52022AE3219

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52022AE3219 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52022AE3219

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Rövid távú energiapiaci intervenciók és a villamosenergia-piac szerkezetének hosszú távú fejlesztése – Cselekvési terv (COM(2022) 236 final)

EESC 2022/03219

HL C 75., 2023.2.28, p. 185–189 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2023.2.28.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 75/185

(COM(2022) 236 final)

(2023/C 75/27)

Előadó:

Alena MASTANTUONO

Felkérés:	Európai Bizottság, 2022.6.28.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.10.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.10.26.
Plenáris ülésszak száma:	573.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	179/3/1

1. Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) komoly aggodalmának ad hangot az energiapiaci fejlemények miatt, ezért üdvözli, hogy az Európai Bizottság közleménye rövid távú energiapiaci intervenciókat, hosszú távra pedig a villamosenergia-piac szerkezetének javítását fontolgatja. Az EGSZB ezért hangsúlyozza az Európai Bizottság következtetését, amely szerint vannak „olyan területek, ahol az uniós villamosenergia-piac szerkezete módosításra szorul a jövőbeli energiakörnyezetet és -termelési szerkezet, a kialakulóban lévő új technológiák, a geopolitikai fejlemények, valamint a jelenlegi válságból levont tanulságok figyelembevételével. Az ilyen kiigazításoknak hozzá kell járulniuk a villamosenergia-piaci szerkezet működésének optimalizálásához, valamint ahhoz, hogy az alkalmasabbá váljon a villamosenergia-ágazat költséghatékony dekarbonizációjára, megfizethető árakat nyújtson a fogyasztók számára, és ellenállóbb legyen az áringadozásokkal szemben.”

1.2

Mivel a jól működő energiapiacok döntő szerepet játszanak a fenntartható energiarendszer valamennyi alapvető célkitűzésének – azaz az ellátás biztonságának, az észszerű költségeknek és áraknak, valamint a klímasemlegességnek – a megvalósításában, az EGSZB fontosnak tartja a megfelelő feltételek elősegítését és fenntartását is a jövőre nézve. A jövőbeli intézkedések nem áshatják alá ezeket az előfeltételeket, és közép- és hosszú távon lehetővé kell tenniük az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseket.

1.3

Az EGSZB ugyanakkor rámutat arra, hogy a jelenlegi energiaár-válság negatív hatással van az európai háztartásokra és vállalkozásokra. A szélsőséges energiaárak fűtik az inflációt, és hozzájárulnak a gazdasági bizonytalansághoz. Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottság arra irányuló megközelítését, hogy rövid távú intézkedéseket hozzon az európai polgárok és vállalkozások számára megfizethető árak és alacsonyabb költségek biztosítása érdekében, beleértve a kiszolgáltatott fogyasztók, valamint a kkv-k és az energiaintenzív iparágak számára nyújtott közvetlen pénzügyi támogatást is. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy az ideiglenes beavatkozásokat a piaci szerkezet kiigazításának kell követnie azokon a területeken, ahol az Európai Bizottság megállapítása szerint szükség van az uniós villamosenergia-piac szerkezetének kiigazítására.

1.4

Az EGSZB véleménye szerint az elsődleges probléma a földgáz magas ára, ezért minden európai és nemzeti szintű intézkedésnek arra kell irányulnia, hogy megszüntessék a villamosenergia-árak emelkedésének ezt a kiváltó okát, és elősegítsék a termelés növelését, és hogy az energiaigényt kielégítő mértékben nem fosszilis energiaforrásokat használjanak. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság által 2022. szeptember 14-én javasolt keresletoldali fellépést, és közös erőfeszítésre szólítja fel a háztartásokat, a közszférát és a vállalkozásokat. A kereslet csökkentése a legegyszerűbb módja annak, hogy ki tudjuk fizetni az energiaszámlákat és csökkentsük a kibocsátásokat. Az EGSZB emellett nagyobb beruházásokat szorgalmaz a nem fosszilis és klímasemleges energiarendszerre való gyorsabb átállás érdekében.

1.5

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy minden nyomonkövetési intézkedést szigorú vitának és hatáselemzésnek kell megelőznie. Az EGSZB részt kíván venni ebben a vitában. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak egyaránt kerülniük kell az olyan javaslatokat, amelyek veszélyeztetnék a fenntartható energiarendszer alapvető célkitűzéseit.

