Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52022AE3384

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Átalakítás mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattá [COM(2022) 296 final – 2022/0192 (COD)]

    EESC 2022/03384

    HL C 75., 2023.2.28, p. 164–170 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2023.2.28.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 75/164

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Átalakítás mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattá

    [COM(2022) 296 final – 2022/0192 (COD)]

    (2023/C 75/24)

    Előadó:

    Florian MARIN

    Felkérés:

    Európai Parlament: 2022.7.4.

    Tanács, 2022.7.11.

    Közgyűlési határozat:

    2022.5.17.

    Jogalap:

    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke

    Illetékes szekció:

    „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció

    Elfogadás a szekcióülésen:

    2022.10.5.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2022.10.26.

    Plenáris ülésszak száma:

    573.

    A szavazás eredménye:

    (mellette/ellene/tartózkodott)

    188/0/1

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    		 Az EGSZB üdvözli és támogatja, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában előírtaknak megfelelően a mezőgazdasági számviteli információs hálózatot (FADN) mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattá (FSDN) alakítsák át, felruházva azzal a feladatkörrel, hogy fenntarthatósági adatokat gyűjtsön, javítsa a tanácsadási szolgáltatásokat és visszajelzést adjon a mezőgazdasági termelőknek.

    1.2.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat a tényeken alapuló szakpolitikák egyik fontos eszköze, és a következőket ajánlja:

    —

    az éghajlatváltozásra, a talajminőségre és a szénmegkötésre, a felhasznált növényvédő szerekre, a víz- és levegőminőségre, az energiára és a biológiai sokféleségre vonatkozó adatokat a mezőgazdasági termelők által vagy más, a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattal interoperábilis eszközök segítségével gyűjtendő környezeti adatként kell kezelni; az összegyűjtött adatokat terméktípusok (biotermékek stb.) szerint kell lebontani; a fenntarthatóságra vonatkozó adatváltozók érvényességét, minőségét és összehasonlíthatóságát a hálózatba való felvételük előtt alaposan értékelni kell, ha szakpolitikai eszközként kívánják felhasználni őket,

    —

    a munkafeltételekre, a szerződéstípusokra, az egészségre és biztonságra (egészségügyi és biztonsági terv megléte a gazdaság szintjén, a balesetek száma, beszámítva az önálló vállalkozókat is), a készségekre és a bérekre, a közös agrárpolitikához kapcsolódó szociális feltételességre, az önálló vállalkozóként dolgozók számára, valamint az ideiglenes munkavállalók és idénymunkások számára vonatkozó adatokat a mezőgazdasági termelők által vagy más, az FSDN-nel interoperábilis eszközök segítségével gyűjtendő szociális adatként kell kezelni. Különös figyelmet kell fordítani a nőkre és a fiatalokra,

    —

    a környezeti és szociális adatoknak ugyanolyan jelentőséget kell tulajdonítani, mint a gazdasági adatoknak; figyelembe véve azonban, hogy az FADN az elmúlt évtizedekben főleg a mezőgazdasági termelők gazdasági és pénzügyi helyzetét értékelte, a gazdasági dimenzió – a környezeti és szociális kihívások mellett – kiemelt fontosságú,

    —

    olyan megközelítést kell alkalmazni, amely összekapcsolja az integrált igazgatási és kontrollrendszert a közös agrárpolitika (KAP) végrehajtásából és az Eurostattól származó adatokkal, különösen tekintettel a környezeti és a szociális adatokra,

    —

    lehetővé kell tenni a mezőgazdasági termelők számára, hogy – amennyiben hajlandóak és képesek rá – külön módszertan alapján, a reprezentativitást és a költségvetési korlátokat figyelembe véve hozzájárulhassanak a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat munkájához; nem szabad szankciókat alkalmazni, ha a mintavételi csoportba tartoznak, de nem kívánnak ehhez hozzájárulni; a mezőgazdasági termelők általi adatszolgáltatásnak önkéntesnek kell maradnia, a tagállamoknak azonban meg kell határozniuk azokat a megfelelő módokat és ösztönzőket, amelyek arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy vegyenek részt az FSDN-ben,

