Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Ifjúságpolitika a Nyugat-Balkánon a nyugat-balkáni innovációs program részeként

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2022/C 443/06)

Előadó:	Ionuţ SIBIAN
Társelőadó:	Andrej ZORKO

Közgyűlési határozat:	2022.1.20.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Külkapcsolatok” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.6.9.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.7.13.
Plenáris ülésszak száma:	571.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	165/2/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB elismeri a szilárd ifjúságpolitikai keretek kialakításában elért eredményeket, és felkéri a nyugat-balkáni partnerországok kormányait, hogy továbbra is fektessenek be a kutatási eredményeken alapuló ifjúságpolitikai intézkedésekbe, amelyek kezelik a fiatalok fejlődésével kapcsolatos kihívásokat. A helyi közösségek sikeres fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja, hogy az intézményi, program- és szakpolitikai fejlesztések a fiatalok emberi fejlődéssel kapcsolatos nézetein alapuljanak. Az EGSZB emellett meg van győződve arról, hogy a pozitív változások elősegítésének és a fiatalok helyzete javításának előfeltétele, hogy az ifjúságpolitika fejlesztésére elegendő és átlátható költségvetési előirányzatokat különítsenek el.

1.2.

Az EGSZB felkéri a nyugat-balkáni országok nemzeti kormányait, hogy kövessék az Európai Unió (EU) legfontosabb ifjúságpolitikai dokumentumait, fejlesszék tovább a nemzeti ifjúságpolitikákat, és tegyék lehetővé a fiatalok részvételét a politikák kialakításában.

1.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szisztematikusan gyűjtött, jó minőségű és az ifjúsági szempontokat figyelembe vevő adatok a fiatalokat, különösen a fiatalok kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportjait célzó megalapozott politikák és támogató intézkedések előfeltételét jelentik. Különösen a fiatalok részvételének társadalmi dimenziójával kapcsolatos adatok gyűjtésére és feldolgozására szolgáló rendszert kell jelentősen javítani (1).

1.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a szegénység elleni küzdelemben és az oktatás minőségének javításában kulcsszerepe van annak, hogy a szociális jogok és a fiatalok kilátásainak javítását célzó szélesebb körű reformok megvalósítása érdekében bevonják a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket. A szociális partnereknek és más civil társadalmi szervezeteknek nagyobb szerepet kellene kapniuk a szociális és gazdasági reformokról folytatott párbeszédben. Az EU által nyújtott közvetlen támogatásnak biztosítania kell a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek véleményének figyelembevételét.

1.5.

Az EGSZB az uniós programok és regionális struktúrák megerősítését szorgalmazza azzal a céllal, hogy oktatási, mobilitási, önkéntességgel kapcsolatos és foglalkoztatási lehetőségek biztosításával több fiatalt érjenek el a Nyugat-Balkánon.

1.6.

Az EGSZB kéri, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a szakképzésre, összekapcsolva a tanulószerződéses gyakorlati képzést és a közép- és felsőfokú tanulmányokkal. Az EGSZB úgy véli, hogy erősíteni kell az oktatási és képzési politika és az üzleti szféra közötti szoros együttműködést, és a hangsúlyt a képesítések helyett inkább a kompetenciákra kell helyezni.

1.7.

Az EGSZB üdvözli a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervet, és ezzel párhuzamosan a munkaerőpiaci részvétel javítását szorgalmazza, elsősorban a fiatalok, a nők, a hátrányos helyzetű csoportok és a kisebbségek, különösen a romák körében. A gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtásának a lehető legnagyobb mértékben a fiatalok javát kell szolgálnia.

1.8.

Az EGSZB kéri, hogy a megerősített ifjúsági garanciáról szóló tanácsi ajánlásoknak (2) megfelelően valósítsák meg a Nyugat-Balkánon az ifjúsági garanciát.

1.9.

Az ifjúsági garancia nyugat-balkáni bevezetése érdekében az EGSZB szorgalmazza az állami foglalkoztatási szolgálatok és személyzetük kapacitásainak növelését a régió országaiban.

1.10.

