EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.7.6.

COM(2021) 391 final

2021/0191(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai zöldkötvényekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SEC(2021) 390 final} - {SWD(2021) 181 final} - {SWD(2021) 182 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez a javaslat az Európai Bizottság fenntartható finanszírozásra vonatkozó átfogóbb stratégiájának részét képezi. Lefekteti az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezés használatára vonatkozó közös szabályozási keret alapjait az (EU) 2020/852 rendelet 1 (taxonómiai rendelet) értelmében környezeti szempontból fenntartható célokat szolgáló kötvények esetében. Létrehozza továbbá a zöldkötvények külső felülvizsgálatát végző vállalatok nyilvántartásba vételének és felügyeletének e kerettel összhangban lévő rendszerét. Elősegíti a kiváló minőségű zöldkötvények piacának továbbfejlesztését, ezáltal hozzájárul a tőkepiaci unióhoz, miközben minimálisra csökkenti a meglévő zöldkötvénypiacok zavarait és a zöldrefestés kockázatát. Az „európai zöldkötvény” megnevezést minden olyan kibocsátó számára elérhetővé kell tenni, amely megfelel e javaslat követelményeinek, függetlenül attól, hogy uniós-e vagy sem.

E jogalkotási javaslat célja, hogy jobban kiaknázza az egységes piacban és a tőkepiaci unióban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy hozzájáruljon az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez a 2016. évi Párizsi Megállapodás 2 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és az európai zöld megállapodással 3 összhangban.

Az európai zöld megállapodás egyértelművé tette, hogy a klímasemleges gazdaságra való átálláshoz és az Unió környezeti fenntarthatósági célkitűzéseinek eléréséhez jelentős beruházásra van szükség a gazdaság valamennyi ágazatában. A 2021–2030-as időszakban az Unió jelenlegi 2030-as éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez (a közlekedés kivételével) évi 336 milliárd EUR összegű energiarendszer-beruházásra lesz szükség (2015-ös változatlan árakon), ami a GDP 2,3 %-ának felel meg 4 . E pénzügyi források jelentős részének a magánszektorból kell érkeznie. A beruházási hiány megszüntetése azzal jár, hogy a magántőkét jelentős mértékben átirányítják a környezeti szempontból fenntarthatóbb befektetések felé, és mélyrehatóan újra kell gondolni a pénzügyi keretrendszert.

Az európai zöld megállapodás különösen azt hangsúlyozta, hogy a befektetők és a vállalkozások számára meg kell könnyíteni a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását és azok hitelességének biztosítását. Ezt például a lakossági befektetési termékek egyértelmű címkézése és egy európai zöldkötvénystandard kidolgozása útján lehetne megvalósítani, amely a legalkalmasabb módon könnyítené meg a környezeti szempontból fenntartható befektetést. Az erőteljes piaci növekedés ellenére a zöldkötvények kibocsátása továbbra is csak a töredékét teszi ki a teljes kötvénykibocsátásnak: 2020-ban a teljes vállalatikötvény-kibocsátás mintegy 4 %-át jelentette 5 . A kiváló minőségű zöldkötvények piacának további növekedése jelentős zöld beruházások forrása lesz, ami hozzájárul az európai zöld megállapodásban megjelenő beruházási hiány betöltéséhez.

E célból az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó, 2020. január 14-i beruházási terv 6 zöldkötvénystandard kidolgozását jelentette be. Az Európai Tanács az éghajlatváltozásról szóló 2020. decemberi következtetéseiben 7 hangsúlyozta a zöld finanszírozás közös, globális standardjai kidolgozásának fontosságát, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2021 júniusáig terjesszen elő jogalkotási javaslatot a zöldkötvénystandardra vonatkozóan. Végezetül a Bizottság a 2021. évi munkaprogramjában prioritásként emelte ki az „emberközpontú gazdaságot”, és hangsúlyozta a fenntartható finanszírozás terén való további előrelépés fontosságát, különösen azáltal, hogy javaslatot tett egy uniós zöldkötvénystandard létrehozására 8 .

A zöldkötvényekre vonatkozó saját piaci keretszabályozások elterjedtsége miatt, valamint annak ellenére, hogy e keretszabályozások némelyike általában szabványként elfogadott, a befektetők számára költséges és nehéz lehet meghatározni a kötvényalapú befektetések pozitív környezeti hatását, és összehasonlítani a piacon lévő különböző zöldkötvényeket. A kibocsátók számára a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek közös fogalommeghatározásának hiánya bizonytalanságot teremt azzal kapcsolatban, hogy mely gazdasági tevékenységek tekinthetők törvényesen zöldnek. Ilyen körülmények között a kibocsátók a zöldrefestéssel kapcsolatos esetleges vádak miatt reputációs kockázatokkal szembesülhetnek, különösen az átmeneti ágazatokban. Emellett a külső felülvizsgálat területén alkalmazott gyakorlatok széttagoltsága többletköltségeket okozhat számukra. Ezek az akadályok befolyásolhatják a jelentős éghajlati és környezeti hatással bíró projektek jövedelmezőségét, ezáltal csökkentve az ilyen beruházási lehetőségek kínálatát, és akadályozva az Unió környezetvédelmi céljainak elérését.

E javaslat célja, hogy ezeket az akadályokat a kiváló minőségű zöldkötvényekre vonatkozó standardok meghatározásával kezelje. Ennek eredményeképpen: 1. a befektetők könnyebben képesek azonosítani a kiváló minőségű zöldkötvényeket, és jobban megbíznak azokban; 2. a zöld gazdasági tevékenységek fogalommeghatározásának pontosítása és az átállás által érintett ágazatokban a kibocsátók esetleges reputációs kockázatainak csökkenése révén könnyebbé válik a kiváló minőségű zöldkötvények kibocsátása; valamint 3. egy nem kötelező nyilvántartási és felügyeleti rendszer bevezetésével egységessé válik a külső felülvizsgálat gyakorlata, és javul a külső felülvizsgálókba vetett bizalom.

Ez az európai zöldkötvényre vonatkozó javaslat a taxonómiai rendeleten alapul. A taxonómiai rendelet meghatározza, hogy mely gazdasági tevékenységek sorolhatók a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek közé, melynek egyik meghatározó kritériuma a minimális szociális biztosítékoknak való teljes körű megfelelés. Ez a keret referenciaként szolgálhat annak eldöntéséhez, hogy a gazdasági tevékenységek, és tágabb értelemben a hozzájuk kapcsolódó eszközök és projektek zöldek-e. A taxonómiai rendelet 9 4. cikke szerint az Uniónak a taxonómia kritériumait kell alkalmaznia a környezeti szempontból fenntartható vállalati kötvényekre vonatkozó standardok meghatározásakor 10 . Ezért az európai zöldkötvények alkalmazásában a Bizottság azt javasolja, hogy a taxonómiai rendelet és – azok kidolgozását követően – annak felhatalmazáson alapuló jogi aktusai határozzák meg, hogy mi számít „zöldnek”.

Ez a javaslat keretet biztosít valamennyi, állami és magánszektorból származó zöldkötvény-kibocsátó számára, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokat is. A keret célja továbbá, hogy felhasználható legyen a fedezett kötvények kibocsátói, valamint az olyan értékpapírosítások esetén is, ahol az értékpapírokat különleges célú gazdasági egység bocsátja ki 11 . A taxonómiai rendelettel való kapcsolat lehetővé teszi, hogy az európai zöldkötvényekből származó bevételekből olyan gazdasági tevékenységek széles köre legyen finanszírozható, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a környezeti fenntarthatósági célkitűzésekhez. A zöldkötvényekre vonatkozó jelenlegi bevált piaci módszerekre építve ez a javaslat számos lehetséges felhasználási lehetőséget mutat be: például egy bank európai zöldkötvényt bocsát ki zöld jelzáloghitelek finanszírozására, egy acélgyártó európai zöldkötvényt bocsát ki egy új, alacsonyabb kibocsátású termelési technológia finanszírozására, vagy egy szuverén európai zöldkötvényt bocsát ki megújulóenergia-beruházások támogatási rendszerének finanszírozására, hogy néhányat említsünk.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat olyan szabályokat vezet be, amelyeket a zöldkötvény-kibocsátóknak követniük kell ahhoz, hogy egy kötvényt „európai zöldkötvénynek” vagy „EuGB”-nek nevezhessenek. A meglévő bevált piaci módszerekre épít, és a már létező vonatkozó jogszabályokon alapuló további követelményeket vezet be. Ezek a követelmények összhangban vannak a szakpolitikai területen meglévő szakpolitikai rendelkezések célkitűzéseivel, különösen a taxonómiai rendelettel. Ez a javaslat előírja az európai zöldkötvények kibocsátói számára annak biztosítását, hogy a kötvényből származó bevételeket a taxonómiai rendelet követelményeinek teljes mértékben megfelelő eszközökre és kiadásokra fordítsák annak érdekében, hogy maga a kötvény is teljes mértékben fenntartható legyen környezeti szempontból. Ez a javaslat összhangban van más fenntartható finanszírozási kezdeményezésekkel is, többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvre 14 vonatkozó bizottsági javaslattal, amely elő fogja mozdítani a fenntarthatósággal kapcsolatos információknak valamennyi nagyvállalat és a szabályozott piacokon jegyzett legtöbb társaság általi közzétételét, így számos kötvénykibocsátót is érint.

Ez a javaslat összhangban van a tőkepiaci unióval is, amelynek célja, hogy javítsa az uniós tőkepiacok képességét a beruházások mobilizálására és irányítására, ami segíthet a zöld gazdaságra való átállás finanszírozásában.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti megosztott hatáskörbe tartozik, és az EUMSZ 114. cikkén alapul, amely hatáskört biztosít a belső piac megteremtését és működését célzó megfelelő rendelkezések megállapítására.

Az EUMSZ 114. cikke lehetővé teszi az Unió számára, hogy ne csak az alapvető szabadságok gyakorlása előtt álló meglévő akadályok felszámolása érdekében hozhasson intézkedéseket, hanem annak megelőzésére is, hogy a jövőben ilyen akadályok alakulhassanak ki. Ebbe beletartoznak azok az akadályok is, amelyek megnehezítik a piaci szereplők, például a zöldkötvény-kibocsátók vagy a befektetők számára, hogy teljes mértékben kihasználják a belső piac előnyeit.

A zöldkötvények jelenlegi piaca teljes mértékben a piac által meghatározott standardokon és gyakorlatokon alapul, ahol a befektetők számára a bizonyosságot külső felülvizsgálói tevékenységet folytató vállalatok biztosítják. Ezek a meglévő standardok magas szintű, folyamatalapú iránymutatásokat vagy ajánlásokat határoznak meg, de a zöld projektek alapjául szolgáló fogalommeghatározások nem eléggé egységesek, szigorúak és átfogóak. Ez megakadályozza a befektetőket abban, hogy könnyen azonosítsák azokat a kötvényeket, amelyek bevételei összhangban vannak a környezetvédelmi célkitűzésekkel, vagy hozzájárulnak azokhoz, ideértve különösen azt a célt, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 ℃ alatt tartsák, és erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy ezt a Párizsi Megállapodásban foglaltaknak megfelelően az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 ℃-ra korlátozzák. Ez a helyzet korlátozza a kibocsátók azon képességét is, hogy környezeti szempontból fenntartható kötvényeket használjanak fel arra, hogy a tevékenységeiket környezeti szempontból fenntarthatóbb üzleti modellek mentén alakítsák át.

Emellett a jelenleg alkalmazott piaci alapú standardok nem biztosítják megfelelően a külső felülvizsgálók átláthatóságát és elszámoltathatóságát, és nem működik a külső felülvizsgálói tevékenységet folytató vállalatok folyamatos felügyelete. Következésképpen a befektetőknek további nehézséget jelent a környezeti szempontból fenntartható kötvények azonosítása, megbízhatósága és összehasonlítása.

Ezért Unió-szerte különböző gyakorlatok léteznek egymás mellett, ami költségessé teszi a befektetők számára a valódi zöldkötvények azonosítását, ugyanakkor megakadályozza, hogy a zöldkötvények piaca a benne rejlő lehetőségeknek megfelelően növekedjen.

Eddig egyetlen tagállam sem hozott jogszabályt a nemzeti szinten hivatalos zöldkötvénystandard létrehozásáról. A nemzeti címkézési rendszerek azonban már számos követelményt meghatároztak a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi termékekre vonatkozóan, ami egyes esetekben kötvényekre vonatkozó követelményeket eredményezhet, például a kötvényalapokra vonatkozó követelmények esetében. Az uniós tagállamok által kibocsátott szuverén zöld államkötvények összehasonlításakor már vannak példák arra, hogy a tagállamok a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek különböző meghatározásait alkalmazták. Továbbá, tekintettel a zöldkötvénypiac folyamatos növekedésére és a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges állóeszköz-beruházások finanszírozásában játszott szerepére, valószínű, hogy egyes tagállamokban felmerül a nemzeti szintű standardok létrehozása vagy iránymutatások kidolgozása.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A zöldkötvénypiac eredendően nemzetközi, a résztvevői nemzeti határokon átnyúlóan kereskednek kötvényekkel. A pénzügyi termékek kibocsátóinak és befektetőinek közös mérőszámokra és fogalommeghatározásokra van szükségük annak meghatározásához, hogy mely projektek és tevékenységek fenntarthatók környezeti szempontból, és ahhoz, hogy ezeket össze tudják hasonlítani egymással. Tekintettel erre a helyzetre, a zöldkötvénypiacon észlelt hiányosságok kezelésére irányuló nemzeti jogalkotási intézkedések a zöldkötvények európai piacának széttagoltságát eredményezhetik.

Ezenkívül a zöldkötvények külső felülvizsgálóinak piaca határokon átnyúló piac. Az e szolgáltatásokat nyújtó szereplők egyenlő versenyfeltételeinek megőrzése érdekében európai szintű, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által koordinált, központosított nyilvántartási és felügyeleti rendszerre van szükség az európai zöldkötvények külső felülvizsgálói számára.

Ezért egy ilyen kezdeményezés nem korlátozódhat egyetlen tagállam területére, és összehangolt uniós szintű fellépésre van szükség. Csak uniós szintű beavatkozás határozhat meg következetes és egységes követelményeket az európai zöldkötvényekre vonatkozóan az egységes piac működésének javítása és a piaci torzulás megelőzése érdekében.

Végezetül, tekintettel az európai zöldkötvényre irányuló javaslat és más vonatkozó uniós szintű jogszabályok, például a taxonómiai rendelet közötti számos kölcsönhatásra, egy uniós eszköz alkalmasabbnak tűnik a jelenlegi helyzet kezelésére.

A fent említett okokból a Szerződésben foglalt szabadságok gyakorlásának egységessége és jogbiztonsága uniós szintű fellépéssel jobban biztosítható.

•Arányosság

Egy harmonizált, nem kötelező zöldkötvénystandard uniós szintű bevezetése referenciaként szolgál a kiváló minőségű zöldkötvények számára az európai és esetleg a globális piacokon anélkül, hogy a standard alkalmazását a jelenlegi piaci szereplőkre kényszerítené. Azáltal, hogy lehetővé teszi a kiváló minőségű zöldkötvények piacának megfelelő működését gátló egyes akadályok megszüntetését, e rendelet elősegítheti a környezeti szempontból fenntartható projektek irányába történő tőkeáramlást és a határokon átnyúló zöld beruházásokat. Tekintettel annak kockázatára, hogy a tétlenség a piac széttagoltáságához vezet és zavart okoz a befektetők körében, ez a javaslat Unió-szerte biztosítja az európai zöldkötvények jogi egyértelműségét, átláthatóságát és összehasonlíthatóságát.

Az érdekelt felek e javaslattal kapcsolatos visszajelzései és a javaslat hatásvizsgálata egyaránt rámutatott, hogy a fő problémát a zöldkötvények környezeti szempontból fenntartható felhasználási módjai következetes meghatározásának és a külső felülvizsgálók folyamatos felügyeletének hiánya jelenti. Ez a javaslat nem lépi túl azokat a kereteket, amelyek e kérdések kezeléséhez és orvoslásához szükségesek, nevezetesen az alábbiak révén: 1. nem kötelező zöldkötvénystandard létrehozása, amely előírja, hogy a bevételek felhasználása összhangban legyen a taxonómiai rendelet követelményeivel; és 2. annak előírása az európai zöldkötvények kibocsátói számára, hogy az e rendelet követelményeivel összhangban nyilvántartásba vett és felügyelt külső felülvizsgálóval kibocsátást megelőző és azt követő felülvizsgálatot végeztessenek. Az állami auditorokra vagy a szuverén kibocsátók által megbízott más közigazgatási intézményekre nem vonatkoznak e rendelet nyilvántartásba vételi és felügyeleti követelményei, mivel ők a közkiadások felügyeletéért felelős, jogszabályban előírt szervezetek, és jellemzően jogilag garantált függetlenséggel rendelkeznek.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

•Konzultációk az érdekelt felekkel

A Bizottság 2020. április 8-án nyilvános konzultációt indított a fenntartható finanszírozásra vonatkozó megújult stratégiáról, amely 16 hétig tartott. A konzultáció több mint 100 kérdést tartalmazott, köztük számos kérdést a pénzügyi termékek szabványairól és címkéiről, valamint az uniós zöldkötvénystandardról, ahogyan akkor nevezték. A Bizottság több mint 600 választ kapott az érdekelt felek széles körétől. A Bizottság a honlapján közzétette a beérkezett visszajelzések összefoglalóját 18 .

A folyamat részeként a Bizottság 2020. június 12-én célzott konzultációt is indított annak érdekében, hogy további információkat szerezzen az érdekelt felektől az uniós zöldkötvénystandardra vonatkozóan. A konzultáció 16 hétig tartott, és 167 válasz beérkezését követően 2020. október 2-án zárult le. A válaszokat közzétették az interneten 19 . A konzultációs dokumentum összesen 19 kérdést tartalmazott, és két fő témára, nevezetesen az uniós zöldkötvénystandardra, valamint a szociális beruházási kötvényekre és a Covid19-re összpontosított. Az érdekelt felek széles körétől érkeztek észrevételek, köztük vállalatoktól/üzleti szervezetektől, vállalkozói szövetségektől, fogyasztói szervezetektől, nem kormányzati szervezetektől és közigazgatási szervektől. Földrajzi szempontból 20 tagállamból, 2 másik európai országból és 2 nem európai országból érkezett válasz.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A Bizottság 2020 májusában és júniusában strukturált mélyinterjúkat készített 11 kiválasztott érdekelt féllel különböző ágazatokból és tagállamokból.

Emellett a Bizottság 2020. december 2. és december 23. között célzott kérdőív felhasználásával rövid konzultációt folytatott a nemzeti államadósság-kezelő hivatalokkal a Tanács Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága (EFC) európai állampapírpiacokkal foglalkozó alcsoportjának zöldkötvényekkel foglalkozó munkacsoportján keresztül. A kérdőívet megküldték a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoportnak is, és felkérték a válaszadókat, hogy tagállamonként hangolják össze válaszaikat. 17 tagállam adott visszajelzést.

A Bizottság emellett rendszeresen kikérte az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) véleményét és tanácsát, többek között a külső felülvizsgálók uniós szintű nyilvántartásba vételi és felügyeleti rendszerével kapcsolatban.

A Bizottság Közös Kutatóközpontja számos tudományos dolgozatot, munkadokumentumot és jelentést készített a zöldkötvényekről: 1. „Green bonds and companies’ environmental performance: a feasibility study” (A zöldkötvények és a vállalatok környezeti teljesítménye: megvalósíthatósági tanulmány); 2. „Green bonds and use of proceeds reporting: what do we know from market data providers?” (Jelentés a zöldkötvényekről és a bevételek felhasználásáról: mit tudunk a piaci adatszolgáltatóktól?); 3. „The pricing of green bonds. Are financial institutions special?” (A zöldkötvények árazása. Különlegesek-e a pénzügyi intézmények?); 4. „Green Bonds as a tool against climate change” (Zöldkötvények mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem eszközei).

