—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) preambulumára és különösen annak 3., 4. és 6. cikkére,

—

tekintettel az EUSZ V. címére, és különösen annak 2. fejezetének a közös biztonság- és védelempolitikára (KBVP) vonatkozó rendelkezésekről szóló 2. szakaszára,

—

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodásra (1), az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásra (2), az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásra (3), az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra (4), valamint az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről Azerbajdzsán közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodásra (5),

—

tekintettel a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 9-i (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló 2021. május 20-i (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására (7),

—

tekintettel az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kiberbiztonsági jogszabály) (8),

—

tekintettel a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (9),

—

tekintettel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2021. október 11-i (KKBP) 2021/1792 tanácsi határozatra (10),

—

tekintettel az Európai Békekeret létrehozásáról, valamint a (KKBP) 2015/528 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. március 22-i (KKBP) 2021/509 tanácsi határozatra (11),

—

tekintettel a Kanadának, a Norvég Királyságnak és az Amerikai Egyesült Államoknak a katonai mobilitásra vonatkozó PESCO-projektben való részvételéről szóló, 2021. május 6-i (KKBP) 2021/748 (12), (KKBP) 2021/749 (13) és (KKBP) 2021/750 (14) tanácsi határozatokra,

—

tekintettel az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2019/797 határozat módosításáról szóló, 2020. október 22-i (KKBP) 2020/1537 tanácsi határozatra (15),

—

tekintettel az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2019/797 határozat módosításáról szóló, 2020. július 30-i (KKBP) 2020/1127 tanácsi határozatra (16),

—

tekintettel az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2019. május 17-i (KKBP) 2019/797 tanácsi határozatra (17),

—

tekintettel az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról szóló, 2017. december 11-i (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozatra (18),

—

tekintettel az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukrajna) szóló, 2014. július 22-i 2014/486/KKBP tanácsi határozatra (19), valamint az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójáról (EUAM Ukrajna) szóló 2014/486/KKBP határozat módosításáról szóló, 2021. május 20-i (KKBP) 2021/813 tanácsi határozatra (20),

—

tekintettel az Európai Unió grúziai megfigyelő missziójáról, EUMM Georgia szóló, 2008. szeptember 15-i 2008/736/KKBP tanácsi együttes fellépésre (21), valamint az Európai Unió grúziai megfigyelő missziójáról (EUMM Georgia) szóló 2010/452/KKBP határozat módosításáról szóló, 2020. december 3-i (KKBP) 2020/1990 tanácsi határozatra (22),

—

tekintettel az Európai Védelmi Alap 2021. évi éves munkaprogramjára, amelyet a Bizottság 2021. június 30-án fogadott el,

—

tekintettel az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2020. december 16-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0823),

—

tekintettel a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2020. december 16-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0829),

—

tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre” című, 2020. december 16-i közös közleményére (JOIN(2020)0018),

—

tekintettel a biztonsági unióra vonatkozó stratégiáról szóló 2020. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0605),

—

tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az „Ellenálló képesség, elrettentés, védelem – az Unió erőteljes kiberbiztonságának kiépítése” című, 2017. szeptember 13-i közös közleményére (JOIN(2017)0450),

—

tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az ellenálló képesség stratégiai megközelítése az EU külső tevékenységeiben” című, 2017. június 7-i közös közleményére (JOIN(2017)0021),

—

tekintettel az Európai Tanács 2022. március 10–11-i nem hivatalos ülésére, az Európai Tanács 2022. március 24–25-i hivatalos ülésére és a NATO 2022. március 24-i rendkívüli csúcstalálkozójára,

—

tekintettel az Európai Tanács tagjainak a biztonságról és a védelemről szóló, 2021. február 26-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európai Tanács által 2019. június 20-án elfogadott, 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrendre,

—

tekintettel az Európai Tanács 2013. december 20-i, 2015. június 26-i, 2016. december 15-i, 2017. március 9-i, 2017. június 22-i, 2017. november 20-i és 2017. december 15-i következtetéseire,

—

tekintettel a külső konfliktusok és válságok integrált megközelítéséről szóló, 2018. január 22-i tanácsi következtetésekre és az európai biztonsági helyzetről szóló, 2022. január 24-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a Tanács közös biztonság- és védelempolitikáról szóló 2013. november 25-i, 2014. november 18-i, 2015. május 18-i, 2016. június 27-i, 2016. november 14-i, 2017. május 18-i, 2017. július 17-i, 2018. június 25-i, 2019. június 17-i, 2019. december 10-i, 2020. június 17-i, 2020. október 12-i, 2020. november 20-i, 2020. december 7-i és 2021. május 10-i következtetéseire,

—

tekintettel a polgári KBVP területére vonatkozó paktumról szóló 2021. december 13-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a PESCO 2020. évi stratégiai felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 20-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel az Uniónak a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzését és az azok elleni küzdelmet célzó külső tevékenységéről szóló, 2020. június 16-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a reziliencia megerősítésére és a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre irányuló kiegészítő jellegű erőfeszítésekről szóló, 2019. december 10-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 2018. december 10-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2018. november 19-én elfogadott, a polgári KBVP területére vonatkozó paktum létrehozásáról szóló következtetésekre,

—

tekintettel a rossz szándékú kibertevékenységekkel szembeni közös uniós diplomáciai intézkedések keretéről („kiberdiplomáciai eszköztár”) szóló, 2017. június 19-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel a koordinált éves védelmi szemle (CARD) első ciklusára vonatkozó, a Tanácshoz annak 2020. november 20-i ülésén benyújtott végleges jelentésre,

—

tekintettel a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (főképviselő/alelnök) által 2016. június 28-án ismertetett „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című globális stratégiára,

—

tekintettel a keleti partnerség 2009. évi prágai, 2011. évi varsói, 2013. évi vilniusi, 2015. évi rigai, valamint 2017. évi és 2021. évi brüsszeli csúcstalálkozóján tett együttes nyilatkozatokra,

—

tekintettel a társult trió, valamint Lengyelország és Litvánia parlamenti külügyi bizottságainak közös nyilatkozatára – amelyet 2021. december 13-án fogadtak el – a keleti partnerségi államokban az Oroszország által megszállt területeken az emberi jogok figyelemmel kísérésének hatályán belüli együttműködés megerősítéséről,

—

tekintettel a 2014. szeptember 5-i minszki jegyzőkönyvre, a 2014. szeptember 19-i minszki memorandumra és a 2015. február 12-én Minszkben elfogadott és aláírt, a minszki megállapodások végrehajtását célzó intézkedéscsomagra, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 17-i 2202(2015). számú határozatával teljes egészében jóváhagyott,

—

tekintettel az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, az Azerbajdzsán Köztársaság elnöke, Ilham Alijev és az Örmény Köztársaság miniszterelnöke, Nikol Pashinyan közötti, 2021. december 14-i és 2022. április 6-i háromoldalú találkozóra,

—

tekintettel az EU–NATO együttműködésről szóló 2018. július 10-i együttes nyilatkozatra, valamint a 2016. július 8-i EU–NATO együttes nyilatkozatra,

—

tekintettel az Európai Unió Tanácsa és a NATO Tanácsa által 2016. december 6-án, illetve 2017. december 5-én jóváhagyott közös javaslatok végrehajtása terén elért eredményekről szóló, 2021. május 17-i hatodik jelentésre,

—

tekintettel a varsói együttes nyilatkozat végrehajtására vonatkozó 74 pontos közös javaslatra, amelyet az Európai Unió Tanácsa és a NATO Tanácsa 2016. december 6-án és 2017. december 5-én hagyott jóvá,

—

tekintettel az EU és az ENSZ 2022. január 24-i együttes nyilatkozatára a béketámogató műveletekkel és a válságkezeléssel kapcsolatos ENSZ–EU stratégiai partnerség megerősítésének 2022–2024-re meghatározott prioritásairól,

—

tekintettel az ENSZ Alapokmányára, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1975. évi Helsinki Záróokmányára, az új Európáért létrejött 1990. évi párizsi chartára, az EBESZ biztonság politikai-katonai vonatkozásairól szóló 1994. december 3-i magatartási kódexére, az Ukrajnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez való csatlakozásával kapcsolatos biztonsági garanciákról szóló 1994. december 5-i memorandumra (a biztonsági garanciákról szóló budapesti megállapodás) és a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011. november 30-i bécsi dokumentumra,

—

tekintettel „Az EU és a NATO közötti együttműködés a transzatlanti kapcsolatok összefüggésében” című, 2021. július 7-i állásfoglalására (23),

—

tekintettel a „Hadifoglyok az Örményország és Azerbajdzsán közötti legutóbbi konfliktus nyomán kialakult helyzetben” című, 2021. május 20-i állásfoglalására (24),

