Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért

(COM(2022) 409 final)

(2023/C 140/12)

Előadó:

Tanja BUZEK

Felkérés:	Európai Bizottság: 2022.7.26.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Közgyűlési határozat:	2022.7.13.
Illetékes szekció:	„Külkapcsolatok” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.12.20.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.1.24.
Plenáris ülésszak száma:	575.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	158/3/4

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a közleményt, amely a helyes irányba tett fontos lépés. Egy nyitott, szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer egyre fontosabbá válik, miközben a kereskedelemben rejlő lehetőségeket a fenntartható fejlődés előmozdítására is ki kell aknázni.

1.2.

Az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a kereskedelempolitika megszerezze a szükséges politikai legitimitást és támogatást ahhoz, hogy a megtárgyalt kereskedelmi megállapodások megvalósulhassanak. Az egészséges gazdaság helyreállításához globális együttműködésre van szükség a kereskedelmi partnerekkel, és ennek része a fenntarthatósági szempont is.

1.3.

Az EGSZB támogatja a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó új referenciaérték megállapítására irányuló átfogó felülvizsgálatot, és nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság számos ajánlását figyelembe vette szakpolitikai intézkedései során, különösen a civil társadalom és a belső tanácsadó csoportok szerepének megerősítésével kapcsolatban.

1.4.

Az EGSZB további lehetőségeket lát a belső tanácsadó csoportok megerősítésére mind a megállapodás, mind annak végrehajtása szintjén. Sajnálja azonban, hogy nem történt semmi annak érdekében, hogy a civil társadalmat jobban bevonják a tárgyalási folyamatba.

1.5.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozóan világosabb és részletesebb rendelkezésekre van szükség az ütemtervek jobb meghatározása és annak elősegítése érdekében, hogy mindkét kereskedelmi partner jobban megértse a vele szembeni elvárásokat. Sajnálja, hogy az igazságos átmenetből nem lett átfogó koncepció.

1.6.

Az EGSZB üdvözli az új politikai irányvonalat, amely az eredményorientáltabb megközelítéstől a fokozott átláthatóságon és a civil társadalom szerepének megerősítésén át a célzott támogatásig terjed, ugyanakkor növeli az elkötelezettség szintjét azáltal, hogy végső eszközként magában foglalja a kereskedelmi szankciók lehetőségét is.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy ezek az elemek minden megállapodás esetében „benne vannak a csomagban”, amelyet célzott és országspecifikus megközelítéssel, egyedi célkitűzések mentén kell végrehajtani. Arra számít, hogy az Európai Bizottság a végrehajtást lehetőség szerint a különböző kereskedelmi rendszereken belül és a különböző kereskedelmi megállapodások, köztük a meglévő megállapodások keretében végzi.

1.8.

Az EGSZB üdvözli azt a célt, hogy a fenntarthatóságot általánosan érvényesítsék a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban, és kiemeli mind a környezeti, mind a társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatos megfontolásokat a közbeszerzésben. Elismeri, hogy a koherens és egymást kölcsönösen erősítő hatás érdekében elengedhetetlen a megközelítés összehangolása más autonóm eszközökkel.

1.9.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza többoldalú tájékoztató tevékenységét, és lehetőség szerint koordinálja a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégia előrehaladását és végrehajtását a partnerekkel.

2.   Háttér

2.1.

Az EU az EU–CARIFORUM gazdasági partnerségi megállapodástól és az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodástól kezdődően kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseket is szerepeltet kereskedelmi megállapodásaiban. Azóta valamennyi „új generációs” kereskedelmi megállapodás tartalmaz kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó külön fejezetet, amelynek alkalmazási köre fokozatosan bővül.

2.2.

Ezek a megállapodások jelentős mértékben hasznosítják a civil társadalmi nyomonkövetési mechanizmust. Az EU-ban és a partnerországokban működő, a környezetvédelmi, munkaügyi és üzleti szervezetek szakértelmét összegyűjtő belső tanácsadó csoportok tanácsot adnak a feleknek a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek végrehajtásával kapcsolatban; az Egyesült Királysággal kötött megállapodástól kezdődően az alkalmazási kör a teljes megállapodásra kiterjed. Az EGSZB, amely titkárságot biztosít valamennyi uniós belső tanácsadó csoportnak, növelte támogatását mind szervezeti, mind politikai szempontból, többek között kezdeményezi és megrendezi az összes belső tanácsadó csoport éves ülését. Az Európai Bizottság 2022. évi éves végrehajtási és érvényesítési jelentésében is elismerte az EGSZB szerepét.

