A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében

(2022/C 97/09)

Előadó: Jeannette BALJEU (NL/Renew Europe), Dél-Holland (Zuid-Holland) tartomány kormányának tagja Referenciaszöveg: COM(2021) 350 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Bevezetés

1.

általános szempontból üdvözli az iparstratégia Európai Bizottság által javasolt aktualizálását, de javasolja, hogy az Európai Bizottság jobban kösse azt össze az európai zöld megállapodással és a 2050-ig teljesítendő klímasemlegességi célkitűzésekhez azáltal, hogy konkrét rövid, közép- és hosszú távú célkitűzéseket határoz meg, amelyeket az uniós iparnak el kell érnie ahhoz, hogy hozzájáruljon ehhez az átfogó célhoz. Hangsúlyozza, hogy van néhány olyan szempont, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok szemszögéből tovább kell pontosítani, és amelyre ezért ebben a véleményben ki kell térni;

2.

üdvözli, hogy az ipari ökoszisztémákra és a technológiai vezető szerepre helyezik a hangsúlyt, és hangsúlyozza a helyi beágyazottságú dimenzió megerősítésének fontosságát: az európai ipari ökoszisztémák egymással összekapcsolt regionális innovációs ökoszisztémákból állnak, amelyek dinamikus intelligens szakosodási stratégiákkal egészülnek ki, amelyek alulról felfelé építkező megközelítésen alapulnak, és céljuk a regionális innováció fellendítése, a növekedéshez és a jóléthez való hozzájárulás azáltal, hogy segítik és lehetővé teszik a régiók számára, hogy erősségeikre összpontosítsanak. Az intelligens szakosodási platformok és partnerségek már most is megkönnyítik az ilyen regionális innovációs rendszerek közötti helyi beágyazottságú együttműködést. A stratégiai értékláncok közötti új és megerősített együttműködések révén ezek lesznek a fenntartható növekedés és fellendülés motorjai Európában. Ez segíteni fogja Európát abban, hogy stratégiai autonómiára tegyen szert, a régiók és városok pedig végre saját irányításuk alá vonhatják iparágaik zöld és digitális átállását;

3.

e tekintetben üdvözli különösen az ipari fórumot, amelyben a Régiók Bizottsága aktívan közreműködik;

4.

hangsúlyozza, hogy olyan inkluzív ipari stratégiára van szükség, amely értéket teremt az európai régiókban, és tekintettel van egyes régiók, mint például a legkülső régiók sajátos helyzetére; az EU-nak az egész Unióra kiterjedő ipari innovációs keretre van szüksége. Ezenkívül az iparstratégiát hozzá kell igazítani a tagállamok jelenlegi igényeihez, a helyi és regionális fejlesztési szükségletek alapján. Ehhez nagyobb ellátásbiztonságra, ellenálló képességre és függetlenségre van szükség az ellátási láncok diverzifikálása révén;

5.

elismeri, hogy egyre több aggodalomra ad okot, hogy a különböző európai régiókban a világjárvány utáni helyreállítás egyenlőtlenül megy végbe. Az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit ennek a szakadéknak az áthidalására azáltal, hogy támogatja a vállalkozásokat – köztük a vidéki és kevésbé fejlett területeken működő vállalkozásokat –, elősegíti az ipar digitalizációját és fenntarthatóvá tételét, valamint bevezet egy a digitális kornak megfelelő szabályozási keretet, olyan, nemcsak az ipari, hanem a területi ökoszisztémákra is vonatkozó megközelítéseket alkalmazva, amelyek tekintettel vannak az EU területi sokszínűségére;

6.

hangsúlyozza, hogy az ipar kihívásokkal fog szembesülni az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomag célkitűzéseinek megvalósítása során, és hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni az arról szóló vitákba, hogy miként lehetne biztosítani a megújuló közlekedésre és az önvezető járművekre vonatkozó infrastrukturális javaslatok, illetve az esetleges átképzési intézkedések sikeres végrehajtását;

7.

