Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály)

(COM(2022) 720 final – 2022/0379 (COD))

és

a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a közszférát érintő megerősített interoperabilitási szakpolitikáról – A közszolgáltatások összekapcsolása, a közpolitikák támogatása, közhaszonteremtés: úton az „Interoperábilis Európa” felé

(COM(2022) 710 final)

(2023/C 184/05)

Előadó:

Vasco DE MELLO

Felkérés:	a) Európai Parlament: 2022.11.21. b) az Európai Unió Tanácsa: 2022.11.25.
Jogalap:	a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikke b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.3.10.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.3.22.
Plenáris ülésszak száma:	577.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	200/0/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Bizottsághoz hasonlóan az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) is úgy véli, hogy a közszolgáltatások interoperabilitása alapvető követelmény a digitális egységes piac létrehozásához.

1.2.

Az e célkitűzés elérésére való törekvés azonban nem eredményezhet a tagállamok részéről olyan politikát, amely a közszolgáltatások teljeskörű, a személyesen nyújtott közszolgáltatások kárára történő digitalizálását követeli meg. Szem előtt kell tartani a polgárok legkiszolgáltatottabb csoportjait. Mindenki, de különösen e népességcsoportok számára elérhetővé kell tenni a digitális készségekkel kapcsolatos képzést.

1.3.

A digitális szolgáltatások fejlesztése és működtetése kezdetben nem csökkenti a személyi állományt, hanem éppen további munkaerő-szükségletet teremt. A megfelelő munkaerő rendelkezésre állása a sikeres digitális átalakulás kulcsa.

1.4.

Az EGSZB elégedetten látja, hogy a világjárvány idején jelentős mértékben fejlődött a közszolgáltatások digitalizációja.

1.5.

Az EGSZB támogatja e politika egy irányítási modelljének létrehozását, amely két kulcsfontosságú testületből, nevezetesen az Interoperábilis Európa Testületből és az Interoperábilis Európa közösségből áll.

1.6.

Az EGSZB üdvözli, hogy a közlemény olyan kísérleti megoldások kidolgozását irányozza elő, amelyek lehetővé teszik a közszféra, valamint innovatív technológiai vállalatok és induló innovatív vállalkozások közötti partnerségeket olyan innovatív kísérleti megoldások létrehozása érdekében, amelyeket a közszolgáltatásokban lehetne alkalmazni és egymással megosztani.

1.7.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a közszolgáltatások interoperabilitására irányuló projekteket célzó jövőbeli finanszírozási programokban a finanszírozás odaítélését az európai interoperabilitási keret által támogatott elvek és struktúrák alkalmazásától tegyék függővé.

1.8.

Az EGSZB üdvözli, hogy ez a folyamat az úgynevezett kettős átállás keretébe illeszkedik, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy egyes digitalizációs technológiai megoldások rendkívül energiaigényesek lehetnek.

1.8.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy az adatvédelem még a szükséges elővigyázatosság mellett sem akadályozhatja, hogy akár a közszolgáltatások, akár magánszemélyek új interoperábilis megoldásokat hozzanak létre.

1.8.2.

Másfelől az EGSZB úgy véli, hogy a polgároknak, a vállalkozásoknak és más közszolgáltatásoknak az adatokhoz való hozzáférését különböző szintű engedélyezéshez kell kötni az adatok bizalmas jellegének megőrzése és annak biztosítása érdekében, hogy csak a feltétlenül szükséges adatokat osszák meg.

2.   Háttér

2.1.

A belső piac, azaz a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását lehetővé tevő térség létrehozása feltételezi az összes meglévő nemzeti szintű akadály lebontását.

2.2.

Az Európai Unió a megalakítása óta és különösen az egységes piac létrehozását követően arra törekszik, hogy felszámoljon minden olyan akadályt, amely gátolhatja a valódi belső piac létrehozását.

2.3.

