EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.9.23.

COM(2022) 482 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

33. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2021)

{SWD(2022) 302 final} - {SWD(2022) 303 final} - {SWD(2022) 304 final} - {SWD(2022) 305 final} - {SWD(2022) 306 final} - {SWD(2022) 307 final}

Tartalomjegyzék

1.Bevezetés

1.1.Fő fogalmak

1.2.Az EU pénzügyi érdekei 2021-ben

2.A 2021. év összefoglalója

2.1.Elfogadott főbb jogi aktusok

2.2.A PIF-ügyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat

3.A csalás elleni uniós architektúra

3.1.Európai szint

3.1.1.Európai Parlament

3.1.2.Tanács

3.1.3.Európai Bizottság

3.1.4.Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

3.1.5.Európai Ügyészség (EPPO)

3.1.6.Európai Számvevőszék

3.1.7.Eurojust

3.1.8.Europol

3.2.Tagállami szint

3.2.1.Csalásellenes koordinációs szolgálatok (AFCOS)

3.2.2.Csalás elleni nemzeti stratégiák

3.2.3.A 2020. évi ajánlások tagállamok általi végrehajtása

4.Csalás elleni együttműködés

4.1.Nemzetközi együttműködés

4.1.1.Együttműködés nem uniós országokkal, valamint kölcsönös segítségnyújtási és csalás elleni rendelkezések a nemzetközi megállapodásokban

4.1.2.Az ENSZ Korrupció elleni egyezménye részes feleinek 9. konferenciája és az EU által támogatott határozatok

4.1.3.A dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelem

4.2.Az EU és a tagállamok közötti együttműködés

4.2.1.A csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság (COCOLAF) tevékenységei

4.2.2.Az EU csalás elleni programja

4.2.3.Együttműködés a bevételek területén

4.2.3.1.A Vám program

4.2.3.2.A Fiscalis program

4.2.3.3.Közös vámügyi műveletek (JCO-k)

5.Kulcsfontosságú intézkedések az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében és a csalás elleni küzdelem érdekében

5.1.A PIF-irányelv átültetése

5.2.A pénzmosás elleni küzdelem

5.3.Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

5.4.A visszaélést bejelentő személyek védelme

5.5.A jogállamisági eszköztár

5.5.1.Jogállamisági jelentés – főbb megállapítások és főbb pontok az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban

5.5.2.Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló uniós rendelet végrehajtása terén elért eredmények

5.6.Korrupcióellenes politika

6.A kontrolltevékenységek eredményei

6.1.Adatforrások és módszer

6.2.Bevételek

6.2.1.Héacsalás

6.2.2.Tradicionális saját források

6.3.Kiadások

6.3.1.Megosztott irányítás

6.3.2.Közvetett irányítás

6.3.3.Közvetlen irányítás

7.A 2022-re vonatkozó kilátások, következtetések és ajánlások

7.1.Csalás elleni uniós szintű küzdelem

7.2.Átláthatóság, csalással kapcsolatos kockázatok kezelése és a csalás elleni küzdelem digitalizációja

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A Covid19-világjárvány új kihívásokat teremtett, amelyekre az EU gyorsan, rugalmasan, valamint új eszközök és erőforrások bevetésével reagált. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bevezetésével és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásával jelentősen megnőtt a nemzeti hatóságok szerepe az EU pénzügyi érdekei megfelelő szintű védelmének biztosításában. A Bizottság támogatta a nemzeti hatóságokat a nemzeti tervek értékelése során, különös figyelmet fordítva a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak csalással, korrupcióval, összeférhetetlenséggel és kettős finanszírozással szembeni védelmét célzó intézkedések kialakítására.

Az EU és a nemzeti csalásellenes szereplők 2021 folyamán megerősítették együttműködésüket, mind az uniós bevételek, mind a kiadások védelme tekintetében. Az Európai Ügyészség (EPPO) 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség operatív eredményei azt mutatják, hogy az uniós szervek hozzáadott értéket képviselnek az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem terén, és megszüntetik a nemzeti rendszerek korlátait, különösen a határokon átnyúló bűnözés kezelése terén.

2021-ben az EU befejezte a 2021 és 2027 közötti kiadási programok elfogadását. A jogszabályok biztosítják, hogy a Bizottság, az OLAF, az Európai Számvevőszék és az Európai Ügyészség teljesíthesse megbízatását, és hogy a nemzeti hatóságok hatékony csalás elleni intézkedéseket vezessenek be, figyelembe véve az azonosított kockázatokat. E programok közül a csalás elleni uniós program azáltal támogatja a csalás elleni küzdelmet, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújt konkrét kezdeményezésekhez, és lehetővé teszi a tagállamok és az EU közötti információcserét megkönnyítő célzott informatikai platform és eszközök finanszírozását.

Az illetékes uniós és nemzeti hatóságok által bejelentett csalások és szabálytalanságok száma 2021-ben stabil maradt 2020-hoz képest, míg a kapcsolódó szabálytalan összegek nőttek a korlátozott számú tagállamban történt jelentős felderítések miatt. Az egyes kiadási területeken bejelentett nem csalárd szabálytalanságok száma az előző programozási időszakhoz képest alacsony. Ez a csökkenés részben az operatív programok végrehajtásának késedelmével, a jelentéstételi gyakorlatok változásaival és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazásával magyarázható.

Az ismétlődő kockázatok mellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtása az elkövetkező években növelni fogja a nemzeti közigazgatásokra nehezedő nyomást, mivel végre kell hajtaniuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre vonatkozó terveket és ezzel egyidejűleg a 2021 és 2027 közötti kiadási programokat. E tekintetben tanúbizonyságot kell tenniük a különböző alapok végrehajtásához kapcsolódó különböző irányítási módokkal kapcsolatos szakértelemről és irányításról.

Az EU fokozott koherenciára és harmonizációra törekszik annak érdekében, hogy megszüntesse az általános irányítási struktúra esetleges hiányosságait, amelyeket a csalók kihasználhatnak. Az uniós jogszabályok már meghatározták az irányadó elveket, de azok tovább erősíthetők. A tagállamoknak korrigálniuk kell a PIF-irányelv átültetésével kapcsolatban azonosított problémákat, és törekedniük kell az átláthatóság fokozására, a csalás elleni küzdelem digitalizálására, valamint a csaláskockázat-értékelés és -kezelés folyamatos megerősítésére és fejlesztésére. A Bizottság javaslatot terjesztett elő a költségvetési rendelet módosítására, amelynek célja az uniós fellépés ilyen irányú megerősítése.

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

1.Bevezetés

Az Unió és a tagállamai egyaránt felelősek az EU pénzügyi érdekeinek védelméért és a csalás elleni küzdelemért. A tagállami hatóságok kezelik az uniós kiadások legnagyobb részét, és ők szedik be a tradicionális saját forrásokat (TOR). A Bizottság felügyeli mindkét területet, normákat állapít meg, és ellenőrzi azok betartását. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem terén megvalósított intézkedésekről (a továbbiakban: PIF-jelentés 1 ). E kötelezettséget 2021-re vonatkozóan ezzel a jelentéssel és az azt kísérő dokumentumokkal teljesítjük.

A 2021. évi PIF-jelentés a következőket ismerteti:

(1)az EU pénzügyi érdekeinek, a védelmük érdekében elfogadott legfontosabb jogi aktusoknak és a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatának áttekintése;

(2)a csalás elleni küzdelem legjelentősebb fejleményei az EU egészében és a tagállamokban;

(3)csalás elleni együttműködés;

(4)az EU pénzügyi érdekeinek következetes és harmonizált védelme szempontjából kulcsfontosságú területek;

(5)az uniós költségvetést érintő csalásokra és szabálytalanságokra vonatkozó statisztikák és adatok, valamint ezek elemzése;

(6)a 2022-re vonatkozó kilátások, következtetések és ajánlások.

1.1.Fő fogalmak

A PIF-jelentésben használt legfontosabb fogalmakat az 1. keretes írás foglalja össze.

1.2.Az EU pénzügyi érdekei 2021-ben

Az EU pénzügyi érdekei magukban foglalják az Európai Unió költségvetésének, az intézmények, szervek és hivatalok költségvetésének, valamint az ezek által irányított és ellenőrzött költségvetéseknek a hatálya alá tartozó bevételeket, kiadásokat és eszközöket 4 .

A költségvetés bevételi oldala a tradicionális saját forrásokból (TOR) 5 , a hozzáadottérték-adóból, a műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrásokból és az uniós tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének egy részéből tevődik össze.

Az 1. ábra bemutatja az EU számára 2021-ben rendelkezésre álló forrásokat.

1. ábra – Az EU bevétele 2021-ben

Az EU ezen forrásokból finanszírozza szakpolitikáit (lásd: 2. ábra).

2. ábra – Az EU kiadásai 2021-ben

Bár a költségvetés végrehajtása éves szintű 6 , az Unió hosszú távú költségvetésének, azaz a többéves pénzügyi keretnek (MFF) a részét képezi, amely 7 évre határozza meg a kiadások korlátait.

2.A 2021. év összefoglalója

Ez a szakasz a 2021-ben elfogadott legfontosabb jogi aktusokat és az Európai Bíróság PIF-ügyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát foglalja össze.

2.1.Elfogadott főbb jogi aktusok

Az 1. táblázat a 2021-ben elfogadott legfontosabb jogalkotási aktusokat mutatja be. Ebben az évben számos rendeletet fogadtak el a 2021 és 2027 közötti kiadási programokra vonatkozóan. Konkrét rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek újólag megerősítik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) hatáskörét az EU pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében, és előírják a programokban részt vevő harmadik országok számára, hogy biztosítsák a Bizottság, az OLAF és az Európai Számvevőszék számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

Az említett rendeletekre való hivatkozás nem szerepel a táblázatban.

1. táblázat – Elfogadott főbb jogi aktusok

2.2.A PIF-ügyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat

Az Európai Unió Bírósága biztosítja az uniós jog egységes alkalmazását és értelmezését. 2021-ben a Bíróság három határozatot hozott az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban.

3.A csalás elleni uniós architektúra

Az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló összetett jogalkotási és szervezeti architektúra egy három évtizeden át tartó, tartós folyamat eredménye 16 . Ez a szakasz az e területen 2021-ben bekövetkezett legjelentősebb fejleményeket mutatja be 17 .