Az európai zöldkötvényekkel kapcsolatos kezdeményezést 2019 óta a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoport rendszeres ülésein vitatják meg: A tagállamok rendszeres tájékoztatást kaptak, és részt vettek az olyan konkrét kérdésekről folytatott megbeszéléseken, mint a taxonómiai rendelettel való kapcsolat, valamint az európai zöldkötvényekre vonatkozó esetleges kezdeményezés formátuma és jellege.

•Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat – azon az alaphelyzeten kívül, amikor nem kerül sor uniós fellépésre – számos szakpolitikai lehetőséget vizsgált meg három fő szakpolitikai dimenzióban:

(1)A zöldkötvény-kibocsátókra vonatkozó standard alkalmazási körét illetően a megvizsgált lehetőségek a következők voltak: 1. egy nem kötelező megközelítés, amelynek értelmében a zöldkötvény-kibocsátók szabadon dönthetnének arról, hogy igazodnak-e az európai zöldkötvényekre vonatkozó jövőbeli kezdeményezéshez; és 2. egy kötelező megközelítés, amelynek értelmében az EU-ban vagy egy uniós székhelyű kibocsátó által kibocsátott valamennyi zöldkötvénynek alkalmaznia kellene az európai zöldkötvényekre vonatkozó jövőbeli kezdeményezést.

(2)Ami az európai zöldkötvények külső felülvizsgálóinak szabályozási kezelését illeti, a mérlegelt lehetőségek a következők voltak: 1. az ESMA megbízása azzal, hogy engedélyezze az európai zöldkötvények külső felülvizsgálóit, korlátozott szabályozói felügyelettel és követelményekkel; és 2. az ESMA megbízása azzal, hogy szigorúbb keretek között engedélyezze és felügyelje az uniós zöldkötvénystandard szerinti külső felülvizsgálókat.

(3)Ami az európai zöldkötvényeket kibocsátani kívánó szuverén kibocsátók számára a nem szuverén kibocsátókhoz képest biztosított potenciális rugalmasságot illeti, a mérlegelt lehetőségek a következők voltak: 1. nincs rugalmasság; 2. rugalmasság a kötvényekkel kapcsolatos követelmények tekintetében, de a taxonómiai rendelet alkalmazása és végrehajtása tekintetében nem; valamint 3. rugalmasság a kötvényekkel kapcsolatos követelmények és a taxonómiai rendelet tekintetében is.

Az e tárgyban folytatott két online konzultáció eredményei azt mutatták, hogy az érdekelt felek nagy többsége az akkor uniós zöldkötvénystandardnak nevezett koncepciót a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport által javasolt formában támogatta, beleértve a nem kötelező standardra vonatkozó követelményt is. Csak egy nagyon szűk kisebbség támogatta a kötelező standardot.

A válaszadók nagy többsége az ESMA felügyelete alatt álló külső felülvizsgálókra vonatkozó szabályozási rendszert támogatta, és sokan arányos rendszert szorgalmaztak. Ez azt jelzi, hogy a legtöbb érdekelt fél leginkább az enyhébb vagy célzottabb felügyeleti rendszer lehetőségét részesítené előnyben.

A jelenlegi és potenciális uniós szuverén zöldkötvény-kibocsátókkal a szuverén kibocsátóknak biztosított esetleges rugalmasságról folytattak konzultációt, akik megosztottak voltak a tekintetben, hogy legyen-e rugalmasság a taxonómiai rendeletet illetően. Azt azonban határozottan támogatták, hogy a szuverén és a vállalati kibocsátók tekintetében következetes legyen a megközelítés.

A különböző lehetőségek elemzése és az érdekelt felektől kapott visszajelzések alapján a hatásvizsgálat a következőket határozta meg előnyben részesített lehetőségként:

1.az európai zöldkötvényekre vonatkozó kezdeményezés a bevált piaci gyakorlatokkal és a taxonómiai rendelettel összhangban lévő nem kötelező standardként jön létre;

2.az ESMA feladata az európai zöldkötvények külső felülvizsgálóinak engedélyezése korlátozott felügyeleti követelményekkel; és

3.a szuverén kibocsátók bizonyos fokú rugalmasságot élveznek az európai zöldkötvényekkel kapcsolatos követelmények végrehajtása terén, a taxonómiai rendelet alkalmazása és értelmezése tekintetében azonban nem. 

Az előnyben részesített lehetőség a beszámolás és a külső felülvizsgálat terén a bevált piaci módszerekre, valamint a taxonómiai rendelettel való összhangra épül. Ezen elemek következtében az európai zöldkötvényekre vonatkozó kezdeményezés a legfontosabb standarddá válna az átláthatóság és a környezeti hitelesség szempontjából, összhangban a piac fejlesztésére és támogatására irányuló célkitűzéssel, a jobb minőségű zöldkötvények érdekében. A javasolt nem kötelező standard a korlátozott felügyeleti megközelítéssel együtt biztosítaná, hogy az Unió célkitűzései a lehető legköltséghatékonyabb és legeredményesebb módon valósuljanak meg.

Egy nem kötelező standard vonzó lenne a kiváló minőségű zöldkötvények kibocsátói számára, akik közül sokan támogatták az európai zöldkötvényekre vonatkozó kezdeményezést, mivel lehetővé tenné számukra, hogy egyértelműbben kommunikáljanak a befektetőkkel és másokkal a környezetvédelmi jellemzőikről és kötelezettségvállalásaikról. Ugyanakkor segítene elkerülni a meglévő zöldkötvénypiacokra gyakorolt zavaró hatásokat, amelyek továbbra is szabadon működhetnek. Ez megkönnyítené egy olyan versenypiaci környezet megteremtését, amely lehetővé tenné, hogy a szabályozási követelmények helyett a befektetői kereslet ösztönözze a jövőbeli kibocsátásokat.

A külső felülvizsgálókra vonatkozó korlátozott, célzott felügyeleti megközelítés növelné a külső felülvizsgálati eljárások átláthatóságát a kibocsátók és a befektetők számára, javítaná a különböző megközelítések egyes vonatkozásainak harmonizációját, és kezelné az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket, anélkül, hogy eltántorítaná a meglévő szolgáltatókat attól, hogy regisztrálják magukat a rendszerben, és az európai zöldkötvények felülvizsgálóiként működjenek.

A szuverének számára biztosított korlátozott rugalmasság lehetőségének bevezetésével a tagállamok a vállalatokkal egyenlő versenyfeltételek mellett bocsáthatnának ki európai zöldkötvényeket, miközben továbbra is bizonyos mértékű, az intézményi sajátosságaikat figyelembe vevő rugalmasságot élveznének. A többi felhasználóhoz hasonlóan az európai zöldkötvényekre vonatkozó kezdeményezés követelményeihez való igazodásról a szuverének is szabadon dönthetnének.

A standard összességében egyértelmű előnyöket biztosítana a bizalom tekintetében, ami a kötvény árazását érintő előnyökben nyilvánulhat meg, és új ösztönző erőt biztosíthat a kibocsátók számára a kötvény használatára. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy a kibocsátók erősebb elkötelezettséget kívánnak tanúsítani a zöld értékek iránt azáltal, hogy a standardnak megfelelve bocsátják ki a kötvényeket.

A külső felülvizsgálók számára többletköltségek merülhetnek fel, ha meg akarnak felelni a standardnak. A felügyeleti díjakon felül, amelyeket egyelőre minimális szinten kell tartani, a felülvizsgálóknak bizonyos közvetlen megfelelési és jogi tanácsadási költségeket, valamint szervezeti költségeket is viselniük kellene ahhoz, hogy az ESMA engedélyezze őket.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

E kezdeményezés értékelésekor a Bizottság az alább említett forrásokat és mutatókat veszi figyelembe, és az ESMA-val és az illetékes hatóságokkal folytatott nyilvános konzultációra és megbeszélésekre támaszkodik. Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása szerint kell elvégezni.

Mutatók:

1.az „európai zöldkötvény” megnevezést használó kötvények és a „zöld”-ként megjelölt (de nem feltétlenül az „európai zöldkötvény” megnevezést használó) [uniós és globális szinten] kibocsátott kötvények teljes mennyisége, forgalomban lévő kötvények teljes mennyisége, kötvények teljes névértéke és árai évenkénti bontásban;

2.az „európai zöldkötvény” megnevezést használó kötvények, a „zöld”-ként megjelölt kötvények és egyéb forgalomban lévő kötvények (referenciaként, vagyis azonos/hasonló kibocsátóktól származó) likviditására vonatkozó adatok;

3.az e rendelet alapján nyilvántartásba vett külső felülvizsgálók száma;

4.az e külső felülvizsgálók által fizetett szabályozói díjakra vonatkozó adatok;

5.az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos panaszok és/vagy felügyeleti jelentések.

Források:

1.a nyilvántartásba vett külső felülvizsgálók ESMA-adatbázisa;

2.a szabályozói díjak és illetékek ESMA-adatbázisa;

3.az értesítések és panaszok ESMA-adatbázisa;

4.a kötvénypiachoz kapcsolódó külső adatbázisok;

5.az érdekelt felek közvetlen és konzultatív jellegű észrevételei.

Az informatikai fejlesztést és beszerzési döntéseket az Európai Bizottság Informatikai és Kiberbiztonsági Tanácsának előzetesen jóvá kell majd hagynia.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az I. cím 1. cikke meghatározza a rendelet tárgyát, nevezetesen egységes követelmények megállapítását az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” (európai zöldkötvények) megnevezést önkéntesen használni kívánó, az Unióban a befektetők számára elérhetővé tett, környezeti szempontból fenntartható kötvények kibocsátóival szemben, valamint nyilvántartásba vételi rendszer és felügyeleti keret létrehozását az európai zöldkötvények külső felülvizsgálói számára.

A 2. cikk meghatározza az e rendelettel kapcsolatos fogalmakat.

A rendelet II. címe meghatározza az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezés használatának feltételeit.

Az 1. fejezet a kötvényekkel kapcsolatos követelményeket tárgyalja.

A 3. cikk az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezés használatát azon kötvénykibocsátókra korlátozza, amelyek lejáratukig megfelelnek az e címben meghatározott követelményeknek. A keret célja, hogy bármely kötvénykibocsátó által alkalmazható legyen, így a fedezett kötvények, valamint az olyan értékpapírosítások kibocsátói által is, ahol az értékpapírokat különleges célú gazdasági egység bocsátja ki. A keret célja továbbá, hogy használható legyen az uniós és nem uniós kibocsátók által is olyan esetekben, amikor a kötvényeket uniós befektetők számára bocsátják ki.

A 4. cikk előírja, hogy a kibocsátók a bevételeket csak elfogadható állóeszközök, kiadások, költségek és pénzügyi eszközök, vagy ezek kombinációjának finanszírozására fordíthatják. A cikk értelmében a kötvénykibocsátók e felhasználás során nem vonhatnak le költségeket a kibocsátásból származó bevételekből. A szuverén kibocsátók számára ezenfelül lehetővé teszi, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említetteken túl a kötvénybevételeket bizonyos más típusú kiadásokra fordítsák.

Az 5. cikk meghatározza, hogy e rendelet alkalmazásában az elfogadható pénzügyi eszközöknek mely kategóriákhoz kell tartozniuk, és hogy az ilyen pénzügyi eszközöknek milyen típusú eszközöket és kiadásokat kell finanszírozniuk.

A 6. cikk előírja, hogy a kötvénybevételek minden felhasználása olyan gazdasági tevékenységekhez kapcsolódjon, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó követelményeknek, azaz 1. jelentősen hozzájárulnak az említett rendelet 9. cikkében meghatározott egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez; 2. nem sértik jelentősen e környezetvédelmi célkitűzések egyikét sem; 3. azokat az említett rendelet 18. cikkében meghatározott minimális biztosítékoknak megfelelően végzik; és 4. megfelelnek a Bizottság által az említett rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése szerint megállapított technikai vizsgálati kritériumoknak.

Tekintettel a környezeti fenntarthatóság terén várható technológiai fejlődésre, a technikai vizsgálati kritériumokat megállapító (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével, 11. cikkének (3) bekezdésével, 12. cikkének (2) bekezdésével, 13. cikkének (2) bekezdésével, 14. cikkének (2) bekezdésével és 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felülvizsgálata és módosítása valószínűleg idővel megtörténik. A 7. cikk ezért határozza meg, hogy a kibocsátóknak a 4–6. cikkben említett mely taxonómiai követelményeket kell alkalmazniuk.

E fejezet alkalmazásában meg kell jegyezni, hogy az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezés használata nem sérti az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete 23 , az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete 24 , az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete 25 , az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete 26 , az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve 27 , az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve 28 és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve 29 által támasztott követelményeket. Ezenkívül e rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza a kibocsátó azon képességét, hogy a kötvényeket a szervezet egyéb tevékenységeiből, eszközeiből vagy részeiből származó veszteségek fedezésére használja fel. Továbbá e rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza egy intézmény releváns tőkeinstrumentumok vagy kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörét a 2014/59/EU irányelv szerint, illetve az 575/2013/EU rendelet vagy adott esetben az (EU) 2019/2033 rendelet szerinti veszteségviselést kiváltó esemény bekövetkezésekor.

E fejezet alkalmazásában azt is meg kell jegyezni, hogy az a követelmény, amely szerint az európai zöldkötvényekből származó bevételeket elfogadható eszközök, költségek vagy kiadások finanszírozására kell fordítani, nem akadályozhatja meg az ilyen kötvények kibocsátóit abban, hogy állóeszközöket vagy pénzügyi eszközöket használjanak a kötvény biztosítékaként, valamint abban, hogy a kötvénytulajdonosoknak fizetett hozamot a kötvény által finanszírozott projekt teljesítményéhez kössék.

A II. fejezet az európai zöldkötvények átláthatósággal és külső felülvizsgálattal kapcsolatos követelményeit határozza meg.

A 8. cikk egyértelművé teszi, hogy a kötvény csak azt követően tehető nyilvánossá az Unióban, hogy az I. mellékletnek megfelelően elkészített európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapot az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlap külső felülvizsgáló által elvégzett kibocsátást megelőző felülvizsgálatával együtt előzetesen közzétették a kibocsátó honlapján.

A 9. cikk kötelezi a kibocsátót arra, hogy a II. mellékletnek megfelelően a kötvényből származó bevételek teljes felhasználásáig évente elkészítse az európai zöldkötvényre vonatkozó éves allokációs jelentést, és azt legkésőbb a referenciaév végét követő három hónapon belül közzétegye. A kibocsátó a kötvényből származó bevételek teljes felhasználását követően köteles az első allokációs jelentés kibocsátást követő felülvizsgálatát is elvégeztetni külső felülvizsgálóval.

A 10. cikk előírja, hogy a kibocsátónak a bevételek teljes felhasználását követően, a kötvény élettartama alatt legalább egyszer, a III. melléklettel összhangban hatásjelentést kell készítenie.

A szuverén kibocsátók a 11. cikkel összhangban a kibocsátást megelőző és azt követő felülvizsgálatokat állami auditorral vagy bármely más, a szuverén által az e rendelettel való összhang értékelésére felhatalmazott közigazgatási intézménnyel is elvégeztethetik.

A 12. cikk meghatározza az azon európai zöldkötvényekre vonatkozó követelményeket, amelyekhez tájékoztatót kell kiadni.

A 13. cikk előírja a kibocsátók számára, hogy a honlapjukon a kötvények lejáratáig megőrizzék a kibocsátó által a 8–12. cikknek megfelelően készített valamennyi dokumentumot, beleértve a kibocsátást megelőző és a kibocsátást követő felülvizsgálatokat is. Ez a cikk a nyelvhasználatra vonatkozó követelményeket is bevezet, és előírja, hogy az ESMA-t értesíteni kell az e rendelettel összhangban elkészített egyes dokumentumokról.

A rendelet III. címe meghatározza az európai zöldkötvényekkel kapcsolatos külső felülvizsgálói tevékenység megkezdésének feltételeit. Ez a cím nem vonatkozik a szuverén kibocsátók által a rendeletnek való megfelelés értékelésére felhatalmazott állami auditorokra és egyéb közigazgatási intézményekre.

Az I. fejezet bevezeti a külső felülvizsgálói tevékenység megkezdésének feltételeit. Ez magában foglalja a nyilvántartásba vételre és a nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos teljesítésére vonatkozó követelményt. A 15. cikk szabályozástechnikai standardok és végrehajtástechnikai standardok elfogadására vonatkozó felhatalmazást irányoz elő a külső felülvizsgálók nyilvántartásba vételére vonatkozó egyes kritériumok, valamint bizonyos egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások további pontosítása céljából. A nyilvántartásba vételt követően a külső felülvizsgáló az Unió egész területén folytathatja tevékenységét. A külső felülvizsgálónak az ESMA-nál kell kérelmeznie a nyilvántartásba vételt. A külső felülvizsgálónak a változások végrehajtása előtt értesítenie kell az ESMA-t a nyilvántartásba vételkor fennálló feltételekben bekövetkezett lényeges változásokról. Az ESMA-nak lehetősége van arra, hogy elutasítsa a külső felülvizsgáló 15. cikk szerinti nyilvántartásba vételét, illetve az 51. cikk szerinti bizonyos feltételek esetén visszavonja a nyilvántartásba vételét. Az 59. cikk előírja, hogy az ESMA a honlapján adatbázist tartson fenn a nyilvántartásba vett valamennyi külső felülvizsgálóról, beleértve azokat is, akik e rendelet értelmében ideiglenesen nem folytathatnak tevékenységet, és akiknek a nyilvántartásba vételét visszavonták.

A II. fejezet meghatározza a külső felülvizsgálók irányítására vonatkozó, szervezettel, folyamatokkal és dokumentumokkal kapcsolatos követelményeket. A 18. cikk meghatározza az általános elveket azáltal, hogy előírja a külső felülvizsgáló számára a megfelelő rendszerek, erőforrások és eljárások alkalmazását, valamint előírja a külső felülvizsgáló számára, hogy kövesse nyomon és legalább évente értékelje rendszereinek, belső kontrollmechanizmusainak és intézkedéseinek megfelelőségét és hatékonyságát, valamint tegye meg a megfelelő intézkedéseket a hiányosságok kezelésére. A 19–28. cikk részletesebben meghatározza a felső vezetésre; az elemzőkre, alkalmazottakra és az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő egyéb személyekre; a megfelelési funkcióra; a belső politikákra és eljárásokra; az értékelési módszerekre és a felhasznált információkra; az értékelési módszerekben vagy azok alkalmazásában felmerülő hibákra; a kiszervezésre; a nyilvántartásra; az összeférhetetlenség elkerülésére; és az egyéb szolgáltatások nyújtására vonatkozó követelményeket. A 18–23. cikk és a 25. cikk felhatalmazást ad szabályozástechnikai standardok elfogadására a külső felülvizsgálók irányításával kapcsolatos szervezeti követelmények, folyamatok és dokumentumok értékeléséhez szükséges kritériumok további pontosítása érdekében.

A III. fejezet a kibocsátást megelőző és a kibocsátást követő felülvizsgálatokra vonatkozó követelményeket határozza meg. A 29. cikk egyértelművé teszi, hogy sem a kibocsátást megelőző felülvizsgálat, sem a kibocsátást követő felülvizsgálat nem hivatkozhat az ESMA-ra vagy bármely illetékes hatóságra oly módon, amely azt jelezheti vagy sugallhatja, hogy az ESMA vagy bármely illetékes hatóság hitelesíti vagy jóváhagyja az adott dokumentumot vagy a külső felülvizsgáló értékelési tevékenységeit. A 30. cikk meghatározza az azon információkra vonatkozó követelményeket, amelyeket a külső felülvizsgálóknak díjmentesen hozzáférhetővé kell tenniük a honlapjaikon, beleértve az e rendelet szerinti, a kibocsátást megelőző és követő valamennyi felülvizsgálatot.

A IV. fejezet a harmadik országbeli külső felülvizsgálók által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat állapítja meg.