2. Általános megjegyzések

2.1

A rövid távú energiapiaci intervenciókról és a villamosenergia-piac szerkezetének hosszú távú fejlesztéséről szóló európai bizottsági közlemény több közelmúltbeli dokumentumra épül, amelyek az energiaárak gyors emelkedésével és az Ukrajna elleni orosz invázió miatt az energiaellátás biztonságával kapcsolatban felmerülő aggodalmakkal foglalkoznak. Szorosan kapcsolódik a klímasemlegességre való energetikai átállással kapcsolatos kezdeményezésekhez is. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a közleményt ebben az átfogó kontextusban kell vizsgálni, és utal az ezekben a témákban elfogadott korábbi véleményeire (1).

2.2

A jól működő energiapiacok döntő szerepet játszanak a fenntartható energiarendszer valamennyi alapvető célkitűzésének – azaz az ellátás biztonságának, a megfizethető költségeknek és áraknak, valamint a klímasemlegességnek – a megvalósításában. Mivel jelenleg valamennyi ilyen célkitűzés veszélyben forog, az EU-nak olyan intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek a célkitűzések összességét tekintve előnyt biztosítanak, és figyelembe kell vennie az európai gazdasági és szociális modell szükségleteit. Az EGSZB ezért fontosnak tartja, hogy visszatérjünk az alapokhoz, és arra összpontosítsunk, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk az integráltabb energiapiacokhoz.

2.3

Az energiapiacok az ágazati integráció révén egyre inkább összekapcsolódnak, ami költséghatékony módon segíti az energiarendszer dekarbonizálását és az energiarendszer megnövekedett volatilitásának kezelését. A piac jelenlegi szerkezete egyrészt minden szereplőt arra kell, hogy ösztönözzön, hogy elérje a dekarbonizálást, ami szükséges ahhoz, hogy Európa elinduljon a klímasemlegesség felé vezető úton, másrészt viszont a villamos energia árát a bekapcsolási sorrend alapján meghatározó jelenlegi piacszerkezet napjainkban a rendkívül magas gázárak hatását szenvedi.

2.4

A belső piac kulcsfontosságú az EU számára ahhoz, hogy biztosítsa az erőforrások hatékony elosztását, és ez az energiára is vonatkozik. Ugyanakkor a nemzetközi piacok is jelentős hatást gyakorolnak az EU energiarendszerére, különösen a tüzelőanyag-piacokon keresztül. A geopolitikai fejlemények rávilágítottak arra, hogy az EU-nak nagyobb stratégiai autonómiára kell törekednie az energia és az energiával kapcsolatos nyersanyagok terén. Az EU megbízhatatlan harmadik országoktól való függőségének csökkentésére irányuló célkitűzés elérése szorosabb együttműködést igényel, és rávilágít a tagállamok közötti kölcsönös függő viszonyra. Miközben fontos, hogy az EU maximálisan kihasználja saját rendelkezésre álló erőforrásait és meglévő kapacitásait, nem reális vagy hasznos a nemzetközi piacoktól elszigetelten cselekedni; ehelyett értékes együttműködésre kell törekedni megbízható partnerekkel.

2.5

Jól működő piacokat csak akkor lehet elérni, ha az alapok rendben vannak: Az EGSZB hangsúlyozza, hogy minden energiarendszer szükséges alapja a megfelelő energiainfrastruktúra, amely hozzájárul az energiapiacok általános működéséhez, beleértve az energia rendelkezésre állását és megfizethetőségét is. Az energiaáramlás előtt álló akadályok elhárítása tehát a piacok jobb működésének egyik legfontosabb eszköze. A megfelelő piaci szabályok a piac működésének másik alapját képezik, többek között azáltal, hogy meghatározzák a versenyszabályokat, ezáltal növelik az átláthatóságot, és megteremtik és erősítik az egyenlő versenyfeltételeket.

2.6

Ahhoz, hogy az energiarendszerek és az energiapiac fejlődjenek és hatékonyan reagáljanak a jelenlegi tendenciákra, beleértve a villamosítást, a lokalizációt, a digitalizációt és a megújuló energia termelésének és felhasználásának bővülését is, elkerülhetetlen az energiainfrastruktúrába való beruházás. E beruházások előmozdítása érdekében a politikai döntéshozóknak és az illetékes hatóságoknak fel kell gyorsítaniuk az engedélyezési és adminisztratív eljárásokat, miközben megfelelő konzultációt kell folytatniuk az érintett érdekelt felekkel. Az átviteli és elosztási összeköttetések mellett a modern és időtálló infrastruktúrának magában kell foglalnia a villamosenergia-tárolási kapacitást, valamint az energiarendszerek „intelligenssé” tételéhez szükséges digitális rendszereket is. Ugyanakkor el kell kerülni a meg nem térülő eszközöket eredményező technológiai bezáródásokat.

