Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 52021IR2072

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai rákellenes terv

COR 2021/02072

HL C 97., 2022.2.28, p. 17–20 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2022.2.28.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 97/17

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai rákellenes terv

(2022/C 97/04)

Előadó:

Birgitta SACRÉDEUS (SE/EPP), Dalarna régió közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Európai rákellenes terv

COM(2021) 44 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

 emlékeztet arra a kinyilvánított célkitűzésére, hogy „prioritást kap[jon] az egészségügy európai szintű előtérbe helyezése, valamint a regionális és helyi önkormányzatok támogatása a rák és a járványok elleni küzdelemben, a határokon átnyúló egészségügyi együttműködésben és az egészségügyi rendszerek modernizálásában” (1);

2.

 megjegyzi, hogy bár az egészségügyi politika elsősorban a tagállamok felelősségi körébe tartozik, az EU kiegészítheti és támogathatja a nemzeti intézkedéseket, és jogszabályokat fogadhat el bizonyos területeken, miközben biztosítja a szubszidiaritás és az arányosság elvének betartását, és figyelembe veszi az egyes tagállamokban meglévő eltérő egészségügyi struktúrákat és nemzeti preferenciákat is;

3.

 kiemeli, hogy az egészségügyi politika elsődlegesen továbbra is a tagállamok felelőssége. Mindazonáltal az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében uniós szinten folytatott viták során át kell gondolni az egészségügy terén meglévő hatásköröket;

4.

 arra kéri az uniós szerveket, hogy gondoskodjanak arról, hogy a jövőbeli európai egészségügyi unió jogi kerete vegye figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok közegészségügyi felelősségét, mivel a 27 tagállamból 19 úgy döntött, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra ruházza az elsődleges felelősséget az egészségügyi ellátás terén. Ugyanakkor a tagállamok egészségügyi stratégiáinak tükrözniük kell a régiók sajátos szükségleteit, és a lehető legnagyobb mértékben támogatniuk kell a helyi és regionális önkormányzatok egészségügyi ellátás javítására irányuló erőfeszítéseit;

5.

 megjegyzi, hogy a rák egyértelműen hatalmas fenyegetést jelent az EU polgáraira és egészségügyi rendszereire nézve, mivel 2020-ban Unió-szerte 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, és 1,3 millióan haltak meg a betegségben (a Közös Kutatóközpont becslései, 2020); külön megemlíti az uniós népesség várható elöregedését és következésképpen a rákkal diagnosztizált betegek számának növekedését, mivel az idősek körében gyakoribb a rákos megbetegedések előfordulása;

6.

 rámutat annak kockázatára, hogy a Covid19-válságot a rákkal kapcsolatos válság követheti, mivel 2020-ban a Covid19-válság miatt jóval kevesebb rákszűrésre, diagnózisra és kezelésre került sor, emiatt sokak állapota rosszabbodott, és halmozódnak az elmaradások a diagnosztika terén, ami még sokáig nagy számú rákos megbetegedést fog eredményezni. Az Európai Rákintézetek Szervezete (OECI) által végzett felmérés szerint 1,5 millió rákbeteggel kevesebb részesült kezelésben, valamint 100 millió rákszűrés maradt el a világjárvány miatt. Míg körülbelül egymillió rákbeteg esetében nem kerülhetett sor diagnózis felállítására, minden második európai rákbeteg nem kapta meg a szükséges sebészeti kezelést, illetve kemoterápiát. Közülük ötből egy még mindig vár ezekre a kezelésekre;

7.

 vitát szorgalmaz arról, hogy miként lehetne javítani a polgárok egészségügyi ismereteit annak érdekében, hogy a betegek kiküszöbölhessék vagy csökkenthessék a kockázati tényezőknek való kitettséget, optimális döntéseket hozhassanak a megelőzés, a diagnózis és a kezelés alternatívái tekintetében, támogassák saját egészségügyi ellátásukat, és több lehetőséget kapjanak a független életre; a helyi és regionális önkormányzatok e vitába történő bevonását kulcsfontosságúnak tartja ahhoz, hogy erősödjenek az emberek egészségüggyel kapcsolatos ismeretei az EU-ban;