A IV. cím I. fejezete az illetékes nemzeti hatóságok kötvénykibocsátók felügyeletére vonatkozó hatáskörét határozza meg e rendelet 8–13. cikke alkalmazásának biztosítása érdekében. Több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely meghatározza az illetékes hatóságok által kiszabható közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket, valamint az említett szankciók közzétételére és az ESMA-nak történő jelentésére vonatkozó szabályokat.

A cím II. fejezete meghatározza az ESMA-nak a külső felülvizsgálók felügyeletére vonatkozó hatásköreit. Ezek magukban foglalják az egyszerű kérés vagy határozat útján történő információkérésre vonatkozó hatáskört, valamint az általános vizsgálatok és a helyszíni ellenőrzések lefolytatására vonatkozó hatáskört. A fejezet meghatározza azokat a feltételeket is, amelyek mellett az ESMA felügyeleti hatáskörét gyakorolhatja. Az ESMA által meghozható felügyeleti intézkedéseket és kiszabható pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat több rendelkezés állapítja meg. Az ESMA nyilvántartásba vételi és felügyeleti díjak felszámítására is jogosult.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló V. cím felhatalmazza a Bizottságot, hogy a 60. cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

A záró rendelkezésekről szóló VI. cím átmeneti rendelkezést állapít meg a külső felülvizsgálókra vonatkozóan az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő első 30 hónapra.

2021/0191 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai zöldkötvényekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 30 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A karbonszegény, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony, körforgásos és méltányos gazdaságra való átállás kulcsfontosságú az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének és népei jóllétének biztosításához. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást 31 . A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.

(2)Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó, 2020. január 14-i beruházási terv 32 a környezeti szempontból fenntartható kötvényekre vonatkozó standard létrehozását irányozza elő a befektetési lehetőségek további növelése és a környezeti szempontból fenntartható befektetések egyértelmű címkézés révén történő azonosításának megkönnyítése érdekében. Az Európai Tanács 2020. decemberi következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a zöldkötvénystandardra vonatkozóan 33 .

(3)A környezeti szempontból fenntartható kötvények a karbonszegény technológiákhoz, az energia- és erőforrás-hatékonysághoz, valamint a fenntartható közlekedési infrastruktúrához és kutatási infrastruktúrához kapcsolódó beruházások finanszírozásának egyik fő eszközei. Ilyen kötvényeket pénzügyi vagy nem pénzügyi vállalkozások, illetve szuverének bocsáthatnak ki. A környezeti szempontból fenntartható kötvényekre vonatkozó különböző meglévő kezdeményezések nem biztosítják a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek közös meghatározását. Ez megakadályozza a befektetőket abban, hogy könnyen azonosítsák azokat a kötvényeket, amelyek bevételei összhangban állnak a Párizsi Megállapodásban meghatározott környezetvédelmi célkitűzésekkel, vagy hozzájárulnak azokhoz.

(4)Az adatszolgáltatásra, a környezeti szempontból fenntartható kötvények felülvizsgálatát végző külső felülvizsgálók átláthatóságára és elszámoltathatóságára, valamint az elfogadható, környezeti szempontból fenntartható projektek elfogadhatósági kritériumaira vonatkozó eltérő szabályok akadályozzák a befektetőket abban, hogy azonosítsák és összehasonlítsák a környezeti szempontból fenntartható kötvényeket, illetve megbízzanak azokban, valamint a kibocsátók azon képességét, hogy környezeti szempontból fenntartható kötvényeket használjanak fel arra, hogy a tevékenységeiket környezeti szempontból fenntarthatóbb üzleti modellek mentén alakítsák át.

(5)A Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel való összhang biztosítása érdekében, valamint tekintettel a meglévő eltérésekre és a közös szabályok hiányára, valószínű, hogy a tagállamok eltérő intézkedéseket és megközelítéseket fogadnak el, ami közvetlen negatív hatást gyakorol a belső piac megfelelő működésére, akadályozza annak működését, és káros a környezeti szempontból fenntartható kötvények kibocsátóira nézve. Az eltérő eredményekre vezető kereskedelmi prioritásokon alapuló piaci módszerek párhuzamos fejlődése a piac széttagoltságához vezet, és azzal a veszéllyel jár, hogy tovább súlyosbítja a belső piac működése terén jelentkező hatékonysági problémákat. Az eltérő standardok és piaci módszerek megnehezítik a különböző kötvények összehasonlítását, egyenlőtlen piaci feltételeket teremtenek a kibocsátók számára, további akadályokat teremtenek a belső piacon belül, és a befektetési döntések torzításának kockázatával járnak.

(6)A külső felülvizsgálók által a környezeti szempontból fenntartható kötvények felülvizsgálatához használt eljárásokra vonatkozó harmonizált szabályok hiánya és a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek eltérő meghatározásai egyre nehezebbé teszik a befektetők számára a belső piacon elérhető kötvények hatékony összehasonlítását azok környezetvédelmi célkitűzései tekintetében. A környezeti szempontból fenntartható kötvények piaca eredendően nemzetközi, hiszen a piaci szereplők határokon átnyúlóan kereskednek a kötvényekkel és veszik igénybe a külső felülvizsgálati szolgáltatásokat harmadik fél szolgáltatóktól. Az uniós szintű fellépés csökkentheti a környezeti szempontból fenntartható kötvények és a kötvényekkel kapcsolatos külső felülvizsgálati szolgáltatások belső piaca széttagoltságának kockázatát, és biztosíthatja az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34 alkalmazását az ilyen kötvények piacán.

(7)Ezért egységes egyedi követelményeket kell megállapítani azon pénzügyi vagy nem pénzügyi vállalkozások vagy szuverének által kibocsátott kötvényekre vonatkozóan, amelyek az ilyen kötvények esetében önkéntesen használni kívánják az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezést. Az európai zöldkötvényekre vonatkozó minőségi követelmények rendelet formájában történő meghatározásának biztosítania kell az ilyen kötvények kibocsátásának egységes feltételeit azáltal, hogy megelőzi az irányelv átültetéséből eredő eltérő nemzeti követelmények alkalmazását, továbbá biztosítania kell, hogy ezek a feltételek közvetlenül alkalmazandók legyenek az ilyen kötvények kibocsátóira. Az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezést önkéntesen használó kibocsátóknak Unió-szerte ugyanazokat a szabályokat kell követniük annak érdekében, hogy az eltérések csökkentése révén növeljék a piaci hatékonyságot, és ezáltal csökkentsék a kötvények értékelésének befektetőket érintő költségeit.

(8)Az (EU) 2020/852 rendelet 4. cikkével összhangban, valamint annak érdekében, hogy egyértelmű, mennyiségi, részletes és közös fogalommeghatározások álljanak a befektetők rendelkezésére, az említett rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeket kell alkalmazni annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e. Az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezést használó kötvényekből származó bevételek kizárólag olyan gazdasági tevékenységek finanszírozására használhatók fel, amelyek környezeti szempontból fenntarthatók, és így összhangban állnak az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott környezetvédelmi célkitűzésekkel, vagy hozzájárulnak a tevékenységek környezeti szempontból fenntarthatóvá válásához. Ezek a kötvények azonban felhasználhatók az ilyen környezeti szempontból fenntartható tevékenységek finanszírozására közvetlenül az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó eszközök, költségek és kiadások finanszírozása révén, vagy közvetett módon, olyan pénzügyi eszközök révén, amelyek az említett követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenységeket finanszíroznak. Ezért meg kell határozni az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezést használó kötvényekből származó bevételekből finanszírozható költségek, kiadások és eszközök kategóriáit.

(9)Az európai zöldkötvényekből származó bevételeket a környezetre tartós pozitív hatást gyakorló gazdasági tevékenységek finanszírozására kell fordítani. Ez a tartós pozitív hatás többféleképpen is elérhető. Mivel az állóeszközök hosszú lejáratú eszközök, az első lehetőség az ilyen európai zöldkötvényekből származó bevételek felhasználása olyan befektetett tárgyi eszközök vagy befektetett immateriális eszközök finanszírozására, amelyek nem pénzügyi eszközök, feltéve, hogy ezek az állóeszközök olyan gazdasági tevékenységekhez kapcsolódnak, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó követelményeknek (a továbbiakban: taxonómiai követelmények). Mivel a pénzügyi eszközök felhasználhatók a környezetre tartós pozitív hatást gyakorló gazdasági tevékenységek finanszírozására, a második lehetőség a bevételek pénzügyi eszközök finanszírozására történő felhasználása, feltéve, hogy az e pénzügyi eszközökből származó bevételeket a taxonómiai követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenységekre fordítják. Mivel a háztartások eszközei is gyakorolhatnak hosszú távon pozitív hatást a környezetre, e pénzügyi eszközöknek magukban kell foglalniuk a háztartások eszközeit is. Mivel a tőkekiadások és bizonyos működési költségek állóeszközök megszerzésére, korszerűsítésére vagy karbantartására fordíthatók, a harmadik lehetőség az ilyen kötvényekből származó bevételek olyan gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó tőkekiadások és működési költségek finanszírozására való felhasználása, amelyek megfelelnek a taxonómiai követelményeknek, vagy amelyek az érintett kötvény kibocsátásától számított észszerűen rövid időn belül meg fognak felelni ezeknek a követelményeknek, mely idő azonban meghosszabbítható, ha az érintett gazdasági tevékenységek és befektetések sajátos jellemzői ezt indokolják. A fent vázolt okokból a tőkekiadásoknak és működési költségeknek a háztartások kiadásait és költségeit is magukban kell foglalniuk.

(10)A szuverének gyakran bocsátanak ki környezeti szempontból fenntartható kötvényeket, ezért számukra is lehetővé kell tenni „európai zöldkötvények” kibocsátását, feltéve, hogy az ilyen kötvényekből származó bevételeket olyan eszközök, költségek vagy kiadások finanszírozására használják fel, amelyek megfelelnek a taxonómiai követelményeknek, vagy olyan eszközök, költségek vagy kiadások finanszírozására, amelyek az érintett kötvény kibocsátásától számított észszerűen rövid időn belül meg fognak felelni ezeknek a követelményeknek, mely idő azonban meghosszabbítható, ha az érintett gazdasági tevékenységek és befektetések sajátos jellemzői ezt indokolják.

(11)Az (EU) 2020/852 rendelet 4. cikke előírja a tagállamok és az Unió számára, hogy a 3. cikkben megállapított kritériumokat alkalmazzák annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e bármely olyan intézkedés céljából, amely a környezeti szempontból fenntarthatóként rendelkezésre bocsátott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában követelményeket állapít meg a pénzügyi piaci szereplők vagy a kibocsátók számára. Ezért logikus, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkének d) pontjában említett technikai vizsgálati kritériumoknak kell meghatározniuk, hogy mely állóeszközök, költségek, kiadások és pénzügyi eszközök finanszírozhatók az európai zöldkötvényekből származó bevételekből. Tekintettel a környezeti fenntarthatóság terén várható technológiai haladásra, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felülvizsgálata és módosítása valószínűleg idővel megtörténik. E változásoktól függetlenül, a kibocsátók és a befektetők jogbiztonságának biztosítása, valamint annak megakadályozása érdekében, hogy a technikai vizsgálati kritériumok módosításai negatív hatást gyakoroljanak a már kibocsátott európai zöldkötvények árára, a kibocsátók számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen kötvényekből származó bevételek elfogadható állóeszközökre, költségekre vagy kiadásokra való felhasználásakor az európai zöldkötvény kibocsátásának időpontjában alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumokat alkalmazhassák a kötvény lejáratáig. Az olyan európai zöldkötvények jogbiztonságának biztosítása érdekében, amelyek bevételeit pénzügyi eszközök finanszírozására fordítják, egyértelművé kell tenni, hogy az e pénzügyi eszközök által finanszírozott mögöttes gazdasági tevékenységeknek a pénzügyi eszközök létrehozásának időpontjában alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumoknak kell megfelelniük. A vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok módosítása esetén a kibocsátónak a bevételeket a módosított felhatalmazáson alapuló jogi aktusok öt éven belül történő alkalmazásával kell felhasználnia.

(12)Az eszköz annak érdekében történő átalakításához szükséges idő, hogy a gazdasági tevékenység, amelyhez az eszköz kapcsolódik, összhangba kerüljön a taxonómiai követelményekkel, észszerűen nem haladhatja meg az öt évet, kivéve bizonyos körülmények között, amikor akár tíz évig is eltarthat. Ezért az elfogadható tőkekiadásoknak olyan gazdasági tevékenységekhez kell kapcsolódniuk, amelyek megfelelnek vagy a kötvény kibocsátásától számított öt éven belül meg fognak felelni a taxonómiai követelményeknek, kivéve, ha az érintett gazdasági tevékenységek és beruházások sajátos jellemzői ennél hosszabb, legfeljebb tízéves időtartamot indokolnak.

(13)A befektetőket minden olyan információval el kell látni, amely az európai zöldkötvények környezeti hatásának értékeléséhez és az ilyen kötvények egymással való összehasonlításához szükséges. E célból konkrét és szabványosított közzétételi követelményeket kell meghatározni, amelyek átláthatóságot biztosítanak arra vonatkozóan, hogy a kibocsátó hogyan kívánja a kötvényekből származó bevételeket elfogadható állóeszközökre, költségekre kiadásokra és pénzügyi eszközökre felhasználni, és hogy ezeket a bevételeket hogyan használták fel ténylegesen. Az említett átláthatóság legjobban az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapok és az éves allokációs jelentések révén érhető el. Az európai zöldkötvények összehasonlíthatóságának erősítése és a releváns információk megtalálásának megkönnyítése érdekében meg kell határozni az ilyen információk közzétételére szolgáló mintadokumentumokat.

(14)A befektetők számára költséghatékony hozzáférést kell biztosítani az európai zöldkötvényekre vonatkozó megbízható információkhoz. Az európai zöldkötvények kibocsátóinak ezért külső felülvizsgálókat kell megbízniuk azzal, hogy elvégezzék az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlap kibocsátást megelőző felülvizsgálatát, valamint az európai zöldkötvényre vonatkozó éves allokációs jelentések kibocsátást követő felülvizsgálatát.

(15)Az európai zöldkötvények kibocsátóinak be kell tartaniuk a befektetők felé tett kötelezettségvállalásaikat, és a kötvényeikből származó bevételeket a kibocsátást követően észszerűen rövid időn belül fel kell használniuk. Ugyanakkor a kibocsátókat nem szabad büntetni, ha a kötvényekből származó bevételekből olyan gazdasági tevékenységeket finanszíroznak, amelyek még nem felelnek meg a taxonómiai követelményeknek, de az ötéves időszakon (vagy a hosszabb tízéves időszakon) belül meg fognak felelni. A kibocsátóknak azonban minden esetben fel kell használniuk az európai zöldkötvényeikből származó összes bevételt az egyes kötvények lejárata előtt.

(16)A szuverén kibocsátók, azon kibocsátóktól eltérően, amelyek pénzügyi vagy nem pénzügyi vállalkozások, az európai zöldkötvényekből származó bevételeket felhasználhatják a taxonómiai követelményekkel összhangban álló gazdasági tevékenységek közvetett finanszírozására adókiadási programok vagy transzferprogramok révén, ideértve a támogatásokat is. Ilyen esetekben a szuverének biztosítják, hogy az említett programok által finanszírozott gazdasági tevékenységek megfeleljenek a programok feltételeinek. Ezért a szuverének által kibocsátott olyan európai zöldkötvények kibocsátást megelőző és követő felülvizsgálatakor, amelyek bevételeit a taxonómiai követelményekkel összhangban álló feltételek szerint fordítják adókiadásokra vagy támogatásokra, a külső felülvizsgálóktól nem követelhető meg, hogy értékeljék az ilyen programok által finanszírozott egyes gazdasági tevékenységek taxonómiai követelményekkel való összhangját. Ebben az esetben elegendő, ha a külső felülvizsgálók az érintett finanszírozási programok feltételeinek a taxonómiai követelményekkel való összhangját értékelik.

(17)Előfordulhat, hogy az európai zöldkötvényekből álló portfólióval rendelkező egyes pénzügyi vállalkozások nem képesek minden egyes európai zöldkötvény esetében azonosítani azokat a külön pénzügyi eszközöket, amelyekre az említett kötvényből származó bevételeket felhasználták. Ez egyrészt az említett kötvények lejáratig hátrelévő ideje és finanszírozási volumene, másrészt a pénzügyi vállalkozás mérlegében szereplő pénzügyi eszközök lejáratig hátrelévő ideje és volumene közötti eltérésnek tudható be. Ilyen esetekben a pénzügyi vállalkozások számára elő kell írni, hogy tegyék közzé az európai zöldkötvényekből álló portfóliójukból származó összesített bevételeknek a vállalkozás mérlegében szereplő, környezeti szempontból fenntartható pénzügyi eszközök portfóliójára való felhasználását. E pénzügyi vállalkozásoknak ezt követően éves allokációs jelentéseikben kell igazolniuk, hogy a kapcsolódó, környezeti szempontból fenntartható pénzügyi eszközök a létrehozásuk időpontjában megfeleltek a taxonómiai követelményeknek. Annak biztosítása érdekében, hogy az európai zöldkötvényekből származó valamennyi bevételt környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre fordítsák, a pénzügyi vállalkozásoknak azt is bizonyítaniuk kell, hogy a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi eszközök összege meghaladja vagy eléri a még le nem járt európai zöldkötvények összegét. Annak érdekében, hogy a szolgáltatott információk hiánytalanok és naprakészek maradjanak, a külső felülvizsgálónak évente felül kell vizsgálnia az éves allokációs jelentéseket. A külső felülvizsgálónak különösen azokra a pénzügyi eszközökre kell összpontosítania, amelyek az előző évi allokációs jelentésben nem szerepeltek a kibocsátó mérlegében.

(18)Az átláthatóság javítása érdekében a kibocsátóknak a kötvényeik környezetre gyakorolt hatását is közzé kell tenniük hatásjelentések kiadásával, amelyeket a kötvény élettartama alatt legalább egyszer közzé kell tenni. Annak érdekében, hogy a befektetők megkapják az európai zöldkötvények környezeti hatásának értékeléséhez szükséges összes információt, a hatásjelentéseknek egyértelműen meg kell határozniuk a környezeti hatások értékelése során alkalmazott mérőszámokat, módszertanokat és feltételezéseket. Az európai zöldkötvények összehasonlíthatóságának erősítése és a releváns információk megtalálásának megkönnyítése érdekében meg kell határozni az ilyen információk közzétételére szolgáló mintadokumentumokat.

(19)Az állami auditorok vagy bármely más közigazgatási intézmény, amelyet egy szuverén megbíz annak értékelésével, hogy az európai zöldkötvényekből származó bevételeket valóban elfogadható állóeszközök, kiadások, költségek és pénzügyi eszközök finanszírozására fordítják-e, a közkiadások felügyeletéért felelős, e téren szakértelemmel rendelkező, jogszabályban előírt szervezetek, és jellemzően jogilag garantált függetlenséggel rendelkeznek. Az európai zöldkötvényeket kibocsátó szuverének számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ilyen állami auditorokat vagy szervezeteket vegyenek igénybe a szóban forgó szuverének által kibocsátott kötvények külső felülvizsgálatára. Ezeket az állami auditorokat vagy szervezeteket nem kell e rendelet szerint nyilvántartásba venni vagy felügyelni.

(20)Az európai zöldkötvények piaca hatékonyságának biztosítása érdekében a kibocsátóknak a honlapjukon közzé kell tenniük az általuk kibocsátott európai zöldkötvények részletes adatait. Az információk megbízhatóságának és a befektetői bizalomnak a biztosítása érdekében ezenkívül nyilvánosságra kell hozniuk a kibocsátást megelőző felülvizsgálatot, valamint, ha van, a kibocsátást követő felülvizsgálatokat is.

