52022IP0072

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52022IP0072 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52022IP0072

Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről az Európai Parlamentben – 2020. évi éves jelentés (2021/2039(INI))

HL C 347., 2022.9.9, p. 139–149 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 347., 2022.9.9, p. 128–138 (GA)

HTML

PDF

Official Journal

2022.9.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 347/139

P9_TA(2022)0072

A nemek közötti egyenlőség Európai Parlamentben történő általános érvényesítése – 2020. évi éves jelentés

Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről az Európai Parlamentben – 2020. évi éves jelentés (2021/2039(INI))

(2022/C 347/11)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8., 10. és 19. cikkére,

—	tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. és 23. cikkére,

—	tekintettel az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezményére (isztambuli egyezmény), amely 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba,

—	tekintettel „Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia” című, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),

—

tekintettel a személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló, 2008. július 2-i bizottsági javaslatra (COM(2008)0426 – a továbbiakban: a megkülönböztetés tilalmáról szóló horizontális irányelv);

—	tekintettel a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló irányelvre irányuló, 2012. november 14-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0614 – a továbbiakban: a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv),

—

tekintettel a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről, valamint a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) (a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv),

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben: a szavak után eljött a tettek ideje” című, 10/2021. sz. különjelentésére,

—	tekintettel az európai ombudsman „A munkahelyi méltóság az uniós intézményekben és ügynökségekben” című, 2018. december 17-i jelentésére,

—	tekintettel „A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az Európai Parlamentben – aktuális helyzet” címmel az Európai Parlament Kutatószolgálata által készített, 2021. évi tanulmányra,

—

tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (FEMM) kérésére a Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztályának megrendelésére készített, „A nemek közötti egyenlőség: a gondozási munka gazdasági értéke az alkalmazandó uniós alapok szempontjából” című, 2021. évi tanulmányra,

—	tekintettel a „Nők az Európai Parlamentben” című, 2021. évi brosúrájára,

—	tekintettel a FEMM bizottság által kért, „A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós helyreállítási csomagban” című, 2021. március 16-i munkaértekezletre,

—	tekintettel a nemek közötti egyenlőségnek az Európai Parlamenten belüli általános érvényesítéséről szóló, 2003. március 13-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlőségnek a bizottságok munkája keretében történő integrált megközelítéséről szóló, 2007. január 18-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel a nemek közötti egyenlőségnek a bizottságok és küldöttségek munkája keretében történő integrált megközelítéséről szóló, 2009. április 22-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a nemek közötti esélyegyenlőségnek az EU külkapcsolataiban, valamint a béke megszilárdítása és az állami intézményrendszer kiépítése terén történő általános érvényesítéséről szóló, 2009. május 7-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel a nemek közötti egyenlőség Európai Parlamenten belüli érvényesítéséről szóló, 2019. január 15-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel az EU-nak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel az EU isztambuli egyezményhez való csatlakozásáról és a nemi alapú erőszak elleni küzdelmet célzó egyéb intézkedésekről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel a szexuális zaklatás és bántalmazás ellen az Unióban folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel az Unión belüli, munkahelyen, nyilvános térben és a politikai életben elkövetett megfélemlítés és szexuális zaklatás megelőzését és az ellenük való küzdelmet szolgáló intézkedésekről szóló, 2018. szeptember 11-i állásfoglalására (10),

—	tekintettel az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formáció szükségességéről szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására (12),

—	tekintettel az európai választások értékeléséről szóló, 2020. november 26-i állásfoglalására (13),

—	tekintettel a Covid19 okozta válság és a válságot követő időszak nemi dimenziójáról szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására (14),

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A9-0021/2022),

mivel a nemek közötti egyenlőség az EU egyik alapelve; mivel a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése világszinten elismert stratégia annak biztosítására, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében a nemi dimenziót minden politika, program és intézkedés kialakításába, végrehajtásába és értékelésébe beépítsék; mivel a nemi kérdések mindenütt jelen vannak, olyan területeken is, amelyek eddig nem álltak a figyelem középpontjában, mint például az adózás, a kereskedelem, a zöld átállás stb.; mivel a nemek közötti egyenlőséget a Parlamenten belüli valamennyi munkaterületet integráló, átfogó megközelítéssel kell elérni;

mivel annak ellenére, hogy a nemek közötti egyenlőség tekintetében néhány területen előrelépés történt, a nők még mindig nemi alapú megkülönböztetésnek vannak kitéve a köz- és a magánszférában, és még sok a tennivaló, többek között a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének széttagolt végrehajtása terén az uniós és nemzeti szintű szakpolitikai területeken és intézményekben;

C.	mivel a nemi alapú megkülönböztetés gyakran együtt jár a megkülönböztetés más típusaival, ami a megkülönböztetés többszörös és összetett formáihoz vezet bizonyos csoportokkal szemben, amelyek egyidejűleg működnek és állnak kölcsönhatásban egymással oly módon, hogy elválaszthatatlanok egymástól;

mivel a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló intézkedések többek között kvótákat, a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére irányuló intézkedéseket, zaklatásellenes politikákat, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő munkaerő-felvételi eljárásokat, nemi szempontú hatásvizsgálatokat, nemekre vonatkozó mutatókat, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő jogszabályok elfogadása céljából a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő értékeléseket, valamint nemi szempontból semleges nyelvhasználatot és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő kommunikációt foglalnak magukban;

E.	mivel az OECD a nemek közötti egyensúlyt úgy határozza meg, mint „az életben rejlő lehetőségek és erőforrások nők és férfiak közötti méltányos elosztását és/vagy a nők és férfiak egyenlő képviseletét”;

