A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek oltalma az Európai Unióban

(2022/C 61/06)

Előadó: Martine PINVILLE (FR/PES), Új-Aquitania régió tanácsának tagja

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

üdvözli az Európai Bizottság által a 2020. novemberi A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervében tett azon bejelentést, hogy meg fogja vizsgálni a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők hatékony és átlátható uniós rendszerének kialakíthatóságát, és emlékeztet arra, hogy az RB már 2015 februárjában kérte egy ilyen vizsgálat elvégzését (1);

2.

megismétli, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke a belső piac továbbfejlesztésének egyik követendő célkitűzéseként határozza meg az európai kulturális örökség megőrzését és további gyarapítását, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 118. cikke biztosítja a szellemi tulajdonjogok Unión belüli egységes oltalmát a belső piac keretén belül, végül hogy az EUMSZ 169. cikke garantálja a fogyasztói jogok védelmét (a fogyasztók tájékozódáshoz való jogának előmozdítását is ideértve);

3.

úgy véli, hogy az „ipari és kézművestermékek földrajzi jelzései” kifejezés egyértelműbb és konkrétabb, mint a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzése, és ezt a megfogalmazást részesíti előnyben;

4.

üdvözli, hogy az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalmi rendszer létrehozására irányuló uniós kezdeményezés mind a bevezető hatásvizsgálatról az Európai Bizottság által 2020 végén indított nyilvános konzultáció keretében, mind pedig az érdekelt felekkel 2021. május 19-én, e vélemény elkészítése előtt folytatott konzultáció során rendkívül széles körű támogatottságra talált. Ezért kéri tagjait és területi érdekelt feleit, hogy erősítsék meg ezt a támogatást azáltal, hogy aktívan részt vesznek az Európai Bizottság által 2021. április 29-én indított és 2021. július 22-ig bezárólag nyitott „nem mezőgazdasági termékek uniós földrajzi jelzéseiről szóló nyilvános konzultációban” (2);

5.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek kérdésével kapcsolatos európai harmonizáció hiánya következtében sokféle nemzeti jogi eszköz létezik, ami gyengíti a termékek és a vállalkozások oltalmát;

6.

megjegyzi, hogy uniós szinten a földrajzi jelzés jellegétől függően jelenleg külön jogi bánásmódot alkalmaznak, mivel az EU csak a borok, az ízesített borok, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek/élelmiszerek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmát szabályozza;

7.

hangsúlyozza, hogy a WTO (a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás – TRIPS-megállapodás) és a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövege, amelyhez az EU a közelmúltban csatlakozott, nem terméktípusok szerint tesz különbséget a földrajzi jelzések között; úgy véli továbbá, hogy a genfi szöveghez való csatlakozása következtében az EU-nak megoldást kell találnia az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek oltalmára,

8.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi jelzésekre vonatkozó stratégiákban és eljárásokban részt vevő vállalatok – a vidéki térségekben is – mindenekelőtt az adott régiókhoz szorosan kapcsolódó és a régió történetéből kinőtt valódi szaktudással rendelkező mikrovállalkozások és kkv-k, amelyek valódi ágazati klasztereket alkotnak. E vállalkozások némelyike globális piaci vezetővé vált és különösen fontos az európai gazdaság és az EU globális piacoktól való függetlenségének növelése szempontjából;

9.

megjegyzi, hogy a földrajzi jelzések a fogyasztóknak a termék származásával és gyártási folyamatával kapcsolatos nagyobb nyomonkövethetőség és átláthatóság iránti, valamint a helyi gyártású termékek iránti, a Covid19-válság miatt egyre erősödő igényének is megfelelnek;

10.

úgy véli, hogy az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek elismerésével kapcsolatos kérdések a jelenleg kidolgozás alatt álló európai programozási prioritások, köztük az ipari stratégiával, a zöld megállapodással és a kereskedelempolitika felülvizsgálatával, valamint a vidéki területek jövőjével és a rövid forgalmazási láncok fejlesztésével kapcsolatos prioritások részét képezik;

Egy területi dimenzióval rendelkező, egységes európai keretrendszer szükségessége

11.

