Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Nemek közötti egyenlőség

(feltáró vélemény a cseh elnökség felkérésére)

(2022/C 443/09)

Előadó:

Milena ANGELOVA

A Tanács cseh elnökségének felkérése:	2022.1.26.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2022.6.22.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2022.7.13.
Plenáris ülésszak száma:	571.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	194/13/13

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség fenntartható javításának sikeressége a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának ápolásában áll, amely a teljes életciklust lefedi, és az egyes életszakaszok jellemzőihez és igényeihez igazított intézkedéseket biztosít. Mivel kulturális kérdésről van szó, nem valósítható meg pusztán egyszerű szakpolitikákkal és intézkedésekkel, hanem a társadalom valamennyi szereplőjének elismerését, felelősségvállalását és folyamatos elkötelezettségét igényli.

1.2

A nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúráját koragyermekkortól fejleszteni kell azzal, hogy példát mutatunk a gyermekeknek a családban, és ennek folytatódnia kell az óvodában és az iskoláskor valamennyi szakaszában. Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy oktatáspolitikájukon keresztül mozdítsák elő a nemi szempontból semleges oktatást, tekintettel mind az ismeretekre, mind a szociális készségekre, valamint a nemi sztereotípiáktól mentes tanulási környezetet.

1.3

A nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának további fenntartása érdekében a nemek közötti egyenlőséget támogatni kell minden gazdasági és társadalmi tevékenységben, ideértve a vállalkozást, a közszolgáltatást és a politikai életet. Az EGSZB úgy véli, hogy az előrelépéshez arra van szükség, hogy a nemek közötti egyenlőséget rendszerszinten tartsák fenn a különböző környezetekben.

1.4

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok az Európai Bizottság és az EGSZB támogatásával, valamint a szociális partnerekkel és a megfelelő civil társadalmi szervezetekkel együtt indítsanak széles körű figyelemfelhívó és tájékoztató kampányt a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának népszerűsítésére. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a hagyományos és a közösségi médiának is központi szerepe van az attitűdök formálásában.

1.5

A kampánynak fel kell hívnia a döntéshozók figyelmét a nemek közötti egyenlőség szóban forgó tagállamban fennálló helyzetére és az e téren elért előrelépésre, és ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy tanuljanak egymástól, és megosszák bevált gyakorlataikat. A politikai szereplők, a döntéshozók és az állami szervezetek szintén példát kell hogy mutassanak azzal, ahogy saját tevékenységeikben előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget.

1.6

A nemzeti, regionális és települési szintű politikai döntéshozatalban való részvétel értelmében vett nemek közötti egyenlőség döntő fontosságú, tekintettel a politikai döntések polgárok életére gyakorolt jelentős hatására. Ahhoz, hogy a politikusok körében valamennyi szinten növekedjen a nők aránya, a szavazók, valamint a jelölteket állító pártok tudatosságának erősítésére van szükség, illetve olyan kultúrát kell előmozdítani, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy aktívan részt vegyenek a politikai életben, és ösztönzi is őket erre.

1.7

Minthogy a nemek közötti egyenlőség javításához számos szakpolitikai területen intézkedéseket kell bevezetni, az EGSZB megismétli a megfelelő szinteken dolgozó politikai döntéshozóknak szóló azon felhívását, hogy kövessék a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvét, és a nemek közötti egyenlőség szempontját minden döntésben vegyék figyelembe, ideértve a költségvetés-tervezési, a beruházási, a finanszírozási és a közbeszerzési döntéseket is.

1.8

Tekintettel a népességelöregedés és a szakképzett munkaerő biztonságának szükségessége által okozott kihívásokra, a munkaerőpiac inkluzivitása egyre fontosabbá válik. Ezért alapvető a nők általános – szakmától, feladatkörtől vagy életkortól független – munkaerőpiaci részvétele előtt álló akadályok felszámolása és e részvétel ösztönzőinek biztosítása. A nemek közötti egyenlőség javításában szerepet játszik például a rugalmas munkaszervezés, a szülői szabadság, az adóztatás és másféle ösztönzők. A jogszabályi keretek mellett a gyakorlati szabályokat a szociális partnerek közötti kollektív tárgyalások kínálta lehetőségek felhasználásával kell meghatározni.

1.9

Mivel a világjárványt követő helyreállításra a zöld és digitális átállással összhangban kell, hogy sor kerüljön, a TTMM kompetenciák még inkább lényegesek. A nemek közötti egyenlőség és a szegregáció megelőzése szempontjából fontos megnyerni a lányokat annak, hogy több TTMM tantárgyat tanuljanak, ugyanakkor több fiút kell megnyerni annak, hogy elsajátítsák az ápolói és oktatási szakmákat, és ilyen állásokra pályázzanak. Ezeket a szempontokat be kell építeni a pályaválasztási tanácsadásba és az alkalmazottak megtartására irányuló intézkedésekbe.

1.10

Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja annak előmozdítását, hogy a nők vezetői pozíciókat töltsenek be a vállalkozásokban, az állami szervezetekben és a szociális partnerek szervezeteiben. Arra kéri a tagállamokat, az üzleti szervezeteket és a szociális partnereket, hogy indítsanak képzési és mentorprogramokat, amelyek azokat a nőket veszik célba, akik vezetői pozíciót töltenek be, vagy állami szervezetekben igazgatói állásra, vállalkozásokban, szakszervezeteknél és magánszervezeteknél pedig igazgatótanácsi tagságra, illetve operatív felsővezetői pozícióra pályáznak. Üdvözli továbbá a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló irányelvvel kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács között a közelmúltban elért politikai megállapodást, és arra kéri az uniós intézményeket, hogy mielőbb és hatékonyan hajtsák végre az irányelvet.

1.11

A nők vállalkozása előtt álló akadályokat is fel kell számolni. A forráshoz jutás a vállalkozás előfeltétele, ezért biztosítani kell a nők egyenlő hozzáférését mind a magánfinanszírozáshoz, mind az állami finanszírozáshoz. Az EGSZB arra is kéri a tagállamokat, hogy irányítsanak megfelelő állami beruházásokat azon projektek felé, ideértve a digitális és a gondozási infrastruktúrát is, amelyek előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget.

