EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.7.20.

COM(2021) 421 final

2021/0240(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2021) 190, 191}
{SEC(2021) 391}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása súlyos fenyegetést jelent az uniós gazdaság és pénzügyi rendszer integritására, valamint az EU polgárainak biztonságára nézve. Az Europol becslése szerint az EU éves bruttó hazai termékének mintegy 1 %-a esetében „deríthető fel gyanús pénzügyi tevékenységben való érintettség” 1 . Miután több nagy horderejű ügyben merült fel, hogy uniós hitelintézetek pénzmosásban lehettek érintettek, a Bizottság 2019 júliusában több dokumentumot 2 fogadott el, amelyekben elemezte a pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem akkoriban hatályos uniós rendszerének hatékonyságát és eredményességét, és arra a következtetésre jutott, hogy reformokra van szükség, többek között a felügyelet és a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés terén. Ezzel összefüggésben a biztonsági unióra vonatkozó, a 2020–2025-ös időszakra szóló uniós stratégia 3 kiemelte annak fontosságát, hogy az európaiak terrorizmussal és szervezett bűnözéssel szembeni védelme érdekében meg kell erősíteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós keretét.

2020. május 7-én a Bizottság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervet terjesztett elő 4 . A cselekvési tervben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy intézkedéseket hoz a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok megerősítése érdekében, és hat prioritást (pillért) határozott meg:

1.a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó hatályos uniós keret hatékony végrehajtásának biztosítása;

2.a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem egységes uniós szabálykönyvének létrehozása;

3.a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletének megvalósítása;

4.támogatási és együttműködési mechanizmus létrehozása a pénzügyi információs egységek számára;

5.az uniós szintű büntetőjogi rendelkezések érvényesítése és az információcsere javítása; valamint

6.a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret nemzetközi dimenziójának megerősítése.

E jogalkotási javaslat célja a cselekvési terv 3. és 4. intézkedésének végrehajtása, míg két kísérő jogalkotási javaslat a 2. intézkedés végrehajtására és a 6. intézkedéshez való hozzájárulásra irányul. Az 1. és 5. intézkedéshez nincs szükség jogalkotási intézkedésre.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós szintű felügyelet létrehozása, valamint a pénzügyi információs egységek számára támogatási és koordinációs mechanizmus létrehozása az Európai Parlament és a Tanács támogatását élvezi:

Az Európai Parlament a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikáról szóló, 2020. július 10-i állásfoglalásában 5 üdvözölte a Bizottság cselekvési tervét és azon szándékát, hogy előterjessze a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletére, valamint a pénzügyi információs egységek uniós koordinációs és támogatási mechanizmusára vonatkozó javaslatát. Az Európai Parlament felszólította továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg az uniós koordinációs és támogatási mechanizmus létrehozását egy uniós pénzügyi információs egység formájában annak biztosítására, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóság hatásköre kiterjedjen az egyes kötelezett szolgáltatók felett méretüktől vagy az általuk jelentett kockázattól függően közvetlen felügyeleti hatáskörrel rendelkező pénzügyi és nem pénzügyi kötelezett szolgáltatókra, valamint az uniós szabályok nemzeti felügyeletek általi alkalmazásának felügyeletére, az uniós és a nemzeti felügyeletek hatásköreinek egyértelmű szétválasztására, valamint arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem uniós szintű felügyelete és az uniós pénzügyi információs egység költségvetése és működése tekintetében független legyen. Ezzel összefüggésben az Európai Parlament megállapította, hogy a javasolt költségvetési és emberi erőforrások nem elegendőek ahhoz, hogy teljes mértékben támogassák a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos vizsgálatokat és a meglévő koordinációs mechanizmusokat, és arra a következtetésre jutott, hogy több emberi és pénzügyi erőforrást kell elkülöníteni a pénzmosás elleni küzdelemre.

A Tanács a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló, 2020. november 5-i következtetéseiben 6 hasonlóképpen támogatta a Bizottság cselekvési tervét. A Tanács többek között felkérte a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletének létrehozását, valamint a pénzügyi információs egységek koordinációs és támogatási mechanizmusát. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelettel foglalkozó uniós hatóság számára pusztán kockázati alapon kell biztosítani a hatásköröket 7 . A hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy támogassa a nemzeti hatóságokat és előmozdítsa a felügyeleti konvergenciát a nem pénzügyi ágazatban is. A közvetlen felügyeleti feladatának ellátása érdekében a hatóságnak közös felügyeleti csoportokat kell létrehoznia, általános ellenőrzéseket kell végeznie, felügyeleti intézkedéseket kell hoznia és közigazgatási szankciókat kell kiszabnia, tiszteletben tartva a nemzeti rendszerek és végrehajtási struktúrák sajátosságait. Az új felügyeleti hatóságnak független és autonóm irányítási struktúrával kell rendelkeznie, és együtt kell működnie más érintett uniós és nemzeti hatóságokkal. A pénzügyi információs egységek koordinációs és támogatási mechanizmusának létrehozása érdekében a Tanács azt javasolja, hogy az új hatóság kapjon központi szerepet a pénzügyi információs egységek közös elemzésének megerősítésében és megkönnyítésében, a pénzügyi információs egységek elemzéseinek támogatásában, valamint a pénzügyi információs egységek közötti és más illetékes hatóságokkal folytatott cserék és kapacitásépítés előmozdításában. A koordinációs és támogatási mechanizmusnak olyan irányításon kell alapulnia, amely teljes mértékben bevonja a pénzügyi információs egységeket, és tiszteletben tartja azok alapvető szerepét és a működési függetlenségükkel és autonómiájukkal kapcsolatos feladataikat, valamint a pénzügyi információk biztonságát és bizalmas jellegét.

Ez a javaslat a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozására irányul (a továbbiakban: AMLA vagy Hatóság). Ez az új európai hatóság elengedhetetlen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós felügyelet jelenlegi hiányosságainak kezeléséhez: A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyelete az EU-n belül jelenleg tagállami szinten történik. Az erőforrások és a gyakorlatok terén mutatkozó, tagállamok közötti jelentős eltérések miatt a felügyelet színvonala és eredményessége egyenlőtlen 8 . Amint azt az uniós hitelintézeteket érintő közelmúltbeli állítólagos pénzmosási ügyek mutatják, a határokon átnyúló helyzetekre vonatkozó megközelítés nem következetes. Az Európai Bankhatóságnak (EBH) az illetékes hatóságok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeleti megközelítéseiről szóló jelentése 9 megerősítette, hogy az eredmények ellenére nem minden illetékes hatóság képes hatékonyan együttműködni a belföldi és nemzetközi érdekelt felekkel. A kockázatok azonosítására és a felügyelet kockázatalapú megközelítésének alkalmazására szolgáló módszerek szintén eltérnek egymástól. Míg egyes kockázatok továbbra is nemzeti jellegűek, mások horizontálisak, vagy hatással lehetnek a teljes uniós pénzügyi rendszerre. A Bizottság által a cselekvési terv 2020. május 7-i elfogadásakor indított nyilvános konzultáció részeként körbeküldött célzott kérdőívre 10 adott válaszban a tagállamok hangsúlyozták, hogy a kockázatok értékeléséhez és azonosításához közös, következetes módszertanra van szükség. A felügyeleti hatáskörök már ismertetett eltérései mellett az EBH azt is megjegyezte, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelettel foglalkozó nemzeti hatóságok nem mindig hajlandók a rendelkezésre álló hatáskörök teljes körét igénybe venni. Ez nemcsak a nemzeti szintű felügyelet elégtelenségéhez vezet, hanem a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó szakemberek nem megfelelő felügyeletéhez is, ami kockázatot jelent az egységes piac egészére nézve. Ezeket a megállapításokat a Számvevőszék legutóbbi jelentése is nagy vonalakban megerősítette 11 .

E hiányosságok kezelése érdekében a Hatóság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni integrált felügyeleti rendszer központi egységévé válik, amely magában foglalja magát a hatóságot és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyelettel megbízott nemzeti hatóságokat (a továbbiakban: felügyeleti hatóságok). A pénzügyi ágazat legkockázatosabb, határokon átnyúló kötelezett szolgáltatóinak közvetlen felügyelete és az azokkal kapcsolatos döntések meghozatala révén a Hatóság közvetlenül hozzá fog járulni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzéséhez az Unióban. Az elmúlt években számos olyan eset szolgáltatott nyilvános vitatémát, amikor a vállalatok nem hajtották végre megfelelően az intézkedéseket és/vagy a felügyeletek nem hoztak megfelelő ellenintézkedéseket. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás magas kockázatát hordozó szolgáltatók közvetlen európai felügyeletének létrehozása megszünteti ezeket a joghézagokat, különösen a határokon átnyúló felügyelet tekintetében. Ugyanakkor koordinálni fogja a nemzeti felügyeleti hatóságokat, és segíteni fogja őket abban, hogy növeljék eredményességüket az egységes szabálykönyv érvényesítése, valamint az egységes és magas színvonalú felügyeleti standardok, megközelítések és kockázatértékelési módszerek biztosítása terén.

Az EU-ban a közelmúltban bejelentett valamennyi jelentős pénzmosási ügy határokon átnyúló jellegű volt. E pénzügyi mozgások felderítése azonban a nemzeti pénzügyi információs egységekre és a közöttük való együttműködésre van bízva. Bár ez a pénzügyi információs egységek működési függetlenségét és autonómiáját tükrözi, az ezen együttműködést támogató közös struktúra hiánya olyan helyzeteket eredményez, ahol közös eszközök vagy erőforrások hiányában nem végeznek közös elemzéseket. Ezek az eltérések akadályozzák a határokon átnyúló együttműködést, és ezáltal csökkentik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás korai és eredményes felderítésének képességét. Ez széttagolt megközelítést eredményez, amely ki van téve a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával való visszaélésnek, és amely révén uniós szinten nem lehet időben azonosítani a tendenciákat és a tipológiákat 12 .

Az új Hatóságnak alapvető szerepet kell játszania a pénzügyi információs egységek közötti információcsere és együttműködés javításában is. A Hatóság támogatási és koordinációs központként fog szolgálni, segítve többek között a jelentős határokon átnyúló lábnyommal rendelkező gyanús ügyletekre és gyanús tevékenységekre vonatkozó jelentések közös elemzésével kapcsolatos munkájukat, és biztosítja a FIU.net platform stabil üzemeltetését. Ezen túlmenően a Hatóság lehetővé fogja tenni az uniós pénzügyi információs egységek által használandó közös jelentéstételi sablonok és standardok kidolgozását.

•    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az Unióban a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelenlegi jogi kerete a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló irányelvből 13 és a pénzátutalásokról szóló rendeletből 14 áll. Ezt a javaslatot három másik, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós jog módosítására irányuló javaslat kíséri:

i.a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó egységes szabálykönyv létrehozásáról szóló új rendelet;

ii.a rendeletet kiegészítő, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új irányelv; valamint

iii.a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet átdolgozása.

Ez a négy jogalkotási javaslatból álló csomag egységes egésznek tekinthető a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló, 2020. május 7-i bizottsági cselekvési terv végrehajtása során, és létrehozza a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok új és szigorúbb uniós végrehajtási keretét.

•    Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Bár a Hatóság hatásköre a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogszabályra korlátozódik, maga a jogszabály kapcsolatban áll és összhangban van a pénzügyi szolgáltatásokra és a büntetőjogra vonatkozó egyéb jogszabályokkal. Ez magában foglalja a pénzforgalomra és pénzátutalásokra vonatkozó uniós jogszabályokat (pl. a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvet, a fizetési számlákról szóló irányelvet és az elektronikuspénz-irányelvet 15 ). A pénzügyi információs egységeket illetően figyelembe vették a pénzügyi információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítéséről szóló irányelvet 16 is. A Hatóság virtuális eszközök területén meglévő hatáskörei összhangban vannak a Bizottság által 2020. szeptember 24-én közzétett digitális pénzügyi csomaggal.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•    Jogalap

A javaslat az EUMSZ 114. cikkén alapul, amely megegyezik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelenlegi uniós jogi keretének jogalapjával. A 114. cikk megfelelőnek minősül a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni jogszabályok tekintetében, tekintettel arra, hogy egyrészt a nemzeti jogszabályok eltérő alakulása megzavarhatja a belső piac rendes működését; másrészt a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási tevékenységek során megpróbálhatják kihasználni a tőke szabad mozgását és a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabadságát, ami gazdasági veszteségeket, az egységes piac működésében zavarokat és a jó hírnév megsértését okozza uniós szinten.

•    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

•    Arányosság

•    A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•    A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•    Konzultációk az érdekelt felekkel

A Bizottság pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló cselekvési tervére vonatkozó konzultációs stratégia több elemből állt:

–Konzultáció a Bizottság cselekvési tervét bejelentő ütemtervről. A Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” portálján 2020. február 11. és március 12. között folytatott konzultáció keretében számos érdekelt féltől 42 észrevétel érkezett.

–2020. május 7-én nyilvános konzultáció indult a cselekvési tervben javasolt intézkedésekről, amely a nyilvánosság és az érdekelt felek valamennyi csoportja előtt nyitva állt, és 2020. augusztus 26-ig tartott. A konzultációhoz 202 hivatalos hozzászólás érkezett,

–Célzott konzultáció a tagállamokkal, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó illetékes hatóságokkal. A tagállamoknak lehetőségük nyílt arra, hogy véleményt nyilvánítsanak a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával foglalkozó szakértői csoport különböző ülésein, a tagállami pénzügyi információs egységek pedig a pénzügyi információs egységek platformjának ülésein és írásbeli beadványokon keresztül nyilvánítottak véleményt.

–Az Európai Bankhatóságnak 2020 márciusában küldött, szakvélemény iránti megkeresés, amely alapján az EBH 2020. szeptember 10-én nyilvánított véleményt,

–2020. július 23-án az európai adatvédelmi biztos véleményt adott ki a Bizottság cselekvési tervéről,

–2020. szeptember 30-án a Bizottság magas szintű konferenciát szervezett, amelyen a nemzeti és uniós hatóságok képviselői, európai parlamenti képviselők, valamint a magánszektor, a civil társadalom és a tudományos élet képviselői vettek részt.

•    Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•    Hatásvizsgálat

Ezt a javaslatot a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek (RSB) 2020. november 6-án benyújtott és általa 2020. december 4-én jóváhagyott hatásvizsgálat 21 kíséri. Ugyanez a hatásvizsgálat kíséri az e javaslattal együtt benyújtott két másik jogalkotási javaslatot, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló rendelettervezetet, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló (EU) 2015/849 irányelv felülvizsgálatát. A Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményében számos formai javítást javasolt a hatásvizsgálattal kapcsolatban; amelyek átvezetése megtörtént.

A hatásvizsgálatban a Bizottság külön megvizsgálta a pénzmosás elleni felügyelet eredményességének és következetességének javítására, valamint a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés és információcsere szintjének növelésére irányuló szakpolitikai lehetőségeket.

A felügyelet tekintetében a Bizottság a következő alternatívákat mérlegelte:

1.a pénzmosás elleni felügyeletet továbbra is nemzeti szinten végeznék, és a pénzügyi ágazat felügyeletével kapcsolatos felvigyázásért az Európai Bankhatóság felelne (alapforgatókönyv);

2.közvetett felvigyázás kialakítása valamennyi kötelezett szolgáltató felett;

3.közvetlen felügyeleti hatáskörök a pénzügyi ágazatban működő, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények hatálya alá tartozó kiválasztott kockázatos kötelezett szolgáltatók felett, és közvetett felvigyázás az összes többi jogalany felett;

4.valamennyi kötelezett szolgáltató pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos közvetlen uniós szintű felügyelete.

A hatásvizsgálat eredménye alapján az előnyben részesített alternatíva a 3. lehetőség, azaz egy decentralizált ügynökség formájában működő, uniós szintű felügyeleti szerv közvetlen és közvetett felügyeleti hatáskörök együttesével.

A pénzügyi információs egységek közötti együttműködést és információcserét illetően a mérlegelt lehetőségek a következők:

1.a pénzügyi információs egységek továbbra is az uniós FIU-platform keretében működnének együtt, amelyet hálózatnak minősítenének (alapforgatókönyv);

2.az uniós pénzügyi információs egységek platformjának komitológiai bizottsággá történő átalakítása, a Bizottságra bízva, hogy fogadjon el a pénzügyi információs egységekre vonatkozó normákat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat;

3.az uniós pénzügyi információs egységek platformja iránymutatások és technikai standardok kibocsátására, valamint közös elemzések és képzések szervezésére, trend- és kockázatelemzések végzésére hatáskörrel rendelkező uniós mechanizmussá válna;

4.az uniós pénzügyi információs egységek platformja uniós szintű pénzügyi információs egységgé válna, amely a nemzeti pénzügyi információs egységek helyébe lépne.

Az előnyben részesített lehetőség a harmadik, a pénzügyi információs egységek uniós szintű koordinációs és támogatási mechanizmusa egy uniós szerv részeként.

E feladatok új hatóságon belüli összevonása alapvető lépés az új szerv megfelelő működésének biztosításához, mivel együtt kell működnie a pénzügyi és nem pénzügyi szektor különböző érdekelt feleivel, és össze kell hangolnia az elkülönülő felügyeleti és pénzügyi hírszerzési funkciókat. Alapos elemzést követően 22 a Bizottság több okból is elvetette azt az alternatívát, hogy az új feladatokat meglévő szervekre (például az Európai Bankhatóságra) bízza: Az EBH irányítási modelljének sajátosságai miatt nehézségek merültek fel az EBH egyes jelenlegi hatásköreinek gyakorlása során, különös tekintettel a végrehajtással kapcsolatos hatáskörökre: az EBH-nak kettős döntéshozatali modellre lenne szüksége – az egyik a pénzmosás elleni küzdelemtől eltérő meglévő funkciókra, a másik pedig csak a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokra vonatkozna. Emellett a szinergiahatások igen korlátozottak lennének, mivel az EBH-nak nincs tapasztalata a szolgáltatók közvetlen felügyeletével kapcsolatban, és meg kellene szereznie a megfelelő szakértelmet, nemcsak a pénzügyi, hanem a nem pénzügyi szektort illetően is. Ez összhangban van a nyilvános konzultáció azon megállapításaival is, amely szerint alacsony a támogatottsága annak, hogy az Európai Bankhatóság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jövőbeli uniós felügyeleti hatóságává váljon. Míg a válaszadók egyharmada nem nyilvánított véleményt, a véleményt nyilvánító válaszadóknak csupán 19 %-a támogatta az EBH-t.

•    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•    Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

i.bizonyos pénzügyi ágazatbeli kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyelete;

ii.mind a pénzügyi ágazatbeli, mind a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók közvetett felügyelete a felügyeletek vagy önszabályozó testületek felvigyázása révén; valamint

iii.az EU pénzügyi információs egységeinek koordinációs és támogatási mechanizmusa.

5.EGYÉB ELEMEK

•    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

bizonyos pénzügyi ágazatbeli kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyelete;

mind a pénzügyi ágazatbeli, mind a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók közvetett felügyelete a felügyeletek vagy önszabályozó testületek felvigyázása révén; valamint

az EU pénzügyi információs egységeinek koordinációs és támogatási mechanizmusa.

•    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

•    A Hatóság feladatai és hatáskörei (5–44. cikk) 

A Hatóság feladatai öt területre oszthatók:

i.A kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében a Hatóság biztosítja a pénzmosási irányelvben/rendeletben és bármely más olyan kötelező erejű uniós jogi aktusban meghatározott követelmények csoportszintű teljesítését, amely a pénzügyi intézményekre a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeket ír elő. Felügyeleti felülvizsgálatokat és értékeléseket végez az egyes szolgáltatóknál és csoportszinten, részt vesz a csoportszintű felügyeletben, valamint rendszert dolgoz ki és tart naprakészen a kiválasztott kötelezett szolgáltatók kockázatainak és sebezhetőségeinek értékelésére.

ii.A pénzügyi felügyeletek tekintetében a Hatóság időszakos felülvizsgálatokat végez annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi pénzügyi felügyelet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges erőforrásokkal és hatáskörökkel. Elősegíti a kollégiumok működését, és hozzájárul a felügyeleti módszerek konvergenciájához és a magas szintű felügyeleti standardok előmozdításához. Koordinálja az uniós pénzügyi felügyeletek közötti személyzeti és információcserét és segítséget nyújt a felügyeleteknek.

iii.A nem pénzügyi felügyeletek tekintetében – ideértve adott esetben az önszabályozó testületeket is – a Hatóság koordinálja a felügyeleti standardok és módszerek partneri felülvizsgálatát, és felkéri a nem pénzügyi felügyeleteket, hogy vizsgálják ki a kötelezett szolgáltatókra vonatkozó követelmények esetleges megsértését, és mérlegeljék szankciók vagy korrekciós intézkedések bevezetését az ilyen jogsértések tekintetében. Időszakos felülvizsgálatokat végez, és segítséget nyújt a felügyeleteknek. Amennyiben egyes ágazatok felügyeletét nemzeti szinten önszabályozó testületekre ruházzák át, a Hatóság az első albekezdésben meghatározott feladatokat az ilyen önszabályozó testületek tevékenységét felvigyázó közjogi szervekkel kapcsolatban gyakorolja.

iv.A tagállami pénzügyi információs egységek tekintetében a Hatóság jelentős szerepet játszik a pénzügyi információs egységek közös elemzéseinek elvégzésében, azaz a releváns ügyek azonosításában és a határokon átnyúló ügyek közös elemzéséhez szükséges megfelelő módszerek kidolgozásában. Ezenkívül informatikai és mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat és eszközöket bocsát a pénzügyi információs egységek rendelkezésére a biztonságos információmegosztás érdekében, többek között a FIU.net üzemeltetése révén. Előmozdítja a gyanús ügyletek felderítésének, elemzésének és terjesztésének módszereire vonatkozó szaktudást, szakképzést és segítséget nyújt a pénzügyi információs egységeknek, valamint előkészíti és koordinálja a fenyegetésértékeléseket.

v.A Hatóság valamennyi fent említett feladattal kapcsolatos általános hatásköre magában foglalja a szabályozástechnikai standardok és végrehajtás-technikai standardok elfogadására vonatkozó hatáskört, amennyiben arról a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni hatályos jogszabályok rendelkeznek, valamint a kötelezett szolgáltatóknak, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoknak és a pénzügyi információs egységeknek címzett iránymutatások és ajánlások elfogadására vonatkozó széles körű hatáskört. A közvetlen felügyelet keretében a Hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kötelező erejű határozatokat, közigazgatási intézkedéseket és bírságokat fogadjon el a közvetlen felügyelete alá tartozó kötelezett szolgáltatókkal szemben. A közvetett felügyelet keretében, a pénzügyi és nem pénzügyi felügyeleti hatóságok tekintetében a Hatóság hatáskörrel rendelkezik többek között a saját felügyeleti hatásköreik gyakorlásával kapcsolatos eljárásra való felkérések és utasítások kibocsátására.

•    A pénzügyi ágazatbeli kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyelete (12–27. cikk)

A legkockázatosabb határokon átnyúló pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók közül korlátozott számú szolgáltató („kiválasztott kötelezett szolgáltatók”) felügyeletét a Hatóság látja el. Ezen túlmenően létezik egy eljárás arra vonatkozóan, hogy szükséghelyzetben átvegye bármely pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltató felügyeletét a nemzeti felügyeleti hatóságoktól, amennyiben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni jogszabályok olyan megsértésére utaló jelek merülnek fel, amelyekkel a felügyeleti hatóság nem foglalkozik hatékonyan és megfelelően. A közvetlen felügyelet alá tartozó szolgáltatók időszakos kiválasztására háromévente, objektív kritériumok alapján kerül sor. A kiválasztáshoz a szolgáltatóknak legalább a minimális számú tagállamban tevékenykedniük kell, és e tagállamok közül legalább bizonyos számú tagállamban a felügyeleti hatóságnak harmonizált kockázatértékelési módszertan alapján a legmagasabb kockázati kategóriába kell sorolnia őket.

A Hatóság átveheti egy pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltató felügyeletét, amennyiben a szolgáltató szintjén problémák merültek fel az alkalmazandó követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatban, és az érintett felügyeleti hatóság nem hozott megfelelő intézkedéseket a meg nem felelés időben történő kezelésére. Az átvételre csak az átvételt megerősítő bizottsági határozattal lezárult eljárást követően kerülhet sor. Ezt megelőzően a Hatóság arra kötelezné a felügyeleti hatóságot, hogy hozzon konkrét intézkedést a kötelezett szolgáltató szintjén feltárt hiányosságok orvoslására, a nemzeti hatóság elmulasztotta volna ilyen intézkedés megtételét a megadott határidőn belül, és a Hatóság az ügyet a Bizottság elé terjesztette volna, kérve a felügyeleti hatáskör átruházásáról szóló határozatot. A közvetlenül felügyelt kiválasztott kötelezett szolgáltatók felügyeletét a Hatóság által vezetett, de a nemzeti felügyeleti hatóságok személyzetét is alkalmazó közös felügyeleti csoportok végzik. A felügyelet részét képezik a helyszíni látogatások is. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kötelező erejű határozatokat címezzen az ilyen kiválasztott kötelezett szolgáltatók felé, és közigazgatási szankciókat szabjon ki a jogalanyokra, az árbevétel legfeljebb 10 %-áig vagy 10 millió EUR-ig, attól függően, hogy melyik a magasabb.

•    A nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók (25–27. cikk) és    a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók (28–29. cikk) közvetett felügyelete

A Hatóság közvetett felügyeleti szerepe a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó nemzeti hatóságok koordinációjára és felvigyázására terjed ki, beleértve egyes tagállamokban az önszabályozó testületeket bizonyos nem pénzügyi kötelezett szolgáltatók tekintetében. A partneri felülvizsgálatok és a tematikus vizsgálatok fontos eszközei lesznek a bevált és kevésbé bevált módszerek azonosításának, valamint a magas szintű felügyeleti standardok Unió-szerte történő biztosításának. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy iránymutatásokat, véleményeket és ajánlásokat intézzen a nemzeti felügyeletekhez és az önszabályozó testületekhez.

•    A pénzügyi információs egységek koordinációs és támogatási mechanizmusa (33–37. cikk)

A Hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy végrehajtás-technikai standardok révén a gyanús ügyletek és gyanús tevékenységek kötelezett szolgáltatók általi, pénzügyi információs egységek felé történő bejelentésére szolgáló, kötelező erejű sablonokat és modelleket fogadjon el, ezáltal megkönnyítve a pénzügyi információs egységek közötti gyorsabb és hatékonyabb együttműködést és információcserét. Előmozdítja bizonyos határokon átnyúló gyanús ügyletek és tevékenységek közös elemzésének megszervezését, és részt vesz azokban. Felülvizsgálja az ilyen közös elemzések végrehajtását, annak módszereit és eljárásait azzal a céllal, hogy folyamatosan javítsa azok eredményességét. Végül pedig üzemelteti és kezeli a FIU.netet, a pénzügyi információs egységek közötti biztonságos kommunikációs hálózatot.

•    A Hatóság szervezeti felépítése és irányítása (45–63. cikk)

A Hatóság két kollegiális irányító szervből áll, nevezetesen az öt független, állandó tagból és a Hatóság elnökéből álló ügyvezető testületből és a tagállamok képviselőiből álló igazgatótanácsból. A Hatóságra ruházott különböző feladatok ellátása érdekében az igazgatótanács két alternatív összetétellel rendelkezik: a pénzmosás elleni felügyeletért felelős közigazgatási szervek vezetőiből álló felügyeleti összetétellel és a tagállami pénzügyi információs egységek vezetőiből álló pénzügyi információs egység összetétellel. Az igazgatótanács elnöki tisztségét mindkét összetételben a Hatóság elnöke tölti be.

Az igazgatótanács fogad el minden felügyeleti eszközt, szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezetet, iránymutatást és ajánlást az eszköz tárgyától függő, megfelelő összetételben. A felügyeleti összetételű igazgatótanács a végső határozat ügyvezető testület általi elfogadása előtt véleményt nyilváníthat a közös felügyeleti csoport által a közvetlenül felügyelt kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal szemben hozott bármely határozatról is.

Az ügyvezető testület lesz a Hatóság irányító szerve. Meghozza az egyes kötelezett szolgáltatókkal vagy egyedi felügyeleti hatóságokkal szembeni határozatokat, amennyiben a Hatóság jár el a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeleteként, illetve a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók vagy nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók közvetett felügyeleteként, konkrét felvigyázási hatáskörrel rendelkezve ezen szolgáltatók felügyeleti hatóságai felett. Az ügyvezető testület hozza meg a költségvetés-tervezetre és a Hatóság igazgatásával és működésével kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó határozatokat is. E konkrét határozatok tekintetében a Bizottság képviselője szavazati joggal rendelkezik.

A Hatóság elnökkel és ügyvezető igazgatóval rendelkezik. Az elnök képviseli a Hatóságot, és felel az igazgatótanács és az ügyvezető testület munkájának előkészítéséért. Az ügyvezető igazgató felel a Hatóság napi irányításáért, és közigazgatási felelősséggel tartozik a Hatóság költségvetésének végrehajtásáért, erőforrásaiért, személyzetéért és közbeszerzéseiért. A Hatóság elnökét és az ügyvezető igazgatót egyéni kiválasztási eljárásaik szerint választják meg.

A felülvizsgálati testület foglalkozik a Hatóság által a közvetlen felügyelete alatt álló kötelezett szolgáltatóknak címzett kötelező erejű határozatok elleni fellebbezésekkel; a felülvizsgálati testület határozatai ellen az Európai Unió Bíróságánál lehet fellebbezni. A felülvizsgálati testület kiváló hírnévvel rendelkező személyekből áll, akik feladata lesz a kiválasztott kötelezett szolgáltatók által a Hatóság nekik címzett kötelező erejű határozatai ellen benyújtott közigazgatási fellebbezések elbírálása. A felülvizsgálati testület javasolhatja az ügyvezető testület közigazgatási fellebbezés tárgyát képező eredeti határozatának módosítását vagy felváltását. Az ügyvezető testület figyelembe veszi a felülvizsgálati testület véleményét, az azonban nem kötelező erejű rá nézve.

•    Pénzügyi rendelkezések (64–72. cikk)

A Hatóság egyensúlyban lévő, a költségvetési hatóság által elfogadandó éves költségvetést állít össze. Belső pénzügyi szabályzatot és csalás elleni intézkedéseket fogad el. A Számvevőszék megjegyzéseket fűz a költségvetési tervezethez, és hatáskörrel rendelkezik a Hatóság ellenőrzésére. A többi decentralizált ügynökséghez hasonlóan a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítést az Európai Parlament adja meg.

A Hatóság bevételei az uniós költségvetésből és bizonyos pénzügyi ágazatbeli kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra kivetett díjakból fognak származni. A kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól beszedett díjak megfelelnek a Hatóságnál a pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók közvetlen és közvetett felügyelete során felmerült költségeknek. A díjfizetésre kötelezett szolgáltatók részhalmazát és az egy kötelezett szolgáltatóra jutó díjak kiszámításának módszertanát a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusa határozza meg.

•    Személyzeti szabályzat (73–76. cikk) és együttműködés (77–81. cikk) 

A Hatóság a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket alkalmazza, többek között a szakmai titoktartásra, valamint a kiváltságokra és mentességekre vonatkozóan. Az adatvédelemre és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok kötelezővé teszik az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel való szoros együttműködést.

A Hatóságnak jóhiszeműen együtt kell működnie az érintett külső szervekkel, többek között az uniós szervekkel (Europol, európai felügyeleti hatóságok, egységes felügyeleti mechanizmus és az Európai Ügyészség), más illetékes nemzeti hatóságokkal, például a prudenciális, szanálási és betétbiztosítási hatóságokkal, valamint adott esetben harmadik országbeli hatóságokkal.

•    Záró rendelkezések (82–93. cikk) 

Az Európai Bankhatóság pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos hatáskörei megszűnnek és a Hatósághoz kerülnek.

A Hatóság 2023 elején jön létre, a közvetlen felügyeleti tevékenység pedig 2026 elején kezdődik. 2029 decemberéig értékelésre kerül sor.

2021/0240 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 30 ,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére 31 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jelenlegi, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedések nemzeti végrehajtására nagymértékben támaszkodó keretével kapcsolatos tapasztalatok hiányosságokat tártak fel nemcsak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós keret eredményes működése, hanem a nemzetközi ajánlások integrálása tekintetében is. Ezek a hiányosságok a belső piac megfelelő működését gátló új akadályok kialakulásához vezetnek, mind a belső piacon belüli kockázatok, mind pedig a belső piacot fenyegető külső veszélyek miatt.

(2)A bűncselekmények és a bűncselekményekből származó jövedelmek határokon átnyúló jellege veszélyezteti az uniós pénzügyi rendszer keretében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével kapcsolatban tett erőfeszítéseket. Ezeket az erőfeszítéseket uniós szinten kell kezelni egy olyan hatóság létrehozása révén, amelynek feladata a harmonizált szabályok végrehajtásához való hozzájárulás. Emellett a Hatóságnak összehangolt megközelítést kell alkalmaznia a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére szolgáló meglévő uniós keret megerősítése érdekében, különös tekintettel a pénzmosás elleni felügyeletre és a pénzügyi információs egységek közötti együttműködésre. Ennek a megközelítésnek csökkentenie kell a nemzeti jogszabályok és felügyeleti módszerek közötti eltéréseket, és olyan struktúrákat kell bevezetnie, amelyek meghatározott módon elősegítik a belső piac zavartalan működését, következésképpen az EUMSZ 114. cikkén kell alapulnia.