Ahhoz, hogy valódi belső piac jöjjön létre, biztosítani kell, hogy a polgárok és a vállalkozások tagállami közszolgáltatásokhoz való hozzáférése és azokkal való kapcsolattartása könnyű és gyors legyen, függetlenül attól, hogy azok helyi, regionális vagy nemzeti szinten működnek-e.

2.4.

Másrészt egy az európaihoz hasonló nyitott térség megléte valamennyi szinten megköveteli az adatok megosztását és a kormányzati szervek közötti együttműködést.

2.5.

A múlt század kilencvenes évei óta az Európai Bizottság arra törekszik, hogy lépéseket tegyen a tagállamok különböző közszolgáltatásai közötti interoperabilitás (1) vagy inkább összekapcsolhatóság kiépítése és megteremtése érdekében (2).

2.6.

Az ezzel kapcsolatos igény az idők során fokozódott, mivel a belső piac egy új, digitális valóság felé mozdult el (3).

2.7.

A digitalizációnak valódi forradalmi hatása van, mind a polgárok szokásait, mind a vállalkozások és a közigazgatás működését illetően.

2.8.

Az elmúlt években a tagállamokban számos, csak személyesen nyújtott közszolgáltatást digitálisan is elkezdtek biztosítani, ami óriási előnyökkel járt mind a polgárok, mind a vállalkozások, mind maguk a közszolgáltatások számára, és hatalmas megtakarításokat tett lehetővé mind a munkaidő, mind a pénzügyi költségek tekintetében.

2.9.

A Covid19-válság felgyorsította ezt a tendenciát, mivel bebizonyította, hogy a különböző európai közszolgáltatások közötti interoperabilitás hasznos eszközzé válhat a személyek szabad mozgásának gyakorlásához, amint azt például a Covid-igazolvány használata is illusztrálta.

2.10.

Az Európai Unió elismeri, hogy a közszféra digitalizációja – tekintettel az ágazat GDP-n belüli jelentőségére (4) – kulcsfontosságú tényező lehet az európai digitalizációs folyamatban, nemcsak a közszféra más ágazatokkal szembeni befolyásolási képessége miatt, hanem mert vezető szerepet tölthet be ebben a folyamatban az európai gazdaság összefüggésében.

2.11.

Emiatt a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek összesen 47 milliárd EUR összegű közberuházást irányoznak elő a közigazgatás digitalizálására.

2.12.

Az Európai Unió – vagyis az Európai Bizottság és a tagállamok kormányai – az idők során felismerte, hogy el kell mélyíteni a közszolgáltatások tagállamokon belüli, tagállamok közötti, illetve az Európai Unióval való interoperabilitását és összekapcsolhatóságát (5) annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások Unió-szerte bárhonnan hozzáférhessenek ezekhez a szolgáltatásokhoz.

2.13.

Bár a közszolgáltatások közötti interoperabilitás nem új téma (6), a vizsgált közlemény célja, hogy formálisabb, stabilabb és biztonságosabb együttműködési keretet hozzon létre, amely tovább mélyíti a különböző nemzeti közszolgáltatások digitális rendszereinek összekapcsolhatóságát egymással és az Európai Unió szolgálataival (7). Ez várhatóan elősegíti az említett célkitűzés megvalósítását annak érdekében, hogy 2030-ra az Európai Unióban a közszolgáltatások digitalizálásának mértéke 100 %-os legyen, összhangban „A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” [COM(2021) 118] című dokumentumban megfogalmazottakkal.

2.14.