1.12

Az EGSZB kéri, hogy fordítsunk kellő figyelmet a nemek közötti egyenlőségre az ukrajnai menekültek helyzetének kezelésekor. Ez vonatkozik a gyermekek gondozáshoz való hozzáférésére és az oktatásban való részvételükre, a nők színvonalas foglalkoztatáson keresztül történő munkaerőpiaci integrációjára, valamint a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre.

2.   Általános megjegyzések

2.1

Ez a vélemény a cseh elnökség azon kérésére válaszul született, hogy több szempontból is tekintsük át a nemek közötti egyenlőség előrehaladását, valamint azokat az eszközöket és intézkedéseket, amelyek annak javítását szolgálják. E szempontok például a járvány utáni helyzet, a helyreállítás és a foglalkoztatás, a fiatalok szerepvállalása, az oktatás és a készségek, a vállalkozói lét és a vállalatvezetés, a munka és a magánélet közötti egyensúly, továbbá a migráció és a menekültek jelentette, az ukrajnai háború által is kiváltott probléma. Az említett kérdéseket az EGSZB korábbi véleményei már tárgyalták, és a nemek közötti egyenlőség számos egyéb vonatkozásával más EGSZB-vélemények (1) is foglalkoznak, amelyek kiterjednek olyan kérdésekre, mint például a munkafeltételek és a fizetés, a gondozási infrastruktúra, a szegénység és az energiaszegénység, valamint a nemi alapú erőszak.

2.2

A társadalmainkban általánosan jelen lévő diszkrimináció, ideértve a nemi alapú diszkriminációt is, az emberek lemaradásának egyik legfőbb oka. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség az uniós értékekben gyökerezik (2), és hogy a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek megszüntetése és az egyenlőség előmozdítása érdekében holisztikus és horizontális megközelítést kell alkalmazni. A nemek közötti egyenlőség fenntartható javításának sikeressége a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának ápolásában áll, amely a teljes életciklust lefedi, és az egyes életszakaszok jellemzőihez és igényeihez igazított intézkedéseket biztosít.

2.3

A nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúráját a koragyermekkortól fejleszteni kell azzal, hogy példát mutatunk a gyermekeknek a családban, védjük a családtagok egyenlő jogait és kötelezettségeit, példamutatóan toleráns magatartást tanúsítunk, és tiszteletben tartjuk mindenki magánszféráját és idejét. A családban végzett tevékenységek, feladatok és munkák „női” és „férfi” felosztásával kapcsolatos előítéleteket kerülni kellene, csakúgy mint a nem egyenlőségen alapuló magatartás más típusainak tanúsítását és az azokra való nevelést. Ennek a gyakorlat általi tanuláson kell alapulnia, és már akkor meg kell kezdődnie, amikor a két szülő egyenlő arányban és felváltva veszi ki a részét az újszülött és a csecsemő gondozásából, egymást támogatva, hogy mindkettőjük magánélethez, munkához és pihenéshez való joga megmaradjon. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden lehetséges módon támogassák mindkét szülőt a magánélet és a szakmai karrier összeegyeztetésében, és biztosítsanak megfelelő választási lehetőségeket a családok számára. Rendkívül fontos a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv tényleges végrehajtása és a hozzáférhető és megfizethető kisgyermekkori nevelés és gondozás biztosítása.

2.4

A gyermekek társadalmi beilleszkedése a bölcsőde, majd óvoda megkezdésével indul. Ezért az ilyen típusú gondozási intézményekben a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúráját határozottan képviselő oktatást és képzést kell bevezetni. Az a puszta tény, hogy e létesítmények javarészt női munkaerőt alkalmaznak, megerősíti azt a sztereotípiát vagy hiedelmet, hogy a gyermeknevelés és a gyermekgondozás a nők feladata.

2.5

A következő lépésként a fiatalok számára az iskolai éveik során biztosítani kell a nemsemleges oktatást és a nemi sztereotípiáktól mentes tanulási környezetet. Ennek jelentőségét számos tagállamban alábecsülik. Annak biztosítása szempontjából, hogy a gyermekek tehetségét és képességeit a lehető legnagyobb mértékben lehessen serkenteni, fejleszteni és kiaknázni úgy, hogy az az életük későbbi szakaszaiban is javukra váljon, kulcsfontosságú például, hogy a gyermekek TTMM tantárgyak iránti érdeklődését az agyuk által adott válaszreakció alapján és ne nemi alapon terelgessék. Az ismeretek mellett azt is fontos biztosítani, hogy a gyermekek és a fiatalok nemsemleges módon sajátítsák el a szociális és egyéb szükséges készségeket, illetve fejlesszék érzelmi intelligenciájukat, beskatulyázás és előítéletek nélkül. Ez azt jelenti, hogy szakítani kell a megjelenéssel kapcsolatos nemi sztereotípiákkal is.

2.6

A gyermekek és a fiatalok önbecsülésének és önbizalmának előmozdítása a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának fontos mozgatórugója, amely a legjobb esetben olyan pozitív tendenciát indíthat el, amely megteremti az egyenlőséggel kapcsolatos felfogás és az egyenlőség megvalósulásának alapját egész további életükre.

2.7

A nemek közötti egyenlőséget tiszteletben tartó pályaválasztási tanácsadás fontos szerepet játszik a nemek közötti egyenlőség fokozásában, a szakmai előmenetel és a munkahelymegtartás támogatásában, valamint a tanulmányokat és a szakmákat illető szegregáció megelőzésében. Noha fontos a lányokat megnyerni a TTMM tantárgyak tanulásának, az is fontos, hogy több fiút nyerjünk meg az oktatási és gondozási szakmák elsajátításának és az ilyen állásokra való jelentkezésnek, különös tekintettel az idősödő népesség egyre fokozódó gondozási szükségleteire (3).

2.8

A nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának a felnőttkor egészében történő fenntartása érdekében a nemek közötti egyenlőséget támogatni kell a családi életben és bármely gazdasági és társadalmi tevékenységben, ideértve a vállalkozást, a közszolgáltatást és a politikai életet. Mivel kulturális kérdésről van szó, nem valósítható meg egyszerű szakpolitikákkal és intézkedésekkel, hanem a társadalom valamennyi szereplőjének elismerését, felelősségvállalását és folyamatos elkötelezettségét igényli. A svéd megközelítés – amelynek értelmében a kormány feministának titulálta magát – az egyik példa annak biztosítására, hogy mind a férfiak, mind a nők tudását és tapasztalatait felhasználják a társadalom minden vonatkozásában elérendő előrehaladás megvalósításához (4).