(3)Ezért a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletét ellátó európai hatóságként létre kell hozni a Pénzmosás Elleni Hatóságot („Hatóság”). Az új Hatóság létrehozása elengedhetetlen a magas eredendő pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási kockázattal rendelkező kötelezett szolgáltatók hatékony és megfelelő felügyeletének biztosításához, ami megerősíti a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra vonatkozó közös felügyeleti megközelítéseket, és elősegíti a pénzügyi információs egységek közös elemzéseit és együttműködését.

(4)Ez az új eszköz egy átfogó csomag része, amely a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keret megerősítésére irányul. Ez az eszköz, valamint az [kérjük a 6. pénzmosási irányelvre vonatkozó javaslat hivatkozásának beillesztését] irányelv, az [kérjük az (EU) 2015/847 rendelet átdolgozására vonatkozó javaslat hivatkozásának beillesztését] rendelet és az [kérjük a pénzmosási rendeletre vonatkozó javaslat hivatkozásának beillesztését] rendelet együttesen alkotja majd a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatban a kötelezett szolgáltatók által teljesítendő követelményeket szabályozó jogi keretet, amely megalapozza a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem uniós intézményi keretét.

(5)Ahhoz, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletét az egész Unióban hatékony és egységes szintre lehessen emelni, a Hatóságot a következő hatáskörökkel kell felruházni: bizonyos számú pénzügyi ágazatbeli kiválasztott kötelezett szolgáltató közvetlen felügyelete; a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatos információk nyomon követése, elemzése és cseréje; a pénzügyi szektor pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletét ellátó hatóságok koordinációja és felvigyázása; a nem pénzügyi szektor pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletei, többek között az önszabályozó testületek koordinációja és felvigyázása, valamint a pénzügyi információs egységek koordinációja és támogatása.

(6)A kötelezett szolgáltatók feletti közvetlen és közvetett felügyeleti hatáskörök ötvözése, valamint a pénzügyi információs egységek támogatási és együttműködési mechanizmusaként való működés a legmegfelelőbb eszköz a pénzügyi információs egységek uniós szintű felügyeletének és együttműködésének megvalósítására. Ezt egy olyan Hatóság létrehozásával kell elérni, amelynek kombinálnia kell a függetlenséget és a magas szintű technikai szakértelmet, és amelyet az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozatával és közös megközelítésével összhangban kell létrehozni 32 .

(7)A Hatóság és a fogadó tagállam között székhely-megállapodást kell kötni, amely meghatározza a székhely létesítésének feltételeit, valamint a tagállam által a Hatóságra és annak személyzetére ruházott előnyöket.

(8)A Hatóság számára hatáskört kell biztosítani ahhoz, hogy különböző módokon javítsa a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletét az Unióban. A kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében a Hatóságnak biztosítania kell a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni keretben és bármely más olyan kötelező erejű uniós jogi aktusban meghatározott követelmények csoportszintű teljesítését, amely a pénzügyi intézményekre a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeket ír elő. A Hatóságnak ezenfelül időszakos felülvizsgálatokat kell végeznie annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi pénzügyi felügyelet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokkal és hatáskörökkel. Elő kell segítenie a pénzmosás elleni felügyeleti kollégiumok működését, és hozzá kell járulnia a felügyeleti módszerek konvergenciájához és a magas szintű felügyeleti standardok előmozdításához. A nem pénzügyi felügyeletek tekintetében – ideértve adott esetben az önszabályozó testületeket is – a Hatóságnak koordinálnia kell a felügyeleti standardok és módszerek partneri felülvizsgálatát, és fel kell kérnie a nem pénzügyi felügyeleteket, hogy vizsgálják ki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények esetleges megsértését. Emellett a Hatóságnak össze kell hangolnia a közös elemzések pénzügyi információs egységek általi elkészítését, továbbá informatikai és mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat és eszközöket kell a pénzügyi információs egységek rendelkezésére bocsátania a biztonságos információmegosztás érdekében, többek között a FIU.net üzemeltetése révén.

(9)A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok uniós szintű megerősítése és egyértelműségük javítása, valamint a nemzetközi standardokkal és egyéb jogszabályokkal való összhangjuk biztosítása érdekében meg kell határozni a Hatóság uniós szintű koordináló szerepét a kötelezett szolgáltatók valamennyi típusával kapcsolatban, hogy segítse a nemzeti felügyeleteket és előmozdítsa a felügyeleti konvergenciát annak érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó intézkedések végrehajtása hatékonyabbá váljon a nem pénzügyi ágazatban is. Következésképpen a Hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy szabályozástechnikai standardokat dolgozzon ki, továbbá iránymutatásokat, ajánlásokat és véleményeket fogadjon el azzal a céllal, hogy amennyiben a felügyelet nemzeti szinten marad, elvben minden hasonló szolgáltatóra ugyanazok a felügyeleti módszerek és standardok vonatkozzanak. A Hatóságot – igen speciális szakértelme miatt – meg kell bízni a kockázatalapú megközelítéssel összhangban lévő felügyeleti módszertan kidolgozásával. A módszertan – amely harmonizált kvantitatív referenciamutatókat, például a kötelezett szolgáltatók eredendő kockázati profiljának besorolására szolgáló megközelítéseket foglalhat magában – bizonyos aspektusait közvetlenül alkalmazandó, kötelező erejű szabályozási intézkedésekben – szabályozástechnikai vagy végrehajtás-technikai standardokban – kell részletezni. Más, szélesebb körű felügyeleti mérlegelési jogkört igénylő szempontokra, például a fennmaradó kockázati profil értékelésének és a kötelezett szolgáltatók belső kontrolljának megközelítéseire a Hatóság nem kötelező erejű iránymutatásainak, ajánlásainak és véleményeinek kell kiterjedniük. A harmonizált felügyeleti módszertannak megfelelően figyelembe kell vennie és adott esetben fel kell használnia a pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók felügyeletének egyéb szempontjaival kapcsolatos meglévő felügyeleti módszereket, különösen akkor, ha kölcsönhatás van a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyelete és a prudenciális felügyelet között. A prudenciális felügyelet, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyelete közötti hatékony kapcsolat biztosítása érdekében a Hatóság által kidolgozandó felügyeleti módszertannak ki kell egészítenie az Európai Bankhatóság által kidolgozott iránymutatásokat és egyéb eszközöket, amelyek részletesen ismertetik a prudenciális felügyeleti hatóságok pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok prudenciális felügyelet során történő figyelembevételével kapcsolatos megközelítéseit.

(10)A Hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy szabályozástechnikai standardokat dolgozzon ki az [kérjük a 6. pénzmosási irányelvre vonatkozó javaslat, a pénzmosási rendeletre vonatkozó javaslat és az (EU) 2015/847 rendelet átdolgozására vonatkozó javaslat hivatkozásának beillesztését][-ban/-ben] megállapított harmonizált szabálykönyv kiegészítése érdekében. A szabályozástechnikai standardok tervezetét a Bizottságnak az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kell elfogadnia, hogy ezáltal kötelező joghatással ruházza fel őket. A tervezeteket csak nagyon ritka esetben és rendkívüli körülmények között lehet módosítani, hiszen a Hatóság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni kerettel szoros kapcsolatban álló szereplő, amely a legjobban ismeri azt. E standardok gyors és zökkenőmentes elfogadása érdekében a Bizottság számára határidőt kell szabni a szabályozástechnikai standardok elfogadásáról szóló határozat meghozatalára.

(11)A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján végrehajtási aktusokkal végrehajtási-technikai standardokat fogadjon el.

(12)Mivel nincsenek kellően eredményes rendszerek a határokon átnyúló vonatkozású, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos események kezelésére, uniós szinten integrált pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszert kell létrehozni, amely biztosítja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti módszertan következetesen magas színvonalú alkalmazását, és előmozdítja az összes érintett illetékes hatóság közötti hatékony együttműködést. Ezért a Hatóságnak és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti felügyeleti hatóságoknak (a továbbiakban: felügyeleti hatóságok) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszert kell alkotniuk. Ez a felügyeleti hatóságok számára is előnyös lenne, amikor konkrét kihívásokkal néznek szembe, például a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni fokozott kockázat esetén vagy az erőforrások hiánya miatt, mivel e rendszeren belül lehetővé kell tenni a kérésre biztosított kölcsönös segítségnyújtást. Idetartozhatnak például a személyzeti csereprogramok és a kirendelések, a képzési tevékenységek és a bevált módszerek cseréje. Ezen túlmenően a Bizottság az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 alapján technikai támogatást nyújthatna a tagállamoknak a pénzmosás elleni küzdelem megerősítését célzó reformok előmozdításához.

(13)Tekintettel arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni uniós szintű felügyeletben a tematikus vizsgálatok fontos szerepet töltenek be, mivel a felügyelet alatt álló kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatban lehetővé teszik a kockázati kitettség szintjének és a tendenciáknak az azonosítását és összehasonlítását, valamint arra, hogy a különböző tagállamok felügyeleti hatóságai jelenleg nem tudják kihasználni az e vizsgálatokból eredő előnyöket, a Hatóságnak azonosítania kell azokat a nemzeti tematikus vizsgálatokat, amelyek hatóköre és időkerete hasonló, és biztosítania kell azok uniós szintű koordinációját. A felügyelt szolgáltatókkal való, egymásnak esetlegesen ellentmondó kommunikáció elkerülése érdekében a Hatóság koordinációs szerepének az érintett felügyeleti hatóságokkal való együttműködésre kell korlátozódnia, és nem foglalhat magában semmilyen közvetlen interakciót nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal. Ugyanezen okból a Hatóságnak meg kell vizsgálnia a nemzeti tematikus vizsgálatok időkerete összehangolásának vagy szinkronizálásának lehetőségét, és elő kell segítenie minden olyan tevékenységet, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok közösen vagy hasonló módon kívánnak elvégezni.

(14)Az adatok hatékony felhasználása a cégek jobb nyomon követését és megfelelését eredményezi. Ezért a rendszerhez tartozó valamennyi kötelezett szolgáltatóra vonatkozóan a Hatóság és a felügyeleti hatóságok által gyakorolt közvetlen és közvetett felügyeletnek a magukra a kötelezett szolgáltatókra, valamint a velük szemben hozott felügyeleti intézkedésekre vonatkozó releváns adatokhoz és információkhoz való gyors hozzáférésre kell támaszkodnia. E célból a Hatóságnak létre kell hoznia a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni, a felügyeleti hatóságoktól gyűjtött információkat tartalmazó központi adatbázist, és ezeket az információkat a rendszeren belül bármely felügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátania szelektív módon. Ezeknek az adatoknak ki kell terjedniük az engedélyezési eljárások visszavonására, valamint az egyes kötelezett szolgáltatók részvényeseinek és tagjainak szakmai alkalmasságára és üzleti megbízhatóságára vonatkozó értékelésekre is, mivel ez lehetővé teszi az érintett hatóságok számára, hogy megfelelően mérlegeljék konkrét szolgáltatók és egyének esetleges olyan hiányosságait, amelyek más tagállamokban előfordulhattak. Az adatbázisnak tartalmaznia kell a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletében részt vevő felügyeleti hatóságokra és egyéb közigazgatási szervekre vonatkozó statisztikai információkat is. Ezek az információk lehetővé tennék a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer megfelelő működésének és eredményességének a Hatóság általi hatékony felvigyázását. Az adatbázisból származó információk lehetővé tennék a Hatóság számára, hogy időben reagáljon az esetleges hiányosságokra és a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók meg nem felelésének eseteire. Az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 34 24. cikke szerint a Hatóság indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesz az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség az említett rendelet 22. cikkével és 25. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban gyakorolhatná hatáskörét. A 883/2013/EU, Euratom rendelet 35 8. cikke értelmében a Hatóság haladéktalanul továbbít az OLAF felé minden olyan információt, amely esetlegesen csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel lehet kapcsolatos.

(15)Az uniós pénzügyi keret eredményesebb és kevésbé széttagolt védelmének biztosítása érdekében a legkockázatosabb kötelezett szolgáltatók egy korlátozott körét közvetlenül a Hatóságnak kell felügyelnie. Mivel a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok nem arányosak a felügyelet alá tartozó szolgáltatók méretével, a legkockázatosabb szolgáltatók azonosítására más kritériumokat kell alkalmazni. Különösen két kategóriát kell figyelembe venni: időszakosan kiválasztott, jelentős számú tagállamban tevékenységet folytató, magas kockázatú, határokon átnyúló hitelintézetek és pénzügyi intézmények, valamint kivételes esetekben bármely olyan, az alkalmazandó követelményeket lényeges mértékben megszegő szolgáltató, amellyel a nemzeti felügyelet nem foglalkozik kellő mértékben vagy időben . E szolgáltatók a „kiválasztott kötelezett szolgáltatók” kategóriájába tartoznának.

(16)A hitelintézetek és pénzügyi intézmények első kategóriáját, illetve ezen intézmények csoportjait háromévente kell értékelni a határokon átnyúló jelenlétükhöz és tevékenységeikhez kapcsolódó objektív kritériumok, valamint az eredendő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati profiljukhoz kapcsolódó kritériumok kombinációja alapján. A kiválasztási eljárásba csak a több tagállamban jelen lévő, uniós szinten hatékonyabban felügyelhető nagy, összetett pénzügyi csoportokat kell bevonni. A hitelintézetek esetében a kiválasztási folyamatba való felvételhez szükséges minimális határokon átnyúló jelenlétnek a különböző tagállamokban lévő leányvállalatok és fióktelepek számán kell alapulnia, mivel a jelentős volumenű kockázatos banki tevékenységekhez helyi jelenlétre van szükség létesítmény formájában. Ezzel szemben más pénzügyi ágazatbeli szolgáltatók végezhetnek olyan tevékenységeket, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szempontjából kellően kockázatosak lehetnek közvetlen, például ügynöki hálózaton keresztül történő szolgáltatásnyújtás révén is, de nem rendelkeznek sok tagállamban leányvállalatokkal vagy fióktelepekkel. Ezért a határokon átnyúló jelenléthez, azaz a letelepedés szabadságához kapcsolódó ugyanazon kritérium alkalmazása olyan nagy méretű pénzügyi ágazatbeli szolgáltatók kihagyását vonná maga után, amelyek számos tagállamban jelentős kockázati profillal rendelkezhetnek anélkül, hogy ott letelepedtek volna. Mivel a közvetlen szolgáltatásnyújtáson keresztül végzett tevékenységek volumene általában kisebb, mint a fióktelepen vagy leányvállalaton keresztül végzett tevékenységek volumene, helyénvaló csak azokat a csoportokat figyelembe venni, amelyek legalább két tagállamban letelepedtek, de legalább nyolc további tagállamban nyújtanak szolgáltatásokat közvetlenül vagy ügynöki hálózaton keresztül.

(17)Annak biztosítása érdekében, hogy a jelentős határokon átnyúló műveleteket végzők közül csak a legkockázatosabb kötelezett szolgáltatókat felügyeljék közvetlenül uniós szinten, össze kell hangolni az eredendő kockázatuk értékelését. Jelenleg különböző nemzeti megközelítések léteznek, és a felügyeleti hatóságok eltérő referenciamutatókat használnak a kötelezett szolgáltatók eredendő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatának értékeléséhez és besorolásához. E nemzeti módszerek alkalmazása a szolgáltatók uniós szintű közvetlen felügyelet céljából történő kiválasztására egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezethet. Ezért a Hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy szabályozástechnikai standardokat dolgozzon ki, amelyek harmonizált módszertant és referenciamutatókat határoznak meg az eredendő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat alacsony, közepes, jelentős vagy magas kategóriába sorolásához. A módszertant meghatározott kockázattípusokhoz kell igazítani, ezért annak a pénzügyi rendszer pénzmosásra és terrorizmusfinanszírozásra való felhasználásának megelőzéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel [Kiadóhivatal: kérjük a COM(2021) 420 következő számának beillesztését] összhangban pénzügyi intézménynek minősülő kötelezett szolgáltatók különböző kategóriáit kell követnie. A módszertannak kellően részletesnek kell lennie, és konkrét mennyiségi és minőségi referenciamutatókat kell megállapítania, figyelembe véve legalább a kiszolgált ügyfelek típusaihoz, a kínált termékekhez és szolgáltatásokhoz, valamint a földrajzi területekhez kapcsolódó kockázati tényezőket, beleértve azokat a harmadik országbeli joghatóságokat is, amelyekben a kötelezett szolgáltatók működnek vagy amelyekhez kapcsolódnak. Konkrétan, minden egyes értékelt kötelezett szolgáltató eredendő kockázati profilja besorolásra kerülne minden olyan tagállamban, ahol működik, összhangban bármely más uniós kötelezett szolgáltató besorolásával. A mennyiségi és minőségi referenciamutatók lehetővé tennék, hogy az ilyen besorolás objektív legyen, és ne függjön valamely tagállam adott felügyeleti hatóságának mérlegelési jogkörétől vagy a Hatóság mérlegelési jogkörétől.

(18)A végső kiválasztási kritériumnak garantálnia kell a közvetlenül felügyelt kötelezett szolgáltatók közötti egyenlő versenyfeltételeket, ezért nem biztosítható mérlegelési jogkör a Hatóság vagy a felügyeleti hatóságok számára a közvetlen felügyelet hatálya alá tartozó kötelezett szolgáltatók jegyzékéről kapcsolatos döntéshozatal során. Ezért amennyiben egy adott értékelt kötelezett szolgáltató határokon átnyúló tevékenységet folytat, és a harmonizált módszertan szerinti magas kockázati kategóriába tartozik egy minimális számú tagállamban, akkor kiválasztott kötelezett szolgáltatónak kell tekinteni. Hitelintézetek esetében a határokon átnyúló vonatkozást azon hitelintézetek bevonásával kell kezelni, amelyek legalább négy tagállamban magas kockázatúnak minősülnek, és e négy tagállam közül legalább egyben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények lényeges megsértése miatt felügyeleti vagy egyéb nyilvános vizsgálat alatt álltak. Más pénzügyi intézmények esetében a határokon átnyúló vonatkozást azon pénzügyi intézmények bevonásával kell kezelni, amelyek magas kockázatúnak minősülnek legalább egy olyan tagállamban, ahol letelepedettek, és legalább öt másik tagállamban, ahol közvetlen szolgáltatásnyújtás útján működnek.

(19)A Hatóságnak, hogy biztosítsa az átláthatóságot és az egyértelműséget az érintett intézmények számára, a kiválasztási forduló kezdetétől számított egy hónapon belül közzé kell tennie a kiválasztott kötelezett szolgáltatók jegyzékét, miután ellenőrizte, hogy a pénzügyi felügyeletek által szolgáltatott információk megfelelnek-e a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó kritériumoknak és az eredendő kockázati módszertannak. Ezért fontos, hogy az érintett pénzügyi felügyeletek minden kiválasztási időszak elején naprakész statisztikai információkat bocsássanak a Hatóság rendelkezésére a határokon átnyúló műveleteikre vonatkozó értékelési kritériumok alapján az értékelésbe bevont pénzügyi intézmények jegyzékének meghatározásához. Ennek keretében a pénzügyi felügyeleteknek tájékoztatniuk kell a Hatóságot arról, hogy a szabályozástechnikai standardokban meghatározott módszertannak megfelelően a pénzügyi intézmény mely eredendő kockázati kategóriába tartozik a joghatóságuk alatt. A hatóságnak ezután öt hónappal a jegyzék közzétételét követően kell megkezdenie a közvetlen felügyelettel kapcsolatos feladatok ellátását. Ennyi időre szükség van a felügyeleti feladatok nemzeti szintről uniós szintre történő átruházásának megfelelő előkészítéséhez, beleértve a közös felügyeleti csoport létrehozását és az érintett pénzügyi felügyeletekkel megkötött munkamegállapodások elfogadását.

(20)A jogbiztonság és a kiválasztott szolgáltatók közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében minden kiválasztott szolgáltatónak legalább három évig a Hatóság közvetlen felügyelete alatt kell maradnia, még akkor is, ha a kiválasztás pillanatától és a három év során már nem felel meg a határokon átnyúló tevékenységgel vagy a kockázattal kapcsolatos kritériumoknak, például a létesítményeken keresztül végzett tevékenységek esetleges konszolidációja, bővítése vagy újraelosztása vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága miatt. A Hatóságnak azt is biztosítania kell, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a kötelezett szolgáltatók és felügyeleti hatóságaik felkészüljenek a felügyelet nemzeti szintről uniós szintre történő átruházására. Ezért minden következő kiválasztást hat hónappal a korábban kiválasztott szolgáltatók hároméves felügyeleti időszakának vége előtt kell megkezdeni.

(21)A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni keret alkalmazásában részt vevő érintett szereplőknek a Szerződésekben rögzített lojális együttműködési kötelezettségnek megfelelően együtt kell működniük egymással. Annak biztosítása érdekében, hogy a Hatóságból és a felügyeleti hatóságokból álló, pénzmosás elleni felügyeleti rendszer integrált mechanizmusként működjön, valamint a joghatóság-specifikus kockázatok és a helyi felügyeleti szakértelem megfelelő figyelembevétele és hasznosítása érdekében a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletét közös felügyeleti csoportok formájában kell ellátni. Ezeket a csoportokat a csoport valamennyi felügyeleti tevékenységét koordináló hatósági munkatársnak kell vezetnie. A lehetséges nemzeti sajátosságok megfelelő megértésének biztosítása érdekében a csoportvezető („a közös felügyeleti csoport koordinátora”) hivatalának abban a tagállamban kell lennie, amelyben a kiválasztott szolgáltató székhelye található. A Hatóságnak kell felelnie a közös felügyeleti csoport létrehozásáért és összetételéért, a helyi felügyeleteknek pedig biztosítaniuk kell, hogy a személyzetük elegendő számú tagját jelöljék a csoportba, figyelembe véve a joghatóságuk alá tartozó kiválasztott szolgáltató kockázati profilját.

(22)Annak biztosítása érdekében, hogy a Hatóság a kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében hatékonyan teljesíthesse felügyeleti kötelezettségeit, a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy beszerezze a feladatai ellátásához szükséges belső dokumentumokat és információkat, és e célból rendelkezzen a nemzeti közigazgatási jog alapján valamennyi felügyeleti hatóságot megillető általános vizsgálati hatáskörrel.

(23)A Hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a szolgáltatón belül olyan intézkedéseket írjon elő, amelyek javítják a kötelezett szolgáltatók megfelelését a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni keretnek, ideértve a belső eljárások megerősítését és az irányítási struktúra megváltoztatását, egészen a vezető testület tagjainak eltávolításáig, ugyanazon kiválasztott szolgáltató más érintett felügyeleti hatóságai hatáskörének sérelme nélkül. Ha megállapításra kerül, hogy a kötelezett szolgáltató nem felelt meg vagy csak részlegesen felelt meg az alkalmazandó követelményeknek, a Hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy konkrét intézkedéseket vagy eljárásokat írjon elő bizonyos, magas kockázatot jelentő ügyfelek vagy ügyfél-kategóriák tekintetében. A helyszíni ellenőrzéseknek e felügyelet rendszeres részét kell képezniük. Ha egy adott típusú helyszíni ellenőrzéshez a nemzeti igazságügyi hatóság engedélye szükséges, a Hatóságnak kell kérelmeznie ezt az engedélyt.

(24)Az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében a Hatóságnak teljes körű felügyeleti hatáskörrel kell rendelkeznie a közvetlenül felügyelt szolgáltatókkal kapcsolatban. Ezeket a hatásköröket azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a kiválasztott szolgáltató nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, amikor bizonyos követelmények valószínűleg nem teljesülnek, illetve amikor a belső eljárások és kontrollok nem alkalmasak a kiválasztott kötelezett szolgáltató pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatainak hatékony és eredményes kezelésére. E hatáskörök gyakorlása történhet egyes kiválasztott kötelezett szolgáltatóknak címzett, kötelező erejű határozatok útján is.

(25)A felügyeleti hatáskörök mellett és a megfelelés biztosítása érdekében a közvetlenül alkalmazandó követelmények lényeges megsértése esetén a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy közigazgatási bírságot szabjon ki a kiválasztott kötelezett szolgáltatókra. Az ilyen szankcióknak arányosnak és visszatartó erejűnek, büntető és elrettentő hatásúnak kell lenniük, és meg kell felelniük a ne bis in idem elvének. A bírságok maximális összegének összhangban kell lennie az [kérjük a 6. pénzmosási irányelv hivatkozásának beillesztését] irányelv megállapított és az Unió valamennyi felügyeleti hatósága számára rendelkezésre álló összegekkel. E szankciók alapösszegeit a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni keret által megállapított határokon belül kell meghatározni, figyelembe véve a megsértett követelmények jellegét. Annak érdekében, hogy a Hatóság megfelelően figyelembe vegye a súlyosbító vagy enyhítő tényezőket, lehetővé kell tenni a vonatkozó alapösszeg kiigazítását. Annak érdekében, hogy a kárt okozó üzleti gyakorlat időben megváltozzon, a Hatóság ügyvezető testületét fel kell hatalmazni arra, hogy kényszerítő bírságokat szabjon ki, és ezáltal az érintett jogi vagy természetes személyt az adott magatartás beszüntetésére kényszerítse. Annak érdekében, hogy valamennyi kötelezett szolgáltató tájékozottabb legyen, ösztönözve őket arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni kerettel összhangban lévő üzleti gyakorlatokat alkalmazzanak, nyilvánosságra kell hozni a szankciókat és a bírságokat. A Bíróságnak, az EUMSZ 263. cikkével összhangban, hatáskörrel kell rendelkeznie a Hatóság, a Tanács és a Bizottság által hozott határozatok jogszerűségének felülvizsgálatára, valamint szerződésen kívüli felelősségük megállapítására.

(26)Annak érdekében, hogy a Hatóság és a pénzügyi felügyeletek gyorsan és hatékonyan kommunikáljanak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belül, és hogy a döntéshozatali folyamatok következetesebbek legyenek, a rendszeren belüli kommunikációra vonatkozóan konkrét szabályokra van szükség.

(27)A nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók esetében a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelet elsősorban nemzeti szinten marad, és a közvetlen felügyeletért az illetékes nemzeti hatóságok maradnak teljeskörűen felelősek és elszámoltathatók. A Hatóságot megfelelő közvetett felügyeleti hatáskörrel kell felruházni annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti szintű felügyeleti intézkedések Unió-szerte következetesek és magas színvonalúak legyenek. Ezért értékeléseket kell készítenie a felügyeleti konvergencia helyzetéről, és a megállapításait tartalmazó jelentéseket kell közzétennie. A Hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy mind a kötelezett szolgáltatók, mind a felügyeleti hatóságok számára iránymutatásokat és ajánlásokat bocsásson ki azzal a szándékkal, hogy biztosítsa az Unió-szerte összehangolt és magas szintű felügyeleti módszereket.

(28)Egyes pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás szempontjából akkor is nagy eredendő kockázati profillal bírhatnak, ha egyébként nem felelnek meg az időszakos kiválasztásra vonatkozó követelményeknek, illetve magas kockázatú tevékenységekbe kezdhetnek, vagy tevékenységeiket úgy módosíthatják vagy bővíthetik, hogy az magas kockázattal jár, amelyet nem mérsékel megfelelő szintű belső kontroll, ami a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó követelmények lényeges megsértéséhez vezethet. Ha a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos alkalmazandó követelmények lehetséges lényeges megsértésére utaló jelek mutatkoznak, az a kötelezett szolgáltató súlyos gondatlanságának jele lehet. A felügyeleti hatóságnak a legtöbb esetben képesnek kell lennie arra, hogy megfelelően reagáljon az esetleges jogsértésekre, és megelőzze, hogy a kockázatok megvalósuljanak és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények súlyos gondatlanságot okozó megsértéséhez vezessenek. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy a nemzeti szintű válasz nem elégséges vagy nem időszerű, különösen akkor, ha a jelek szerint a szolgáltató szintjén már előfordultak jelentős jogsértések. Ezekben az esetekben a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje a helyi felügyeleti hatóságot, hogy hozzon konkrét intézkedéseket a helyzet orvoslására, ideértve pénzügyi szankciók kiszabását is. A pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok bekövetkezésének megelőzése érdekében a nemzeti szintű fellépés határidejének kellően rövidnek kell lennie.

(29)A Hatóság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját kezdeményezésére kérelmezze egy adott kötelezett szolgáltatóhoz kapcsolódó felügyeleti feladatok és hatáskörök átruházását, ha utasításait a megadott határidőn belül nem követik. Mivel a feladatoknak és a kötelezett szolgáltató feletti hatásköröknek a Hatóságra történő, a pénzügyi felügyeleti hatóság kifejezett kérése nélküli átruházása diszkrecionális határozatot tenne szükségessé, a Hatóságnak e célból külön kérést kell intéznie a Bizottsághoz. Annak érdekében, hogy a Bizottság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni kereten belül a Hatóságra ruházott feladatokkal összhangban határozatot hozhasson, a Hatóság kérésének megfelelő indokolást kell tartalmaznia, és meg kell jelölnie a feladatok és hatáskörök Hatóságra történő átruházásának pontos időtartamát. A hatáskörök átruházására rendelkezésre álló időkeretnek meg kell felelnie annak az időnek, amelyre a Hatóságnak a szolgáltató szintjén a kockázatok kezeléséhez szüksége van, és nem haladhatja meg a három évet. A Bizottságnak gyorsan, de legkésőbb egy hónapon belül határozatot kell elfogadnia a szolgáltató felügyeletével kapcsolatos hatásköröknek és feladatoknak a Hatóságra történő átruházásáról.

(30)A nem pénzügyi szektor felügyeleti módszereinek javítása érdekében a Hatóságnak partneri felülvizsgálatokat kell végeznie a nem pénzügyi szektor felügyeleti hatóságaival kapcsolatban, beleértve az önszabályozó testületeket felvigyázó közigazgatási szerveket is, és a megállapításait tartalmazó jelentéseket kell közzétennie; ezeket az érintett közigazgatási szerveknek – többek között az önszabályozó testületeket felvigyázó közigazgatási szerveknek – címzett iránymutatások vagy ajánlások kísérhetik. Az önszabályozó testületek számára lehetővé kell tenni, hogy eseti alapon részt vegyenek a partneri felülvizsgálatokban, amennyiben kifejezték részvételi szándékukat.

(31)Annak érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedések végrehajtása hatékonyabbá váljon a nem pénzügyi ágazatban is, a Hatóságnak képesnek kell lennie arra is, hogy kivizsgálja az uniós jognak az adott ágazat felügyeleti hatóságai – többek között az önszabályozó testületeket felvigyázó közigazgatási szervek – általi esetleges megsértését vagy helytelen alkalmazását.

(32)A több joghatóságot érintő gyanús tevékenységek elemzése érdekében a kapcsolódó jelentéseket kapó, érintett pénzügyi információs egységeknek képesnek kell lenniük arra, hogy hatékony módon közös elemzéseket végezzenek a közös érdekű ügyekről. E célból a Hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy minden megfelelő eszközzel javaslatot tegyen a határokon átnyúló gyanús ügyletek vagy tevékenységek közös elemzésére, koordinálja és támogassa azt. Akkor kell közös elemzéseket végezni, amikor az uniós jog vonatkozó rendelkezései értelmében csak ilyen közös elemzések lefolytatására van szükség. A közös elemzésben részt vevő pénzügyi információs egységek kifejezett hozzájárulása esetén a Hatóság közös elemzés lefolytatását támogató személyzetének képesnek kell lennie valamennyi szükséges adat és információ fogadására és feldolgozására, beleértve az elemzés tárgyát képező ügyekre vonatkozó adatokat és információkat is.

(33)A közös elemzések eredményességének javítása érdekében a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy kezdeményezze a közös elemzések módszereinek, eljárásainak és lefolytatásának felülvizsgálatát a levont tanulságok meghatározása, valamint ezen elemzések javítása és előmozdítása érdekében. A közös elemzésre adott visszajelzésnek lehetővé kell tennie a Hatóság számára, hogy következtetéseket és ajánlásokat adjon ki, amelyek végső soron a közös elemzések elvégzéséhez szükséges módszerek és eljárások rendszeres finomításához és javításához vezetnek.

(34)A pénzügyi információs egységek és a Hatóság közötti együttműködés megkönnyítése és javítása érdekében – többek között a közös elemzések elvégzése céljából – a pénzügyi információs egységek számára lehetővé kell tenni, hogy pénzügyi információs egységenként egy személyzeti tagot önkéntes alapon a Hatóságba delegálhassanak. A nemzeti pénzügyi információs egységek küldötteinek támogatniuk kell a Hatóság személyzetét a pénzügyi információs egységekhez kapcsolódó valamennyi feladat elvégzésében, beleértve a közös elemzések elvégzését, valamint fenyegetettségértékelések, továbbá a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos fenyegetésekre, kockázatokra és módszerekre vonatkozó stratégiai elemzések előkészítését. A közös elemzéseken kívül a Hatóságnak ösztönöznie kell és elő kell segítenie a pénzügyi információs egységek közötti kölcsönös segítségnyújtás különböző formáit, beleértve a képzést és a személyzeti csereprogramokat a kapacitásépítés javítása, valamint az ismeretek és a bevált gyakorlatok pénzügyi információs egységek közötti cseréjének lehetővé tétele érdekében.

(35)A Hatóságnak kell irányítania, üzemeltetnie és fenntartania a célzott informatikai rendszerként működő FIU.netet, amely lehetővé teszi a pénzügyi információs egységek számára, hogy együttműködjenek és információt cseréljenek egymással és adott esetben harmadik országbeli partnereikkel és harmadik felekkel. A Hatóságnak a tagállamokkal együttműködve naprakészen kell tartania a rendszert. E célból a Hatóságnak – költség-haszon elemzés alapján – biztosítania kell, hogy a FIU.net fejlesztéséhez mindenkor a legfejlettebb rendelkezésre álló modern technológiát alkalmazzák.