Európai rákellenes terv

8.

 határozottan támogatja az Európai Bizottság által az európai rákellenes tervben választott megközelítést, amely a betegség minden szakaszát figyelembe veszi a megelőzéstől, a korai felismeréstől, a diagnózistól és a kezeléstől – kiemelt figyelmet fordítva a veszélyeztetett népességre, például az idősekre – a rákos betegek és túlélők életminőségéig;

9.

 hangsúlyozza a rákellenes terv jelentőségét, amely fontos stratégia a megnövekedett számú rákos megbetegedések jelentette kihívás kezelésére, valamint az ártalmak megszüntetésére vagy enyhítésére irányuló megelőzés, a korai felismerés, a diagnózis és a kezelés biztosítására, továbbá az érintettek és hozzátartozóik életminőségének javítására;

10.

 üdvözli az európai rákellenes terv azon célját, hogy a lehető legjobban kihasználják az egészségügyi és tudományos adatok megosztására és a digitalizációra vonatkozó lehetőségeket; üdvözli továbbá, hogy a jövőbeli európai egészségügyi adattér lehetővé fogja tenni mind a rákbetegek, mind az egészségügyi szolgáltatók számára, hogy az EU-ban határon átnyúlóan biztonságosan lehívják és megosszák az elektronikus egészségügyi adatokat a megelőzés és kezelés céljából. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az adatok helyi és regionális szinten is rendelkezésre álljanak;

11.

 hangsúlyozza továbbá, hogy elő kell mozdítani egy olyan palliatív ellátási stratégia kidolgozását, amely multidiszciplináris gondozást biztosít, és amely nemcsak az érintett személy, hanem a gondozók és a velük élő hozzátartozók számára nyújtott támogatást és ellátást is magában foglalja. A rákkal diagnosztizált gyermekek esetében ha a betegség lefolyása ronthatja az életminőséget és a várható élettartamot, az ellátást célzottan képzett szakembereknek kell végezniük;

12.

 támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését a Rákkutatási Tudásközpont létrehozására irányulóan, amelynek célja a rákkal kapcsolatos tudományos és technológiai kezdeményezések uniós szintű koordinációjának megkönnyítése, mint például az adatok nemzeti ráknyilvántartásokon keresztüli gyűjtése, a rákbetegek egészségügyi adataikhoz való hozzáférésének és azok továbbításának lehetősége, vagy a mesterséges intelligencia használata a rákszűrés minőségének javítása érdekében;

13.

 dicséretes kezdeményezésnek tartja a tudásközpontot, amelyet azonban ki kell terjeszteni a ritka terápiák koordinálására és a ritka rákos megbetegedések kezelésére, valamint a rákban szenvedő időseknek az egyénre, és nem csupán a daganat jellemzőire összpontosító, személyre szabott gyógykezelési stratégia keretében való kezelésére;

14.

 hangsúlyozza, hogy a rákszűrésnek és -diagnosztikának kell az európai rákellenes terv középpontjában állnia, mivel a WHO szerint a rákos megbetegedések 30–50 %-a és rengeteg haláleset is megelőzhető a korai diagnózis és a rákos betegek jobb ellátása révén;

15.

 hangsúlyozza azoknak az intézkedéseknek a fontosságát, melyek kiemelik az egészséges életmód előnyeit, és az olyan kulcsfontosságú kockázati tényezők kezelésére irányulnak, mint a dohányzás, a káros alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgáshiány, a környezetszennyezés, valamint a rákkeltő anyagoknak, a sugárterhelésnek és különböző fertőzéseknek való kitettség. Támogatja továbbá a megelőzés és az ártalomcsökkentés előnyeinek kiemelését célzó intézkedéseket;

16.