(21)Annak érdekében, hogy átláthatóbbá váljanak a külső felülvizsgálók következtetési módszerei, hogy a külső felülvizsgálók megfelelő képesítéssel, szakmai tapasztalattal és függetlenséggel rendelkezzenek, valamint hogy csökkenjen az esetleges összeférhetetlenség kockázata, és ezáltal biztosítható legyen a befektetők megfelelő védelme, az európai zöldkötvények kibocsátói csak olyan külső felülvizsgálókat alkalmazhatnak, beleértve a harmadik országbeli felülvizsgálókat is, akiket az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) nyilvántartásba vett, és akik a Hatóság folyamatos felügyelete alatt állnak.

(22)Annak érdekében, hogy a befektetők számára átláthatóbbá váljon a kötvényekből származó bevételek taxonómiai követelményekkel való összhangjának értékelése, a külső felülvizsgálóknak kellő részletességgel tájékoztatniuk kell a kibocsátást megelőző felülvizsgálatok és a kibocsátást követő felülvizsgálatok felhasználóit a külső felülvizsgálói tevékenységeik során alkalmazott módszertanokról és fő feltételezésekről, kellően figyelembe véve a védett adatok és a szellemi tulajdon védelmét.

(23)A külső felülvizsgálóknak rendelkezniük kell a megfelelő vállalatirányításra vonatkozó szabályokkal annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátást megelőző és követő felülvizsgálataik függetlenek, objektívek és jó minőségűek legyenek. A külső felülvizsgálók felső vezetésének ezért megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a pénzügyi szolgáltatások és a környezetvédelem területén, és biztosítania kell, hogy a külső felülvizsgálatot elegendő számú, szükséges tudással és tapasztalattal rendelkező alkalmazott végezze el. Ugyanezen okból a megfelelési funkció számára lehetővé kell tenni, hogy a megállapításairól felügyelő testületnek vagy ügyviteli szervnek tegyen jelentést.

(24)A külső felülvizsgálók függetlenségének biztosítása érdekében a külső felülvizsgálóknak kerülniük kell az összeférhetetlenséget teremtő helyzeteket, elkerülhetetlen esetekben pedig megfelelően kezelniük kell azokat. A külső felülvizsgálóknak ezért kellő időben közzé kell tenniük az összeférhetetlenségeket. Továbbá nyilvántartást kell vezetniük a függetlenségüket, az alkalmazottaik és a külső felülvizsgálati folyamatban részt vevő más személyek függetlenségét fenyegető valamennyi jelentős veszélyről. Emellett nyilvántartást kell vezetniük az e veszélyek enyhítése érdekében alkalmazott biztosítékokról is.

(25)El kell kerülni, hogy az illetékes nemzeti hatóságok eltérő módon alkalmazzák ezt a rendeletet. Ugyanakkor csökkenteni kell a külső felülvizsgálók tranzakciós és működési költségeit a befektetői bizalom erősítése és a jogbiztonság növelése érdekében. Ezért helyénvaló általános hatáskörrel felruházni az ESMA-t a külső felülvizsgálók nyilvántartásba vétele és folyamatos felügyelete tekintetében az Unióban. Az ESMA kizárólagos felelősségi körrel való felruházása az említett területeken biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket a nyilvántartásba vételi követelményeket és a folyamatos felügyeletet illetően, és kiküszöböli a tagállamok közötti szabályozási arbitrázs kockázatát. Ugyanakkor e kizárólagos felelősség optimalizálja a felügyeleti erőforrások uniós szintű elosztását, ezáltal szakmai központtá teszi az ESMA-t, és javítja a felügyelet hatékonyságát.

(26)Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy a felügyeleti feladatainak hatékony ellátásához szükséges minden információt bekérhessen. Ezért lehetővé kell tenni a számára, hogy ilyen információkat kérhessen a külső felülvizsgálóktól, a külső felülvizsgálati tevékenységekben részt vevő személyektől, a felülvizsgált szervezetektől és a velük kapcsolatban álló harmadik felektől, olyan harmadik felektől, amelyekhez a külső felülvizsgálók operatív funkciókat szerveztek ki, valamint a külső felülvizsgálókkal vagy a külső felülvizsgálati tevékenységekkel egyébként szoros és lényegi kapcsolatban álló személyektől.

(27)Az ESMA számára lehetővé kell tenni, hogy büntetéseket vagy kényszerítő bírságokat szabhasson ki annak érdekében, hogy elláthassa felügyeleti feladatait, és különösen azért, hogy jogsértő magatartás befejezésére, teljes körű és pontos információk megadására, illetve egy vizsgálatnak vagy helyszíni ellenőrzésnek való megfelelésre kényszeríthesse a külső felülvizsgálókat.

(28)Az európai zöldkötvények kibocsátói harmadik országbeli külső felülvizsgálók szolgáltatásait is igénybe vehetik. Ezért a külső felülvizsgálók számára egyenértékűségi értékelésen, elismerésen vagy hitelesítésen alapuló, harmadik országokra vonatkozó szabályrendszert kell megállapítani, amelynek keretében a harmadik országbeli külső felülvizsgálók külső felülvizsgálati szolgáltatásokat nyújthatnak.

(29)Annak érdekében, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgálók egyenértékűségi határozat hiányában is hozzáférhessenek a piachoz, meg kell határozni a harmadik országban letelepedett külső felülvizsgálók ESMA általi elismerésére irányuló eljárást.

(30)A harmadik országbeli külső felülvizsgálók által az európai zöldkötvények kibocsátói számára történő szolgáltatásnyújtás megkönnyítése érdekében olyan hitelesítési rendszert kell megállapítani, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az Unióban letelepedett, nyilvántartásba vett külső felülvizsgálók számára, hogy hitelesítsék a harmadik országbeli külső felülvizsgálók által nyújtott szolgáltatásokat. A harmadik országbeli külső felülvizsgáló által nyújtott szolgáltatásokat hitelesítő külső felülvizsgálónak teljes mértékben felelősséget kell vállalnia az ilyen hitelesített szolgáltatásokért, valamint annak biztosításáért, hogy az ilyen harmadik országbeli külső felülvizsgáló megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(31)Az EUMSZ 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározza a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó eljárást, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a díjak típusát, a díjköteles ügyeket, a díjak összegét és a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 35 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek rendszeresen részt kell venniük a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(32)Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az ESMA-t mint nagyon specializált szakértelemmel rendelkező szervet a Bizottsághoz benyújtandó azon szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával megbízni, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(33)Az ESMA-t fel kell hatalmazni olyan szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására, amelyek tovább pontosítják a külső felülvizsgáló által benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelem, valamint a külső felülvizsgáló által az e rendelet követelményeinek való megfelelés mértékének meghatározása céljából szolgáltatott információk értékelésére szolgáló kritériumokat 36 .

(34)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 37 megfelelően kell gyakorolni.

(35)Az ESMA-t fel kell hatalmazni végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozására a külső felülvizsgálók nyilvántartásba vételéhez szükséges információk benyújtására szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából. A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie a végrehajtás-technikai standardoknak az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok révén és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(36)Annak érdekében, hogy a külső felülvizsgálókat arra bátorítsa, hogy e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától nyújtsák szolgáltatásaikat az európai zöldkötvények kibocsátói számára, a rendelet a hatálybalépését követő első 30 hónapra átmeneti időszakot határoz meg.

(37)E rendelet célja kettős: célja egyrészt annak biztosítása, hogy egységes követelmények vonatkozzanak az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezés használatára. Másrészt célja, hogy egyszerű nyilvántartási rendszert és felügyeleti keretet hozzon létre a külső felülvizsgálók számára azáltal, hogy egyetlen felügyeleti hatóságot bíz meg a külső felülvizsgálók nyilvántartásba vételével és felügyeletével az Unióban. Mindkét célnak elő kell segítenie a környezeti szempontból fenntartható célokat szolgáló projektek tőkebevonását. Mivel e célokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. cím
Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet egységes követelményeket állapít meg az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezést használni kívánó, az Unióban a befektetők számára elérhetővé tett, környezeti szempontból fenntartható kötvények kibocsátóival szemben, valamint nyilvántartásba vételi rendszert és felügyeleti keretet hoz létre az európai zöldkötvények külső felülvizsgálói számára.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„kibocsátó”: kötvényeket kibocsátó jogi személy;

2.„pénzügyi vállalkozás”: a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ABAK, az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 2. cikkének 10. pontjában meghatározott ÁÉKBV-alapkezelő, az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 42 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító vagy a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 4. pontjában meghatározott viszontbiztosító;

3.„szuverén”: a következők bármelyike:

a)az Euratom, az Unió és azok bármely ügynöksége;

b)bármely állam, beleértve annak kormányzati szerveit, ügynökségeit és különleges célú gazdasági egységeit is;

c)szövetségi állam esetén a szövetség tagja;

d)regionális vagy helyi önkormányzat;

e)több állam közös kötelezettségvállalása szervezet vagy különleges célú gazdasági egység formájában;

f)az a)–e) pontban említett egy vagy több szervezet teljes tulajdonában lévő magánjogi társaság;

4.„taxonómiai követelmények”: az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott követelmények;

5.„szabályozott piac”: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 43 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac.

II. cím
Az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezés használatának feltételei

I. fejezet
Kötvényekkel kapcsolatos követelmények

3. cikk
Megnevezés

Az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezés csak olyan kötvények esetében használható, amelyek lejáratukig megfelelnek az e címben meghatározott követelményeknek.

4. cikk
Az európai zöldkötvényekből származó bevételek felhasználása

(1)A kötvény lejárata előtt az európai zöldkötvényekből származó bevételekből, költségek levonása nélkül, kizárólag és teljes mértékben a következők vagy azok kombinációja finanszírozandó:

a)olyan állóeszközök, beleértve a háztartások állóeszközeit is, amelyek nem pénzügyi eszközök;

b)tőkekiadások, beleértve a háztartások tőkekiadásait is;

c)az európai zöldkötvény kibocsátását megelőző három éven belül felmerült működési költségek;

d)az 5. cikkben említett pénzügyi eszközök.

E bekezdés alkalmazásában tőkekiadásnak minősülnek a befektetett tárgyi eszközök és a befektetett immateriális eszközök értékcsökkenést, amortizációt és újraértékeléseket – ideértve az érintett pénzügyi év átértékeléseiből és értékvesztéseiből adódó növekedéseket – nem tartalmazó, az érintett pénzügyi évben bekövetkező növekedései, nem beleértve a valós érték üzleti kombinációkból adódó változásait, valamint a befektetett tárgyi eszközök és a befektetett immateriális eszközök üzleti kombinációkból eredő növekedését.

E bekezdés alkalmazásában a működési költségek a kutatáshoz és fejlesztéshez, az oktatáshoz és képzéshez, az épületfelújítási intézkedésekhez, a rövid futamidejű lízinghez, a karbantartáshoz és javításhoz kapcsolódó közvetlen költségek, valamint az ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez hasonló befektetett tárgyi eszközök vagy befektetett immateriális eszközök napi szervizelésével kapcsolatos minden olyan közvetlen költség, amely az ilyen eszközök folyamatos és eredményes működésének biztosításához szükséges.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve a szuverén az általa kibocsátott európai zöldkötvényekből származó bevételekből a következőket és azok bármely kombinációját is finanszírozhatja:

a)az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 44 A. mellékletének 7.23. pontjában említett állóeszközök;

b)az 549/2013/EU rendelet A. mellékletének 7.24. pontjában említett nem termelt nem pénzügyi eszközök;

c)az európai zöldkötvény kibocsátását megelőző három éven belül kapott, az 549/2013/EU rendelet A. mellékletének 20.167. pontjában említett adókönnyítés;

d)az európai zöldkötvény kibocsátását megelőző három éven belül átutalt, az 549/2013/EU rendelet A. mellékletének 4.30. pontjában említett támogatások;

e)az 549/2013/EU rendelet A. mellékletének 20.104. pontjában említett tőkekiadások.

(3)Az európai zöldkötvények új európai zöldkötvény kibocsátásával refinanszírozhatók.

5. cikk
Pénzügyi eszközök

(1)A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett pénzügyi eszközök a következő eszközök bármelyikét vagy azok bármely kombinációját jelentik:

a)hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

b)tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír.

(2)Az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközökből származó bevételekből csak a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nem pénzügyi eszköznek minősülő állóeszközök, a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tőkekiadások vagy a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett működési költségek finanszírozhatók.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve az (1) bekezdésben említett pénzügyi eszközből származó bevételekből más pénzügyi eszközök is finanszírozhatók, feltéve, hogy e pénzügyi eszközökből származó bevételek allokációja a (2) bekezdéssel összhangban történik.

6. cikk
A bevételek felhasználásának igazodása a taxonómiához

(1)A 4. cikkben említett bevételek felhasználásának olyan gazdasági tevékenységekhez kell kapcsolódnia, amelyek megfelelnek a taxonómiai követelményeknek, vagy amelyek a taxonómiához való igazodásra vonatkozó tervben meghatározott időszakon belül megfelelnek a taxonómiai követelményeknek.

Az első albekezdésben említett, taxonómiához való igazodásra vonatkozó tervnek azokat a tevékenységeket és kiadásokat kell leírnia, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy gazdasági tevékenység meghatározott időszakon belül megfeleljen a taxonómiai követelményeknek.

Az első és második albekezdésben említett időszak nem haladhatja meg a kötvénykibocsátástól számított öt évet, kivéve, ha az érintett gazdasági tevékenységeknek a taxonómiához való igazodásra vonatkozó tervben dokumentált egyedi jellemzői ennél hosszabb, legfeljebb tízéves időtartamot indokolnak.

(2)Amennyiben egy európai zöldkötvényből származó bevételekből pénzügyi eszközök útján vagy a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tőkekiadásokat vagy a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett működési költségeket finanszíroznak, az (1) bekezdés első albekezdésében említett meghatározott időszak a pénzügyi eszköz létrehozásának pillanatától kezdődik.

7. cikk
A taxonómiai követelmények alkalmazása

(1)A kibocsátók a kötvényből származó bevételekből az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott, a kötvénykibocsátás időpontjában alkalmazandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásával a 4. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában és a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott felhasználási területeket vagy az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírt finanszírozhatnak.

Amennyiben az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a kötvénykibocsátást követően módosulnak, a kibocsátó a kötvényből származó bevételekből a módosított felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az alkalmazásuk megkezdését követő öt éven belül történő alkalmazásával az első albekezdésben említett felhasználási területeket finanszírozhatja.

(2)Ha a kibocsátók a kötvényből származó bevételekből az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt finanszíroznak, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír létrejöttének időpontjában alkalmazandó, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell alkalmazniuk.

Ha az első albekezdésben említett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír létrejöttének időpontjában nem volt hatályban az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus, a kibocsátóknak az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott első felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell alkalmazniuk.

Amennyiben az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése vagy 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az első albekezdésben említett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír létrejöttét követően módosulnak, a kibocsátó a kötvényből származó bevételekből a módosított felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az alkalmazásuk megkezdését követő öt éven belül történő alkalmazásával az első albekezdésben említett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt finanszírozhatja.

II. fejezet
Átláthatósággal és külső felülvizsgálattal kapcsolatos követelmények

8. cikk
Az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlap és az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlap kibocsátást megelőző felülvizsgálata

(1)Európai zöldkötvény kibocsátása előtt a kibocsátóknak:

a)el kell készíteniük az I. mellékletben szereplő európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapot;

b)gondoskodniuk kell az elkészített európai zöldkötvényre vonatkozó adatlap kibocsátást megelőző felülvizsgálatáról; az adatlapot külső felülvizsgálónak pozitív véleménnyel kell ellátnia.

(2)Egy európai zöldkötvényre vonatkozó adatlap egyszerre több európaizöldkötvény-kibocsátásra is vonatkozhat.

(3)Az (1) bekezdés b) pontjában említett adatlap kibocsátást megelőző felülvizsgálatának az alábbiak mindegyikét tartalmaznia kell:

a)annak értékelését, hogy az elkészített zöldkötvényadatlap megfelel-e e rendelet 4–7. cikkének és I. mellékletének;

b)a IV. mellékletben meghatározott elemeket.

9. cikk
Allokációs jelentések és az allokációs jelentések kibocsátást követő felülvizsgálata

(1)Az európai zöldkötvények kibocsátói minden évben és az érintett európai zöldkötvényből származó bevételek teljes felhasználásáig a II. mellékletben meghatározott mintadokumentumot használva az európai zöldkötvényre vonatkozó allokációs jelentést készítenek, amelyben bemutatják, hogy az érintett európai zöldkötvényekből származó bevételek a kibocsátásuk időpontjától a jelentésben tárgyalt év végéig a 4–7. cikknek megfelelően kerültek felhasználásra.

(2)Az európai zöldkötvényre vonatkozó allokációs jelentés egyszerre több európaizöldkötvény-kibocsátásra is vonatkozhat.

(3)Az európai zöldkötvények kibocsátóinak a 4–7. cikkel összhangban az európai zöldkötvényből származó bevételek teljes felhasználása után elkészített allokációs jelentést illetően kibocsátást követő felülvizsgálatot kell elvégeztetniük külső felülvizsgálóval.

(4)Amennyiben az allokációs jelentés 13. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti közzétételét követően a bevételek felhasználását korrigálják, az érintett európai zöldkötvények kibocsátóinak módosítaniuk kell az allokációs jelentést, és a módosított allokációs jelentést illetően kibocsátást követő felülvizsgálatot kell elvégeztetniük külső felülvizsgálóval.

(5)A (3) bekezdéstől eltérve, az olyan pénzügyi vállalkozásnak minősülő kibocsátók esetében, amelyek több európai zöldkötvényből álló portfólióból származó bevételekből az 5. cikkben említett pénzügyi eszközökből álló portfóliót finanszíroznak, minden allokációs jelentést külső felülvizsgáló által végzett, kibocsátást követő felülvizsgálatnak kell alávetni. A külső felülvizsgálónak különös figyelmet kell fordítania azokra a pénzügyi eszközökre, amelyek nem szerepeltek egyik korábban közzétett allokációs jelentésben sem.

(6)Az európai zöldkötvények kibocsátói az allokációs jelentésekben tárgyalt év végét követő 30 napon belül a külső felülvizsgáló rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett allokációs jelentéseket. A kibocsátást követő felülvizsgálatot az allokációs jelentés kézhezvételétől számított 90 napon belül közzé kell tenni.

(7)A (3), (4) és (5) bekezdésben említett, kibocsátást követő felülvizsgálatnak a következőket kell tartalmaznia:

a)annak értékelését a külső felülvizsgálónak nyújtott információk alapján, hogy a kibocsátó a 4–7. cikknek megfelelően használta-e fel a kötvényből származó bevételeket;

b)annak értékelését a külső felülvizsgálónak nyújtott információk alapján, hogy a kibocsátó megfelelt-e a bevételek zöldkötvényadatlapon meghatározott tervezett felhasználásának;

c)a IV. mellékletben meghatározott elemeket.

(8)Amennyiben a kötvénybevételeket a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett adókönnyítésre vagy a 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett támogatásokra fordítják, a kibocsátást követő felülvizsgálatnak csak azon feltételek 4–7. cikknek való megfelelését kell értékelnie, amelyek alapján az említett kiadások keletkeztek, vagy amelyek alapján a transzfereket folyósították.

10. cikk
Az európai zöldkötvényre vonatkozó hatásjelentés

(1)Az európai zöldkötvények kibocsátóinak az ilyen kötvényekből származó bevételek teljes felhasználása után és a kötvény élettartama során legalább egyszer az európai zöldkötvényre vonatkozó hatásjelentést kell készíteniük a kötvényből származó bevételek felhasználásának környezeti hatásáról a III. mellékletben meghatározott mintadokumentum felhasználásával.

(2)Egyetlen hatásjelentés több európaizöldkötvény-kibocsátásra is kiterjedhet.