Az EGSZB felhívja a figyelmet a különböző partnerek közötti együttműködés fontosságára az ifjúsági munkanélküliség problémájának kezelése érdekében. A kormányzás minden szintjén partnerségeket kell létrehozni az ifjúsági garancia nyújtói és az érintett érdekelt felek, például a szociális partnerek, az oktatási és képzési intézmények, az ifjúsági szervezetek és más civil társadalmi szervezetek között.

1.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy a bizonytalan munkakörülmények problémájának kezelése és a munkahelyek minőségének javítása érdekében figyelmet kell fordítani a szociális partnerek kapacitásépítésére, valamint a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások fejlesztésére, és támogatást kell nyújtani e téren. Az EGSZB nemzeti és ágazati szinten arra kéri a Nyugat-Balkán szociális partnereit, hogy aktívan vonják be a fiatalokat valamennyi tevékenységükbe, beleértve a kollektív tárgyalásokat is.

1.12.

Figyelembe véve az ifjúság európai évének 2022-re kihirdetett lehetőségeit, az EGSZB meggyőződése, hogy a fiatalok előtt álló kihívások kezelése és Európa közelebb hozása a fiatalokhoz egy olyan megközelítést követel meg, amely nem korlátozódhat kizárólag az EU-ban élő fiatalokra, hanem ki kell terjednie valamennyi nyugat-balkáni partnerország fiataljaira is.

1.13.

Az EGSZB arra buzdítja az EU-t és a nyugat-balkáni partnereket, hogy az uniós ifjúsági stratégiával összhangban vezessenek be egy ifjúsági hatásvizsgálati eszközt, az úgynevezett ifjúsági tesztet. Ez az ifjúsági teszt biztosítaná, hogy figyelembe vegyék a fiatalokat a szakpolitikai döntéshozatali folyamatok során, lehetővé tenné célzottabb szakpolitikák kialakítását, illetve azt, hogy olyan intézkedéseket térképezzenek fel, amelyek a fiatalokat érintő negatív hatások elkerüléséhez szükségesek.

1.14.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nyugat-balkáni partnerországok kormányainak erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a regionális együttműködést politikai prioritásként határozzák meg. Ezen átalakulás támogatása és a regionális együttműködés mint politikai prioritás előmozdítása során az EU-nak támogatnia kell a Nyugat-Balkánt azon kiemelt területek és irányvonalak meghatározásában, amelyek elősegíthetik a változásokat valamennyi nyugat-balkáni ország polgárai, különösen a fiatalok számára.

1.15.

A berlini folyamat 2021-ben, Berlinben megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozójának (3) következtetései hangsúlyozzák az ifjúsági szervezetek és hálózatok megerősítésének szükségességét. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposabban, hogyan lehetne regionális szinten támogatni az érintett ifjúsági struktúrákat, például a Nyugat-Balkánon működő nemzeti ifjúsági tanácsokat és ifjúsági ernyőszervezeteket, lehetővé téve a regionális ifjúságpolitikai párbeszédet.

1.16.

Az EGSZB úgy véli, hogy további erőfeszítésekre van szükség a fiatalok politikai oktatásának és képviseletének megerősítése érdekében, mind a fősodratú politika, mind pedig az ifjúsági struktúrák, például a nemzeti ifjúsági tanácsok, képviselő-testületek és helyi önkormányzatok keretében. Az EGSZB ezért arra kéri az EU intézményeit, hogy továbbra is támogassák a Nyugat-Balkánt a fiatalok részvételének javításában.

1.17.

Az EGSZB üdvözli, hogy a nyugat-balkáni innovációs program további intézkedéseket irányoz elő annak érdekében, hogy támogassa a nyugat-balkáni országok részvételét a kutatás, az innováció, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területét felölelő valamennyi uniós programban. Tekintettel arra, hogy az oktatási vagy képzési mobilitás és a fiatalok polgári és politikai szerepvállalása között pozitív összefüggés figyelhető meg, az ezen a téren tett további erőfeszítések előmozdíthatják a fiatalok részvételét és szerepvállalását.

1.18.

Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy a fiatalok fontos szerepet játszanak a Nyugat-Balkán jövőjében, és ezért fontos, hogy konkrét intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy a régiót olyan hellyé tegyék, ahol kilátások és lehetőségek nyílnak a fiatalok számára, amelyeknek köszönhetően a térségben maradhatnak és boldogulhatnak (4). Rendkívül fontos, hogy a fiatalokat időben bevonják a társadalmi és politikai változások kialakításába és végrehajtásába.

2.   Bevezetés

2.1.

A Eurostat (5) adatai szerint a Nyugat-Balkánon a fiatalok összlétszáma 3,6 millió fő, ami a teljes népesség mintegy 21 %-át teszi ki. Koszovóban (*1) a legmagasabb a fiatalok aránya a teljes népességen belül (26,29 %), ezt követi Albánia (23,4 %), Bosznia-Hercegovina (20,37 %) és Észak-Macedónia (20,32 %), majd Montenegró (19,49 %) és Szerbia (16,8 %). A fiatalok népességén belül a férfiak és a nők aránya minden nyugat-balkáni partnerországban hasonló, a férfi fiatal népesség valamivel nagyobb – a Nyugat-Balkánon a fiatalok 51,16 %-a férfi, 48,84 %-a pedig nő (6).

2.2.

A nyugat-balkáni partnerek jelentős előrelépést értek el ifjúságpolitikai keretük további kialakítása és megszilárdítása terén azáltal, hogy idevágó jogszabályokat, stratégiákat és cselekvési terveket fogadtak el. Még nem alakult ki azonban egy olyan, teljes mértékben működőképes ifjúsági rendszer, amely biztosítja a fiatalok tényleges szerepvállalását, bevonását és részvételét a döntéshozatalban. Számos gyenge pont létezik, kezdve az általánosabb politikai kérdésekkel és azzal, hogy nem hajlandóak kiemelten, intézményközi és ágazatközi politikaként kezelni az ifjúságpolitikát, egészen a kifejezetten konkrét nehézségekig, amelyek az ifjúságpolitika fejlesztésének és végrehajtásának rendszerszintű nyomon követése és értékelése, az adatgyűjtés és a közzététel terén merülnek fel (7).

2.3.

A fiatalok jóllétének előmozdítása érdekében figyelmet kell fordítani a gyermekjogok érvényesítésére is. Az ezzel kapcsolatos hosszú távú szakpolitikai intézkedések előmozdítják a gyermekek jóllétét, és még inkább támogatják a serdülőkorba és a fiatal felnőttkorba történő minőségi átlépést.

3.   A humán tőke fejlesztése

3.1.

Az oktatás színvonala és relevanciája kulcsfontosságú a fiatalok foglalkoztatási kilátásai, szakmai előmenetele és társadalmi befogadása szempontjából a régióban. Az oktatási rendszerekben azonban még mindig hiányosságok mutathatók ki az összes diák figyelembevétele és a fiatal diplomások megfelelő készségekkel való felvértezése terén. A többi szakpolitikai területhez, például a foglalkoztatáshoz, a gazdasághoz, a szociális szolgáltatásokhoz és a szociális védelemhez fűződő elégtelen vagy nem hatékony kapcsolat miatt sok gyermeket és fiatalt fenyeget az iskolai lemorzsolódás, a társadalmi kirekesztés és a szegénység veszélye (8).

3.2.

Egy dinamikus gazdaság kiépítése érdekében a nyugat-balkáni országoknak be kell fektetniük a tudásba és a fiatalok készségeinek fejlesztésébe. Az oktatási rendszer reformja döntő fontosságú a fejlesztési erőfeszítések előmozdítása szempontjából (9). A nyugat-balkáni országoknak még javítaniuk kell teljesítményükön, és biztosítaniuk kell, hogy a fiatalok megszerezzék az alapvető készségeket, valamint csökkenteniük kell teljesítménybeli elmaradásukat az EU-hoz képest.

3.3.

