EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.12.7.

COM(2021) 769 final

2021/0400(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az Unión belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (kodifikált szöveg)

INDOKOLÁS

1.A Bizottság a népek Európájának jegyében nagy jelentőséget tulajdonít az uniós joganyag egyszerűsítésének és átláthatóbbá tételének annak érdekében, hogy az a polgárok számára világosabb és könnyebben hozzáférhető legyen, így tovább bővítve a számukra biztosított jogok gyakorlásának lehetőségeit.

Ez a cél nem érhető el mindaddig, amíg számos, sokszor jelentősen módosított rendelkezés részben az eredeti jogi aktusban, részben pedig a későbbi, módosító jogi aktusokban szétszórtan található meg. A hatályos rendelkezések megállapításához így jelentős kutatómunka és számos jogi aktus összevetése szükséges.

Ezen okból, valamint azért, hogy a joganyag egyértelmű és áttekinthető legyen, szükséges a többször módosított jogi aktusok kodifikációja.

2.A Bizottság 1987. április 1-jén úgy határozott 1 , hogy szervezeti egységei számára előírja valamennyi jogi aktusnak a legkésőbb a tizedik módosítást követő kodifikációját, hangsúlyozva, hogy ez minimumkövetelményként értendő, és ezen egységeknek törekedniük kell az illetékességükbe tartozó jogi aktusok kodifikációjának még gyakrabban történő elvégzésére annak érdekében, hogy e jogi aktusok rendelkezései áttekinthetők és könnyen érthetők legyenek.

3.Az 1992. decemberi edinburgh-i Európai Tanács következtetései 2 is megerősítették e követelményt, amennyiben rámutattak a kodifikáció fontosságára, ugyanis a tekintetben, hogy valamely adott helyzetre az adott időben mely jogi aktus alkalmazandó, a kodifikáció jogbiztonságot teremt.

A kodifikációt a szokásos uniós jogalkotási eljárással összhangban kell elvégezni.

Mivel a kodifikáció tárgyát képező jogi aktus érdemben nem módosítható, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1994. december 20-án intézményközi megállapodást kötöttek arról, hogy a kodifikált jogi aktusok elfogadása során gyorsított eljárás alkalmazható.

4.Ezen javaslat célja a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló, 1996. július 25- i 96/53/EK tanácsi irányelv kodifikációja 3 . Az új irányelv a benne foglalt jogi aktusok 4 helyébe lép. E javaslat teljes egészében megőrzi a kodifikált jogi aktusok tartalmát, és ennek megfelelően, kizárólag a kodifikáció elvégzéséhez szükséges alaki módosítások elvégzésével, azokat pusztán egybefoglalja.

5.A kodifikációs javaslatot a 96/53/EK irányelv és a módosító aktusok előzetes, 24 hivatalos nyelven készült, egységes szerkezetbe foglalt változata alapján az Európai Unió Kiadóhivatala készítette adatfeldolgozó rendszer segítségével. Abban az esetben, ha a cikkek új számozást kaptak, a régi és az új számozás közötti összefüggést a kodifikált irányelv V. mellékletében található megfelelési táblázat tartalmazza.

🡻 96/53 (kiigazított szöveg)

2021/0400 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az ⌦ Unión ⌫ belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel ⌦ az Európai Unió működéséről szóló szerződésre ⌫ és különösen annak ⌦ 91 ⌫ Cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 5 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 6 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

🡻 96/53 (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(1)A ⌦ 96/53/EK ⌫ tanácsi irányelvet 7  ⌦ több ⌫ alkalommal 8  ⌦ jelentősen ⌫ módosították. ⌦ Az irányelvet az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében célszerű kodifikálni. ⌫

🡻 2007/7 (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(2)A 96/53/EK irányelv a közös közlekedési politika keretében megállapította a járművek összehangolt legnagyobb ⌦ tömegét és ⌫ -méreteit ⌦ a személy- és ⌫ áruszállító közúti járművek forgalma tekintetében.

🡻 96/53 (1) preambulumbekezdés

(3)Az oszthatatlan rakomány meghatározást tisztázni kell, hogy biztosítsák az irányelv egységes alkalmazását az olyan járművek vagy jármű-kombinációk engedélyezésének vonatkozásában, amelyek ilyen rakományokat szállítanak.

🡻 96/53 (10) preambulumbekezdés

(4)A tonnát alkalmazzák és értelmezik a jármű tömegének mértékegységeként, ezt az egységet alkalmazzák ebben az irányelvben is, bár a tömeg formális egysége a newton.

🡻 96/53 (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(5)A belső piac ⌦ működésének biztosítása érdekében ⌫ az irányelv hatályának a nemzeti forgalomra is ki kell terjednie, amennyiben olyan jellemzőket érint, amelyek a versenyfeltételeket a közlekedés területén jelentősen érintik, különösen ⌦ a személy‑és ⌫ áruszállításra szolgáló járművek és jármű-kombinációk legnagyobb megengedett hosszát és szélességét.

🡻 96/53 (12) preambulumbekezdés

(6)A járművek egyéb jellemzőit illetően a tagállamok területükön csak olyan járművekre írhatnak elő más értékeket, mint amelyeket ezen irányelvben állapítanak meg, amelyek a nemzeti forgalomban használatosak.

🡻 2007/7 (6) preambulumbekezdés

(7)A közúti biztonság érdekében az autóbuszoknak meg kell felelniük az irányíthatóságukkal kapcsolatos feltételeknek.

🡻 96/53 (13) preambulumbekezdés

(8)A gépjárműszerelvények legnagyobb hossza a kitolható kapcsolószerkezetekkel a gyakorlatban 18,75 m-es legnagyobb értéket ér el. A rögzített kapcsolószerkezetekkel rendelkező közúti járműszerelvényekre ugyanezen legnagyobb hosszúságot kell engedélyezni.

🡻 96/53 (16) preambulumbekezdés

(9)A járművek engedélyezésénél és alkalmazásánál a túlzott útsérülések megelőzésére és irányíthatóságának biztosítására a pneumatikus vagy egyenértékű felfüggesztéseknek a mechanikus felfüggesztéssel szemben előnyt kell adni; mivel a megengedett legnagyobb tengelyterhelések túllépését meg kell előzni, és a járműveknek képeseknek kell lenniük 360°-os fordulatra az útkövetésre vonatkozó bizonyos határértékeken belül.

🡻 96/53 (17) preambulumbekezdés

(10)A tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy területükön a nemzeti áruforgalomban olyan járműveket és jármű-kombinációkat engedélyezzenek, amelyek méretei az ezen irányelvben megállapított méretektől eltérnek, amennyiben az irányelv szerint az ezekkel a járművekkel végzett szállítás nem érinti jelentős mértékben a nemzetközi versenyt a közlekedési szektorban, például ha a szállítást speciális járművekkel vagy moduláris koncepció szerint végzik.

