nagy intenzitású konfliktusok újbóli jelentkezése és a fokozott területi fenyegetettség az ellátás biztonságának garantálása érdekében szükségessé teszi az EU védelmi ipari ökoszisztémájának átalakítását, valamint szükség esetén a gyártási kapacitások bővítését, illetve a felkészültség fokozását. Továbbá a jövőbeli harcteret adott esetben radikálisan átalakító forradalmi technológiák (például: mesterséges intelligencia, Quantum) és a jövőbeli felszerelések tekintetében a leírt kiváltó okok hosszú távon befolyásolhatják az EDTIB versenyképességét és a fejlett képességek (pl. hiperszonikus rendszerek, együttműködésen alapuló hadviselés) fejlesztésére való képességét.

4.Képességbeli hiányosságok

A stratégiai iránytű megállapította, hogy az EU általános törekvése, hogy a továbbiakban is fejlessze „a gyors és mobil, interoperábilis, technológiailag fejlett, energiahatékony és reziliens teljes körű haderőt”. Emlékeztetett továbbá a már azonosított kritikus képességbeli hiányosságokra, amelyek kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió teljes körűen el tudja látni a Szerződésben meghatározott közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) feladatokat, különösen azokat, amelyek nagyobb intenzitást tesznek szükségessé. Ezen hiányosságok kezelése szerepel a tagállamok által a 2018. évi képességfejlesztési tervben meghatározott prioritások között, mely tervet a stratégiai iránytű fényében felül fognak vizsgálni, és amely továbbra is kulcsfontosságú referenciaként fog szolgálni az uniós védelmi kezdeményezések közötti koherencia szempontjából 20 .

E prioritások kezelése érdekében az EDF pénzügyi támogatást nyújt a stratégiai támogató eszközök és a főbb képességek fejlesztéséhez 21 , a tagállamok pedig együttműködnek annak érdekében, hogy ezeket a PESCO keretében 60 projekten keresztül kezeljék.

A Bizottság és az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) elemezte a védelmi beruházási hiányokat. Ezzel összefüggésben az EDA a következő három cselekvési irányvonal mentén nyújtott elemzést a tagállamok számára a rövid, közép- és hosszú távon pótlandó beruházási hiányokról: 1) felkészültség (a készenlét fokozása, beleértve az Ukrajnának nyújtott támogatáshoz kapcsolódó készletfeltöltést); 2) a meglévő erők és képességek növelése; valamint 3) a képességek megerősítése és korszerűsítése az EU által elfogadott képességi prioritások alapján és a CARD-ra támaszkodva (lásd a mellékletet).

A fokozott biztonsági fenyegetés fényében, valamint a Bizottság és az EDA összehangolt elemzésére építve a Bizottság és a főképviselő az európai védelmi ipar által kezelhető alábbi legsürgetőbb képességbeli hiányosságokra való összpontosítást ajánlja:

1.A készletek feltöltése: A fegyveres erők harckészültségének biztosítása és az egymással versengő nemzeti igények összehangolása, elkerülve az árspirált és biztosítva, hogy a leginkább kitett országok hozzáférjenek a szükséges képességekhez.

2.Lecserélés: Az uniós fegyveres erőkön belül még használatos, szovjet időkből visszamaradt rendszerek (például: fő harckocsik, páncélozott harcjárművek, csapatszállító harcjárművek, páncélozott személyszállító járművek, nehéztüzérség stb.) fokozatos felváltása európai megoldásokkal a meglévő képességek bővítésére, az interoperabilitás támogatására és az ellátás biztonságának fokozására irányuló, szélesebb körű erőfeszítések részeként.

3.Megerősítés: A tagállamok többrétegű légi és rakétavédelmi rendszereinek megerősítése, a közepes hatótávolságú rendszerekkel kezdve a leginkább kitett tagállamokban. Az új biztonsági helyzetben kritikus kihívást jelent a lakott területek, a katonai erők és/vagy a kritikus infrastruktúra légi és rakétafenyegetésekkel szembeni védelme.

E sürgős képességbeli hiányosságokon túl a Bizottság és a főképviselő a következő stratégiai közép- és hosszú távú képességekre irányuló erőfeszítéseket javasolja annak érdekében, hogy a tartós fenyegetésekkel szemben javuljanak Európa védelmi képességei:

·Légi képességek: A PESCO- és az EDF-projektek részét képező, közepes repülési magasságú „Eurodrone” (MALE RPAS) fejlesztése és működőképessé tétele nagyobb jelentőségre tett szert. Rövid és középtávon prioritást élvez a légi utántöltési kapacitások és a meglévő légijármű-flották korszerűsítése és bővítése, az integrált irányításra alkalmas többrétegű légi védelem kiépítése, valamint drónelhárító kapacitások és közepes méretű fegyveres drónok kifejlesztése és beszerzése. Közép- és hosszabb távon a hozzáférés-gátlás/területmegtagadás rendszerek és a multifunkcionális vadászrepülőgépek flottájának korszerűsítése szintén olyan terület az EU-ban, ahol a tagállamok új beruházásokat kívánnak végrehajtani, és ahol az összehangolt megközelítés elősegítené az erőforrások optimalizálását, tekintettel a rendszerek következő generációjának kifejlesztésére is.