A Nyugat-Balkánról való kivándorlás régóta fennálló probléma, amelyet gazdasági, társadalmi és intézményi problémák okoznak, és amely veszélyezteti a régió fejlődési kilátásait. A belátható jövőben a régió nagy részében valószínűleg folytatódni fog a kivándorlás, ez azonban nem akadályozhatja a fiatalok régión belüli megtartására irányuló megfelelő politikák elfogadását. Az emberek különböző okok miatt döntenek a távozás mellett, de ezek középpontjában gyakran az áll, hogy ha a régióban maradnak, akkor csak nehezen tudnak jó életminőséget biztosítani maguknak és családjuknak. A képzett munkaerő elvándorlása csökkenti a régiók gazdasági növekedéshez szükséges humán tőkéjét, miközben a meglévő szociális infrastruktúra nem tudja javítani a hátramaradók életkörülményeit. Nemzeti szinten megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében is, hogy a „képzett munkaerő elvándorlását” a „képzett munkaerő cirkulációja” felé tereljék.

3.4.

Az emberek elvándorlása továbbra is központi kérdés a legtöbb nyugat-balkáni országban, mivel hatással van az EU-hoz képest gazdaságilag még mindig lemaradásban lévő régió gazdasági, társadalmi és politikai kilátásaira. Nehéz pontosan meghatározni a régiót elhagyók teljes számát. Az adatok azt mutatják (10), hogy az elvándorlás folytatódik. 2012 és 2018 között évente átlagosan 155 000 ember távozott a régióból a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamelyik országába; csak 2018-ban ez a szám 175 000 fő volt (11).

3.5.

A tanulmányok azt is kiemelték, hogy a jobb külföldi gazdasági kilátások mellett a kivándorlás motiváló tényezőjeként fontos szerepet játszanak a jó minőségű és megbízható közintézmények is. Az IMF elemzése (12) (2016) kimutatta, hogy bár a migránsok minden típusa a jobb gazdasági lehetőségeket keresi külföldön, a magasabb képzettségűeket az otthoni intézményi minőség (korrupció és nepotizmus a munkavállalás érdekében) is motiválta a költözésre, az alacsonyabb képzettségűeket pedig a nagyobb és megbízhatóbb külföldi szociális ellátórendszerek is vonzották (13). A régióban a korrupció magas szintje a migránsok elvándorlásának egyik fő meghatározó tényezője, amit tovább súlyosbít az a tény, hogy a régióban élő személyek 63 %-a nem bízik az igazságszolgáltatásban vagy a törvényhozásban (14).

3.6.

A régióban élő fiataloknak erős vágya, hogy a jobb lehetőségek elérése érdekében külföldre költözzenek, ami hozzájárul ahhoz, hogy a kivándorlók teljes számán belül rendkívül magas a fiatalok aránya. Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Albániában például a fiatalok több mint 50 %-a 20 évnél hosszabb ideig szeretne külföldön élni és dolgozni, ami potenciálisan tartós veszteséget jelent a régió demográfiai és gazdasági jövője szempontjából (15). A fiatalok nyugat-balkáni országokból történő nagyarányú elvándorlása különösen abból fakad, hogy a fiatalok nem tudnak hozzáférni a jó minőségű oktatáshoz (a diploma megszerzése után pedig korlátozottak a gazdasági lehetőségek), ami sokakat arra kényszerít, hogy külföldön keressenek oktatási lehetőségeket. 2018-ban a régióban az egyetemista korú hallgatók 6 %-a külföldön kezdte meg tanulmányait (az uniós átlag 3 % volt).

3.7.

A nyugat-balkáni országok szociális infrastruktúrája nem támogatja kellőképpen azt, hogy a régió erős humántőkebázist alakítson ki és tartson fenn, figyelembe véve különösen azt, hogy az agyelszívás révén a humán tőke kiáramlik a térségből. A legtöbb ország oktatási ágazata finanszírozási és erőforráshiánnyal küzd, ami nem optimális oktatási hozzáféréshez és oktatási eredményekhez vezet. Az elégtelen oktatási eredmények viszont nem biztosítják azokat a készségeket, amelyekre a jövő nemzedékeinek szüksége van ahhoz, hogy megfeleljenek a meglévő vállalkozások követelményeinek, és segítsék az új vállalkozások létrehozását.

3.8.

A humán tőke értékének maximalizálása döntő fontosságú a versenyképesség növelése és a munkanélküliség leküzdése szempontjából. Napjainkban a munkaerőnek sokféle átadható készséggel, alkalmazkodóképességgel és vállalkozói attitűddel kell rendelkeznie a megfelelő szociális biztonság biztosítása mellett.