—

tekintettel a honvédelem és biztonság területét érintő beszerzésekről szóló 2009/81/EK irányelv és a védelmi vonatkozású termékek transzferéről szóló 2009/43/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására (25),

—

tekintettel az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról szóló, 2021. február 11-i állásfoglalására (26),

—

tekintettel „A közös biztonság- és védelempolitika végrehajtása – 2020. évi éves jelentés” című, 2021. január 20-i állásfoglalására (27),

—

tekintettel „A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása – 2020. évi éves jelentés” című, 2021. január 20-i állásfoglalására (28),

—

tekintettel az EU–Moldovai Köztársaság társulási megállapodás végrehajtásáról szóló, 2020. október 20-i állásfoglalására (29),

—

tekintettel az EU és Grúzia közötti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló, 2020. szeptember 16-i állásfoglalására (30),

—

tekintettel a 2020. júniusi csúcstalálkozó előkészítéseként a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a keleti partnerségre vonatkozó, 2020. június 19-i ajánlására (31),

—

tekintettel a katonai mobilitásról szóló, 2018. december 11-i állásfoglalására (32),

—

tekintettel a kibervédelemről szóló, 2018. június 13-i állásfoglalására (33),

—

tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Oroszországnak a keleti partnerség országainak területén végrehajtott fellépéseire, a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes annektálására, a krími tatárok jogainak Oroszország általi megsértéseire, Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság egyes részeinek Oroszország általi megszállására és a kapcsolódó határépítési tevékenységekre, valamint az EU és a keleti partnerség országai elleni ellenséges orosz propagandára és dezinformációra vonatkozókra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0168/2022),

A.

mivel a keleti partnerség részét képezi az Unió szomszédság-politikájának, és mivel az EU átfogó megközelítést alkalmaz a biztonságra és a rezilienciára vonatkozóan, többek között a kiber- és hibrid fenyegetésekkel szemben, amelynek célja kifejezetten a keleti partnerség hat országával – azaz Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Grúziával, a Moldovai Köztársasággal, Örményországgal és Ukrajnával – fenntartott kapcsolatok megerősítése, hogy hozzá lehessen járulni az Unió keleti szomszédságában a közös felelősségvállalás szellemében a béke, a stabilitás, a reziliencia, a közös jólét, a fenntartható fejlődés és reformok, valamint az emberek biztonságának előmozdításához;

B.

mivel a keleti partnerség a stabilitás, a jólét és a kölcsönös együttműködés előmozdítására, valamint a szükséges reformok iránti elkötelezettség előmozdítására törekszik; mivel sürgősen szükség van a békés konfliktusrendezés megerősítésére a keleti partnerség egészében, különösen olyan többoldalú megközelítések és fórumok révén, mint az EBESZ; mivel stratégiát kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy miként lehet jobban kezelni az EU keleti partnerséggel kapcsolatos politikájának biztonsági vonatkozásait, az érintett partnerországok biztonsági igényeit alapul véve, mivel a keleti partnerség régiójának destabilizálása jelentős globális fenyegetést jelent, és veszélyezteti a keleti partnerség országai és az európai kontinens békéjét, stabilitását és biztonságát;

C.

mivel a keleti partnerség az elmúlt években súlyos nemzetközi jogsértésekkel, biztonsági fenyegetésekkel és konfliktusokkal kellett, hogy szembenézzen, amelyek Oroszország Ukrajna elleni jelenlegi agresszív háborújához vezettek; mivel a keleti szomszédság biztonsága és békéje feltételezi a nemzetközi jog, a területi integritás, valamint az alapvető jogok és szabadságjogok tiszteletben tartását és betartását; mivel az EU-nak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy segítse a keleti partnerség társult országait teljes szuverenitásuk és a területük feletti ellenőrzés visszaszerzésében; mivel döntő fontosságú az EU egyértelmű elkötelezettsége a keleti partnerség társult országainak európai perspektívája mellett a demokráciapárti reformok, valamint társadalmaik biztonsága, stabilitása és jóléte szempontjából;

D.

mivel az Unió és a keleti partnerség országai közösen úgy döntöttek, hogy elmélyítik együttműködésüket a biztonság területén, így például megerősítik a keleti partnerség országainak hibrid és kiberfenyegetések kezelésével kapcsolatos képességét; mivel a hagyományos fenyegetésekre való összpontosítást is meg kell őrizni, nem szabad megfeledkezni a keleti partnerség országaiban és Közép-Ázsiában bekövetkezett legutóbbi fejleményekről;

E.

mivel a keleti partnerség alapvető céljai valamennyi szomszéd, többek között Oroszország számára is előnyösek, tekintve, hogy a nemzetközi jogot fenntartó, a területi integritást, valamint az államközi kapcsolatokat szabályozó szerződéseket tiszteletben tartó, és a jó kormányzást, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok tiszteletben tartását és a jószomszédi viszonyt erősítő intézkedések jóvoltából hozzájárulnak egy stabilabb régió kialakulásához azzal, hogy előmozdítják a békét, a stabilitást és a közös jólétet, valamint javítják az emberek kilátásait a keleti partnerség valamennyi országában; mivel a keleti partnerség régiójának destabilizációja jelentős veszélyt jelent az EU és a világ békéjére, stabilitására és biztonságára;

F.

mivel a keleti partnerség 2021. december 15-én tartott csúcstalálkozója megerősítette, hogy minden egyes partnerországnak szuverén joga annak eldöntése, hogy milyen szintű ambíciói és milyen célkitűzései vannak az Unióval való kapcsolataiban;

G.

mivel a keleti partnerség 2021. évi csúcstalálkozója fokozott erőfeszítéseket eredményezett a KBVP területein a reziliencia, a stratégiai kommunikáció és a dezinformáció elleni harc megerősítésére, a biztonság, és kiberpárbeszéd és együttműködés előmozdítására;

H.

mivel az EU keleti partnersége minden országának – Belarusz kivételével – területi konfliktusa van a saját területén, amelyet Oroszország váltott ki, vagy amelyben Oroszország is részt vesz;

I.

mivel 2022. február 22-én az orosz parlament mindkét kamarája – a Szövetségi Tanács és az Állami Duma – egyhangúlag jóváhagyta Ukrajna szakadár Donyeck és Luhanszk régióinak független államként való elismerését;

J.

mivel 2022. február 23-án az orosz parlament megszavazta, hogy Putyin elnök az országon kívül bevethesse az orosz hadsereget „az ukrajnai szakadárok támogatására”;

K.

mivel 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök előre rögzített televíziós adásban bejelentette, hogy „különleges katonai műveletet” rendelt el Kelet-Ukrajnában; mivel néhány perccel később rakétatámadásokra került sor az ország több tucat városában, többek között az ukrán fővárosban; mivel csapatok és páncélozott járművek léptek át Kelet-Ukrajnába az orosz határról, északon pedig Belaruszból, illetve délen az Oroszország által jogellenesen annektált Krímből;

L.

mivel 2022. február 27-én Putyin elnök úgy határozott, hogy az orosz nukleáris és rakétaerőket a legmagasabb harckészültségi szintre helyezi;

M.

mivel 2022. február 24-én Oroszország, miután több mint 200 000 katonát vont össze támadó felállásban az ukrajnai határnál, valamint megerősítette a megválasztott ukrán hatóságokkal szembeni hibrid és kiberhadviselési taktikáit, teljes katonai inváziót indított Ukrajna északi, keleti és déli határain, valamint a Fekete-tengeren keresztül, miközben légi és haditengerészete, illetve fegyverei erőfölényét kihasználva polgári területeket kezdett bombázni; mivel ez a második világháború óta a legnagyobb katonai konfliktus Európában;

N.

mivel az intenzív ukrán ellenállás miatti kezdeti visszaesések ellenére az orosz erők offenzív műveleteket hajtottak végre, valamint légi és tüzérségi/rakétatámadásokat hajtottak végre polgári pozíciók és infrastruktúrák ellen, beleértve az ismert evakuálási folyosókat is;

O.

mivel 2022. március 13-án Oroszország kiterjesztette agresszív háborúját Ukrajnában a lengyel határtól kevesebb mint 16 km-re található fő katonai bázison végrehajtott támadásokkal, amelyek legalább 35 ember halálát okozták és amelynek során további 134 ember megsebesült, tovább fokozva a feszültséget a régióban;

P.

