—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta) és különösen annak 7., 8., 11., 12., 39., 40., 47. és 52. cikkére,

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára, különösen annak 1. és 2. cikkére,

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének „Nyilatkozat az államok belügyeibe való beavatkozás elfogadhatatlanságáról, valamint függetlenségük és szuverenitásuk védelméről” című, 1965. december 21-i 2131 (XX). számú határozatára,

—

tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre és különösen annak 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 16. és 17. cikkére, valamint ezen egyezmény jegyzőkönyvére és különösen annak 3. cikkére,

—

tekintettel a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló, 2016. november 23-i állásfoglalására (1) és az Európai Parlament Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló európai parlamenti jelentést két évvel követő, EKSZ általi nyomon követés mérlegéről szóló, 2019. március 13-i ajánlására (2),

—

tekintettel a kibervédelemről szóló 2018. június 13-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a „Cselekvési terv a félretájékoztatással szemben” című, 2018. december 5-i közös közleményére (JOIN(2018)0036) és a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a dezinformációval szembeni közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló, 2019. június 14-i jelentésére (JOIN(2019)0012),

—

tekintettel a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó 2016. évi közös keret, valamint a reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítéséről szóló 2018-as közös közlemény végrehajtásáról szóló ötödik eredményjelentésről (SWD(2021)0729) szóló, 2021. június 23-i közös szolgálati munkadokumentumra,

—

tekintettel az európai demokráciáról szóló cselekvési tervre (COM(2020)0790),

—

tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0784),

—

tekintettel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagra,

—

tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2021. október 20-i állásfoglalására (4),

—

tekintettel a dezinformáció visszaszorítását célzó 2018-as gyakorlati kódexre és a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről szóló 2021-es iránymutatásra (COM(2021)0262), valamint az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja által a dezinformáció visszaszorítását célzó új gyakorlati kódexre vonatkozóan kiadott ajánlásokra,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Uniót érintő dezinformáció: korlátozottan, de továbbra is árt” című, 09/2021. számú különjelentésére,

—

tekintettel a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2020. december 16-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0829) és az irányelv javasolt mellékletére,

—

tekintettel az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) (a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendelet) és a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendeletre vonatkozó 2020. márciusi iránymutatásra (C(2020)1981),

—

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre” című, 2020. december 16-i közös közleményére (JOIN(2020)0018),

—

tekintettel a Nemzetközi Jogi Bizottságnak az államok nemzetközi joggal ellentétes cselekményekért fennálló felelősségéről szóló cikkeire,

—

tekintettel az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2020. december 16-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0823),

—

tekintettel az 5G-hálózatok kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések 2021. márciusi uniós eszköztárára,

—

tekintettel az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6),

—

tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság (INGE) által kért tanulmányokra, tájékoztatókra és mélyreható elemzésre,

—

tekintettel Frances Haugen 2021. november 8-i meghallgatására, amelyet a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság más bizottságokkal közösen szervezett meg,

—

tekintettel az EU kibervédelmi képességeinek állapotáról szóló, 2021. október 7-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaira és különösen a fenntartható fejlődés érdekében a békés és befogadó társadalmak támogatására irányuló 16. fenntartható fejlődési célra,

—

tekintettel az Unió helyzetét értékelő 2021. évi beszédekre és szándéknyilatkozatokra,

—

tekintettel az ENSZ főtitkárának a „közös menetrendünkről” szóló, 2021. szeptember 10-i jelentésére,

—

tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2020. június 10-i, „A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket” című közös közleményére (JOIN(2020)0008),

—

tekintettel a Tanács 2021. november 15-i határozatára, amely szerint módosítja a Belarusszal szembeni szankciórendszerét, hogy a kijelölési kritériumokat kiterjesszék a belarusz rezsim által végrehajtott hibrid támadásokat és az emberek eszközként való felhasználását megszervező vagy azokhoz hozzájáruló személyekre és szervezetekre is,

—

tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság létrehozásáról, valamint feladatainak, létszámának és megbízatásának meghatározásáról szóló, az eljárási szabályzatának 207. cikke alapján elfogadott, 2020. június 18-i határozatára (8),

—

tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság jelentésére (A9-0022/2022),

A.

mivel a külföldi beavatkozás súlyosan sérti az Unió alapját képező egyetemes értékeket és elveket, mint amilyen az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a demokrácia és a jogállamiság;

B.

mivel a külföldi beavatkozás, az információmanipuláció és a dezinformáció visszaél a Charta 11. cikkében foglalt alapvető véleménynyilvánítási és információszabadsággal, és veszélyezteti ezeket a szabadságokat, valamint az EU-ban és tagállamaiban zajló demokratikus folyamatokat, például a szabad és tisztességes választások megtartását; mivel a külföldi beavatkozás célja a tények elferdítése és hamis ábrázolása, az egyoldalú érvek mesterséges felnagyítása, az információk elhiteltelenítése a politikai diskurzus lealacsonyítása érdekében, valamint végső soron a választási rendszerbe és ezáltal magába a demokratikus folyamatba vetett bizalom aláásása;

C.

mivel Oroszország példátlanul rosszindulatú és kiterjedt dezinformációs tevékenységet indított hagyományos médiaorgánumokon és közösségimédia-platformokon keresztül annak érdekében, hogy megtévessze állampolgárait belföldön és a nemzetközi közösséget az általa Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított agresszív háború előtt és alatt, bizonyítva, hogy az információ is használható fegyverként;

D.

mivel a külföldi beavatkozás és információmanipuláció elleni fellépésnek tiszteletben kell tartania az alapvető véleménynyilvánítási és információszabadságot; mivel az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) kulcsszerepet játszik az alapvető jogok tiszteletben tartásának értékelésében, beleértve a Charta 11. cikkét is, az aránytalan intézkedések elkerülése érdekében; mivel a külföldi beavatkozást és információmanipulációt végrehajtó szereplők saját előnyükre visszaélnek ezekkel a szabadságjogokkal, és ezért létfontosságú, hogy fokozzuk a külföldi beavatkozás és információmanipuláció elleni elővigyázatos küzdelmet, mivel a demokrácia attól függ, hogy az emberek tájékozott döntéseket hozzanak;

E.

mivel a bizonyítékok azt mutatják, hogy rosszindulatú és autoriter külföldi állami és nem állami szereplők, például Oroszország, Kína és mások információmanipulációval és más beavatkozási taktikákkal avatkoznak be az EU demokratikus folyamataiba; mivel ezek a támadások, amelyek egy hibrid hadviselési stratégia részét képezik és a nemzetközi jog megsértését jelentik, félrevezetik és megtévesztik a polgárokat, befolyásolják szavazási magatartásukat, felerősítik a megosztó vitákat, megosztják, polarizálják és kihasználják a társadalmak sebezhetőségét, népszerűsítik a gyűlöletbeszédet, rontják a kiszolgáltatott csoportok helyzetét, amelyek nagyobb valószínűséggel válnak a dezinformáció áldozatává, torzítják a demokratikus választások és népszavazások integritását, bizalmatlanságot szítanak a nemzeti kormányok, a hatóságok és a liberális demokratikus rend iránt, és céljuk az európai demokrácia destabilizálása, ezért komoly fenyegetést jelentenek az EU biztonságára és szuverenitására;

F.

