EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.24.

COM(2022) 301 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A schengeni rendszer helyzetéről szóló 2022. évi jelentés

A belső határellenőrzés nélküli schengeni térség (a továbbiakban: a schengeni térség) az európai integráció egyik történelmi jelentőségű vívmánya. 1985-ös létrehozása óta emberek millióinak mindennapjait változtatta meg. A schengeni projekt határokat nyitott meg, közelebb hozta egymáshoz az embereket, és erősebbé tette az európai gazdaságokat. Annak köszönhetően, hogy lehetővé teszi az emberek, áruk és szolgáltatások Unión belüli gyors mozgását, ösztönzőleg hat az európai versenyképességre, valamint hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez.

A határok nélküli schengeni térség emellett egyesítette kontinensünket, és az európaiak jelképévé vált. Széles körű támogatottságnak örvend 1 . Egy teljes európai nemzedék számára már szinte elképzelhetetlen, hogy az EU belső határait csak határforgalom-ellenőrzés után léphesse át. A schengeni rendszernek köszönhetően a polgárok fennakadás nélkül utazhatnak az egyik tagállamból a másikba turizmus, tanulmányok folytatása vagy munkavállalás céljából. Ezenkívül, amint az legutóbb a Covid19-világjárvány kapcsán is bebizonyosodott: rendkívüli költségekkel járna, ha nem létezne ilyen schengeni térség 2 .

Az elmúlt években több válság is rámutatott arra, hogy ezt a vívmányt nem lehet magától értetődőnek venni. A schengeni térség 2015-ben a migrációs válság miatt szembesült az első nagy megmérettetéssel, majd pedig számos biztonsági fenyegetéssel. A közelmúltban a világjárvány, valamint az ukrajnai háború elől menekülő tömegek miatt jelentkeztek újabb kihívások.

Az EU és a tagállamok eltökéltségének, valamint az elmúlt években elért eredményeknek köszönhetően a schengeni rendszer bizonyította rezilienciáját, és a kihívások leküzdése még inkább megerősítette. Bár továbbra is kell kihívásokkal számolni, a schengeni rendszer összességében véve jól működik. Ezt megerősítik a rendszeres schengeni értékelések eredményei – amelyek csak néhány rendszerszintű hiányosságot mutatnak –, valamint a schengeni térség működésének és a tagállamok nemzeti határellenőrzési képességeinek értékelésére szolgáló egyéb eszközök.

Az elmúlt években több válság is próbára tette a schengeni rendszert, amelyek miatt ad hoc politikai viták bontakoztak ki a schengeni térségről. Minden eddiginél nyilvánvalóbbá vált, hogy a schengeni vívmányokat nem szabad magától értetődőnek venni. A közelmúltbeli kihívások mindegyike ráirányította a figyelmet arra, hogy a térség megfelelő működésének biztosítása érdekében határozott lépeseket kell tenni a schengeni térség kormányzási struktúrájának javítására. A Bizottság 2020 novemberében létrehozta az éves schengeni fórumot, amely az első lépés a kölcsönös bizalmon alapuló, erősebb schengeni térség kiépítését célzó inkluzív politikai vita kibontakozása felé. A magas szintű politikai eszmecserék megerősítették, hogy határozottabb schengeni kormányzásra van szükség, ami a 2021. májusi második schengeni fórumon is újólag elhangzott.

Ezzel összefüggésben a Bizottság a „schengeni ciklus” formájában új kormányzási modellt dolgozott ki a schengeni térség számára, amely biztosítja a schengeni rendszer helyzetének rendszeres „állapotfelmérését”. A Bel- és Igazságügyi Tanács lille-i ülésén folytatott megbeszéléseket követően ezek az elképzelések a Schengen Tanács 2022. március 3-i első ülésével kezdtek formát ölteni. A közös schengeni projekt közös válaszlépéseket igényel a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, valamint megköveteli a tagállamok, az uniós intézmények és az érintett ügynökségek elkötelezettségét. A schengeni értékelési és monitoringmechanizmus reformjáról szóló új rendelet azzal a céllal született, hogy a hiányosságok gyors feltárásának és a hatékony utókövetési eljárásoknak a biztosítása révén még inkább hozzájáruljon ehhez a célkitűzéshez.

Ez a megerősített kormányzás elengedhetetlen a Bizottság által 2021 júniusában előterjesztett schengeni stratégiában meghatározott ambiciózus schengeni menetrend megvalósításához. A schengeni térség erősebbé tétele és rezilienciájának növelése érdekében a megerősített jogszabályi keret sürgős elfogadására és végrehajtására van szükség.

A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentés azonosítja a schengeni térség új kormányzási modelljének kulcsfontosságú elemeit, áttekinti a schengeni stratégia végrehajtását összességében véve és összetevőkre bontva, valamint meghatározza a schengeni térség 2022–2023-as prioritásait. Eleget tesz továbbá a Bizottság azon jogi kötelezettségeinek 3 , hogy jelentést tegyen a belső határellenőrzések megszüntetésével kapcsolatos helyzetről, a schengeni értékelések eredményeiről, valamint az ajánlások végrehajtásának állásáról. Ez a jelentés modellként szolgál a jövőre nézve: az éves schengeni ciklus első lépéseként a schengeni rendszer helyzetéről szóló minden jövőbeli jelentésnek egy jelentéstételi folyamatot kell elindítania, amely bemutatja a schengeni rendszer helyzetét, meghatározza a következő évre vonatkozó prioritásokat, és alapot nyújt az adott év végére elért eredményekről szóló megbeszélésekhez. A schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentésnek a schengeni vívmányokkal kapcsolatos fokozott politikai párbeszéd, nyomon követés és végrehajtás alapját kell képeznie.

1.A schengeni térség kormányzásának megerősítése

A tagállamok közötti kölcsönös bizalomtól és végső soron a schengeni jogi keret helyes és hatékony végrehajtásától függő térség határozott és strukturált kormányzást követel meg. Az első 4 és a második 5 schengeni fórumon 6 folytatott megbeszéléseket követően, valamint a schengeni rendszer hosszú távú tényleges megerősítése érdekében új schengeni kormányzási modell jött létre. A Schengen Tanács 2022. márciusi első ülésén a tagállamok újólag megerősítették ennek szükségességét, és jóváhagyták a Bizottság által előterjesztett schengeni ciklust. Ez a ciklus biztosítja a schengeni rendszer helyzetének rendszeres „állapotfelmérését”, amely lehetővé teszi a problémák korai azonosítását a közös felelősségvállalás biztosítása és a megfelelő intézkedések bevezetésének előmozdítása érdekében.

Az éves schengeni ciklus kiindulópontja a schengeni rendszer helyzetéről szóló éves jelentés, amelynek keretében a Bizottság a schengeni térség előtt álló fő kihívások, valamint a nemzeti, illetve európai szinten kezelendő kiemelt intézkedések azonosításával elindítja a kormányzási folyamatot. A schengeni ciklus részeként a Bizottság rendszeresen schengeni barométert fog készíteni, amely helyzetjelentést ad a schengeni rendszerről 7 .

A schengeni fórumon folytatott intézményközi megbeszélések és a Schengen Tanács 8 júniusi ülésén esedékes politikai tanácskozások megfelelő politikai lendületet adnak majd a kulcsfontosságú stratégiai kérdések tekintetében. A kiemelt intézkedések végrehajtásából minden szereplőnek ki kell vennie a részét. A schengeni kormányzási modell a közös kihívások rendszeres megvitatásával, az összehangolt megoldásokkal és a bevált gyakorlatok megosztásával keretet biztosít a megfelelő utókövetéshez, ezzel előkészítve a szükséges intézkedések hatékony és időben történő végrehajtását. Az év végi utolsó szakaszokban a megbeszélések középpontjában a schengeni rendszert érintő kihívások kezelésének nyomon követése áll majd, ideértve az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: Frontex) által végrehajtott műveletekre vonatkozó iránymutatást is. Ez segít fokozni a schengeni térség közös európai kormányzása iránti politikai elkötelezettséget, és meghatározza a következő éves ciklushoz szükséges lépéseket.

A Bizottság által 2021 júniusában javasolt és a Tanács által a közelmúltban elfogadott új schengeni értékelési és monitoringmechanizmus meghatározó szerepet fog játszani az új schengeni kormányzási modellben. Kulcsfontosságú mechanizmusként fog szolgálni a tagállamok előtt álló kihívások azonosításában és a gyors korrekciós intézkedések biztosításában. Segíteni fog annak megakadályozásában, hogy a végrehajtási problémák, különösen a súlyos hiányosságok, továbbgyűrűző hatásokat gyakoroljanak a schengeni térség egészére. A reform gyors végrehajtása biztosítani fogja, hogy a schengeni térség hatékonyabb, stratégiaibb és rugalmasabb eszközzel rendelkezzen az új kihívások kezeléséhez, a megváltozott realitásokra való reagáláshoz és az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz. A Bizottság már most is tesz lépéseket a reform időben történő és hatékony megvalósítása érdekében.

A Bizottság schengeni koordinátora – a tagállamokkal együttműködve – fogja irányítani és koordinálni a schengeni ciklust.