2.3.

2022 júniusában, egy nyilvános konzultációt követően az Európai Bizottság „A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért” címmel tette közzé a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó új stratégiáját. Ez a felülvizsgálat prioritásként kezeli a partnerekkel folytatott proaktívabb együttműködést, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célzott és országspecifikus megközelítést, a fenntarthatóságnak a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteken túlmutató érvényesítését, a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásának fokozott nyomon követését, a civil társadalom szerepének megerősítését, valamint a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek végrehajtásának a kereskedelmi szankciók lehetőségének beemelésével történő fokozását. Az Európai Bizottság amellett, hogy ugyanazokat a kötelező erejű kötelezettségvállalásokat erősíti meg a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteiben, azt képviseli, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzések végrehajtása jobban igazodjon az egyes partnerek kihívásaihoz, szükségleteihez és kapacitásaihoz.

2.4.

Az Európai Parlament (EP) és a Tanács egyaránt támogatásáról biztosította az új megközelítést, és megfogalmazta elvárásait (1). Az EP állásfoglalása kifejezetten kapcsolódik „A kereskedelem és a fenntartható fejlődés következő generációja – A 15 pontos cselekvési terv felülvizsgálata” című EGSZB-véleményhez (2).

3.   A kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó új referenciaérték meghatározása

3.1.

A kereskedelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatos integrált megközelítés az új norma, amely már számos nemzetközi kereskedelmi megállapodásban megjelenik, többek között az EU saját kereskedelmi hálózatán kívül is. Az EGSZB olyan kiegyensúlyozott és átlátható kereskedelempolitikát képvisel, amely támogatja a nemzetközi kereskedelmi szereplők közötti tisztességes versenyt, biztosítva, hogy mindenkire ugyanazok a normák és környezetvédelmi, szociális és munkaügyi szabályok vonatkozzanak, és hogy a kereskedelmi keret kölcsönösen előnyös legyen.

3.2.

Az EGSZB már régóta szorgalmazza, hogy a fenntarthatóság legyen a kereskedelempolitika egyik mozgatórugója, tekintettel arra, hogy a kereskedelemnek kulcsszerepet kell játszania az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérésében. Üdvözli az Európai Bizottság által alkalmazott átfogó felülvizsgálati megközelítést, amely nyilvános konzultációra támaszkodik, összehasonlító elemzést nyújt a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezésekről és egyes harmadik országok szabadkereskedelmi megállapodásainak bevált gyakorlatairól, és amelynek keretében a folyamat során kétoldalú és szélesebb körű civil társadalmi találkozókra kerül sor. Az alapos művelet hangsúlyozza az elkötelezettséget az iránt, hogy ez alkalommal jó megoldás szülessen.

3.3.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon törekvését, hogy a fenntarthatóságot általánosan érvényesítse a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban, és szélesebb körű kötelezettségvállalásokat kérjen a partnerországoktól a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetekkel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan technikai segítségnyújtás, kapacitásépítés, ösztönzők, pénzügyi támogatás és általában a szakpolitikai eszközök fejlesztése révén támogatni kell a kereskedelmi partnereket a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó célok elérésében.

3.4.

A közlemény hat szakpolitikai prioritást és kulcsfontosságú cselekvési pontot emel ki. Az EGSZB úgy véli, hogy a bevezetett elemek minden megállapodás esetében „benne vannak a csomagban”, és azokat célzott és országspecifikus megközelítéssel, az egyedi célkitűzések vezérelve mentén, értő módon kell végrehajtani.

3.5.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság figyelembe vette néhány ajánlását, különös tekintettel a kereskedelmi szankciók végső eszközként való alkalmazásának lehetőségére, a civil társadalmi ellenőrzéshez kapcsolódó részletes és határidőhöz kötött tervekre, valamint az uniós szolgálatok, intézményi és nemzetközi szereplők kollektív horizontális ellenőrzésére. Az EGSZB mindenekelőtt üdvözli a civil társadalom és különösen a belső tanácsadó csoportok szerepének megerősítését, amely több cselekvési pontban is megjelenik.

3.6.

