Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 52021IR3533

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára

COR 2021/03533

HL C 270., 2022.7.13, p. 18–24 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2022.7.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 270/18

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára

(2022/C 270/04)

Előadó:

Juan Manuel MORENO BONILLA (ES/EPP), Andalúzia régió kormányának elnöke

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

 üdvözli a hosszú távú jövőképet, amely az egész EU-ban kulcsfontosságú lépést jelenthet a vidéki területek fenntartható fejlődése és a valódi területi kohézió felé, és sajnálja, hogy a hosszú távú jövőkép közzétételére a 2021–2027-es közös agrárpolitikáról (KAP) szóló tárgyalások lezárása után kerül sor, mivel ez a politika – többek között a KAP első és második pillére közötti jobb pénzügyi egyensúlynak köszönhetően – hozzájárulhatott volna e stratégia végrehajtásához;

2.

 ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kohéziós politika és a vidékfejlesztési politikák közötti konvergenciát szolgáló eszközöket a KAP közelmúltbeli reformja során megszüntették és különösen sajnálja, hogy lemondtak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak (EMVA) a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politika közös rendelkezéseiről szóló rendeletbe való beépítéséről;

3.

 hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciának szem előtt kell tartania a vidéki területeken élőket, hogy tükrözze elképzeléseiket, igényeiket és lehetőségeiket, és biztosítsa az európai projektbe való bevonásukat; azt ajánlja, hogy kommunikációs és hirdetési technikákat is vessenek be azzal a céllal, hogy javítsák a vidéki életformák kollektív imázsát, kidomborítva a vidéki élet kulturális és társadalmi előnyeit;

4.

 hangsúlyozza, hogy a területi kohézió célkitűzéseivel összhangban valamennyi uniós szakpolitikába integrálni kell a vidék és a város közötti, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, és ennek keretében a lehető legjobban ki kell használni a vidéki és a városi területek közötti erőteljes kölcsönös függőségeket;

5.

 ajánlja, hogy a jelenlegi, város–régió alapú területi modellt egy olyan, a vidék és a város közös, kiegyensúlyozott kapcsolatán alapuló, kompenzációs mechanizmusokat tartalmazó modell váltsa fel, amely lehetővé teszi a kölcsönös szinergiákat, és kiegyensúlyozottabbá teszi a vidék és a város közötti kapcsolatot. Egy közös város–vidék modell emellett javítja a biológiai sokféleség védelmét és előmozdítja a vidéki területek biokulturális sokszínűségét is;

6.

 sajnálja, hogy a vidéki térségek uniós szintű támogatási intézkedéseinek és finanszírozásának megerősítésével kapcsolatosan csak a 2028–2034-es programozási időszakra vonatkozóan készülnek iránymutatások;

7.

 kiemeli, hogy sürgősen át kell ültetni a gyakorlatba az európai vidékfejlesztési menetrendet, amely konkrét javaslatokat tartalmaz a hosszú távú jövőképet támogató azonnali intézkedésekre vonatkozóan, és azt ajánlja, hogy a hosszú távú jövőkép hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében ezekhez a konkrét javaslatokhoz rendeljenek erőforrásokat, pénzügyi eszközöket és kvantitatív célokat;

8.

 ennek kapcsán azt javasolja, hogy a kohéziós politika operatív programjaiban és a többi európai közvetlen beavatkozási programban (Horizont Európa, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, Kreatív Európa) vezessék be, hogy az uniós forrásokból egy adott minimumösszeget a vidéki térségekben megvalósítandó nem mezőgazdasági projektekre különítenek el;

9.

 üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a vidéki területek szempontjait valamennyi uniós szakpolitikába beépítse. A közös európai projektek területi hatásvizsgálatai a hatékony és eredményes politika előfeltételei. Ebben az összefüggésben az RB emlékeztet arra, hogy a hatásvizsgálatokban a biológiai sokféleséget és a biokulturális jellemzőket is figyelembe kell venni;

10.

 hangsúlyozza, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani az EU vidéki területeire vonatkozó jövőkép megvalósításához. A koherens fejlesztési politika kialakítása érdekében a vidéki területekre vonatkozó uniós politikát a lehető legnagyobb mértékben integrálni kell a kohéziós politikába. A vidékfejlesztés a mezőgazdaság mellett más gazdasági ágazatokra is kiterjed. A finanszírozás ezért nem korlátozódhat kizárólag az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra. Az európai vidékfejlesztési politikában éppúgy a sajátos helyi körülményekből és szükségletekből kell kiindulni, mint a kohéziós politikában;