  9

2.A schengeni stratégia keretében elért eredmények

A schengeni stratégiában a Bizottság meghatározta a schengeni térség megfelelő működését biztosító intézkedéseket. A stratégia 2021. júniusi elfogadása óta a Bizottság eleget tett vállalásának, és gondoskodott a schengeni térséget megerősítő eszközök gyors előmozdításáról. A schengeni térség alapjául szolgáló három pillért: a külső határok hatékony igazgatását, a belső határellenőrzés hiányát ellensúlyozó intézkedéseket és a hathatós kormányzást mind megerősítették, és naprakész eszközökkel látták el annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek az új körülmények hatékony kezelésére. Eljött az ideje, hogy a tagállamok és más érdekelt felek bevonásával – ami elengedhetetlen a közös felelősségvállaláshoz – megvalósítsuk a még függőben lévő javaslatokat és kötelezettségvállalásokat.

Továbbra is kulcsfontosságú prioritást jelent a világ egyik technológiailag legfejlettebb határigazgatási rendszerének megvalósítása. Tavaly a tagállamok, az eu-LISA 10 és a Bizottság további erőfeszítéseket tettek az új informatikai architektúra és az interoperabilitás megvalósítására, az elfogadott határidőkkel összhangban. Most rendkívül fontos annak biztosítása, hogy valamennyi érdekelt fél a felelősségi körén belül megtegye az ahhoz szükséges lépéseket, hogy elkerülhetők legyenek a teljes új architektúra és az interoperabilitás 2023 végéig történő bevezetésére vonatkozó átfogó ütemtervet 11 veszélyeztető új késedelmek. A megvalósítás késedelme, a rosszul felszerelt határátkelőhelyek és a minőséggel kapcsolatos problémák dominóhatást gyakorolhatnak más rendszerekre és funkciókra.

Fontos lépések történtek a vízumkérelmek benyújtásának és feldolgozásának modernizálása és hatékonyabbá tétele és egyúttal a schengeni térség biztonságának megerősítése érdekében. A digitális okmányok hatékonyabbak és biztonságosabbak is. 2022. április 27-én a Bizottság javaslatot terjesztett elő a vízumeljárások digitalizálásáról.

2021 decemberében a Bizottság egy sor javaslatot fogadott el a schengeni rendszerről és a rendőrségi együttműködésről. A Schengeni határellenőrzési kódex felülvizsgálatára irányuló javaslat 12 célja, hogy egyértelműbbé tegye a belső határellenőrzés visszaállítására és az alternatív intézkedések alkalmazására vonatkozó szabályokat. Javaslatot tesz továbbá a külső határok válsághelyzetekben – például népegészségügyi válsághelyzetekben – vagy a migránsok politikai eszközként való felhasználásával kapcsolatos helyzetekben való hatékonyabb igazgatására szolgáló közös eszközök létrehozására.

Ezeket az intézkedéseket olyan jogalkotási javaslatok is kiegészítik, amelyek célja az Európai Unió belső biztonságának a biztonsági unióra vonatkozó stratégiával összhangban történő megerősítése. A rendőrségi együttműködésre vonatkozó javaslatok 13 egységes uniós jogi keretet biztosítanak ahhoz, hogy a bűnüldöző hatóságok a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem céljából megfelelő módon hozzáférhessenek a más tagállamok birtokában lévő információkhoz. A hatékony és gördülékeny rendőrségi együttműködés elő fogja segíteni a bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását az EU-ban, és növelni fogja a schengeni térségben élő és utazó személyek biztonságát. A közös járőrszolgálatokra vonatkozó közös normák megkönnyítik a részt vevő és más uniós országok területén eljáró rendőrök munkáját, és előmozdítják a közös uniós rendfenntartási kultúrát is. Az ezekről való mielőbbi megállapodás hozzá fog járulni a schengeni térség megfelelő működésének biztosításához. A tárgyalási folyamat várhatóan 2023-ban zárul le.

A belső határellenőrzés nélküli térség biztonságának növeléséhez biztonságos külső határokra van szükség. 2017 óta a tagállamok és a schengeni társult országok a releváns adatbázisok lekérdezése révén kötelesek szisztematikusan ellenőrizni az EU külső határait átlépő valamennyi személyt 14 , beleértve a szabad mozgás jogával rendelkező személyeket is. Ezen intézkedés célja az EU belső biztonságának megerősítése volt, miután megállapítást nyert, hogy az EU-ba visszatérő külföldi terrorista harcosok között uniós polgárok is voltak. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jelentés e szisztematikus ellenőrzések végrehajtását és hatását elemzi. A jelentés következtetése szerint a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyeknek a releváns adatbázisok lekérdezése révén történő szisztematikus ellenőrzése – annak ellenére, hogy a tagállamok kihívásokkal szembesülnek e szabályok végrehajtása során – jelentős szabályozási hiányosságot szüntetett meg. A Bizottság foglalkozni kíván ezekkel a kihívásokkal, és „puha jogot” alkalmazva támogatást nyújt a tagállamoknak mindenekelőtt a Határőrök gyakorlati kézikönyvének 15 közelgő felülvizsgálata révén, amely kézikönyvet a tagállamok illetékes hatóságai használják a személyek határforgalom-ellenőrzése során.

3.A schengeni térség helyzete

3.1.A külső határokon fennálló helyzet

Évente több százmillió ember lépi át az EU külső határait, ami az EU-t a világ első számú úti céljává teszi. Ma a világ körülbelül 60 országának mintegy 1,3 milliárd polgára élhet az Európai Unióba vízummentesen történő beutazás lehetőségével.

Bár a harmadik országbeli állampolgárok túlnyomó többsége jogszerű módon érkezik az EU-ba, az irreguláris migráció továbbra is kihívást jelent. 2021-ben a Frontex 200 000 szabálytalan határátlépésről számolt be. 2021-ben több mint tízszer annyi irreguláris migráns érkezett Litvániába, Lengyelországba és Lettországba, mint 2020-ban amiatt, hogy a belarusz rezsim politikai célokra eszközként használta fel a migránsokat. A határozott és döntő uniós fellépésnek köszönhetően azonban a helyzet mára stabilizálódott, és a Belaruszból érkezők száma jelentősen csökkent.

Ami a tendenciákat illeti, 2021-ben ismét a közép-mediterrán útvonal – amelynek fő célországa Olaszország – volt az EU-ba irányuló irreguláris migránsok által leggyakrabban használt migrációs útvonal (a bejelentett szabálytalan határátlépések 34 %-a). Ez a tendencia 2022-ben is folytatódott: 2022. május 8-ig csaknem 11 800 érkezést jelentettek ezen az útvonalon, ami 7,6 %-os csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A szabálytalan határátlépések teljes száma 2022-ben – a május 8-i állapot szerint – 11 797 volt Olaszország és mindössze 1 Málta határain. A nyugat-mediterrán és a nyugat-afrikai útvonalakon keresztül Spanyolországba érkezők száma továbbra is magas volt: 2022. május 8-ig 10 475 szabálytalan határátlépést regisztráltak, ami 32 %-kal több, mint 2021 azonos időszakában. Míg a Spanyolország kontinentális területére érkezők száma 2022-ben csökkent 2021 azonos időszakához képest, a Kanári-szigetekre érkezők száma jelentősen (53 %-kal) nőtt.

Miközben Görögországban tovább csökkent a migrációs nyomás, a Ciprusra érkezők száma 2021-ben jelentősen (123 %-kal) nőtt 2020-hoz képest. 2022-ben – a május 8-i állapot szerint – 3 031 érkezést jelentettek Görögország esetében (ami 2021 azonos időszakához képest 24 %-os növekedést jelent), Ciprus esetében pedig 6 755 érkezést (142 %-os növekedés).

A nyugat-balkáni útvonalon is nőtt a nyomás, ahol 2022 első három hónapjában 19 029 szabálytalan határátlépésről számoltak be, ami 125 %-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A 2021. augusztusi tálib hatalomátvétel óta nőtt az Afganisztánból az EU-ba irányuló irreguláris érkezések száma, de mérsékelt szinten maradt.

Az Europol 17 szerint az EU-ba érkező irreguláris migránsok több mint 90 %-a vesz igénybe embercsempészeket, akár az út egy részéhez, akár annak egészéhez. Kétharmaduk nem felel meg első fokon a nemzetközi védelem nyújtására vonatkozó feltételeknek, és végül vissza kell őket küldeni.

3.2.A belső határokon fennálló helyzet

2015 szeptembere óta több mint 280 alkalommal állították vissza a határforgalom-ellenőrzést a belső határokon. A tagállamok által a Bizottságnak küldött értesítések alapján a schengeni térségen belüli határellenőrzések ideiglenes visszaállításának három fő indoka volt: 1. a 2015-ös menekültválsággal összefüggésben a szabálytalan továbbutazások megakadályozása, 2. a terrorizmus elleni küzdelem, valamint 3. a Covid19 terjedésének korlátozása.