Az EGSZB szeretné, ha a továbbiakban a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó új referenciaérték valamennyi uniós kereskedelmi megállapodásban tükröződne, beleértve a jelenleg tárgyalás alatt állókat is. Emellett alapul kell szolgálnia valamennyi hatályos szabadkereskedelmi megállapodás korszerűsítéséhez, különös tekintettel a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezeteket nem tartalmazó első generációs megállapodásokra, a felülvizsgálati záradékok mielőbbi alkalmazása mellett. Ezeket az új elveket a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a megkötött, de teljeskörűen még meg nem erősített szabadkereskedelmi megállapodásokban. Ahol az idő nem teszi lehetővé a megkötött szabadkereskedelmi megállapodások újratárgyalását, a megállapodás olyan rendelkezésekkel egészíthető ki, amelyek lehetővé teszik a Kereskedelmi Bizottság számára a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet módosítására vonatkozó határozatok elfogadását, ahogyan ez az Új-Zélanddal kötött megállapodás kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezete esetében is történt.

3.7.

Az EGSZB ennek teljesülését várja különösen az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA), valamint a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó, a felek által egy közös értelmező okmányban vállalt előzetes felülvizsgálat esetében. Az EGSZB, valamint az uniós és a kanadai belső tanácsadó csoportok régóta szorgalmazzák, hogy a felek tegyenek eleget a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek hatékonyabb végrehajthatóságára vonatkozó kötelezettségvállalásnak azon túl, hogy a megállapodást bizonyos idő elteltével szélesebb körben korszerűsítik. Az EGSZB üdvözli, hogy Új-Zéland esetében már az új megközelítés alkalmazására került sor, beleértve azt a szándékot is, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkahelyi elvei és jogai között szerepeljen a biztonságos és egészséges munkakörnyezet is. Az EGSZB pozitívan értékeli az Indiával folyamatban lévő tárgyalások kapcsán a közelmúltban tett uniós javaslatokat is.

3.8.

Az EGSZB üdvözli a fenntarthatóság javításának szándékát, különös tekintettel a közbeszerzés fenntarthatósági megfontolásaira. Ez utóbbinak a környezeti és a társadalmi szempontokra egyaránt összpontosítania kell. Üdvözli a környezeti áruk és szolgáltatások, valamint nyersanyagok és energiatermékek piacra jutásának előtérbe helyezését, mivel ezek alapvető fontosságúak a karbonsemleges gazdaság működéséhez. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a környezeti szempontból fenntartható kereskedelem tágabb dimenziójára, valamint a munkaügyi és emberi jogi hatásokra korlátozott figyelem irányul. Amiatt is sajnálatát fejezi ki, hogy az igazságos átmenet nem válik általánosan alkalmazott fogalommá annak ellenére, hogy magában a Párizsi Megállapodásban is a munkaerő igazságos átszervezésének, valamint a tisztességes munka és a minőségi munkahelyek létrehozásának a szükségessége áll a középpontban. Az EU–Korea civil társadalmi fórum nemrégiben elfogadott együttes következtetései (3) bevált gyakorlatként ismerték el a nemzetközi tengerhasznosítási ágazatban érintett szociális partnerek méltányos tengeri átállással foglalkozó munkacsoportját.

3.9.

Az uniós kereskedelmi megállapodásokat egyre több esetben egészítik ki a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság területén hozott önálló uniós intézkedések, legutóbb az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM), valamint az átvilágításra, az erdőirtásra és a kényszermunkával előállított termékek tilalmára vonatkozó javaslatok. Az EGSZB üdvözli a bel- és kereskedelempolitika ezen összehangolását, amely arra irányul, hogy a gyakorlatban érdemi változást idézzen elő, továbbá egyetért azzal, hogy az EU-nak ambiciózusnak kell lennie a fenntarthatóságot támogató további önálló eszközök kialakításakor. Hangsúlyozza, hogy a vállalkozások, a munkavállalók és a civil társadalom érdekeit szolgáló koherens kereskedelempolitikai megközelítés érdekében valamennyi eszközt együttesen kell mérlegelni. Az önálló intézkedések azonban nem csökkenthetik a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek megkötésére, végrehajtására és érvényesítésére irányuló törekvéseket – egymást kölcsönösen erősítő hatásnak kell érvényesülnie.

3.10.