11.

 kéri a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a jelenlegi, 2021–2027-es programozási időszakban a KAP-pal és a kohéziós alapokkal, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos stratégiáikban és beruházásaikban alkalmazzák „a vidékfejlesztési szempontú ellenőrzésre irányuló” megközelítést;

12.

 hangsúlyozza, hogy a megújuló energiának, valamint az ahhoz tartozó infrastruktúrának és technológiáknak a gyors és költséghatékony fejlesztése és kiépítése, ami a zöld megállapodáshoz nélkülözhetetlen, csak a vidéki területeken, illetve azokkal együttműködésben valósulhat meg. Ennek kapcsán figyelmet kell fordítani az energiahálózatok és az energiatárolás korlátaira, határokon átnyúlóan is. A nagyfeszültségű hálózat kapacitása (egyes helyeken) nem növelhető tovább, a megújuló energia szállításának folyamatos biztosítása érdekében beruházásokra van szükség. Ezért a vidéki térségek is mindenképpen részesei kell hogy legyenek a gazdasági sikernek;

13.

 emlékeztet arra, hogy a vidéki területek jövőjében érdekelt valamennyi féllel párbeszédet kell folytatni, a különféle kormányzati és közigazgatási szintektől kezdve a főbb gazdasági ágazatokon és a vállalkozásokon át a polgárokig és a tudományos körökig; az összes fél részvételével tartott fórumok, tanácsok vagy kerekasztalok kiváló eszközt jelentenek a vidéki területek előtt álló főbb kihívások megvitatására és a valamennyi fél véleményét figyelembe vevő megoldások keresésére;

14.

 megerősíti az RB arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy az Európai Bizottsággal együttműködve az idén útnak indítsa a Vidékfejlesztési Paktumot, és olyan irányítási modellt dolgozzon ki, amely valamennyi érdekelt fél számára lehetővé teszi a hosszú távú jövőkép sikeres megvalósítását. Ismételten hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az intézkedéseket a vidéki területek igényeihez és szükségleteihez lehessen igazítani – különös tekintettel az elnéptelenedett vagy demográfiailag veszélyeztetett területekre – kulcsfontosságú lesz, hogy ebbe az irányítási struktúrába bevonják a helyi és regionális szereplőket;

15.

 úgy véli, hogy a Vidékfejlesztési Paktum keretében folytatott helyi és regionális együttműködések legfontosabb stratégiai területeinek a biogazdaságnak, különösen pedig környezeti szempontból fenntartható mezőgazdaságnak, a regionális élelmiszerrendszereknek, a mobilitásnak, a digitális összekapcsoltságnak, a társadalmi és kulturális élet felpezsdítésének, valamint az általános érdekű szociális szolgálatások terén megvalósuló innovációknak és a megújuló energiáknak kell lenniük, mivel ezek révén fékezhető meg az elnéptelenedés, és teremthetők a zöld megállapodáshoz kapcsolódó társadalmi és gazdasági lehetőségek. Úgy véli, a vidéki területek révén aktívan előmozdítható Európa szükséges és fenntartható ökológiai átállása;

16.

 úgy véli, nagyobb előrelépésre van szükség a természet által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások (víz, tápanyagok, víztartalékok, hőmérsékletszabályozás, biológiai sokféleség stb.) kiaknázása terén, és az abból származó hasznot részben a vidéki települések területszervezésére és -fejlesztésére lehetne fordítani;

17.

 sürgeti az Európai Bizottságot, hogy abban az esetben, ha a közjavakkal történő ellátás kereskedelmi szempontból nem életképes, könnyítse meg, hogy a magánkezdeményezéseket ki lehessen egészíteni a vidéki területeket célzó közfinanszírozással, és adott esetben vegye fontolóra az állami támogatások és az adóösztönzők lehetőségét;

18.

 megjegyzi, hogy a közlemény elismeri a legkülső régióknak az EUMSZ 349. cikkében is rögzített sajátos helyzetét, és egyetért azzal, hogy a legkülső régiók vidéki térségeiben a városi területekéhez hasonló minőségű általános érdekű szolgáltatásokat kell nyújtani;

19.