🡻 96/53 (19) preambulumbekezdés

(11)Egy kísérleti időszak alatt, amely lehetővé teszi, hogy hasznot nyerjenek a műszaki haladásból, a helyi szállítások végzése olyan járművekkel és járműkombinációkkal lenne lehetséges, amelyek gyártása olyan újtechnológiákra vagy koncepciókra támaszkodik, amelyek az ezen irányelvben megállapított előírásoktól eltérnek.

🡻 96/53 (23) preambulumbekezdés

(12)A járműveknek az irányelv előírásaival való megfelelésének könnyebb ellenőrzéséhez biztosítani kell, hogy a járművekhez erről a megfelelésről egy igazolást mellékeljenek.

🡻 2015/719 (1) preambulumbekezdés

(13)Hangsúlyozni kell, hogy – a verseny torzulásának elkerülése és a közúti infrastruktúra védelme mellett – csökkenteni kell az üvegházhatású gázkibocsátást, ezen belül különösen a szén-dioxid-kibocsátást (CO2), javítani kell a közúti közlekedés biztonságát és hozzá kell igazítani a jogszabályokat a technológiai fejlődéshez és a változó piaci igényekhez, valamint meg kell könnyíteni az intermodális szállítási műveleteket.

🡻 2015/719 (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(14)A technológia jelenlegi fejlettségi szintje lehetővé teszi behúzható, illetve behajtható aerodinamikai eszközöknek a járművek hátuljára való felszerelését. Ezek felszerelése azonban azt eredményezné, hogy a jármű hosszúsága meghaladná a legnagyobb hosszúságot. Engedélyezni kell ⌦ az ezen irányelv I. melléklete szerinti ⌫ megengedett legnagyobb hosszúságoktól való eltérést, ⌦ hogy lehetővé tegye ⌫ az ilyen eszközök felszerelését.

🡻 2015/719 (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(15)A gépjárművek vezetőfülkéje aerodinamikai jellemzőinek javulása jelentős előnnyel járna a járművek energiahatékonysága vonatkozásában, feltehetően a járművek hátuljára rögzített behúzható, illetve behajtható aerodinamikai eszközöknek is köszönhetően. Engedélyezni kell az ⌦ ezen irányelv I. melléklete szerinti ⌫ legnagyobb hosszúságoktól való eltérést is. Az eltérés nem használható azonban a jármű hasznos teherbírásának növelésére.

🡻 2015/719 (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(16)Az alternatív erőátviteli rendszerek, amelyek magukban foglalják a hibrid erőátviteli rendszereket, a gépi meghajtáshoz szükséges energiát két forrásból, éghető üzemanyagból vagy akkumulátorból, illetve más villamos vagy mechanikus energiatároló eszközből nyerik. Ezek alkalmazása a nehéz tehergépjárművekben és az autóbuszokban többlettömeget eredményez, de csökkenti a környezetszennyezést. Az ilyen többlettömeget, amennyiben nem kívánjuk gazdaságilag hátrányos helyzetbe hozni a közúti szállítási ágazatot, nem szabad számításba venni a jármű hasznos teherbírásának rovására. A többlettömeg ⌦ sem növelheti azonban ⌫ a jármű hasznos teherbírását.

🡻 2015/719 (7) preambulumbekezdés

(17)A többlettömeg-engedmény a jövőbeni alternatív üzemanyagokkal hajtott (a hagyományos üzemanyagokkal hajtott gépjárművekben lévőknél nagyobb tömegű erőátviteli rendszerrel rendelkező) járművekre is vonatkozhat. Ezért az ilyen alternatív üzemanyagokat fel lehet venni az alternatív üzemanyagok ezen irányelv szerinti listájára, ha használatuk szükségessé teszi a többlettömeg-engedmény alkalmazását.

🡻 2015/719 (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(18)Lehetővé kell tenni a járműveknek és jármű-kombinációknak az ⌦ ezen ⌫ irányelv ⌦ I. mellékletében ⌫ meghatározott legnagyobb megengedett tömegétől és méreteitől való eltérést. A tagállamoknak azonban lehetővé kell tenni, hogy a közúti közlekedés biztonságával vagy az infrastrukturális sajátosságokkal összefüggő okokból korlátozhassák egyes járművek közlekedését úthálózatuk meghatározott részein.

🡻 2015/719 (9) preambulumbekezdés

(19)A konténeres szállítás területén egyre gyakrabban használnak 45 láb hosszúságú konténereket. E konténereket minden szállítási módban szállítják. Az ilyen konténereket szállító járművek megengedett hosszának 15 cm-rel való növelésével könnyebbé válnak az intermodális szállítási műveletek, miközben sem a közúti infrastruktúra nem károsodik, sem más úthasználók érdekei nem sérülnek. Az intermodális szállítási műveletek jelen irányelv szerinti fogalommeghatározása nem sérti a 92/106/EGK tanácsi irányelv 9 felülvizsgálatával kapcsolatos munkát.

🡻 2015/719 (10) preambulumbekezdés

(20)Az intermodális szállítási műveletek további előmozdítása és a legfeljebb 45 láb hosszúságú konténerek vagy cserefelépítmények üres tömegének figyelembevétele mellett a két- vagy háromtengelyes félpótkocsit vontató háromtengelyes gépjárművek közúti közlekedésben való részvételét 44 tonna legnagyobb megengedett össztömegig kell engedélyezni. A legfeljebb 45 láb hosszúságú konténereket vagy csereszekrényeket szállító háromtengelyes félpótkocsit vontató kéttengelyes gépjárművek részvételét intermodális szállítási műveletekben 42 tonna legnagyobb megengedett össztömegig kell engedélyezni.

🡻 2015/719 (12) preambulumbekezdés

(21)A verseny bármilyen jellegű torzulásának megakadályozása és a közúti biztonság garantálása érdekében a tagállamoknak megfelelő módon fel kell lépniük a járművek túlterhelését tiltó előírások megsértésével szemben.

(22)Annak biztosítása érdekében, hogy ne torzuljon a gazdasági szereplők közötti verseny és javuljon a jogsértések felderítése, a tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk azon forgalomban lévő járművek vagy jármű-kombinációk kiszűrése érdekében, amelyek tömege vélhetően meghaladja a vonatkozó tömeghatárokat és amelyeket emiatt ellenőrizni kell. Ezen járművek kiszűrése történhet az úttestbe beépített, az elhaladó jármű tömegének mérését lehetővé tévő mérőrendszerek vagy a járművek fedélzetére szerelt, a vonatkozó hatóságokkal távoli adatkommunikációt folytató érzékelők segítségével. Ezeket a fedélzeti adatokat a járművezető számára is hozzáférhetővé kell tenni. Minden tagállamnak minden évben megfelelő számú ellenőrzést kell végeznie a járművek tömegére vonatkozóan. Ezen ellenőrzések számának arányosnak kell lennie az érintett tagállamban évente ellenőrzött járművek teljes számával.