mivel a Putyin elnök vezette Oroszország továbbra is agresszív háborút és hibrid hadviselést folytat a keleti partnerség egyes országaival szemben, amit azzal erősít, hogy az egész régiót állandó nyomás alatt tartja az erőszak, a fegyveres agresszió és a jogellenes megszállás fenyegetésével, hogy ily módon az államokat folyamatosan politikailag gyenge és egyensúlyvesztett állapotban, valamint Moszkva önkényesen meghatározott befolyási övezetében tartsa, gyakorlatilag figyelmen kívül hagyva a keleti partnerség országainak azon jogát, hogy megválasszák saját szövetségeiket, ezzel megsértve az 1975. évi Helsinki Záróokmányban, az 1990. évi Párizsi Chartában, valamint az isztambuli (1999) és az asztanai (2010) nyilatkozatokban foglalt vonatkozó EBESZ-alapelveket; mivel Oroszország agresszív fellépései és az európai biztonsági rend gyengítésére irányuló kísérletei instabilitást okoznak mind a régióban, mind azon túl, és az EU régión belüli szerepének gyengítésére és háttérbe szorítására is irányulnak;

Q.

mivel Oroszország Grúzia elleni közvetlen katonai agressziója 2008-ban, majd területei 20 %-ának ezt követő megszállása, a Krím félsziget 2014-es inváziója, ideiglenes megszállása és jogellenes annektálása, valamint a donyecki és luhanszki szakadároknak nyújtott támogatása destabilizálta a régiót, és precedensként szolgált, amely Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújához, valamint Grúzia és Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének, egységének és területi integritásának egyértelmű megsértéséhez vezetett; mivel az EU határozottan elítélte ezeket a fellépéseket, és határozottan megismételte azon elhatározását, hogy nem ismeri el Oroszország jogellenesen annektált és megszállt régióit, amelyeket arra használt, hogy agressziót indítson a keleti partnerség egyes országaival szemben, aminek következtében a tagállamok és az EU számos korlátozó intézkedést hoztak; mivel Oroszország intézkedései bebizonyították, hogy Oroszország elutasítja a keleti partnerség társult országainak az EU-hoz vagy a NATO-hoz való csatlakozásra irányuló törekvéseit, és eltökélt szándéka, hogy minden, az általa „közeli külföldnek” tekintett régiókon belüli demokratikus fejlődés támogatására irányuló kísérlettel szembeszálljon, illetve minden ilyen jellegű kísérletet ellenezzen; mivel a Kreml továbbra is Oroszország befolyási övezetének tekinti a „közeli külföldet”;

R.

mivel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja jelentős sebezhetőségekre világít rá a tagállamok és a csatlakozni kívánó uniós országok, különösen a balti-tengeri és a fekete-tengeri régió országainak biztonsága tekintetében;

S.

mivel Belarusz támogatta Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, illetve részt vett abban, lehetővé téve az orosz fegyveres erők számára, hogy egy héten keresztül katonai gyakorlatokat hajtsanak végre Belarusz területén, mielőtt lehetővé tette volna számukra, hogy területükről kezdjék meg az Ukrajna elleni inváziót;

T.

mivel 2021 szeptemberében Oroszországnak a Belarusszal, valamint az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) több más tagországával közös „ZAPAD” elnevezésű hadgyakorlata mintegy 200 000 katonát mozgósított, akik a felkelések leverését, a városi hadviselést és a kibertámadásokat gyakorolták egy átláthatatlan erődemonstráció keretében; mivel Oroszország és Belarusz rendszeresen közös katonai gyakorlatokat folytat, és egy közös katonai doktrínáról állapodott meg; mivel az orosz–belarusz „Szövetségi Eltökéltség – 2022” elnevezésű közös hadgyakorlat bizonyítékkal szolgál arra, hogy miközben Oroszország egyre határozottabban igyekszik elmélyíteni politikai és katonai kapcsolatait a KBSZSZ-országokkal, rohamos ütemben csökken a katonai képességek tekintetében fennálló lemaradása; mivel ezekről a hadgyakorlatokról kiderült, hogy az Ukrajna elleni invázióra és agresszív háborúra való kiképzések voltak; mivel az orosz katonai erők jelenléte Belaruszban veszélyt jelent Ukrajnára, Lengyelországra, Litvániára és Európa egészére, továbbá a Belarusz leigázását és megszállását célzó végső terv része lehet;

U.

mivel a hatalmon maradni kívánó Aljakszandr Lukasenka illegitim rendszere szorosabbra fűzte Putyin Oroszországához fűződő kapcsolatait, megállapodott az államszövetségi integráció elmélyítéséről, orosz csapatoknak a belarusz-ukrán határ mentén történő fogadásáról, valamint logisztikai és katonai támogatást nyújt az Ukrajna elleni agresszív háború ellen küzdő orosz csapatoknak;

V.

mivel Belarusz bűnrészes az Ukrajna elleni agresszív háborúban, mivel engedélyezte és támogatta Oroszország invázióját Belarusz területéről, és ezáltal egyértelműen kinyilvánította politikai elkötelezettségét, ami szigorú és megerősített uniós szankciókat eredményezett;

W.

mivel a biztonság és védelem területén semmilyen együttműködés nem terjedhet ki Aljakszandr Lukasenka illegitim rezsimjére, mivel az esetleges tevékenységeket az uniós tagállamok ellen vagy a belarusz nép elnyomására használhatják fel;

X.

mivel a tömeges választási csalás elleni tömeges tüntetéseket követően a belarusz rezsim tovább fokozta a demokratikus társadalomra törekvő belarusz állampolgárok nagy részével szembeni belföldi és erőszakos elnyomást, és lemondott az EU-val fenntartott kapcsolatok javítására irányuló célkitűzéséről; mivel Belarusz megfordította a demokratizálódás irányába mutató tendenciákat, és az EU és Belarusz közötti határon kialakult válság közepette a migránsokat eszközként használta fel, és mivel továbbra is elnyomja a liberalizációra a irányuló belső törekvéseit, és destabilizálja és megosztja az uniós tagállamokat annak érdekében, hogy elérje a brutális elnyomásért felelős személyekkel és szervezetekkel szembeni célzott uniós szankciók megszüntetését; mivel a Lukasenka-rezsim hibrid háborúval fenyegeti a régió stabilitását, és a légi közlekedés biztonságát veszélyeztetve egy Ryanair-járatot arra kényszerített, hogy Minszkben szálljon le, aminek következtében az EU szankciókat vezetett be;

Y.

mivel 2022. február 27-én Belarusz új alkotmányt hagyott jóvá, amely megszünteti az ország nem nukleáris státuszát;

Z.

mivel azt követően, hogy Oroszország 2022. február 21-én hivatalosan elismerte a luhanszki és a donyecki népköztársaságot, Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a minszki megállapodások „már nem léteznek”, és hogy Ukrajna felelős azok felbomlásáért; mivel sem a normandiai négyek, sem az első, illetve második minszki megállapodás nem bizonyult hatékonynak és nem tudott véget vetni az Oroszország támogatta erők és illegális fegyveres alakulatok és Ukrajna között Ukrajna donyecki és luhanszki régiójában kialakult valamennyi összetűzésnek; mivel a normandiai és az első és második minszki megállapodás jövője rendkívül bizonytalan, mivel az Ukrajnában zajló nemzetközi fegyveres konfliktus több ezer ember halálát okozta, mintegy 10 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására és több mint 4 millió menekült el az országból; mivel a mindennapos lövöldözésekben és tűzharcokban továbbra is emberek sérülnek meg, és vesztik életüket;

AA.

mivel a keleti szomszédságot fenyegető veszélyek nemcsak Oroszország magatartását és fellépéseit érintik, hanem a fenyegetések széles körét is magukban foglalják, beleértve más önkényuralmi rendszerek befolyását, a terrorizmust, a szervezett bűnözést, az emberkereskedelmet, a korrupciót, az irreguláris migráció eszközként való felhasználását, a dezinformációt, az éghajlatváltozást, a kibertámadásokat, a tömegpusztító fegyverek elterjedését, a katonai konfliktusokból eredő környezetszennyezést, az energiaellátás fegyverként való felhasználását, a hibrid fellépéseket és a szomszédos társadalmak kohézióját fenyegető számos egyéb fenyegetést;

AB.

mivel a hibrid fenyegetések magukban foglalják az információs hadviselés, a gyors hadműveletek, a tömeges kiberhadviselés, valamint a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák intenzív alkalmazásának szisztematikus kombinációját, a tengerfenéktől az űrig, fejlett légi és űrbázisú megfigyelő és csapásmérő rendszerekkel, amelyeket a fejlett mesterséges intelligencia (MI), a kvantum-számítástechnika, az egyre „intelligensebb” drónraj-technológiák, a támadó kiberképességek, a hiperszonikus rakétarendszerek, a nanotechnológia és a biológiai hadviselés tesznek majd lehetővé;

AC.