Ezért a közlemény a következő kulcsfontosságú pilléreket határozza meg az e területre vonatkozó koherens megközelítés alkalmazásához: — az interoperabilitás irányítását szolgáló, két testületből (az Interoperábilis Európa Testületből és az Interoperábilis Európa közösségből) álló struktúra létrehozása, amelynek kialakítása mind általános (európai, nemzeti, regionális és helyi), mind ágazati szinten (például az igazságügy, a közlekedés, a belügyek, az egészségügy, a környezetvédelem terén) lehetővé tenné az együttműködést a közigazgatási szervek, valamint a magánszféra érdekelt felei számára, és megbízatással rendelkezne ahhoz, hogy megállapodjon a közös interoperabilitási megoldásokról (pl. keretekről, nyílt specifikációkról, nyílt szabványokról, alkalmazásokról vagy iránymutatásokról), — a határokon átnyúló interoperabilitásra vonatkozó kötelező hatásvizsgálat bevezetése, ami a közszolgáltatási információs rendszer bevezetésekor vagy módosításakor válhat szükségessé, — az interoperabilitási megoldások ökoszisztémájának közös létrehozása az uniós közszférában (elismert interoperabilitási eszközök – például digitális eszközök, specifikációk vagy megoldások – jegyzékeinek bevezetése, amelyek további felhasználásra alkalmasak a közigazgatási szervek által és a szakpolitikai döntéshozatalban) annak érdekében, hogy a közigazgatási szervek Unió-szerte minden szinten, továbbá más érdekelt felek is hozzájárulhassanak az ilyen megoldásokhoz és részesei lehessenek e megoldások további felhasználásának, a közös innovációnak és közértékteremtésnek, — a nemzeti információs rendszerek létrehozására vagy megerősítésére irányuló bizonyos európai uniós finanszírozás nyújtásának az Európai Unió által előre meghatározott megoldások és elvek alkalmazásától való függővé tétele (8).

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az Európai Bizottsághoz hasonlóan az EGSZB is úgy véli, hogy a közszolgáltatások interoperabilitása alapvető követelmény a digitális egységes piac létrehozásához és a fizikai piacon még fennálló akadályok felszámolásához (9).

3.2.

Annak a célnak a kitűzése, hogy 2030-ra az Európai Unióban a közszolgáltatások digitalizálásának mértéke 100 %-os legyen, szükségessé teszi egy a közszolgáltatásokat összekötő és többek között technikai, szemantikai, jogi és szervezeti szinten egyaránt közös elemeket használó transzeurópai hálózat felgyorsítását és tökéletesítését.

3.3.

Az e célkitűzés elérésére való törekvés azonban nem eredményezhet olyan nemzeti politikát, amely a közszolgáltatások teljeskörű, a személyesen nyújtott közszolgáltatások kárára történő digitalizálását követeli meg. Szem előtt kell tartani a polgárok legkiszolgáltatottabb csoportjait, és mindenki számára biztosítani kell a személyesen nyújtott közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Mindenki, de különösen e népességcsoportok számára elérhetővé kell tenni a digitális készségekkel kapcsolatos képzést.

3.4.

A digitális szolgáltatások fejlesztése és működtetése kezdetben nem csökkenti a személyi állományt, hanem éppen további munkaerő-szükségletet teremt. A megfelelő munkaerő rendelkezésre állása a sikeres digitális átalakulás kulcsa.

3.5.

A digitalizációnak a közszolgáltatás színvonalának emelését kell szolgálnia.

3.6.

Amint arra az EGSZB korábbi véleményében rámutatott: „Nem szabad tehát úgy kezelni ezt a kérdést, hogy embereket próbálunk informatikai eszközökkel pótolni; az lenne inkább a lényeg, hogy emberi idő szabaduljon fel […]” (10).

3.7.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia használata nem a széles körű munkahely-megszüntetések legitimálásának eszköze. A rutinfeladatok digitalizációnak köszönhető megszüntetésének azt kell eredményeznie, hogy a munkavállalóknak több idejük lesz a munkaigényesebb feladatokra és arra, hogy tanácsot adjanak az embereknek.

3.8.

Emellett 2030-ban bizonyosan lesz egy kisebbség a polgárok körében, akik nem használják az internetet, és akik csak a személyesen nyújtott közszolgáltatásokhoz férnek hozzá (11). A digitalizáció során nem szabad megnehezíteni vagy megszüntetni a közszolgáltatások analóg módon történő igénybevételének lehetőségeit.

3.9.

Az EGSZB ezért üdvözli, hogy a vizsgált közlemény célja, hogy egy uniós szinten meghatározott jogi keret létrehozásával elmélyítse és javítsa a közszféra interoperabilitását (12).