·Szárazföldi képességek: A nagy kiterjedésű, nagy intenzitású hadviselés újbóli európai megjelenésének fényében számos tagállam számára sürgetővé vált a harckocsik és a páncélos harckocsik meglévő készleteinek fejlesztése és bővítése, az új generációs rendszerek kialakítása mellett. A szárazföldi harci képesség megerősítésének magában kell foglalnia a harcászati támogatást, különösen a tankelhárító és tüzérségi rendszerek széles skáláját, hangsúlyt fektetve a precíziós támadóképességre és a tüzérséggel szembeni védelemre.

·Tengeri képességek: a tagállamok haditengerészeti erőinek további megerősítése továbbra is kritikusan fontos, tekintettel az egyre inkább konfliktusokkal terhelt Fekete-tengerre, Balti-tengerre és Földközi-tengerre, valamint arra, hogy nagyobb erőt kell felépíteni és felmutatni, miközben meg kell erősíteni a hozzáférés-gátlási/területmegtagadási és partvédelmi képességeket is. Ez magában foglalja a tengeri védelmet biztosító fregattokat, tengeralattjárókat és járőrhajókat. Közép- és hosszú távon a hírszerzési, megfigyelési és felderítési képességeket és a tengeri kommunikációs vonalak védelmét magas színvonalú, egymással összeköttetésben álló hajók fogják javítani, amelyeket a felszíni és víz alatti ellenőrzésre, valamint elektronikai hadviselésre szolgáló, személyzet nélküli platformok egészítenek ki.

·Világűr (konnektivitás, megfigyelés, védelem): Az ukrajnai háború még inkább rávilágított a biztonságos műholdas konnektivitás, ezen belül a rendkívül ellenálló, ultrabiztonságos európai konnektivitási program jelentőségére, amely kritikus támogató eszközként magában foglalja a kvantumtitkosítást, és az űralapú Föld-megfigyelést is. Ezzel összefüggésben az együttműködés előnyei közé tartozik az EU űralapú konnektivitási programjával való szinergiák optimalizálása. Az uniós űrinfrastruktúra fenyegetésekkel szembeni védelme (világűr-megfigyelés) szintén egyre inkább prioritásnak számít. Az űrtechnológiai eszközök ugyancsak kulcsfontosságú tényezők lehetnek a (pl. ballisztikus, hiperszonikus) rakéták indításának észleléséhez és nyomon követéséhez szükséges erőteljes korai előrejelző rendszer szempontjából.

·Kibervédelem: Az állami szereplők által a geopolitikai versennyel összefüggésben elkövetett kibertámadások növekvő kockázatával szembeni fellépés érdekében az EU és tagállamai megkezdhetnék a teljes spektrumú kibervédelmi képesség kialakítására irányuló munkát (a kutatástól, a felderítéstől és a védelemtől a reagálásig, beleértve az aktív védelmi képességeket is). Ez magában foglalja a kiber-helyzetismerettel és az információmegosztással kapcsolatos képességeket (a biztonsági műveleti központok európai „kiberpajzs” infrastruktúrájával 22 való lehetséges szinergiákra is építve), a katonai műveletek és missziók kiberreziliens és interoperábilis vezetését és irányítását, a kibervédelmi gyakorlatot és -képzést, valamint a nemzeti szintű kibervédelmi tartalékokat. Az EU platformot biztosíthat az uniós szolgálatok és a tagállamok közötti együttműködéshez, ideértve a vonatkozó uniós programokkal való szinergiákat is.

Emellett az ukrajnai háború megerősítette a hatékony és eredményes logisztika fontosságát, beleértve a haderők, felszerelések és készletek karbantartását, fenntartását és a műveleti helyszínre történő, onnan kiinduló vagy azon keresztüli mozgatását. A Bizottság felgyorsította az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) katonai mobilitási költségvetésének végrehajtását, és készen áll arra, hogy azt a többéves pénzügyi keret korlátain belül előreütemezze. Különösen a közlekedési infrastruktúra igényel fokozott beruházásokat. A tagállamokkal a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúrával kapcsolatban tervezett projektekről folytatott konzultációk, valamint az első pályázati felhívás során a társfinanszírozásra való túljelentkezés alapján úgy tűnik, hogy nagyobb költségvetésreés az ennek felhasználásához szükséges kapacitásra van szükség. Az EU-nak folytatnia kell a fokozott katonai mobilitásra irányuló munkáját, megerősítve a szárazföldi, légi és tengeri stratégiai és taktikai szállítási kapacitást, valamint a polgári/katonai szinergiákat a közlekedés, a reziliencia és az energiahatékonyság területén, valamint tágabb értelemben növelnie kell a képességek közötti szinergiákat a polgári védelem, a határigazgatás és a védelmi szükségletek terén.