🡻 2015/719 (15) preambulumbekezdés

(23)Annak érdekében, hogy a járművek és a jármű-kombinációk tömegének ellenőrzése nemzetközi szinten hatékonyabbá váljon és ezen ellenőrzések lefolytatása gördülékenyebb legyen, fontos, hogy az illetékes tagállami hatóságok információcserét folytassanak. Ezen információcsere céljából az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 alapján kijelölt kapcsolattartót kell igénybe venni.

🡻 2015/719 (14) preambulumbekezdés

(24)Az ezen irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az irányelv megsértése esetén kiszabadandó szankciókra vonatkozóan, valamint biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

🡻 2015/719 (16) preambulumbekezdés

(25)Az Európai Parlamentet és a Tanácsot rendszeresen tájékoztatni kell a tagállamok illetékes hatóságai által elvégzett közúti ellenőrzésekről. A tagállamok által nyújtott tájékoztatás lehetővé teszi a Bizottság számára annak biztosítását, hogy a teherfuvarozók betartsák az ezen irányelv által megállapított szabályokat, valamint annak meghatározását, hogy szükség van-e további kényszerintézkedések megállapítására.

🡻 2015/719 (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(26)A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ⌦ ezen irányelv hatálya alá tartozó ⌫ alternatív üzemanyagok jegyzékének a technológiai fejlődést figyelembe vevő naprakésszé tételére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során, ⌦ szakértői szinten konzultációkat folytasson, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 11 megfelelően kerüljön sor. ⌫ A felhatalmazáson alapuló jogi ⌦ aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében ⌫ az Európai Parlament és a Tanács ⌦ a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. ⌫

🡻 2015/719 (17) preambulumbekezdés

(27)Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 12 megfelelően kell gyakorolni.

🡻 2015/719 (18) preambulumbekezdés

(28)A Bizottság nem fogadhat el az aerodinamikai eszközök használatára vonatkozó operatív követelményekkel kapcsolatos végrehajtási jogi aktusokat, sem a járművek tömegének fedélzeti mérésére szolgáló berendezésekre vonatkozó részletes műszaki előírásokat, amennyiben az ezen irányelv szerint létrehozott bizottság nem nyilvánít véleményt a Bizottság által előterjesztett végrehajtási jogi aktus tervezetéről.

🡻 2015/719 (20) preambulumbekezdés

(29)Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban ezen irányelv terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

🡻 96/53 (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(30)Ez az irányelv ⌦ nem érinti a IV. melléklet B részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket ⌫, a nemzeti jogba történő,

🡻 96/53

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ez az irányelv az alábbiakra vonatkozik:

🡻 2015/719 1. cikk 1. pont

a)az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13  4. cikkében meghatározott, az M2 és M3 kategóriába sorolt gépjárművek és a 0. kategóriába sorolt pótkocsijaik, valamint az N2 és N3 kategóriába sorolt gépjárművek és a 03 és 04 kategóriába sorolt pótkocsijaik;

🡻 96/53 (kiigazított szöveg)

b)az a) pont alatt jelzett és az I. melléklet 2. pontjában felsorolt járművek tömegére és bizonyos más műszaki jellemzői. 

(2) Minden, az I. mellékletben a tömegre megadott érték közlekedési előírásként érvényes, és ezért a rakodási feltételeket érinti, és nem a gyártási előírásokat, amelyeket az 1230/2012/EU bizottsági rendeletben 14  határoztak meg.

🡻 2007/7 1. cikk 1. pont b) alpont

(3) Ez az irányelv nem alkalmazható a több részből álló csuklós autóbuszokra.

🡻 96/53 (kiigazított szöveg)

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.„gépjármű”: minden motorral meghajtott jármű, amely saját erőből közlekedik az utakon;

2.„pótkocsi”: a félpótkocsik kivételével gépjárművel való összekapcsolásra tervezett jármű, amelyeket konstrukciójuk és felszerelésük alapján az áruszállításban alkalmaznak;

3.„félpótkocsi”: minden olyan jármű, amely arra szolgál, hogy egy gépjárműhöz úgy csatlakoztassák, hogy részben erre feküdjön fel, és hogy saját és rakománya tömegének jelentős részét ez hordja, és konstrukciója és felszerelése alapján az áruforgalomban alkalmazzák;

4.„jármű-kombináció”:

a)közúti járműszerelvény, amely egy gépjárműből és egy pótkocsiból áll;

b)nyerges szerelvény, amely egy gépjárműből és egy félpótkocsiból áll;

5.„fokozott hőszigetelésű jármű”: minden olyan jármű, amelynek rögzített vagy levehető felépítménye különösen az ellenőrzött hőmérsékleten történő áruszállításra kialakított, és amelynek belső falai a hőszigeteléssel együtt legalább 45 mm vastagok;

6.„autóbusz”: az a több mint kilenc üléssel rendelkező gépjármű, beleértve a gépjárművezető ülését is, amely konstrukciója és felszerelése alapján arra szolgál, hogy személyeket és csomagjaikat szállítsa. Egy vagy két utasszintje lehet, és poggyász szállítására szolgáló pótkocsit vontathat;

7.„csuklós autóbusz”: olyan autóbusz, amely két merev járműtestből áll, amelyeket egy csuklós rész kapcsol össze egymással. Ennél a járműtípusnál a két utastér között kapcsolat van mindkét merev járműtestben. A csuklós csatlakoztatás következtében az utasok a merev járműtestek között szabadon közlekedhetnek. A két járműtest összekapcsolása és szétválasztása egymástól csak műhelyben lehetséges;

8.„legnagyobb megengedett méretek”: az I. mellékletben előirányzott legnagyobb méretek egy jármű használatánál;

9.„legnagyobb megengedett össztömeg”: a legnagyobb tömeg egy, a nemzetközi forgalomban alkalmazott megrakott járműnél;

10.„legnagyobb megengedett tengelyterhelés”: egy terhelt tengelyre vagy tengelycsoportra jutó legnagyobb tömeg a nemzetközi forgalomban;

11.„oszthatatlan rakomány”: az a rakomány, amely a közúti szállítás céljára aránytalanul nagy költségek vagy kárkockázat nélkül nem osztható két vagy több egyedi rakományra, és amely méretei vagy tömege alapján nem szállítható olyan gépjárművön, pótkocsin, közúti járműszerelvényen vagy nyerges járművön, amely minden tekintetben megfelel az irányelv előírásainak;

