(2)

Az elemek fontos energiaforrást jelentenek, és kulcsfontosságú támogató eszközök a fenntartható fejlődés, a zöld mobilitás, a tiszta energia és a klímasemlegesség terén. Az elemek iránti kereslet várhatóan gyorsan növekszik az elkövetkező években, különösen a hajtásra elemeket használó közúti elektromos járművek tekintetében, amelynek következtében ez a piac stratégiai szempontból egyre fontosabbá válik globális szinten. Az elemtechnológia terén folytatódik a jelentős tudományos és műszaki fejlődés. Tekintettel az elemek stratégiai fontosságára, valamint a jogbiztonság megteremtése érdekében minden részt vevő gazdasági szereplő számára, ugyanakkor pedig a megkülönböztetés, a kereskedelem akadályai és az elemek piacán bekövetkező torzulások elkerülése érdekében szükség van az elemek fenntarthatósági paramétereire, teljesítményére, biztonságára, gyűjtésére, újrafeldolgozására és másodszori felhasználására, valamint az elemekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályok meghatározására. Szükség van az Unió piacán forgalomba hozott elemek teljes életciklusával foglalkozó harmonizált szabályozási keret létrehozására.

(2)

Az elemek fontos energiaforrást jelentenek, és kulcsfontosságú támogató eszközök a fenntartható fejlődés, a zöld mobilitás, a tiszta energia és a klímasemlegesség terén. Az elemek iránti kereslet várhatóan gyorsan növekszik az elkövetkező években, különösen a hajtásra elemeket használó közúti elektromos járművek és könnyű szállítóeszközök tekintetében, amelynek következtében ez a piac stratégiai szempontból egyre fontosabbá válik globális szinten. Az elemtechnológia terén folytatódik a jelentős tudományos és műszaki fejlődés. Tekintettel az elemek stratégiai fontosságára, valamint a jogbiztonság megteremtése érdekében minden részt vevő gazdasági szereplő számára, ugyanakkor pedig a megkülönböztetés, a kereskedelem akadályai és az elemek piacán bekövetkező torzulások elkerülése érdekében szükség van az elemek fenntarthatósági paramétereire, teljesítményére, biztonságára, gyűjtésére, újrafeldolgozására és másodszori felhasználására, valamint az elemekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó szabályok meghatározására a fogyasztók és a gazdasági szereplők számára . Szükség van az Unió piacán forgalomba hozott elemek teljes életciklusával foglalkozó harmonizált szabályozási keret létrehozására.

(2a)

Ezenkívül szükséges naprakésszé tenni a hulladékelemek kezelésére vonatkozó uniós jogszabályokat, valamint olyan intézkedéseket hozni, amelyek védik a környezetet és az emberi egészséget azáltal, hogy megelőzik vagy csökkentik a hulladékok keletkezéséből és kezeléséből eredő káros hatásokat, csökkentik az erőforrás-felhasználás hatásait és javítják az erőforrás-hatékonyságot. Ezek az intézkedések döntő fontosságúak a körforgásos és klímasemleges gazdaságra és a toxikus anyagoktól mentes környezetre való átállás, valamint az Unió hosszú távú versenyképességének és stratégiai autonómiájának biztosítása szempontjából. Fontos gazdasági lehetőségeket teremthetnek, növelve a körforgásos gazdaság és az energia-, az éghajlat-, a közlekedési, az ipar- és a kutatási politika közötti szinergiákat, védelmezve a környezetet és csökkentve az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

10.

Ezt a rendeletet kell alkalmazni az Unión belül forgalomba hozott vagy használatba vett valamennyi elemre, akár önállóan vagy más készülékekbe beépítve fordulnak elő, vagy egyéb módon, elektromos és elektronikus készülékekkel és járművekkel együtt kerülnek átadásra. Ezt a rendeletet kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy egy elemet kifejezetten egy adott termékhez vagy általános felhasználásra terveztek, valamint attól, hogy azt beépítették egy termékbe, vagy azzal a termékkel együtt vagy attól külön kerül értékesítésre, amelyben azt felhasználásra szánják.

(10)

Ezt a rendeletet kell alkalmazni az Unión belül forgalomba hozott vagy használatba vett valamennyi elemre, függetlenül attól, hogy azokat az Unióban állították-e elő vagy importálták, akár önállóan vagy más készülékekbe beépítve fordulnak elő, vagy egyéb módon, elektromos és elektronikus készülékekkel és járművekkel együtt kerülnek átadásra. Ezt a rendeletet kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy egy elemet kifejezetten egy adott termékhez vagy általános felhasználásra terveztek, valamint attól, hogy azt beépítették egy termékbe, vagy azzal a termékkel együtt vagy attól külön kerül értékesítésre, amelyben azt felhasználásra szánják.

12.

A rendelet széles alkalmazási körén belül helyénvaló megkülönböztetni az elemek különböző kategóriáit azok kialakítása és használata szerint, az elemek vegyi összetételétől függetlenül. A 2006/66/EK irányelv szerinti besorolást egyfelől a hordozható elemek kategóriájába, másfelől pedig az ipari elemek és gépjárműelemek kategóriájába, tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy jobban tükrözze az elemek felhasználása terén bekövetkezett új fejleményeket. Az elektromos járművekben meghajtásra használt elemek, amelyek a 2006/66/EK irányelv alapján az ipari elemek kategóriájába tartoznak, a piac nagy és növekvő részét képezik az elektromos közúti járművek gyors terjedésének köszönhetően. Ezért helyénvaló az ilyen, közúti gépjárművek meghajtására használt elemeket az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek új kategóriájába besorolni. Az egyéb szállítójárművekben, így a vasúti, vízi és légi közlekedés során használt elemek továbbra is az ipari elemek kategóriájába tartoznak e rendelet alapján. Az ipari elemek típusa az ipari tevékenységekhez, kommunikációs infrastruktúrához, mezőgazdasági tevékenységekhez vagy villamos energia termeléséhez és elosztásához való használatra szánt elemek széles csoportját foglalja magában. A példák ezen nem teljes körű listáján túlmenően ipari elemnek tekintendő minden olyan elem, amely nem hordozható elem, nem gépjárműelem és nem elektromos meghajtású gépjárműben használt elem. E rendelet alkalmazásában a magáncélú vagy háztartási környezetben energiatárolásra használt elemek ipari elemeknek tekintendők. Továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a könnyű szállítóeszközökön – úgymint elektromos kerékpárokon és rollereken – használt összes elem hordozható elemként kerüljön besorolásra, pontosítani kell a hordozható elemek fogalommeghatározását, és az ilyen elemek tömegére vonatkozó határértéket kell bevezetni.

(12)

A rendelet széles alkalmazási körén belül helyénvaló megkülönböztetni az elemek különböző kategóriáit azok kialakítása és használata szerint, az elemek vegyi összetételétől függetlenül. A 2006/66/EK irányelv szerinti – egyfelől a hordozható elemek kategóriájába, másfelől pedig az ipari elemek és gépjárműelemek kategóriájába történő – besorolást tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy az jobban tükrözze az elemek felhasználása terén bekövetkezett új fejleményeket és a piaci elterjedést . Az elektromos járművekben meghajtásra használt elemek, amelyek a 2006/66/EK irányelv alapján az ipari elemek kategóriájába tartoznak, a piac nagy és növekvő részét képezik az elektromos közúti járművek gyors terjedésének köszönhetően. Ezért helyénvaló az ilyen, közúti gépjárművek meghajtására használt elemeket az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek új kategóriájába besorolni. Az egyéb szállítójárművekben, így a vasúti, vízi és légi közlekedés során használt elemek továbbra is az ipari elemek kategóriájába tartoznak e rendelet alapján. A könnyű szállítóeszközök, például az e-kerékpárok és e-robogók meghajtására használt elemek a 2006/66/EK irányelv szerint nem minősültek egyértelműen elemnek, és a piac jelentős részét teszik ki a városi fenntartható mobilitás terén való növekvő használatuk miatt. Ezért helyénvaló az ilyen könnyű szállítóeszközök meghajtására használt elemeket az elemek egy új kategóriába, nevezetesen a könnyű szállítóeszközökben használt elemek kategóriájába besorolni. Az ipari elemek típusa az ipari tevékenységekhez, kommunikációs infrastruktúrához, mezőgazdasági tevékenységekhez vagy villamos energia termeléséhez és elosztásához való használatra szánt elemek széles csoportját foglalja magában. A példák ezen nem teljes körű listáján túlmenően ipari elemnek tekintendő minden olyan elem, amely nem hordozható elem, nem gépjárműelem , nem könnyű szállítóeszközökben használt elem és nem elektromos meghajtású gépjárműben használt elem. E rendelet alkalmazásában a magáncélú vagy háztartási környezetben energiatárolásra használt elemek ipari elemeknek tekintendők.

13.

Az elemeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy optimális legyen azok teljesítménye, tartóssága és biztonsága, és a lehető legkisebb legyen azok környezeti lábnyoma. Helyénvaló külön fenntarthatósági követelményeket meghatározni a 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű , belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek vonatkozásában, mivel az ilyen elemek a piac azon szegmensét alkotják, amely az elkövetkező években várhatóan a legnagyobb mértékben fog növekedni.

(13)

Az elemeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy optimális legyen azok teljesítménye, tartóssága és biztonsága, és a lehető legkisebb legyen azok környezeti lábnyoma. Helyénvaló külön fenntarthatósági követelményeket meghatározni az ipari elemek , a könnyű szállítóeszközökben használt elemek és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek vonatkozásában, mivel az ilyen elemek a piac azon szegmensét alkotják, amely az elkövetkező években várhatóan a legnagyobb mértékben fog növekedni.

(15)

A veszélyes anyagok elemekben történő felhasználását korlátozni kell az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, valamint az ilyen anyagok hulladékokban való jelenlétének csökkentése érdekében. Ennélfogva az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendeletének (29) XVII. mellékletében meghatározott korlátozásokon túlmenően helyénvaló a higanyra és a kadmiumra vonatkozó korlátozások meghatározása bizonyos elemtípusok tekintetében. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének (30) II. melléklete alapján mentességet élvező járművekben használt elemeket ki kell zárni a kadmiumtartalomra vonatkozó tilalom hatálya alól.

(15)

A veszélyes anyagok elemekben történő felhasználását korlátozni kell az emberi egészség és a környezet védelme érdekében, valamint az ilyen anyagok hulladékokban való jelenlétének csökkentése érdekében. Ennélfogva az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendeletének (29) XVII. mellékletében meghatározott korlátozásokon túlmenően helyénvaló a higanyra , a kadmiumra és az ólomra vonatkozó korlátozások meghatározása bizonyos elemtípusok tekintetében Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelvének (30) II. melléklete alapján mentességet élvező járművekben használt elemeket ki kell zárni a kadmiumtartalomra vonatkozó tilalom hatálya alól. A Bizottságnak az Ügynökség segítségével holisztikus és rendszerszintű értékelést kell végeznie az elemekben lévő veszélyes anyagok tekintetében. Az értékelés során kiemelt figyelmet kell fordítani a piacon forgalmazott elemekben nagy mennyiségben használt vegyi összetételekre, a fejlesztés alatt álló és újonnan megjelenő vegyi összetételekre, valamint az ipari és a gépjárművekben használt savas ólomelemek, illetve az ipari nikkel-kadmium-elemek megfelelő alternatíváinak rendelkezésre állására.

(17)

Az elemekben lévő veszélyes anyagokra vonatkozó új korlátozások elfogadására és meglévő korlátozások módosítására irányuló eljárást teljes mértékben össze kell hangolni az 1907/2006/EK rendelettel. A hatékony döntéshozatal, valamint e rendelet kapcsolódó műszaki, tudományos és adminisztratív vonatkozásainak koordinálása és kezelése érdekében az 1907/2006/EK rendelet alapján létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökségnek (a továbbiakban: Ügynökség) el kell végeznie az elemek gyártása és felhasználása során, valamint az életciklusuk végét követően az anyagokból eredő kockázatok értékelésére vonatkozó meghatározott feladatokat , továbbá a társadalmi-gazdasági elemek értékeléséhez és az alternatívák elemzéséhez kapcsolódó feladatokat , az Ügynökség vonatkozó iránymutatásával összhangban. Következésképpen az e rendelettel az Ügynökségre ruházott feladatok némelyikének elvégzését az Ügynökségen belül létrehozott kockázatértékelési bizottságnak és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságnak kell elősegítenie.

(17)

Az elemekben lévő veszélyes anyagokra vonatkozó új korlátozások elfogadására és meglévő korlátozások módosítására irányuló eljárást teljes mértékben össze kell hangolni az 1907/2006/EK rendelettel. A hatékony döntéshozatal, valamint e rendelet kapcsolódó műszaki, tudományos és adminisztratív vonatkozásainak koordinálása és kezelése érdekében jó együttműködésre, koordinációra és információcserére van szükség a tagállamok, az 1907/2006/EK rendelet alapján létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) , a Bizottság és az érdekelt felek között. A tagállamoknak vagy az Ügynökségnek meghatározott feladatokat kell elvégeznie az elemek gyártása és felhasználása során, valamint az életciklusuk végét követően az anyagokból eredő kockázatok értékelése , továbbá a társadalmi-gazdasági tényezők értékelése és az alternatívák elemzése tekintetében , az Ügynökség vonatkozó iránymutatásával összhangban. Következésképpen az e rendelettel az Ügynökségre ruházott feladatok némelyikének elvégzését az Ügynökségen belül létrehozott kockázatértékelési bizottságnak és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságnak kell elősegítenie.

(17a)

Annak biztosítása érdekében, hogy ez a rendelet összhangban legyen az 1907/2006/EK rendelet rendelkezéseinek bármely jövőbeli módosításával vagy a veszélyes anyagok és vegyi anyagok fenntarthatósági kritériumaira vonatkozó egyéb jövőbeli uniós jogszabályokkal, a Bizottságnak értékelnie kell, hogy szükség van-e e rendelet 6. cikkének, 71. cikkének vagy I. mellékletének, vagy valamennyi említett rendelkezésnek a módosítására. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelkezések adott esetben történő módosítása tekintetében.