3.1.Európai szint

3.1.1.Európai Parlament

Jogalkotási tevékenységei mellett az Európai Parlament (EP) a „mentesítés” néven ismert eljárás keretében ellenőrzi az uniós költségvetés Bizottság (és más intézmények és szervek) általi végrehajtását. 2021-ben az EP megadta a mentesítést a 2019. évi pénzügyi évre vonatkozóan 18 , és megkezdte a 2020-as pénzügyi évre vonatkozó eljárást 19 . A Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT) központi szerepet játszik a mentesítési eljárásban, és éves jelentést készít az EU pénzügyi érdekeinek védelméről. A jelentés politikai iránymutatást nyújt a Bizottság és a tagállamok számára, ha azt a Parlament plenáris ülésén állásfoglalásként elfogadják. 2021-ben több CONT-ülés is az OLAF tevékenységeire összpontosított, és a Hivatalt felkérték az eredményei ismertetésére.

3.1.2.Tanács

A Tanács csalás elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoportja az EU pénzügyi érdekeinek védelmével, valamint a csalás és az ezen érdekeket sértő egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Emellett az OLAF-ot és annak Felügyelő Bizottságát érintő ügyekben is dolgozik.

A munkacsoport feladata a következők vizsgálata:

·jogalkotási javaslatok a csalás elleni küzdelemről és az OLAF tevékenységeiről;

·az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentések.

Az OLAF több tanácsi munkacsoportban, különösen a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoportban képviselte a Bizottságot.

3.1.3.Európai Bizottság

Az Európai Bizottság meghatározza a stratégiákat, és az uniós intézmények által közösen kidolgozott átfogó politikai célok alapján szakpolitikákat és kezdeményezéseket dolgoz ki. A Bizottság főigazgatóságai (DG) irányítják a konkrét szakpolitikákat és az azokat támogató kapcsolódó kiadási programokat. Az uniós költségvetés védelmének javítása érdekében a Bizottság 2019-ben elfogadta csalás elleni stratégiáját (a Bizottság csalás elleni stratégiája, CAFS), amelyet cselekvési terv kísér.

3.1.4.Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) független vizsgálatokat végez az uniós forrásokat érintő csalással és korrupcióval kapcsolatban, és kidolgozza a csalás elleni uniós politikát a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében.

3.1.5.Európai Ügyészség (EPPO)

Az Európai Ügyészség (EPPO) az első szupranacionális ügyészségi hatóságként hatáskörrel rendelkezik az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására a 22 részt vevő uniós tagállamban 25 .

A jogszerűség elvével összhangban az Európai Ügyészség köteles nyomozást indítani, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a hatáskörébe tartozó bűncselekményt követnek vagy követtek el. A nemzeti hatóságok jogilag kötelesek jelentést tenni az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amely tekintetében az Európai Ügyészség gyakorolhatja hatáskörét. Ha a nemzeti hatóságok az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozást kezdtek meg, és az Európai Ügyészség úgy dönt, hogy gyakorolja a saját hatáskörbe vonás jogát, ügyeiket át kell adniuk neki. A nyomozásokat a részt vevő tagállamokban a delegált európai ügyészek kezdeményezik, és azokat 22 európai ügyész és Luxembourgban az európai főügyész felügyeli. A delegált európai ügyészek a nemzeti ügyészségek vagy igazságszolgáltatási szervek részét képezik. Operatív munkájuk tekintetében azonban csak az Európai Ügyészség központja adhat iránymutatást, akár a 15 állandó tanácson, akár a 22 európai ügyészen keresztül. 2021-ben 95 delegált európai ügyész volt aktív, és a tervek szerint 140-et neveznek ki. Az Európai Ügyészség ügyészi kollégiuma 34 alkalommal ülésezett, és 125 határozatot fogadott el. Módosított és kiegészített néhány határozatot az első levont tanulságok alapján, például az ügyeknek az állandó tanácsokhoz való rendeléséről vagy az Európai Ügyészség hatáskörének értékelése céljából nyilvántartásba vett információk ellenőrzéséről.

3.1.6.Európai Számvevőszék

Az Európai Számvevőszék az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a pénzgazdálkodás javítása érdekében értékeli az uniós fellépés gazdaságosságát, eredményességét, hatékonyságát, jogszerűségét és szabályszerűségét.

3.1.7.Eurojust

Az Eurojust, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége koordinálja a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások során a tagállamok és a nem uniós országok nemzeti hatóságainak munkáját. Az EU pénzügyi érdekeinek védelmében elsősorban az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamok tekintetében játszik szerepet.

3.1.8.Europol

Az Europol, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége a bűnüldözési műveletek támogató központjaként, valamint a bűnözői tevékenységekkel kapcsolatos információk és a bűnüldözési szakértelem központjaként működik.

3.2.Tagállami szint

3.2.1.Csalásellenes koordinációs szolgálatok (AFCOS)

2013 óta 28 a tagállamoknak csalásellenes koordinációs szolgálatot (AFCOS) kell kijelölniük az OLAF-fal való hatékony együttműködés és információcsere megkönnyítése érdekében, beleértve az operatív információkat is. A tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy az AFCOS-t hogyan tudják a legjobban beépíteni a nemzeti közigazgatási struktúrájukba, és hogy a szolgálat milyen hatáskörökkel rendelkezzen majd.

Az AFCOS megbízatása az országspecifikus körülményektől függően változhat. Azonban minden esetben ki kell terjednie az OLAF-fal való együttműködés biztosítására, valamint az érintett tagállamban az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos jogalkotási, igazgatási és vizsgálati kötelezettségek és tevékenységek összehangolására.

3.2.2.Csalás elleni nemzeti stratégiák

A Bizottság folyamatosan ösztönözte a tagállamokat arra, hogy csalás elleni nemzeti stratégiákat fogadjanak el, ami az elfogadott, csalás elleni nemzeti stratégiák számának folyamatos növekedését eredményezte. 2021 végéig 17 tagállam 30 fogadott el vagy aktualizált csalás elleni nemzeti stratégiát, míg 11 tagállam 31 esetében a stratégia még elfogadásra vár, amelyek közül 4 32 arról számolt be, hogy folyamatban van a csalás elleni nemzeti stratégia kidolgozása, vagy közel áll annak elfogadásához.

3. ábra – Csalás elleni nemzeti stratégia: az elfogadás aktuális állása

Bár a stratégiák hatóköre és tartalma továbbra is tagállamonként eltérő 33 , és egyes stratégiákat naprakésszé kell tenni, az általános helyzet 2020-hoz képest javult. A Bizottság ajánlásait követően számos 34 jelenlegi stratégiát aktualizáltak annak érdekében, hogy tükrözzék az új jelentős kockázatokat, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásával és a Covid19-világjárvány hatásaival kapcsolatosakat.

3.2.3.A 2020. évi ajánlások tagállamok általi végrehajtása 35

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 2020. évi jelentésében a Bizottság három ajánlást fogalmazott meg a tagállamok számára, amelyek a) a csalás elleni küzdelem; b) a bevételek; valamint c) a kiadások több területet érintő vonatkozásaira terjednek ki. Ezek az ajánlások az EU és a nemzeti szervek közötti együttműködés javítását; a csalás elleni nemzeti intézkedések koherenciájának és következetességének növelését; a vámunió és a tagállamok vámhatóságai működésének optimalizálását; a belső ellenőrzési keretek megerősítését; valamint válság idején a rugalmasság és az ellenálló képesség növelését célozták.

A csalás elleni küzdelem több területet érintő vonatkozásait illetően a Bizottság azt ajánlotta, hogy azok a tagállamok, amelyek nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, ezt fontolják meg.

Azon öt tagállam közül, amelyek még nem tagjai az Európai Ügyészségnek, Svédország jelezte azon szándékát, hogy 2023-ban csatlakozni kíván; Dánia, Írország, Magyarország és Lengyelország kijelentette, hogy nem áll szándékában csatlakozni 36 .

A bevételek területén 16 tagállam 37  azt válaszolta, hogy maradéktalanul végrehajtotta a Bizottság arra vonatkozó ajánlását, hogy értékelje a Covid19-világjárvány által előtérbe helyezett nemzeti vámellenőrzési stratégiáik kockázatait és hiányosságait, 4 tagállam 38 részben végrehajtotta, 6 tagállam 39 pedig nem hajtotta végre azt. A válaszok egy sor sikeres intézkedést mutatnak be, például az ellenőrzések rugalmasságát és a kockázati profilalkotást, ezáltal biztosítva, hogy az ellenőrzéseket továbbra is hatékonyan végezzék a Covid19-világjárvány időszakában.

A 2020-ban esetlegesen nem kezelt kockázatok értékelésére és a kezelésükre irányuló korrekciós intézkedések végrehajtására vonatkozó ajánlásra válaszul 16 tagállam 40 maradéktalanul, 3 tagállam 41 részlegesen, 7 42 pedig nem hajtotta végre az ajánlást.

A kiadásokra vonatkozó ajánlásokkal kapcsolatban 11 tagállam 43 számolt be arról, hogy célzott kockázatkezelést vezetett be a Covid19-világjárvány hatásával és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz közelgő végrehajtásával kapcsolatban, és maradéktalanul végrehajtotta az ajánlást; 11 tagállam 44 csak részben, 4 45 pedig nem hajtotta végre az ajánlást.

Azzal kapcsolatban, hogy javították-e az alapul szolgáló adatok és a feltárt szabálytalanságokra és csalásokra vonatkozó adatok gyűjtésének és felhasználásának módját, 14 tagállam 46 számolt be arról, hogy maradéktalanul végrehajtotta az ajánlást, 7 tagállam 47 részben végrehajtotta, 5 tagállam 48 pedig nem hajtotta végre. A legtöbb tagállam arról számolt be, hogy az informatikai rendszerek, például a szabálytalanságkezelő rendszer (IMS), az Arachne 49 , a korai felderítési és kizárási rendszer (EDES) 50 , valamint a különféle nemzeti informatikai eszközök használatát az általuk kezelt adatok minőségének javítása érdekében módosították.

A kiadásokra vonatkozó legutóbbi ajánlás arra ösztönözte a tagállamokat, hogy használják az integrált és interoperábilis információs és monitoringrendszert, amelyet a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az uniós költségvetés számára fog rendelkezésre bocsátani. 19 tagállam 51 számolt be arról, hogy maradéktalanul végrehajtotta, 4 tagállam 52 részben, 3 tagállam 53 pedig nem hajtotta végre az ajánlást.

4.Csalás elleni együttműködés

A csalás elleni küzdelem alapvető fontosságú az EU számára, nem utolsósorban a világviszonylatban betöltött szerepe miatt. Az együttműködés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy ez a küzdelem hatékony legyen. Ez a szakasz az e területen bekövetkezett legjelentősebb fejleményeket mutatja be.