 úgy véli, hogy a környezetszennyezésnek és a rákkeltő anyagoknak való kitettséggel kapcsolatos ismeretek előmozdítására irányuló intézkedéseket össze kell hangolni a „Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című uniós cselekvési tervvel (COM(2021) 400 final) és „A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című közleménnyel (COM(2020) 667 final), hogy a rákellenes terv céljainak megvalósítása során szinergiákat lehessen elérni;

17.

 úgy véli, hogy a gazdaság a helyi és regionális önkormányzatokkal együtt fontos szerepet játszik az egészséges életmód előmozdításában, valamint a környezetszennyezésnek és a rákkeltő anyagoknak való kitettség csökkentésében;

18.

 üdvözli, hogy az Európai Bizottság intézkedéseket tervez egy „dohánymentes generáció” létrejövetele érdekében, és hasonló célok kitűzésére szólít fel az alkoholfogyasztás csökkentésére irányulóan is; támogatja azt a javaslatot, hogy a fogyasztási cikkek címkéjén kötelező legyen feltüntetni a tápanyagtartalmat, az alkoholtartalmú italok címkéjén pedig az egészségügyi figyelmeztetéseket;

19.

 szorosabb együttműködésre szólít fel az egészségügyi és szociális szolgálatok között, különösen helyi és regionális szinten, hogy felhívják az emberek figyelmét az egészséges életmódra, és tájékoztassák őket arról, hogyan csökkenthetik a rákos megbetegedések kockázatát. Jelenleg az egészségügyi költségvetéseknek csupán 3 %-át fordítják egészségfejlesztésre és betegségmegelőzésre;

20.

 üdvözli a 2021-ben induló „egészséges életmód mindenkinek” kampányt, amelynek célja, hogy előmozdítsa a testmozgást és az egészséges táplálkozást, és ezzel hozzájárul a rákellenes terv céljaihoz, valamint a WHO által javasolt, folyamatban lévő „egészséges időskor évtizedéhez”;

21.

 üdvözli az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy a felvilágosítás fokozása révén kiterjeszti a lányok és fiúk humán papillomavírus elleni oltására irányuló kampányokat, és ösztönzi, hogy mind a fiúknak, mind pedig a lányoknak kötelező jelleggel védőoltást kínáljanak fel a HPV ellen, mivel ez drasztikusan csökkentheti a méhnyakrák, valamint egyes száj-, garat- és gégerákfajták előfordulását;

22.

 dicséretesnek tartja az emlőrák, a vastagbélrák és a méhnyakrák célzott szűrését. Ha azonban a tudományos kutatások és a költség-haszon elemzések indokolják, mielőbb meg kell fontolni, hogy ezt a célzott szűrést kiterjesszék más rákos megbetegedésekre, például a prosztatarákra és a tüdőrákra is. Nemcsak a rák minél korábbi diagnosztizálására van szükség, hanem egy jól működő infrastruktúra és ellátási lánc kiépítésére is;

23.

 felhívja a figyelmet a rák előfordulása és a rák miatti halálozások terén a tagállamok között és tagállamokon belül megfigyelhető nagy különbségekre, és hangsúlyozza, hogy lakóhelytől függetlenül minden embernek azonos jogot kell biztosítani a szakszerű ellátáshoz, diagnózishoz és kezeléshez, valamint a gyógyszerekhez való hozzáféréshez;

24.

 bírálja a rák előfordulására és a rák miatti halálozásra vonatkozó regionálisan lebontott adatok hiányát, amelyek szükségesek a tendenciák azonosításához és/vagy a rákszűrés és -kezelés terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezeléséhez; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mielőbb tegye közzé a tervezett, a betegség megelőzésének és kezelésének javítását szolgáló Rákegyenlőtlenségi Regisztert;

25.

 arra kéri a tagállamokat, hogy egészségügyi rendszereiken belül vizsgálják felül a rákterápiákat a hozzáférés, a költségek fedezése, a visszatérítés, az egészségbiztosítási járulékok és a fizetendő önrész terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében;

26.

 felhívja a figyelmet a „szabványosított terápia” rendszerére, amelyet egyes tagállamokban (pl. Svédországban és Dániában) bevált gyakorlatként vezettek be a diagnózis felgyorsítása és a kezelés mielőbbi megkezdése érdekében;

27.