mivel nem hagyható figyelmen kívül az a lehetőség, hogy Oroszország vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyvereket vet be; mivel az EU-t komoly aggodalommal tölti el a globális leszerelési, nonproliferációs és fegyverzet-ellenőrzési architektúra romlása;

AD.

mivel az orosz erők katonai támadásokat indítottak a csernobili és zaporizzsjai atomerőmű ellen, átvették az erőművek feletti ellenőrzést és több hétre túszul ejtették annak személyzetét, miközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget megakadályozták abban, hogy hozzáférjen az e létesítményekből továbbított adatokhoz, és nyomon kövess a nukleáris anyagokat; mivel az ellenségeskedések elhúzódása esetén más ukrajnai atomerőműveket is célba vehetnek;

AE.

mivel Moszkva dezinformációs kampányt indított, azt állítva, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyvereket fejleszt Ukrajnában; mivel Kína külügyminisztériuma támogatta Oroszország állításait;

AF.

mivel Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását szorgalmazta, hogy megvitassák a biológiai fegyverek használatával kapcsolatos vádjait;

AG.

mivel az orosz hivatalos dezinformációs kampány biológiai fegyverek bevetését készítheti elő; mivel a biológiai fegyverekkel kapcsolatos dezinformáció ürügy lehet azok esetleges használatára;

AH.

mivel az Oroszország által támogatott dezinformációs kampányok és hibrid beavatkozás a keleti partnerség országaiban veszélyeztetik a jogállamiságot, a demokratikus intézményeket és az európai perspektívát; mivel a dezinformáció félrevezeti a keleti partnerség országainak népességét, bizalmatlanságot kelt a demokratikus folyamatokban és a hagyományos médiában, polarizálja a társadalmakat, aláássa az emberi jogokat, valamint rontja a kisebbségek és a veszélyeztetett csoportok helyzetét, és összességében rontja a keleti partnerség országainak belső biztonságát;

AI.

mivel Oroszország az európai biztonsági architektúra lebontására és átalakítására törekszik, és a transzatlanti közösségtől arra vonatkozó ígéretet akar kicsikarni, hogy a NATO nem veszi fel tagjai közé Ukrajnát és Grúziát, valamint hogy az EU bizonyos tagállamaiból kivonják a NATO-csapatokat, azáltal nem tartotta tiszteletben az európai biztonság alapvető elveit, amelyekről az európai országok, köztük Oroszország is megállapodtak; mivel az, hogy az orosz csapatok Belarusz területéről inváziót indítottak Ukrajna ellen annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúhoz, jól mutatja Oroszország szövetségeseitől követelt fellépéseit, amelyek továbbra is komoly fenyegetést jelentenek Lengyelországra, a balti államokra, a keleti partnerség többi országára és egész Európára nézve;

AJ.

mivel az EU, a NATO és tagállamai olyan békés diplomáciai megoldást szorgalmaznak, amelynek eredményeképpen Oroszország azonnal leállítana minden ukrajnai katonai tevékenységet, és feltétel nélkül kivonná összes haderejét és katonai felszerelését Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről, valamint a tagállamok azon munkálkodnak, hogy fokozzák Ukrajna ellenálló és védekező képességét; mivel Oroszország szándékosan és készakarva figyelmen kívül hagyta az Európai Uniót az ukrajnai helyzetről folytatott párbeszédben és tárgyalásokon, miközben az EU biztonsága forog kockán; mivel európai országok nélkül nem lehet az európai biztonságról vitát folytatni; mivel az EBESZ az egyetlen európai szervezet, amelybe az összes európai ország – beleértve Oroszországot –, Közép-Ázsia és a transzatlanti partnereket is beletartoznak; mivel az EBESZ továbbra is megfelelő keret annak megvitatására, hogy miként lehet megerősíteni a közös európai biztonsági struktúrát úgy, hogy az mindenkinek az érdekét szolgálja; mivel jelentős erőfeszítések történnek az EU, annak tagállamai és az Egyesült Államok, valamint maguk a tagállamok közötti intenzív együttműködés fenntartására az Ukrajna elleni orosz agresszív háború tekintetében; mivel az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúról folytatott intenzív kétoldalú tárgyalások során nem sikerült áttörést elérni a válság fenntartható megoldása érdekében;

AK.

mivel az Európai Tanács és a Külügyek Tanácsa – beleértve a külügyminisztereket és a védelmi minisztereket is – több alkalommal ülésezett, hogy megvitassák Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját, és döntsenek az ennek kezelésére irányuló uniós stratégiáról; mivel az EU egyre több szankciót alkalmazott az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen elkövetett katonai agresszió ellenlépéseként; mivel az Európai Parlament képviselői és az alelnök/főképviselő eszmecserét folytattak Európa biztonsági struktúrájáról az Ukrajna elleni orosz háború fényében; mivel a Parlament Külügyi Bizottsága és Biztonság- és Védelempolitikai Albizottsága 2022. január 30. és február 2. között eseti küldöttséget indított Ukrajnába;

AL.

mivel az EBESZ továbbra is megfelelő keret annak megvitatására, hogy miként lehet megerősíteni a közös európai biztonsági struktúrát úgy, hogy az mindenkinek az érdekét szolgálja;

AM.

mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziójára adott közvetlen válaszként az uniós tagállamok, különösen Németország jelentősen növelték védelmi költségvetésüket;

AN.

mivel számos tagállam nyújt kétoldalú katonai támogatást Ukrajnának, hogy segítse az ukrán fegyveres erőket Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megvédésében;

AO.

mivel több uniós tagállam úgy döntött, hogy eleget tesz Ukrajna katonai felszerelések biztosítására vonatkozó kérésének; mivel több uniós tagállam, kezdve a balti államokkal és Lengyelországgal, fegyvereket küldött Ukrajnába, hogy az ukrán fegyveres erőket kifinomult fegyverekkel segítse az orosz megszálló erőkkel szembeni ellenállásban; mivel a litván–lengyel–ukrán dandár az európai és ukrán fegyveres erők első és legnagyobb olyan közös hadegysége, amely képes kiképzések és manőverek végrehajtására;

AP.

mivel az EU két támogatási intézkedést fogadott el az Európai Békekeret keretében, amelyek hozzá fognak járulni az ukrán fegyveres erők képességeinek és rezilienciájának megerősítéséhez, valamint a polgári lakosságnak a folyamatban lévő katonai agresszióval szembeni védelméhez; mivel az összesen 1,5 milliárd EUR értékű támogatási intézkedések különböző felszereléseknek és készleteknek, többek között – amire eddig még nem volt példa – halált okozó felszereléseknek az ukrán fegyveres erők számára való biztosítását finanszírozzák majd;

AQ.

mivel 2021 novemberében a Tanács a szárazföldi, tengeri, légi, kiber- és űrbiztonság területére vonatkozó 14 új PESCO-projektből álló csomagot jelentett be; mivel a PESCO által finanszírozott kiberbiztonsági gyorsreagálási csoport 2022. február 22-én bejelentette, hogy kiberbiztonsági szakértőket telepít az ukrán szervezetek elleni orosz kibertámadásokkal szembeni küzdelem elősegítésére;

AR.

mivel az újonnan elfogadott stratégiai iránytűnek biztosítania kell, hogy a KBVP rendelkezzen a pozitív változások előidézéséhez szükséges politikai és stratégiai ambícióval, kapacitásokkal és erőforrásokkal, különösen a stratégiai szomszédság teljes területén; mivel az EU tagállamai között a politikai akarat alapvető fontosságú a stratégiai iránytű végrehajtásában; mivel a stratégiai iránytű célja, hogy pozitív hatást fejtsen ki a geopolitikai és globális kihívásokra adott közös válasz gyorsasága és megalapozottsága tekintetében, kiemelt helyen kezelve a kialakuló fenyegetések környezetével szembeni valódi európai védelmet;

AS.

mivel a Bizottság új, 1,2 milliárd EUR-s sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatási csomagot fogadott el Ukrajna számára annak érdekében, hogy segítse az országot a jelenlegi gazdasági és geopolitikai kihívások leküzdésében és Oroszország agresszív intézkedéseiből eredő pénzügyi szükségleteinek kielégítésében; mivel a Bizottság további 120 millió EUR-t különít el Ukrajna számára, jelentősen növelve az országnak ebben az évben nyújtott kétoldalú támogatást; mivel az EU továbbra is befektet majd Ukrajna jövőjébe a gazdaságélénkítési és beruházási terv révén, amelynek célja, hogy az elkövetkező néhány évben akár 6,5 milliárd EUR összegű beruházást mozgósítson;

AT.