4.1.Nemzetközi együttműködés

4.1.1.Együttműködés nem uniós országokkal, valamint kölcsönös segítségnyújtási és csalás elleni rendelkezések a nemzetközi megállapodásokban

A nemzetközi partnerekkel való együttműködés alapvető fontosságú az Európán kívül elköltött uniós források és az uniós költségvetés bevételi oldalának védelme szempontjából. Ennek érdekében az OLAF – a Bizottság illetékes szervezeti egységével együtt – 2021-ben is gondoskodott arról, hogy a finanszírozási megállapodások és más szerződések határozott, csalás elleni rendelkezéseket tartalmazzanak, beleértve az EU-n kívül végrehajtott pénzeszközökkel kapcsolatos ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésének lehetőségét is. Az OLAF igazgatási együttműködési megállapodást kötött továbbá két nemzetközi partnerhatósággal, az ukrán Főügyészi Hivatallal és a Vámigazgatások Világszervezetével (WCO). Az ilyen megállapodások hozzájárulnak a csalás elleni küzdelemben részt vevő partnerekkel való szoros kapcsolatok előmozdításához azáltal, hogy irányadó keretet biztosítanak a gyakorlati együttműködéshez, például az információk vagy a bevált gyakorlatok megosztásához. 2021-ben az OLAF online tájékoztató rendezvényeket is szervezett annak érdekében, hogy új operatív kapcsolatokat alakítson ki a nem uniós országok nyomozó hatóságaival, és ösztönözze a csalások és szabálytalanságok bejelentését a világ különböző részein működő uniós küldöttségeken keresztül.

A vámjogszabályok megsértésének megelőzése, felderítése és leküzdése érdekében a harmadik országokkal folytatott együttműködés a vámügyek tekintetében a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló megállapodásokon alapul. Ezek a megállapodások jelentős mértékben hozzájárulnak az EU pénzügyi érdekeinek védelméhez. Jelenleg 87 országgal állnak fenn megállapodások, beleértve olyan jelentős uniós kereskedelmi partnereket, mint az Egyesült Államok, Kína és Japán. 2021-ben lezárultak a kelet- és dél-afrikai országokkal 54 (ESA5) folytatott tárgyalások, és Gibraltár tekintetében tárgyalások folytak Ausztráliával, Indonéziával és az Egyesült Királysággal.

A szabadkereskedelmi megállapodások általában tartalmaznak egy csalás elleni záradékot, amely lehetővé teszi egy termék vámkedvezményének ideiglenes visszavonását súlyos vámcsalás vagy az annak leküzdésére irányuló megfelelő együttműködés tartós hiánya esetén. Az ilyen záradék ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy harmadik országoknak vámkedvezményt biztosítsanak.

4.1.2.Az ENSZ Korrupció elleni egyezménye részes feleinek 9. konferenciája és az EU által támogatott határozatok

Az EU részes fele az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezményének (UNCAC), amely az egyetlen jogilag kötelező erejű egyetemes korrupcióellenes eszköz. A Bizottság képviseli az EU-t az UNCAC-hoz kapcsolódó valamennyi folyamatban, ideértve a végrehajtást felülvizsgáló csoport ülésein, valamint a korrupció megelőzésével és a vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó nyitott munkacsoportokban való részvételt is.

Az egyezmény végrehajtásának felülvizsgálatára szolgáló mechanizmus az egyezmény valamennyi részes felére, így az EU-ra is kötelező. 2021 júniusában a Bizottság bejelentette az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC), hogy kész alávetni magát az UNCAC keretében előírt felülvizsgálati folyamatnak 55 . 2021 júliusában hivatalosan megkezdődött a végrehajtás felülvizsgálata.

A részes államok 2021 decemberében Sarm-es-Sejkben (Egyiptom) megrendezett kilencedik konferenciáján az EU kiemelte, hogy továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy támogassa az érintett civil társadalom és nem kormányzati szervezetek lehető legszélesebb körű részvételét a korrupció elleni küzdelemben.

Az általános megbeszélés során az EU nyugtázta az Európai Ügyészség és az OLAF szerepét a korrupció elleni küzdelemben, és hangsúlyozta a média és az oknyomozó újságírók jelentőségét. A nyolc elfogadott állásfoglalás közül négyet az EU támogatott, nevezetesen a korrupció megelőzéséről, a vészhelyzetek idején a nemzetközi együttműködés megerősítéséről, a válságreagálásról és a helyreállításról, valamint a korrupció elleni regionális küzdelemről 56 .

4.1.3.A dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni küzdelem

A Bizottság által 2018 decemberében előterjesztett, szakpolitikai és operatív bűnüldözési intézkedéseket egyaránt tartalmazó, az illegális dohánykereskedelem elleni küzdelemre irányuló második cselekvési terv (2018–2022) végrehajtása 2021 folyamán folytatódott, és 2021 végéig számos kulcsfontosságú intézkedés folyamatban volt vagy lezárult.

A Bizottság ezen a területen vezető szerepet tölt be multilaterális szinten és bilaterálisan együttműködik a származási és tranzitországokkal. Multilaterális szinten a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménynek a dohánytermékek tiltott kereskedelmének felszámolásáról szóló jegyzőkönyve (FCTC-jegyzőkönyv) olyan nemzetközi megállapodás, amelynek célja, hogy világszerte jelentősen csökkentse a dohánytermékek tiltott kereskedelmét. Az OLAF a Bizottság illetékes szervezeti egységeivel és a tagállamokkal szoros együttműködésben aktívan részt vett az FCTC-jegyzőkönyvvel kapcsolatos munkában. A felek 2021. novemberi második találkozóján az OLAF képviselte az EU-t és a részt vevő tagállamokat. Az ülés során jóváhagyták két munkacsoport (követés és nyomon követés, valamint segítségnyújtás és együttműködés) következtetéseit, és új segítségnyújtási stratégiát javasoltak a jegyzőkönyv végrehajtásának támogatására. Valamennyi érintett fél megállapodott abban is, hogy folytatja a munkát egy globális információmegosztási kapcsolattartó ponton, amely lehetővé teszi a követő és nyomon követő rendszerek számára az információcserét és a dohánytermékek tiltott kereskedelme elleni globális küzdelem támogatását.

4.2.Az EU és a tagállamok közötti együttműködés

4.2.1.A csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság (COCOLAF) tevékenységei

A csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottságban (COCOLAF) együtt dolgoznak a Bizottság (melyet az OLAF képvisel) és a tagállamok szakértői. A tanácsadó bizottság fórumot biztosít a csalás elleni küzdelem fő fejleményeinek megvitatásához és e jelentés előkészítéséhez. Feladatkörét négy munkacsoportban, valamint plenáris üléseken látja el.

2021-ben két plenáris ülésre került sor, júniusban és decemberben, a csalás és egyéb szabálytalanságok jelentésével és elemzésével foglalkozó alcsoport két ülésére, valamint a csalásmegelőzési alcsoport ülésére. Ezek az ülések jó alkalmat kínáltak a szabálytalanságok és csalások legújabb tendenciáinak, valamint az uniós források kezelésére használt informatikai eszközöknek a megvitatására. Fontos összekötőként szolgáltak továbbá az OLAF és partnerei között a világjárvány idején, nyitva tartva a kommunikációs csatornákat, és lehetővé téve a résztvevők számára az információk és a bevált gyakorlatok megosztását.

A tagállamok csalásellenes koordinációs szolgálata közötti éves találkozóra szeptemberben került sor, virtuálisan. A megbeszélések középpontjában a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz állt. Decemberben a csalásmegelőzési alcsoport megállapodott egy szakértői csoport felállításáról, amelynek feladata a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak védelmét szolgáló informatikai eszközök használata.

4.2.2.Az EU csalás elleni programja

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a csalás elleni küzdelmet és az EU pénzügyi érdekeinek védelmét támogató projektekhez támogatást nyújtó Herkules III programot az (EU) 2021/785 rendelet elfogadásával felváltotta az új, csalás elleni uniós program.

A csalás elleni uniós program három különböző, korábban különálló tevékenységet ötvöz, de a Herkules III program sikerére épít. A csalás elleni uniós program egyetlen keretbe foglalja a Herkules finanszírozási részt, a Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS-platform) finanszírozását, amelynek célja a tagállamok vám- és mezőgazdasági ügyekben történő kölcsönös segítségnyújtásának támogatása, valamint a szabálytalanságkezelő rendszert (IMS) a megosztott irányítású és az előcsatlakozási támogatási alapokkal kapcsolatos esetekben a szabálytalanságok, köztük a csalás bejelentésére.

Ez fokozza a szinergiákat a különböző ágak között, és megteremti az erőforrások gazdaságosságát, ideértve a pénzügyi rugalmasságot is, hogy szükség esetén a programon belül átcsoportosítsák a finanszírozást az egyik vagy másik tevékenységi részhez.

A csalás elleni új uniós programnak két általános célkitűzése van 57 . Az első az EU pénzügyi érdekeinek védelme. A második, hogy támogassa a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtást, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést a vámügyi és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében.

A program három konkrét célkitűzése a következő:

(1)az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzése, és az ezek elleni küzdelem;

(2)az uniós költségvetés megosztott irányítás alá tartozó forrásaival és előcsatlakozási támogatási forrásaival kapcsolatos szabálytalanságok – többek között a csalások – jelentésének elősegítése;

(3)a vámügyi és mezőgazdasági kérdésekben folytatott kölcsönös igazgatási segítségnyújtás területén eszközök biztosítása az információcseréhez és operatív tevékenységek támogatása.

4.2.3.Együttműködés a bevételek területén

4.2.3.1.A Vám program

A Vám program ((EU) 2021/444 rendelet), bár nem közvetlenül a csalás elleni küzdelemmel foglalkozik, fontos partner az EU és a tagállamok pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelmében. A program egyik pilléreként a program informatikai rendszerei alapvető szerepet játszanak az információk és adatok – többek között a kockázatokkal kapcsolatos információk – tagállamok közötti cseréjének megkönnyítésében, ezáltal támogatva a különböző illetékek (pl. vámok, hozzáadottérték-adó és a behozatalra kivetett jövedéki adók) beszedését. A program együttműködési tevékenységeket is támogat, többek között projektcsoportokat, szakértői hálózatokat, műhelytalálkozókat és képzési tevékenységeket, valamint egyéb humánkompetencia-fejlesztési támogatást nyújt, amelyek lehetővé teszik a tagállami hatóságok számára a bevált gyakorlatok megosztását, valamint a vámellenőrzések és a vámok beszedésének javítását. Ezen túlmenően az újonnan létrehozott, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének ((EU) 2021/1077 rendelet), amelyet minden típusú határon alkalmazni kell, támogatnia kell a vámuniót és a vámhatóságok munkáját, különösen azáltal, hogy segítséget nyújt számukra az EU pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelméhez, az EU-n belüli biztonság és védelem biztosításához, valamint az EU tisztességtelen és illegális kereskedelemmel, például az áruk hamisításával szembeni védelméhez, miközben megkönnyíti a jogszerű üzleti tevékenységet.