11. cikk
Szuverén kibocsátók

A szuverén kibocsátók a kibocsátást megelőző és a kibocsátást követő felülvizsgálatokat külső felülvizsgálótól, állami auditortól vagy bármely más, a szuverén által az e rendeletnek való megfelelés értékelésére felhatalmazott közigazgatási intézménytől is megkaphatják.

12. cikk
Az európai zöldkötvények tájékoztatója

(1)Amennyiben az (EU) 2017/1129 rendelet alapján tájékoztatót kell közzétenni, a tájékoztatóban egyértelműen fel kell tüntetni – amennyiben a bevételek felhasználásáról való információnyújtáshoz szükséges –, hogy az európai zöldkötvényt e rendelettel összhangban bocsátották ki.

(2)Az (EU) 2017/1129 rendelet 19. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a „szabályozott információk” az e rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapon szereplő információkat tartalmazzák.

13. cikk
Közzététel a kibocsátó honlapján, valamint az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok értesítése

(1)Az európai zöldkötvények kibocsátói a saját honlapjukon, az „európai zöldkötvények” című külön részben közzéteszik és legalább az érintett kötvények lejáratáig díjmentesen elérhetővé teszik az alábbiak mindegyikét:

a)a 8. cikkben említett, kitöltött európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapot a kötvény kibocsátása előtt;

b)a 8. cikkben említett, az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlaphoz kapcsolódó, kibocsátást megelőző felülvizsgálatot a kötvény kibocsátása előtt;

c)az európai zöldkötvényre vonatkozó, 9. cikkben említett éves allokációs jelentéseket minden évben, az érintett európai zöldkötvényből származó bevételek teljes felhasználásáig, legkésőbb a jelentéssel érintett év végét követő három hónapon belül;

d)az európai zöldkötvényre vonatkozó allokációs jelentések 9. cikkben említett, kibocsátást követő felülvizsgálatait;

e)az európai zöldkötvényre vonatkozó, 10. cikkben említett hatásjelentést.

(2)Az (1) bekezdés a), c) és e) pontjában említett dokumentumokban szereplő információkat a következő nyelven vagy nyelveken kell megadni:

a)amennyiben az európai zöldkötvényeket csak egy tagállamban kínálják a nyilvánosság számára vagy jegyzik valamely piacon, az adott tagállam e rendelet 36. cikkében említettek szerinti illetékes hatósága által elfogadott nyelven;

b)amennyiben az európai zöldkötvényeket egynél több tagállamban kínálják a nyilvánosság számára vagy jegyzik valamely piacon, akkor vagy az egyes tagállamok e rendelet 37. cikkében említettek szerinti illetékes hatósága által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven, a kibocsátó választása szerint.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben az (EU) 2017/1129 rendeletnek megfelelően az európai zöldkötvényre vonatkozó tájékoztatót kell közzétenni, az (1) bekezdés a), c) és e) pontjában említett dokumentumokban foglalt információkat az adott tájékoztató nyelvén vagy nyelvein kell rendelkezésre bocsátani.

(4)Az európai zöldkötvények kibocsátói indokolatlan késedelem nélkül értesítik a 36. cikkben említett illetékes nemzeti hatóságot az (1) bekezdésben említett valamennyi dokumentum közzétételéről.

(5)Az európai zöldkötvények kibocsátói 30 napon belül értesítik az ESMA-t az (1) bekezdésben említett valamennyi dokumentum közzétételéről.

III. cím
Az európai zöldkötvények külső felülvizsgálói

I. fejezet
Az európai zöldkötvényekkel kapcsolatos külső felülvizsgálói tevékenység megkezdésének feltételei

14. cikk
Nyilvántartásba vétel

(1)Az európai zöldkötvények külső felülvizsgálóinak a tevékenységük megkezdése előtt nyilvántartásba kell vetetniük magukat az ESMA-nál.

(2)Az ESMA-nál nyilvántartásba vett külső felülvizsgálóknak mindenkor meg kell felelniük a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba vételi feltételeknek.

(3)A szuverén kibocsátók által az e rendeletnek való megfelelés értékelésére felhatalmazott állami auditorokra és egyéb közigazgatási intézményekre nem vonatkozik e rendelet III. és IV. címe.

15. cikk
Az európai zöldkötvények külső felülvizsgálójaként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem

(1)Az európai zöldkötvények külső felülvizsgálójaként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:

a)a kérelmező teljes neve, az Unión belüli bejegyzett székhely címe, a kérelmező honlapja és – amennyiben rendelkezésre áll – a jogalany-azonosító;

b)egy kapcsolattartó személy neve és elérhetősége;

c)a kérelmező jogállása;

d)a kérelmező tulajdonosi szerkezete;

e)a kérelmező felső vezetése tagjainak személyazonossága, valamint képesítésük, tapasztalatuk és képzettségük szintje;

f)a kérelmezőnek dolgozó, az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő elemzők, alkalmazottak és más személyek száma, valamint tapasztalatuk és képzettségük szintje;

g)a kérelmező által a 8. cikkben említett, kibocsátást megelőző felülvizsgálatok és a 9. cikkben említett, kibocsátást követő felülvizsgálatok elvégzése céljából alkalmazott eljárások és módszerek leírása;

h)a kérelmező által a 27. cikkben említett összeférhetetlenség azonosítására, kezelésére és közzétételére alkalmazott politikák vagy eljárások;

i)adott esetben a külső felülvizsgáló e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeivel kapcsolatos, meglévő vagy tervezett kiszervezési megállapodásokra vonatkozó dokumentumok és információk, beleértve a kiszervezési feladatokat ellátó szervezetekre vonatkozó információkat is;

j)adott esetben a kérelmező által végzett egyéb tevékenységekre vonatkozó információk.

(2)Az ESMA csak akkor vehet nyilvántartásba egy kérelmezőt külső felülvizsgálóként, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a kérelmező felső vezetése:

i.kellően jó hírnévvel rendelkezik;

ii.megfelelő képzettséggel rendelkezik ahhoz, hogy a kérelmező el tudja látni az e rendelet értelmében a külső felülvizsgálók által elvégzendő feladatokat;

iii.megfelelő szakmai képesítéssel rendelkezik;

iv.tapasztalattal rendelkezik a minőségbiztosítás, a minőség-ellenőrzés, a kibocsátást megelőző és követő felülvizsgálatok végzése és a pénzügyi szolgáltatások terén;

b)az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő elemzők, alkalmazottak és más személyek száma, valamint tapasztalatuk és képzettségük szintje elegendő az e rendelet értelmében a külső felülvizsgálóktól elvárt feladatokat ellátásához;

c)az e szakasz II. fejezetében foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében végrehajtott belső intézkedések megfelelőek és hatékonyak.

(3)Az ESMA a kézhezvételtől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e.

Ha a kérelem hiányos, az ESMA értesíti erről a kérelmezőt, és határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a kérelmezőnek be kell nyújtania a hiányzó információkat.

Amennyiben a kérelem hiánytalan, az ESMA értesíti erről a kérelmezőt.

(4)Az ESMA a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül nyilvántartásba veszi a kérelmező vagy megtagadja annak nyilvántartásba vételét.

Az ESMA az első albekezdésben említett határidőt 15 munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező kiszervezést kíván igénybe venni külső felülvizsgálói tevékenységeinek ellátásához.

Az ESMA írásban értesíti a kérelmezőt a külső felülvizsgálóként történő nyilvántartásba vételéről vagy annak elutasításáról. A nyilvántartásba vételről vagy annak elutasításáról szóló határozatot indokolni kell, és a határozat az elfogadását követő ötödik munkanapon lép hatályba.

(5)Az ESMA kidolgozza a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(6)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett információk benyújtására szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

A végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a nyilvántartásba vétel digitális eszközeit.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

16. cikk
A nyilvántartásba vétel szempontjából lényeges változások

(1)A külső felülvizsgálóknak a változások végrehajtása előtt értesíteniük kell az ESMA-t a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyújtott információkban vagy a 15. cikk (1) bekezdésében említett információkkal kapcsolatos tényekben bekövetkezett minden lényeges változásról.

Az ESMA elemzi ezeket a lényeges változásokat. Amennyiben az ESMA kifogást emel az ilyen lényeges változásokkal szemben, erről a változásokról szóló értesítést követő két hónapon belül tájékoztatja a külső felülvizsgálót, és megindokolja kifogását. Az első albekezdésben említett változások csak akkor hajthatók végre, ha az ESMA az említett időszakon belül nem emel kifogást e változásokkal szemben.

(2)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett információk benyújtására szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

A végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a nyilvántartásba vétel digitális eszközeit.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

17. cikk
Nyelvhasználati szabályok

A külső felülvizsgálóknak a 15. cikkben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell benyújtaniuk. Az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet 45 rendelkezései az ESMA és a külső felülvizsgálók, valamint azok személyzete közötti minden egyéb kapcsolattartásra értelemszerűen alkalmazandók.

II. fejezet
Az irányítással kapcsolatos szervezeti követelmények, folyamatok és dokumentumok

18. cikk
Általános elvek

(1)A külső felülvizsgálóknak megfelelő rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat kell alkalmazniuk az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez.

(2)A külső felülvizsgálóknak nyomon kell követniük és legalább évente értékelniük kell az e rendelettel összhangban létrehozott rendszereik, erőforrásaik és eljárásaik megfelelőségét és hatékonyságát, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a hiányosságok kezelésére.

(3)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a külső felülvizsgálók (1) és (2) bekezdésben említett rendszerei, erőforrásai és eljárásai megfelelőségének, alkalmasságának és hatékonyságának értékelésére szolgáló kritériumokat.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

19. cikk
Felső vezetés

(1)A külső felülvizsgáló felső vezetésének biztosítania kell a következők mindegyikét:

a)a külső felülvizsgáló körültekintő és megbízható irányítását;

b)az értékelési tevékenységek függetlenségét;

c)az összeférhetetlenségek megfelelő feltárását, kezelését és közzétételét;

d)a külső felülvizsgáló e rendelet követelményeinek való mindenkori megfelelését.

(2)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a külső felülvizsgáló (1) bekezdés a) pontjában említett körültekintő és megbízható irányításának értékelésére szolgáló kritériumokat.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

20. cikk
A külső felülvizsgálók elemzői és alkalmazottai, valamint a külső felülvizsgálók értékelési tevékenységeiben közvetlenül részt vevő egyéb személyek

(1)A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy elemzőik és alkalmazottaik, valamint minden más olyan természetes személy, akinek szolgáltatásai a rendelkezésükre vagy ellenőrzésük alatt állnak, és akik közvetlenül részt vesznek az értékelési tevékenységekben, rendelkezzenek a kijelölt feladatok elvégzéséhez szükséges tudással és tapasztalattal.

(2)A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy az (1) bekezdésben említett személyek az értékelt szervezettel, az azzal kapcsolatban álló harmadik féllel vagy az ahhoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolódó személlyel ne kezdeményezhessenek tárgyalásokat a díjakról vagy térítésekről, illetve ne vehessenek részt azokban.

(3)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett személyek tudása és tapasztalatai megfelelőségének értékelésére szolgáló kritériumokat.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

21. cikk
Megfelelési funkció

(1)A külső felülvizsgálóknak állandó és hatékony megfelelési funkciót kell létrehozniuk és fenntartaniuk az e rendelet alapján végzett tevékenységek tekintetében.

(2)A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy a megfelelési funkció:

a)rendelkezzen a feladatai megfelelő és független ellátásához szükséges eszközökkel;

b)rendelkezzen a szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel, és hozzáférjen valamennyi releváns információhoz;

c)a saját tevékenységeit ne önmaga kövesse nyomon és értékelje;

d)ne a külső felülvizsgáló üzleti teljesítményétől függően részesüljön javadalmazásban.

(3)A megfelelési funkció megállapításait vagy a külső felülvizsgáló felügyelő testülete, vagy adott esetben ügyviteli szerve rendelkezésére kell bocsátani.

(4)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékelhető, hogy a megfelelési funkció rendelkezik-e a feladatai megfelelő és független ellátásához szükséges eszközökkel a (2) bekezdés a) pontjában említettek szerint, valamint azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékelhető, hogy a megfelelési funkció rendelkezik-e a szükséges erőforrásokkal, szakértelemmel és hozzáfér-e valamennyi releváns információhoz a (2) bekezdés b) pontjában említettek szerint.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

22. cikk
Belső politikák és eljárások

(1)A külső felülvizsgálóknak olyan belső átvilágítási politikákat és eljárásokat kell elfogadniuk és végrehajtaniuk, amelyek biztosítják, hogy üzleti érdekeik ne csorbítsák az értékelési tevékenységek függetlenségét vagy pontosságát.

(2)A külső felülvizsgálóknak megfelelő adminisztratív és számviteli eljárásokat, belső kontrollmechanizmusokat, valamint hatékony ellenőrzési és biztosítéki intézkedéseket kell elfogadniuk és végrehajtaniuk az információfeldolgozó rendszerek tekintetében.

(3)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett információfeldolgozó rendszerek megfelelő adminisztratív és számviteli eljárásainak, belső kontrollmechanizmusainak, valamint hatékony ellenőrzési és biztosítéki intézkedéseinek értékelési kritériumait.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

23. cikk
A kibocsátást megelőző és a kibocsátást követő felülvizsgálatokhoz használt értékelési módszerek és információk

(1)A külső felülvizsgálóknak intézkedéseket kell elfogadniuk és végrehajtaniuk annak biztosítása érdekében, hogy a 8. cikkben említett, kibocsátást megelőző felülvizsgálataik és a 9. cikkben említett, kibocsátást követő felülvizsgálataik a rendelkezésükre álló és a módszereik szerint az elemzéseik szempontjából lényeges valamennyi információ alapos elemzésén alapuljanak.

(2)A külső felülvizsgálóknak megfelelő minőségű és megbízható forrásokból származó információkat kell felhasználniuk a kibocsátást megelőző és a kibocsátást követő felülvizsgálatok során.

(3)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékelhető, hogy a (2) bekezdésben említett információk megfelelő minőségűek-e, és hogy a (2) bekezdésben említett források megbízhatóak-e.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

24. cikk
Az értékelési módszerekben vagy azok alkalmazásában felmerülő hibák

(1)Azoknak a külső felülvizsgálóknak, akik tudomást szereznek az értékelési módszereikben vagy azok alkalmazásában felmerülő olyan hibákról, amelyek lényeges hatással vannak a 8. cikkben említett, kibocsátást megelőző felülvizsgálatra vagy a 9. cikkben említett, kibocsátást követő felülvizsgálatra, haladéktalanul értesíteniük kell az ESMA-t és az érintett európai zöldkötvények kibocsátóit ezekről a hibákról, és meg kell magyarázniuk ezeket a hibákat.

(2)A külső felülvizsgálóknak az (1) bekezdésben említett hibákat közzé kell tenniük a honlapjukon, adott esetben a kibocsátást megelőző vagy a kibocsátást követő felülvizsgálat módosításával együtt. A módosított dokumentumokban meg kell indokolni a változtatásokat.

25. cikk
Kiszervezés

(1)Azoknak a külső felülvizsgálóknak, akik értékelési tevékenységeiket harmadik fél szolgáltatókhoz szervezik ki, biztosítaniuk kell, hogy az ilyen harmadik fél szolgáltató rendelkezzen a tevékenységek megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez szükséges képességgel és kapacitással. Az említett külső felülvizsgálóknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiszervezés ne rontsa lényegesen a belső kontrolljuk minőségét és az ESMA azon képességét, hogy felügyelje ezen külső felülvizsgálók e rendeletnek való megfelelését.

(2)A külső felülvizsgálók nem szervezhetik ki a megfelelési funkciójukat.

(3)A külső felülvizsgálóknak értesíteniük kell az ESMA-t a kiszervezni kívánt értékelési tevékenységeikről, beleértve az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges emberi és technikai erőforrások szintjének meghatározását is.

(4)Az értékelési tevékenységeket kiszervező külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen kiszervezés ne csökkentse vagy akadályozza a külső felülvizsgáló felső vezetésének vagy vezető testületének tagjaként betöltött feladataik vagy szerepköreik ellátására való képességüket.

(5)A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy a harmadik fél szolgáltatók a kiszervezett értékelési tevékenységekkel kapcsolatban együttműködjenek az ESMA-val.

(6)A külső felülvizsgálók továbbra is felelősek a kiszervezett tevékenységekért, és szervezeti intézkedéseket kell elfogadniuk a következők biztosítása érdekében:

a)annak értékelése, hogy a harmadik fél szolgáltatók a kiszervezett értékelési tevékenységeket hatékonyan, az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályoknak és szabályozói követelményeknek megfelelően és az azonosított hiányosságok kezelése mellett végzik;

b)a kiszervezett értékelési tevékenységekkel kapcsolatos esetleges kockázatok azonosítása;

c)a kiszervezett értékelési tevékenységek megfelelő időszakos nyomon követése;

d)megfelelő kontrolleljárások a kiszervezett értékelési tevékenységek tekintetében, beleértve a kiszervezett értékelési tevékenységek és a harmadik fél szolgáltatón belüli esetleges kockázatok hatékony felügyeletét;

e)a kiszervezett értékelési tevékenységek megfelelő üzletmenet-folytonossága.

Az e) pont alkalmazásában a külső felülvizsgálóknak információt kell szerezniük a harmadik fél szolgáltatók üzletmenet-folytonossági intézkedéseiről, értékelniük kell azok minőségét, és szükség esetén kérniük kell ezek javítását.

(7)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a következőket:

a)a harmadik fél szolgáltatók értékelési tevékenységek megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez szükséges képességének és kapacitásának értékelési kritériumait;

b)azokat a kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy az értékelési tevékenységek végzése ne rontsa lényegesen a külső felülvizsgálók belső kontrolljának minőségét vagy az ESMA azon képességét, hogy felügyelje a külső felülvizsgálók e rendeletnek való megfelelését.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

26. cikk
Nyilvántartási követelmények

(1)A külső felülvizsgálóknak megfelelő nyilvántartást kell vezetniük a következők mindegyikéről:

a)a 8. cikkben említett, kibocsátást megelőző felülvizsgálatok és a 9. cikkben említett, kibocsátást követő felülvizsgálatok meghatározásában és jóváhagyásában részt vevő személyek személyazonossága, valamint a kibocsátást megelőző és a kibocsátást követő felülvizsgálatok jóváhagyására vonatkozó határozatok meghozatalának időpontja;

b)a külső felülvizsgálók által a kibocsátást megelőző és a kibocsátást követő felülvizsgálatok elvégzéséhez és elkészítéséhez használt eljárások és módszertanok dokumentációja;

c)bármely közzétett kibocsátást megelőző vagy kibocsátást követő felülvizsgálat alapjául szolgáló belső dokumentumok, beleértve a nem nyilvános információkat és munkadokumentumokat is;

d)a külső felülvizsgálók által az e rendeletnek való megfelelés céljából folytatott eljárások és intézkedések nyilvántartása;

e)a külső felülvizsgáló és alkalmazottai által az értékelési tevékenységekkel kapcsolatban kapott és küldött belső és külső kommunikáció másolatai, beleértve az elektronikus kommunikációt is.

(2)Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat és dokumentumokat öt évig meg kell őrizni, és kérésre az ESMA rendelkezésére kell bocsátani.

(3)Amennyiben az ESMA az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban visszavonta a külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételét, a külső felülvizsgálónak gondoskodnia kell arról, hogy a nyilvántartásokat és dokumentumokat további öt évig megőrizze. Azokat a nyilvántartásokat és dokumentumokat, amelyek meghatározzák a külső felülvizsgálónak és az európai zöldkötvény kibocsátójának az értékelési szolgáltatások nyújtására vonatkozó megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit, az adott kibocsátóval fennálló kapcsolat időtartama alatt meg kell őrizni.

27. cikk
Összeférhetetlenség és titoktartás

(1)A külső felülvizsgálóknak átlátható módon azonosítaniuk kell, meg kell szüntetniük, kezelniük kell és közzé kell tenniük bármely tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget, függetlenül attól, hogy az összeférhetetlenség az elemzőiket vagy alkalmazottaikat, a külső felülvizsgálókkal szerződéses kapcsolatban álló és az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő személyeket, vagy a kibocsátást megelőző felülvizsgálatokat és a kibocsátást követő felülvizsgálatokat jóváhagyó személyeket érinti-e.