(36)A felügyeleti és pénzügyi információs egységekhez kapcsolódó következetes, hatékony és eredményes módszerek létrehozása, és az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a Hatóság számára lehetővé kell tenni az összes kötelezett szolgáltatónak vagy a kötelezett szolgáltatók adott kategóriájának, valamint az összes felügyeleti hatóságnak és pénzügyi információs egységnek vagy ezek adott kategóriájának címzett iránymutatások és ajánlások kibocsátását. Az iránymutatások és ajánlások az alkalmazandó uniós jogi aktusokban foglalt külön felhatalmazás alapján vagy a Hatóság saját kezdeményezésére bocsáthatók ki, amennyiben a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni keret uniós szintű megerősítésére van szükség.

(37)A Hatóságon belüli, megbízható és hatékony irányítási struktúra létrehozása elengedhetetlen a Hatóságra ruházott feladatok eredményes végrehajtásához, valamint a hatékony és objektív döntéshozatali folyamathoz. A Hatóságra – mind a felügyelet, mind a pénzügyi információs egységek területén – ruházott feladatok összetettsége és változatossága miatt a döntéseket nem hozhatja meg egyetlen irányító szerv, ahogyan az a decentralizált ügynökségek esetében gyakran előfordul. Míg bizonyos típusú határozatokat – mint például a közös eszközök elfogadásáról szóló határozatokat – a megfelelő hatóságok vagy pénzügyi információs egységek képviselőinek kell meghozniuk, tiszteletben tartva az EUMSZ szavazási szabályait, addig más határozatok, mint például az egyes kiválasztott kötelezett szolgáltatókra vagy az egyes hatóságokra vonatkozó határozatok, kisebb döntéshozó szervet igényelnek, amelynek tagjaira megfelelő elszámoltathatósági szabályoknak kell vonatkozniuk. A Hatóságnak ezért egy igazgatótanácsból és egy, öt állandó független tagból és a Hatóság elnökéből álló ügyvezető testületből kell állnia.

(38)A megfelelő szakértelem biztosítása érdekében az igazgatótanácsnak két összetétellel kell rendelkeznie. Az általános hatályú jogi aktusok, például a pénzügyi információs egységekre vonatkozó szabályozás- és végrehajtás-technikai standardok, iránymutatások, ajánlások és vélemények elfogadására vonatkozó valamennyi határozat esetében az igazgatótanácsnak a tagállamok pénzügyi információs egységeinek vezetőiből kell állnia (a továbbiakban: pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács). A pénzügyi és nem pénzügyi kötelezett szolgáltatók közvetlen vagy közvetett felügyeletéhez kapcsolódó, hasonló típusú jogi aktusok esetében az igazgatótanácsnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó közigazgatási szervek vezetőiből kell állnia (a továbbiakban: felügyeleti összetételű igazgatótanács). Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy a nők és férfiak kiegyensúlyozott arányban legyenek képviselve az igazgatótanácsban.

(39)A zökkenőmentes döntéshozatali folyamat érdekében a feladatokat egyértelműen meg kell osztani: a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsnak a pénzügyi információs egységekre vonatkozó intézkedésekről kell döntenie, a felügyeleti összetételű igazgatótanácsnak pedig a kötelezett szolgáltatókra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról, iránymutatásokról és hasonló intézkedésekről kell döntenie. A felügyeleti összetételű igazgatótanácsnak lehetőséget kell adni arra is, hogy véleményt nyilvánítson a közös felügyeleti csoportok által javasolt, egyes kiválasztott kötelezett szolgáltatókra vonatkozó határozattervezetekről, valamint ezekkel kapcsolatos tanácsot adjon az ügyvezető testületnek. Ilyen vélemény vagy tanács hiányában a határozatokat az ügyvezető testületnek kell meghoznia. Amennyiben az ügyvezető testület végleges határozata eltér a felügyeleti összetételű igazgatótanács által adott tanácstól, annak indokait írásban kell közölnie.

(40)A szavazás és a döntéshozatal céljából minden tagállamnak egy szavazati joggal rendelkező képviselője lehet. Ezért a közigazgatási szervek vezetőinek állandó képviselőt kell kinevezniük a felügyeleti összetételű igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjaként. Alternatív megoldásként, a határozat tárgyának vagy az igazgatótanácsi ülés napirendjének függvényében egy tagállam közigazgatási szervei dönthetnek eseti képviselő kinevezéséről is. A felügyeleti összetételű igazgatótanács tagjainak döntéshozatalával és szavazásával kapcsolatos gyakorlati szabályokat az igazgatótanács Hatóság által kidolgozandó eljárási szabályzatában kell megállapítani.

(41)Az igazgatótanács ülésein az elnöki tisztséget a Hatóság elnökének kell betöltenie, akinek szavazati joggal kell rendelkeznie, amikor a döntéseket egyszerű többséggel hozzák meg. A Bizottságnak szavazati joggal nem rendelkező tagnak kell lennie az igazgatótanácsban. A többi érintett intézménnyel való jó együttműködés kialakítása érdekében az igazgatótanács számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésein más szavazati joggal nem rendelkező megfigyelők is részt vehessenek, például az egységes felügyeleti mechanizmus és a három európai felügyeleti hatóság (EBH, EIOPA és ESMA) egy-egy képviselője a felügyeleti összetételű igazgatótanácsban, illetve az Europol, az Európai Ügyészség és az Eurojust képviselője a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsban, amennyiben a megbízatásuk körébe tartozó ügyeket vitatnak meg, vagy ilyenekről hoznak döntést. A zökkenőmentes döntéshozatali folyamat érdekében az igazgatótanács határozatait egyszerű többséggel kell meghozni, a szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetekre, iránymutatásokra és ajánlásokra vonatkozó határozatok kivételével, amelyeket a tagállamok képviselőinek minősített többségével kell meghozni az EUMSZ szavazási szabályaival összhangban.

(42)A Hatóság irányító szerve az ügyvezető testület, amely a Hatóság elnökéből és öt állandó tagból áll, akiket az igazgatótanács nevez ki a Bizottság által összeállított jelöltlista alapján. A gyors és hatékony döntéshozatali folyamat biztosítása érdekében az ügyvezető testületnek kell felelnie a Hatóság valamennyi feladatának tervezéséért és végrehajtásáért, kivéve, ha a konkrét határozatokat kifejezetten az igazgatótanácsra bízzák. A kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyelete terén a döntéshozatali folyamat objektivitásának és megfelelő gyorsaságának biztosítása érdekében az ügyvezető testületnek kell meghoznia a kiválasztott kötelezett szolgáltatóknak címzett valamennyi kötelező erejű határozatot. Ezen túlmenően az ügyvezető testületnek a Bizottság egy képviselőjével együtt együttesen kell felelnie a Hatóság igazgatási és költségvetési döntéseiért. Az ügyvezető testületnek a Hatóság költségvetési igazgatásával, közbeszerzésével, munkaerő-felvételével és ellenőrzésével kapcsolatos döntéseihez a Bizottság egyetértésére van szükség, mivel a Hatóság finanszírozásának egy része az uniós költségvetésből fog rendelkezésre állni.

(43)A gyors döntéshozatal érdekében az ügyvezető testület valamennyi határozatát – beleértve azokat is, amelyek esetében a Bizottság szavazati joggal rendelkezik – egyszerű többséggel kell meghozni, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Hatóság hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében a költségvetéssel, az igazgatással és a munkaerő-felvétellel kapcsolatos döntésekhez a Bizottság egyetértésére van szükség. Az ügyvezető testület szavazati joggal rendelkező tagjait – az elnökön kívül – a Bizottság által összeállított jelöltlista alapján az igazgatótanácsnak kell kiválasztania.

(44)A Hatóság független működésének biztosítása érdekében az ügyvezető testület öt tagjának és a Hatóság elnökének függetlenül és az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. Kötelesek bizonyos kinevezések és előnyök elfogadása tekintetében feddhetetlen és körültekintő magatartást tanúsítani a megbízatásuk alatt és után is. Annak érdekében, hogy ne tűnhessen úgy, hogy az ügyvezető testület valamely tagja felhasználhatja a Hatóság ügyvezető testületének tagjaként betöltött pozícióját arra, hogy megbízatását követően magas rangú tisztséget töltsön be a magánszektorban, valamint hogy megelőzhető legyen a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség, az ügyvezető testület öt tagja – köztük a Hatóság elnöke – számára türelmi időt kell bevezetni.

(45)A Hatóság elnökét az Európai Parlament jóváhagyását követően a Tanácsnak objektív kritériumok alapján kell kineveznie. A Hatóság külső képviseletét az elnöknek kell ellátnia, és be kell számolnia a Hatóság feladatainak végrehajtásáról.

(46)A Hatóság ügyvezető igazgatóját az ügyvezető testület nevezi ki a Bizottság által készített jelöltlista alapján. A Hatóság ügyvezető igazgatója a Hatóság adminisztrációjának vezető tisztviselője, aki felel a Hatóság napi irányításáért, a költségvetési igazgatásért, a közbeszerzésért, a munkaerő-felvételért és a személyzetért.

(47)Az érintett felek jogainak hatékony védelme, a pergazdaságosság, valamint az Európai Unió Bírósága terheinek csökkentése érdekében a Hatóságnak lehetővé kell tennie a természetes és jogi személyek számára, hogy kérelmezhessék az e rendelet által a Hatóságra ruházott, közvetlen felügyelettel kapcsolatos hatáskörben meghozott, nekik címzett, vagy őket közvetlenül és személyükben érintő határozatok felülvizsgálatát. A felülvizsgálati testület határozatainak függetlenségét és objektivitását többek között annak öt független és megfelelően képesített személyből álló összetételével kell biztosítani. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felülvizsgálati testület határozatai ellen az Európai Unió Bíróságánál lehessen fellebbezni.

(48)A Hatóság megfelelő működésének biztosítása érdekében a finanszírozást bizonyos kötelezett szolgáltatókra kivetett díjak és az uniós költségvetésből származó hozzájárulás kombinációjával kell biztosítani, a feladatoktól és funkcióktól függően. A Hatóság költségvetésének az uniós költségvetés részét kell képeznie, és azt a költségvetési hatóság a Bizottság javaslata alapján hagyja jóvá. A Hatóságnak jóváhagyásra be kell nyújtania a Bizottságnak költségvetési tervezetét és egy belső pénzügyi szabályzatot.

(49)Annak biztosítása érdekében, hogy a Hatóság a kötelezett szolgáltatók közvetlen és közvetett felügyeleteként is elláthassa feladatait, megfelelő mechanizmust kell bevezetni a díjak meghatározására és beszedésére. A kiválasztott kötelezett szolgáltatókra és egyes nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra kivetett díjak tekintetében felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusban kell kidolgozni a díjak kiszámítására és beszedésére vonatkozó módszertant. A módszertannak a közvetlenül és közvetve felügyelt szolgáltatók kockázatán, valamint árbevételén vagy egyéb bevételén kell alapulnia.

(50)A Hatóság költségvetésének elkészítésére és végrehajtására, valamint a Hatóság éves beszámolójának benyújtására vonatkozó szabályoknak az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal által folytatott vizsgálatok hatékonysága tekintetében az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 36 rendelkezéseit kell követniük.

(51)A Hatóságon belüli belső csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni eredményes küzdelem érdekében a Hatóságra az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal által folytatott vizsgálatok hatékonysága tekintetében a 883/2013/EU, Euratom rendeletet kell alkalmazni. A Hatóságnak csatlakoznia kell az OLAF belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, amelynek képesnek kell lennie arra, hogy a hatáskörébe tartozó területen helyszíni ellenőrzéseket végezzen.

(52)Az Európai Unió kiberbiztonsági stratégiájában 37 foglaltaknak megfelelően az egyre ellenségesebb fenyegetettségi környezet miatt alapvető fontosságú a magas szintű kiberreziliencia biztosítása valamennyi uniós intézményben, szervben és hivatalban. Az ügyvezető igazgatónak ezért biztosítania kell a megfelelő informatikai kockázatkezelést, az erős belső informatikai irányítást és az informatikai védelem elegendő finanszírozását. A Hatóság szorosan együttműködik az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával, és 24 órán belül jelenti a súlyos biztonsági eseményeket a CERT-EU-nak és a Bizottságnak.

(53)Feladatai ellátása és e rendelet végrehajtása tekintetében a Hatóság elszámolási kötelezettséggel tartozik mind az Európai Parlament, mind a Tanács felé. A Hatóság elnökének e kötelezettséget illetően évente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(54)A Hatóság személyzetének ideiglenes alkalmazottakból, szerződéses alkalmazottakból és kirendelt nemzeti szakértőkből, valamint az uniós pénzügyi információs egységek által a Hatóság rendelkezésére bocsátott nemzeti küldöttekből kell állnia. A Hatóságnak – a Bizottsággal egyetértésben – el kell fogadnia a releváns végrehajtási intézkedéseket a személyzeti szabályzat 38 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban.

(55)A bizalmas információk megfelelő kezelésének biztosítása érdekében a Hatóság irányító szerveinek valamennyi tagját, a Hatóság teljes személyzetét – beleértve a kirendelt személyzetet és a Hatóság rendelkezésére bocsátott személyzetet, valamint a Hatóság számára szerződéses alapon feladatokat ellátó személyeket – szakmai titoktartási kötelezettségnek kell alávetni, beleértve az uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseiből eredő és a Hatóság konkrét feladataihoz kapcsolódó titoktartási korlátozásokat és kötelezettségeket is. A bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó kötelezettségek azonban nem akadályozhatják meg a Hatóságot abban, hogy együttműködjön más érintett nemzeti vagy uniós hatóságokkal vagy szervekkel, illetve információkat cseréljen vagy osszon meg velük, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges, és amennyiben az uniós jog ilyen együttműködési és információcserére vonatkozó kötelezettségeket ír elő.

(56)Az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a Hatóság személyzetére és képviselőire vonatkozó titoktartási kötelezettségek sérelme nélkül a Hatóságra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 39 kell alkalmazni. A Hatóság felügyeleti és a pénzügyi információs egységek támogatásával és koordinációjával összefüggő feladataihoz kapcsolódó, a bizalmas kezelésre vonatkozó és szakmai titoktartási korlátozásokkal összhangban ez a hozzáférés nem terjeszthető ki a Hatóság személyzete által kezelt bizalmas információkra. Különösen bizalmasnak tekintendők a Hatóság működési adatai és az ilyen működési adatokhoz kapcsolódó információk, valamint az uniós pénzügyi információs egységek olyan működési adatai és az ilyen működési adatokhoz kapcsolódó információk, amelyek a pénzügyi információs egységek támogatásával és koordinációjával összefüggő feladatok és tevékenységek végrehajtása miatt a Hatóság birtokában vannak. Ami a felügyeleti feladatokat illeti, szintén bizalmasan kezelendők és nem hozhatók nyilvánosságra a Hatóság, a pénzügyi felügyeletek és a kötelezett szolgáltatók felügyeleti feladatok és tevékenységek ellátása során szerzett információi és adatai. A felügyeleti eljáráshoz kapcsolódó, felsorolt bizalmas információk azonban – az érintett féltől eltérő jogi és természetes személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére is figyelemmel – részben vagy egészben közölhetők az ilyen felügyeleti eljárásban részt vevő kötelezett szolgáltatókkal.

(57)A pénzmosás elleni felügyeleti rendszeren belül és a kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal esetlegesen elfogadott konkrét nyelvhasználati szabályok sérelme nélkül a Hatóságra az 1. tanácsi rendelet 40 alkalmazandó, és a Hatóság működéséhez esetleg szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

(58)A tagállamok és hatóságaik kötelezettségeinek sérelme nélkül, a személyes adatoknak az e rendelet alapján, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából történő kezelését szükségesnek kell tekinteni a közérdekből vagy az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 5. cikke és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 6. cikke értelmében a Hatóságra ruházott hivatalos hatáskör gyakorlása keretében végzett feladat teljesítéséhez. A személyes adatok védelmére esetlegesen jelentős hatást gyakorló bármely eszköz kidolgozása vagy határozat meghozatala során, az átfedések elkerülése érdekében a Hatóságnak adott esetben szorosan együtt kell működnie az (EU) 2016/679 rendelettel létrehozott Európai Adatvédelmi Testülettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel hivatalba helyezett európai adatvédelmi biztossal.

(59)A Hatóságnak együttműködési kapcsolatokat kell kialakítania az érintett uniós ügynökségekkel és szervekkel, többek között az Europollal, az Eurojusttal, az Európai Ügyészséggel és az európai felügyeleti hatóságokkal, nevezetesen az Európai Bankhatósággal, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal. Az ágazatközi felügyelet javítása, valamint a prudenciális és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közötti jobb együttműködés érdekében a Hatóságnak együttműködési kapcsolatokat kell kialakítania a pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatók prudenciális felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóságokkal is, többek között az Európai Központi Bankkal az 1024/2013/EU tanácsi rendelet 43 által ráruházott feladatokkal kapcsolatos ügyekben, valamint a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 3. cikkében meghatározott szanálási hatóságokkal és a betétbiztosítási rendszereknek a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 45 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott kijelölt hatóságaival. E célból a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy megállapodásokat vagy egyetértési megállapodásokat kössön ezekkel a szervekkel, többek között a Hatóság és e szervek vonatkozó feladatainak ellátásához szükséges információcsere tekintetében is. A Hatóságnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy ezen szervek kérésére információkat osszon meg velük, a jogi korlátokon – köztük az adatvédelmi jogszabályok korlátain – belül. Emellett a Hatóságnak lehetővé kell tennie a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer valamennyi pénzügyi felügyelete és az előzőekben említett hatóságok közötti hatékony információcserét, és az ilyen együttműködésnek és információcserének strukturált és hatékony módon kell történnie.

(60)A köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) az együttműködés és az információcsere egyre fontosabb fórumaivá váltak egyes tagállamokban a pénzügyi információs egységek, a különböző nemzeti felügyeleti és bűnüldöző hatóságok, valamint a kötelezett szolgáltatók között. Amennyiben a Hatóság bármely tagállamban köz- és magánszféra közötti partnerség részét képező kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeleteként jár el, hasznos lehet, ha a Hatóság az ilyen PPP-t létrehozó érintett nemzeti közigazgatási szerv vagy szervek által meghatározott feltételek mellett és azok kifejezett egyetértésével szintén részt vesz abban.

(61)Tekintettel arra, hogy a felügyeleti, közigazgatási és bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés kulcsfontosságú a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni sikeres küzdelem szempontjából, és egyes uniós hatóságok és szervek meghatározott feladatokkal vagy megbízatásokkal rendelkeznek ezen a területen, a Hatóságnak biztosítania kell, hogy képes legyen együttműködni az említett hatóságokkal és szervekkel, különösen az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel. Amennyiben a Hatóság és e szervek és hatóságok között egyedi munkamegállapodások vagy egyetértési megállapodások megkötésére van szükség, a Hatóságnak képesnek kell lennie ilyen megállapodás megkötésére. A megállapodásnak stratégiai és technikai jellegűnek kell lennie, nem járhat a Hatóság birtokában lévő bizalmas és operatív információk megosztásával, és figyelembe kell vennie a másik uniós intézmény, szerv vagy hivatal által a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és az ezek elleni küzdelem terén már végzett feladatokat.

(62)Mivel mind az alapbűncselekmények, mind maga a pénzmosás bűncselekménye gyakran globális jellegű, és mivel az uniós kötelezett szolgáltatók harmadik országokkal közösen és harmadik országokban is működnek, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni keret megerősítéséhez elengedhetetlen a hatékony együttműködés az összes érintett harmadik országbeli hatósággal a pénzügyi információs egységek felügyelete és működése terén egyaránt. Tekintettel arra, hogy a Hatóság egyedi módon ötvözi a közvetlen és közvetett felügyeletet, valamint a pénzügyi információs egységek együttműködésével kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, képesnek kell lennie arra, hogy aktív szerepet vállaljon az ilyen külső együttműködési megállapodásokban. A Hatóságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kapcsolatokat alakítson ki és igazgatási megállapodásokat kössön a harmadik országok szabályozási, felügyeleti és pénzügyi információs egységekhez kapcsolódó hatáskörrel rendelkező hatóságaival. A Hatóság szerepe különösen előnyös lehet azokban az esetekben, amikor több uniós közigazgatási szerv és pénzügyi információs egység harmadik országbeli hatóságokkal való együttműködése a Hatóság feladatkörébe tartozó kérdéseket érint. Ilyen esetekben a Hatóságnak vezető szerepet kell betöltenie az együttműködés elősegítésében.

(63)Mivel a Hatóság minden kötelezett szolgáltató közvetlen és közvetett felügyeletével és felvigyázásával kapcsolatos valamennyi hatáskörrel és feladattal rendelkezik majd, szükséges, hogy ezek a hatáskörök egyetlen uniós szerven belül maradjanak, és ne eredményezzenek egymásnak ellentmondó hatásköröket más uniós szervekkel. Ezért az Európai Bankhatóság nem tarthatja meg a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatait és hatásköreit, és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 vonatkozó cikkeit el kell hagyni. Az Európai Bankhatóság részére e feladatok ellátása érdekében elkülönített forrásokat a Hatóságnak kell megkapnia. Figyelembe véve, hogy mindhárom európai felügyeleti hatóság (EBH, ESMA és EIOPA) együttműködik a Hatósággal, és megfigyelőként részt vehet a felügyeleti összetételű igazgatótanács ülésein, ugyanezt a lehetőséget biztosítani kell a Hatóság számára is az európai felügyeleti hatóságok felügyeleti tanácsainak ülései tekintetében. Azokban az esetekben, amikor az érintett felügyeleti tanácsok olyan kérdéseket vitatnak meg vagy olyan ügyekben határoznak, amelyek a Hatóság feladatainak és hatásköreinek végrehajtása szempontjából lényegesek, a Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy az üléseiken megfigyelőként részt vegyen. Az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 felügyeleti tanácsok összetételéről szóló cikkeit ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(64)A Hatóságnak 2024 elejére teljeskörűen működőképesnek kell lennie. Ennek elegendő időt kell biztosítania a Hatóság számára ahhoz, hogy létrehozza székhelyét az e rendeletben meghatározottak szerinti tagállamban.

(65)Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak [aki véleményét …-án/-én nyilvánította ki],

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

LÉTREHOZÁS, JOGÁLLÁS ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Létrehozás és tevékenységi kör

(1)2023. január 1-jével létrejön a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága (a továbbiakban: a Hatóság).

(2)A Hatóság az e rendelet által ráruházott, különösen a 6. cikkben meghatározott hatáskörben, valamint az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 , a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról és az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv [Kiadóhivatal: kérjük a COM(2021) 423 következő számának beillesztését], valamint a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló rendelet [Kiadóhivatal: kérjük a COM(2021) 422 következő számának beillesztését] – beleértve az említett jogi aktusokon alapuló valamennyi irányelvet, rendeletet és határozatot –, a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további kötelező erejű uniós jogi aktus és a pénzmosási irányelvet [Kiadóhivatal: kérjük a COM(2021) 423 következő számának beillesztését] vagy más, a felügyeleti hatóságokra feladatokat ruházó irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok hatályán belül jár el.

(3)A Hatóság célja, hogy védje a közérdeket, az Unió pénzügyi rendszerének stabilitását és a belső piac megfelelő működését a következők révén:

a)az uniós pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése;

b)hozzájárulás a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás belső piaci kockázatainak, valamint az Unión kívülről származó, a belső piacot érintő vagy arra potenciálisan hatást gyakorló kockázatok és fenyegetések azonosításához és értékeléséhez;

c) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem magas színvonalú felügyeletének biztosítása a belső piacon;

d)hozzájárulás a felügyeleti konvergenciához a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén a belső piacon;

e)hozzájárulás a határokon átnyúló, gyanús pénzmozgások vagy tevékenységek pénzügyi információs egységek („FIU-k”) általi felderítésére vonatkozó gyakorlatok összehangolásához;

f)a pénzügyi információs egységek közötti, valamint a pénzügyi információs egységek és más illetékes hatóságok közötti információcsere támogatása és koordinálása.

E rendelet rendelkezései nem sértik a Bizottság jogköreit, különösen az EUMSZ 258. cikke szerinti, az uniós jog betartásának biztosítására vonatkozó jogkört.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában az [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási rendeletre (COM(2021) 420) való hivatkozás beillesztését] rendelet 2. cikkében és az [Kiadóhivatal: kérjük a 6. pénzmosási irányelvre (COM(2021) 423) való hivatkozás beillesztését] irányelv 2. cikkében szereplő fogalommeghatározások mellett a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.„kiválasztott kötelezett szolgáltató”: az Unión belül a legmagasabb konszolidációs szinten álló olyan hitelintézet, pénzügyi intézmény, illetve hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportja, amely a Hatóság 13. cikk szerinti közvetlen felügyelete alá tartozik;

2.„nem kiválasztott kötelezett szolgáltató”: az Unión belül a legmagasabb konszolidációs szinten álló olyan hitelintézet, pénzügyi intézmény, illetve hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények csoportja, amely nem minősül kiválasztott kötelezett szolgáltatónak;

3.„a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer”: a Hatóság és a tagállami felügyeleti hatóságok;

4.„nem pénzügyi felügyelet”: a hitelintézetektől és pénzügyi intézményektől eltérő, a [pénzmosási rendelet] 3. cikkében felsorolt kötelezett szolgáltatókért felelős felügyelet.

5.„nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság”:

a)az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott illetékes hatóság;

b)az Európai Központi Bank az 1024/2013/EU tanácsi rendelet által ráruházott feladatok ellátása során;

c)a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóság;

d)a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott, betétbiztosítási rendszerek igazgatására vagy felügyeletére kijelölt hatóság.

3. cikk

Jogállás

(1)A Hatóság jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2)A Hatóságot valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.

(3)A Hatóságot az elnöke képviseli.

4. cikk

Székhely

A Hatóság székhelye […].

II. FEJEZET

A HATÓSÁG FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

1. SZAKASZ

Feladatok és hatáskör

5. cikk

Feladatok

(1)A Hatóság a következő feladatokat látja el a belső piacot érintő pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási kockázatok tekintetében:

a)nyomon követi a fejleményeket a belső piacon, és értékeli a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos fenyegetéseket, sebezhetőségeket és kockázatokat;

b)nyomon követi a fejleményeket a harmadik országokban, és értékeli az ezen országok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszerével kapcsolatos fenyegetéseket, sebezhetőségeket és kockázatokat;

c)saját, valamint a felügyeletek és a felügyeleti hatóságok felügyeleti tevékenységein keresztül információt gyűjt a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok kötelezett szolgáltatók általi alkalmazásával kapcsolatban feltárt hiányosságokról, kockázati kitettségükről, valamint az alkalmazott szankciókról és korrekciós intézkedésekről;

d)létrehozza és naprakészen tartja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni központi információs adatbázist a felügyeletektől és a felügyeleti hatóságoktól gyűjtött információk alapján;

e)elemzi a központi adatbázisban összegyűjtött információkat, és ezeket az elemzéseket a szükséges mértékben és titoktartás mellett megosztja a felügyeletekkel és a felügyeleti hatóságokkal;

f)nyomon követi és támogatja a vagyoni eszközök befagyasztásának az uniós korlátozó intézkedések szerinti végrehajtását a belső piacon;

g)támogatja, megkönnyíti és megerősíti a kötelezett szolgáltatók és a közigazgatási szervek közötti együttműködést és információcserét annak érdekében, hogy kialakítsa a belső piacot fenyegető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok és veszélyek közös értelmezését;

h)elvégez minden egyéb, e rendeletben vagy más jogalkotási aktusokban meghatározott konkrét feladatot.

(2)A Hatóság a következő feladatokat látja el a kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében:

a)biztosítja az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok és a pénzügyi intézmények számára a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeket előíró bármely egyéb, jogilag kötelező erejű uniós jogi aktus értelmében a kiválasztott kötelezett szolgáltatókra alkalmazandó követelmények csoportszintű teljesítését;

b)felügyeleti felülvizsgálatokat és értékeléseket végez az egyes szolgáltatók szintjén és csoportszinten annak megállapítása érdekében, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltatók által bevezetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok megfelelőek-e a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázataik csökkentésére, és e felügyeleti felülvizsgálatok alapján egyedi követelményeket, felügyeleti intézkedéseket és közigazgatási bírságokat ír elő a 20., 21. és 22. cikk alapján;

c)részt vesz a csoportszintű felügyeletben, különösen a felügyeleti kollégiumokban, ideértve azt az esetet is, amikor egy kiválasztott kötelezett szolgáltató olyan csoport tagja, amelynek székhelyei, leányvállalatai vagy fióktelepei az Unión kívül találhatók;

d)a kiválasztott kötelezett szolgáltatók kockázatainak és sebezhetőségeinek értékelésére szolgáló rendszert dolgoz ki és tart naprakészen a Hatóság és a felügyeleti hatóságok felügyeleti tevékenységeivel kapcsolatos tájékoztatás céljából, többek között az e szolgáltatóktól származó adatok gyűjtése révén.

(3)A Hatóság a következő feladatokat látja el a pénzügyi felügyeletek tekintetében:

a)naprakész jegyzéket vezet az Unión belüli pénzügyi felügyeletekről;

b)időszakos felülvizsgálatokat végez annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi pénzügyi felügyelet rendelkezzen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokkal és hatáskörökkel;

c)értékeli a pénzügyi felügyeletek stratégiáit, kapacitásait és erőforrásait a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén, és az értékelések eredményeit valamennyi pénzügyi felügyelet rendelkezésére bocsátja;

d)elősegíti a pénzügyi felügyeleti kollégiumok működését a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén;

e)hozzájárul a felügyeleti módszerek konvergenciájához és a magas szintű felügyeleti standardok előmozdításához a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén;

f)koordinálja az uniós pénzügyi felügyeletek közötti személyzeti és információcserét;

g)segítséget nyújt a pénzügyi felügyeleteknek konkrét megkereséseikkel összefüggésben, ideértve a kötelezett szolgáltatóval kapcsolatban meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos vitarendezésre irányuló megkereséseket is.

(4)A Hatóság a következő feladatokat látja el a nem pénzügyi felügyeletek tekintetében:

a)naprakész jegyzéket vezet az Unión belüli nem pénzügyi felügyeletekről;

b)koordinálja a felügyeleti standardok és módszerek partneri felülvizsgálatát a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén;

c)felkéri a nem pénzügyi felügyeleteket, hogy vizsgálják ki a kötelezett szolgáltatókra vonatkozó követelmények esetleges megsértését, és mérlegeljék szankciók vagy korrekciós intézkedések bevezetését az ilyen jogsértések tekintetében;

d)időszakos felülvizsgálatokat végez annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi nem pénzügyi felügyelet rendelkezzen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges megfelelő erőforrásokkal és hatáskörökkel;

e)hozzájárul a felügyeleti módszerek konvergenciájához és a magas szintű felügyeleti standardok előmozdításához a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén;

f)segítséget nyújt a nem pénzügyi felügyeleteknek megkereséseikkel összefüggésben, ideértve a kötelezett szolgáltatóval kapcsolatban meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos vitarendezésre irányuló megkereséseket is.

Amennyiben egyes ágazatok felügyeletét nemzeti szinten önszabályozó testületekre ruházzák át, a Hatóság az első albekezdésben meghatározott feladatokat az önszabályozó testületek tevékenységét felvigyázó felügyeleti hatóságokkal kapcsolatban gyakorolja.

(5)A Hatóság a következő feladatokat látja el a pénzügyi információs egységek és azok tagállamokbeli tevékenységei tekintetében:

a)támogatja és koordinálja a pénzügyi információs egységek munkáját, és hozzájárul a pénzügyi információs egységek közötti jobb együttműködéshez;

b)közreműködik a pénzügyi információs egységek közös elemzéseinek elvégzése szempontjából releváns ügyek azonosításában és kiválasztásában;

c)megfelelő módszereket és eljárásokat dolgoz ki a határokon átnyúló ügyek ilyen közös elemzéseinek elvégzésére;

d)létrehozza, koordinálja és megszervezi a pénzügyi információs egységek által végzett közös elemzéseket, és segíti azok elvégzését;

e)informatikai és mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat és eszközöket fejleszt ki és bocsát a pénzügyi információs egységek rendelkezésére a biztonságos információmegosztás érdekében, többek között a FIU.net üzemeltetésével;

f)fejleszti, megosztja és előmozdítja a gyanús ügyletek felderítésére, elemzésére és terjesztési módszereire vonatkozó szaktudást;

g)célkitűzéseinek keretein belül, valamint a rendelkezésére álló személyzeti és költségvetési forrásokkal összhangban szakképzést és segítséget nyújt a pénzügyi információs egységeknek, többek között pénzügyi támogatás révén;

h)támogatja a pénzügyi információs egységek és a kötelezett szolgáltatók közötti együttműködést a kötelezett szolgáltatóknak nyújtott szakképzések révén, beleértve a gyanús tevékenységek és pénzügyi műveletek felderítésével és azok pénzügyi információs egységek felé történő bejelentésével kapcsolatos tájékozottságuk és eljárásaik javítását;

i)fenyegetettségértékeléseket, valamint a pénzügyi információs egységek által azonosított, a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos fenyegetésekre, kockázatokra és módszerekre vonatkozó stratégiai elemzéseket készít elő és koordinál.