4.2.3.2.A Fiscalis program

A Fiscalis program ((EU) 2021/847 rendelet) intézkedések széles körét öleli fel, amelyek célja a tagállami adóhatóságok közötti együttműködés támogatása az EU és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelme érdekében, beleértve az adócsalással, adókijátszással és adókikerüléssel szembeni védelmüket. A Fiscalis program emellett lehetőséget biztosít a nemzeti hatóságok számára, hogy informatikai rendszerek, együttműködési tevékenységek és humánkompetencia-fejlesztési intézkedések révén együttműködjenek.

4.2.3.3.Közös vámügyi műveletek (JCO-k)

A közös vámügyi műveletek (JCO-k) korlátozott időtartamú célzott fellépések, amelyek célja felvenni a küzdelmet a csalás, illetve az érzékeny áruk csempészete ellen konkrét veszélyeztetett területeken és/vagy azonosított kereskedelmi útvonalakon.

A bevételi csalásokkal és a hamisításokkal kapcsolatos vizsgálatok mellett az OLAF nagyszabású, uniós és nemzetközi operatív partnerek közreműködésével végrehajtott közös vámügyi műveleteket is koordinál. Az OLAF támogatása az egyes közös vámügyi műveletekhez igazodik, és magában foglalhatja állandó technikai infrastruktúra, informatikai és kommunikációs eszközök, különösen a VOCU használatát a biztonságos információcsere érdekében, valamint a stratégiai elemzést, az adminisztratív és pénzügyi támogatást. 2021-ben az OLAF két műveletet szervezett vagy szervezett társszervezőként szájmaszkokkal és dohánytermékekkel kapcsolatban, és részt vett a tagállamok, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX) vagy a WCO által kezdeményezett számos műveletben.

2. táblázat – 2021. évi közös vámügyi műveletek

5.Kulcsfontosságú intézkedések az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében és a csalás elleni küzdelem érdekében

5.1.A PIF-irányelv átültetése

Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 irányelv 2017. július 5-én lépett hatályba. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határideje 2019. július 6-án járt le.

A Bizottság az irányelv 18. cikkében előírtaknak megfelelően 2021. szeptember 6-án tette közzé az irányelv átültetéséről szóló három jelentés közül az elsőt. A jelentés megállapítja, hogy bár valamennyi tagállam átültette az irányelvet, további intézkedésekre van szükség a lezáratlan megfelelési problémák kezelése érdekében. Hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az Európai Ügyészség hatékony nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat folytathasson, megfelelően át kell ültetni a PIF-irányelvben szereplő fogalommeghatározásokat, szankciókat, joghatósági szabályokat és elévülési időket az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás és egyéb bűncselekmények esetében. A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség és a tagállamok közötti együttműködés kulcsfontosságú.

2021 decemberében a Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít nyolc tagállammal 60 szemben a PIF-irányelv nem megfelelő átültetése miatt. 2022 februárjában a Bizottság öt további tagállam 61 ellen indított kötelezettségszegési eljárást. 2022 májusában a Bizottság négy további tagállam 62 ellen indított kötelezettségszegési eljárást.

A Bizottság továbbra is megtesz minden szükséges lépést a PIF-irányelv helyes és átfogó átültetésének biztosítása érdekében, szükség esetén további kötelezettségszegési eljárásokkal.

A Bizottság a PIF-irányelvről szóló második átültetési jelentésen dolgozik, amely 2022 harmadik negyedévében esedékes. Ez a jelentés a 10 millió EUR-s héaküszöbérték megfelelőségére, valamint az irányelv közbeszerzési csalásra és elévülési időre vonatkozó rendelkezéseinek hatékonyságára összpontosít.

5.2.A pénzmosás elleni küzdelem

Az uniós költségvetés elleni csalás más bűncselekmények (azaz alapbűncselekmény) előfutára is lehet. Ennek értelmében, bár nem kapcsolódik közvetlenül az uniós költségvetés védelméhez, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogi keret releváns ebben az összefüggésben.

Valamennyi tagállam a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló ötödik pénzmosási irányelv 63 teljes körű átültetéséről számolt be 64 .

5.3.Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (RRF) szóló rendelet 2021. február 19-én lépett hatályba. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a világjárvány 2020. februári kezdetétől 2026. december 31-ig finanszíroz reformokat és beruházásokat a tagállamokban. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz igénybevételéhez a tagállamoknak be kell nyújtaniuk nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket az Európai Bizottságnak. Mindegyik terv meghatározza a 2026 végéig végrehajtandó reformokat és beruházásokat, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a korábban megállapított allokáció erejéig finanszírozásban részesüljenek.

Minden tervnek foglalkoznia kell az európai szemeszter keretében azonosított kihívásokkal 65 , különösen a Tanács által elfogadott, 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásokkal 66 . Ezenkívül elő kell mozdítaniuk a zöld és digitális átállást, valamint ellenállóbbá kell tenniük a tagállamok gazdaságait és társadalmait. A beruházásoknak tiszteletben kell tartaniuk a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet 67 .

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljesítményalapú eszköz. A tervekben szereplő reformok és beruházások elérése érdekében elfogadott mérföldkövek és célok teljesítése lehetővé teszi a vissza nem térítendő támogatások és hitelek tagállamnak történő folyósítását.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet 68 előírja, hogy a tagállamoknak minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük az EU pénzügyi érdekeinek védelme, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a pénzeszközök felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak. Ennek érdekében a tagállamnak gondoskodnia kell egy hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről. Ez az új teljesítési modell nagy felelősséget ró a tagállamokra annak biztosításában, hogy ezek a források védve legyenek a csalással, a korrupcióval, az összeférhetetlenséggel (a meghatározás szerint „súlyos szabálytalanságok”) és a kettős finanszírozással szemben.

4. ábra – A nemzeti tervek értékelési folyamata

Ezért mindegyik terv tartalmaz egy kontroll- és ellenőrzési szakaszt, amelyben a tagállamok ismertetik az általuk végrehajtandó intézkedéseket (beleértve a csalás elleni intézkedéseket is), és konkrét mérföldköveket és célokat határoznak meg az EU pénzügyi érdekeinek a súlyos szabálytalanságokkal és a kettős finanszírozással szembeni védelme érdekében. A Bizottság csak akkor értékelhet pozitívan egy tervet, ha pozitívan értékeli annak kontrollrendszereit. A Bizottság szolgálataként az OLAF célzott csalás elleni tanácsadással járult hozzá a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek Bizottság általi értékeléséhez. Folyamatban van az együttműködés a nemzeti hatóságokkal az eszmecsere, valamint a bevált gyakorlatok és tapasztalatok terjesztésének megkönnyítése érdekében (például informatikai eszközök használata – lásd még a 4.2.1. szakaszt).

Az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek között kiemelt helyen szerepel a kedvezményezettekre, vállalkozókra, alvállalkozókra és tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtése. A Bizottság az Arachnét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban a tagállamok rendelkezésére bocsátotta.

2021 végéig 22 nemzeti terv elfogadására került sor. 2022. július 31-ig 25 tervet fogadtak el 69 .

5.4.A visszaélést bejelentő személyek védelme

Jogellenes tevékenységek és a joggal való visszaélés esetei bármely szervezetben előfordulhatnak, legyen szó akár magán-, akár állami, nagyobb vagy kisebb szervezetekről. Számos formát ölthetnek, idetartozik például a korrupció, a csalás, a vállalkozások jogellenes gyakorlatai vagy hanyagsága. Ha nem foglalkoznak velük, az ilyen tevékenységek súlyosan sérthetik a közérdeket. Ezekről az esetekről gyakran a szervezetek dolgozói vagy munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során a szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először, akik ezáltal kiváltságos helyzetben vannak a tekintetben, hogy értesítsék a probléma orvoslására képes személyeket.

A visszaélést bejelentő személyek, azaz azok a személyek, akik (az érintett szervezetnél vagy külső hatóságnál) a munkával összefüggésben szerzett, visszaélésre vonatkozó információkat jelentenek be vagy tesznek közzé (a nyilvánosság számára), segítenek megelőzni a károkat, és feltárni a közérdeket fenyegető, egyébként észrevétlenül maradó fenyegetést vagy károkat.

A visszaélést bejelentő személyek védelme azonban európai és nemzeti szinten egyenetlen és széttagolt. Ennek következtében a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja a visszaélést bejelentőket attól, hogy aggályaikat jelentsék.

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-án elfogadott irányelv előírta a tagállamok számára, hogy 2021. december 17-ig át kell ültetniük az irányelvet a nemzeti jogukba. Az uniós jog számos kulcsfontosságú területére kiterjed, így például a pénzmosás elleni küzdelemre, az adatvédelemre, az EU pénzügyi érdekeinek védelmére, az élelmiszer- és termékbiztonságra, a népegészségügyre, a környezetvédelemre és a nukleáris biztonságra.

2021 végéig mindössze öt tagállam 70 fogadott el külön jogszabályt. 2022 júniusáig négy további tagállam 71 tett így. Csak egy tagállam 72 nem kezdett még el semmilyen eljárást. Három tagállam 73 még ki is terjesztette az irányelv hatályát.

2023. december 17-ig a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról és alkalmazásáról.

5.5.A jogállamisági eszköztár

Az úgynevezett jogállamisági eszköztár részeként a Bizottság számos eszközt dolgozott ki a jogállamisággal kapcsolatos különböző kihívások kezelésére.

Ez magában foglalja az európai jogállamisági mechanizmust, amelynek középpontjában az éves jogállamisági jelentés áll. Célja, hogy javítsa a tudatosítást és megértést a tagállamokban zajló fejleményeket illetően, hogy azonosítani lehessen a jogállamiságot érintő kihívásokat, lehetséges megoldásokat lehessen kidolgozni, és már korán lehessen célirányos támogatást nyújtani. A mechanizmus biztosítja továbbá a Bizottság és a tagállamok, valamint a Tanács, az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek a civil társadalom és más érdekeltek közötti, a jogállamiságról szóló éves párbeszéd folyamatát.

5.5.1.Jogállamisági jelentés – főbb megállapítások és főbb pontok az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban

A 2021. évi jogállamisági jelentés 74 és annak 27 országfejezete a 2020 júliusa és 2021 júniusa közötti időszakban a tagállamokban a jogállamiság szempontjából bekövetkezett pozitív és negatív fejleményeket mutatja be négy kulcsfontosságú területen: az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes keret, a médiapluralizmus és médiaszabadság, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések. Az igazságszolgáltatási rendszerrel vagy a korrupcióellenes kerettel kapcsolatos kérdések jelentős hatással lehetnek arra, hogy egy adott tagállamban hogyan védik az EU pénzügyi érdekeit.