(18)

Az elemek várhatóan széles körben elterjedt használata az olyan ágazatokban, mint a mobilitás és az energiatárolás, a szén-dioxid-kibocsátások csökkenését eredményezi, de az ebben rejlő lehetőség teljes kihasználása érdekében arra van szükség, hogy az elemek teljes életciklusának alacsony legyen a karbonlábnyoma. A mobil alkalmazásokhoz szolgáló, nagy fajlagos energiájú, újratölthető elemekkel kapcsolatban a termékek környezeti lábnyomára vonatkozóan meghatározott kategóriaszabályokban (31) foglaltak szerint az ásványi anyagok és fémek felhasználása után az éghajlatváltozás a kapcsolódó hatások második legmagasabb kategóriája az elemek tekintetében. Az Unióban forgalomba hozott , 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű , belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek műszaki dokumentációjához ezért a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot kell csatolni , amelynek egyedinek kell lennie, szükség esetén gyártási tételenként. Az elemeket tételekben gyártják, meghatározott mennyiségekben és adott időkereteken belül . Az Unióban forgalomba hozott , 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű , belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozó műszaki szabályok összehangolása az előfeltétele az elemek műszaki dokumentációjára vonatkozó követelmény bevezetésének, ha annak tartalmaznia kell a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot, valamint elengedhetetlen a karbonlábnyom-teljesítményosztályok későbbi létrehozása is, ami lehetővé teszi majd az összességében alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkező elemek azonosítását. Az elemek karbonlábnyomára vonatkozó tájékoztatási és egyértelmű címkézési követelmények önmagukban várhatóan nem vezetnek olyan magatartásbeli változáshoz, amelyre szükség lenne annak biztosításához, hogy az Unió elérje a mobilitási és az energiatárolási ágazat széntelenítésére irányuló célkitűzéseit, a nemzetközileg elfogadott éghajlatváltozási célkitűzésekkel összhangban (32). Ezért maximális szén-dioxid-küszöbértékek bevezetésére kerül sor az ezen értékek meghatározására irányuló célzott hatásvizsgálat nyomán. A maximális karbonlábnyom-küszöbérték szintjére vonatkozó javaslattétel során a Bizottság figyelembe veszi többek között a piacon lévő elemek karbonlábnyom-értékeinek relatív eloszlását, az Unióban forgalomba hozott elemek karbonlábnyomának csökkentése terén elért előrehaladás mértékét, valamint ennek az intézkedésnek a  hatékony és potenciális hozzájárulását az Unió fenntartható mobilitásra, valamint a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzéséhez. Az elemek karbonlábnyomával kapcsolatos átláthatóság megteremtése, valamint az uniós piac alacsonyabb széntartalmú elemek irányába történő elmozdítása érdekében – tekintet nélkül a gyártás helyére – indokolt a karbonlábnyomra vonatkozó követelmények fokozatos és kumulatív szigorítása. E követelmények eredményeképp az elemek életciklusa során megakadályozott szén-dioxid-kibocsátás hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez , hogy az Unió 2050 -re klímasemleges legyen . Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy más uniós és nemzeti szintű politikák – úgymint ösztönzők és zöld közbeszerzési kritériumok – is támogassák a környezetre mérsékeltebb hatást gyakorló elemek előállítását.

(18)

Az elemek várhatóan széles körben elterjedt használata az olyan ágazatokban, mint a mobilitás és az energiatárolás, a szén-dioxid-kibocsátások csökkenését eredményezi, de az ebben rejlő lehetőség teljes kihasználása érdekében arra van szükség, hogy az elemek teljes életciklusának alacsony legyen a karbonlábnyoma. A mobil alkalmazásokhoz szolgáló, nagy fajlagos energiájú, újratölthető elemekkel kapcsolatban a termékek környezeti lábnyomára vonatkozóan meghatározott kategóriaszabályokban (31) foglaltak szerint az ásványi anyagok és fémek bányászata és felhasználása után az éghajlatváltozást súlyosbító üvegházhatásúgáz-kibocsátás a kapcsolódó hatások második legmagasabb kategóriája az elemek tekintetében. Az Unióban forgalomba hozott ipari elemek , könnyű szállítóeszközökben használt elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek műszaki dokumentációjához ezért a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot kell csatolni. Az Unióban forgalomba hozott ipari elemek , könnyű szállítóeszközökben használt elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek karbonlábnyomának kiszámítására vonatkozó műszaki szabályok összehangolása előfeltétele az elemek műszaki dokumentációjára vonatkozó azon követelmény bevezetésének, hogy az tartalmazzon a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatot, valamint a karbonlábnyom-teljesítményosztályok későbbi létrehozásának is, amely lehetővé teszi majd az összességében alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkező elemek azonosítását. Az elemek karbonlábnyomára vonatkozó tájékoztatási és egyértelmű címkézési követelmények önmagukban várhatóan nem vezetnek olyan magatartásbeli változáshoz, amelyre szükség lenne annak biztosításához, hogy az Unió elérje a mobilitási és az energiatárolási ágazat széntelenítésére irányuló célkitűzéseit, a nemzetközileg elfogadott éghajlatváltozási célkitűzésekkel összhangban (32). Ezért maximális szén-dioxid-küszöbértékek bevezetésére kerül sor az ezen értékek meghatározására irányuló célzott hatásvizsgálat nyomán. A maximális karbonlábnyom-küszöbérték szintjére vonatkozó javaslattétel során a Bizottság figyelembe veszi többek között a piacon lévő elemek karbonlábnyom-értékeinek relatív eloszlását, az Unióban forgalomba hozott elemek karbonlábnyomának csökkentése terén elért előrehaladás mértékét, valamint ennek az intézkedésnek a  tényleges és potenciális hozzájárulását az Unió fenntartható mobilitásra, valamint a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzéséhez. Az elemek karbonlábnyomával kapcsolatos átláthatóság megteremtése, valamint az uniós piac alacsonyabb széntartalmú elemek irányába történő elmozdítása érdekében – tekintet nélkül a gyártás helyére – indokolt a karbonlábnyomra vonatkozó követelmények fokozatos és kumulatív szigorítása. E követelmények eredményeképp az elemek életciklusa során megakadályozott szén-dioxid-kibocsátás hozzájárul az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez , különösen a klímasemlegesség legkésőbb 2050 -ig történő eléréséhez . Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy más uniós és nemzeti szintű politikák – úgymint ösztönzők és zöld közbeszerzési kritériumok – is támogassák a környezetre mérsékeltebb hatást gyakorló elemek előállítását.

(18a)

Az életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbértékeknek időtállónak kell lenniük, és azokat fokozatosan kell alakítani az elérhető legjobb gyártási és termelési folyamatoknak megfelelően. Ezért az életciklusra vonatkozó maximális karbonlábnyom-küszöbértéket meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie az elérhető legjobb gyártási és termelési folyamatokat, és biztosítania kell, hogy a kiválasztott műszaki kritériumok összhangban legyenek e rendelet azon célkitűzésével, hogy az uniós piacon forgalomba hozott elemek garantálják az emberi egészség, a biztonság, a vagyon és a környezet védelmének magas szintjét.

(19)

Az elemekben található bizonyos anyagokat – pl. kobalt, ólom, lítium vagy nikkel – szűkös erőforrásokból szerzik be, amelyekhez az Unióban nem könnyű hozzáférni. Egyes ilyen anyagokat a Bizottság kritikus fontosságú nyersanyagnak tekint. Ez egy olyan terület, ahol Európának fokoznia kell stratégiai autonómiáját és növelnie kell rezilienciáját az egészségügyi vagy más válságok során jelentkező esetleges ellátási zavarokra való felkészülés érdekében. A körforgásos jelleg és az erőforrás-hatékonyság erősítése az ilyen nyersanyagok fokozott újrafeldolgozása és hasznosítása révén hozzájárul majd ennek a célnak az eléréséhez.

(19)

Az elemekben található bizonyos anyagokat – pl. kobalt, ólom, lítium vagy nikkel – szűkös erőforrásokból szerzik be, amelyekhez az Unióban nem könnyű hozzáférni. Egyes ilyen anyagokat a Bizottság kritikus fontosságú nyersanyagnak tekint. Az uniós iparstratégiával összhangban Európának fokoznia kell stratégiai autonómiáját , beleértve az olyan gyárakba történő beruházások előmozdítását is, amelyek jelentős mennyiségben gyártanak elemeket, és növelnie kell rezilienciáját az egészségügyi vagy más válságok során jelentkező esetleges ellátási zavarokra való felkészülés érdekében. A körforgásos jelleg és az erőforrás-hatékonyság erősítése az ilyen nyersanyagok fokozott újrafeldolgozása és hasznosítása révén hozzájárul majd ennek a célnak az eléréséhez. A szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagoknak a szélesebb körben elérhető alternatív anyagokkal, többek között megújuló nyersanyagokkal való helyettesítése szintén hozzájárulna az Unió saját elemgyártásának és stratégiai autonómiájának fokozásához. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Unió és a tagállamok támogassák a vonatkozó kutatási és fejlesztési kezdeményezéseket.

21.

A kobalt, az ólom, a lítium és a nikkel ellátási kockázatának figyelembevétele, valamint azok rendelkezésre állásának az értékelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra , hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az elemek aktív anyagában jelen lévő újrafeldolgozott kobalt, ólom, lítium vagy nikkel minimális arányára vonatkozó célkitűzések módosítását illetően .

(21)

A kobalt, az ólom, a lítium és a nikkel ellátási kockázatának figyelembevétele, valamint azok rendelkezésre állásának az értékelése érdekében, továbbá a műszaki és tudományos fejlődés fényében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy helyénvaló-e az elemek aktív anyagában jelen lévő újrafeldolgozott kobalt, ólom, lítium vagy nikkel minimális arányára vonatkozó célkitűzések felülvizsgálata, és adott esetben e célból jogalkotási javaslatot kell benyújtania .

(21a)

Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az elemtechnológiákban bekövetkező, az újrahasznosítható anyagtípusokat befolyásoló változásokat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendelet kiegészítéseként további nyersanyagokat és azokhoz kapcsolódó célkitűzéseket vegyen fel az elemek aktív anyagaiban jelen lévő újrafeldolgozott tartalom minimális arányának listájára.

22.

Az elemekben az aktív anyagban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel mennyiségének az egyes elemmodellek és gyártóüzemenkénti tételek tekintetében történő kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályok és a műszaki dokumentációra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni.

(22)

A hasznosított anyagokról harmonizált formátumban benyújtandó nyilatkozatra és a műszaki dokumentációra vonatkozó , Unió-szerte egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni a hasznosított anyagokra vonatkozó nyilatkozat formátumának és műszaki dokumentációjának meghatározása érdekében .

(23)

Az uniós piacon forgalmazott elemeknek tartósnak és magas szinten teljesítőnek kell lenniük. Szükség van ezért az általános felhasználású hordozható elemek, valamint az újratölthető ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó paraméterek meghatározására. Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek tekintetében az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportja végzi a járműfedélzeti tartóssági követelmények kidolgozását, ezért ez a rendelet tartózkodik további tartóssági követelmények meghatározásától . Másfelől az energiatárolásra szánt elemek területén az elemek teljesítményének és tartósságának ellenőrzésére szolgáló meglévő mérési módszerek nem tekinthetők elég pontosnak és reprezentatívnak ahhoz, hogy lehetővé tegyék minimumkövetelmények bevezetését. Az ilyen elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó minimumkövetelményeket a rendelkezésre álló megfelelő harmonizált szabványoknak vagy egységes előírásoknak kell kísérniük.

(23)

Az uniós piacon forgalomba hozott elemeknek tartósnak és magas szinten teljesítőnek kell lenniük. Szükség van ezért a hordozható elemek, valamint az ipari elemek, könnyű szállítóeszközökben használt elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó paraméterek meghatározására. Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek tekintetében az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportja végzi a járműfedélzeti tartóssági követelmények kidolgozását, ezért e rendeletnek összhangban kell lennie a munkacsoport következtetéseivel . Másfelől az energiatárolásra szánt elemek területén az elemek teljesítményének és tartósságának ellenőrzésére szolgáló meglévő mérési módszerek nem tekinthetők elég pontosnak és reprezentatívnak ahhoz, hogy lehetővé tegyék minimumkövetelmények bevezetését. Az ilyen elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó minimumkövetelmények bevezetését a rendelkezésre álló megfelelő harmonizált szabványoknak vagy egységes előírásoknak kell kísérniük.

(24)

Az elemek életciklusa során gyakorolt környezeti hatások csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a teljesítményre és tartósságra vonatkozó paraméterek módosítása tekintetében, valamint e paraméterek minimális értékeinek meghatározása tekintetében az általános felhasználású hordozható elemek és az újratölthető ipari elemek vonatkozásában.

(24)

Az elemek életciklusa során gyakorolt környezeti hatások csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a teljesítményre és tartósságra vonatkozó paraméterek módosítása tekintetében, valamint e paraméterek minimális értékeinek meghatározása tekintetében a hordozható elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek és az újratölthető ipari elemek vonatkozásában.

(24a)

Annak biztosítása érdekében, hogy az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek elektrokémiai teljesítményére és tartósságára vonatkozó uniós szabályok összhangban legyenek az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportjának műszaki előírásaival, valamint tekintettel a műszaki és tudományos fejlődésre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozó paraméterek, valamint e paraméterek minimumértékeinek a módosítására vonatkozóan.

(25)

Bizonyos általános felhasználású, nem újratölthető elemek az erőforrások és az energia nem hatékony felhasználását vonhatják maguk után. Az ilyen elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozóan objektív követelményeket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy kevesebb nem újratölthető, alacsony szinten teljesítő általános felhasználású hordozható elem kerüljön forgalomba , különösen ott, ahol az életciklus értékelése alapján az újratölthető elemek alternatív alkalmazása általános környezeti előnyökkel járna .

(25)

Bizonyos általános felhasználású, nem újratölthető elemek az erőforrások és az energia nem hatékony felhasználását vonhatják maguk után. Ennek ellenére bizonyos eszközökhöz továbbra is alkalmaznak nem újratölthető elemeket. Az ilyen elemek teljesítményére és tartósságára vonatkozóan objektív követelményeket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy kevesebb nem újratölthető, alacsony szinten teljesítő általános felhasználású hordozható elem kerüljön forgalomba . A Bizottságnak a nem újratölthető elemeket használó egyes termékcsoportok tekintetében az életciklus értékelése alapján meg kell vizsgálnia, hogy az újratölthető elemek alternatív alkalmazása általános környezeti előnyökkel járna-e, és így szükség van-e az általános felhasználású, nem újratölthető hordozható elemek használatának fokozatos kivezetésére . Lehetővé kell tenni azt is, hogy az e rendeletben foglalt követelményeket az elemekkel hajtott egyes termékekre vonatkozóan kiegészítsék a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (1) szerinti végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményekkel.

(26)

Annak biztosítása érdekében, hogy a készülékekbe beépített hordozható elemek esetében, azok hulladékká válását követően sor kerüljön azok megfelelő, elkülönített gyűjtésére, kezelésére és magas színvonalon végzett újrafeldolgozására, szükség van olyan rendelkezésekre, amelyek biztosítják az elemek ilyen készükékekből való eltávolíthatóságát és cserélhetőségét. A használt elemeknek is cserélhetőnek kell lenniük azon készülékek várható élettartamának a meghosszabbítása érdekében, amelyeknek a részét képezik. E rendelet általános rendelkezései kiegészíthetők konkrét, elemmel működő termékekre vonatkozó követelményekkel, az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve  (33) szerinti végrehajtási intézkedések keretében. Amennyiben más uniós jogszabály biztonsági okokból konkrétabb követelményeket határoz meg elemek termékekből (pl. játékokból) való eltávolítására vonatkozóan, akkor azokat a különleges szabályokat kell alkalmazni.