    —

    folyamatosan a bürokrácia csökkentésére kell törekedni: olyan korszerű adattechnológiákat is alkalmazni kell, mint a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, az automatikus adatellenőrzés vagy a távoli adatgyűjtési infrastruktúra,

    —

    a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózatnak elő kell segítenie a teljes agrárgazdasági ökoszisztéma jobb megértését, és ehhez gondoskodnia kell az interoperabilitásról más adatbázisokkal; emellett biztosítani kell az ellátási lánc más részeire vonatkozó, különálló adatállományok együttes elemzését,

    —

    a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat mintavételébe be kell vonni a teljesen és a részben saját szükségletre termelő gazdaságokat,

    —

    figyelembe kell venni a tagállamok eltérő helyzetéből fakadóan eltérő jellemzőkkel, forrásokkal, formátummal, dimenziókkal és részletességi szinttel rendelkező adatokat is,

    —

    a tagállamok és a mezőgazdasági termelők között biztosítani kell a bevált mezőgazdasági gyakorlatok folyamatos cseréjét; e tekintetben külön eszközöket kell kidolgozni,

    —

    többet kellene tenni az adatgyűjtési, -megosztási, -kezelési és -felhasználási kapacitás annak érdekében történő megszilárdítása céljából, hogy a gazdaságok szintjén javítsák az hatékonyságot és a döntéshozatali folyamatokat, különös tekintettel a kisebb gazdaságokra,

    —

    az FSDN-nek hozzá kell járulnia a gazdaságok irányításának javításához, valamint személyre szabott tanácsadási szolgáltatásokat kell nyújtania, többek között a mezőgazdasági termelési folyamatok külső változóira vonatkozó adatokkal – például az időjárás-előrejelzésekkel stb. – való közvetlen kapcsolatok megteremtése révén,

    —

    meg kell határozni az FSDN által előírt folyamatok fenntarthatóságához kapcsolódó konkrét kritériumokat és az adatgyűjtők munkafeltételeire vonatkozó kritériumokat.

    1.3.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy mindig biztosítani kell az adatvédelmet, az adatok feletti rendelkezési jogot, a magánélet védelmét és a titoktartást (a teljes anonimizálás garantálása), a mezőgazdasági termelőknek pedig folyamatos ellenőrzést kell gyakorolniuk adataik felett. Ezen túlmenően védeni kell a mezőgazdasági termelők érdekeit, és adataik megosztásánál – az adatok rendeltetésétől és felhasználásától függetlenül – meg kell szerezni a hozzájárulásukat.

    1.4.

    		 Az EGSZB javasolja, hogy a mezőgazdasági termelők számára biztosítsanak ösztönzőket a közreműködéshez, és a tanácsadói szolgáltatásokon túlmenően egyértelmű és közvetlen előnyökkel – például pénzügyi előnyökkel vagy az uniós forrásokból finanszírozott, célzott pályázati felhívásokhoz való hozzáféréssel – is járjon számukra az adatok megosztása.

    1.5.

    		 Az FSDN számára gyűjtött adatok semmilyen körülmények között nem használhatók fel a mezőgazdasági termelők ellenőrzésére és szankcionálására. Ha ez az elv sérül, akkor a mezőgazdasági termelők számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kimaradjanak az adatszolgáltatásból, de ez jelentősen rontja az FSDN mint szakpolitikai eszköz alkalmazhatóságát.

    1.6.

    		 Az FSDN általános megközelítése a digitális technológiák alkalmazása, és ezért az EGSZB azt javasolja, hogy több erőfeszítést kell tenni a közös mezőgazdasági adattér kialakításáért, előmozdítva az adatok feletti közös rendelkezési jogot és az adatszövetkezeteket. Az EGSZB úgy véli, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazatban nem áll rendelkezésre az adatok összehasonlíthatóságát és közös felhasználását biztosító egységes módszertan.