F.	mivel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) a horizontális szegregációt úgy határozza meg, mint „a nők és férfiak különböző ágazatokban és foglalkozásokban való koncentrációját”;

mivel a MeToo mozgalom négy évét követően sem történt elegendő előrelépés a szexuális zaklatás és a szexuális erőszak kezelése terén, és még sok tennivaló van az uniós intézményekben és azokon kívül is; mivel a kutatások azt mutatják, hogy a zaklatás sokkal elterjedtebb, mint azt általában gondolják, és lényegesen alacsonyabb számban jelentik be;

mivel a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését a költségvetési eljárás során is alkalmazni kell; mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés nem csak a kifejezetten a nemek közötti egyenlőséget célzó kezdeményezések finanszírozását jelenti, hanem a költségvetési és szakpolitikai döntések nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának megértését, valamint az állami kiadások és bevételek ennek megfelelő kiigazítását is; mivel a költségvetési forrásokat és a szolgáltatásnyújtást a szükségletek adatvezérelt azonosítása szerint kell elosztani, beleértve a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásokra vonatkozó minőségi adatokat is;

mivel az Európai Számvevőszék rámutatott, hogy az EU költségvetési ciklusa nem vette megfelelően figyelembe a nemek közötti egyenlőséget; mivel a Számvevőszék azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy vizsgálja meg, hogy a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei foglalkoznak-e a nemek közötti egyenlőséggel, és tegyen jelentést erről;

mivel valamennyi uniós intézményre a Szerződések és 2020 és 2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia az irányadó; mivel a Parlamentnek vezető szerepet kell betöltenie a többi parlamenti szerv között a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén, tanulnia kell a többi parlamenti szervnek a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos bevált gyakorlataiból, és figyelembe kell vennie a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének jó példáit az állami és a magánszektorban, valamint a civil társadalomban; mivel a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését még mindig nem építették be teljes mértékben a Parlament gyakorlatába és szabályaiba (15); mivel a Parlament legtöbb bizottsága által a jogalkotási ciklus kezdetétől 2020 novemberéig szervezett meghallgatásokon a nők aránya nem éri el az 50 %-ot; mivel többek között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, a Petíciós Bizottság, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság esetében ez az arány 25 % alatt volt;

mivel a Covid19-világjárvány nagymértékben befolyásolta a munka és a magánélet közötti egyensúlyt a Parlamentben, és a digitális eszközök segítségével gyakran hosszabb munkaidőt eredményezett mind a képviselők, mind a személyzet számára; mivel az otthoni munkavégzés nem helyettesíti a gyermekgondozást; mivel a Parlament mint a társadalom egésze számára példaképként szolgáló munkáltató és intézmény számára előnyös lehet a motivált munkaerő és az egészséges környezet, és a munkavállalóknak egész pályafutásuk során élvezniük kell a munka és a magánélet közötti egyensúlyt;

Általános megjegyzések

megerősíti határozott elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség mellett, és támogatja a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését, mint az annak biztosítását szolgáló hivatalos politikai megközelítései egyikét; sajnálja, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését a különböző szakpolitikai területek és uniós intézmények között széttagoltan hajtják végre; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség közös felelősség, amely valamennyi uniós intézmény, tagállam és ügynökség fellépését igényli, partnerségben a civil társadalommal és a női szervezetekkel, a szociális partnerekkel és a magánszektorral;

hangsúlyozza, hogy a nők a népesség felét teszik ki, és ezért a megkülönböztetés különböző formáinak eltérő módon vannak kitéve; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséget biztosító intézkedéseknek interszekcionális megközelítést kell alkalmazniuk, hogy senki se maradjon le, és megszüntessék a megkülönböztetés valamennyi formáját, beleértve az interszekcionális formákat is; hangsúlyozza, hogy olyan részvételi folyamatokat is létre kell hozni, amelyek bevonják az összes érintett szereplőt, és ötvözik a felülről lefelé és az alulról felfelé irányuló megközelítéseket;

üdvözli a politikában részt vevő nők növekvő számát, de hangsúlyozza, hogy messze vagyunk a nemek közötti egyenlőség elérésétől, és hogy a közszereplő nők, például politikusok és aktivisták gyakran válnak zaklatás célpontjává, amely arra irányul, hogy megakadályozzák jelenlétüket a közéletben és a döntéshozatalban; hangsúlyozza, hogy nem lehet a minden területen a nemek közötti egyenlőségre törekvő feminista jogszabályokat és politikákat kidolgozni anélkül, hogy a nők ne vennének részt a döntéshozatali folyamatban; emlékeztet a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő munkakörnyezet fontosságára, hogy javítsák a nők képviseletét a Parlament minden szintjén, beleértve a képviselőcsoportokat és a képviselők irodáit is;

megjegyzi, hogy az uniós intézményeken belül nem állnak rendelkezésre mennyiségi és minőségi adatok a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről a különböző pozíciókat betöltő nők számára vonatkozó adatokon túl; ezért felszólít a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó átfogó statisztikák összeállítására, és kötelezettséget vállal a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó minőségi mutatók létrehozására, hogy további, nemek szerint lebontott adatokat gyűjtsenek a nemek közötti egyenlőség további javítása érdekében;

üdvözli a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének „a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő parlamenti eszköztárát”, amely az alábbi öt kulcsfontosságú területre összpontosít: a parlamentbe való bejutás terén tapasztalható esélyegyenlőség, a parlamenti munkafolyamatok befolyásolása terén tapasztalható esélyegyenlőség, a nők érdekeinek és problémáinak a parlamenti napirenden belüli megfelelő megjelenítése, a nemek közötti egyenlőség szempontjait érvényesítő jogalkotás és a parlament szimbolikus funkciójának való megfelelés;

