AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2022. április 27.)

a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(CON/2022/16)

(2022/C 248/03)

Bevezetés és jogalap

2022. január 17-én, illetve 21-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől, illetve az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: a CRD javasolt módosításai).

A CRD javasolt módosításai szorosan kapcsolódnak egy másik javaslathoz, amellyel kapcsolatban az EKB-hoz konzultációs felkérés érkezett, nevezetesen az 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslathoz (2) (a CRD javasolt módosításaival együtt: a Bizottság bankreform-csomagja).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a CRD javasolt módosításai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek érintik az EKB-nak a Szerződés 127. cikke (6) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatait, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett azon feladatát, hogy támogassa a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósítását. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Az EKB határozottan támogatja a Bizottság bankreform-csomagját, amely a globális szabályozási reformprogram fontos elemeit hajtja végre az uniós jogban. Ez meg fogja erősíteni az uniós egységes szabálykönyvet és jelentősen erősíteni fogja a szabályozási keretet azokon a területeken, ahol a felügyeleti hatóságok hiányosságokat azonosítottak, amelyek potenciálisan a kockázatok nem megfelelő nyomon követéséhez és fedezéséhez vezethetnek.

Először is, a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok kezelésének szigorúbb követelmények előírása és az e területre vonatkozó felügyeleti eszköztár bővítése révén történő javítása hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy az intézmények proaktív módon továbbfejlesztett kockázatkezelési kereteket dolgozzanak ki, ezáltal csökkentve annak valószínűségét, hogy az egyes intézményeknél és a pénzügyi rendszer egészében túlzott kockázatok halmozódnak fel.

Másodszor, a tőkepadló pontos végrehajtása csökkenteni fogja a kockázati súlyok indokolatlan változékonyságát (3), és üdvözlendő, hogy nem kerül majd sor a kockázatok kettős figyelembevételére más követelmények tekintetében, ugyanakkor el kell kerülni a működés során mutatkozó összetettséget.

Harmadszor, a bankok igazgatóinak és kiemelt funkciót betöltő alkalmazottainak értékelésére (a szakmai alkalmasság és az üzleti megbízhatóság értékelésére) vonatkozó harmonizált rendelkezések elő fogják segíteni a felügyelet hatékonyságát és javítani fogják a hatékony és eredményes irányítást.

Negyedszer, a heterogén nemzeti megközelítéseket a harmadik országbeli bankcsoportok tagállamokban működő fióktelepeire vonatkozó közös szabályok fogják felváltani, amelyek erősíteni fogják az egységes piacot.

Ötödször, a befolyásoló részesedések megszerzésével, az eszközök vagy kötelezettségek átruházásával, az egyesülésekkel vagy szétválásokkal, valamint a szankciórendszerrel kapcsolatos nemzeti hatáskörök további harmonizálása biztosítani fogja a keret következetességét és szilárdságát.

Hatodszor, az EKB kéri általában véve a felügyeleti függetlenséggel és különösen az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdésekben a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) (a továbbiakban: CRD) 1024/2013/EU tanácsi rendelet (5) közötti összhang biztosítását. Az esetleges összeférhetetlenségek korlátozása során fontos a szigorú, de arányos és rugalmas megközelítés, amely lehetővé teszi minden egyedi helyzet megfelelő figyelembevételét.

Végezetül, annak lehetővé tétele, hogy a felügyeleti hatóságok visszavonhassák azon hitelintézetek engedélyét, amelyeket fizetésképtelennek vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak nyilvánítottak, de amelyek esetében nincs helye szanálásnak, mivel a közérdek kritériuma nem áll fenn, elő fogja segíteni e bankok piacról való rendezett kivonulását (6).

Ez a vélemény az EKB számára különös jelentőséggel bíró kérdésekkel foglalkozik, az alábbiakban felsorolt szakaszokra osztva.

1.   Környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok

1.1.   A javasolt módosítások támogatása

Az EKB határozottan üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy erősítsék a hitelintézetek környezeti, társadalmi és irányítási kockázataira vonatkozó követelményeket és az illetékes hatóságok vonatkozó megbízatását. Az EKB osztja azt a nézetet, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok messzemenő következményekkel járhatnak mind az egyes intézmények, mind a pénzügyi rendszer egészének stabilitására nézve. A Bizottság – helyesen – ambiciózus célokat határozott meg az EU-nak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok hatásaihoz való alkalmazkodására és a fenntartható gazdaságra való átállására vonatkozóan, amelyek a termelési rendszerét érintő, korlátozott időszak alatt történő konkrét változtatásokkal járnak. A stratégia kiemeli, hogy „az európai zöld megállapodás sikere attól is függ, hogy ahhoz az összes gazdasági szereplő hozzájárul-e, továbbá mennyire motiváltak a céljaink elérésében. E célból a pénzügyi intézményeknek át kell ültetniük az uniós fenntarthatósági célokat hosszú távú finanszírozási stratégiáikba és döntéshozatali folyamataikba” (7). Az átállás és a kapcsolódó kockázatok a gazdaság szinte valamennyi ágazatát érintik, és széles körű hatásokkal járnak a régiókra nézve; emellett a dekarbonizációs politikáktól, a fogyasztói és befektetői preferenciák eltolódásától, valamint a technológiai változásoktól is függnek. Ezek a széles körű hatások egyedi stratégiákat és fokozott kockázatkezelési képességet tesznek indokolttá annak érdekében, hogy rövid, közép- és hosszú távon biztosítsák a hitelintézetek üzleti modelljeinek rezilienciáját, és elkerüljék túlzott átállási kockázatok kialakulását a portfólióikban. Ezért alapvető fontosságú, hogy a hitelintézetek figyelemmel kísérjék az abból eredő kockázatot, hogy portfólióik nem igazodnak az EU átállási célkitűzéseihez, és ezáltal ambiciózus és konkrét határidőket határozzanak meg stratégiai tervezésük céljából, a köztes mérföldköveket is beleértve.