    1.7.

    		 Az EGSZB javasolja, hogy hozzanak létre egy célzott, az agrár-élelmiszeripari ágazat digitalizálására szolgáló integrált programot, mivel egyes mezőgazdasági termelők már most is kötelesek környezeti adatokat gyűjteni ahhoz, hogy értékesíthessék termékeiket, emellett pedig autonóm és intelligens gépek, illetve érzékelők adatokat állítanak elő. Figyelembe kell venni a digitális társadalmi befogadást és jártasságot, valamint az adatokhoz, a hardverekhez és a szoftvertechnológiákhoz való hozzáférés elősegítését is.

    1.8.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy több erőfeszítést kell tenni a fehér foltok csökkentése, és a vidéki területeken a telefonkapcsolat és a széles sávú hozzáférés biztosítása érdekében.

    1.9.

    		 Végül az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok biztosítsák az FSDN megvalósításához szükséges forrásokat, és az összegyűjtött adatok vegyék figyelembe az agrár-élelmiszeripari ellátási láncon belüli áringadozásokat és különféle válságokat.

    2.   Bevezetés

    2.1.

    		 Az Európai Bizottság „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia (1) keretében a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattá (FSDN) történő átalakítását tervezi, azzal a céllal, hogy fenntarthatósági adatokat gyűjtsön, javítsa a tanácsadási szolgáltatásokat és visszajelzést adjon a mezőgazdasági termelőknek. Az adatokat üzemi szinten, a tagállamokban meghatározott egyedi kritériumoknak megfelelően és rendszerességgel gyűjtik. Az FADN-t úgy alakítják át, hogy FSDN-ként hatékony adatgyűjtési folyamatot biztosítson.

    2.2.

    		 Minden tagállam külön tervet készít az adatszolgáltató üzemek kiválogatásához, ami biztosítja az adatok reprezentatív mintáját. A mezőgazdasági üzemeket egységes módon kell osztályozni, és az adatgyűjtőket, például a könyvelőirodákat is be kell vonni a folyamatba, amelyet tagállami szinten egy kapcsolattartó iroda koordinál.

    2.3.

    		 A mezőgazdasági üzemek által szolgáltatott adatokat arra fogják felhasználni, hogy jellemezzék az adatszolgáltató üzemet, értékeljék a mezőgazdasági üzem jövedelmét és gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságát, valamint helyszíni ellenőrzések útján ellenőrizzék a továbbított információk helytállóságát.

    3.   Az FSDN működése

    3.1.

    		 Az EGSZB támogatja a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattá (FSDN) való átalakítását, és fontosnak tartja, hogy ne gyűjtsék össze többszörösen ugyanazokat az adatokat – tekintettel arra, hogy egyes tagállamok már most is gyűjtenek bizonyos szociális és környezeti adatokat. Olyan megközelítést kell alkalmazni, ami összekapcsolja az integrált igazgatási és kontrollrendszert a közös agrárpolitika (KAP) végrehajtásából és az Eurostattól származó adatokkal, különös tekintettel a környezeti és a szociális adatokra.

    3.2.

    		 Az FSDN és a különböző szereplők, például a közigazgatási szervek, a statisztikai hatóságok és a magánszervek közötti adatmegosztást ellenőrzött és összehangolt módon kell végezni. Az EU által már kifejlesztett és finanszírozott digitális technológiák (FAIRshare (2), Horizont-projektek stb.) ösztönzése hozzájárulhat a mezőgazdasági üzemek irányításának és a digitális technológiák üzemi szintű használatának javításához.

    3.3.

    		 Az adatgyűjtés és az adatfeldolgozás között eltelt idő nem befolyásolhatja az FSDN és a mezőgazdasági termelőknek nyújtott tanácsadási szolgáltatások színvonalát. A mezőgazdasági termelőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy adataikat felhasználják-e az FSDN-hez kapcsolódó további célokra, például kutatásra, innovációra, képzésre stb., és ehhez hozzájárulásukat kell adniuk.