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a regionális ökoszisztémák szerinti megközelítést, hogy hatékonyan be lehessen vonni a helyi és regionális szintű kulcsszereplőket, például a kormányokat, a klasztereket és a klaszterszervezeteket, a szociális partnereket, valamint a tudásintézményeket (beleértve a kkv-kkal szoros kapcsolatban álló, alkalmazott tudományokkal foglalkozó egyetemeket is). Ez számos iparág esetében alapvető jelentőséggel bír az ipari versenyképesség javítása és a nyílt innováció előmozdítása terén. A Régiók Bizottsága emellett külön fel szeretné hívni a figyelmet a klaszterek közötti kétoldalú együttműködésre, a köz- és magánszféra közötti partnerségek új formáinak kialakítására az állami és a magánszektor közötti együttműködés elmélyítése érdekében, valamint a szociális gazdasági csoportosulások (klaszterek) fejlesztésére;

8.

üdvözli az ipari tendenciák és a versenyképesség bejelentett nyomon követését, mivel Európának együtt kell elemeznie és kezelnie a stratégiai technológiai és ipari függőségeket;

9.

hangsúlyozza, hogy jobb mérőszámokkal kell rendelkezni az innovációról, mivel azok jelenleg a K+F beruházások (és ráfordítások) és a szabadalmak (az innovációk átvételének részleges mutatója) köré összpontosulnak. Nem kapunk egyértelmű képet a gazdaság megújulásáról és az idevágó adatokról. Az első lépés a K+I beruházások típusának nyomon követése lenne. A hangsúlyt különösen a technológiai képességekkel, a technológiai infrastruktúrákkal és a versenyképességgel kapcsolatos kérdésekre kell helyezni, tekintettel a jövő piacaira történő kettős átállásra;

Az egységes piac ellenálló képességének erősítése

10.

támogatja a jól működő egységes piacra való törekvést, valamint a korlátozások és akadályok felszámolására irányuló folyamatos erőfeszítéseket; Ennek kapcsán különös figyelmet kell fordítani a határ menti régiók helyzetére és sajátos szükségleteire, különösen a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtása és a munkavállalók szabad mozgása terén;

11.

üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy évente stratégiai jelentéseket és cselekvési terveket tesz közzé az egységes piacról; hangsúlyozza, hogy az egységes piac védelmét szolgáló intézkedések és korlátozások bevezetése előtt fel kell tárni az értékláncokban tapasztalható függőségeket;

12.

úgy véli, hogy az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoportra (SMET) a stratégiai autonómiához vezető központi eszközként fontos szerep hárulhat. Az RB ugyanakkor azt is hangsúlyozni szeretné, hogy egy sikeres iparstratégiának tükröznie kell a regionális ökoszisztémák sokféleségét, valamint azt a tényt is, hogy a stratégiai autonómiához vezető pályák eltérő módon alakulnak a különböző ökoszisztémákban;

13.

a jól működő belső piacot kulcsfontosságúnak tartja a Covid19-válság utáni helyreállításhoz. Rendkívül fontos, hogy megakadályozzuk az egyes tagállamok által bevezetett exportkorlátozásokat, valamint a koronavírus-járvány kezdetén jellemző, Unión belüli határlezárások megismétlődését. Az európai ipari ágazat az uniós szabályozás hatálya alá tartozik, ugyanakkor a harmadik országbeli üzemeltetők versenyével is szembesül, ahol a vállalkozókra vonatkozó szabályok részben eltérőek. Az RB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban rögzítsék a kölcsönösséget az ipari követelmények tekintetében annak érdekében, hogy az európai ipar egyenlő versenyfeltételeknek legyen kitéve a nemzetközi piacon. A belső piac megvalósítása – többek között a szolgáltatások terén – egyre csak sürgetőbbé válik;

14.

hangsúlyozza, hogy az egységes piacnak a partnerek, a termékek és a szolgáltatások tekintetében is sokfélének kell lennie annak érdekében, hogy az EU képes legyen biztosítani azokat a szolgáltatásokat és termékeket, amelyek a lakosai számára létfontosságúak. Ez növelni fogja ellenálló képességét is. A koronavírus-válság kapcsán megmutatkozott, hogy különösen az orvosi termékek terén milyen fontos a megerősített európai termelés és a külföldi piacoktól való, ezzel együtt járó függetlenség;

15.