Az EKB támogatja azt a javaslatot, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat explicitebb módon vegyék figyelembe a felügyeleti követelményekben, ami segíteni fogja azon fenyegetéseket minimalizálását, amelyeket ezek a kockázatok az egyes intézményekre és a pénzügyi stabilitásra nézve jelentenek. Az EKB egy közelmúltbeli felügyeleti értékelése rámutatott arra, hogy e kockázatok tekintetében jobb banki belső kockázatkezelésre és fokozottabb mértékű felügyeleti ellenőrzésre van szükség. Ez az átfogó értékelés feltárta, hogy egyetlen intézmény sem áll közel ahhoz, hogy gyakorlatait teljes mértékben összhangba hozza az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatokra vonatkozó felügyeleti elvárásokkal, és hogy maguk az intézmények is úgy ítélik meg, hogy jelentett gyakorlataik 90 %-a csak részben vagy egyáltalán nem igazodik az EKB felügyeleti elvárásaihoz (8).

Az EKB elismeri, hogy az éghajlattal kapcsolatos és a környezeti kockázatok elsőbbséget élveznek a társadalmi és irányítási tényezőkkel szemben, többek között a módszertanok közötti különbségek fényében. Az éghajlattal kapcsolatos és a környezeti kockázatok közé tartoznak különösen a fenntarthatóbb gazdaságra való szükséges átállásból és a növekvő fizikai fenyegetésekhez való alkalmazkodásból eredő fenyegetések. Az átállási és a fizikai kockázatok az egyéb prudenciális kockázatokhoz képest különlegesek, és mivel idővel felhalmozódnak, körültekintő tervezésre és egyértelmű mérséklési stratégiákra van szükség, miközben a hosszú távú hatások enyhítése érdekében határozott és azonnali rövid távú intézkedésekre lehet szükség.

Az EKB támogatja azt a javasolt követelményt, amely szerint a hitelintézeteknek konkrét terveket kell kidolgozniuk a rövid, közép- és hosszú távú környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok felügyeletére és kezelésére. Ez biztosítani fogja, hogy a hitelintézetek hosszabb távon mérjék a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat, és alaposan értékeljék azokat a strukturális változásokat, amelyek az uniós jogi keret által meghatározott átállási pályáknak megfelelően valószínűleg bekövetkeznek azokban az ágazatokban, amelyeknek ki vannak téve (9). Az ilyen tervek kidolgozására vonatkozó követelmény növelni fogja azon kockázatok átláthatóságát, amelyeknek a pénzügyi rendszer ki van téve. Emellett azt is biztosítani fogja, hogy a hitelintézetek proaktívan – az EU átállási célkitűzéseivel összefüggésben is – felülvizsgálják, hogy stratégiáik megfelelően figyelembe veszik-e a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat, ezáltal csökkentve a jó hírnévvel kapcsolatos kockázatokat vagy a gyorsan változó piaci hangulatból eredő kockázatokat is.

Az EKB készen áll arra, hogy együttműködjön az uniós ügynökségekkel annak érdekében, hogy nyomon kövesse a hitelintézetek által konkrét terveik kidolgozása terén elért haladást (a 76. cikk új (2) bekezdése), és hangsúlyozza, hogy e téren időben kell cselekedni. Az EKB megítélése szerint prioritásként kell kezelni az intézmények rezilienciáját és a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok hosszú távú negatív hatásaihoz való alkalmazkodását. Az Európai Bankhatóság (EBH) által kibocsátandó, az intézmények terveinek tartalmára vonatkozó javasolt iránymutatások (az új 87a. cikk (5) bekezdésének b) pontja) különösen fontosak lesznek e tekintetben, ezért az EKB úgy véli, hogy ezeket az iránymutatásokat 12 hónapon belül közzé kell tenni. Ezzel szemben a 24 hónapos határidő megfelelőbbnek tűnik a minimumszabályokra és a referenciamódszerekre vonatkozó iránymutatások tekintetében (az új 87a. cikk (5) bekezdésének a) pontja).

A megfelelő belső kockázatkezelés, beleértve a konkrét tervezést is, szintén elő fogja segíteni a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok illetékes és makroprudenciális hatóságok általi értékelését. Azon követelmény további pontosításával összefüggésben, amely szerint a hitelintézeteknek minden jelentős kockázatot kezelniük kell a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők hosszú távú negatív hatásaival szembeni rezilienciájuk tesztelése útján, az EKB üdvözli a kapcsolódó felügyeleti hatáskörök oly módon történő megerősítését, amely összhangban áll a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok bekövetkezésének időhorizontjával. Ez lehetővé fogja tenni az EKB számára, hogy hatékonyabban kezelje a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat, kezdve az éghajlattal kapcsolatos és a környezeti kockázatokkal, amelyek közép- és hosszú távon (azaz 5–10 évig) is érintik a hitelintézet prudenciális helyzetét (például tőke és likviditás). Ezek a követelmények továbbá segíteni fogják a makroprudenciális hatóságokat abban, hogy enyhítsék a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok rendszerszintű következményeit, különösen azok rendszerszintű vonatkozásainak elemzése révén, például a gazdaság egészére kiterjedő éghajlati stressztesztelés révén. Mindez várhatóan megfelelőbb eszközöket biztosít az EKB számára ahhoz, hogy a többi érintett hatósággal együtt segítsen elkerülni a meg nem térülő eszközök hitelintézetek mérlegében történő felhalmozódását, és biztosítsa a mikroprudenciális és makroprudenciális megközelítések egymást kiegészítő jellegét.

A makroprudenciális eszköztárat illetően az EKB üdvözli a CRD javasolt módosításainak egyik preambulumbekezdésében foglalt azon pontosítást is, amely szerint a rendszerkockázati tőkepuffer kerete már alkalmazható különféle rendszerszintű kockázatok kezelésére, ideértve az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat is. Amennyiben az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok súlyos negatív következményekkel járhatnak a tagállamok pénzügyi rendszerére és reálgazdaságára nézve, úgy e kockázatok csökkentése érdekében rendszerkockázati tőkepufferrátát lehet bevezetni.