(6)A Hatóságnak az e rendeletben ráruházott feladatok elvégzése céljából alkalmaznia kell a teljes vonatkozó uniós joganyagot, és amennyiben a vonatkozó uniós joganyag irányelvekből áll, az ezeket az irányelveket átültető nemzeti jogszabályokat. Amennyiben a vonatkozó uniós joganyag rendeletekből áll, illetőleg olyan területeken, ahol jelenleg az említett rendeletek kifejezetten biztosítanak opciókat a tagállamoknak, a Hatóság az ezeket az opciókat érvényesítő nemzeti jogszabályokat is alkalmazza.

6. cikk

A Hatóság hatásköre

(1)A kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében a Hatóság a 16–20. cikkben meghatározott felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel, valamint a 21. és 22. cikkben meghatározott, közigazgatási bírságok és kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatáskörrel rendelkezik.

E hatáskörök gyakorlása céljából a Hatóság az egyes kiválasztott szolgáltatóknak címzett kötelező erejű határozatokat bocsáthat ki. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a 20. cikkben meghatározott hatáskörök gyakorlása során hozott határozatok be nem tartása esetén közigazgatási pénzbírságot szabjon ki a 21. cikkel összhangban.

(2)A felügyeletek és felügyeleti hatóságok tekintetében a Hatóság a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a)előírhatja a feladatai ellátásához szükséges bármely információ vagy dokumentum, így akár írásbeli és szóbeli magyarázatok benyújtását, beleértve a statisztikai információkat és a nemzeti hatóságok belső folyamataival és rendszereivel kapcsolatos információkat is;

b)iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki;

c)a II. fejezet 4. szakasza szerinti, a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal szemben meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos eljárásra való felhívásokat és utasításokat adhat ki.

(3)A tagállami pénzügyi információs egységek tekintetében a Hatóság a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a)a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban a belső piacot fenyegető veszélyek, sebezhetőségek és kockázatok értékelése szempontjából releváns adatokat és elemzéseket kérhet a pénzügyi információs egységektől;

b)információkat és statisztikákat gyűjthet a pénzügyi információs egységek feladataival és tevékenységeivel kapcsolatosan;

c)a 33. cikkben meghatározott közös elemzések összehangolásához szükséges információkat és adatokat szerezhet be és dolgozhat fel;

d)iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki.

(4)Az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából a Hatóság a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a)szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a 38. cikkben említett különös esetekben;

b)végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki a 42. cikkben említett különös esetekben;

c)iránymutatásokat és ajánlásokat adhat ki a 43. cikkben meghatározottak szerint;

d)az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak vagy a Bizottságnak szóló véleményeket bocsáthat ki a 44. cikkben előírtaknak megfelelően.

2. SZAKASZ

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer

7. cikk

Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer keretében

(1)A Hatóság felelős a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer eredményes és következetes működéséért.

(2)A Hatóság és a felügyeleti hatóságok kötelesek jóhiszeműen együttműködni és információt cserélni.

8. cikk

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti módszertan 

(1)A Hatóság naprakész és harmonizált, pénzmosás elleni felügyeleti módszertant dolgoz ki és tart fenn, amely részletezi a kötelezett szolgáltatók Unión belüli felügyeletének kockázatalapú megközelítését. A módszertan adott esetben iránymutatásokat, ajánlásokat, továbbá egyéb intézkedéseket és eszközöket tartalmaz, beleértve különösen a szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezeteket, az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban meghatározott felhatalmazások alapján.

(2)A felügyeleti módszertan kidolgozása során a Hatóság különbséget tesz a kötelezett szolgáltatók között azon ágazatok alapján, amelyekben működnek. A felügyeleti módszertannak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)referenciamutatók és módszertan a kötelezett szolgáltatók kockázati kategóriákba sorolásához fennmaradó kockázati profiljuk alapján, a kötelezett szolgáltatók egyes kategóriái szerint elkülönítve;

b)a kötelezett szolgáltatók pénzmosási kockázatra vonatkozó önértékeléseinek felügyeleti felülvizsgálatára vonatkozó megközelítések;

c)a kötelezett szolgáltatók belső politikáinak és eljárásainak – ideértve az ügyfél-átvilágítási politikákat is – felügyeleti felülvizsgálatára vonatkozó megközelítések;

d)a kötelezett szolgáltatók ügyfeleiben, üzleti kapcsolataiban, ügyleteiben és teljesítési csatornáiban rejlő vagy azokhoz kapcsolódó kockázati tényezők, valamint a földrajzi kockázati tényezők felügyeleti értékelésére vonatkozó megközelítések.

(3)A módszertannak magas szintű uniós felügyeleti standardokat kell tükröznie, és a vonatkozó nemzetközi standardokra és iránymutatásokra kell épülnie. A Hatóság rendszeresen felülvizsgálja és aktualizálja felügyeleti módszertanát, figyelembe véve a belső piacot érintő kockázatok alakulását.

9. cikk

Tematikus vizsgálatok 

(1)A felügyeleti hatóságok minden év október 31-ig benyújtják a Hatóságnak a következő évre vonatkozó éves munkaprogramjukat. Amennyiben ezek a munkaprogramok tematikus alapon végzett felügyeleti vizsgálatokat tartalmaznak, amelyek célja a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok értékelése vagy ezen kockázatok olyan meghatározott aspektusának értékelése, amelyeknek egyszerre több kötelezett szolgáltató is ki van téve, a felügyeleti hatóságoknak a következő információkat kell megadniuk:

a)az egyes tervezett tematikus vizsgálatok hatóköre a bevont kötelezett szolgáltatók kategóriája és száma, valamint a vizsgálat tárgya(i) tekintetében;

b)az egyes tervezett tematikus vizsgálatok időkerete;

c)az egyes tematikus vizsgálatokkal kapcsolatban elvégzendő felügyeleti tevékenységek tervezett típusai, jellege és gyakorisága, beleértve adott esetben a kötelezett szolgáltatóknál folytatott helyszíni ellenőrzéseket vagy a kötelezett szolgáltatókkal való egyéb közvetlen kapcsolattartást.

(2)A Hatóság elnöke minden év végéig a 46. cikk (2) bekezdésében említett felügyeleti összetételű igazgatótanács elé terjeszti a felügyeleti hatóságok által a következő évben végrehajtani tervezett tematikus vizsgálatok összevont tervét.

(3)Amennyiben a tematikus vizsgálatok hatóköre és uniós szintű relevanciája indokolttá teszi az uniós szintű koordinációt, azokat az érintett felügyeleti hatóságok közösen hajtják végre a Hatóság koordinálása mellett. A felügyeleti összetételű igazgatótanács összeállítja a közös tematikus vizsgálatok listáját. A felügyeleti összetételű igazgatótanács jelentést készít az egyes közös tematikus vizsgálatok lefolytatásáról, tárgyáról és eredményéről. A Hatóság e jelentést a honlapján közzéteszi.

(4)A Hatóság koordinálja a felügyeleti hatóságok tevékenységét, és elősegíti a (3) bekezdésben említett kiválasztott közös tematikus vizsgálatok tervezését és végrehajtását. A tematikus vizsgálat keretében a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal való közvetlen kapcsolattartás a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem értelmezhető úgy, mint az e szolgáltatókhoz kapcsolódó feladatok és hatáskörök átruházása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belül.

(5)Amennyiben a tervezett nemzeti szintű tematikus vizsgálatok nem tartoznak uniós szintű koordinált megközelítés hatálya alá, a Hatóság a felügyeleti hatóságokkal közösen megvizsgálja a tematikus vizsgálatok időkerete összehangolásának vagy szinkronizálásának szükségességét és lehetőségét, és elősegíti az említett tematikus vizsgálatokat végző felügyeleti hatóságok közötti információcserét és kölcsönös segítségnyújtást. A Hatóság elősegít továbbá minden olyan tevékenységet, amelyet az érintett felügyeleti hatóságok közösen vagy hasonló módon kívánnak elvégezni saját tematikus vizsgálatuk keretében.

(6)A Hatóság biztosítja a több felügyeleti hatóság által nemzeti szinten végzett tematikus vizsgálatok eredményeinek és következtetéseinek valamennyi felügyeleti hatósággal való megosztását, az egyes kötelezett szolgáltatókra vonatkozó bizalmas információk kivételével. Az információk megosztása magában foglalja a több felügyeleti hatóság közötti információcseréből, illetve közös vagy összehangolt tevékenységekből származó közös következtetéseket.

10. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszerben

(1)A Hatóság adott esetben kifejleszthet:

a)a konvergenciát szolgáló új gyakorlati eszközöket az egységes felügyeleti megközelítések és bevált módszerek elősegítéséhez;

b)gyakorlati eszközöket és módszereket a kölcsönös segítségnyújtáshoz, válaszul:

i.a felügyeleti hatóságoktól érkező konkrét megkeresésekre;

ii.a több felügyeleti hatóság által egy kötelezett szolgáltatót illetően közösen meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos, a felügyeleti hatóságok közötti nézeteltérésekre.

(2)A Hatóság elősegíti és ösztönzi legalább a következő tevékenységeket:

a)az ágazati és szektorok közötti képzési programok, többek között a technológiai innovációra tekintettel;

b)a személyzeti csereprogramok, továbbá a kirendelési rendszerek, ikerintézményi együttműködés és rövid távú látogatások alkalmazása;

c)a felügyeleti módszerek felügyeleti hatóságok közötti cseréje, amennyiben az egyik hatóság a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyeleti módszerek egy adott területén szakértelmet szerzett.

(3)Mindegyik felügyeleti hatóság kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést nyújthat be a Hatósághoz felügyeleti feladataival kapcsolatban, meghatározva a Hatóság személyzete, egy vagy több felügyeleti hatóság személyzete vagy ezek kombinációja által nyújtható segítség típusát. Amennyiben a megkeresés meghatározott kötelezett szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos tevékenységekre vonatkozik, a kérelmező felügyeleti hatóság biztosítja, hogy a segítségnyújtáshoz szükséges információkhoz és adatokhoz hozzá lehessen férni. A Hatóság megőrzi és rendszeresen aktualizálja a konkrét szakterületekkel és a felügyeleti hatóságok kölcsönös segítségnyújtási képességeivel kapcsolatos információkat.

(4)Amennyiben a Hatóság nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra irányuló, meghatározott nemzeti szintű felügyeleti feladatok elvégzésével kapcsolatos segítségnyújtás iránti megkeresést kap, a kérelmező felügyeleti hatóságnak a megkeresésében részletesen ismertetnie kell azokat a feladatokat, amelyekhez támogatást kér. A segítségnyújtás nem értelmezhető úgy, mint a felügyeleti feladatoknak, hatásköröknek vagy a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos elszámoltathatóságnak a megkereső felügyeleti hatóságról a Hatóságra történő átruházása.

(5)A Hatóság minden erőfeszítést megtesz a kért segítségnyújtás biztosítása érdekében, többek között saját emberi erőforrásainak mozgósítása, valamint a felügyeleti hatóságok erőforrásai önkéntes alapon történő mozgósításának biztosítása révén.

(6)A Hatóság elnöke minden év végéig tájékoztatja a felügyeleti összetételű igazgatótanácsot azokról az erőforrásokról, amelyeket a Hatóság e segítségnyújtásra különít el.

(7)A Hatóság személyzete és a kötelezett szolgáltató közötti kapcsolattartás az adott szolgáltató felügyeletéért felelős felügyeleti hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik, és nem értelmezhető úgy, mint az egyes kötelezett szolgáltatókhoz kapcsolódó feladatok és hatáskörök átruházása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belül.

11. cikk

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni központi adatbázis

(1)A Hatóság a (2) bekezdés alapján összegyűjtött információkat tartalmazó központi adatbázist hoz létre és tart naprakészen. A Hatóság elemzi a kapott információkat, és biztosítja, hogy azokat a szükséges mértékben és titoktartás mellett a felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsássák. A Hatóság a saját kezdeményezésére megoszthatja elemzésének eredményeit a felügyeleti hatóságokkal a felügyeleti tevékenységeik megkönnyítése céljából.

(2)A felügyeleti hatóságok legalább a következő információkat továbbítják a Hatóságnak, beleértve az egyes kötelezett szolgáltatókra vonatkozó adatokat is:

a)a kötelezett szolgáltatók felügyeletével megbízott valamennyi felügyeleti hatóság és önszabályozó testület felsorolása, beleértve a megbízatásukra, feladataikra és hatásköreikre vonatkozó információkat is;

b)az egyes tagállamokban a felügyelt kötelezett szolgáltatók típusára és számára vonatkozó statisztikai információk, valamint a kockázati profilra vonatkozó alapvető információk;

c)az egyes kötelezett szolgáltatók felügyelete során hozott kötelező erejű intézkedések és szankciók;

d)a más nemzeti hatóságoknak az engedélyezési eljárásokkal, az engedélyezési eljárások visszavonásával, valamint az egyes kötelezett szolgáltatók részvényesei vagy vezető testülete tagjai szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának értékelésével kapcsolatban nyújtott tanács;

e)a felügyeleti tevékenységek eredményeiről szóló jelentéseket;

f)a politikai közszereplőkre, hozzátartozóikra és a velük kapcsolatban állókra vonatkozó akták felügyeleti ellenőrzésének eredményei;

g)az elmúlt naptári évben végzett felügyeleti tevékenységekre vonatkozó statisztikai információk, beleértve a helyszínen kívüli és helyszíni ellenőrzések számát;

h)a közigazgatási szervek személyzetére és egyéb erőforrásaira vonatkozó statisztikai információk.

(3)A Hatóság a (2) bekezdésben említetteken túl más információkat is kérhet a felügyeleti hatóságoktól. A felügyeleti hatóságoknak aktualizálniuk kell a megadott információkat.

(4)Bármely felügyeleti hatóság vagy a nem a pénzmosás elleni felügyeletet ellátó hatóság indokolással ellátott tájékoztatási kérelmet intézhet a Hatósághoz a felügyeleti tevékenységei szempontjából releváns, a (2) bekezdés szerint gyűjtött információkat illetően. A Hatóság értékeli ezeket a megkereséseket, és a szükséges mértékben és titoktartás mellett a kellő időben megadja a felügyeleti hatóság vagy a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság részére a kért információt. A Hatóság tájékoztatja a kért információt eredetileg megadó hatóságot a kérelmező felügyeleti vagy más hatóság kilétéről, az érintett kötelezett szolgáltató kilétéről, az információkérés indokáról, valamint arról, hogy megadta-e a kért információt a kérelmező hatóságnak.

3. SZAKASZ

A kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyelete

12. cikk

A kötelezett szolgáltatók értékelése a közvetlen felügyeletre történő kiválasztás céljából

(1)Az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt feladatok elvégzése céljából a Hatóság az e cikk (2)–(6) bekezdésében és a 13. cikkben meghatározott kritériumok alapján és folyamatnak megfelelően időszakosan értékeli a következő kötelezett szolgáltatókat:

a)a legalább hét tagállamban letelepedett hitelintézetek, beleértve a letelepedés helye szerinti tagállamot és azokat a tagállamokat, amelyekben leányvállalatokon vagy fióktelepeken keresztül működnek;

b)a legalább tíz tagállamban működő egyéb pénzügyi intézmények, beleértve a letelepedés helye szerinti tagállamot, egy másik tagállamot, amelyben leányvállalaton vagy fióktelepen keresztül működnek, valamint minden más olyan tagállamot, ahol közvetlen szolgáltatásnyújtás vagy képviselői hálózat útján működnek.

(2)Az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett értékelt kötelezett szolgáltatók eredendő kockázati profilját az (5) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardban meghatározott referenciamutatók alapján és módszertan szerint alacsonynak, közepesnek, jelentősnek vagy magasnak kell minősíteni minden egyes olyan joghatóságban, amelyben működnek.

(3)Az eredendő kockázati profil besorolásának módszertanát legalább a kötelezett szolgáltatók alábbi kategóriáira külön kell meghatározni:

a)hitelintézetek;

b)pénzváltók;

c)átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások és alternatív befektetési alapok;

d)a hitelintézetektől eltérő hitelezők;

e)elektronikuspénz-kibocsátó intézmények;

f)befektetési vállalkozások;

g)pénzforgalmi szolgáltatók;

h)életbiztosítók;

i)életbiztosítás-közvetítők;

j)egyéb pénzügyi intézmények.

(4)A kötelezett szolgáltatók (4) bekezdésben említett minden egyes kategóriája esetében az értékelési módszertan referenciamutatóinak az ügyfelekhez, a termékekhez, a szolgáltatásokhoz, az ügyletekhez, a teljesítési csatornákhoz és a földrajzi területekhez kapcsolódó kockázatitényező-kategóriákon kell alapulniuk. A referenciamutatókat legalább az alábbi eredendőkockázat-mutatókra meg kell állapítani minden olyan tagállamban, amelyben működnek:

a)az ügyféllel kapcsolatos kockázat tekintetében: a külföldi illetőségű ügyfelek aránya, a politikai közszereplőként azonosított ügyfelek jelenléte és aránya;

b)a kínált termékek és szolgáltatások tekintetében:

i.a szupranacionális kockázatértékelésben a belső piac szintjén vagy a nemzeti kockázatértékelésben az ország szintjén a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak leginkább kitettnek minősített termékek és szolgáltatások jelentősége és kereskedési volumene;

ii.a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján nyújtott betéti és fizetési számlákkal összefüggő szolgáltatások volumene;

iii.a készpénzátutalási szolgáltatók esetében az egyes szolgáltatók összesített éves utalási és fogadási tevékenységének jelentősége egy joghatóságon belül;

c)a földrajzi területek tekintetében:

i.az uniós pénzügyi ágazatbeli szolgáltatók által harmadik országokban nyújtott levelező banki szolgáltatások éves volumene;

ii.azon harmadik országbeli levelező banki ügyfelek száma és aránya, amelyek pénzmosás elleni rendszerei globális standardalkotó szervek által azonosított strukturális hiányosságokkal rendelkeznek;

iii.a harmadik országokban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, az Unióban pénzügyi intézményként működő virtuáliseszköz-szolgáltatók tevékenységének volumene.

(5)A Hatóság szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a (4) bekezdésben említett referenciamutatókkal együtt azt a módszertant, amelynek segítségével a határokon átnyúló hitelintézetek és pénzügyi intézmények eredendő kockázati profilja besorolható az alacsony, közepes, jelentős vagy magas kategóriába minden egyes tagállamban, amelyben működnek.

A Hatóság az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [2025. január 1-jéig] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az e rendelet 38. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6)A Hatóság legalább háromévente felülvizsgálja a referenciamutatókat és a módszertant. Amennyiben módosításra van szükség, a Hatóság benyújtja a Bizottságnak a módosított szabályozástechnikai standardtervezeteket.

13. cikk

A kiválasztott kötelezett szolgáltatók jegyzékbe vételének folyamata

(1)A következő kötelezett szolgáltatók minősülnek kiválasztott kötelezett szolgáltatónak:

a)minden olyan, a 12. cikk szerint értékelt hitelintézet, amely legalább négy tagállamban magas eredendő kockázati profillal rendelkezik, és amely az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusoknak az előző három évben legalább az egyik tagállamban való lényeges megsértése miatt felügyeleti vagy egyéb nyilvános vizsgálat alatt állt;

b)minden olyan, a 12. cikk szerint értékelt pénzügyi intézmény, amely magas eredendő kockázattal rendelkezik legalább egy olyan tagállamban, amelyben letelepedett vagy ahol leányvállalaton vagy fióktelepen keresztül működik, és legalább öt másik tagállamban, ahol közvetlen szolgáltatásnyújtás vagy képviselői hálózat útján működik.

(2)A Hatóság az első kiválasztási eljárást 2025. július 1-jén kezdi meg, és a kiválasztást egy hónapon belül befejezi. A kiválasztásra az első kiválasztás megkezdését követően háromévente kerül sor, és azt mindegyik kiválasztási időszakban egy hónapon belül le kell zárni. A kiválasztott kötelezett szolgáltatók jegyzékét a Hatóság a kiválasztási eljárás befejezését követően indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi. A Hatóság öt hónappal a jegyzék közzétételét követően megkezdi a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletét.

(3)A kiválasztott kötelezett szolgáltató mindaddig a Hatóság közvetlen felügyelete alatt marad, amíg a Hatóság meg nem kezdi a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletét a következő kiválasztási fordulóra összeállított olyan jegyzék alapján, amely már nem tartalmazza az adott kötelezett szolgáltatót.

14. cikk

Közvetlen felügyelet céljából folytatott együttműködés a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belül 

(1)A Hatóság 20. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti azon jogának sérelme nélkül, amely szerint közvetlenül megkaphatja a kiválasztott kötelezett szolgáltatók által folyamatosan közölt adatokat vagy azokhoz közvetlenül hozzáférhet, a pénzügyi felügyeleteknek meg kell adniuk a Hatóság számára minden olyan adatot, amely a Hatóságra rótt feladatok elvégzéséhez szükséges.

(2)Adott esetben a pénzügyi felügyeletek feladata, hogy valamennyi kiválasztott kötelezett szolgáltató tekintetében segítséget nyújtsanak a Hatóságnak az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett feladatokhoz kapcsolódó bármely jogi aktus előkészítésében és végrehajtásában, ideértve az ellenőrzési tevékenységekhez nyújtott segítséget is. Az említett feladatok ellátása során követniük kell a Hatóság által adott utasításokat.

(3)A Hatóság végrehajtás-technikai standardokat dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a pénzügyi felügyeleteknek a (2) bekezdés szerint segíteniük kell a Hatóságot.

(4)A Hatóság az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2025. január 1-jéig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak a 42. cikkel összhangban történő elfogadására.

15. cikk

Közös felügyeleti csoportok

(1)Az egyes kiválasztott kötelezett szolgáltatók felügyeletére közös felügyeleti csoportot kell létrehozni. Minden közös felügyeleti csoport a Hatóság és a kiválasztott kötelezett szolgáltató felügyeletéért nemzeti szinten felelős pénzügyi felügyeletek személyzetéből áll. A közös felügyeleti csoport tagjait a (4) bekezdéssel összhangban kell kinevezni, és a Hatóság egy kijelölt alkalmazottjának (a továbbiakban: a közös felügyeleti csoport koordinátora) koordinációja mellett kell dolgozniuk.

(2)A közös felügyeleti csoport koordinátora biztosítja a közös felügyeleti csoport munkájának koordinálását. A közös felügyeleti csoport tagjai követik a közös felügyeleti csoport koordinátorának utasításait a közös felügyeleti csoporton belüli feladataik vonatkozásában. Ez nem érinti a saját pénzügyi felügyeletükön belüli feladataikat és kötelezettségeiket. A közös felügyeleti csoport koordinátorát az érintett pénzügyi felügyeletek egyetértésével a Hatóság delegálja a kiválasztott kötelezett szolgáltató székhelye szerinti tagállam pénzügyi felügyeletéhez. A delegálás időtartama arra az időszakra korlátozódik, amely alatt a Hatóság a kiválasztott kötelezett szolgáltató tekintetében felügyeleti feladatokat lát el.

(3)A közös felügyeleti csoport feladatai a következők:

a)a kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos felügyeleti felülvizsgálatok és értékelések elvégzése;

b)helyszíni ellenőrzések elvégzése és koordinálása a kiválasztott kötelezett szolgáltatóknál, valamint jelentések készítése, beleértve szükség esetén az ilyen jelentéseket követő felügyeleti intézkedések elfogadására irányuló javaslatokat is;

c)az a) és b) pontban említett felülvizsgálatokat, értékeléseket és helyszíni ellenőrzéseket figyelembe véve részvétel az adott kiválasztott kötelezett szolgáltatóra alkalmazandó, az igazgatótanácsnak és az ügyvezető testületnek javaslandó határozattervezetek előkészítésében;

d)szükség esetén kapcsolattartás a pénzügyi felügyeletekkel a felügyeleti feladatok bármely olyan tagállamban történő gyakorlása érdekében, amelyben egy kiválasztott kötelezett szolgáltató letelepedett.

(4)A Hatóság felel a közös felügyeleti csoportok létrehozásáért és összetételéért. Az érintett pénzügyi felügyeletek a személyzetükből egy vagy több személyt kineveznek a közös felügyeleti csoport tagjaként vagy tagjaiként. A pénzügyi felügyelet személyzetének egy tagja egynél több közös felügyeleti csoport tagjává is kinevezhető.

(5)A Hatóság és a pénzügyi felügyeletek konzultálnak egymással, és megállapodnak a személyzet igénybevételéről a közös felügyeleti csoportok tekintetében.

16. cikk

Információkérés

(1)A Hatóság megkövetelheti a kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól és a hozzájuk tartozó természetes vagy jogi személyektől, valamint azon harmadik felektől, amelyekhez a kiválasztott kötelezett szolgáltatók operatív funkciókat vagy tevékenységeket szerveztek ki, valamint a hozzájuk kapcsolódó természetes vagy jogi személyektől, hogy bocsássanak rendelkezésre minden olyan információt, amely az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges.

(2)A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információk benyújtására. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha az adott tájékoztatás hiányos, pontatlan vagy félrevezető.

(3)Amennyiben a Hatóság közvetlenül az (1) bekezdésben említett természetes vagy jogi személyektől szerez információt, ezt a kapott információt a pénzügyi felügyeletek rendelkezésére bocsátja.

17. cikk

Általános vizsgálatok

(1)A Hatóság az e rendeletben ráruházott feladatok ellátása érdekében bármely kiválasztott kötelezett szolgáltatónál, illetve kiválasztott kötelezett szolgáltató alkalmazásában álló vagy hozzájuk tartozó, valamely tagállamban letelepedett vagy ott található természetes vagy jogi személynél lefolytathat bármely szükséges vizsgálatot.

E célból a Hatóság:

a)előírhatja dokumentumok benyújtását;

b)megvizsgálhatja a személyek üzleti könyveit és nyilvántartásait, valamint kivonatokat és másolatokat készíthet ezen üzleti könyvekből és nyilvántartásokból;

c)hozzáférést kérhet belső ellenőrzési jelentésekhez, a számlák igazolásához, valamint bármely szoftverhez, adatbázishoz, informatikai eszközhöz vagy az információk rögzítésére szolgáló egyéb elektronikus eszközhöz;

d)szóbeli vagy írásbeli magyarázatot kérhet a 16. cikkben említett bármely személytől, képviselőitől vagy személyzete tagjaitól;

e)meghallgathat bármely egyéb olyan személyt, aki hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák.

(2)A 16. cikkben említett személyek a Hatóság határozata alapján indított vizsgálat tárgyát képezhetik. Ha egy személy akadályozza a vizsgálat lefolytatását, azon tagállam pénzügyi felügyelete, amelyben a vonatkozó telephelyek találhatók, biztosítja – a nemzeti jognak megfelelő – szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hatóság az e cikk (1) bekezdésében felsorolt jogok gyakorlása érdekében hozzáférjen a 16. cikkben említett jogi személyek helyiségeihez.

18. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)A Hatóság az e rendeletben ráruházott feladatok ellátása érdekében – az érintett pénzügyi felügyeleti hatóság előzetes értesítése mellett – minden szükséges helyszíni ellenőrzést lefolytathat a 16. cikkben említett jogi személyek helyiségeiben. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, a Hatóság anélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést, hogy ezt előzetesen bejelentette volna e jogi személyeknek.

(2)A Hatóság személyzete és a Hatóság által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott más személyek beléphetnek a Hatóság által elfogadott vizsgálati határozat tárgyát képező jogi személyek bármely helyiségébe és területére, továbbá rendelkeznek a 20. cikkben biztosított minden hatáskörrel.

(3)A 16. cikkben említett jogi személyek a Hatóság határozata alapján elrendelt helyszíni ellenőrzések tárgyát képezhetik.

(4)A lefolytatandó helyszíni ellenőrzés helye szerinti tagállam pénzügyi felügyeletének személyzete és az általa felhatalmazott vagy kijelölt más kísérő személyek – a Hatóság felügyelete és koordinálása alatt – kötelesek aktívan segíteni a Hatóság tisztviselőit és a Hatóság által felhatalmazott más személyeket. E célból rendelkeznek a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörökkel. Az érintett tagállam pénzügyi felügyeleteinek személyzete szintén részt vehet a helyszíni ellenőrzésben.

(5)Amennyiben a Hatóság személyzete és a Hatóság által felhatalmazott vagy kijelölt más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk alapján elrendelt helyszíni ellenőrzést, az érintett tagállam pénzügyi felügyelete köteles biztosítani a szükséges segítséget, a nemzeti joggal összhangban. Ennek a segítségnek a vizsgálathoz szükséges mértékben magában kell foglalnia bármely helyiség, üzleti könyv vagy nyilvántartás zár alá vételét. Amennyiben az érintett pénzügyi felügyelet nincs erre felhatalmazva, hatáskörében eljárva más nemzeti hatósághoz kell fordulnia a szükséges segítségért.

19. cikk

Igazságügyi hatóság által adott engedély

(1)Amennyiben a 18. cikkben előírt helyszíni ellenőrzéshez a nemzeti szabályok szerint igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, a Hatóságnak kérelmezni kell ezt az engedélyt.

(2)Amennyiben sor kerül az (1) bekezdésben említett engedély kérelmezésére, a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy a Hatóság határozata hiteles-e, valamint hogy az előirányzott kényszerintézkedések nem önkényesek, illetve nem túlzottak-e, figyelemmel a helyszíni ellenőrzés tárgyára. A kényszerintézkedések arányosságának ellenőrzése során a nemzeti igazságügyi hatóság kérheti a Hatóság részletes magyarázatát, különös tekintettel azon okokra, amelyek alapján a Hatóságban felmerült az 1. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett jogi aktusok megsértésének gyanúja, a feltételezett jogsértés súlyosságára és a kényszerintézkedések hatálya alá vont személy részvételének jellegére. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére a Hatóság dokumentációjában foglalt információkat. A Hatóság határozatának jogszerűségét csak az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül.

20. cikk

Felügyeleti hatáskörök

(1)A Hatóság az 5. cikk (2) bekezdésében ráruházott feladatok ellátása céljából rendelkezik az e cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörökkel ahhoz, hogy bármely kiválasztott kötelezett szolgáltató számára előírja a szükséges intézkedések megtételét, amennyiben:

a)a kiválasztott kötelezett szolgáltató nem felel meg az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban és nemzeti jogszabályokban foglalt követelményeknek;

b)a Hatóság bizonyítékkal rendelkezik arra nézve, hogy a kiválasztott kötelezett szolgáltató a következő 12 hónapban valószínűleg meg fogja sérteni az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban és nemzeti jogszabályokban foglalt követelményeket;

c)a kiválasztott kötelezett szolgáltató által bevezetett rendszerek, stratégiák, eljárások és mechanizmusok a Hatóság megállapítása alapján nem biztosítják a kockázatai megfelelő kezelését és fedezetét.

(2)A 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a Hatóság mindenekelőtt az alábbi hatáskörökkel rendelkezik:

a)előírhatja a rendszerek, eljárások, mechanizmusok és stratégiák megerősítését;

b)megkövetelheti az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban és nemzeti jogszabályokban foglalt felügyeleti követelményeknek való megfelelés helyreállítására irányuló tervet, beleértve a terv alkalmazási körének és határidejének módosítását is, és a terv végrehajtására határidőt tűzhet ki;

c)előírhatja meghatározott politika vagy az ügyfelek, ügyletek vagy teljesítési csatornák meghatározott kezelésének alkalmazását;

d)korlátozhatja a kiválasztott kötelezett szolgáltatót alkotó intézmények üzleti tevékenységét, működését vagy hálózatát, vagy előírhatja a túlzott pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentő tevékenységek leválasztását;

e)előírhatja a kiválasztott kötelezett szolgáltatók tevékenységei, termékei és rendszerei tekintetében a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentését célzó intézkedések végrehajtását;

f)előírhatja az irányítási struktúra megváltoztatását;

g)előírhatja az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt feladatok teljesítéséhez szükséges adatok vagy információk szolgáltatását, dokumentumok benyújtását, illetve további vagy gyakoribb beszámolási követelményeket írhat elő;

h)a magas kockázatot jelentő egyedi ügyfelekkel, ügyletekkel vagy tevékenységekkel kapcsolatos egyedi követelményeket írhat elő;

i)javaslatot tehet az engedélyt kiadó hatóságnak a kiválasztott kötelezett szolgáltató engedélyének visszavonására.

(3)A Hatóság ezenfelül rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel is, amelyekkel a felügyeleti hatóságok a vonatkozó uniós jog alapján rendelkeznek, kivéve, ha ez a rendelet másként rendelkezik. A Hatóság az e rendelettel ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges mértékben utasítások révén előírhatja a felügyeleti hatóságoknak, hogy a nemzeti jogban előírt feltételek mellett és azokkal összhangban gyakorolják hatáskörüket, amennyiben e rendelet nem ruházza fel a Hatóságot az adott hatáskörrel, különösen, ha ezek a hatáskörök az [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelv 41. cikke (1) bekezdésének a)–f) pontjából, valamint (2) és (3) bekezdéséből erednek. E felügyeleti hatóságoknak teljeskörűen tájékoztatniuk kell a Hatóságot e hatáskörök gyakorlásáról.

21. cikk

Közigazgatási bírságok

(1)Az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzése céljából, amennyiben egy kiválasztott kötelezett szolgáltató szándékosan vagy gondatlanságból megszegi az 1. cikk (2) bekezdésében említett, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusok tekintetében a II. mellékletben felsorolt valamely követelményt, vagy nem tesz eleget a 6. cikk (1) bekezdésében említett kötelező erejű határozatnak, a Hatóság az e cikk (2)–(7) bekezdésében meghatározott feltételek mellett közigazgatási bírságokat szabhat ki.