úgy véli, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten gondosan kidolgozott állami támogatási szabályokra van szükség; hangsúlyozza a tisztességes verseny fontosságát az EU-n belül, többek között annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vállalatoknak az EU-n belüli áthelyezése az állami támogatások révén; az RB szerint a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (IPCEI-k) kiváló eszközei lehetnek az olyan értékláncokban, ahol a piac önmagában nem képes áttörő innovációt létrehozni. Az IPCEI-k emellett támogatják a köz- és magánszféra közötti partnerségek új, aktív formáinak létrehozását is. E tekintetben az RB kiemeli a tagállamok, a kkv-k, valamint a helyi és regionális önkormányzatok részvételének fontosságát;

16.

úgy véli, hogy egy harmonizált szabványokkal támogatott kulcsfontosságú üzleti szolgáltatások szabályozására irányuló jogalkotási javaslat előnyeinek vizsgálata nagy jelentőséggel bír, mivel a kettős átállás új üzleti modelleket jelent, és maga után vonja a saját tulajdonú termékekről a nyújtott szolgáltatásokra való áttérést is;

17.

érdekelt a külföldi támogatások torzító hatásainak kezelését célzó rendeletre irányuló, olyan javaslat előterjesztésében, amely biztosítja, hogy ellenőrizzék és megfelelően kezeljék a harmadik országok kormányai által az uniós vállalkozások megszerzésére vagy a közbeszerzési eljáráson indulni kívánó vállalatok számára nyújtott torzító támogatásokat;

18.

kiemeli, hogy meg kell vizsgálni, hogyan lehet kezelni azokat a klaszterekre gyakorolt torzító hatásokat, amelyeket a klaszterek számára alapvető fontosságú (tőzsdén nem jegyzett) innovatív vállalatok állami hátterű befektetők általi felvásárlása vált ki;

19.

ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokban alkalmazza a kölcsönösség elvét. Azon országok vállalatai, amelyek nem csatlakoznak a közbeszerzési megállapodáshoz, nem vehetnek részt az európai közbeszerzésekben;

20.

megerősíti az e klaszterek köré szerveződő transzregionális együttműködés szükségességét és előnyeit;

21.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak a klaszterek közötti nagyszabású ipari együttműködés kialakításában, amelynek célja az európai értékláncok megerősítése;

22.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok számára az egységes piac irányítása és érvényre juttatása terén általánosságban előirányzott szerepet, mivel közreműködésük kulcsfontosságú az egységes piac szabályainak tényleges érvényesítéséhez;

23.

szót emel a tagállamok vagy a helyi és regionális önkormányzatok által nyújtott állami támogatások révén megvalósuló, európai klaszterek közötti tisztességtelen verseny ellen. Sürgeti továbbá, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a helyi és regionális önkormányzatok által nyújtott állami támogatások összege közötti különbségeket azáltal, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtenek a regionális támogatásokról szóló iránymutatásokban;

24.

üdvözli, hogy a szabványokra a stratégia végrehajtásának egyik központi eszközeként tekintenek, de hangsúlyozza, hogy minden érdekelt felet be kell vonni az ezen eszközök létrehozására irányuló konzultációba;

25.

hangsúlyozza az Unión belüli tisztességes verseny fontosságát, annak érdekében, hogy megakadályozzák a vállalkozások államilag támogatott áttelepítését az Unión belül. A tisztességes verseny mindenekelőtt megköveteli, hogy a vállalatok termékeiket az európai piac egészén csak akkor kínálhassák, ha azok megfelelnek a hatályos környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak;

A kkv-k dimenziójának megerősítése az iparstratégiában

26.