üdvözli, hogy a Parlament valamennyi bizottsága a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terveket fogadott el; megjegyzi azonban e tervek nyomon követésének és végrehajtásának hiányát; ezért felszólítja a bizottságokat, hogy az előrehaladás mérése és a végrehajtás biztosítása érdekében kövessék nyomon a nemek közötti egyenlőségre irányuló cselekvési terveket; hangsúlyozza, hogy a Parlament nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózata felelős azért, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjait érvényesítő megközelítést megjelenítsék a bizottságok és a küldöttségek összetételében és munkájában;

üdvözli a Parlament eljárási szabályzatának 2019-ben elfogadott új rendelkezését, amelyek kötelezővé tették a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv elfogadását, amelynek célja a nemek közötti egyenlőség szempontjainak beépítése a Parlament valamennyi tevékenységébe, minden szinten és szakaszban; üdvözli a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv 2020. júliusi elfogadását, valamint annak 2021. áprilisi végrehajtási ütemtervét; kéri, hogy készítsenek jelentéseket a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv végrehajtása terén elért előrehaladás rendszeres nyomon követéséről; sajnálja, hogy a nemek közötti egyenlőségre irányuló cselekvési terv és az ütemterv nem érhető el nyilvánosan, és hogy a benne foglalt intézkedések többségét egyértelmű célértékek és kötelezettségek nélküli alapelvként fogalmazták meg, ami a végrehajtás terén a politikai szerepvállalás hiányát jelzi;

a nemek közötti egyenlőség elérésének javítása érdekében még szorosabb strukturált együttműködést szorgalmaz valamennyi uniós intézmény között a nemek közötti egyenlőség jobb érvényesítése terén; úgy véli, hogy a Parlamentnek és a képviselőcsoportoknak egyesíteniük kell erőiket a nemek közötti egyenlőség javítása, valamint az antifeminista és antigender mozgalmak elleni küzdelem érdekében, amelyek egyúttal mindig antidemokratikusak is Európában és világszerte egyaránt;

Lehetőségek a Parlamentbe való belépésre

megjegyzi, hogy a női európai parlamenti képviselők aránya az előző ciklus vége óta kismértékben csökkent, körülbelül 39,6 %-ról 39,1 %-ra; üdvözli azonban a Parlament vezető szerepét ezen a területen, beleértve a nők politikai képviseletével kapcsolatos előrelépést is, amely magasabb arányú, mint a tagállamok nemzeti parlamentjeiben mért 30,4 %-os átlag, és jelentősen meghaladja a nemzeti parlamentek esetében világszinten mért 25,2 %-os átlagot; üdvözli, hogy egyes tagállamok és politikai pártok szabályokat vezettek be a jelöltlistáikon a nemek közötti egyensúly biztosítására, és kitart amellett, hogy a nemek közötti egyensúlyt a cipzárelvet követő listák vagy más egyenértékű módszerek révén kell biztosítani az uniós választási törvény közelgő felülvizsgálata során (16), hogy férfi és női jelölteket egyenlő eséllyel választhassanak meg;

10.

arra bátorítja az EU tagállamait, hogy választási törvényeik felülvizsgálatakor vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőség szempontjából inkluzív parlamentek szükségességét; ösztönzi továbbá a nemzeti politikai pártokat, hogy a választási jelöltekről való döntés során vezessenek be kvótákat, még akkor is, ha a törvény nem rendelkezik erről; szorgalmazza, hogy e célból osszák meg a támogatási mechanizmusokat és a bevált gyakorlatokat a politikai pártokkal; hangsúlyozza, hogy a női jelöltek jelenlétének biztosítása érdekében a pártok belső szervezetének és eljárásainak figyelembe kell venniük a nemek közötti egyenlőség szempontjait, olyan intézkedésekkel, mint például a nemek közötti egyenlőség kifejezett kezelése a pártok alapszabályaiban, nemek közötti kvóták megállapítása a döntéshozói szerepekre, illetve jól működő lobbi-, érdekérvényesítő és vitafórumok meglétének biztosítása, többek között női szárnyak és bizottságok létrehozásával;

11.

sajnálja, hogy a Parlamentben nem alkalmaznak a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő munkaerő-felvételi eljárásokat, és kéri a Parlament szolgálatait és a képviselőcsoportokat, hogy dolgozzanak ki olyan eljárásokat, amelyekkel elkerülhető a megkülönböztetés, és növelhető a nők jelenléte azokon a területeken, ahol alulreprezentáltak az igazgatásban, illetve a képviselőcsoportokban; konkrét intézkedések elfogadását kéri a szakadék áthidalása érdekében;

Lehetőségek a Parlament munkamódszereinek befolyásolására

12.

üdvözli, hogy a Parlament Elnöksége a 14 alelnökből 8 női alelnökkel és 5 quaestorból 2 női quaestorral nemi szempontból teljesen kiegyensúlyozott; megjegyzi azonban, hogy a Parlament 7 képviselőcsoportjából csak háromnak van női elnöke vagy társelnöke, 25 bizottságból 8-at vezet jelenleg nő, és a 43 küldöttségi elnökből 15 nő; felszólít a nemek közötti egyensúly javítására a bizottságok, küldöttségek és képviselőcsoportok vezetésében; üdvözli a Parlament eljárási szabályzata 213. cikke (1) bekezdésének módosítását, amely előírja, hogy az egyes bizottságok elnökségének nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie; sajnálja azonban, hogy ez a módosítás csak a 2024-ben tartandó következő választásokat követő első plenáris ülés megnyitásakor lép majd hatályba;

13.

felszólít a nemek közötti egyensúly biztosítására a plenáris, bizottsági és küldöttségi munka minden szintjén, többek között a koordinátorok, előadók és árnyékelőadók kinevezésekor és a felszólalási idő elosztásakor;

14.