2.9

Az EGSZB úgy véli, hogy az előrelépéshez arra van szükség, hogy a nemek közötti egyenlőséget rendszerszinten tartsák fenn a különböző környezetekben, a megfelelő jogi és szakpolitikai keretek biztosításával. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság támogatásával, valamint a szociális partnerekkel és a megfelelő civil társadalmi szervezetekkel együtt indítsanak széles körű figyelemfelhívó és tájékoztató kampányt a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának népszerűsítésére. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a hagyományos és a közösségi médiának is központi szerepe van az attitűdök formálásában, pl. a reklámokon keresztül.

2.10

A kampánynak például fel kell hívnia a döntéshozók figyelmét a nemek közötti egyenlőség szóban forgó tagállamban fennálló helyzetére és az e téren elért előrelépésre, amelyet például a nemek közötti egyenlőség mutatójával mérnek. A kampánynak emellett ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy tanuljanak egymástól, és megosszák bevált gyakorlataikat. A közigazgatási szervek és a szervezetek példát kell hogy mutassanak azzal, ahogy saját tevékenységeikben előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget. Bevált gyakorlatként az EGSZB azt ajánlja, hogy ezek a szereplők – valamint a szakszervezetek, a munkáltatók és a civil társadalmi szervezetek – hozzák nyilvánosságra, hogy az igazgatótanácsaikban és felügyelőbizottságaikban milyen a nemek közötti egyensúly. Ahhoz, hogy a társadalom egészében pozitív felfogás alakuljon ki, a kampánynak különösen a férfiakat és a fiúkat kell megcéloznia, és meggyőző üzenetet kell közvetítenie a nemek közötti egyenlőség előnyeiről.

2.11

A nemzeti, regionális és települési szintű politikai döntéshozatalban való részvétel értelmében vett nemek közötti egyenlőség döntő fontosságú, tekintettel a politikai döntések polgárok életére gyakorolt jelentős hatására. Ahhoz, hogy a politikusok körében növekedjen a nők aránya, a szavazók, valamint a jelölteket állító pártok tudatosságának erősítésére van szükség.

2.12

Minthogy a nemek közötti egyenlőség javításához számos szakpolitikai területen intézkedéseket kell bevezetni, az EGSZB megismétli a megfelelő szinteken dolgozó politikai döntéshozóknak szóló azon felhívását, hogy kövessék a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének elvét, és a nemek közötti egyenlőség szempontját minden döntésben vegyék figyelembe, ideértve a költségvetés-tervezési, a beruházási, a finanszírozási és a közbeszerzési döntéseket is. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését megfelelően nyomon is kell követni és értékelni kell. Ezenkívül a nemek közötti egyenlőség kapcsán holisztikus megközelítést kell alkalmazni, különös figyelmet fordítva arra, amikor a nemi dimenzió más jellemzőkkel, például a fogyatékossággal, az etnikai származással, az egyszülős családi státusszal, a társadalmi-gazdasági helyzettel, az életkorral vagy a szexuális irányultsággal társul.

2.13

Az EGSZB arra ösztönzi az összes uniós intézményt, tagállamot és érdekelt felet, hogy aktívan használják fel az EIGE által például a nemek szerint lebontott adatokat és statisztikákat illetően végzett értékes munkát. Az EGSZB azt is hangsúlyozni kívánja, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása szempontjából fontos a szociális partnerek aktív bevonása, mivel ez a kérdés több szempontból is közvetlenül kapcsolódik a munkaerőpiachoz és a munkafeltételekhez. A kollektív tárgyalás a munka világában a nemek közötti egyenlőség elérésének kulcsfontosságú eszköze. Fontos továbbá, hogy az EGSZB-t aktív platformként használják a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának előmozdítására irányuló munkához.

3.   Részletes megjegyzések – foglalkoztatás a világjárványt követő helyreállításban

3.1

Bár a Covid19-világjárvány mind a nőket, mind pedig a férfiakat érintette, a hatások eltérőek voltak, és fennáll annak a veszélye, hogy a válság következményei veszélybe sodorják az elmúlt évtizedben a nemek közötti egyenlőtlenség csökkentése terén a tagállamokban elért eredményeket. Amellett, hogy befolyásolta a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, a világjárvány súlyosabban érintette a nőket a munkahelyük elvesztésén vagy az átmeneti munkanélküliségen keresztül, mivel a jellemzően nőket foglalkoztató ágazatok különösen nagy mértékben voltak érintettek (5). A női vállalkozók is a férfiaknál gyakrabban számoltak be arról, hogy be kellett zárniuk vállalkozásukat a világjárvány miatt. A nemek közötti szakadék a jelentések szerint Európában és Észak-Amerikában volt a legnagyobb, ahol a nők 50 %-kal nagyobb arányban számoltak be bezárásról, mint a férfiak (6).

3.2

A nemek közötti egyenlőség és a sokféleség szempontjából a világjárvány utáni helyreállítás egyik legnagyobb kihívása annak biztosítása, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek figyelembe vegyék a nemek közötti egyenlőség szempontját és célzott fellépéseket tartalmazzanak a nemek munkaerőpiaci egyenlőségének javítására. Intézkedéseket kell hozni annak érdekében is, hogy megteremtsük a megfelelő feltételeket a vállalkozáshoz és az üzleti tevékenységhez, ideértve a támogató költségvetési keretet is, és elhárítsunk minden akadályt a nők vállalkozása elől.

3.3

Az akadályok felszámolására és az ösztönzők biztosítására a nők általános – szakmától és feladatkörtől független – munkaerőpiaci részvételéhez is szükség van. Ez bármilyen korcsoportba tartozó nők esetében érvényes. Noha döntő fontosságú a fiatalok munkaerőpiaci integrációja színvonalas munkalehetőségek biztosításával, az is lényeges, hogy az idősek számára lehetőséget biztosítsunk a megfelelő közreműködésre (7). Tekintettel a népességelöregedés és a szakképzett munkaerő súlyosbodó hiánya által bizonyos ágazatokban okozott kihívásokra, a munkaerőpiac inkluzivitása egyre fontosabbá válik, makroökonómiai szempontból is.