5.Megerősített védelmi együttműködési keret

E hiányosságok kezeléséhez a Bizottság és a főképviselő a következő lépéseket javasolja a védelmi felszerelések közös beszerzésének koordinálása és ösztönzése érdekében, a legsürgetőbb tennivalónak számító készletfeltöltéssel kezdve. Mindez kiegészítené a meglévő, együttműködésen alapuló uniós védelmi kezdeményezéseket, például az EDF-en és a PESCO-n belülieket, valamint a más uniós programokkal való szinergiákra irányulóakat. Az európai védelmi ipar e területek mindegyikén erős képességeket és termékeket tud kínálni.

Bármiféle uniós védelmi kezdeményezés sikere attól függ, hogy a tagállamok elkötelezettek-e a közös érdekeket szolgáló beruházásokra, beszerzésekre és együttműködésre irányuló hatékonyabb kiadások mellett. A javasolt együttműködési megközelítés döntő fontosságú mind az európai védelmi kereslet (programozás és beszerzés), mind pedig a kínálat (fejlesztés és termelés) észszerűsítése és megerősítése szempontjából.

5.1. Azonnali intézkedések: munkacsoport kialakítása a koordináció támogatására

A sürgős szükségletekre való tekintettel a Bizottság és a főképviselő/az Ügynökség vezetője haladéktalanul közös védelmi közbeszerzési munkacsoportot hoz létre, amely együtt fog működni a tagállamokkal az új biztonsági helyzet által támasztott, rendkívül rövid távú közbeszerzési szükségleteik koordinálásának támogatása érdekében. A munkacsoport kezdetben a konfliktusok feloldására és a koordinációra összpontosítana annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megrendelések biztosítására irányuló verseny, amely árspirálhoz, a kereslet azonos időkereten belüli koncentrálódásához és a készletek hiányához vezetne, valamint azt okozná, hogy a leginkább kitett tagállamoknak nehézséget jelentene beszerezni a nélkülözhetetlen termékeket. Így meg lehetne előzni a párhuzamosan folyó nemzeti közbeszerzési erőfeszítések között esetlegesen jelentkező konfliktusokat. Ez magában foglalhatja az információgyűjtés központosítását, módszertani támogatás nyújtását, valamint a beszerzések koordinálását vagy kezelését. A munkacsoport továbbá összesített becslést készítene a szükségletekről, valamint feltérképezné és támogatná az uniós ipari gyártási kapacitásoknak a szükségletek kielégítéséhez szükséges bővítését.

A munkacsoporton belül és a Bizottsággal partnerségben az EDA az ezirányú szakértelmére és tapasztalatára építve már most is megkönnyíthetné az ilyen nagyon rövid távú közös közbeszerzést 23 . A munkacsoport egyeztetne az EKSZ-en / az Európai Unió Katonai Törzsén belül létrehozott koordinációs központtal is, hogy megkönnyítse az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás koordinálását azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat a készletek feltöltéséhez legsürgősebben szükséges cikkek beszerzésében.

5.2. Rövid távú uniós eszköz a védelmi ipari képességek közös közbeszerzés révén történő megerősítésére

Mint már említettük, koordináció és együttműködés nélkül a tagállami beruházások fokozása mélyítené az európai védelmi ágazat széttagoltságát, korlátozná a felszerelések teljes életciklusa során való együttműködés lehetőségét, fokozná a külső függőségeket, és valószínűleg hátráltatná az interoperabilitást. A rövid távú beszerzések e tekintetben hosszabb távú hatást fejtenek ki, ami a következő évtizedekben a piaci erő csökkenését és a lehetőségek elvesztését eredményezi.

A tagállamoknak a biztonsági helyzet és az Ukrajnának eddig nyújtott transzferek fényében sürgősen helyre kell állítaniuk védelmi harckészültségüket. A készletek feltöltése azt is lehetővé tenné számukra, hogy további segítséget nyújtsanak Ukrajnának. Ma az Ukrajnának katonai segítséget nyújtó tagállamok pénzügyi visszatérítésben részesülhetnek az Európai Békekereten keresztül. A készleteik és felszereléseik feltöltése során azonban meg kell ragadniuk az alkalmat arra, hogy ezt egymással együttműködve tegyék meg, mivel ez a méretgazdaságosság kihasználása és az interoperabilitás fokozása révén jobb ár-érték arányt biztosítana. Ehhez az EDTIB további fejlesztésére és megerősítésére is szükség van.