kéri, hogy hozzanak intézkedéseket a horizontális szegregáció kezelésére, hogy biztosítsák a nemek közötti egyensúlyt a különböző bizottságokban, és hogy vessenek véget a nemek szerinti koncentrációnak a portfóliókban, hiszen sokszor kevesebbre értékelik azokat a területeket, amelyeket a nők nagyobb arányú jelenléte jellemez;

15.

felhívja a képviselőcsoportokat és titkárságaikat, hogy hozzanak létre belső szabályokat és egyéb releváns intézkedéseket, például magatartási kódexeket és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló eszközöket, képzéseket és nyomon követést annak érdekében, hogy belső működésük során biztosítsák a nemek közötti egyenlőséget, különösen a kinevezések, valamint a szerepek és felelősségek elosztása tekintetében; kéri, hogy bocsássanak a képviselőcsoportok rendelkezésére a bevált gyakorlatokról szóló útmutatókat és tanácsokat – többek között a személyzet és a képviselők számára a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről szóló képzéseket – annak érdekében, hogy jobban megérthessék és végrehajthassák a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének koncepcióját belső működésük során;

16.

felszólítja az illetékes főigazgatóságokat annak biztosítására, hogy a tanulmányok szerzőinek kiválasztása során biztosítsák a nemek közötti egyensúlyt;

17.

megjegyzi, hogy az elért eredmények és erőfeszítések ellenére a nemek közötti egyenlőség még nem valósult meg a Parlament igazgatásának valamennyi szintjén; üdvözli, hogy az igazgatói szinten sikerült elérni az egyenlőséget, de sajnálja, hogy a nők a főigazgatóknak csupán 23,1 %-át, az osztályvezetőknek pedig 39,3 %-át teszik ki; e tekintetben üdvözli a Parlament igazgatásának azt a célkitűzését, hogy 2024-re az igazgatásban a közép- és felsővezetői pozíciókban 50 %-ban, a felsővezetői pozíciókban pedig 40 %-ban legyenek nők; kéri, hogy helyezzék előtérbe a nőket abban az esetben, ha alulreprezentáltak és a jelöltek érdemei azonosak; hangsúlyozza, hogy vezetői szinten ki kell építeni és meg kell erősíteni a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakértelmet; mentorálási programok végrehajtását szorgalmazza;

18.

kéri a képviselőcsoportok személyzetének vertikális és horizontális képviseletére vonatkozó adatok, valamint a képviselői asszisztensek, a képviselőcsoportok személyzete és az adminisztratív személyzet bérkülönbségeire vonatkozó anonimizált adatok gyűjtését a bérek átláthatóságának biztosítása érdekében;

19.

kéri, hogy rendszeresen gyűjtsenek adatokat a részmunkaidőben dolgozó parlamenti alkalmazottak arányáról, nemek szerinti bontásban; kéri, hogy a meglévő adatok (17) alapján tegyenek lépéseket a jelentős egyensúlytalanságok kezelésére, és értékeljék, hogy a Parlament miként tud további támogatást mozgósítani, ha a személyzet vissza kíván térni a teljes munkaidős foglalkoztatáshoz;

20.

hangsúlyozza, hogy a munkahelyen tapasztalt zaklatás súlyos támadás az érintettek lelki és fizikai egészsége ellen, ami bizonytalanná teheti őket a munkahelyükön, illetve bizonyos esetekben megakadályozhatja őket abban, hogy munkájukat végezzék; megjegyzi, hogy a nők sokkal nagyobb valószínűséggel vannak kitéve szexuális zaklatásnak, mint a férfiak; úgy véli, hogy a zéró zaklatás politikájának biztosítása érdekében tett eddigi erőfeszítések ellenére még mindig előfordul szexuális zaklatás a Parlamentben, és ezért fokozni kell a szexuális zaklatás megelőzésére irányuló erőfeszítéseket; ezért megismétli arra irányuló felhívását, hogy a zaklatás elleni politikák javítása érdekében hajtsák végre a következő intézkedéseket:

a)	a képviselőket érintő zaklatási ügyekkel kapcsolatos panaszokkal foglalkozó tanácsadó bizottság külső értékelésének közzététele;

külső és átlátható módon kiválasztott ellenőrök révén független értékelés készítése a Parlament meglévő, zaklatás elleni bizottságáról, amely a személyzet körében elkövetett szexuális zaklatással kapcsolatos panaszokkal foglalkozik annak hatékonysága tekintetében, és szükség esetén a lehető leghamarabb, de még a jelenlegi jogalkotási ciklus vége előtt módosítások javaslása a politikai befolyástól való függetlenség és a nemek közötti egyensúly biztosítása, valamint a meglévő struktúrákon belüli összeférhetetlenségek elkerülése érdekében;

a panaszok és jogorvoslatok átfogóbb és holisztikusabb elemzésének biztosítása, valamint a tanácsadó és a zaklatás elleni bizottság összetételének megváltoztatása annak érdekében, hogy a munkahelyi zaklatással kapcsolatos kérdések kezelésében bizonyított szakértelemmel rendelkező független szakértők – többek között orvosok, terapeuták és jogi szakértők – teljes szavazati joggal rendelkező hivatalos tagok legyenek;

kötelező zaklatás elleni képzés bevezetése valamennyi képviselő számára, és annak könnyen hozzáférhetővé tétele, többek között azáltal, hogy a képzést valamennyi hivatalos nyelven elérhetővé teszik, vagy tolmácsolást biztosítanak, és célzott tájékoztatási tevékenységeket folytatnak az egyes küldöttségek és képviselőcsoportok számára;

kötelező képzés bevezetése a Parlament épületeiben dolgozó valamennyi személy számára a Parlament zaklatásmentességi politikájáról, eszközöket biztosítva számukra a zaklatás valamennyi formájának felismeréséhez és bejelentéséhez, beleértve a szexuális zaklatást is, valamint testre szabott tájékoztatást nyújtva a rendelkezésre álló támogatási struktúrákról, szélesebb körben ismertté és könnyebben hozzáférhetővé téve ezeket a támogató struktúrákat;