3.4

Az EGSZB hangsúlyozza a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv ambiciózus és tényleges átültetésének szükségességét. A kollektív tárgyalások során kell meghatározni, milyen gyakorlati eszközökkel tudják előmozdítani és megkönnyíteni a szülők számára a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt – ez a megfelelő eszköz a munkavállalók és a vállalkozások érdekeit figyelembe vevő legjobb megoldások és gyakorlatok garantálására. A rugalmas munkaszervezéssel és a rugalmas fizetett szülői szabadsággal együtt a nemek közötti egyenlőség javításában szerepet játszik az adóztatás és más ösztönzők, amelyek elősegítik, hogy a nők a munkaerőpiacon maradjanak. Az apasági szabadság idején biztosított megfelelő fizetés, különösen az első hónapokban, arra ösztönözné az apákat, hogy hosszabb szabadságot vegyenek ki, és ez elősegítené, hogy az apa szorosabb kapcsolatot alakíthasson ki a babával, az anyát pedig segítené felépülni, javítva eközben a munkája és a magánélete közötti egyensúlyt. A házastársak jövedelmének külön-külön történő adóztatása hozzájárul ahhoz, hogy mindkét szülőt aktív munkaerőpiaci részvételre ösztönözzük. Azt is fel kell ismerni, hogy a munkavállalást lehetővé tevő és ösztönző intézkedések a tisztességesebb nyugdíjakhoz is hozzájárulnak.

3.5

Noha a nők munkaerőpiaci részvétele emelkedett az elmúlt évtizedben, még mindig egyértelmű a nemi szegregáció (8). A nők oktatásba való bejutását és a gazdasági lehetőségeiket illetően továbbra is fennáll az egyenlőtlenség, noha ennek aránya a világ többi részéhez képest Európában a legalacsonyabb – némi különbséggel Nyugat- és Kelet-Európa között (9). Az EGSZB emellett már korábban minden területen és ágazatban azonnali intézkedéseket szorgalmazott a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék megszüntetése érdekében – különösen a bérek átláthatóságát biztosító kötelező intézkedések révén (10) –, és hangsúlyozza, hogy az előbbi súlyosbítja az utóbbit, amellyel szemben a nők különösen kiszolgáltatottak.

Ráadásul a kulturális környezet és a hagyományos sztereotípiák is befolyásolják a nők foglalkozási választásait. Az oktatásban, a gondozásban, az egészségügyben és a szociális ágazatokban például jóval több nő dolgozik, mint férfi, míg az olyan ágazatokban, mint az építőipar és a nehézipar, a férfiak dominálnak.

3.6

A nemek közötti egyenlőség inkluzív és fenntartható iparfejlesztési menetrend részeként történő előmozdítása során az erőfeszítéseket nemcsak azon gazdasági ágazatok versenyképességének megerősítésére kell fordítani, ahol már nagy számban dolgoznak nők, hanem arra is, hogy lehetővé tegyük számukra az új ágazatokban való részvételt és az új szerepek vállalását. A nők olyan új ágazatokba és foglalkozásokba való integrálása, amelyekből korábban ki voltak zárva, lehetővé fogja tenni az újonnan megjelenő ágazatok fejlődését azáltal, hogy teljes mértékben kiaknázzák a gazdagabb és sokszínűbb készségeket. A színvonalas állások kínálata előfeltétel annak biztosításához, hogy a nemek között meglévő egyenlőtlenségek ne öröklődjenek át ezekbe az új ágazatokba.

3.7

A nemi szegregáció az oktatásban is megfigyelhető. Noha a nők felsőfokú diplomát szereznek és részt vesznek az élethosszig tartó tanulásban, a természettudományoktól, a technológiától, a műszaki tudományoktól és a matematikától eltérő tantárgyakat részesítik előnyben. Figyelembe véve, hogy a világjárványt követő helyreállításra a zöld és digitális átállással összhangban kell, hogy sor kerüljön, a TTMM-kompetenciák még fontosabb szerepet játszanak. A funkcionális kompetenciák mellett az érzelmi (azaz a személyes és társas) készségek is alapvetően fontosak, mivel ezek képezik a reziliencia, a mentális erő, a konfliktuskezelés, az együttműködés és a tényszerű kommunikáció kialakításának alapjait. A jövőben mindenképpen a racionális és az érzelmi intelligenciára kell összpontosítani. A nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájának magában kell foglalnia az érzelmi oktatást is, mivel a 2021. évi Világgazdasági Fórum megállapítja, hogy a kreativitás, az érzelmi intelligencia és az összetett problémamegoldás a hét legfontosabb humán készség közé tartozik (11).

3.8

A digitalizációt illetően az oktatásban és a munkaerőpiacon egyértelmű nemi szegregáció látható az IKT-diplomások, IKT-szakemberek, és a csúcstechnológiai ágazatokban dolgozó tudósok és mérnökök megoszlásából.

3.9

A lányok érdeklődésének a TTMM felé terelése döntő a jövő szakmáiban való sikeres elhelyezkedésük szempontjából. Ezenfelül célzott intézkedésekre és fejlesztési programokra van szükség annak érdekében, hogy a lányokat a TTMM-hez kapcsolódó pályákra vonzzák és meg is tartsák. Tíz éven belül tízből kilenc álláshoz digitális készségekre lesz szükség (12). A munka világában a jövőben egyre nagyobb lesz a kereslet a technológiai szakemberek, például az informatikusok és az IKT-szakemberek iránt. Az európai munkavállalók 65 %-át a nők teszik ki, de az európai IKT-munkaerőnek mindössze 17 %-át, ugyanakkor 2026-ig a technológiai fejlődés miatt várhatóan megszűnő álláshelyek 57 %-át nők töltötték volna be (13).