3.10.

Az EGSZB elismeri, hogy az interoperabilitás ilyen elmélyítése óriási előnyökkel jár mind a polgárok, különösen a határ menti ingázók, mind pedig a vállalkozások, továbbá a tagállamok közigazgatása számára is.

3.11.

Ahhoz azonban, hogy ezek az előnyök valóban érvényesüljenek, nem elegendő a szolgáltatások összekapcsolását lehetővé tevő műszaki szabványokat megállapítani, és ezt az Európai Bizottság is elismeri. Minden szinten megfelelő mértékű nemzeti közberuházásra van szükség.

3.12.

Mind a jogalkotás, mind az ágazati szolgáltatási hálózatok szintjén koordinációra van szükség egyrészt annak érdekében, hogy az interoperabilitásból származó eredményeket ne ássa alá a felesleges bürokrácia, másrészt pedig azért, hogy a polgároknak vagy a vállalkozásoknak ne kelljen ugyanazokat az adatokat különböző közszolgáltatásoknak megadniuk, ami az eljárások redundanciájához és felesleges kiadásokhoz vezetne.

3.13.

Ugyanakkor fontos, hogy nemzeti szinten ne legyenek olyan, az összekapcsoltság vagy az interoperabilitás terén jelentkező akadályok a digitális közszolgáltatásokban, amelyek ellehetetlenítik a határokon átnyúló használatot más tagállamok polgárai és vállalkozásai, illetve más tagállamok különböző közszolgáltatásai számára (13).

3.14.

Az EGSZB elégedetten látja, hogy a világjárvány és a lezárások idején jelentős mértékben fejlődött a közszolgáltatások digitalizációja.

3.15.

Üdvözlendő ezért, hogy a szóban forgó közlemény célja az interoperabilitási politikák közötti koherencia megteremtése mind a nemzeti politikák, mind az európai ágazati politikák szintjén; ez pedig a közös modellek használatának ösztönzésével, valamint a műszaki előírások és más átvehető megoldások megosztásával érhető el.

3.16.

Ugyanezen okokból az EGSZB támogatja az elemek és adatok különböző közszolgáltatások általi, mind európai, mind nemzeti szinten történő további felhasználásának és továbbításának elvét.

3.17.

Az EGSZB ezenkívül a közszolgáltatások interoperabilitásához kapcsolódóan aggodalmát fejezi ki a nyelvhasználat miatt. Nem szabad, hogy a nyelvi rendszer bürokratikus akadályt jelentsen, és biztosítani kell, hogy az adatok és információk megosztása olyan nyelven történjen, amelyet mindenki megért.

3.18.

Az EGSZB támogatja, hogy létrehozzák és intézményesítik ennek a politikának a két kulcsfontosságú testületből álló irányítási modelljét. Az Interoperábilis Európa Testület az Európai Bizottság elnökletével működik és abban az összes tagállam képviselői mellett a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak is egy-egy képviselője lesz, az Interoperábilis Európa közösségben pedig a civil társadalom és a magánszektor szereplői vesznek részt (14) (15).

3.19.

Az EGSZB fontosnak tartja a civil társadalom, különösen a szociális partnerek bevonását az interoperabilitásra vonatkozó politikák meghatározásába, éspedig nemcsak azért, mert a polgárok és a vállalkozások e politika végső címzettjei, hanem azért is, mert a civil társadalom a közszférán keresztül nem megvalósítható új technológiai megoldásokkal képes hozzájárulni ehhez a politikához.

3.20.

Az EGSZB úgy véli, hogy a civil társadalom részvételének különböző szinteken kell megvalósulnia, és az Európai Bizottságnak ösztönöznie kellene a tagállamokat arra, hogy különböző – nemzeti, regionális és helyi – szinteken előmozdítsák ezt a részvételt.

3.21.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság egységes hozzáférési pontot hoz létre azzal a céllal, hogy összefogja és központosítsa az interoperabilitással kapcsolatos, állami vagy magánszervezetek által biztosítható valamennyi ismeretet és megoldást.