E célból a Bizottság a szolidaritás szellemében célzott rövid távú eszközt fog javasolni, amely arra ösztönzi a közös közbeszerzés folytatására kész tagállamokat, hogy együttműködésen alapuló módon szüntessék meg a legsürgetőbb és legkritikusabb hiányosságokat, különösen azokat, amelyek a jelenlegi agresszióra adott válasz következtében keletkeztek. Az új eszköz hozzájárulna a közös védelmi beszerzések megerősítéséhez, valamint – a kapcsolódó uniós finanszírozás révén – védelmi ipari képességeik megerősítéséhez és megreformálásához. Az uniós pénzügyi támogatásnak új tagállami védelmi beruházásokat kell mozgósítania, és az európai ipari bázis javát kell szolgálnia, ugyanakkor biztosítania kell az uniós tagállamok cselekvési képességét és a nagyobb interoperabilitás elérését.

Az új eszköznek egyszerűnek és könnyen végrehajthatónak kell maradnia, de feltételként kell előírnia, hogy a tagállamok megfeleljenek bizonyos kritériumoknak, például annak, hogy a közös közbeszerzésben legalább három tagállam részvétele szükséges. Ezen új eszköz végrehajtása során a Bizottság a munkacsoport közreműködésére fog támaszkodni.

A Bizottság készen áll arra, hogy két év (2022–24) alatt 500 millió EUR-t fektessen be ebbe a programba. E célból a Bizottság javasolni fogja a társjogalkotóknak, hogy vegyenek részt egy olyan rendelet gyorsított elfogadásában, amely lehetővé teszi az eszköz létrehozását és a kapcsolódó költségvetés-emelést.

5.3.    A védelmi célú közös közbeszerzés uniós kerete

Az új biztonsági paradigmához kapcsolódó, rövid távú sürgős szükségleteken túlmenően is szükség van a védelmi célú közös közbeszerzés uniós kerete felé haladni. Az Európai Védelmi Alapon keresztül az EU erőteljes eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a védelem területén ösztönzőket biztosítson a közös és kollektív K+F-hez egészen a prototípusok szintjéig menően. Az EDA hatáskörrel rendelkezik a közös közbeszerzés lebonyolítására, és már most is végez ilyet, azonban meg kell erősíteni e téren ahhoz, hogy teljes mértékben a célnak megfelelő közös közbeszerzési kapacitás álljon az EU rendelkezésére.

Ennek fényében a Bizottság 2022 harmadik negyedévében javaslatot fog tenni az európai védelmi beruházási programról (EDIP) szóló rendeletre. A rendelet azon feltételek és kritériumok megállapítására irányul majd, amelyek mellett a tagállamok olyan konzorciumokat hozhatnak létre, amelyek európai védelmi képességekkel foglalkozó konzorciumnak (EDCC) minősülnek, és amelyek a részt vevő tagállamok általi felhasználásra közösen szereznek be olyan védelmi képességeket, amelyeket az EU-n belül együttműködésben fejlesztenek ki, és amelyek héamentességben részesülnek. Ez az új eszköz kiegészítené az EDA keretében már meglévő, kapcsolódó lehetőségeket, ugyanakkor a PESCO keretében megvalósuló projekteket is szolgálna.

Az új termékre irányuló kutatás és fejlesztés (K+F) tekintetében folytatott együttműködés esetében az EDCC a védelmi beszerzésekről szóló irányelv 13. cikkének c) pontjában biztosított rugalmasság előnyét is élvezné, beleértve adott esetben a termék teljes életciklusának vagy egy részének későbbi szakaszait is.

Az EDCC-k nagyon erős együttműködési elemet hoznának létre, és olyan további előnyökkel járnának, mint például az egész életciklusra kiterjedő interoperabilitás, az üzemeltetésre, karbantartásra, javításra és nagyjavításra vonatkozó eljárások és képzési tantervek harmonizálása, valamint a méretgazdaságosság. A héamentesség az üzemeltetésre, a karbantartásra és a leszerelésre is vonatkozna, amelyek a védelmi felszerelések életciklusa során jelentős költséget jelentenek. Az EDCC-n keresztül beszerzett képességeket a tagállamok nemzeti szinten, a KBVP-missziók és -műveletek során, valamint az ENSZ vagy a NATO keretében is felhasználhatnák. Az EDCC olyan eszköz is lehet, amely lehetővé teszi az uniós polgári védelem, a határigazgatás és a védelmi szükségletek szempontjából releváns képességek tekintetében a szinergiákat és a kereslet aggregálását.

Az EDIP-rendelet a tagállamok és az Unió biztonsága szempontjából kiemelt közös érdekű jövőbeli közös fejlesztési és közbeszerzési projektek alapjául szolgálhatna, valamint a rövid távú eszköz logikájának kiterjesztése révén az európai védelmi ipari bázis megerősítésére irányuló esetleges kapcsolódó uniós pénzügyi beavatkozást is megalapozhatná, különösen olyan projektek esetében, amelyek kifejlesztésére és beszerzésére egyetlen tagállam sem képes egymaga.