úgy véli, hogy a földrajzi jelzések önálló oltalmi rendszere különösen a következőket tenné lehetővé: a földrajzi jelzéssel ellátott termékek jogi védelmének megerősítését (az interneten is), a hamisítás és a tisztességtelen verseny elleni küzdelmet segítő eszközök fejlesztését, munkahelyek és képzések létrehozását és fenntartását egy adott területen, a fogyasztók számára nagyobb átláthatóságot, valamint az esetenként kivételes know-how tényleges elismerését;

12.

elismeri, hogy a védjegyoltalmi program nem teszi lehetővé a terméknevek hatékony védelmét és jelentős költségekkel jár a védjegyjogosultak számára;

13.

ezért támogatja, hogy a földrajzi jelzések oltalmát egy olyan uniós rendelettel terjesszék ki az ipari és kézműves termékekre, amelynek jogalapja az EUMSZ 118. cikkének első bekezdése lenne. A rendelet az Európai Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörökön alapulna, és összhangban lenne a szubszidiaritás elvével, különösen azért, mert megteremtené az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek egyenértékű és homogén oltalmára vonatkozó feltételeket a belső piacon, elkerülve ugyanakkor a verseny torzulását;

14.

úgy véli, hogy az európai helyi és regionális önkormányzatok igen sokféle, gyakran ősi szaktudáson alapuló ipari és kézműves termékkel rendelkeznek, és hogy e termékek megfelelő fejlesztése és oltalma hozzájárulhat a hozzáadott érték és a nem áthelyezhető munkahelyek megőrzéséhez, különösen a vidéki területeken, valamint a helyi örökség védelméhez;

15.

hangsúlyozza, hogy az elismert ipari és kézműves földrajzi jelzéssel rendelkező vállalkozások helyzetének megerősítése lehetővé tenné a termelési lánc egyes szakaszainak áthelyezését, és ezáltal hozzájárulna a területek újraiparosításához, illetve ahhoz, hogy az Unió még kevésbé függjön gazdaságilag a globális piacoktól;

16.

kiemeli, hogy az agrár-élelmiszeripari termékek földrajzi jelzéseire vonatkozó hatásvizsgálatok megmutatták, hogy a földrajzi jelzések a termelők jövedelmének növekedését is eredményezhetik, főként a vidéki vagy peremterületeken. Az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseire vonatkozó európai rendszer létrehozása lehetővé tenne egy ilyen jellegű átértékelést és a területi kohézió szempontjából hasznos hatást is kiváltana. Az Európai Bizottság által 2020-ban közzétett, a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalmának gazdasági vonatkozásairól szóló tanulmány (3) arra is rámutat, hogy a földrajzi jelzések javítják a termelők versenyképességét azáltal, hogy növelik a termékek ismertségét, hírnevét, valamint a fogyasztók azon termékekért való fizetési hajlandóságát, amelyek jellemzői és eredete garantált;

17.

hozzáteszi továbbá, hogy az ilyen ipari és kézművestermékek földrajzi jelzései hozzájárulnak a teljes érintett térség kulturális és idegenforgalmi kínálatának strukturálásához és diverzifikálásához, például az ipari turizmus révén, a know-how és a mesterfogások megosztására építve;

18.

hangsúlyozza, hogy egyes helyi és regionális önkormányzatok szerepet játszhatnak és már most is szerepet játszanak az ágazat támogatásában, mind az ipari és kézműves földrajzi jelzések kidolgozásának szakaszában (konzultációs időszak), mind pedig a végrehajtásban (kommunikációs eszközök fejlesztése, a tanúsítás támogatása, jogi tanácsadás stb.) és a népszerűsítésben;

Az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzései lajstromozási eljárásának, ellenőrzésének és oltalmának gyakorlati szempontjai

19.

hangsúlyozza, hogy az összes földrajzi jelzésre kiterjedő, közös rendszer keretében, amennyire csak lehetséges, célszerű lenne a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban szerzett tapasztalatokra támaszkodni, és a különböző rendszerek közötti harmonizált megközelítést előnyben részesíteni;

20.

ezzel kapcsolatban javasolja, hogy a két rendszer közötti összhang biztosítása érdekében erős koordinációs mechanizmust alakítsanak ki az Európai Bizottság érintett szervezeti egységei között, különösen a kérelmek vizsgálati szakaszában, hogy elkerülhetők legyenek a névhasználattal kapcsolatos esetleges konfliktusok. Az RB kéri továbbá, hogy az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseit vegyék fel a földrajzi jelzések európai nyilvántartásába, az ún. „GIview”-ba, amely már tartalmazza a mezőgazdasági földrajzi jelzéseket;

21.

megismétli azon álláspontját, amely szerint az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek oltalmát nem kellene időben korlátozni, és hogy az oltalom törlését feltétlenül lehetővé kellene tenni, mégpedig azonos feltételekkel, mint a mezőgazdasági termékek földrajzi jelzéseinek esetében (4);

22.