(2)Amennyiben a Hatóság ügyvezető testülete megállapítja, hogy egy kiválasztott kötelezett szolgáltató szándékosan vagy gondatlanságból súlyosan megsértette az [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási rendelet következő számának beillesztését, COM(2021) 420] rendeletben vagy [Kiadóhivatal: kérjük a terrorizmusfinanszírozási rendelet következő számának beillesztését, COM(2021) 422] rendeletben foglalt, közvetlenül alkalmazandó követelményeket, a (3) bekezdéssel összhangban közigazgatási bírságot kiszabó határozatot fogad el. A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően a 20. cikk (2) bekezdésében említett előírások mellett vagy helyett kell kiszabni.

(3)Az (1) bekezdésben említett közigazgatási bírságok alapösszege a következő korlátok közé eshet:

a)az ügyfél-átvilágítással, a csoport szabályzataival és eljárásaival és/vagy a beszámolási kötelezettségekkel kapcsolatos egy vagy több követelmény olyan jelentős megsértése esetén, amelyet két vagy több olyan tagállamban állapítottak meg, ahol a kiválasztott kötelezett szolgáltató működik, a szankció összege legalább 1 000 000 EUR, de legfeljebb 2 000 000 EUR vagy az éves árbevétel 1 %-a, attól függően, hogy melyik a magasabb;

b)az ügyfél-átvilágítással, a belső politikákkal, kontrollmechanizmusokkal és eljárásokkal és/vagy a beszámolási kötelezettségekkel kapcsolatos egy vagy több követelmény olyan jelentős megsértése esetén, amelyet egy olyan tagállamban állapítottak meg, ahol a kiválasztott kötelezett szolgáltató működik, a szankció összege legalább 500 000 EUR, de legfeljebb 1 000 000 EUR vagy az éves árbevétel 0,5 %-a, attól függően, hogy melyik a magasabb;

c)bármely egyéb követelmény olyan jelentős megsértése esetén, amelyet két vagy több olyan tagállamban állapítottak meg, ahol a kiválasztott kötelezett szolgáltató működik, a szankció összege legalább 1 000 000 EUR, de legfeljebb 2 000 000 EUR;

d)bármely egyéb követelmény olyan jelentős megsértése esetén, amelyet egy tagállamban állapítottak meg, a szankció összege legalább 500 000 EUR, de legfeljebb 1 000 000 EUR;

e)a Hatóság 6. cikk (1) bekezdésében említett határozatainak jelentős megsértése esetén a szankció összege legalább 100 000 EUR, de legfeljebb 1 000 000 EUR.

(4)A (3) bekezdésben meghatározott értékhatárokon belül megállapított alapösszegeket szükség esetén, súlyosbító vagy enyhítő tényezők figyelembevételével, az I. mellékletben meghatározott megfelelő együtthatók szerint ki kell igazítani. A megfelelő súlyosbító együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több súlyosbító együttható is alkalmazandó, az alapösszeghez hozzá kell adni azokat az értékeket, amelyeket az alapösszeg és az alapösszegnek az egyes súlyosbító együtthatók alkalmazásával kapott mennyiségek különbségeiként kapunk. Amennyiben a felelősnek tartott természetes vagy jogi személy általi jogsértésből származó haszon vagy a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteségek meghatározhatók, azokat az együtthatók alkalmazását követően hozzá kell adni a szankció teljes összegéhez.

(5)A megfelelő enyhítő együtthatókat egyesével kell az alapösszegre alkalmazni. Ha több enyhítő együttható is alkalmazandó, az alapösszegből ki kell vonni az alapösszeg és az alapösszegből az egyes enyhítő együtthatók alkalmazásával számított összeg különbségeként kapott értékeket.

(6)A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett jelentős jogsértésekért kiszabható szankció maximális összege – a (4) és (5) bekezdésben említett együtthatók alkalmazását követően – nem haladhatja meg a kötelezett szolgáltató előző üzleti évi teljes éves árbevételének 10 %-át.

(7)A (2) bekezdés c) és d) pontjában említett jelentős jogsértésekért kiszabható szankció maximális összege – a (4) és (5) bekezdésben említett együtthatók alkalmazását követően – nem haladhatja meg a 10 000 000 EUR-t, vagy azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az EUR, a nemzeti pénznemben ennek megfelelő értéket.

(8)Amennyiben a kiválasztott kötelezett szolgáltató anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 51 22. cikke értelmében összevont pénzügyi kimutatásokat kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy az alkalmazandó számviteli standardok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(9)Azon esetekben, amelyekre e cikk (1) bekezdése nem terjed ki, amennyiben az e rendeletben ráruházott feladatok ellátása céljából szükséges, a Hatóság előírhatja a pénzügyi felügyeletek számára, hogy indítsanak eljárást azon intézkedések meghozatalára, amelyek révén az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokkal, valamint a hatályos uniós jog által meg nem követelt külön hatáskörökről rendelkező esetleges vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban biztosítható a megfelelő közigazgatási bírságok kiszabása. A pénzügyi felügyeletek által alkalmazott szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Az első albekezdés alkalmazandó a(z) [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelvet átültető nemzeti jog megsértése esetén a kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal szemben kiszabandó közigazgatási bírságokra, valamint a kiválasztott kötelezett szolgáltatók igazgatótanácsának azon tagjaira kiszabandó közigazgatási pénzbírságokra, akik a nemzeti jog értelmében felelősek egy kötelezett szolgáltató általi jogsértésért.

(10)Az alkalmazott közigazgatási bírságoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

22. cikk

Kényszerítő bírságok 

(1)Az ügyvezető testület határozatban kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezzen:

a)valamely kiválasztott kötelezett szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 6. cikk (1) bekezdése alapján hozott határozattal;

b)a 16. cikk (1) bekezdésében említett valamely személyt a 6. cikk (1) bekezdése szerinti határozatban előírt információk teljes körű benyújtására;

c)a 16. cikk (1) bekezdésében említett személyt arra, hogy vesse alá magát a vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a 17. cikk szerint elrendelt vizsgálat során közölt egyéb információkat.

(2)A kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. A kényszerítő bírságot naponként kell kiszabni, addig, amíg az érintett kiválasztott kötelezett szolgáltató vagy személy eleget nem tesz az (1) bekezdésben említett vonatkozó határozatnak.

(3)A (2) bekezdés ellenére, a kényszerítő bírság összege az előző üzleti évre vonatkozó átlagos napi árbevétel 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évre vonatkozó átlagos napi jövedelem 2 %-a. Az összegeket a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4)A kényszerítő bírság a Hatóság határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki.

23. cikk

Eljárás alá vont személyek meghallgatása 

(1)A 21. és 22. cikk szerinti közigazgatási bírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozat meghozatala előtt az ügyvezető testület lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek számára a Hatóság megállapításaival kapcsolatos meghallgatásra. Az ügyvezető testület csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt megtenni észrevételeiket.

(2)Az eljárás alá vont személyek védelemhez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni a Hatóság ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és a Hatóság belső előkészítő dokumentumaira.

24. cikk

A közigazgatási bírságok és kényszerítő bírságok nyilvánosságra hozatala, jellege, végrehajtása és felhasználása

(1)A Hatóság nyilvánosságra hoz minden, a 21. és 22. cikk alapján valamely kiválasztott kötelezett szolgáltatóra kiszabott közigazgatási bírságot és kényszerítő bírságot, kivéve, ha az ilyen nyilvánosságra hozatal aránytalan károkat okozna az érintett feleknek.

(2)A 21. és 22. cikk alapján kiszabott közigazgatási bírságoknak és kényszerítő bírságoknak végrehajthatóaknak kell lenniük.

A végrehajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai vonatkoznak, amelynek területén arra sor kerül. A határozatot végrehajtási záradékkal az a hatóság látja el – a határozat hitelességének ellenőrzésén kívül minden más alakiságot mellőzve –, amelyet az egyes tagállamok kormányai erre a célra kijelölnek, és amelyről a Hatóságot és az Európai Unió Bíróságát tájékoztatják.

Ha ezeknek az alaki követelményeknek az érintett fél kérelmére eleget tettek, a fél a nemzeti jognak megfelelően közvetlenül az illetékes szervtől kérheti a végrehajtást.

A végrehajtást kizárólag az Európai Unió Bíróságának határozata függesztheti fel. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a tagállami igazságszolgáltatási szervek rendelkeznek joghatósággal.

(3)A pénzbírságok és kényszerítő bírságok összege az Európai Unió általános költségvetését illeti.

25. cikk

A felügyeleti intézkedések meghozatalára és a közigazgatási bírságok kiszabására vonatkozó eljárási szabályok

(1)Amennyiben a Hatóság az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tények lehetséges fennállására utaló komoly jeleket észlel, amely tények fennállása a II. mellékletben felsorolt egy vagy több jogsértés megvalósulásának minősülhet, akkor a Hatóság a saját szervezetén belül független vizsgálati munkacsoportot jelöl ki az ügy kivizsgálására. A vizsgálati munkacsoport nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt az érintett kiválasztott kötelezett szolgáltató közvetlen felügyeletében, és feladatait a Hatóság ügyvezető testületétől függetlenül kell ellátnia.

(2)A vizsgálati munkacsoport a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja a Hatóság ügyvezető testületének.

A vizsgálati munkacsoport a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 16. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 17. és a 18. cikk szerinti vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni.

A vizsgálati munkacsoport a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet a közös felügyeleti csoport a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(3)A vizsgálat befejezésekor és a megállapításaikat tartalmazó ügyiratnak a Hatóság ügyvezető testülete részére történő benyújtása előtt a vizsgálati csoport lehetőséget biztosít a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálati munkacsoport kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat által érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

Az érintett személyek védelemhez való jogát az e cikk alapján lefolytatott vizsgálatok során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(4)Amikor a vizsgálati munkacsoport benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot a Hatóság ügyvezető testületének, erről tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat által érintett személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.

(5)A vizsgálati munkacsoport megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint – amennyiben ezt az érintett személyek kérik – a vizsgálat által érintett személyeknek a(z) X. cikk szerinti meghallgatását követően az ügyvezető testület határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett személyek elkövettek-e a II. mellékletben felsoroltak közül egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 20. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, valamint a 21. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki.

(6)A vizsgálati munkacsoport nem vesz részt az ügyvezető testület megbeszélésein, és más módon sem avatkozik bele az ügyvezető testület döntéshozatalába.

(7)A Bizottság további eljárási szabályokat fogad el a közigazgatási bírságok és kényszerítő bírságok kiszabását jelentő jogkör gyakorlására vonatkozóan, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, valamint a közigazgatási bírságok és kényszerítő bírságok behajtását, továbbá részletes szabályokat fogad el a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett szabályokat a 85. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kell elfogadni.

(8)A Hatóság az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából az érintett nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett a Hatóság nem szab ki közigazgatási bírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

26. cikk

Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik a Hatóság közigazgatási bírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatainak felülvizsgálatára. Az Európai Unió Bírósága törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

27. cikk

Nyelvhasználati szabályok a közvetlen felügyelet során

(1)A Hatóság és a pénzügyi felügyeletek szabályokat fogadnak el a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszeren belüli kommunikációjukra vonatkozóan, beleértve az alkalmazandó nyelv(ek)et is.

(2)A kiválasztott kötelezett szolgáltató vagy az egyénileg a Hatóság felügyeleti eljárásainak hatálya alá tartozó bármely más természetes vagy jogi személy által a Hatóságnak benyújtott dokumentumok az Unió bármely, a kiválasztott kötelezett szolgáltató vagy az érintett természetes vagy jogi személy által választott hivatalos nyelvén elkészíthetők.

(3)A Hatóság, a kiválasztott kötelezett szolgáltatók és az egyénileg a Hatóság felügyeleti eljárásainak hatálya alá tartozó bármely más jogi vagy természetes személy megállapodhat abban, hogy írásbeli kommunikációjuk során kizárólag az Unió valamely hivatalos nyelvét használják, többek között a Hatóság felügyeleti határozatai tekintetében.

(4)Az egyetlen nyelv használatára vonatkozó ilyen megállapodás megszűnése kizárólag a Hatóság felügyeleti eljárásának még le nem folytatott vonatkozásaira érvényes.

(5)Amennyiben egy szóbeli meghallgatás résztvevői az Uniónak valamely, a Hatóság felügyeleti eljárásának nyelvétől eltérő hivatalos nyelvén történő meghallgatásukat kérik, a Hatóságot e követelményről kellő idővel előzetesen értesíteni kell annak érdekében, hogy az megtehesse a szükséges intézkedéseket.

4. SZAKASZ

A KIVÁLASZTOTT KÖTELEZETT SZOLGÁLTATÓK KÖZVETETT FELÜGYELETE

28. cikk

A felügyeleti konvergencia állapotának értékelése

(1)A magas szintű felügyeleti standardok és módszerek biztosítása érdekében a Hatóság rendszeres időközönként értékeli egy, több vagy valamennyi pénzügyi felügyelet néhány vagy összes tevékenységét, beleértve eszközeik és erőforrásaik értékelését. Az értékelések magukban foglalják a 8. cikk szerint kidolgozott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti módszertan alkalmazásának felülvizsgálatát, és egyetlen értékelési ciklusban valamennyi pénzügyi felügyeletre kiterjednek. Az egyes értékelési ciklusok hosszát a Hatóság határozza meg, az azonban nem haladhatja meg a hét évet.

(2)Az értékeléseket a Hatóság személyzete végzi el a felülvizsgálat alá nem tartozó pénzügyi felügyeletek személyzetének önkéntes, az ügyvezető testület hozzájárulásával történő bevonásával. Az értékelések során kellően figyelembe kell venni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és kormányközi testületek által készített releváns értékeléseket, felméréseket és jelentéseket.

(3)A Hatóság jelentést készít az egyes értékelések eredményeiről. Ezt a jelentést a Hatóság személyzete készíti el, vagy a Hatóság személyzete a pénzügyi felügyeletek személyzetével közösen, amennyiben a pénzügyi felügyeletek személyzete eseti alapon részt vett a felülvizsgálatban. A jelentést az ügyvezető testület fogadja el, figyelembe véve a felügyeleti összetételű igazgatótanács észrevételeit. A jelentésnek ki kell fejtenie és jeleznie kell azokat az értékelés eredményeként megfelelőnek, arányosnak és szükségesnek tekintett, konkrét nyomonkövetési intézkedéseket, amelyeket az értékelés tárgyát képező pénzügyi felügyeletnek vagy pénzügyi felügyeleteknek meg kell tenniük. A nyomonkövetési intézkedések a 43. cikk szerinti iránymutatások és ajánlások formájában fogadhatók el, beleértve az összes vagy több pénzügyi felügyeletnek, illetve adott esetben bármely konkrét pénzügyi felügyeletnek címzett ajánlásokat is.

(4)A pénzügyi felügyeletek minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek az értékelés eredményeként nekik címzett konkrét nyomonkövetési intézkedéseknek.

29. cikk

A pénzmosás elleni kollégiumok munkájának koordinálása és elősegítése

(1)A Hatóság a saját hatáskörén belül és az érintett pénzügyi felügyeletek [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelv 36. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül biztosítja a pénzmosás elleni felügyeleti kollégiumok létrehozását és következetes működését a több tagállamban működő, nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók tekintetében, a(z) [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelv 36. cikkével összhangban. E célból a Hatóság:

a)kollégiumokat hozhat létre, összehívhatja és megszervezheti a kollégiumok üléseit, amennyiben ilyen kollégiumot nem hoztak létre annak ellenére, hogy a létrehozására vonatkozó, a(z) [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelv 36. cikkében meghatározott vonatkozó feltételek teljesülnek;

b)közreműködhet a kollégiumi ülések megszervezésében, amennyiben azt az érintett pénzügyi felügyeletek kérik;

c)segítheti a közös felügyeleti tervek és közös vizsgálatok megszervezését;

d)a pénzügyi felügyeletekkel együttműködve összegyűjtheti és megoszthatja az összes vonatkozó információt annak érdekében, hogy megkönnyítse a kollégium munkáját és elérhetővé tegye ezeket az információkat a kollégiumban dolgozó hatóságok számára;

e)előmozdíthatja a hatékony és eredményes felügyeleti tevékenységeket, beleértve azon kockázatok értékelését, amelyeknek a kötelezett szolgáltatók ki vannak vagy ki lehetnek téve;

f)az e rendeletben meghatározott feladatokkal és hatáskörökkel összhangban felvigyázhatja a pénzügyi felügyeletek által végzett feladatokat.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában a Hatóság személyzete teljes körű részvételi joggal rendelkezik a pénzmosás elleni felügyeleti kollégiumokban, és részt vehet a két vagy több pénzügyi felügyelet által közösen végzett tevékenységeikben, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket is.

30. cikk

Eljárásra való felkérés kivételes körülmények esetén

(1)A pénzügyi felügyeletek értesítik a Hatóságot, ha valamely nem kiválasztott kötelezett szolgáltató helyzete az alkalmazandó követelményeknek való megfelelése, valamint a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatoknak való kitettsége tekintetében gyorsan és jelentősen romlik, különösen akkor, ha ez a romlás jelentősen ronthatja a szolgáltató működési helye szerinti tagállamnak, több tagállamnak vagy az Unió egészének a hírnevét.

(2)Amennyiben a Hatóság arra utaló jeleket észlel, hogy egy nem kiválasztott kötelezett szolgáltató lényeges jogsértést követ el, felkérheti a pénzügyi felügyeletet, hogy:

a)vizsgálja ki az uniós jog, továbbá ha az ilyen uniós jog irányelvekből áll vagy erre kifejezetten lehetőséget biztosít a tagállamoknak, akkor – annyiban, amennyiben irányelveket ültet át vagy az uniós jog által a tagállamoknak biztosított lehetőségeket érvényesít – a nemzeti jog nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók általi megsértését; valamint

b)mérlegelje a közvetlenül alkalmazandó uniós joggal vagy az irányelveket átültető nemzeti joggal összhangban lévő szankciók kivetését a szóban forgó jogsértésekre vonatkozóan.

Szükség esetén a Hatóság felkérheti továbbá a pénzügyi felügyeletet arra, hogy hozzon az adott szolgáltatónak címzett egyedi határozatot, amelyben előírja számára a közvetlenül alkalmazandó uniós jog szerinti kötelezettségei, illetőleg – annyiban, amennyiben irányelveket ültet át vagy az uniós jog által a tagállamoknak biztosított lehetőségeket érvényesít –, a nemzeti jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételét, beleértve bármely gyakorlat megszüntetését is.

(3)A pénzügyi felügyelet eleget tesz a (2) bekezdéssel összhangban hozzá intézett minden megkeresésnek, és – amint lehetséges, de legkésőbb a megkeresés kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül – tájékoztatja a Hatóságot az adott megkeresésnek való megfelelés céljából tett vagy tervezett lépésekről.

(4)Amennyiben az érintett pénzügyi felügyelet nem tesz eleget a (2) bekezdésben említett megkeresésnek, és a megkeresés kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül nem tájékoztatja a Hatóságot a megkeresés teljesítése érdekében tett vagy tervezett lépésekről, a Hatóság kérheti a Bizottságtól, hogy engedélyezze a nem kiválasztott kötelezett szolgáltató közvetlen felügyeletével kapcsolatos, az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében említett vonatkozó feladatoknak és hatásköröknek az érintett pénzügyi felügyeletről a Hatóságra történő átruházását.

(5)A Hatóság megkeresésének a következőket kell tartalmaznia:

a)a közvetlenül alkalmazandó követelmények azonosított, nem kiválasztott kötelezett szolgáltató általi lényeges megsértésének leírása, valamint annak indokolása, hogy az ilyen jogsértések a (2) bekezdés értelmében a Hatóság hatáskörébe tartoznak;

b)annak indokolása, hogy a pénzügyi felügyelethez intézett, a (2) bekezdésben említett megkeresés miért nem eredményezett semmilyen intézkedést a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül;

c)a vonatkozó feladatok és hatáskörök kért átruházásának határideje, amely nem haladhatja meg a három évet;

d)azon intézkedések leírása, amelyeket a Hatóság a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóval kapcsolatban a (2) bekezdésben említett lényeges jogsértések kezelésére vonatkozóan a feladatok és hatáskörök átruházásakor szándékozik meghozni.

(6)A Bizottságnak a Hatóság megkeresésének kézhezvételétől számítva egy hónap áll rendelkezésére, hogy határozatot fogadjon el a vonatkozó feladatok és hatáskörök átruházásának engedélyezéséről vagy elutasításáról. A határozatról értesíti a Hatóságot, amely erről haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi felügyeletet és a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatót.

(7)A nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóval kapcsolatos feladatok és hatáskörök átruházását engedélyező határozatról szóló értesítést követő tizedik munkanapon a (2) bekezdésben említett nem kiválasztott kötelezett szolgáltatót az 5. cikk (2) bekezdésében említett feladatok, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében és a 16–22. cikkben említett hatáskörök gyakorlása céljából kiválasztott kötelezett szolgáltatónak kell tekinteni. A Bizottság határozata határidőt állapít meg e feladatok és hatáskörök gyakorlására, amelynek lejártakor azok automatikusan visszaszállnak az érintett pénzügyi felügyeletre.

5. SZAKASZ

A NEM PÉNZÜGYI SZEKTOR FELVIGYÁZÁSA

31. cikk

Partneri felülvizsgálatok

(1)A Hatóság a felügyeleti eredmények konzisztenciájának és hatékonyságának erősítése érdekében a nem pénzügyi felügyeletek néhány vagy összes tevékenységéről rendszeres időközönként partneri felülvizsgálatokat végez. E célból a Hatóság a felülvizsgált nem pénzügyi felügyeletek objektív értékelését és összehasonlítását lehetővé tevő módszereket dolgoz ki. A partneri felülvizsgálatok tervezése és végzése során figyelembe kell venni az érintett nem pénzügyi felügyelettel kapcsolatban már elérhető információkat és értékeléseket, beleértve a Hatóságnak a 11. cikkel összhangban szolgáltatott bármely releváns információt, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és kormányközi testületek által készített értékeléseket és jelentéseket, valamint az érdekelt felektől származó bármely releváns információt is.

(2)E cikk alkalmazásában a Hatóság eseti partneri felülvizsgálati bizottságokat hoz létre, amelyek a Hatóság személyzetéből és a nem pénzügyi felügyeletek tagjaiból állnak. A partneri felülvizsgálati bizottságokban a Hatóság személyzetének egy tagja elnököl. Nyilvános részvételi felhívást követően a Hatóság elnöke tesz javaslatot a partneri felülvizsgálati bizottság elnökére és tagjaira, amelyet az ügyvezető testület hagy jóvá.

(3)A partneri felülvizsgálat többek között értékeli:

a)a nem pénzügyi felügyelet hatásköreinek és pénzügyi, emberi és technikai erőforrásainak megfelelőségét, függetlenségének mértékét, irányítási rendszerét és szakmai normáit az [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelv IV. fejezete hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében;

b)az uniós jog alkalmazásában és a felügyeleti módszerekben elért konvergencia hatékonyságát és mértékét, valamint azt, hogy a felügyeleti módszerek milyen mértékben teljesítik az uniós jogban meghatározott célkitűzéseket;

c)a nem pénzügyi felügyeletek által kidolgozott bevált módszerek alkalmazását, amelyek elfogadásából más nem pénzügyi felügyeleteknek is előnye származna;

d)az uniós jog végrehajtása keretében elfogadott rendelkezések betartatásának hatékonyságát és e téren a konvergencia mértékét, beleértve az e rendelkezések be nem tartása esetén a felelős személyekkel szemben kiszabott közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket.

(4)A Hatóság jelentést készít a partneri felülvizsgálat eredményeiről. E partneri felülvizsgálati jelentést a partneri felülvizsgálati bizottság dolgozza ki, és az ügyvezető testület fogadja el, miután megkapta a felügyeleti összetételű igazgatótanács észrevételeit a módszertan alkalmazásának más partneri felülvizsgálati jelentésekkel való összhangjára vonatkozóan. A jelentés megindokolja és meghatározza a partneri felülvizsgálat eredményeként megfelelőnek, arányosnak és szükségesnek tekintett nyomonkövetési intézkedéseket. E nyomonkövetési intézkedések a 3. cikk szerinti iránymutatások és ajánlások, valamint a 44. cikk szerinti véleményezés formájában fogadhatók el. A nem pénzügyi felügyeletek minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek a 43. cikkel összhangban kiadott iránymutatásoknak és ajánlásoknak.

(5)A Hatóság a partneri felülvizsgálat megállapításait közzéteszi a honlapján, és véleményt nyújt be a Bizottságnak, ha – a partneri felülvizsgálat eredményére vagy a Hatóság által feladatainak ellátása során szerzett más információkra tekintettel – úgy véli, hogy a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatókra, illetve a nem pénzügyi felügyeletekre alkalmazandó uniós szabályok további harmonizációja uniós szempontból szükséges.

(6)A Hatóság a partneri felülvizsgálati jelentés közzététele után két évvel nyomonkövetési jelentést készít. A nyomonkövetési jelentést a partneri felülvizsgálati bizottság dolgozza ki, és az ügyvezető testület fogadja el, miután megkapta a felügyeleti összetételű igazgatótanács észrevételeit a más partneri felülvizsgálati jelentésekkel való összhangra vonatkozóan. A nyomonkövetési jelentésnek tartalmaznia kell azon intézkedések megfelelőségének és hatékonyságának az értékelését, amelyeket a partneri felülvizsgálat tárgyát képező nem pénzügyi felügyeletek hoztak válaszul a partneri felülvizsgálati jelentés nyomonkövetési intézkedéseire. A Hatóság a nyomonkövetési jelentés megállapításait közzéteszi a honlapján.

(7)E cikk alkalmazásában az ügyvezető testület kétévente partneri felülvizsgálati munkatervet fogad el, amelyben figyelembe veszi a múltbeli partneri felülvizsgálati eljárások tanulságait és a felügyeleti összetételű igazgatótanácson belül tartott megbeszéléseket. A partneri felülvizsgálati munkaterv az éves és a többéves munkaprogram külön részét képezi, és az egységes programozási dokumentumba kell belefoglalni. Sürgős esetben vagy előre nem látható események bekövetkezése esetén a Hatóság további partneri felülvizsgálatok elvégzéséről dönthet.

(8)Amennyiben a felügyeletet önszabályozó testületek végzik, a partneri felülvizsgálatnak ki kell terjednie az [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelv 38. cikke szerinti azon intézkedések megfelelőségének és eredményességének értékelésére, amelyeket az e szervek felvigyázásáért felelős közigazgatási szerv hozott annak biztosítása érdekében, hogy azok az uniós jog által előírt normáknak megfelelően végezzék feladataikat.

(9)Eseti alapon, amennyiben az önszabályozó testületek jelzik, hogy részt kívánnak venni a partneri felülvizsgálatban, az ilyen felügyeleti feladatokkal megbízott szervek képviselői meghívást kaphatnak a partneri felülvizsgálatban való részvételre.

32. cikk

A nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóságokkal kapcsolatos hatáskörök

(1)A Hatóság az e cikk (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében meghatározott hatásköröknek megfelelően jár el, ha a nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóság nem alkalmazza vagy az uniós joggal vélhetően ellentétes módon alkalmazza az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokat vagy nemzeti jogszabályokat, különösen ha nem gondoskodik arról, hogy a felügyelete vagy felvigyázása alatt álló szolgáltató teljesítse az említett aktusokban vagy jogszabályokban meghatározott követelményeket.

(2)A Hatóság egy vagy több, nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóság, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság megkeresésére, vagy saját kezdeményezésére – ideértve azt az esetet is, amikor az természetes vagy jogi személyektől származó, kellően megalapozott információkon alapul – és azt követően, hogy tájékoztatta az érintett, nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóságot, ismerteti, hogy hogyan kíván eljárni az ügyben, és adott esetben kivizsgálja az uniós jog feltételezett megsértését vagy alkalmazásának elmulasztását.

A felügyeleti hatóság minden olyan információt haladéktalanul a Hatóság rendelkezésére bocsát, amelyet a Hatóság a vizsgálatához szükségesnek tart, ideértve az arra vonatkozó információt, hogy hogyan kell az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokat vagy jogszabályokat az uniós joggal összhangban alkalmazni.

A Hatóság – azt követően, hogy tájékoztatta a felügyeleti hatóságot – kellő indokolással és magyarázattal ellátott információkérést intézhet közvetlenül más felügyeleti hatóságokhoz, ha az érintett felügyeleti hatóságtól való információkérés az uniós jog feltételezett megsértésének vagy alkalmazása elmulasztásának kivizsgálásához szükségesnek ítélt információk megszerzéséhez elégtelennek bizonyult vagy elégtelennek tekintendő.

Az ilyen megkeresés címzettje indokolatlan késedelem nélkül egyértelmű, pontos és teljes körű információkat bocsát a Hatóság rendelkezésére.

(3)A Hatóság legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított hat hónapon belül ajánlást intézhet az érintett, nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatósághoz, amelyben meghatározza az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

Az ilyen ajánlás kibocsátása előtt a Hatóság – amennyiben azt az uniós jog megsértésének megszüntetésére megfelelőnek ítéli – megkeresi az érintett felügyeleti hatóságot annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedésekről.

A nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóság az ajánlás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Hatóságot az uniós jognak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről.

(4)Ha a nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóság nem felel meg az uniós jognak a Hatóság ajánlásának kézhezvételétől számított egy hónapon belül, a Bizottság a Hatóságtól kapott tájékoztatást követően vagy saját kezdeményezésére hivatalos véleményt adhat ki, amelyben előírja a nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóság számára, hogy hozza meg az uniós jognak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Bizottság hivatalos véleményében figyelembe veszi a Hatóság ajánlásait.

A Bizottság ezt a hivatalos véleményt az ajánlás elfogadását követő három hónapon belül adja ki. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja.

A Hatóság és a nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges információt.

(5)A nem pénzügyi ágazatbeli felügyeleti hatóság az (5) bekezdésben említett hivatalos vélemény kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a Bizottságot és a Hatóságot a bizottsági hivatalos véleményben foglaltaknak való megfelelés érdekében hozott vagy hozandó intézkedéseiről.

(6)Amennyiben a (4) bekezdésben említett hivatalos vélemény címzettje olyan felügyeleti hatóság, amely önszabályozó testület felvigyázását ellátó közigazgatási szerv, és amennyiben az nem felel meg a hivatalos véleménynek az abban meghatározott határidőn belül, a Hatóság a meg nem felelés kellő időben történő orvoslása érdekében az önszabályozó testületnek címzett egyedi határozatot fogadhat el, amelyben előírhatja számára, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az uniós jog szerinti kötelezettségeinek való megfelelés érdekében.

A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján kiadott hivatalos véleménnyel.

(7)A (6) bekezdés alapján elfogadott határozatok elsőbbséget élveznek a felügyeleti hatóságok által ugyanabban a tárgyban hozott bármely korábbi határozattal szemben.

Az (5) bekezdés szerinti hivatalos vélemény vagy a (7) bekezdés szerinti határozat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalakor a felügyeleti hatóságoknak meg kell felelniük a hivatalos véleménynek vagy – adott esetben – a határozatnak.

6. SZAKASZ

A PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS EGYSÉGEK TÁMOGATÁSI ÉS KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUSA

33. cikk

Közös elemzések elvégzése

(1)Amennyiben az [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelv 25. cikke alapján egy tagállam pénzügyi információs egysége azt állapítja meg, hogy egy vagy több, másik tagállambeli pénzügyi információs egységgel közös elemzés elvégzésére lehet szükség, erről értesítenie kell a Hatóságot. Az első értesítéstől számított öt napon belül a Hatóság tájékoztatja az összes érintett tagállam pénzügyi információs egységeit, és felkéri őket, hogy vegyenek részt a közös elemzésben. A Hatóság e célból biztonságos kommunikációs csatornákat használ. Az érintett tagállamok valamennyi pénzügyi információs egységének mérlegelnie kell a közös elemzésben való részvételt. A Hatóság gondoskodik arról, hogy a közös elemzés az első értesítéstől számított 20 napon belül megkezdődjön.

(2)A közös elemzésben való részvételt elutasító pénzügyi információs egységnek a felkérés kézhezvételétől számított öt napon belül írásban közölnie kell az elutasítás okait a Hatósággal. A Hatóság ezen okokról haladéktalanul tájékoztatja a közös elemzés szükségességét megállapító pénzügyi információs egységet.

(3)A közös elemzésben részt vevő pénzügyi információs egységek kifejezett hozzájárulása esetén a Hatóság közös elemzéshez hozzájáruló személyzete számára hozzáférést kell adni a közös elemzés tárgyára vonatkozó valamennyi adathoz, továbbá biztosítani kell, hogy a személyzet fel tudja dolgozni ezeket az adatokat.

(4)A Hatóság a kidolgozott módszerekkel és eljárásokkal összhangban biztosítja az adott közös elemzés elvégzéséhez szükséges valamennyi eszközt és operatív támogatást. A Hatóság külön erre a célra szolgáló, biztonságos kommunikációs csatornát hoz létre a közös elemzés elvégzésére, és biztosítja a megfelelő technikai koordinációt, beleértve az informatikai támogatást, valamint a költségvetési és logisztikai támogatást is.

34. cikk

A közös elemzések módszereinek és eljárásainak felülvizsgálata, az elemzések lefolytatása

(1)A Hatóság gondoskodik a közös elemzések lefolytatásához megállapított módszerek és eljárások rendszeres felülvizsgálatáról, szükség esetén azok aktualizálásáról.

(2)Azok a pénzügyi információs egységek, amelyek részt vettek vagy más módon érintve voltak egy vagy több közös elemzésben, visszajelzést adhatnak az elemzés lefolytatásáról, beleértve a Hatóság által a közös elemzés során nyújtott operatív támogatással kapcsolatos visszajelzéseket, valamint a meglévő elemzési munkamódszerek és rendszerek eredményére, a rendelkezésre álló eszközökre és a részt vevő pénzügyi információs egységek közötti koordinációra vonatkozó visszajelzéseket. A visszajelzés bizalmasnak minősíthető, amely esetben azt nem osztják meg más pénzügyi információs egységekkel.