    3.4.

    		 Az adatvédelem, az általános adatvédelmi rendelet (3) vonatkozó szabályai, a szenzorokkal nyert adatok, az adatok felhasználásába vetett bizalom, a fékek és ellensúlyok rendszerei és az adatok feletti rendelkezési jog, a magánélet és a személyes adatok védelme, illetve az átláthatóság kapcsán figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelők érdekeit, és a mezőgazdasági termelőknek profitálniuk kell az összegyűjtött adatokból. A bürokrácia csökkentését állandó prioritásként kell kezelni. E tekintetben egyértelmű, uniós szintű módszertanra van szükség a mezőgazdasági termelők ösztönzéséhez. Mérlegelni kell a mezőgazdasági termelők szövetségeinek bevonását.

    3.5.

    		 Az EGSZB úgy véli, hogy figyelembe kell venni a rendszer megvalósításának fenntarthatóságát és az FSDN működtetésében közreműködő személyek munkakörülményeit az adatgyűjtés, -kezelés, -tárolás és -feldolgozás területén. Az EGSZB emlékeztet a digitalizálásról és fenntarthatóságról szóló véleményére (4): a leginkább energiahatékony adatközpontoknak kell a normává válniuk, és az új adatközpontokat 100 %-ban megújuló energiával kell működtetni. E tekintetben az Európai Bizottságnak meg kell állapítania a folyamat fenntarthatóságához és az adatgyűjtők munkafeltételeihez kapcsolódó konkrét kritériumokat, és ezeket valamennyi tagállamnak figyelembe kell vennie.

    3.6.

    		 Az FSDN nem lehet olyan eszköz, amely csak a közpolitikák hatóságok általi kidolgozását szolgálja, a szociális partnerek, kutatóintézetek, egyetemek, mezőgazdasági termelők és nem kormányzati szervezetek igényeit is figyelembe kell vennie. Az FSDN elősegítheti a mezőgazdasági termelők pénzügyi rendszerbe való bekapcsolódását (hitelek stb.). Az FSDN-nek rendszeresen áttekintést kell nyújtania az európai, nemzeti és regionális szintű mezőgazdasági termelésről és a különböző gazdálkodási formákról.

    3.7.

    		 Valamennyi uniós mezőgazdasági termelőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hozzájárulhasson az FSDN munkájához, amennyiben hajlandó erre, figyelembe véve a reprezentativitást, a költségvetési korlátokat és az FSDN céljait. Összehangolt, konkrét feltételek és módszertan alapján a mintavételben nem szereplő gazdaságok számára is lehetővé kell tenni az FSDN munkájához való önkéntes hozzájárulást. A mezőgazdasági termelők nem kötelezhetők arra, hogy adatokat szolgáltassanak az FSDN számára, és nem szabad velük szemben szankciókat sem alkalmazni. A teljesen vagy részben saját szükségletre termelő gazdaságokat is figyelembe kell venni. Az összegyűjtött adatokat a terméktípusok (biotermékek stb.) szerint kell lebontani.

    3.8.

    		 Az FSDN hatékonyabb működése érdekében számításba kell venni a mesterséges intelligencián, a dolgok internetén, az automatikus validáláson, az optikai karakterfelismerő szoftvereken vagy a távoli adatgyűjtő infrastruktúrákon alapuló korszerű és innovatív adatgyűjtést és -feldolgozást, valamint az európai űrprogram segítségével előállított térinformatikai adatokat is. Az FSDN, a KAP és az európai nyílt tudományosadat-felhő között közvetlen kapcsolatot kell teremteni.

    3.9.