12.„tonna”: a felrakott tömeg egy tonnasúlya, azaz 9,8 kilonewtonnak (kN) felel meg;

🡻 2015/719 1. cikk 2. pont a) alpont

13.„alternatív üzemanyagok”: a közlekedés energiaellátásában a fosszilis üzemanyagokat legalább részben helyettesítő üzemanyagok vagy energiaforrások, amelyek potenciálisan hozzájárulnak a közlekedési ágazat dekarbonizációjához és javítják annak környezeti teljesítményét, beleértve:

a)az elektromos járművek minden típusa által használt villamos energia;

b)hidrogén;

c)földgáz, beleértve a biometánt, gáznemű (sűrített földgáz – CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz – LNG) formában;

d)cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG);

e)a fedélzeten tárolt/fedélzeti forrásból származó mechanikus energia, ideértve a hulladékhőt is;

14.„alternatív üzemanyaggal hajtott jármű”: teljes egészében vagy részben alternatív üzemanyaggal meghajtott olyan gépjármű, amely az (EU) 2018/858 rendelet kerete szerinti jóváhagyással rendelkezik;

🡻 2019/1242 20. cikk 1. pont

15.„kibocsátásmentes jármű”: az (EU) 2019/1242 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 3. cikkének 11. pontjában meghatározott kibocsátásmentes nehézgépjármű;

🡻 2015/719 1. cikk 2. pont a) alpont (kiigazított szöveg)

16.„intermodális szállítási műveletek”:

a)a 92/106/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott, egy vagy több, legfeljebb 45 láb teljes hosszúságú konténer vagy cserefelépítmény szállítása céljából végzett kombinált szállítási műveletek; vagy

b)a vízi szállítást is magukban foglaló, egy vagy több, legfeljebb 45 láb teljes hosszúságú konténer vagy cserefelépítmény szállítása céljából végzett szállítási műveletek, feltéve, hogy a kezdeti vagy a végső közúti szakasz hossza legfeljebb 150 km az Unió területén. A 150 km-es távolság túlléphető, amennyiben az a tervezett szolgáltatás szempontjából a legközelebb eső megfelelő közlekedési terminál eléréséhez szükséges, az alábbi járművek esetében:

i.az I. melléklet 2.2.2. pontjának a) vagy b) alpontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelő jármű;

ii.az I. melléklet 2.2.2. c) vagy d) pontjának megfelelő járművek, amennyiben a távolságot az érintett tagállam engedélyezi.

Az intermodális szállítási műveletek tekintetében a tervezett szolgáltatás szempontjából a legközelebb eső megfelelő közlekedési terminál attól eltérő tagállamban is lehet, mint amelyikben a rakományt be- vagy kirakodták;

17.„megbízó”: az a természetes vagy jogi személy, aki a fuvarlevélen vagy egy azzal egyenértékű dokumentumon (például tranzit fuvarlevélen) megbízóként kerül megnevezésre és/vagy akinek a nevében vagy megbízásából a fuvartársasággal a fuvarszerződést megkötötték.

🡻 96/53

Az I. mellékletben felsorolt valamennyi legnagyobb megengedett méretet az (EU) 2018/858 rendeletnek megfelelően kell mérni, ahol a tűréshatárok felfelé nem megengedettek.

3. cikk

(1) A tagállamok területükön nem utasíthatják el vagy tilthatják meg a használatát,

–a nemzetközi forgalomban az olyan járműveknek, amelyeket bármely másik tagállamban engedélyeztek vagy helyeztek üzembe, a tömeget és méreteket érintő okokból,

🡻 2002/7 1. cikk 2. pont

–a nemzeti forgalomban a más tagállamokban bejegyzett vagy forgalomba helyezett járműveknek, a méreteikkel kapcsolatos okokból,

🡻 96/53 (kiigazított szöveg)

ha ezek a járművek az I. mellékletben megállapított határértékekkel összhangban vannak.

Ez érvényes akkor is, ha:

a)⌦ az első albekezdésben említett ⌫ járművek bizonyos, az I. mellékletben fel nem sorolt tömeg- és méretjellemzők tekintetében nem felelnek meg a tagállam követelményeinek;

b)a tagállam illetékes hatósága, amelyben ⌦ az első albekezdésben említett ⌫ járművet engedélyezték, illetve üzembe helyezték, olyan határértékeket engedélyezett, amelyeket a 4. cikk (1) bekezdése nem említ, és az I. mellékletben megállapított határértékeket túllépik.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdésének a) pontja azonban nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy ⌦ az uniós ⌫ jogi előírások megfelelő figyelembevétele mellett, a területükön engedélyezett vagy üzembe helyezett járművek az I. mellékletben fel nem sorolt olyan tömeg- és méretjellemzőkkel bírjanak, amelyek megfelelnek a tagállamon belüli követelményeknek.

(3) A fokozott hőszigetelésű járműveknél a tagállamok megkövetelhetik, hogy ATP‑engedéllyel rendelkezzenek vagy ATP-engedélytáblával lássák őket el a gyorsan romlandó élelmiszerek nemzetközi szállításáról és az ilyen szállításokhoz szükséges különleges szállítóeszközökről szóló, 1970. szeptember 1-jei megállapodásnak megfelelően.

4. cikk

🡻 2002/7 1. cikk 3. pont a) alpont

(1) A tagállamok területükön nem engedélyezik a következő járművek forgalmát:

a)az I. melléklet 1.1., 1.2., 1.4., 1.6., 1.8., 1.9., 1.10., 4.2., és 4.4. pontjában megállapított sajátosságoknak meg nem felelő, nemzeti áruszállításra szolgáló járművek vagy járműkombinációk;

b)az I. melléklet 1.1., 1.2., 1.5., 1.6. és 1.7. pontjában megállapított sajátosságoknak meg nem felelő, nemzeti személyszállító járművek rendes forgalmát.

(2) A tagállamok területükön mindazonáltal engedélyezhetik a következő járművek forgalmát:

a)az I. melléklet 1.3, 2., 3., 4.1. és 4.3. pontjában megállapított sajátosságoknak meg nem felelő, nemzeti áruszállító járművek vagy járműkombinációk;

b)az I. melléklet 1.3, 2., 3., 4.1. és 4.3. pontjában megállapított sajátosságoknak meg nem felelő, nemzeti személyszállító járművek.

🡻 96/53 (kiigazított szöveg)

🡺1 2002/7 1. cikk 3. pont b) alpont

(3) Azok a járművek vagy jármű-kombinációk, amelyek a legnagyobb méreteket túllépik, csak különleges engedélyekkel engedhetők a forgalomba, amely engedélyeket az illetékes hatóságok diszkrimináció nélkül állítanak ki vagy eseti alapon e hatóságokkal történő megállapodásnak megfelelő diszkriminációmentes rendelkezéseknek megfelelően, amennyiben ezek a járművek vagy jármű-kombinációk oszthatatlan rakományokat szállítanak, vagy ezek szállítására szolgálnak.