 felhívja a figyelmet azokra a sajátos kihívásokra, amelyekkel – például az energiatermelésben vagy a gépjárműiparban zajló – strukturális változások és/vagy a zöld átálláshoz szükséges átalakulási folyamatok által érintett vidéki régiók szembesülnek; ide tartoznak a vidéki turisztikai régiók is, amelyeknek meg kell birkózniuk a Covid19-világjárvány és az éghajlatváltozás miatt változó utazási szokásokkal;

20.

 javasolja olyan átlátható kritériumok, referenciaértékek és célok kidolgozását, amelyek alapján nyomon követhető az intézkedések hatása és a jövőkép megvalósítása terén elért előrehaladás;

21.

 olyan mutatók kidolgozását szorgalmazza az európai szemeszter keretében, amelyek különösen relevánsak a vidéki térségek szempontjából, például a közösségi személyszállítási, a digitális technológiai, a foglalkoztatási, az egészségügyi vagy a kulturális közszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel rendelkező lakosság százalékos aránya tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió vidéki területeire vonatkozó jövőkép – különösen a ritkán lakott területeket illetően – részét képezze a célkitűzések rendszeres gazdasági felülvizsgálatát célzó valamennyi uniós eszköznek;

22.

 kiemeli, hogy a vidékfejlesztési menetrend sikere érdekében nem lehet egységes megközelítésre építeni. Úgy véli ezért, hogy pontosan kategorizálni kell a területeket, és el kell ismerni a helyi sajátosságokat. Ennek során olyan átlátható és objektív paraméterekre és mutatókra kell támaszkodni, amelyek valódi értéket tulajdonítanak a vidékfejlesztésnek;

23.

 emlékeztet, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) egyik célja a földrajzi vagy demográfiai szempontból hátrányos helyzetű városi és vidéki területek támogatása. Előírja továbbá, hogy a tagállamok az olyan projektekhez is rendeljenek uniós pénzügyi támogatást, amelyek előmozdítják az érintett régiók környezetileg fenntartható és társadalmilag befogadó gazdasági fejlődését;

24.

 emlékeztet e tekintetben, hogy kiemelt támogatást kell nyújtani a NUTS 3. szintű területeknek, illetve a nagyon ritkán lakott területeknek vagy azoknak, amelyek lakossága 2007 és 2017 között átlagosan több mint 1 %-kal csökkent;

25.

 kéri az Európai Bizottságot, hogy a tagállamokkal, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal egyetértésben biztosítsa, hogy a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőképre irányuló kezdeményezés gyakorlati megoldásokat és támogatási eszközöket tartalmazzon a vidéki térségek demográfiai változásainak kezelésére, és ismételten hangsúlyozza, hogy olyan integrált projekteket kell végrehajtani, amelyek a kohéziós politika operatív programjain, a közös agrárpolitika nemzeti stratégiai tervein és a nemzeti stratégiai helyreállítási tervek eszközein alapulnak. Éppen az európai területi együttműködés (Interreg) projektjei azok, amelyek határokon átnyúló bevált gyakorlatokat dolgoznak ki a város és vidék funkcionális térségeinek integrált területfejlesztésére irányuló innovatív megközelítések és kísérleti projektek kidolgozása érdekében;

26.

 kéri az európai alapok és az állami támogatások vidéki területeken történő felhasználására vonatkozó szabályok egyszerűsítését, az alapok kombinálási módjainak hatékonyabbá tételét, valamint egy olyan, több alapból finanszírozott modellre való áttérést, amely valamennyi szakpolitikában biztosítja a vidéki területek figyelembevételét;

27.

 úgy véli, hogy a 2024. évi európai bizottsági jelentésben megjelenő, a vidéki területek támogatásának és finanszírozásának javítását célzó iránymutatásoknak szélesebb programozási időszakra kellene kiterjedniük, és nem szabadna a 2028–2034-es keretre korlátozódniuk;

28.

 felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy a vidéki területek jövőjének megtervezésénél olyan rendszermódszereket kell alkalmazni, amelyek nem részleges vagy lineáris, hanem rendszerszintű fejlődési jövőképet garantálnak;

29.

 rámutat, hogy a vidéki területeket érintő problémák előzetes elemzésének mindenre ki kell terjednie, mivel ez alapján határozzák meg a jövőbeli tervben szereplő cselekvési területeket. Úgy véli e tekintetben, hogy az elemzett gazdasági problémák közül hiányzik például a külső verseny, az árak instabilitása vagy az, hogy miként oszlik meg a bruttó hozzáadott érték a mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazat termelési és értékesítési láncának különböző szereplői között;