mivel az EU és szövetségesei széles körű és példa nélküli szankció- és intézkedéscsomagokat fogadtak el az Ukrajna területi integritása elleni orosz agresszióra válaszul: korlátozták Oroszország nyugati tőkepiacokhoz való hozzáférését, vagyoni eszközöket fagyasztottak be és tranzakciós tilalmat vetettek ki három orosz bankra, valamint kizártak kulcsfontosságú bankokat a SWIFT-rendszerből;

AU.

mivel az energiaágazatban alkalmazott szankciók megnehezítik és költségesebbé teszik Oroszország számára az olajfinomítók korszerűsítését; mivel az EU betiltotta a légi járművek és a kapcsolódó berendezések orosz légitársaságok részére történő kivitelét, értékesítését vagy szállítását, valamint a kapcsolódó javítási, karbantartási és pénzügyi szolgáltatásokat; mivel a Nyugat lezárta a légteret az összes orosz tulajdonban lévő, orosz lajstromba vett vagy orosz ellenőrzés alatt álló légi jármű számára; mivel ezek a repülőgépek többé nem lesznek képesek leszállni, felszállni vagy repülni az EU és szövetségesei területén; mivel a Nyugat kiterjeszti a kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének hatályát annak érdekében, hogy korlátozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz, például a félvezetőkhöz vagy az élvonalbeli szoftverekhez; mivel az EU beutazási tilalmat rendelt el orosz diplomaták és kapcsolódó csoportok és üzletemberek számára, és területén felfüggesztette az orosz állami tulajdonú médiaorgánumok, a Russa Today és a Szputnyik, valamint leányvállalataik működését; mivel az EU ötödik szankciócsomagja további 217 személyt és 18 szervezetet érint, és a szankciós listát a szénre vonatkozó embargóval egészíti ki;

AV.

mivel az Oroszországgal és Belarusszal szemben bevezetett szankciók az uniós tagállamok példátlan egységét mutatják, és jelentős gazdasági károkat okoztak az orosz és belarusz gazdaság kulcsfontosságú szereplőinek, ami eddig a rubel ideiglenes összeomlásához, a kötvénycsődök kockázatának növekedéséhez, a moszkvai tőzsde ideiglenes bezárásához, az orosz olajkereskedelem óriási visszaeséséhez és számos nemzetközi szervezetben Oroszország kizárásához vezetett;

AW.

mivel az Oroszország elleni szankciók tényleges károkat okoznak, és recessziót idézhetnek elő; mivel a rubel átmenetileg összeomlott, a kötvények nemteljesítésének kockázata megugrott, a moszkvai tőzsde bezárt, és az orosz olajjal való kereskedés egyre nagyobb árengedményekkel történik;

AX.

mivel Ukrajna 2022. február 28-án nyújtotta be hivatalosan az uniós tagság iránti kérelmét, amelyet 2022. március 3-án gyorsan követett a Moldovai Köztársaság és Grúzia uniós tagság iránti kérelme;

AY.

mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziójának fényében a tagállamoknak példátlanul sok otthonát elhagyni kényszerült emberrel kell megküzdeniük, mivel az ukránok biztonságos helyre menekülnek; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 6-8 millió menekülttel számol; mivel a menekültek többsége a szomszédos uniós tagállamokba, nevezetesen Lengyelországba, Romániába, Magyarországra és Szlovákiába, valamint Ukrajna amúgy is sérülékeny szomszédjába, a Moldovai Köztársaságba menekült, ami óriási nyomást gyakorol az áttelepítés és a segítségnyújtás biztosítása során; mivel a Bizottság aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust Ukrajna és a szomszédos országok támogatására; mivel elfogadta az európai menekültekre irányuló kohéziós fellépésről (CARE) szóló jogalkotási javaslatot; mivel e javaslatban szerepelt jelentős pénzügyi eszközök – többek között az uniós költségvetésből 500 millió EUR –rendelkezésre bocsátása, a 2014-2020-as belügyi alapok keretében a tagállamok rendelkezésére álló pénzeszközök végrehajtási időszakának javasolt meghosszabbítása, valamint a belügyi alapok 2021–2027-es időszakra vonatkozó felhasználása;

AZ.

mivel nem sokkal az orosz invázió kezdete után az Európai Tanács egyhangúlag megállapodott az átmeneti védelemről szóló irányelv (34) első alkalommal történő aktiválásáról, amely azonnal védett státuszt, valamint hozzáférést biztosított az uniós egészségügyi, oktatási, munkaügyi és tartózkodási lehetőségekhez minden Ukrajnából menekülő ukrán állampolgár, menekült és ott huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személy számára;

BA.

mivel a három tenger kezdeményezés (3SI) – amely tizenkét országot érint az EU keleti és déli határain, és amelynek keretei között mintegy 112 millió polgár működik együtt az infrastruktúra, az energia, a közlekedés és a digitális hálózatok fejlesztésében – egy olyan fontos kezdeményezés, amelyet ki lehet terjeszteni a keleti partnerség országaira az EU-val fennálló kapcsolatok további erősítése érdekében;

BB.

mivel az Európai Parlament határozottan támogatja a nemzetközi Krími Platformot, amelyet Ukrajna elnökének kezdeményezésére 2021 augusztusában Kijevben hoztak létre Ukrajna, az uniós tagállamok és más nemzetközi partnerek; mivel a platform fontos konzultatív és koordinációs formátum, amelynek célja a Krím jelenlegi jogellenes megszállására adott nemzetközi válasz eredményességének növelése, a Krím annektálása el nem ismerésének megerősítése, valamint a Krím megszállásának megszüntetése és ukrán fennhatóság alá történő békés visszatérése; mivel a platform Oroszország agresszív háborújára a Kremlre gyakorolt nemzetközi nyomás növelésével, a további jogsértések megakadályozásával és a megszálló rezsim áldozatainak védelmével válaszol;

BC.

mivel Oroszország továbbra is jogellenesen „útleveleket osztogat” ukrán állampolgároknak Ukrajna Donyeck és Luhanszk régiónak megszállt területein;

BD.

mivel 2022. február 26-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa kidolgozott egy olyan szöveget, amely elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, amelyet Oroszország megvétózott, Kína és az Egyesült Arab Emírségek pedig tartózkodott a szavazás során;

BE.

mivel 2022. március 2-án az ENSZ Közgyűlése nem kötelező erejű határozatot fogadott el, amelyben követelte Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának azonnali leállítását; mivel a szavazás elsöprő többséggel, 140 ország támogató szavazatával, 5 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett zajlott le;

BF.

mivel 2022. március 16-án Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze ukrajnai látogatásáról visszatérve kijelentette, hogy „ha a támadások szándékosan a polgári lakosság ellen irányulnak: az olyan bűncselekmény, amelyet hivatalom kivizsgálhat és büntetőeljárás alá vonhat”;

BG.

mivel 2022. április 7-én az ENSZ Közgyűlése úgy határozott, hogy felfüggeszti Oroszország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában;

BH.

mivel Oroszország 2022 februárjában Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan ukrajnai inváziójára válaszul a NATO több ezer további védekező szárazföldi, légi és tengeri erőt telepített a szövetség keleti részébe; mivel a szövetség aktiválta a NATO Reagáló Erőket;

BI.

mivel a NATO segít koordinálni Ukrajna segítség iránti kéréseit, és támogatja saját szövetségeseit a humanitárius és halált nem okozó felszerelések eljuttatásában;

BJ.

mivel a NATO megerősítette a nyitott kapuk politikáját; mivel a NATO-szövetségesek készenlétbe helyezik haderejüket, és további hajókat és vadászgépeket küldenek a NATO kelet-európai támaszpontjaira, megerősítve a szövetséges elrettentést és védelmet;

BK.

mivel számos pilóta nélküli orosz légi jármű hatolt be több NATO-tagország légterébe, mielőtt azok területén lezuhant, egyértelműen megsértve ezzel a NATO-tagországok légterét;

BL.

mivel 2022. március 8-án Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy nem törekszik tovább a NATO-csatlakozásra, és hogy Ukrajna hajlandó kompromisszumot kötni az orosz ellenőrzés alatt álló luhanszki és donyecki szakadár ukrajnai területek státuszát illetően;

BM.

mivel a Kreml fenyegetéseire nem csak kemény biztonsági intézkedésekkel kellene az EU-nak válaszolnia – például fegyvereket kellene Ukrajnának szállítania az ország önvédelmének megsegítéséhez –, hanem az európai eszközök „puha erejének” alkalmazásával is, például a tagjelölt státusz megadásával;

BN.

mivel a KBVP-nek a NATO védelmi és elrettentési, valamint nyitott kapuk politikájával való még szorosabb koordináción és együttműködésen kell alapulnia – az uniós tagállamok biztonsági megállapodásainak teljes körű tiszteletben tartása, továbbá az EU és a NATO szoros koordinációjának szükségessége mellett – az EU stratégiai iránytűje és a NATO következő stratégiai koncepciója közötti koherencia biztosítása érdekében; mivel a keleti partnerség egyes országai szeretnének a NATO-hoz csatlakozni;