(3)A Hatóság a (2) bekezdésben említett visszajelzések alapján vagy saját kezdeményezésére nyomonkövetési jelentéseket adhat ki a közös elemzések elvégzésével kapcsolatban, beleértve a közös elemzések elvégzéséhez szükséges módszerek és eljárások kiigazítására vonatkozó konkrét javaslatokat, valamint a közös elemzések eredményére vonatkozó következtetéseket. A nyomonkövetési jelentés eljárási és operatív vonatkozásait meg kell osztani valamennyi pénzügyi információs egységgel anélkül, hogy az ügyre vonatkozó bizalmas vagy korlátozott információkat nyilvánosságra hoznának. A közös elemzések elvégzésével kapcsolatos következtetéseket és ajánlásokat meg kell osztani az adott közös elemzésekben részt vevő pénzügyi információs egységekkel és az összes többi pénzügyi információs egységgel, amennyiben ezek a következtetések nem tartalmaznak bizalmas vagy korlátozott terjesztésű információkat.

35. cikk

A nemzeti pénzügyi információs egységek küldöttei

(1)Az egyes tagállamok pénzügyi információs egységei egy személyzeti tagot delegálhatnak a Hatóságba küldöttként. A nemzeti pénzügyi információs egység küldöttjének rendes munkahelye a Hatóság székhelye.

(2)A pénzügyi információs egységek küldöttei a delegálás időpontjában és annak teljes időtartama alatt a delegáló pénzügyi információs egység személyzetének minősülnek. A tagállamok a pénzügyi információs egység küldöttjét a pénzügyi információs egységek feladatai terén szerzett, bizonyítottan magas szintű, releváns gyakorlati tapasztalat alapján nevezik ki. A pénzügyi információs egység küldöttjének fizetését és javadalmazását a delegáló pénzügyi információs egység viseli.

(3)A pénzügyi információs egységek küldötteinek megbízatása három évre szól, amely a delegáló pénzügyi információs egység egyetértésével egyszer megújítható.

(4)A pénzügyi információs egységek küldöttei támogatják a Hatóságot az 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásában. E célból a nemzeti pénzügyi információs egységek küldöttei a delegálás időtartama alatt hozzáférést kapnak a Hatóság azon adataihoz és információihoz, amelyek feladataik ellátásához szükségesek.

(5)A pénzügyi információs egységek küldöttei a (4) bekezdésben említett feladatok ellátása céljából hozzáférhetnek a delegáló pénzügyi információs egység által hozzáférhető adatokhoz, amennyiben a delegáló pénzügyi információs egység ehhez hozzájárul.

(6)Az ügyvezető testület határozza meg a pénzügyi információs egységek küldötteinek a Hatósággal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

36. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés területén

(1)Az együttműködés előmozdítása és a pénzügyi információs egységek munkájának támogatása keretében a Hatóság megszervezi és elősegíti legalább a következő tevékenységeket:

a)képzési programok, többek között a technológiai innováció figyelembevételével;

b)személyzeti csereprogramok és kirendelési rendszerek, beleértve a pénzügyi információs egységek személyzetének valamely tagállamból a Hatósághoz történő kirendelését;

c)a módszerek cseréje a pénzügyi információs egységek között, beleértve az adott területen szerzett szakértelem megosztását.

(2)Bármely pénzügyi információs egység segítségnyújtás iránti kérelemmel fordulhat a Hatósághoz saját feladataival kapcsolatban, meghatározva a Hatóság személyzete, egy vagy több pénzügyi információs egység személyzete vagy ezek kombinációja által nyújtható segítség típusát. A segítséget kérő pénzügyi információs egység biztosítja, hogy az ilyen segítségnyújtáshoz szükséges információkhoz és adatokhoz hozzá lehessen férni. A Hatóság megőrzi és rendszeresen aktualizálja a konkrét szakterületekkel és a pénzügyi információs egységek kölcsönös segítségnyújtási kapacitásával kapcsolatos információkat.

(3)A Hatóság minden erőfeszítést megtesz, hogy megadja a kért segítséget, többek között mérlegelve a saját emberi erőforrásaival biztosítandó támogatást, valamint a más pénzügyi információs egységek által önkéntes alapon nyújtott segítség koordinálása és elősegítése révén.

(4)A Hatóság elnöke minden év elején tájékoztatja a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsot azokról az emberi erőforrásokról, amelyeket a Hatóság az előző bekezdésben említett segítségnyújtásra elkülöníthet. Amennyiben az 5. cikk (5) bekezdésében említett feladatok ellátása következtében változás következik be az emberi erőforrások rendelkezésre állásában, a Hatóság elnöke tájékoztatja erről a pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanácsot.

37. cikk

FIU.net

(1)A Hatóság biztosítja a FIU.net megfelelő és zavartalan üzemeltetését, kezelését, karbantartását és fejlesztését. A Hatóság a tagállamokkal együttműködve, költség-haszon elemzés alapján biztosítja, hogy a FIU.nethez a legfejlettebb technológiát használják.

(2)A Hatóság biztosítja a FIU.net zavartalan működését, és azt naprakészen tartja. Amennyiben a pénzügyi információs egységek közötti információcsere és együttműködés támogatása vagy megerősítése érdekében szükséges, a Hatóság a pénzügyi információs egységek igényei alapján megtervezi és kiépíti, vagy más módon elérhetővé teszi a FIU.net továbbfejlesztett vagy kiegészítő funkcióit.

(3)A Hatóság a FIU.nettel kapcsolatos következő feladatokért felelős:

a)biztosítja a rendszer szükséges biztonsági szintjét, beleértve az adatvédelmi kockázatok kezelését és mérséklését célzó megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtását;

b)koordinálja, irányítja és támogatja a tesztelési tevékenységeket;

c)biztosítja a megfelelő pénzügyi erőforrásokat;

d)a FIU.net végfelhasználók általi technikai használatával kapcsolatos képzést biztosít.

(4)Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett feladatok ellátása céljából a Hatóság felhatalmazást kap arra, hogy harmadik fél szolgáltatókkal jogilag kötelező erejű szerződéseket vagy megállapodásokat kössön.

(5)A Hatóság elfogadja és végrehajtja az e cikkben említett feladatok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a FIU.net biztonsági tervét, üzletmenet-folytonossági tervét és katasztrófa utáni helyreállítási tervét.

7. SZAKASZ

KÖZÖS ESZKÖZÖK

38. cikk

Szabályozástechnikai standardok

(1)Amennyiben az EUMSZ 290. cikkének megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az Európai Parlament és a Tanács szabályozástechnikai standardok elfogadására hatalmazza fel a Bizottságot a következetes harmonizáció biztosítása érdekében az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken, a Hatóság szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki. A Hatóság a szabályozástechnikai standardtervezeteit benyújtja a Bizottsághoz elfogadásra. A Hatóság ezzel egyidejűleg e szabályozástechnikai standardtervezeteket tájékoztatás céljából továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A szabályozástechnikai standardoknak technikai jellegűnek kell lenniük, nem járhatnak stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel, tartalmukat pedig az alapul szolgáló uniós jogalkotási aktusok szabják meg.

A Bizottsághoz történő benyújtásukat megelőzően a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha ezek a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt.

A Bizottság a szabályozástechnikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásáról. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a szabályozástechnikai standardtervezetet.

Ha a Bizottság nem kíván elfogadni egy szabályozástechnikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor visszaküldi a Hatóságnak, és magyarázatot ad arra, hogy miért nem fogadja el, vagy megindokolja a módosításait.

A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

Ha az említett hathetes időtartam leteltéig a Hatóság nem nyújtotta be a módosított szabályozástechnikai standardtervezetet vagy olyan szabályozástechnikai standardtervezetet nyújtott be, amelyet nem a Bizottság által javasolt módosításoknak megfelelően módosított, a Bizottság elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot az általa fontosnak ítélt módosításokkal, vagy elutasíthatja azt.

A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített szabályozástechnikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(2)Ha a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújtott be szabályozástechnikai standardtervezetet, a Bizottság új határidőn belül kérheti ilyen tervezet benyújtását. A Hatóság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot arról, hogy nem fogja betartani az új határidőt.

(3)Kizárólag akkor, ha a Hatóság a (2) bekezdésnek megfelelően nem nyújtja be a tervezetet a Bizottságnak a határidőn belül, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal a Hatóság által készített tervezet nélkül is elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot.

A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a szabályozástechnikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó szabályozástechnikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt.

A Bizottság haladéktalanul továbbítja a szabályozástechnikai standardtervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság a szabályozástechnikai standardtervezetét megküldi a Hatóságnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet, és azt hivatalos vélemény formájában benyújthatja a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

Amennyiben a Hatóság a negyedik albekezdésben említett hathetes időtartam leteltével nem nyújtott be módosított szabályozástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot.

Amennyiben a Hatóság a hathetes időszakon belül benyújtotta a módosított szabályozástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság a Hatóság által javasolt módosítások alapján módosíthatja a szabályozástechnikai standardtervezetet, vagy az általa fontosnak ítélt módosításokkal elfogadhatja a szabályozástechnikai standardot. A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített szabályozástechnikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(4)A szabályozástechnikai standardok elfogadása rendeletek vagy határozatok formájában történik. Az ilyen rendeletek vagy határozatok címében szerepelnie kell a „szabályozástechnikai standard” kifejezésnek. E standardokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azok az abban megállapított időpontban hatályba lépnek.

39. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A Bizottságnak a 38. cikkben említett, szabályozástechnikai standardok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négyéves időtartamra szól [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = e rendelet hatálybalépésének időpontjától] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb hat hónappal a négyéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik. .

(2)Amint a Bizottság elfogad egy szabályozástechnikai standardot, erről egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)A Bizottságnak a szabályozástechnikai standardok elfogadására való felhatalmazására a 38., 40. és 41. cikkben megállapított feltételeket kell alkalmazni.

40. cikk

Kifogás a szabályozástechnikai standardokkal szemben

(1)Az Európai Parlament vagy a Tanács a Bizottság által elfogadott szabályozástechnikai standardról szóló értesítés időpontját követő három hónapon belül kifogást emelhet a szabályozástechnikai standarddal szemben. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam három hónappal meghosszabbodik.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben említett időtartam elteltével sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a szabályozástechnikai standarddal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megállapított időpontban hatályba lép.

A szabályozástechnikai standard az említett időtartam leteltét megelőzően kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az említett időszak eltelte előtt hatályba léphet, amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesítette a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni.

(3)Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett határidőn belül kifogást emel valamely szabályozástechnikai standarddal szemben, akkor az nem lép hatályba. Az EUMSZ 296. cikkének megfelelően a kifogást emelő intézmény megindokolja a szabályozástechnikai standarddal szembeni kifogását.

41. cikk

A szabályozástechnikai standardtervezetek elutasítása vagy módosítása

(1)Abban az esetben, ha a Bizottság elutasítja vagy a 35. cikkel összhangban módosítja a szabályozástechnikai standardtervezetet, úgy a Bizottság erről az indokok megjelölése mellett értesíti a Hatóságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)Az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett határidőn belül adott esetben egy hónapon belül meghívhatja a Parlament vagy a Tanács hatáskörrel rendelkező bizottsága eseti ülésére a hatáskörrel rendelkező biztost és a Hatóság elnökét az eltérő véleményeik ismertetése és kifejtése érdekében.

42. cikk

Végrehajtás-technikai standardok

(1)Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján végrehajtási jogi aktusok révén végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban egyedileg meghatározott területeken, a Hatóság végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki. A végrehajtás-technikai standardoknak technikai jellegűeknek kell lenniük, nem járhatnak stratégiai vagy szakpolitikai döntéssel, és az adott aktusok alkalmazási feltételeinek meghatározására kell kiterjedniük. A Hatóság a végrehajtás-technikai standardtervezeteket benyújtja a Bizottsághoz elfogadásra. A Hatóság ezzel egyidejűleg e technikai standardokat tájékoztatás céljából továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottsághoz történő benyújtás előtt a Hatóság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtás-technikai standardtervezetekről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések nagymértékben aránytalanok a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt.

A Bizottság a végrehajtás-technikai standardtervezet kézhezvételétől számított három hónapon belül határoz annak elfogadásáról. A Bizottság ezt az időtartamot egy hónappal meghosszabbíthatja. A Bizottság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, ha az elfogadásra nem kerülhet sor a három hónapos időtartamon belül. Ha az Unió érdeke úgy kívánja, a Bizottság csak részben vagy módosításokkal is elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet.

Ha a Bizottság nem kíván elfogadni egy végrehajtás-technikai standardtervezetet, vagy csak részben vagy módosításokkal kívánja azt elfogadni, akkor visszaküldi a Hatóságnak, és magyarázatot ad arra, hogy miért nem kívánja elfogadni, vagy megindokolja a módosításait. A Bizottság levelének másolatát megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet a Bizottság által javasolt módosítások alapján, és hivatalos vélemény formájában ismét benyújthatja azt a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

Ha a negyedik albekezdésben említett hathetes időtartam leteltéig a Hatóság nem nyújtotta be a módosított végrehajtás-technikai standardtervezetet, vagy olyan végrehajtás-technikai standardtervezetet nyújtott be, amelyet nem a Bizottság által javasolt módosításoknak megfelelően módosított, a Bizottság elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot az általa relevánsnak ítélt módosításokkal, vagy elutasíthatja azt.

A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített végrehajtás-technikai standardtervezet tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(2)Ha a Hatóság az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott határidőn belül nem nyújtott be végrehajtás-technikai standardtervezetet, a Bizottság új határidőn belül kérheti ilyen tervezet benyújtását. A Hatóság kellő időben tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot arról, hogy nem fogja betartani az új határidőt.

(3)Kizárólag azokban az esetekben, ha a Hatóság a (2) bekezdés szerinti időtartamon belül nem nyújt be végrehajtás-technikai standardtervezetet a Bizottságnak, a Bizottság végrehajtási aktussal a Hatóság tervezete nélkül is elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot.

A Bizottság nyilvános konzultációt folytat a végrehajtás-technikai standardtervezetről, és elemzi a kapcsolódó potenciális költségeket és hasznokat, kivéve, ha a konzultációk és elemzések aránytalanok a szóban forgó végrehajtás-technikai standardtervezet alkalmazási köréhez vagy hatásához képest vagy az ügy különös sürgőssége miatt.

A Bizottság haladéktalanul továbbítja a végrehajtás-technikai standardtervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság a végrehajtás-technikai standardtervezetet megküldi a Hatóságnak is. A Hatóság hat héten belül módosíthatja a végrehajtás-technikai standardtervezetet, és azt hivatalos vélemény formájában benyújthatja a Bizottságnak. A Hatóság hivatalos véleményének másolatát elküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

Amennyiben a Hatóság a hathetes időtartam leteltével nem nyújtotta be a módosított végrehajtás-technikai standardtervezetet, úgy a Bizottság elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot.

Amennyiben a Hatóság a hathetes időtartamon belül benyújtotta a módosított végrehajtás-technikai standardtervezetet, úgy a Bizottság a Hatóság által javasolt módosítások alapján módosíthatja azt, vagy az általa fontosnak ítélt módosításokkal elfogadhatja a végrehajtás-technikai standardot.

A Bizottság – az e cikkben meghatározottak szerint – nem változtathatja meg a Hatóság által készített végrehajtás-technikai standardtervezetek tartalmát a Hatósággal való előzetes egyeztetés nélkül.

(4)A végrehajtás-technikai standardok elfogadása rendeletek vagy határozatok formájában történik. Az ilyen rendeletek vagy határozatok címében szerepelnie kell a „végrehajtás-technikai standard” kifejezésnek. E standardokat ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azok az abban megállapított időpontban hatályba lépnek.

43. cikk

Iránymutatások és ajánlások

(1)A felügyelettel és a pénzügyi információs egységekkel kapcsolatos következetes, hatékony és eredményes módszerek létrehozása, és az uniós jog közös, egységes és következetes alkalmazásának biztosítása céljából a Hatóság az összes felügyeleti hatóságnak, pénzügyi információs egységnek vagy az összes kötelezett szolgáltatónak címzett iránymutatásokat bocsát ki, és egy vagy több felügyeleti hatóságnak vagy egy vagy több kötelezett szolgáltatónak szóló ajánlásokat bocsát ki.

(2)A Hatóság adott esetben nyilvános konzultációkat folytat az általa kibocsátandó iránymutatásokról és ajánlásokról, valamint elemzi az ilyen iránymutatások és ajánlások kibocsátásához kapcsolódó esetleges költségeket és hasznokat. Ezeknek a konzultációknak és elemzéseknek arányban kell állniuk az iránymutatás vagy ajánlás alkalmazási körével, jellegével és hatásával. A Hatóság megindokolja, ha nem folytat nyilvános konzultációt.

(3)A felügyeleti hatóságok és kötelezett szolgáltatók minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy megfeleljenek az iránymutatásoknak és az ajánlásoknak.

Egy iránymutatás vagy ajánlás kiadását követő két hónapon belül az egyes felügyeleti hatóságok megerősítik, hogy megfelelnek-e, illetve meg kívánnak-e felelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. Ha egy felügyeleti hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni azoknak, úgy erről az indokok megjelölése mellett tájékoztatja a Hatóságot.

A Hatóság közzéteszi a tényt, amely szerint valamely felügyeleti hatóság nem felel meg vagy nem kíván megfelelni az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. A Hatóság eseti alapon határozhat úgy is, hogy közzéteszi a felügyeleti hatóság által közölt indokokat, hogy miért nem felel meg az iránymutatásnak vagy ajánlásnak. A felügyeleti hatóságot az ilyen közzétételről előzetesen értesíteni kell.

Amennyiben az adott iránymutatás vagy ajánlás megköveteli, a kötelezett szolgáltatók világos és részletes jelentést készítenek arról, hogy megfelelnek-e az iránymutatásnak vagy ajánlásnak.

44. cikk

Vélemények

(1)A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményt terjeszthet az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé a hatáskörébe tartozó minden kérdésben.

(2)Az (1) bekezdésben említett kérés nyilvános konzultációt vagy technikai elemzést is magában foglalhat.

(3)A Hatóság az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére szakvéleményt adhat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokban meghatározott területeken.

III. FEJEZET

A HATÓSÁG FELÉPÍTÉSE

45. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

A Hatóságot a következők alkotják:

1.az igazgatótanács, amely ellátja a 49. cikkben meghatározott feladatokat;

2.az ügyvezető testület, amely ellátja az 53. cikkben meghatározott feladatokat;

3.a Hatóság elnöke, aki ellátja az 57. cikkben meghatározott feladatokat;

4.az ügyvezető igazgató, aki ellátja az 59. cikkben meghatározott feladatokat;

5.a felülvizsgálati testület, amely ellátja a 62. cikkben meghatározott feladatokat.

1. SZAKASZ

IGAZGATÓTANÁCS

46. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)Az igazgatótanács a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti összetétellel vagy a (3) bekezdésben meghatározott pénzügyi információs egység összetétellel rendelkezik.

(2)A felügyeleti összetételű igazgatótanács a következő tagokból áll:

a)a Hatóság elnöke szavazati joggal;

b)az egyes tagállamokban a kötelezett szolgáltatók felügyeleti hatóságainak vezetői szavazati joggal;

c)a Bizottság egy képviselője szavazati jog nélkül.

Az első albekezdés b) pontjában említett felügyeleti hatóságok vezetői minden tagállamban egyetlen közös szavazattal rendelkeznek, és minden ülésre és szavazási eljárásra egyetlen közös képviselőt küldenek megállapodás alapján. Ez a közös képviselő az adott ülés vagy szavazási eljárás céljából szavazati joggal rendelkező eseti tag. Egy tagállam közigazgatási szervei megállapodhatnak egy állandó közös képviselőről is, aki állandó szavazati joggal rendelkező tag lesz. Amennyiben a felügyeleti összetételű igazgatótanács által megvitatandó napirendi pontok több közigazgatási szerv hatáskörét érintik, az eseti vagy állandó szavazati joggal rendelkező tagot legfeljebb két másik közigazgatási szerv képviselője kísérheti, akik nem rendelkeznek szavazati joggal.

Minden olyan közigazgatási szerv, amely eseti vagy állandó megállapodás alapján szavazati joggal rendelkező taggal rendelkezik, felelős egy magas rangú póttag kijelöléséért a saját hatóságából, aki helyettesítheti az igazgatótanács második albekezdésben említett, szavazati joggal rendelkező tagját, amennyiben az adott személy részvétele akadályokba ütközik.

(3)A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács a következő tagokból áll:

a)a Hatóság elnöke szavazati joggal;

b)a pénzügyi információs egységek vezetői szavazati joggal;

c)a Bizottság egy képviselője szavazati jog nélkül.

(4)Az igazgatótanács döntése alapján ülésein részt vehetnek megfigyelők. A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács olyan ülésein, amelyek a megbízatásuk körébe tartoznak, különösen az OLAF, az Europol, az Eurojust és az Európai Ügyészség egy képviselője vehet részt megfigyelőként. A felügyeleti összetételű igazgatótanács ülésein az Európai Központi Bank felügyeleti testülete által kinevezett képviselő és az egyes európai felügyeleti hatóságok egy-egy képviselője vehet részt, amennyiben a megbízatásuk körébe tartozó ügyeket tárgyalnak.

(5)Az ügyvezető testület tagjai mindkét összetételben – szavazati jog nélkül – részt vehetnek az igazgatótanács ülésein, amennyiben a Hatóság elnöke által meghatározott és az 55. cikk (2) bekezdésében említett felelősségi körükbe tartozó kérdéseket tárgyalnak.

47. cikk

Az igazgatótanács belső bizottságai

Az igazgatótanács saját kezdeményezésére vagy a Hatóság elnökének kérésére a ráruházott egyes feladatok elvégzéséhez belső bizottságokat hozhat létre. Az igazgatótanács rendelkezhet egyes egyértelműen meghatározott feladatoknak és határozatoknak belső bizottságokra, az ügyvezető testületre vagy az elnökre való átruházásáról. Az igazgatótanács bármikor visszavonhatja ezt az átruházást.

48. cikk

Az igazgatótanács függetlensége

(1)Az e rendelettel rájuk ruházott feladatok ellátása során az igazgatótanács tagjai – a 46. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában és (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett összetételben is – függetlenül és objektíven járnak el, kizárólag az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem uniós intézményektől, szervektől és hivataloktól, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(2)A tagállamok, az uniós intézmények, szervek és hivatalok, és bármilyen más köz- vagy magánjogi jogalany nem kísérelhetik meg befolyásolni az igazgatótanács tagjait a feladataik elvégzése során.

(3)Az igazgatótanács eljárási szabályzatában megállapítja az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályokat.

49. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)A felügyeleti összetételű igazgatótanács hozza meg a 7–10. cikkben említett feladatokkal kapcsolatos határozatokat, valamint az e rendelet által a felügyeleti összetételű igazgatótanács számára kifejezetten előírt határozatokat.

(2)A felügyeleti összetételű igazgatótanács tanácsot adhat és véleményt nyilváníthat az ügyvezető testület által a II. fejezet 3. szakaszával összhangban kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatban készített határozattervezetekkel kapcsolatban.

(3)A pénzügyi információs egység összetételű igazgatótanács a II. fejezet 6. szakasza szerinti feladatokat látja el és határozatokat fogadja el.

(4)Az igazgatótanács a Hatóság II. fejezet 7. szakaszában említett szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteit, véleményeit, ajánlásait, iránymutatásait és határozatait az eszköz tárgyától függően, a megfelelő összetételben fogadja el. Amennyiben egy adott eszköz a pénzügyi információs egységekkel és a felügyelettel kapcsolatos ügyekre egyaránt vonatkozik, azt mindkét összetételű igazgatótanácsnak el kell fogadnia egymástól függetlenül. A szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezeteket, véleményeket, ajánlásokat és iránymutatásokat az illetékes belső bizottság javaslata alapján kell elfogadni.

(5)Az ügyvezető testület által az 53. cikk (4) bekezdésének a), c), e) és m) pontja alapján meghozandó határozattervezetekről az igazgatótanáccsal konzultációt kell folytatni annak bármelyik összetételében. Amennyiben az ügyvezető testület ezt követő határozata eltér az igazgatótanács véleményétől, az ügyvezető testület írásban közli annak indokait.

(6)Az igazgatótanács elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(7)Az 52. cikk (3) és (4) bekezdésének, valamint az 56. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül az ügyvezető testület elnöke és öt állandó tagja tekintetében a kinevezési hatáskört az igazgatótanács gyakorolja.

50. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)Az igazgatótanács tagjainak egyszerű többségével határoz. A 47. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, szavazati joggal rendelkező tagok mindegyike egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a Hatóság elnökének szavazata dönt.

(2)Az e rendelet 38., 42., 43. és 44. cikkében említett jogi aktusok tekintetében és az (1) bekezdéstől eltérve az igazgatótanács az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint tagjainak minősített többségével hozza meg határozatait.

A Hatóság elnöke nem szavaz az első albekezdésben említett határozatokról és az ügyvezető testület teljesítményének értékelésével kapcsolatos, az 52. cikk (4) bekezdésében említett határozatokról.

(3)A szavazati joggal nem rendelkező tagok és a megfigyelők nem vesznek részt a felügyeleti összetételű igazgatótanács olyan vitáiban, amelyek egyedi kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatosak, kivéve, ha az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok másképp rendelkeznek.

(4)A (3) bekezdés nem alkalmazandó az ügyvezető testület tagjaira és az Európai Központi Bank felügyeleti tanácsa által kinevezett képviselőjére.

(5)A Hatóság elnöke jogosult bármikor szavazást kérni. E jog és a Hatóság döntéshozatali eljárása hatékonyságának sérelme nélkül az igazgatótanácsnak a döntéshozatal során konszenzusra kell törekednie.

51. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)Az igazgatótanács üléseit a Hatóság elnöke hívja össze.

(2)Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezen túlmenően az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére ül össze.

(3)Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye releváns lehet.

(4)Az igazgatótanács tagjai és a póttagok – az eljárási szabályzatra figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.

(5)Az igazgatótanács számára a Hatóság biztosítja a titkárságot.

(6)A Hatóság elnöke és az ügyvezető testület öt állandó tagja nem vesz részt az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken a megbízatásuk teljesítését érintő kérdéseket vitatnak meg vagy ilyenekről határoznak.

2. SZAKASZ

ÜGYVEZETŐ TESTÜLET

52. cikk

Az ügyvezető testület összetétele és kinevezése

(1)Az ügyvezető testület a következő tagokból áll:

a)a Hatóság elnöke;

b)öt állandó tag;

c)a Bizottság képviselője, amennyiben az ügyvezető testület az 53. cikk (4) bekezdésének a)–l) pontjában említett feladatokat végzi. A Bizottság képviselője jogosult részt venni a vitákban, és csak az e feladatokkal kapcsolatos dokumentumokhoz férhet hozzá.

(2)Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt az ügyvezető testület ülésein.

(3)Az ügyvezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett öt tagját nyílt kiválasztási eljárásban kell kiválasztani, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A tagokat az igazgatótanács nevezi ki a jelöltek Bizottság által összeállított listája alapján. A kiválasztás során tiszteletben kell tartani a tapasztalat, a képesítés és – amennyire lehetséges – a nemek és a földrajzi egyensúly elveit.

(4)Az ügyvezető testület öt tagjának megbízatása négy évre szól. A Hatóság elnöke és az ügyvezető testület öt tagja a négyéves megbízatásának lejártát megelőző 12 hónap folyamán az igazgatótanács mindkét összetételben vagy az igazgatótanács tagjai közül kiválasztott kisebb bizottság, a Bizottság egy tagjával kiegészülve, értékeli az ügyvezető testület teljesítményét. Az értékelés figyelembe veszi az ügyvezető testület tagjai teljesítményének értékelését, valamint a Hatóság jövőbeli feladatait és kihívásait. Az értékelés alapján mindkét összetételű igazgatótanács egy alkalommal meghosszabbíthatja a megbízatásukat.

(5)Az ügyvezető testület 1. bekezdés a) és b) pontjában említett tagjai függetlenül és objektíven járnak el kizárólag az Unió egésze érdekeinek megfelelően, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást sem az uniós intézményektől, decentralizált ügynökségektől vagy más uniós szervektől, sem kormánytól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól. Az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei, a tagállamok kormányai, valamint az egyéb szervek tiszteletben tartják ezt a függetlenséget.

(6)Ha az ügyvezető testület egy vagy több tagja – a Hatóság elnökének kivételével – már nem felel meg a feladatai ellátásához előírt feltételeknek, vagy súlyos kötelességszegést követett el, az igazgatótanács a Bizottság javaslatára az ügyvezető testület bármely tagját eltávolíthatja hivatalából.

(7)A hivataluk megszűnését követő egy éven belül az ügyvezető testület korábbi tagjai, beleértve a Hatóság elnökét is, nem folytathatnak jövedelemszerző tevékenységet az alábbiaknál:

a)kiválasztott kötelezett szolgáltató;

b)egyéb szolgáltató, ahol összeférhetetlenség áll fenn vagy annak látszata állhat fenn.

Az ügyvezető testület az 53. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett, a tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályaiban meghatározza azokat a körülményeket, amelyek között ilyen összeférhetetlenség áll fenn vagy annak látszata állhat fenn.

53. cikk

Az ügyvezető testület feladatai

(1)Az ügyvezető testület felel az 5. cikk értelmében a Hatóságra ruházott feladatok átfogó megtervezéséért és végrehajtásáért. Az ügyvezető testület fogadja el a Hatóság valamennyi határozatát, kivéve azokat a határozatokat, amelyeket a 49. cikkel összhangban az igazgatótanácsnak kell meghoznia.

(2)Az ügyvezető testület fogadja el a kiválasztott kötelezett szolgáltatóknak címzett valamennyi határozatot a kiválasztott kötelezett szolgáltató 15. cikkben említett közös felügyeleti csoportjának javaslata alapján és az igazgatótanács által a javasolt határozatról adott vélemény figyelembevételével. Amennyiben az ügyvezető testület eltér ettől a véleménytől, írásban közli annak indokait.

(3)Az ügyvezető testület fogadja el a 28., 31. és 32. cikk értelmében az egyes közigazgatási szerveknek címzett valamennyi határozatot.

(4)Az ügyvezető testület emellett a következő feladatokat látja el:

a)az ügyvezető igazgató javaslata alapján minden év november 30-ig elfogadja az egységes programozási dokumentum tervezetét, amelyet a következő év január 31-ig tájékoztatásul továbbít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak;

b)elfogadja a Hatóság éves költségvetési tervezetét, és ellátja a Hatóság költségvetésével kapcsolatos egyéb feladatokat;

c)értékeli és elfogadja a Hatóság tevékenységéről szóló konszolidált éves tevékenységi jelentést, amely áttekintést ad a Hatóság feladatainak teljesítéséről, és a jelentést minden év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és nyilvánosságra hozza a konszolidált éves tevékenységi jelentést;

d)a csalási kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;

e)a saját tagjait, valamint a felülvizsgálati testület tagjait érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat fogad el;

f)elfogadja eljárási szabályzatát;

g)a Hatóság személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket („kinevezési hatáskörök”);

h)a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatályba léptetése céljából;

i)az 58. cikkel összhangban kinevezi és felmenti hivatalából az ügyvezető igazgatót;

j)számvitelért felelős – a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt álló – tisztviselőt nevez ki (aki lehet a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője), aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

k)az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az OLAF vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;

l)elfogadja a Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

m)meghoz minden, a Hatóság belső struktúrájának kialakításával összefüggő döntést, és szükség esetén azok módosításait.

(5)Az ügyvezető testület a szavazati joggal rendelkező tagjai közül kiválasztja a Hatóság alelnökét. Az alelnök automatikusan helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi feladatainak ellátásában akadályoztatva van.

(6)A (4) bekezdés h) pontjában említett hatáskörök tekintetében az ügyvezető testület a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése szerint határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az alkalmazási feltételek 6. cikke alapján, amelyben a kinevezési hatásköröket átruházza az ügyvezető igazgatóra. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

(7)Kivételes körülmények között az ügyvezető testület határozatban ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és az utóbbi általi további átruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

54. cikk

Éves és többéves programozás

(1)Az ügyvezető testület minden év november 30-ig elfogadja a többéves és éves programozást tartalmazó egységes programozási dokumentumot az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján, figyelembe véve a Bizottság véleményét és – a többéves programozást illetően – az Európai Parlamenttel való egyeztetést követően. A programozási dokumentumot továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.

(2)Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban tartalmaznia kell továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, valamint fel kell tüntetnie az egyes fellépésekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrásokat is. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest a Hatóság mely feladata új, illetve változott vagy szűnt meg.

(3)Amikor a Hatóság új feladatot kap, az ügyvezető testület módosítja az elfogadott éves munkaprogramot.

Az éves munkaprogram bármely érdemi módosítását az eredeti éves munkaprogram elfogadására vonatkozóval megegyező eljárással kell elfogadni. Az ügyvezető testület az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra ruházhatja.

(4)A többéves munkaprogramnak átfogó stratégiai programozást kell meghatároznia, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Meg kell határoznia az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is.

Az erőforrás-programozást évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást szükség esetén kell aktualizálni.

55. cikk

Az ügyvezető testület szavazási szabályai

(1)Az ügyvezető testület tagjainak egyszerű többségével hoz határozatokat. Az ügyvezető testület minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a Hatóság elnökének szavazata dönt.