úgy véli, hogy a korábban nemzeti szinten lajstromozott földrajzi jelzések kiigazításának és új uniós rendszerbe való integrálásának lehetővé tétele érdekében átmeneti időszakra lesz szükség azokban a tagállamokban, amelyek már rendelkeznek oltalmi rendszerrel;

23.

úgy véli, hogy olyan koordinációs vagy elismerési rendszerről is gondoskodni kell, amely lehetővé tenné a bizonyos tagállamokban már eredetmegjelöléssel ellátott termékekvédelmét;

24.

elengedhetetlennek tartja egy európai logó kötelező használatát, hogy a fogyasztók vagy a vevők felismerhessék/azonosíthassák ezeket a termékeket;

25.

kéri, hogy az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseire a kétlépcsős lajstromozási eljárás mezőgazdasági modelljét alkalmazzák: a lajstromozás először – az állam belső szervezetétől függően – nemzeti vagy regionális szinten, majd európai szinten történjen;

26.

javasolja, hogy a lajstromozási eljárást időben korlátozzák, és hogy azt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala irányítsa, feltéve, ha rendelkezik az ehhez szükséges hatáskörökkel;

27.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi terület és a termék közötti kapcsolat alapvető fontosságú, ami abban is megmutatkozik, hogy az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzései esetében az emberi tényező és a szaktudás kiemelkedő jelentőséggel bír. Egyes területeken eltűnt vagy már nem megfelelő a nyersanyag, de ez nem akadályozta meg, hogy a vállalkozások és a know-how fennmaradjanak, mi több, a kiváló minőségű termékek előállítása érdekében továbbfejlődjenek.

28.

úgy véli, hogy a fogyasztói bizalom biztosítása érdekében az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseire vonatkozó termékleírásoknak átláthatónak és megbízhatónak kell lenniük. A termékleírásokban fel kell tüntetni a gyártási szakaszokat, azok helyszínét, de az ellenőrzésüket és a fenntartható fejlődési céloknak való megfeleléssel kapcsolatos elemeket is;

29.

kiemelt figyelmet fordít az innováció és a kutatás kérdésére, amelyet nem gátolhatnak a termékleírások. Ugyanis számos vállalkozás foglalkozik innovációval (átfogó megközelítés, formatervezés, nyersanyagok eredete, szociális innováció, bio- vagy újrahasznosított anyagok használata, technológiák alkalmazása, szabadalmak), és teremt ezáltal területi dinamikát, illetve tart fenn emberi és szakmai közösséget az érintett termékekre építve;

30.

úgy véli, hogy mivel a földrajzi jelzések hivatalos garanciát jelentenek, megbízható ellenőrzéseket kell bevezetni az érintett szereplők ellenőrzésére annak érdekében, hogy a gyártók tiszteletben tartsák a termékleírásokat, és biztosítani lehessen a fogyasztók biztonságát és bizalmát;

31.

javasolja, hogy e célból a tanúsítást részesítsék előnyben, mivel ezzel biztosítható az elfogadható költség mellett végzett, külső és független ellenőrzés;

32.

javasolja, hogy a mezőgazdasági földrajzi jelzésekével azonos szintű oltalmat vezessenek be és különösen azt, hogy a tagállamok megfelelő közigazgatási vagy bírósági intézkedésekkel lépjenek fel az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzései jogellenes használatának megakadályozása vagy megszüntetése érdekében;

33.

hangsúlyozza, hogy az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek oltalmára vonatkozó szabályoknak az internetes védelemre is ki kellene terjedniük;

34.