üdvözli az Európai Bizottságnak az európai kkv-k 2020–2021-es helyzetéről szóló éves jelentését, és egyetért azzal, hogy a szükséges készségek és a finanszírozáshoz való hozzáférés hiánya a fő akadálya annak, hogy a kkv-k digitalizálják a tevékenységeiket;

27.

üdvözli, hogy elismerik az európai kkv-k szerepét, és támogatja az Európai Bizottság szándékát, hogy segíti őket a növekedésükben és a szakképzett munkaerő bevonásában. Ehhez viszont vállalkozásbarát környezetre, továbbá a munkavállalók készségei és képzése (pl. belső ikt-, illetve vezetői ismeretek), valamint a tisztességes munkakörülmények terén megvalósuló beruházásokra van szükség. Az RB kéri, hogy az InvestEU pénzügyi eszközeinek felhasználásával és a kkv-kat érintő fizetőképességi kockázatokkal kapcsolatban nyújtsanak támogatást a kkv-knak, hogy segíteni lehessen ezeket a digitális stratégia vagy cselekvési terv kidolgozásában;

28.

megállapítja, hogy a kkv-k digitalizálása a tagállamokon belül és a tagállamok között, valamint helyi és regionális szinten nagymértékben különbözhet. E digitális szakadék megszüntetése érdekében a kkv-knak nyújtott támogatásnak alkalmazkodóképesnek kell lennie, valamint azt jól meg kell tervezni és a kkv-k sajátos igényeire kell szabni, a helyi és regionális fenntartható fejlődésre kell épülnie, és külön támogatást kell nyújtania a vidéki és kevésbé fejlett térségekben működő kkv-k számára;

29.

hangsúlyozza, hogy be kell ruházni a tesztelési és validálási infrastruktúrákba, például az ipar 4.0 tesztközpontokba, a kísérleti gyárakba és a digitális innovációs központokba. Ez segíthet a vállalatoknak és különösen a kkv-knak abban, hogy az innovációkat gyorsabban alakítsák piacérett termékekké;

30.

javasolja a Régiók Bizottsága és az Európai Bizottság közötti együttműködés fokozását, különösen az európai vállalkozói régiók hálózatán keresztül a vállalkozói szellem és az ipari átállás helyi és regionális szintű támogatása terén. További kiemelt terület lehetne a minőségi jogalkotás és az uniós politikák jobb végrehajtása a jövőállósági platform részeként. A cél a vállalkozásbarát környezet javítása lenne, miközben fel kell készíteni a vállalkozásokat a jövőbeli kihívásokra;

31.

üdvözli a fenntarthatósági tanácsadók kijelölését, akik célzott tanácsadást nyújtanak a kkv-knak;

32.

üdvözli a harmonizált szabványok által támogatott kulcsfontosságú üzleti szolgáltatások szabályozására irányuló jogalkotási javaslat előnyeinek vizsgálatát. Várakozással tekint különösen a bejelentett szolgáltatási szabványok elé, és hangsúlyozza, hogy ezek segíthetnek áthidalni a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás során felmerülő nehézségeket. A helyi és regionális önkormányzatokat hátrányosan érintik a nem megfelelő bejelentések (amint azt a közleményt kísérő, az egységes piacról szóló éves jelentés is említi), valamint az Európai Bíróság településrendezéssel kapcsolatos 2018. évi ítéletéből eredő jogbizonytalanság;

33.

sajnálja, hogy a GDP 3 %-át kitevő K+F+I beruházási cél még messze nem teljesült. Míg egyes tagállamok elérik ezt a szintet, addig mások 1 % alatt vannak. Ezek a különbségek akadályt gördítenek az EU mint blokk globális kapacitása elé, és tartósan az USA, Japán és Kína mögé kényszerítik.