3.22.

Az Európai Bizottsághoz hasonlóan az EGSZB úgy véli, hogy az uniós közszolgáltatásoknak csökkenteniük kell a harmadik országok által biztosított digitális infrastruktúrától való, Európa digitális szuverenitását veszélyeztető függőségüket.

3.23.

Hangsúlyozni kell ezért, hogy az Európai Bizottság szerint lehetőleg nyílt forráskódú rendszereket kell használni, ami lehetővé teszi a megoldások fejlesztők közötti megosztását.

3.24.

Az EGSZB ezért üdvözli, hogy a közlemény olyan kísérleti megoldások kidolgozását irányozza elő és ösztönzi, amelyek lehetővé teszik a közszféra, valamint innovatív technológiai vállalatok és induló innovatív vállalkozások közötti partnerségeket olyan innovatív kísérleti megoldások létrehozása érdekében, amelyeket egy sikeres tesztidőszakot követően a közszolgáltatásokban lehetne alkalmazni és egymással megosztani.

3.25.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a közszolgáltatások interoperabilitására irányuló projekteket célzó jövőbeli finanszírozási programokban a finanszírozás odaítélését az európai interoperabilitási keret által támogatott elvek és struktúrák alkalmazásától tegyék függővé.

3.26.

Ez jó módja annak, hogy a közszolgáltatásokat arra ösztönözzük, hogy önkéntes alapon közös szabványokat fogadjanak el az interoperabilitás terén.

3.27.

Az EGSZB furcsállja, hogy korábbi közleményektől (16) eltérően ez a dokumentum nem tesz említést azokról az előnyökről, amelyek a csalás elleni küzdelem terén jelentkezhetnek az európai állami rendszerek interoperabilitásának köszönhetően, és amelyek hatékonyság- és bevételnövekedést eredményezhetnek a tagállamok számára.

3.28.

Ennek kapcsán az EGSZB hangsúlyozza, hogy a rendszerek interoperabilitását a mesterséges intelligencia használatával kell kiegészíteni, ami segítheti a közszolgáltatásokat az adatok elemzésében, másrészt pedig lehetővé teszi a tagállamok különböző közszolgáltatásainak küldendő riasztások és figyelmeztetések kialakítását.

3.29.

Végezetül két megjegyzés a zöld átállásról és az adatvédelemről:

3.29.1.

A közlemény egyik célkitűzése, hogy az állami rendszerek interoperabilitására vonatkozó stratégiát ne csak a digitális átállási stratégiába, hanem a zöld átállási stratégiába is beépítse.

3.29.2.

Az EGSZB rámutat arra, hogy egyes informatikai megoldások rendkívül energiaigényesek lehetnek, még akkor is, ha rendkívül hatékonyak.

3.29.3.

Ez a helyzet a blokklánc-technológia (blockchain) esetében, amely ugyan nagyon hatékony a biztonság – például az érzékeny adatok – szempontjából, de erősen energiaforrás-igényes.

3.29.4.

Az EGSZB üdvözli, hogy e tekintetben sikerült beépíteni a közleménybe a szabályozói tesztkörnyezetekre vonatkozó szabályokat.

3.29.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy az adatvédelem még a szükséges elővigyázatosság mellett sem akadályozhatja, hogy akár a közszolgáltatások, akár magánszemélyek új interoperábilis megoldásokat hozzanak létre.

3.29.6.

Másfelől az EGSZB úgy véli, hogy a polgároknak, a vállalkozásoknak és más közszolgáltatásoknak az adatokhoz való hozzáférését különböző szintű engedélyezéshez kell kötni az adatok bizalmas jellegének megőrzése és annak biztosítása érdekében, hogy csak a feltétlenül szükséges adatokat osszák meg.

3.29.7.

Ily módon elkerülhetők az olyan kérdések, mint azok, amelyek a közelmúltban a tényleges címzett központi nyilvántartásában szereplő adatok hozzáférhetőségével kapcsolatosan merültek fel, és amelyekről az Európai Unió Bírósága már ítéletet hozott.