(4) A tagállamok területükön engedélyezhetik az I. melléklet 1.1., 1.2., 1.4–1.10.,4.2. és 4.4. pontjában megadott értékektől eltérő méretekkel rendelkező 🡺1 áruszállító járművek vagy jármű-kombinációk 🡸 részvételét olyan nemzeti közlekedési tevékenységekben, amelyek a nemzetközi versenyt a közlekedés területén nem érintik jelentős mértékben.

Abból indulnak ki, hogy a közlekedési tevékenységek a nemzetközi versenyhez a közlekedés területén jelentősen hozzájárulnak, ha a ⌦ következő ⌫ feltételek legalább egyike teljesül:

a)a közlekedési tevékenységeket egy tagállam területén speciális járművekkel vagy jármű-kombinációkkal olyan körülmények között végzik, amelyek között más tagállamok járművei általában nem tevékenykednek, mint például a fakitermelésben és az erdőgazdaságban végzett tevékenységek;

b)az a tagállam, amely területén engedélyezi a szállítást olyan járművekkel vagy jármű-kombinációkkal, amelyek az I. mellékletben megállapított méretektől eltérnek, engedélyezi olyan gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik alkalmazását is, amelyek az I. mellékletben felsorolt legnagyobb méreteknek megfelelnek olyan kombinációkban, amelyek legalább az e tagállamban megengedett rakodási hosszakat elérik, hogy minden vállalat számára azonos versenyfeltételeket biztosítson (moduláris koncepció).

(5) A tagállamok engedélyezhetik meghatározott helyi közlekedési tevékenység végzését egy kísérleti időszak alatt olyan járművek vagy jármű-kombinációk vonatkozásában, amelyek új technológiákon vagy koncepciókon nyugszanak, és amelyek nem tudják teljesíteni az irányelv egy vagy több követelményét. A tagállamok erről értesítik a Bizottságot.

🡻 2015/719 1. cikk 4. pont

5. cikk

A 3. cikk alkalmazásában azok a csuklós járművek, amelyeket 1991. január 1. előtt helyeztek üzembe, és amelyek nem felelnek meg az I. melléklet 1.8. és 4.4. pontjában foglalt előírásoknak, akkor minősülnek ezeknek az előírásoknak megfelelőnek, amennyiben teljes hosszuk nem nagyobb 15,50 m-nél.

🡻 96/53 (kiigazított szöveg)

6. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az említett járművek, amelyek ezzel az irányelvvel összhangban állnak, a ⌦ következő ⌫ igazolások egyikével rendelkezzenek:

a)a következő két tábla egy kombinációjával:

–a ⌦ „hatóságilag előírt gyári adattáblával” ⌫, amelyet a 19/2011/EU bizottsági rendelet 16  szerint állítanak ki és helyeznek el;

–⌦ az ezen ⌫ irányelv III. mellékletének megfelelő mérettáblával, amelyet a 19/2011/EU rendelet szerint állítanak ki és helyeznek el;

b)egyetlen, a 19/2011/EU Rendelet szerint kiállított és elhelyezett táblával, amely az a) pontban említett két táblát tartalmazza;

c)egységes dokumentummal, amelyet annak a tagállamnak az illetékes hatósága állít ki, amelyben a járművet engedélyezték vagy forgalomba helyezték. Ennek a dokumentumnak ugyanazokat a rovatmegnevezéseket és adatokat kell tartalmaznia, mint az a) pontban említett táblának. Ezt az ellenőrzés számára könnyen hozzáférhető és jól védett helyen kell tartani.

(2) Ha a jármű jellemzői többé nem felelnek meg a megfelelőségi tanúsítványon megadottaknak, akkor az a tagállam, amelyben a járművet engedélyezték, megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a megfelelőségi tanúsítványt megváltoztassák.

(3) Az (1) bekezdésben említett táblát és dokumentumokat a tagállamok a járművek irányelv szerinti megfelelőségének tanúsításaként ismerik el.

(4) A megfelelőségi tanúsítvánnyal ellátott járműveket a következőknek lehet alávetni:

a)véletlenszerű ellenőrzések a tömegre vonatkozó közös előírások tekintetében;

b)ellenőrzések a méretekre vonatkozó közös előírások tekintetében az irányelv megsértésének gyanúja esetén.

(5) A tömegre vonatkozó megfelelőségi tanúsítvány középső oszlopában adott esetben a kérdéses járműre érvényes ⌦ uniós ⌫ értékeket sorolják fel a tömegre. Az I. melléklet 2.2.2. ⌦ d) ⌫ pontjában említett járműre a jármű-kombináció legnagyobb megengedett tömege alatt zárójelben a „44 tonna” bejegyzést fűzik hozzá.

(6) Minden tagállam dönthet úgy minden olyan jármű esetében, amelyet területén engedélyeztek vagy helyeztek üzembe, hogy a nemzeti jogszabályok alapján megengedett legnagyobb tömeget a megfelelőségi tanúsítvány bal oldali oszlopában és a műszakilag megengedett tömeget a jobb oldali oszlopában adja meg.

🡻 2002/7 1. cikk 4. pont (kiigazított szöveg)

7. cikk

Ez az irányelv nem zárja ki a tagállamokban hatályos, a közúti közlekedésre vonatkozó, a járművek tömegének vagy méreteinek egyes utakon vagy közúti műtárgyakon történő korlátozását, függetlenül attól, hogy ezeket a járműveket mely tagállamban jegyezték be vagy helyezték forgalomba.

Idetartozik az olyan meghatározott területeken vagy utakon használható járművek megengedett legnagyobb ⌦ tömegére vagy méreteire ⌫ vonatkozó helyi korlátozások előírásának lehetősége, ahol az infrastruktúra nem alkalmas hosszú és nehézjárművek számára, mint például a városközpontokban, kis falvakban vagy természetvédelmi területeken.

🡻 2015/719 1. cikk 6. pont (kiigazított szöveg)

8. cikk

(1) Az energiahatékonyság javítása érdekében az aerodinamikai eszközökkel felszerelt, a (2) és a (3) bekezdésben megállapított követelményeknek és az (EU) 2018/858 rendeletnek megfelelő járművek vagy jármű-kombinációk túlléphetik az I. melléklet 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat abból a célból, hogy a járművek vagy jármű-kombinációk hátsó részére aerodinamikai eszközöket lehessen felszerelni. Az ilyen eszközökkel felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük az I. mellékletének 1.6. pontjában foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek vagy jármű-kombinációk rakodási hosszának a növekedését.