(26)

Annak biztosítása érdekében, hogy a készülékekbe beépített hordozható elemek esetében, azok hulladékká válását követően sor kerüljön azok megfelelő, elkülönített gyűjtésére, kezelésére és magas színvonalon végzett újrafeldolgozására, szükség van olyan rendelkezésekre, amelyek biztosítják az elemek ilyen készükékekből való eltávolíthatóságát és cserélhetőségét. Szabályokat kell megállapítani a könnyű szállítóeszközökben használt elemekre vonatkozóan is.  A használt elemeknek is cserélhetőnek kell lenniük azon készülékek várható élettartamának a meghosszabbítása érdekében, amelyeknek a részét képezik. E rendelet általános rendelkezései kiegészíthetők konkrét, elemmel működő termékekre vonatkozó követelményekkel, a 2009/125/EK irányelv szerinti végrehajtási intézkedések keretében. Amennyiben más uniós jogszabály biztonsági okokból konkrétabb követelményeket határoz meg elemek termékekből (pl. játékokból) való eltávolítására vonatkozóan, akkor azokat a különleges szabályokat kell alkalmazni. Ezenkívül rendelkezéseket kell megállapítani az ipari elemek, a gépjárműelemek és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek eltávolíthatóságának és cserélhetőségének biztosítására is, figyelembe véve azok eltérő jellegét és sajátos biztonsági követelményeit.

(26a)

A gépjárműelemeknek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeknek és az ipari elemeknek képesített, független gazdasági szereplők által javíthatónak és cserélhetőnek kell lenniük. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az ilyen elemek eltávolíthatók, cserélhetők és szétszerelhetők legyenek. Fontos, hogy amennyiben ezen elemek javításra kerülnek, a biztonságosságukat értékelni lehessen az ilyen elemekhez kialakított roncsolásmentes vizsgálatok alapján. A gépjárműelemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és az ipari elemek javításának megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendelet kiegészítéseként a gépjárműelemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és az ipari elemek eltávolíthatóságára, cserélhetőségére és szétszerelésére vonatkozó kritériumokat határozzon meg. Annak érdekében, hogy az ilyen elemek biztonságosságát javításuk esetén értékelni lehessen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a megfelelő roncsolásmentes vizsgálati módszerek meghatározására vonatkozóan.

(26b)

A hulladék további csökkentése érdekében a termékspecifikus környezettudatos tervezésre vonatkozó végrehajtási jogszabályokban és a fenntartható termékekre vonatkozó készülő kezdeményezésben elő kell mozdítani az elemek, csatlakozók és töltők terméktípusok közötti interoperabilitását.

(26c)

A töltők egyes elemkategóriákon belüli interoperabilitása csökkentheti a szükségtelen hulladék mennyiségét és a költségeket a fogyasztók és más végfelhasználók javát szolgálva. Ezért lehetővé kell tenni az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek, valamint az elektromos és elektronikus berendezések egyes kategóriáiba beépített újratölthető elemek újratöltését az egyes elemkategóriákon belüli interoperabilitást lehetővé tévő egységes töltők használatával. E rendeletnek ezért olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek előírják a Bizottság számára, hogy értékelje, miként lehetne a legjobban bevezetni az egységes töltőkre vonatkozó, legkésőbb 2026. január 1-jétől alkalmazandó harmonizált szabványokat az elemek említett kategóriái esetében. Ezt az értékelést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.

(27)

A megbízható elemek alapvető fontosságúak számos termék, készülék és szolgáltatás működése és biztonsága szempontjából. Ezért az elemeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy biztosítva legyen azok biztonságos működése és használata. Ez különösen fontos a helyhez kötött elemes energiatároló rendszerek tekintetében, amelyek jelenleg nem tartoznak más uniós jogszabály hatálya alá. Ezért az ilyen energiatároló rendszerek vonatkozásában meg kell határozni a biztonsági vizsgálatok során figyelembe veendő paramétereket.

(27)

A megbízható elemek alapvető fontosságúak számos termék, készülék és szolgáltatás működése és biztonsága szempontjából. Ezért az elemeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy biztosítva legyen azok biztonságos működése és használata , hogy ne okozzanak sérülést az embereknek, illetve ne okozzanak környezeti vagy vagyoni kárt . Ez különösen fontos a helyhez kötött elemes energiatároló rendszerekben használt elemek tekintetében, amelyek jelenleg nem tartoznak más uniós jogszabály hatálya alá. Ezért az ilyen elemek vonatkozásában meg kell határozni a biztonsági vizsgálatok során figyelembe veendő paramétereket , és ki kell egészíteni azokat a CEN, a CENELEC és az IEC alkalmazandó szabványaival .

(28)

A végfelhasználók számára az elemekkel és azok fő jellemzőivel, valamint a hulladékelemekkel kapcsolatos átlátható, megbízható és egyértelmű információk nyújtása érdekében, valamint annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozottan hozhassák meg döntéseiket elemek vásárlása és eldobása során, továbbá hogy a hulladékgazdálkodási üzemeltetők megfelelően kezelhessék a hulladékelemeket, az elemeket címkével kell ellátni. Az elemek címkéjén fel kell tüntetni az összes szükséges információt azok fő jellemzőire vonatkozóan, ideértve azok teljesítményét és veszélyesanyag-tartalmát bizonyos veszélyes anyagok tekintetében. Annak érdekében, hogy az idő múlásával is biztosítva legyen az információk rendelkezésre állása, az információkat QR-kódok alkalmazásával is rendelkezésre kell bocsátani.

(28)

A végfelhasználók számára az elemekkel és azok fő jellemzőivel, valamint a hulladékelemekkel kapcsolatos átlátható, megbízható és egyértelmű információk nyújtása érdekében, valamint annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozottan hozhassák meg döntéseiket elemek vásárlása és eldobása során, továbbá hogy a hulladékgazdálkodási üzemeltetők megfelelően kezelhessék a hulladékelemeket, az elemeket címkével kell ellátni. Az elemek címkéjén fel kell tüntetni az összes szükséges információt azok fő jellemzőire vonatkozóan, ideértve azok teljesítményét , gyártási jellemzőit és veszélyesanyag-tartalmát bizonyos veszélyes anyagok tekintetében. Annak érdekében, hogy az idő múlásával is biztosítva legyen az információk rendelkezésre állása, az információkat QR-kódok alkalmazásával is rendelkezésre kell bocsátani , amelyeknek meg kell felelniük az ISO/IEC 18004 szabvány iránymutatásainak. Az elemekre rányomtatott vagy rávésett QR-kódnak lehetővé kell tennie az elem termékútleveléhez való hozzáférést. A címkéknek és a QR-kódoknak az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (1) meghatározott követelményekkel összhangban akadálymentesen hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyatékossággal élő személyek számára.

(29)

Az elemek teljesítményére vonatkozó információk elengedhetetlenek a végfelhasználók mint fogyasztók megfelelő és időben történő tájékoztatásához, és különösen ahhoz, hogy rendelkezésükre álljon egy közös alap a különböző elemek összehasonlításához a vásárlást megelőzően. Ezért az általános felhasználású hordozható elemeket és a gépjárműelemeket címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni a minimális átlagos időtartamra vonatkozó információkat konkrét alkalmazások esetén. Ezenfelül fontos a végfelhasználók számára nyújtott útmutatás arra vonatkozóan, hogy megfelelő módon dobják el a hulladékelemeket.

(29)

Az elemek teljesítményére vonatkozó információk elengedhetetlenek a végfelhasználók és főként a fogyasztók megfelelő és időben történő tájékoztatásához, és különösen ahhoz, hogy rendelkezésükre álljon egy közös alap a különböző elemek összehasonlításához a vásárlást megelőzően. Ezért a hordozható elemeket, a könnyű szállítóeszközökben használt elemeket és a gépjárműelemeket címkével kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni a minimális átlagos időtartamra vonatkozó információkat konkrét alkalmazások esetén , valamint a várható élettartamot . Ezenfelül fontos a végfelhasználók számára nyújtott útmutatás arra vonatkozóan, hogy megfelelő módon dobják el a hulladékelemeket.

(30)

A 2 kWh-nál nagyobb teljesítményű, belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elemeknek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemeknek olyan elemirányítási rendszert kell tartalmazniuk , amely adatokat tárol annak érdekében, hogy a végfelhasználó vagy a nevében eljáró bármely harmadik személy megállapíthassa az elemek állapotát és várható élettartamát . Egy elem újrapozicionálása vagy újragyártása érdekében az elemet megvásárló személy vagy a nevében eljáró bármely harmadik fél számára mindenkor hozzáférést kell biztosítani az elemirányítási rendszerhez az elem maradványértékének értékelése, az elem újrahasználatának, újrapozicionálásának vagy újragyártásának elősegítése érdekében, valamint az elem rendelkezésre bocsátása érdekében villamosenergia-hálózatokban virtuális erőműveket üzemeltető, az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (34) foglalt meghatározás szerinti független aggregátorok számára. Ez a követelmény a járművek típusjóváhagyásáról szóló uniós jogszabályokon túlmenően alkalmazandó, beleértve azokat a műszaki előírásokat is, amelyek az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportja által az elektromos járművekben az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban végzett munkából származhatnak.

(30)

A helyhez kötött elemes energiatároló rendszerekben használt elemek, a könnyű szállítóeszközökben használt elemek és az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek olyan elemirányítási rendszert tartalmaznak , amely adatokat tárol . Ennek az elemirányítási rendszernek információkat kell tartalmaznia az elemek állapotáról, biztonságosságáról és várható élettartamáról annak érdekében, hogy a végfelhasználó vagy a nevében eljáró bármely harmadik fél bármikor megállapíthassa ezeket a jellemzőket . Egy elem újrahasználatának, újrapozicionálásának vagy újragyártásának megkönnyítése érdekében az elemet megvásárló személy vagy a nevében eljáró bármely harmadik fél számára mindenkor hozzáférést kell biztosítani az elemirányítási rendszerrel kapcsolatos, csak olvasható adatokhoz az elem maradványértékének értékelése, az elem újrahasználatra való előkészítésének, újrahasználatának, újrapozicionálásra való előkészítésének, újrapozicionálásának vagy újragyártásának elősegítése érdekében, valamint hogy az elem rendelkezésre bocsátható legyen villamosenergia-hálózatokban virtuális erőműveket üzemeltető, az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv  (34) meghatározása szerinti független aggregátorok számára , ideértve a jármű–hálózat szolgáltatások működését lehetővé tévő szükséges funkciókat is. Az Unióban való elterjedésük és használatuk megkönnyítése érdekében az elektromos meghajtású gépjárműben és a könnyű szállítóeszközökben használt elemek esetében valós idejű, csak olvasható fedélzeti adatokat kell hozzáférhetővé tenni az elem állapotára, töltöttségi szintjére, teljesítmény-beállítási pontjára és kapacitására vonatkozóan. Az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek elemirányítási rendszerének az intelligens töltési funkciók alkalmazását – többek között a járműből hálózatba, járműből elektromos fogyasztóra, járműből járműbe és járműből külső akkumulátorra, valamint járműből épületbe történő energiatöltést – lehetővé tévő kommunikációs funkcióval is rendelkeznie kell . Ez a követelmény a járművek típusjóváhagyásáról szóló uniós jogszabályokon túlmenően alkalmazandó, beleértve azokat a műszaki előírásokat is, amelyek az ENSZ EGB elektromos járművekkel és a környezettel foglalkozó informális munkacsoportja által az elektromos járművekben az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban végzett munkából származhatnak. Az ENSZ EGB globális műszaki előírásain (ENSZ EGB GTR) alapuló műszaki előírásokat – miután azokat az uniós jog hatályba lépteti – referenciapontnak kell tekinteni az elemek állapotának és várható élettartamának meghatározására szolgáló, az elemirányítási rendszerben tárolandó paraméteradatok tekintetében.

(31)

Az ebben a rendeletben meghatározott számos termékspecifikus követelményt – ideértve a teljesítményre, tartósságra, újrapozicionálásra és biztonságra vonatkozó követelményeket – mérni kell olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerek alkalmazásával, amelyek figyelembe veszik az általánosan elfogadott legkorszerűbb mérési és számítási módszereket. Annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek kereskedelmi korlátok a belső piacon, uniós szinten harmonizált szabványokra van szükség. Az említett módszereket és szabványokat úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegyék az elemek használatának valós körülményeit, tükrözzék az átlagos fogyasztói magatartást, és kellően megbízhatóak legyenek ahhoz, hogy megakadályozhassák a szándékos és nem szándékos módon történő kijátszásukat. Miután egy ilyen szabványra való hivatkozás elfogadásra került az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendeletével (35) összhangban, és azt közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, meg kell állapítani az e rendelet alapján elfogadott adott termékspecifikus követelményeknek való megfelelés vélelmét, feltéve, hogy az ilyen módszerek eredménye azt mutatja, hogy teljesülnek az adott lényegi követelmények tekintetében megállapított minimális értékek. Amennyiben a termékspecifikus követelmények alkalmazásának kezdő időpontjában nem állnak rendelkezésre közzétett szabványok, a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján egységes előírásokat kell elfogadnia, és az ilyen előírásoknak való megfelelés is megalapozza a megfelelés vélelmét. Azokban az esetekben, amikor a későbbiek során fény derül az egységes előírások hiányosságaira, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja vagy hatályon kívül helyezi az adott egységes előírásokat.

(31)

Az ebben a rendeletben meghatározott számos termékspecifikus követelményt – ideértve a teljesítményre, tartósságra, újrapozicionálásra és biztonságra vonatkozó követelményeket – mérni kell olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerek alkalmazásával, amelyek figyelembe veszik az általánosan elfogadott legkorszerűbb méréseket, szabványokat és számítási módszereket. Annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek kereskedelmi korlátok a belső piacon, uniós szinten harmonizált szabványokra van szükség. Az említett módszereket és szabványokat úgy kell kialakítani, hogy azok a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegyék az elemek használatának valós körülményeit, tükrözzék az átlagos fogyasztói magatartást, és kellően megbízhatóak legyenek ahhoz, hogy megakadályozhassák a szándékos és nem szándékos módon történő kijátszásukat. Miután egy ilyen szabványra való hivatkozás elfogadásra került az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendeletével (35) összhangban, és azt közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, meg kell állapítani az e rendelet alapján elfogadott adott termékspecifikus követelményeknek való megfelelés vélelmét, feltéve, hogy az ilyen módszerek eredménye azt mutatja, hogy teljesülnek az adott lényegi követelmények tekintetében megállapított minimális értékek. A szabványok megkettőzésének elkerülése, a hatékonyság maximalizálása, valamint a legmagasabb szintű szakértelem és a legkorszerűbb ismeretek felhasználása érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy amennyiben nem léteznek ilyen szabványok, a szabványok kidolgozására felkérjen egy vagy több európai szabványügyi szervezetet. Amennyiben a termékspecifikus követelmények alkalmazásának kezdő időpontjában nem állnak rendelkezésre közzétett szabványok, vagy ha az érintett európai szabványügyi szervezet nem adott kielégítő választ, a Bizottságnak kivételes és indokolt esetekben, valamint az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően végrehajtási jogi aktusok útján egységes előírásokat kell elfogadnia, és az ilyen előírásoknak való megfelelés is megalapozza a megfelelés vélelmét. Azokban az esetekben, amikor a későbbiek során fény derül az egységes előírások hiányosságaira, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján módosítja vagy hatályon kívül helyezi az adott egységes előírásokat.

(31a)

A nemzetközi szabványügyi bizottságok munkájában való aktív részvétel fontos stratégiai előfeltétele annak, hogy a jövőbeni technológiákat forgalomba lehessen hozni. Egyes esetekben az Unió részvétele alulreprezentált e bizottságokban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak aktívan támogatniuk kell az európai vállalatok e nemzetközi szabványügyi bizottságokban folytatott munkáját. Mielőtt a Bizottság fontolóra venné a szabványok másodlagos jogszabállyal történő elfogadását, körültekintően értékelnie kell a nemzetközi szinten végzett munkát.