34.

az Európai Kutatási Térség jövőbeli megvalósításában lehetőséget lát arra, hogy a kormányzat minden szintjén nagyobb szinergiák jöjjenek létre az ipari átalakulás támogatása érdekében a kutatási beruházások növelése és a helyi beágyazottságú innovációs politikák révén;

35.

megjegyzi, hogy a kettős átállás megköveteli, hogy az ipar és munkavállalói változzanak, és alkalmazkodjanak az új realitáshoz; ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai készségfejlesztési programjába foglaljon bele egy, az átállás által érintett ágazatokra vonatkozó helyi alapú megközelítést; ez magában foglalja a munkaerő termelékenységének növelését ösztönző tényezők kidolgozását, támogató technológiák alkalmazásával (virtuális valóság/kibővített valóság), valamint a technológiai változások által erőteljesen érintett iparágak – például az autóipar – munkaerejének továbbképzését;

A területi dimenzió beillesztése az ipari ökoszisztémákba

36.

üdvözli a 14 európai ipari ökoszisztéma szükségleteinek személyre szabott értékelését, amely rámutat a beruházási hiányokra és a szakpolitikai támogatási lehetőségekre, továbbá üdvözli az acélipar dekarbonizációs kihívásáról szóló esettanulmányt (1). Javasolja, hogy ezt az elemzést egészítsék ki a munkaerőpiaci fejlemények és a készségigények értékelésével;

37.

megismétli azon felhívását, hogy az aktualizált iparstratégiában meg kell erősíteni a helyi adottságokat figyelembe vevő dimenziót annak érdekében, hogy a polgárokhoz és ökoszisztémákhoz legközelebbi kormányzati szintként a régiók és városok felelősséget vállalhassanak az iparágaik előtt álló kettős feladat –a zöld átállás és a digitális transzformáció – teljesítéséért; tekintetbe kell venni a folyamatos képzést és készségfejlesztést is, amire a munkavállalóknak szükségük lesz, mert ellenkező esetben az átállás miatt kiszorulhatnak a munkaerőpiacról (2). Különösen a helyreállítási szakaszában döntő fontosságú a helyi beágyazottságú iparpolitika, mivel az ipar és a regionális fejlődés szorosan összefügg;

38.

ismét hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi önkormányzatok fontos hatáskörökkel rendelkeznek az ipari fejlődést befolyásoló szakpolitikai területeken. a helyi és regionális önkormányzatok számtalan eszközt mozgósíthatnak egy holisztikus és ambiciózus uniós iparpolitikai stratégia végrehajtása érdekében, amelynek célja a gazdasági ellenálló képesség biztosítása a strukturális változásokkal egyidejűleg; kéri, hogy az Európai Bizottság vonja be a helyi és regionális szintet az új uniós iparstratégia jövőbeli kialakításába (3);

39.

hangsúlyozza, hogy erős szociális pillérre van szükség az ipari szerkezetváltásban annak érdekében, hogy megfelelően kezeljük a szerkezetváltás társadalmi következményeit, és lehetővé tegyük a világjárvány által különösen érintett régiók gazdasági és társadalmi talpra állását;

40.

hangsúlyozza, hogy a regionális dimenzió úgy erősíthető meg a legjobban, ha a regionális intelligens szakosodási stratégiákat a régiók közötti együttműködés mintájaként használják fel; üdvözli az intelligens szakosodás koncepciójának „az ENSZ fenntartható fejlődési céljai” mint negyedik elem hozzáadásával történő továbbfejlesztését;

41.

nagy lehetőségeket lát a régiók közötti együttműködésben és az új I3 eszközben, abban a tekintetben is, hogy azokat a régiókat, amelyek a kettős átálláshoz kapcsolódó legnagyobb kihívásokkal néznek szembe, összekapcsolja más régiókkal, hozzájárulva ezáltal a régióközi értékláncokhoz és a kohézióhoz. Ennek az eszköznek, valamint a lehetséges további eszközöknek a szélesebb körű alkalmazása támogathatja a régiók között az európai értékláncok megerősítése érdekében folytatott együttműködést. Az európai hálózatok, például az intelligens szakosodáson alapuló növekedést célzó élkezdeményezés, támogathatják ezt a folyamatot. Az RB szerint nagy jelentősége van annak, hogy az intelligens szakosodási stratégiákra mint az ipari modernizáció keretére és eszközére, valamint a nyílt innováció koncepciójára hivatkozzunk. Az RB hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodási stratégiákat össze kell hangolni az átállási pályák kidolgozásával, mivel az intelligens szakosodási stratégiák célja szintén a kettős átállás felgyorsításának támogatása;