2.7

Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet megoldásának és fejlesztési lehetőségeinek keresése során érdemes különbséget tenni a rövid és hosszú távú intézkedések között. El kell ismerni, hogy sok intézkedés, különösen a nagyobb beruházások megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe. Egyes intézkedések esetében több időre van szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon a megfelelő tervezés, biztosítsák a megvalósíthatóságot és az alapvető energetikai célkitűzésekkel való összeegyeztethetőséget, valamint elkerüljék az olyan rövid távú intézkedéseket, amelyek hosszabb távon kontraproduktívnak bizonyulhatnak.

2.8

Az energiaellátás biztonságának garantálására és a rendkívüli helyzetekre, valamint a piaci zavarokra való felkészültségre is érvényes az, hogy hosszú távú gondolkodásra van szükség. Ez rávilágít az előrejelzési tevékenységeknek a kockázatok azonosításában, valamint a reziliencia javítása és a kockázatok kezelése előkészítésében betöltött szerepére, ami többek között a készenléti tervek révén valósul meg.

2.9

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a kapacitásmechanizmusok bizonyos formái – a villamos energia belső piacáról szóló rendelet tervezési elveivel összhangban – hozzájárulhatnak az ellátás biztonságának garantálásához, különösen a csúcsfogyasztási helyzetekben, miközben elkerülhetők a piac indokolatlan torzulásai.

2.10

Miközben az EGSZB arra kéri a politikai döntéshozókat, hogy folyamatosan és következetesen tartsák magukat a fenntartható energiarendszer valamennyi alapvető célkitűzéséhez, azt is szorgalmazza, hogy összpontosítsanak a problémák kiváltó okaira. Egy ilyenfajta megközelítés nélkül nagy a veszélye annak, hogy az akut tüneteket olyan intézkedésekkel kezeljük, amelyek vagy nem hatékonyak, vagy a legrosszabb esetben az alapvető célkitűzések ellen hatnak. Ebben az esetben a politikai döntéshozóknak egyértelműen meg kell határozniuk az ilyen típusú vészhelyzeti forgatókönyv időkeretét.

2.11

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy minden intézkedésnek – akár tagállami, akár uniós szinten – szilárd tudományos alapokon, szilárd bizonyítékokon és alapos hatásvizsgálatokon kell alapulnia. A szakpolitikák és intézkedések tekintetében alapos konzultációt kell folytatni az érintett érdekelt felekkel, beleértve a civil társadalmat is.

2.12

Mindent egybevetve, a válság utáni energiapiacok fejlődésének egyre inkább az innovációra és a versenyre kell támaszkodnia, nem pedig a támogatásokra és a kereskedelmi korlátokra. Ezenkívül el kell ismerni, hogy az uniós energiapiac esetében a beavatkozás bárhol következményekkel járhat a piac többi részére nézve. Ezért a tagállamokban hozott intézkedéseknek megfelelően célzottnak és átmeneti jellegűnek kell lenniük, és csak a lehető legkisebb mértékben torzíthatják az uniós piacot.

3. Részletes megjegyzések

3.1

Minden lehetséges energiapiaci intervenciót az alapvető célkitűzésekhez képest kell értékelni annak biztosítása érdekében, hogy ezek ne ássák alá az egységes piac integritását és az egyenlő versenyfeltételeket, illetve ne okozzanak olyan bizonytalanságot, amely gyengíti a befektetési környezetet. Ezen túlmenően nem veszélyeztethetik a dekarbonizációra és az energiahatékonyságra irányuló erőfeszítéseket.

3.2

Ez kemény követelmény, mivel az energiapiacon bármilyen beavatkozás negatív következményekkel járhat. Ezek sok esetben piaci torzulások, költségvetési terhek, ellátási zavarok, illetve a beruházásokra vagy a fogyasztói magatartásra gyakorolt negatív hatások formájában jelentkezhetnek. Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy minden intervenciót a gazdasági, társadalmi és környezeti következmények körültekintő elemzésére kell alapozni.

3.3

Az EGSZB úgy véli, hogy a rászorulók számára a megemelkedett energiaárak hatásainak mérséklése céljából nyújtott közvetlen pénzügyi támogatás mint válsághelyzetben bevezetett sürgősségi intézkedés kétségtelenül a legreálisabb lehetőség. A válság enyhítését célzó lehetséges támogatási intézkedéseknek azonban ideiglenesnek kell lenniük, és a leghátrányosabban érintett csoportokra kell irányulniuk, legyenek azok akár a polgárok, a kkv-k vagy az energiaigényes iparágak.