    		 Az FSDN-nek figyelembe kell vennie a tagállamok eltérő jogszabályait, különös tekintettel a környezeti és társadalmi szempontokra, és elég rugalmasnak kell lennie új mutatók beépítéséhez. Az FSDN sikeres működéséhez hatékony együttműködésre van szükség a kapcsolattartó irodák, a tagállami hivatalok és az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága között. Ugyanolyan jelentőséget kell tulajdonítani a környezeti és szociális adatoknak, mint a gazdasági adatoknak, a kis- és nagygazdaságoknak és a különböző régióknak. Tagállamonként eltérő az FSDN-hez való hozzájárulással szembeni nyitottság és az arra való hajlandóság, továbbá figyelembe kell venni az egyes elemek érzékenységét és tényleges értékét is.

    3.10.

    		 Az EGSZB azt javasolja, hogy egyértelműen tegyenek különbséget az évente és a rendszeres időközönként gyűjtendő adatok között. Az FSDN számára kihívást jelentenek az adatok különböző jellemzői, forrásai, formátumai, méretei és részletességi szintjük, mivel fontos, hogy ne gyűjtsék össze többszörösen ugyanazokat az adatokat. Az adatgyűjtés költségstruktúrái tekintetében nagy különbségek vannak a tagállamok között, ezért nagyobb rugalmasságra van szükség.

    3.11.

    		 Az adatgyűjtés során figyelembe kell vennie a különböző válságokat és a fokozott áringadozást, amelyek az agrár-élelmiszeripari láncok állandó tényezőivé válnak. Az ukrajnai háború tovább fokozza ezt az áringadozást, és az élelmiszer-spekuláció nyomást gyakorol az ellátási láncokra. Az FSDN számára elkülönített pénzügyi forrásokat az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak kell biztosítaniuk.

    3.12.

    		 Az EGSZB javasolja, hogy a civil társadalom bevonásával, átlátható kritériumokon alapuló kiválasztás útján hozzanak létre egy európai tanácsadó testületet az adatgyűjtés nyomon követése, valamint az adatfelhasználásra és az adatkövetelményeket érintő stratégiai változásokra vonatkozó döntések meghozatala céljából, figyelembe véve a társadalmi kihívásokat és az adatigény dinamikáját.

    3.13.

    		 Az EGSZB azt javasolja továbbá, hogy a gazdálkodási gyakorlatokra – pontosabban a földgazdálkodásra, a növényvédelemre, a növények tápanyagellátására, az állategészségügyre és az állatjólétre – vonatkozó adatokat építsék be az FSDN-be. Az FSDN segítségével össze kell gyűjteni és terjeszteni kell a bevált mezőgazdasági gyakorlatokat, különösen a környezeti és szociális területeken (képzések, modelleszközök, bevált gyakorlatok, tanácsadók közötti tapasztalatcsere stb.).

    3.14.

    		 Az éghajlatváltozásra, a talajminőségre és a szénmegkötésre, a felhasznált növényvédő szerekre, a víz- és levegőminőségre, az energiára és a biológiai sokféleségre vonatkozó adatokat a mezőgazdasági termelők által vagy más, a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózattal interoperábilis eszközök segítségével gyűjtendő környezeti adatként kell kezelni.

    3.15.

    		 A munkafeltételekre, a szerződéstípusokra, az egészségre és biztonságra (egészségügyi és biztonsági terv megléte a gazdaság szintjén, a balesetek száma, beszámítva az önálló vállalkozókat is), a közös agrárpolitikához kapcsolódó szociális feltételességre, az önálló vállalkozóként dolgozók számára, az ideiglenes munkavállalók és idénymunkások számára, valamint a készségekre és a bérekre vonatkozó adatokat a mezőgazdasági termelők által vagy más, az FSDN-nel interoperábilis eszközök segítségével gyűjtendő szociális adatnak kell tekinteni. Folyamatos figyelmet kell fordítani annak biztosítására is, hogy az összegyűjtött adatokat a fenntartható fejlődési célok elérése felé tett előrehaladás nyomon követésének elősegítésére is felhasználják.

    3.16.