1.2.   A környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok hosszú távú negatív hatásaival szembeni reziliencia

A környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok – különösen az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás – hosszú távú negatív hatásaival szembeni reziliencia értékelésére szolgáló forgatókönyveket és módszereket illetően az EKB hangsúlyozni kívánja, hogy azokat a kihívásokat, amelyeket ezek a pénzügyi szektor számára jelentenek, csak a tudományos elemzésnek a politikai döntéshozatalba való beépítése révén lehet értékelni és kezelni. E tekintetben a tudományos kutatás, valamint a pénzügyi szektorbeli szervezetek és a környezetvédelmi ügynökségek hozzájárulása fontos szerepet fog játszani. Az EKB üdvözli a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy meg fogja erősíteni az együttműködést az összes érintett hatóság, köztük a felügyeleti hatóságok között, és hogy ezen együttműködés arra irányul, hogy „segítse a pénzügyi szektorra vonatkozó köztes célok meghatározását” (10). Ugyanakkor hasznos lenne a CRD javasolt módosításainak preambulumbekezdéseiben emlékeztetni a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája (COM(2021) 390 final) 5. intézkedésének c) pontjában tett kötelezettségvállalásra. Közelebbről, fontos hangsúlyozni, hogy a Bizottság vállalta, hogy megerősíti az együttműködést az EKB-val, az Európai Rendszerkockázati Testülettel, az európai felügyeleti hatóságokkal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, és hogy ezen együttműködés arra irányul, hogy segítse a pénzügyi szektorra vonatkozó köztes célok meghatározását, annak jobb megértését, hogy elegendő-e a folyamatban lévő és várható előrehaladás, és ezáltal megkönnyítse, hogy szükség esetén valamennyi érintett hatóság együttműködésen alapuló szakpolitikai intézkedéseket hozzon. Az EKB üdvözölné, ha erre a kötelezettségvállalásra a CRD új 87a. cikke (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott megbízatással összefüggésben is hivatkoznának.

2.   Tőkepadló

Az EKB üdvözli a tőkepadló bevezetését, amely a Bázel III reformok fontos eleme (11). Az EKB megjegyzi, hogy a CRD javasolt módosításai tartalmaznak néhány olyan mechanizmust, amelyek a tőkepadló és i. a 2. pillér szerinti felügyeleti követelmények, valamint ii. a makroprudenciális pufferek meghatározása közötti kölcsönhatást szabályozzák.

Az EKB egyetért azzal az általános célkitűzéssel, hogy a mikroprudenciális és makroprudenciális kereteken belül el kell kerülni a kockázatok kétszeres figyelembevételét, valamint az annak biztosítására irányuló szándékkal, hogy a vonatkozó követelmények továbbra is megfelelőek maradjanak. Ami a 2. pillér szerinti követelményeket illeti, az EKB hangsúlyozni kívánja, hogy már létezik a kockázatok kétszeres figyelembevételének elkerülésére vonatkozó általános követelmény, és ezért készen áll annak biztosítására, hogy hatáskörén belül ne kerüljön sor ilyen kétszeres figyelembevételre. Ami a jelenleg használt makroprudenciális puffereket illeti, ezek olyan makroprudenciális kockázatokra vonatkoznak, amelyek eltérnek a tőkepadló azon céljától, hogy csökkentse a belső modellek intézmény általi alkalmazásából eredő, a kockázati súlyok túlzott változékonysága vagy összehasonlíthatóságának hiánya jelentette kockázatokat.

A javaslat továbbá megköveteli, hogy a 2. pillér szerinti követelmények névértéke ne emelkedjen azonnal amiatt, hogy egy intézményre alkalmazandóvá válik a tőkepadló. Az EKB egyetért e rendelkezések azon mögöttes céljával és szellemével, hogy semlegesítsék a 2. pillér szerinti követelményekre gyakorolt, a tőkepadló bevezetéséből eredő indokolatlan számtani hatásokat, és készen áll arra, hogy megtegye az e hatás semlegesítéséhez szükséges lépéseket.

Fontos, hogy a javasolt mechanizmusok tiszteletben tartsák a meglévő felügyeleti és makroprudenciális gyakorlatokat, és elkerüljék az illetékes és makroprudenciális hatóságokat érintő, a működés során mutatkozó összetettséget és adminisztratív terheket. Közelebbről, a 2. pillér szerinti követelmények tekintetében, amint az már említésre került, az EKB úgy ítéli meg, hogy az illetékes hatóságok a jelenlegi szabályozási keretben már megbízást kaptak arra, hogy elkerüljék a kockázatok kétszeres figyelembevételét és a prudenciális követelmények indokolatlan változásait, valamint, hogy az EBH által a CRD 107. cikkének (3) bekezdése alapján kiadott iránymutatások szilárd jogalapot biztosítanak az ennek elérésére szolgáló közös módszertan kialakításához. Bár az EKB ezért nem látja szükségesnek, hogy 1. szintű jogszabályokban tartósan rögzítsék azt, hogy a 2. pillér szerinti követelmények meghatározásakor hogyan kell figyelembe venni a tőkepadlót, tudomásul veszi az erre a kérdésre vonatkozó konkrét jogalkotási javaslatot, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a javasolt rendelkezés – beleértve az ideiglenes befagyasztást is – ne ütközzön tartósan sem a 2. pillér jelenlegi megközelítésével, sem annak gyakoriságával. Az EKB véleménye szerint az azonnali semlegesítésnek akkor kell megtörténnie, amikor a bankra alkalmazandóvá válik a tőkepadló. A következő években az esetlegesen szükséges kiigazításokra a rendszeres felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat keretében kerülne sor.

Az uniós jogalkotók esetleg konkrét megbízást kívánhatnak adni az EBH-nak arra vonatkozóan, hogy az 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló rendelet iránti bizottsági javaslatban (a 465. cikk (1) bekezdése) meghatározottak szerinti, 2. pillér szerinti követelmények megállapításakor az illetékes hatóságoknak hogyan kell kezelniük a tőkepadló hatását. Amennyiben az uniós jogalkotók erre történő jogalkotási hivatkozást kívánnak beilleszteni, az EKB a technikai munkadokumentumban javaslatokat tett arra vonatkozóan is, hogy a jogalkotási tervezetet hogyan lehetne úgy módosítani, hogy az megfeleljen mind a 2. pillér jelenlegi megközelítésének, mind annak gyakoriságának, miközben az 1. szintű szövegben kifejezetten szabályozza a tőkepadló és a 2. pillér szerinti követelmények közötti kölcsönhatást.