21.

kötelezettségvállalás a megfelelő egyensúly biztosítására a munka és a magánélet között a képviselők, a képviselőcsoportok személyzete, az akkreditált parlamenti asszisztensek és az adminisztratív személyzet számára, például a munka és a magánélet közötti egyensúlyt elősegítő munkaidő elfogadásával, valamint együttműködve a Bizottsággal és a Tanáccsal a három intézmény részvételével tartott ülésekre vonatkozó közös megoldás kialakítása érdekében; kéri a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedések felülvizsgálatát a jelenlegi keret javítása és megerősítése érdekében, figyelembe véve többek között a távmunka hatásait a Covid19-világjárványt követően, és egyensúlyt teremtve a rugalmas munkastruktúrák és a jól működő és erős Parlament követelményei között;

22.

kéri, hogy a gyermek érkezését követően növeljék a Parlament személyzete számára az át nem ruházható szülési és apasági szabadságot, az első évben minden szülő esetében összesen hat hónapra; hangsúlyozza, hogy a hat hónapos szülői szabadságot a gyermek életének első három évében kell biztosítani; sajnálja, hogy az uniós intézmények szülői szabadságon lévő alkalmazottai a fizetésük 100 %-a helyett csak egy fix összegű juttatást kapnak, ami nagyban visszatartja őket e szabadság igénybevételétől; kéri, hogy a szülői szabadságot teljes mértékben fizessék meg; üdvözli az Európai Parlament alkalmazottainak családjait megillető juttatásokat;

23.

kéri különösen azt, hogy a szülési, apasági és szülői szabadságot az európai parlamenti képviselők statútumának módosításán keresztül ismerjék el a parlamenti képviselők számára; kéri továbbá olyan megoldások bevezetését, amelyek biztosítják a képviselők számára, hogy a szülési, apasági vagy szülői szabadság ideje alatt is dolgozhassanak, mint például a távszavazás lehetőségének fenntartása a szabadság ideje alatt vagy az ideiglenes helyettesítés lehetőségének tanulmányozása, amelyek biztosítanák, hogy a választók ne legyenek képviselet nélkül, amíg képviselőjük szabadságon van, és hogy a képviselők ne legyenek kitéve nyomásnak, hogy azonnal visszatérjenek a munkába; hangsúlyozza, hogy az ideiglenes helyettesítésről hozott döntés az érintett képviselő döntése lenne;

24.

kéri, hogy az Európai Parlament szolgálatai vizsgálják meg, hogy a menopauza milyen hatással van a Parlament alkalmazottainak munkahelyi életére; hangsúlyozza, hogy ennek tudományos adatokon kell alapulnia, és tartalmaznia kell a kritikus kor és a menopauza tüneteinek orvosi és életmódbeli kezelésére vonatkozó útmutatást a nemzeti és nemzetközi iránymutatások alapján; kéri a menopauza figyelembevételét a betegség- és jelenlétkezelési politikában;

A nemi dimenzió előtérbe helyezése a parlamenti tevékenységekben

25.

üdvözli a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság, a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózat munkáját, amelyek vezető szerepet töltenek be a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének biztosításában a Parlamentben; ugyanakkor szorosabb és strukturáltabb együttműködésre és koordinációra szólít fel e szervek között – különösen olyan rendkívüli körülmények között, mint a Covid19-válság és annak következményei – rendszeres találkozók révén, amelyek célja az információk megosztása és közös tematikus jelentések kiadása;

26.

üdvözli a Küldöttségi Elnökök Értekezletének új kezdeményezését, miszerint valamennyi küldöttséget felkérik, hogy nevezzenek ki a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséért felelős tagokat, és üdvözli a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózat és az ilyen kérdésekért a küldöttségekben felelős képviselők együttműködését;

27.

kéri, hogy az eljárási szabályzatba foglalják bele a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózatot, ezzel is tükrözve szerepét a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése terén a parlamenti bizottságok és küldöttségek tevékenységeiben; kéri, hogy biztosítsák a feladatai ellátásához és a vonatkozó ajánlások elkészítéséhez szükséges erőforrásokat; kéri, hogy a bizottsági ülések napirendjére vegyenek fel egy állandó vitapontot;

28.

üdvözli az EIGE által a nemi szempontú hatásvizsgálatokról és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésről szervezett képzést, amely a Parlamentre igényeire lett szabva; szorgalmazza a szorosabb együttműködést az EIGE-vel, rendszeres képzéseket nyújtva a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről a képviselők, a képviselőcsoportok személyzete, a parlamenti asszisztensek, a parlamenti szolgálatok és a bizottsági titkárságok személyzete számára; emlékeztet annak fontosságára, hogy mind politikai, mind közigazgatási szinten a konkrét igényekhez és ismeretekhez igazodó programokat kínáljanak;

29.

rámutat, hogy a FEMM bizottság a nők jogaiért és a nemek közötti egyenlőségért felelős teljes jogú bizottságként számos olyan horizontális kérdéssel foglalkozik, amelyek gyakran érintik más bizottságok munkáját; megjegyzi, hogy a FEMM vélemények vagy módosítások formájában megfogalmazott javaslatait a többi bizottság eltérő módon építi be; üdvözli az ütemtervben foglalt kötelezettségvállalást, hogy az érintett szolgálatok és szervek segítségével egyértelmű mutatókat gyűjtenek össze annak mérésére, hogy a FEMM bizottság hozzájárulása beépül-e a többi bizottság munkájába és a Parlament végleges álláspontjába; szorgalmazza a FEMM bizottság javaslatai beépítésének szisztematikus, átlátható és elszámoltatható nyomon követését ami nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elve megfelelően megvalósuljon;