42.

hangsúlyozza a koordináció fontosságát az Európai Bizottság különböző szolgálatai által az ipari átalakulás támogatására kidolgozott új uniós kezdeményezések sokasága miatt. A fenntarthatóbbá válás érdekében az „Irány az 55 %” stratégiában kitűzött célok ambiciózusak, és az iparnak a 2050-es klímasemlegességi célkitűzés felé tett konkrét lépések révén támogatnia kell ezeket. Az RB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság vezetésével folytassanak stratégiai párbeszédet az ipari ökoszisztémák és a regionális innovációs ökoszisztémák összekapcsolásáról. A cél a többszintű kormányzás előmozdítása és a jobb koordináció biztosítása lenne. A különböző uniós szintű kezdeményezések integrálása a kormányzat valamennyi szintjén kulcsfontosságú lenne;

A függőségek kezelése: nyitott stratégiai autonómia a gyakorlatban

43.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy számos technológiai és ipari stratégiai terület mélyreható felülvizsgálatán keresztül tovább elemezze az EU stratégiai függőségeit és kapacitásait; üdvözli az EU globális értékláncokban elfoglalt pozíciójának megerősítését célzó intézkedések meghatározására irányuló erőfeszítéseket; megállapítja, hogy a „természetes ökoszisztémák” – különösen regionális szinten – több ágazaton átívelnek, és egy hálózat részét alkotják. Léteznek európai keretek is a régiók közötti termelési és értékláncok formájában, és ezekhez az Európai Bizottság támogatása szükséges;

44.

üdvözli a stratégiai autonómiára fordított kiemelt figyelmet, de hangsúlyozza, hogy – amint azt a spanyol–holland informális dokumentum is kimondja – a stratégiai autonómia nem jelent elszigetelődést vagy gazdasági protekcionizmust. Viszont az aszimmetrikus függőségekkel kapcsolatos racionális és testre szabott intézkedések révén nagyobb ellenálló képességet és kölcsönös függőséget von maga után. Az RB hangsúlyozza, hogy Európának egyes stratégiai értékláncokban fokoznia kell az importforgalom megnyitására és megkönnyítésére irányuló erőfeszítéseit;

45.

támogatja a stratégiai függőségek felülvizsgálatát, különös tekintettel a kifejezetten a kkv-kat érintő függőségekre. Támogatja továbbá a kkv-kat a zavarok és sérülékenységek kezelésében, illetve a diverzifikációban is azáltal, hogy összekapcsolja őket az új helyi és határokon átnyúló partnerekkel;

46.

lelkesen támogatja a stratégiai függőségeket azonosító és e függőségeket a közbeszerzés keretében kezelő útmutató vagy eszköz kidolgozását;

A kettős átállás felgyorsítása

47.

hangsúlyozza a kettős átállást felgyorsító új üzleti modellek fontosságát, és ezáltal az olyan koncepciók jelentőségét, mint a SOLVIT, amelyek pragmatikus megoldásokkal segítik a vállalkozásokat a határokon átnyúló kereskedelemben és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférésben;

48.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki mechanizmust az európai gazdaságban létfontosságú vagy stratégiai szerepet betöltő ágazatokban működő vállalatok felvásárlásának értékelésére és megelőzésére, különös tekintettel a kisebb, gyakran a tőzsdén nem jegyzett vállalatokra, amelyek alapvető fontosságúak az innováció és a vállalkozói tevékenység regionális ökoszisztémái szempontjából;

49.