A rendszerkockázati tőkepuffert illetően az EKB-nak komoly aggályai vannak a kalibrálásának kötelező felülvizsgálatára vonatkozó, javasolt követelménnyel kapcsolatban, amely a pufferre vonatkozó dinamikus felső korlátot és a felülvizsgálat befejezéséig és az eredmény közzétételéig a puffer tőkepadló előtti szinten történő befagyasztását foglalja magában.

Ezeknek az aggályoknak három oka van.

Először is, a javasolt kötelező felülvizsgálat növeli a keret összetettségét és az adminisztratív terhet, mivel azt vonja maga után, hogy a hatóságoknak külön-külön felül kellene vizsgálniuk a rendszerkockázati tőkepuffer kalibrálását minden olyan hitelintézet esetében, amelyre a tőkepadló alkalmazandóvá válik. Másodszor, a rendszerkockázati tőkepuffer ideiglenes maximalizálása és intézményspecifikus felülvizsgálata ellentétes a puffer makroprudenciális jellegével és annak (al)szektor szintű alkalmazásával. Ez indokolatlan egyedi elbánást eredményezne az olyan hitelintézettel szemben, amelyet érint egy rendszerkockázati tőkepuffer, és amelyre alkalmazandóvá válik a tőkepadló. Harmadszor, a CRD már tartalmaz megfelelő rendelkezéseket a tőkepufferek rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan, amelyek elegendőek a végrehajtott rátákat érintő szükséges változtatások biztosításához.

Az EKB-nak hasonló aggályai vannak az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer kalibrálásának a tőkepadló alkalmazandóvá válásakor történő felülvizsgálatára vonatkozó javasolt követelménnyel kapcsolatban. A rendszerkockázati tőkepuffer felülvizsgálatához hasonlóan az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség növeli a keret összetettségét és az adminisztratív terhet. Ezenkívül a CRD már rendelkezik az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer rendszeres felülvizsgálatáról.

A rendszerkockázati tőkepuffernek a tőkepadló valamely hitelintézetre alkalmazandóvá válásakor történő felülvizsgálatára vonatkozó javasolt mechanizmus helyett az EKB arra vonatkozó kifejezett pontosítás beillesztését javasolja, hogy a rendszerkockázati tőkepuffer nem használható a tőkepadló által lefedett kockázat kezelésére, függetlenül attól, hogy a tőkepadló alkalmazandóvá válik-e egy adott intézményre vagy sem. Ezt a pontosítást lehetőleg preambulumbekezdésként kell beilleszteni, de a CRD egyik cikkébe is beilleszthető. Ez várhatóan orvosolná az azzal kapcsolatos esetleges aggályokkal, hogy egyes kockázatok a tőkepadló és a rendszerkockázati tőkepuffer keretében kétszeresen kerülhetnek figyelembevételre. Ugyanezt az érvelést és pontosítást lehetne végrehajtani az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer tekintetében is.

3.   Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

3.1.   A javasolt módosítások támogatása

Az EKB határozottan üdvözli a Bizottságnak a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó keret felülvizsgálatára irányuló javaslatát. A hitelintézetek igazgatósága tagjai szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának felügyelete kulcsfontosságú felügyeleti eszköz, amely elengedhetetlen a hitelintézetek irányításának javításához. A hitelintézetek jó irányítása növeli a kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni rezilienciájukat, és a pénzügyi stabilitás kulcsfontosságú előfeltétele. Felügyeleti tevékenységei keretében az EKB továbbra is úgy látja, hogy az irányítási keretek minősége terén jelentős hiányosságokat kell megszüntetni és fokozni kell az elvárásokat e keretek minősége tekintetében (12), ezért határozottan üdvözli a felügyeleti eszköztár Bizottság által javasolt megerősítését. A CRD-t végrehajtó nemzeti jogszabályok eltérései miatt a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó jelenlegi keret a felügyeleti jog egyik legkevésbé harmonizált területe. Ezek a különbségek akadályozzák az EKB szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó felügyeletének hatékonyságát, és gátolták az EU-n belüli egyenlő versenyfeltételeket. A Bizottság javaslatai jelentős előrelépést jelentenek, mivel biztosítanák az igazgatósági tagok és a kiemelt funkciót betöltő személyek következetesebb, hatékonyabb és eredményesebb felügyeletét, a prudenciális felügyelet szempontjából fontosabb kérdésekre összpontosítva. Ez a helyzet különösen az olyan kérdések tekintetében, mint i. az egyértelmű határidők és eljárások megállapítása valamennyi tagállam számára; ii. az új tények felmerülésének szükségessége a hivatali idő megújításának értékeléséhez; iii. a kötelező előzetes értékelések a legnagyobb hatást gyakorló intézmények esetében; iv. a kiemelt funkciót betöltő személyek értékelése; v. a vezérigazgatóra, illetve elnökre vonatkozó mentesség eltávolítása a CRD 88. cikkéből; és vi. a hitelintézet felelőssége az igazgatósága tagjai alkalmasságának biztosításáért.

Az EKB úgy véli, hogy az új keretbe megfelelő szintű arányosságot kell beépíteni, és e keret számára előnyös lenne a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági értékelések tekintetében az illetékes hatóságok által alkalmazott még arányosabb megközelítés is. Míg a javasolt keret általánosságban már kellően arányos megközelítést követ a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági értékelések tekintetében (többek között azáltal, hogy az előzetes értékeléseket a nagy méretű intézményekre korlátozza), az EKB nyitott arra, hogy tovább vizsgálja és megvitassa az új keret megfelelő szintű arányosságának biztosítására szolgáló lehetőségeket. Az arányosság különösen lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy erőforrásaikat a legfontosabb értékelésekre összpontosítsák.

Végül az EKB megjegyzi, hogy a CRD javasolt módosításaiban előirányzott előzetes szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági értékelések nem érintik egyes szervek azon jogszabályban biztosított jogát, hogy a nemzeti jog alapján képviselőket jelöljenek ki a felügyelt szervezetek igazgatóságába.