30.

hangsúlyozza a FEMM bizottság véleményeiben a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének biztosítása érdekében javasolt módosítások fontosságát; kéri, hogy a saját kezdeményezésű jelentésekkel összefüggésben javítsák a bizottságok közötti együttműködést a menetrend összeállítása során, hogy elegendő időt biztosítsanak az illetékes bizottság jelentéstervezetének rendelkezésre bocsátása és a bizottsági szavazás között, hogy a FEMM bizottság a jelentéstervezethez benyújtott módosítások formájában kialakíthassa álláspontját; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózat tagjai felelősek azért, hogy bizottságaikba beépítsék a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló intézkedéseket; sajnálja, hogy ez a munka eddig nagyon ad hoc jellegű volt, és úgy véli azt strukturáltabb alapon kellene elvégezni;

31.

kéri, hogy a bizottságok és küldöttségek valamennyi kiküldetése legyen nemi szempontból kiegyensúlyozott, és vizsgálják meg a nemek közötti egyenlőség és a nőjogok dimenzióját; kéri továbbá, hogy a küldetési programokba építsenek be találkozókat a nemek közötti egyenlőséget előmozdító szervezetekkel;

32.

üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervben és ütemtervben kötelezettséget vállaltak annak biztosítására, hogy a meghallgatásokat, munkaértekezleteket és konferenciákat szervező összes bizottságban és egyéb testületben nemi szempontból kiegyensúlyozott legyen a panelek összetétele, és olyan szakértők is részt vegyenek, akik képzettek a nemek közötti egyenlőség és a nőjogok dimenziójának vizsgálatában az adott területen; egyértelmű célértékek megállapítását kéri e rendelkezés végrehajtásához;

33.

üdvözli a Parlamentben 2020-ban első alkalommal megrendezett nemek közötti egyenlőség hetét, amelynek keretében valamennyi parlamenti bizottságot és küldöttséget felkérték, hogy tartsanak a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó rendezvényeket a hatáskörükbe tartozó területeken; üdvözli e sikeres kezdeményezés folytatását, valamint azt, hogy 16 bizottság és 6 küldöttség vett részt a 2021. évi rendezvényen, és 21 rendezvényt szerveztek; felhívja a Parlament valamennyi szervét, beleértve azokat a bizottságokat és küldöttségeket is, amelyek ezt még nem tették meg, hogy rendszeresen csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez, amely felhívja a figyelmet és erősíti az együttműködést;

34.

kéri a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózatot, a nemek közötti egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, valamint a FEMM, BUDG és CONT bizottságot, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el külön iránymutatásokat a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés végrehajtására;

35.

üdvözli az EPRS tanulmányát a nemek közötti egyenlőség Parlamenten belüli érvényesítéséről; megjegyzi azonban, hogy az EPRS-nek rendszeresen meg kell ismételnie ezt a tanulmányt a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mennyiségi és minőségi statisztikák, valamint nemek szerint lebontott adatok alapján, amelyeket a Parlament szervezeti egységeinek rendszeresen össze kell gyűjteniük és elérhetővé kell tenniük a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv és ütemterv keretében;

36.

üdvözli a nemsemleges nyelvhasználatra vonatkozó iránymutatások lefordítását az EU valamennyi hivatalos nyelvére; sajnálatát fejezi ki ezen iránymutatások végrehajtásának elmaradása miatt, és további figyelemfelhívó intézkedéseket szorgalmaz, valamint speciális képzést kér a Parlament jogász-nyelvészei számára; kéri az iránymutatások és fordításaik rendszeres felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy azok tükrözzék a fejleményeket minden nyelv esetében, és pontosak maradjanak;

37.

kötelezettséget vállal arra, hogy elegendő pénzeszközt és emberi erőforrást biztosít a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére, és javítja a nemek közötti egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó különböző szervek közötti együttműködést és koordinációt a Parlamentben;

A nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő jogszabályok végrehajtása

38.

hangsúlyozza a nemi szempontú hatásvizsgálatok fontosságát a jogalkotási javaslatok kidolgozása és a jogalkotási kezdeményezések nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő értékelése szempontjából; sajnálja, hogy a Bizottság hatásvizsgálatainak részeként ritkán foglalkoznak a nemek közötti egyenlőséggel, és hogy a Bizottság 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó hatásvizsgálati iránymutatásai azt javasolják, hogy a nemek közötti egyenlőséget csak akkor vegyék figyelembe a szakpolitikák kialakításakor, ha az „arányos”; felszólítja a Bizottságot, hogy változtassa meg ezt a megközelítést, végezze el és tegye közzé minden jogalkotási javaslat nemi szempontú hatásvizsgálatát, és kifejezetten építsen be a javaslataiba nemi vonatkozású célkitűzéseket és teljesítménymutatókat; kötelezettséget vállal arra, hogy minden saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés esetében nemi szempontú hatásvizsgálatot végez azzal a céllal, beépítse a nemi dimenziót; kötelezettséget vállal arra, hogy új módszereket és eszközöket tanulmányoz a nemek közötti egyenlőség jogalkotási folyamatban való érvényesítésének javítása érdekében;

39.

sajnálja, hogy még nem alkalmazzák az uniós költségvetés egészére a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését, és nem követték megfelelően nyomon azt, hogy a költségvetés milyen módon járul hozzá a nemek közötti egyenlőség eléréséhez; felszólít a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének szisztematikus végrehajtására az uniós költségvetésben; hangsúlyozza, hogy a nemi dimenziót a költségvetési folyamat minden szintjén integrálni kell annak érdekében, hogy a bevételeket és kiadásokat a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célok elérésére használják; üdvözli a Parlament nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervében és ütemtervében a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel kapcsolatban előirányzott intézkedéseket, és kéri azok mielőbbi végrehajtását;