(2)A külső felülvizsgálók által az értékelési szolgáltatásokért felszámított díjak nem függhetnek a kibocsátást megelőző vagy a kibocsátást követő felülvizsgálat eredményétől, vagy az elvégzett munka bármely más eredményétől.

(3)A külső felülvizsgáló elemzőit, alkalmazottait és a külső felülvizsgálókkal szerződéses kapcsolatban álló és az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő személyeket üzleti titoktartási kötelezettség terheli.

(4)A külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy az elemzőik, alkalmazottaik és a külső felülvizsgálókkal szerződéses kapcsolatban álló és az értékelési tevékenységekben közvetlenül részt vevő természetes személyek:

a)valamennyi észszerű intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy a külső felülvizsgáló tulajdonát és a birtokában lévő nyilvántartásokat megvédjék a csalással, lopással vagy a visszaéléssel szemben, figyelembe véve üzleti tevékenységeik jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint értékelési tevékenységeik jellegét és körét;

b)a kibocsátást megelőző vagy a kibocsátást követő felülvizsgálatokra, illetve a kibocsátást megelőző vagy a kibocsátást követő esetleges jövőbeli felülvizsgálatokra vonatkozó információkat a külső felülvizsgáló általi értékelést igénylő kibocsátókon kívül más felek számára ne hozzák nyilvánosságra;

c)ne használjanak fel és ne osszanak meg bizalmas információkat az értékelési tevékenységektől eltérő célokra.

28. cikk
Egyéb szolgáltatások nyújtása

Az értékelési tevékenységek mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtó külső felülvizsgálóknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az egyéb szolgáltatások ne okozzanak összeférhetetlenséget az európai zöldkötvényekre vonatkozó értékelési tevékenységeikkel. Az ilyen külső felülvizsgálóknak a kibocsátást megelőző és a kibocsátást követő felülvizsgálataikban közzé kell tenniük az értékelt szervezet vagy az azzal kapcsolatban álló harmadik fél számára nyújtott bármely egyéb szolgáltatást.

III. fejezet
A kibocsátást megelőző és a kibocsátást követő felülvizsgálatok

29. cikk
Hivatkozások az ESMA-ra vagy más illetékes hatóságokra

A kibocsátást megelőző és kibocsátást követő felülvizsgálatok során a külső felülvizsgálók nem hivatkozhatnak az ESMA-ra vagy bármely illetékes hatóságra oly módon, amely azt jelezheti vagy sugallhatja, hogy az ESMA vagy bármely illetékes hatóság hitelesíti vagy jóváhagyja az adott felülvizsgálatot vagy a külső felülvizsgáló értékelési tevékenységeit.

30. cikk
A kibocsátást megelőző és kibocsátást követő felülvizsgálatok közzététele

(1)A külső felülvizsgálók a honlapjukon közzéteszik és díjmentesen elérhetővé teszik a következőket:

a)a kiadott kibocsátást megelőző felülvizsgálatokat egy „Európai zöldkötvénystandard – kibocsátást megelőző felülvizsgálatok” című külön szakaszon belül;

b)a kiadott kibocsátást követő felülvizsgálatokat egy „Európai zöldkötvénystandard – kibocsátást követő felülvizsgálatok” című külön szakaszon belül.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett, kibocsátást megelőző felülvizsgálatokat az érintett európai zöldkötvény nyilvános kibocsátása vagy szabályozott piacra történő bevezetése előtt észszerű időn belül nyilvánosságra kell hozni.

(3)Az (1) bekezdés b) pontjában említett, kibocsátást követő felülvizsgálatokat a felhasználási jelentések külső felülvizsgáló általi értékelését követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

(4)Az (1) bekezdés a) pontjában említett, kibocsátást megelőző felülvizsgálatoknak és az (1) bekezdés b) pontjában említett, kibocsátást követő felülvizsgálatoknak a külső felülvizsgáló honlapján való közzétételüket követően legalább a kötvény lejáratáig nyilvánosan hozzáférhetőnek kell maradniuk.

(5)Azoknak a külső felülvizsgálóknak, akik úgy döntenek, hogy felfüggesztik a kibocsátást megelőző vagy a kibocsátást követő felülvizsgálat végzését, az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett szakaszokban haladéktalanul tájékoztatást kell nyújtaniuk e döntés indokairól.

IV. fejezet
Szolgáltatásnyújtás harmadik országbeli külső felülvizsgálók által

31. cikk
Általános rendelkezések

(1)Egy harmadik országbeli külső felülvizsgáló e rendelettel összhangban szolgáltatást nyújthat európai zöldkötvények kibocsátóinak, amennyiben a harmadik országbeli külső felülvizsgáló szerepel a harmadik országbeli külső felülvizsgálókra vonatkozó, az ESMA által az 59. cikkel összhangban vezetett nyilvántartásban.

(2)Az ESMA csak akkor veheti nyilvántartásba az e rendelettel összhangban a külső felülvizsgálói szolgáltatások (1) bekezdésnek megfelelő, Unió egész területén történő nyújtására kérelmet beadó harmadik országbeli külső felülvizsgálót, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)a Bizottság elfogadta a 32. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot;

b)a harmadik országbeli külső felülvizsgálót nyilvántartásba vették vagy engedéllyel rendelkezik az Unióban nyújtandó külső felülvizsgálati szolgáltatások nyújtására, és olyan hatékony felügyelet és végrehajtás alá tartozik, amely biztosítja az adott harmadik országban alkalmazandó követelményeknek való teljes megfelelést;

c)létrejöttek a 32. cikk (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodások.

(3)Amennyiben egy harmadik országbeli külső felülvizsgálót e cikknek megfelelően nyilvántartásba vettek, a harmadik országbeli külső felülvizsgálóval szemben nem írható elő további követelmény az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések tekintetében.

(4)Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli külső felülvizsgáló azt követően nyújthatja be kérelmét az ESMA-nak, hogy a Bizottság elfogadta a 32. cikkben említett határozatot, kimondva, hogy annak a harmadik országnak a jogi és felügyeleti keretrendszere, amelyben a harmadik országbeli külső felülvizsgálót nyilvántartásba vették vagy engedéllyel rendelkezik, egyenértékű a 32. cikk (1) bekezdésében említett előírásokkal.

(5)A harmadik országbeli külső felülvizsgáló az első bekezdésben említett kérelmét a 15. cikkben említett formanyomtatványok és mintadokumentumok felhasználásával nyújthatja be.

(6)A kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgáló minden, a bejegyzéshez szükséges információt megad az ESMA-nak.

(7)Az ESMA a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az ESMA határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálónak be kell nyújtania a hiányzó információkat.

(8)A nyilvántartásba vételi határozat a (2) bekezdésben előírt feltételeken alapul.

(9)Az ESMA a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 45 munkanapon belül írásban, teljes körű indokolás kíséretében tájékoztatja a kérelmező harmadik országbeli külső felülvizsgálót arról, hogy a nyilvántartásba vételt elfogadta vagy elutasította-e.

(10)Az e cikkel összhangban szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli külső felülvizsgálóknak az európai zöldkötvények Unióban letelepedett kibocsátóival kapcsolatos bármely szolgáltatás nyújtása előtt fel kell ajánlaniuk, hogy az adott szolgáltatásokkal kapcsolatos jogvitákat valamely tagállam bírósága vagy választottbírósága elé terjesztik.

32. cikk
Egyenértékűségi határozat

(1)A Bizottság határozatot fogadhat el egy harmadik országgal kapcsolatban, amelyben megállapítja, hogy az adott harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett külső felülvizsgálók megfeleljenek az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelményekkel egyenértékű hatású, jogilag kötelező erejű szervezeti és üzleti magatartási követelményeknek, és hogy az adott harmadik ország jogi kerete ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít a harmadik ország jogrendszerei szerint nyilvántartásba vett vagy engedélyezett külső felülvizsgálók elismerésére.

(2)Egy harmadik ország szervezeti és üzleti magatartási keretrendszere akkor tekinthető egyenértékű hatásúnak, ha a keretrendszer teljesíti a következő feltételeket:

a)az adott harmadik országban külső felülvizsgálati szolgáltatásokat végző szervezetek nyilvántartásba vétel vagy engedélyezés, valamint folyamatos hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak;

b)a külső felülvizsgálati szolgáltatásokat végző szervezetek megfelelő szervezeti követelmények hatálya alá tartoznak a belső kontrollfunkciók tekintetében; valamint

c)a külső felülvizsgálati szolgáltatásokat végző szervezetekre megfelelő üzleti magatartási szabályok vonatkoznak.

(3)Az ESMA együttműködési megállapodásokat hoz létre az olyan harmadik országok érintett illetékes hatóságaival, amelyek jogi és felügyeleti keretrendszerét az (1) bekezdésnek megfelelően ténylegesen egyenértékűnek ismerték el. E megállapodásoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a)az ESMA és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, ideértve az ESMA által kért hozzáférést a harmadik országokban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, harmadik országbeli külső felülvizsgálókra vonatkozó valamennyi információhoz;

b)az ESMA azonnali értesítésére szolgáló mechanizmust arra az esetre, ha a harmadik ország illetékes hatósága úgy véli, hogy a felügyelete alá tartozó és az ESMA által az 59. cikkben említett nyilvántartásba bejegyzett harmadik országbeli külső felülvizsgáló megsérti a nyilvántartásba vételének vagy engedélyének feltételeit vagy valamely más betartandó jogszabályt;

c)a felügyeleti tevékenységek koordinálására vonatkozó eljárásokat, ideértve adott esetben a helyszíni ellenőrzéseket is.

(4)Az olyan országban letelepedett, harmadik országbeli külső felülvizsgáló, amelynek jogi és felügyeleti keretrendszerét az (1) bekezdéssel összhangban ténylegesen egyenértékűnek ismerték el, és amely szerepel az 59. cikkben említett nyilvántartásban, az egész Unióban nyújthatja a nyilvántartásba vétele szerinti szolgáltatásokat az európai zöldkötvények kibocsátói számára.

(5)A harmadik országbeli külső felülvizsgáló a továbbiakban nem élhet a 31. cikk szerinti jogaival, amennyiben a Bizottság az adott harmadik ország tekintetében visszavonja az e cikk (1) bekezdése szerinti határozatát.

33. cikk
Harmadik országbeli külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételének visszavonása

(1)Az ESMA visszavonja a harmadik országbeli külső felülvizsgáló bejegyzését az 59. cikkel összhangban létrehozott nyilvántartásból, amennyiben az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:

a)az ESMA alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló az Unióban végzett szolgáltatások során a befektetők érdekei vagy a piacok szabályos működése számára sérelmes módon jár el;

b)az ESMA alapos indokkal, dokumentált bizonyítékok alapján feltételezheti, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló az Unióban végzett szolgáltatások során súlyosan megsértette a harmadik országban rá alkalmazandó azon rendelkezéseket, amelyek alapján a Bizottság meghozta a 32. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot;

c)az ESMA az ügyre felhívta a harmadik ország illetékes hatóságának a figyelmét, és a harmadik ország ezen illetékes hatósága nem tette meg a megfelelő, a befektetők és az Unión belüli piacok rendes működésének védelmében szükséges intézkedéseket, vagy nem tudta bizonyítani, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló megfelel a harmadik országban rá alkalmazandó előírásoknak;

d)az ESMA legalább 30 nappal a visszavonás előtt tájékoztatta a harmadik ország illetékes hatóságát arról a szándékáról, hogy visszavonja a harmadik országbeli külső felülvizsgáló bejegyzését.

(2)Az ESMA haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az (1) bekezdésnek megfelelően hozott, és határozatát weboldalán közzéteszi.

(3)A Bizottság értékeli, hogy a 32. cikk (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló feltételek továbbra is fennállnak-e az érintett harmadik ország viszonylatában.

34. cikk
Harmadik országban letelepedett külső felülvizsgáló elismerése

(1)A 32. cikk (1) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozat elfogadásáig a harmadik országbeli külső felülvizsgáló e rendelettel összhangban nyújthatja szolgáltatásait, feltéve, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló e cikkel összhangban előzetesen elismerteti magát az ESMA-val.

(2)Annak a harmadik országbeli külső felülvizsgálónak, aki az (1) bekezdésben említetteknek megfelelően előzetesen el szeretné ismertetni magát, meg kell felelnie az 15–30. cikkben és a 47–49. cikkben meghatározott követelményeknek.

(3)Annak a harmadik országbeli külső felülvizsgálónak, aki az (1) bekezdésben említetteknek megfelelően előzetesen el szeretné ismertetni magát, jogi képviselővel kell rendelkeznie az Unióban. E jogi képviselő:

a)a harmadik országbeli külső felülvizsgálóval egyetemben felelős annak biztosításáért, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló e rendelet alapján történő szolgáltatásnyújtása megfeleljen a (2) bekezdésben említett követelményeknek, és e tekintetben elszámoltathatónak kell lennie az ESMA felé a harmadik országbeli külső felülvizsgáló Unión belüli magatartásáért;

b)a külső felülvizsgáló e rendelet szerinti kötelezettségei tekintetében a harmadik országbeli külső felülvizsgáló nevében fő kapcsolattartóként jár el az ESMA és bármely más uniós személy előtt;

c)elegendő tudással, szakértelemmel és erőforrásokkal rendelkezik az e bekezdés szerinti kötelezettségei teljesítéséhez.

(4)Az (1) bekezdésben említett, ESMA általi előzetes elismerés iránti kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely ahhoz szükséges, hogy az ESMA meggyőződjön arról, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló végrehajtotta a (2) és (3) bekezdésben említett követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést, és adott esetben megjelöli a felügyeletéért a harmadik országban felelős illetékes hatóságot.

(5)Az ESMA az ESMA általi előzetes elismerés iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e.

Ha a kérelem hiányos, az ESMA értesíti erről a kérelmezőt, és határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a kérelmezőnek be kell nyújtania a hiányzó információkat.

Amennyiben a kérelem hiánytalan, az ESMA értesíti erről a kérelmezőt.

Az ESMA az e bekezdés első albekezdésében említett, hiánytalanul kitöltött kérelem kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül ellenőrzi, hogy a (2) és a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülnek-e.

Az ESMA értesíti a kérelmezőt a harmadik országbeli külső felülvizsgálóként való elismeréséről vagy a kérelem elutasításáról. Az elismerésről vagy annak elutasításáról szóló határozatot indokolni kell, és a határozat az elfogadását követő ötödik munkanapon lép hatályba.

(6)Az ESMA felfüggeszti vagy adott esetben visszavonja az (5) bekezdés szerint megadott elismerést, ha dokumentált bizonyítékok alapján megalapozott indokok birtokában úgy ítéli meg, hogy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló által követett magatartás egyértelműen hátrányosan érinti az általa nyújtott szolgáltatások felhasználóinak érdekeit vagy a piacok rendezett működését, vagy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló súlyosan megsértette az e rendeletben meghatározott követelményeket, vagy a harmadik országbeli külső felülvizsgáló hamis állításokkal vagy más szabálytalan eszközzel szerezte meg az elismerést.

(7)Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a (4) bekezdésben említett kérelemhez szükséges információkat, valamint a kérelem formátumát és tartalmát.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 16 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

35. cikk
Az e rendelet alapján harmadik országban nyújtott szolgáltatások hitelesítése

(1)Az Unióban letelepedett, a 15. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett és a nyilvántartásba az 59. cikknek megfelelően bejegyzett külső felülvizsgáló kérelmezheti az ESMA-tól egy harmadik országbeli külső felülvizsgáló által nyújtott szolgáltatások folyamatos, Unión belüli hitelesítésének lehetőségét, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)a hitelesítő külső felülvizsgáló meggyőződött arról és képes folyamatosan bizonyítani az ESMA-nak, hogy a hitelesített, harmadik országbeli külső felülvizsgáló általi, e rendelet szerinti szolgáltatásnyújtás olyan követelményeknek felel meg kötelező vagy nem kötelező alapon, amelyek legalább olyan szigorúak, mint az e rendeletben meghatározott követelmények;

b)a jóváhagyó külső felülvizsgáló rendelkezik az adott harmadik országbeli külső felülvizsgáló e rendelet alapján történő szolgáltatásnyújtásának hatékony nyomon követéséhez és a kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelemmel;

c)a harmadik országbeli külső felülvizsgálóra az alábbi objektív okok valamelyike miatt támaszkodnak:

i.a mögöttes piacok vagy befektetések sajátosságai;

ii.a hitelesített felülvizsgáló közelsége harmadik országbeli piacokhoz, kibocsátókhoz vagy befektetőkhöz;

iii.a harmadik országbeli külső felülvizsgáló szakértelme a külső felülvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, illetve bizonyos piacokat vagy befektetéseket illetően.

(2)Az (1) bekezdésben említett hitelesítés iránti kérelmet benyújtó külső felülvizsgáló minden szükséges információt megad ahhoz, hogy az ESMA meggyőződhessen arról, hogy a kérelem időpontjában az említett bekezdésben említett összes feltétel teljesül.

(3)Az ESMA az (1) bekezdésben említett hitelesítés iránti kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül értékeli, hogy a kérelem hiánytalan-e.

Ha a kérelem hiányos, az ESMA értesíti erről a kérelmezőt, és határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a kérelmezőnek be kell nyújtania a hiányzó információkat.

Amennyiben a kérelem hiánytalan, az ESMA értesíti erről a kérelmezőt.

Az ESMA a hiánytalanul kitöltött kérelem kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet, és határozatot fogad el a hitelesítés engedélyezéséről vagy elutasításáról.

Az ESMA értesíti a kérelmezőt az (1) bekezdésben említett hitelesítéssel kapcsolatos határozatáról. A határozatot indokolni kell, és a határozat az elfogadását követő ötödik munkanapon lép hatályba.

(4)A hitelesített, harmadik országbeli külső felülvizsgáló által e rendelet alapján nyújtott szolgáltatásokat a hitelesítő külső felülvizsgáló által nyújtott szolgáltatásoknak kell tekinteni. A hitelesítő külső felülvizsgáló nem használhatja fel a jóváhagyást azzal a szándékkal, hogy kikerülje az e rendeletben előírt követelményeket.

(5)A harmadik országbeli külső felülvizsgáló által e rendelet alapján nyújtott szolgáltatásokat hitelesítő külső felülvizsgáló teljes mértékben felelős marad az ilyen szolgáltatásokért és az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

(6)Ha az ESMA megalapozottan úgy ítéli meg, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek már nem teljesülnek, joga van arra, hogy a külső felülvizsgálót a hitelesítés megszüntetésére kötelezze.

(7)A harmadik országbeli külső felülvizsgáló által e rendelet alapján nyújtott szolgáltatásokat hitelesítő külső felülvizsgálónak a honlapján közzé kell tennie a 13. cikkben említett információkat.

(8)A harmadik országbeli külső felülvizsgáló által e rendelet alapján nyújtott szolgáltatásokat hitelesítő külső felülvizsgálónak évente be kell számolnia az ESMA felé az előző tizenkét hónapban jóváhagyott szolgáltatásokról.

IV. cím
Az illetékes hatóságok és az ESMA általi felügyelet

1. fejezet
Illetékes hatóságok

36. cikk
Az illetékes hatóságok általi felügyelet

E rendelet 8–13. cikkének alkalmazását az (EU) 2017/1129 rendelet 31. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóságok biztosítják.