A javasolt változtatások általános kifejezett támogatása mellett az EKB az alábbiakban és a technikai munkadokumentumban is több észrevételt fogalmaz meg egyes konkrét aspektusokkal kapcsolatban.

3.2.   Annak tisztázása, hogy a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó javasolt előzetes értékelések csak eljárási jellegűek: a CRD javasolt módosításainak (38) preambulumbekezdése

A (38) preambulumbekezdés kiemeli annak fontosságát, hogy a nagy méretű intézmények vezető testületei tagjainak alkalmasságát e tagok hivatalba lépése előtt értékeljék. Jóllehet az EKB határozottan támogatja a tervezett arányos előzetes értékelést, tovább lehetne pontosítani, hogy a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság előzetes értékelésére vonatkozóan javasolt rendelkezések többnyire eljárási jellegűek, és nem érintik bizonyos szervek vagy jogalanyok ahhoz való, nemzeti jogszabályban biztosított jogait, hogy az alkalmazandó nemzeti jog alapján képviselőket nevezzenek ki a felügyelt szervezetek vezető testületeibe. Az EKB ezért javasolja, hogy a (38) preambulumbekezdésbe iktassanak be egy további pontosítást, amelynek célja a tagállamok számára annak megerősítése, hogy a CRD javasolt módosításai nem érintik az alkalmazandó nemzeti jogon alapuló, jogszabályban előírt jogokat. Mindazonáltal megfelelő biztosítékokat kell bevezetni e képviselők alkalmasságának biztosítására, mint például a vezető testület egésze alkalmasságának (kollektív alkalmasság) hatékony felügyelete, valamint az esetleges összeférhetetlenség kezelését és szükség esetén az időráfordítással és a tapasztalattal kapcsolatos kérdések kezelését célzó nyomonkövetési intézkedések.

3.3.   A kézhezvétel visszaigazolására vonatkozó kétnapos határidő bevezetése: a CRD új 91b. cikkének (3) bekezdése és új 91d. cikkének (3) bekezdése

A kézhezvétel írásban történő visszaigazolására vonatkozó, mindössze kétnapos javasolt határidő a gyakorlatban rendkívül nagy kihívást jelentene valamennyi érintett illetékes hatóság számára, mivel nagyon nagy számban érkeznek be a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra irányuló kérelmek, és átfogó dokumentációt kell ellenőrizni. Konkrétan abban a számos esetben, amikor a kérelem több kinevezett személyt érint, előfordulhat, hogy ez a határidő nem tartható a felügyeleti hatóságok számára. Összességében ez a rendelkezés veszélyeztetheti a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági eljárásokra vonatkozó megjelölt határidő betartását.

Az EKB ezért sürgeti a kétnapos határidő törlését.

3.4.   Megbízás az információk benyújtására szolgáló egységes formanyomtatványokra, táblákra és eljárásokra vonatkozó végrehajtás-technikai standardok kidolgozására: a CRD új 91b. cikkének (10) bekezdése és új 91d. cikkének (8) bekezdése

Az EKB felelős az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) hatékony és következetes működéséért. E tekintetben előrelépés történt az SSM-en belül a formanyomtatványoknak és az informatikai megoldásoknak a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérelmek feldolgozása céljából történő következetes használata terén. Az EKB ezért hangsúlyozza, hogy a végrehajtás-technikai standardoknak összhangban kell állniuk ezzel a harmonizációs törekvéssel, és adott esetben támaszkodhatnak a már kifejlesztett infrastruktúrára.

A fentiek fényében az EKB azt javasolja, hogy a vonatkozó rendelkezésekbe vagy preambulumbekezdésekbe illesszenek be egy olyan hivatkozást, amely arra ösztönzi az EBH-t, hogy a végrehajtás-technikai standardok kidolgozása során építsen a fennálló bevált gyakorlatokra és eszközökre.

3.5.   Eljárási következmények abban az esetben, ha a felügyelt szervezetek nem tartják be a kötelezettségeket és a határidőket: a CRD új 91b. cikkének (7) bekezdése és új 91d. cikkének (6) bekezdése

A felügyeleti hatóságoknak azokban az esetekben rendelkezésére álló felügyeleti hatáskörök, amikor a szervezetek a megadott határidőn belül nem válaszolnak a további információk kérésére, nem foglalják magukban az illetékes hatóságok azon hatáskörét, hogy a kérelmet hiányosnak nyilvánítsák, ami következésképpen új kérelem benyújtását tenné szükségessé. Az EKB ezért kéri egy további jogalap bevezetését, amely lehetővé tenné az illetékes hatóságok számára, hogy egy kérelmet hiányosnak tekintsenek, aminek következtében azt újra be kellene nyújtani. Ez biztosítaná, hogy a további dokumentumok vagy információk benyújtására vonatkozó határidők megsértése eljárási következménnyel járjon, nem érintve a szervezet arra való lehetőségét, hogy új kérelmet nyújtson be, és ezáltal új eljárást kezdeményezzen.

A fentiek fényében az EKB azt javasolja, hogy a CRD új 91b. cikkének (4) bekezdése és 91d. cikkének (4) bekezdése ilyen további eljárási következménnyel egészüljön ki.

3.6.   Az értékelési időszak meghosszabbításának lehetősége, amennyiben más felektől kérnek információt

A CRD új 91b. cikkének (4) bekezdése és új 91d. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi az értékelési időszak meghosszabbítását abban az esetben, ha az illetékes hatóságok további dokumentumokat vagy információkat kérnek a szervezetektől, azonban abban az esetben nem, ha más felek, például igazságügyi hatóságok és/vagy más felügyeleti hatóságok kérnek dokumentumokat vagy információkat. Ez utóbbi igen gyakran előfordul, és gyakran több időt vesz igénybe.

Az EKB ezért azt javasolja, hogy ezeket a rendelkezéseket úgy módosítsák, hogy azok kiterjedjenek azokra a helyzetekre is, amelyekben más szervezetektől/hatóságoktól kérnek dokumentumokat vagy információkat.