BO.

mivel 2014 és a háború kezdete közötti időszakban az Egyesült Államok több mint 2,9 milliárd USD-t nyújtott Ukrajnának biztonsági támogatás formájában, 2021-től pedig éves szinten 393 millió USD-t különít el e célra, és ezzel Európában Ukrajna egymaga a külföldi katonai támogatás legnagyobb kedvezményezettje, és emellett az Egyesült Államok évente négy ukrajnai fegyveres egységet is kiképez; mivel az USA halált okozó felszereléseket bocsátott Ukrajna rendelkezésére, és legutóbb egy 800 millió USD-s, nehéz- és tüzérségi fegyvereket, drónokat és lőszert tartalmazó támogatási csomagot jelentett be, így az Ukrajnának nyújtott amerikai biztonsági támogatás teljes összege a háború kezdete óta meghaladja a 4 milliárd USD-t, és egyre csak növekszik;

BP.

mivel 2022. január 27-én az Egyesült Királyság parlamentje és az ukrán Verhovna Rada katonai beszerzési megállapodást írt alá, amely 2022–2023-ban beruházási projekteket biztosít Ukrajnának; mivel a katonai beszerzési megállapodás értéke összesen 1,7 milliárd GBP, és célja az ukrán haditengerészeti képességek bővítése;

BQ.

mivel 2022. február 9. óta az Egyesült Királyság Ukrajnának nyújtott gyorssegélye mára elérte a 400 millió fontot, és mivel az Egyesült Királyság egy ezer fős katonai alakulatot helyezett készenlétbe kelet-európai bevetésre az ukrán menekültek biztonságának biztosítása érdekében;

BR.

mivel az Egyesült Királyság kapacitásépítést, valamint halált nem okozó felszerelésekkel kapcsolatos kiképzést biztosított az ukrajnai fegyveres erők több mint 20 000 tagja számára és bocsátott védekező rendszereket a rendelkezésükre; mivel az Egyesült Királyság halált okozó fegyvereket is biztosított Ukrajnának;

BS.

mivel Kanada elindította az UNIFIER műveletet, egy katonai kiképzési és együttműködési programot, valamint a rendőrség kiképzését támogató projektet, amelyek együttesen az ukrán biztonsági erők és rendőri szolgálatok több mint 30 000 tagját képezték ki, valamint taktikai felszerelést és fegyvereket biztosítottak; mivel 2022 januárja és áprilisa között Kanada több mint 118 millió CAD értékű katonai felszerelésre vállalt kötelezettséget Ukrajna támogatására, és a 2022–2023-as költségvetési évre további 500 millió CAD értékű katonai segélyt különített el Ukrajna számára;

BT.

mivel Norvégia páncéltörő fegyvereket és légvédelmi rendszereket, valamint egy átfogó, halált nem okozó katonai segélycsomagot, például golyóálló mellényeket, sisakokat, hadi élelmiszereket és más alapvető ellátmányokat adományozott, illetve több mint 40 millió EUR-t különített el Ukrajna támogatására;

BU.

mivel Japán halált nem okozó katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, többek között golyóálló mellényeket, sisakokat, áramfejlesztőket és élelmiszert, valamint 100 millió USD kölcsönt;

BV.

mivel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Lengyelország, Németország és Litvánia magas szintű szakértőiből álló Védelmi Reform Tanácsadó Testület Ukrajna legmagasabb szintű nemzetközi tanácsadó testülete;

BW.

mivel a keleti partnerség országaiban Kína egyre aktívabb szerephez jut a térségben gyakorolt politikai, társadalmi és gazdasági befolyásért folytatott versenyben, tekintve, hogy a keleti partnerség országaiban többek között az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésen keresztül megvalósított kínai befektetések az adósság–GDP arány romlásához vezető olcsó hitelekre és a tervezett nemteljesítésre épülnek, ami agresszív kártalanítási igényekhez – gyakran a stratégiai infrastruktúra megszerzéséhez és a szakpolitikák kiigazításához – vezet;

BX.

mivel a harmadik országok – különösen Irán – keleti partnerség országaiban való befolyása elsősorban a dél-kaukázusi térségbe koncentrálódik, ahol egyre növekszik Irán hosszú múltra visszatekintő kulturális, vallási, politikai és gazdasági befolyása, és félő, hogy ez aláássa a keleti partnerség egyes országai biztonságát és stabilitását az iráni Iszlám Forradalmi Gárda ügynökeihez köthető, Grúziában és Azerbajdzsánban végrehajtott gyilkossági kísérletek miatt, ami további aggályt jelent az EU arra irányuló törekvései szempontjából, hogy előmozdítsa a biztonságot, a stabilitást és a jószomszédi viszonyt a keleti partnerség országai körében;

BY.

mivel az Azerbajdzsán által kirobbantott 44 napos konfliktus alapvetően megváltoztatta a Dél-Kaukázus jelenlegi politikai, stratégiai és operatív helyzetét, több ezer áldozatot követelt, több tízezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására, és ahhoz vezetett, hogy a 2020. november 10-i tűzszüneti megállapodás részeként Oroszország hozzávetőlegesen 2 000 úgynevezett békefenntartót vezényelt a Latchin folyosóba, Hegyi-Karabahba és környékére; mivel Azerbajdzsán és Örményország között továbbra is folynak az összecsapások, és a hegyi-karabahi konfliktus nem rendeződött; mivel Oroszország egyedül nem lesz képes rendezni egy olyan konfliktust, amely a posztszovjet térségben született; mivel az EU stratégiai előrelátásának és diplomáciai kezdeményezésének hiánya lehetővé tette Oroszország, Törökország, Irán és más szereplők számára, hogy megerősítsék befolyásukat a Dél-Kaukázusban;

BZ.

mivel az örmény és azerbajdzsáni erők között Hegyi-Karabahban zajló katonai harcok következtében 2022. március 8-án megsérült a Hegyi-Karabah gázellátását biztosító fő gázvezeték, és a vitatott terület energiaellátás nélkül maradt;

CA.

mivel 2022. január elején a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) erői (az orosz hadsereg vezetése alatt, és többek között belarusz és örmény csapatok részvételével) beavatkoztak Kazahsztánban az ország kormányának kérésére, hogy segítsenek a polgári zavargások leverésében, hogy biztosítsák a jelenlegi uralkodó rezsim fennmaradását, és a szervezetet saját érdekeikre használják fel;

CB.

mivel az Oroszországi Föderáció továbbra is erősíti illegális katonai jelenlétét Grúzia megszállt területein, Abháziában és Dél-Oszétiában, fokozza a katonai kapacitásépítés és a katonai gyakorlatok intenzitását, az útlevél-osztogatást és a közigazgatási határ mentén – szögesdrótkerítések és más akadályok telepítésével – a „határosítást”, súlyosan destabilizálva a biztonsági helyzetet a helyszínen és veszélyeztetve a konfliktus által érintett területen a lakosság megélhetését;

CC.

mivel minden egyes KBVP-misszió sikere attól függ, hogy mennyire megalapozott a mandátuma, és hogy milyen erős az uniós tagállamok és a partnerországok politikai akarata és kohéziója, valamint hogy a tagállamok készek-e szakértelem, eszközök, személyzet és erőforrások rendelkezésre bocsátására;

CD.

mivel az Unió Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatának meg kell vizsgálnia, hogy az EU által vezetett missziók és az uniós civil személyzet miként védhető meg az ilyen jellegű, egyre komolyabb fenyegetésekkel szemben;

CE.

mivel a KBVP-missziók megbízatásának a misszió célkitűzéseinek elérése érdekében tanácsadó és továbbképző tevékenységet is magában kell foglalnia, hogy megbirkózzanak a „befagyott konfliktus” jelentette környezetbe gyorsan belépő kialakulóban lévő romboló technológiákkal; mivel a KBVP-misszióknak a társult keleti partnerség országaiban mindaddig hatályban kell maradniuk, amíg a fogadó országok és a tagállamok szükségesnek ítélik őket a misszió célkitűzéseinek elérése érdekében;

CF.

mivel a Tanács jelenleg megbeszéléseket folytat arról, hogy milyen lehetőségek vannak a KBVP ukrajnai jelenlétének növelésére;

CG.

mivel az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM) az ukrán kormány kérésére 2014-ben indított polgári misszió, melynek célja, hogy az EU támogassa a bűnüldöző hatóságok és a jogállamisági intézmények reformját, hogy helyreálljon az ukrán állampolgárok ezekbe vetett bizalma az ukrajnai forradalmat övező erőszakos események után;

CH.