A Bizottság az évek során szoros politikai és szakmai párbeszédet folytatott a belső határokon tartósan ellenőrzést folytató tagállamokkal a helyzet megértése és a konkrét alternatív intézkedések lehetőségeinek feltárása érdekében. 2017-ben a Bizottság – az ugyanabban az évben elfogadott bizottsági ajánlásokra 24 építve – javaslatot tett az alkalmazandó szabályok módosítására, ezzel előkészítve a tartós belső határellenőrzések megszüntetését. A javaslat azonban nem kapott elegendő támogatást a Tanácstól. E megbeszélések fényében, valamint a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk 25 alapján a Bizottság 2021 decemberében a korábbi javaslatának helyébe lépő új módosításokat terjesztett elő a Schengeni határellenőrzési kódexre vonatkozóan. A javasolt célzott módosítások a levont tanulságokra és a Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatokra épülnek, választ adnak a tagállamok által felvetett aggályokra, megőrizve ugyanakkor a schengeni térséget, ahol a belső határellenőrzés továbbra is csak végső eszközként alkalmazható.

A Bíróság a C-368/20. és C-369/20. sz. egyesített ügyekben 26 hozott közelmúltbeli ítéletében hangsúlyozta, hogy a belső határellenőrzés visszaállításának lehetőségét, mint kivételes intézkedést, szigorúan kell értelmezni 27 . A Bizottság és a Tanács megbeszéléseket kezdett a tagállamokkal az ítélet következményeiről. A Bizottság időközben az ítélet fényében újraértékeli a belső határellenőrzésekről szóló legfrissebb értesítéseket.

3.3.A schengeni térség kiteljesítése

A Bizottság 2011 óta aktívan közbenjár a schengeni térség kiteljesítése érdekében, és sürgeti a tagállamokat, hogy mielőbb tegyék meg az ahhoz szükséges lépéseket, hogy a belső határellenőrzés nélküli térséghez azok a tagállamok is csatlakozhassanak, amelyek még nem teljes jogú tagjai a rendszernek. A kiteljesítés az EU egészében fokozni fogja a biztonságot.

Az elmúlt hónapokban fontos politikai eredmények születtek. A Tanács 2021 decemberében elismerte 30 , hogy Horvátország teljesítette a schengeni vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket. Most a Tanácson a sor, hogy határozattervezetet 31 terjesszen elő a belső határellenőrzés megszüntetéséről, és konzultáljon az Európai Parlamenttel.

Románia és Bulgária is a Tanács határozatára vár, miközben aktívan alkalmazzák a schengeni vívmányokat, különösen az Ukrajnával közös külső határok igazgatásának területén. A Bizottság 2011 óta megerősítette, hogy Bulgária és Románia teljesíti a schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket. A megreformált schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében mindkét tagállam együttes nyilatkozatot 32 tett a Tanácsnak, amelyben kiemelték a schengeni vívmányok helyes alkalmazása és a belső határellenőrzés nélküli térség megfelelő működéséhez való hozzájárulás iránti elkötelezettségüket. E vállalásuk alátámasztása és a kölcsönös bizalom megerősítése érdekében önkéntes alapon egy, a Bizottság koordinálásával működő csoportot kértek fel a schengeni vívmányok terén a 2011-es értékelések óta bekövetkezett legújabb fejlemények értékelésére, különös hangsúlyt helyezve a külső határok igazgatására és a rendőrségi együttműködésre. A Bizottság készen áll ezen önkéntes értékelések koordinálására és végrehajtására. A Bizottság ismételten felszólítja a Tanácsot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a schengeni térség megszilárdítása érdekében, és fogadja el a Bulgária, Horvátország és Románia hivatalos csatlakozását lehetővé tevő határozatot 33 .

Ciprus esetében szintén zajlik a schengeni térséghez való csatlakozásra való felkészültség felmérésére irányuló schengeni értékelési folyamat. Az Európai Parlament a Bizottság javaslata alapján 2022. május 3-án nagy többséggel elfogadta a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszer területére vonatkozó rendelkezéseinek Cipruson történő alkalmazásáról szóló jelentést. Következő lépésként a Tanács várhatóan 2022 második felében határozatot fogad el a schengeni vívmányok Schengeni Információs Rendszer területére vonatkozó rendelkezéseinek Cipruson történő alkalmazásáról, amit a rendszer működtetésének értékelése követ.

4.A schengeni értékelések nyomán meghatározott prioritások

A jól működő schengeni térséghez a szilárd kormányzás mellett a schengeni vívmányok helyes és időben történő végrehajtása is szükséges. Ezek a szabályok biztosítják, hogy valamennyi tagállam egységes kritériumokat alkalmazzon a közös külső határokon történő be- és kilépéskor végzett ellenőrzésekre, fejlessze a határőrség, a nemzeti rendőrség és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködést, megfelelő információcsere-rendszereket használjon és közös visszaküldési politikát alkalmazzon. A schengeni szabályok harmonizált beutazási feltételeket és közös vízumpolitikát biztosítanak a magas szintű belső biztonság és a belső határellenőrzés nélküli utazás lehetőségének fenntartása érdekében. Tekintettel a kezelt személyes adatok nagy mennyiségére, az adatvédelmi követelmények tiszteletben tartása kulcsfontosságú szerepet játszik. E szabályok helyes végrehajtása nemcsak garantálja a polgárok biztonságát a belső határok nélküli térségben, hanem szinergiákat is teremt a nemzeti hatóságok között.

Az uniós alapokból (Belső Biztonsági Alap, Határigazgatási és Vízumeszköz, Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) nyújtott pénzügyi támogatás szintén elősegíti a schengeni vívmányok megfelelő végrehajtását. A Bizottság biztosítani kívánja, hogy a tagállamok elegendő forrással rendelkezzenek a schengeni értékelésekből eredő, pénzügyi következményekkel járó ajánlások végrehajtásához. Az értékelések ütemezésére tekintettel a Bizottság ezért arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti programjaik keretében különítsék el az értékelő jelentésekben feltárt hiányosságok kiemelt kezeléséhez szükséges forrásokat, különösen súlyos hiányosságok feltárása esetén.

Míg az elmúlt évek schengeni értékelései azt mutatták, hogy a tagállamok általában véve megfelelően hajtják végre a schengeni vívmányokat, még mindig vannak olyan fontos hiányosságok és intézkedések, amelyeket prioritásként kell kezelni. A hiányosságokat nem önmagukban kell vizsgálni, hanem a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus által lefedett különböző területekkel összefüggésben, valamint a schengeni térség aláásására való képességük figyelembevételével. E hiányosságok némelyike horizontális jellegű és több különböző szakpolitikai területet érint, ezért sokrétű következményei miatt nagyobb hatással lehet a schengeni térség megfelelő működésére.

A schengeni értékelések első (2015 és 2019 közötti) értékelési ciklusában tíz értékelés során tártak fel súlyos hiányosságot három területen 34 , míg a 2020 és 2021 közötti időszakban egy újabbat egy negyedik szakpolitikai területen 35 . Ezek a súlyos hiányosságok egyes esetekben a schengeni térség általános működését veszélyeztetik, más esetekben pedig súlyos alapjogi kockázatot vetnek fel. Súlyos hiányosságok feltárása esetén a tagállamokat szoros nyomon követésnek – egyebek mellett ismételt látogatásoknak – vetik alá a korrekciós intézkedések gyors végrehajtásának biztosítása érdekében. A megreformált schengeni értékelési és monitoringmechanizmus egy még szilárdabb nyomonkövetési rendszert fog bevezetni, amely az egész folyamatot felgyorsítja, főleg súlyos hiányosságok feltárása esetén, amelyekre külön gyorsított eljárás lesz alkalmazandó.

4.1. A külső határok igazgatása

Gondoskodni kell a külső határok védelméről és hatékony igazgatásáról, és egyúttal garantálni kell a védelemért folyamodó személyek jogainak teljes körű tiszteletben tartását. A zökkenőmentes határátlépést magas szintű biztonsággal kell ötvözni. Főszabályként az érkezés előtti átfogó információkon és a releváns adatbázisok lekérdezésén alapuló hatékony és biztonságorientált határforgalom-ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni a külső határokat átlépő valamennyi személy szisztematikus ellenőrzése érdekében. A tagállamok kötelesek továbbá a külső határok ellenőrzésére és a hatékony határőrizetre irányuló átfogó mechanizmust működtetni a teljes körű helyzetismeret és a megfelelő reagálás biztosítása érdekében, ideértve a tengeri életmentést is.

Különös kihívást jelent a migránsok politikai eszközként való felhasználása, amire a Bizottság az Európai Tanács felhívására válaszul 2021 decemberében célzott javaslatokat terjesztett elő a következőkre vonatkozóan: a Schengeni határellenőrzési kódex módosítása, amely meghatározza a migráció eszközként való felhasználásának fogalmát 36 , valamint egy új eszköz létrehozása a migráció és a menekültügy területével kapcsolatos instrumentalizálás helyzeteinek kezeléséhez 37 . E javaslatok elfogadása várhatóan szilárd keretet biztosít a jövőben előforduló instrumentalizálás helyzeteinek kezeléséhez, és így nem lenne szükséges az EUMSZ 78. cikkének (3) bekezdése szerinti ad hoc intézkedéseket alkalmazni 38 .

Az európai integrált határigazgatás a tagállamok és a schengeni társult országok, valamint az uniós intézmények és ügynökségek közös felelőssége. Ezen a területen az Európai Határ- és Parti Őrség kulcsszerepet játszik, mivel összefogja az érintett nemzeti hatóságokat és a Frontexet. Az egyik ország külső határait érintő hiányosságok minden tagállamra hatással lehetnek, és így akár az egész schengeni térség működését is veszélybe sodorhatják. Ezért a határigazgatást integrálni kell a tagállamok között annak érdekében, hogy az EU külső határain hatékony, eredményes és összehangolt határigazgatás valósuljon meg.    

