Kérelem közzététele a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján

(2021/C 205/09)

Ez a közzététel az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 27. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

A MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ FŐBB ELŐÍRÁSAI

„Madarasi birspálinka”

EU-szám: PGI-HU-02489 – 2019.3.6.

1.   Lajstromozandó földrajzi árujelző

„Madarasi birspálinka”

2.   A szeszes ital kategóriája

9.	Gyümölcspárlat

3.   A szeszes ital leírása

3.1.   Fizikai-kémiai jellemzők és/vagy érzékszervi tulajdonságok

Fizikai –kémiai jellemzők:

Alkoholtartalom	min. 43 V/V%
Metanol-tartalom	max. 1 250 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva
Összes illóanyag tartalom	min. 400 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva
Etilacetát tartalom	max. 300 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva

Érzékszervi tulajdonságok:

A „Madarasi birspálinka” színe víztiszta, amelyet az alapanyagának köszönhetően karakteres és telt illat- és ízvilág jellemez.

Harmóniában megtalálhatóak benne a birs lágy citrusos, fanyar és édes, viaszos jegyei is. Ízében a markáns birs jegyek kiegészülnek a fűszeres, kompótos jegyekkel, melyet egy diszkréten fanyar és selymesen krémes lecsengés követ.

3.2.   Egyedi tulajdonságok (összehasonlítva az azonos kategóriához tartozó szeszesitalokkal)

Más birspálinkáktól eltérően a „Madarasi birspálinka” illatában telt, kompótos jegyeket hordoz, melyet a birs citrusossága erősít fel. Íze más birspálinkákhoz képest édesebb, kompótos jegyeket hordoz, ennek köszönhetően lágyabb, selymesebb karakterű. A párlat citrusossága ezeket a kompótos jegyeket tovább erősíti.

4.   Az érintett földrajzi terület

A „Madarasi birspálinka” előállítása Bács-Kiskun megye területén elhelyezkedő kereskedelmi pálinkafőzdékben történhet, ezen a területen szabad cefrézni, erjeszteni, lepárolni, pihentetni. Az alapanyagául szolgáló birs is kizárólag erről a területről származhat.

5.   A szeszes ital előállításának módja

A pálinkakészítés és folyamata:

a)	A gyümölcs kiválasztása és átvétele

b)	A cefrekészítés és az erjesztés

c)	A lepárlás

d)	A pálinka pihentetése, tárolása

e)	A pálinka kezelése, összeállítása

a)   A gyümölcs kiválasztása és átvétele

A birs gyümölccsel szembeni követelmény, hogy egészséges, ép, romló hibától mentes legyen.

A gyümölcsöt az átvételkor le kell mérni, és a minőségét érzékszervi minősítéssel (kóstolás, ahol erre van eszköz, ott szárazanyag-tartalom vizsgálat – cukortartalom, pH-mérés – is) meg kell vizsgálni.

Alapanyagként felhasználni csak a megfelelő érettségű, legalább 12 ref% szárazanyag-tartalmú birset lehet.

b)   A cefrekészítés és az erjesztés

A cefrekészítés: A cefrekészítés alapja a megfelelő érettségű és minőségű gyümölcs. A „Madarasi birspálinka” készítése során különleges lépés, hogy a birset feldolgozás előtt utóérlelik. Ez a folyamat, ha szükséges, akár 5 napig is eltarthat. Ezen idő alatt, hűvös helyen tárolva a gyümölcsöt (ezzel a bomlást megakadályozva), az érési folyamatok tökéletesen befejeződnek, és elérhető az azonos érettségi fok kialakulása. A gyümölcsben az aromaanyagok tovább koncentrálódnak, ezzel is biztosítva a pálinka egyedi ízvilágát. A birset meg kell tisztítani a gyümölcs felületét borító ún. molyhoktól, mert ha ezek magas arányban kerülnek a cefrébe, a pálinkában kellemetlen csípős ízt eredményeznek, míg kis mennyiségben nem eredményeznek kellemetlen változásokat a végtermékben. A molyhokat mosás és dörzsölés-törölgetés útján lehet eltávolítani. A megtisztított gyümölcsöt aprítják, darálják. Szükség esetén vizet adnak a feldarabolt gyümölcshöz a megfelelő állag kialakítása érdekében. A kész cefrét erjesztő tartályokba (acél vagy műanyag) szivattyúzzák.