kéri, hogy a régiók és városok továbbra is támogassák az ipari szövetségeket a stratégiai területeken, amelyeknek ki kell terjedniük az induló innovatív vállalkozásokra és a kkv-kra is, és javasolja új ipari szövetségek létrehozását. Ezek a szövetségek az űrhajó-hordozórakéták, a nulla kibocsátású repülőgépek, a felhőtechnológia, a processzorok és a félvezetők területén jönnének létre. Az RB rámutat arra, hogy a szövetségek sikerének két tényezője van: 1) az irányítás és az összes érdekelt fél elkötelezettségének szükségessége, és különösen 2) a nemzeti és regionális kormányok, valamint helyi kormányzatok, akik segítségével a szövetségek működőképesek lehetnek;

50.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság az iparral, a hatóságokkal, a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel együtt az átmenetet elősegítő útvonalakat alakított ki, kezdve a turizmussal és az energiaigényes iparágakkal annak érdekében, hogy jobban megértsük a fő ökoszisztémákra irányuló, a kettős átálláshoz szükséges intézkedések hatókörét, költségeit és feltételeit, mely intézkedésekből majd kialakulhat a fenntartható versenyképességre irányuló cselekvési terv;

51.

ismét hangsúlyozza a körforgásos gazdaságra való átállás fontosságát a fenntartható és versenyképes ipar szempontjából. A körforgásos jelleg nemcsak az éghajlat-politikai célok és a fenntartható fejlődési célok eléréséhez elengedhetetlen, hanem az ipart is segíti a globális versenyben, és a stratégiai autonómia fontos eleme lehet. A szűkös (és stratégiai fontosságú) nyersanyagok és termékek körforgásos és takarékos felhasználásával csökkenthetők az aszimmetrikus függőségek, és megerősíthető az autonómia (4). Mivel a körforgásos gazdaság lendületet ad a földrajzi szempontból rövidebb ellátási láncoknak, és szinte minden típusú klaszterre és iparágra hatással van, az ipari ökoszisztémák helyi beágyazottságú és regionális dimenziója a stratégiai autonómiára irányuló sikeres iparstratégia lényeges eleme. Mivel sok kkv – a hagyományos gazdasági és üzleti modellek átalakítására irányuló folyamatos erőfeszítések ellenére – nem áll készen erre a váltásra, az Európai Bizottság segíthet a körforgásos gazdaságra való átállás előmozdításában. Ezt például a hulladékok egységes piacának megteremtésével és az innovációban nem élenjáró kkv-kör üzleti tevékenységeinek megváltoztatását célzó támogatással lehetne elérni;

52.

hangsúlyozza, hogy azokra az ágazatokra és területekre kell összpontosítani, ahol a legnagyobb mértékben hozzá lehet járulni az éghajlati célok eléréséhez. Ezek különösen az energiaintenzív ipar és a nagy ipari klaszterek, valamint azok a termelési láncok, amelyeknek ezek az ágazatok részei. A termelési láncok előtérbe helyezése az ipari kkv-k számára is előnyös lesz, mivel ezek gyakran a nagyobb vállalatok köré szerveződő termelési lánc részét képezik. Ez maximalizálja az éghajlati törekvésekre gyakorolt hatást. Az ipar rendkívül fontos, lévén a regionális munkaerőpiacok alapja az ipari régiókban. Ez azt jelenti, hogy az ipar fenntartható üzleti modellre való áttérése a foglalkoztatás és a fenntartható és digitális gazdaságra való inkluzív átállás szempontjából is kulcsfontosságú;

53.

hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú, hogy az új ipari modell megoldásokat keressen a munkahelyek megvédésére, különösen az ökológiai átállás által súlyosan érintett ágazatokban, például a gépjárműipari ágazatban, amely az európai gazdaság egyik fő hajtóereje. A munkahelyek veszélyeztetésének elkerülése érdekében a gépjárműipari termékek kapcsán megkövetelt ökológiai átállást rugalmasan, kellő időt hagyva kell megvalósítani, a technológiai semlegességből kiindulva és európai pénzügyi támogatást nyújtva az érintett régiók számára a meglévő gyárak, beszállítók és helyszínek átalakításához, továbbá garantálni kell a meglévő termelési központok versenyképességét, és át kell tudni alakítani a munkahelyeket;