3.9.

A jelenlegi oktatási rendszereket és tanterveket meg kell reformálni, és a szakképzés, a digitális oktatás és a vállalkozói ismeretek előmozdításával meg kell erősíteni a fiatalabb nemzedékek foglalkoztathatóságát.

3.10.

Ösztönözni és támogatni kell a fiatalok vállalkozói képességeit. A politikai döntéshozóknak kedvező környezetet kell teremteniük a fiatalok számára, hogy saját vállalkozást indítsanak és vállalkozókká váljanak, valamint támogatniuk kell az induló innovatív vállalkozásokat, és könnyebb hozzáférést kell biztosítaniuk számukra a finanszírozáshoz.

3.11.

Napjaink gyorsan fejlődő világában alapvető fontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az új üzleti modellek kialakulása, a kutatási és innovációs kapacitás, valamint a zöld átállás új technológiai megoldásainak kifejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy növeljük a STEM-képességekkel (természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika) és digitális készségekkel rendelkező fiatalok, különösen az ilyen fiatal nők számát.

3.12.

A zöld átállás átalakítja a meglévő munkahelyeket, néhányat tönkretesz, viszont új munkahelyeket is létrehoz, amelyek új zöld és digitális készségeket igényelnek. Az oktatási és képzési rendszereknek alkalmazkodniuk kell az új készségek iránti növekvő igényekhez. Az oktatási és képzési programoknak igazodniuk kell a vállalkozások változó igényeihez és a zöld és digitális kettős átálláshoz.

4.   A fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos kihívások a Nyugat-Balkánon

4.1.

A régió ifjúsági foglalkoztatáspolitikájának fő kihívásai a következők: az érdekelt felek koordinálása a különböző kormányzati szinteken és a különböző szakpolitikai területeken (foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, egészségügyi szolgáltatások); az oktatási rendszerek minőségi gyengeségei és a munkaerőpiac által igényelt készségek oktatásának hiányosságai; nem hatékony munkakeresési folyamat, ami strukturális munkaerőhiányhoz, valamint az iskola és az egyetem után a munka világába való hosszadalmas átmenethez vezet; a bizonytalan foglalkoztatás elterjedtsége egyes gazdaságokban; a fiatalok számára elérhető munkahelyek szűkössége; a munkába visszatérő nőket támogató gyermekgondozási lehetőségek hiánya és az informalitás magas szintje.

4.2.

A nyugat-balkáni fiatalok kedvezőtlen helyzetben vannak a régió munkaerőpiacain. 2020-ban a fiatalok foglalkoztatási rátája a 15–24 éves korosztályban az egész nyugat-balkáni régióban 27 % alatt volt, míg az ifjúsági munkanélküliségi ráta a 15–24 éves korosztályban 26 % fölé emelkedett (miközben az EU-27-ben a 15–24 éves korosztályban csak 16,8 % volt), Koszovóban pedig majdnem elérte az 50 %-ot (16).

4.3.

A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET) aránya a 15–24 éves korcsoportban a Nyugat-Balkánon átlagosan 23,7 %, Szerbiában 15,9 %, Koszovóban pedig 37,4 % volt, miközben az EU-ban a 15–24 éves korcsoportban ez az arány mindössze 11,1 % (17).

4.4.

A tartós munkanélküliség a fiatal munkanélküliek közel kétharmadát érinti Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban, Montenegróban pedig a fiatal munkanélküli nők kétharmadát.

4.5.

A fiatalok munkaerőpiaci részvételi aránya (aktivitási ráta) szintén alacsonyabb volt, mint az EU-ban, és a munkaerőpiaci részvételben nagy a nemek közötti különbség, ami részben azt tükrözi, hogy nincsenek gyermekgondozási lehetőségek a munkaerőpiacra belépni kívánó fiatal anyák számára. A nemek közötti szakadék a fiatal nők foglalkoztatási rátájában is megmutatkozik, amely a régióban mindenhol alacsonyabb a fiatal férfiak foglalkoztatási rátájánál. A legmagasabb ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező országokban (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Szerbia) a nők munkanélküliségi rátája meghaladja a férfiakét. Ezzel szemben Albániában és Montenegróban a női ifjúsági munkanélküliségi ráta a férfiaké alatt van, ahogyan az EU-ban is.