mivel az EUAM, amely 29,5 millió EUR-s éves költségvetéssel és 371 fős – ukrajnai és más harmadik országbeli állampolgárokat is magában foglaló – engedélyezett személyzettel rendelkezik, és amelynek mandátummegújítása 2024-ben esedékes, öt kiemelt területet határozott meg, – nemzet- és állambiztonság, szervezett és határon átnyúló bűnözés, büntető igazságszolgáltatás, közösségi biztonság és a rendőrség irányítása, valamint digitális átalakulás és innováció – az ukrajnai polgári biztonsági ágazat reformjának támogatása tekintetében;

CI.

mivel az EUAM tevékenysége a következő három műveleti területre terjed ki: stratégiai tanácsadás nyújtása stratégiai dokumentumok és jogszabályok kidolgozásához, a reformok végrehajtásának támogatása gyakorlati tanácsok nyújtásával, képzések és felszerelések biztosításával, valamint az Ukrajna és a nemzetközi szereplők közötti együttműködés és koordináció előmozdítása a koherencia és a reformtörekvések biztosítása érdekében;

CJ.

mivel az EUAM Ukrajna Nemzetbiztonsági Tanácsával és Külföldi Hírszerző Szolgálatával partnerségben végzi tevékenységét; mivel az EUAM az ügyészeken keresztül együttműködik az ukrán bírósági rendszerrel az ügyészség függetlenségének és hatékonyságának biztosítása érdekében; mivel az EUAM regionális területi hivatalain és a szomszédos régiókkal folytatott együttműködésen keresztül kiképzi és felszereli az ukrán rendvédelmi erőket; mivel az EUAM a rendőrségi képzési kezdeményezéseit stratégiai tanácsadás és „közösségi biztonsági párbeszéd” biztosításával szervezi, és a helyi rendőrséget kulcsfontosságú területeken képzi;

CK.

mivel az EUAM együttműködik az Europol súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetés-értékelésével (SOCTA) az ukrán hatóságok kapacitásépítési intézkedéseivel és integrált határigazgatással kapcsolatos támogatásában;

CL.

mivel az EUAM továbbra is prioritásként kezeli, hogy segítséget nyújtson az ukrán biztonsági szolgálat reformjához, és támogatását a reform végrehajtására kell összpontosítania azt biztosítandó, hogy az ukrán biztonsági szolgálat fokozatosan megszüntesse a tárgyalás előtti szakaszra vonatkozó nyomozati hatásköreit, demilitarizálódjon, a többi biztonsági szolgálattól egyértelműen lehatárolt hatáskörökkel, valamint hatékony felügyelettel rendelkezzen, továbbá hogy csökkentse méretét; mivel megfelelő végrehajtása esetén a 3196. számú törvényjavaslat alapján az ukrán biztonsági szolgálat erőfeszítéseit a kémelhárításra, az állambiztonsági veszélyek elhárítására, a terrorizmus elleni küzdelemre, a kiberbiztonságra, a nemzetállamiság és a területi integritás védelmére, valamint az államtitkok védelmére összpontosítaná; mivel a demokratikus fejlődés biztosításához szükséges reformok a következőket követelik meg az ukrán biztonsági szolgálatra vonatkozóan: a hatáskörök egyértelmű elhatárolása, a gazdasági és korrupciós bűncselekmények nyomozásában való részvétel megszüntetése (kivételes esetektől eltekintve, a főügyész engedélyétől függően), politikai függetlenség, demilitarizáció és további optimalizáció, nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság, valamint a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló kiemelt figyelem;

CM.

mivel az EUAM-nak az ukrajnai pénzügyi bűncselekmények ellen küzdő Gazdasági Biztonsági Hivatal (BES) létrehozásához nyújtott segítsége kulcsfontosságú reformtörekvést jelent; mivel a BES személyi állományának átlátható módon történő kiválasztása, valamint az Állami Adóhatóság megszüntetése kritikus fontosságú az oligarchák ukrán gazdaság feletti befolyásának fokozatos csökkentésében; mivel a BES a gazdasági biztonság területén a tárgyalást megelőző szakaszra vonatkozó nyomozati hatásköröket vesz át az ukrán biztonsági szolgálattól, és támogatnia kell Ukrajna arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ellenálljon a bűnüldöző szervek nyomásának;

CN.

mivel az EUAM 2020-ban megnyitotta negyedik, Mariupolban működő kirendeltségét, hogy támogassa központi vezetésű reformok regionális és helyi szintű végrehajtását, például a helyi bűnüldöző hatóságoknak nyújtott képzéseket és tanácsadást, tükrözve az EUAM növekvő szerepét Ukrajna egész országra kiterjedő rezilienciájának megerősítésében, valamint Ukrajna azon igényét, hogy támogatást kapjanak tevékenységeik KBVP-célkitűzésekkel való összehangolásához; mivel a mariupoli kirendeltséget evakuálták, majd az orosz katonai támadás következtében megsemmisítették;

CO.

mivel az Ukrajna elleni orosz invázió következtében a nemzetközi személyzet minden tagját biztonságosan evakuálni kellett az országból; mivel a misszió továbbra is tartja a kapcsolatot ukrán kollégáival, és az EU központjából érkező további utasításokra várva készenlétben marad;

CP.

mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja következtében a KBVP EUAM Ukrajna teljes tagállami személyzetét evakuálták;

CQ.

mivel a – 12 millió EUR-s éves költségvetésű és több mint 200 főt számláló – moldovai-ukrán határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EUBAM) egy 2005-ben indított polgári misszió; mivel az EUBAM nem végrehajtó mandátummal rendelkezik az ukrajnai és a Moldovai Köztársaság határőrei, vám- és bűnüldöző hatóságai határigazgatási kapacitásának megerősítésére, amely mandátum megújítása 2023 novemberében esedékes;

CR.

mivel az EUBAM segíti a Moldovai Köztársaságot és Ukrajnát a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséggel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében, melyeket az EU-val kötött társulási megállapodásaik keretében vállaltak, és amelyek célja Moldova és Ukrajna határ- és vámügyi kapacitásainak megerősítése; feladatai pedig az alábbiak: a vámcsalás, a kábítószer-csempészet, az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem; a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének támogatása, az integrált határigazgatás; a Dnyeszter-melléki konfliktus békés rendezésének elősegítése az „5+2” folyamat keretében;

CS.

mivel a dohánycsempészet, beleértve a hamisított termékeket is, becslések szerint évente 10 milliárd EUR veszteséget okoz a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és a tagállamok állami költségvetésének; mivel 2020–2021 között az EUBAM számos csempészakciót meghiúsított, és jelentős mennyiségű lőszert, dohányt, alkoholt, etanolt és heroint foglalt le;

CT.

mivel az EUBAM segítséget nyújt a Moldovai Köztársaság és Ukrajna határszolgálatainak az emberkereskedelem áldozatainak azonosítására szolgáló általános közös mutatók kidolgozásában;

CU.

mivel az EUBAM kábítószerügyi munkacsoportja együttműködést kíván kialakítani a misszió partnerszolgálatai és a régió más kábítószer-ellenes hatóságai között; mivel az EUBAM számos nemzetközi szervezettel – többek között az Europollal, a Frontexszel és az EBESZ-szel – együttműködik a fegyverekkel foglalkozó munkacsoportja, az ORION II közös műveletek és az „EU 4 Border Security” kezdeményezések révén;

CV.

mivel az EUBAM következetesen a Dnyeszter-melléket átszelő nemzetközi közlekedési folyosók újranyitása mellett foglal állást, szorgalmazza a Chișinău és Tiraspol közötti bizalomépítő technikai intézkedéseket a szállítás, a vámügyek, az állat- és növényegészségügy, valamint a bűnüldözés terén, és kidolgoz ilyen intézkedéseket;

CW.

mivel az EUBAM bizalomépítő intézkedésekkel, valamint a moldovai-ukrán határ Dnyeszter-melléki szakaszán biztosított megfigyelői jelenlétével hozzájárul a Dnyeszter-melléki konfliktus békés rendezéséhez;

CX.

mivel az Oroszországi Föderáció körülbelül 500 katonából álló úgynevezett békefenntartó missziót működtet a Dnyeszter-melléki területen, az orosz haderő operatív csoportjának (Operative Group of Russian Troops – OGRT) körülbelül 1 500 katonáját a térségben állomásoztatja, ellenőrzése alatt tartja a Dnyeszter-mellék fegyveres szakadár csoportjait, és évente több mint 100 közös hadgyakorlatot tart a Dnyeszter-melléki területtel; mivel aggodalmát fejezi ki a tiraszpoli szeparatisták azon kísérletei miatt, hogy 2022. március 4-én elismertessék Dnyeszter-mellék függetlenségét;