37. cikk
Az illetékes hatóságok hatásköre

(1)Az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságoknak – a nemzeti joggal összhangban – az alábbi felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel kell rendelkezniük:

a)előírhatják a kibocsátók számára, hogy az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapon tüntessék fel az I. mellékletben említett információkat;

b)előírhatják a kibocsátók számára, hogy éves felhasználási jelentéseket tegyenek közzé, vagy az éves felhasználási jelentésekben tüntessék fel a II. mellékletben említett valamennyi elemre vonatkozó információt;

c)előírhatják a kibocsátók számára, hogy hatástanulmányt tegyenek közzé, vagy hogy a hatástanulmányban tüntessék fel a III. mellékletben említett valamennyi elemre vonatkozó információt;

d)információk és dokumentumok szolgáltatását írhatják elő a könyvvizsgálók és a kibocsátó felső vezetése számára;

e)felfüggeszthetik az európai zöldkötvények kibocsátását legfeljebb 10 egymást követő munkanapra, egyszeri alkalommal, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy e rendelet 8–13. cikkét megsértették;

f)betilthatják vagy felfüggeszthetik a hirdetéseket, vagy előírhatják az európai zöldkötvények kibocsátói vagy a pénzügyi közvetítők számára a hirdetések beszüntetését vagy felfüggesztését legfeljebb 10 egymást követő munkanapra, egyszeri alkalommal, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy e rendelet 8–13. cikkét megsértették;

g)nyilvánosságra hozhatják azt a tényt, amely szerint az európai zöldkötvények valamely kibocsátója nem teljesíti az e rendelet 8–13. cikke szerinti kötelezettségeit;

h)helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos helyszínekre beléphetnek, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjenek hozzá, amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő olyan dokumentumok és adatok találhatók, amelyek relevánsak lehetnek az e rendelet megszegése bizonyításának az alátámasztásához.

Ha a nemzeti jogszabályok alapján szükséges, az illetékes hatóság kérheti a megfelelő igazságügyi hatóságot, hogy határozzon az első albekezdésben említett hatáskörök alkalmazásáról.

(2)Az illetékes hatóságok az alábbi módokon látják el az (1) bekezdésben említett funkcióikat és gyakorolják hatásköreiket:

a)közvetlenül;

b)más hatóságokkal együttműködésben;

c)saját felelősségük mellett az említett hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d)az illetékes igazságügyi hatósághoz fordulva.

(3)A tagállamok a megfelelő intézkedések meghozatalával biztosítják, hogy az illetékes hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel rendelkezzenek, amely feladataik ellátásához szükséges.

(4)Az illetékes hatóságok részére valamely személy által e rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információ közzététele bármely, szerződésben, vagy bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

38. cikk 
Együttműködés az illetékes hatóságok között

(1)E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással. Indokolatlan késedelem nélkül információt kell cserélniük és együtt kell működniük a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenységeik során.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 41. cikk (3) bekezdésével összhangban úgy határoznak, hogy e rendelet megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, megfelelő intézkedésekkel biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy kapcsolatba lépjenek a joghatóságukhoz tartozó igazságügyi hatóságokkal, az e rendelet esetleges megsértésével kapcsolatban indított nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat az egymással e rendelet alkalmazása céljából való együttműködési kötelezettségük teljesítése érdekében továbbítsák más illetékes hatóságoknak.

(2)Az illetékes hatóság az alábbi kivételes körülmények valamelyikének a fennállása esetén utasíthatja el a tájékoztatás vagy valamely nyomozás tekintetében történő együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a)ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve egy adott nyomozás kimenetelét;

b)ha az adott cselekmények és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam hatóságainál;

c)ha a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak az adott cselekményeket elkövető érintett személyek ellen.

(3)Az illetékes hatóság segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

Ha valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérést kap, a következő lehetőségek közül választhat:

a)saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d)ellenőröket vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzésére;

e)a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokat megoszt más illetékes hatóságokkal.

(4)Az illetékes hatóságok az ESMA-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresés elutasításra került vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Az EUMSZ 258. cikkének sérelme nélkül, az e bekezdés első mondatában említett helyzetekben az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörnek megfelelően járhat el.

(5)Az ESMA felhatalmazást kap szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozására az illetékes hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megosztandó információk meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6)Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

39. cikk 
Szakmai titoktartás

(1)Az e rendelet értelmében az illetékes hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy működési feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmas adatközlésnek minősül és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy a szóban forgó információ közreadható, illetve ha az információközlést jogi eljárás teszi szükségessé.

(2)A szakmai titoktartás kötelezettsége mindazokra a személyekre vonatkozik, akik az illetékes hatóságnál vagy olyan harmadik félnél dolgoznak vagy dolgoztak, amelyekre az illetékes hatóság átruházta hatásköreit. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk semmilyen más személlyel vagy hatósággal nem közölhetők, kivéve, ha ezt az uniós vagy tagállami jogban foglalt rendelkezés írja elő.

40. cikk
Óvintézkedések

(1)A fogadó tagállam illetékes hatósága, amely egyértelmű és bizonyítható okkal feltételezi, hogy egy európai zöldkötvény kibocsátója szabálytalanságokat követett el vagy megszegte az e rendelet szerinti kötelezettségeit, ezeket a megállapításokat továbbítja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és az ESMA-nak.

(2)Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által hozott intézkedések ellenére egy európai zöldkötvény kibocsátója folyamatosan megsérti e rendeletet, a fogadó tagállam illetékes hatósága, miután tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát és az ESMA-t, megteszi a megfelelő intézkedéseket a befektetők védelme érdekében, és erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot és az ESMA-t.

(3)Amennyiben valamely illetékes hatóság nem ért egyet egy másik illetékes hatóságnak a (2) bekezdés értelmében hozott valamely intézkedésével, az ügyet az ESMA elé utalhatja. Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben járhat el.

41. cikk
Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1)Az illetékes hatóságok 37. cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörének, valamint a tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és alkalmazására vonatkozó jogának sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára közigazgatási szankciók kiszabásához és megfelelő egyéb, hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási intézkedések meghozatalához. Az említett közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket az alábbi jogsértések esetén kell alkalmazni:

a)a 8–13. cikk megsértése;

b)a 37. cikk szerinti vizsgálatban vagy ellenőrzésben való együttműködés vagy kérés teljesítésének elmulasztása.

A tagállamok úgy határozhatnak, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az első albekezdésben foglaltak szerint, ha az említett albekezdés a) és b) pontjában említett jogsértések a nemzeti jogukban [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-jéig/-ig már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak. Amennyiben a tagállamok így határoznak, részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-jéig/-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára az alábbi közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény a 37. cikk (1) bekezdése g) pontjának megfelelően;

b)a felelős természetes vagy jogi személy számára a jogsértést megvalósító magatartással való felhagyást előíró végzés;

c)közigazgatási pénzbírság, melynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók;

d)jogi személy esetében olyan közigazgatási pénzbírság, amelynek felső határa legalább [500 000] EUR, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben [kérjük a hatálybalépés napjának beillesztését]-án/-én ennek megfelelő összeg vagy a jogi személy ügyvezető szerve által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 0,5 %-a;

e)természetes személy esetében olyan közigazgatási bírság, amelynek felső határa legalább [50 000] EUR, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a nemzeti pénznemben [a rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én ennek megfelelő összeg.

A d) pont alkalmazásában, amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 46 értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

(3)A tagállamok további szankciókat és intézkedéseket, valamint az e rendeletben előírtnál súlyosabb közigazgatási pénzbírságokat is előírhatnak.

42. cikk
A felügyeleti és szankcionálási hatáskör gyakorlása

(1)Az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések típusának és szintjének a meghatározásakor figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között adott esetben az alábbiakat:

a)a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c)a jogsértésért felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

d)a jogsértés lakossági befektetők érdekeire gyakorolt hatása;

e)a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértésből származó vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

f)a jogsértésért felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;

g)a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

h)a jogsértésért felelős személy által a jogsértés után, a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

(2)A közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkozó hatáskörük 41. cikk szerinti gyakorlása során az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint a kiszabott közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések e rendeletnek megfelelően hatékonyak és arányosak legyenek. A párhuzamos és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében összehangoltan kell fellépniük a határon átnyúló esetekben a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések kiszabása során.

43. cikk
Jogorvoslati jog

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján hozott határozatokat kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni.

44. cikk
A határozatok közzététele

(1)Az e rendelet megsértéséért közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést kiszabó határozatot az illetékes hatóságoknak közvetlenül azt követően, hogy a szankció által sújtott személyt tájékoztatták róla, közzé kell tenniük hivatalos honlapjukon. A közzétételnek a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős természetes vagy jogi személyek kilétére vonatkozó információkat tartalmaznia kell. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a vizsgálati jellegű intézkedést előíró határozatokra.

(2)Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását, illetve egy folyamatban lévő nyomozást, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megteszik az alábbiak valamelyikét:

a)elhalasztják a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok fennállnak;

b)anonim módon, a nemzeti jognak megfelelően teszik közzé a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét;

c)eltekintenek a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételétől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i.a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii.e határozatok közzététele a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekhez viszonyítva arányos legyen.

A szankció vagy intézkedés anonim közzétételéről szóló döntés esetén – az első albekezdés b) pontjában említettek szerint – az érintett adatok közzététele észszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időn belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek.

(3)Amennyiben a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat ellen az illetékes igazságügyi vagy más hatósághoz fellebbezést nyújtanak be, az illetékes hatóságok hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzéteszik az erre vonatkozó információt és a fellebbezés eredményével kapcsolatos későbbi információkat. A szankciót vagy intézkedést kiszabó korábbi határozatot semmissé tevő határozatokat ugyancsak közzéteszik.

(4)Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e bekezdéssel összhangban közzétett információk a közzétételt követően legalább öt évig hozzáférhetőek legyenek a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatokat csak annyi ideig lehet az illetékes hatóság honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.

45. cikk
Szankciók jelentése az ESMA-nak

(1)Az illetékes hatóság évente köteles az ESMA rendelkezésére bocsátani a 41. cikknek megfelelően kivetett összes közigazgatási szankcióra és egyéb közigazgatási intézkedésre vonatkozó összesített információkat. Az ESMA az említett információkat éves jelentésben teszi közzé.

Amennyiben a tagállamok a 41. cikk (3) bekezdésével összhangban úgy döntenek, hogy az említett bekezdésben foglalt rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, az illetékes hatóságaiknak évente összesített és anonimizált adatokat kell küldeniük az ESMA-nak az összes lefolytatott nyomozásra és kivetett büntetőjogi szankcióra vonatkozóan. Az ESMA a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2)A közigazgatási szankciókat, egyéb közigazgatási intézkedéseket vagy büntetőjogi szankciókat közzétevő illetékes hatóságnak ezeket a szankciókat vagy intézkedéseket egyidejűleg jelentenie kell az ESMA felé.

(3)Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az ESMA-t az összes kiszabott, illetve meghozott, de a 44. cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról vagy egyéb közigazgatási intézkedésről, beleértve az azokkal kapcsolatos fellebbezéseket és azok kimenetelét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogerős ítéletekről, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA-nak – kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcserére szolgáló – központi adatbázist kell fenntartania a hozzá bejelentett szankciókról. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az általuk szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

2. fejezet
ESMA

46. cikk
A 47., 48. és 49. cikkben említett hatáskörök gyakorlása

A 47., 48. és 49. cikk által az ESMA-ra, az ESMA valamely tisztviselőjére vagy az ESMA által felhatalmazott valamely személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk vagy dokumentumok közzétételének az előírására, amelyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.

47. cikk
Információkérés

(1)Az ESMA egyszerű kérés vagy határozat útján kérheti az alábbi személyektől, hogy bocsássanak rendelkezésre az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges minden információt:

a)a külső felülvizsgáló üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek;

b)a külső felülvizsgáló felügyelő testületének, irányító szervének vagy ügyviteli szervének tagjai;

c)a külső felülvizsgáló felső vezetésének tagjai;

d)a külső felülvizsgáló értékelési tevékenységeiben közvetlenül részt vevő bármely személy;

e)olyan szervezetek jogi képviselői és alkalmazottai, amelyekhez egy külső felülvizsgáló a 25. cikkel összhangban kiszervezett bizonyos funkciókat;

f)olyan személyek, akik más módon, szorosan és nagymértékben kapcsolódnak vagy kötődnek a külső felülvizsgáló irányításának folyamatához;

g)bárki, aki külső felülvizsgálóként jár el vagy annak adja ki magát anélkül, hogy nyilvántartásba vették volna, valamint az a)–f) pontban említett bármely feladatot ilyen személy javára ellátó bármely személy.

(2)Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés megküldésekor az ESMA:

a)a kérés jogalapjaként e cikket jelöli meg;

b)meghatározza a kérés célját;

c)részletesen meghatározza a kért információt;

d)meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)tájékoztatja az információszolgáltatásra kért személyt, miszerint az nem köteles megadni az információt, viszont amennyiben önkéntesen válaszol a kérésre, a nyújtott információ nem lehet a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető;

f)feltünteti az 52. cikkben arra az esetre előírt esetleges pénzbírságot, ha a kérdésre adott válasz valótlan vagy félrevezető.

(3)Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az ESMA:

a)a kérés jogalapjaként e cikket jelöli meg;

b)meghatározza a kérés célját;

c)részletesen meghatározza a kért információt;

d)meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)felhívja a figyelmet az 53. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságra, ha a nyújtott információ hiányos;

f)felhívja a figyelmet az 52. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető;

g)felhívja a figyelmet arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 58. és 59. cikke értelmében a határozat ellen fellebbezni lehet a fellebbviteli tanács előtt, és az említett rendelet 60. és 61. cikkével összhangban a határozat felülvizsgáltatható az Európai Unió Bíróságával.

(4)A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információk benyújtására. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha az adott tájékoztatás hiányos, pontatlan vagy félrevezető.

(5)Az ESMA haladéktalanul megküldi az egyszerű kérés vagy a határozat másolatát azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek területén az (1) bekezdésben említett, az információkérés által érintett személyek tartózkodási hellyel rendelkeznek vagy letelepedettek.

48. cikk
Általános vizsgálatok

(1)Az ESMA a 47. cikk (1) bekezdésében említett személyekre irányuló minden olyan vizsgálatot elvégezhet, amely az e rendeletből fakadó feladatai ellátásához szükséges. E célból az ESMA által felhatalmazott tisztviselők és más személyek jogosultak az alábbiakra:

a)a feladataik végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások vagy egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;

b)az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

c)a 47. cikk (1) bekezdésében említett bármely személynek, képviselőjének vagy személyzete tagjainak berendelése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d)bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személy meghallgatása, aki vagy amely hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából meghallgassák;

e)a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

(2)Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az ESMA tisztviselői és az ESMA által felhatalmazott más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá az 53. cikk értelmében abban az esetben kiszabandó kényszerítő bírságot is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a 47. cikk (1) bekezdésében említett személyek a feltett kérdésekre nem, vagy hiányosan válaszolnak, valamint az 52. cikk értelmében abban az esetben kiszabandó pénzbírságot, ha a 47. cikk (1) bekezdésében említett személyek a feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően, vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3)A 47. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az ESMA határozata alapján elrendelt vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, az 53. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint azon jogot, hogy a határozat az Európai Unió Bíróságával felülvizsgáltatható.

(4)Az ESMA a vizsgálat előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam 36. cikkben említett illetékes felügyeleti hatóságának, amelynek a területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői az ESMA kérésére segítik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a vizsgálaton.

(5)Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez az illetékes nemzeti hatóságoknak a nemzeti jogszabályokkal összhangban igazságügyi hatóság engedélyére van szükségük, az ESMA-nak is ilyen engedélyt kell kérelmeznie. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.

(6)Az (5) bekezdésben említett engedély kérelmezése esetén a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy az ESMA határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerítő intézkedések a vizsgálat tárgyára figyelemmel nem önkényesek, illetve túlzottak-e. A kényszerítő intézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az ESMA-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az ESMA e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, továbbá arra, hogy azon személy, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták, milyen módon érintett az ügyben. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az ESMA irataiban foglalt adatokat. Az ESMA határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendelet 61. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően.

49. cikk
Helyszíni ellenőrzések

(1)Az ESMA az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 47. cikk (1) bekezdésében említett jogi személyek üzlethelyiségeiben, telkén vagy ingatlanában. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő elvégzése és eredményessége ezt megköveteli, az ESMA előzetes bejelentés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést.

(2)Az ESMA által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek beléphetnek olyan jogi személyek bármely üzlethelyiségébe, telkére, illetve ingatlanába, amelyek az ESMA vizsgálati határozatával érintettek, valamint rendelkeznek a 48. cikk (1) bekezdésében említett összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelyiséget, ingatlant és üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3)Az ESMA a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül. Az e cikk szerinti ellenőrzéseket el kell végezni, amennyiben az érintett hatóság megerősítette, hogy nem emel kifogást azokkal szemben.

(4)Az ESMA által helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott tisztviselők és más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni az 53. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek. Az ESMA a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül.

(5)A 47. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az ESMA határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint utalni kell az 53. cikkben előírt kényszerítő bírságra, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre és azon jogra, hogy a határozat az Európai Unió Bírósága által felülvizsgáltatható. Az ESMA az ilyen határozatok meghozatala előtt konzultál azon tagállam illetékes hatóságával, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül.

(6)Azon tagállam illetékes hatóságának tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, amelynek területén a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az ESMA kérésére aktívan segítik az ESMA tisztviselőit és az ESMA által felhatalmazott más személyeket. E célból rendelkezésükre állnak a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörök. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzésen.

(7)Az ESMA arra is felkérheti az illetékes hatóságokat, hogy végezzék el a nevében az e cikkben és a 48. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket. Az illetékes hatóságok e célból az ESMA-éval azonos, az e cikkben és a 48. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörrel rendelkeznek.

(8)Amennyiben az ESMA tisztviselői vagy az ESMA által felhatalmazott más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett tagállam illetékes hatósága – szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező hatóság bevonásával – megadja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

(9)Amennyiben az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzéshez vagy a (8) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, az ESMA-nak ezt az engedélyt is kérelmeznie kell. Az ESMA ilyen engedélyt elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhet.

(10)A (9) bekezdésben említett engedély iránti kérelem esetén a nemzeti igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy az ESMA határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerintézkedések az ellenőrzés tárgyának figyelembevételével nem önkényesek, illetve túlzottak-e. A kényszerintézkedések arányosságának ellenőrzésekor a nemzeti igazságügyi hatóság részletes indokolást kérhet az ESMA-tól. A részletes indokolás iránti kérelem különösen azon okokra vonatkozhat, amelyek alapján az ESMA e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, továbbá arra, hogy azon személy, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták, milyen módon érintett az ügyben. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az ESMA irataiban foglalt adatokat. Az ESMA határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendelet 61. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően.

50. cikk
Információcsere

(1)A 36. cikkben említett illetékes hatóságoknak, az ESMA-nak és az egyéb érintett hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül át kell adniuk egymásnak a feladataik ellátásához szükséges információkat.

(2)Az e rendelet szerinti feladataik ellátása során bizalmas információhoz jutó, a 36. cikkben említett illetékes hatóságok, az ESMA, más érintett hatóságok és más testületek, természetes vagy jogi személyek csak feladataik ellátása során használhatják fel ezen információkat.

51. cikk
Az ESMA felügyeleti intézkedései

(1)Amennyiben az 55. cikk (8) bekezdésével összhangban az ESMA megállapítja, hogy egy személy elkövette az 52. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely jogsértést, az alábbi egy vagy több intézkedést hozza:

a)visszavonja a külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételét;

b)visszavonja a harmadik országban letelepedett külső felülvizsgáló elismerését;

c)ideiglenesen megtiltja a külső felülvizsgálónak az e rendelet szerinti tevékenységek folytatását az Unió egész területén mindaddig, amíg a jogsértés véget nem ér;

d)a személyt a jogsértés megszüntetésére kötelező határozatot fogad el;

e)az 52. cikknek megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el;

f)az 53. cikknek megfelelően kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogad el;

g)hirdetményt ad ki.