5.4. Közös uniós védelmi stratégiai programozás és közbeszerzés bevezetésére irányuló lépések

Az „alsóbb szinteken” folytatott együttműködést ösztönző eszközök és jogi aktus mellett az is rendkívül fontos, hogy magasabb szinten is ambiciózusabb koordinációra kerüljön sor. Uniós szinten összehangolt fellépésre van szükség a 27 nemzeti megközelítés összehangolatlanságának elkerülése érdekében. A jelenleg alkalmazott folyamatok és megközelítés nem mindenre terjednek ki, és nem teszik lehetővé a megfelelő rangsorolást. Ahogy a tagállamok az új biztonsági környezet figyelembevétele érdekében megkezdik tervezési folyamataik kiigazítását, rendkívül fontos, hogy strukturáltabb megközelítés – közös uniós stratégiai védelmi programozás és közbeszerzés – jöjjön létre ezen új törekvés összehangolt megvalósítása érdekében. Ennek a meglévő folyamatokra és struktúrákra kell épülnie, és biztosítani kell a NATO tervezési folyamatával való koherenciát.

E célból a tagállamok, a főképviselő / az Ügynökség vezetője és a Bizottság részvételével közös uniós védelmi programozási és közbeszerzési funkciót lehetne létrehozni. Ez biztosítaná a közös átfogó többéves programozást – az EDF többéves perspektívájára, a szükségletek és előírások pontosabb meghatározására építve –, központi beszerző szervként működne a közös uniós közbeszerzések terén, és támogatná a tagállamokat közös közbeszerzéseikben, többek között az EDF által finanszírozott projektek szintje alatt is.

E tekintetben a 4.1. szakasz szerinti munkacsoport tevékenysége egy ilyen jövőbeli funkció kísérleti projektjének tekinthető.

5.5. Európa védelmi ipari kapacitásának megerősítése

A továbbfejlesztett európai védelmi együttműködéshez szilárd cselekvési tervre is szükség van, amely egyértelműséget és láthatóságot biztosít a védelmi ipar számára a beruházáshoz, a korszerűsítéshez és az uniós védelmi gyártási kapacitás bővítéséhez, ugyanakkor lehetővé teszi számára, hogy előre jelezze és kezelje az ellátási lánc esetleges szűk keresztmetszeteit, és biztosítsa a védelmi képességek tekintetében az uniós ellátás biztonságát.

A Bizottság támogatni fogja a védelmi ipar arra irányuló erőfeszítéseit, hogy korszerűsítse gyártósorait és folyamatait, növelje gyártási kapacitásait, csökkentse a kritikus függőségeket és kezelje a kritikus szűk keresztmetszeteket.

E tekintetben a Bizottság – adott esetben az EDA-val együttműködve – a következő intézkedések bevezetését javasolja:

·Az EU jelenlegi és szükséges további ipari gyártási kapacitásainak alapos feltérképezése, többek között az iparstratégia keretében és más fórumokon (pl. az EDA kiemelt stratégiai tevékenységein 24 belül) már folyamatban lévő erőfeszítésekre építve. A cél az lenne, hogy közös képet kapjunk a termelési kapacitásról és a szükségletekről, hogy garantálható legyen az európai ellátásbiztonság a tagállamok – köztük a leginkább kitett tagállamok – számára.

·Annak mérlegelése, hogy válság idején lehetővé tegyük a védelmi ipar számára a hozzáférést a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz és más kulcsfontosságú összetevőkhöz, ideértve a gyártáshoz szükséges szerszámgépeket is. A Bizottság kezdeményezést fog előterjeszteni a kritikus fontosságú nyersanyagokról, amely jogalkotási intézkedéseket is tartalmazni fog, és az lesz a célja, hogy megerősítse az EU rezilienciáját és ellátásbiztonságát a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében, többek között a védelem területén.

·Intézkedéseket kell fontolóra venni a védelem szempontjából fontos készségek – többek között a kiberkészségek – tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy a védelmi ipar hozzáférjen a szükséges munkaerőhöz és képes legyen megtartani azt, különösen a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területén, valamint a termelési kapacitások növelésére irányuló jelenlegi rendkívüli erőfeszítésekhez kapcsolódó bármely más területen. Különös figyelmet kell fordítani a valamennyi tehetséges és megfelelő készségekkel rendelkező munkavállaló számára vonzó feltételek kialakítására.

·A Bizottság olyan további intézkedéseket (többek között a meglévő uniós eszközök és az EBB-hitelek tekintetében kiírt, összehangolt pályázati felhívásokat) dolgoz majd ki, amelyek stratégiai projektek kialakítása révén támogatják a kritikus technológiákat és ipari kapacitásokat.

