Termékleírás nem kisebb jelentőségű módosításának jóváhagyására irányuló kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján

(2021/C 392/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra, amely a közzététel napjától számított három hónapon belül tehető meg.

A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„SCHAF-HEUMILCH”/„SHEEP’S HAYMILK”/„LATTE FIENO DI PECORA”/„LAIT DE FOIN DE BREBIS”/„LECHE DE HENO DE OVEJA”

EU-szám: TSG-AT-2289-AM01 – 2021.2.25.

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

A csoportosulás neve:	ARGE Heumilch Österreich
Cím:	Grabenweg 68
	6020 Innsbruck
	AUSTRIA
Telefon:	+43 512345245
E-mail-cím:	office@heumilch.at

A csoportosulás jogos érdekét alátámasztó nyilatkozat:

A módosítás iránti kérelmet ugyanaz a termelői csoport nyújtja be, amelyik a „Schaf-Heumilch” bejegyzésére irányuló kérelmet benyújtotta.

A „Schaf-Heumilch” elnevezésnek a „Schaf-Heumilch” előállításának hagyományát folytató országok nyelvén történő feltüntetése a hagyományos előállítási mód és a hagyományos különleges termék iránti elkötelezettséget jelent. Ez hozzájárul a „Schaf-Heumilch” oltalom alatt álló elnevezés megerősítéséhez is, ami a kérelmező csoportosulás javát is szolgálja.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Ausztria

3.   A termékleírás módosítással érintett rovata

☒	A termék elnevezése

☐	A termék leírása

☒	Az előállítás módja

☐	Egyéb [részletezze]

4.   A módosítás(ok) típusa

☒	Bejegyzett HKT termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása.

5.   Módosítások

5.1.   A szöveg kiegészítése a „Schaf-Heumilch” elnevezés szlovén megfelelőjével:

A szöveg az „1. Bejegyzendő elnevezés(ek)” pontban kiegészült a „Schaf-Heumilch” elnevezés szlovén nyelvű megfelelőjével, valamint a megfelelő nyelvkódok (de, en, it, fr, es, sl) feltüntetésével:

„Schaf-Heumilch” (de)/„Sheep’s Haymilk” (en)/„Latte fieno di pecora” (it)/„Lait de foin de brebis” (fr)/„Leche de heno de oveja” (es)/„Ovčje seneno mleko” (sl)

Indokolás: Mivel a „Schaf-Heumilch”-et Szlovéniában a termékleírásban meghatározott hagyományos előállítási mód szerint állítják elő, ezért a szlovén elnevezésnek is oltalom alatt kell állnia. Az egyes nyelvek feltüntetésével egyértelművé válik, hogy az elnevezés milyen nyelveken áll HKT-ként oltalom alatt.

5.2.   A tiltott takarmányok felsorolásának kiegészítése a burgonyával

A szöveg a „4,2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék termelők által betartandó előállítási módjának leírása” pont „Tiltott takarmányok” alpontjának ötödik franciabekezdésében kiegészült a „burgonya” szóval.

A „Tiltott takarmányok” alpont ötödik franciabekezdésének „– Nem használható takarmányozásra konyhakerti hulladék, hulladékgyümölcs és karbamid.” szövege a módosítás után a következő:

„–	Nem használható takarmányozásra konyhakerti hulladék, hulladékgyümölcs, burgonya és karbamid.”

Indokolás: A „Schaf-Heumilch” előállítása során a burgonyát rendszerint sohasem használták takarmányként, és nem is engedélyezték annak takarmányként való felhasználását. Az, hogy a termékleírás nem említi kifejezetten a burgonyát, csupán a szerző figyelmetlenségének tudható be, és ezt most helyesbíteni kell.

A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK TERMÉKLEÍRÁSA

„SCHAF-HEUMILCH”/„SHEEP’S HAYMILK”/„LATTE FIENO DI PECORA”/„LAIT DE FOIN DE BREBIS”/„LECHE DE HENO DE OVEJA”/„OVČJE SENENO MLEKO”

EU-szám: TSG-AT-2289-AM01 – 2021.2.25.