A 2022 júliusában elfogadott harmadik jogállamisági jelentés 75 a 2021 júliusától 2022 júniusáig tartó időszakra vonatkozik, és első alkalommal tartalmaz konkrét ajánlásokat valamennyi tagállam számára, amint azt von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében bejelentette. A jelentés megelőző jellegével összhangban az ajánlások célja, hogy támogassák a tagállamokat a folyamatban lévő vagy tervezett reformok továbbvitelére irányuló erőfeszítéseikben, ösztönözzék a pozitív fejleményeket, és segítsék őket annak meghatározásában, hogy hol van szükség javításokra, illetve a közelmúltbeli változások vagy reformok nyomon követésére, bizonyos esetekben a rendszerszintű kihívások kezelése céljából is.

5.5.2.Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló uniós rendelet végrehajtása terén elért eredmények

Az általános feltételrendszerről szóló (EU, EURATOM) 2020/2092 rendelet célja, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek olyan megsértésével szemben, amely kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek kockázata komolyan fennáll.

2022. március 2-án a Bizottság iránymutatást 76 fogadott el, amely ismerteti, hogyan fogja alkalmazni a rendeletet, ideértve azt is, hogy hogyan fogja védeni az uniós finanszírozás végső címzettjeinek és kedvezményezettjeinek jogait (lásd a 7. szakaszt).

A Bizottság egy eljárást indított a feltételrendszerről szóló rendelet alapján.

5.6.Korrupcióellenes politika

2021-ben a Bizottság a programjai – nevezetesen a strukturálisreform-támogató program és az újonnan létrehozott technikai támogatási eszköz – révén továbbra is technikai támogatást nyújtott a tagállamoknak a korrupció elleni küzdelem és a feddhetetlenség területén. A technikai támogatás megkönnyítette a bírák és ügyészek kiválasztására és értékelésére vonatkozó eljárások felülvizsgálatát, valamint a korrupcióellenes intézkedések végrehajtását az oktatás, a környezetvédelem és a sport területén. Egyes nemzeti hatóságok támogatást kaptak a nemzeti korrupcióellenes terveik nyomon követésére szolgáló mechanizmusok létrehozásához, az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó szabályaik felülvizsgálatához, a közkiadások felügyeletének biztosításához vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megvesztegetés elleni egyezményéhez való csatlakozásra való felkészültség bizonyításához.

A Bizottság EU-szerte szervez korrupcióellenes tapasztalatcserét célzó műhelytalálkozókat. 2021. december 13-án a 14. tapasztalatcsere-megosztó műhelytalálkozón az uniós tagállamok, az Európai Bizottság, az Europol és a tudományos élet képviselői vettek részt, hogy megvitassák a válság idején folytatott korrupcióellenes küzdelem területén az ellenállóképesség témáját. A Bizottság olyan projekteket is támogat, amelyek célja többek között a feddhetetlenség javítása és a korrupció kezelése az uniós tagállamokban. 2021-ben a 2014–2020-as időszakra szóló Belső Biztonsági Alap (BBA) keretében korrupció elleni projekteket finanszíroztak, többek között a C.O.R.E projektet, amelynek célja a világjárvány idején lefolytatott közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupciós kockázat kiszámítására vonatkozó megismételhető eljárás kidolgozása és validálása a közbeszerzési adatok gyűjtése és feldolgozása alapján. Az eljárás célja a korrupciós kockázatok korábbi felderítésének javítása és a szakpolitikai reformhoz megfelelőbb tudományos alap teremtése, elsősorban a korrupcióellenes hatóságok és a bűnüldöző szervek, valamint az újságírók és a nyilvánosság elszámoltathatósági célkitűzéseinek kiszolgálása révén.

A Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el nemzeti korrupcióellenes stratégiákat, amelyek biztosítják, hogy:

·a politikai kötelezettségvállalások konkrét intézkedésekben öltsenek testet;

·a jogalkotási vagy intézményi hiányosságokat koherens, átfogó és összehangolt módon kezeljék; valamint

·a korrupcióellenes erőfeszítések igazodjanak a változó környezethez.

6.A kontrolltevékenységek eredményei

6.1.Adatforrások és módszer

Ez a szakasz főként a tagállamok által a tradicionális saját források (TOR) és a megosztott irányítás, valamint a tagjelölt országok által az előcsatlakozási területen bejelentett adatokon alapul. A közvetlen kiadásokra vonatkozó adatok (6.1.2. szakasz) a Bizottság belső számviteli rendszeréből származnak. A 2. keretes írás meghatározza, hogy milyen feltételek mellett kerül sor a tagállamok általi jelentéstételre, és hogyan alkalmazzák azokat ebben a szakaszban.

2021-ben összesen 11 218 szabálytalanságot jelentettek be, amelyek mintegy 3,24 milliárd EUR-t tettek ki. A bejelentett szabálytalanságok számát tekintve a helyzet 2020-hoz képest stabil, kismértékű, mintegy 5 %-os csökkenéssel. Az érintett összegek azonban jelentősen megemelkedtek az előző évhez képest, több mint kétszeresére nőttek (+121 %).

A 3. keretes írás rövid módszertani feljegyzést tartalmaz ezen adatok és a következő szakaszokban közzétett adatok értelmezéséről.

6.2.Bevételek

2021-ben a Bizottság javaslatot fogadott el a rendelkezésre bocsátásról szóló rendelet 78 módosítására azzal a céllal, hogy tovább erősítse a saját források rendelkezésre bocsátásának rendszerét az uniós költségvetésbe történő rendszeres és időben történő befizetések biztosítása érdekében. Emellett új végrehajtási stratégia megvalósítására került sor, amelynek célja, hogy gyorsabban reagáljon a felmerülő kockázatokra, és jobban védje a tradicionális saját forrásokat.

6.2.1.Héacsalás

Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik a közös héarendszert sértő súlyos bűncselekmények kivizsgálására. Ezek a bűncselekmények két vagy több tagállam területéhez kapcsolódnak, és legalább 10 millió EUR összegű teljes kárt okoznak.

2021-ben az Európai Ügyészség 91 ilyen ügyet vizsgált ki, a becsült kár összege 2,5 milliárd EUR volt 79 .

6.2.2.Tradicionális saját források

2021-ben a Covid19-világjárvány továbbra is hatással volt valamennyi uniós polgár és vállalkozás életére. Míg 2020-ban a világjárványt vészhelyzetnek érzékelték, 2021-ben alapvetéssé vált, amint azt az importvolumenre vonatkozó adatok is tanúsítják: az EU-27 importjának 2020. évi 11,6 %-os megdöbbentő csökkenését követően a behozatal 2021-ben 23 %-kal nőtt.

3. táblázat – Bevételek: A tagállamok által 2021-ben felderített és bejelentett szabálytalanságok – tradicionális saját források

2021-ben a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos csalárd és nem csalárd szabálytalanságok száma (lásd: 3. táblázat) meglehetősen stabil maradt, mindössze 3 %-os csökkenést mutatva az ötéves átlaghoz képest. A csalárd szabálytalanságok száma 1 %-kal nőtt, a nem csalárd szabálytalanságok száma pedig 4 %-kal csökkent. A 2021-ben felderített összes csalárd és nem csalárd eset 12 %-át minősítették csalárdnak. A tradicionális saját források érintett összege nőtt, és az elmúlt öt évben mért legmagasabb TOR-összeg volt. Mind a csalárd, mind a nem csalárd szabálytalanságok esetében a tradicionális saját források összege az ötéves átlaghoz képest 32 %-kal, illetve 13 %-kal nőtt. A tradicionális saját források összege 2021-ben összesen 18 %-kal nőtt a 2017 és 2021 közötti átlaghoz képest 82 .

2021-ben a csalás elleni küzdelem a vámszervekkel együtt kulcsszerepet játszott a csalárd esetek felderítésében. A csalásellenes szolgálatok által végzett ellenőrzések jelentették a legsikeresebb módját a csalárd esetek felderítésének, és felülmúlták az áruátengedést követő ellenőrzéseket és áruátengedési ellenőrzéseket a csalárd vámelkerülés felderítésében. A nem csalárd szabálytalanságokat elsősorban az áruátengedést követő ellenőrzések során derítették fel.

2021-ben a Bizottság folytatta a nyomon követő és ellenőrző látogatásokat – a helyszínen vagy virtuálisan – a vámjogszabályok és tradicionális saját forrásokra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében. Amennyiben az együttműködés és a lezáratlan kérdések megoldása terén elért eredmények elégtelennek bizonyulnak, korrekciós intézkedések alkalmazására kerül sor.

Amint azt a 2020. évi PIF-jelentés megállapította, a Bizottság már alkalmazott ilyen korrekciós intézkedéseket az Egyesült Királysággal szemben az alulértékelt kínai textiltermékek és lábbelik tekintetében 83 . A Bíróság 2022. március 8-án ítéletet hozott az Egyesült Királysággal szemben a C-213/19. sz. ügyben 84 . A Bizottság jelenleg elemzi az EUB említett ítéletének következményeit mind az Egyesült Királyságra (pl. a tradicionális saját forrásokat érintő veszteségek újraszámítása), mind a többi tagállamra nézve.

6.3.Kiadások

Míg a Covid19-világjárvány okozta válság kezelése érdekében rugalmassági mechanizmusokat és eszközöket vezettek be, az uniós költségvetés új kihívásokkal és kockázatokkal is szembesült 88 . Összességében a Bizottságnak sikerült magas ellenőrzési lefedettséget és megbízhatósági szintet fenntartania. Ugyanez volt a helyzet azokban a tagállamokban is, amelyek megosztott irányítás keretében végzik el az ellenőrzések és az összes kontroll nagy részét.

Ez szavatolta, hogy a biztosított rugalmasság ne vezessen az ellenőrzések enyhítéséhez. A tagállamok kontrolleljárásaiban bevezetett módosított szabályok időben és terjedelemben korlátozottak voltak. Ez segítette a kedvezményezetteket és a nehéz helyzetben lévő tagállamokat 89 .

A helyszíni ellenőrzések és kontrollok elvégzésének lehetetlenségéhez kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében határozott kockázatcsökkentő intézkedéseket is bevezettek, vagy azok már fennálltak. Ezek közé tartozott a helyszíni ellenőrzések dokumentumalapú vizsgálatokkal és távellenőrzésekkel való felváltása, valamint annak lehetősége, hogy a helyszíni ellenőrzéseket informatikai megoldásokkal váltsák fel (földrajzi jelöléssel ellátott fényképek, műholdfelvételek, videofelvételek stb.) 90 .

Ennek fényében és a várható tendenciával összhangban az elmúlt öt évben a 2007–2013-as programozási időszak uniós kiadásaihoz kapcsolódóan bejelentett (csalárd és nem csalárd) szabálytalanságok száma csökkent, míg a 2014–2020-as pénzügyi kerethez 91 kapcsolódó szabálytalanságok száma a végrehajtási ciklusokkal összhangban nőtt, így a bejelentett szabálytalanságok túlnyomó többségét (körülbelül 90 %-át) ezek teszik ki. Az éves kiadásokkal (a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatásokkal és a piactámogatási intézkedésekkel) kapcsolatos bejelentett szabálytalanságok száma stabil maradt.