·A Bizottság mérlegelni fogja a kettős felhasználású kutatásra és innovációra vonatkozó keret lehetséges módosításait a polgári és védelmi eszközök közötti szinergiák javítása érdekében.

5.6. A K+F-erőfeszítés fenntartása

Ma az Európai Védelmi Alap (EDF) az EU védelmi K+F programja. Tekintettel azonban az új biztonsági paradigmára és a védelmi kiadások növekedésének példátlan mértékű összehangolására, az EDF-nek képesnek kell lennie az új szükségletekre való reagálásra. 

Rendkívül fontos az együttműködésen alapuló K+T-t és K+F-et támogató, körültekintő tervezést meghatározni 25 , előkészítve a terepet a jövőbeli közös közbeszerzésekhez és képességekhez, elkerülve a harmadik országoktól való olyan új függőségek kialakulását, amelyek gyengíthetik az uniós fegyveres erők ellátásbiztonságát és információbiztonságát, különösen katonai konfliktus idején.

Annak érdekében, hogy a megnövekedett nemzeti védelmi kiadásokkal összefüggésben megőrizhető legyen az EDF ösztönző ereje, a Bizottság a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során a prioritások átfogó felülvizsgálata keretében mérlegelni fogja költségvetésének megerősítését. Emellett a februári védelmi csomagban bejelentetteknek megfelelően a Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy miként lehetne felülvizsgálni az EDF bónuszrendszerét annak érdekében, hogy még inkább támogassa az EDF pénzügyi támogatásával kifejlesztett képességek közös beszerzését.

Végezetül a Bizottság vonzóvá fogja tenni az alapot az új belépők számára, valamint a bejelentett uniós védelmi innovációs program révén és az EDA közreműködésével támogatni fogja a védelmi innovációt. E célból a Bizottság fel fogja gyorsítani a védelmi célú CASSINI létrehozását, amelyet az uniós védelmi innovációs program részeként a védelmi csomagban jelentettek be. Ennek részét fogja képezni az InvestEU keretében létrejövő vegyes finanszírozási eszköz, amely az Európai Beruházási Alappal együttműködésben támogatni fogja az innovációt, és a védelmi technológiákat fejlesztő kkv-kat és közepes piaci tőkeértékű vállalatokat célozza.

5.7. Az EBB által védelmi célra nyújtott támogatás növelése

Az EU-t érintő fokozott biztonsági fenyegetés és a rendelkezésére álló valamennyi eszköz lehető leghatékonyabb felhasználásának szükségessége miatt az Európai Beruházási Banknak – a kettős felhasználás folyamatos támogatásán túlmenően – fokoznia kell az európai védelmi ipar és a közös közbeszerzés számára nyújtott támogatását. Az EBB nemrégiben indított európai stratégiai biztonsági kezdeményezése – kezdeti becslés szerint 2027-ig mintegy 6 milliárd EUR értékben – finanszírozást biztosít a nem alapvető védelem számára, és olyan területekre terjed ki, ahol jól meghatározott piaci hiányosságok tapasztalhatók (pl. a gyártási kapacitásra nem terjed ki). A kezdeményezés középpontjában a kettős felhasználású kutatás, fejlesztés és innováció, a polgári biztonsági infrastruktúra és az élvonalbeli technológiai projektek – pl. New Space, mesterséges intelligencia, kvantumtechnológia, kiberbiztonság, biológiai védelem – állnak 26 . Hasonlóképpen, az EBB-nek az EDA által kezdeményezett együttműködési pénzügyi mechanizmusban való részvétele a KBVP politikai célkitűzéseinek támogatására szolgáló kettős felhasználású technológiák fejlesztésére fog korlátozódni, amikor a mechanizmus megkezdi működését.

Mindezt figyelembe véve az EBB bővíthetné a beruházásokat az érdekelt projektgazdák és partnerek tekintetében a K+T együttműködési projektek támogatása érdekében, értve ezalatt a két vagy több tagállam által végrehajtott projekteket, ezen belül a PESCO-projekteket is. Az EBB csoport emellett a pénzügyi partnerekkel folytatott közvetített hitelezés révén támogatná a kkv-k és a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatok megerősítését az ellátási lánc mentén. Végezetül az EBB csoport a projektgazdákkal a projektfejlesztés korai szakaszában folytatott együttműködés révén megerősíthetné az EU védelmi iparának jövője szempontjából kulcsfontosságú, kialakulóban lévő technológiák üzleti modelljének életképességét.

Az EBB szerepet vállalhatna abban is, hogy lehetővé tegye a védelmi ipar termelésének rövid távú bővítését és a hosszabb távú modernizációs erőfeszítéseket. E célból az EBB-t és részvényeseit, a tagállamokat fel kell kérni annak értékelésére, hogy a jelenlegi piaci és geopolitikai körülmények között a banknak kívánatos-e kiterjesztenie támogatását az ilyen védelmi vonatkozású ipari projektekre, szükség esetén hitelezési politikájának kiigazításával.

