—

tekintettel az Elnökök Értekezletének javaslatára,

—

tekintettel az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló bizottsági közleményre (COM(2020)0790),

—

tekintettel a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagra, többek között a digitális szolgáltatások egységes piacáról (digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2020)0825), valamint a digitális ágazat vonatkozásában a megtámadható és méltányos piacokról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló rendeletre irányuló javaslatra (COM(2020)0842),

—

tekintettel „Az európai média a digitális évtizedben: a helyreállítást és átalakulást támogató cselekvési terv” című, 2021. október 20-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a dezinformáció visszaszorítását célzó, 2018. évi gyakorlati kódexre és a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex megerősítéséről szóló, 2021. évi iránymutatásra (COM(2021)0262), valamint az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja által 2021 októberében kiadott, a dezinformáció visszaszorítását célzó új gyakorlati kódexről szóló ajánlásokra,

—

tekintettel a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2020. december 16-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0829),

—

tekintettel az 5G-hálózatok kiberbiztonságával kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések 2021. márciusi uniós eszköztárára,

—

tekintettel az Európai Számvevőszéknek „Az Uniót érintő dezinformáció: korlátozottan, de továbbra is árt” című, 09/2021. számú különjelentésére,

—

tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése – lássuk a valós tényeket” című, 2020. június 10-i közös közleményére (JOIN(2020)0008),

—

tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság jelentésére (A9-0022/2022),

—

tekintettel eljárási szabályzata 207. cikkére,

A.

mivel a külföldi beavatkozás az Unió alapját képező egyetemes értékek és elvek, például az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának, a demokrácia és a jogállamiság súlyos megsértésének minősül; mivel bizonyítékok támasztják alá, hogy rosszindulatú és autoriter külföldi állami és nem állami szereplők az információk manipulálásával, valamint más taktikák alkalmazásával beavatkoznak az Unió demokratikus folyamataiba; mivel az ilyen támadások félrevezetik és megtévesztik a polgárokat, valamint befolyásolják szavazói magatartásukat, felerősítik a megosztó vitákat, megosztják, polarizálják a társadalmakat és kihasználják a társadalmak sebezhető pontjait, előmozdítják a gyűlöletbeszédet, rontják a kiszolgáltatott csoportok helyzetét, amelyek nagyobb valószínűséggel válnak a dezinformáció áldozatává, torzítják a demokratikus választások és népszavazások integritását, megrendítik a nemzeti kormányokba, a közszférabeli szervezetekbe és a liberális demokratikus rendbe vetett bizalmat, és az európai demokrácia destabilizálására törekednek;

B.

mivel Oroszország az általa Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított agresszív háború előestéje óta és azóta is folyamatosan példátlanul rosszindulatú és kiterjedt dezinformációs kampányt folytat annak érdekében, hogy megtévessze állampolgárait belföldön és az államok nemzetközi közösségének összességét;

C.

mivel a harmadik országbeli állami szereplők és a nem állami szereplők arra irányuló kísérletei, hogy rosszindulatú beavatkozással befolyásolják a demokrácia működését az Unióban és az uniós tagállamokban, valamint nyomás alá helyezzék az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékeket, részét képezik annak a szélesebb körű bomlasztó tendenciának, amellyel a demokráciák világszerte szembesülnek;

D.

mivel a rosszindulatú szereplők továbbra is igyekeznek beavatkozni a választási folyamatokba, kihasználni társadalmaink nyitottságát és pluralizmusát, illetve támadásokat intézni a demokratikus folyamatok, valamint az EU és tagállamai rezilienciája ellen;

E.

mivel a külföldi állami szereplők által irányított külföldi beavatkozás és dezinformációs kampányok tekintetében az EU és tagállamai jelenleg nem rendelkeznek külön szankciórendszerrel, ami egy olyan helyzet kialakulásához vezetett, amelyben e szereplők biztonsággal feltételezhetik, hogy az EU elleni destabilizációs kampányaiknak nem lesz következménye;

F.

mivel e jelenség esetében nem létezik egységes meghatározás és nem született közös megegyezés, és továbbra is számos hiányosság és joghézag érhető tetten uniós és nemzeti szinten a külföldi beavatkozás felderítését, megelőzését és leküzdését célzó jelenlegi jogszabályokban és szakpolitikákban;

G.

mivel a külföldi beavatkozás, a dezinformáció, valamint a demokráciát érő számos támadás és fenyegetés várhatóan még intenzívebbé és kifinomultabbá fog válni a helyi, regionális, nemzeti választások, illetve a 2024. évi európai parlamenti választások előtt;

H.

mivel a Parlament korábbi, az EU demokratikus folyamataiba történő rosszindulatú külföldi beavatkozásokkal szembeni fellépés kapcsán megfogalmazott ajánlásai hozzájárultak a probléma uniós szintű általános megértéséhez és tudatosításának erősítéséhez;

I.

mivel az INGE különbizottság meghallgatásai és munkája hozzájárult e problémák nyilvános elismeréséhez és kontextusba helyezéséhez, és sikeresen kialakította a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozásról és a dezinformációról szóló európai vita kereteit;

J.

mivel ezeket az ajánlásokat továbbra is nyomon kell követni;

K.

mivel a rosszindulatú külföldi beavatkozás és a dezinformáció elleni küzdelemhez a hasonlóan gondolkodó partnerek – köztük a parlamenti képviselők – közötti globális szintű, többoldalú együttműködésre és támogatásra van szükség; mivel a demokráciák fejlett készségeket és válaszstratégiákat alakítottak ki e fenyegetések kezelése során;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.