4. táblázat – Kiadások: A 2021-ben feltárt és bejelentett szabálytalanságok költségvetési ágazat szerinti bontásban

6.3.1.Megosztott irányítás

Mezőgazdaság 94 – Az ötéves időszak (2017–2021) elemzése megerősíti a korábbi PIF-jelentésekben kiemelt fő mintákat 95 . Még ha fokozatosan növekednek is a vidékfejlesztés terén a 2014–2020-as programozási időszakhoz kapcsolódó csalárd szabálytalanságok, egy összehasonlítható végrehajtási időszakot követően még mindig kevesebb van belőlük, mint a 2007–2013-as időszakban. A mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos csalások bejelentése (ideértve a közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedéseket is) idővel meglehetősen stabil maradt, még akkor is, ha 2021-ben az előző évhez képest 17 %-os csökkenést mutatott. A közvetlen kifizetések esetében továbbra is nagyon alacsony a bejelentett csalásoknak a kifizetésekhez viszonyított aránya. Ez az arány a piaci intézkedések esetében a legmagasabb, különösen a gyümölcs- és zöldségágazatban, valamint a borágazat nemzeti támogatási programjaival összefüggésben. Az érintett pénzösszegek viszonylag magasak voltak a kifejezetten a mezőgazdasági termékek promóciójához kapcsolódó piaci intézkedés esetében is.

Ami a vidékfejlesztést és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetéseket illeti, a kockázatelemzés és a civil társadalom – többek között a média – általi spontán információszolgáltatás csak csekély mértékben járul hozzá a csalárd és nem csalárd szabálytalanságok felderítéséhez. A piaci intézkedésekkel kapcsolatban a kockázatelemzés nagyobb szerepet játszik a felderítésben, mivel a kifizetésekben részesülő szervezetek üzleti dokumentumait kockázatalapú ellenőrzésnek vetik alá.

Az első bejelentéstől számított mintegy tíz év elteltével továbbra is nagyon magas azoknak a gyanított csalásoknak az aránya, amelyek nem vezettek bűnösséget megállapító ítélethez, míg a csalást megállapító esetek aránya alacsony. Ez azt jelezheti, hogy többet kell beruházni a nyomozásba és a büntetőeljárás alá vonásba.

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) 98 – 2017 és 2021 között az esb-alapok esetében csökkent a 2007–2013-as programozási időszakhoz kapcsolódó csalárd és nem csalárd szabálytalanságok száma. A 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok száma nőtt. Ezek a dinamikák összhangban vannak a szabálytalanságok feltárásának és bejelentésének ismert tendenciáival és mintáival, és a többéves programok végrehajtási ciklusához kapcsolódnak.

A 2014–2020-as programozási időszakban csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma összhangban volt a 2007–2013-as programozási időszak során feltárt szabálytalanságokkal az időszak kezdetétől számított azonos számú évet követően; az FDR körülbelül 1 %-kal magasabb volt, mint a 2007–2013-as időszakban 99 . A nem csalárd szabálytalanságok esetében nem ez a helyzet. Ezek esetében a programozási időszak kezdetétől számított nyolc év elteltével bejelentett számok és összegek csökkenése szembetűnő (a csökkenés okainak elemzését lásd a 17. pillanatképen).

A szabálytalanságok kockázata nagyobbnak tűnik a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, a kutatással, a technológiai fejlesztéssel és innovációval (KTF+I), a társadalmi befogadással, valamint a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás előmozdításával kapcsolatos kohéziós politika területén.

Az elemzés rámutat a zöld átállással kapcsolatos kockázatokra, beleértve az energiahatékonyságra, az ivóvízellátásra, a hulladékgazdálkodásra, a megújuló energiára (napenergia) és a kockázatmegelőzésre irányuló beruházásokat érintő kockázatokat. Úgy tűnik, hogy a digitális átállás kockázatai a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott szolgáltatásokban és alkalmazásokban a szabálytalanságok számát, valamint az e-kormányzati szolgáltatásokat és alkalmazásokat tekintve jelentősebbek az érintett pénzösszegek tekintetében. Szabálytalanságokat jelentettek a digitális átállást szolgáló infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatban is.

A kutatás, technológiafejlesztés és innováció területén az elemzés azt mutatja, hogy a vállalatoknál nagyobb kockázatot jelentenek az e tevékenységekhez segítséget nyújtó beruházások. Ez különösen azokat az intézkedéseket érintette, amelyek a kutatás, az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzését célozták kkv-kban.

A közlekedési infrastruktúrába történő beruházásokkal kapcsolatos kockázatok magasak, a regionális és helyi szintet érintő általános közúti projektekben előforduló szabálytalanságok gyakorisága, valamint a vasúttal és a transzeurópai hálózat (TEN) közútjaival kapcsolatos szabálytalanságok magas pénzösszege miatt. A TEN multimodális infrastruktúrába és a villamosenergia-hálózatokba történő beruházások szintén kockázatosnak tűnnek.

Úgy tűnik, hogy a társadalmi befogadással, a szegénységgel és a megkülönböztetéssel kapcsolatos kockázatok magasabbak az i. aktív befogadásra; ii. az egészségügyi infrastruktúrába; iii. az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításába; iv. a szociális infrastruktúrába és a vidéki és városi területek rehabilitációjába; v. a marginalizált közösségeket támogató és a vi. gyermekgondozási infrastruktúrába irányuló beruházások esetében.

A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás előmozdításával kapcsolatban a kockázatok nagyobbnak tűnnek a következőkbe történő beruházások esetében: i. a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodása az átalakuláshoz, különösen az innovatív és termelékenyebb munkavégzési módok tervezésére és terjesztésére irányuló műveletek; ii. a foglalkoztatáshoz való hozzáférés, különösen az álláskeresők és az inaktív személyek, köztük a tartósan munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők számára; valamint iii. az egyéni vállalkozáshoz és új vállalkozások indításához nyújtott támogatás esetében.

A kockázatelemzés továbbra is csekély mértékben járul hozzá a csalások felderítéséhez, míg a civil társadalomtól származó információk (beleértve a médiában közzétett információkat is) jelentős és egyre növekvő szerepet játszanak. A nem csalárd szabálytalanságok esetében nem ez a helyzet. A csalások és szabálytalanságok feltárása a múltbeli tranzakciók csoportjaira összpontosító utólagos tematikus kockázatelemzési projektek révén javulhatna.

Az első bejelentéstől számított mintegy tíz év elteltével továbbra is nagyon magas azoknak a gyanított csalásoknak az aránya, amelyek nem vezettek bűnösséget megállapító ítélethez, míg a megállapított csalás eseteinek aránya alacsony. Ez azt jelezheti, hogy többet kell beruházni a nyomozásba és a büntetőeljárás alá vonásba.

Egyéb megosztott irányítású alapok 101 – Az egyéb belső politikák megosztott irányítású alapjait illetően a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) volt a csalás által leginkább érintett alap. A nem csalárd szabálytalanságok felderítésének több mint 90 %-a a következő alapokhoz kapcsolódott: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMA), a FEAD és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK).

6.3.2.Közvetett irányítás

Előcsatlakozás 102 – Az ezen a területen 2021-ben bejelentett szabálytalanságok az ötéves átlaghoz képest csökkennek (−23 % a számok és −48 % a szabálytalan pénzösszegek tekintetében). Ugyanebben az időszakban a legtöbb felderített szabálytalanság a vidékfejlesztési előcsatlakozási támogatást (IPARD) és a határokon átnyúló együttműködést érintette.

6.3.3.Közvetlen irányítás

A Bizottság közvetlen kiadásaival kapcsolatban felderített csalárd szabálytalanságok száma 2016 óta csökkent, és az elmúlt négy évben meglehetősen stabil maradt a 2021. évi marginális növekedés ellenére. A nem csalárd szabálytalanságok száma tovább csökkent, és 2021-ben volt a legalacsonyabb mind az esetek száma, mind az érintett összegek tekintetében 103 .

7.A 2022-re vonatkozó kilátások, következtetések és ajánlások

A Covid19-világjárvány új kihívásokat teremtett, amelyekre az EU gyorsan, rugalmasan, valamint új eszközök és erőforrások bevetésével reagált. A válság kihívásait és következményeit még nem hagytuk magunk mögött, de az Ukrajna elleni orosz invázió jelentős új dinamikát váltott ki, amely mélyreható következményekkel jár az EU-ra, valamint annak gazdaságára és társadalmára nézve.

A Bizottság 2022. május 18-án csomagot terjesztett elő az Ukrajna inváziója óta előtérbe került témákról, az energiaellátás biztonságától az EU védelme terén mutatkozó beruházási hiányig és Ukrajna hosszú távú újjáépítéséig. Mindezek a témák hatással vannak az uniós költségvetésre.

Az uniós költségvetés már most is nyomás alatt áll, mivel új intézkedéseket vezetnek be a közelmúlt eseményei következményeinek kezelésére (pl. REPowerEU), a prioritások eltolódnak (migráció), és végre kell hajtani az egy országgal szemben valaha elfogadott legszélesebb körű szankciócsomagot (általában, de bizonyos személyek vonatkozásában is), ami hatással van az uniós bevételekre (áruk importja és exportja) és kiadásokra (kizárások a közbeszerzési eljárásokból és támogatásokból).

Már a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bevezetésével és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásával jelentősen megnőtt a nemzeti hatóságok szerepe az EU pénzügyi érdekei megfelelő szintű védelmének biztosításában. A nemzeti közigazgatásokra nehezedő nyomás 2022-ben és azt követően is jelentős marad, mivel végre kell hajtaniuk a 2021–2027-es programozási ciklus kiadásait, továbbá ismerniük kell a különböző alapok végrehajtásához kapcsolódó különböző irányítási módokat és tudniuk kell azokat alkmazni.

7.1.Csalás elleni uniós szintű küzdelem

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és 2021-ben 104 az Európai Ügyészség operatív eredményei azt mutatják, hogy az uniós dimenzió hozzáadott értéket képvisel az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem terén, és megszünteti a nemzeti rendszerek inherens korlátait, különösen a határokon átnyúló bűnözés kezelése terén.

Ami még fontosabb, rámutatnak arra is, hogy folytatni kell a munkát az egyre inkább harmonizált, csalás elleni uniós szintű küzdelem érdekében, amely különösen azt követeli meg, hogy a nemzeti jogszabályok összhangban legyenek az uniós joggal és annak elveivel.