3.10

A nők mesterséges intelligencia fejlesztésébe való bevonása azért is fontos, hogy elkerülhetők legyenek a valóságra vonatkozó elfogult adatokon alapuló, ezért elfogult eredményeket adó algoritmusok. Ezen a területen is interszekcionális megközelítésre van szükség. Ezenfelül, mivel a nagysebességű konnektivitáshoz és a digitális készségekhez való hozzáférés a sikeres digitalizáció nélkülözhetetlen alapja, ezeknek mindenki számára elérhetőnek és hozzáférhetőnek kellene lenniük, nemtől, kortól, fogyatékosságtól, társadalmi-gazdasági háttértől vagy földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül.

3.11

A nőknek a technológiai területeken tapasztalható alulreprezentáltsága problémát jelent a zöld gazdaságra való átállás szempontjából is, mivel az éghajlatváltozás és a környezeti problémák kezeléséhez sokféle technológiai megoldás fejlesztésére és bevezetésére van szükség.

3.12

Noha mind a digitális, mind a zöld készségeket minden szakma szerves részének kell tekinteni, e készségek nagyobb valószínűséggel vonzzák a fiatalokat, mint az idősebb munkavállalókat. Másfelől egyértelműen látható a különbség a munkával összefüggő IKT-készségek, többek között az adatgazdálkodás és a kiadványszerkesztés, és az általában a fiatalokhoz társított digitális jártasság között, ez utóbbihoz értve az üzenetküldést és az internet szabadidős célú használatát.

3.13

A TTMM-kompetenciák mellett arra is fontos ösztönözni a lányokat, hogy gazdaságtudományi és irányítással kapcsolatos tantárgyakat tanuljanak, amelyek felkészítik őket a vezetői pozíciókra. Ezenfelül fontos abba az irányba terelni őket, hogy elsajátítsanak vállalkozói és kockázatkezelési készségeket, valamint hogy növeljék önbizalmukat az imposztorszindróma (14) elkerülése és kezelése érdekében. A nők stressztipológiáját vizsgálva úgy tűnik, hogy stresszhelyzetekben inkább az introvertált, mint az extrovertált személyiség a jellemző. Ez azt eredményezi, hogy a nők a mások – személyes kritikának vett – negatív megjegyzéseitől való félelem miatt nem keresik a nyilvános szerepléssel járó álláshelyeket, nem érzik magukat alkalmasnak, ha nem teljesítik (túl) a munkaköri leírásban szereplő valamennyi előírást, és nem akarnak „kvótanők” lenni. Ez gyakran (tudatalatti) meggyőződésekhez és félelmekhez kapcsolódik. Noha a készségek és kompetenciák fejlesztéséhez gyakorlati intézkedésekre van szükség az oktatási és a tanulási módszerek szintjén és a pályaválasztási tanácsadásban, e célkitűzéseket a nemek közötti egyenlőség egész életre kiterjedő kultúrájára vonatkozó általános figyelemfelhívó programba is bele kell kapcsolni.

3.14

Egy konkrét szempont, amivel foglalkozni kell, a nemek közötti egyenlőségnek az egészségügyben tapasztalható hiánya, ami a kutatás hiányának, a férfiközpontú oktatásnak, a félrediagnosztizálásnak és a kezelés hiányosságainak tudható be. A biológiai és a társadalmi nemek közötti különbségek számos orvosi szakterületen megfigyelhető figyelmen kívül hagyása könnyen helytelen diagnózishoz vagy gyógyszeres kezeléshez vezet, mivel a nők tünetei eltérnek a férfiak tüneteitől, vagy mivel a gyógyszeradagolás olyan klinikai vizsgálatokon alapul, amelyeket főként férfiakon végeznek el. A sajátosan női betegségekkel, állapotokkal (endometriózis, menopauza) kapcsolatosan is hiányos a kutatás, és nem állnak rendelkezésre nemekre lebontott adatok, ami megnehezíti az egészségi problémák mögötti mechanizmusok megértését, és akadályozza az arra irányuló törekvéseket, hogy megfelelő választ találjunk például arra, hogy a nők esetében miért gyakoribb a Covid elhúzódásának kockázata.

3.15

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a nemek szempontjait figyelmen kívül hagyó orvoslásnak a nők munkaerőpiaci részvételére gyakorolt negatív hatása, az EGSZB hangsúlyozza, hogy minden európai egészségügyi és gyógyszeripari stratégiában figyelembe kell venni a nemi sztereotípiákat, valamint a nemek közötti és nemi alapú különbségeket, és foglalkozni kell velük. Emellett teljes mértékben tiszteletben kell tartani a nők azon jogát, hogy saját testük felett önállóan rendelkezzenek.

4.   Részletes megjegyzések – a munka és a magánélet közötti egyensúly

4.1

A munka és a magánélet közötti egyensúly tekintetében vett nemek közötti egyenlőség rendkívül fontos a gazdaság és a társadalom számára, mivel szorosan kapcsolódik a jólléthez, az általános foglalkoztatáshoz és a munkaerőpiaci részvételhez, valamint a szakmai előmenetelhez és a pozíciókhoz mind az állami, mind a magánszektorban. Ez vonatkozik a vállalkozásokban, a közigazgatásban és a politikai döntéshozatalban ellátandó különböző feladatokra és felelősségi körökre.

4.2

A munka és a magánélet közötti egyensúly nagyobb kihívás elé állítja a nőket, mint a férfiakat, mivel a nők jobban kiveszik a részüket a fizetetlen házimunkából és a gondozási feladatokból. A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutató (15) (16) szerint az EU pontszáma 2010 óta romlott az idő területén, amely a háztartási és gondozási feladatok megoszlását méri. A tagállamok közötti jelentős eltérések a nemzeti rendszerek és a családi kultúrák különbözőségeit tükrözik.

4.3

A világjárvány növelte a családokra nehezedő nyomást a munka és a magánélet közötti egyensúlyt illetően. Ez különösen igaz a nőkre és az egyedülálló anyákra. Ugyanakkor a gyermekgondozás tekintetében a jelek a nemek közötti szakadék szűkülésére utalnak, ami annak köszönhető, hogy mindkét szülő távmunkában dolgozik (17). A távmunka számos lehetőséget kínálhat, amelyekkel hozzá lehet járulni a nemek közötti egyenlőséghez, és a jobb koordináció hozzáadott értéket teremthet. Az EGSZB ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy meg kell akadályozni, hogy a távmunka súlyosbítsa a háztartási munka egyenlőtlen eloszlását a nők és a férfiak között (18). A világjárvány különböző pozíciókat betöltő (többek között vállalkozó, vezető, alkalmazott) nők munka és magánélet közötti egyensúlyát érintette. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nők gyakran a férfiaktól eltérő módon érzik magukat elszámoltathatónak és felelősnek „a másokról való gondoskodás” tekintetében.