30.

 a lehetőségeket illetően ugyanakkor úgy véli, hogy hiányosan és csak érintőlegesen kerülnek említésre az olyan ágazatok, mint a fenntartható vidéki turizmus, a szabadidős és kulturális tevékenységek, amelyek pedig nagyon fontos szerepet játszanak a diverzifikált, erős és fenntartható vidéki gazdaságok építésében. A vidéki területekben számos további, a mezőgazdasági ágazaton kívüli tevékenység lehetősége rejlik, ilyen például a kerékpáros turizmus, a vadászat, a túrázás, a mikológia, a wellnessturizmus, a gasztronómia, a közösségi művészetek, a művészeti műhelyek és kiállító termek stb.;

31.

 az RB nagyon fontosnak tartja az új üzleti modellekre figyelmet fordító, jó és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést. Egyes vidéki területeket – különösen a határok mentén, ahol csökken a népesség és sok épület áll üresen – egyre inkább veszélyeztetnek a destabilizáló hatású bűncselekmények. Ezek miatt felhígulnak a normák, és romlik a biztonságérzet és az életminőség;

32.

 ezért emlékeztet arra, hogy a vidéki területek jövője a fiatalok megtartásától és vonzásától függ, hogy úgy döntsenek, hogy vidéken akarják leélni az életüket; a vidéki területek előtt álló kihívások kezelésébe ezért aktívan be kell vonni a fiatalokat, fórumokat kell biztosítani, ahol előállhatnak ötleteikkel, és ifjúsági kezdeményezéseket kell szorgalmazni a vidéki területeken;

33.

 hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzetben, amelyet egyre inkább a lakosság elöregedése jellemez, sürgősen ki kell alakítani egy olyan alapvető szolgáltatási gazdaságot, amely biztosítja az áruk és szolgáltatások általános hozzáférhetőségét a vidéki területeken, különös tekintettel az idősekre; üdvözli továbbá az ifjúság európai évét (2022), amely alkalmat kínál arra, hogy lehetőségeket teremtsenek a vidéki fiatalok számára, és támogassák őket abban, hogy aktív polgárokká és pozitív változások szereplőivé váljanak;

34.

 sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az e területre vonatkozó javaslatai között vegye figyelembe, milyen hozzájárulást tehetnek az elosztott szolgáltatásnyújtási rendszerek az olyan területeken, mint a bölcsődék, az idősgondozási intézmények, az iskolák és a napközik, az üzletek vagy a szociális és egészségügyi ellátás (ez egy olyan terület, ahol az olyan technológiák, mint a telemedicina és a távgondozás kulcsfontosságú hozzájárulást jelenthetnek); ennek kapcsán arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy határozzon meg minimális kvantitatív célokat a tagállamok számára általában a szolgáltatások, különösen pedig az alapvető közszolgáltatások hozzáférhetőségének megerősítésére a vidéki területeken;

35.

 hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a térinformatikai rendszerek használatára javasolt közös megközelítésben vegyék figyelembe az összes – akár szociális, akár egészségügyi, akár vegyes – eszközre vonatkozó adatokat, és hogy ösztönözzék a szociális szolgáltatási rendszerek egymás közötti, valamint más szociális védelmi rendszerekkel való interoperabilitását;

36.

 hasonlóképpen kiemeli, hogy mutatókat kell beépíteni a szociális ellátási szolgáltatások és a szociális védelmet célzó közösségi alapú szolgáltatások hozzáférhetőségére vonatkozóan;

37.

 hangsúlyozza, hogy a vidéki és a városi területek közötti kölcsönös függőségeket a lehető legjobban ki kell használni a területi méltányosság jegyében. A települések közös beruházásainak mindenkor valamennyi helyi és regionális önkormányzat javát kell szolgálniuk annak érdekében, hogy ebből optimális esetben a városi és vidéki területek egyaránt profitálhassanak;

38.

 hangsúlyozza, hogy ennek a kedvező hatásnak kellőképpen tükröződnie kell a régiónkénti (városi, köztes, vidéki) egy főre jutó beruházási számításokban, ezért kéri, hogy vizsgálják felül az ilyen beruházások előnyeire vonatkozó mutatók kidolgozási mechanizmusait, különös tekintettel a vidéki kisvárosokra és a falvakra;