CY.

mivel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja következtében a KBVP EUBAM Moldova biztonsága és védelme komolyan veszélybe került, ami az országból való esetleges evakuálásához vezethet;

CZ.

mivel az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója (EUMM) egy polgári misszió, melynek elindítására 2008-ban került sor, azt követően, hogy az EU közvetítésével létrejött a hatpontos megállapodás, amely véget vetett a háborúnak Grúzia és Oroszország között; mivel 13 éves fennállása alatt az EUMM az Unió szilárd politikai elkötelezettségét képviselte a régióban azáltal, hogy hozzájárult a bizalomépítéshez és a normalizáláshoz, valamint a konfliktusban érintett felek és a tágabb régió stabilitásának biztosításához;

DA.

mivel a 44,8 millió EUR-s költségvetésű EUMM jelenleg 325 tagot számlál, beleértve több mint 200 civil megfigyelőt, mandátumának megújítása pedig 2022 decemberében esedékes;

DB.

mivel a az EU közvetítésével létrejött, 2008. augusztus 12-i grúz–orosz tűzszüneti megállapodás végrehajtásának nyomon követését illetően a misszió eredeti, 2008-as mandátuma változatlanul az alábbiakat szorgalmazza; erőszakmentesség, az összetűzések megszüntetése, a humanitárius segélyekhez való hozzáférés biztosítása, a grúz fegyveres erők visszatérése szokásos állomáshelyeikre, az orosz fegyveres erők visszavonulása az összetűzések előtt elfoglalt pozíciójukba, valamint nemzetközi egyeztetés indítása Dél-Oszétia és Abházia biztonságáról és stabilitásáról;

DC.

mivel Oroszország nem tartja tiszteletben az EU közvetítésével 2008. augusztus 12-én Grúzia és Oroszország között létrejött tűzszüneti megállapodást, tekintve, hogy az abháziai és dél-oszétiai szakadár régiókban továbbra is illegálisan jelen vannak fegyveres erői és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat ügynökei, valamint az Orosz Föderáció Határőrségének tagjai; mivel Oroszország nem engedi a nemzetközi biztonsági mechanizmusok létrehozását az érintett területeken, továbbá megakadályozza, hogy az EUMM belépjen az Oroszország által megszállt területekre, ami komoly akadályt jelent a misszió célkitűzéseinek elérésében; mivel az EUMM megbízatása Grúzia teljes területére kiterjed; mivel az EUMM az orosz „határosítással” szembesül, melynek során Oroszország az adminisztratív határvonalakat a grúz területek felé tolja, és ezzel még több grúz területet száll meg;

DD.

mivel továbbra is előfordulnak az EU közvetítésével 2008. augusztus 12-én létrejött tűzszüneti megállapodás és a tűzszünet kirívó megsértésének esetei, amelyek hátterében az Orosz Föderáció áll, és ezekre a tagállamok sok esetben egyáltalán nem, illetve csak korlátozott válaszintézkedésekkel vagy felhívásokkal reagálnak, ami felbátoríthatja a az Orosz Föderációt több ilyen jellegű lépés megtételére; mivel az adminisztratív határvonalak körzetében jogellenes letartóztatásokra került sor, és illegális „határosítási” tevékenységek folytak;

DE.

mivel az EUMM nem tipikus polgári misszió a mandátuma és a nyomon követési tevékenységekre és polgári kompetenciaépítésre irányuló fókusza és amiatt, hogy a két fél között bizalomépítési tevékenységeket vezet kis összegű vissza nem térítendő támogatások és célzott projektek révén; mivel a mandátum lehetővé teszi a hibrid fenyegetésekre, az emberi jogokra, a kisebbségekre és a biztonság környezeti aspektusaira való összpontosítást; mivel az EUMM létrehozott egy hibrid hadviseléssel foglalkozó tanácsadó bizottságot, és rendszeres kapcsolatban áll a NATO kapcsolattartó irodájával és a NATO–Grúzia átfogó segítségnyújtási csomag végrehajtásáért felelős egységgel;

DF.

mivel az EUMM elősegíti az incidensek megelőzésére és a reagálásra szolgáló mechanizmus keretében tartott találkozókat Ergnetiben, és biztosítja, hogy rendszeresen sor kerüljön ezen találkozókra, ahol a grúz kormány, a szakadár régiók és az Orosz Föderáció képviselői a terület biztonsági helyzetét vitatják meg; mivel sajnálatos módon az abháziai Gali városában létrehozott ugyanilyen mechanizmus működése szünetel;

DG.

mivel az EUMM-nek folyamatosan ki kell terjesztenie elemzési fókuszát és képességeit, hogy reagálni tudjon az állandó hibrid fenyegetésekre, ezért megfelelő költségvetésre és forrásokra van szüksége;

DH.

mivel az EUMM-et – főként az Oroszország támogatta megszállt régiókból működő médiaorgánumokon és közösségimédia-csatornákon keresztül – dezinformációs támadások érik, aminek következtében az EUMM kénytelen belső erőforrásokat összpontosítani a szükséges együttműködés biztosítására és a dezinformáció elleni küzdelem módjainak feltérképezésére;

DI.

mivel az EUMM kezeli a „forródrótot”, egy új bizalomépítő mechanizmust, amely egy fontos, a nap minden órájában és a hét minden napján működő kommunikációs csatornaként szolgál a sürgős intézkedést követelő incidensekhez Grúzia kormánya, valamint Abházia és Dél-Oszétia de facto hatóságai – köztük az Orosz Föderációkét régióban állomásozó határőregységei – között; mivel e „forródrótot” több mint 2 100 alkalommal aktiválták 2021-ben; mivel az EUMM támogatja a tárgyalási formátumokat és a kommunikációs csatornákat azáltal, hogy részt vesz a genfi nemzetközi tárgyalásokon és ellátja az incidensek megelőzésére és a reagálásra szolgáló mechanizmus (IPRM) Ergnetiben tartott üléseinek társelnöki tisztét;

DJ.

mivel 2019. október 24-én a Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrei tíz év után először átlépték az adminisztratív határvonalat, és foglyul ejtettek az EUMM kötelékébe tartozó megfigyelőket, arra kényszerítve az EU-t, hogy tárgyalásokat folytasson a fogva tartott megfigyelők szabadon bocsátása érdekében;

DK.

mivel az EUMM szerepe a konfliktus sújtotta területek lakosságának személyes biztonsági és humanitárius szükségletei kielégítésében, valamint az eredményes – például orvosi ellátás céljából történő határvonal-átlépésekkel vagy az adminisztratív határvonalaknál fogva tartott személyek és az EUMM megfigyelői szabadon bocsátásával kapcsolatos – információcsere előmozdításában, valamint az IPRM Ergnetiben tartott ülésén folytatott személyes megbeszélések egyik közvetítőjeként jelentősen hozzájárul ahhoz az értékhez, amelyet a misszió biztonsághoz, konfliktuskezeléshez illetve bizalomépítéshez való hozzájárulással betöltött fontos szerepe képvisel;

DL.

mivel egy főre számítva Grúzia nyújtja az egyik legnagyobb hozzájárulást az afrikai KBVP-missziókhoz;

DM.

mivel az energiaellátás bizonytalanságával szemben a keleti partnerség országai – kiváltképpen pedig a Moldovai Köztársaság és Ukrajna – továbbra is rendkívül kiszolgáltatottak, és kitettek Oroszország ismétlődő energiapolitikai zsarolásának;

DN.

mivel az energiaellátás bizonytalanságát az energiaforrások diverzifikációja révén enyhíteni kívánó uniós intézkedések a keleti térség biztonságát és stabilitását is erősíteni fogja;

DO.

mivel a Bizottság már korábban is tett lépéseket annak érdekében, hogy a gázszolgáltatók diverzifikálása révén csökkentse Európa egyetlen szolgáltatótól való függését; mivel az Oroszországgal szembeni szankciók által kiváltott hatásokra reagálva, az orosz energiaimporttól való függőség megszüntetése érdekében a Bizottság új tervet dolgozott ki, amelynek célja, hogy 2022 végéig 100 milliárd köbméternyi oroszországi gázimportot helyettesítsen nem orosz szállítók nagyobb mennyiségű cseppfolyósított és csővezetéken keresztüli földgáz-importjával, valamint nagyobb mennyiségű biometán és megújuló hidrogén termelésével és importjával; mivel a terv célja a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése az otthonokban, az épületekben, az iparban és az energiarendszerekben, valamint az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások és a villamosítás növelése, továbbá az infrastrukturális szűk keresztmetszetek kezelése;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

73.

74.

75.

76.

77.

78.

79.

80.

81.

82.

83.

84.

85.

86.

87.

88.