(2) Az (1) bekezdésben említett azon aerodinamikai eszközök esetén, amelyek meghaladják az 500 mm-es hosszúságot, a forgalomba hozatalukat megelőzően el kell végezni a típusjóváhagyást az (EU) 2018/858 rendelet kerete szerinti típus-jóváhagyási szabályoknak megfelelően.

(3) Az (1) bekezdésben említett aerodinamikai eszközöknek meg kell felelniük az alábbi működési feltételeknek:

a)olyan körülmények esetén, amikor veszélyeztethetik más úthasználók vagy a járművezető biztonságát, a járművezető behajtja, behúzza vagy eltávolítja az eszközöket;

b)a településeken belüli és a települések közötti közúti infrastruktúrán való használatuk tekintettel van az olyan területek sajátosságaira, ahol a megengedett legnagyobb sebesség legfeljebb 50 km/h, és ahol magasabb a közlekedés veszélyeztetett résztvevői jelenlétének valószínűsége;

c)az ilyen eszközök használatának kompatibilisnek kell lennie az intermodális szállítási műveletekkel. Az ilyen eszközök behúzott vagy behajtott állapotban sem haladhatják meg az engedélyezett legnagyobb hosszúságot 20 cm-nél nagyobb mértékben.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadásával részletes rendelkezéseket állapít meg annak érdekében, hogy biztosítsa a (3) bekezdés végrehajtásának egységes feltételeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

9. cikk

(1) Az energiahatékonyság – különösen a vezetőfülkék aerodinamikai teljesítményét illető ‑ javítása és a közúti közlekedés biztonságának növelése céljából túl lehet lépni az ezen irányelv I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat azon járművek és jármű-kombinációk esetében, amelyek megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek és az (EU) 2018/858 rendelet, amennyiben vezetőfülkéjük jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt biztosít. Az ilyen vezetőfülkével felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük az I. melléklet 1.6. pontjában foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek hasznos teherbírásának a növekedését.

(2) Az (1) bekezdésben említett járművek forgalomba hozatalát megelőzően el kell végezni azok jóváhagyását az (EU) 2018/858 rendelet kerete szerinti típus-jóváhagyási szabályoknak megfelelően.

🡻 2019/1242 20. cikk 2. pont (kiigazított szöveg)

10. cikk

Az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járművek megengedett legnagyobb össztömege az I. melléklet 2.2.1., 2.2.2., 2.2.3., 2.2.4., 2.3.1., 2.3.2. és 2.4. pontjában meghatározottak szerint engedélyezett.

Az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járművek emellett meg kell, hogy feleljenek az I. melléklet 3. pontjában a legnagyobb megengedett tengelyterhelés vonatkozásában meghatározott tömeghatár-értékeknek.

Az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járművek esetében szükséges többlettömeget a kérdéses jármű jóváhagyási eljárása során a gyártó által benyújtott dokumentáció alapján kell meghatározni. A többlettömeget fel kell tüntetni a 6. cikkel összhangban előírt hivatalos igazolásokon.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy ezen irányelv alkalmazása céljából naprakésszé tegye a 2. cikkben említett, olyan alternatív üzemanyagokat tartalmazó listát, amelyek esetében többlettömeget kell biztosítani.

🡻 2015/719 1. cikk 8. pont (kiigazított szöveg)

11. cikk

Az I. melléklet 1.1. pontjában – adott esetben figyelemmel a 9. cikk (1) bekezdésére – megállapított legnagyobb hosszúságok és a melléklet 1.8. pontjában megállapított legnagyobb megengedett távolság legfeljebb 15 cm-rel léphető túl azon járművek és jármű-kombinációk esetében, amelyek 45 láb hosszúságú konténereket vagy 45 láb hosszúságú cserefelépítményeket szállítanak – akár üresen, akár rakománnyal –, amennyiben a kérdéses konténer vagy cserefelépítmény közúti szállítása intermodális szállítási művelet részeként történik.

12. cikk

(1) A tagállamok konkrét intézkedéseket tesznek a közlekedésben részt vevő azon járművek és jármű-kombinációk azonosítása érdekében, amelyek valószínűsíthetően túllépték a legnagyobb megengedett tömeget, és amelyeket ezért az illetékes hatóságaiknak az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében ellenőrizniük kell. Az említett intézkedéseket az úttestbe beépített automatikus rendszerek vagy a (4) bekezdésnek megfelelően a járművek fedélzetén elhelyezett tömegmérő berendezések segítségével lehet végrehajtani.

A tagállamok nem követelhetik meg a járművek tömegének fedélzeti mérésére szolgáló berendezések felszerelését olyan járművekben vagy jármű-kombinációkban, amelyeket más tagállamokban vettek nyilvántartásba.

Az uniós és a nemzeti jog sérelme nélkül, amennyiben automatikus rendszereket használnak az ezen irányelvben foglaltak megsértésének megállapítása és szankciók kiszabása céljából, az ilyen automatikus rendszereket tanúsítvánnyal kell ellátni. A tanúsítvány nem szükséges, amennyiben az automatikus rendszerek használata kizárólag azonosítási célokat szolgál.

(2) Minden tagállam megfelelő – a területén évente ellenőrzött járművek teljes számával arányos – számú ellenőrzést végez minden naptári évben a közlekedésben részt vevő járművek vagy jármű-kombinációk tömegére vonatkozóan.

(3) A tagállamok a 1071/2009/EK rendelet 18. cikkével összhangban biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik kicseréljék egymással az e cikkben említett jogsértésekre és szankciókra vonatkozó információkat.

(4) Az (1) bekezdésben említett fedélzeti tömegmérő berendezéseknek pontosnak, megbízhatónak, illetve valamennyi járműtípussal teljes mértékben interoperábilisnak és kompatibilisnek kell lennie.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadásával részletes rendelkezéseket állapít meg annak érdekében, hogy biztosítsa a (4) bekezdésben említett interoperabilitási és kompatibilitási szabályok végrehajtásának egységes feltételeit.

Az interoperabilitás biztosítása érdekében a részletes rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük azt, hogy a tömegre vonatkozó adatokat a mozgó járműből bármely időpontban továbbítani lehessen az illetékes hatóságok és a járművezető részére. Az adatkommunikációt a CEN által a speciális célú, rövid hatótávolságú adatátvitel területén közzétett EN 12253, EN 12795, EN 12834, EN 13372 és ISO 14906 szabványoknak megfelelő interfészeken keresztül kell lebonyolítani. Az adatkommunikációnak ezen felül biztosítania kell, hogy a tagállamok illetékes hatóságai azonos módon továbbíthassanak és cserélhessenek információkat a tagállamok bármelyikében nyilvántartásba vett és a járművek tömegének fedélzeti mérésére szolgáló berendezést használó járművekkel és jármű-kombinációkkal.