3.7.   A szervezetek arra való lehetősége, hogy az igazgatósági tagok alkalmasságának (belső) értékelését a pozíció e tagok általi betöltését követően folytassák le: a CRD új 91a. cikkének (2) bekezdése

A CRD új 91a. cikke (2) bekezdésének második albekezdése sürgős esetekben lehetővé teszi a vezető testület tagjainak bármilyen alkalmassági értékelés nélkül történő kinevezését. Az EKB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a lehetőség alkalmatlan jelöltek kinevezéséhez vezethet, többek között az ebben az összefüggésben használt „feltétlenül szükség van” és „azonnali” kifejezések értelmezése mögött meghúzódó kétértelműség miatt.

Az EKB ezért azt javasolja, hogy a szervezetektől követeljék meg, hogy még a legkivételesebb esetekben is végezzenek alkalmassági értékelést, mielőtt a vezető testület tagjai hivatalba lépnek. Mindazonáltal ilyen forgatókönyv esetén indokolt lehet egy könnyített értékelés, az EBH által kidolgozott iránymutatásokban meghatározandó feltételek mellett. Ezek az iránymutatások útmutatással szolgálnának a sürgősnek tekinthető esetekre vonatkozóan is, vagyis hogy mikor van feltétlenül szükség az igazgatósági tagok azonnali leváltására.

4.   A harmadik országbeli fióktelepekre vonatkozó követelmények

A harmadik országbeli fióktelepekre vonatkozó keret harmonizálása fontos ahhoz, hogy átfogó képet lehessen alkotni a harmadik országbeli csoportok EU-n belüli tevékenységeiről, össze lehessen hangolni a gyakorlatokat az EU-n belül, és egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani az EU-n belüli harmadik országbeli csoportok és az európai hitelintézetek számára a szabályozási arbitrázs lehetőségeinek elkerülése révén, ugyanakkor nem akadályozva, hogy a harmadik országbeli csoportok fióktelepek létrehozása révén hozzáférjenek az EU pénzügyi piacához. Az EKB alapvető fontosságúnak tartja, hogy az érintett illetékes hatóságok hatékony felügyeleti eszközökkel rendelkezzenek. A harmadik országbeli fióktelepekre vonatkozó keret harmonizálása lehetőséget kínál arra is, hogy az uniós követelményeket összehangoljuk más nagyobb joghatóságok összehasonlítható előírásaival, és fenntartsuk az egységes piac globális nyitottságát.

Erre tekintettel az EKB üdvözli a fióktelepek engedélyezésére és engedélyének visszavonására, valamint a belső irányításra és a kockázatkezelésre vonatkozó harmonizált minimumszabályokat, valamint a fokozott harmonizált adatszolgáltatási követelményeket. Az EKB üdvözli továbbá az illetékes hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy rendszerszintű jelentőség esetén a harmadik országbeli fióktelepek számára leányvállalat létrehozását írják elő, amelyre nem adott körülmények között automatikusan, hanem bizonyos küszöbértékek elérése esetén nyitott kimenetelű felügyeleti értékelési mechanizmus alapján kell, hogy sor kerüljön. Emellett az új keret lehetővé fogja tenni az átfogó felügyeletet a felügyeleti hatóságok közötti fokozott együttműködés révén, például azáltal, hogy a felügyeleti kollégiumok tevékenységét kiterjesztik az 1. osztályba tartozó harmadik országbeli fióktelepekre. E tekintetben az EKB értékeli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy biztosítsa a csoporthoz tartozó más szervezetek (például leányvállalatok) felügyeleti hatóságainak megfelelő bevonását a harmadik országbeli csoportok EU-n belüli működési struktúráját érintő döntésekbe.

Az EKB továbbá támogatja annak pontosítását, hogy a harmadik országbeli fióktelepek csak azokat a tevékenységeket folytathatják, amelyekre vonatkozóan engedéllyel rendelkeznek, és kizárólag az ezen engedélyt kiadó tagállam területén, valamint, hogy kifejezetten tilos az ilyen tevékenységeknek az Unió területein határokon átnyúló alapon történő végzése.

Amellett, hogy határozottan támogatja a javaslatot, az EKB módosításokat javasol a következő területeken.

Annak biztosítása érdekében, hogy meg lehessen ragadni a fióktelep tevékenységeinek tényleges méretét, ami segíti annak elkerülését, hogy a harmadik országbeli csoportok bizonyos könyvelési gyakorlatokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy a küszöbértékek alatt maradjanak, fontos, hogy ne csak a fióktelepnél könyvelt eszközöket vegyék figyelembe, hanem a fióktelep által keletkeztetett, de más, távoli helyre könyvelt eszközöket is, amennyiben ez a gyakorlat az új jogszabály alapján megvalósíthatónak tekintett. Míg a CRD javasolt módosításai között szerepel az EBH arra való felhatalmazása, hogy szabályozástechnikai standardokat dolgozzon ki a könyvelési szabályokra vonatkozóan, az EKB úgy véli, hogy hatékonyabb lenne magában a CRD-ben is arra vonatkozó közvetlen pontosítást szerepeltetni, hogy a küszöbértékek értékelése céljára (például a fióktelepek 1. osztályhoz tartozóként való besorolása és a rendszerszintű jelentőség értékelése céljára) hogyan kell kiszámítani a fióktelep eszközeit.

Az EKB továbbá azt javasolja, hogy a harmadik országbeli csoport Unióban működő leányvállalatai és harmadik országbeli fióktelepei által tartott, illetve könyvelt eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó összesített információkat, amelyeket a harmadik országbeli fióktelepeknek be kell jelenteniük az illetékes hatóságuknak, az adott harmadik országbeli csoport leányvállalatainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak is a rendelkezésére kelljen bocsátani. Ez a javaslat lehetővé fogja tenni a harmadik országbeli csoportok európai lábnyomának átfogó áttekintését és elemzését. E célból az EKB azt is javasolja, hogy bővítsék ki a központi vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó ezen adatszolgáltatási kötelezettség hatályát annak érdekében, hogy az kiterjedjen a harmadik országbeli csoport által közvetlenül nyújtott határokon átnyúló befektetési szolgáltatásokra és a harmadik országbeli csoport által fordított ajánlattétel alapján nyújtott befektetési szolgáltatásokra is.