mivel a külföldi beavatkozás olyan magatartásminta, amely veszélyezteti vagy negatívan befolyásolhatja az értékeket, a demokratikus eljárásokat, a politikai folyamatokat, az államok és a polgárok biztonságát és a rendkívüli helyzetet kezelésére szolgáló kapacitásokat; mivel az ilyen beavatkozás manipulatív jellegű, valamint végrehajtása és finanszírozása szándékoltan és összehangolt módon történik; mivel az ilyen beavatkozásért felelős személyek, beleértve a saját területükön belül és azon kívül működő megbízottjaikat is, lehetnek állami vagy nem állami szereplők, és gyakran a tagállamok politikai cinkosai segítik külföldi beavatkozásaikat, akik politikai és gazdasági előnyökhöz jutnak a külföldi stratégiák előnyben részesítéséből; mivel a külföldi szereplők belföldi megbízottakat használnak, és együttműködnek a belföldi szövetségesekkel, ami elmossa a határvonalat a külföldi és belföldi beavatkozás között;

G.

mivel a külföldi beavatkozási taktikák sokféle formát ölthetnek, beleértve a dezinformációt és az információk visszatartását, továbbá megnyilvánulhatnak a közösségi média platformok, azok algoritmusai és szerződési feltételei és a hirdetési rendszerek manipulálásában, kibertámadásokban, „hack and leak” (betörés és szivárogtatás) műveletekben, amelyek célja a szavazókra vonatkozó információkhoz való hozzáférés megszerzése és a választási eljárás legitimitásába való beavatkozás, valamint megnyilvánulhatnak az újságírók, kutatók, politikusok és a civil társadalmi szervezetek tagjai elleni fenyegetésekben és zaklatásban, valamint a politikai pártoknak, kampányoknak, szervezeteknek és médiaorgánumoknak nyújtott rejtett adományokban és kölcsönökben, hamis vagy megbízott médiaorgánumokban és szervezetekben, az elit foglyul ejtésében és kooptálásában, a „piszkos pénzekben”, a hamis személyiségekben és személyazonosságokban, az öncenzúrára való kényszerítésben, a történelmi, vallási és kulturális narratívák visszaélésszerű kihasználásában, az oktatási és kulturális intézményekre gyakorolt nyomásban, a kritikus infrastruktúra feletti ellenőrzés átvételében, az EU-ban élő külföldi állampolgárok nyomás alá helyezésében, a migránsok eszközként való felhasználásában és a kémkedésben; mivel ezeket a taktikákat a nagyobb hatás érdekében gyakran kombinálják egymással;

H.

mivel az információmanipuláció és a dezinformáció terjesztése az állami és nem állami szereplők és megbízottjaik gazdasági érdekeit szolgálhatja, és olyan gazdasági függőségeket hozhat létre, amelyeket politikai célokra ki lehet használni; mivel a nem kinetikus nemzetközi verseny világában a külföldi beavatkozás elsődleges eszköz lehet a célba vett partnerek destabilizálására és gyengítésére, vagy a saját versenyelőnyök növelésére a befolyásolási csatornák kialakítása, az ellátási láncon belüli függőségek megteremtése, valamint a zsarolás vagy a kényszerítés révén; mivel a dezinformáció közvetlen és közvetett gazdasági károkat okoz, amelyeket eddig még nem értékelték szisztematikusan;

I.

mivel a félretájékoztatás olyan igazolhatóan hamis információ, amelynek nem célja kárt okozni, míg a dezinformáció olyan igazolhatóan hamis vagy félrevezető információ, amelyet szándékosan hoznak létre, mutatnak be vagy terjesztenek azzal a céllal, hogy a nyilvánosság megtévesztésével vagy szándékos gazdasági haszonszerzés céljából kárt okozzanak vagy potenciálisan bomlasztó hatást gyakoroljanak a társadalomra;

J.

mivel az EU-n belül meg kell állapodni a közös és részletes fogalommeghatározásokról és módszertanról, hogy javuljon a fenyegetések közös értelmezése, és megfelelő uniós normákat dolgozzanak ki a jobb azonosítás és reagálás érdekében; mivel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) jelentős munkát végzett ezen a területen; mivel ezeknek a fogalommeghatározásoknak garantálniuk kell a külső beavatkozással szembeni áthatolhatatlanságot és az emberi jogok tiszteletben tartását; mivel rendkívül fontos, hogy a nemzetközi normák és szabályok kialakítása érdekében a megfelelő nemzetközi fórumokon együttműködjünk a hasonlóan gondolkodó partnerekkel a külföldi beavatkozás közös fogalommeghatározása terén; mivel az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a külföldi beavatkozásra vonatkozó egyértelmű nemzetközi szabályok megállapításában;

K.

mivel a külföldi beavatkozási kísérletek világszerte egyre gyakoribbak, egyre rendszerszerűbbek és kifinomultabbak, és a mesterséges intelligencia (AI) széles körű használatára támaszkodnak, így egyre nehezebb meghatározható, hogy kinek tulajdoníthatók;

L.

mivel az EU és tagállamai kötelesek megvédeni minden polgárt és infrastruktúrát és a demokratikus rendszereiket a külföldi beavatkozási kísérletektől; mivel azonban úgy tűnik, hogy az EU és tagállamai nem rendelkeznek megfelelő és elégséges eszközökkel ahhoz, hogy jobban meg tudják előzni, fel tudják tárni, azonosítani tudják és le tudják küzdeni ezeket a fenyegetéseket, valamint szankcionálják azokat;

M.

mivel sok politikai döntéshozó és általában véve a polgárok összességében nem ismerik e kérdések valóságát, ami akaratlanul is hozzájárulhat a további sebezhetőségek kialakulásához; mivel a dezinformációs kampányok kérdése nem szerepelt kiemelt helyen az európai döntéshozók napirendjén; mivel az INGE különbizottság meghallgatásai és munkája hozzájárult e kérdések nyilvános elismeréséhez és kontextusba helyezéséhez, és sikeresen foglalta keretbe a külföldi beavatkozásról szóló európai vitát; mivel a régóta tartó külföldi dezinformációs erőfeszítések már hozzájárultak a belföldi dezinformáció megjelenéséhez;

N.

mivel döntő fontosságú a külföldi beavatkozás állapotának intézményi szervek és független elemzők és tényellenőrzők általi valós idejű és átlátható nyomon követése, tevékenységeik hatékony koordinálása, valamint az információk kicserélése, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak nemcsak a folyamatban lévő rosszindulatú támadásokról szóló tájékoztatás, hanem azok elhárítása érdekében is; mivel hasonló figyelmet kell fordítani a társadalom úgynevezett feltérképezésére és a társadalom külföldi manipulációval és dezinformációval szemben legsebezhetőbb és legérzékenyebb területeinek azonosítására, valamint e sebezhetőség okainak kezelésére;

O.

mivel az elsődleges prioritás az EU védelme, azaz az uniós polgárok külföldi beavatkozással és információmanipulációval szembeni rezilienciája és felkészültsége egy hosszú távú és egész társadalmat átfogó megközelítést igényel, kezdve az oktatással, és már korai szakaszban felhívva a figyelmet a problémákra;

P.

mivel a tagállamok között, uniós szinten és a hasonlóan gondolkodó országokkal, valamint a civil társadalommal és a magánszektorral közigazgatási szintek és ágazatok közötti együttműködést és egyeztetést kell folytatni a sebezhetőségek azonosítása, a támadások felderítése és semlegesítése érdekében; mivel sürgősen össze kell hangolni a fenyegetések észlelését a nemzetbiztonsággal;