3.4

Az EGSZB azt kéri a politikai döntéshozóktól, hogy ahelyett, hogy a folyamatos kompenzációt alkalmaznák, ösztönözzék és támogassák az embereket abban, hogy termelő-fogyasztókká váljanak és helyi energiaközösségeket hozzanak létre, illetve tegyék is képessé őket erre, ezáltal segítve őket abban, hogy függetlenebbek legyenek a közös piaci áraktól. Egyre több erőfeszítést kell fordítani a polgárok és a kisvállalkozások energiatakarékossági és energiahatékonysági tevékenységeinek irányítására és támogatására, valamint arra, hogy rugalmas kereslettel reagáljanak a változó termelésre. Amint azt az EGSZB részletesen elemezte, különösen a magas energiaáraktól leginkább sújtott kiszolgáltatott fogyasztóknak vannak a legrosszabb esélyeik – vagy sok esetben egyáltalán nincs esélyük – arra, hogy termelő-fogyasztókká váljanak. Mind az Európai Bizottságnak, mind a tagállamoknak olyan programokat kell kezdeményezniük nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek segítik ezeket a fogyasztókat az előttük álló különböző akadályok leküzdésében (pl. tájékoztató és aktivizálási kampányok, pénzügyi források, tőkéhez való hozzáférés, a nap- és szélenergia-létesítmények telepítéséhez szükséges területekhez és tetőkhöz való hozzáférés stb.).

3.5

Az EGSZB egy korábbi véleményében (2) egyetértett az ACER közelmúltbeli jelentésének (3) következtetéseivel, miszerint a válságok idején a villamosenergia-piac bebizonyította, hogy jól működik, és sikerült elkerülnie villamosenergia-ellátás megszakadását, sőt bizonyos területeken az áramszüneteket is. Az ACER értékelése azt is jelzi, hogy az árvolatilitás sokkal súlyosabb lett volna abban az esetben, ha egy ország elszigetelten cselekszik. Az EGSZB azonban nagyon is tisztában van azzal, hogy a gázárak – a piac jelenlegi szerkezete miatt, ahol a bekapcsolási sorrend határozza meg az árat – felnyomják az energiaárakat. Az EGSZB felhívja a figyelmet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 14. cikke értelmében vett általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos közös uniós értékekre, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyv tartalmaz (4).

3.6

Általánosabb szinten azt is el kell ismerni, hogy az EU energiapiacainak integrációja terén az elmúlt évtizedekben nagyon sokat sikerült elérni. Az integráció figyelemre méltó előnyökkel járt az energia elérhetősége és megfizethetősége terén, amit gyakran természetesnek veszünk. A piacok együttműködése és integrációja nélkül az energiaellátás biztonságának és az energiarendszer ökologizálásának költségei sokkal magasabbak lennének.

3.7

Az energiapiaci integrációnak ezt a pozitív fejlődését folytatni kell. Azzal, hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a megújuló energiaforrásokra, nő az érdeklődés a villamosenergia-piacok határokon átnyúló összekapcsolása iránt, és egyre inkább előtérbe kerülnek annak előnyei. Az országon belüli és a határokon átnyúló kapcsolatok bővülése hozzájárul az ellátás biztonságához, ugyanakkor kiegyenlíti az árakat. Rövid távon ez hátrányt jelenthet azok számára, akik a különböző ársávokon belül alacsonyabb árakat élveznek, de hosszabb távon hozzájárul az árak csökkentéséhez és stabilizálásához.

3.8

Az ACER értékelése szerint érdemes megtartani a jelenlegi piaci struktúrát. Az EGSZB viszont egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy vannak olyan területek, amelyeket hozzá kell igazítani az uniós villamosenergia-piac szerkezetéhez ahhoz, hogy az EU dekarbonizációs céljait alacsonyabb költségek és az ellátás biztonságának garantálása mellett érjék el, különösen a megújuló energia termelésének és felhasználásának bővülése, valamint az árak stabilitásának és megfizethetőségének biztosítása miatt.

3.9

Az EGSZB azt javasolja, hogy meg kellene vizsgálni például azt, hogy a meglévő piaci szerkezet, beleértve annak szabályozási keretét is, elegendő ösztönzést nyújt-e a rugalmassági lehetőségekbe (például tárolásba, terhelésáthelyezésbe és zöld hidrogénbe) való beruházásra. Az ajánlattételi eljárás – jelentős kockázatokkal járó – megváltoztatása nélkül is számos lehetőség kínálkozik, amely ösztönözheti a rendszerbarát technológiákat. Ilyen lenne többek között egy olyan hálózatidíj-rendszer, amely jutalmazza a kiegyensúlyozott terhelést lehetővé tevő villamosenergia-termelést és -fogyasztást.