„Ausztria”

1.   Elnevezés(ek)

„Schaf-Heumilch” / „Sheep’s Haymilk” / „Latte fieno di pecora” / „Lait de foin de brebis” / „Leche de heno de oveja” / „Ovčje seneno mleko”

2.   A termék típusa

1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

3.   A bejegyzés indokolása

3.1.   A termék:

☒	az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül;

☐	a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

A silómentes tej (szénatej) előállítása a tejtermelés legősibb formája. A silómentes tej hagyományos, fenntartható tejgazdaságokban tartott állatok teje. A silómentes tej hagyományos és más tejektől eltérő jellege abban áll, hogy előállítása során – csakúgy, mint tejtermelés legősibb formájában – nem alkalmaznak erjesztett takarmányokat. Az 1960-as évektől kezdve a mezőgazdasági technológia iparosodása és gépesítése következtében a tejtermelésben is egyre inkább a silótakarmányok (erjesztett takarmányok) kerültek előtérbe, és így háttérbe szorult a zöldtakarmány alkalmazása. A vonatkozó rendelkezések a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokra és takarmányokra vonatkozó tilalmat is tartalmaznak. A takarmányozás az évszakoknak megfelelő: az állatok a „zöldtakarmányozási” időszakban friss füvet és fűnemű növényeket, részben szénát, továbbá a 4.2. pontban említett engedélyezett takarmányokat, a téli takarmányozási időszakban pedig szénát és részben a 4.2. pontban említett engedélyezett takarmányokat kapnak.

3.2.   Az elnevezés:

☐	az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés;

☒	jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

A juh a világ egyik legrégebben háziasított állata. A kőkorszak eleje óta látják el hússal, tejjel, bőrrel és gyapjúval az embert. A juhtenyésztés nagy valószínűséggel Délnyugat-Ázsia sztyeppéin kezdődött, majd Perzsián és a Balkánon keresztül jutott Közép-Európába. Az alpesi területek hagyományosan alkalmasak a juhtenyésztésre. Tirol-szerte a XII. század közepe óta gyakorolják az intenzív állattartás „Schwaigen” néven ismert különleges fajtáját. A „Schwaig” középfelnémet szó, amely egy jellegzetes alpesi településformát, de mindenekelőtt gazdálkodási formát jelöl. Az ún. „Schwaighof” gazdaságokat gyakran maga a terület birtokosa alapította állandó település formájában szarvasmarha- és juhtartás céljából. Tirolban a XII. századtól kezdődően igazolható a létezésük. A későbbiekben a „Schwaige” kifejezést néha a csak nyári hónapokban művelt hegyi legelőkre használták. Az alpesi tejtermelőket (férfiak esetében) „Schwaiger”-nek, illetve (nők esetében) „Schwaigerin”-nek is nevezik. A tiroli „Schwaighof” gazdaságok a XIV. század végéig elsősorban juhtenyésztéssel foglalkoztak. A tágas alpesi réteken folytatott juhtenyésztés hagyománya tehát több száz éves múltra tekint vissza Tirolban.

Az ausztriai juhtenyésztés azonban a XIV. századtól a XIX. századig tartó időszakban gyakorlatilag felszámolódott, és fokozatosan felváltotta a sertéstenyésztés. Napjainkban ismét egyre nő a juhtartás jelentősége a tej- és hústermelésben.

4.   Leírás

4.1.   Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő juhtej.

4.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezést viselő termék termelők által betartandó előállítási módjának leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „Schaf-Heumilch”-et (silómentes juhtejet) hagyományos termelési feltételek között, a silómentes tej előállítására vonatkozó ausztriai előírásoknak (Heumilchregulativ) megfelelően állítják elő. A silómentes tej különlegessége az erjesztett takarmányokra (silótakarmányokra), valamint a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokra és takarmányokra vonatkozó tilalomból fakad.