Az erjesztés: Az eljárás irányított erjesztés. A felhasználható segédanyagok: víz (ivóvíz minőségű); élesztő (préselt vagy szárított); savak a pH beállításához; tápsó (élesztő számára); pektinbontó enzimek; és habzásgátló szerek. Az irányított erjesztésnél fontos a cefre hőmérsékletének pontos (16–22oC közötti) beállítása. A cefre savtartalmát 3–3,2 körüli pH-értékre szükséges beállítani, mert ezen az értéken még hatékonyan dolgoznak az élesztők és enzimek, míg a káros baktériumoknak nem megfelelő az életben maradáshoz. A fajtaélesztő alkalmazása biztosítja az erjedés gyors beindítását, az egyenletes – hibától mentes – erjedést, valamint az optimális aroma- és alkoholtartalmat. Az erjedést az erjesztőtér hőmérsékletének felügyeletével, a cefre napi szemrevételezéssel és – szükség szerint – a cukortartalom vizsgálatával kell ellenőrizni. Az erjedés befejezettnek tekinthető, ha a cefre cukortartalma 100 gramm cefrében 5 gramm alá csökken. A kierjedt cefrét célszerű minél hamarabb lepárolni a károsodás megelőzése érdekében.

c)   A lepárlás

A „Madarasi birspálinka” hagyományos kisüsti főzőrendszeren, rézfelületet is tartalmazó, üstös rendszerű szakaszos, kétszeri lepárlásra (desztillálásra) alkalmas lepárló berendezéssel állítható elő.

Kisüstnek az 1 000 literes vagy ennél kisebb üstöt nevezhetjük, a „Madarasi birspálinka” esetén a használt üstök űrtartalma jellemzően 300–500 liter közötti. A lepárlás két lépcsőben történik. Először az alszesz készül el, mely a gyümölcs aromáit már tartalmazza, alkoholtartalma 15–28 V/V% közötti. A második lepárlás (a finomítás) során az elő-, közép- és utópárlat megfelelő szétválasztása elengedhetetlen. Lepárláskor az előpárlati részt csak érzékszervi módszerekkel vizsgálva lehet meghatározni, az utópárlat elválasztása már a folyamatosan mért alkohol-koncentráció tapasztalati értékével is történhet.

d)   A pálinka pihentetése, tárolása

A desztillálást követően a palackozás előtt célszerű fénytől védett helyen, üvegballonban vagy rozsdamentes acéltartályban pihentetni a pálinkát tömény – általában 60–70 V/V%-os – állapotban, a tökéletes aromák kialakulása érdekében.

A pihentetésre és a tárolásra is igaz, hogy a pálinkát egyenletes hőmérsékletű, közepes páratartalmú helyiségben szükséges elhelyezni.

e)   A pálinka kezelése, összeállítása

A párlat alkoholtartalmát pihentetés után, a törvényi előírásoknak megfelelően, ivóvíz minőségű vízzel kell beállítani a kívánt szeszfokra (± 0,3 V/V%).

A víz lehet desztillált, sómentesített, ioncserélt vagy lágyított.

A megfelelő szeszfokra beállított pálinka palackozása csak tiszta üvegbe vagy kerámia palackba történhet.

6.   Kapcsolat a földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással

6.1.   A földrajzi területnek a kapcsolat szempontjából releváns adatai

Bács-Kiskun megye Magyarország egyik napfényben leggazdagabb régiója. A jellegzetesen laza, könnyen felmelegedő homoktalaj kiváló környezetet biztosít a birs számára.

A birs a meleg, lazább vagy a középkötött, nyirkosabb, levegős, jó vízgazdálkodású talajon terem a legjobban ezért Bács-Kiskun megyében, ahol kedvezőek számára a feltételek, fordul elő a legnagyobb mértékben.

A tenyészidőszakban a napsütéses órák száma magas, 250–300 napfényes óra, az évi átlagos középhőmérséklet 11,2 °C, a csapadék mennyisége átlagosan 475 mm.