Q.

mivel a helyzetismeret, valamint a megbízható demokratikus rendszerek, a szilárd jogállamiság, az élénk civil társadalom, a korai figyelmeztetés és a fenyegetettségértékelés jelentik az első lépéseket az információmanipuláció és a beavatkozás elleni küzdelem felé; mivel a külföldi beavatkozás tudatosítása terén elért eredmények ellenére sokan – köztük a potenciális célterületeken dolgozó politikai döntéshozók és köztisztviselők – még mindig nincsenek tisztában a külföldi beavatkozással kapcsolatos lehetséges kockázatokkal és azok kezelésének módjával;

R.

mivel a jó minőségű, fenntarthatóan és átláthatóan finanszírozott és független hírmédia és a szakmai szempontoknak megfelelő újságírás alapvető fontosságú a médiaszabadság, a pluralizmus és a jogállamiság szempontjából, és ezért a demokrácia egyik pillére és a dezinformáció legjobb ellenpontja; mivel egyes külföldi szereplők a nyugati média szabadságát kihasználva dezinformációt terjesztenek; mivel a hivatásos média és a hagyományos újságírás mint jó minőségű információforrás a digitális korszakban kihívásokkal néz szembe; mivel színvonalas újságírás-oktatásra és -képzésre van szükség az EU-ban és az EU-n kívül a minőségi újságírói elemzések és a kiadványok magas színvonala érdekében; mivel az EU-nak továbbra is támogatnia az újságírást a digitális környezetben; mivel a tudományosan megalapozott kommunikációnak fontos szerepet kell játszania;

S.

mivel a szerkesztői szempontból független közszolgálati média alapvető és pótolhatatlan szerepet játszik a közvélemény magas színvonalú és pártatlan tájékoztatásában, ezért meg kell védeni a rosszindulatú befolyásolástól, és a dezinformáció elleni küzdelem alapvető pilléreként meg kell erősíteni;

T.

mivel a különböző érdekelt felek és intézmények különböző módszertanokat és fogalommeghatározásokat használnak a külföldi beavatkozás elemzésére, amelyek mindegyike különböző mértékben érthető, és mivel ezek a különbségek akadályozhatják a fenyegetettségi szint összehasonlítható nyomon követését, elemzését és értékelését, ami megnehezíti a közös fellépést; mivel a közös fenyegetettségértékelés javítása érdekében uniós fogalommeghatározást és módszertant kell kidolgozni;

U.

mivel a probléma megfelelő kezelése érdekében a tartalomra összpontosító terminológiát – mint például az álhírek, a hamis vagy félrevezető hírek, a félretájékoztatás és a dezinformáció – ki kell egészíteni a viselkedésre összpontosító terminológiával; mivel ezt a terminológiát harmonizálni kell, és gondosan be kell tartani;

V.

mivel a médiaműveltség és a digitális jártasság oktatása és a figyelemfelhívás mind a gyermekek, mind a felnőttek körében fontos eszközök ahhoz, hogy a polgárok ellenállóbbá váljanak az információs térbe való beavatkozási kísérletekkel szemben, és elkerüljük a manipulációt és polarizációt; mivel általában véve a magas szintű médiaműveltséggel rendelkező társadalmak ellenállóbbak a külföldi beavatkozással szemben; mivel az olyan újságírói munkamódszerek, mint a konstruktív újságírás, segíthetnek megerősíteni a polgárok újságírásba vetett bizalmát;

W.

mivel az információmanipulációnak számos formája lehet, például a dezinformáció és a teljes hamis hírek terjesztése, a tények, narratívák és a vélemények bemutatásának elferdítése, bizonyos információk vagy vélemények elhallgatása, az információk kiragadása a kontextusból, az emberek érzéseinek manipulálása, a gyűlöletbeszéd népszerűsítése, egyes vélemények népszerűsítése mások rovására, valamint az emberek zaklatása, hogy elhallgattassák és elnyomják őket; mivel az információmanipuláció egyik célja, hogy káoszt teremtsen annak érdekében, hogy a polgárok elveszítsék a tájékoztatás régi és új „kapuőreivel” szembeni bizalmukat; mivel a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció népszerűsítése között vékony a határvonal, amellyel nem szabad visszaélni;

X.

mivel többek között Azerbajdzsán, Kína, Törökország és Oroszország is célba vett az Európai Unióban elő újságírókat és ellenzékieket, mint ahogy azt Mahammad Mirzali azerbajdzsáni blogger és ellenzéki személyiség esete Nantes-ban, illetve Erk Acarer török újságíró esete Berlinben mutatja;

Y.

mivel konkrét bizonyítékok vannak arra, hogy az EU demokratikus folyamatait olyan dezinformációs kampányok veszik célba és zavarják meg, amelyek a demokratikus eszméket és az alapvető jogokat kérdőjelezik meg; mivel a többek között a nemek, az LMBTIQ+, a szexuális és reproduktív egészség és jogok, valamint a kisebbségek témáival kapcsolatos dezinformáció a dezinformáció olyan formája, amely veszélyezteti az emberi jogokat, aláássa a digitális és politikai jogokat, valamint a dezinformáció célpontjainak biztonságát és védelmét, és megosztottságot és széthúzást szít a tagállamok között; mivel a választási kampányok során a női politikai jelölteket aránytalanul gyakran veszik célba szexista narratívák, amelyek elriasztják a nőket a demokratikus folyamatokban való részvételétől; mivel e dezinformációs kampányok elkövetői a „hagyományos” vagy „konzervatív” értékek népszerűsítésének leple alatt stratégiai szövetségeket kötnek helyi partnerekkel, hogy hozzáférjenek a helyi hírszerzéshez, és a jelentések szerint több millió eurós külföldi finanszírozásban részesülnek;

Z.

mivel az állami intézmények, az újságírók, a véleményformálók és a magánszektor mellett a társadalom minden egyes rétegének és minden egyes embernek is fontos szerepe van abban, hogy azonosítsa és megállítsa a dezinformáció terjedését, és figyelmeztesse a környezetében élő, veszélyeztetett embereket; mivel a civil társadalom, a tudományos élet és az újságírók már eddig is nagymértékben hozzájárultak a közvélemény figyelmének felhívásához és a társadalmi ellenálló képesség növeléséhez, többek között a partnerországokban működő partnerekkel együttműködve;

AA.

mivel a kisebbségi hangokat képviselő civil társadalmi szervezetek és az emberi jogi szervezetek Európa-szerte továbbra is alulfinanszírozottak, annak ellenére, hogy döntő szerepet játszanak a figyelemfelhívásban és a dezinformációval szembeni fellépésben; mivel a civil társadalmi szervezeteket megfelelő forrásokkal kell ellátni ahhoz, hogy betölthessék szerepüket a külföldi beavatkozás hatásának korlátozásában;

AB.

mivel fontos, hogy amikor a dezinformáció terjedni kezd, könnyen és időben hozzáférjünk a megbízható forrásokból származó, tényeken alapuló információkhoz;

AC.