54.

hangsúlyozza, hogy az európai ipar versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú a megbízható és megfizethető villamosenergia-forrásokhoz való hozzáférés. Ehhez olyan termelési kapacitások kiépítésére van szükség, melyek teljes mértékben megújuló energiaforrásokon alapulnak. Az energiaforrások gazdaságosságának kiszámításakor mindig az összköltségeket kell figyelembe venni, azaz az energiatermelés teljes életciklusára kiterjedő, fajlagos energiatermelési költségeket, a rendszerköltségeket és a külső költségeket;

55.

szorgalmazza a gazdasági növekedés széles körű és inkluzív értelmezését, a nemek, a faji hovatartozás, a társadalmi nemek, a nyelv, a vallás, a politikai nézetek, a személyes és társadalmi körülmények tekintetében is, mivel az Európában rendelkezésre álló valamennyi tehetségre szükségünk van. Hangsúlyozza, hogy a nők továbbra is súlyosan alulreprezentáltak a vállalatok vezetői pozícióiban, és felszólítja a vállalatokat, hogy a nemek közötti paritást a vezetés minden szintjén tegyék alapvető vállalati alapelveik szerves részévé. A sokszínű vállalatok sikeresebbek, mint azok a vállalatok, amelyek nem reprezentálják a társadalmat (vagy a társadalmukat);

56.

rámutat arra, hogy alapvetően újra kell értékelni az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogi keretet, megvizsgálva, hogy hogyan járulhat jobban hozzá az energiaigényes és a külföldi függőségű nyersanyagipar CO2-szegény és CO2-semleges eljárások irányába történő fokozatos átalakításához. Emellett az európai és nemzeti finanszírozási programoknak elegendő forrással kell rendelkezniük, és fontos, hogy a kettő kombinálható legyen;

57.

hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell teremteni egyrészt a kettős átálláshoz szükséges változás dinamikája, másrészt a szabályozási keret kiszámíthatósága (különösen a kkv-k és a munkavállalók számára) között. Az RB azt is hangsúlyozza, hogy az inkluzív átállás megköveteli a munkaerő új készségekkel kapcsolatos (át)képzéséhez szükséges források regionális szintű és ágazatokon átívelő felhasználását. Ezzel elkerülhető lenne, hogy a munkavállalók annak az ágazatnak a „foglyaivá” váljanak, amelyben dolgoznak, valamint az is, hogy más régiókba kelljen költözniük a munka miatt;

58.

kimondja, hogy ez azt is jelenti, hogy a kettős átállást az olyan gazdaságra való átállással kell támogatni, amely foglalkozik az elöregedő népességgel és az összes polgárnak a kettős átállásba való bevonásához szükséges innovációkkal;

59.

az RB üdvözli a mutatók kidolgozását, és szeretné hangsúlyozni, hogy a gyorsabb átállásból hosszú távú versenyképesség következik, aminek része az ellenálló képesség is. Ezért a mutatóknak a kettős átállás sebességét és akadályait kell mérniük, nem pedig általában a versenyképességet;

60.

felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és a regionális fejlesztési ügynökségek fontos szerepet játszhatnak a kettős átállás felgyorsításában, a digitális és zöld kkv-k támogatása révén; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy alkalmazza a „Gondolkozz kicsiben, cselekedj regionális szinten” elvet.

---

(1)  Az RB véleménye a következő tárgyban: „Acélipar: a fenntartható foglalkoztatás és növekedés megőrzése Európában” (COR-2016-01726-00-01).

(2)  Az RB véleménye a következő tárgyban: „Új európai iparstratégia” (COR-2020-01374-00-00), 4. pont.

(3)  Az RB véleménye a következő tárgyban: „Új európai iparstratégia” (COR-2020-01374-00-00), 6. pont.

(4)  Az RB véleménye a következő tárgyban: „A kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó cselekvési terv” (CDR-2020-04292-00-01).