6.2.   A szeszes italnak a földrajzi területtel összefüggő egyedi tulajdonságai

A „Madarasi birspálinka” kapcsolata a földrajzi területtel a termék minőségén és hírnevén alapul.

A Bács-Kiskun megyében termesztett birs különleges tulajdonságait az adott természeti körzet speciális ökológiai tulajdonságai biztosítják. A Bács-Kiskun megyében termesztett birsből készülő pálinkák íze, illata, zamata a táj éghajlati adottságainak köszönhetően lesz kitűnő.

A megye homokos talaja a birs számára előnyős, levegős, jó szerkezetű közeget biztosít, ami hozzájárul a birs egyediségéhez. A birs fűszeres, citrusos jegyei a laza szerkezetű, homokos talajnak köszönhetőek.

A homokos talaj mikroelem tartalomban gazdag. A homokszemcsék visszatükrözik a napfényt a gyümölcsre, így biztosítva az érési időszakban folyamatos meleg környezetet.

Bács-Kiskun megyében a magas átlaghőmérséklet és a sok napsütés eredményeként a birs cukortartalma magasabb, mint a más vidéken termő birseké, mivel a birs jól meg tudni érni. Ezért a belőle készült párlat édesebb lesz, kompótos jegyeket hordoz, ennek köszönhetően más birspálinkákhoz képest lágyabb, selymesebb karakterű.

Ezeket a kompótos jegyeket erősíti fel a párlat citrusossága, amely az érett birs kiegyensúlyozott savtartalmának köszönhető.

A megfelelő érettségi állapotban leszedett birs (legalább 12 ref% szárazanyag-tartalmú), a talaj magas mikroelem-tartalmának köszönhetően íz- és illatanyagokban gazdag, aminek köszönhetően a „Madarasi birspálinkát” telt íz- és illatvilág jellemzi.

Ahhoz, hogy ezek az aromajegyek megjelenhessenek a párlatban, olyan szaktudás és tapasztalat szükséges, amely nemzedékről nemzedékre száll. Ilyen szaktudás a birs utóérlelése, héjának molyhotlanítása, a cefrézés és a párlat megfelelő elválasztása, illetve finomítása.

A „Madarasi birspálinka” versenyeredményei:

—	2008: Zsindelyes Fesztivál – Pálinkamustra – Ezüstérem

—	2012: HunDeszt Pálinkaverseny – Ezüstérem

—	2012: III. Vas Megyei Nyílt Pálinka-és Párlatverseny – Arany minősítés

—	2013: IV. Vas Megyei Nyílt Pálinka-és Párlatverseny – Arany minősítés

—	2014: III. Regionális Palóc Pálinka- és Párlatverseny – Ezüstérem

—	2014: V. Vas Megyei Nyílt Pálinka- és Párlatverseny – Ezüst minősítés

—	2015: VI. Vas Megyei Nyílt Pálinka- és Párlatverseny – Arany minősítés

—	2016: Pálinka Országkóstoló – Pálinkakiválóság minősítés

—	2016: VII. Vas Megyei Nyílt Pálinka- és Párlatverseny – Arany minősítés

—	2017: Brillante – Kereskedelmi Főzdék Pálinkaversenye – Ezüst minősítés

—	2017: Pálinka Országkóstoló – Pálinkakiválóság minősítés

—	2017: Kárpát-medencei Pálinka- és Párlatverseny – Ezüst minősítés

7.   Európai uniós vagy nemzeti /regionális előírások

—	a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény

—	a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény

—	a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet

—	a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet

—	az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelményekről szóló 28/2017. (V. 30.) FM rendelet

—	a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

—	a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2013. július 25-i 716/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet

8.   Kérelmező

8.1.   Tagállam, harmadik ország vagy jogi/természetes személy

Lakatos Márton (egyéni vállalkozó)

8.2.   Teljes cím (ország, település és annak postai irányítószáma, közterület neve és házszám)

6456 Madaras, Szent István utca 105.

9.   A földrajzi árujelző kiegészítése

–

10.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A jelölés a jogszabályban előírtakon túl a következőket tartalmazza:

—	„földrajzi árujelző” (elkülönítve a megnevezéstől)

---

(1)  HL L 130., 2019.5.17., 1. o.