(2)A Bizottság képviselője szavazati joggal rendelkezik az 53. cikk (4) bekezdésének a)–l) pontjával kapcsolatos ügyek megvitatása és elbírálása során. Az 53. cikk (4) bekezdésének f) és g) pontjában említett határozatok meghozatala céljából a Bizottság képviselője egy szavazattal rendelkezik. Az 53. cikk (4) bekezdésének b)–e) és h)–l) pontjában említett határozatok csak akkor hozhatók meg, ha a Bizottság képviselője mellette szavaz. Az 53. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett határozatok meghozatalához a Bizottság képviselőjének hozzájárulása csak a határozat azon elemei tekintetében szükséges, amelyek nem kapcsolódnak a Hatóság éves és többéves munkaprogramjához.

(3)Az ügyvezető testület eljárási szabályzata rögzíti a szavazás részletes módját, különösen azon feltételeket, amelyek alapján egy tag egy másik tag nevében eljárhat.

3. SZAKASZ

A HATÓSÁG ELNÖKE

56. cikk

A Hatóság elnökének kinevezése

(1)A Hatóság elnökét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén szerzett érdemei, készségei, tudása, elismert tekintélye és tapasztalata, valamint egyéb releváns képesítései alapján, nyílt kiválasztási eljárást követően választják ki, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság összeállítja a Hatóság elnöki tisztségére pályázó két alkalmas jelöltből álló szűkített listát. A Tanács az Európai Parlament jóváhagyását követően végrehajtási határozatot fogad el a Hatóság elnökének kinevezéséről.

(2)Amennyiben a Hatóság elnöke már nem felel meg a feladatai teljesítéséhez előírt feltételeknek, vagy súlyos kötelességszegést követett el, a Tanács – az igazgatótanács bármely összetételében adott javaslata alapján – végrehajtási határozattal eltávolítja a Hatóság elnökét a hivatalából. A Tanács minősített többséggel határoz.

(3)Amennyiben az elnök lemond, vagy bármely más okból nem tudja ellátni feladatait, azokat az alelnök látja el.

57. cikk

A Hatóság elnökének felelősségi köre

(1)A Hatóság elnöke képviseli a Hatóságot, és felelős az igazgatótanács és az ügyvezető testület munkájának előkészítéséért, beleértve a napirend meghatározását, az ülések összehívását és elnöki teendőinek ellátását, valamint a napirendi pontok határozathozatalra történő előterjesztését.

(2)Az elnök az ügyvezető testület öt tagját a Hatóság feladatkörébe tartozó konkrét felelősségi körökkel bízza meg megbízatásuk időtartamára.

4. SZAKASZ

AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

58. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

(1)A Hatóság az ügyvezető igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatja.

(2)Az ügyvezető igazgató feladatait az Unió érdekeit szem előtt tartva és bármely konkrét érdektől függetlenül látja el.

(3)A Hatóságot az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az ügyvezető testületnek tartozik felelősséggel. A Bizottság és az ügyvezető testület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgatónak a feladatai teljesítése során függetlenül kell eljárnia, utasításokat sem kormányoktól, sem egyéb szervtől nem kérhet és nem fogadhat el.

(4)Az ügyvezető igazgatót érdemei és dokumentált magas szintű közigazgatási, költségvetési és irányítási képességei alapján, nyílt kiválasztási eljárást követően választják ki, amelyet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és adott esetben más sajtóorgánumban vagy internetes oldalakon. A Bizottság összeállítja az ügyvezető igazgatói tisztségre pályázó két alkalmas jelöltből álló szűkített listát. Az ügyvezető igazgatót az ügyvezető testület nevezi ki.

(5)Az ügyvezető igazgató megbízatása öt évre szól. Az ügyvezető igazgató megbízatásának lejártát megelőző kilenc hónap során az ügyvezető testület értékelést készít, amely figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint a Hatóság jövőbeli feladatait és kihívásait. Az ügyvezető testület – az első albekezdésben említett értékelést figyelembe véve – egy alkalommal meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató megbízatását.

Az ügyvezető igazgatót a Bizottság javaslatára az ügyvezető testület mentheti fel tisztségéből.

(6)Az az ügyvezető igazgató, akinek a megbízatását meghosszabbították, annak lejártakor nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltésére vonatkozó kiválasztási eljárásban.

59. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)Az ügyvezető igazgató felelős a Hatóság napi irányításáért, és törekszik a nemek közötti egyensúly Hatóságon belüli megvalósítására. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)az ügyvezető testület által elfogadott határozatok végrehajtása;

b)az egységes programozási dokumentum tervezetének elkészítése és annak benyújtása az ügyvezető testülethez a Bizottsággal való konzultációt követően;

c)az egységes programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az ügyvezető testületnek annak végrehajtásáról;

d)összevont éves jelentéstervezet készítése a Hatóság tevékenységéről és annak benyújtása az ügyvezető testülethez értékelésre és elfogadásra;

e)cselekvési terv elkészítése a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megteendő intézkedésekről, évente két alkalommal jelentéstétel az előrehaladásról a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és az ügyvezető testületnek;

f)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül – hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtása és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók révén;

g)a Hatóság csalásellenes stratégiájának elkészítése és jóváhagyás céljából az ügyvezető testület elé terjesztése;

h)a Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályok tervezetének kidolgozása;

i)a Hatóság tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetének elkészítése és költségvetésének végrehajtása;

j)olyan informatikai biztonsági stratégia kidolgozása és végrehajtása, amely biztosítja a Hatóság által kifejlesztett vagy beszerzett valamennyi informatikai infrastruktúra, rendszer és szolgáltatás megfelelő kockázatkezelését, valamint az informatikai védelem elegendő finanszírozását;

k)a Hatóság éves munkaprogramjának végrehajtása az ügyvezető testület ellenőrzése mellett;

l)a Hatóság 66. cikk szerinti egységes programozási dokumentumának részeként elkészíti a Hatóság tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetét, és végrehajtja a Hatóság költségvetését a 67. cikknek megfelelően;

m)elkészíti a Hatóság feladatait bemutató jelentéstervezetet, külön szakaszban kitérve a pénzügyi és igazgatási kérdésekre.

(2)Az ügyvezető igazgató egyéb szükséges intézkedésekkel – különösen belső ügyviteli utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével – gondoskodik arról, hogy a Hatóság e rendelettel összhangban működjön.

(3)Az ügyvezető igazgató dönt arról, hogy a Hatóság feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e egy vagy több munkatársat egy vagy több tagállamba kihelyezni. A helyi irodára vonatkozó döntést megelőzően az ügyvezető igazgató megszerzi a Bizottság, az ügyvezető testület és az érintett tagállam(ok) előzetes hozzájárulását. Az idevágó határozatban oly módon kell megállapítani a helyi iroda által ellátandó tevékenységek körét, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és a Hatóság igazgatási feladatköreivel való indokolatlan átfedések. Az érintett tagállammal (tagállamokkal) székhely-megállapodást kell kötni.

5. SZAKASZ

FELÜLVIZSGÁLATI TESTÜLET

60. cikk

A felülvizsgálati testület létrehozása és összetétele

(1)A Hatóság felülvizsgálati testületet hoz létre a Hatóság által a 20., 21. és 22. cikkben felsorolt hatáskörök gyakorlása során hozott határozatok belső adminisztratív felülvizsgálata céljából. A belső adminisztratív felülvizsgálat arra vonatkozik, hogy az említett határozatok eljárásilag és érdemben megfelelnek-e ennek a rendeletnek.

(2)A felülvizsgálati testület öt nagyra becsült személyből áll, akik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén szerzett, igazolt szaktudással és szakmai tapasztalattal – többek között felügyeleti ismeretekkel – rendelkeznek, akik nem tartoznak a Hatóság, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti felügyeleti hatóságok és pénzügyi információs egységek vagy egyéb olyan nemzeti vagy uniós intézmények, szervek és hivatalok jelenlegi alkalmazottai közé, amelyek részt vesznek a Hatóságra e rendelettel ráruházott feladatok végrehajtásában. A felülvizsgálati testületnek megfelelő erőforrással és szakértelemmel kell rendelkeznie a Hatóság e rendelet szerinti hatáskörei gyakorlásának értékeléséhez.

(3)A felülvizsgálati testület a tagok többségével határoz, amihez az öt tagból legalább három tag szavazata szükséges.

61. cikk

A felülvizsgálati testület tagjai

(1)A felülvizsgálati testület tagjait és két póttagját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást követően a felügyeleti összetételű igazgatótanács nevezi ki ötéves, egy alkalommal megújítható időtartamra. A felülvizsgálati testület tagjai nem utasíthatók.

(2)A felülvizsgálati testület tagjai függetlenül és a közérdeket szem előtt tartva járnak el, és a Hatóságon belül semmilyen más feladatot nem láthatnak el. E célból nyilvános kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek, továbbá nyilvános nyilatkozatot tesznek érdekeltségeikről, megjelölve azon közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, illetve ezek hiányát, amelyek úgy tekinthetők, hogy függetlenségüket befolyásolhatják.

(3)A felülvizsgálati testület tagjai megbízatásuk alatt nem távolíthatók el hivatalukból vagy az alkalmas jelöltek listájáról, kivéve, ha alapos indok van a felmentésükre, és a felügyeleti összetételű igazgatótanács a Bizottság javaslata alapján ilyen értelmű határozatot hoz.

62. cikk

Felülvizsgálható határozatok

(1)A Hatóság által a 6. cikk (1) bekezdése, valamint a 20., 21. és 22. cikk alapján hozott határozatok ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a felülvizsgálati testületnél bármely természetes vagy jogi személy, aki a határozat címzettje, vagy akit a határozat közvetlenül és személyében érint.

(2)Minden, indokolással alátámasztott felülvizsgálati kérelmet írásban kell benyújtani, és attól a naptól számított egy hónapon belül kell eljuttatni a Hatósághoz, hogy a felülvizsgálatot kérelmező személyt értesítették a szóban forgó határozatról, vagy – ha értesítésre nem került sor – attól a naptól számított egy hónapon belül, amikor e személy a határozatról tudomást szerzett.

(3)A felülvizsgálati testület – miután döntött a felülvizsgálat elfogadhatóságáról –, a kérdés sürgősségének megfelelő időszakon belül, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő két hónapon belül véleményt ad, és új határozattervezet kidolgozása céljából az ügyvezető testülethez utalja az ügyet. Az ügyvezető testület figyelembe veszi a felülvizsgálati testület véleményét, és haladéktalanul új határozatot fogad el. Az új határozat hatályon kívül helyezi az eredeti határozatot, felváltja egy azonos tartalmú határozattal, vagy felváltja egy módosított határozattal.

(4)A (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő felülvizsgálati kérelemnek nincsen halasztó hatálya. Az ügyvezető testület azonban a felülvizsgálati testület javaslatára felfüggesztheti a kifogásolt határozat végrehajtását, ha megítélése szerint a körülmények ezt megkövetelik.

(5)A felülvizsgálati testület véleményét és az ügyvezető testület által e cikk értelmében hozott határozatot meg kell indokolni, és arról értesíteni kell a feleket.

(6)A Hatóság határozatot fogad el a felülvizsgálati testület eljárási szabályzatáról.

63. cikk

Kizárás és kifogás

(1)A felülvizsgálati testület tagjai nem vehetnek részt a felülvizsgálati eljárásban, ha abban bármilyen személyes érdekeltségük van, vagy ha abban korábban az eljárásban érintett valamelyik fél képviselőjeként részt vettek, vagy ha a felülvizsgálat tárgyát képező határozat elfogadásában részt vettek.

(2)Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt okok egyike vagy bármely más ok miatt a felülvizsgálati testület valamely tagja úgy látja, hogy nem vehet részt az adott felülvizsgálati eljárásban, erről tájékoztatnia kell a felülvizsgálati testületet.

(3)A felülvizsgálati eljárásban részt vevő bármely fél kifogást emelhet a felülvizsgálati testület bármely tagjával szemben az (1) bekezdésben felsorolt indokok alapján, vagy ha kétség merül fel az adott tag pártatlanságával kapcsolatban. Az ilyen kifogásnak nem adható hely, ha a felülvizsgálati eljárásban részt vevő fél – a kifogás okának ismeretében – eljárásbeli cselekményt tett. A kifogás alapja nem lehet a tag állampolgársága.

(4)A felülvizsgálati testületnek az érintett tag részvétele nélkül kell határoznia arról, hogy hogyan jár el a (2) és a (3) bekezdésben említett esetekben. A szóban forgó határozat meghozatala céljából a felülvizsgálati testület az érintett tag helyett annak póttagja részvételével ülésezik.

IV. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Költségvetés

(1)A Hatóság összes tervezett bevételének és kiadásának előirányzatát minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt fel kell tüntetni a Hatóság költségvetésében.

(2)A Hatóság költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)A Hatóság bevétele – más források sérelme nélkül – az alábbiak kombinációjából áll:

a)az Európai Unió általános költségvetésében előirányzott uniós hozzájárulás;

b)a kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók által a 65. cikkel összhangban az 5. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett feladatokért fizetett díjak;

c)a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulásai.

(4)A Hatóság kiadásai magukban foglalják a személyzet díjazását, az igazgatási költségeket, az infrastrukturális költségeket és a működési költségeket.

65. cikk

A kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra kivetett díjak

(1)A Hatóság éves felügyeleti díjat vet ki a 13. cikkben említett valamennyi kiválasztott kötelezett szolgáltatóra, valamint azokra a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra, amelyek megfelelnek a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak, és – egy tagállam tekintetében – nem felelnek meg a 13. cikk (1) bekezdésében foglalt kritériumoknak. A díjak fedezik a Hatóságnál a felügyelettel kapcsolatos és a II. fejezet 3. és 4. szakaszában említett feladatokkal kapcsolatban felmerült kiadásokat. A díjak nem haladhatják meg az e feladatokhoz kapcsolódó kiadások összegét. Amennyiben ezeket a kritériumokat egy adott évben nem tartják be teljes mértékben, a következő két évre vonatkozó díjak kiszámításakor el kell végezni a szükséges kiigazításokat.

(2)Az (1) bekezdésben említett egyes kötelezett szolgáltatókra kivetett díj összegét a (6) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított szabályokkal összhangban kell kiszámítani.

(3)A díjakat az Unión belüli konszolidáció legmagasabb szintjére vonatkozóan kell kiszámítani.

(4)Az adott naptári évre vonatkozó éves felügyeleti díj kiszámításának alapját az ugyanazon évben díjfizetésre kötelezett kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen és közvetett felügyeletéhez kapcsolódó kiadások képezik. A Hatóság az éves felügyeleti díj vonatkozásában előleg megfizetését írhatja elő, amelynek összegét észszerű becslésre kell alapozni. A Hatóság a végső díj szintjének meghatározása előtt megbeszéléseket folytat az illetékes pénzügyi felügyelettel annak biztosítása érdekében, hogy a felügyelet valamennyi nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltató számára költséghatékony és észszerű legyen. A Hatóság közli az érintett pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatókkal az éves felügyeleti díj kiszámításának alapját. A tagállamok biztosítják, hogy az e cikkben meghatározott díjfizetési kötelezettség a nemzeti jog alapján érvényesíthető legyen, és az esedékes díjak teljes mértékben befizetésre kerüljenek.

(5)Ez a cikk nem érinti a pénzügyi felügyeletek azon jogát, hogy díjakat számítsanak fel a nemzeti joggal összhangban, amennyiben a felügyeleti feladatokat nem ruházták át a Hatóságra, illetve a Hatósággal való együttműködésből, a számára nyújtott segítségből és az utasításai alapján történő eljárásból eredő költségek kapcsán, összhangban a vonatkozó uniós joggal.

(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 86. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az (1) bekezdés szerinti díjköteles egyes kiválasztott és nem kiválasztott kötelezett szolgáltatókra kivetett díjak összegének kiszámítására szolgáló módszertan, valamint az e díjak beszedésére vonatkozó eljárás meghatározásával. Az egyes díjak összegének meghatározására szolgáló módszertan kidolgozása során a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a)a kötelezett szolgáltatók teljes éves árbevétele vagy annak megfelelő típusú bevétele az Unión belüli konszolidáció legmagasabb szintjén, a vonatkozó számviteli standardokkal összhangban;

b)a kötelezett szolgáltatók eredendő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati profiljának besorolása a 12. cikk (5) bekezdésében említett módszertannak megfelelően;

c)a kötelezett szolgáltató jelentősége egy vagy több uniós tagállam pénzügyi rendszere stabilitásának vagy gazdaságának szempontjából;

d)a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól az a) pontban említett árbevételük vagy egyéb bevételük arányában beszedendő díj összege, amely nem haladhatja meg a kiválasztott kötelezett szolgáltatóktól az árbevétel vagy egyéb bevétel ugyanazon szintje alapján beszedendő díj összegének 1/5-ét.

A Bizottság 2025. január 1-jéig elfogadja az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

66. cikk

A költségvetés elkészítése

(1)Az ügyvezető igazgató évente elkészíti a Hatóság következő költségvetési évre érvényes előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezetet, ideértve a létszámtervet is, és azt megküldi az ügyvezető testületnek.

(2)Az ügyvezető testület e költségvetési tervezet alapján elfogadja a Hatóság következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes költségvetési tervezetét.

(3)A Hatóság végleges bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét minden évben január 31-ig megküldi a Bizottságnak.

(4)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Európai Unió általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(5)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás alapján az Unió általános költségvetésének tervezetében – amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt – feltünteti a létszámtervhez szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő támogatás összegét.

(6)A költségvetési hatóság jóváhagyja a Hatóságnak fizetendő hozzájárulásra szánt költségvetési előirányzatot.

(7)A költségvetési hatóság elfogadja a Hatóság létszámtervét.

(8)A Hatóság költségvetését az ügyvezető testület fogadja el. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

67. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)Az ügyvezető igazgató a Hatóság költségvetését a gazdaságosság, a hatékonyság, az eredményesség és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával hajtja végre.

(2)Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából jelentős valamennyi információt.

68. cikk

A beszámolók benyújtása és a mentesítés

(1)A Hatóság számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év (n+1. év) március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az adott pénzügyi évre (n. év) vonatkozó előzetes beszámolót.

(2)A Hatóság a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek a Hatóság előzetes beszámolójának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.

(3)A Hatóság előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető testület az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52 246. cikkének megfelelően véleményt nyilvánít a Hatóság végleges beszámolójáról.

(4)A számvitelért felelős tisztviselő a végleges beszámolót az n+1. év július 1-jéig – az ügyvezető testület véleményével együtt – megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(5)A Hatóság végleges beszámolóját tartalmazó honlap megfelelő oldalaira mutató hivatkozást az n+1. év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)Az ügyvezető igazgató az n+1. év szeptember 30-áig megküldi válaszát a Számvevőszék észrevételeire. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az ügyvezető testületnek is megküldi.

(7)Az ügyvezető igazgató az Európai Parlament kérésére az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 261. cikke (3) bekezdésével összhangban benyújt az Európai Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás n. pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

(8)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n+2. év április 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

69. cikk

Pénzügyi szabályok

A Hatóságra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az ügyvezető testület fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el a Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletétől, kivéve, ha az eltérés a Hatóság működéséhez kifejezetten szükséges, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

70. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2019/715 rendelet 86. cikke korlátozás nélkül alkalmazandó a Hatóságra csalás, korrupció és egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés céljából.

(2)A Hatóság csatlakozik az OLAF belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul meghozza a Hatóság egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(3)A finanszírozási határozatokban, a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá a Hatóság által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit.

71. cikk

Informatikai biztonság

(1)A Hatóság az ügyvezető igazgató szintjén belső informatikai irányítást alakít ki, amely elkészíti és kezeli az informatikai költségvetést, és biztosítja az ügyvezető testület felé történő rendszeres jelentéstételt az alkalmazandó informatikai biztonsági szabályoknak és standardoknak való megfelelésről.

(2)A Hatóság biztosítja, hogy informatikai kiadásainak legalább 10 %-át átláthatóan a közvetlen informatikai biztonságra fordítsák. Az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjának (CERT-EU) nyújtott hozzájárulás beszámítható ebbe a minimális kiadási követelménybe.

(3)A CERT-EU szolgáltatásait igénybe véve létre kell hozni egy megfelelő informatikai biztonsági nyomonkövetési, észlelési és reagálási szolgáltatást. A súlyos biztonsági eseményeket a felderítést követő 24 órán belül jelenteni kell a CERT-EU-nak és a Bizottságnak.

72. cikk

Elszámoltathatóság és jelentéstétel

(1)E rendelet végrehajtása tekintetében a Hatóság elszámolási kötelezettséggel tartozik az Európai Parlament és a Tanács felé.

(2)A Hatóság évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az e rendeletben ráruházott feladatok végrehajtásáról, és ezen belül információt szolgáltat a 66. cikkben említett felügyeleti díjak szerkezetének és összegének tervezett alakulásáról. E jelentést a Hatóság elnöke terjeszti nyilvánosan az Európai Parlament elé.

(3)A Hatóság elnöke az Európai Parlament kérésére részt vesz a feladatai végrehajtásáról szóló, az Európai Parlament illetékes bizottságai által tartott meghallgatáson.

(4)A Hatóság szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament által hozzá intézett kérdésekre.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

SZEMÉLYZET

73. cikk

Általános rendelkezések

(1)A Hatóság személyzetére az e rendeletben nem szabályozott kérdéseket illetően a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, a Hatóság elnöke, valamint az ügyvezető testület 53. cikkben említett öt tagja az (EU) 2016/300 tanácsi rendeletben 53 meghatározott javadalmazás és nyugdíjkorhatár tekintetében egyenrangú a Törvényszék valamely tagjával és hivatalvezetőjével. Az e rendeletben vagy az (EU) 2016/300 rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében értelemszerűen a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazandók.

(3)Az ügyvezető testület – a Bizottsággal egyetértésben – a személyzeti szabályzat 110. cikkében meghatározott előírásokkal összhangban elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

(4)A Hatóság igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket vagy a Hatóság alkalmazásában nem álló egyéb személyzetet, beleértve a pénzügyi információs egységek küldötteit is.

(5)Az ügyvezető testület a tagállamoktól érkező, Hatósághoz rendelendő személyzetre vonatkozó szabályokat fogad el, és szükség esetén aktualizálja azokat. Ezek a szabályok különösen az e kirendelésekkel kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket tartalmazzák, beleértve a biztosítást és a képzést. E szabályoknak figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy a személyzet kirendelt, a Hatóság személyzeteként alkalmazni kívánt személyzet. Ezek a rendelkezések a kiküldés feltételeire is kiterjednek. Az ügyvezető testület adott esetben törekszik az összhang biztosítására a kiküldetési költségeknek a hivatali személyzet számára való visszatérítésére alkalmazandó szabályokkal.

74. cikk

Kiváltságok és mentességek

A Hatóságra és személyzetére alkalmazni kell az EUSZ és az EUMSZ kiváltságokról és mentességekről szóló 7. jegyzőkönyvét.

75. cikk

Szakmai titoktartási kötelezettség

(1)Az igazgatótanács és az ügyvezető testület tagjaira és a Hatóság személyzetének minden tagjára, ideértve a tagállamok által ideiglenesen kiküldött tisztviselőket és a Hatóság részére szerződéses alapon feladatokat végző minden más személyt is, az EUMSZ 339. cikkében és az [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelv 50. cikkében meghatározott szakmai titoktartási követelmények alkalmazandók, még megbízatásuk lejártát követően is.

(2)Az ügyvezető testület biztosítja, hogy azokra a személyekre – ideértve az ügyvezető testület által meghatalmazott vagy a közigazgatási szervek és pénzügyi információs egységek által e célból kinevezett tisztviselőket és egyéb személyeket –, akik a Hatóság feladatainak ellátásával összefüggésben közvetlenül vagy közvetett módon, állandó jelleggel vagy alkalomszerűen bármilyen szolgáltatást nyújtanak, az (1) bekezdésben szereplőkkel azonos szakmai titoktartási követelmény vonatkozzon.

(3)Az e rendelet által ráruházott feladatok ellátása céljából a Hatóság számára engedélyezni kell, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusokban megállapított korlátok között és feltételek szerint információt cseréljen nemzeti vagy uniós hatóságokkal és szervekkel, amennyiben ezek a jogi aktusok lehetővé teszik a pénzügyi felügyeletek számára információk ezen szervezetekkel való megosztását, illetve amennyiben a vonatkozó uniós jog értelmében a tagállamok rendelkezhetnek ilyen közzétételről.

(4)A Hatóság az (1) és a (2) bekezdésben említett titoktartási szabályok végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket határoz meg.

(5)A Hatóság alkalmazza az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatot 54 .

76. cikk
A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

(1)A Hatóságnak az (EU, Euratom) 2015/443 55 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban meghatározott, az EU-minősített adatoknak és a nem minősített érzékeny adatoknak a védelmére vonatkozó biztonsági szabályokkal egyenértékű saját szabályokat kell elfogadnia. A Hatóság biztonsági szabályainak többek között a minősített adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket kell magukban foglalniuk. A Hatóság biztonsági szabályait – a Bizottság jóváhagyását követően – az ügyvezető testület fogadja el.

(2)A minősített adatoknak valamely harmadik ország érintett hatóságaival való cseréjére vonatkozó igazgatási megállapodásokhoz, illetve ilyen megállapodások hiányában az EU-minősített adatok ilyen hatóságokkal való kivételes eseti megosztásához szükség van a Bizottság előzetes jóváhagyására.

2. SZAKASZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS

77. cikk

Együttműködés az európai felügyeleti hatóságokkal és az Európai Adatvédelmi Testülettel

(1)A Hatóság szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal.

(2)A személyes adatok védelmére jelentős hatást gyakorló iránymutatások és ajánlások 43. cikkel összhangban történő kidolgozása során a Hatóság szorosan együttműködik az (EU) 2016/679 rendelettel létrehozott Európai Adatvédelmi Testülettel az adatvédelemmel kapcsolatos átfedések, következetlenségek és jogbizonytalanság elkerülése érdekében.

78. cikk

Együttműködés a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságokkal 

(1)Amennyiben az 5. cikkben felsorolt feladatai teljesítéséhez szükséges, a Hatóság adott esetben együttműködik a nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletét ellátó hatóságokkal.

(2)Szükség esetén a Hatóság egyetértési megállapodást köt az (1) bekezdésben említett hatóságokkal, amely általánosságban meghatározza az együttműködés és az információcsere módját a kiválasztott kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos, uniós jog szerinti felügyeleti feladataik ellátása során.

(3)A Hatóság biztosítja az eredményes együttműködést és információcserét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti rendszer valamennyi pénzügyi felügyelete és az (1) bekezdésben említett, nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok között, többek között a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni, 11. cikkben említett központi adatbázisban szereplő információkhoz és adatokhoz való hozzáférés tekintetében.

79. cikk

Együttműködés a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) keretében

Amennyiben a II. fejezet 3. és 6. szakaszában említett feladatok teljesítése szempontjából releváns, a Hatóság részt vehet a felügyeleti hatóságok vagy pénzügyi információs egységek által egy vagy több tagállamban létrehozott, meglévő együttműködési megállapodásokban, amennyiben ezek a megállapodások többek között az előzőekben említett hatóságok és a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közötti együttműködést és információcserét foglalják magukban. A Hatóság részvétele az ilyen megállapodást létrehozó érintett nemzeti hatóság hozzájárulásától függ.

80. cikk

Együttműködés az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel

(1)A Hatóság munkamegállapodásokat köthet a bűnüldözés és az igazságügyi együttműködés területén tevékenykedő uniós intézményekkel, decentralizált uniós ügynökségekkel és más uniós szervekkel. E munkamegállapodások stratégiai, illetve technikai jellegűek lehetnek, és mindenekelőtt arra kell irányulniuk, hogy megkönnyítsék a részes felek közötti együttműködést és információcserét. A munkamegállapodások alapján nem tehető lehetővé a személyes adatok cseréje, és azok nem köthetik sem az Uniót, sem annak tagállamait.

(2)A Hatóság szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel. E célból a Hatóság az együttműködésük részleteit meghatározó külön munkamegállapodásokat köt az OLAF-fal, az Europollal, az Eurojusttal és az Európai Ügyészséggel. A kapcsolat célja különösen az Uniót fenyegető pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási fenyegetésekkel kapcsolatos stratégiai információk és tendenciák cseréjének biztosítása.

81. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)Az e rendeletben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, valamint a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül a Hatóság kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén szabályozási, felügyeleti és a pénzügyi információs egységekhez kapcsolódó hatáskörrel rendelkező, harmadik országbeli, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletét ellátó hatóságokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok igazgatási szerveivel. Ezek a megállapodások nem teremtenek az Unióra és a tagállamokra nézve jogi kötelezettségeket, és nem akadályozzák meg a tagállamokat és hatáskörrel rendelkező hatóságaikat abban, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek az említett harmadik országokkal.

(2)A Hatóság igazgatási modellmegállapodásokat dolgozhat ki következetes, hatékony és eredményes uniós módszerek létrehozása, valamint a nemzetközi koordináció és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködés megerősítése céljából. A közigazgatási szervek és a pénzügyi információs egységek minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy kövessék az ilyen megállapodásmintákat.

(3)Azokban az esetekben, amikor több uniós közigazgatási szerv és pénzügyi információs egység harmadik országbeli hatóságokkal való együttműködése olyan kérdéseket érint, amelyek a Hatóság 5. cikkben meghatározott feladatainak körébe tartoznak, a Hatóság vezető szerepet tölt be az ilyen együttműködés szükség szerinti elősegítésében. A Hatóság ezen szerepe nem sérti a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a harmadik országbeli hatóságok rendszeres interakcióit.

(4)A Hatóság az e rendelet és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok szerinti hatáskörén belül hozzájárul az Unió érdekeinek egységes, közös, következetes és eredményes képviseletéhez a nemzetközi fórumokon, többek között azáltal, hogy segíti a Bizottságot annak a Pénzügyi Akció Munkacsoportban való tagságával kapcsolatos feladataiban, valamint támogatja a pénzügyi információs egységek Egmont-csoportjának munkáját és célkitűzéseit.

3. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

(1)A Hatóság birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó.

(2)A Hatóság által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Unió Bíróságánál jogorvoslattal lehet élni, az EUMSZ 228. és 263. cikkében meghatározott feltételek szerint.

(3)A dokumentumokhoz való hozzáférési jog nem vonatkozik a következő bizalmas információkra:

a)a Hatóságnak, a pénzügyi felügyeleteknek és a kötelezett szolgáltatóknak az 5. cikk (2) bekezdésében és a II. fejezet 3. szakaszában említett felügyeleti feladatok és tevékenységek ellátása során szerzett információi és adatai;

b)a Hatóság működési adatai és az ilyen működési adatokhoz kapcsolódó információk, valamint a pénzügyi információs egységek olyan működési adatai és az ilyen működési adatokhoz kapcsolódó információk, amelyek az 5. cikk (5) bekezdésében és a II. fejezet 6. szakaszában említett feladatok és tevékenységek végrehajtása miatt a Hatóság birtokában vannak.

(4)A felügyeleti eljáráshoz kapcsolódó, a (3) bekezdés a) pontjában említett bizalmas információk – az érintett féltől eltérő természetes és jogi személyeknek az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekére is figyelemmel – részben vagy egészben közölhetők a szóban forgó felügyeleti eljárásban részt vevő kötelezett szolgáltatókkal. Ez a hozzáférés nem terjed ki a Hatóság és a pénzügyi felügyeletek belső dokumentumaira vagy a közöttük zajló levelezésre.

(5)Az ügyvezető testület gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet és a felügyeleti eljárásokkal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó szabályok alkalmazására.

83. cikk

Általános nyelvhasználati szabályok

(1)A Hatóságra az 1. tanácsi rendeletet kell alkalmazni..

(2)Az ügyvezető testület határoz a Hatóság belső nyelvhasználati szabályairól, amelyeknek összhangban kell lenniük a 27. cikk alapján a közvetlen felügyelet során alkalmazott nyelvhasználati szabályokkal.

(3)A Hatóság működéséhez szükséges fordítói szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja, amelyet a 2965/94/EK tanácsi rendelet 56 hozott létre.

84. cikk

Adatvédelem

(1)A személyes adatoknak az e rendelet alapján az [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási irányelv következő számának beillesztését, COM(2021) 423] irányelv 53. cikkében és az [Kiadóhivatal: kérjük a pénzmosási rendelet következő számának beillesztését, COM(2021) 420] rendelet 55. cikkében említettek szerint a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése céljából történő kezelését szükségesnek kell tekinteni a közérdekből vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 5. cikke és az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke értelmében a Hatóságra ruházott hivatalos hatáskör gyakorlása keretében végzett feladat teljesítéséhez.

A személyes adatok védelmére jelentős hatást gyakorló iránymutatások és ajánlások 43. cikkel összhangban történő kidolgozása során a Hatóság a Bizottság felhatalmazását követően konzultál az (EU) 2018/1725 rendelettel hivatalba helyezett európai adatvédelmi biztossal. A Hatóság az ilyen iránymutatások és ajánlások kidolgozása során a nemzeti adatvédelmi hatóságokat is meghívhatja megfigyelőként.

(2)Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkével összhangban a Hatóság olyan belső szabályokat fogad el, amelyek korlátozhatják az érintettek jogainak alkalmazását, amennyiben ilyen korlátozások szükségesek az [pénzmosási irányelv] 53. cikkében és a(z) [pénzmosási rendelet] 55. cikkében említett feladatok ellátásához.

85. cikk

A Hatóság felelőssége 

(1)Szerződésen kívüli felelősség esetében a Hatóság – a tagállamok jogában meglévő közös általános jogelveknek megfelelően – megtéríti az általa okozott, illetőleg az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott összes kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Unió Bíróságának joghatósága alá tartoznak.