39.

 kiemeli, hogy a megújulóenergia-termelés lehetőséget teremt a vidéki területek számára, hogy leküzdhessék az energiaszegénységet és energiaellátás szempontjából önellátók lehessenek a funkcionális területeken (beleértve a vidéki és városi befolyási övezetet is). Hangsúlyozza továbbá, hogy a megújuló energiát előállító létesítmények elfogadottsága növelhető azáltal, hogy az elért bevételek egy részét a vidéki közösségeken belül tartják;

40.

 javasolja, hogy adott esetben vizsgálják meg, milyen lehetőségek vannak a visszatelepítés előmozdítására, a visszatelepítés ugyanis a vidéki területeken lehetőségeket teremt a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem közötti szinergiákra, és így a munkahelyteremtés és a munkanélküliség csökkentése révén elősegíti a helyi gazdaság megerősítését;

41.

 hangsúlyozza, hogy a jövőkép által kínált keretnek nagy jelentősége van az olyan fizikai infrastruktúrafejlesztések szempontjából, amelyek javítják a vidéki területek összekapcsoltságát és elősegítik azok társadalmi-gazdasági élénkítését, és javasolja, hogy azt egészítsék ki a városfejlesztési menetrendekkel;

42.

 ismételten hangsúlyozza, hogy a városkörnyéki és vidéki területekkel való közlekedési összeköttetés javítását – az összehangolt, hatékony és eredményes cselekvés garantálása érdekében – elsősorban a regionális önkormányzatok és azok operatív programjai révén kell megvalósítani. Ennek során a vidéki és elővárosi területeket szervesen bele kell szőni a városi közlekedési stratégiákba (2);

43.

 rámutat arra, hogy az ipari földterületek rendelkezésre állása fontos szerepet játszik a regionális gazdaság jó és fenntartható fejlődésében, valamint a vidéki térségekben a vállalkozások létrehozásában vagy bővítésében; ez különösen igaz a strukturális átalakuláson áteső régiókra; a helyi önkormányzatoknak támogatásra van szükségük a megfelelő területek proaktív azonosításához, kijelöléséhez vagy átminősítéséhez; ennek során a nyújtandó tervezési szolgáltatások köre és költségei gyakran problematikusnak bizonyulnak;

44.

 rámutat, hogy különös figyelmet kell fordítani a vidéki határ menti régiókon belüli infrastruktúrákra és határon átnyúló együttműködésre; hangsúlyozza, hogy a vidéki területeken javítani kell a tömegközlekedési infrastruktúrák és szolgáltatások rendszerét, biztosítva olyan fenntartható mobilitási megoldások kidolgozását, amelyek csökkentik az utazási időt, valamint a városi, városkörnyéki és vidéki területek közötti összeköttetéseket;

45.

 hangsúlyozza, hogy a területrendezési és közlekedéspolitikának azt az alapvető célt kell szolgálnia, hogy a legkisebb közlekedési szükséglet mellett a legszélesebb körű lehetőségeket biztosítsa az igények kielégítésére, ezért észszerűsíteni kell azt;

46.

 ajánlja, hogy ez a multimodális mobilitási kínálat vegye figyelembe azt is, hogy a mobilitási szolgáltatási (MaaS) modellek milyen mértékben járulhatnak hozzá az energetikai és klímaügyi szempontból fenntarthatóbb fizikai összeköttetés felé való elmozduláshoz; például az igény szerinti személyszállítási szolgáltatások és a megosztott mobilitás, melyek összekötik a vidéki területeket a közlekedési csomópontokkal, főként a busz- és vasútállomásokkal, előmozdíthatják a fenntartható közlekedés igénybevételét;

47.

 egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a digitalizáció kulcsszerepet játszik a vidéki területek fejlődésében, hiszen lehetővé teszi számukra, hogy innovatív megoldásokkal javítsák ellenálló képességüket, és kiaknázzák lehetőségeiket. Kéri ezért, hogy fordítsanak különleges figyelmet az olyan keretek előmozdítására, amelyek lehetővé teszik az állami intézkedések magánintézkedésekkel történő kiegészítését azon digitális infrastruktúrák finanszírozása érdekében, amelyek bár a magánberuházások szempontjából nem eléggé, társadalmi és területi szempontból viszont rendkívül versenyképesek. A szélessáv létfontosságú a vidéki területek számára, hogy hozzáférhessenek a szolgáltatásokhoz és meg tudják oldani a számos közösséget érintő digitális szakadékokból eredő problémákat;