3.10

Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a politikai vitát arról, hogy miként lehetne egy új piaci szerkezetben biztosítani a megújulóenergia-kapacitásokba való beruházást és azok refinanszírozását a távoli jövőben, amikor már az összes villamosenergia-kereslet megújuló energiaforrásokból történő fedezése lenne a norma, és a piaci ár rendszeresen nulla vagy akár negatív is lehetne.

3.11

A magas villamosenergia-árakról szóló vitában teljesen egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy a jelenlegi határár alapú árképzést egy más típusú rendszerrel kell felváltani, mivel a gáz gyakran határhelyzetben van, és így az határozza meg az összes villamos energia árát. Ezzel összefüggésben az EGSZB utal elnökének és a TEN szekció elnökének 2022. szeptember 8-i nyilatkozatára, amely szerint „az EGSZB közös európai fellépésre szólít fel a villamosenergia-árak stabilitásának biztosítása és az energiapiac sürgős reformja érdekében, miközben az egységes piac gyorsabb kiteljesítését és az infrastruktúra javítását is szorgalmazza”.

3.12

Az áremelkedéseket alapvetően váratlan külső tényezők generálták (például a háború), és ez szorosan összefonódott a piaci villamosenergia-árak bekapcsolási sorrend miatti rekordszintre emelkedésével. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi magas energiaárak kiváltó oka a gáz, a probléma ideális megoldása a gázfelhasználás minimalizálása és a nem fosszilis energia termelésének és felhasználásának növelése lenne az energiaigényt kielégítő mértékben.

3.13

A fosszilis energia a kibocsátási egységeken keresztül is befolyásolja a villamosenergia-árakat. Ezen egységek ára jelentősen emelkedett, bár a gázárakhoz képest ennek még mindig korlátozott a hatása. Ráadásul a villamos energia fogyasztói árának nagy részét még mindig különböző adók teszik ki.

3.14

Különbséget kell tenni a rendkívüli helyzetek – például a háború – okozta ársokkok és a rendszeresebb áringadozások között. Az ingadozások számos, az energia keresletével és kínálatával kapcsolatos tényezőtől függenek. Az időszakosan előállított megújuló villamos energia termelésének jelentős növekedése miatt a villamosenergia-rendszerben valószínűleg növekedni fog az árvolatilitás. A piacnak ezért megfelelő árjelzéseket kell küldenie a rugalmasság iránti igény kielégítése érdekében.

3.15

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jelenlegi túlterhelt energiapiacon gyakran szükségesek az árplafonok, illetve a nagykereskedelmi energiapiacokon történő egyéb beavatkozások. Ezek azonban hatással lehetnek az ellátásbiztonságra, a beruházási környezetre és az energiamegtakarításra is. Mindemellett az EGSZB tisztában van azzal, hogy az energiatermelésbe történő beruházások ösztönzéséhez piaci alapú árjelzésekre van szükség, az ár az energiatakarékosságra és az energiahatékonyságra is ösztönzőleg hat. Az energiaár-emelkedés hatásainak enyhítése érdekében azonban ideiglenes, jól célzott kompenzációra van szükség azok számára, akik a leginkább szenvednek az energiaáraktól, legyen szó akár háztartásokról, akár vállalatokról.

3.16

Az EGSZB üdvözli azt a javaslatot, hogy fontolóra kellene venni a REMIT keretrendszer felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a piac átláthatóságának javítása és a piaci adatok minőségének javítása révén csökkentsék a piaci visszaélések kockázatát. A vállalkozásokra, a háztartásokra és a társadalomra gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében az EGSZB azt is kéri, hogy vizsgálják meg, milyen intézkedéseket lehetne tenni az esetleges piaci visszaéléseknek és spekulációknak a gázárképzésre gyakorolt torzító hatásai ellen.

3.17

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti energia- és klímaterveket a megváltozott körülmények között felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy összehangolt választ lehessen adni a hosszú távú villamosenergia-szükségletekre.

Kelt Brüsszelben, 2022. október 26-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Christa SCHWENG

(1) HL C 275., 2022.7.18., 80. o., HL C 323., 2022.8.26., 123. o., HL C 443., 2022.11.22., 140. o.

(2) HL C 443., 2022.11.22., 140. o.

(3) Az ACER végleges értékelése az EU nagykereskedelmi villamosenergia-piacának kialakításáról.

(4) HL C 275., 2022.7.18., 80. o.

Top

Choose the experimental features you want to try