    		 Az EGSZB azt javasolja, hogy a vidékfejlesztés jövője szempontjából kiemelt figyelmet kellene fordítani a nőkre és a fiatalokra. A lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése, a tartós munkaszerződések, a megfelelő minőségű közszolgáltatások és a magas életszínvonal mind olyan szempontok, amelyeket az FSDN közvetve támogathat. Különös figyelmet kell fordítani továbbá a nemzetközi szinten működő gazdaságok adataira, mivel a gazdaságok szervezése egyre összetettebbé válik, és némelyikük az EU-n kívül is termel.

    3.17.

    		 Ami az FSDN-re vonatkozó jogszabály végrehajtását illeti, az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság a javaslat szerint hatáskört kap majd jelentős számú felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására (például az adatkezelés, a mezőgazdasági üzemek azonosítója, az adatok felhasználása vagy az elsődleges adatokhoz való hozzáférés és azok továbbítása terén). Ezt a minimumra kell korlátozni, és a szabályozást inkább végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani.

    4.   Az FSDN hozzájárulása a mezőgazdasági üzemek környezeti, gazdasági és szociális teljesítményének javításához, valamint az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc átláthatóságához és méltányosságához

    4.1.

    		 Az FSDN olyan eszköz lehet, amely úgy járul hozzá a gazdaságok irányításának javításához, hogy a gazdaságokra vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése révén a gazdaságok teljesítményének növelésére szolgáló döntéstámogató eszközöket fejleszt ki (többek között előmozdítja a precíziós mezőgazdaságot), és a tagállamokat ebbe az irányba kellene terelni. Az FSDN keretében nyújtott tanácsadási szolgáltatások szempontjából hasznos lenne az adatkészletek jobb integrációja, hogy az összes (gazdasági, környezeti, társadalmi) fenntarthatósági dimenzióra kiterjedően felkészülten lehessen tanácsadást nyújtani.

    4.2.

    		 Az üzemi szinten gyűjtött adatok egy része felhasználható a gazdaság potenciáljának és fenntartható teljesítményének növelésére. A mezőgazdasági termelők számára biztosítani kell, hogy rendelkezhessenek adataik felett, valamint a fenntartható gazdálkodási módszerek előmozdítása érdekében segítséget és tanácsadást kell kapniuk ahhoz, hogy pontosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb munkavégzéshez hogyan használják az adataikat. Az adatokat csak azokra a konkrét célokra lehet felhasználni, amelyekre gyűjtötték. A tagállamoknak is kellő elkötelezettséget kell tanúsítaniuk ezzel kapcsolatban, az Európai Bizottságnak pedig egyértelmű ajánlásokat és a gazdaságok ökoszisztémájához igazított nyílt forráskódú szoftveres megoldásokat kell kidolgoznia.

    4.3.

    		 Az EGSZB azt javasolja, hogy az ellátási láncok jobb és hatékonyabb megítélése érdekében az Unióban hozzanak létre egy olyan közös adatteret, amely a nyilvános agrár-élelmiszeripari adatok megbízhatóságát jelző címkén alapul. Minden tagállamban pontos célértékeket kell meghatározni. Az adatok feletti közös rendelkezési jog, a mezőgazdasági adatszövetkezetek és az adatgazdálkodási partnerségek kialakítása célzott pénzügyi erőforrásokat és külön stratégiát igényelnek.

    4.4.

    		 Az agrár-élelmiszeripari ágazatban nem dolgoztak ki az adatok összehasonlíthatóságát és közös felhasználását biztosító szabványokat és egységes módszertant. E tekintetben határozott lépéseket kell tenni a tagállamok bevonásával, mivel egyes mezőgazdasági termelőknek adatgyűjtési kötelezettségük van termékeik kiskereskedőknek történő értékesítésével összefüggésben.

    4.5.