4.6.

A fiatalok bizonytalan helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A régió mindegyik gazdaságában az EU-hoz képest nagyobb arányban foglalkoztatják határozott idejű szerződéssel a fiatalokat, különösen Koszovóban és Montenegróban, ahol a foglalkoztatott fiatalok több mint háromnegyede, illetve Szerbiában, ahol több mint felük rendelkezik ilyen típusú szerződéssel. Az ilyen típusú bizonytalan foglalkoztatás hátrányosan befolyásolhatja az egyéni jóllétet és a gazdaságok termelékenységét.

4.7.

A fiatal népesség igényeinek kezelését prioritássá kell tenni, nem utolsósorban a NEET-fiatalok magas száma miatt. Hangsúlyozni kell, hogy az uniós ifjúsági garancia példáján alapuló intézkedésekre van szükség, különösen válság idején. Ez segít abban, hogy a fiataloknak munkalehetőséget, továbbképzést, tanulószerződéses gyakorlati képzést vagy szakmai gyakorlatot kínáljanak, ezáltal megoldásokat és perspektívákat nyújtva a fiataloknak, és hozzájárulva az agyelszívás elleni küzdelemhez.

5.   A nyugat-balkáni fiatalok mint a regionális együttműködés és az európai integráció előmozdításának fontos mozgatórugói

5.1.

A jólétnek és az EU-hoz való közeledésnek az inkluzivitás, a bizalom és az együttműködés elvén kell alapulnia. Az EGSZB rámutat arra, hogy az EU által ösztönzött reformok megvalósítása és a beruházási tervek végrehajtása során a nyugat-balkáni kormányok elkötelezték magukat a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok, valamint a megbékélés alapvető európai értékei mellett (18).

5.2.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a nyugat-balkáni regionális együttműködés alapvető fontosságú a bővítési folyamat szempontjából, és azt az átalakulás előmozdítása érdekében tovább kell erősíteni. A hiteles csatlakozási perspektíva a régió átalakulásának fő ösztönzője és mozgatórugója. Kulcsfontosságú eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának előmozdításához, amelyek a gazdasági integráció fő hajtóerejét, valamint a regionális megbékélés és stabilitás megszilárdításának nélkülözhetetlen alapját jelentik (19).

5.3.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az elmúlt években számos kiemelt európai és regionális kezdeményezés indult, különösen a nyugat-balkáni régió vonatkozásában, azzal a céllal, hogy közelebb hozzák a térséget az EU-hoz, de a fiatalok közötti együttműködés erősítése érdekében is. Az EU továbbra is a régió fő stratégiai partnere, amely különböző programokon (IPA, Erasmus+ stb.) keresztül biztosít forrásokat és támogatást. Emellett a francia–német ifjúsági iroda sikeres példájára építve 2016-ban elindult a regionális ifjúsági együttműködési iroda (RYCO), amelynek célja, hogy ifjúsági csereprogramok révén előmozdítsa a megbékélés és az együttműködés szellemét a régió fiataljai között.

5.4.

A RYCO fontos szerepet játszik a nyugat-balkáni fiatalok közötti együttműködés és megbékélés fokozásában. A regionális ifjúsági együttműködés zökkenőmentessé tételével mint a régió békéjének és stabilitásának eléréséhez nélkülözhetetlen elemmel kapcsolatban nyújtott uniós támogatás létfontosságú volt. Nem csak a RYCO munkáján keresztül kell erősíteni azt a szerepet, amelyet a fiatalok töltenek be a régió kilátásainak javításában.

5.5.