mivel a külföldi beavatkozásokat és az információs szféra manipulálására irányuló kísérleteket gyorsan fel kell tárni, hogy fellépjünk ezekkel szemben; mivel az uniós hírszerzési elemzés és helyzetismeret a tagállamok információmegosztási hajlandóságától függ; mivel a Bizottság elnöke azt javasolta, hogy fontolják meg egy közös uniós helyzetismereti központ létrehozását; mivel a megelőzés és a proaktív intézkedések – beleértve a megtévesztés megelőzését és az egészséges információs ökoszisztémát is – sokkal hatékonyabbak, mint a későbbi tényellenőrzési és leleplezési tevékenységek, amelyek kisebb hatókörűek, mint az eredeti dezinformáció; mivel az EU és tagállamai jelenleg nem rendelkeznek elegendő kapacitással az ilyen intézkedések meghozatalához; mivel a mesterséges intelligencián alapuló új elemzési eszközök, mint például a litván Debunk.eu, segíthetnek a támadások felderítésében, az ismeretek megosztásában és a nyilvánosság tájékoztatásában;

AD.

mivel a dezinformáció a gyenge vagy széttagolt nemzeti vagy uniós szintű narratíva által jellemzett környezetből, valamint a polarizált és érzelmi vitákból táplálkozik, kihasználva a társadalom és az egyének gyenge pontjait és előítéleteit, és mivel a dezinformáció torzítja a választások és más demokratikus folyamatok körüli nyilvános vitát, és megnehezítheti a polgárok számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak;

AE.

mivel az online platformok könnyen hozzáférhető és megfizethető eszközök lehetnek azok számára, akik információmanipulációt és egyéb beavatkozásokat folytatnak, például gyűlöletkeltést és zaklatást, az online közösségeink egészségének és biztonságának rombolását, az ellenfelek elhallgattatását, kémkedést vagy a dezinformáció terjesztését; mivel működésük bizonyítottan polarizált és szélsőséges vélemények kialakulását segíti elő a tényeken alapuló tájékoztatás rovására; mivel a platformoknak saját érdekeik vannak, és nem biztos, hogy semlegesek az információk feldolgozása során; mivel egyes online platformok nagy hasznot húznak a megosztottságot, szélsőségességet és polarizációt erősítő rendszerből; mivel az online tér ugyanolyan fontos lett demokráciánk számára, mint a fizikai tér, és ezért megfelelő szabályokra van szüksége;

AF.

mivel a platformok példátlan és kihívást jelentő módon felgyorsították és súlyosbították a félretájékoztatás és dezinformáció terjedését; mivel az online platformok ellenőrzik az online információáramlást és reklámozást, mivel a platformok algoritmusokat alakítanak ki és használnak ezen áramlások irányítására, és mivel a platformok nem átláthatóak, nincsenek megfelelő eljárásaik a személyazonosság ellenőrzésére, nem egyértelmű és homályos terminológiát használnak, és nagyon kevés vagy semmilyen információt nem osztanak meg ezen algoritmusok kialakításáról, használatáról és hatásairól; mivel az online platformok algoritmusainak függőséget okozó komponense komoly közegészségügyi problémát teremtett, amellyel foglalkozni kell; mivel az online platformoknak felelősnek kell lenniük szolgáltatásaik káros hatásaiért, mivel egyes platformok tisztában voltak algoritmusaik hibáival – különösen a megosztó tartalmak terjesztésében játszott szerepükkel –, de a profit maximalizálása érdekében nem foglalkoztak velük, ahogy azt a visszaéléseket bejelentő személyek is feltárták;

AG.

mivel az Ukrajna elleni agresszív orosz háborúra válaszul Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország miniszterelnöke 2022. február 27-én levelet küldött a Big Tech közösségimédia-platformok (Twitter, Alphabet, YouTube és Meta) vezérigazgatóinak, amelyben felszólítottak többek között a háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben részt vevő és ezeket dicsőítő felhasználói fiókok felfüggesztésére, az orosz és ukrán nyelvű tartalommoderálás megerősítésére, az orosz és a belarusz kormány által elkövetett dezinformálást terjesztő valamennyi fiók reklámbevételeinek teljes körű és azonnali letiltására, valamint az ukrajnai háborúval kapcsolatos megbízható információt kereső felhasználók támogatására;

AH.

mivel beavatkozások és információmanipulációs kampányoknak folynak az Unió-szerte a Covid19 terjedése ellen hozott intézkedésekkel szemben, beleértve az oltást is, az online platformok pedig nem tudták összehangolni erőfeszítéseiket ezek megfékezésére, sőt akár hozzá is járulhattak a terjedésükhöz; mivel az ilyen dezinformáció életveszélyes lehet, amikor elriasztja az embereket a védőoltásoktól, vagy hamis kezeléseket népszerűsít; mivel a világjárvány tovább élezte a demokrácia és a tekintélyelvűség közötti rendszerszintű küzdelmet, arra késztetve a tekintélyelvű állami és nem állami szereplőket, például Kínát és Oroszországot, hogy nyílt és rejtett eszközök széles skáláját alkalmazzák demokratikus partnereik destabilizálása érdekében; mivel a Facebook-iratok feltárták, hogy a platform nem tudta kezelni a vakcinákkal kapcsolatban többek között angol nyelven folyó dezinformációt; mivel a helyzet még rosszabb a nem angol nyelvű, vakcinákkal kapcsolatos dezinformációk esetében; mivel ez a kérdés minden platformot érint;

AI.

mivel sok Unióban bejegyzett értékesítő árul nem valódi like-okat, követőket, kommenteket és megosztásokat minden olyan szereplőnek, aki mesterségesen szeretné növelni az online láthatóságát; mivel lehetetlen azonosítani az ilyen szolgáltatások jogszerű felhasználását, míg a káros felhasználások közé tartozik a választások és más demokratikus eljárások manipulálása, a csalások népszerűsítése, a versenytársak termékeinek negatív értékeléseinek közzététele, a hirdetők megkárosítása és az álnyilvánosság megteremtése, amelyet a diskurzus alakítására, személyes támadásokra és bizonyos, egyébként figyelmet nem kapó álláspontok mesterséges felnagyítására használnak fel; mivel olyan külföldi rezsimek, mint Oroszország és Kína, tömegesen használják ezeket az online eszközöket az európai országok nyilvános vitáinak befolyásolására; mivel a dezinformáció destabilizálhatja az európai demokráciát;

AJ.

mivel a közösségi platformok, digitális eszközök és alkalmazások hatalmas mennyiségű, nagyon részletes személyes és gyakran érzékeny adatot gyűjtenek és tárolnak minden egyes felhasználóról; mivel az ilyen adatok felhasználhatók a viselkedési tendenciák előrejelzésére, a kognitív előítéletek megerősítésére és a döntéshozatal irányítására; mivel ezeket az adatokat kereskedelmi célokra hasznosítják; mivel újra meg újra előfordulnak adatszivárgások, megsértve az ilyen szivárgások áldozatainak biztonságát, az adatokat pedig értékesíteni lehet a feketepiacon; mivel az ilyen adatbázisok aranybányát jelenthetnek a rosszindulatú szereplők számára, akik csoportokat vagy egyéneket akarnak megcélozni;

AK.

mivel a platformokat általában úgy tervezik meg, hogy biztosítsák, hogy az adatok megosztásának megtagadása ne magától értetődő, nehézkes és időigényes legyen ahhoz a választáshoz képest, hogy megosztjuk az adatokat;

AL.

mivel az online platformok beépültek életünk legtöbb részébe, és az információk terjedése a platformokon óriási hatással lehetnek gondolkodásunkra és viselkedésünkre, például a választási preferenciák, a gazdasági és társadalmi döntések és az információforrások megválasztása tekintetében, és ezeket a döntő fontosságú közérdekű választásokat napjainkban lényegében magánvállalatok kereskedelmi érdekei által szabott feltételek határozzák meg;