    		 Az EGSZB szerint jó volna, ha az FSDN elősegítené az agrárgazdaság teljes ökoszisztémájának jobb megértését, és interoperábilis lenne más adatbázisokkal, aminek köszönhetően rendelkezésre állnának az ellátási láncra vonatkozó adatok, illetve együtt lehetne elemezni a különálló adatállományokat annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a hozzáadott érték eloszlását, és biztosítani lehessen az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjével szembeni tisztességes bánásmódot. Az FSDN-nek a gazdaságok teljesítményéhez kapcsolódó, de a regionális helyzethez és a termékek helyzetéhez is igazodó alapvető teljesítménymutatókat kell nyújtania.

    4.6.

    		 Az FSDN-nek hozzá kell járulnia a gazdaságok intelligens, innovatív és fenntartható irányításához, a gazdaságok irányításának és termelékenységének javításához, valamint a mezőgazdasági termelés külső változóihoz (időjárás stb.) való kapcsolódáshoz. A mezőgazdasági termelőket és a szövetkezeteket nagyobb mértékben be kell vonni a kutatási projektekbe, és az uniós forrásokat lehetne kifejezetten az agrár-élelmiszeripari ágazat digitalizálására fordítani. Az ágazat sajátos jellege miatt a tagállamok bevonásával külön pályázati felhívást kellene közzétenni.

    5.   Az FSDN hozzájárulása a mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazat digitalizálásához

    5.1.

    		 Az IT-technológiák beépítése lassú folyamat, hiszen a mezőgazdaság még mindig az egyik legkevésbé digitalizált ágazat, és e tekintetben jelentős különbségek vannak az egyes országok, régiók és gazdaságok között. A digitális társadalmi befogadás óriási problémát jelent, és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében erre kiemelt figyelmet kell fordítani. Egy jobban digitalizált agrár-élelmiszeripari ágazat hozzájárul az ellátási láncon belüli átláthatóság fokozásához és az élelmiszer-spekuláció kockázatának minimalizálásához. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság, a tagállamok és a civil társadalom partneri együttműködés keretében indítsanak el egy, az agrár-élelmiszeripari ágazat digitalizálására irányuló integrált programot. A tagállamok és különösen a mezőgazdasági kistermelők hardver- és szoftvertechnológiákhoz való hozzáférését célzott programok keretében kell elősegíteni, mivel a digitális átállás kiemelt fontosságú. Az adatgyűjtésre és -megosztásra használt szoftverek licenceinek megújításáról rendszeresen gondoskodni kell. Erre a célra uniós forrásokat is fel lehet használni, ugyanakkor a tagállamok bevonása fontos tényező.

    5.2.

    		 Az autonóm és intelligens gépek, illetve érzékelők olyan adatokat állítanak elő, amelyek a gazdaságok szintjén segíthetik a döntéshozatali folyamatot, az ellátási lánc szintjén pedig megszilárdíthatják az adatgazdálkodást. Az ellátási lánc szereplői közötti összekapcsolhatóság és interoperabilitás, a térinformatikai adatokkal együtt hozzájárulhat a mezőgazdasági kistermelők piacra jutásának biztosításához és az ellátási láncok megszilárdításához.

    5.3.

    		 A gazdaságok szintjén – különösen a mezőgazdasági kisüzemeket illetően – elengedhetetlen megszilárdítani az adatgyűjtési, -megosztási, -kezelési és -felhasználási kapacitást ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelőket jobban integrálni lehessen az ellátási láncokba és növelni lehessen a gazdaságok hatékonyságát. E költségeket a KAP-nak kell fedeznie, a tagállamoknak pedig egyedi intézkedéseket kell beépíteniük a stratégiai tervekbe. A mezőgazdasági kistermelők digitális folyamatokkal kapcsolatos hiányos ismereteit körültekintően kell kezelni, ezért a KAP és más vonatkozó szakpolitikák keretében egyértelműen és folyamatosan a digitális ismeretek növelésére kell összpontosítani.

    5.4.