48.

 hangsúlyozza, hogy a digitális infrastruktúrába történő beruházás nem elegendő, ha nem társul hozzá megfelelő képzési kínálat, és nem jár együtt a digitális készségek fejlesztésével, ami különösen sürgős a vidéki területeken. Ez a globális kiberbűnözés terjedésének fényében is nagyon fontos, különösen annak érdekében, hogy az élelmiszerlánc részét képező helyi vállalkozások kellően „kiberbiztosak” legyenek;

49.

 emlékeztet, hogy a vidéki területek különösen kiszolgáltatottak a Covid19-világjárvánnyal szemben, mivel gazdaságuk sokkal kevésbé diverzifikált, a munkavállalók nagy része létfontosságú munkakörökben dolgozik, és az internetes infrastruktúra is szegényes. A világjárványnak a távmunka gyakoribb alkalmazására gyakorolt hatása azonban hosszú távon lehetőséget kínál a vidék elnéptelenedésének ellensúlyozására és arra, hogy innovatív társadalmi és gazdasági tevékenységek jöjjenek létre a vidéki területeken, ezért – egyéb intézkedések mellett – javasolja annak megfontolását, hogy támogatást nyerjenek a vidéki közösségekben a magas színvonalú közösségi (co-working) munkaterek, illetve az olyan adóösztönzőket hozzanak létre, amelyek arra sarkallják a magánvállalatokat, hogy lehetővé tegyék a munkavállalók számára, hogy az általuk választott földrajzi helyen dolgozzanak;

50.

 úgy véli, hogy – összhangban von der Leyen elnök „senkit sem hagyunk hátra” megközelítésével – olyan eszközökre van szükségünk, amelyek minden régióban biztosítják az „innovációs ökoszisztémák” meglétét, amelyek minden vidéki vállalkozó, mikrovállalkozás és kkv számára lehetőségeket kínálnak, javítva azok versenyképességét; valamint megfelelő oktatási és képzési kínálatot biztosítanak a digitális készségek és más, a nyílt innovációval, a régiók közötti és nemzetközi együttműködéssel és az interkulturális kommunikációval kapcsolatos humán készségek (soft skills) terén;

51.

 üdvözli az olyan alulról építkező kezdeményezések fokozott támogatását, mint a LEADER/közösségvezérelt helyi fejlesztés – amely kijelöli a helyi akciócsoportok szerepét – és az „intelligens falvak”, és ösztönzi, hogy e programok és megközelítések tanulságai a továbbiakban is felhasználásra kerüljenek; ehhez kapcsolódóan felhívja a figyelmet az innováció által támogatott, a helyi készségeken és elkötelezettségen alapuló regionális fejlesztés előnyeire; a regionális és nemzeti szintű illetékes szerveknek fogékonynak kell lenniük a helyi szereplők innovatív ötleteire, és lehetőség szerint támogatniuk kell azokat;

52.

 kéri, hogy a kulturális örökség, illetve a kulturális, művészeti és kreatív területeken tevékenykedők hozzájárulása is kapjon szerepet a fenntartható és virágzó jövő megteremtése, valamint a vidéki területek turisztikai vonzerejének növelése során, ami e települések gazdasági helyzetét is javítani fogja;

53.

 nagy értéknek tartja, hogy a közlemény elismeri a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szerepét az éghajlati vészhelyzettel és a kapcsolódó kockázatokkal szembeni ellenálló képesség kiépítésében és a biológiai sokféleség védelmében;

54.

 emlékeztet arra, hogy a zöld és digitális átállásnak egyúttal olyan reziliensebb és igazságosabb társadalmakat kell biztosítaniuk, amelyek a vidéki közösség minden tagjának igényeit figyelembe veszik, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat, valamint a kevésbé fejlett területeken és a mélyszegénységben élőket is. Hangsúlyt kell helyezni ezért arra, hogy a zöld és digitális átállás méltányosabb és inkluzívabb legyen;

55.