4.4

A nemek közötti egyenlőség számos tényezője az egyes országok szociális infrastruktúrájától függ, amely fontos szerepet játszik a magasabb munkaerőpiaci részvétel elérésében és a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyban. A legkézenfekvőbb rendszerek a gondozási rendszerre, a szülői szabadságra, az iskolarendszerre és a foglalkoztatási intézkedésekre terjednek ki.

4.5

Korábbi javaslatait (19) megismételve az EGSZB fontosnak tartja, hogy a tagállamok ambiciózusan, hatékonyan és időben végrehajtsák a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvet, hogy a családok számára megfelelő és egyenlőbb választást biztosítsanak, ideértve annak előmozdítását is, hogy mindkét szülő jobban fizetett szülői szabadságot kapjon. Ezzel egyidejűleg az irányelv végrehajtása során figyelembe kell venni a vállalkozások, különösen a kkv-k szükségleteit.

4.6

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak be kell ruházniuk különféle gondozási infrastruktúrákba, ideértve a gyermekgondozást, a napközit, az idősgondozást és a fogyatékossággal élő személyek gondozását, és garantálniuk kell mindenki számára ezek rendelkezésre állását és megfizethetőségét. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együtt dolgozzanak ki olyan megfelelő eszközöket, amelyek segítik a családokat abban, hogy könnyen és hatékonyan hozzáférjenek a támogató és ápolási-gondozási szolgáltatásokhoz.

4.7

Ezenkívül minden szinten újfajta gondolkodásmódra van szükség, hogy javuljon a nemek közötti egyenlőség a munka és a magánélet közötti egyensúly tekintetében is. Itt kulcsfontosságú, hogy csökkentsük és felszámoljuk a családi szerepekkel kapcsolatos sztereotip gondolkodást, és ösztönözzük a munka és a magánélet közötti egyensúlyt elősegítő foglalkoztatási gyakorlatokat mind a nők, mind a férfiak számára.

5.   Részletes megjegyzések – vezetői pozíció

5.1

Míg a munkahelyeken a nemek közötti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát jogszabály garantálja, a nők és a férfiak üzletvezetésben való egyenlő részvételét nemcsak az egyenlő esélyek biztosítása támasztja alá, hanem azok a tágabb gazdasági és társadalmi előnyök is, amelyeket az egyenlő részvétel hoz magával a szélesebb perspektívákhoz, a kreativitáshoz és a versenyképességhez való hozzájárulásával (20). A vállalatoknak érdekükben áll, hogy hasznosítsák a nők felsőfokú képzettségét és tehetségét azzal, hogy támogatják jelenlétüket az igazgatótanácsokban és egyéb vezetői pozíciókban. Ehhez fontos, hogy mindenki megértse a sokféleség előnyeit, valamint azt, hogy milyen negatív hatást gyakorol az egyénekre és a társadalomra, ha nem mozdítják elő a sokszínűséget minden területen.

5.2

Noha még mindig van min javítani, a nemek közötti egyenlőség mutatójában elért uniós pontszám 2010 óta a legtöbbet a hatalom területén növekedett, amely a politikai és gazdasági döntéshozatalban való előrelépést méri. A leglátványosabb javulás abban áll, hogy egyre nagyobb számban vesznek részt nők a legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatok igazgatótanácsaiban. Ez ad magyarázatot a mutatóban elért pontszám általános növekedésének nagy részére (21).

5.3

Az egyes tagállamokban eltérő eszközökkel igyekeznek javítani a vállalatok igazgatótanácsaiban a nemek szerinti megoszlást (22), és egyértelmű különbségek figyelhetők meg a jelenlegi helyzetet és az idővel elért előrehaladást tekintve. Egyes tagállamok kötelező nemzeti kvótákat fogadtak el a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok tekintetében; e kvóták 25 % és 40 % között vannak (23). Másfelől több tagállam meghaladta az uniós átlagot, vagy jelentős előrelépést tett kvóták nélkül is, az önszabályozásra hagyatkozva. Franciaországban, ahol a jogszabályt 2011-ben vezették be, az igazgatótanácsi tagok több mint 40 %-a nő, nyolc ország pedig meghaladta az egyharmados szintet. Ugyanakkor van néhány tagállam, ahol a részarány a 10 %-ot sem éri el. Az uniós átlagos részarány 30 % körül van.

5.4

A különbségek az egyes vállalatokkal is összefüggenek. Míg a csúcsvállalatoknál jelentős előrelépés volt megfigyelhető, a vállalati rangsor alján kisebb változást lehetett tapasztalni (24). Az is említésre méltó, hogy jóllehet az igazgatótanácsi tagok gyakran ügyvezetők, azok az országok, amelyek a legjobban teljesítenek a nagyvállalatokban ügyvezetői pozíciót betöltő nők részaránya terén, nem feltétlenül ugyanazok az országok, amelyek az élen állnak a vállalatok igazgatótanácsaiban betöltött tagság tekintetében (25).

5.5

Így nem lehet egyetlen magyarázatot adni a tagállamok közötti különbségekre. Ez nem meglepő, hiszen a nemzeti hagyományokban és kultúrában fennálló különbségek jelentős szerepet játszanak a nemek közötti egyenlőség alakulásában. A pozitív fejlődés támogatása, a bevált módszerek megosztása és az egymás tapasztalataiból való tanulás rendkívül fontos.

5.6

Az EGSZB megismétli továbbá a témával kapcsolatos következtetéseit és ajánlásait (26), és üdvözli az Európai Parlament és a Tanács között nemrégiben létrejött politikai megállapodást a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló irányelvvel kapcsolatban, amelyre az Európai Bizottság 2012-ben tett javaslatot. Az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket, hogy gyorsan és hatékonyan léptessék hatályba az irányelvet. A tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy – a szociális partnerekkel konzultálva – eldöntsék, melyek a legjobb és legmegfelelőbb gyakorlati intézkedések az igazgatótanácsokban a nők részarányának növelésére, szem előtt tartva, hogy a vállalat tulajdonosai azok, akik az igazgatótanácsok összetételéről döntenek.