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU) 2020/2092 rendelet (a feltételrendszerről szóló rendelet) 2021. január 1-je óta alkalmazandó, és ettől az időponttól kezdve végrehajtható. A jogállamiság elveinek minden olyan megsértése, amely az említett időpontot követően kellően közvetlenül érinti vagy súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az EU pénzügyi érdekeit, kiterjed a jogállamiság elveinek megsértésére.

A feltételrendszerről szóló rendelet lehetővé teszi az EU számára, hogy intézkedéseket hozzon (pl. a kifizetések felfüggesztése vagy pénzügyi korrekciók) a költségvetés védelme érdekében, ugyanakkor biztosítsa, hogy az uniós források végső kedvezményezettjei továbbra is közvetlenül az érintett tagállamoktól kapják kifizetéseiket. A közigazgatási szervek csalással kapcsolatos magatartása azon helyzetek közé tartozik, amelyek a jogállamiság elveinek megsértése esetén relevánsak lehetnek a feltételrendszerről szóló rendeletben meghatározott eljárás szerint.

2022. február 16-án az Európai Bíróság elutasított két tagállam által benyújtott kereseteket (C-156/21 105 és C-157/21 106 ), és úgy ítélte meg, hogy a rendelet a Szerződések által az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi szabályok megállapítására ruházott hatáskör hatálya alá tartozik. A Bizottság 2022. március 2-án iránymutatást adott ki a rendelet alkalmazására vonatkozóan, figyelembe véve a Bíróság ítéletét.

A koherens és egyre inkább harmonizált uniós csalás elleni terület hozzájárul az általános ellenőrzési struktúra esetleges joghézagainak megszüntetéséhez is, amelyeket a csalók kihasználhatnak.

7.2.Átláthatóság, csalással kapcsolatos kockázatok kezelése és a csalás elleni küzdelem digitalizációja

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU tekintetében a Bizottság javaslatokat terjesztett elő az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozó adatok minőségének és IT-rendszerek interoperabilitásának javítására, amennyiben a költségvetést megosztott irányítás és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében hajtják végre.

A társjogalkotók által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és a kohéziós politikára vonatkozóan elfogadott egyik bizottsági javaslat előírja a tagállamok számára, hogy rögzítsék és tárolják az uniós finanszírozás címzettjeire és tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat. A KAP esetében a tagállamok adott esetben adatokat gyűjtenek azokról a csoportokról, amelyekben a kedvezményezettek részt vesznek.

A költségvetési rendelet 107 célzott módosításával a Bizottság tovább kívánja javítani a nyilvánosság tájékoztatásának módját az uniós költségvetés felhasználásáról és az uniós finanszírozás címzettjeiről. A Bizottság azt javasolta, hogy a tagállamok és az uniós költségvetést valamennyi irányítási mód szerint végrehajtó egyéb szervek évente egyszer szolgáltassanak információkat a Bizottságnak az uniós finanszírozás címzettjeiről, ideértve az egyedi azonosítókat is, amennyiben a címzettek jogi személyek. Védeni kell a kedvezményezettek magánéletük és személyes adataik tiszteletben tartásához való jogát 108 . A Bizottság ezeket az információkat kiegészítené a közvetlen irányításra vonatkozóan rendelkezésére álló adatokkal, és feladata lenne, hogy az információkat összegyűjtse, központosítsa és közzétegye egy, az összes irányítási módot tartalmazó weboldalon létrehozott adatbázisban. Az így létrejövő egységes honlap a jelenleg közvetlen irányításra használt pénzügyi átláthatósági rendszernek a továbbfejlesztett változata lenne.

A költségvetési rendelet célzott módosítása újabb lehetőséget kínál az uniós költségvetés szabálytalanságokkal, csalással, korrupcióval és összeférhetetlenséggel szembeni védelmének további javítására.

Először is, a Bizottság azt javasolta, hogy tegyék kötelezővé az adatbányászatra és a kockázatértékelésre szolgáló egységes integrált informatikai rendszer használatát. A meglévő rendszer, az Arachne használata önkéntes, és bár a kohéziós politikában már széles körben használják, és folyamatosan vezetik be a mezőgazdasági kiadásokra, jelentős előrelépés lenne a kötelezővé tétele.

Másodszor, a Bizottság a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) alkalmazási körének növelését és hatékonyságának javítását is javasolja. Ez a rendszer a megbízhatatlan gazdasági szereplőkkel szembeni intézkedések összességéből áll. Lehetővé teszi különösen a csalárd vagy megbízhatatlan gazdasági szereplők korai felderítését és az uniós finanszírozásból való esetleges kizárásukat. A tiltott gyakorlatok közé tartozik számos, a szakmai feddhetetlenséget érintő magatartás (pl. csalás, korrupció és súlyos szakmai kötelességszegés), valamint hiányosságok a szerződés teljesítése során (például az uniós finanszírozású szerződések végrehajtásának jelentős hiányosságai) 109 . E tekintetben a Bizottság azt is javasolta, hogy a rendszert terjesszék ki a megosztott irányítás alá tartozó kedvezményezettekre is, arányos és célzott megközelítéssel. A cél annak biztosítása, hogy az uniós szinten hozott kizárási határozatokat a tagállami hatóságok megosztott irányítás keretében hajtsák végre. A Bizottság azt is javasolta, hogy lehetséges legyen a kizárt elsődleges szervezetek kapcsolt jogalanyainak és/vagy tényleges tulajdonosainak kizárása a közbeszerzési felhívásokból és végső soron az uniós finanszírozásból.

Harmadszor, a költségvetési rendelet javasolt kiigazítása – amennyiben azt a társjogalkotó jóváhagyja – növelni fogja a kontrollok és ellenőrzések hatékonyságát és minőségét a digitalizáció és az olyan kialakulóban lévő technológiák segítségével, mint a gépi tanulás, a robotikai folyamatautomatizálás és a mesterséges intelligencia. Ezeknek a szempontoknak a költségvetési rendelet nagyobb láthatóságot biztosít a digitális auditok és kontrollok szélesebb körű és következetesebb alkalmazása érdekében, miközben csökkenti a kontrollok és auditok költségeit. A csalás elleni küzdelem digitalizálása a Bizottság csalás elleni stratégiáját kísérő, 2023-ra előirányzott cselekvési terv felülvizsgálatának témája is lesz.

Az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez elengedhetetlen a kockázatok értékelésének és nyomon követésének időben történő és proaktív megközelítése. Ez magában foglalja az összes rendelkezésre álló információforrás felhasználását, az érintett szolgálatok közötti információcserét és a meghozott intézkedésekre vonatkozó azonnali visszajelzést. Az ilyen állandó értékelésre, információcserére és a kockázatok, a csalási trendek és a visszajelzések nyomon követésére van szükség az EU pénzügyi érdekeinek jobb védelme céljából meghozandó intézkedések finomhangolásához.

(1)    A jelentés PIF-jelentésként is ismert (franciául Protection des Intérêts Financiers), és hat bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amelyek a következőkre vonatkoznak:

(2)    Az 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (2) bekezdése (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.) és a 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 35. pontja (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(3)    Lásd például a 2015. július 8-i (EU) 2015/1970 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének a) pontját (HL L 293., 2015.11.10., 1. o.).

(4)    A 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(5)    A TOR főként a 25 %-os visszatartási arány levonása utáni vámokból áll.

(6)    Az uniós költségvetés éves elfogadási eljárása tekintetében lásd: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/about_the_european_commission/eu_budget/budgetary-procedure.pdf  

(7)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.

(8)    Az 5.2. szakasz további információkkal szolgál a végrehajtásáról.

(9)    HL L 231., 2021.6.30., 159. o.

(10) HL L 172., 2021.5.17., 110. o.

(11)    További információ a 4.2.2. szakaszban található.

(12)    2021. szeptember 30-i ítélet, EU:C:2021:782.

(13)    2021. október 14-i ítélet, EU:C:2021:856.

(14)    Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49. o.).

(15)    2021. október 21-i ítélet, EU:C:2021:1034.

(16)    Az uniós munka pénzügyi érdekek védelmére vonatkozó szempontjának első három évtizedében (1989–2018) az EU pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló jogszabályok kidolgozásáról lásd: Európai Bizottság, Éves jelentés az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2018), 2019. október 11., COM(2019) 444 final. Az elmúlt két évre (2019–2020) vonatkozóan lásd: Európai Bizottság: Éves jelentés az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2019), 2020. szeptember 3., COM(2020) 363 final, valamint Éves jelentés az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2020), 2021. szeptember 20., COM(2021) 578 final.

(17)    A csalás elleni uniós architektúrát és a főbb érintett szereplőket a COM(2021) 444 final mutatta be, cit., 3. szakasz, 11–19. o.

(18)    2020/2140(DEC), 2021.4.28.

(19)    2021/2106(DEC). Az EP 2021 májusában fogadta el a mentesítési állásfoglalást. 451 szavazattal, 175 ellenszavazattal és 17 tartózkodás mellett jóváhagyta a Bizottság mentesítési határozatát kísérő mentesítési állásfoglalást.

(20)    2020/2246(INI) eljárási dokumentum, Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – csalás elleni küzdelem – 2019. évi éves jelentés.

(21)    A csalás elleni stratégia cselekvési tervének végrehajtásának jelenlegi állásáról lásd az e jelentést kísérő, „A Bizottság csalás elleni stratégiájának cselekvési terve – A 2022. júniusi helyzet” című dokumentumot.

(22)    Az Egyesült Királyságban észlelt alulértékelésről már beszámoltak a 2020. évi PIF-jelentésben, cit., 1. pillanatkép, 13. o.

(23)    Az Európai Ügyészség és az OLAF közötti kapcsolatra vonatkozó jogi keret előírja, hogy a két szerv között munkamegállapodást kell létrehozni e kapcsolat gyakorlati vonatkozásainak meghatározása érdekében. A munkamegállapodásokat 2021. július 5-én írták alá.

(24)    Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), Az OLAF 2021. évi jelentése , 38. o.

(25)    Dánia, Írország, Lengyelország, Magyarország és Svédország nem vesz részt az Európai Ügyészség munkájában. Svédország várhatóan 2023-ban csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

(26)    Részletesebb statisztikákért – különösen részt vevő tagállamok szerint – lásd az Európai Ügyészség 2021. évi éves jelentését .

(27)    Európai Számvevőszék, Éves jelentés a 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról , 2021. október 26.

(28)    A 2016. október 26-i (EU, Euratom) 2016/2030 európai parlamenti és tanácsi rendelettel, valamint a 2020. december 23-i (EU, Euratom) 2020/2223 rendelettel módosított, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 12a. cikkével összhangban.

(29)    Lásd az e jelentést kísérő, „A tagállamok által az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében 2021-ben elfogadott intézkedések – Az EUMSZ 325. cikkének végrehajtása” című dokumentumot, amely további információkat tartalmaz az EU pénzügyi érdekeinek fokozott védelmét célzó nemzeti kezdeményezésekről.