AM.

mivel a közösségi média platformok algoritmikusainak algoritmusok adat- és tartalomgondozási mechanizmusait az aktivitás maximalizálása érdekében alakítottak ki; mivel ezek a funkciók a beszámolók szerint többször is polarizáló, radikalizáló és diszkriminatív tartalmakat népszerűsítenek, és a felhasználókat a hasonlóan gondolkodó körökben tartják; mivel ez a platformok felhasználóinak fokozatos radikalizálódásához, valamint a demokratikus folyamatok és az egyének védelme helyett a kollektív vitafolyamatok kondicionálásához és szennyezéséhez vezet; mivel a platformok összehangolatlan cselekvései miatt eltérések alakultak ki a fellépéseik között, és ez a dezinformáció elterjedéséhez vezetett a platformok között; mivel a polarizáló információk terjesztésén és az algoritmusok tervezésén keresztül történő pénzszerzés üzleti modellje a külföldi ellenséges szereplők által kezdeményezett manipuláció könnyű célpontjává teszi a platformokat; mivel a közösségi médiaplatformokat másmilyenre is lehetne tervezni, hogy azok egészségesebb online közösségi teret segítsenek elő;

AN.

mivel a megfizethető és könnyen használható technológiák megjelenésével egyre könnyebbé válik a mélykamu hang- és videóanyagok gyártása és az ilyen anyagok terjedése egyre növekvő problémát jelenthet; mivel azonban jelenleg a kutatások 90 %-a a mélykamu anyagok fejlesztésére irányul, és csak 10 %-uknak célja a felderítésük;

AO.

mivel az olyan önszabályozási rendszerek, mint a dezinformáció visszaszorítását célzó 2018-as gyakorlati kódex, javulást eredményeztek; mivel azonban nem működik, és nem is hatékony, ha a platformok jóindulatára hagyatkozunk, ráadásul ez kevés érdemi adatot szolgáltatott a platformok általános hatásáról; mivel emellett a platformok különböző mértékű és hatású egyedi intézkedéseket hoztak, ami olyan kiskapukhoz vezetett, amelyeken keresztül az eltávolított tartalmak máshol terjedhetnek tovább; mivel egyértelmű szabályokra és szankciókra van szükség ahhoz, hogy a gyakorlati kódex megfelelő hatást érjen el az online környezet vonatkozásában;

AP.

mivel az európai demokráciáról szóló cselekvési terv célja a 2018-as gyakorlati kódex megerősítése, és a digitális szolgáltatásokról szóló törvénnyel együtt elmozdulást jelent az önszabályozáson alapuló megközelítéstől, és arra törekszik, hogy fokozott garanciát és védelmet biztosítson a felhasználók számára, növelje az autonómiát és felszámolja a passzivitást a kínált szolgáltatások tekintetében, olyan intézkedéseket vezessen be, amelyek nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követelnek meg a vállalatoktól, és több kötelezettséget rónak a platformokra;

AQ.

mivel az online platformokon zajló dezinformációs kampányok elleni jelenlegi intézkedések nem hatékonyak és nem visszatartó erejűek, és megengedik a platformok számára, hogy továbbra is népszerűsítsék a diszkriminatív és rosszindulatú tartalmakat;

AR.

mivel a platformok az angol nyelvű tartalmakhoz képest lényegesen kevesebb erőforrást fordítanak a kevésbé beszélt nyelveken készült tartalomkezelésre, sőt ez igaz a széles körben beszélt nyelven készült, de nem angol nyelvű tartalmakra is;

AS.

mivel a platformok panaszai és fellebbezési eljárásai általában nem megfelelőek;

AT.

mivel az elmúlt hónapokban több nagy szereplő is meghajolt a cenzúra szabályai előtt, például a 2021. szeptemberi orosz parlamenti választások idején, amikor a Google és az Apple eltávolította az okosszavazási (Smart Voting) alkalmazásokat az oroszországi áruházakból;

AU.

mivel a platformok algoritmusokon alapuló döntéseinek átláthatatlansága lehetetlenné teszi a platformok azon állításainak hitelesítését, hogy mit tesznek az információmanipuláció és a beavatkozás ellen, és milyen hatása van a fellépésüknek; mivel az erőfeszítéseik tényleges hatékonysága terén eltérések mutatkoznak az éves önértékeléseikben bemutatottak és a közelmúltbeli Facebook-beadványokban megállapítottak között;

AV.

mivel a célzott hirdetések átláthatatlan jellege azt eredményezi, hogy a jó hírnevű márkák, sőt néha közintézmények online hirdetései nagy mennyiségben kerülnek a terrorizmusra buzdításnak, a gyűlöletbeszédnek és dezinformációnak teret adó weboldalakra, a hirdetők tudta és beleegyezése nélkül, és ezzel az ilyen weboldalak növekedését finanszírozzák;

AW.

mivel az online hirdetési piacot néhány nagy hirdetéstechnológiai vállalat uralja, amelyek felosztják egymás között a piacot, ahol a Google és a Facebook a legnagyobb szereplők; mivel ez a néhány vállalatra összpontosuló nagyfokú piaci koncentráció erős hatalmi egyensúlytalansággal jár együtt; mivel veszélyt jelent a diverzifikált médiára a kattintásvadász technikák alkalmazása és e néhány szereplő hatalma annak meghatározására, hogy mely tartalmakat lehet pénzzé tenni, és melyeket nem, annak ellenére, hogy az általuk használt algoritmusok nem tudják megkülönböztetni a dezinformációt a normális hírtartalmaktól; mivel a célzott hirdetések piaca teljességgel átláthatatlan; mivel a hirdetéstechnológiai vállalatok arra kényszerítik a márkákat, hogy vállalják a felelősséget a hirdetések elhelyezésének nyomon követésével kapcsolatos hanyagságukért;

AX.

mivel a kritikus infrastruktúrákat fenyegető veszélyek kezelése – különösen, ha az egy szinkronizált, rosszindulatú hibrid stratégia része – összehangolt, közös erőfeszítéseket igényel az ágazatok között, különböző szinteken – uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten – és különböző időpontokban;

AY.

mivel a Bizottság új irányelvet javasolt az EU-ban alapvető szolgáltatásokat nyújtó kritikus szervezetek rezilienciájának fokozására, amely tartalmazza a kritikus infrastruktúrák új típusainak javasolt listáját; mivel a szolgáltatások listáját az irányelv melléklete tartalmazza majd;

AZ.

mivel a munkamegosztás és a termelési láncok növekvő globalizációja gyártási és készséghiányokhoz vezetett az Unió kulcsfontosságú ágazataiban; mivel ez azt eredményezte, hogy az EU nagymértékben függ számos külföldről származó alapvető termék és elsődleges eszköz importjától, ami beépített sebezhetőségekkel járhat; mivel az ellátási lánc rezilienciájának az uniós döntéshozók prioritásai között kellene szerepelnie;

BA.