5.   Harmadik országbeli vállalkozások közvetlen banki szolgáltatásnyújtása az EU-ban

5.1.   A harmadik országbeli vállalkozások által nyújtott banki szolgáltatásokhoz fióktelep létesítésére vonatkozó követelmény: a CRD új 21c. cikke

Az EKB üdvözli a CRD új 21c. cikkében foglalt pontosítást, amely szerint – az EU pénzügyi stabilitását érintő kockázatokhoz vezető, nem szabályozott és nem felügyelt tevékenységek elkerülése érdekében – a harmadik országbeli vállalkozásoknak ahhoz, hogy az Unión belüli banki szolgáltatásokat nyújthassanak, vagy fióktelepet kell létesíteniük, vagy leányvállalatot kell létrehozniuk az Unió bármely területén.

Az EKB véleménye szerint azonban a CRD új 21c. cikkében foglalt alapvető banki szolgáltatások köre nem egyértelmű. Az EKB ezért felkéri az uniós jogalkotó szerveket, hogy pontosítsák a CRD új 21c. cikkének szövegét, és különösen, hogy adják meg az e cikkben foglalt alapvető banki szolgáltatások egyértelmű felsorolását, figyelembe véve az egyes szolgáltatásokat, például a pénzforgalmi szolgáltatásokat és az elektronikus pénzt szabályozó egyéb uniós jogszabályokban már meglévő követelményeket, valamint az új cikknek a globális pénzügyi piacok likviditására gyakorolt hatását is.

6.   Felügyeleti hatáskörök

Az EKB üdvözli a CRD felügyeleti hatásköröket érintő javasolt módosításait, mivel ezek tovább harmonizálnak háromfajta hatáskört azáltal, hogy megkövetelik, hogy az illetékes hatóság értékelje i. a pénzügyi ágazatbeli és a nem pénzügyi ágazatbeli szervezetekben történő részesedésszerzéseket; ii. a jelentős vagyonátruházásokat; és iii. az egyesüléseket/szétválásokat. A nemzeti hatáskörök e három tekintetben fennálló jelenlegi eltérései, valamint az a tény, hogy az EKB jelenleg csak akkor gyakorolja ezeket a hatásköröket, ha azok a nemzeti jog alapján rendelkezésre állnak, egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezet, és csökkenti az EKB SSM-en belüli felügyeleti intézkedéseinek hatékonyságát. Az alapvető prudenciális hatáskörökre vonatkozó közös szabályok egyszerre elősegítik majd a belső piacon belüli harmonizációt és növelik a felügyelet általános minőségét és hatékonyságát. Az ezen új felügyeleti hatáskörök és a CRD-ben már előírt hatáskörök közötti további összehangolásra van szükség. E célból az EKB a technikai munkadokumentumban szövegezési javaslatokat fogalmaz meg.

Az EKB üdvözli különösen azt a tényt, hogy a Bizottság javaslata elismeri a CRD III. címének 3., 4. és 5. fejezetében előírt hatáskörök összehangolásának szükségességét a hitelintézetben való befolyásoló részesedés megszerzése és az intézmény általi jelentős részesedésszerzés tekintetében. Ennek az összehangolásnak azonban nemcsak az illetékes hatóságok közötti információcseréről kell rendelkeznie, hanem az ugyanazon művelet tekintetben egyidejűleg zajló vonatkozó eljárások folyamatáról és időzítéséről is.

Ezen eljárási összehangolás mellett egyértelműen különbséget kell tenni a „befolyásoló részesedés” fogalma – amelynek a részesedésszerzés célhitelintézetre gyakorolt hatására kell összpontosítania – és a „jelentős részesedésszerzés” fogalma között, amelynek a részesedésszerzés által a részesedést szerezni kívánó személyre gyakorolt hatásra kell összpontosítania.

Ezenkívül a korábban kifejtett álláspontjával (13) összhangban az EKB további felügyeleti hatáskörök beiktatását szorgalmazza i. a hitelintézetek alapszabályának módosítása, ii. a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek és iii. a jelentős kiszervezési megállapodások tekintetében. E hatáskörök harmonizálása továbbra is szükséges, és hozzájárulna egy valódi egységes szabálykönyv irányába történő további előrelépéshez és az SSM-en belüli szabályozási széttagoltság csökkentéséhez.

7.   Közigazgatási szankciók

A CRD javasolt módosításai az EKB e kérdéssel kapcsolatos álláspontját tükrözik (14). Üdvözlendő minden olyan erőfeszítés, amely a szankcionálási és végrehajtási hatáskörök uniós szintű további harmonizálására és megerősítésére irányul, mivel ezek elő fogják mozdítani a prudenciális követelmények hatékony érvényesítését az Unióban. Megjegyzendő különösen, hogy az illetékes hatóságok végrehajtási hatáskörei bővülnek azáltal, hogy a prudenciális követelményeknek való megfelelés helyreállítását célzó új végrehajtási intézkedésként bevezetik a kényszerítő bírság kiszabásának lehetőségét, valamint, hogy az ilyen intézkedés nem érinti a jogsértés bekövetkezésének szankcionálására vonatkozó későbbi lehetőséget. Ezért alapvető fontosságú, hogy az ezen új végrehajtási intézkedés, a közigazgatási szankciók és a CRD szerinti egyéb közigazgatási intézkedések közötti különbségtételt a tagállamok nemzeti jogba való átültetése is tükrözze. Ezenkívül az EKB üdvözli azt is, hogy bővül a közigazgatási szankciókkal sújtandó jogsértések listája, és pontosításra kerül a „teljes éves árbevétel” meghatározása.