6.Ajánlások

A Bizottság és a főképviselő / az Európai Védelmi Ügynökség vezetője azzal az ajánlással fordul az Európai Tanácshoz, hogy hagyja jóvá ezt az elemzést, amely hangsúlyozza, hogy Európa rövid és középtávú védelmi beruházási hiányait sürgősen és közösen kell kezelni, valamint kérje fel:

·a Bizottságot és a főképviselőt / az Ügynökség vezetőjét, hogy haladéktalanul hozzanak létre munkacsoportot a nagyon rövid távú védelmi beszerzési igények koordinálására, és működjenek együtt a tagállamokkal és az uniós védelmi gyártókkal a készletek feltöltésére irányuló közös beszerzések támogatása érdekében, különösen az Ukrajnának nyújtott támogatás fényében;

·a Bizottságot, hogy javasoljon rövid távú eszközt az európai védelmi ipari képességek közös közbeszerzés révén történő megerősítésére; 

·a Bizottságot, hogy 2022 harmadik negyedévéig tegyen javaslatot egy közös európai védelmi beruházási programot létrehozó rendeletre, amely a héamentesség és a kiemelt közös érdekű európai védelmi projektek eszközeit is meghatározza;

·a tagállamokat, a főképviselőt / az Ügynökség vezetőjét és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki egy közös uniós védelmi stratégiai programozási és közbeszerzési funkciót;

·a Bizottságot, hogy javasoljon további intézkedéseket a jelenlegi és szükséges további gyártási kapacitások feltérképezésére, valamint az európai védelmi technológiai és ipari ágazat kapacitásának és ellenálló képességének a megerősítésére;

·az EBB-t annak értékelésére, hogy a jelenlegi piaci és geopolitikai körülmények között fokoznia kell-e az európai védelem támogatását, beleértve az ipari termelési kapacitást is, szükség esetén hitelezési politikájának kiigazításával, és arra, hogy kérje fel a tagállamokat – azaz részvényeseit – e folyamat támogatására. 

(1) Az Európai Unió Tanácsa, 7371/22.

(2) Különösen: Közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez (COM(2022) 60 final), 2022. február 15. 

(3)

  https://futureu.europa.eu/pages/reporting?format=html&locale=hu

(4) Nyílt forrásokból származó információk alapján összesítve.

(5) A védelmi ipar általában csak fix megrendelésre gyárt, nem tart végtermékeket készleten. A „készen kapható” a már létező termékeket jelöli, az új felszerelések fejlesztésével szemben.

(6) Az EDA adatai: eda-defence-data-report-2019-2020.pdf (europa.eu) . (DK nélkül)

(7) Az EDA védelmi adatai (2019–2020), 2020-as állandó értéken EUR-ban.

(8) Az EDA adatai a koordinált éves védelmi szemle (CARD) alapján.

(9) SIPRI

(10) Forrás: 2022. évi katonai mérleg.

(11) A PESCO 1. számú kötelezettségvállalása szerint a tagállamok „az elfogadott célkitűzések elérése érdekében reálértéken rendszeresen növelik védelmi költségvetésüket”. 2006-ban a NATO védelmi miniszterei vállalták, hogy törekednek a nemzeti GDP 2 %-át védelmi célokra, és ennek 20 %-át beruházásokra fordítani. A 2014-es walesi csúcstalálkozón az állam-, illetve kormányfők megállapodtak abban, hogy egy évtizeden belül eleget tesznek annak az iránymutatásnak, amely szerint a GDP 2 %-át védelmi célokra kell fordítani.

(12) Mindkét becslés az EDA adatain alapul (DK nélkül).

(13)   Az Európai Védelmi Alap (EDF) (europa.eu)

(14)    11 tagállam szolgáltatott adatokat.

(15) https://eda.europa.eu/docs/default-source/brochures/eda---defence-data-report-2019-2020.pdf

(16) Forrás: Az EDA becslése az AeroSpace and Defence Industries Association of Europe (Európai Repülő-, Űrhajózási és Védelmi Ipari Szövetség) adatai alapján.

(17) A legnagyobb vállalat az Airbus (transzeurópai), és ezt követi több nagyobb francia, olasz, német és svéd vállalat. A tagállami védelmi technológiai és ipari bázis zömét kisebb platformgyártók, berendezésszállítók és albeszállítók teszik ki. Az EU-n belüli, többrétegű és gyakran határokon átnyúló védelmi ellátási láncokban működő kkv-k teljes száma a becslések szerint 2 500. A szárazföldi (39,6 %), a légi (30,5 %), a tengeri (18,7 %), a kibertérbeli (7,8 %) és a világűrbeli (3,4 %) védelmi képességek ügyfeleit szolgálják ki.