(2)Az ESMA a következő körülmények fennállása esetén visszavonja a külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételét vagy elismerését:

a)a külső felülvizsgáló kifejezetten lemondott a nyilvántartásba vételről vagy az elismerésről, vagy nem használta fel a nyilvántartásba vételt vagy elismerést a nyilvántartásba vételt vagy elismerést követő 36 hónapon belül;

b)a külső felülvizsgáló hamis nyilatkozatok tételével vagy bármely egyéb szabálytalan módon szerezte meg a nyilvántartásba vételt vagy elismerést;

c)a külső felülvizsgáló már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján nyilvántartásba vették vagy elismerték.

Amennyiben az ESMA visszavonja a külső felülvizsgáló nyilvántartásba vételét vagy elismerését, döntését teljeskörűen meg kell indokolnia. A visszavonás azonnal hatályba lép.

(3)Az (1) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor az ESMA figyelembe veszi a jogsértés természetét és súlyosságát, tekintettel a következő kritériumokra:

a)a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b)a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

c)a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

d)a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

e)a jogsértésért felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

f)a jogsértés lakossági befektetők érdekeire gyakorolt hatása;

g)a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértésből származó vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

h)a jogsértésért felelős személy ESMA-val való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;

i)a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

j)a jogsértésért felelős személy által a jogsértés után, a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

(4)Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a jogsértésért felelős személyt az (1) bekezdés alapján hozott intézkedésekről, és közli azokat a tagállamok illetékes hatóságaival és a Bizottsággal. Az intézkedés elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi azt a honlapján.

Az első albekezdésben említett közzététel tartalmazza a következőket:

a)a jogsértésért felelős személy azon jogának megerősítése, hogy jogorvoslattal élhet a határozat ellen;

b)adott esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásának megerősítése és annak közlése, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya;

c)annak közlése, hogy az ESMA fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.

52. cikk
Pénzbírságok

(1)Amennyiben az 55. cikk (8) bekezdésével összhangban az ESMA megállapítja, hogy valamely külső felülvizsgáló és a 47. cikk (1) bekezdésében említett személyek – szándékosan vagy gondatlanságból – a (2) bekezdésben felsorolt egy vagy több jogsértést követtek el, e cikk (3) bekezdésének megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el.

A jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az ESMA olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy egy személy kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(2)Az (1) bekezdésben említett jogsértések a következők:

a)a 18–30. cikk megsértése;

b)hamis nyilatkozatok benyújtása külső felülvizsgálóként történő nyilvántartásba vétel kérelmezésekor, vagy bármely más szabálytalan módszer alkalmazása a nyilvántartásba vétel eléréséhez;

c)az információszolgáltatás elmulasztása a 47. cikk szerinti információkérő határozat nyomán, vagy a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető információ szolgáltatása az információkérésre vagy határozatra adott válaszban;

d)a 48. cikk (1) bekezdésének a), b), c) vagy e) pontja szerinti vizsgálat akadályozása vagy be nem tartása;

e)a 49. cikknek való meg nem felelés az ellenőrzés tárgyával és céljával kapcsolatos tényekre vagy dokumentumokra adandó magyarázat elmulasztásával vagy valótlan vagy félrevezető magyarázat adásával;

f)külső felülvizsgálói tevékenység megkezdése vagy önmaga külső felülvizsgálónak való beállítása külső felülvizsgálóként való nyilvántartásba vétel nélkül.

(3)Az (1) bekezdésben említett pénzbírság minimális összege 20 000 EUR. A maximális összeg 200 000 EUR.

(4)A pénzbírság (1) bekezdés szerinti összegének meghatározása során az ESMA figyelembe veszi az 51. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

(5)Amennyiben egy személy közvetlenül vagy közvetve pénzügyi előnyhöz jutott a jogsértés révén, akkor a pénzbírság minimális összege ez a pénzügyi előny.

(6)Amennyiben egy cselekmény vagy mulasztás több jogsértés együttesének minősül, csak a legsúlyosabb pénzbírság alá eső jogsértésért kiszabott pénzbírságot kell alkalmazni.

53. cikk
Kényszerítő bírságok

(1)Az ESMA határozatban kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezzen:

a)valamely személyt a jogsértés megszüntetésére, összhangban az 52. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján hozott határozattal;

b)a 47. cikk (1) bekezdésében említett személyt:

i.a 47. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan benyújtására;

ii.arra, hogy vesse alá magát vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokra vonatkozó információkat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a 48. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat;

iii.arra, hogy vesse alá magát a 49. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2)A kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3)A kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. Az összegeket a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4)A kényszerítő bírság az ESMA határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ezen időszak végét követően az ESMA felülvizsgálja az intézkedést.

54. cikk
A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok közzététele, jellege, behajtása és felhasználása

(1)Az ESMA nyilvánosságra hoz minden, az 52. és 53. cikk alapján kiszabott pénzbírságot és kényszerítő bírságot, kivéve, ha az ilyen nyilvánosságra hozatal súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel a 45/2001/EK rendelet értelmében nem tartalmazhat személyes adatokat.

(2)Az 52. és 53. cikkel összhangban kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3)Amennyiben az ESMA úgy határoz, hogy nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett tagállam illetékes hatóságait.

(4)Az 52. és 53. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok behajthatók.

(5)A pénzbírságok és kényszerítő bírságok behajtása céljából az ESMA-nak annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályait kell alkalmaznia, amelyben arra sor kerül.

(6)A pénzbírságok és kényszerítő bírságok összege az Unió általános költségvetését illeti.

55. cikk
Felügyeleti intézkedések meghozatalára és pénzbírságok kiszabására vonatkozó eljárási szabályok

(1)Amennyiben az ESMA az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül az 52. cikk (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több jogsértés elkövetésének alapos gyanúja, akkor az ESMA-n belül egy független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A vizsgálatvezető nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt az érintett külső felülvizsgáló közvetlen vagy közvetett felügyeletében és nyilvántartásbavételi eljárásában, és feladatait az ESMA felügyeleti tanácsától függetlenül látja el.

(2)A vizsgálatvezető a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az ESMA felügyeleti tanácsának.

(3)A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 47. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 48. és a 49. cikknek megfelelően vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni. A vizsgálatvezetőnek e jogkörének gyakorlása közben teljesítenie kell a 46. cikkben foglaltakat.

(4)A vizsgálatvezető a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az ESMA a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(5)A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az ESMA felügyeleti tanácsának, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat által érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

(6)Az érintett személyek védelemhez való jogát az e cikk alapján lefolytatott vizsgálat során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(7)A megállapításait tartalmazó ügyirat ESMA felügyeleti tanácsának történő benyújtásakor a vizsgálatvezető tájékoztatja a benyújtás tényéről a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat által érintett személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.

(8)A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint, amennyiben ezt az érintett személyek kérik, e személyeknek az 56. cikk szerinti meghallgatását követően az ESMA határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett személyek elkövették-e az 52. cikk (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, az 51. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz, valamint az 52. cikknek megfelelően pénzbírságot szab ki.

(9)A vizsgálatvezető nem vesz részt az ESMA felügyeleti tanácsának megbeszélésein, és más módon sem avatkozik bele az ESMA felügyeleti tanácsának döntéshozatali folyamatába.

(10)A Bizottság a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó eljárás részletes meghatározása céljából, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a szankciók kiszabása és végrehajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó részletes szabályokat is.

(11)Az ESMA az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából az érintett nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az ESMA nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen jogerős felmentő vagy bűnösséget megállapító ítélet született.

56. cikk
Az eljárás alá vont személyek meghallgatása

(1)Az 51–53. cikk szerinti határozat meghozatala előtt az ESMA meghallgatási lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek számára az ESMA megállapításai tekintetében. Az ESMA csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

(2)Az első albekezdés nem alkalmazandó akkor, ha a pénzügyi rendszer jelentős és várhatóan hamarosan bekövetkező kárának megelőzése érdekében az 51. cikk szerinti sürgős intézkedésre van szükség. Ilyen esetekben az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el, és a határozathozatalát követően a lehető leghamarabb biztosítania kell a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(3)Az eljárás alá vont személyek védelemhez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az ESMA ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az ESMA belső előkészítő dokumentumaira.

57. cikk
Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az ESMA pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. Az Európai Unió Bírósága törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

58. cikk
Nyilvántartásba vételi, elismerési és felügyeleti díjak

(1)Az ESMA díjat számít fel a külső felülvizsgálóknak a nyilvántartásba vételükkel, elismerésükkel és felügyeletükkel kapcsolatos költségeiért, valamint az e rendelet alapján végzett munkájuk során esetlegesen felmerülő költségekért.

(2)Az ESMA által a kérelmező külső felülvizsgálóknak, nyilvántartásba vett külső felülvizsgálóknak vagy elismert külső felülvizsgálóknak felszámított díjaknak fedezniük kell az ESMA-nál az adott kérelmező vagy külső felülvizsgáló tekintetében végzett tevékenységeivel kapcsolatban felmerült összes adminisztratív költséget. A díjnak arányosnak kell lennie az érintett külső felülvizsgáló árbevételével.

(3)A Bizottság a 60. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el [Kiadóhivatal: kérjük a dátum beillesztését: 12 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja meghatározására.

59. cikk
Az ESMA külső felülvizsgálókat és harmadik országbeli külső felülvizsgálókat tartalmazó nyilvántartása

(1)Az ESMA a honlapján nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely az alábbiak mindegyikét tartalmazza:

a)a 15. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett összes külső felülvizsgálót;

b)azon külső felülvizsgálókat, akik számára ideiglenesen tiltva van a tevékenységük folytatása az 51. cikkel összhangban;

c)azon külső felülvizsgálókat, akik regisztrációját az 51. cikknek megfelelően visszavonták;

d)azon harmadik országbeli külső felülvizsgálókat, akik a 31. cikkel összhangban jogosultak szolgáltatások nyújtására az Unióban;

e)a 34. cikknek megfelelően elismert, harmadik országbeli külső felülvizsgálókat;

f)a 15. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett azon külső felülvizsgálókat, akik a 35. cikkel összhangban hitelesítik harmadik országbeli külső felülvizsgálók szolgáltatásait;

g)azon harmadik országbeli külső felülvizsgálókat, akiknek a nyilvántartásba vételét visszavonták, és akik a továbbiakban nem élhetnek a 31. cikk szerinti jogokkal, amennyiben a Bizottság az adott harmadik országgal kapcsolatban a 32. cikkben említett, visszavonásról szóló határozatot fogad el;

h)azon harmadik országbeli külső felülvizsgálókat, akiknek az elismerését felfüggesztették vagy visszavonták, valamint a 15. cikknek megfelelően nyilvántartásba vett azon külső felülvizsgálókat, akik a továbbiakban nem hitelesíthetik harmadik országbeli külső felülvizsgálók szolgáltatásait.

(2)A nyilvántartás tartalmazza a külső felülvizsgálók elérhetőségét, honlapját, valamint azokat az időpontokat, amikortól az ESMA-nak az említett külső felülvizsgálókra vonatkozó határozatai hatályba lépnek.

(3)A harmadik országbeli felülvizsgálók esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a harmadik országbeli külső felülvizsgálók által nyújtható szolgáltatásokra vonatkozó információkat, valamint a felügyeletükért a harmadik országban felelős illetékes hatóság elérhetőségét is.

V. cím
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

60. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

(2)A Bizottságnak a felügyeleti intézkedések meghozatalára és pénzbírságok kiszabására vonatkozó eljárási szabályokról szóló 55. cikk (10) bekezdésében és a nyilvántartásba vételi, elismerési és felügyeleti díjakról szóló 58. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [Kiadóhivatal: kérjük a hatálybalépés napjának beillesztését]-tól/-től.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felügyeleti intézkedések meghozatalára és pénzbírságok kiszabására vonatkozó eljárási szabályokról és a nyilvántartásba vételi, elismerési és felügyeleti díjakról szóló cikkekben említett hatáskör-átruházást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A felügyeleti intézkedések meghozatalára és pénzbírságok kiszabására vonatkozó eljárási szabályokról és a nyilvántartásba vételi, elismerési és felügyeleti díjakról szóló cikkek értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő [két hónapon] belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónappal] meghosszabbodik.

61. cikk
Bizottsági eljárás

A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal 47 létrehozott Európai Értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 szerinti bizottságnak minősül.

Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. cím
Záró rendelkezések

62. cikk
Átmeneti rendelkezés

(1)Bármely külső felülvizsgáló, amely e rendelet hatálybalépésétől [HL, kérjük a dátum beillesztését: 30 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően, köszönjük]-jéig/-ig e rendelettel összhangban szolgáltatást szándékozik nyújtani, csak azután nyújthat ilyen szolgáltatásokat, miután erről értesítette az ESMA-t, és megadta a 15. cikk (1) bekezdésében említett információkat.

(2)A 16. cikk (2) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (3) bekezdésében, a 21. cikk (4) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 23. cikk (3) bekezdésében és a 25. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények kivételével az (1) bekezdésben említett külső felülvizsgálóknak [HL, kérjük a dátum beillesztését: 30 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően, köszönjük]-jéig/-ig meg kell felelniük a 16–30. cikknek.

(3)[HL, kérjük a dátum beillesztését: egy nappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő 30 hónap után, köszönjük] után az (1) bekezdésben említett külső felülvizsgálók csak akkor nyújthatnak az e rendelet szerinti szolgáltatásokat, ha a 15. cikknek megfelelően nyilvántartásba vették őket, és megfelelnek a 14. cikknek és a 16–30. cikknek a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kiegészítve.

(4)[HL, kérjük a dátum beillesztését: egy nappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő 30 hónap után, köszönjük] után az ESMA-nak vizsgálnia kell, hogy az (1) bekezdésben említett külső felülvizsgálók és az e szolgáltatók által [HL, kérjük a dátum beillesztését: 30 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően, köszönjük]-jéig/-ig nyújtott szolgáltatások megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

Amennyiben az ESMA úgy ítéli meg, hogy a külső felülvizsgáló vagy az első albekezdésben említett szolgáltatások nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott feltételeknek, az ESMA egy vagy több intézkedést hoz az 52. cikknek megfelelően.

63. cikk
Harmadik országbeli külső felülvizsgálókra vonatkozó átmeneti rendelkezés

(1)Bármely harmadik országbeli külső felülvizsgáló, amely e rendelet hatálybalépésétől [HL, kérjük a dátum beillesztését: 30 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően, köszönjük]-jéig/-ig e rendelettel összhangban szolgáltatást szándékozik nyújtani, csak azután nyújthat ilyen szolgáltatásokat, miután erről értesítette az ESMA-t, és megadta a 15. cikk (1) bekezdésében említett információkat.

(2)Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli külső felülvizsgálóknak:

a)a 16. cikk (2) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (3) bekezdésében, a 21. cikk (4) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 23. cikk (3) bekezdésében és a 25. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények kivételével meg kell felelniük a 16–30. cikknek;

b)a 34. cikk (3) bekezdése a)–c) pontjának megfelelő jogi képviselővel kell rendelkezniük az Unióban.

(3)[HL, kérjük a dátum beillesztését: egy nappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő 30 hónap után, köszönjük] után a 32., 34. és 35. cikk alkalmazandó.

(4)[HL, kérjük a dátum beillesztését: egy nappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő 30 hónap után, köszönjük] után az ESMA-nak vizsgálnia kell, hogy az (1) bekezdésben említett külső felülvizsgálók és az e szolgáltatók által [HL, kérjük a dátum beillesztését: 30 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően, köszönjük]-jéig/-ig nyújtott szolgáltatások megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

Amennyiben az ESMA úgy ítéli meg, hogy a külső felülvizsgáló vagy az első albekezdésben említett szolgáltatások nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott feltételeknek, az ESMA egy vagy több intézkedést hoz az 52. cikknek megfelelően.

64. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(2)    A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).

(3)    A Bizottság közleménye, Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640 final.

(4)    „Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása, Beruházás a klímasemleges jövőbe az európai polgárok érdekében” című közleményt kísérő hatásvizsgálat, SWD(2020) 176 final .

(5)     2021 European Financial Stability and Integration Review (2021. évi jelentés az európai pénzügyi stabilitásról és integrációról) .

(6)    A Bizottság közleménye – A Fenntartható Európa beruházási terv/Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv, COM(2020) 21 final.

(7)    Az Európai Tanács 2020. december 12-i következtetései. (EUCO 22/20).

(8)    A Bizottság 2021. évi munkaprogramja, 2020.10.20., COM(2020) 690 final.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról.

(10)    Az uniós taxonómiai rendelet 4. cikke: „A tagállamok és az Unió a 3. cikkben megállapított kritériumokat alkalmazzák annak meghatározására, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e bármely olyan intézkedés céljából, amely a környezeti szempontból fenntarthatóként rendelkezésre bocsátott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények vonatkozásában követelményeket állapít meg a pénzügyi piaci szereplők vagy a kibocsátók számára”.

(11)    Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról és az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról szóló (EU) 2017/2402 rendeletnek a Covid19-válságot követő helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról szóló (EU) 2021/557 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2021. március 31.) előírja a Bizottság számára, hogy az Európai Bankhatóság jelentése alapján, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal szorosan együttműködve 2021. november 1-jéig tegyen jelentést egy egyedi fenntartható értékpapírosítási keretrendszer létrehozásáról. Ez a javaslat nem érinti ezt a jelentést. Az egyedi fenntartható értékpapírosítási keretrendszer, amennyiben kívánatos, hatály és egyéb vonatkozások tekintetében is eltérhet az EuGB-nek minősülő értékpapírosításoktól.

(12)    https://ec.europa.eu/info/publications/sustainable-finance-high-level-expert-group_en

(13)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv: A fenntartható növekedés finanszírozása, 2018.3.8. (COM(2018) 097 final).

(14)    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52021PC0189

(15)    A Bizottság 2020. március 4-én elfogadta a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (az európai klímarendelet) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (2020/0036 (COD)), amelyben azt javasolja, hogy a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzés jogilag kötelezővé váljon az EU számára.

(16)    Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása, 2021.1.19., COM(2021) 32 final.

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.)

(18)    https://ec.europa.eu/info/consultations/finance-2020-sustainable-finance-strategy_en

(19)    https://ec.europa.eu/info/consultations/finance-2020-eu-green-bond-standard_en

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).

(21)    A CBI által 2018-ban végzett kutatás szerint a külső felülvizsgálati piacot főként európai szolgáltatók egy csoportja uralta, amelyek jelenleg a piac több mint 90 %-át birtokolják, hat konkrét szolgáltató – CICERO, Sustainalytics, Vigeo Eiris, EY, ISS-oekom és DNV GL – piaci részesedése pedig közel 75 %-ot tesz ki. A becslés azon alapul, hogy ezek fele dönt úgy, hogy regisztrálja magát az ESMA-nál az európai zöldkötvényekre vonatkozó keret alapján – lásd a hatásvizsgálat külső felülvizsgálatról szóló 9. mellékletét.

(22)    https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32019R2175

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 1. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról.

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról.

(30)    HL C , , . o.

(31)    A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).

(32)    COM(2020) 21 final.

(33)    EUCO 22/20.

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(35)    HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(45)    HL 17., 1958.10.6., 385. o.

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(47)    2001/528/EK: A Bizottság határozata (2001. június 6.) az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról.

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.7.6.

COM(2021) 391 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai zöldkötvényekről

{SEC(2021) 390 final} - {SWD(2021) 181 final} - {SWD(2021) 182 final}

I. MELLÉKLET

EURÓPAI ZÖLDKÖTVÉNYRE VONATKOZÓ ADATLAP

II. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI ZÖLDKÖTVÉNYRE VONATKOZÓ ÉVES ALLOKÁCIÓS JELENTÉS

III. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI ZÖLDKÖTVÉNYRE VONATKOZÓ HATÁSJELENTÉS

IV. MELLÉKLET:

A KIBOCSÁTÁST MEGELŐZŐ ÉS A KIBOCSÁTÁST KÖVETŐ FELÜLVIZSGÁLATOK TARTALMA

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).    

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).