A schengeni értékelések rávilágítottak, hogy a tagállamok az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtottak végre a külső határok fokozottabb védelme érdekében, aminek eredményeként javulás volt tapasztalható a (2020-tól induló) második értékelési ciklusban és általában véve a külső határok igazgatásának megfelelőségében. Az értékelések azonban feltártak bizonyos hiányosságokat, amelyek egyike az, hogy általában nem létezik az integrált határigazgatás nemzeti képességeire vonatkozó megfelelő stratégiai irányítás és tervezés. Ez az intézményközi együttműködés visszaszorulásával, a különböző külső határőrizeti hatóságok hatáskörei közötti átfedésekkel és szétszórt forráselosztással jár. Ez különösen az emberi erőforrások és a képzés hosszú távú tervezésére, valamint a határellenőrzéshez használt információs rendszerek szisztematikus használatára vonatkozik, ideértve azt, hogy egyes helyszíneken alacsony szintű a hálózati összekapcsoltság ahhoz, hogy a releváns adatbázisokban szisztematikus ellenőrzéseket lehessen végezni. Aggodalomra ad okot a kockázatelemzések és a sebezhetőségi értékelések tagállamok között eltérő végrehajtása és minősége.

A határellenőrzés (határforgalom-ellenőrzés és határőrizet) tekintetében a schengeni értékelések azt tárták fel, hogy a schengeni vívmányok tagállami alkalmazása általában véve megfelelő. A schengeni értékelés rávilágított továbbá a schengeni kritériumok hatékony végrehajtását célzó tagállami bevált gyakorlatokra és innovatív tevékenységekre. Az összességében jó előrehaladás ellenére egyes határátkelőhelyeken ismétlődő hiányosságok tapasztalhatók a külső határőrizet és a határforgalom-ellenőrzési eljárások terén. A határellenőrzést a legtöbb tagállam átfogó kockázatelemzés alapján végzi; egyes tagállamok esetében azonban továbbra is hiányosságokra derült fény a határellenőrzésre vonatkozó európai kockázatelemzési modell 39 végrehajtása terén, amelyek elégtelen helyzetismeretet, szétszórt forrástervezést és nem megfelelő operatív intézkedéseket eredményeztek.

Egyes határátkelőhelyeken a határforgalom-ellenőrzést nem szisztematikusan és nem az előírásoknak megfelelően végzik. Ez főként az elégtelen emberi erőforrásokra, a megfelelően képzett határőrök hiányára, valamint az adatbázisokhoz való – a releváns adatbázisok, többek között a Schengeni Információs Rendszer és az ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó Interpol-adatbázis (SLTD) egységes és szisztematikus lekérdezését akadályozó – kapcsolódási problémákra vezethető vissza, ami jelentős biztonsági hiányosságokat teremt. Ez veszélyt jelenthet bármely tagállam vagy az EU egészének közrendjére, belső biztonságára, népegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy egyes tagállamok nem megfelelően hajtják végre és alkalmazzák a fuvarozói felelősségről szóló irányelvet 40 és az előzetes utasinformációkról szóló irányelvet 41 . Az irreguláris bevándorlás elleni küzdelem és a hatékony határellenőrzés biztosítása érdekében a légi fuvarozóknak a külső határokon a személyek ellenőrzésének végrehajtásáért felelős hatóságok kérésére, az utasfelvétel befejezésekor információt kell továbbítaniuk azon utasokról, akiket egy engedélyezett határátkelőhelyig szállítanak, ahol az említett személyek beutaznak a tagállam területére. Amennyiben erre nem kerül sor, a határőrök számára nem áll rendelkezésre a megfelelő határellenőrzések elvégzéséhez szükséges minden információ. A tervek szerint 2022 végéig sor kerül az előzetes utasinformációkról szóló irányelv felülvizsgálatára 42 a 2020. évi értékelésből is nyilvánvalóvá vált hiányosságok megszüntetése és a megfelelő végrehajtás feltételeinek biztosítása érdekében.

Az integrált határőrizeti rendszerek hiánya, a nemzeti határellenőrzési hatóságok közötti elégtelen koordináció és együttműködés, valamint az európai határőrizeti rendszernek (EUROSUR) 43 a határellenőrzés minőségét befolyásoló széttagolt végrehajtása miatt több tagállam esetében töredezett a nemzeti helyzetkép, korlátozott a felderítési képesség és korlátozott a reagálási kapacitás, különösen a tengeri és szárazföldi határokon. Ezek a hiányosságok csökkenthetik a külső határigazgatás operatív hatékonyságát és a reagálási kapacitást, ezáltal veszélybe sodorva a schengeni térséget. Ez különösen igaz a tengeri és szárazföldi határokra a korlátozott képességek és integrált határőrizeti rendszerek miatt, ami befolyásolja a határellenőrzés minőségét. Ezek a hiányosságok csökkenthetik a külső határigazgatás operatív hatékonyságát és a reagálási kapacitást, ezáltal veszélybe sodorva a schengeni térséget.

Az alapvető jogok és különösen a visszaküldés tilalmának tiszteletben tartása kulcsfontosságú elv az EU külső határainak igazgatásában. 2020-tól az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének megfigyelői is részt vesznek a külső határok területére vonatkozó schengeni értékelésekben. Hozzájárulnak a hiányosságok feltárásához és a javítást célzó ajánlások megfogalmazásához. Az alapvető jogok külső határokon történő megsértésének állítólagos esetei mindig aggodalomra adnak okot. Az összes állítólagos jogsértés hatékony értékelése, valamint adott esetben a gyors és független kivizsgálás elengedhetetlen ahhoz, hogy a külső határokon garantálható legyen az alapvető jogok védelme. E tekintetben bevált gyakorlatnak számítanak az alapvető jogok nyomon követésére szolgáló független mechanizmusok, amelyeket a Bizottság továbbra is támogatni és finanszírozni fog. Az új schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében külön szempontot jelent az alapvető jogok tiszteletben tartása, és a mechanizmus révén biztosított lesz az esetleges hiányosságok megelőzésére és kezelésére szolgáló intézkedések meghozatala.

4.2. Vízumpolitika

A schengeni térség nem működhet hatékonyan közös vízumpolitika nélkül. A vízumpolitika eszközként szolgál a jogszerűen utazók, például a turisták és az üzleti úton lévő személyek beutazásának megkönnyítéséhez, és egyúttal segít megelőzni a biztonsági kockázatokat és az EU-ba irányuló irreguláris migráció kockázatát. Az Uniós Vízumkódex 45 harmonizált eljárásokat és feltételeket állapít meg a vízumkérelmek feldolgozására és a vízumok kiadására vonatkozóan, míg a Vízuminformációs Rendszer 46 biztosítja, hogy a konzulátusok, a határőrök, a bűnüldöző hatóságok, a bevándorlási és más érintett hatóságok hozzáférjenek a vízumkérelmezők adataihoz.

A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó utazási korlátozások a schengeni vízumkérelmek jelentős csökkenését eredményezték. Míg a világjárványt megelőzően a schengeni térségben részt vevő államok konzulátusaihoz 2018-ban 16 millió, 2019-ben pedig 17 millió vízumkérelmet nyújtottak be, a kérelmek száma 2020-ban 3 millióra, 2021-ben pedig 2,5 millióra esett vissza.

A világjárvány emellett akadályozta az erre a szakpolitikai területre irányuló schengeni értékelések elvégzését, mivel azokra a vízumköteles harmadik országokban található tagállami konzulátusokon kerül sor. 2020-ban és 2021-ben csak két értékelést lehetett elvégezni. Sok tagállam azonban jó eredményeket ért el a korábbi értékelésekhez kapcsolódó cselekvési tervei végrehajtásában. Az elmúlt két évben lezárt 12 cselekvési terv azt jelenti, hogy a feltárt hiányosságok jelentős részét sikerült eredményesen orvosolni.

A tagállamok javarészt megfelelően hajtják végre a közös vízumpolitikát, és a vízumok kiadásáról, illetve a vízumkérelmek elutasításáról szóló döntéseik általánosságban véve kellően megalapozottak. Az aggodalomra okot adó főbb kérdések egyebek mellett a következőkhöz kapcsolódnak:

·Az Uniós Vízumkódexben foglalt, a vízumok érvényességére vonatkozó szabályok és a támogató dokumentumok Bizottság által elfogadott, jogilag kötelező erejű harmonizált jegyzéke ellenére a tagállami gyakorlatok továbbra is eltérnek egymástól a vízumok érvényessége vagy a kért támogató dokumentumok meghatározása terén.

·Nem megfelelő képzés és munkaerőhiány, ami eljárási hibákhoz vezet.

·A külső szolgáltatók igénybevétele elterjedt, tevékenységeik ellenőrzése azonban nem minden esetben megfelelő.