 fontosnak tartja, hogy a mezőgazdaság továbbra is központi szerepet tudjon játszani a vidéki térségekben. Kéri az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon az új közös agrárpolitika (KAP) keretében a tagállamok által kidolgozandó stratégiai tervek megfelelő végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy az európai primer szektor a zöld megállapodás, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, illetve a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia által kijelölt irányba haladjon, és hogy ezek a tervek lehetővé tegyék az egyes régiók sajátosságain és a jellegzetes helyi termékek népszerűsítésén alapuló helyi stratégiák kialakítását;

56.

 kiemeli az olyan önellátási és élelmezésbiztonsági folyamatok előmozdításának szükségességét, amelyek területi szerveződést eredményező és innovatív értékláncok keretében létrejövő, helyi, minőségi és biogazdálkodással előállított termékeken alapulnak. Tudomásul veszi azt a célt, hogy a biogazdálkodás arányát az elkövetkező években 25 %-ra növeljék, amihez olyan támogató és kísérő intézkedéseket, valamint a fogyasztást ösztönző politikákat tart szükségesnek, amelyek ehhez a célhoz kapcsolódnak;

57.

 hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaságban továbbra is égető szükség van a generációváltásra, ezért fontos támogatni, hogy a vidéki fiatalok és nők minél nagyobb számban jelen legyenek mind a mezőgazdasági dolgozók, mind a gazdaságok tulajdonosai között. Egyetért ezért az Európai Bizottsággal abban, hogy különös figyelmet kell fordítani a fiatalok szükségleteire, ösztönözve őket, hogy a vidéki területeken maradjanak. A gazdaságok korszerűsítését előmozdító, a fiatal gazdákat letelepedésre ösztönző közpolitikák elengedhetetlenek az ágazatban jelentkező generációváltási probléma kezeléséhez. Ezért hozzáférést kell biztosítani számukra a társadalmi-munkaerőpiaci beilleszkedést célzó programokhoz, valamint a helyi szinten nyújtott oktatási, illetve továbbképzési és átképzési lehetőségekhez, valamint kulturális tevékenységekhez. Egyetért továbbá annak fontosságával, hogy külön figyelem irányuljon a nőkre is, bővítsék az állás- és képzéskínálatot, és előmozdítsák a családi élet és a munka összeegyeztetését célzó intézkedéseket;

58.

 kiemeli, hogy a brexit óta a szakképzett munkaerő jelentős részének szembe kellett néznie a munkafeltételek és a szabályozás változásával, és az EU-nak fontolóra kell vennie támogatási keretek kidolgozását a migráns munkavállalók e kategóriái számára. És ami a legfontosabb, az EU-nak fontolóra kellene vennie olyan programok elindítását, amelyek segítik és motiválják a kivándorolt szakképzett munkaerőt, hogy hazatérjenek;

59.

 hangsúlyozza, hogy tisztességes árakat és jövedelmeket kell garantálni a mezőgazdaságban dolgozók számára. Ezért meg kell akadályozni, hogy a piacok olyan irányba alakuljanak, amely káros a vállalkozások számára. Az EU közös agrárpolitikájának (KAP) olyan eszközökkel kell ezt ellensúlyoznia, mint válság idején a termelési volumennek a piaci igényekhez való és mindenki számára kötelező hozzáigazítása, illetve a minősített piacra jutásra vonatkozó szabályok;

60.

 megjegyzi, hogy az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatban végzett munka jelentős részét migráns munkavállalók végzik, akik pedig gyakran bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetben élnek és dolgoznak. Ezért a magasabb minimálbérek, a jó munkakörülmények, valamint a társadalmi integráció érdekében meg kell erősíteni az uniós szociális menetrendet;

61.

 hangsúlyozza, hogy az ökológiai átállás sok európai gazdálkodó és állattenyésztő számára nagy kihívásokat fog eredményezni. A felmerülő lehetőségek sikeres kihasználása érdekében különleges erőfeszítéseket kell tenni a kommunikáció, a figyelemfelkeltés és a képzés terén, hogy minél többen megismerkedjenek az új fenntartható és zöld mezőgazdasággal, és biztosítva legyenek a gyakorlati megvalósításához szükséges készségek;

62.

 hangsúlyozza, hogy fontos megelőzni a földek termelésből való kivonását és megkönnyíteni a földhöz való hozzáférést. Ehhez megfelelő szabályozási keretet kell kidolgozni, új földgazdálkodási eszközöket kell létrehozni, és biztosítani kell a szükséges adóügyi ösztönzőket és finanszírozást;

63.