(31b)

A Bizottságnak biztosítania kell a következetességet az e rendelet szerinti harmonizált szabványok és egységes előírások között, valamint az 1025/2012/EU rendelet felülvizsgálata során.

(32)

Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés biztosítása érdekében , valamint a reziliencia biztosítása érdekében , olyan globális válságok során, mint például a  Covid19-világjárvány, lehetővé kell tenni az elemekre alkalmazandó valamennyi uniós jogi aktusnak való megfelelésre vonatkozó online tájékoztatást egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat formájában.

(32)

Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés biztosítása, az új technológiákhoz való alkalmazkodás , valamint a Covid19-világjárványhoz hasonló globális válságok esetén a  reziliencia biztosítása érdekében az elemekre alkalmazandó valamennyi uniós jogi aktusnak való megfelelésre vonatkozó tájékoztatást online lehetne biztosítani, egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat formájában.

(35)

A választott modulok azonban nem tükrözik az elemek bizonyos konkrét vonatkozásait, ezért a választott modulokat hozzá kell igazítani a megfelelőségértékelési eljáráshoz. Az ebben a rendeletben meghatározott fenntarthatósági, biztonsági és címkézési követelmények újszerűségének és összetettségének figyelembevétele érdekében, valamint annak biztosítása céljából, hogy a forgalomba hozott elemek megfeleljenek a jogi követelményeknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a megfelelőségértékelési eljárások módosítása tekintetében, ellenőrzési lépések hozzáadásával vagy az értékelési modul megváltoztatásával, az elemek piacának vagy értékláncának a fejleményei alapján.

(35)

A választott modulok azonban nem tükrözik az elemek bizonyos konkrét vonatkozásait, ezért a választott modulokat hozzá kell igazítani a megfelelőségértékelési eljáráshoz. Az ebben a rendeletben meghatározott fenntarthatósági, biztonsági , címkézési és tájékoztatási követelmények újszerűségének és összetettségének figyelembevétele érdekében, valamint annak biztosítása céljából, hogy a forgalomba hozott elemek megfeleljenek a jogi követelményeknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a megfelelőségértékelési eljárások módosítása tekintetében, ellenőrzési lépések hozzáadásával vagy az értékelési modul megváltoztatásával, az elemek piacának vagy értékláncának a fejleményei alapján. Az e rendeletben meghatározott fenntarthatósági követelmények és a kellő gondosság elvének megfelelő értékláncra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megbízható megfelelőségértékelési eljárásokra van szükség.

38.

Az ebben a rendeletben az elemekre vonatkozóan meghatározott fenntarthatósági, biztonsági és címkézési követelmények újszerűsége és összetettsége miatt, valamint annak érdekében, hogy az elemek megfelelőségértékelése egységes minőségi színvonalon működjön, követelményeket kell meghatározni a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és felügyeletében részt vevő bejelentő hatóságokkal szemben. Biztosítani kell különösen azt, hogy a bejelentő hatóság tárgyilagosan és elfogulatlanul végezze a tevékenységét. Ezenfelül a bejelentő hatóságoknak gondoskodniuk kell a birtokukba kerülő információk bizalmas kezeléséről, ugyanakkor pedig képesnek kell lenniük arra, hogy a bejelentett szervezetekkel kapcsolatban információkat cseréljenek a nemzeti hatóságokkal, más tagállamok nemzeti hatóságaival és a Bizottsággal, a megfelelőségértékelés következetességének biztosítása érdekében.

(38)

Az ebben a rendeletben az elemekre vonatkozóan meghatározott fenntarthatósági, teljesítményre vonatkozó, biztonsági , címkézési és tájékoztatási követelmények újszerűsége és összetettsége miatt, valamint annak érdekében, hogy az elemek megfelelőségértékelése egységes minőségi színvonalon működjön, követelményeket kell meghatározni a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és felügyeletében részt vevő bejelentő hatóságokkal szemben. Biztosítani kell különösen azt, hogy a bejelentő hatóság tárgyilagosan és elfogulatlanul végezze a tevékenységét , és hogy feladatai teljesítéséhez kellő létszámú, technikailag felkészült személyzettel rendelkezzen . Ezenfelül a bejelentő hatóságoknak gondoskodniuk kell a birtokukba kerülő információk bizalmas kezeléséről, ugyanakkor pedig képesnek kell lenniük arra, hogy a bejelentett szervezetekkel kapcsolatban információkat cseréljenek a nemzeti hatóságokkal, más tagállamok nemzeti hatóságaival és a Bizottsággal, a megfelelőségértékelés következetességének biztosítása érdekében.

39.

Alapvetően fontos, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon, a tisztességes verseny és autonómia feltételei mellett lássa el feladatait. Ezért követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési tevékenységek végzése céljából be kívánják jelentetni magukat. Ezeket a követelményeket továbbra is alkalmazni kell a bejelentett szervezet szakmai alkalmassága fenntartásának előfeltételeként. Az autonómia biztosítása érdekében a bejelentett szervezet és az általa alkalmazott személyzet számára elő kell írni az elemek értékláncának gazdasági szereplőitől és más vállalatoktól – ideértve a vállalkozói szövetségeket, valamint az anya- és leányvállalatokat – való függetlenség fenntartását. A bejelentett szervezet számára elő kell írni, hogy dokumentálja a függetlenségét, és az ilyen dokumentációt bemutassa a bejelentő hatóságnak.

(39)

Alapvetően fontos, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon, a tisztességes verseny és autonómia feltételei mellett lássa el feladatait. Ezért követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési tevékenységek végzése céljából be kívánják jelentetni magukat. Ezeket a követelményeket továbbra is alkalmazni kell a bejelentett szervezet szakmai alkalmassága fenntartásának előfeltételeként. Az autonómia biztosítása érdekében a bejelentett szervezet és az általa alkalmazott személyzet számára elő kell írni az elemek értékláncának gazdasági szereplőitől és más vállalatoktól – ideértve a vállalkozói szövetségeket, valamint az anya- és leányvállalatokat – való függetlenség fenntartását. A bejelentett szervezet számára elő kell írni, hogy dokumentálja a függetlenségét, és az ilyen dokumentációt bemutassa a bejelentő hatóságnak. Elő kell írni továbbá a csapatok rotációját és megfelelő „várakozási időszakokat” is.

(42)

Mivel adott tagállamban a bejelentett szervezetek által kínált szolgáltatások bármely, az uniós piacon forgalmazott elemre vonatkozhatnak, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni, hogy felszólítsa a bejelentő hatóságot korrekciós intézkedések megtételére, amennyiben egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget az ebben a rendeletben foglalt követelményeknek.

(42)

Mivel egy adott tagállamban a bejelentett szervezetek által kínált szolgáltatások bármely, az uniós piacon forgalmazott elemre vonatkozhatnak, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak , a Bizottságnak, a gazdasági szereplőknek és az érintett érdekelt feleknek arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek . A Bizottságnak a vizsgálati eljárások során ki kell kérnie az (EU) 2019/1020 rendelettel összhangban kijelölt uniós vizsgálóhely tanácsát . E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatáskört kell ruházni, hogy felszólítsa a bejelentő hatóságot korrekciós intézkedések megtételére, amennyiben egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget az ebben a rendeletben foglalt követelményeknek.

(43)

A megfelelőségértékelési eljárás, a tanúsítás, végső soron pedig a piacra jutás megkönnyítése és felgyorsítása érdekében, valamint tekintettel az elemekre vonatkozó fenntarthatósági, biztonsági és címkézési követelmények újszerűségére és összetettségére, elengedhetetlenül fontos, hogy a bejelentett szervezetek folyamatos hozzáféréssel rendelkezzenek minden szükséges vizsgálóberendezéshez és vizsgálólétesítményhez, és úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból, valamint a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében szükség van arra, hogy a bejelentett szervezetek következetesen alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat.

(43)

A megfelelőségértékelési eljárás, a tanúsítás, végső soron pedig a piacra jutás megkönnyítése és felgyorsítása érdekében, valamint tekintettel az elemekre vonatkozó fenntarthatósági, biztonsági , címkézési és tájékoztatási követelmények újszerűségére és összetettségére, elengedhetetlenül fontos, hogy a bejelentett szervezetek folyamatos hozzáféréssel rendelkezzenek minden szükséges vizsgálóberendezéshez és vizsgálólétesítményhez, és úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból, valamint a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében szükség van arra, hogy a bejelentett szervezetek következetesen alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat.

(51)

A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a gazdasági szereplőknek kapcsolattartási adataik között a postai címük mellett weboldaluk címét is meg kell adniuk.

(51)

A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a gazdasági szereplőknek kapcsolattartási adataik között telefonszámukat, postai címüket, e-mail-címüket és weboldaluk címét is meg kell adniuk.

(52)

Biztosítani kell, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő elemek megfeleljenek ennek a rendeletnek, akár önálló elemként vagy termékek részeként kerülnek importálásra, valamint meg kell bizonyosodni különösen arról, hogy ezen elemek tekintetében a gyártók elvégezték a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezért az importőrökre nézve rendelkezéseket kell hozni, amelyekkel biztosítható, hogy az általuk forgalmazott és használatba vett elemek megfelelnek az ebben a rendeletben foglalt követelményeknek, valamint hogy az elemeken feltüntetett CE-jelölés és a gyártók által elkészített dokumentáció vizsgálat céljából hozzáférhető az illetékes hatóságok számára.

(52)

Biztosítani kell, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő elemek megfeleljenek ennek a rendeletnek és a vonatkozó hatályos uniós jogszabályoknak , akár önálló elemként vagy termékek részeként kerülnek importálásra, valamint meg kell bizonyosodni különösen arról, hogy ezen elemek tekintetében a gyártók elvégezték a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az elemek gyártási folyamatával kapcsolatos, e rendeletben meghatározott követelmények harmadik felek általi ellenőrzése megbízható és független legyen. Következésképp a karbonlábnyomra vonatkozó nyilatkozatnak, az újrafeldolgozott tartalomnak, valamint az emberi jogi kötelezettségeknek és az e rendeletben meghatározott, a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelést teljes mértékben biztosítani kell. Ezért az importőrökre nézve rendelkezéseket kell hozni, amelyekkel biztosítható, hogy az általuk forgalmazott és használatba vett elemek megfelelnek az ebben a rendeletben foglalt követelményeknek, valamint hogy az elemeken feltüntetett CE-jelölés és a gyártók által elkészített dokumentáció vizsgálat céljából hozzáférhető az illetékes hatóságok számára. E hatóságoknak – különösen a harmadik országokból az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése során – az (EU) 2019/1020 rendelettel összhangban hatékony és egységes szintű ellenőrzés révén biztosítaniuk kell az uniós jog következetes érvényesítését.

(53)

Elem forgalomba hozatala vagy használatbavétele során minden importőrnek fel kell tüntetnie az elemen az importőr nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint a postai címét. Ha az elem mérete ezt nem teszi lehetővé, a fentiek alól kivételt lehet tenni . Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek meg kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy a nevét és a címét elhelyezhesse az elemen , vagy amikor az elem túl kicsi ahhoz , hogy ez az információ elférjen rajta .

(53)

Elem forgalomba hozatala vagy használatbavétele során minden importőrnek fel kell tüntetnie az elemen az importőr nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint a postai címét , e-mail-címét és telefonszámát . A fentiek alól kivételt lehet tenni, ha az elem mérete ezt nem teszi lehetővé abból adódóan , hogy az elem túl kicsi ezen információk feltüntetéséhez. Kivételt kell tenni továbbá azokban az esetekben is, amikor az importőrnek meg kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és egyéb kapcsolattartási adatait elhelyezhesse az elemen . Az említett kivételes esetekben az importőrnek ezeket az információkat az elemet kísérő dokumentumban vagy más , közvetlenül hozzáférhető módon kell megadnia. Csomagolt elemek esetében a csomagolást kell használni ezen információk feltüntetésére .

(56)

A forgalmazókat és importőröket , mivel piacközeli funkciót töltenek be, be kell vonni a nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, amelyekben aktívan részt kell venniük, például azáltal, hogy az említett hatóságok rendelkezésére bocsátják az elemre vonatkozó összes szükséges információt.

(56)

A forgalmazókat , az importőröket és a logisztikai szolgáltatókat, köztük a piactereket , mivel piacközeli funkciót töltenek be, be kell vonni a nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, amelyekben aktívan részt kell venniük, például azáltal, hogy az említett hatóságok rendelkezésére bocsátják az elemre vonatkozó összes szükséges információt.

(57)

Az elem teljes ellátási láncban való nyomon követhetőségének biztosításával egyszerűbbé és hatékonyabbá tehető a piacfelügyelet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő elemek forgalomba hozataléért vagy piaci értékesítéséért vagy használatbavételéért felelős gazdasági szereplők nyomon követésében. A gazdasági szereplőknek ezért bizonyos ideig meg kell őrizniük az elemekkel kapcsolatos ügyleteikre vonatkozó adatokat.

(57)

Az elem teljes ellátási láncban való nyomon követhetőségének biztosításával egyszerűbbé és hatékonyabbá tehető a piacfelügyelet , és biztosítható az átláthatóság a fogyasztók számára . A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő elemek forgalomba hozataláért, forgalmazásáért vagy használatbavételéért felelős gazdasági szereplők nyomon követésében. A gazdasági szereplőknek ezért bizonyos ideig – többek között elektronikus formátumban – meg kell őrizniük az elemekkel kapcsolatos ügyleteikre vonatkozó adatokat.

(59)

Ezeket az anyagokat csak néhány ország szállítja, és bizonyos esetekben a kormányzás alacsony színvonala súlyosbíthatja a környezeti és társadalmi problémákat. A kobalt és a  nikkel bányászata és finomítása egyaránt számos társadalmi és környezetvédelmi problémával áll összefüggésben, köztük lehetséges környezeti veszélyekkel és az emberi egészséggel kapcsolatos kérdésekkel. Miközben a természetes grafit társadalmi és környezeti hatásai kevésbé súlyosak, bányászatában jelentős a kisipari és kisüzemi tevékenységek részaránya, amelyek többnyire informális környezetben zajlanak és komoly egészségügyi és környezeti hatásokat válthatnak ki, ideértve a bányák nem szabályszerű bezárását és a rehabilitáció hiányát, ami az ökoszisztémák és a talajok pusztulásához vezet. A lítium esetében az elemgyártás során várható fokozott felhasználás valószínűleg további terhet ró a kitermelési és finomítási tevékenységekre, ami miatt ajánlatos a lítiumot bevonni a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek körébe. Az elemek iránti uniós kereslet várhatóan jelentős mértékű növekedésének nem szabad hozzájárulnia az ilyen környezeti és társadalmi kockázatok fokozódásához.