Az EU az általános preferenciarendszeren (GSP) keresztül fenntarthatósági rendelkezéseket is szerepeltet az egyoldalú preferenciákban. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság új uniós rendeletre irányuló közelmúltbeli javaslatát, és arra ösztönzi a társjogalkotókat, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó közleményt általánosan érvényesítsék az új rendeletben. Az EGSZB úgy véli, hogy a GSP-rendszernek átláthatóbbnak kell lennie, és hasznos lenne a hiányelemzésen alapuló, nyilvánosan elérhető ütemtervek alkalmazása. Emellett a civil társadalmat is jobban be kell vonni, és a mellékletet frissíteni kell a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésekkel az ILO alapegyezményeiben.

3.11.

A fenntarthatóság a 12. miniszteri konferencián került be első ízben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai közé olyan, a környezeti fenntarthatóságra összpontosító szabályok formájában, amelyek a világszerte alkalmazott káros halászati támogatásokra vonatkoznak. Az EGSZB régóta szorgalmazza a WTO és az ILO közötti szorosabb együttműködést a tisztességes munka és a munkaügyi normák kereskedelmi eszközök révén történő előmozdítása érdekében. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a WTO-n belül továbbra is mozdítsák elő a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó új stratégiát, és a célkitűzések mentén alakítsanak ki szövetségeket az együttműködés elmélyítésére. Az ebbe az irányba tett első lépésként és a kétoldalú kapcsolatokon túl az EU-nak össze kellene hívnia egy többoldalú konferenciát a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről, melyen a szabadkereskedelmi partnerek és a hasonlóan gondolkodó országok megoszthatják egymással a kereskedelmi megállapodások kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásával és érvényesítésével szerzett tapasztalataikat, és közösen mérlegelhetnek új generációs rendelkezéseket.

4.   A tervtől a cselekvésig: a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó új megközelítés és a hiányosságok pótlása

A partnerországokkal való eredményorientált és prioritásokon alapuló együttműködés felé

4.1.

Az EGSZB üdvözli a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek egyedi megközelítését, ezen belül az országspecifikus prioritások és végrehajtási ütemtervek meghatározására szolgáló előzetes hiányelemzést. A műveletnek ki kell terjednie az érintett szervekkel, köztük az uniós intézményekkel, a nemzetközi szervezetekkel, például az ILO-val és az ENSZ-szel, de ugyanígy a civil társadalommal és a belső tanácsadó csoportokkal való együttműködésre is.

4.2.

Ilyen egyedi ütemtervek készültek például az EU és Banglades közötti fenntarthatósági paktum esetében, és bekerültek az EU és Vietnám közötti partnerségi és együttműködési megállapodásba is; mindkét alkalommal sor került az ILO korai szakaszban történő bevonására, amelynek kapcsán bizonyítást nyert, hogy milyen egyedülálló előnyt jelent, ha egy intézményi szereplő mindkét kereskedelmi féllel együttműködve gyakorlati ismereteket ad át. Vietnám esetében ez üdvözlendő módon, tovagyűrűző hatásként azt eredményezte, hogy a belső tanácsadó csoportok a környezetvédelmi kötelezettségvállalások végrehajtására vonatkozóan egyenértékű ütemtervet szorgalmaznak.

4.3.

Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy a végrehajtás előtti erőfeszítések ösztönzőiként meg kell erősíteni az ütemterveket, valamint azt, hogy azok specifikusak, konkrétak, nyilvánosak, határidőhöz kötöttek és a kereskedelmi partnerrel kölcsönösen elfogadottak legyenek annak érdekében, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások fokozott nyomon követését, végrehajtását és esetleges érvényesítését szolgálják.

4.4.

Az EGSZB arra számít, hogy szélesebb körű közzététel – többek között az ütemtervek és azok végrehajtása esetében – alapul szolgál a civil társadalom konstruktív és szélesebb körű bevonásához.

Hangsúlyosabb végrehajtás és érvényesítés

4.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek végrehajtásának és érvényesítésének megerősítése üdvözlendő előrelépés, amely megfelel a vállalkozások és más kereskedelmi partnerek egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos elvárásainak, valamint a vállalkozások, a szakszervezetek, a civil társadalom és a fogyasztók azon törekvésének, hogy a kereskedelem révén növeljék a fenntarthatóságot.

4.6.