---

(1)  A közszféra interoperabilitása „A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a közszférát érintő megerősített interoperabilitási szakpolitikáról – A közszolgáltatások összekapcsolása, a közpolitikák támogatása, közhaszonteremtés: úton az »Interoperábilis Európa« felé” című dokumentum fogalommeghatározása szerint: „az, ami lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára az együttműködést, és a közszolgáltatások országhatárokon, ágazatokon és szervezeti határokon átnyúló megvalósítását”.

(2)  Az 1719/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal az Európai Bizottság kezdeményezést indított a közszolgáltatások interoperabilitására vonatkozóan, amely egy sor iránymutatásból állt, köztük abból, amely a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét lehetővé tevő transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos közös érdekű projektek meghatározására vonatkozik.

(3)  Egy digitális belső piac kiépítése során a létrehozás előtt álló akadályok felszámolásán kívül sürgőssé vált az új akadályok megjelenését megakadályozó mechanizmusok létrehozása is.

(4)  Az Eurostat 2022. évi adatai szerint a közszféra az európai GDP 53,1 %-át képviseli – Government finance statistics – Statistics Explained (europa.eu).

(5)  Lásd például a 2017-es tallinni, 2020-as berlini, 2021-es lisszaboni és 2022-es strasbourgi tárcaközi ülések zárónyilatkozatait.

(6)  Az Európai Bizottság 2010-ben tette közzé „Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé” [COM(2010) 744 final] című közleményt, amellyel az EGSZB TEN/448–449 jelű véleménye foglalkozott. A végrehajtás az európai közigazgatások közötti átjárhatósági megoldásokról szóló program (ISA-program) révén történt (az Európai Parlament és a Tanács 2009/922/EK határozata), amelyet 2015-ben az ISA2-program (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2240 határozata) és a Digitális Európa program (az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete) követett.

(7)  Az Európai Bizottság a vizsgált javaslatban elismeri, hogy az eddig alkalmazott, önkéntességen alapuló megközelítés nem elegendő az interoperabilitás megvalósítása érdekében javasolt célkitűzéseinek eléréséhez.

(8)  Lásd a rendeletre irányuló javaslat indokolását, valamint az Európai Bizottság közleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a közszférát érintő megerősített interoperabilitási szakpolitikáról – A közszolgáltatások összekapcsolása, a közpolitikák támogatása, közhaszonteremtés: úton az „Interoperábilis Európa” felé.

(9)  Az EGSZB már az „Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia” című (TEN/635) véleményében rámutatott arra, hogy mennyire fontos az interoperabilitás a digitális egységes piac kiteljesítése szempontjából. (HL C 81., 2018.3.2., 176. o.).

(10)  Lásd Az EGSZB véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a 2011–2015 közötti időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési tervről – Az IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában és A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé (HL C 376., 2011.12.22., 92. o.).

(11)  Ez az aggály rendszeresen megjelenik az EGSZB véleményeiben (HL C 81., 2018.3.2., 176. o.).

(12)  Az EGSZB korábbi véleményeiben támogatását fejezte ki az Európai Unió digitális átállással kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását célzó valamennyi európai uniós projekt iránt (HL C 365., 2022.9.23., 13.o.).

(13)  Az egyik olyan problémakör, amely akadályozhatja a közszolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitását, a személyes adatok kérdése.

(14)  Az Interoperábilis Európa Testület feladata intézkedések kidolgozása, támogatás, tanácsadás és az európai interoperabilitási politikák nyomon követése, míg az Interoperábilis Európa közösség civil társadalmi elemeket fog össze azzal a feladattal, hogy segítsék az Interoperábilis Európa Testületet új javasolható megoldások keresésében és meghatározásában.

(15)  Az Európai Bizottság által választott lehetőség összhangban van az EGSZB korábbi véleményeiben megfogalmazott ajánlásokkal (HL C 81., 2018.3.2., 176. o.).

(16)  Lásd Melléklet az alábbi dokumentumhoz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia.