A Régiók Európai Bizottságának állásfoglalása az Európai Bizottság 2022. évi munkaprogramjára vonatkozó javaslatairól

(2021/C 440/01)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA,

tekintettel:

—	az Európai Bizottság és az RB közötti, 2012. februári együttműködési jegyzőkönyvre,

—	a Régiók Európai Bizottsága 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó prioritásairól szóló állásfoglalására (1),

—	a jogalkotási hatáskörrel rendelkező regionális parlamentektől az RB–CALRE együttműködési megállapodás keretében kapott hozzájárulásokra,

Helyreállítás és kohézió

1.

mivel a Next Generation EU megvalósítása az Európai Bizottság 2022-es munkaprogramjának egyik alapvető prioritása lesz, az RB kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megvalósításába, ami kulcsfontosságú a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célkitűzéseinek eléréséhez, a kohéziós politika programjaival és a régiók által kidolgozott intelligens szakosodási stratégiákkal való jobb koordináció biztosításához és az esetlegesen alacsony felhasználási arányok megelőzéséhez. Kiemeli továbbá, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni az európai szemeszter folyamataiba, mivel az országspecifikus ajánlások többségének helyi és regionális dimenziója is van;

2.

ismételten kéri az Európai Bizottságot, hogy a fenntartható fejlődési célokat építse be a megreformált európai szemeszterbe, képezze le őket a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe, és ennek alapján építse be őket a következő ciklusba, az éves fenntartható növekedési jelentéssel kezdve. Az RB azt kéri továbbá, hogy hozzanak létre egy a fenntartható fejlődési célokkal foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő uniós platformot, amely támogatja és tanácsokkal látja el az Európai Bizottságot a fenntartható fejlődési célok időben történő végrehajtásával kapcsolatban;

3.

kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés keretében jelenleg alkalmazott kivételes rugalmassági intézkedések – például a 100 %-os uniós társfinanszírozási arány lehetősége – 2022 végéig történő meghosszabbítására, és fontolja meg a csekély összegű állami támogatások küszöbértékének ideiglenes megemelését annak érdekében, hogy a fenntartható beruházások támogatása ugyanezen időszak alatt folytatódjon;

4.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az új saját forrásoknak a jelenlegi többéves pénzügyi keret során történő bevezetésére vonatkozó, jogilag kötelező érvényű ütemterv teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy időszerű jogalkotási javaslatokat tesz;

5.

kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai gazdasági kormányzási keretrendszer felülvizsgálatának újraindítása során vegye figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok valós körülményeit és szükségleteit, valamint a Covid19-világjárványnak az adósság- és hiányszintekre gyakorolt hatását, különös tekintettel az egyes kormányzati szinteken tett közberuházásokra;

6.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a Covid19-világjárványnak a legkülső régiókra gyakorolt súlyos következményeire való tekintettel az e régiókra vonatkozó uniós stratégia felülvizsgálatakor helyezze a középpontba a fenntartható fejlődést és a munkahelyteremtést; korábbi ajánlásának megfelelően vállalja, hogy részt vesz e stratégia kialakításában és végrehajtásában;

7.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy valamennyi politikájában vegye figyelembe a demográfiai szempontokat, és bocsássa rendelkezésre azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek lehetővé teszik a demográfiai kihívások kezelésére irányuló fellépések és intézkedések végrehajtását azokban a régiókban, ahol a demográfiai változások következményei különösen erőteljesen érvényesülnek;

Környezetvédelem és fenntarthatóság

8.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a Régiók Bizottságával közösen valósítsák meg a szennyezőanyag-mentesség nyomon követését, valamint egy későbbi szakaszban az uniós régiók zöld teljesítményének eredménytábláját a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv keretében; javasolja, hogy működjenek együtt a zöld megállapodással kapcsolatos összes politika előrehaladásának és hatásának nyomon követésében, beleértve az éghajlat-politika és a zöld helyreállítás regionális szintű végrehajtását; kéri, hogy vonják be a környezetbarátabb városok európai évének megszervezésébe, amennyiben azt 2022-re megerősítik, valamint hogy a zöld megállapodáshoz kapcsolódó politikák alkalmazásakor vegyék figyelembe a vidéki térségek sajátosságait, különös tekintettel a legelnéptelenedett területekre;

9.

kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai zöld megállapodásba építsen be egy óceánokról szóló jogszabályt, amely a tengeri környezet védelmére, a szennyezés csökkentésére és a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítására irányuló, mérhető célokkal és határidőkkel rendelkező átfogó stratégiaként szolgálna, a kisüzemi halászat szereplőinek védelme és támogatása mellett;

10.

azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy a gazdasági, társadalmi, területi és digitális kohézió koncepcióját kiegészítő dimenzióként vezesse be a „környezeti és éghajlati kohézió” fogalmát az európai és globális helyreállításnak, valamint a fenntartható fejlődés, az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendje, a fenntartható fejlődési célok és a karbonsemlegességi célkitűzés megvalósításának kulcselemeként;

11.

csatlakozik az Európai Parlament azon felhívásához, hogy az Európai Bizottság 2022 végéig terjesszen elő egy a biológiai sokféleségről szóló, jogilag kötelező erejű jogszabályt. Ezt egy mutatókkal ellátott, a helyi és regionális önkormányzatokat hivatalosan is bevonó nyomonkövetési mechanizmusnak kell kísérnie;

12.

kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az energiaunió irányításáról szóló rendeletet annak érdekében, hogy az alkalmas legyen a zöld megállapodás végrehajtására, miközben erősíti a szubnacionális hozzájárulások nemzeti tervekbe való integrálását, és összehangolja a nemzeti energia- és klímaterveket (NEKT) az ENSZ 2030-ig szóló menetrendje és a fenntartható fejlődési célok végrehajtására irányuló nemzeti tervekkel; keretrendszert javasol arra, hogy a szubnacionális intézkedéseket hivatalosan is figyelembe vegyék az UNFCCC keretrendszerben és az ebből következő uniós éghajlat-politikai irányításban;

13.

kéri, hogy az Európai Bizottság kezdje meg a nemek közötti esélyegyenlőségi dimenzió érvényesítését szakpolitikai folyamataiban: a zöld megállapodásban, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben és az uniós strukturális és beruházási alapok keretében kötött partnerségi megállapodásokban, nevezetesen azáltal, hogy az intézményközi megállapodás 16. cikkének f) pontjával összhangban és legkésőbb 2023. január 1-jéig módszertant terjeszt elő az uniós programok nemekre gyakorolt hatásának értékelésére;

14.

kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen strukturált párbeszédet a helyi és regionális önkormányzatokkal az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag kialakításáról és végrehajtásáról;

15.

támogatja „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia által kitűzött célokat, amelyeket még át kell ültetni a közös agrárpolitika jogszabályaiba. Kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő rendszereket a tápérték tisztességes jelöléséhez, valamint az állati termékek eredetére és előállítási módjára vonatkozó címkéket;

16.

kéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai vidékfejlesztési menetrend minden szakpolitikán belül megvalósuljon, és ambiciózus és konkrét politikai célokat tűzzenek ki a vidéki területek innovatív dinamikájának erősítése, az intelligens területközi együttműködés megszervezése, valamint a polgárok helyi fejlesztési stratégiákban való részvételének ösztönzése érdekében;

Digitális átállás és ipar

17.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió koncepcióját egészítse ki a digitális kohézió dimenziójával, és ezáltal akadályozza meg a „kettős digitális szakadék” kialakulását, amelyet az infrastruktúra, az elektronikus eszközökhöz való hozzáférés és a digitális kompetenciák hiánya okoz;

18.

kéri az Európai Bizottságot, hogy az e-közigazgatás teljesítményét értékelő jelentésében vegye figyelembe a regionális és helyi különbségeket és a kapcsolódó mutatókat, mivel a város–vidék szakadék az e-közigazgatási szolgáltatások használata tekintetében egyre szélesedik;

19.

kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson strukturált párbeszédet az európai városokkal és régiókkal arról, hogy hogyan lehet megerősíteni a regionális ipari ökoszisztémákat, a klasztereket és a régióközi szövetségeket az iparstratégia végrehajtása során, az intelligens szakosodási stratégiákat is figyelembe véve, mivel a helyalapú megközelítés nagyrészt hiányzik a 2020. évi iparstratégia aktualizálásáról szóló közleményből;

Határon átnyúló együttműködés és mobilitás

20.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság vállalta egy egységes piaci szükséghelyzeti eszköz kidolgozását, és olyan jogszabályok létrehozását szorgalmazza, amelyek biztosítják a nyitott belső határokat garantáló európai minimumszabályokat és eljárásokat, válság idején is;

21.

hangsúlyozza, hogy szükség van egy olyan uniós szakpolitikai keretre, amely lehetővé teszi határon átnyúló közszolgáltatások hatékony létrehozását és irányítását; arra is ösztönzi az európai jogalkotót, a tagállamokat, a régiókat és a helyi önkormányzatokat, hogy fejlesszék tovább és mozdítsák elő a határokon átnyúló részvételi demokrácia eszközeit, amelyek hozzájárulnak a polgároknak az európai integrációs folyamatba való helyszíni bevonásához;

22.

mélységesen sajnálja, hogy a javasolt, határon átnyúló európai mechanizmusról folytatott tagállamok közötti megbeszélések kudarcot vallottak; mivel a jogi és adminisztratív akadályok komoly korlátokat állítanak a határon átnyúló együttműködés és a határ menti régiók lakosságának életminősége elé, az RB kéri, hogy az Európai Bizottság tegyen új javaslatot a mechanizmusról szóló rendeletre;

23.

kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét iránymutatásokat az új városi mobilitási keretrendszer nyomán, amely fenntarthatóbbá teszi a városi mobilitást, és csökkentik annak az emberek egészségére gyakorolt hatását;

24.

üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről (CEF) szóló intézményközi megállapodást. Reményét fejezi ki, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) és a transzeurópai energiaipari infrastruktúra (TEN-E) társfinanszírozott projektjei hozzájárulnak a hiányzó láncszemek kiküszöböléséhez, különösen a határon átnyúló régiókban, és emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy elegendő költségvetést kell szánni az átfogó hálózat projektjeinek társfinanszírozására;

Migráció és szociális védelem

25.

javasolja egy regionális szociális eredménytábla létrehozását az EU-ban tapasztalható szociális kihívások teljes mértékének felmérése és annak biztosítása érdekében, hogy a szociális jogok európai pillérét minden szinten megvalósítsák;

26.

kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa és kövesse nyomon az európai gyermekgarancia tagállami végrehajtását, és segítse elő az idevonatkozó legjobb gyakorlatok cseréjét;

27.

reméli, hogy az Európai Bizottság egy olyan ambiciózus javaslattal áll elő a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javításáról, amely összhangban áll a nemzeti munkaerőpiaci modellekkel és az uniós döntéshozatali hatáskörökkel;

28.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a Régiók Bizottsága ajánlásait építse be a tartós ápolás-gondozásra irányuló kezdeményezésbe, mivel az szorosan kapcsolódik az e területen tapasztalható súlyos készséghiányhoz és a demográfiai változásokhoz, amelyek különösen súlyosak az elöregedő népességű régiókban;

29.

vállalja, hogy aktív szerepet játszik a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjában, amelyet ki kell egészíteni a hajléktalanságra vonatkozó nemzeti stratégiák uniós keretrendszerére vonatkozó európai bizottsági javaslattal;

30.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a Covid19-világjárvány fényében fordítson különös figyelmet a kulturális és kreatív ágazatok helyreállításának és rezilienciájának megerősítésére, és kezelje a művészek munkafeltételeinek bizonytalanságát azáltal, hogy megkönnyíti a mobilitást és a státuszuk kölcsönös elismerését;

Migráció és integráció

31.

kéri az Európai Bizottságot, hogy az új migrációs és menekültügyi paktum keretében biztosítsa az előrelépést a migráció- és a menekültügy-kezelés európai keretének létrehozása felé; megismétli, hogy a migráció és az integráció helyi és regionális dimenzióját figyelembe kell venni, és azt az RB és az Európai Bizottság közötti új integrációs partnerségnek támogatnia kell;

Biztonság

32.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy teljes jogú partnerként vonja be az RB-t a városi biztonságra és rezilienciára vonatkozó uniós vállalásba, valamint a „Városok a radikalizálódás és a terrorizmus ellen” elnevezésű új kezdeményezésbe;

Egészségügy, polgári védelem és turizmus

33.

emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy a schengeni jogi keret felülvizsgálata során mindenképpen figyelembe kell venni a belső határokhoz közeli városok és régiók véleményét és igényeit; kéri, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvvel összhangban már a korai szakaszban konzultáljanak vele;

34.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vezessen be gyors eljárást, amelynek célja, hogy kielégítő és tartós megoldást találjon a földközi-tengeri térségben kialakult humanitárius válság problémájára, elsősorban a migránsok életének védelmére, de az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának biztosítására is összpontosítva. Az RB és a helyi és regionális önkormányzatok ehhez a lehető legszorosabb együttműködésüket kínálják fel;

35.

kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő ambiciózus javaslatokat az alapvető gyógyszerek EU-ban történő fejlesztésére és előállítására, hogy a harmadik országoktól való függőség csökkentése révén biztosítsa az EU stratégiai autonómiáját; reméli, hogy az Európai Bizottság konkrét és határozott intézkedéseket javasol a generikus és biohasonló gyógyszerekhez való hozzáférés ösztönzésére, valamint a gyógyszerekhez való hozzáférés válság idején történő biztosítására is;

36.

támogatja, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében felülvizsgálják az Európai Unió népegészségügyi politikában betöltött szerepét, szem előtt tartva, hogy az egészségügyi politika a tagállamok elsődleges hatáskörébe tartozik, és gyakran szubnacionális szinten foglalkoznak vele;

37.

reméli, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátásban a betegek jogairól szóló véleménye, valamint a 3. RegHub-konzultáció eredményei tükröződnek az irányelv működéséről szóló, 2022-ben esedékes 3. jelentésben;

38.

várakozással tekint arra, hogy hozzájáruljon az európai oltási ütemtervre és kártyára vonatkozó európai bizottsági javaslathoz, biztosítva, hogy lakóhelyétől függetlenül minden európai polgárnak joga legyen az oltás által nyújtott védelemhez és annak igazolásához;

39.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a polgári védelem területén lépjen előre a katasztrófákkal szembeni rezilienciával kapcsolatos uniós célok megállapításában és kidolgozásában, amelyek nem kötelező erejű célkitűzésként támogatják a megelőzési és felkészültségi intézkedéseket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezt nemcsak a nemzeti kormányokkal, hanem a helyi és regionális önkormányzatokkal is együttműködve kell megvalósítani; várakozással tekint az uniós polgári védelmi tudáshálózat teljes körű megvalósítása elé is, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy ebbe építse be a – szubnacionális szinten is elérhető – katasztrófavédelmi szakértelmet. Ezenkívül egyértelmű tervet vár az uniós polgári védelmi mechanizmus és eszközei, például a rescEU és az Európai Orvosi Hadtest hosszú távú kötelezettségvállalására és pénzügyi megerősítésére;

40.

ismét szorgalmazza az európai turizmus új stratégiáját, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai turisztikai ökoszisztéma ökológiai és digitális átállásának támogatása, versenyképességének megerősítése, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó helyi és regionális szintű foglalkoztatás helyreállításának támogatása érdekében dolgozzon ki egy európai turisztikai menetrendet 2030/2050-ig, az első tervezetet legkésőbb 2022 első felében előterjesztve;

Külső együttműködés

41.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU és az Egyesült Királyság között 2020. december 24-én aláírt kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem rendelkezik a helyi és regionális önkormányzatok konkrét vagy strukturált bevonásáról; az RB azonban – különösen az RB–Egyesült Királyság kapcsolattartó csoport politikai munkáján keresztül – mérlegelni fogja, hogyan biztosítható az Egyesült Királyság decentralizált közigazgatásával és a helyi kormányzattal való együttműködés folytonossága; arra kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék felhasználásába;

42.

kéri, hogy az Európai Bizottság – az RB-vel szoros együttműködésben, különösen a Montenegróval, Észak-Macedóniával és Szerbiával létrehozott konzultatív vegyes bizottságokon, valamint a Nyugat-Balkán munkacsoporton keresztül – nyújtson folyamatos és strukturált támogatást a nyugat-balkáni és az uniós helyi önkormányzatok közötti egyenrangú együttműködéshez;

43.

üdvözli a Keleti Partnerség Közigazgatási Akadémiájának elindításáról szóló döntést, valamint azt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok határozottabb szerepet kaptak a keleti partnerség szakpolitikáinak, stratégiáinak és kiemelt kezdeményezéseinek végrehajtásában;

44.

sürgeti az összes uniós intézményt, hogy a déli szomszédsággal való megújított partnerség végrehajtása során a decentralizációs reformok újbóli fellendítése érdekében tekintsék a helyi és regionális önkormányzatokat a fenntartható fejlődés és programozás kulcsfontosságú partnereinek;

45.

kéri az Európai Bizottságot, hogy ismerje el, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szerepet játszhatnak a harmadik országok békéjéhez és jólétéhez való hozzájárulásban, olyan kezdeményezésekkel, mint a nicosiai kezdeményezés, amely konkrét példája az egyenrangú együttműködésnek, és amely hozzájárul a bizalom megteremtéséhez és a regionális és helyi önkormányzatok közötti belső párbeszéd fenntartásához;

Szubszidiaritás és Európa jövője

46.

ismételten kéri az Európai Bizottságot, hogy javítsa a munkáját és a polgárokkal, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal való együttműködését az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében és azon túl, és biztosítsa a megfelelő eszközöket a konferencia ajánlásainak utókövetéséhez; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza a tagállamokban működő képviseleti irodái és az RB közötti együttműködést a fővárosokon kívüli helyi párbeszédek szervezése terén;

47.

kéri az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben felvázolt jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket, ugyanakkor ezek hatálya terjedjen ki a regionális és helyi választásokra, a helyi médiára és a dezinformáció elleni regionális és helyi szintű küzdelemre;

48.

továbbra is elkötelezett a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásainak és az „aktív szubszidiaritás” koncepciójának végrehajtása mellett; felszólít a szubszidiaritásértékelő táblázat rendszeres használatára;

49.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az uniós intézményeknek és az EU Tanácsa elnökségeinek.

---

(1)  COR-2020-01392-00-00-RES-TRA.