Mindkettő csak annyira lesz működőképes azonban, amilyen mértékben a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek pontosak. Bár az ütemtervek elősegíthetik ezt, ugyanilyen fontos a kötelezettségek egyértelműbbé tétele a megállapodás szintjén. A „folyamatos és tartós erőfeszítések” kifejezés túl homályosnak bizonyult már a Korea esetében indult első, a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban jogsértési ügyben is. A kötelezettségvállalások pontosítása és részletes meghatározása a felek számára a velük szembeni elvárások megértésében is fontos, és segíti őket a végrehajtási folyamat során.

4.7.

Az uniós vámkódex folyamatban lévő reformjával összefüggésben az EGSZB általánosságban megjegyzi, hogy a kereskedelmi szabályokat túlnyomórészt a nemzeti vámhatóságok hajtják végre, ahol az egységes végrehajtás, az erőforrások és a kapacitásépítés hiánya torzíthatja a versenyt és alááshatja a hatékony jogérvényesítést.

4.8.

Az EGSZB üdvözli a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő (CTEO) funkciójának létrehozását és az egyablakos ügyintézési pont átalakítását, amelyek fontos lépést jelentenek a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásának megerősítése és a panaszkezelés megszervezése terén. Ezért üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések állítólagos megsértésének minden esetben azonos jelentőséget tulajdonít. A referenciaértékeket tartalmazó ütemtervek fent említett bevezetésével együtt az egyablakos ügyintézési pont kulcsfontosságú eszközzé válhat a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetben foglalt kötelezettségvállalások fokozott betartatásában.

4.9.

Az EGSZB emellett üdvözli az egyablakos ügyintézési pont működésére vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatát, de további pontosításokat kér. Továbbra sem egyértelmű, hogy mik a bizonyítási normák, az egyablakos ügyintézési pont milyen mértékben gyűjt bizonyítékokat az állításokról, és milyen típusú jogorvoslatra számíthatnak a panaszosok. Az eddigiek során a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatban mindössze egy panaszt nyújtottak be az egyablakos ügyintézési ponton keresztül, emellett az EGSZB rámutat arra, hogy annak előzetes értékelése késik. Ez hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a későbbiekben a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek rögzítsék az egyablakos ügyintézési pontot, ezenkívül jövőbeli panaszosokat frissített iránymutatások segíthetik.

4.10.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a szankciók a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó alapvető kötelezettségvállalások, nevezetesen az ILO által rögzített alapvető munkahelyi elvek és jogok, valamint a Párizsi Megállapodás súlyos megsértésére korlátozódnak. Tisztázni kell azonban az Európai Bizottság megközelítését a súlyos jogsértés mibenléte és a szankciók meghatározását illetően, és azt javasolja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy ezek a szempontok kapcsolhatók-e az ütemtervhez.

4.11.

Az EGSZB ismételten arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a kereskedelmi partnerekkel együtt vizsgálja meg a vállalati szintű konkrét jogsértési ügyekkel kapcsolatos innovatív gyorsreagálási eszközöket, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (USMCA) keretében jelenleg sikerrel alkalmazottak példájára.

5.   Lehetőségek a belső tanácsadó csoportok további megerősítésére

5.1.

A belső tanácsadó csoportok döntő szerepet játszanak a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek működőképessé tételében, és hozzájárulnak a kereskedelmi partnerek közötti együttműködés és párbeszéd pozitív dinamikájához. A belső tanácsadó csoportok tagjai olyan szervezeteket képviselnek, amelyek kapcsolatokat alakítottak ki a partnerországok civil társadalmi partnereivel. Ennélfogva olyan értékes helyszíni tapasztalatokkal szolgálhatnak, amelyekkel a politikusok és a köztisztviselők nem rendelkeznek. A belső tanácsadó csoportok emellett gazdag, kiaknázatlan ismeretekkel bírnak a kereskedelmet és a fenntartható fejlődést érintő átfogó kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket teljes mértékben ki kell használni.

5.2.

Az EGSZB a leghatározottabban támogatta a belső tanácsadó csoportok szerepének megerősítését, és konkrét civil társadalmi javaslatokat fogalmazott meg (4). Ezért támogatja a belső tanácsadó csoportok ambiciózusabb bevonását a kereskedelmi megállapodások életciklusának valamennyi szakaszában. Ennek első lépéseként fokozott figyelmet kell fordítani a belső tanácsadó csoportok létrehozására, különösen azokban a partnerországokban, ahol a civil társadalom mozgástere korlátozott, és ahol a kormány és a civil társadalom közötti együttműködés nem adott.