5.7

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a nők vezetésben való részvételét a női vezetőknek és az igazgatótanácsi tagságra, illetve felső vezetői pozíciókra pályázó nőknek szóló közös programokkal, valamint egyéni képzés és mentorálás révén előmozdítsa (27). Arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ruházzanak be ilyen programokba, amelyeket uniós finanszírozással is támogatni lehetne. A nők vezető vállalati pozíciókba való előléptetését az ugyanilyen pozíciót betöltő férfiakéval egyenlő fizetésnek kell kísérnie, az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvét követve, melyet az EGSZB maradéktalanul támogat.

6.   Részletes megjegyzések – vállalkozás

6.1

A vállalkozói szellem előmozdításával ki kell használni a nők kreativitásában és képességeiben rejlő teljes potenciált. A vállalkozó nők emellett erősnek és reziliensnek mutatkoztak a válsággal és a káosszal szemben (28).

6.2

A világjárvány a vállalkozó nőket is súlyosan érintette, és aránytalan részt kellett vállalniuk a gondozási feladatokból, amit a gyermekgondozási szolgáltatások hiánya és a lezárások súlyosbítottak. Ugyanakkor számos vállalkozó nő sikeresen fordította előnyére az új üzleti környezetet és hatott ösztönzőleg másokra, főként más nőkre, akik szintén vállalkozók lettek és több vállalkozást indítottak. Ez pozitív hatásokkal jár, ilyen például a munkahelyteremtés és az ebből fakadó jóllét.

6.3

A világ más részeihez képest Európában az egyik legalacsonyabb a vállalkozó nők aránya (5,7 % a 11 %-os világátlaghoz képest). Az egyik magyarázat erre az, hogy az európai országokban a nőknek több egyéb munkalehetőségük van, mint a világ más részein. Mindazonáltal még így is az álláshiányt említették a leggyakrabban a vállalkozásindítás okaként, ezen belül is inkább a nők, mint a férfiak (29).

6.4

A forráshoz jutás a vállalkozás előfeltétele, és az egyenlő hozzáférést biztosítani kell mind a magánfinanszírozás, mind az állami finanszírozás tekintetében. Az EGSZB kéri a megfelelő finanszírozás, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kritériumainak értékelését, hogy elő lehessen mozdítani az egyenlőséget a vállalkozás terén, valamint hogy ösztönözni lehessen a nemek közötti egyenlőséget javító projektekre, többek között a digitális és a gondozási infrastruktúrára irányuló beruházásokat.

6.5

A vállalkozást vezető nők Európában nagyobb valószínűséggel kevesebb (1–5) alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy önfoglalkoztatók. Az idősebb korosztályba tartozó nők nagyobb valószínűséggel vezetnek vállalkozásokat. Miközben a nők a vállalkozást vonzó alternatívának találják, és jóllehet átlagosan magasan képzettek, csekély vállalkozói érzékről számolnak be abban az értelemben, hogy meglátják-e az üzleti lehetőségeket, rendelkeznek-e a vállalkozás beindításához szükséges készségekkel, és hogy eltántorítja-e őket a kudarctól való félelem (30).

6.6

A kulturális okok mellett a munka és a család támasztotta igények együttes kielégítésével kapcsolatos problémák is kialakíthatnak ilyen meggyőződést. Következésképpen a nők gyakran csak bizonyos ágazatokban vállalkoznak, illetve vonakodhatnak vállalkozásuk bővítésétől. A nők vállalkozásának ösztönzése érdekében a nőket támogatni kell abban, hogy megbirkózzanak az ilyen gondolatokkal és a korlátozó tényezőkkel (31). Összhangban a minőségi jogalkotási programmal, amely a legmagasabb szintű uniós stratégia annak biztosítására, hogy az uniós jogszabályok általában véve a leghatékonyabb és legeredményesebb módon érjék el céljaikat, további ösztönzőket lehet biztosítani olyan intézkedések révén, amelyek egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat és csökkentik a megfelelési költségeket, anélkül hogy csökkentenék a vonatkozó jogszabályok nyújtotta védelem szintjét (32).

7.   Részletes megjegyzések – ukrán menekültek

7.1

Az Ukrajna elleni orosz invázió példátlan humanitárius válságot okozott, aminek következtében több százezer menedékkérő, főként nő és gyermek érkezett az uniós tagállamokba. Minden tagállam, a civil társadalom támogatásával megteszi, ami tőle telik, hogy ellássa és elszállásolja e menekülteket, és biztosítsa a munkaerőpiaci integrációjukat, de sok olyan kihívás van, amely koordináltabb megoldásokat igényel (33).

7.2

Mivel a menekültek többsége gyermekkel érkező nő, a közösségi gondozási szolgáltatáshoz, bölcsődéhez, óvodához és iskolához való hozzáférés olyan létfontosságú szűk keresztmetszet, amely megakadályozza a nők munkaerőpiaci integrációját. Emellett a nyelvi akadályok leküzdése, a menekültek képzettségének és képesítéseinek elismerése, valamint a gyors át- és továbbképzés is az integráció központi eleme. A távoli helyről történő munkavégzéshez szükséges feltételek, például az internetkapcsolat és a készülékek biztosítása szintén az e probléma megoldásának eszközei között szerepel.

7.3

Az ukrán menekültek oktatásügyi inklúziójának támogatását célzó szakpolitikai útmutatás: megfontolások, kulcsfontosságú irányelvek és gyakorlatok (34) megvalósítása során az EGSZB összehangoltabb megközelítést kér a tagállamok részéről. Az EGSZB ezenkívül arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mozgósítson minden lehetséges finanszírozási lehetőséget, különösen a menekülteket nagy számban befogadó tagállamok számára.