8.   Felügyeleti összevetés

Az EKB üdvözli a CRD 78. cikkének javasolt módosításait, és különösen azt, hogy ezek a módosítások kiterjesztik a felügyeleti összevetés hatályát a hitelintézetek által a várható hitelkockázati veszteségek IFRS 9 alapján történő kiszámításához használt modellekre. Ez nagyon fontos azon modellek megbízhatóságának biztosítása érdekében, amelyeket többek között olyan hitelintézetek használnak, amelyek nem rendelkeznek jóváhagyott belső modellel a hitelkockázatra vonatkozó tőkekövetelményük meghatározására. A belső modellen alapuló megközelítésből származó információk kiegészítéseként, valamint a bázeli piaci kockázati keretrendszer teljes körű uniós végrehajtása felé tett további lépésként üdvözlendő továbbá a piaci kockázatra vonatkozó alternatív sztenderd módszer bevonása a felügyeleti összevetés hatálya alá.

Az EKB üdvözli továbbá azt a javaslatot, amely szerint az EBH-nak rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy az összevetést kétévente végezhesse el. Az EKB azt ajánlja, hogy biztosítsanak még nagyobb rugalmasságot az EBH számára ezen összevetés gyakoriságának meghatározásához. Az EKB azt is javasolja, hogy az összevetéseket egyértelműbben határozzák meg.

Végül az EKB azt javasolja, hogy az intézmények ne legyenek kötelesek a számításaik eredményeit évente, vagyis azokban az években is benyújtani az illetékes hatóságokhoz, amikor az EBH nem végzi el az összevetést. Ehelyett az EKB azt javasolja, hogy hangolják össze a benyújtási és értékelési gyakoriságot, csökkentve ezzel az intézmények adatszolgáltatási terhét.

9.   Közzététel

Az EKB üdvözli a 3. pillér szerinti közzététel célját szolgáló, az EBH által kezelt új integrált platform célkitűzését, amelynek célja a bankok terheinek csökkentése és a 3. pillér szerinti információk valamennyi érdekelt fél általi felhasználásának megkönnyítése. A felügyeleti hatóságok számára előnyös lehet egy központosított közzétételi platform, mivel ez megkönnyítené számukra a 3. pillér szerinti információk minőségének biztosítását.

A javaslat eltérő megközelítést alkalmaz a kis méretű és nem összetett intézmények, illetve a nagyobb méretű hitelintézetek mennyiségi közzététele tekintetében. A kis méretű és nem összetett intézmények esetében az EBH a felügyeleti adatszolgáltatást fogja felhasználni a vonatkozó (mennyiségi) közzététel előre meghatározott megfeleltetés alapján történő összeállításához, míg a nagyobb méretű intézmények esetében az EBH a teljes közzétételi fájlokat „elektronikus formában” kapja meg, és a fájlokat a kézhezvételük napján közzé kell majd tennie. Ez az eltérő megközelítés nem tűnik indokoltnak. A mennyiségi közzététel tekintetében minden hitelintézetre ugyanazt a megközelítést lehetne alkalmazni, méretüktől és összetettségüktől függetlenül, azzal a céllal, hogy csökkentsük az összes hitelintézet adatszolgáltatási terhét. Emellett a 3. pillér szerinti információk központosított platformon történő közzétételére vonatkozóan az EBH számára megállapított ütemezés nem teszi lehetővé a felügyeleti adatszolgáltatás és a 3. pillér szerinti közzétételi információk összeegyeztetését, ami további munkateherhez vezethet a felügyeleti hatóságok számára, valamint az egyértelműség hiányához a befektetők és a 3. pillér szerinti információk egyéb felhasználói számára. Ezenkívül a minőségi közzétételek és egyes mennyiségi közzétételek nem nyerhetők ki a felügyeleti adatszolgáltatásból az előre meghatározott megfeleltetés alapján. Ez a kérdés a kis méretű és nem összetett intézményeket és más intézményeket egyaránt érint. Ezért egyértelművé kell tenni az ilyen közzétételeknek az EBH részére történő benyújtására vonatkozó eljárást. Az EKB a tervezett 3. pillér szerinti központi közzétételi platformmal kapcsolatos további megfontolásokat fogalmaz meg a CON/2022/11 véleménnyel összefüggésben.

Abban az esetben, ahol az EKB a CRD javasolt módosításainak módosítására tesz javaslatot, a technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  COM(2021) 663 final.

(2)  COM(2021) 664 final.

(3)  A tőkepadló általános végrehajtását illetően lásd az 575/2013/EU rendeletnek a hitelkockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra, a piaci kockázatra és a tőkepadlóra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosítására vonatkozó javaslatról szóló, 2022. március 24-i CON/2022/11 európai központi banki véleményt. Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(5)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(6)  Lásd különösen: ECB contribution to the European Commission’s targeted consultation on the review of the crisis management and deposit insurance framework (Az EKB hozzájárulása az Európai Bizottság által a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálata tárgyában meghirdetett célzott konzultációhoz), 9. o., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(7)  Lásd: a Bizottság 2021. július 6-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, COM(2021) 390 final, 14. o.

(8)  The State of climate and environmental risk management in the banking sector – Report on the supervisory review of banks’ approaches to management climate and environmental risk (Az éghajlattal kapcsolatos és a környezeti kockázatok kezelésének helyzete a bankszektorban – Jelentés az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésére alkalmazott banki megközelítések felügyeleti felülvizsgálatáról), 2021. november, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu

(9)  Például az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.). Az ilyen előírások partnereiken keresztül rövid, közép- és hosszú távon közvetlenül érintik a hitelintézeteket.

(10)  Lásd: a Bizottság 2021. július 6-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, COM(2021) 390 final, 17. o.

(11)  Lásd még a CON/2022/11 véleményt, amely részletesebb észrevételeket fogalmaz meg a tőkepadló végrehajtásával kapcsolatban, különös tekintettel annak alkalmazási szintjére és az átmeneti szabályokra.

(12)  A vezető testületek irányítói képességeinek hiányosságai a hitelintézeteknek az EKB 2022–2024-es időszakra vonatkozó, a felügyeleti felülvizsgálati és vizsgálati folyamat alapjául szolgáló felügyeleti prioritásaiban felsorolt legfontosabb sebezhetőségei közé tartoznak; elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(13)  Lásd a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkekövetelmények uniós keretének módosításairól szóló, 2017. november 8-i CON/2017/46 európai központi banki vélemény (HL C 34., 2018.1.31., 5. o.) 1.12.2. bekezdését.

(14)  Lásd a CON/2017/46 vélemény 1.15. bekezdését.