A „Heumilchregulativ” (a silómentes tej előállítására vonatkozó ausztriai előírások)

A silómentes juhtej anyaállatokból kifejt tej, amelyet olyan tejtermelők állítanak elő, akik kötelezettséget vállaltak a következő feltételek betartására. A hatályos jogszabályok értelmében tilos géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokat és takarmányt használni.

Az állattartó gazdaság egészében a silómentes tej előállítására vonatkozó említett szabályoknak megfelelően kell mezőgazdasági tevékenységet végezni.

Engedélyezett takarmányok

—	A takarmányozás a „zöldtakarmányozási” időszakban friss fűvel, hüvelyes növényekkel és fűnemű növényekkel, a téli takarmányozási időszakban szénával történik.

—	A következő növények kiegészítő szálastakarmánynak minősülnek és felhasználásuk engedélyezett: zöldrepce, zöldkukorica, zöldrozs és takarmányrépa, valamint széna-, lucerna- és kukoricapellet.

—	Az évi száraztakarmány-adagnak legalább 75 százalékban szálastakarmányból kell származnia.

—	A gabonafélék közül a búza, az árpa, a zab, a tritikálé, a rozs és a kukorica a kereskedelemben szokásos formában, illetve ásványi anyagokkal kiegészített keverék formájában (pl. korpa, pellet) úgyszintén engedélyezett.

—	A takarmány a következőket is tartalmazhatja: lóbab, takarmányborsó, olajnövények termése és extrahált darája, valamint olajpogácsa.

Tiltott takarmányok

—	Nem használhatók takarmányozásra silótakarmányok (erjesztett takarmányok), nedves széna és erjesztett széna.

—

Nem használhatók takarmányozásra sörfőzdékből, pálinkafőzdékből, mustüzemekből származó melléktermékek, egyéb élelmiszer-ipari melléktermékek – például nedves sörtönköly vagy nedves répaszelet. Kivétel: a cukorgyártás melléktermékeként kapott szárított répaszelet és melasz, valamint a gabonafeldolgozásból származó fehérjetakarmány száraz állapotban.

—	A tejelő állatok nem kaphatnak áztatott takarmányt.

—	Nem használhatók takarmányozásra állati eredetű termékek, kivéve a tejet és a tejsavót a növendékállatok esetében.

—	Nem használható takarmányozásra konyhakerti hulladék, hulladékgyümölcs, burgonya és karbamid.

Trágyázásra vonatkozó feltételek

—	Az állattartó gazdaság mezőgazdasági hasznosítás alá vont területeire nem vihető ki kommunális szennyvízkezelő telepről származó szennyvíziszap, szennyvíziszaptermék és komposzt, a zöldkomposzt (növényi anyagok komposztált keveréke) kivételével.

—	Legalább három hetes várakozási időt kell tartani a gazdaságban keletkező trágyák kivitele és a legeltetés között.

Vegyi anyagok használata

—	Az állattartó gazdaság zöldtakarmány termesztésére használt összes területén vegyi növényvédő szerek csak mezőgazdasági szaktanácsadók útmutatásai alapján és csak szelektíven, illetve pontszerűen alkalmazhatók.

—	Az istállókban csak a tejelő anyajuhok távollétében szabad a legyek elleni védekezéshez engedélyezett permeteket kifújni.

Tejszállítási tilalom:

—	Az anyaállat teje legkorábban a bárányozást követő 10. napon szállítható „Schaf-Heumilch”-ként.

—	Ha a juh silótakarmányt (erjesztett takarmányt) kapott, legalább 14 napos várakozási időt kell tartani.

—

Ha az alpesi szállásgazdaságba felhajtott állatok az anyagazdaságban silótakarmányt (erjesztett takarmányt) kapnak, akkor vagy silómentes takarmányozásra kell átállni 14 nappal az alpesi legelőre való felhajtást megelőzően, vagy a tej csak a („Schaf-Heumilch”-et szállító gazdaság tulajdonában lévő) szállásgazdaságban töltött első 14 nap eltelte után szállítható „Schaf-Heumilch”-ként. A szállásgazdaságban silót sem előállítani, sem takarmányozásra használni nem szabad.

Géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok használatának tilalma:

—	A „Schaf-Heumilch” hagyományos jellegének megőrzése érdekében a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatok és takarmányok nem használhatók.

Egyéb rendelkezések:

—	Tilos silótakarmányokat (erjesztett takarmányokat) előállítani és tárolni az állattartó gazdaságban.

—	Az állattartó gazdaság területén bálás takarmány nem állítható elő és nem tárolható fóliában.

—	Tilos nedves szénát és erjesztett szénát előállítani az állattartó gazdaságban.

4.3.   A termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők leírása (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A silómentes tej hagyományos jellege abban áll, hogy előállítása során – csakúgy, mint a tejtermelés legősibb formájában – nem alkalmaznak erjesztett takarmányokat. Az 1960-as évektől kezdve a mezőgazdasági technológia iparosodása és gépesítése következtében a tejtermelésben is egyre inkább a silótakarmányok (erjesztett takarmányok) kerültek előtérbe, és így háttérbe szorult a zöldtakarmány alkalmazása.

Az állattartás egyrészt a legeltetésen, másrészt a kaszálókon folytatott fű- és szénatermesztésen alapult. Írásos források szerint a XIII. század óta Tirolban évente legalább kétszer (fenum primum et secundum) került sor a széna – vagy széna és „grummet” [zöldtakarmány] betakarítására. (Stolz, O., Rechtsgeschichte des Bauernstandes und der Landwirtschaft in Tirol und Vorarlberg [A tiroli és vorarlbergi parasztság és mezőgazdaság jogi története], 1949.)

A salzburgi érsekség ingatlan-nyilvántartása igen részletes információkat tartalmaz a „Schwaig” településeken és a Ziller-völgyi érsekség tulajdonában lévő egyéb földbirtokokon tartott állatok számáról az 1607. évből. Az egyes ingatlanparcellák részletes leírásának a végén ehhez hasonló tételek olvashatók: „a tél során ennyi és ennyi ló, szarvasmarha, juh vagy kecske található [az adott területen]”. Az alpesi állattartóknak télen kevesebb állatuk volt, mint nyáron, amikor a legelők használhatók voltak. Nincs kétség afelől, hogy a „Schwaig” településeken intenzív legeltetést folytattak a falusi legelőkön, és ez volt az állatállomány elsődleges takarmányforrása. Létezik még korábbról, a XIII. és a XIV. századból származó írásos bizonyíték is, amely arra utal, hogy a „Schwaighof” gazdaságokhoz kaszálók és rétek, valamint legelők és alpesi gyepterületek is tartoztak. Ez azt jelenti, hogy a „Schwaighof” gazdaságokban a kezdetektől fogva folyt fű- és szénatermesztés. A gazdaságoktól bizonyos távolságra lévő hegyhátak szintén a „Schwaig” településekhez tartoznak. A hagyománynak megfelelően az ezeken a hegyhátakon található legelőkre terelik ki az állatokat tavasszal és ősszel több hétre legelni, az év többi részében pedig szénatermesztésre használják ezeket a területeket. A legelők különböző típusai közül ezek a hegyi és magashegyi kaszálók különösen jellemzőek az Alpokra. Ezeket a kaszálókat évente legfeljebb egyszer, egyes helyeken pedig csak két-négyévente egyszer kaszálják le. Az itt előállított széna kis mennyiségű, de nagyon illatos és tápláló. (Stolz, O., Die Schwaighöfe in Tirol [A tiroli Schwaighofok], 1930.)

A szénát csűrben kell tárolni. A szénakészletet a következő tavaszig el kell tárolni, mivel gyakran előfordul, hogy röviddel az állatok alpesi kaszálókra történő kiterelése után leesik a hó. (Trientl, A., Die Landwirtschaft in den Gebirgsländern [Mezőgazdaság a hegyvidéki országokban], 1892.)

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.