 üdvözli a rákkutatásra helyezett fokozott hangsúlyt, valamint a stratégia és a Horizont Európa keretében a rákra vonatkozó kutatási megbízás közötti kapcsolatot. Ezzel az életmentés érdekében kiaknázhatók a digitalizációban és az olyan új eszközökben rejlő lehetőségek, mint a rákgyógyászatbeli képalkotásra vonatkozó európai kezdeményezés vagy a kiterjesztett európai rákinformációs rendszer;

28.

 rámutat a kutatás és az innováció terén megvalósuló gyors fejlődés révén a személyre szabott – nemcsak a daganat molekuláris jellemzőire, hanem a daganatos személy jellemzőire is összpontosító – orvoslásban rejlő lehetőségekre, amely az egyes betegekhez és ráktípusokhoz jobban igazodó, személyre szabott, innovatív diagnosztikai és kezelési módszereket és rákmegelőzési stratégiákat tesz lehetővé;

29.

 üdvözli a komplex rákközpontok uniós hálózatának létrehozását, amely megkönnyíti a határokon átnyúló együttműködést és a betegek mobilitását, javítja a minőségbiztosítással alátámasztott diagnosztikához és kezelésekhez való hozzáférést, valamint megkönnyíti a képzést, a kutatást és a klinikai vizsgálatokat;

30.

 kéri a tagállamokat, hogy az OECI előírásainak megfelelően mozdítsák elő tagállamonként legalább egy rákközpont akkreditációját;

31.

 javasolja, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv rendelkezzen a rákszűrések határon átnyúló biztosításával, a képalkotó eljárások és kezelések az állandó tartózkodási helytől eltérő tagállamban történő elvégzésével kapcsolatos normákra vonatkozó ajánlásokról;

32.

 hangsúlyozza, hogy a gyógyszerellátási hiány régóta problémát jelent az egészségügyben, a Covid19-világjárvány alatt pedig tovább súlyosbodott; rámutat arra, hogy az alapvető gyógyszerek biztosításának vagy az innovációknak az összefüggésében sürgős intézkedésekre van szükség a generikus és biohasonló gyógyszerek elérhetőségének előmozdítása érdekében (2);

33.

 üdvözli azt a javaslatot, hogy vizsgálják meg a gyógyszerek újrapozicionálásának lehetőségét, e tekintetben azonban hangsúlyozza, hogy elegendő klinikai bizonyítékot kell nyújtani a gyógyszerek hatékonyságáról és a betegek biztonságáról, figyelembe véve a túlélésen túl az idősebb betegek számára különösen fontos egyéb kimeneteket is. Ez nemcsak a betegek számára fontos, hanem az egészségügyi ágazat és a költségviselők számára is, hogy véleményt formálhassanak az új terápiák alkalmazásáról; emlékeztet arra, hogy a gyógyszerek megfizethető ára előfeltétele annak, hogy a betegek megkapják a szükséges gyógyszeres kezeléseket, és hogy az egészségügyi rendszerek hosszú távon fenntarthatóak maradjanak;

34.

 javasolja, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy kiterjesszék az EU közös közbeszerzési rendszerét, közös ártárgyalásokat folytassanak, és stratégiai tartalékot hozzanak létre a rákgyógyszerek számára is. Ennek során figyelembe kell venni a tagállamok, valamint a régiók eltérő igényeit és a különböző társadalmi-gazdasági körülményeket;

35.

 kéri, hogy „a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog” biztosítása kerüljön bele az európai jogszabályokba. A bankoknak és biztosítótársaságoknak nem lenne szabad nyilvántartaniuk a rákos betegek és túlélők kórtörténetét, hogy a betegek és túlélők méltányos módon hozzáférhessenek pénzügyi szolgáltatásokhoz;

36.