Az Európa Ifjúsági Fővárosa címet az Európai Ifjúsági Fórum ítéli oda. Célja a fiatalok szerepvállalásának erősítése, a fiatalok részvételének fokozása és az európai identitás erősítése a városokban. 2022-ben Tirana Európa Ifjúsági Fővárosa. Az „Activate Youth” szlogen alatt indított programokkal azt célozza, hogy a fiatalok igényeit középpontba helyezve bátorítsa az aktív részvételt, most és a jövőben is. A programsorozat olyan tevékenységeket vonultat fel, amelyek célja az önkéntesség előmozdítása, az ifjúsági szervezetek szerepvállalásának ösztönzése, valamint a fiatalok közötti hálózatok és szinergiák létrehozása Európa-szerte.

5.6.

Az uniós intézmények és a nyugat-balkáni ifjúságpolitikai érdekelt felek szorosabb együttműködése és az általuk közösen szervezett kölcsönös tanulási tevékenységek tovább támogathatják a nyugat-balkáni innovációs program sikeres végrehajtását.

5.7.

A Nyugat-Balkánnak az uniós ifjúsági programokba való bevonására irányuló erőfeszítéseket össze kell hangolni a RYCO által kínált, folyamatban lévő programokkal. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a nyugat-balkáni országokat a régión belüli új mobilitási rendszerek kialakítása felé vezető úton.

6.   A nyugat-balkáni fiatalok hangjának felerősítése

6.1.

A nyugat-balkáni innovációs programmal kapcsolatban az EU politikai célja a tényeken alapuló politikai döntéshozatal elősegítése (20). Az EU egyik legfontosabb kérése az előcsatlakozási szakaszban lévő összes országgal szemben az, hogy megbízható és átlátható statisztikák álljanak rendelkezésre (21).

6.2.

Az EU 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó ifjúsági stratégiájának célja, hogy ösztönözze és előmozdítsa valamennyi fiatal inkluzív demokratikus részvételét a demokratikus folyamatokban és a társadalomban, tevőlegesen bevonja őket, támogassa a fiatalok helyi, regionális és nemzeti szintű képviseletét, valamint feltárja és előmozdítsa a demokratikus részvétel innovatív és alternatív formáinak, például a digitális demokrácia eszközeinek használatát (22).

6.3.

Az uniós ifjúsági párbeszéd jól bevált párbeszéd-mechanizmus a fiatalok és a döntéshozók között. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy ebből a mechanizmusból induljanak ki, és építsék azt be a nyugat-balkáni regionális együttműködési keretbe, biztosítva, hogy az ifjúságpolitikai prioritások meghatározásakor figyelembe vegyék a fiatalok és az ifjúsági szervezetek véleményét és igényeit. Emellett ösztönözni és támogatni kell a Nyugat-Balkánon már meglévő részvételi folyamatokat és mechanizmusokat, amelyekben az ifjúság is részt vesz.

6.4.

A fiatalok részvételi mutatója (23) szerint a fiatalok a Nyugat-Balkánon még mindig messze alulreprezentáltak a politikai életben. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a túlnyomó többség (78 %) úgy véli, hogy a fiataloknak nagyobb beleszólást kellene biztosítani a politikába (24).

6.5.

Az EGSZB határozottan támogatja a fiatalok bevonását az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba. Az egyéni részvétel mellett az ifjúsági szervezetek is létfontosságú szerepet játszanak a fiatalok politikai, gazdasági és társadalmi helyzetének javításában. Ezért, amint azt az IPA III programról szóló rendelet és a bővítési folyamat módszertana is hangsúlyozza, meg kell jegyezni, hogy a fiatalok szükségleteinek kielégítése szempontjából mennyire fontos a civil társadalmi szervezetek finanszírozása és támogatása.

6.6.

A társadalmi-gazdasági státuszt és az iskolázottságot fontos előrejelző tényezőknek tekintik az egyének szavazási hajlandósága vagy a politikai szerepvállalás más formáiban való részvétel szempontjából. A regionális szintű statisztikai elemzés egységes képet fest a fiatalok szerepvállalásában rejlő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekről a nyugat-balkáni régióban (25).

---

(1)  A fiatalok 2020-ra vonatkozó részvételi mutatója, Ana és Vlade Divac Alapítvány, 31. oldal.

(2)  A Tanács ajánlása (2020. október 30.) az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” témájában és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás felváltásáról (HL C 372., 2020.11.4., 1. o.).