40.

elismerését fejezi ki a Parlament tárgyalóinak amiatt, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését horizontális elvként belefoglalták a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretbe; üdvözli különösen a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy legkésőbb 2022 végéig módszertant vezet be a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből finanszírozott programok idevágó kiadásainak programszintű mérésére; felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa az elszámoltathatóságot és a költségvetési átláthatóságot, alkalmazza az új módszertant valamennyi uniós finanszírozási programra, és a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatakor alkalmazzon a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést; sürgeti a Bizottságot, hogy az Európai Számvevőszék idevágó ajánlásai alapján járjon el;

41.

üdvözli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben (18) szerepel a Covid19-válság különösen a nőkre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásának enyhítésére vonatkozó általános célkitűzés, valamint az a követelmény, hogy magyarázatot kell adni arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek intézkedései hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez; sajnálja azonban, hogy nem építették be a FEMM bizottság felhívását, miszerint a nemzeti tervekbe külön fejezetet kellene beilleszteni a nemek közötti egyenlőségről; kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőségről szóló jelentéstétel és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését célzó intézkedések nem helyettesíthetők pusztán szociális nyomon követéssel és szociális beruházásokkal; úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőség saját módszert érdemel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, és emlékeztet, hogy az EIGE kidolgozott egy megfelelő módszertant;

42.

felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtását, különösen a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos meglévő rendelkezések tekintetében, és a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblába foglaljon bele megfelelő mutatókat a nemzeti tervek nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának, valamint az e cél támogatására elkülönített és elköltött források összegének nyomon követése érdekében; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséget be kell építeni az EU gazdasági kormányzásának architektúrájába és az európai szemeszterbe;

43.

sajnálja, hogy számos olyan uniós finanszírozási program, amely jelentős mértékben hozzájárulhatna a nemek közötti egyenlőséghez, például az európai strukturális és beruházási alapok, a KAP vagy az Erasmus, ténylegesen nem vette figyelembe a nemek közötti egyenlőséget;

44.

hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszéd kulcsfontosságú eszköz a döntéshozatali folyamatokban részt vevő valamennyi fél számára, és így elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőség javításához az uniós intézményekben;

45.

felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének támogatására szolgáló intézményi keretet, és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó kötelezettségvállalását ültesse át konkrét intézkedésekbe; felkéri a Bizottságot, hogy fogadjon el végrehajtási tervet a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére az egyes szakpolitikai területeken;

46.

sajnálja, hogy a Bizottság nem rendelkezik teljes körű stratégiával a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló képzésről, és csak egyetlen, nem kötelező bevezető tanfolyamot kínál alkalmazottainak; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki képzési stratégiát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozóan, biztosítsa, hogy a képzés minden alkalmazott számára elérhető legyen, és teljes mértékben használja ki az EIGE nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével kapcsolatos eszközeit és szakértelmét;

47.

Felhívja a Bizottságot, hogy az adatgyűjtés során módszeresen bontsa az adatokat nemek szerint, és vegye figyelembe a nemi dimenziót az uniós programok értékelése és az azokról való jelentéstétel során; felszólítja a Bizottságot, hogy a készülő jogalkotási javaslatokba építse be azt a követelményt, hogy valamennyi program esetében szisztematikusan gyűjtsenek nemek szerinti bontású adatokat és nemek közötti egyenlőségre vonatkozó releváns mutatókat, valamint építse be a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő nyomon követési és értékelési követelményeket; kiemeli a végrehajtás értékelésének és nyomon követésének fontosságát a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó célok jobb elérése érdekében;

48.

sajnálja, hogy a Tanács nem kötelezte el magát a nemi szempontokat figyelembe vevő jogalkotás megvalósítása mellett, és ismételten kéri, hogy oldják fel az isztambuli egyezmény, a megkülönböztetés tilalmáról szóló horizontális irányelv – amely biztosítja, hogy a nemi alapú megközelítés elleni küzdelem során figyelembe veszik az interszekcionális dimenziót – és a nők vezetőtestületi tagságáról szóló irányelv uniós ratifikálásának útjában álló akadályokat;

49.

sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben ültessék át és hajtsák végre a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelvet, és felszólítja a Bizottságot annak hatékony nyomon követésére;

50.

ismételten felhívja a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy hozzanak létre egy nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsi formációt annak érdekében, mivel az EU-nak szüksége van egy ilyen kormányközi platformra és a nemi egyenlőség kérdésével foglalkozó miniszterek és államtitkárok hivatalos fórumára, hogy erősítsék a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését valamennyi uniós szakpolitikában és jogszabályban, fejlesszék a tagállamok közötti párbeszédet és együttműködést, megosszák a bevált gyakorlatokat és jogszabályokat, újraindítsák a nemek közötti egyenlőség legfontosabb ügyeivel kapcsolatos tárgyalásokat, közös válaszokat adjanak az egész EU-ra kiterjedő problémákra, valamint biztosítsák, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdéseit a legmagasabb politikai szinten vitassák meg;

51.

felszólít a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének jobb és hatékonyabb végrehajtására az Európa jövőjéről szóló konferencián az illetékes parlamenti szervek közötti fokozott koordináció révén, a munkacsoportok hozzájárulásai, valamint a konferencia plenáris ülésén folytatott viták és javaslatok nemi dimenziójának megerősítése érdekében;

52.

felszólít továbbá a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését biztosító intézkedések és a nemek közötti egyenlőség elérését célzó konkrét intézkedések, például a nemi alapú erőszakkal, a bérek átláthatóságával és a gondozással kapcsolatos jogszabályok, ajánlások és politikák kidolgozására;

A nemek közötti egyenlőség és sokszínűség a Parlament szimbolikus funkciója terén

53.

hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a Parlament figyelembe vegye a nemek közötti egyenlőséget, tisztában kell lennie az intézményen belüli és kívüli kommunikációs stratégiája, valamint a fizikai terek kialakítása révén közvetített szimbolikus jelentésekkel, és figyelmet kell fordítania ezekre; kéri, hogy fokozzák az e területeken tett erőfeszítéseket;

54.

kéri, hogy fogadjanak el konkrét célokat a nemek közötti egyensúly biztosítására a Parlament épületeinek, helyiségeinek és egyéb fizikai tereinek elnevezése és átnevezése során;

55.