 üdvözli a „ráktúlélők intelligens kártyájára”, valamint a túlélők hatékonyabb és fenntarthatóbb segítő és utókövetési hálózataira irányuló javaslatot az egészségügyi személyzet és a betegek közötti kommunikáció és/vagy koordináció javítása érdekében, különös tekintettel a betegek saját tapasztalataira is;

37.

 rámutat arra, hogy sok ember a rák diagnózisát és a kezdeti kezelést követően hosszú ideig továbbra is fizikai és mentális problémákkal küzd, különösen a funkcionális és kognitív romlás miatt, amelyet az idősebbek a rákkezeléssel kapcsolatban hosszú ideig tapasztalhatnak. Ezért fontos megérteni, hogy az egyén hogyan reagál a kezelésre saját legyengült szervezetének függvényében, és alapvető fontosságú az idős rákbetegek ellátására olyan modelleket kidolgozni, amelyek elősegítik a betegek állapotának átfogó felmérését és a saját kapacitásuk becslésére szolgáló eszközök használatát. Azt is fontos megérteni, hogy miként hat a kezelés a mentális egészségre, hogy hatékonyabban és ehhez az információhoz minden téren alkalmazkodva lehessen megszervezni az egészségügyi ellátást és a rehabilitációt;

38.

 hangsúlyozza, hogy a rákbetegeknek a nem hivatásos gondozók, például szülők és családtagok általi támogatása és gondozása szükséges, de ugyanakkor megterhelő is. Ezért helyi szociális támogatási intézkedéseket kell hozni a nem hivatásos gondozók munka és magánélet közötti egyensúlyának javítása érdekében;

39.

 felszólít arra, hogy a hozzátartozókat, különösen a családtagokat célzó valamennyi kezdeményezésben fordítsanak figyelmet a gyermekek érdekeire is, és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban vegyék figyelembe a testvérek helyzetét és sajátos szükségleteit;

40.

 üdvözli, hogy az Európai Bizottság ráirányítja a figyelmet a gyermekkori rákra, de az időskori rákra is figyelmet kellene fordítania, amely a gyermekkori rákbetegségtől eltérő jellemzőkkel bír. A rák elleni tervet azonban olyan kezdeményezésekkel kell kiegészíteni, amelyek előmozdítják az uniós tagállamokban a minőségbiztosítással alátámasztott nyomonkövetési nyilvántartások kidolgozását. Fontos annak biztosítása is, hogy a felügyeleti szervek, mint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), folyamatosan hozzájuthassanak a gyógyszerek hatásosságára és mellékhatásaira vonatkozó adatokhoz;

41.

 úgy véli, hogy a felnőtt ráktúlélőkről szóló javasolt tanulmánynak foglalkoznia kell azokkal a körülményekkel és akadályokkal is, amelyek a fiatal ráktúlélők az iskolákba és egyetemekre való visszatérés és a munkaerőpiacra való belépés kapcsán szembesülnek. A munkaerőpiacra való visszatérésre irányuló kezdeményezésekben a fiatal ráktúlélőkre is figyelmet kell fordítani;

42.

 kéri, hogy dolgozzanak ki stratégiákat az egészségügyi ismeretek javításával kapcsolatos kihívások kezelésére, különös tekintettel a rákos megbetegedésekre és azok kockázati tényezőire, mivel a rák előfordulása egyéb tényezők mellett a demográfiai változások miatt is növekedni fog. A stratégiák különböző megközelítéseket alkalmazhatnak, például irányulhatnak arra, hogy egészséges környezetet alakítsanak ki, vagy hogy fokozzák a munkaadók vonzerejét, valamint új megoldásokat, együttműködési formákat, munkamódszereket és fenntartható munkakörülményeket eredményezzenek.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 1-jén.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS

(1)  HL C 440., 2020.12.18., 131. o.

(2)  https://webapi2016.COR.europa.eu/v1/documents/cor-2020-05525-00-00-ac-tra-hu.docx/content.

Top