mivel az EU stratégiai ágazataiban, de szomszédos térségekben, például a Nyugat-Balkánon végrehajtott közvetlen külföldi befektetések – harmadik országok befektetései – az elmúlt években egyre nagyobb aggodalomra adtak okot, különös tekintettel egyes kritikus infrastruktúrák Kína általi felvásárlására, figyelembe véve különösen a kereskedelem és a biztonság közötti összefüggés növekvő jelentőségét; mivel ezek a befektetések azzal a kockázattal járnak, hogy gazdasági függőséget alakítanak ki, és egyes kulcsfontosságú termelési és ipari ágazatokban tudásvesztést eredményeznek;

BB.

mivel az EU nyílt stratégiai autonómiája megköveteli az európai stratégiai infrastruktúra ellenőrzését; mivel a Bizottság és a tagállamok fokozódó aggodalmukat fejezték ki az európai infrastruktúra és technológiák biztonságával és ellenőrzésével kapcsolatban

BC.

mivel a választási folyamatokba beavatkozni kívánó rosszindulatú szereplők kihasználják társadalmaink nyitottságát és pluralizmusát mint stratégiai sebezhető pontokat, hogy megtámadják a demokratikus folyamatokat és az EU és tagállamainak rezilienciáját; mivel a választási folyamatokkal összefüggésben a külföldi beavatkozás veszélyesebbé válik, mivel a polgárok újra elköteleződnek, és nagyobb szerepet vállalnak a hagyományos politikai részvételben;

BD.

mivel a választási folyamatokba való külföldi beavatkozás sajátos jellege és az új technológiák e tekintetben történő alkalmazása, valamint annak lehetséges hatásai különösen veszélyes fenyegetést jelentenek a demokráciára; mivel a választási folyamatokba való külföldi beavatkozás jóval túlmutat a közösségi médiában folytatott, bizonyos jelölteket előnyben részesítő „információs hadviselésen”, és az adatbázisok feltörésén és célba vételén, valamint a regisztrált választók adataihoz való hozzáférésen keresztül közvetlenül avatkozik be a választási folyamat rendes működésébe, versengésébe és legitimitásába; mivel a külföldi beavatkozás célja, hogy kétséget, bizonytalanságot és bizalmatlanságot keltsen, és ne csak a választások eredményét változtassa meg, hanem az egész választási folyamatot delegitimálja;

BE.

mivel szilárd bizonyítékok támasztják alá, hogy külföldi szereplők burkolt finanszírozási műveletek révén aktívan beavatkoznak az EU és tagállamai demokratikus működésébe, különösen a választási és népszavazási időszakokban;

BF.

mivel például Oroszország, Kína és más autoriter rezsimek több mint 300 millió USD-t juttattak 33 országba, hogy beavatkozzanak a demokratikus folyamatokba, és más szereplők, például Irán, Venezuela, valamint közel-keleti szereplők és az amerikai szélsőjobboldaliak is részt vettek a rejtett finanszírozásban; mivel ez a tendencia egyértelműen felgyorsulóban van; mivel ezen esetek felében Oroszország európai akcióiról van szó; mivel a korrupció és a tiltott pénzmosás az autoriter harmadik országokból származó politikai finanszírozás egyik forrása;

BG.

mivel a külföldi adományozók által átláthatatlan módon létrehozott médiaeszközök rendkívül hatékonyan képesek nagyszámú követőt gyűjteni és elkötelezettséget generálni;

BH.

mivel e műveletek szélsőséges, populista és Európa-ellenes pártokat, valamint egyéb pártokat és magánszemélyeket vagy mozgalmakat finanszíroznak, amelyek célja a társadalmi széttagoltság elmélyítése és az európai és nemzeti hatóságok legitimitásának aláásása; mivel ez segített növelni e pártok és mozgalmak elérését;

BI.

mivel Oroszország kapcsolatot keres pártokkal, személyiségekkel és mozgalmakkal annak érdekében, hogy az uniós intézményeken belüli szereplőket felhasználva legitimálja az orosz álláspontokat és a megbízott kormányokat, lobbizzon a szankciók enyhítéséért, és mérsékelje a nemzetközi elszigeteltség következményeit; mivel olyan pártok, mint az osztrák Freiheitliche Partei Österreichs, a francia Rassemblement National és az olasz Lega Nord együttműködési megállapodást írtak alá Vlagyimir Putyin orosz elnök Egységes Oroszország pártjával, és most a média azzal vádolja őket, hogy hajlandóak politikai finanszírozást elfogadni Oroszországtól; mivel más európai pártok, például a német Alternative für Deutschland (AfD), a magyar Fidesz és Jobbik, valamint az Egyesült Királyságban a Brexit Párt is szoros kapcsolatban áll a Kremllel, és az AfD és a Jobbik úgynevezett „választási megfigyelőként” is dolgozott a Kreml által ellenőrzött választásokon, például a kelet-ukrajnai Donyeckben és Luganszkban, hogy megfigyeljék és legitimálják az oroszok által támogatott választásokat; mivel az orosz tisztviselők és a katalán szeparatisták egy spanyolországi csoportjának képviselői, valamint az orosz tisztviselők és a Brexit Vote Leave kampány legnagyobb magánadományozója közötti szoros és rendszeres kapcsolatokról szóló megállapítások alapos vizsgálatot igényelnek, és részét képezik Oroszország átfogó körű stratégiájának, amely a destabilizálás érdekében minden alkalmat kihasznál a diskurzus manipulálására;

BJ.

mivel az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) és a Velencei Bizottság már átfogó ajánlásokat tett a külföldi szereplők által politikai finanszírozáson keresztül végrehajtott esetleges beavatkozások csökkentésére;

BK.

mivel a választási törvények, különösen a politikai tevékenységek finanszírozására vonatkozó rendelkezések nincsenek uniós szinten kellően egyeztetve, és ezért lehetővé teszik a külföldi szereplők átláthatatlan finanszírozási módszereit; mivel a politikai adományok jogi fogalommeghatározása túlságosan szűk, lehetővé téve a külföldi természetbeni hozzájárulásokat az Európai Unióban;

BL.

mivel néhány tagállamban az online politikai hirdetésekre nem vonatkoznak az offline politikai hirdetésekre vonatkozó szabályok; mivel az online politikai hirdetések területén súlyos az átláthatatlanság, ami lehetetlenné teszi a szabályozók számára a kiadási korlátok betartatását és a jogellenes finanszírozási források megakadályozását, ami katasztrofális következményekkel járhat választási rendszereink integritására nézve;

BM.

mivel a finanszírozás átláthatatlansága korrupciós környezetet teremt, amely gyakran kíséri a külföldi finanszírozást és befektetéseket;

BN.

mivel jelenleg folyik az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) felülvizsgálata azzal a céllal, hogy nagyobb szintű átláthatóságot érjenek el a politikai tevékenységek finanszírozása tekintetében;

BO.

mivel a politikai alapítványok szerepe az elmúlt években megnőtt, és a legtöbb esetben pozitív szerepet játszanak a politikában és a demokrácia megerősítésében, de egyes esetekben a rosszindulatú finanszírozási formák és a közvetett beavatkozás kiszámíthatatlanabb eszközévé válnak;

BP.

mivel a modern technológiákat és a digitális eszközöket, például a kriptovalutákat arra használják, hogy politikai szereplők és politikai pártok számára lebonyolított illegális pénzügyi tranzakciókat álcázzanak;

BQ.