·A Vízuminformációs Rendszer használata elmarad az optimálistól, mivel a rendszerbe bevitt adatok néhány esetben nem megfelelő minőségűek, a nemzeti ügyviteli rendszerek nem mindig igazodnak az Uniós Vízumkódexhez, illetve a Vízuminformációs Rendszer munkafolyamataihoz, hiányzik a megfelelő informatikai képzés, valamint korlátozottak az ismeretek a rendszer bizonyos funkcióival és a rendszer előnyeivel kapcsolatban.

A korábbi értékelések monitoringfolyamata során a Bizottság többször felszólította a tagállamokat arra, hogy foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel, és az Integrált Határigazgatási Alap Határigazgatási és Vízumeszköze (2021–2027) keretében megfelelő pénzügyi támogatást biztosított a releváns intézkedések támogatására.

2022. április 27-én a Bizottság javaslatot terjesztett elő a vízumeljárások digitalizálásáról a vízumkérelmek benyújtásának és feldolgozásának modernizálása és hatékonyabbá tétele és egyúttal a schengeni térség biztonságának megerősítése érdekében. Ugyanezen a napon a Bizottság javaslatot tett a kuvaiti és katari állampolgárokkal szembeni vízumkötelezettség eltörlésére. Az elkövetkező hónapokban a Bizottság értékelést fog készíteni a 2020 februárjában hatályba lépett felülvizsgált Uniós Vízumkódexről. Továbbra is szorosan nyomon fogja követni azokat a harmadik országokat, amelyek állampolgárai – elsősorban a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról szóló jelentés 47 révén – vízummentesen léphetnek be az EU-ba, valamint az érintett tagállamokkal és az Egyesült Államokkal szoros együttműködésben azon fog munkálkodni, hogy a többi tagállam, nevezetesen Bulgária, Ciprus és Románia esetében teljes körű kölcsönös vízummentességet érjen el. Ezen túlmenően a Bizottság a tagállamokkal együttműködve szorosan figyelemmel kíséri a vízummentességet élvező harmadik országok által működtetett befektetői állampolgársági programokat, mivel e programok kedvezményezettjei szabadon beutazhatnak a schengeni térségbe. A Tanács a Bizottság javaslatára a közelmúltban úgy határozott, hogy a 2015 után kiállított vanuatui útlevelek birtokosaira vonatkozó vízummentességi követelményeket ideiglenesen felfüggeszti az ország befektetői állampolgársági programjával kapcsolatos kockázatok miatt 48 . A tagállamoknak továbbra is szorosan együtt kell működniük az eu-LISA-val és a Bizottsággal vízumfeldolgozási informatikai rendszereik korszerűsítése érdekében, hogy azok megfeleljenek a korszerűsített Vízuminformációs Rendszernek. Az e szakpolitikai területre vonatkozó schengeni értékelések 2022 júniusában újraindulnak, kellő figyelemmel a változó járványügyi helyzetre.

4.3. A tartózkodásra nem jogosult személyek visszaküldése

Az EU-ba irányuló irreguláris migráció csökkentésére és a külső határok jobb védelmére irányuló erőfeszítések fokozásával párhuzamosan intézkedéseket kell hozni a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok tényleges visszaküldésére. Évente mintegy 400 000 harmadik országbeli állampolgárt szólítanak fel távozásra, de az érintett személyek közül csak 140 000-en (2020-ban a világjárvány megfékezését célzó korlátozó intézkedések miatt pedig ennél is kevesebben) térnek vissza ténylegesen egy harmadik országba (ezek mintegy 45 %-a önkéntes visszatérés). A tagállami visszaküldési rendszerek hatékonyságának javítása szintén fontos szempont a migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott – az EU-n belüli erősebb struktúrákat, nevezetesen az átdolgozott visszatérési irányelvvel megerősített jogi keretet, valamint a harmadik országokkal folytatott hatékonyabb együttműködést ötvöző – közös uniós visszaküldési rendszer létrehozására irányuló munkában. Emellett az önkéntes visszatérésre és a visszailleszkedésre vonatkozó, 2021 áprilisában elfogadott uniós stratégiával összhangban egységesebb és összehangoltabb megközelítés kerül kialakításra a tagállamok között az önkéntes visszatérésben és a visszailleszkedésben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében. A cél a közös uniós visszaküldési rendszer hatékonyságának és fenntarthatóságának fokozása, ami kölcsönösen előnyös a visszatérők, az EU és a harmadik országok számára is.

A schengeni értékelések javulást mutattak ezen a területen, és a tagállami nemzeti jogszabályok és gyakorlatok immár jobban igazodnak a visszatérési irányelv követelményeihez. Az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében azonban további lépésekre van szükség. Az értékelések az egyik tagállamban súlyos hiányosságokat tártak fel a nem megfelelő őrizeti körülményekkel és az elégtelen eljárási biztosítékokkal összefüggésben.

Ezenkívül, ami a visszaküldési rendszerek hatékonyságát illeti, nem minden tagállam hoz szisztematikusan kiutasítási határozatot a tartózkodásra nem jogosult harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan. Eltérő gyakorlatok figyelhetők meg a beutazási tilalmakkal kapcsolatosan is: a tagállamok nem rendelnek el szisztematikusan beutazási tilalmat azokban az esetekben, amikor a harmadik országbeli állampolgárok nem tesznek eleget a visszatérési kötelezettségüknek.

A kiutasítási határozatok tényleges végrehajtása továbbra is kihívást jelent, amit a harmadik országok visszafogadással kapcsolatos korlátozott együttműködése is befolyásol. E külső kihívások mellett a nemzeti rendszereken belül is vannak olyan – a schengeni értékelések által feltárt – akadályok, amelyek visszavetik a tagállamok visszaküldési rendszereinek hatékonyságát. A jobb szakpolitikai döntéshozatal, végrehajtás és értékelés lehetővé tétele érdekében emellett javítani kell a visszaküldés területével kapcsolatos adatgyűjtést. A több tagállamban feltárt főbb problémák a következőkhöz kapcsolódnak:

·A visszaküldésre szánt személyzeti és infrastrukturális források korlátozottsága/elégtelensége.

·A kiutasítási határozatok végrehajtásának nyomon követése hiányzik vagy nem hatékony, a visszaküldés-kezelési informatikai rendszereket is ideértve.

·Az önkéntes visszatérési és visszailleszkedési programok korlátozott rendelkezésre állása és igénybevétele (a visszatérési tanácsadást is ideértve).

·Az őrizet alternatíváinak korlátozott alkalmazása a szökés megakadályozására, valamint a megfelelő idegenrendészeti fogdák rendelkezésre állásának hiánya.

A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal a visszaküldési szabályok teljes körű végrehajtásának biztosítása és adott esetben utókövetése érdekében, többek között akár kötelezettségszegési eljárások keretében. Különös figyelem irányul a kiutasítási eljárások végrehajtására, például a kiutasítási határozatok meghozatalára és hatékony végrehajtására, valamint a migránsok – különösen a gyermekek és a kiszolgáltatott személyek – jogainak a visszaküldési folyamat valamennyi szakaszában történő tiszteletben tartására.

2022. március 2-án a Bizottság kinevezte az első uniós visszaküldési koordinátort. A visszaküldési koordinátor össze fogja fogni az uniós visszaküldési politika különböző területeit a visszaküldés kezelése és a visszaküldési folyamat zökkenőmentes és egymással összefüggő végrehajtásának elősegítése terén szerzett pozitív tagállami tapasztalatokra építve. A Bizottság jelenleg dolgozik a visszaküldéssel foglalkozó magas szintű hálózat létrehozásán, amely támogatni fogja a visszaküldési koordinátornak a tagállamok, a Bizottság és a Frontex közötti gyakorlati együttműködés megkönnyítésére irányuló munkáját, és megbízható teret biztosít a visszaküldéssel kapcsolatos kérdésekről folytatott magas szintű, konstruktív eszmecseréhez és párbeszédhez.

4.4. Rendőrségi együttműködés 50

Egy belső határellenőrzések nélküli térségben elengedhetetlen a tagállamok közötti szoros rendőrségi együttműködés ahhoz, hogy biztosítható legyen a biztonság és a bizalom a schengeni térségen belül és különösen a határ menti régiókban. Az Europol által közzétett, az Európai Unió súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségének 2021. évi értékelése (EU SOCTA) szerint a bűnszervezetek közel 70 %-a több mint három tagállamban aktív. A rendőröknek képesnek kell lenniük arra, hogy a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben Unió-szerte hatékonyan, gyorsan és szisztematikusan együttműködjenek.

A rendőrségi együttműködés területére vonatkozóan eddig elvégzett schengeni értékelésekből kitűnik, hogy jóllehet a tagállamok általában jogilag megfelelnek a schengeni vívmányoknak, számos akadály hátráltatja azoknak a határokon átnyúló rendőrségi együttműködést biztosító eszközöknek a gyakorlati alkalmazását, amelyek a tagállamok rendelkezésére állnak.