(3)  A berlini folyamat nyugat-balkáni csúcstalálkozója, 2021. évi berlini csúcstalálkozó, az elnök következtetései.

(4)  A 8. nyugat-balkáni civil társadalmi fórumon elfogadott zárónyilatkozat.

(5)  Alapvető adatok a Nyugat-Balkánról és Törökországról, tájékoztató, 2022. évi kiadás.

(*1)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontot, továbbá összhangban van az 1244. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(6)  Regionális Együttműködési Tanács, Mapping of Youth Policies and Identification of Existing Support and Gaps in Financing of Youth Actions in the Western Balkans – Comparative report [Az ifjúságpolitikai intézkedések feltérképezése és az ifjúsági tevékenységek finanszírozása terén a meglévő támogatások és hiányosságok azonosítása a Nyugat-Balkánon – Összehasonlító jelentés], 2021. január, 4. oldal.

(7)  Regionális Együttműködési Tanács, Mapping of Youth Policies and Identification of Existing Support and Gaps in Financing of Youth Actions in the Western Balkans – Comparative report [Az ifjúságpolitikai intézkedések feltérképezése és az ifjúsági tevékenységek finanszírozása terén a meglévő támogatások és hiányosságok azonosítása a Nyugat-Balkánon – Összehasonlító jelentés], 2021. január, 4. oldal.

(8)  Európai Képzési Alapítvány (ETF), Unlocking youth potential in South Eastern Europe and Turkey: Skills development for labour market and social inclusion [Az ifjúságban rejlő potenciál felszabadítása Délkelet-Európában és Törökországban: Készségfejlesztés a munkaerőpiac és a társadalmi befogadás érdekében], 2020.

(9)  Az OECD 2018-as nemzetközi tanulói teljesítménymérésének eredményei szinte az összes nyugat-balkáni országban jelentős alulteljesítést mutatnak a kulcskompetenciák terén (az olvasás, a matematika és a természettudományok terén a PISA-skála 2. szintjét nem teljesítő tanulók).

(10)  Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja: Social Infrastructure in the Western Balkans- Increasing the region’s economic resilience, enhancing human capital and counteracting the effects of brain drain, 2021. november.

(11)  A nyugat-balkáni régióra vonatkozó migrációs adatok pontosságát különböző problémák nehezítik, amelyek korlátozzák az átfogó országközi összehasonlítások lehetőségét.

(12)  Emigration and Its Economic Impact on Eastern Europe [Emigráció és annak gazdasági hatása Kelet-Európára], 2016.

(13)  A Nyugat-Balkánon a szociális ellátások lefedettsége hiányos lehet, és az ellátások átutalása késhet.

(14)  Regionális Együttműködési Tanács – Balkan Barometer 2020: Közvélemény-kutatási felmérés.

(15)  Lavric, Tomanovic és Jusic, FES Youth Study Southeast Europe [A FES tanulmánya a délkelet-európai ifjúságról], 2018/2019.

(16)  Regionális Együttműködési Tanács, Study on Youth Employment in the Western Balkans [Tanulmány a nyugat-balkáni ifjúsági foglalkoztatásról], 2021.

(17)  Regionális Együttműködési Tanács, Study on Youth Employment in the Western Balkans [Tanulmány a nyugat-balkáni ifjúsági foglalkoztatásról], 2021.

(18)  REX/184 – A 8. nyugat-balkáni civil társadalmi fórumon elfogadott zárónyilatkozat., 3. o.

(19)  HL C 220., 2021.6.9., 88. o.

(20)  Az innováció, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területére vonatkozó nyugat-balkáni program.

(21)  Európai Bizottság – A közösségi vívmányok fejezetei/tárgyalási fejezetek

(22)  A fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése: az EU új ifjúsági stratégiája (COM(2018) 269 final).

(23)  A fiatalok 2020-ra vonatkozó részvételi mutatója, Ana és Vlade Divac Alapítvány.

(24)  FES (2019), Jusic, Political alienation of a precarious generation [Egy bizonytalan nemzedék politikai elidegenedése], 5. o.

(25)  FES (2019), Jusic, Political alienation of a precarious generation [Egy bizonytalan nemzedék politikai elidegenedése], 5. o.