mivel az elmúlt években gyakoribbá váltak a kibertámadások és a kibertérben elkövetett incidensek, amelyeket ellenséges államok és nem állami szereplők irányítottak; mivel számos kibertámadást, például a stratégiai oltóanyag-tároló struktúrákra irányuló globális, célzott adathalász e-mail-kampányokat és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Bankhatóság (EBH), a norvég parlament és számtalan más intézmény elleni kibertámadásokat szintén államilag támogatott, főleg az orosz és a kínai kormányhoz köthető hackercsoportokra vezették vissza;

BR.

mivel az Európai Unió elkötelezett a hatályos nemzetközi jog kibertérben történő alkalmazása mellett, különös tekintettel az ENSZ Alapokmányára; mivel a rosszindulatú külföldi szereplők kihasználják, hogy nincs erős nemzetközi jogi keret a kibertérben;

BS.

mivel a tagállamok az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében, ezen belül a gyors reagálású kibervédelmi csapatok felállításán keresztül fokozták együttműködésüket a kibervédelem területén; mivel az európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) munkaprogramjai között szerepel a hírszerzés, a biztonságos kommunikáció és a kibervédelem; mivel az emberi és pénzügyi erőforrások szűkössége miatt a kiberfenyegetésekkel szembeni jelenlegi kapacitás korlátozott, például az olyan kritikus infrastruktúrákban, mint a kórházak; mivel az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a Digitális Európa program (10) keretében 1,6 milliárd EUR-t fektet be a kiberbiztonsági eszközök reagálóképességébe és telepítésébe a közigazgatás, a vállalkozások és a magánszemélyek számára, valamint hogy fejleszti az állami és a magánszektor közötti együttműködést;

BT.

mivel az EU kibertérrel kapcsolatos képességeinek és stratégiáinak hiányosságai és széttagoltsága egyre nagyobb problémát jelent, amint arra az Európai Számvevőszék is rámutatott (11); mivel a 2019 májusában létrehozott uniós kiberdiplomáciai eszköztár megmutatta a rosszindulatú kibertevékenységekre adott közös uniós diplomáciai válasz hozzáadott értékét; mivel a Tanács 2020. július 30-án első alkalommal határozott úgy, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be a különböző kibertámadásokért felelős vagy azokban részt vevő személyekkel, szervezetekkel és testületekkel szemben;

BU.

mivel külföldi állami szereplők tömeges és illegális megfigyelési programokat – mint amilyen a Pegasus program – használtak újságírók, emberi jogi aktivisták, tudósok, kormányzati tisztviselők és politikusok, köztük európai államfők ellen; mivel a tagállamok is igénybe vették a megfigyelő kémprogramokat;

BV.

mivel az uniós intézmények decentralizált és multinacionális jellege, beleértve a küldetéseit és műveleteit is, egyre gyakrabban válik célponttá, és ezt kihasználják azok a rosszindulatú külföldi szereplők, akik megosztottságot akarnak kelteni az EU-ban; mivel az uniós intézményekben általánosságban nem alakult ki biztonsági kultúra annak ellenére, hogy egyértelmű célpontok; mivel a Parlament mint demokratikusan választott uniós intézmény sajátos kihívásokkal néz szembe; mivel számos esetből feltárták, hogy az uniós intézmények sebezhetőnek tűnnek a külföldi beszivárgással szemben; mivel biztosítani kell az uniós személyzet biztonságát;

BW.

mivel prioritásként erős és koherens válságkezelési eljárásokkal kell életbe léptetni; mivel a személyzet felkészültségének javítása érdekében további képzéseket kell biztosítani;

BX.

mivel a közelmúltban számos uniós intézményt ért kibertámadás, ami rámutat arra, hogy szoros intézményközi együttműködésre van szükség a kibertámadások felderítése, nyomon követése és az azok során és/vagy azok megakadályozása érdekében történő információmegosztás terén, az uniós közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) küldetései és műveletei során is; mivel az EU-nak és a tagállamoknak rendszeresen közös gyakorlatokat kell szervezniük a gyenge pontok azonosítása és a szükséges intézkedések meghozatala érdekében;

BY.

mivel a külföldi autoriter államok által ellenőrzött állami vagy magánvállalatok számos politikust, köztük korábbi magas rangú európai politikust és köztisztviselőt alkalmaznak vagy kooptálnak a tudásukért cserébe, az EU és a tagállamok polgárai érdekeinek rovására;

BZ.

mivel néhány ország különösen aktív az elit foglyul ejtése és kooptálása terén, különösen Oroszország és Kína, de Szaúd-Arábia és más Öböl-országok is, így például Gerhard Schröder volt német kancellár és Paavo Lipponen volt finn miniszterelnök egyaránt csatlakozott a Gazpromhoz, hogy felgyorsítsa az Északi Áramlat 1. és 2. pályázati folyamatát, Karin Kneissl volt osztrák külügyminisztert a Rosneft igazgatósági tagjává nevezték ki, François Fillon volt francia miniszterelnök a Zaroubejneft igazgatósági tagja lett, Jean-Pierre Raffarin volt francia miniszterelnök aktívan részt vett a kínai érdekek előmozdításában Franciaországban, Štefan Füle volt cseh biztos a CEFC China Energy vállalatnál dolgozott, Esko Aho volt finn miniszterelnök most a Kreml által támogatott Sberbanknál dolgozik, a Parlamenttel fenntartott kapcsolatokért felelős volt francia miniszter, Jean-Marie Le Guen a Huawei France igazgatótanácsának tagja, vagy Yves Leterme, Belgium volt miniszterelnöke, akik a ToJoy kínai befektetési alap társelnöke, és még sok más magas rangú politikus és tisztviselő vállal hasonló szerepeket;

CA.

mivel a gazdasági lobbitevékenységek stratégiái összekapcsolhatók a külföldi beavatkozási célokkal; mivel az OECD „Lobbizás a 21. században” című jelentése (12) szerint csak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában vannak olyan szabályok, amelyek a külföldi befolyásra vonatkoznak; mivel súlyosan hiányoznak a jogilag kötelező erejű szabályok, és elmarad az uniós lobbinyilvántartás végrehajtása, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az EU-n kívülről érkező lobbitevékenység nyomon követését; mivel jelenleg nincs mód az uniós tagállamokban folyó lobbitevékenységek nyomon követésére, amelyek az Európai Tanácson keresztül befolyásolják a jogalkotást és a külpolitikát; mivel az EU-ban a lobbizásra vonatkozó szabályok elsősorban a személyes kapcsolatra összpontosítanak, és nem veszik figyelembe a Brüsszelben létező különböző típusú lobbitevékenységek teljes ökoszisztémáját; mivel Kína és Oroszország jelentős összegeket fektettek be a brüsszeli lobbitevékenységbe, de olyan országok is, mint Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország;

CB.

mivel a kiszolgáltatott helyzetű csoportok, köztük az EU területén élő nemzeti kisebbségek és diaszpóra felhasználására irányuló kísérletek fontos elemei a külföldi beavatkozási stratégiáknak;

CC.

mivel különböző állami szereplők, mint például Oroszország, Kína és – kisebb mértékben – Törökország, kulturális, oktatási (pl. támogatások és ösztöndíjak révén) és vallási intézmények létrehozásával és segítségével próbálják növelni befolyásukat a tagállamokban azzal a stratégiai céllal, hogy destabilizálják az európai demokráciát, és kiterjesszék befolyásukat Kelet- és Közép-Európára; mivel nemzeti kisebbségeinek állítólagos nehéz helyzetét Oroszország a múltban ürügyként használta fel a harmadik országokban történő közvetlen beavatkozásra;

CD.