Az operatív rendőrségi együttműködésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatban foglaltak szerint a határokon átnyúló rendőrségi együttműködést tovább bonyolítja, hogy számos tagállamban több rendőri szerv működik (például katonai státuszú rendőrség, polgári státuszú rendőrség, nemzeti, regionális vagy helyi rendőrség). Alapvető fontosságú, hogy minden tagállam úgy szervezze meg belső koordinációját, hogy valamennyi érintett szolgálat részt vehessen a határokon átnyúló és nemzetközi rendőrségi együttműködésben. E célból szinte minden tagállam egyetlen szolgálatot jelölt ki egyedüli kapcsolattartó pontként 51 , amely az összes határokon átnyúló és nemzetközi bűnüldözési operatív együttműködésben és információcserében illetékes. A határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés és az operatív információcsere sarokkövét képező egyedüli kapcsolattartó pontok nincsenek kellőképpen integrálva, és személyzetük nem részesül személyre szabott képzésben, ami korlátozza az információcsere elmúlt években tapasztalt erőteljes növekedésének előnyeit.

A határokon átnyúló hatékony együttműködéshez interoperábilis kommunikációs eszközökre és a releváns adatbázisokkal létrehozott mobil hozzáférésre van szükség, a szükséges biztosítékok megléte mellett. A biztonságos határokon átnyúló információcseréhez nemzeti szinten használt technikai rendszereknek kell rendelkezésre állniuk, ideértve a biztonságos e-mail- és rádiókommunikációs rendszereket is, különösen a határon átnyúló üldözések esetében. A megfelelő technikai eszközök hiánya miatt a tagállamok többségében a rendőrök nem biztonságos rádiókommunikációs eszközök vagy mobiltelefonok igénybevételével veszik fel a kapcsolatot koordinációs szolgálataikkal a háttérellenőrzés elvégzése céljából. Ez magában hordozza a (hegyvidéki területeken gyakori) kommunikációs hiba és a félreértések kockázatát (például átírási kérdések esetében). Ugyanezek a kockázatok merülnek fel abban az esetben is, ha a terepen dolgozó rendőrök nem rendelkeznek megfelelő mobil hozzáféréssel az adatbázisokhoz. Amikor a rendőrök közös járőrszolgálat vagy a határ menti területeken végrehajtott célzott együttes fellépések során ellenőriznek egy személyt, azonnal és megfelelő módon kell kapcsolódniuk azokhoz a nemzeti és nemzetközi adatbázisokhoz, amelyekhez a nemzeti jog alapján hozzáféréssel rendelkeznek. Ha a rendelkezésre álló információk vagy a meghozandó intézkedések nincsenek megfelelően feltüntetve, a keresett bűnözők akár több országon is észrevétlenül áthaladhatnak. A terepen dolgozó rendőrökön kívül a nyomozóknak is közvetlenebb hozzáférésre van szükségük a releváns nemzetközi adatbázisokhoz. Mivel a bűnözők többsége határokon átnyúló tevékenységet folytat, a sikeres bűnügyi nyomozáshoz elengedhetetlen a nemzetközi összefüggések korai felismerése.

Végezetül, a határokon átnyúló operatív rendőrségi tevékenységek (például a határon átnyúló üldözés vagy a határokon átnyúló megfigyelés) elősegítésének mértéke Unió-szerte jelentős eltéréseket mutat. Míg egyes országok nagymértékben lehetővé teszik a bűnüldözési hatóságok (többek között a vámhatóságok és határőrségek) adatbázisaihoz való kölcsönös hozzáférést, mások túlságosan szűk földrajzi vagy időbeli korlátokat szabnak meg a határon átnyúló üldözésekkel kapcsolatban, vagy nem teszik lehetővé külföldi rendőrtisztek számára, hogy területükön határon átnyúló üldözés keretében feltartóztassák a gyanúsítottakat.

A rendőrségi együttműködés alapelveit megállapító, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (SMVE) 52 és a bűnüldöző hatóságok közötti információcsere egyszerűsítéséről szóló 2006/960/IB svéd kerethatározat a schengeni vívmányok részét képezi. Az egyezmény rendelkezései jelentős rugalmasságot biztosítanak a részes államok számára a végrehajtás módját illetően. A gyakorlatban két- vagy többoldalú megállapodásokat alkalmaznak szisztematikusan e közös alapkoncepció továbbfejlesztésére 53 . Jelenleg mintegy 60 ilyen megállapodás létezik az uniós tagállamok között.

A rendőrségi együttműködés területén az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a jogszabályi keret széttagolt, és széles körű rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a végrehajtás módját illetően. A rendőrségi együttműködésre irányuló javaslatok 54 célja ennek kezelése és a rendőrségi együttműködés azáltal történő megerősítése, hogy egyértelmű csatornákat és időkereteket határoznak meg az információcseréhez, és nagyobb szerepet biztosítanak az Europolnak. A Bizottság üdvözli a Tanács által elért eredményeket: a Tanács célja, hogy 2022 júniusában általános megközelítést fogadjon el az irányelvre és a rendeletre vonatkozóan, valamint hogy jóváhagyja az operatív rendőrségi együttműködésről szóló ajánlást. Így már idén megkezdődhetnek a javaslatokkal kapcsolatos háromoldalú egyeztetések, és az elfogadásra várhatóan 2023 vége előtt sor kerülhet.

Alapvető fontosságú a rendőri hatóságok rendelkezésére álló eszközök fejlesztésének folytatása. Az előzetes utasinformációk és az utasnyilvántartási adatállomány adatainak együttes használata és cseréje már eddig is kézzelfogható eredményeket hozott a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben. Folyamatban van egy új jogalkotási kezdeményezés előkészítése, amely az előzetes utasinformációk bűnüldözési célból is történő használatának javítására irányul a jogbiztonság fokozása és az előzetes utasinformációkról szóló irányelv 55 2020. évi értékeléséből nyilvánvalóvá vált hiányosságok megszüntetése révén, és előirányozza a szükséges biztosítékokat. A javaslat benyújtására a tervek szerint 2022 végén kerül sor.

4.5. Schengeni Információs Rendszer

A Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) a belső határellenőrzés eltörlését ellensúlyozó legfőbb eszköz, amely alapvető fontosságú migráció- és biztonságpolitikai támogatást nyújt az egész schengeni térségen belül és annak külső határain.

A SIS egyre jelentősebb szerepet tölt be az európai biztonság és határigazgatás terén. Bár a rendszer használatára hatással volt a Covid19-válság az utazások korlátozása és az akkoriban végzett határforgalom-ellenőrzések számának csökkenése miatt, a SIS egyre nagyobb teret nyer Európában, és 2021 végére a tagállamok által a Schengeni Információs Rendszer adatbázisába bevitt figyelmeztető jelzések 56 száma közel 90 millión tetőzött 57 . 2019 decemberében, közvetlenül a világjárvány kezdete előtt a Schengeni Információs Rendszerben végzett lekérdezések száma minden korábbit felülmúlva elérte a 6,6 milliárdot, és a találatok 58 száma szintén rekordmagasságba, 283 713-ra emelkedett (ami a 2014. évi 128 598 találat több mint kétszerese). 2021-ben a SIS-ben végzett lekérdezések száma több mint 7 milliárd 59 , a találatok száma pedig 222 967 volt, ami ugyanennyi ügy megoldásához járult hozzá a rendszert használó európai országokban.

Az elvégzett schengeni értékelések alapján elmondható, hogy a tagállamok általánosságban véve hatékonyan és egységes módon valósították meg, illetve alkalmazzák a Schengeni Információs Rendszert. Bár néhány tagállamban súlyos hiányosságokra derült fény a Schengeni Információs Rendszer megvalósítását illetően, ezek az országok sürgősséggel és aktívan munkálkodnak a hiányosságok orvoslásán.

Az értékelések bizonyos ismétlődő hiányosságokat tártak fel:

·A tagállamok nem visznek be minden releváns információt a Schengeni Információs Rendszerbe. Például nem mindig csatolnak ujjnyomatokat és fényképeket, még akkor sem, ha ezek az adatok országos szinten rendelkezésre állnak. Egyes esetekben ez annak tudható be, hogy nincsenek olyan országos szintű technikai eszközök vagy kötelező eljárások, amelyek előírják a figyelmeztető jelzést kiadó hatóságok számára, hogy rendelkezésre állásuk esetén csatolják ezeket az adatokat.

·A rendszer lekérdezésekor nem jelenik meg a végfelhasználók, azaz a rendőrök, a határőrök és más felhasználók számára a Schengeni Információs Rendszerbe bevitt figyelmeztető jelzésben szereplő összes információ (például egy személy rendelkezésre álló fényképe). Ez megnehezíti a figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozó személy pontos azonosítását és a megfelelő intézkedések meghozatalát.

·Egyes tagállamokban nem történt előrelépés az olyan új eszközök használata terén, mint a SIS ujjnyomat-lekérdezési funkciója. Ez jelentős következményekkel jár, és biztonsági hiányosságokhoz vezet.

·A Schengeni Információs Rendszerbe bevitt figyelmeztető jelzéseket kiegészítő információk cseréjével foglalkozó „SIRENE-irodák” a Schengeni Információs Rendszer működésének középponti elemét képezik, de nem minden esetben rendelkeznek elegendő emberi és technikai erőforrással (ideérte az automatizált és integrált munkafolyamatokhoz szükséges eszközöket is) ezen információk hatékony cseréjének biztosításához.

·A SIRENE-irodák emberi és technikai erőforrásainak korlátozott megerősítése gyakran a teljesítőképességük határára sodorja ezeket a struktúrákat. Az információcsere minősége és gyorsasága, valamint az irodák közötti operatív együttműködés kulcsfontosságú a találatok utókövetésében, például az eltűnt vagy különleges bánásmódot igénylő személyek védelmének biztosításában.