(30)    Bulgária, Csehország, Dánia, Németország, Észtország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Ausztria, Portugália, Szlovákia, Svédország. Ezek közül Németország és Portugália még nem továbbította a szükséges dokumentumokat az OLAF-nak. Ausztria 2020-ban arról számolt be, hogy az év végéig volt stratégiája, azonban 2021-re vonatkozóan nem nyújtott be további aktualizálásokat.

(31)    Belgium, Írország, Spanyolország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Finnország.

(32)    Belgium, Spanyolország, Luxemburg, Románia.

(33)    Lásd még az 5.6. szakaszt.

(34)    Bulgária, Görögország, Franciaország, Olaszország, Magyarország.

(35)    A tagállamok által végzett nyomon követés teljes áttekintését lásd „A 2020. évi ajánlások tagállamok általi végrehajtása” című dokumentumban, amely e jelentést kíséri.

(36)    Dánia és Írország kívül marad a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségből.

(37)      Bulgária, Csehország, Észtország, Írország, Görögország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Svédország.

(38)      Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország.

(39)      Dánia, Horvátország, Málta, Hollandia, Szlovákia, Finnország.

(40)      Csehország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Svédország.

(41)      Belgium, Bulgária, Franciaország.

(42)      Dánia, Németország, Horvátország, Málta, Hollandia, Szlovákia, Finnország.

(43)      Dánia, Észtország, Görögország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Svédország.

(44)      Belgium, Bulgária, Csehország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Magyarország, Hollandia, Románia, Szlovákia, Finnország.

(45)      Németország, Írország, Litvánia, Szlovénia.

(46)      Bulgária, Görögország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Svédország.

(47)      Belgium, Csehország, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Románia, Finnország.

(48)      Németország, Észtország, Írország, Litvánia, Szlovénia.

(49)    Az Arachne az adatbányászat és a kockázatértékelés egységes integrált informatikai rendszere, amelyet a Bizottság a kohézió, a mezőgazdaság és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz területén fejlesztett ki és bocsátott a tagállamok rendelkezésére.

(50)    A rendszer leírását lásd a 7.2. szakaszban.

(51)      Bulgária, Belgium, Csehország, Dánia, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia.

(52)      Horvátország, Litvánia, Románia, Finnország.

(53)      Németország, Észtország, Svédország.

(54)    Comore-szigetek, Madagaszkár, Mauritius, Seychelle-szigetek és Zimbabwe.

(55)    Johansson biztosnak az UNODC ügyvezető igazgatójához címzett levelében.

(56)      Zárójelentés a COSP 9-ről.

(57)    További információkért lásd az e jelentést kísérő, „Éves áttekintés a 2021. évi csalás elleni uniós program eredményeiről” című dokumentumot.

(58)    A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (HL L 82., 1997.3.22., 1. o.).

(59)    A rendszer leírását lásd a 7.2. szakaszban.

(60)    Horvátország, Finnország, Görögország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Románia és Spanyolország.

(61)    Belgium, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia és Svédország.

(62)    Észtország, Magyarország, Málta és Hollandia.

(63)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).

(64)     https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/banking-and-finance/financial-supervision-and-risk-management/anti-money-laundering-and-counter-terrorist-financing_en#eu  

(65)     https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester_hu  

(66)     https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester/european-semester-timeline/spring-package_hu

(67)    A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben szereplő egyetlen intézkedés sem vezethet a taxonómiáról szóló (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében meghatározott célkitűzések jelentős megsértéséhez.

(68)    A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikke (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(69)    Magyarország és Hollandia tervét még mindig nem fogadták el.

(70)    Dánia, Litvánia, Málta, Portugália és Svédország.

(71)    Horvátország, Ciprus, Franciaország és Lettország.

(72)    Magyarország.

(73)    Dánia, Franciaország és Lettország.

(74)    2021. július 20., COM(2021) 700 final.

(75)      2022. július 13., COM(2022) 500 final.

(76)    2022. március 2., COM(2022) 1382 final.

(77)    Ez a kohéziós politika keretében bejelentett szabálytalanságok tekintetében mért időeltolódás. Lásd az e jelentést kísérő, „A 2021-ben bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentumot, 4.5.1. szakasz.

(78)    A 609/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló (EU, Euratom) 2022/615 tanácsi rendeletet 2022. április 5-én fogadták el.

(79)    Európai Ügyészség, 2021. évi éves jelentés, 10. o.

(80)    FDR – A csalások felderítésének aránya: A csalárd szabálytalanságokhoz kapcsolódó pénzösszegeknek a saját források megállapított és becsült teljes összegéhez viszonyított aránya.

(81)    IDR – A szabálytalanságok felderítésének aránya: A nem csalárd szabálytalanságokhoz kapcsolódó pénzösszegeknek a saját források megállapított és becsült teljes összegéhez viszonyított aránya.

(82)    A tradicionális saját források területén bejelentett szabálytalanságok teljes körű elemzését lásd az e jelentést kísérő, „A 2021-re vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 2. szakaszában.

(83)    Európai Bizottság, 32. éves jelentés az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről – 2020, 1. pillanatkép, 13. o.

(84)    2022. március 8-i ítélet, EU:C:2022:167.

(85)      A dömpingellenes alaprendelet 13. cikke alapján kijátszásra kerül sor, ha a harmadik országbeli exportáló gyártók olyan gyakorlatot folytatnak, mint a termék nem vámköteles országon keresztül történő szállítása (átrakodás), a termék kismértékű módosítása oly módon, hogy az ne tartozzon a vámok hatálya alá, vagy olyan exportáló gyártón keresztül történő kivitel, akire alacsonyabb egyedi dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám vonatkozik (vállalatok közötti átcsatornázás).

(86)

     Egy másik gyakorlat a vám visszanyerése abban az esetben, ha az exportőrök a kivetett intézkedések ellenére csökkentik áraikat a vámok leküzdése érdekében, vagy ha az importőrök a termék Unión belüli viszonteladásakor nem tükrözik a vámot.

(87)      Az üvegrost szöveteket többek között a szélturbinák lapátjainak gyártásában, a csónakok, teherautók és sporteszközök gyártásában, valamint csőhálózat-felújítási rendszerekben alkalmazzák.

(88)    Lásd a 32. PIF-jelentést, cit., 6.2. szakasz, 37–40. o.

(89)    Európai Bizottság, Az Európai Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2020. évi mentesítés nyomon követéséről, 2022. június 30., COM(2022) 331 final, 2. o.

(90)    Ugyanott.

(91)    A programozási időszakokhoz kapcsolódó kiadási területek a vidékfejlesztést, a kohéziós politikát, a halászati politikát és a belső politikákat érintik.

(92)    FDR – A csalások felderítésének aránya: A csalárd szabálytalanságokhoz kapcsolódó pénzösszegeknek az összes kifizetéshez viszonyított aránya.

(93)    IDR – A szabálytalanságok felderítésének aránya: A nem csalárd szabálytalanságokhoz kapcsolódó pénzösszegeknek az összes kifizetéshez viszonyított aránya.

(94)    A mezőgazdaságban bejelentett szabálytalanságok teljes körű elemzését lásd az e jelentést kísérő, „A 2021-re vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 3. szakaszában.

(95)    Lásd a 2020. évi, 32. PIF-jelentés 35. oldalát.

(96)    COM(2021) 141.

(97)    A TRACES a Bizottság többnyelvű online egészségügyi és növényegészségügyi tanúsítási platformja, amely az állatok, állati termékek, nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok és növények Unióba történő behozatalát, valamint az állatok és bizonyos állati termékek Unión belüli kereskedelmét és uniós kivitelét támogatja.

(98)    Az esb-alapokkal kapcsolatban bejelentett szabálytalanságok teljes körű elemzését lásd az e jelentést kísérő, „A 2021-re vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 4. szakaszában.

(99)    Ami a 2014–2020-as programozási időszakot illeti, az FDR-t erősen befolyásolják a Románia és Szlovákia által feltárt jelentős esetek, valamint az egyedi szabálytalanságok, amelyek hatalmas pénzösszegeket érintettek. Ezek a szabálytalanságok jelentős hatást gyakoroltak az EU-27 FDR-ére is. A két programozási időszak összehasonlítása fontos, mivel lehetővé teszi annak megértését, hogy az ötéves átlaghoz képest 2021-ben tapasztalt 186 %-os növekedés rendkívüli helyzetekhez kapcsolódik.

(100)     https://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/how/improving-investment/integrity-pacts/  

(101)    Az ilyen alapokkal kapcsolatban bejelentett szabálytalanságok teljes körű elemzését lásd az e jelentést kísérő, „A 2021-re vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 4.6. szakaszában.

(102)    Az előcsatlakozási támogatással kapcsolatban bejelentett szabálytalanságok elemzését lásd az e jelentést kísérő, „A 2021-re vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 5. szakaszában.

(103)    A közvetlen irányítás keretében felderített szabálytalanságok elemzését lásd az e jelentést kísérő, „A 2021-re vonatkozóan bejelentett szabálytalanságok statisztikai értékelése” című dokumentum 6. szakaszában.

(104)    Lásd a 3. és 4. pillanatképet.

(105)    2022. február 16-i ítélet, EU:C:2022:97.

(106)    2022. február 16-i ítélet, EU:C:2022:98.

(107)    2022. április 22., COM(2022) 184 final.

(108)    Az (EU) 2016/679 rendelettel (GDPR) és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban.

(109)    A testület által 2021-ben hozott határozatok részletes áttekintését lásd az e jelentést kísérő, „Korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) – A költségvetési rendelet 143. cikkében említett testület” című dokumentumban.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.9.23.

COM(2022) 482 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

33. éves jelentés az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről (2021)

{SWD(2022) 302 final} - {SWD(2022) 303 final} - {SWD(2022) 304 final} - {SWD(2022) 305 final} - {SWD(2022) 306 final} - {SWD(2022) 307 final}

1. melléklet – A 2021-ben csalárdként bejelentett szabálytalanságok

A csalárdként bejelentett szabálytalanságok száma az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás és egyéb illegális tevékenységek elleni tagállami erőfeszítések eredményeinek mércéje. Ezért az adatok nem értelmezendők úgy, mintha az adott tagállam területén elkövetett csalások szintjét jeleznék. A PIF-jelentés melléklete nem tartalmazza a harmadik országokat (előcsatlakozás), az Egyesült Királyságot és a közvetlen kiadásokat.

2. melléklet – A 2021-ben nem csalárdként bejelentett szabálytalanságok

A PIF-jelentés melléklete nem tartalmazza a harmadik országokat (előcsatlakozás), az Egyesült Királyságot és a közvetlen kiadásokat.