5.3.

A kereskedelmi partnerek különböző megközelítéseket alkalmazhatnak a civil társadalom bevonására. Az EGSZB azonban megismétli, hogy a fenntartható fejlődési célok és különösen az ENSZ valamennyi tagállama által elfogadott, ennélfogva pedig az EU kereskedelmi partnereire is vonatkozó 17. cél elismeri a civil társadalmi szervezetek kiemelkedő szerepét a fenntartható fejlődést célzó globális partnerség megvalósításában. Ezt az elvárást egyértelműen át kell ültetni a megállapodások szellemébe és intézményi keretébe.

5.4.

Az EGSZB döntő fontosságúnak tartja, hogy a belső tanácsadó csoportok keretrendszerének rendelkezéseiről megalapozottabb tárgyalásokra kerüljön sor. Ha a megállapodás nem kellőképpen egyértelmű, a belső tanácsadó csoportok évekig nehézségekkel küzdhetnek. Pontosabban le kell írni a belső tanácsadó csoportok szerepét, és a feleknek felelősséget kell vállalniuk azért, hogy a belső tanácsadó csoportok kijelölt szervei megfeleljenek a rendeltetésüknek, különösen akkor, ha a szerep visszakerül a meglévő szervekhez. A belső tanácsadó csoportok – például az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás keretében történő – létrehozásából levont tanulságok alapján a struktúráknak egyértelműen támogatniuk kell és elő kell segíteniük a belső tanácsadó csoportok közötti együttműködési keretet, valamint a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottsággal való interakciójukat. Amit a megállapodás kifejezetten nem határoz meg, azt a gyakorlatban nehezebb lesz megvalósítani. Az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás tanulságai szerint a tudományos szereplők részvétele – különösen a partnerországok helyi akciócsoportjaiban – továbbra is kihívást jelent a reprezentativitás és a civil társadalom valódi bevonásának szelleme tekintetében.

5.5.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a belső tanácsadó csoportokhoz a konkrét végrehajtás tekintetében telepített nyomonkövetési feladatok ellátásakor a szabadkereskedelmi megállapodások fenntarthatóságát érintő valamennyi kérdést figyelembe kell venni. E szerepnek a természeténél fogva magában kell foglalnia a végrehajtási ütemtervek felügyeletét és a vegyes bizottságokhoz való jobb érdemi hozzáférést. A belső tanácsadó csoportoknak az országspecifikus prioritások meghatározásába, valamint a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó munkaprogramokba való integrálása elő fogja segíteni a feladatok működőképessé tételét. Ennek fejében az EGSZB osztja azt az elvárást, hogy a civil társadalmi szervezetek időben, megfelelően alátámasztott és bizonyítékokon alapuló hozzájárulást nyújtsanak, ami elengedhetetlen a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdések meghatározásához, rangsorolásához és az azokkal kapcsolatos intézkedésekhez.

5.6.

Az EU és a partnerországok belső tanácsadó csoportjait képviselő tagok viszonya csak folyamatos eszmecsere és kapcsolattartás révén lehet sikeres. Rendkívül fontos, hogy több találkozóra kerüljön sor az uniós belső tanácsadó csoportok, valamint az EU és a partnerországok belső tanácsadó csoportjai között, és fontolóra kell venni a tematikus alcsoportok vagy célzott munkaértekezletek keretében történő munkát. A két kereskedelmi partner kormánya részéről az éves civil társadalmi fórumokon kívüli, ülésszakok közötti kapcsolattartás további pozitív eredményeket hozna. Az együttes ülések ütemezésének lehetővé kell tennie a belső tanácsadó csoportok számára, hogy érdemben tájékoztassák a felek civil társadalmi fórumát és kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságát. Ezt közös nyilatkozatok révén és úgy tehetik meg, hogy a belső tanácsadó csoportok elnökei és alelnökei ismertetik a nézeteiket a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottságban, ahogy ez a CETA és a Koreával megkötött megállapodás keretében már bevett gyakorlat.