üdvözli az ütemtervben szereplő kötelezettségvállalást, hogy elemzést végeznek a Parlament épületeiben a gyermekgondozásra szánt terekről, beleértve a szoptató tereket is, és kéri, hogy vállaljanak kötelezettséget arra, hogy szükség esetén átalakítják azokat, amint elkészült a jelenlegi helyzet előzetes elemzése;

56.

kéri, hogy végezzenek elemzést a Parlament illemhelyeinek eloszlásáról és kialakításáról annak felmérése érdekében, hogy szükséges-e hozzáigazítani azokat mindegyik nem követelményéhez, többek között olyan intézkedésekkel, mint a nemek szempontjából semleges mosdók bevezetése és az egyéni szemetesekkel és mosdókagylókkal ellátott mosdók számának növelése az intimtölcsérek és más higiéniai termékek használatának megkönnyítése érdekében;

57.

kéri, hogy vizsgálják felül a Parlament kommunikációs stratégiáját, többek között olyan intézkedések révén, mint például a nőgyilkosságok áldozatai nyilvántartásának létrehozása és a Parlament honlapjának felülvizsgálata annak érdekében, hogy a menüben külön szakaszban szerepeljen a nemek közötti egyenlőség a kulcsfontosságú dokumentumokra vonatkozó releváns információkkal, például az Isztambuli Egyezmény uniós ratifikációs folyamatával, valamint a Parlament történelmére és összetételére vonatkozó információk frissítésével a nemek közötti egyenlőség figyelembevétele érdekében;

Záró megjegyzések

58.

megismétli arra irányuló felhívását, hogy végezzenek auditálást (19) a nemek közötti egyenlőség és annak érvényesítése jelenlegi helyzetének feltérképezése és ajánlások megfogalmazása érdekében a Parlament politikai és közigazgatási tevékenységeiben is; javasolja, hogy ez az auditálás terjedjen ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által kidolgozott „a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő parlamenti eszköztár” valamennyi területére és mutatójára, és azonosítsa azokat a szabályokat, amelyek megkönnyítik vagy gátolják a nemek közötti egyenlőséget az egyes elemzett területek esetében, azzal a céllal, hogy aktualizálják a Parlament nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervét és ütemtervét; kéri, hogy ez az audit tartalmazzon egy hatásvizsgálatot egy állandó nemek közötti egyensúlyra vonatkozó követelmény bevezetéséről valamennyi parlamenti szervezetben, beleértve a bizottságokat, a küldöttségeket és a missziókat is;

59.

rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési terv és az ütemterv által lefedett egyes területek természetüknél fogva kapcsolódnak a képviselőcsoportok politikai szervezetéhez, és ezért politikai tanácskozást igényelnek valamennyi képviselőcsoport bevonásával; felszólít egy, az egyes képviselőcsoportok képviselőiből álló ideiglenes munkacsoport létrehozására az Elnökök Értekezlete égisze alatt, amelynek elnöki tisztét a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének állandó parlamenti előadói látnák el, hogy irányítsa az e területen folyó munkát, végrehajtsa ezt az állásfoglalást, és adott esetben egyeztessen a nemek közötti egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó magas szintű munkacsoporttal, a Parlament Elnökségével, a FEMM bizottsággal és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó hálózattal; ösztönzi a képviselőcsoportokat, hogy 2022 közepéig hozzák létre ezt a munkacsoportot;

o o

60.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 188., 2019.7.12., 79. o.

(2) HL C 61. E, 2004.3.10., 384. o.

(3) HL C 244. E, 2007.10.18., 225. o.

(4) HL C 184. E, 2010.7.8., 18. o.

(5) HL C 212. E, 2010.8.5., 32. o.

(6) HL C 411., 2020.11.27., 13. o.

(7) HL C 224., 2018.6.27., 96. o.

(8) HL C 232., 2021.6.16., 48. o.

(9) HL C 346., 2018.9.27., 192. o.

(10) HL C 433., 2019.12.23., 31. o.

(11) HL C 456., 2021.11.10., 208. o.

(12) HL C 445., 2021.10.29., 150. o.

(13) HL C 425., 2021.10.20., 98. o.

(14) HL C 456., 2021.11.10., 191. o.

(15) Ahrens, P., „Working against the tide? Institutionalizing Gender Mainstreaming in the European Parliament”, Gendering the European Parliament: Structures, Policies, and Practices, eds. P. Ahrens and A. L. Rolandsen, Rowman & Littlefield International, 2019, 85-101. o.

(16) Az EUMSZ 223. cikkével és a 2002-ben módosított, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló 1976. évi választási okmányban megállapított uniós választási törvénnyel összhangban (HL L 278., 1976.10.8., 5. o.).

(17) A „Nők az Európai Parlamentben” című, 2021. évi brosúra alapján.

(18) HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(19) HL C 323., 2021.8.11., 33. o.

Top

Choose the experimental features you want to try