·Egyes tagállamok nem kapcsolták össze automatikus rendszámfelismerő rendszereiket a Schengeni Információs Rendszerrel, ami korlátozza a schengeni térség és a külső határok általános biztonságát.

4.6. Adatvédelem

A személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályok a schengeni vívmányok egy további fontos részét alkotják. Az e területen alkalmazandó főbb jogszabályi követelményeket azok a személyes adatok védelmével kapcsolatos különös rendelkezések képezik, amelyek a Schengeni Információs Rendszerre és a Vízuminformációs Rendszerre, valamint a jövőben az új információs rendszerekre (a határregisztrációs rendszerre, az ETIAS-ra, az interoperabilitásra) vonatkozó vívmányokban szerepelnek, továbbá az általános adatvédelmi rendelet 60 azon rendelkezései, amelyekre az e rendszerekkel kapcsolatos vívmányok kereszthivatkozásokat tesznek, illetve a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv rendelkezései 61 .

Annak vizsgálata, hogy a tagállamok miként hajtják végre és alkalmazzák a schengeni vívmányokat – különösen a SIS-hez és a VIS-hez kapcsolódóan – az adatvédelmi követelmények tükrében, fontos biztosítékot jelent.

Bár a schengeni értékelés nem tárt fel súlyos hiányosságokat, és az egyes esetekben alkalmazandó uniós jogi aktusoknak való megfelelést eseti alapon kell értékelni, még mindig számos ismétlődő probléma van, amelyekkel foglalkozni kell:

·Egyes nemzeti adatvédelmi hatóságok nem rendelkeznek elegendő emberi és pénzügyi erőforrással, ami hátráltatja a Schengeni Információs Rendszerrel és a Vízuminformációs Rendszerrel kapcsolatos feladataik ellátását.

·Egyes adatvédelmi hatóságok esetében fennáll a kockázata annak, hogy munkájuk külső befolyásnak van kitéve, ami befolyásolhatja függetlenségüket.

·Nem minden adatvédelmi hatóság rendelkezik tényleges korrekciós hatáskörrel a bűnüldöző hatóságokat illetően.

·Egyes tagállamokban az adatvédelmi hatóságok részéről gyakoribb és átfogóbb ellenőrzések lennének szükségesek ahhoz, hogy el tudják látni a Schengeni Információs Rendszerrel és a Vízuminformációs Rendszerrel kapcsolatos adatkezelés jogszerűségének nyomon követésére irányuló feladataikat.

·Az adatvédelmi hatóságok gyakran nem teljesítették azt a követelményt, hogy legalább négyévente elvégezzék a Schengeni Információs Rendszerben és a Vízuminformációs Rendszerben végzett adatkezelési műveletek ellenőrzését.

·Gyakran kívánatos lenne javítani az érintettek Schengeni Információs Rendszerrel és Vízuminformációs Rendszerrel kapcsolatos jogaira vonatkozó tájékoztatást, valamint az e jogok gyakorlására irányuló eljárást.

·Az információs rendszerekben végzett lekérdezések naplóinak megőrzési időtartama bizonyos esetekben továbbra sem áll összhangban a schengeni vívmányokkal.

·Az adatkezelők gyakran nem végeznek az adatvédelmi megfelelésre irányuló proaktív önellenőrzési folyamatot, így a naplók rendszeres ellenőrzésére sem kerül sor.

·Végül pedig nem mindig áll rendelkezésre rendszeres adatvédelmi és adatbiztonsági képzés, valamint továbbképzés az információs rendszerekhez hozzáférő teljes operatív személyzet számára.

5.A következő lépések

Bár ma már felkészültebbek vagyunk arra, hogy reagáljunk a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, minden jogszabály vagy keret eredményessége annak hatékony és időben történő végrehajtásától függ.

Az elmúlt években végzett schengeni értékelések megerősítették, hogy a tagállamok megfelelően hajtják végre a különböző szakpolitikai területeken a schengeni vívmányokat, és hogy a mechanizmus elérte a kívánt és célzott hatást. Fény derült azonban problémákra, illetve hiányosságokra, és egyes területeken további előrelépésre van szükség. Ez a jelentés meghatározza azokat a kiemelt területeket, amelyek sürgős fejlesztésre szorulnak, és rámutat arra, hogy valamennyi rendelkezésre álló eszköz mielőbbi és megfelelő végrehajtása szükséges.

A schengeni ciklus immár megerősített és szilárd kormányzást biztosít a schengeni térség számára, és biztosítja a jogszabályok megfelelő végrehajtásához és rendszeres nyomon követéséhez szükséges politikai irányítást. A ciklus megvalósításának első szakaszát követően is biztosítani kell, hogy a tagállamok, az uniós intézmények és ügynökségek együttes erőfeszítéseket tegyenek és közösen felelősséget vállaljanak a folyamatért a 2023. évi következő ciklus felé vezető úton.

Alapvető fontosságú, hogy folytatódjon a teljes mértékben hatékony európai integrált határigazgatás megvalósítása, amely az összes érintett szereplőt összefogja mind európai, mind nemzeti szinten. A belső határellenőrzés nélküli térségben elengedhetetlen a tagállamok közötti szoros rendőrségi együttműködés, valamint a nagy méretű információs rendszerek – nevezetesen a Schengeni Információs Rendszer – hatékony megvalósítása, illetve a hatékony visszaküldési politika és közös vízumpolitika.

Ezen túlmenően alapvető fontosságú, hogy továbbra is a figyelem középpontjában maradjon az új informatikai architektúra 2023 végéig történő teljes körű végrehajtása. Az EU a világ egyik technológiailag legfejlettebb határigazgatási rendszerét alakította ki, és időben meg kell valósítania ezt az ambiciózus projektet.

Jogi kötelezettségvállalásaink gyakorlati végrehajtásának biztosításához elengedhetetlen, hogy elegendő forrást és képzést biztosítsunk a schengeni vívmányokat végrehajtó és érvényesítő szereplők számára. Ebben az összefüggésben az uniós ügynökségek kulcsszerepet játszanak, és fontos biztosítani megbízatásuk teljes körű kihasználását.

Végezetül kulcsfontosságú a schengeni értékelésekben meghatározott ajánlások gyors és hatékony végrehajtása.

A párbeszéden és a rendszeres nyomon követésen alapuló fokozott politikai szerepvállalás biztosítani fogja a schengeni térség prioritásainak végrehajtását. A Bizottság ezért felszólítja a tagállamokat és az uniós ügynökségeket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket e prioritások megvalósítása érdekében, valamint hozzák meg a szükséges utókövetési intézkedéseket.

Ennek kapcsán a Bizottság felkéri a Schengen Tanácsot, hogy júniusi ülésén hagyja jóvá az új schengeni kormányzási modell kulcsfontosságú elemeit és a 2022–2023-as időszakra vonatkozó prioritásokat az e jelentésben meghatározottak szerint. A Bizottság mind politikai, mind szakmai szinten szorosan figyelemmel fogja kíséri ezt a folyamatot, és az éves ciklus végén jelentést tesz az elért eredményekről és az utókövetési intézkedésekről.

(1)

2021–2022. téli Eurobarométer felmérés.

(2)

  https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/581383/EPRS_STU%282016%29581383_EN.pdf  

(3)

Ez a jelentés eleget tesz a Bizottság jelentéstételre vonatkozó jogi kötelezettségének, a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról szóló 1053/2013/EU tanácsi rendelet 20. cikkével, valamint a Schengeni határellenőrzési kódex (a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló (EU) 2016/399 rendelet) 33. cikkével összhangban. Célja továbbá, hogy kapcsolatot teremtsen más hasonló, a schengeni rendszer helyzetéhez kapcsolódó különböző elemekről eddig készült jelentésekkel, a schengeni rendszer helyreállításáról szóló közleménnyel, az európai migrációs stratégia végrehajtásáról szóló rendszeres jelentésekkel, a migrációról és a menekültügyről szóló jelentésekkel, a szisztematikus ellenőrzésekről szóló jelentéssel, az interoperabilitásról szóló jelentéssel (jelentésekkel) és a biztonsági unióról szóló eredményjelentéssel.

(4)

2020. november 30.

(5)

2021. május 17.

(6)

A Bizottság a konkrétabb együttműködés és a kölcsönös bizalom elősegítése érdekében hozta létre a schengeni fórumot azzal a céllal, hogy politikai lendületet adjon az elért eredmények és a felmerült akadályok számbavételével, valamint a schengeni rendszer jövőjének felvázolásával.

(7)

A Bizottság a Schengen Tanács 2022. márciusi első ülésén ismertetett egy schengeni barométert.

(8)

A Schengen Tanács létrehozását az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége kezdeményezte a Bel- és Igazságügyi Tanács keretében vegyes bizottsági formációban (azaz a schengeni társult országok: Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein részvételével), amelynek célja a schengeni rendszerrel kapcsolatos magas szintű politikai kérdések megvitatása, és valamennyi érintett szereplő, különösen az ügynökségek bevonása a megbeszélésekbe.

(9)

2023-tól a schengeni ciklus februárban indul el a schengeni rendszer helyzetéről szóló jelentés elfogadásával.

(10)

Az eu-LISA a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség.

(11)

A megújított Schengeni Információs Rendszer (SIS) a tervek szerint 2022 szeptemberében kezdi meg működését, és a Bizottság – amint a követelmények teljesülnek – határozatot fog hozni az új rendeletek teljes körű alkalmazásának pontos időpontjáról (az (EU) 2018/1861 rendelet 66. cikke és az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikke). A határregisztrációs rendszer (EES) működésbe lépését 2022 novemberére halasztották. Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) a tervek szerint 2023 májusában kezdi meg működését.

(12)

Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló (EU) 2016/399 rendelet módosításáról (COM(2021) 891, 2021.12.14.).

(13)

E javaslatok közé tartozik az operatív rendőrségi együttműködésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat (COM(2021) 780 final), a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2021) 782 final), valamint a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált adatcseréről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2021) 784 final).

(14)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/458 rendelete (2017. március 15.) az (EU) 2016/399 rendeletnek a külső határokon a releváns adatbázisok lekérdezésével végzett ellenőrzések megerősítése tekintetében történő módosításáról (HL L 74., 2017.3.18., 1. o.).

(15)

C(2019) 7131 final, 2019.10.8.

(16)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14.).

(17)

  Facilitation of Illegal Immigration | Europol (europa.eu)

(18)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52022XC0304(10)&from=EN  

(19)

Az átmeneti védelem a háború elől menekülők számára jogot biztosít a tartózkodási engedélyhez, a megfelelő szálláshelyhez, a munkaerőpiachoz, az orvosi ellátáshoz, a szociális jóléthez, az oktatáshoz és a családok bizonyos körülmények közötti újraegyesítéséhez való hozzáféréshez, a menekültügyi eljáráshoz való jog sérelme nélkül.

(20)

A Tanács (EU) 2022/382 végrehajtási határozata (2022. március 4.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről.

(21)

A Bizottság (EU) 2020/1366 ajánlása (2020. szeptember 23.) a migrációval kapcsolatos felkészültségi és válságkezelési uniós mechanizmusról (migrációs felkészültségi és válságkezelési terv).

(22)

https://ec.europa.eu/home-affairs/10-point-plan-stronger-european-coordination-welcoming-people-fleeing-war-ukraine_en

(23)

A Frontex által 2022-ben szervezett Terra közös művelet 12 uniós tagállamban zajlik, és 62 határátkelőhelyre terjed ki. A 28 uniós és schengeni ország több mint 450 készenléti alakulati tisztje támogatja a nemzeti hatóságokat a határigazgatásban. A művelet célja az, hogy megerősítse a határellenőrzést az EU szárazföldi határain, segítse az országokat a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben, valamint fokozza az EU belső biztonságát.

(24)

A Bizottság (EU) 2017/820 ajánlása (2017. május 12.) a schengeni térségen belüli arányos rendőrségi ellenőrzésekről és rendőrségi együttműködésről (C(2017) 3349, HL L 122., 2017.5.13., 79. o.) és a Bizottság (EU) 2017/1804 ajánlása (2017. október 3.) a Schengeni határellenőrzési kódexben szereplő, a schengeni térség belső határain végzett határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló rendelkezések végrehajtásáról (C(2017) 6560, HL L 259., 2017.10.7., 25. o.).

(25)

Amint az a COM(2021) 891 javaslatot kísérő hatásvizsgálat 2. mellékletében szerepel, 2020 novembere és 2021 februárja között konzultációra került sor az érdekelt felekkel, amelyen elsősorban célzottan megszólított érdekeltek vettek részt a schengeni fórum, valamint a téma és az érintett érdekelt felek szerint felosztott tematikus munkaértekezletek keretében. A konzultáción a tagállamok, az Európai Parlament, a fuvarozók és a nem kormányzati szervezetek képviselői vettek részt.

(26)

Az ítélet a belső határellenőrzések Schengeni határellenőrzési kódexben meghatározott határidőkön túli meghosszabbításának jogszerűségével foglalkozik, és e tekintetben fontos pontosításokat tartalmaz.

(27)

Lásd a C-368/20. sz. ügyben hozott ítélet 69. pontját.

(28)

COM(2020) 115 final.

(29)

A Tanács (EU) 2020/912 ajánlása (2020. június 30.) az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról.

(30)

A Tanács következtetései a schengeni vívmányok Horvátországban történő teljes körű alkalmazásához szükséges feltételek teljesítéséről.

(31)

Ezt a határozatot a vonatkozó rendelkezéseket már alkalmazó tagállamokat képviselő tagok, valamint a csatlakozó tagállam egyhangú szavazatával kell elfogadni.

(32)

ÖSSZEFOGLALÓ JEGYZŐKÖNYV AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGÁNAK 2022. február 28-i, március 2-i és március 4-i üléséről https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7304-2022-INIT/en/pdf , 26. pont.

(33)

A vonatkozó csatlakozási okmányokban előírtak szerint a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz.

(34)

Jelentés az 1053/2013/EU tanácsi rendelet 22. cikke szerint a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus működéséről – Első többéves értékelési program (2015–2019) (COM(2020) 779 final), valamint a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus reformjára irányuló javaslat előkészítése során végzett hatásvizsgálat (SWD(2021) 119 final).

(35)

Az első értékelési ciklusban a mechanizmus tíz értékelésben tárt fel súlyos hiányosságokat a következő három területen: a külső határok igazgatása (Görögország, Izland, Spanyolország és Svédország), közös vízumpolitika (Finnország és Hollandia), a Schengeni Információs Rendszer (Belgium, Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Királyság). A mechanizmus a 2020–2021-es időszakra vonatkozóan súlyos hiányosságokat tárt fel Görögország esetében a visszaküldés területén.

(36)

COM(2021) 891.

(37)

COM(2021) 890.

(38)

2021. december 1-jén a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikkének (3) bekezdésén alapuló tanácsi határozatra irányuló javaslatot fogadott el, amelynek célja, hogy a szükséges intézkedések és operatív támogatás megteremtése révén támogatást nyújtson Lettország, Litvánia és Lengyelország számára ahhoz, hogy a Belarusz által eszközként használt személyek érkezését – az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – rendezett és méltó módon kezelje.

(39)

A közös integrált kockázatelemzési modell: https://frontex.europa.eu/we-know/situational-awareness-and-monitoring/ciram/

(40)

A Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről.

(41)

A Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről.

(42)

Lásd a Bizottság 2022. évi munkaprogramjának I. mellékletét (COM(2021) 645, 2021.10.19.).

(43)

Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) a tagállamok és a Frontex közötti információcsere és együttműködés kerete, amelynek célja a helyzetismeret javítása és a reagálási képesség növelése a külső határokon.

(44)

Az alapszintű uniós határ- és partvédelmi képzéshez készített közös alaptanterv az egyetlen olyan tanterv, amely meghatározza a határőrizet operatív szintjére vonatkozó alapvető képzési normákat az uniós tagállamokban. A Bizottság és a Frontex folyamatosan ösztönzi a tagállamokat a tanterv igénybevételére.

(45)

810/2009/EK rendelet (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(46)

767/2008/EK rendelet (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(47)

A Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vízummentességi követelmények azon országok általi folyamatos teljesítéséről, amelyek állampolgárai a vízumliberalizációs párbeszéd sikeres lezárását követően kevesebb mint hét évvel ezelőtt kaptak vízummentességet (Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-macedón Köztársaság, Szerb Köztársaság, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Ukrajna). A vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról szóló negyedik jelentést 2021. augusztus 4-én fogadták el (COM(2021) 602).

(48)

(EU) 2022/366 határozat.

(49)

C(2022) 724 final.

(50)

A „rendőrségi együttműködés”: együttműködés, amelyben részt vesz a tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatósága, köztük a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb bűnüldöző szolgálatai (az EUMSZ 87. cikke).

(51)

„Egyedüli kapcsolattartó pont”: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 39. cikkének (3) bekezdésében említett, a nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős nemzeti központi szerv.

(52)

A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 39–47. cikke.

(53)

A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 39. cikkének (5) bekezdése.

(54)

E javaslatok közé tartozik az operatív rendőrségi együttműködésről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat (COM(2021) 780 final), a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2021) 782 final), valamint a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált adatcseréről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2021) 784 final).

(55)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32004L0082&from=EN

(56)

„Figyelmeztető jelzés”: a Schengeni Információs Rendszerbe bevitt adatállomány, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak.

(57)

Ez közel 20 millióval több figyelmeztető jelzés a négy évvel korábbi adatokhoz képest (2016 decemberében 71 millió volt a számuk).

(58)

„Találat”: olyan egyezés, amelynek esetében teljesülnek a következő kritériumok: a) az egyezést megerősítette: i. a végfelhasználó; vagy ii. az illetékes hatóság a nemzeti eljárásoknak megfelelően, ha a szóban forgó egyezés biometrikus adatok összehasonlításán alapul; és b) a figyelmeztető jelzés alapján további intézkedéseket kell tenni.

(59)

2019-ben 6,6 milliárd, 2021-ben pedig 7,0 milliárd volt a SIS-ben végzett lekérdezések száma.

(60)

(EU) 2016/679 rendelet (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(61)

(EU) 2016/680 irányelv (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).