úgy véli, hogy a földrajzi jelzést használó csoportosulások az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek pillérei, mivel ők biztosítják a földrajzi jelzés elismertetését és mindennapi kezelését; komoly szerepet kell játszaniuk a földrajzi jelzések nyomon követése, oltalma és népszerűsítése terén;

35.

megismétli azon álláspontját, hogy meghatározott és kellően indokolt esetekben észszerűnek gondolja, hogy a földrajzi jelzés lajstromozására egyetlen struktúra legyen jogosult, amennyiben a földrajzi jelzéshez való hozzáférés minden olyan új termelő számára nyitva áll, aki tiszteletben tartja a földrajzi jelzésre vonatkozó szabályokat (5);

36.

úgy véli, hogy a kérelmezési és lajstromozási eljárással kapcsolatos költségeknek nem lenne szabad elrettentőeknek lenniük a termelők számára, és hogy egyszeri hozzájárulás, például lajstromozási díj formáját kellene ölteniük. Ezzel szemben a nemzeti szinten illetékes hatóságok által viselt költségeknek a vizsgálatra, az ellenőrzések előmozdítására és adott esetben felügyeletére, valamint a közigazgatási vagy bírósági intézkedések alkalmazására kellene korlátozódniuk az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzései jogellenes használatának megszüntetése érdekében;

Kereskedelmi és versenyjogi szempontok

37.

hangsúlyozza, hogy a földrajzi jelzéssel érintett termékek különböző értékesítési csatornákon találhatók meg, például a rövid forgalmazási láncokban, az interneten vagy olyan professzionális csatornákon, mint a szállodaipar. A földrajzi jelzés által biztosított oltalom lehetővé tenné e piacok fejlesztését, például azáltal, hogy ezeket a termékköröket beépítik a regionális és/vagy nemzeti promóciós kampányokba vagy az ipari turizmus előmozdításába;

38.

kéri, hogy a fenntartható közbeszerzés előmozdítása érdekében az Európai Bizottság tegye egyértelművé, hogy objektív környezetvédelmi kritériumok – például a rövid ellátási láncok és a külső költségek internalizálása – alapján milyen mértékben lehetséges az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseinek alkalmazása a közbeszerzési eljárásokban;

39.

emlékeztet arra, hogy sok földrajzi jelzéssel ellátott ipari és kézművesterméket exportálnak, és hogy ezek oltalmát Európában és azon kívül is biztosítani kell. Szélesebb körű oltalom nélkül a földrajzi jelzésekkel kapcsolatos kollektív stratégiák és az érintett vállalkozások nem lehetnek teljes mértékben hatékonyak, ami az ipari tulajdonjogok oltalmának gyengülését, valamint a hamisítással és a tisztességtelen versennyel összefüggő olyan cselekmények fennmaradását eredményezi, amelyek gyengítik a gyakran vidéki területeken működő vállalkozásokat. Ennek az EU-ban forgalmazott, az Unión kívülről származó importtermékekkel szembeni oltalomra is ki kell terjednie;

40.

végezetül hangsúlyozza, hogy az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseiről szóló uniós rendelet lehetővé tenné, hogy az ipari és kézművestermékek földrajzi jelzéseit felvegyék az EU harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásainak hatálya alá tartozó termékek listájára, és ezáltal garantálná a védelmüket a kulcsfontosságú piacokon;

41.

ezért kéri, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki megfelelő rendelettervezetet az Európai Unióból származó ipari és kézműves termékek földrajzi jelzésének oltalmáról, és azt terjessze elő konzultáció és döntéshozatal céljából. Kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy a kidolgozás során vegye figyelembe az ebben a véleményben megfogalmazott gondolatokat és ajánlásokat. Az RB biztosítja az Európai Bizottságot aktív közreműködéséről és támogatásáról.

---

(1)  Az RB ECOS-V-064. sz. véleménye: A földrajzi jelzések oltalmának kiterjesztése a nem mezőgazdasági termékekre.

(2)  https://ec.europa.eu/growth/content/commission-seeks-public-opinion-protection-industrial-designs-and-eu-wide-geographical_en.

(3)  Európai Bizottság, Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság, Economic aspects of geographical indication protection at EU level for non-agricultural products in the EU [A földrajzi jelzések uniós szintű oltalmának gazdasági vonatkozásai a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozóan az EU-ban], az ECORYS, a VVA és a ConPolicy tanulmánya, 2020.

(4)  Uo.

(5)  Uo.