(2)A Hatóság alkalmazottainak a Hatósággal szembeni személyes pénzügyi és fegyelmi felelőssége tekintetében a Hatóság személyzetére alkalmazandó vonatkozó rendelkezések az irányadók.

86. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 25. cikkben és a 65. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését = 6 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően] kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 25. cikkben és a 65. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 25. cikk és a 65. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

87. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)A Hatóságnak a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az ezen tagállam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint a Hatóság személyzetére és családtagjaikra a Hatóság székhelyét befogadó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat a Hatóság és a befogadó tagállam között az ügyvezető testület jóváhagyását követően megkötött székhely-megállapodásban kell meghatározni.

(2)A fogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja a Hatóság megfelelő működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

88. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(3)A Bizottság 2029. december 31-ig, majd azt követően ötévente értékeli a Hatóság teljesítményét célkitűzései, megbízatása, feladatai és helyszíne(i) tekintetében, a bizottsági iránymutatásokkal összhangban. Az értékelésnek különösen a következőkre kell kiterjednie:

a)a Hatóság megbízatása esetleges módosításának szükségessége és az ilyen módosítások pénzügyi vonatkozásai;

b)a Hatóság valamennyi felügyeleti tevékenységének és feladatának hatása az Unió egészének érdekeire, és különösen az alábbiak eredményessége:

i.a kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletéhez kapcsolódó felügyeleti feladatok és tevékenységek;

ii.a nem kiválasztott kötelezett szolgáltatók közvetett felügyelete;

iii.az egyéb kötelezett szolgáltatók közvetett felvigyázása;

c)a pénzügyi információs egységek támogatásához és koordinációjához kapcsolódó tevékenységek hatása, különös tekintettel a pénzügyi információs egységek által végzett határokon átnyúló tevékenységek és tranzakciók közös elemzésének összehangolására;

d)a Hatóság pártatlansága, tárgyilagossága és autonómiája;

e)az irányítási szabályok megfelelősége, beleértve az ügyvezető testület összetételét és szavazási szabályait, valamint az igazgatótanácshoz fűződő kapcsolatát;

f)a Hatóság költséghatékonysága, adott esetben külön-külön, a különböző finanszírozási források tekintetében;

g)a Hatóság határozataival szembeni jogorvoslati mechanizmus hatékonysága, valamint a Hatóságra alkalmazandó függetlenségi és elszámoltathatósági szabályok;

h)a Hatóság és a nem a pénzmosás elleni felügyeletet ellátó hatóságok közötti együttműködési és információmegosztási megállapodások hatékonysága;

i)a Hatóság és a többi uniós felügyeleti hatóság és szerv – többek között az EBH, az Europol, az Eurojust, az OLAF és az Európai Ügyészség – közötti együttműködés;

j)a Hatóság felügyeleti és szankcionálási hatásköreinek hatékonysága;

k)a felügyeleti hatóságok által követett felügyeleti módszerek hatékonysága és konvergenciája, valamint a Hatóság ezekben betöltött szerepe.

(4)Az (1) bekezdésben említett jelentés továbbá a következőket vizsgálja meg:

a)megfelelőek-e a Hatóság forrásai feladatai végrehajtásához;

b)helyénvaló-e további, a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatókkal kapcsolatos felügyeleti feladatokat ráruházni, adott esetben meghatározva a további felügyeleti feladatoknak alávetendő szolgáltatók típusait;

c)helyénvaló-e további feladatokat ráruházni a pénzügyi információs egységek munkájának támogatása és koordinálása terén;

d)helyénvaló-e további szankcionálási hatásköröket ruházni a Hatóságra.

(5)Minden második értékelés alkalmával meg kell vizsgálni a Hatóság által elért eredményeket a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében, beleértve annak értékelését is, hogy e célkitűzések, megbízatás és feladatok fényében továbbra is indokolt-e a Hatóság tevékenységének folytatása.

(6)A jelentést és bármely azt kísérő javaslatot – adott esetben – a Tanács és az Európai Parlament elé kell terjeszteni.

89. cikk

Az 1093/2010/EU rendelet módosítása

Az 1093/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdésben a második albekezdést el kell hagyni;

b)az (5) bekezdés h) pontját el kell hagyni.

2.A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)az 1a. pontot el kell hagyni;

b)a 2. pontban a iii. alpontot el kell hagyni.

3.A 8. cikk (1) bekezdésének l) pontját el kell hagyni.

4.A 9a. és 9b. cikket el kell hagyni.

5.A 17. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság EUMSZ 258. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg az e cikk (4) bekezdésében említett hivatalos véleménynek az abban meghatározott időtartamon belül, és ha az egyenlő piaci versenyfeltételek fenntartása vagy helyreállítása, illetve a pénzügyi rendszerek rendes működésének és integritásának biztosítása érdekében szükséges a megfelelés hiányának kellő időben történő orvoslása, a Hatóság – amennyiben az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok vonatkozó követelményei a pénzügyi intézményekre közvetlenül alkalmazandók – a pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve bármely gyakorlat megszüntetését is.

A Hatóság határozatának összhangban kell lennie a Bizottság által a (4) bekezdés alapján kiadott hivatalos véleménnyel”.

6.A 19. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság EUMSZ 258. cikke szerinti hatásköreinek sérelme nélkül, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem felel meg a Hatóság határozatának, és így nem biztosítja, hogy a pénzügyi intézmény teljesítse az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusok értelmében rá közvetlenül alkalmazandó követelményeket, a Hatóság az említett pénzügyi intézménynek címzett egyedi határozatot hozhat, amelyben előírja az uniós jog szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatalát, beleértve bármely gyakorlat megszüntetését is”.

7.A 33. cikk (1) bekezdésében a második albekezdést el kell hagyni.

8.A 40. cikk (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

„g) a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal”.

9. A 81. cikkben a (2b) bekezdést el kell hagyni.

90. cikk

Az 1094/2010/EU rendelet módosítása

Az 1094/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

2.A 40. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„f) a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal.”;

3.Az 54. cikk (2a) bekezdését el kell hagyni.

91. cikk

Az 1095/2010/EU rendelet módosítása

Az 1095/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

2.A 40. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„f) a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának egy képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal.”.

3.Az 54. cikk (2a) bekezdését el kell hagyni.

92. cikk

A Hatóság tevékenységének megkezdése

A Hatóság létrehozásáért és kezdeti működéséért a Hatóság működésének kezdetéig, azaz a 93. cikkel összhangban 2024. január 1-jéig a Bizottság felel. Ebből a célból:

a)a Bizottság kijelölhet egy bizottsági tisztviselőt, aki ideiglenes ügyvezető igazgatóként jár el és ellátja az ügyvezető igazgató feladatait, amíg a Hatóság kapacitással nem rendelkezik saját költségvetésének végrehajtására és az ügyvezető igazgató az ügyvezető testület általi, az 58. cikk bekezdésével összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép;

b)az 53. cikk (4) bekezdésétől eltérve és az 58. cikkben említett határozat elfogadásáig az ideiglenes ügyvezető igazgató gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörét;

c)a Bizottság segítséget nyújthat a Hatóságnak, különösen azáltal, hogy bizottsági tisztviselőket bocsát rendelkezésre a Hatóság tevékenységeinek az ideiglenes ügyvezető igazgató vagy az ügyvezető igazgató felelőssége mellett történő végrehajtására;

d)az ideiglenes ügyvezető igazgató az ügyvezető testület jóváhagyásával engedélyezheti a Hatóság költségvetésében előirányzott kifizetéseket, és szerződéseket köthet, többek között személyi állomány felvételére a Hatóság létszámtervének elfogadását követően.

93. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az 1., 4., 38., 42., 43., 44., 46., 56., 58., 86. és 87. cikk azonban 2023. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat a következőre irányul: 

✓új intézkedés

◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 57  

◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek) 

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) 

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók 

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

✓ határozott időtartam

◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

✓határozatlan időtartam

◻ Beindítási időszak: 2023-tól 2025-ig,

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 58   

✓ Bizottság általi közvetlen irányítás:

◻ végrehajtó ügynökségek

◻ megosztott irányítás a tagállamokkal

✓Közvetett irányítás, a költségvetés-végrehajtási feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

✓ a 70. és 71. cikkben említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése 

millió EUR (három tizedesjegyig): folyó árak

millió EUR (három tizedesjegyig): folyó árak

millió EUR (három tizedesjegyig): konstans 2021-es árakon

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

millió EUR (három tizedesjegyig):

3.2.2.Az AMLA előirányzataira gyakorolt becsült hatás 

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig): folyó árak

3.2.3.Az AMLA humán erőforrására gyakorolt becsült hatás 

3.2.3.1.Összegzés 

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig): Folyó árak – csak az uniós finanszírozású rész

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték): Uniós finanszírozású és díjakból vagy illetékekből finanszírozott álláshelyek összesen

Feltételezhető, hogy a 2023-ban felvett összes alkalmazott 6 hónapig dolgozik, mivel a felvételi eljárás a Hatóság jogi létesítése előtt megkezdődik annak érdekében, hogy a szerződéseket a Hatóság létrehozását követően azonnal alá lehessen írni. Hasonlóképpen, a 2024-ben hivatalba lépő 20 ideiglenes alkalmazott várhatóan a teljes évet ledolgozza, mivel a felvételre 2023-ban kerül sor. A feltételezések szerint a további alkalmazottak felvételére az év során kerül sor, és ennek megfelelően költség szempontjából átlagosan az álláshelyek 50 %-ával lehet számolni. A teljes létszám tehát a feltételezések szerint 2026 közepére érhető el.

Az Európai Bankhatóságtól történő átcsoportosítással kapcsolatos részletek

Személyzettel kapcsolatos követelmények (teljes munkaidős egyenérték):

Az Európai Bankhatóság létszámát (a létszámtervben szereplő álláshelyek és a szerződéses alkalmazottakra vonatkozó előirányzatok) 4 ideiglenes alkalmazottal (AD7) és 4 szerződéses alkalmazottal (FGIV) csökkentik, mivel az EFH-k felülvizsgálatának keretében az EBH-ra ruházott pénzmosás elleni feladatokat az AMLA veszi át.

3.2.3.2.Az ügynökségért felelős főigazgatóság becsült humánerőforrás-szükségletei

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

◻    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

✓    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a Rugalmassági Eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 70 .

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

◻    A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

 
A bevételre gyakorolt becsült hatás

✓    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

◻ kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

MELLÉKLET – FELTÉTELEZÉSEK

1. Általános feltételezések

A Pénzmosás Elleni Hatóság

I. cím – Személyzeti kiadások

Az azonosított munkaerőigényen alapuló személyzeti kiadások számításában az alábbi konkrét feltételezések érvényesültek:

·A Hatóság jogi létesítésének időpontja e rendelet hatálybalépésének időpontja (valószínűleg 2023 eleje) lesz, de 2023-ban a Hatóság operatív feladatokat még nem fog ellátni, kizárólag a létrehozásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat. A 2023-ban felvett személyzet (18 fő) kizárólag adminisztratív és a humán erőforrással kapcsolatos feladatokat ellátó személyzetből fog állni.

·Az összes kiválasztott szolgáltató közvetlen felügyelete 2026-ban kezdődik meg, ezért 2025 végére ki kell alakítani a közvetlen felügyeletet ellátó 100 fős teljes létszámot.

·2025 közepéig lezárul a közvetlen felügyelet alá tartozó szolgáltatók kiválasztásának folyamata, valamint a díjak/illetékek meghatározása (a díj-/illetékköteles szolgáltatók köre nagyobb lesz, mint a közvetlen felügyelet alá tartozó szervezetek köre). 2026-tól a Hatóság finanszírozása többségében a díjakból/illetékekből történne.

·Ami a közvetlen felügyelettől eltérő operatív tevékenységeket illeti, a Hatóság 2024-ben kezdi meg feladatainak végzését, és létszáma három év alatt, a tervek szerint 2026-ra éri el a teljes létszámot. A 2026-ban felvett személyzet a nem pénzügyi szektor közvetett felügyeletén és a pénzügyi információs egységek támogatásán fog dolgozni. Így 2027 lesz az első olyan év, amelyben a Hatóság teljes személyzettel rendelkezik az egész naptári év során.

·A 2023-ban, 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban újonnan felvett személyzet, a további személyzet felvételéhez szükséges feltételezett időre tekintettel, 6 havi költséggel kerül a költségvetésbe, a 2024 elején hivatalba lépő 20 új alkalmazott azonban a teljes, 12 havi költséggel, mivel a felvételi eljárásra 2023-ban kerülne sor.

·Az ideiglenes alkalmazottak átlagos éves költsége 2021-ben 152 000 EUR, a szerződéses alkalmazottaké 82 000 EUR, a kirendelt nemzeti szakértőké pedig 86 000 EUR, amelyek mindegyike tartalmazza a II. cím (Épületek, informatika stb.) szerinti, 25 000 EUR-nyi ún. „habillage” költségeket, és ezeket a számadatokat 2023-tól évi 2 %-kal indexálták annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatás folyó árakon is benyújtható legyen.

·Mivel a Hatóság székhelye ismeretlen, nem alkalmazható pozitív vagy negatív korrekciós együttható (új ügynökség létrehozására irányuló bizottsági javaslat esetén szokás a székhelyet üresen hagyni).

·Az ideiglenes alkalmazottak és szerződéses alkalmazottak munkáltatói nyugdíjjárulékai a 2021. évi standard átlagos éves költségekben szereplő standard alapilletményeken alapulnak, azaz 96 724 EUR-n, illetve 54 200 EUR-n, amelyeket 2023-tól szintén évi 2 %-kal indexáltak, hogy megkapják a folyó árakat.

II. cím – Infrastrukturális és működési költségek

A költségek alapját a személyzet létszámának, a személyzet év során történő alkalmazása részarányának és az „habillage” standard költségének – vagyis 25 000 EUR plusz az egyéb igazgatási költségek fedezésére alkalmazottanként 2 500 EUR 73 – szorzata adja, mindkét összeg 2021. évi árakon, a folyó árak számításához indexált értéken.

Azonban a tényleges munkavégzés 1. évében (2024) a Hatóság teljes személyi állományának elegendő irodahelyiséget kell bérelni. Ezért az „habillage” standard számításán felül (25 000 EUR megszorozva 82,5 teljes munkaidős egyenértékkel) további 2 millió EUR (folyó áron) került be a költségvetésbe a bérleti díjak és az épületek esetleges átalakítási költségeinek fedezésére.

A Bizottság

Az új ügynökségek létrehozásával kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalatok alapján 2023-ban és 2024-ben 12 fős (8 AD besorolású tisztviselőből és 4 szerződéses alkalmazottból álló), határozott idejű munkacsoportra lesz szükség a Hatóság hatékony és gyors létrehozásához, beleértve a Bizottság által kirendelt ideiglenes ügyvezető igazgatót, valamint a HR, az informatika, a pénzügyek és a közbeszerzés területén tevékenykedő szakértőkből álló csoportot. Ezeket a személyeket az Európai Bizottságon belüli átcsoportosítással biztosítják. A munkacsoport rövid távú jellege miatt a munkacsoport személyzetének egy része (e becslés szerint négy fő) szerződéses alkalmazott kell, hogy legyen. Kiküldetésekre lesz szükség, különösen azt követően, hogy a Hatóság 2024-től megkezdi működését a székhelyén. E munkacsoport személyi állományának költségei a költségvetésbe a 2021-ben átlagos értékekkel, azaz tisztviselőnként 152 000 EUR-val (ez az összeg magában foglalja az épületekkel és az informatikával kapcsolatos úgynevezett „habillage” költségeket), illetve szerződéses alkalmazottanként 82 000 EUR-val kerültek be.

2. Konkrét információk

Létszám

A Hatóság teljes tervezett létszáma – az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat 5. mellékletében foglaltak szerint – 250 fő, amelyből 100 fő vesz részt bizonyos kötelezett szolgáltatók közvetlen felügyeletében. Ha azonban a Hatóság olyan meglévő uniós ügynökség közelében helyezkedik el, amellyel megoszthatja a támogatási funkciókat, a teljes létszám valamivel kevesebb lehet, mint 250 fő; ebben az esetben a pénzügyi kimutatást a jogalkotási eljárás során módosítani kell.

A közvetlen felügyeletben részt vevő 100 fős létszám a Hatóság közvetlen felügyelete alá tartozó szolgáltatók becsült számán (12–20) és az egyes közvetlenül felügyelt szolgáltatókkal foglalkozó hatósági alkalmazottak átlagos létszámán (5–8) alapul. A 100 fős személyzet csaknem minden tagja a tagállamokban, nem pedig a Hatóság székhelyén lesz található, mivel ők vezetik majd a közös felügyeleti csoportokat a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó nemzeti hatóságok személyzete tagjainak részvételével.

A közvetlen felügyeletben részt nem vevő 150 alkalmazott esetében ez a létszám a Hatóság teljes feladatkörének ellátásához szükséges minimális szinten van meghatározva. Ez jelentősen elmarad a három EFH 2020. évi átlagos létszámától. A Hatóság nem közvetlen felügyeletet ellátó – a tervek szerint – 150 alkalmazottja a következő tevékenységeket ellátó személyekre bontható:

·az ügyvezető testület tagjai, az ügyvezető igazgató és az elnök (7 teljes munkaidős egyenérték);

·központi ügyintézés és támogató személyzet (költségvetés, közbeszerzés, HR, informatika, jog stb.);

–közvetett felügyelet (a nemzeti felügyeletek koordinációja és felvigyázása) a pénzügyi szektorban,

–közvetett felügyelet (a nemzeti felügyeletek koordinációja és felvigyázása) a nem pénzügyi szektorban;

·a pénzügyi információs egységek munkájának koordinációja és támogatása.

A Hatóság létrehozásáról szóló rendelet tervezete az ügyvezető testület tagjainak számát 5 főben plusz az elnökben határozza meg; ők nem a Hatóság állandó alkalmazottai, hanem független, teljes munkaidős közhivatalt ellátó személyek lesznek. Az EFH-k tapasztalatai alapján a központi ügyintézés és támogató személyzet szükséges létszáma 20 főre becsülhető (kevesebb, ha a támogatási szolgáltatásokat megosztják más ügynökséggel). A fennmaradó 123 fő pontos elosztása a többi tevékenységre a Hatóságra lesz bízva, de a becslések szerint mintegy 70 teljes munkaidős egyenérték fog dolgozni a pénzügyi szektor közvetett felügyeletén (ez a díjak/illetékek miatt fontos – lásd alább).

III. cím – működési költségek

A költségek becslése az alábbi általános feltételezéseken alapul:

·A teljes működés melletti fordítási költségek becsült értéke 2021-es árakon valamivel több mint évi 0,5 millió EUR, a folyó árak számításához indexált értéken. A 2024-re és 2025-re feltételezett összegek ennek 50 %-át, illetve 75 %-át teszik ki.

·Az átmeneti informatikai költségek a következőket foglalják magukban: az informatikai rendszerek AMLA-ba történő áttelepítésének egyszeri informatikai költségei és az AMLA egyéb induló informatikai költségei a feltételezések szerint 2023-ban 1 millió EUR-t, 2024-ben pedig 400 000 EUR-t tesznek ki (mindkét esetben 2021-es árakon).

·A helyszíni felügyelet költsége személyenként és látogatásonként 2 500 EUR. A kiküldetések teljes körű működés melletti (vagyis 2027-től) 2 millió EUR összegű költségvetése (2021-es árakon) 800 egyéni kiküldetést tesz ki (a kiküldetési költségvetés 2024-re a teljes körű működés melletti költségvetés 50 %-a, 2025-ben pedig a teljes körű működés melletti 75 %-a).

·A perköltségek külső tanácsadó igénybevételével kapcsolatosak a közvetlenül felügyelt szolgáltatókkal a nekik címzett határozatokat, a díjak/illetékek fizetésére kötelezett szolgáltatókkal a díjakat/illetékeket, valamint a nemzeti felügyeletekkel az olyan eseteket illetően folytatott jogvitákban, amikor a Hatóság úgy ítéli meg, hogy azok nem látják el megfelelően a szervezet felügyeletét, és javasolja a felügyeleti hatáskörnek a Hatóságra való átruházását. Az éves perköltségek becsült összege 0,75 millió EUR teljes működés mellett (2021-es árakon).

A Hatóság átveszi az EBH-tól az EBH-rendelet 9a. cikkében említett (lásd a pénzügyi kimutatás 1.5.5. pontját) pénzmosás elleni adatbázist, amelynek létrehozásával az (EU) 2019/2175 rendelet (az európai felügyeleti hatóság felülvizsgálatáról szóló rendelet) bízta meg az EBH-t, amely először az EBH-ra ruházta a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos hatásköröket, valamint az említett jogszabályban az EBH számára a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatosan biztosított 8 álláshelyet. Az EBH e további hatáskörökkel való felruházásáról szóló bizottsági javaslatban (COM(2018) 646 final) az EBH számára az uniós költségvetésből előirányzott összeg folyamatosan 0,53 millió EUR volt (az EFH-k vegyes finanszírozási jellege miatt a teljes költség 40 %-a). Ezt a (megfelelően indexált) finanszírozást a pénzmosás elleni küzdelem felügyeletét ellátó hatóság számára csoportosítják át.

A pénzmosás elleni küzdelem felügyeletét ellátó hatóság a FIU.net néven ismert információcsere-rendszer üzemeltetését is átveszi a Bizottságtól. E hálózat üzemeltetését 2021 folyamán a Bizottság átveszi az Europoltól, de a tervek szerint a Bizottság általi üzemeltetés csak átmeneti mindaddig, amíg a Hatóság át nem veszi annak állandó üzemeltetését. A FIU.net üzemeltetésének költsége, függetlenül az átadással kapcsolatos költségektől, alapvetően informatikai költségekből áll (az érzékeny információk pénzügyi információs egységek közötti, határokon átnyúló cseréjét szolgáló biztonságos hardver és szoftver karbantartása). A FIU.net üzemeltetésének éves költsége a Bizottságnál körülbelül 2 millió EUR-t tesz ki, de ez konzervatív becslés, amely jelenleg csak egy biztonságos rendszer biztosítására terjed ki. A Hatóságnak további funkciókat kell kifejlesztenie annak érdekében, hogy hatékony eszközöket biztosítson a pénzügyi információs egységek közötti információcserére, ezért itt a FIU.net becsült költségvetése 3 millió EUR (2021-es árakon), amelyből mintegy 2 millió EUR (folyó árakon) az annak köszönhető uniós költségvetésbeli megtakarításnak felel meg, hogy a Bizottság 2025 közepétől átadja a FIU.netet a Hatóságnak (ez az első olyan év, amikor reálisan lehetséges, hogy a Bizottság átadja a FIU.netet a Hatóságnak).

Díj-/illetékbevétel

A Hatóság díj-/illetékbevételekből finanszírozandó tevékenységei a pénzügyi szektor közvetlen és közvetett felügyeletével kapcsolatos költségek. Ami az I. címet és a II. címet illeti, az e két tevékenységben részt vevő személyzet teljes munkaidős egyenértékben kifejezett létszáma a becslések szerint 192 fő. A III. cím esetében az ebbe a kategóriába tartozónak tekintett költségek mindegyike a III. cím alá tartozó költség, kivéve a FIU.net üzemeltetését, valamint a fordítási, kiküldetési és perköltségek 20 %-át. Ez a költség egy teljes évben, teljes körű működés mellett a III. címre számolt 9 millió EUR-ból 4,9 millió EUR-t tesz ki (mindkét összeg folyó árakon). A becslések szerint ez összességében egy olyan évben, amelyben a működés teljes körű, mintegy 40 millió EUR díjbevételt eredményez, ami a Hatóság kiadásainak körülbelül 75 %-át teszi ki, így valamivel több mint 13,3 millió EUR kiadás hárul az uniós költségvetésre.

A tényleges működés 1. és 2. évében (2024 és 2025) a díj/illetékbevétel a tervek szerint nulla, mivel a Hatóság még nem lesz képes díjat/illetéket kivetni; a díj-/illetékfizetésre kötelezett szolgáltatók kiválasztása a Hatóság működésének első évét és tevékenységének felét leköti, mivel a szolgáltatók jegyzékét 2025 augusztusában teszik közzé, és a 2026-ra vonatkozó előzetes hozzájárulásokat illető számlákat közvetlenül ezt követően küldik ki. E feltételezések általános hatása az, hogy a Hatóság uniós költségvetést terhelő költsége (kivéve a Hatóság létrehozásához felállítandó ideiglenes bizottsági munkacsoport költségeit) nagyságrendileg valamivel több mint 1 millió EUR 2023-ban, közel 16 millió EUR 2024-ben, 30 millió EUR 2025-ben, majd 2026-ban 12,8 millió EUR-ra, 2027-ben és azt követően pedig valamivel több mint 13 millió EUR-ra csökken.

Az n. évben elszámolható kiadásoknak megfelelő díjakat/illetékeket az n–1. évben az n. évi költségvetési tervezet alapján szedik be. Ha egy adott évben a közvetlen felügyeletre fordított becsült kiadások magasabbak vagy alacsonyabbak a költségvetésben előirányzottnál, a következő évben kivetett díjakat/illetékeket ennek megfelelően ki kell igazítani.

A díj-/illetékfizetésre kötelezett szolgáltatók tekintetében a Hatóság létrehozásáról szóló rendelet tervezete kizárja a nem pénzügyi ágazatbeli kötelezett szolgáltatókat, és a díjak/illetékek fizetését a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusában meghatározandó egyes pénzügyi ágazatbeli szolgáltatókra korlátozza.

Az alábbi táblázat a Hatóság díj-/illetékbevételének tervezett alakulását foglalja össze.

(1)    Europol, „From suspicion to action: Converting financial intelligence into greater operational impact” (A gyanútól a cselekvésig – a pénzügyi értesülések operatív hatásának fokozása), 2017.

(2)    A Bizottság közleménye – A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós keretének jobb végrehajtása felé (COM(2019) 360 final), a Bizottság jelentése az uniós hitelintézeteket érintő közelmúltbeli állítólagos pénzmosási ügyek értékeléséről, (COM(2019) 373 final) és egyéb jelentések.

(3)    COM(2020) 605 final.

(4)    A Bizottság közleménye a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervről, 2020/C 164/06; C(2020) 2800 (HL C 164, 2020.5.13., 21. o.); https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020XC0513(03)  

(5)    Az Európai Parlament 2020. július 10-i állásfoglalása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikáról – a Bizottság cselekvési terve és más közelmúltbeli fejlemények (2020/2686(RSP)), P9_TA(2020)0204; https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2020-0204_HU.html  

(6)     https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-12608-2020-INIT/hu/pdf  

(7)    A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyeletét ellátó uniós hatóság hatáskörének ebben a szakaszban főképpen a következőkre kell kiterjednie: többek között hitelintézetek, pénzforgalmi intézmények, pénzváltók, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, az FATF ajánlásainak hatálya alá tartozó virtuáliseszköz-szolgáltatók, fenntartva a lehetőséget annak vizsgálatára, hogy a felügyeletet más kockázatot jelentő kötelezett szolgáltatókra is ki lehessen terjeszteni, ugyanakkor figyelembe véve a pénzügyi ágazat homogénebb jellegét, és azt, hogy a nem pénzügyi ágazathoz képest magas szintű a harmonizáció a prudenciális követelmények tekintetében. A kockázatalapú uniós felügyeletnek a következő paramétert kell figyelembe vennie: a kötelezett szolgáltató üzleti tevékenységének jellegéből – különösen ügyfélköréből, termékeiből, szállítási csatornáiból, földrajzi kitettségéből és a határokon átnyúló szempontok figyelembevételéből – eredő kockázat; a változó forgalmazási módszerekkel összefüggésben felmerülő kockázatok, különösen a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja által a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel szemben támasztott kihívások és e kockázatok bekövetkezésének következményei.

(8)    Részletekért lásd a kísérő hatásvizsgálatot [Kiadóhivatal: kérjük az SWD(2021) 190 dokumentumra való hivatkozás beillesztését].

(9)    EBA/Rep/2020/06, elérhető a következő címen: https://eba.europa.eu/file/744071/download?token=Tf9XDqWX  

(10)    Nem érhető el nyilvánosan.

(11)    A Számvevőszék „A bankszektoron belüli pénzmosás elleni küzdelemre irányuló uniós fellépések széttagoltak, végrehajtásuk pedig nem megfelelő” című különjelentése: https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR21_13/SR_AML_HU.pdf  

(12)    Részletekért lásd a kísérő hatásvizsgálatot [Kiadóhivatal: kérjük az SWD(2021) 190 dokumentumra való hivatkozás beillesztését].

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről – az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve által módosítva (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(15)    (EU) 2015/2366, 2014/92/EU és 2009/110/EU irányelv.

(16)    (EU) 2019/1153 irányelv.

(17)    Egyesült Királyság kontra Európai Parlament és Tanács, C‑217/04, EU:C:2006:279, 44. pont, valamint Egyesült Királyság kontra Európai Parlament és Tanács, C‑270/12, EU:C:2014:18, 104. pont.

(18)     https://ec.europa.eu/info/publications/190724-anti-money-laundering-terrorism-financing-communication_en  

(19)    Az EBH számára az (EU) 2019/2175 rendelet (az európai felügyeleti hatóság felülvizsgálatáról szóló rendelet) alapján biztosított hatáskörök.

(20)    Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról.

(21)    SWD(2021) 190, Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Hatásvizsgálati jelentés, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, valamint a bűnüldözésre vonatkozó, alábbi elemekből álló bizottsági jogalkotási javaslatcsomagot kíséri: a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló rendelettervezet, amely a pénzátutalásokról szóló hatályos rendeletet ((EU) 2015/847 rendelet) is módosítja; a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításának tervezete; a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós hatóság szabályozó ügynökség formájában történő létrehozásáról szóló rendelettervezet; a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítéséről szóló (EU) 2019/1153 irányelv módosításának tervezete.

(22)    Lásd a kísérő hatásvizsgálatot [Kiadóhivatal: kérjük az SWD(2021) 190 dokumentumra való hivatkozás beillesztését].

(23)    A pénzügyi információs egységek támogatási és koordinációs mechanizmusával kapcsolatos további észrevételekért lásd a kísérő hatásvizsgálatot [Kiadóhivatal: kérjük az SWD(2021) 190 dokumentumra való hivatkozás beillesztését].

(24)    (EU) 2018/1725 rendelet a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

(25)    Ezt az adatbázist az (EU) 2019/2175 rendelet (az európai felügyeleti hatóság felülvizsgálatáról szóló rendelet) hozta létre, amely egyúttal az EBH hatáskörét is kiterjesztette a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén.

(26)    A FIU.netet 2016 óta az Europol üzemelteti, de 2021 szeptembere előtt ideiglenesen, a Hatóság létrehozásáig átkerül a Bizottsághoz. Erre az európai adatvédelmi biztos 2019. decemberi határozata nyomán kerül sor, amely szerint a FIU.net Europol általi üzemeltetése átlépi az utóbbinak a személyes adatok kezelése tekintetében fennálló hatáskörét.

(27)    Ezt az adatbázist az (EU) 2019/2175 rendelet (az európai felügyeleti hatóság felülvizsgálatáról szóló rendelet) hozta létre, amely egyúttal az EBH hatáskörét is kiterjesztette a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén.

(28)    A FIU.netet 2016 óta az Europol üzemelteti, de 2021 szeptembere előtt ideiglenesen, a Hatóság létrehozásáig átkerül a Bizottsághoz. Erre az európai adatvédelmi biztos 2019. decemberi határozata nyomán kerül sor, amely szerint a FIU.net Europol általi üzemeltetése átlépi az utóbbinak a személyes adatok kezelése tekintetében fennálló hatáskörét.

(29)    https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf

(30)    HL C […], […], […] o.

(31)    [HL-hivatkozás] HL C […], […], […] o.

(32)     https://europa.eu/european-union/sites/default/files/docs/body/joint_statement_and_common_approach_2012_hu.pdf  

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

(34)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1073/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(36)    A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(37)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52013JC0001  

(38)    31. EGK és 11. Euratom rendelet az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről (HL P 045., 1962.6.14., 1385. o.).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(40)    A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(43)    A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(50)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(52)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(53)    A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról (HL L 58., 2016.3.4., 1. o.).

(54)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(55)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(56)    A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).

(57)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(58)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(59)    Diff. = Differenciált előirányzatok/Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(60)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(61)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(62)    A 2023-ra és 2024-re vonatkozó közelítés, tekintettel az 1. és 7. fejezet kiadásainál alkalmazandó különböző bázisokra (lásd fent).

(63)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (például: a finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(64)    Az 1.4.2. pontban („Konkrét célkitűzés[ek]…”) feltüntetett célkitűzés.

(65)    2026-tól az összesen 250 álláshelyből 192 (vagyis 77 %) kerül finanszírozásra díjakból/illetékekből, ebből 164 ideiglenes alkalmazott (141 ADS és 23 AST), 25 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő.

(66)    Összesen a tervezett teljes létszám mellett.

(67)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(68)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(69)    Elsősorban az uniós kohéziós politikai alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében.

(70)    Lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (2020. december 17.) 12. és 13. cikkét.

(71)    A személyzet összköltsége (beleértve a II. címhez tartozó, kapcsolódó költségeket és nyugdíjjárulékokat), valamint a pénzügyi intézmények közvetlen felügyeleti tevékenységeiből és közvetett felügyeletéből eredő működési költségek. 

(72)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

(73)    Az EFH-k 2021. évi költségvetésében az épületeket és IKT-kat nem tartalmazó, II. cím szerinti költségek munkavállalónként 1 700 EUR és közel 5 000 EUR között mozognak.