(59)

Ezeket az anyagokat csak néhány ország szállítja, és bizonyos esetekben a kormányzás alacsony színvonala súlyosbíthatja a környezeti és társadalmi problémákat. A kobalt , a réz, a nikkel, a vas és a  bauxit bányászata és finomítása egyaránt számos társadalmi és környezetvédelmi problémával áll összefüggésben, köztük lehetséges környezeti veszélyekkel és az emberi egészséggel kapcsolatos kérdésekkel. Miközben a természetes grafit társadalmi és környezeti hatásai kevésbé súlyosak, bányászatában jelentős a kisipari és kisüzemi tevékenységek részaránya, amelyek többnyire informális környezetben zajlanak és komoly egészségügyi és környezeti hatásokat válthatnak ki, ideértve a bányák nem szabályszerű bezárását és a rehabilitáció hiányát, ami az ökoszisztémák és a talajok pusztulásához vezet. A lítium esetében az elemgyártás során várható fokozott felhasználás valószínűleg további terhet ró a kitermelési és finomítási tevékenységekre, ami miatt ajánlatos a lítiumot bevonni a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó kötelezettségek körébe. Az elemek iránti uniós kereslet várhatóan jelentős mértékű növekedésének nem szabad hozzájárulnia az ilyen környezeti és társadalmi kockázatok külföldön jelentkező fokozódásához.

(60)

A szóban forgó nyersanyagok közül néhány, így a kobalt, a lítium és a természetes grafit, kritikus fontosságú nyersanyagnak számít az EU számára (38), és szükség van ezek fenntartható beszerzésére az uniós elem-ökoszisztéma megfelelő működéséhez.

(60)

A szóban forgó nyersanyagok közül néhány, így a  bauxit, a kobalt, a lítium és a természetes grafit, kritikus fontosságú nyersanyagnak számít az EU számára (38), és szükség van ezek fenntartható beszerzésére az uniós elem-ökoszisztéma megfelelő működéséhez.

(62)

Az Unióban a kellő gondosságra vonatkozó általános követelményeket bizonyos ásványokkal és fémekkel összefüggésben az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) vezette be. Az említett rendelet azonban nem foglalkozik az elemgyártás során használt ásványokkal és anyagokkal.

(62)

Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei előírják, hogy a gazdasági szereplőknek kellő gondossággal kell eljárniuk az emberi jogokkal és a környezettel kapcsolatos vállalati felelősségük teljesítése érdekében. Az Unióban a kellő gondosságra vonatkozó általános követelményeket bizonyos ásványokkal és fémekkel összefüggésben az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) vezette be. Az említett rendelet azonban nem foglalkozik az elemgyártás során használt ásványokkal és anyagokkal.

(63)

Ezért tekintettel az elemek iránti uniós kereslet várható exponenciális növekedésére, az EU piacán elemet forgalomba hozó gazdasági szereplőnek a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott szakpolitikát kell kidolgoznia. Következésképpen meg kell határozni azokat a követelményeket, amelyek célja az elemgyártáshoz használt bizonyos nyersanyagok kitermelésével, feldolgozásával és kereskedelmével járó társadalmi és környezeti kockázatok kezelése.

(63)

Az emberi jogok, a szociális jogok, az emberi egészség és a környezet tiszteletben tartására vonatkozó felelősségnek a teljes elemértékláncban a gazdasági szereplők valamennyi gyártási tevékenységére és azokkal összefüggő egyéb üzleti kapcsolatára ki kell terjednie. Ezért tekintettel az elemek iránti uniós kereslet várható exponenciális növekedésére, és mivel az elemgyártásban használt és a hulladékelemek kezelése során előforduló egyes nyersanyagok, vegyi anyagok és másodlagos nyersanyagok kitermelése, feldolgozása és kereskedelme különleges kockázatokat hordoz, meg kell határozni a kellő gondosság elvének megfelelő elemértéklánc folyamatára vonatkozó bizonyos követelményeket, amelyek célja az elemgyártáshoz használt bizonyos nyersanyagok , vegyi anyagok és másodlagos nyersanyagok kitermelésével, feldolgozásával és kereskedelmével , a hulladékelemek kezelésével, magával a gyártási folyamattal, valamint az azzal összefüggő egyéb üzleti kapcsolatokkal járó társadalmi és környezeti kockázatok kezelése.

(64)

A kellő gondosságra vonatkozó kockázatalapú szakpolitika bevezetése esetén annak olyan nemzetközileg elismert elveken kell alapulnia, mint az ENSZ Globális Megállapodásában foglalt tíz alapelv (40), az Iránymutatások a termékek társadalmi életciklusának értékeléséhez (41), az ILO háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről (42), valamint az OECD útmutatása a felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságról (43), amelyek a kormányzatok és az érdekelt felek közötti egyetértést tükrözik, és a szakpolitikát az egyes gazdasági szereplők sajátságos helyzetéhez és körülményeihez kell igazítani. Az elemgyártáshoz használt természetes ásványianyag-készletek kitermelésével, feldolgozásával és kereskedelmével összefüggésben az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról (44) (a továbbiakban: OECD-útmutatás a kellő gondosságról) a kormányok és az érdekelt felek régóta tartó erőfeszítésének eredménye, amely arra irányul, hogy bevált gyakorlatokat alakítsanak ki ezen a területen.

(64)

A kellő gondosságra vonatkozó kockázatalapú eljárás bevezetése esetén annak olyan nemzetközileg elismert normákon és elveken kell alapulnia, mint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek, az ENSZ Globális Megállapodásában foglalt tíz alapelv (40), az Iránymutatások a termékek társadalmi életciklusának értékeléséhez (41), az ILO háromoldalú nyilatkozata a multinacionális vállalatokra és a szociálpolitikára vonatkozó elvekről (42), az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei, valamint az OECD útmutatása a felelős üzleti magatartáshoz szükséges kellő gondosságról (43), amelyek a kormányzatok és az érdekelt felek közötti egyetértést tükrözik, és a szakpolitikát az egyes gazdasági szereplők sajátságos helyzetéhez és körülményeihez kell igazítani. Az elemgyártáshoz használt , nagy kockázatot jelentő térségekből származó természetes ásványianyag-készletek kitermelésével, feldolgozásával és kereskedelmével összefüggésben a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról szóló OECD-útmutatás  (44) (a továbbiakban: a kellő gondosságról szóló OECD-útmutatás ) egy nemzetközileg elismert szabvány, amely a bizonyos nyersanyagok konfliktusok által érintett területről történő beszerzésével és kereskedelmével kapcsolatban felmerülő súlyos emberi jogi jogsértések konkrét kockázatait kezeli, és a kormányok és az érdekelt felek régóta tartó erőfeszítésének eredménye, amely arra irányul, hogy bevált gyakorlatokat alakítsanak ki ezen a területen.

(65)

Az OECD kellő gondosságról szóló útmutatása szerint (45) , a kellő gondosság egy folyamatos, proaktív és reaktív folyamat, melynek révén a vállalatok biztosíthatják, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és nem járulnak hozzá a konfliktusokhoz (46). A „kockázatalapú kellő gondosság” kifejezés azokra a lépésekre utal, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük ahhoz, hogy azonosítsák és kezeljék a  tényleges vagy potenciális kockázatokat, és ezáltal megelőzzék vagy enyhítsék a  tevékenységeikkel vagy beszerzési döntéseikkel összefüggő kedvezőtlen hatásokat . A vállalat értékelheti a tevékenységei és a kapcsolatai által okozott kockázatokat, és olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket fogadhat el, amelyek összhangban állnak a nemzeti és nemzetközi jogszabályokban előírt vonatkozó szabványokkal , a nemzetközi szervezetek felelős üzleti magatartásra vonatkozó ajánlásaival, a kormány által támogatott eszközökkel, a magánszektor önkéntes kezdeményezéseivel, valamint a vállalat belső politikáival és rendszereivel. Ez a megközelítés segít a kellő gondosság alkalmazásának gyakorlatát a vállalat tevékenységeihez vagy az ellátási láncban lévő kapcsolataihoz képest méretezni.

(65)

Az ENSZ, az ILO és az OCED normái és elvei szerint a kellő gondosság egy folyamatos, proaktív és reaktív folyamat, melynek révén a vállalatok biztosíthatják, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és a környezetet, és nem járulnak hozzá konfliktusokhoz (46). A „kockázatalapú kellő gondosság” kifejezés azokra a lépésekre utal, amelyeket a vállalatoknak meg kell tenniük ahhoz, hogy azonosítsák , megelőzzék, megszüntessék és enyhítsék a  tevékenységeikkel vagy beszerzési döntéseikkel összefüggő kedvezőtlen hatásokat és számot adjanak azokról. A gazdasági szereplőknek megalapozott, hatékony és érdemi konzultációt kell folytatniuk az érintett közösségekkel.  A vállalat értékelheti a tevékenységei és a kapcsolatai által okozott kockázatokat, és a nemzeti és nemzetközi jogszabályokban előírt vonatkozó normákkal , a nemzetközi szervezetek felelős üzleti magatartásra vonatkozó ajánlásaival, a kormány által támogatott eszközökkel, a magánszektor önkéntes kezdeményezéseivel, valamint a vállalat belső politikáival és rendszereivel összhangban olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket fogadhat el, amelyek magukban foglalhatják további információk bekérését, a helyzet rendezését célzó tárgyalások folytatását, a beszállítókkal fenntartott kapcsolatok felfüggesztését vagy megszüntetését . Ez a megközelítés segít a kellő gondosság alkalmazásának gyakorlatát a vállalat tevékenységeihez vagy az ellátási láncban lévő kapcsolataihoz képest méretezni. A kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó követelmények az európai piacon elemeket forgalomba hozó minden gazdasági szereplőre alkalmazandók.

(65a)

Míg a magánszektor kellő gondosság elvének megfelelő rendszerei támogathatják a gazdasági szereplőket a kellő gondosság során, a gazdasági szereplőknek egyénileg kell felelniük az e rendeletben meghatározott, a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelésért.

(65b)

A tagállamoknak konkrét technikai segítséget kell nyújtaniuk a gazdasági szereplőknek, különösen a kis- és középvállalkozásoknak, hogy azok teljesíteni tudják a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó követelményeket.

(66)

Szükség van az ellátási lánc tekintetében kötelező jelleggel követendő, kellő gondosságra vonatkozó politikák elfogadására vagy módosítására, és azoknak foglalkozniuk kell legalább a leginkább érintett társadalmi és környezeti kockázati kategóriákkal. Ennek ki kell terjednie egyfelől a társadalmi életre, így különösen az emberi jogokra, az emberi egészségre és biztonságra, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra és a munkavállalói jogokra, másfelől pedig a környezetre, így különösen a vízhasználatra, a talajvédelemre, a légszennyezésre, a biológiai sokféleségre és a közösségi életre gyakorolt jelenlegi és előre látható hatásokra.

(66)

Szükség van az elemértéklánc tekintetében kötelező jelleggel követendő, kellő gondosságra vonatkozó politikák elfogadására vagy módosítására, és azoknak foglalkozniuk kell legalább a leginkább érintett társadalmi és környezeti kockázati kategóriákkal. Ennek ki kell terjednie egyfelől a társadalmi életre, így különösen az emberi jogokra, az emberi egészségre és biztonságra, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra és a munkavállalói jogokra, másfelől pedig a környezetre, így különösen a vízhasználatra, a talajvédelemre, a légszennyezésre, az éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleségre és a közösségi életre gyakorolt jelenlegi és előre látható hatásokra.

(67)

A társadalmi kockázati kategóriákat illetően a kellő gondosságra vonatkozó politikáknak foglalkozniuk kell az elemellátási láncban az emberi jogok védelmével kapcsolatos kockázatokkal, ideértve az emberi egészséget, a gyermekek védelmét és a nemek közötti egyenlőséget, az emberi jogok nemzetközi jogával (47) összhangban. A kellő gondosságra vonatkozó politikáknak információkat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő hogyan járult hozzá az emberi jogi jogsértések megelőzéséhez, valamint arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő üzleti struktúrájában milyen eszközök állnak rendelkezésre a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemhez. A kellő gondosságra vonatkozó politikáknak továbbá biztosítaniuk kell a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben foglalt szabályok helyes végrehajtását (48), az ILO háromoldalú nyilatkozatának I. mellékletében felsoroltak szerint.

(67)

A társadalmi kockázati kategóriákat illetően a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó politikáknak foglalkozniuk kell az elemértékláncban az emberi jogok védelmével kapcsolatos kockázatokkal, ideértve az emberi egészséget, az őslakos népek jogait, a gyermekek védelmét és a nemek közötti egyenlőséget, az emberi jogok nemzetközi jogával összhangban (47). A kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó politikáknak információkat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő hogyan járult hozzá az emberi jogi jogsértések megelőzéséhez, valamint arra vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplő üzleti struktúrájában milyen eszközök állnak rendelkezésre a korrupció és a vesztegetés elleni küzdelemhez. A kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó politikáknak továbbá biztosítaniuk kell a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben foglalt szabályok helyes végrehajtását (48), az ILO háromoldalú nyilatkozatának I. mellékletében felsoroltak szerint.

(68)

A környezeti kockázati kategóriákat illetően a kellő gondosságra vonatkozó politikáknak foglalkozniuk kell az elemellátási láncban a természetes környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatban felmerülő kockázatokkal, a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel (49) összhangban, amely magában foglalja a helyi közösségek figyelembevételét, valamint az ilyen közösségek védelmét és fejlesztését is.

(68)

A környezeti kockázati kategóriákat illetően a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó vonatkozó politikáknak foglalkozniuk kell az elemértékláncban a természetes környezet és a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatban felmerülő kockázatokkal, a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel (49) összhangban, amely magában foglalja a helyi közösségek figyelembevételét, valamint az ilyen közösségek védelmét és fejlesztését is. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal is foglalkozniuk kell, összhangban a Párizsi Megállapodással és annak azon céljával, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fok alatt tartsa, valamint az egyéb nemzetközi környezetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó környezeti kockázatokkal is.

(69)

Az elemgyártásba bekerülő nyersanyagokkal kapcsolatos társadalmi és környezeti kockázatok meghatározására és enyhítésére irányuló, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségeknek hozzá kell járulniuk az UNEP ásványkincsekkel való gazdálkodással kapcsolatban hozott 19. számú határozatának végrehajtásához, amely elismeri, hogy a bányászati ágazat jelentős mértékben hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlődési célok teljesítéséhez.

(69)

Az elemgyártásba bekerülő nyersanyagokkal kapcsolatos társadalmi és környezeti kockázatok meghatározására és enyhítésére irányuló, a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó kötelezettségeknek hozzá kell járulniuk az UNEP ásványkincsekkel való gazdálkodással kapcsolatban hozott 19. számú határozatának végrehajtásához, amely elismeri, hogy a bányászati ágazat jelentős mértékben hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlődési célok teljesítéséhez.

(69a)

Még a kellő gondosság elvének alkalmazása esetén is előfordulhat károkozás. A gazdasági szereplőknek – maguknak vagy más szereplőkkel együttműködve – aktívan orvosolniuk kell az ilyen károkat. A gazdasági szereplőknek felelősséget kell vállalniuk minden káros hatásért, amelyet ők maguk vagy olyan szervezetek okoztak vagy idéztek elő, amelyek az ellenőrzésük alatt állnak, vagy amelyek felett ellenőrzést gyakorolhatnak. A káros hatásokkal érintett személyek számára biztosítani kell a jogorvoslathoz és az igazságszolgáltatáshoz való jogot.

(70)

A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó követelményeket meghatározó egyéb uniós jogalkotási eszközök annyiban alkalmazandók, amennyiben ez a rendelet nem tartalmaz ugyanolyan célkitűzésű, jellegű vagy hatályú egyedi rendelkezéseket, amelyek kiigazíthatók a jövőbeni jogszabályi módosítások tükrében.