7.4

A háborúk és a konfliktus előli menekülés során a nők jobban ki vannak téve a szexuális kizsákmányolásnak és bántalmazásnak. A nemi erőszakot háborúban gyakran fegyverként alkalmazzák. Az ukrán menekült nők és különösen a nemi erőszak áldozatai számára alapvetően fontos, hogy hozzáférjenek a szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz, többek között a fogamzásgátláshoz, a sürgősségi fogamzásgátláshoz, a biztonságos abortuszhoz és a pszichológiai traumakezeléshez. A nőket semmiképpen sem szabad arra kényszeríteni, hogy folytassák a nem kívánt terhességet. Az, hogy ezek a szolgáltatások nem elérhetők a tagállamokban, soha nem tarthatja vissza őket attól, hogy elhagyjanak egy nem biztonságos országot. Minden tagállamnak biztosítania kell, hogy a menekültek hozzáférjenek ezekhez a szolgáltatásokhoz. Általában véve minden menekült számára proaktívan traumakezelést kell nyújtani, máskülönben ez későbbi konfliktusok és negatív érzelmek tökéletes táptalaja lehet, ami nagyon sokba kerül az államoknak! Ezen a területen égető szükség van könnyen hozzáférhető, hibrid támogatási kínálatra, és az ilyen induló vállalkozások finanszírozását következetesen támogatni kell.

7.5

Egy további kérdés, amellyel foglalkozni kell, a menekültek, különösen a gyermekek oltottsági státusza. Mivel az EU-ban jól fejlett oltási programok működnek gyermekek számára, számos veszélyes betegséget sikerült leküzdeni, többek között a gyermekbénulást, a himlőt és a fertőző májgyulladás bizonyos típusait stb. Ezen eredmények fenntartása érdekében a tagállamoknak mozgósítaniuk kell egészségügyi rendszerüket, és egy uniós szintű iránymutatás nagy segítséget jelentene ebben a folyamatban. További bonyodalmakat okoz, hogy számos tagállamban a közösségi gondozáshoz (pl. óvoda vagy iskola) való hozzáférés a teljes oltottság függvénye.

7.6

A későbbiekben Ukrajna újjáépítésére új lehetőségként kell tekinteni a nemek közötti egyenlőség ukránok körében történő javítására, többek között az oktatás, az egészségügyi ellátás, a szociális és a digitális infrastruktúra kiépítésével.

---

(1)  SOC/723 (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), HL C 364., 2020.10.28., 77. o., HL C 240., 2019.7.16., 3. o., HL C 228., 2019.7.5., 103. o.

(2)  Lásd például az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét és 3. cikkének (3) bekezdését, az Alapjogi Charta 21. cikkét, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. cikkét.

(3)  HL C 194., 2022.5.12., 19. o.

(4)  https://sweden.se/life/equality/gender-equality

(5)  HL C 220., 2021.6.9., 13. o.

(6)  Globális Vállalkozási Figyelő.

(7)  Az öregedéssel kapcsolatos további nemi szempontokat illetően lásd még: HL C 194., 2022.5.12., 19. o.

(8)  Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE).

(9)  A nemek közötti szakadékra vonatkozó mutató.

(10)  HL C 341., 2021.8.24., 84. o.

(11)  Az UP’N’CHANGE, egy nők által alapított, digitális induló innovatív vállalkozás (www.upnchange.com) módot talált arra, hogy a pszichológia és a coaching terén meglévő mély szakértelmet egyszerű digitális eszközökké alakítva segítse az embereket személyes, társas és kreatív készségeik fejlesztésében. Az UP’N’CHANGE célja az, hogy digitális eszközökkel felszabadítsa a munkavállalókban és a csapatokban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy a szervezetek fenntartható sikert érhessenek el. Mivel a megfelelő készségekkel lehet hatékony együttműködést folytatni, hatékony együttműködéssel lehet innovációt létrehozni, az innovációval pedig mindenki növekedhet.

(12)  A Világgazdasági Fórum 2020. évi éves ülése.

(13)  Lásd ugyanott.

(14)  Az imposztorszindróma, azaz amikor valakinek kétségei vannak a saját képességeit illetően, akadályozhatja a vezetői vagy nyilvánosszerepléssel járó pozíciókra való jelentkezést. Ez különösen az erősen reflektív emberekre jellemző, akik stresszhelyzetben hajlamosak visszavonulni, és nehezen tudják kezelni az erős önbizalmat sugárzó embereket.

(15)  EIGE, https://eige.europa.eu/publications/gender-equality-index-2020-report/progress-gender-equality-most-notable-company-boards

(16)  Eurofound.

(17)  Sevilla és Smith, 2020.

(18)  HL C 220., 2021.6.9., 13. o.

(19)  HL C 129., 2018.4.11., 44. o.

(20)  Lásd továbbá: HL C 318., 2009.12.23., 15. o. és HL C 341., 2013.11.21., 6. o.

(21)  Az EIGE statisztikai tájékoztatója: a nemek közötti egyensúly a vállalati vezetőtestületekben, 2020.

(22)  Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE).

(23)  https://eige.europa.eu/news/countries-legislated-quotas-could-achieve-gender-balance-parliaments-2026-those-without-may-take-close-twenty-years

(24)  Európai nők az igazgatótanácsokban https://europeanwomenonboards.eu/wp-content/uploads/2021/01/EWoB-Gender-Diversity-Index-2020.pdf

(25)  A Finn Kereskedelmi Kamara által összeállított különböző források, https://naisjohtajat.fi/wp-content/uploads/sites/28/2019/01/women-directors-and-executives-report-2018.pdf

(26)  HL C 133., 2013.5.9., 68. o.

(27)  Kiváló példát jelentenek erre a WKÖ által kínált képzési és támogatási programok – https://www.wko.at/service/Women_in_Business.html

(28)  Women’s Entrepreneurship 2020/21: Thriving Through Crisis. Közzétette a Global Entrepreneurship Research Association, London Business School, ISBN: 978-1-9160178-8-7.

(29)  Lásd ugyanott.

(30)  Globális Vállalkozási Figyelő.

(31)  Lásd még: HL C 299., 2012.10.4., 24. o.

(32)  SME focus – Long-term strategy for the European industrial future, az Európai Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatóságának Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztálya. Szerző: Stephanus Johannes SMIT, PE 648.776 – 2020. április.

(33)  A HL C 242., 2015.7.23., 9. o. javaslataira építve.

(34)  https://www.schooleducationgateway.eu/hu/pub/resources/publications/policy-guidance-on-refugees.htm