mivel bizonyítékok vannak arra, hogy Oroszország beavatkozik és információmanipulációt folytat a világ számos liberális demokráciájában, többek között – de nem kizárólag – az Egyesült Királyságban tartott Brexit-népszavazás, valamint a franciaországi és az amerikai elnökválasztás során, valamint gyakorlati támogatást nyújt a szélsőséges, populista és Európa-ellenes pártoknak és más pártoknak és magánszemélyeknek szerte Európában, többek között – de nem kizárólag – Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Ausztriában; mivel több kutatásra és oktatásra van szükség annak megértéséhez, hogy a külföldi beavatkozás pontosan milyen hatással volt egyes eseményekre, például a brexitre és Trump elnök 2016-os megválasztására;

CE.

mivel az államilag ellenőrzött és Nyugaton működő orosz Sputnik és RT hálózatok, az orosz és kínai jogi vagy magánszemélyek részleges vagy teljes tulajdonában lévő nyugati médiumok aktívan részt vesznek a liberális demokráciák elleni dezinformációs tevékenységekben; mivel Oroszország a történelmi revizionizmushoz folyamodik, megpróbálja átírni a szovjet bűnök történetét, a szovjet nosztalgiát népszerűsíti az erre fogékony közép- és kelet-európai lakosság körében; mivel a közép- és kelet-európai nemzeti műsorszolgáltatók nehezen tudnak versenyezni az orosz nyelvű televíziós tartalmakkal, amelyeket az orosz kormány finanszíroz; mivel a kínai és a külföldi média közötti kiegyensúlyozatlan együttműködés kockázatos, figyelembe véve, hogy a kínai média a Kínai Kommunista Párt hangja belföldön és külföldön egyaránt;

CF.

mivel világszerte több mint 500 Konfuciusz-központot nyitottak meg, köztük mintegy 200-at Európában, és Kína az EU-n belüli beavatkozás eszközeként használja fel a Konfuciusz Intézeteket és Konfuciusz Tantermeket; mivel a Konfuciusz Intézetben súlyosan korlátozzák a tudományos szabadságot; mivel az egyetemek vagy oktatási programok a különösen Kínából vagy Katarból érkező nagy volumenű külföldi finanszírozás célpontjai, mint például a Fudan Egyetem budapesti kampusza;

CG.

mivel az EU jelenleg nem rendelkezik az elit foglyul ejtésének kezeléséhez és a – többek között az uniós intézményeken belüli – befolyásolási csatornák kiépítésének megakadályozásához szükséges eszköztárral; mivel a helyzetismereti képességek és a kémelhárítási eszközök uniós szinten továbbra is szűkösek, és nagymértékben függenek a nemzeti szereplők információmegosztási hajlandóságától;

CH.

mivel az EU és tagállamai jelenleg nem rendelkeznek külön szankciórendszerrel a külföldi állami szereplők által irányított külföldi beavatkozással és dezinformációs kampányokkal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy ezek a szereplők nyugodtan indulhatnak ki abból, hogy az EU elleni destabilizációs kampányaiknak nem lesz következménye;

CI.

mivel a dezinformációs és propagandatámadások egyértelmű beazonosításának biztosítása, beleértve az elkövetők, támogatóik és az általuk elérni kívánt célok nyilvánosság előtti megnevezését, valamint e támadások célközönségre gyakorolt hatásainak mérését is, az első lépések az ilyen tevékenységek elleni hatékony védekezéshez;

CJ.

mivel az EU-nak meg kell erősítenie elrettentő eszközeit – ideértve például a támadások a nemzetközi joggal ellentétes vagy nem ellentétes jellegének megállapítását és kategorizálását egy hatékony szankciórendszer létrehozása céljából –, hogy a rosszindulatú külföldi szereplőknek meg kelljen fizetniük döntéseik költségeit, és viselniük kelljen a következményeket; mivel az egyének megcélzása nem feltétlenül elegendő; mivel más eszközök – például kereskedelmi intézkedések – is felhasználhatók az európai demokratikus folyamatok védelmére az államok által támogatott hibrid támadásokkal szemben; mivel az elrettentő intézkedéseket átlátható módon, az összes szükséges garancia mellett kell alkalmazni; mivel a hibrid támadásokat úgy kalibrálják, hogy szándékosan az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 42. cikkének (7) bekezdése és az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke szerinti küszöbérték alá essenek;

CK.

mivel a külföldi állami és nem állami szereplők által irányított rosszindulatú fellépések a világszerte számos demokratikus partnerországot érintenek; mivel a demokratikus szövetségesek sikere attól függ, hogy képesek-e a közös válasz érdekében egyesíteni erejüket;

CL.

mivel az EU-hoz csatlakozó nyugat-balkáni országokat különösen súlyosan érintik az Oroszországból, Kínából és Törökországból kiinduló külföldi beavatkozás és dezinformációs kampányok formájában elkövetett támadások, mint például az észak-macedóniai preszpa-tavi megállapodás ratifikációs folyamata során folytatott orosz beavatkozási kampányok; mivel a Covid19-világjárványt Kína és Oroszország még inkább kihasználta arra a Nyugat-Balkánon, hogy destabilizálja ezeket az országokat, és lejárassa az EU-t; mivel a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoktól elvárják, hogy csatlakozzanak a külföldi beavatkozás elleni küzdelmet célzó uniós kezdeményezésekhez;

CM.

mivel a hasonlóan gondolkodó partnerek és a szövetségesek között még mindig nem alakítottak ki közös értelmezést és a közös meghatározást a szóban forgó fenyegetések természetét illetően; mivel az ENSZ főtitkára globális magatartási kódexet szorgalmaz a közérdekű információk integritásának előmozdítása érdekében; mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia fontos platformja a témáról folytatott vitáknak;

CN.

mivel a hasonlóan gondolkodó partnerek közötti globális többoldalú együttműködésre és támogatásra van szükség a külföldi rosszindulatú beavatkozással szemben; mivel más demokráciák, mint például Ausztrália és Tajvan fejlett készségeket és stratégiákat fejlesztettek ki; mivel Tajvan élen jár a főként Kínából kiinduló információmanipuláció elleni küzdelemben; mivel a tajvani rendszer sikere az összes kormányzati ág közötti együttműködésen alapul, de emellett a tényellenőrzésre és a médiaműveltségre szakosodott független nem kormányzati szervezetekkel, valamint a közösségi médiaplatformokkal, például a Facebookkal is együttműködnek azzal a céllal, hogy minden generáció esetében előmozdítsák a médiaműveltséget, leleplezzék a dezinformációt és megfékezzék a manipulatív üzenetek terjedését; mivel az INGE különbizottság három napos hivatalos látogatást tett Tajvanon, hogy megvitassa a dezinformációt és a külföldi választási beavatkozást;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

73.

74.

75.

76.

77.

78.

79.

80.

81.

82.

83.

84.

85.

86.

87.

88.

89.

90.

91.

92.

93.

94.

95.

96.

97.

98.

99.

100.

101.

102.

103.

104.

105.

106.

107.

108.

109.

110.

111.

112.

113.

114.

115.

116.

117.

118.

119.

120.

121.

122.

123.

124.

125.

126.

127.

128.

129.

130.

131.

132.

133.

134.

135.

136.

137.

138.

139.

140.

141.

142.

143.

144.

145.

146.

147.

148.

149.

150.

151.

152.

153.

154.

155.

156.

157.