    		 A szociális és környezeti adatok gyűjtése nem lehet elszigetelt folyamat vagy kiegészítő tevékenység, hanem inkább a tagállamok által támogatott, üzemi szintű, a gazdaságok méretétől és típusától független, folyamatos tevékenységnek kell lennie.

    5.5.

    		 Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az adatok és a digitalizáció iránti igények az agrár-élelmiszeripari ágazatban az árupiacokon árdiszkriminációhoz és spekulációhoz vezethetnek. Az adatpiacnak mindössze néhány vállalatra való koncentrálódását úgy kell kezelni, hogy az adatszuverenitás biztosított legyen. Ezenkívül az ellátási lánc szereplői közötti adatmegosztásnak tisztességes, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell megvalósulnia, lehetővé téve, hogy az FSDN hozzájáruljon egy igazságosabb ellátási lánc kialakításához és a közvetett kibocsátások csökkentéséhez.

    5.6.

    		 Az agrár-élelmiszeripari ágazatokban folyamatos figyelmet kell fordítani az adatdemokrácia keretének kialakítására és az adatokból származó előnyökkel kapcsolatos kiegyensúlyozott alkupozíció megteremtésére. Az EGSZB üdvözli a gazdaságok azonosítójának bevezetését, és javasolja, hogy a mezőgazdaságban tegyék egyértelműbbé az adatvédelemmel, az adatok feletti rendelkezési joggal, a felelősséggel és a hordozhatósággal kapcsolatos szempontokat. Az FSDN-adatok könnyű fellelhetősége mellett gondoskodni kell az adatokból származó előnyök adatszolgáltatók és adatgyűjtők közötti, kölcsönösségen alapuló méltányos megosztásáról.

    5.7.

    		 A bizalom megszilárdítása és annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek jobban megérthessék, hogy hogyan járulnak hozzá az adatok a jövőbeli közpolitikák relevanciájához és hatékonyságához, olyan tájékoztató kampányokra van szükség, amelyek bemutatják, hogy az adatok milyen jelentőséggel bírnak a gazdaságok, különösen a mezőgazdasági kistermelők gazdasági, szociális és környezeti teljesítménye szempontjából. Az agrár-élelmiszeripari ellátási láncok szereplői számára hozzáférést kell biztosítani a nyílt adatplatformokhoz annak érdekében, hogy a termékellátási láncokon belül biztosítható legyen az összehasonlíthatóság és az átláthatóság. Az FSDN arra ösztönözheti a mezőgazdasági termelőket, hogy digitális platformokat vegyenek igénybe az ellátási láncokba való integráció megkönnyítéséhez és a bevált gyakorlatok átadásához.

    5.8.

    		 Az adatgyűjtők képzése mellett gondoskodni kell a digitális ismeretek folyamatos elsajátításáról, különösen a mezőgazdasági kisüzemek és az idősebb mezőgazdasági termelők esetében. A kiberbiztonsági képzések, gyakorlatok és kampányok folyamatos biztosítására van szükség. A digitalizáció terén és az adatok ágazatában eddig elért eredmények ellenére még inkább felhasználóbarát rendszerekre van szükség. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a precíziós gazdálkodás és a robotika előfeltételeként biztosítani kell a széles sávú lefedettséget és a digitalizációt, valamint támogatni kell a fenntartható technológiákba irányuló beruházásokat. Az FSDN és az Európai Hálózatfinanszírozási eszköz, valamint az Európai Szélessávfejlesztési Alap között egyértelmű kapcsolatot kell kialakítani.

    Kelt Brüsszelben, 2022. október 26-án.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Christa SCHWENG

    (1)  Az EGSZB véleménye: A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért (HL C 429., 2020.12.11., 268. o.).

    (2)  https://www.h2020fairshare.eu/

    (3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)(HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

    (4)  Az EGSZB véleménye: Digitalizáció és fenntarthatóság – a jelenlegi helyzet és a szükséges fellépések a civil társadalom szemszögéből (HL C 429., 2020.12.11., 187. o.).

    Top