5.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy elegendő pénzügyi forrást és technikai segítséget kell biztosítani a belső tanácsadó csoportoknak és az EGSZB azokat támogató titkárságainak ahhoz, hogy megfelelően elláthassák feladataikat és teljesíthessék a velük szembeni elvárásokat. Az Európai Bizottság szolgálatainak is elegendő forrást kell elkülöníteniük a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó megerősített megközelítés megvalósításához. Ahogyan az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodásnál is, gondosan értékelni kell a teljes kereskedelmi megállapodás kereskedelmi és fenntartható fejlődési szempontokon túlmutató lefedettségével kapcsolatos előzetes tapasztalatokat. A belső tanácsadó csoport tagságának a teljes megállapodásra való kiterjesztése nem szándékolt következményekkel járhat a belső tanácsadó csoporttól a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozóan megkövetelt ismeretekre nézve.

5.8.

Az EGSZB üdvözli mind a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértői csoportjának a tagállamokkal való szorosabb összehangolását, mind pedig az EP saját, a belső tanácsadó csoportok szorosabb együttműködésére irányuló törekvését, beleértve a belső tanácsadó csoportok képviselőivel folytatott éves vita megtartását. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az EP nyomonkövetési csoportjai, az állandó előadók és az érintett belső tanácsadó csoportok közötti rendszeres és szoros eszmecsere a kollektív nyomon követés létfontosságú eleme.

5.9.

Az EGSZB azonban rámutat arra, hogy a megállapodások életciklusa jelentős hiányosságot mutat, nevezetesen a civil társadalomnak a tárgyalási folyamatba való fokozottabb bevonása tekintetében. Új tárgyalási módszertanra vonatkozó javaslatokat terjesztett elő (5), új ütemtervet határozva meg annak biztosítása érdekében, hogy a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek érdemi szerephez jussanak tárgyalások során. E javaslat célja, hogy megőrizze a megállapodás tárgyalási folyamatának átláthatóságát, ugyanakkor biztosítsa annak bizalmas jellegét.

5.10.

Ezzel összefüggésben az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közlemény nem vette figyelembe a szabadkereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó szakértői csoport újbóli létrehozására irányuló ismételt felhívását, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy továbbra is tegyen lépéseket ennek érdekében. A csoport jelentős előrelépést képviselt az Európai Bizottság arra irányuló stratégiájában, hogy javítsa a civil társadalommal való együttműködést a kereskedelempolitikában és növelje az átláthatóságot. Ezenkívül a TTIP-vel foglalkozó tanácsadó csoport logikus folytatását is jelentette. Csoportként fellépve a csoportba jelölt tagok az európai üzleti szféra, a szakszervezetek és a civil társadalmi szervezetek képviseletében tárgyalásokat folytathattak valamennyi uniós kereskedelmi megállapodásról, és hozzászólhattak a legfontosabb uniós javaslatokhoz, például a WTO reformjához, mivel olyan állandó fórumról volt szó, amely érdemi és megalapozott nézeteket fogalmazott meg az EU kereskedelempolitikájáról, áthidalva a kereskedelmi megállapodások kihívásait és lehetőségeit az általa képviselt különböző érdekcsoportok számára, méghozzá olyan szinten, amire az ad hoc civil társadalmi párbeszéd nem lett volna képes. Mivel egyre nagyobb súlyt kap az EU kereskedelmi menetrendjének végrehajtása és érvényesítése, egy megújított szakértői csoport állandó testületként értékes iránymutatással és tanácsokkal is szolgálhatna.

---

(1)  Az Európai Parlament 2022. október 6-i állásfoglalása a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló 15 pontos cselekvési terv bizottsági felülvizsgálatának eredményéről (2022/2692(RSP)), valamint A Tanács következtetései a kereskedelemre és a fenntarthatóságra irányuló felülvizsgálatról, 2022. október 17.

(2)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Új generációs kereskedelem és fenntartható fejlődés – a 15 pontos cselekvési terv felülvizsgálata (saját kezdeményezésű vélemény) (HL C 105., 2022.3.4., 40. o.).

(3)  A koreai belső tanácsadó csoport és az uniós belső tanácsadó csoport együttes következtetései, 2022. szeptember.

(4)  Az uniós belső tanácsadó csoportok informális dokumentuma, 2021. október.

(5)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A szabadkereskedelmi megállapodások, a gazdasági partnerségi megállapodások és a beruházási megállapodások új kerete, amely garantálja a civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek tényleges bevonását, és gondoskodik a tudatos közvéleményről (saját kezdeményezésű vélemény)(HL C 290., 2022.7.29., 11. o.).