(70)

Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a kellő gondosság elvére vonatkozó követelményeket meghatározó egyéb uniós jogalkotási eszközök az uniós piacon elemeket forgalomba hozni kívánó uniós vállalkozásokra és az Európai Unión kívül letelepedett vállalkozásokra egyaránt alkalmazandók , amennyiben ez a rendelet nem tartalmaz ugyanolyan célkitűzésű, jellegű vagy hatályú egyedi rendelkezéseket, amelyek kiigazíthatók a jövőbeni jogszabályi módosítások tükrében.

(71)

Az elemek értékláncán mutatkozó fejleményekhez – így az adott környezeti és társadalmi kockázatok terjedelmében és jellegében bekövetkező változásokhoz –, valamint az elemek és azok vegyi összetétele terén elért műszaki és tudományos fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a nyersanyagok és a kockázati kategóriák jegyzéke, valamint a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó követelmények módosítása tekintetében.

(71)

Az elemek értékláncán mutatkozó fejleményekhez – így az adott környezeti és társadalmi kockázatok terjedelmében és jellegében bekövetkező változásokhoz –, valamint az elemek és azok vegyi összetétele terén elért műszaki és tudományos fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a nyersanyagok és a kockázati kategóriák jegyzéke, valamint a kellő gondosság elvének megfelelő elemértékláncra vonatkozó követelmények módosítása tekintetében.

(71a)

A fenntartható vállalatirányításra és a kellő gondosságra vonatkozó általános szabályokat megállapító jövőbeli uniós jogszabály elfogadása esetén a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az új uniós jogszabály szükségessé teszi-e a 39. cikk (2)–(5) bekezdésének vagy a X. mellékletnek, vagy mindkettőnek a módosítását. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelkezések megfelelő módosítása tekintetében.

(72)

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó harmonizált szabályokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a gyártókra és más gazdasági szereplőkre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak minden tagállamban az elemekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség megvalósítása során. Az anyagok magas szinten megvalósuló újrahasznosításához szükség van a hulladékelemek elkülönített gyűjtésének maximalizálására, valamint annak biztosítására, hogy sor kerüljön a begyűjtött elemek újrafeldolgozására olyan eljárásokkal, amelyek elérnek bizonyos egységes minimális újrafeldolgozási hatékonysági mutatókat. A 2006/66/EK irányelv értékelése során megállapításra került, hogy annak egyik hiányossága az, hogy rendelkezései nem kellően részletezettek, ami egyenetlen végrehajtáshoz, az újrafeldolgozási piacok működésének jelentős akadályozásához és az optimálistól elmaradó szintű újrafeldolgozáshoz vezet. Következésképpen részletesebb és harmonizált szabályokra van szükség a torzulás elkerüléséhez a hulladékelemek begyűjtésének, kezelésének és újrafeldolgozásának piacán, a követelmények egységes végrehajtásának a biztosításához az egész Unióban, a gazdasági szereplők által nyújtott hulladékgazdálkodási szolgáltatások minőségének további harmonizálásához, valamint a másodlagos nyersanyagok piacainak előmozdításához.

(72)

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó harmonizált szabályokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a gyártókra és más gazdasági szereplőkre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak minden tagállamban az elemekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség megvalósítása során , és Unió-szerte biztosítsák az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét. A kiterjesztett gyártói felelősség hozzájárulhat az általános erőforrás-felhasználás csökkentéséhez, különösen az elemhulladék keletkezésének és az elemhulladék kezelésével kapcsolatos káros hatásoknak a csökkentésén keresztül . Az anyagok magas szinten megvalósuló újrahasznosításához szükség van a hulladékelemek elkülönített gyűjtésének maximalizálására, valamint annak biztosítására, hogy sor kerüljön a begyűjtött elemek újrafeldolgozására olyan eljárásokkal, amelyek elérnek bizonyos egységes minimális újrafeldolgozási hatékonysági mutatókat. A 2006/66/EK irányelv értékelése során megállapításra került, hogy annak egyik hiányossága az, hogy rendelkezései nem kellően részletezettek, ami egyenetlen végrehajtáshoz, az újrafeldolgozási piacok működésének jelentős akadályozásához és az optimálistól elmaradó szintű újrafeldolgozáshoz vezet. Következésképpen részletesebb és harmonizált szabályokra van szükség a torzulás elkerüléséhez a hulladékelemek begyűjtésének, kezelésének és újrafeldolgozásának piacán, a követelmények egységes végrehajtásának a biztosításához az egész Unióban, a gazdasági szereplők által nyújtott hulladékgazdálkodási szolgáltatások minőségének további harmonizálásához, valamint a másodlagos nyersanyagok piacainak előmozdításához.

(73)

Ez a rendelet a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (50) meghatározott hulladékgazdálkodási szabályokra és általános elvekre épül, amelyeket úgy kell kiigazítani, hogy tükrözzék az elemek sajátságos helyzetét . A hulladékelemek begyűjtésének a lehető leghatékonyabb módon történő megszervezése érdekében fontos, hogy arra szoros kapcsolatban kerüljön sor azzal a hellyel, ahol az elemeket az adott tagállamban értékesítik, a végfelhasználóhoz közel. A hulladékelemek továbbá gyűjthetők elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival és hulladékká vált gépjárművekkel együtt is, a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (51), valamint a 2000/53/EK irányelv alapján létrehozott nemzeti begyűjtési rendszerek révén. A jelenlegi rendelet ugyan konkrét szabályokat határoz meg az elemek vonatkozásában, szükség van a meglévő hulladékgazdálkodási struktúrákra épülő és azokat még inkább összehangoló, koherens és kiegészítő jellegű megközelítésre. Ebből következően, valamint a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kiterjesztett gyártói felelősség hatékony megvalósítása érdekében, kötelezettségeket kell meghatározni azzal a tagállammal szemben, amelynek piacán az elemeket először hozzák forgalomba.

(73)

Ez a rendelet a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (50) meghatározott hulladékgazdálkodási szabályokra és általános elvekre épül, amelyeket úgy kell kiigazítani, hogy tükrözzék az elemhulladékok sajátságos jellegét . A hulladékelemek begyűjtésének a lehető leghatékonyabb módon történő megszervezése érdekében fontos, hogy arra szoros kapcsolatban kerüljön sor azzal a hellyel, ahol az elemeket az adott tagállamban értékesítik, a végfelhasználóhoz közel . A hulladékelemeket más hulladékáramoktól, például fémektől, papírtól és kartontól, üvegtől, műanyagtól, fától, textíliáktól és biohulladékoktól elkülönítve kell gyűjteni . A hulladékelemek továbbá gyűjthetők elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival és hulladékká vált gépjárművekkel együtt is, a 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (51), valamint a 2000/53/EK irányelv alapján létrehozott nemzeti begyűjtési rendszerek révén. A jelenlegi rendelet ugyan konkrét szabályokat határoz meg az elemek vonatkozásában, szükség van a meglévő hulladékgazdálkodási struktúrákra épülő és azokat még inkább összehangoló, koherens és kiegészítő jellegű megközelítésre. Ebből következően, valamint a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó kiterjesztett gyártói felelősség hatékony megvalósítása érdekében, kötelezettségeket kell meghatározni azzal a tagállammal szemben, amelynek piacán az elemeket először hozzák forgalomba.

(76)

A gyártóknak kiterjesztett gyártói felelősséget kell vállalniuk az elemeik kezelése tekintetében az életciklus végéhez kapcsolódó szakaszban. Ennek megfelelően finanszírozniuk kell a  begyűjtött elemek begyűjtésének , kezelésének és újrafeldolgozásának a költségeit, az elemekről és hulladékelemekről szóló jelentéstételhez, valamint a  végfelhasználók és a hulladékgazdálkodási üzemeltetők tájékoztatásához az elemekkel, valamint a hulladékelemek megfelelő újrahasználatával és kezelésével kapcsolatban . A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeket minden ellátási forma tekintetében alkalmazni kell, ideértve a távértékesítést is. A gyártóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy ezeket a kötelezettségeket közösen teljesítsék, a nevükben felelősséget vállaló gyártói felelősségi rendszerek révén. A gyártóknak, illetve a gyártói felelősségi rendszereknek engedélyt kell szerezniük, és dokumentumokkal kell igazolniuk, hogy rendelkeznek a kiterjesztett gyártói felelősséggel járó költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel. Szükség esetén, a belső piaci torzulás elkerülése, valamint a gyártók által a gyártói felelősségi rendszereknek fizetett pénzügyi hozzájárulások szabályozására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni.

(76)

A gyártóknak kiterjesztett gyártói felelősséget kell vállalniuk az elemeik kezelése tekintetében az életciklus végéhez kapcsolódó szakaszban. Olyan szabályrendszerre van szükség, amely meghatározza a termékek gyártóinak konkrét működési és pénzügyi kötelezettségeit, és amelyben a gyártó felelőssége kiterjed a termék életciklusának a fogyasztás utáni szakaszára is. Ennek megfelelően finanszírozniuk kell legalább a  2008/98/EK irányelv 8a. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett költségeket, többek között a hulladékelemek elkülönített gyűjtése megszervezésének, újrapozicionálásra és újragyártásra való előkészítésének , kezelésének , újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának a költségeit, az elemekről és a hulladékelemekről szóló jelentéstételhez, valamint a  tájékoztató kampányokhoz, amelyek a hulladékelemek megfelelő ártalmatlanítására ösztönzik a végfelhasználókat. A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeket minden ellátási forma tekintetében alkalmazni kell, ideértve a távértékesítést és az online értékesítést is. A gyártóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy ezeket a kötelezettségeket közösen teljesítsék, a nevükben felelősséget vállaló gyártói felelősségi rendszerek révén. A gyártóknak, illetve a gyártói felelősségi rendszereknek engedélyt kell szerezniük, és dokumentumokkal kell igazolniuk, hogy rendelkeznek a kiterjesztett gyártói felelősséggel járó költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel. Szükség esetén, a belső piaci torzulás elkerülése, valamint a gyártók által a gyártói felelősségi rendszereknek fizetett pénzügyi hozzájárulások szabályozására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni.

(76a)

A gyártói felelősségre vonatkozó követelmények bevezetésének hozzá kell járulnia a költségek csökkentéséhez és a teljesítmény javításához, valamint egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, többek között a kis- és középvállalkozások és az e-kereskedelmi vállalkozások számára, és nem szabad akadályoznia a belső piac zökkenőmentes működését. Emellett hozzá kell járulnia az életciklus végi költségeknek a termékek árába való beépítéséhez, és arra kell ösztönöznie a gyártókat, hogy a termékek tervezésekor tartsák be a fenntarthatósági rendelkezéseket. Összességében ezeknek a követelményeknek javítaniuk kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek irányítását és átláthatóságát, és csökkenteniük kell a kiterjesztett gyártói felelősséggel foglalkozó szervezetek és az általuk megbízott hulladékgazdálkodási üzemeltetők közötti összeférhetetlenség lehetőségét. A követelményeknek az új és a már működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre is vonatkozniuk kell.

(77)

Ez a rendelet mindenre kiterjedően szabályozza az elemekkel kapcsolatos kiterjesztett gyártói felelősséget, ezért a 2008/98/EK irányelvben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek vonatkozásában meghatározott szabályok nem alkalmazandók az elemekre .

(77)

Ez a rendelet mindenre kiterjedően szabályozza az elemekkel kapcsolatos kiterjesztett gyártói felelősséget, ezért úgy kell tekinteni, hogy kiegészíti a 2008/98/EK irányelvben a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek vonatkozásában meghatározott szabályokat, amelyeket ennek megfelelően minimumkövetelményként kell értelmezni .

(78)

Az elemek értékláncán a magas színvonalú újrafeldolgozás biztosítása, a minőségi másodlagos nyersanyagok felhasználásának fokozása és a környezet védelme érdekében a hulladékelemek magas szintű begyűjtése és újrafeldolgozása az irányadó szabály. A hulladékelemek begyűjtése alapvetően fontos lépés az elemekben lévő értékes anyagok zárt körforgásának megvalósításához az elemek újrafeldolgozása révén, valamint ahhoz, hogy az elemek értéklánca az Unión belül maradjon, megkönnyítve ezáltal a hozzáférést azokhoz a hasznosított anyagokhoz, amelyek a továbbiakban felhasználhatók új termékek gyártása során.

(78)

Az elemértékláncon a magas színvonalú újrafeldolgozás biztosítása, a minőségi másodlagos nyersanyagok felhasználásának fokozása és a környezet védelme érdekében a hulladékelemek magas szintű begyűjtése és újrafeldolgozása az irányadó szabály. A hulladékelemek begyűjtése alapvetően fontos lépés az elemekben lévő értékes anyagok zárt körforgásának megvalósításához az elemek újrafeldolgozása révén, valamint ahhoz, hogy az elemértéklánc az Unión belül maradjon, és megerősítsék a stratégiai autonómiát ebben az ágazatban, megkönnyítve a hozzáférést azokhoz a hasznosított anyagokhoz, amelyek a továbbiakban felhasználhatók új termékek gyártása során. A nemzeti hulladékgazdálkodási terveknek megfelelő intézkedéseket kell tartalmazniuk a hulladékelemek gyűjtésére, kezelésére, újrahasználatra való előkészítésére, újrapozicionálásra való előkészítésére és újrafeldolgozására vonatkozóan. A tagállamok hulladékgazdálkodási terveit ezért az e rendeletben megállapított rendelkezések alapján kell aktualizálni.

(79)

Minden elemgyártónak felelnie kell a hulladékelemek elkülönített gyűjtésének finanszírozásáért és megszervezéséért. Ennek érdekében létre kell hozniuk a tagállamok egész területére kiterjedő gyűjtési hálózatot, amely közel van a végfelhasználóhoz és nem csupán olyan területekre és elemekre irányul, amelyek esetében a gyűjtés nyereséggel jár. A gyűjtési hálózatnak ki kell terjednie minden forgalmazóra, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint hulladékká vált gépjárműveket kezelő, engedéllyel rendelkező létesítményre, lakossági hulladéklerakó helyre és más, saját belátásuk szerint cselekvő résztvevőkre, így például közigazgatási szervekre és iskolákra. A gyűjtési hálózat, valamint a tájékoztató kampányok hatékonyságának ellenőrzése és javítása érdekében rendszeres, legalább 2. NUTS-szintű (53), összetételre vonatkozó felméréseket kell végezni a begyűjtött vegyes települési hulladékkal, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatban, a bennük lévő, hulladékká vált hordozható elemek mennyiségének meghatározása céljából.

(79)

Minden elemgyártónak felelnie kell a hulladékelemek elkülönített gyűjtésének finanszírozásáért vagy finanszírozásáért és megszervezéséért. Ennek érdekében létre kell hozniuk a tagállamok egész területére kiterjedő visszavételi és gyűjtési hálózatot, amely közel van a végfelhasználóhoz és nem csupán olyan területekre és elemekre irányul, amelyek esetében a gyűjtés nyereséggel jár. A gyűjtési hálózatnak ki kell terjednie minden forgalmazóra, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, valamint hulladékká vált gépjárműveket kezelő, engedéllyel rendelkező létesítményre, lakossági hulladéklerakó helyre és más, saját belátásuk szerint cselekvő résztvevőkre, így például közigazgatási szervekre és iskolákra. A gyűjtési hálózat, valamint a tájékoztató kampányok hatékonyságának ellenőrzése és javítása érdekében rendszeres, legalább 2. NUTS-szintű (53), összetételre vonatkozó felméréseket kell végezni a begyűjtött vegyes települési hulladékkal, valamint elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival kapcsolatban, a bennük lévő, hulladékká vált hordozható elemek mennyiségének meghatározása céljából.

(81)

Tekintettel a nem elkülönítve gyűjtött, következésképpen pedig környezetvédelmi szempontból nem megfelelően kezelt hulladékelemek által okozott környezeti hatásra és anyagveszteségre, továbbra is alkalmazni kell, illetve fokozatosan emelni kell a 2006/66/EK irányelvben már megállapított, hordozható elemekre vonatkozó begyűjtési célkitűzést. Ez rendeletből eredően a hordozható elemek közé tartoznak a könnyű szállítóeszközöket működtető elemek is. Mivel az ilyen típusú elemek értékesítésének jelenlegi növekedése miatt nehéz kiszámítani azok forgalomba hozott , majd az életciklusuk végén begyűjtött mennyiségét , ezeket a hordozható elemeket ki kell zárni a hordozható elemekre vonatkozó jelenlegi begyűjtési célkitűzésből. Ezt a kizárást felül kell vizsgálni a hulladékká vált hordozható elemekre vonatkozó begyűjtési célkitűzéssel együtt, és ez kiterjedhet a hordozható elemekre vonatkozó begyűjtési célkitűzések kiszámítási módszerében bekövetkező változásokra is. A Bizottság jelentés készít ezeknek a felülvizsgálatoknak az alátámasztására .

(81)

Tekintettel a nem elkülönítve gyűjtött, következésképpen pedig környezetvédelmi szempontból nem megfelelően kezelt hulladékelemek által okozott környezeti hatásra és anyagveszteségre, továbbra is alkalmazni kell, illetve fokozatosan emelni kell a 2006/66/EK irányelvben már megállapított, hordozható elemekre vonatkozó begyűjtési célkitűzést. A  begyűjtés maximalizálása és a  biztonsági kockázatok csökkentése érdekében értékelni kell egy , az elemekre , különösen az általános felhasználású hordozható elemekre vonatkozó , uniós szintű betétdíjas rendszer létrehozásának megvalósíthatóságát és lehetséges előnyeit. A nemzeti betétdíjas rendszerek nem akadályozhatják egy uniós szintű, harmonizált rendszer elfogadását.

(82a)

A könnyű szállítóeszközökben használt hulladékelemek begyűjtési célértékének kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozó módszertannak a begyűjtésre rendelkezésre álló mennyiség tükrözése céljából történő frissítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Alapvető fontosságú, hogy az új módszertan a meglévő módszertanhoz képest fenntartsa vagy növelje a hulladékelemek begyűjtésével kapcsolatos környezetvédelmi törekvések szintjét.

(82b)

A Bizottság mérlegeli továbbá egy elkülönített begyűjtési cél kiszámítására szolgáló számítási módszer bevezetését a begyűjthető hordozható hulladékelemek mennyiségének tükrözése érdekében. Alapvető fontosságú, hogy az új módszertan a meglévő módszertanhoz képest fenntartsa vagy növelje a hulladékelemek begyűjtésével kapcsolatos környezetvédelmi törekvések szintjét.

(84)

A 2008/98/EK irányelv 4. cikkében megállapított hulladékhierarchia alapján, amely előre rangsorolja a megelőzést, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást, valamint a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (4) bekezdésével és az 1999/31/EK irányelv (54) 5. cikke (3) bekezdésének f) pontjával összhangban a begyűjtött elemeket nem szabad elégetni vagy hulladéklerakóban elhelyezni .

(84)

A 2008/98/EK irányelv 4. cikkében megállapított hulladékhierarchia alapján, amely előre rangsorolja a megelőzést, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást, valamint a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (4) bekezdésével és az 1999/31/EK irányelv (54) 5. cikke (3) bekezdésének f) pontjával összhangban a begyűjtött elemeket nem szabad energiatermelésre felhasználni vagy ártalmatlanítani .

(87)

A kezelés és az újrafeldolgozás műveleteinek az érintett tagállamon vagy az Unión kívüli elvégzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hulladékelemek szállítása összhangban áll az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (58) és az 1418/2007/EK bizottsági rendelettel (59), és ha a kezelési és újrafeldolgozási tevékenységek megfelelnek az ilyen típusú – a módosított 2000/532/EK bizottsági határozatban (60) foglalt besorolás szerinti – hulladékra vonatkozó követelményeknek. Az említett módosított határozatot felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tükrözze az elemek valamennyi vegyi összetételét. Amennyiben az ilyen kezelésre vagy újrafeldolgozásra az Unión kívül kerül sor, annak érdekében, hogy az beleszámítson az újrafeldolgozási hatékonysági mutatókba és célkitűzésekbe, az a szereplő, akinek a számára végrehajtják, köteles bejelenteni az adott tagállam illetékes hatóságának és igazolni, hogy a kezelést az ebben a rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételek mellett hajtották végre. Annak meghatározása érdekében, hogy az ilyen kezelésre vonatkozóan mely követelmények tekintendők egyenértékűnek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egyenértékű feltételek értékelésére vonatkozó kritériumokat tartalmazó részletes szabályok megállapítása tekintetében.

(87)

A kezelés , az újrahasználatra való előkészítés, az újrapozicionálásra való előkészítés és az újrafeldolgozás műveleteinek az érintett tagállamon vagy az Unión kívüli elvégzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a hulladékelemek szállítása összhangban áll az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (58) és az 1418/2007/EK bizottsági rendelettel (59), és ha a kezelési és újrafeldolgozási tevékenységek megfelelnek az ilyen típusú – a módosított 2000/532/EK bizottsági határozatban (60) foglalt besorolás szerinti – hulladékra vonatkozó követelményeknek. Az említett módosított határozatot felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tükrözze az elemek valamennyi vegyi összetételét , beleértve a hulladékká vált lítiumion-elemekre vonatkozó kódok hozzáadását a hulladékká vált lítiumion-elemek megfelelő szétválogatásának és jelentésének megkönnyítése érdekében . Amennyiben az ilyen kezelésre vagy újrafeldolgozásra az Unión kívül kerül sor, annak érdekében, hogy az beleszámítson az újrafeldolgozási hatékonysági mutatókba és célkitűzésekbe, az a szereplő, akinek a számára végrehajtják, köteles bejelenteni az adott tagállam illetékes hatóságának és a rendeltetési ország illetékes hatóságai által jóváhagyott dokumentumokkal igazolni, hogy a kezelést az ebben a rendeletben foglaltakkal egyenértékű feltételek mellett és az egyéb uniós jogszabályokban szereplő vonatkozó környezetvédelmi és emberi egészségvédelmi követelményeknek megfelelően hajtották végre. Annak meghatározása érdekében, hogy az ilyen kezelésre vonatkozóan mely követelmények tekintendők egyenértékűnek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egyenértékű feltételek értékelésére vonatkozó kritériumokat tartalmazó részletes szabályok megállapítása tekintetében.

(87a)

Abban az esetben, ha a hulladékelemeket újrahasználatra való előkészítés, újrapozicionálásra való előkészítés vagy újrafeldolgozás céljából exportálják az Unióból, a tagállamok illetékes hatóságainak ténylegesen ki kell használniuk az 1013/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdésében meghatározott hatásköröket, hogy az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat követeljenek meg. Lehetővé kell tenni a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy együttműködjenek más érintett szereplőkkel, például a rendeltetési ország illetékes hatóságaival, független harmadik fél ellenőrző szervekkel vagy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek keretében létrehozott gyártói felelősségvállalási szervezetekkel, amelyek harmadik országokban lévő létesítmények fizikai és egyéb ellenőrzését végezhetik.

(88)

Azok az ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek, amelyek már nem alkalmasak az eredeti rendeltetésükre, amelyre gyártották őket, felhasználhatók más célra, helyhez kötött energiatárolásra szolgáló elemekként. Kialakulóban van a  használt ipari elemek és elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek másodszori felhasználásának a piaca, és ezért a hulladékhierarchia gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében külön szabályokat kell meghatározni a használt elemek újrapozicionálásának lehetővé tételéhez, az elővigyázatosság elvének figyelembevétele mellett, és biztosítva a biztonságos használatot a végfelhasználók számára. Minden ilyen használt elem esetében értékelni kell az elem állapotát és rendelkezésre álló kapacitását, az eredeti rendeltetésétől eltérő bármely egyéb használatra való alkalmasságának megállapítása érdekében. Az elemek állapotának értékelésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni.

(88)

Azok az elemek, amelyek már nem alkalmasak az eredeti rendeltetésükre, amelyre gyártották őket, felhasználhatók más célra, helyhez kötött energiatárolásra szolgáló elemekként. Kialakulóban van a használt elemek másodszori felhasználásának a piaca, és ezért a hulladékhierarchia gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében külön szabályokat kell meghatározni a használt elemek újrapozicionálásának lehetővé tételéhez, az elővigyázatosság elvének figyelembevétele mellett, és biztosítva a biztonságos használatot a végfelhasználók számára. Minden ilyen használt elem esetében értékelni kell az elem állapotát és rendelkezésre álló kapacitását, az eredeti rendeltetésétől eltérő bármely egyéb használatra való alkalmasságának megállapítása érdekében. Azokat az elemeket, amelyek eredeti rendeltetésüktől eltérően is felhasználhatók, újra kell pozicionálni. Az elemek állapotának értékelésével kapcsolatos rendelkezések végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni.

(89)

A gyártóknak és a forgalmazóknak tevékenyen részt kell venniük a végfelhasználók tájékoztatásában arról, hogy az elemeket elkülönítetten kell gyűjteni, hogy rendelkezésre állnak begyűjtési rendszerek, és hogy a végfelhasználók fontos szerepet játszanak a hulladékelemek környezetvédelmi szempontból optimális kezelésének biztosításában. A végfelhasználók tájékoztatása és az elemekre vonatkozó jelentéstétel során korszerű információs technológiákat kell alkalmazni. A tájékoztatásra sor kerülhet klasszikus eszközök alkalmazásával, például kültéri plakátok vagy a közösségi médiában folytatott kampányok formájában, vagy pedig innovatív eszközök alkalmazásával, például weboldalakhoz elektronikus hozzáférés biztosításával az elemen elhelyezett QR-kódok segítségével.

(89)

A gyártóknak és a forgalmazóknak , többek között az online piactereknek tevékenyen részt kell venniük a végfelhasználók tájékoztatásában arról, hogy az elemeket elkülönítetten kell gyűjteni, hogy rendelkezésre állnak begyűjtési rendszerek, és hogy a végfelhasználók fontos szerepet játszanak a hulladékelemek környezetvédelmi szempontból optimális kezelésének biztosításában , különösen úgy, hogy világossá teszik, hogy a biztonságosabb és tisztább hulladékáramok miképpen járulhatnak hozzá a harmadik országokba irányuló hulladékexport csökkentéséhez és az Unión belüli zárt anyagkörforgáshoz . A végfelhasználók tájékoztatása és az elemekre vonatkozó jelentéstétel során korszerű információs technológiákat kell alkalmazni. A tájékoztatásra sor kerülhet klasszikus eszközök alkalmazásával, például kültéri plakátok vagy a közösségi médiában folytatott kampányok formájában, és/ vagy innovatív eszközök alkalmazásával, például weboldalakhoz elektronikus hozzáférés biztosításával az elemen hozzáférhetően és egyértelműen elhelyezett QR-kódok segítségével.

(90)

Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az elemek begyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettségek teljesítésének és hatékonyságának ellenőrzése, szükség van arra, hogy az adott szereplők jelentést tegyenek az illetékes hatóságoknak. Az elemek gyártóinak és más, elemeket gyűjtő hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek minden naptári év vonatkozásában jelentést kell tenniük – adott esetben – az értékesített elemekre, illetve a begyűjtött hulladékelemekre vonatkozó adatokról. A kezelés és az újrafeldolgozás tekintetében a hulladékgazdálkodási üzemeltetőket, illetve az újrafeldolgozókat terheli a jelentéstételi kötelezettség.

(90)

Annak érdekében, hogy lehetővé váljon az elemek begyűjtésére és kezelésére vonatkozó kötelezettségek teljesítésének és hatékonyságának ellenőrzése, szükség van arra, hogy az adott szereplők jelentést tegyenek az illetékes hatóságoknak. Az elemek gyártóinak és más, elemeket gyűjtő hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek minden naptári év vonatkozásában jelentést kell tenniük – adott esetben – az értékesített elemekre, illetve a begyűjtött hulladékelemekre vonatkozó adatokról. A kezelés és az újrafeldolgozás tekintetében a hulladékgazdálkodási üzemeltetőket, illetve az újrafeldolgozókat terheli a jelentéstételi kötelezettség. Az e rendelet szerinti kezelést végző hulladékgazdálkodási üzemeltetőket a 2008/98/EK irányelv 8. és 8a. cikkével összhangban az adott elemek gyártóinak vagy a nevükben eljáró gyártói felelősségi rendszereknek kiválasztási eljárásnak kell alávetniük.

(95)

Az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet (62) a piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg. Annak biztosítása érdekében, hogy áruk szabad mozgásának előnyeit élvező termékek megfeleljenek az olyan közérdek magas szintű védelme követelményének, mint az emberi egészség, a biztonság, valamint a vagyon és a környezet védelme, az említett rendeletet alkalmazni kell az e rendelet hatálya alá tartozó elemekre. Ezért az (EU) 2019/1020 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(95)

Az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet (62) a piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapít meg. Annak biztosítása érdekében, hogy az áruk szabad mozgásának előnyeit élvező termékek megfeleljenek az olyan közérdek magas szintű védelme követelményének, mint az emberi egészség, a biztonság, valamint a vagyon és a környezet védelme, az említett rendeletet alkalmazni kell az e rendelet hatálya alá tartozó elemekre , beleértve az Unión kívül gyártott és az uniós piacra bekerülő elemeket . Ezért az (EU) 2019/1020 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(97)

Léteznie kell olyan eljárásnak, amelynek során az érdekelt felek tájékoztatást kapnak az olyan elemekkel kapcsolatban tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberi egészségre, a biztonságra, a vagyonra és a környezetre nézve. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a tagállami piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen elemeket illetően már korai szakaszban fel tudjanak lépni. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni, hogy végrehajtási aktusokat fogadhasson el annak meghatározása érdekében, hogy a nem megfelelő elemek tekintetében hozott nemzeti intézkedések indokoltak-e vagy sem.

(97)

Léteznie kell olyan eljárásnak, amelynek során az érdekelt felek tájékoztatást kapnak az olyan elemekkel kapcsolatban tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberi egészségre, a biztonságra, a vagyonra és a környezetre nézve. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a tagállami piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen elemeket illetően már korai szakaszban fel tudjanak lépni. E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni, hogy végrehajtási aktusokat fogadhasson el annak gyors meghatározása érdekében, hogy a nem megfelelő elemek tekintetében hozott nemzeti intézkedések indokoltak-e vagy sem.

(98)

A piacfelügyeleti hatóságoknak jogot kell biztosítani arra, hogy a gazdasági szereplők számára előírják korrekciós intézkedések megtételét vagy arra a megállapításra alapozva, hogy az elem nem teljesíti a rendelet követelményeit, vagy pedig arra, hogy a gazdasági szereplő megsérti az elemek forgalomba hozatalára vagy forgalmazására, illetve a fenntarthatóságra, biztonságra vagy címkézésre, vagy pedig a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó szabályokat.

(98)

A piacfelügyeleti hatóságoknak jogot kell biztosítani arra, hogy a gazdasági szereplők számára előírják korrekciós intézkedések megtételét vagy arra a megállapításra alapozva, hogy az elem nem teljesíti a rendelet követelményeit, vagy pedig arra, hogy a gazdasági szereplő megsérti az elemek forgalomba hozatalára vagy forgalmazására, illetve a fenntarthatóságra, biztonságra, címkézésre és tájékoztatásra , vagy pedig a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó szabályokat.

(98a)

Annak érdekében, hogy az (EU) 2019/1020 rendelettel létrehozott piacfelügyeleti keretrendszeren belül Unió-szerte biztosítani lehessen az elemek tekintetében a vizsgálatok hatékonyságát és következetességét, valamint hogy a kockázatot jelentő elemekre vonatkozó értékelések során független műszaki és tudományos tanácsokat lehessen nyújtani, a Bizottságnak ki kell jelölnie egy uniós vizsgálóhelyet. Ezen túlmenően az elemekre vonatkozó, e rendelettel létrehozott uniós jogi keretnek való megfelelést nemzeti szinten is elő kell mozdítani.

(98b)

Az áruk Unión belüli szabad mozgását gyakran akadályozzák nemzeti szinten felállított akadályok, amelyek gátolják a belső piac teljes körű megvalósítását, és rontják a vállalkozások – különösen az uniós gazdaság gerincét alkotó kkv-k – üzleti és fejlődési lehetőségeit. A tagállamoknak ezért teljes mértékben ki kell használniuk azt a lehetőséget, hogy az elemek belső piacához való hozzáféréssel kapcsolatban felmerülő jogviták gyors rendezése érdekében megállapodásokat kössenek egymással a választottbírósági eljárások alkalmazásáról.

(99)

A közbeszerzés fontos ágazatnak számít az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásainak csökkentése, valamint a fenntarthatóbb termékek irányába történő piaci átalakulás ösztönzése tekintetében. A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (63) foglalt meghatározás szerinti ajánlatkérő szerveknek, valamint a 2014/25/EU irányelvben (64) definiált közszolgáltató ajánlatkérőknek elemek vagy elemeket tartalmazó termékek beszerzése során figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat a tiszta és energiahatékony mobilitás és energiatárolás piacának előmozdítása és ösztönzése, ezáltal pedig az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiapolitikai célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében.

(99)

A közbeszerzés fontos ágazatnak számít az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásainak csökkentése, valamint a fenntarthatóbb termékek irányába történő piaci átalakulás ösztönzése tekintetében. A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (63) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (64) foglalt meghatározás szerinti ajánlatkérő szerveknek, valamint a 2014/25/EU irányelvben definiált közszolgáltató ajánlatkérőknek elemek vagy elemeket tartalmazó termékek beszerzése során figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat, valamint biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági szereplők ténylegesen teljesítsék a társadalmi és környezetvédelmi követelményeket a tiszta és energiahatékony mobilitás és energiatárolás piacának előmozdítása és ösztönzése, ezáltal pedig az Unió környezetvédelmi, éghajlat-politikai és energiapolitikai célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében. Emellett a kkv-knak az elemek piacán lebonyolított közbeszerzésekhez való hozzáférésének javítása, valamint a helyi és uniós érdekelt felek nagyobb számú részvételének ösztönzése szintén jelentősen hozzájárulna az említett célkitűzések eléréséhez.

(105)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia annak meghatározására vonatkozóan, hogy a kockázatot jelentő, megfelelő elemmel kapcsolatban meghozott nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, amennyiben ez az emberi egészség, a biztonság, a vagyon vagy a környezet védelmével kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben szükséges.

(105)

A Bizottságnak haladéktalanul azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia annak meghatározására vonatkozóan, hogy a kockázatot jelentő, megfelelő elemmel kapcsolatban meghozott nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, amennyiben ez az emberi egészség, a biztonság, a vagyon vagy a környezet védelmével kapcsolatos, kellően indokolt és rendkívül sürgős esetekben szükséges.

(106)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(106)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az Unió-szerte összehangolt végrehajtás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szankciókra és az egyéneknek okozott károk megtérítésére vonatkozó harmonizált kritériumok vagy iránymutatások kidolgozására vonatkozóan.

(109a)

Fontos, hogy e rendelet végrehajtása során figyelembe vegyék a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat. Ezenkívül az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében fontos, hogy e rendelet végrehajtása során minden rendelkezésre álló releváns technológiát egyformán figyelembe vegyenek, feltéve, hogy ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy az elemek teljes mértékben megfeleljenek az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményeknek. Ezenkívül nem szabad túlzott adminisztratív terheket róni a gazdasági szereplőkre, különösen a kkv-kra.

(110)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a belső piac működésének annak biztosítása mellett történő garantálását, hogy a forgalomba hozott elemek teljesítsék az emberek egészsége, a biztonság, a vagyon és a környezet védelmének magas szintjét biztosító követelményeket – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizáció szükségessége miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

(110)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a belső piac működésének annak biztosítása mellett történő garantálását, hogy a forgalomba hozott elemek és a hulladékelemekhez kapcsolódó műveletek teljesítsék az emberek egészsége, a biztonság, a vagyon és a környezet védelmének magas szintjét biztosító követelményeket – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a harmonizáció szükségessége miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

ba)

a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv  (1a) 3. cikkében meghatározott, kifejezetten a nukleáris létesítmények biztonságát biztosító berendezések.

1.

„elem”: bármely olyan elektromos energiaforrás , amely kémiai energia közvetlen átalakulása útján keletkezik , és amely egy vagy több nem újratölthető vagy újratölthető cellából vagy azok csoportjaiból áll;

1.

„elem”: elektromos áramforrás , amely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át , és egy vagy több nem újratölthető vagy újratölthető cellából vagy azok csoportjaiból, például elemcsomagokból vagy elemmodulokból áll;

6.

—

nem ipari célokra tervezett; valamint

—

nem kizárólag ipari felhasználásra tervezett; továbbá

—

nem elektromos meghajtású gépjárműben használt elem és nem gépjárműelem;

—

nem könnyű szállítóeszközben használt elem, nem elektromos meghajtású gépjárműben használt elem és nem gépjárműelem;

8.

„általános felhasználású hordozható elemek”: a következő közös jellemzőkkel rendelkező elemek: 4,5 volt (3R12), D, C, AA, AAA, AAAA, A23, 9 volt (PP3);

8.

„általános felhasználású hordozható elemek”: a következő közös jellemzőkkel rendelkező elemek: 4,5 volt (3R12), gombelem, D, C, AA, AAA, AAAA, A23, 9 volt (PP3);

9.

„könnyű szállítóeszközök” : 750 wattnál kisebb teljesítményű villanymotorral rendelkező kerekes járművek , amelyeken az utasok ülnek a jármű mozgása közben , és amelyek működtethetők csak a villanymotorral, vagy pedig a motor és emberi erő kombinációjával;

9.

„könnyű szállítóeszközökben használt elem” : olyan járművekben használt elem, amelyek működtethetők csak a villanymotorral, vagy pedig a motor és emberi erő kombinációjával, beleértve a 25 kg alatti, a  168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (1a) előírt típusjóváhagyott kategóriájú járműveket ;

10.

„gépjárműelem”: gépjármű indításához, világításához, illetve gyújtásához használt bármely elem;

10.

„gépjárműelem”: elsősorban gépjármű és közúti forgalomban nem résztvevő mobil berendezés indításához, világításához, gyújtásához, vagy egyéb kiegészítő funkciójához használt elem;

11.

„ipari elem”: bármely, ipari felhasználásra szánt elem és bármely egyéb elem, a hordozható elemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és a gépjárműelemek kivételével;

11.

„ipari elem”: kizárólag ipari felhasználásra szánt elem és minden egyéb elem, beleértve a helyhez kötött energiatároló rendszeren belüli elemeket is, a hordozható elemek, a könnyű szállítóeszközben használt elemek, az elektromos meghajtású gépjárműben használt elemek és a gépjárműelemek kivételével;

12.

„elektromos meghajtású gépjárműben használt elem”: bármely, kifejezetten hibrid és elektromos közúti járművek meghajtására szánt elem;

12.

„elektromos meghajtású gépjárműben használt elem”: kifejezetten a 168/2013/EU rendeletben előírt L kategóriájú, 25 kg feletti, vagy az (EU) 2018/858 rendeletben  (1a) előírt M, N vagy O kategóriájú járműkategóriák meghajtására szolgáló energia biztosítására szánt elem;

13.

„helyhez kötött elemes energiatároló rendszer”: olyan, belső tárolóval rendelkező újratölthető ipari elem, amelyet elektromos energia hálózatban történő tárolására és továbbítására terveztek, tekintet nélkül arra, hogy az elemet hol és kik használják;

13.

„helyhez kötött energiatároló rendszeren belüli elem”: olyan újratölthető ipari elem, amelyet villamosenergia-hálózathoz történő csatlakozás esetén kifejezetten az elektromos energia hálózatban történő tárolására és továbbítására terveztek, tekintet nélkül arra, hogy az elemet hol és kik használják;

21.

„QR-kód”: mátrix típusú vonalkód , amely egy adott elemmodellre vonatkozó információkra mutat;

21.

„QR-kód”: géppel olvasható mátrix típusú kód , amely e rendelet előírásainak megfelelően egy adott elemmodellre vonatkozó információkra mutat;

22.

„elemirányítási rendszer”: az elem elektromos és termikus funkcióit ellenőrző vagy kezelő elektronikus eszköz, amely kezeli és tárolja az elemek állapotának és várható élettartamának meghatározásához szükséges, a VII. mellékletben foglalt paraméterek adatait, és amely kommunikál azzal a járművel vagy készülékkel, amelybe az elemet beépítették;

22.

„elemirányítási rendszer”: az elem biztonságosságának, teljesítményének és üzemidejének befolyásolása érdekében az elem elektromos és termikus funkcióit ellenőrző vagy kezelő elektronikus eszköz, amely kezeli és tárolja az elemek állapotának és várható élettartamának meghatározásához szükséges, a VII. mellékletben foglalt paraméterek adatait, és amely kommunikál azzal a járművel vagy készülékkel, amelybe az elemet beépítették;

26a.

26b.

38.

„gyártói felelősségi rendszer”: jogi személy, amely pénzügyi vagy működési szempontból több gyártó nevében megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;

38.

„gyártói felelősségi rendszer”: jogi személy, amely pénzügyi vagy pénzügyi és működési szempontból több gyártó nevében megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;

39.

„hulladékelem”: bármely elem, amely a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja értelmében hulladéknak minősül ;

39.

„hulladékelem”: olyan elem vagy elemcella , amely a hulladéknak a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontja értelmében meghatározott fogalmába tartozik ;

40.

„újrahasználat”: az elem teljes mértékben vagy részben történő közvetlen újrafelhasználása arra a célra, amelyre az elemet eredetileg tervezték;

40.

„újrahasználat”: a hulladéknak nem minősülő elem teljes mértékben vagy részben történő közvetlen újrafelhasználása ugyanarra a célra, amelyre az elemet tervezték;

41.

„veszélyes anyag”: bármely anyag, amely megfelel az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendeletének I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyike kritériumainak (67):

41.

„veszélyes anyag”: bármely anyag, amely megfelel az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendeletének I. mellékletében meghatározott veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyike kritériumainak (67):

a)

a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12., és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;

b)

a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

„c)

a 4.1. veszélyességi osztály;

d)

az 5.1. veszélyességi osztály.

36.

„a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc” : újratölthető ipari elemet vagy elektromos meghajtású gépjárműben használt elemet forgalomba hozó gazdasági szereplő kötelezettségei az irányítási rendszerével, a kockázatkezeléssel, a bejelentett szervezetek által végzett harmadik fél általi ellenőrzésekkel, valamint az elemgyártáshoz szükséges nyersanyagok beszerzéséhez, feldolgozásához és kereskedelméhez kapcsolódó tényleges és esetleges kockázatok meghatározása és kezelése céljából nyújtott tájékoztatással kapcsolatban;

36.

„a kellő gondosság elvének megfelelő elemértéklánc” : az elemet forgalomba hozó gazdasági szereplőnek a társadalmi és környezeti kockázati kategóriák tekintetében fennálló kötelezettségei az irányítási rendszerével, a kockázatkezeléssel, a bejelentett szervezetek által végzett harmadik fél általi ellenőrzésekkel, valamint az elemgyártáshoz szükséges nyersanyagok , vegyi anyagok és másodlagos nyersanyagok beszerzéséhez, feldolgozásához és kereskedelméhez , továbbá a gyártási műveletekhez és a hulladékelemek kezeléséhez, valamint a vonatkozó egyéb üzleti kapcsolatokhoz fűződő tényleges és esetleges kockázatok meghatározása , megelőzése és kezelése céljából nyújtott tájékoztatással kapcsolatban;

36a.

36b.

ba)

teljesítik a 39. cikkben meghatározott, a kellő gondosság elvével összefüggő követelményeket.

ca)

információk a felhasznált nyersanyagokról, beleértve a megújuló tartalom arányát is;

d)

az elem teljes karbonlábnyoma, kg szén-dioxid-egyenértékben kifejezve;

d)

az elem teljes karbonlábnyoma, kg szén-dioxid-egyenértékben és az elem karbonlábnyomában kifejezve , amelyet az elemrendszer által a várható élettartam alatt szolgáltatott teljes energia egy kWh-jára vetített szén-dioxid-egyenérték kg-jában kell kiszámítani ;

a)

egy a 73. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktust abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse az elem d) pont szerinti teljes karbonlábnyomának kiszámítására szolgáló módszertannal a II. mellékletben meghatározott alapvető elemekkel összhangban;

a)

egy a 73. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktust abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse az elem d) pont szerinti karbonlábnyomának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertannal a II. mellékletben meghatározott alapvető elemekkel összhangban;

a)

a 73. cikkel összhangban e rendelet kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja az első albekezdésben említett, az elemekben az aktív anyagokban jelen lévő, hulladékból hasznosított kobalt, ólom, lítium vagy nikkel mennyiségének kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszert,

b)

végrehajtási jogi aktust fogad el a hasznosított anyagokra vonatkozó nyilatkozat formátumának és a műszaki dokumentációnak a meghatározására. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 74. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

a)

biztonsági, teljesítményi, egészségügyi okokból, illetve az adatok sértetlenségének megőrzése érdekében szükség van az energiaellátás folyamatosságának biztosítására, valamint a készülék és a hordozható elem folyamatos összeköttetésére; vagy

a)

biztonsági okokból szükség van az energiaellátás folyamatosságának biztosítására, valamint a készülék és a hordozható elem folyamatos összeköttetésére , és a gyártó bizonyítani tudja, hogy nincs más alternatív a piacon ;