 megjegyzi, hogy egyre nagyobb problémákat okoz a hegyvidéki gazdálkodásban a (nagy)ragadozók egyre gyakoribb előfordulása és az, hogy ezek egyre több haszonállatot elragadnak az alpesi legelőkön. Emiatt sok esetben abbahagyják a gazdálkodást az alpesi legelőkön, amelyek pedig fontos szerepet játszanak a hegyvidéki területeken abban, hogy ne erdősödjenek el egész régiók. Ezzel jelentős mértékben hozzájáruljanak vidéken a természet- és erózióvédelemhez és a rendkívül fontos tájvédelemhez is. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy:

—

hozzon létre közös európai rendszert a farkas- és egyéb nagyragadozó-állomány, különösen a medveállomány kezelésére,

—

fontolja meg az élőhelyvédelmi irányelv mellékleteinek módosítását úgy, hogy gyorsabban lehessen reagálni bizonyos populációk alakulására, és hogy lehessen enyhíteni vagy szigorítani egyes országok vagy területi egységek védettségi státuszát, amennyiben azt a védett fajok populációinak pozitív vagy negatív alakulása és a legeltetési tevékenységekre jelentett veszély indokolja,

—

teremtsen több lehetőséget arra, hogy az európai jogszabályokat és a szükséges intézkedéseket a helyi feltételekhez igazítsák, hogy jobban lehessen szabályozni a ragadozók, különösen a farkasok és a medvék populációit;

64.

 hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági infrastruktúra fontos szerepet játszik a vidéki területek szervezésében és kohéziójában. Kéri az Európai Bizottságot, hogy javaslataiba foglaljon bele olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy ezek az utak elsősorban a vizet áteresztő (nem aszfaltozott) utak maradjanak;

65.

 kéri, hogy az árterületeket is vegyék fel az ellenállóképes övezetekre vonatkozó kiemelt kezdeményezések közé, mivel azok óriási hozzájárulást tehetnek az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növeléséhez, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mezőgazdaság fejlesztéséhez, valamint az árvízvédelemhez és az árvízkezeléshez. Számos folyó és ártér átnyúlik a határokon (és ezáltal kihívást jelent), és a tág értelemben vett vízkérdés részét képezi. Ezért nemzetközi együttműködésre van szükség;

66.

 emlékeztet arra, hogy a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőképnek meg kell erősítenie a régiók szerepét a saját prioritásaik meghatározásában. Ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a KAP-ra vonatkozó jogszabályok, a nemzeti stratégiai tervek és a nemzeti helyreállítási tervek elkészítése során elszalasztották a lehetőséget annak biztosítására, hogy a vidéki térségekben megvalósuló jövőbeli beruházási projektek valóban az egyes területek szükségleteihez igazodjanak, melyeket a helyi szereplők határoztak meg;

67.

 kéri, hogy a vidéki területeket érintő jövőbeli tervezési folyamatok kialakításakor jobban vegyék figyelembe az egyes uniós régiókban létező, több érdekelt fél részvételével kidolgozott regionális intelligens szakosodási stratégiákat;

68.

 elegendő technikai támogatást kér azon vidéki hatóságok kapacitásépítéséhez, amelyek kevesebb hatáskörrel rendelkeznek a programozás – különösen a hosszú távú stratégiák – és az uniós források felhasználása terén; ezenkívül egyszerűbb követelményeket, illetve kedvezményeket vagy célzott kezdeményezéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy a kisebb létszámú adminisztrációval rendelkező, alacsonyabb lélekszámú települések is részt tudjanak venni az uniós projektekben;

69.

 hangsúlyozza, hogy a szociális gazdaság létfontosságú eszköz az EU vidéki területeinek jelenlegi és jövőbeli fejlődése szempontjából, mivel stratégiai szerepet játszik a demográfiai kihívás és a népesség elöregedése kapcsán azzal, hogy reziliensebb, a helyi közösséghez szorosan kapcsolódó vállalkozásokat hoz létre, helyben tartva a lakosságot, továbbá ösztönzi a minőségi munkahelyek teremtését, a munkavállalók képzését, a nők vállalkozását, a fiatalok elhelyezkedését és a generációs megújulást.

Kelt Brüsszelben, 2022. január 26-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS

(1)  HL L 231., 2021.6.30., 60. o.

(2)  COM(2021) 811 – Az Európai Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: „The new EU urban mobility framework” (magyar nyelven még nem érhető el).

Top