A valamennyi járműtípussal való kompatibilitás biztosítása érdekében a gépjárművek fedélzeti rendszerének lehetővé kell tennie bármilyen típusú, általa vontatott pótkocsiról vagy félpótkocsiról érkező adat fogadását és feldolgozását.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

13. cikk

A tagállamok szabályokat állapítanak meg az ezen irányelv megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. E szankcióknak hatékonynak, megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a szabályokról értesítik a Bizottságot.

14. cikk

(1) A konténerek és a cserefelépítmény szállítása tekintetében a tagállamok szabályokat állapítanak meg, amelyek előírják, hogy:

a)a megbízó adjon át a konténerek vagy cserefelépítmény szállításával általa megbízott teherfuvarozó részére egy nyilatkozatot, amely tartalmazza a szállított konténer vagy cserefelépítmény tömegét;

b)a teherfuvarozó biztosítson hozzáférést a megbízótól származó minden releváns okmányhoz.

(2) A tagállamok szabályokat állapítanak meg adott esetben mind a megbízó, mind a teherfuvarozó felelősségére vonatkozóan, olyan esetek tekintetében, amikor az (1) bekezdésben említett információk hiányoznak vagy nem helytállóak, és a jármű vagy jármű-kombináció túlterhelt.

15. cikk

A tagállamok minden második évben – legkésőbb az adott kétéves időszak végét követő év szeptember 30-ig – megküldik a Bizottság részére a szükséges információkat a következőkre vonatkozóan:

a)az előző két naptári évben elvégzett ellenőrzések száma;

b)azon túlterhelt járművek vagy jármű-kombinációk száma, amelyeket azonosítottak.

Ezen információk részét képezhetik az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 17. cikke értelmében benyújtott információknak.

A Bizottság elemzi az e cikknek megfelelően birtokába került információkat és azt belefoglalja az 561/2006/EK rendelet alapján az Európai Parlament és a Tanács részére megküldendő jelentésbe.

16. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 10. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. május 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

⌦ (4) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. ⌫

5 A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

6 A 10. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

(1) A Bizottságot a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 42. cikkében említett közúti szállítási bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

18. cikk

2020. május 8-ig a Bizottság szükség esetén jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a ⌦ 96/53/EK ⌫ irányelvhez a (EU) 2015/719 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 által fűzött módosítások végrehajtásáról, figyelembe véve bizonyos piaci szegmensek sajátos jellemzőit. A jelentés alapján a Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatot terjeszt elő, megfelelő hatásvizsgálattal együtt. A jelentést az esetleges jogalkotási javaslat benyújtása előtt legkésőbb hat hónappal közzé kell tenni.

🡻 96/53 (kiigazított szöveg)

19. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

20. cikk

A IV. melléklet A. részében ⌦ említett irányelvekkel módosított 96/53/EK irányelv ⌫ hatályát veszti, a IV. melléklet B. részében említett ⌦ irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos ⌫ tagállami kötelezettségeket nem érintve.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és az V. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

21. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

22. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    COM(87) 868 PV.

(2)    Lásd a következtetések A. részének 3. mellékletét.

(3)    E kodifikáció a 2021. évi jogalkotási programban szerepel.

(4)    Lásd ezen javaslat IV. mellékletének A. részét.

(5)    HL C […]., […]., […]. o.

(6)    HL C […]., […]., […]. o.

(7)    A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. június 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).

(8)    Lásd ezen javaslat IV. mellékletének A. részét.

(9)    A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 51. o.).

(11)    HL L 123, 2016.5.12, 1. o.

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55, 2011.2.28, 13. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(14)    A Bizottság 1230/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gépjárművek és azok pótkocsijainak tömegével és méreteivel kapcsolatos típus-jóváhagyási előírások tekintetében történő végrehajtásáról és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 353., 2012.12.21., 31. o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1242 rendelete (2019. június 20.) az új nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátási előírásainak meghatározásáról, valamint az 595/2009/EK és az (EU) 2018/956 európai parlamenti rendelet és a 96/53/EK irányelv módosításáról (HL L 198, 2019.7.25., 202 o.).

(16)    A Bizottság 19/2011/EU rendelete (2011. január 11.) gépjárművek és pótkocsijaik hatóságilag előírt gyári adattáblájára és járműazonosító számára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról, továbbá a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 8., 2011.1.12., 1. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács 165/2014/EU rendelete (2014. február 4.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 1. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/719 irányelve (2015. április 29.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 115., 2015.5.6., 1. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.12.7.

COM(2021) 769 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az Unión belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (kodifikált szöveg)

🡻 96/53 (kiigazított szöveg)

🡺1 2002/7 1. cikk 7. pont a) alpont

🡺2 2015/719 1. cikk 9. pont a) alpont

🡺3 2015/719 1. cikk 9. pont b) alpont

🡺4 2002/7 1. cikk 7. pont b) alpont

🡺5 2002/7 1. cikk 7. pont c) alpont

🡺6 2019/1242 20. cikk 3. pont a) alpont

🡺7 2015/719 1. cikk 9. pont c) alpont

🡺8 2015/719 1. cikk 9. pont d) alpont

🡺9 2015/719 1. cikk 9. pont e) alpont

🡺10 2019/1242 20. cikk 3. pont b) alpont

🡺11 2015/719 1. cikk 9. pont f) alpont

🡺12 2015/719 1. cikk 9. pont g) alpont

I. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK LEGNAGYOBB MEGENGEDETT ÖSSZTÖMEGEI ÉS MÉRETEI, VALAMINT EZEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JELLEMZŐI

_____________

II. MELLÉKLET

FELTÉTELEK A LÉGRUGÓZÁSOK ÉS MEGHATÁROZOTT MÁS RUGÓZÁSI RENDSZEREK EGYENÉRTÉKŰSÉGÉRE A JÁRMŰ HAJTOTT TENGELYÉN (TENGELYEIN)

1.A LÉGRUGÓZÁS MEGHATÁROZÁSA

A rugózási rendszer akkor minősül légrugózásnak, ha a rugóhatás legalább 75 %-át légrugók fejtik ki.