(18) 2013 nélkül (az USA-adatok abban az évben nem állnak rendelkezésre); a behozatali/kiviteli adatok magukban foglalják az Egyesült Királyságot és Dániát is (forrás: az Egyesült Államok külügyminisztériuma, idézi: „The poison pill: EU Defence on US terms?”, EUISS, D. Fiott); Az uniós adatok magukban foglalják az Egyesült Királyságot, de Dániát nem (forrás: az EDA védelmi adatai az Eurostat átváltási arányaival kiigazítva).

(19) Például az Egyesült Államok által 2018-ban a szovjet időkből megmaradt berendezések lecserélésének ösztönzése céljából létrehozott európai feltőkésítésösztönző programon (ERIP) keresztül, amelynek eredményeként 277 millió USD összegű vissza nem térítendő támogatásban részesültek egyes európai országok, ami 2,5 milliárd USD összegű fegyvereladást tett lehetővé az Egyesült Államoknak.

(20) A képességfejlesztési terv a védelmi képességfejlesztés uniós rangsorolási eszköze. Figyelembe veszi az átfogó céllal kapcsolatos folyamat során azonosított, a katonai KBVP-vel (azaz az EUSZ 43. cikkének hatálya alá tartozó műveletekkel) kapcsolatos katonai hiányosságokat, valamint a missziók és műveletek során levont tanulságokat, ugyanakkor figyelembe veszi a közép- és hosszabb távú technológiai tendenciákat és a nemzeti védelmi szükségleteket is. Az átfogó céllal kapcsolatos folyamat a katonai hiányosságok (jelentős hatással bíró képességfejlesztési célok) azonosítására szolgáló, a közös biztonság- és védelempolitika katonai ambíciószintjén alapuló szemléltető forgatókönyveken alapuló keret. Ezek a jelentős hatással bíró képességfejlesztési célok beépülnek a képességfejlesztési tervbe. A koordinált éves védelmi szemle (CARD) az együttműködési lehetőségek azonosítása érdekében nyomon követi, hogy a tagállamok hogyan valósítják meg ezeket a prioritásokat nemzeti védelmi tervezésük során. Eddig hat konkrét együttműködési területet azonosított, nevezetesen a következőket: Fő harckocsik, katona rendszerek, járőrosztályú vízfelszíni hajók, pilóta nélküli légijármű-rendszer elhárítás, űrbeli védelmi alkalmazások és katonai mobilitás. Ezek az erőfeszítések összhangban vannak a vonatkozó NATO-folyamatokból, nevezetesen a NATO védelmi tervezési folyamatából eredő követelményekkel, és fokozzák a tagállamok haderőinek készenlétét az egyetlen haderő elve alapján, erőteljességét és interoperabilitását.

(21)  Például a közepes repülési magasságú, hosszú repülési idejű távirányítású légijármű-rendszerekkel (MALE RPAS) kapcsolatos európai projekt, a drónokkal szembeni védelmi rendszerek, a világűr-megfigyelési kapacitás, a korai előrejelző rendszerek, a következő generációs, földi telepítésű precíziós csapásmérő képességek, a kibervédelmi technológiák és rendszerek fejlesztése, valamint az innovatív kis- és középvállalkozások projektjeinek támogatása.

(22)    Közös közlemény – Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre, JOIN(2020) 18 final, 1.2. szakasz; a kiberbiztonsági stratégia a biztonsági unióra vonatkozó átfogó megközelítés részét képezi.

(23) Az EUSZ 42. cikkének (3) bekezdése szerint az EDA a „védelmiképesség-fejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverzeti kérdésekkel foglalkozó ügynökség”. Az EDA feladatait az EUSZ 45. cikke határozza meg, amely kimondja, hogy a Tanács hatáskörébe tartozó Európai Védelmi Ügynökség a következő feladatokat látja el „(...) b) előmozdítja a műveleti igények harmonizálását, valamint hatékony és egymással kompatibilis beszerzési módszerek elfogadását (...)”.

(24)    Az EDA kiemelt stratégiai tevékenységeinek célja a figyelemfelhívás és a közös értelmezés előmozdítása a tagállamok, az uniós intézmények és a védelmi ipari szereplők körében azon ipari és technológiai területek, illetve készségek és kompetenciák tekintetében, ahol a nem uniós szereplőktől való függőség veszélyeztetheti az EU cselekvési szabadságát a védelem területén.

(25)    Figyelembe véve az olyan meglévő kezdeményezéseket, mint az Európai Védelmi Ügynökség keretében kidolgozott átfogó stratégiai kutatási menetrend és annak technológiai építőelemei.

(26) Az EDA „Innováció az európai védelem területén” című éves konferenciája, 2021. december 7.