2.EGYENÉRTÉKŰSÉG A LÉGRUGÓZÁSSAL

A rugózás akkor minősül a légrugózással egyenértékűnek, ha a következő előfeltételek teljesülnek:

2.1.az egy hajtott tengelyre vagy egy tengelycsoportra merőlegesen vetített rugózott tömeg rövid idejű, alacsony frekvenciájú, függőleges szabad lengése során a legnagyobb terhelés mellett mért frekvenciának és csillapításnak a 2.2-2.5. pontban megállapított határokon belül kell lennie;

2.2.minden tengelynek hidraulikus lengéscsillapítóval felszereltnek kell lennie. Ikertengelyeknél a hidraulikus lengéscsillapítókat úgy kell elhelyezni, hogy a tengelycsoport lengése a legkisebb mértékre csökkenjen;

2.3.a D közepes csillapítási viszonynak a rugózás kritikus csillapítása több mint 20 %‑ának kell lennie a normál állapotban, azaz felszerelt és működő hidraulikus lengéscsillapítókkal;

2.4.ha az összes hidraulikus lengéscsillapítót eltávolítják, vagy üzemen kívül helyezik, akkor a rugózás csillapítási viszonyának a D közepes csillapítási viszony legfeljebb 50 %-a lehet;

2.5.a rugózott tömeg frekvenciája a hajtott tengelyen vagy tengelycsoporton keresztül rövid idejű, szabad függőleges rezgési folyamatnál nem lépheti túl a 2,0 Hz értéket;

2.6.a rugózás frekvenciáját és csillapítását a 3. pontban határozzák meg. A frekvencia és csillapítás értékeinek mérésére szolgáló vizsgálati eljárást a 4. pont írja le.

3.A FREKVENCIA ÉS A CSILLAPÍTÁS DEFINÍCIÓJA

Ebben a meghatározásban M rugózott tömegből (kg) indulnak ki egy hajtott tengelyen vagy tengelycsoporton. A tengelynek vagy tengelycsoportnak K newton/méter (N/m) függőleges össznyomása van az útfelület és a rugózott tömeg között, és C newton per méter/sec (N.s/m) a csillapítási tényezője. Z a rugózott tömeg úthossza függőleges irányban. A rugózott tömeg szabad rezgésének mozgásegyenlete:

Az F rugózott tömeg rezgési frekvenciája radián/sec-ban:

A csillapítás kritikus, ha C = Co,

ahol

A csillapítási arány a kritikus érték törtrészeként .

A rugózott tömeg rövid idejű, szabad függőleges rezgése a 2. ábrán bemutatott csillapított szinuszgörbét követi. A frekvenciát az összes figyelembe veendő rezgési ciklushoz szükséges idő mérésével lehet meghatározni. A csillapítást az egymást követő, azonos irányban fellépő rezgési csúcsok mérésével határozzák meg. Ha az első és a második rezgési ciklus amplitúdócsúcsa A1 a A2, akkor a D csillapítási arány:

 Itt ln az amplitúdóarány természetes logaritmusa.

4.VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

Ahhoz, hogy D csillapítási arány vizsgálatánál a csillapítási arányt eltávolított hidraulikus lengéscsillapítónál, valamint a rugózás F frekvenciáját meg lehessen állapítani, a megrakott járművel vagy:

a)kis sebességgel (5 km/h ± 1 km/h) egy 80 mm-es magasságú küszöbön kell áthaladni az 1. ábrán ábrázolt módon; a frekvenciára és a csillapításra a rövid idejű rezgést kell megvizsgálni, amely azután jelentkezik, hogy a hajtott tengely kerekei ismét elhagyták a küszöböt;

vagy

b)az alvázat lefelé kell húzni úgy, hogy a hajtott tengely terhelése a legnagyobb statikus érték másfélszerese legyen. Ezután a járműre ható húzóerőt hirtelen meg kell szüntetni, és az ebből eredő rezgést kell vizsgálni;

vagy

c)az alvázat felfelé kell húzni úgy, hogy a rugózott tömeg 80 mm-el a hajtott tengely fölé kerüljön. Ezután a járműre ható húzóerőt hirtelen meg kell szüntetni, és az ebből eredő rezgést kell vizsgálni;

vagy

d)más eljárás alá kell vetni, amennyiben ennek egyenértékűségét a gyártó az illetékes műszaki szolgálat felé kielégítően igazolni tudja.

A járművet a hajtott tengely és az alváz között a tengelyre merőlegesen egy lengésíró szerkezettel kell ellátni. Az első és a második kompressziócsúcs közötti időtartam alapján egyrészt az F frekvenciát, másrészt az amplitúdóarányt és ezzel a csillapítást is meg lehet állapítani. Kettős hajtott tengelynél a lengésírót az egyes hajtott tengelyek és az alváz között a tengelyekre merőlegesen kell elhelyezni.

1. ábra

Küszöb a rugózásvizsgálathoz

2. ábra

Csillapított szinuszgörbe tövid idejú szabad rezgésnél

_____________

III. MELLÉKLET

MÉRETTÁBLA A 6. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK a) PONTJA SZERINT

I.A lehetőleg a 19/2011/EU rendeletben hivatkozott tábla mellé elhelyezett mérettáblának a következő adatokat kell tartalmaznia:

1.a gyártó neve 1 ;

2.a jármű azonosító száma 2 ;

3.a gépjármű, a pótkocsi vagy félpótkocsi (L) hossza;

4.a gépjármű, a pótkocsi vagy félpótkocsi (W) szélessége;

5.adatok a jármű-kombinációk hosszának méréséhez:

–távolság (a) a gépjármű eleje és a csatlakozóberendezésének középpontja között (vonóhorog vagy nyeregszerkezet); több összekapcsolási pontú nyeregszerkezetnél a legkisebb és a legnagyobb értékeket (amin és amax) kell megadni;

–távolság a pótkocsi csatlakozóberendezésének középpontja (vonószem) vagy a félpótkocsi csatlakozóberendezésének középpontja (királycsap) és a pótkocsi vagy a félpótkocsi hátulja között; több összekapcsolási pontú nyeregszerkezetnél a legkisebb és a legnagyobb értékeket (bmin és bmax) kell megadni.

A jármű-kombinációk hossza az a hosszúság, amelyet akkor mérnek, ha a gépjármű és a pótkocsi, illetve félpótkocsi egyenes vonalban állnak egymás mögött.

II.A megfelelőségi tanúsítványon felsorolt értékeknek a közvetlenül a járművön végzett mérések pontos értékeit kell tükrözniük.

_____________

🡹 

IV. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításai
(a 20. cikk szerint)

B. rész

A belső jogba való átültetésre vonatkozó határidők és az alkalmazás kezdőnapjai
(a 20. cikk szerint)

_____________

V. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

_____________

(1)    Ezeket az adatokat nem kell megismételni, ha a járművet egységes táblával látták el, amely a tömegre és méretekre vonatkozó adatokat tartalmazza.

(2)    Ezeket az adatokat nem kell megismételni, ha a járművet egységes táblával látták el, amely a tömegre és méretekre vonatkozó adatokat tartalmazza.